32018R0274[1]

A Bizottság (EU) 2018/274 végrehajtási rendelete (2017. december 11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések és értesítések tekintetében, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, továbbá az (EU) 2015/561 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/274 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. december 11.)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések és értesítések tekintetében, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, továbbá az (EU) 2015/561 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az 1306/2013/EU és az 1308/2013/EU rendelet alkalmazására vonatkozó szabályokat állapít meg a következők tekintetében:

a) a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer;

b) a tanúsítás;

c) a bevételezési és kiadási nyilvántartás;

d) a kötelező bejelentések;

e) az ellenőrzések és az izotóp adatok analitikai adatbankja;

f) az értesítések.

II. FEJEZET

A SZŐLŐTELEPÍTÉSEKRE VONATKOZÓ ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZER

2. cikk

A szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyek

(1) Az 1308/2013/EU rendelet II. része I. címének III. fejezetében előírt, a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyek e rendelet alapján adhatók meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett, a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyek az új telepítésekre, az újratelepítésekre és a telepítési jogok átváltására vonatkoznak.

(3) Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikkében említett, új telepítésekre vonatkozó engedélyek megadása évente történik.

3. cikk

Az új telepítések céljára rendelkezésre bocsátandó területekre vonatkozó előzetes döntések

(1) Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy az 1308/2013/EU rendelet 63. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban korlátozzák az új telepítések céljára rendelkezésre álló, engedélyek révén kiosztandó teljes területet, e döntésüket és annak indoklását az adott év március 1-jéig közzéteszik; döntésüknek ki kell terjednie arra is, hogy az említett rendelet 63. cikke (1) bekezdésének a) pontjával vagy 63. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban számítják-e ki az új telepítések céljára rendelkezésre álló teljes területet.

(2) A tagállamok határidőt állapíthatnak meg az 1308/2013/EU rendelet 65. cikkében említett szakmai szervezetek, illetve termelői érdekcsoportok által tett ajánlások benyújtására, biztosítva, hogy ezek az ajánlások kellő időben kerüljenek benyújtásra ahhoz, hogy azokat az érintett tagállam az (1) bekezdésben említett, az új telepítések céljára rendelkezésre álló teljes területet korlátozására irányuló döntésének meghozatala előtt megvizsgálhassa. A beérkezett ajánlásokat szintén közzé kell tenni.

4. cikk

Az új telepítésekre vonatkozó engedélyek megadásának kritériumai

(1) Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy az 1308/2013/EU rendelet 64. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kritériumokat alkalmaznak az új telepítésekre vonatkozó engedélyek megadására, az ilyen értelmű döntésüket az adott év március 1-jéig közzé kell tenniük.

(2) Az (1) bekezdésben említett döntések a következőkre vonatkoznak:

a) az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kritériumok közül egy vagy több alkalmazása, valamint megfelelő indoklás abban az esetben, ha a tagállam úgy dönt, hogy alkalmazza az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (1) bekezdésének d) pontját;

b) az engedélyezés céljára nemzeti szinten rendelkezésre álló hektárok száma:

i. arányosan;

ii. az 1308/2013/EU rendelet 64. cikkének (2) bekezdésében és az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében felsorolt elsőbbségi kritériumok szerint.

(3) Ha a tagállamok élni kívánnak a (2) bekezdés b) pontjának ii. alpontjában említett elsőbbségi kritériumok alkalmazásának lehetőségével, meghatározzák, hogy a szóban forgó kritériumok közül melyeket fogják alkalmazni, és hogy az alkalmazásra nemzeti vagy regionális szinten kerül-e sor. A tagállamok ezenkívül dönthetnek úgy, hogy az egyes kiválasztott elsőbbségi kritériumokat eltérő súllyal veszik figyelembe. Az ilyen döntések lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a megfelelő hektárszámnak a (2) bekezdés b) pontjának ii. alpontja értelmében történő odaítélésekor az egyes kérelmeket nemzeti vagy regionális szinten rangsorolják aszerint, hogy azok milyen mértékben felelnek meg a kiválasztott elsőbbségi kritériumoknak.

5. cikk

Az új telepítésekre vonatkozó alapszabályok

(1) Ha a tagállamok nem teszik közzé a 3. és a 4. cikkben említett döntéseket az adott év március 1-jéig, a következő szabályokat kell alkalmazni az új telepítések engedélyezésére az adott év tekintetében:

a) az új telepítésekre vonatkozóan kibocsátott engedélyeknek az egyes tagállamokban a szőlővel ténylegesen betelepített teljes terület 1 %-ának megfelelő területet kell lefedniük, az 1308/2013/EU rendelet 63. cikkének (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően, és egyéb korlátozások nélkül;

b) ha a kérelmek összességében a rendelkezésre bocsátottnál nagyobb területre vonatkoznak, a hektárokat arányosan kell elosztani a jogosult kérelmezők között, azon terület alapján, amelyre az engedélyt kérték.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy sor kerüljön egy adott évben az (1) bekezdésnek megfelelően az engedélyezésre alkalmazandó szabályokkal kapcsolatos információk közzétételére.

6. cikk

Az új telepítésekre vonatkozó kérelmek benyújtása

(1) A tagállamok a 3. és 4. cikkben említett döntések, illetve az 5. cikk (2) bekezdésében említett, egy adott évben az engedélyezésre alkalmazandó szabályokkal kapcsolatos információk közzétételét követően, de legkésőbb május 1-jén megnyitják az egyéni kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszakot, amelynek legalább egy hónapig kell tartania.

(2) A kérelmekben fel kell tüntetni az engedélykérelem tárgyát képező terület pontos méretét és elhelyezkedését a kérelmező mezőgazdasági üzemén belül.

Ha nem születik a 3. vagy a 4. cikk szerinti, korlátozásokat megállapító döntés, illetve kritériumok alkalmazásával kapcsolatos döntés, a tagállamok mentesíthetik a kérelmezőket azon követelmény alól, miszerint az engedélykérelemben fel kell tüntetni az annak tárgyát képező terület pontos helyét a kérelmező mezőgazdasági üzemén belül. A tagállamok további információkat is kérhetnek a kérelmezőktől, amennyiben ezen információk az engedélyezési rendszer végrehajtása szempontjából relevánsak.

(3) Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy a 4. cikknek megfelelően bizonyos kritériumok teljesüléséhez kötik az új telepítések engedélyezését, a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett jogosultsági kritériumok: a kérelmekben meg kell jelölni az(oka)t a szőlőből készült termék(ek)et, amely(ek)et a kérelmező a szőlővel újonnan betelepített terület(ek)en termelni kíván, feltüntetve, hogy a kérelmezőnek szándékában áll-e az alábbiak közül egy vagy több terméket előállítani:

i. oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borok;

ii. oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok;

iii. földrajzi árujelző nélküli borok, ideértve a borszőlőfajta megjelölésével ellátott borokat is;

aa) az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett elsőbbségi kritérium: adott esetben a kérelmekben fel kell tüntetni a kérelmező által az újonnan betelepített terület(ek)en termeszteni kívánt szőlőfajtát, amely szerepel a szőlő genetikai erőforrásainak megőrzésére jogosult fajtáknak az érintett tagállam illetékes hatósága által létrehozott és közzétett jegyzékében, és amelyet az említett rendelet 81. cikkének (2) bekezdése szerint osztályba soroltak;

b) az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett elsőbbségi kritérium: a kérelmeknek tartalmazniuk kell olyan gazdasági jellegű információkat, amelyek az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének E. részében említett, a mezőgazdasági beruházási projektek pénzügyi elemzésére szolgáló szabványos módszerek közül egy vagy több segítségével igazolják az adott projekt gazdasági fenntarthatóságát;

c) az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett elsőbbségi kritérium: a kérelmeknek tartalmazniuk kell olyan gazdasági jellegű információkat, amelyek az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének F. részében foglalt megfontolások alapján igazolják a mezőgazdasági üzem fokozott költséghatékonyságát vagy versenyképességét vagy piaci jelenlétét;

d) az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett elsőbbségi kritérium: a kérelmeknek tartalmazniuk kell olyan információkat, amelyek az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének G. részében foglalt feltételek valamelyike alapján igazolják a földrajzi árujelzővel ellátott termékek minőségének javítására vonatkozó potenciál meglétét;

e) az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett elsőbbségi kritérium: a kérelmeknek tartalmazniuk kell olyan információkat, amelyek igazolják, hogy a kérelmező mezőgazdasági üzemében az 1308/2013/EU rendelet 62. cikkének (4) bekezdésében meghatározott mentességekben nem részesülő szőlőparcellák területének a kérelmezés időpontjában megállapítható mérete megfelel a tagállamok által az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének H. részében foglalt rendelkezések alapján meghatározott küszöbértékeknek;

f) ha a tagállamok kötelezik a kérelmezőket az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének A. és B. részében, valamint II. mellékletének A., B., D., E., F. és G. részében, továbbá ugyanezen melléklet I. részének II. pontjában az érintett kritériumok kapcsán említett kötelezettségek vállalására, a kérelmeknek magukban kell foglalniuk az adott kötelezettségvállalást.

Amennyiben a tagállamoknak módjukban áll az első albekezdés a)-f) pontjában említett információk bármelyikét közvetlenül megszerezni, mentesíthetik a kérelmezőket azon kötelezettség alól, hogy az érintett információkat a kérelemben feltüntessék.

(4) Az (1) bekezdésben említett benyújtási időszak leteltét követően a tagállamok értesítik a nem támogatható kérelmezőket arról, hogy kérelmük a tagállamok által a jogosultsági kritériumokra vonatkozóan a 4. cikknek megfelelően elfogadott döntés értelmében nem támogatható. Az ilyen kérelmeket ki kell zárni az eljárás következő szakaszaiból.

7. cikk

Az új telepítésekre vonatkozó engedélyek megadása

(1) Ha a benyújtott támogatható kérelmekben szereplő teljes terület nem haladja meg a 3. cikk (1) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátott terület(ek)et, a tagállamok a termelői kérelmek tárgyát képező terület egészére megadják az engedélyt.

(2) Ha a benyújtott támogatható kérelmekben szereplő teljes terület meghaladja a 3. cikk (1) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátott terület(ek)et, a tagállamok az I. mellékletben megállapított kiválasztási eljárást alkalmazzák.

A tagállamok az első albekezdésben említett kiválasztási eljárás eredményének megfelelően legkésőbb augusztus 1-jén megadják az engedélyeket a kiválasztott kérelmezőknek. Ha az engedélyek a támogatható kérelmekben szereplőnél kisebb területre vonatkoznak, a kérelmezőket tájékoztatni kell az ilyen döntés indokairól.

(3) Ha a megadott engedély az érintett kérelemben megjelölt terület 50 %-ánál kisebb területre vonatkozik, a kérelmező az engedélyt a megadásának időpontjától számított egy hónapon belül visszautasíthatja.

Az első albekezdésben említett esetben a kérelmezőre nem alkalmazandók az 1308/2013/EU rendelet 62. cikkének (3) bekezdésében említett igazgatási szankciók. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a megfelelő hektárszámú földterületet ugyanabban az évben, legkésőbb október 1-jén rendelkezésre bocsátják a vonatkozó engedélyek azon termelők számára történő megadása céljából, akik a (2) bekezdésben említett kiválasztási eljárás eredményének megfelelően a kérelmükben megjelölt területnek csak egy részére vonatkozóan kaptak engedélyt, de azt nem utasították vissza. A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy a szóban forgó hektárokat a következő évben, a szőlővel betelepített teljes terület 1 %-ának megfelelő, az 1308/2013/EU rendelet 63. cikkének (1) bekezdésében előírt területen felül bocsátják rendelkezésre.

8. cikk

Az újratelepítések engedélyezésére vonatkozó korlátozások

(1) Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy az 1308/2013/EU rendelet 66. cikkének (3) bekezdésével és az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkével összhangban korlátozzák az újratelepítések engedélyezését azokon a területeken, ahol OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott borok állíthatók elő, e döntésüket március 1-jéig közzéteszik.

Az 1308/2013/EU rendelet 65. cikkében említett szakmai szervezetek és termelői érdekcsoportok a 66. cikk (3) bekezdése értelmében a tagállam által figyelembe veendő ajánlásokat kellő időben benyújtják annak érdekében, hogy azokat az első albekezdésben említett döntés meghozatala előtt tanulmányozni lehessen. Az érintett tagállam közzéteszi az ajánlásokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett döntések a közzétételük időpontjától számítva egy évig érvényesek.

Ha valamely szakmai szervezet vagy termelői érdekcsoport által tett ajánlás egyévesnél hosszabb időszakra, de legfeljebb az 1308/2013/EU rendelet 65. cikkének második albekezdésében előírt hároméves időszakra szól, az érintett döntés ugyancsak vonatkozhat egy legfeljebb hároméves időszakra.

Ha az érintett szakmai szervezetek vagy termelői érdekcsoportok nem nyújtják be vonatkozó ajánlásaikat az (1) bekezdésnek megfelelően, kellő időben ahhoz, hogy azokat tanulmányozni lehessen, vagy a tagállamok nem teszik közzé március 1-jéig a kapcsolódó döntéseket, a tagállamok a 9. cikkben foglaltak szerint automatikusan engedélyezik az újratelepítést.

9. cikk

Az újratelepítések engedélyezésére irányuló eljárás

(1) Az újratelepítéseknek az 1308/2013/EU rendelet 66. cikkének (1) bekezdése szerinti engedélyezése iránti kérelmek bármely időpontban benyújthatók ugyanazon a borászati éven belül, mint amelyben a szőlőültetvények kivágására sor kerül. A tagállamok azonban dönthetnek úgy is, hogy határidőt állapítanak meg az újratelepítések engedélyezése iránti kérelmek benyújtására, amely határidő nem lépheti túl a kivágás időpontja szerinti borászati évet követő ötödik borászati év végét. Amennyiben a kérelmezők nem tartják tiszteletben az említett időszakokat, a tagállamok nem engedélyezik az újratelepítést.

A kérelmekben fel kell tüntetni a kivágott ültetvény(ek) területének és annak (azoknak) az ugyanazon kérelmező üzemében található, újratelepítendő terület(ek)nek a pontos méretét és helyét, mely terület(ek)re az engedélyezés iránti kérelem vonatkozik. Amennyiben nem születik olyan döntés, amely a 8. cikknek megfelelően korlátozásokat ír elő, és a kérelmező az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete A. részének 2.b) pontjában és B. részének 2.b) pontjában, valamint II. melléklete B. részének 4. pontjában és D. részében említett kötelezettségek egyikének teljesítését sem vállalta, a tagállamok mentesíthetik a kérelmezőt azon követelmény alól, hogy az engedélykérelem tárgyát képező, újratelepítendő terület(ek) pontos helyét a kérelemben feltüntesse. A tagállamok további információkat is kérhetnek a kérelmezőktől, amennyiben ezen információk az engedélyezési rendszer végrehajtása szempontjából relevánsak.

A tagállamok a kérelmek benyújtásának időpontjától számítva három hónapon belül automatikusan megadják az engedélyeket. Mindazonáltal a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 6. és a 7. cikkben említett időszakokat alkalmazzák az új telepítésekre vonatkozó engedélyek iránti kérelmek benyújtása, illetve az engedélyek megadása tekintetében.

(2) Ha az újratelepítendő terület megegyezik a kivágott ültetvény területével, illetve ha nem születik olyan döntés, amely a 8. cikk (1) bekezdésének megfelelően korlátozásokat ír elő, egyszerűsített eljárás is alkalmazható nemzeti szinten vagy az adott tagállam meghatározott területein. Ebben az esetben az újratelepítési engedély az ültetvény kivágásának időpontjában megadottnak tekinthető. E célból az érintett termelő - legkésőbb annak a borászati évnek a végén, amelyben a kivágásra sor került - utólagos tájékoztatást nyújt be, amely egyben engedély iránti kérelemnek is minősül.

(3) Az újratelepítéseknek az 1308/2013/EU rendelet 66. cikkének (2) bekezdése szerinti engedélyezése iránti kérelmek az év során bármikor benyújthatók.

A kérelmekben fel kell tüntetni a kivágandó ültetvény(ek) területének és annak (azoknak) az ugyanazon kérelmező üzemében található, újratelepítendő terület(ek)nek a pontos méretét és helyét, mely terület(ek)re az engedélyezés iránti kérelem vonatkozik. A kérelmekben szerepelnie kell továbbá annak a kötelezettségvállalásnak is, miszerint a kérelmező a szőlővel beültetett területen legkésőbb az új szőlők telepítésének időpontjától számított negyedik év végéig végrehajtja a kivágást. A tagállamok további információkat is kérhetnek a kérelmezőktől, amennyiben ezen információk az engedélyezési rendszer végrehajtása szempontjából relevánsak.

A tagállamok a kérelmek benyújtásának időpontjától számítva három hónapon belül automatikusan megadják az engedélyeket. Mindazonáltal a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 6. és a 7. cikkben említett időszakokat alkalmazzák az új telepítésekre vonatkozó engedélyek iránti kérelmek benyújtása, illetve az engedélyek megadása tekintetében.

10. cikk

Az engedélyeknek az átmeneti rendelkezések szerinti megadására irányuló eljárás

(1) Ha a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 68. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban úgy döntöttek, hogy a telepítési jogok engedélyekre történő átváltásának kérvényezésére rendelkezésre álló időszakot meghosszabbítják valamely 2015. december 31-én túli időpontig, és e döntésüket 2015. szeptember 14-ig közzétették, a termelők az átváltás iránti kérelmeiket a tagállamok által a szóban forgó döntés keretében meghatározott időszak végéig bármikor benyújthatják.

A kérelmekben fel kell tüntetni az engedélykérelem tárgyát képező terület pontos méretét és elhelyezkedését a kérelmező mezőgazdasági üzemén belül. A tagállamok mentesíthetik a kérelmezőket azon követelmény alól, miszerint az engedélykérelemben fel kell tüntetni az annak tárgyát képező terület pontos helyét a kérelmező mezőgazdasági üzemén belül. A tagállamok további információkat is kérhetnek a kérelmezőktől, amennyiben ezen információk az engedélyezési rendszer végrehajtása szempontjából relevánsak.

(2) Miután meggyőződtek róla, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően kérvényezett átváltás tárgyát képező telepítési jogok továbbra is érvényesek, a tagállamok automatikusan megadják az engedélyt. Az átváltás iránti kérelem benyújtása és az engedély megadása közötti időszak hossza legfeljebb három hónap lehet.

(3) Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy az 1308/2013/EU rendelet 68. cikkének (2a) bekezdése alapján engedélyeket bocsátanak rendelkezésre az említett rendelet 63. cikkének (1) bekezdésében előírt, szőlővel betelepített teljes terület 1 %-án felül, 2023., 2024., illetve 2025. március 1-jéig értesítik a Bizottságot a szóban forgó további engedélyek hatálya alá tartozó területről.

11. cikk

Az engedély tárgyát képező meghatározott terület módosítása

Kellően indokolt esetekben a tagállamok a kérelmező kérésére dönthetnek úgy, hogy a szőlőtelepítésre a mezőgazdasági üzemnek az eredeti engedély tárgyát képező meghatározott területtől eltérő területén is sor kerülhet, feltéve, hogy az új terület hektárszámban kifejezett mérete megegyezik az eredeti területével, és hogy az engedély az 1308/2013/EU rendelet 62. cikkének (3) bekezdése értelmében még érvényes.

Nem alkalmazandó az első bekezdés azokban az esetekben, amikor az engedélyeket a kérelemben megjelölt helyhez kapcsolódó konkrét jogosultsági vagy elsőbbségi kritériumoknak való megfelelés alapján adták meg, és a módosítás iránti kérelemben a szóban forgó helyen kívüli új terület van feltüntetve.

III. FEJEZET

A BORÁSZATI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ TANÚSÍTÁS

12. cikk

A tanúsításra alkalmazandó eljárás és technikai kritériumok

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 120. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében az OEM-mel vagy OFJ-vel nem rendelkező borok tanúsítására, jóváhagyására és ellenőrzésére alkalmazandó eljárás keretében adminisztratív bizonyítékra van szükség annak igazolására, hogy a borszőlőfajtá(k)ra, illetve az évjáratra vonatkozóan az érintett borok címkéjén feltüntetett vagy kiszerelésén közvetített információk megfelelnek a valóságnak.

Ezenkívül a tagállamok dönthetnek a következő vizsgálatok elvégzése mellett:

a) a bor illatára és ízére vonatkozó, névvel el nem látott mintákon elvégzendő érzékszervi vizsgálat annak ellenőrzésére, hogy a bor alapvető jellemzői valóban a használt borszőlőfajtá(k)nak tudhatók be;

b) analitikai vizsgálat az egyetlen borszőlőfajtából készülő borok esetében.

Az eljárást abban a tagállamban kell elvégezni, ahol a bort előállították. Az 1308/2013/EU rendelet 120. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, különböző tagállamokból származó borok házasítása esetében a tanúsítást bármely érintett tagállam elvégezheti.

(2) Az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 36. és 37. cikkének és e rendelet VI. fejezetének megfelelően a tanúsítást véletlenszerű és kockázatelemzésen alapuló ellenőrzésekkel kell elvégezni.

A tanúsítás költségeit az érintett gazdasági szereplők viselik, kivéve, ha a tagállamok másképpen döntenek.

(3) Azon gazdasági szereplőket, akik részt vesznek az általuk előállított, feldolgozott vagy palackozott borászati termékek forgalmazásában, el kell ismerni és el kell látni a tagállamok illetékes hatóságainak engedélyével ahhoz, hogy az 1308/2013/EU rendelet 146. cikke szerint kijelölt illetékes hatóságok felügyelete mellett elvégezhessék az adott termék származásának vagy eredetének, jellemzőinek, évjáratának, illetve az előállításához felhasznált szőlőfajtá(k)nak az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. és 12. cikkével összhangban történő tanúsítását.

IV. FEJEZET

BEVÉTELEZÉSI ÉS KIADÁSI NYILVÁNTARTÁS

13. cikk

A nyilvántartás alkalmazási köre és formája

(1) A bevételezési és kiadási nyilvántartás (e fejezetben a továbbiakban: nyilvántartás) vezetésére kötelezett gazdasági szereplőknek a következőket kell rögzíteniük:

a) az 1308/2013/EU rendelet 147. cikkének (2) bekezdésében említett borászati termékek minden egyes tételének a telephelyre történő betárolása, illetve onnan történő kitárolása;

b) a 14. cikkben meghatározott termékkategória;

c) az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 29. cikkében meghatározott műveletek, amennyiben azokat a telephelyükön végzik.

Az első bekezdésben említett gazdasági szereplőknek a nyilvántartás minden egyes bejegyzése tekintetében be kell tudniuk mutatni az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke szerinti valamely kísérőokmányt vagy bármely más olyan kereskedelmi okmányt, amely az érintett szállítmányt kísérte.

(2) A nyilvántartás vezetésére az alábbi formák valamelyikében kerül sor:

a) folyamatosan sorszámozott, rögzített lapok;

b) az illetékes hatóságok által megállapított részletes szabályoknak megfelelő elektronikus nyilvántartás;

c) az illetékes hatóságok által jóváhagyott, a modern számviteli követelményeknek megfelelő rendszer;

d) a kiállításuk vagy a kereskedők általi átvételük dátumát tartalmazó kísérőokmányok összessége.

A tagállamok azonban rendelkezhetnek úgy, hogy a termelők az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. fejezetében előírt termelési jelentések, készletjelentések vagy szüreti jelentések hátoldalán feltüntetett megjegyzések formájában is vezethetik a nyilvántartást.

14. cikk

A nyilvántartásban feltüntetendő termékek

(1) A nyilvántartásban feltüntetendő termékek esetében külön elszámolást kell vezetni a következőkről:

a) az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében felsorolt minden egyes kategória, megkülönböztetve az alábbiakat:

i. minden egyes, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott bor, valamint az ilyen borrá történő feldolgozásra szánt termékek;

ii. minden egyes, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott bor, valamint az ilyen borrá történő feldolgozásra szánt termékek;

iii. minden egyes, OEM-mel vagy OFJ-vel nem rendelkező, egyetlen borszőlőfajtából készült bor, valamint az ilyen borrá történő feldolgozásra szánt termékek, a borszőlőfajtának az 1308/2013/EU rendelet 81. cikke értelmében a tagállam által elfogadott osztályozására történő hivatkozással és az évjárat feltüntetésével;

iv. minden egyes, OEM-mel vagy OFJ-vel nem rendelkező, két vagy több borszőlőfajtából készült bor, valamint az ilyen borrá történő feldolgozásra szánt termékek, az évjárat feltüntetésével;

v. minden olyan termék, amely nem felel meg az 1308/2013/EU rendelet 80. cikkében, illetve a 606/2009/EK rendeletben előírt borászati eljárásoknak és korlátozásoknak, és amelyeket a 606/2009/EK rendelet 10. cikke értelmében meg kell semmisíteni;

b) a bármilyen célból tartott alábbi termékek:

i. szacharóz;

ii. sűrített szőlőmust;

iii. finomított szőlőmustsűrítmény;

iv. a savtartalom növelésére használt termékek;

v. a savtompításra használt termékek;

vi. a borból lepárolt szeszesitalok;

vii. a borászati termékek minden olyan mellékterméke, amelyeket az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete II. részének D. szakaszával, valamint a 606/2009/EK rendelet 14a. és 14b. cikkével összhangban kell elhelyezni, annak feltüntetésével, hogy lepárlásra, ecetgyártásra vagy a borkészítést nem érintő különleges felhasználásra történő beszállításról van-e szó.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve a harmadik féltől beszerzett és értékesítés céljából tárolt, legfeljebb 60 liter űrtartalmú tárolóedényekbe töltött, az uniós jogszabályoknak megfelelően címkézett, különböző OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott borokat fel lehet tüntetni ugyanabban az elszámolásban, feltéve, hogy minden egyes OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott bor be- és kitárolásai külön szerepelnek.

(3) Az OEM vagy OFJ használati jogának elvesztését be kell jegyezni a nyilvántartásba. Az érintett termékeket az OEM vagy OFJ nélküli borokra vonatkozó elszámolások valamelyikébe kell átvezetni.

15. cikk

A borászati termékre vonatkozóan a nyilvántartásba bejegyzendő információk

(1) A nyilvántartásban a 14. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett termékek minden egyes betárolására, illetve kitárolására vonatkozóan szerepelnie kell a következőknek:

a) a terméknek az uniós vagy nemzeti jog alapján [adott esetben] előírt tételszáma;

b) a művelet dátuma;

c) a betárolt, illetve kitárolt mennyiség;

d) az érintett termék alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogszabályok szerinti leírása;

e) az arra a kísérőokmányra vagy tanúsítványra való hivatkozás, amely az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 10., 11. és 20. cikkével összhangban az érintett szállítmányt kíséri vagy kísérte, kivéve az említett rendelet 9. cikkében említett eseteket.

(2) Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1-9., 15. és 16. pontjában szereplő borok esetében a gazdasági szereplő által vezetett nyilvántartásban a megfelelő bejegyzésnek tartalmaznia kell az említett rendelet 120. cikkében szereplő választható adatokat, amennyiben ezek az adatok a címkén szerepelnek vagy a tervek szerint szerepelni fognak.

(3) A (2) bekezdésben említett borok tárolására használt tárolóedényeket a nyilvántartásban azonosítani kell, valamint fel kell tüntetni névleges űrtartalmukat. A tárolóedényeken fel kell tüntetni a tagállamok által előírt azon adatokat is, amelyek alapján az illetékes hatóságok a nyilvántartás használatával azonosítani tudják a tartalmukat.

A legfeljebb 600 literes, azonos termékkel megtöltött és egy tételben tárolt tárolóedények esetében azonban a tétel egységes jelölése helyettesítheti az egyes tárolóedények különböző megjelöléseit a nyilvántartásban, feltéve, hogy az adott tétel a többi tételtől egyértelműen el van különítve.

(4) Egy termék korábbi szállítmányai esetében a nyilvántartásba kell bejegyezni az arra az okmányra való hivatkozást, amely az érintett terméket a szállításkor kísérte.

16. cikk

A műveletekre vonatkozóan a nyilvántartásba bejegyzendő információk

(1) Az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 29. cikkében meghatározott műveletek mindegyike esetében a nyilvántartás tartalmazza:

a) az elvégzett műveleteket;

b) az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 29. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett műveletek esetében:

i. a művelet dátumát;

ii. a felhasznált termékek természetét és mennyiségét;

iii. a művelet segítségével előállított termék mennyiségét, ideértve a bor alkoholtartalmának kiigazítása során előállított alkoholt és az eredeti mustból kivont cukoroldat cukortartalmát;

iv. az alkoholtartalom növelése, a savtartalom növelése, a savtompítás és az édesítés során alkalmazott termékmennyiséget;

v. a termékeknek a művelet előtti és utáni, a vonatkozó uniós vagy nemzeti jognak megfelelő leírását;

c) azon tárolóedények jelölését, amelyekben a nyilvántartásban szereplő termékeket a műveletet megelőzően tárolták és a művelet után tárolják;

d) palackozás esetén a megtöltött tárolóedények számát és azok tartalmát;

e) bérpalackozás esetén a palackozó nevét és címét.

(2) Amennyiben egy terméknek - különösen a szőlőmust erjedése esetén - megváltozik a kategóriája anélkül, hogy alávetnék az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 29. cikkében említett műveletek valamelyikének, a kategóriaváltást követően a nyilvántartásba be kell jegyezni az ily módon nyert termék mennyiségét és típusát.

17. cikk

A pezsgőkre és likőrborokra vonatkozóan a nyilvántartásba bejegyzendő információk

(1) Pezsgő előállításakor a nyilvántartásban minden egyes elkészített küvé esetében fel kell tüntetni:

a) a készítés dátumát;

b) a minőségi pezsgők összes kategóriája esetében a palackozás dátumát;

c) a küvé mennyiségét és minden egyes összetevőjének leírását, mennyiségét, valamint tényleges és potenciális alkoholtartalmát;

d) a felhasznált tirázslikőr mennyiségét;

e) az expedíciós likőr mennyiségét;

f) a megtöltött tárolóedények számát, szükség esetén a maradékcukor-tartalomra utaló kifejezéssel megadva a pezsgő típusát, ha a szóban forgó kifejezés a címkén látható.

(2) Likőrbor előállításakor a nyilvántartásban minden egyes tételre vonatkozóan fel kell tüntetni:

a) bármely, az1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 3.e) és 3.f) pontjában felsorolt termék hozzáadásának dátumát;

b) a hozzáadott termék természetét és mennyiségét.

18. cikk

A meghatározott termékekre vonatkozóan a nyilvántartásba bejegyzendő információk

(1) A 14. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett termékekre vonatkozó külön elszámolásokban minden egyes termék esetében fel kell tüntetni a következőket:

a) betárolás esetén:

i. a szállító nevét és címét, adott esetben utalva arra az okmányra, amely a termék szállítását kísérte;

ii. az érintett termék mennyiségét;

iii. a betárolás dátumát;

b) kitárolás esetén:

i. az érintett termék mennyiségét;

ii. a felhasználás vagy kitárolás dátumát;

iii. adott esetben a címzett nevét és címét.

(2) A 606/2009/EK rendelet 14a. cikke (2) bekezdésének és 14b. cikkének megfelelően a piacról kivonandó melléktermékek vagy borászati termékek tekintetében a nyilvántartásban rögzítendő mennyiségek az érintett gazdasági szereplők által az említett rendelet 14a. cikkének megfelelően becsült mennyiségek.

19. cikk

Veszteségek és személyes vagy családi fogyasztás

(1) A tagállamok meghatározzák a raktározás, a különböző feldolgozási műveletek vagy a termékkategória változásai során a párolgásból fakadó veszteség maximálisan elfogadható százalékos értékét.

(2) A nyilvántartás vezetésére kötelezett a tagállamok által megállapított határidőn belül írásban tájékoztatja a területileg illetékes hatóságot, ha a tényleges veszteségek meghaladják:

a) a szállítás során az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet V. melléklete B. része 2.1.d) pontjában említett tűréshatárokat; és

b) az (1) bekezdésben említett esetekben a tagállamok által rögzített maximális százalékos értéket.

Az első albekezdésben említett illetékes hatóság megteszi a veszteségek kivizsgálásához szükséges intézkedéseket.

(3) A tagállamok rögzítik, hogyan kell a nyilvántartásba bejegyezni:

a) a termelő és családja személyes fogyasztását;

b) a termékek mennyiségében bekövetkező előre nem látható változásokat.

20. cikk

A nyilvántartásban feltüntetendő adatok bejegyzésére vonatkozó határidők

(1) A 14. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a 15. és 19. cikkben említett adatokat a következő határidők figyelembevételével kell bejegyezni a nyilvántartásba:

a) betárolások esetén legkésőbb az átvételt követő munkanapon; és

b) veszteségek, személyes és családi fogyasztás vagy kitárolások esetén legkésőbb az elismerést, a fogyasztást vagy a feladást követő harmadik munkanapon.

(2) Az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 29. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint e rendelet 16. és 17. cikkében említett adatokat a következő határidők figyelembevételével kell bejegyezni a nyilvántartásba:

a) legkésőbb a műveletet követő munkanapon; és

b) alkoholtartalom-növelés esetén aznap.

(3) Az e rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 18. cikkében említett adatokat a következő határidők figyelembevételével kell bejegyezni a nyilvántartásba:

a) betárolások és kitárolások esetén legkésőbb az átvételt vagy a feladást követő munkanapon; és

b) felhasználás esetén a felhasználás napján.

(4) A tagállamok azonban - különösen számítógépes adatbázis használata esetén - engedélyezhetnek hosszabb, 30 napot meg nem haladó határidőket, feltéve, hogy a betárolások, kitárolások és az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 29. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett műveletek - további igazoló okmányok alapján - továbbra is bármikor ellenőrizhetők, és hogy az említett okmányokat az illetékes hatóságok megbízhatónak tekintik.

Az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 29. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett, alkoholtartalom-növelésre irányuló műveletek tekintetében a tagállamok előírhatják, hogy azokat az alkoholtartalom-növelésre irányuló művelet elvégzése előtt jegyezzék be a nyilvántartásba.

(5) Az (1), (2) és (3) bekezdéstől eltérve ugyanazon termék kitárolásait havi összesítés formájában is be lehet jegyezni a nyilvántartásba, ha a terméket kizárólag az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke (1) bekezdése e) pontjának i. alpontja szerinti, 10 literes vagy annál kisebb névleges űrtartalmú, egyszer használatos záróeszközzel ellátott tárolóedényekben helyezik el.

21. cikk

A nyilvántartás lezárása

A nyilvántartást a tagállamok által meghatározandó időpontban évente egyszer éves beszámoló létrehozásával kell lezárni. Az éves beszámolóval összefüggésben a készletekről leltárt kell készíteni. A meglévő készleteket a következő éves időszakra kell átvinni. Ezeket az éves beszámoló dátumánál későbbi időpontban kell bejegyezni a nyilvántartásba. Ha az éves beszámoló eltérést mutat a beszámoló szerinti készlet és a meglévő készlet között, a lezárt könyvekben erre vonatkozó megállapítást kell tenni.

V. FEJEZET

JELENTÉSEK

22. cikk

Termelési jelentések

(1) A termelők minden év január 15-ig benyújtják az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikkében említett termelési jelentést az aktuális borászati év termelése tekintetében. A tagállamok korábbi dátumot is meghatározhatnak, illetve késői szüretek és különleges borászati termékek termelése esetében egy március 1-jénél nem későbbi időpontban is meghatározhatják a dátumot.

(2) Az (1) bekezdésben említett termelési jelentés legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a) a termelő azonosító adatai;

b) a termékek tárolási helye;

c) a bortermeléshez felhasznált termékek kategóriái: szőlő, szőlőmust (sűrített must, finomított mustsűrítmény, részben erjedt must) vagy még erjedésben lévő újbor;

d) a szállítók neve és címe;

e) azok a művelés alatt álló, szőlővel betelepített területek - hektárban kifejezve és a szőlőparcella helyére történő hivatkozással -, amelyekről a szőlő származik, beleértve a kísérleti célokra szánt területeket is;

f) a borászati év kezdete óta előállított és a jelentés időpontjában tárolt borászati termékek mennyisége hektoliterben vagy mázsában kifejezve, szín (vörös/rozé vagy fehér), a felhasznált termékek kategóriája (szőlő, még erjedésben lévő újbor, must, ideértve a részben erjedt mustot, de nem értve ide a sűrített mustot és a finomított mustsűrítményt), valamint az alábbi típusok egyike szerinti bontásban:

i. OEM-mel ellátott bor;

ii. OFJ-vel ellátott bor;

iii. OEM/OFJ nélküli fajtabor;

iv. OEM/OFJ nélküli bor;

v. a borászati év során előállított összes többi termék, beleértve a sűrített mustot és a finomított mustsűrítményt is.

A tagállamok borkészítő létesítményenként egy jelentés benyújtását engedélyezhetik.

(3) A termelési jelentésben feltüntetendő bormennyiség az elsődleges alkoholos erjedés befejeztével nyert teljes mennyiség, beleértve a borseprőt is.

A bortól eltérő termékek mennyiségének bor hektoliterjébe való átszámításához a tagállamok az átváltás szempontjából releváns, objektív kritériumok alapján együtthatókat határozhatnak meg. A tagállamok az (EU) 2017/1185 végrehajtási rendelet III. mellékletének 8. pontjában említett értesítések küldésekor értesítik a Bizottságot az együtthatókról.

(4) A tagállamok előírják a szüretelő termelők és a bortermelésre szánt termékeket forgalmazó kereskedők számára, hogy bocsássák a termelők rendelkezésére a termelési jelentések kitöltéséhez szükséges adatokat.

23. cikk

Készletjelentések

(1) A termelők, a feldolgozók, a palackozók és a kereskedők minden évben szeptember 10-ig benyújtják az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 32. cikkében említett készletjelentést. A tagállamok korábbi dátumot is megállapíthatnak.

(2) Az említett jelentés legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a termelők, a feldolgozók, a palackozók, illetve a kereskedők azonosító adatai;

b) a termékek tárolási helye;

c) a borok esetében az összes készlet szín (vörös/rozé vagy fehér), a bor típusa (OEM-mel ellátott, OFJ-vel ellátott, nem OEM/OFJ fajtabor, nem OEM/OFJ), származás (uniós vagy harmadik országból származó) és a készlet birtokosának a típusa (termelő vagy kereskedő) szerinti bontásban;

d) a must esetében az összes készlet szín (vörös/rozé vagy fehér), a szőlőmust típusa (sűrített must, finomított mustsűrítmény vagy más) és a készlet birtokosának a típusa (termelő vagy kereskedő) szerinti bontásban.

E jelentés nem tartalmazza az ugyanabban a naptári évben szüretelt szőlőből előállított uniós borászati termékeket.

24. cikk

Szüreti jelentések

(1) Amennyiben a tagállamok előírják az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett szüreti jelentést, azt a szüretelő termelők január 15-ig benyújtják. A tagállamok korábbi dátumot is meghatározhatnak, illetve késői szüretek esetében egy március 1-jénél nem későbbi időpontban is meghatározhatják a dátumot.

(2) A szóban forgó jelentés legalább a következő információkat tartalmazza, az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet III. melléklete 1.2.(3) pontjában meghatározott kategóriák szerinti bontásban:

a) a szüretelő termelő azonosító adatai (az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet III. melléklete 1.1. pontjának 1) bekezdésében előírt információknak megfelelően);

b) a művelés alatt álló, szőlővel betelepített terület (hektárban kifejezve és a szőlőparcella helyére történő hivatkozással);

c) a szüretelt szőlő mennyisége (mázsában);

d) a szőlő rendeltetése (hektoliterben vagy mázsában):

i. borrá történő feldolgozás a nyilatkozattévő mint termelő által;

ii. szövetkezeti pincészetnek szállítva (szőlő vagy must formájában);

iii. borkészítőnek értékesítve (szőlő vagy must formájában);

iv. egyéb rendeltetés (szőlő vagy must formájában).

25. cikk

Értesítések és az információk központosítása

Az e rendelet 22., 23. és 24. cikke szerinti termelési jelentésekben, készletjelentésekben, illetve szüreti jelentésekben, valamint az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 34. cikke szerinti kezelési vagy értékesítési jelentésekben foglalt információkat adott esetben nemzeti szinten központosítani kell.

A tagállamok meghatározzák, hogy a szóban forgó információkról milyen formában és milyen módon kell értesíteni őket.

VI. FEJEZET

AZ ELLENŐRZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

I. SZAKASZ

KÖZÖS SZABÁLYOK

26. cikk

Ellenőrzési célra gyűjtött minták

(1) Az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. fejezetének alkalmazásában egy tagállam kapcsolattartó szerve felkérheti egy másik tagállam kapcsolattartó szervét, hogy az e rendelet II. mellékletében meghatározott utasításoknak megfelelően mintákat gyűjtsön.

(2) A mintákat a megkereső szervnek kell tárolnia, és meg kell határoznia egyebek mellett azt, hogy azokat mely laboratóriumban elemezzék.

II. SZAKASZ

AZ IZOTÓP ADATOK ANALITIKAI ADATBANKJA

27. cikk

Az analitikai adatbank működtetése céljából szükséges minták

(1) Az izotóp adatok (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 39. cikkében említett analitikai adatbankjának létrehozása érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a friss szőlő tagállamok által kijelölt laboratóriumok által elemzendő mintáit az e rendelet III. mellékletének I. részében foglalt utasításoknak megfelelően vételezik, kezelik és dolgozzák fel borrá.

(2) A friss szőlő mintáit olyan szőlőtermő területek szőlőültetvényeiből kell venni, amelyeknél pontosan meg van határozva a talaj típusa, a fekvés, a művelési mód, a fajta, a kor és a termesztési eljárások.

(3) Az adatbank számára évente a III. melléklet II. részében meghatározott számú mintát kell venni. A minták kiválasztásánál figyelembe kell venni mind a szőlőültetvényeknek a III. melléklet II. részében felsorolt tagállamokon belüli elhelyezkedését, mind pedig az OEM-mel vagy OFJ-vel rendelkező borok tagállamonkénti vagy régiónkénti arányát. Minden évben a minták legalább 25 %-át ugyanazokról a parcellákról kell venni, amelyekről az előző évben is vételeztek mintát.

(3a) A tagállamok adott esetben dönthetnek úgy, hogy az OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott borok előállítása céljából termesztett szőlőből az OEM-et vagy az OFJ-t kezelő szerv veheti a mintát. Ez esetben a mintavételt a tagállamok kijelölt laboratóriumai koordinálják a III. melléklet I. részének A. pontja szerinti utasításoknak megfelelően.

(4) A minták elemzését a tagállamok által kijelölt laboratóriumokban a Bizottság által az 1308/2013/EU rendelet 80. cikkének (5) bekezdése és a 606/2009/EK rendelet 15. cikke szerint meghatározott módszerekkel kell elvégezni. A kijelölt laboratóriumoknak meg kell felelniük a vizsgáló laboratóriumok működésére vonatkozóan az ISO/IEC 17025:2005 szabványban meghatározott általános feltételeknek, és részt kell venniük különösen az izotópos elemzési módszerek szakszerűségét vizsgáló rendszerben. A laboratóriumok a benyújtott adatok minőségellenőrzése és hitelesítése céljából írásban átadják az említett kritériumoknak való megfelelés bizonyítékát az Európai Borágazati Ellenőrzési Referenciaközpontnak (a továbbiakban: ERC-CWS).

(5) A laboratóriumok a III. melléklet IV. részének megfelelően analitikai bizonylatot állítanak ki és a III. melléklet III. részében foglalt kérdőívnek megfelelően minden egyes mintához vizsgálati lapot készítenek.

(6) A laboratóriumok az összegyűjtött adatokat, valamint az elemzések eredményeit és értelmezését tartalmazó analitikai bizonylat egy példányát, továbbá a vizsgálati lap egy példányát elektronikus úton, legkésőbb a szüretet követő év [október 31-ig] benyújtják az ERC-CWS-nek.

(7) A tagállamok és az ERC-CWS:

a) megőrzik az analitikai adatbank adatait;

b) a mintavétel időpontjától számítva legalább három évig megőrzik valamennyi mintát;

c) az adatbankot kizárólag az uniós és a nemzeti borászati jogszabályok alkalmazásának nyomon követésére, illetve statisztikai vagy tudományos célra használják;

d) intézkedéseket hoznak az adatok védelmére, különösen a lopás és a manipuláció megakadályozására;

e) az esetleges pontatlanságok tisztázása érdekében indokolatlan időveszteség és költségek nélkül hozzáférést biztosítanak azok számára, akik az aktákban tárolt információkat létrehozták.

(8) Az ERC-CWS évente elkészíti és naprakésszé teszi a minták előkészítésére és az analitikai adatbank számára szükséges mérések elvégzésére kijelölt tagállami laboratóriumok jegyzékét.

28. cikk

Az analitikai adatbankban tárolt információk közlése a borágazatra vonatkozó uniós szabályok feltételezett megsértése esetén

(1) Az izotóp adatok analitikai adatbankjában tárolt információkat kérésre a tagállamok által kijelölt laboratóriumok rendelkezésére kell bocsátani.

(2) Amennyiben az tudományos, statisztikai, ellenőrzési vagy igazságügyi célokból szükséges, kellően indokolt esetben az (1) bekezdésben említett információk - amennyiben azok reprezentatív jellegűek - a borágazatra vonatkozó uniós szabályok betartásának biztosítása érdekében kérésre a tagállamok által kijelölt illetékes hatóságok és a nemzeti bíróságok rendelkezésére bocsáthatók. Ezek az információk kizárólag a kérelemben megjelölt célokra használhatók fel, és bizalmasan kezelendők.

(2a) Amennyiben egy tagállamban olyan ellenőrzésre kerül sor, amelyhez egy másik tagállamban termelt borra vonatkozó, az izotóp adatok analitikai adatbankjából származó referenciaadatokra van szükség, a tagállam illetékes hatósága felkéri az ERC-CWS-t, hogy vegye fel a kapcsolatot annak a tagállamnak a kijelölt laboratóriumával, ahol a vizsgált bort előállították, hogy a gyanút minden rendelkezésre álló releváns adat felhasználásával ellenőrizzék. A kijelölt laboratórium a kérelem kézhezvételétől számított 1 hónapon belül ellenőrzi, hogy a szóban forgó bor megfelel-e a borágazatra vonatkozó uniós szabályoknak. Amennyiben ezt a határidőt kellően indokolt esetben nem lehet betartani, a kijelölt laboratórium ennek megfelelően tájékoztatja az ERC-CWS-t, és ezt követően az ERC-CWS:

i. az izotóp adatok analitikai adatbankjából kinyeri a szóban forgó borra vonatkozó releváns izotópmérési referenciaadatokat, és azokat a kérelmező szerv rendelkezésére bocsátja, vagy

ii. amennyiben a vonatkozó izotópmérési referenciaadatok nem nyerhetők ki az izotóp adatok analitikai adatbankjából, de a szükséges mintákat az ERC-CWS kérésére az ERC-CWS rendelkezésére bocsátják, analitikai támogatást nyújt a kérelmező szerv számára, beleértve a szóban forgó borra vonatkozó izotópmérési adatok eredményeit is,

attól az időponttól számított 1 hónapon belül, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy az eredeti határidőt nem lehet betartani. A vonatkozó izotópmérési adatokat mindkét esetben legkésőbb a kérelem azon tagállam illetékes hatósága általi kézhezvételétől számított 2 hónapon belül kell értelmezni és benyújtani, ahol előállították a bort, amellyel kapcsolatban a gyanú felmerült.

(3) Csak olyan vizsgálati eredményekkel kapcsolatos információkat szabad hozzáférhetővé tenni, amelyek hasonló jellegű és hasonló termőhelyről származó minták vizsgálati eredményeinek az értelmezéséhez szükségesek. A hozzáférhetővé tett információkról szóló valamennyi értesítéshez mellékelni kell egy, az adatbank használatának a 27. cikk (7) bekezdése c) pontjában említett feltételeire vonatkozó emlékeztetőt.

(4) Az ERC-CWS anonim módon éves jelentést tesz közzé az (1) és (2) bekezdéssel összhangban beérkezett kérelmekkel kapcsolatos főbb eredményekről, valamint a tagállamok által a területükön az izotóp adatok analitikai adatbankjának felhasználásával végzett ellenőrzések főbb megállapításairól. Az ERC-CWS gondoskodik arról, hogy ez a jelentés ne tartalmazzon bizalmas üzleti információkat. Az említett megállapításokat a jelentéstételi időszakot követő év márciusának vége előtt be kell mutatni az ERC-CWS-nek, és az ERC-CWS 2 hónapon belül közzéteszi a jelentést.

29. cikk

Az izotóp adatok nemzeti adatbankjai

Az izotópos elemzések tagállami adatbankokban tárolt eredményeit a 27. cikkben foglaltak szerint gyűjtött és kezelt minták elemzésével kell megkapni.

III. SZAKASZ

AZ ELLENŐRZÉSEKRE VONATKOZÓ EGYEDI RENDELKEZÉSEK

30. cikk

A szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer tekintetében alkalmazandó ellenőrzések

Az 1308/2013/EU rendelet II. része I. címének III. fejezetében, az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet II. fejezetében és az e rendelet II. fejezetében meghatározott szabályoknak való megfelelés ellenőrzése céljából a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 145. cikkében említett szőlőkatasztert használják.

31. cikk

A szőlőkataszterben foglalt információk ellenőrzése

(1) A tagállamok az 1308/2013/EU rendelet II. része I. címe II. fejezetének 4. szakaszában említett nemzeti támogatási program keretében finanszírozott intézkedések nyomon követése és ellenőrzése céljából hozzáférhetővé teszik a szőlőkataszterben szereplő adatokat.

(2) A naprakész szőlőkataszter vezetése érdekében a szőlővel betelepített területek tekintetében el kell végezni legalább a következő ellenőrzéseket:

a) a szőlőkataszterben azonosított valamennyi olyan szőlőtermelőre vonatkozó adminisztratív ellenőrzések, akik:

i. a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszerrel kapcsolatos kérelem vagy értesítés benyújtását követően telepítésre vagy újratelepítésre irányuló engedélyt aktiváltak, vagy adatokat rögzítettek, illetve módosítottak a szőlőkataszterben;

ii. nemzeti támogatási program keretében az 1308/2013/EU rendelet 46. és 47. cikkében említett, "a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása", illetve a "zöldszüret" intézkedésekre irányuló kérelmet nyújtanak be;

iii. az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 31., 32. vagy 33. cikkében említett jelentést nyújtanak be;

b) a szőlőkataszterben azonosított valamennyi szőlőtermelő legalább 5 %-ára kiterjedő éves helyszíni ellenőrzések.

Amennyiben a mintavétel keretében kiválasztott szőlőtermelőket ugyanabban az évben helyszíni ellenőrzéseknek vetik alá az a) pont i. és ii. alpontjában említett intézkedések keretében, a szóban forgó helyszíni ellenőrzéseket be kell számítani az elérendő 5 %-os éves küszöbértékbe, anélkül, hogy meg kellene ismételni azokat;

c) szisztematikus helyszíni ellenőrzéseket kell végezni azokon a szőlővel betelepített területeken, amelyek egyetlen, az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet IV. mellékletében meghatározottak szerinti, szőlőtermelőre vonatkozó aktában sem szerepelnek.

32. cikk

A jelentések ellenőrzése

Az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 31-34. cikkében említett jelentések tekintetében a tagállamok elvégzik a szükséges ellenőrzéseket és meghozzák a szükséges intézkedéseket a szóban forgó jelentések pontosságának biztosítása érdekében.

32a. cikk

A csomagolatlan borászati termékek ellenőrzése

Az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett számítógépes rendszer vagy információs rendszer hatálya alá nem tartozó, csomagolatlan borászati termékek behozatala esetén az ellenőrzés lehetővé tétele érdekében a kirakodás helye szerinti tagállam illetékes hatósága felszólíthatja a csomagolatlan borászati termékeket tartalmazó szállítmányok címzettjeit, hogy ezeket a szállítmányokat a telephelyükön történő kirakodás helyén tartsák legfeljebb 10 munkanapon keresztül. A címzettek mindaddig nem adhatnak fel, nem adhatnak át vagy nem bonthatnak meg olyan szállítmányt, amelyből az illetékes hatóság mintát vételezett, amíg nem tájékoztatják őket az ellenőrzések eredményéről.

A címzettek kérésére az illetékes hatóság, amennyiben úgy dönt, hogy nem végzi el a szóban forgó szállítmány ellenőrzését, lehetővé teszi a szállítmánynak az első albekezdésben említett időszak vége előtt történő feladását.

VII. FEJEZET

ÉRTESÍTÉSEK

33. cikk

A szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszerrel kapcsolatos értesítések

(1) A tagállamok minden év március 1-jéig benyújtják a Bizottságnak a következőket:

a) az 1308/2013/EU rendelet 145. cikkének (3) bekezdésében említett, a szőlőtermő területekkel kapcsolatos tájékoztatás, az előző borászati év július 31-én fennálló helyzetre vonatkozóan. Ezt a tájékoztatást az e rendelet IV. mellékletének I. részében található formanyomtatványon kell benyújtani;

b) az 1308/2013/EU rendelet 63. cikkének (4) bekezdése, 64. cikkének (3) bekezdése és az e rendelet 10. cikkének (3) bekezdése szerinti értesítések. Ezeket az értesítéseket az e rendelet IV. mellékletének II. részében található formanyomtatványon kell benyújtani;

c) a tagállamok által az e rendelet 8. cikkében foglaltaknak megfelelően hozott döntés tárgyát képező, az ugyanazon mezőgazdasági üzemben végrehajtott újratelepítéseket érintő korlátozásokra vonatkozó értesítés. Ezt az értesítést az e rendelet IV. mellékletének V. részében foglalt A. táblázatban található formanyomtatványon kell benyújtani;

d) az e rendelet 3. és 8. cikkében említett szakmai szervezetek és termelői érdekcsoportok aktualizált nemzeti jegyzéke;

e) az 1308/2013/EU rendelet 71. cikkének (3) bekezdésében említett, azon területek összterületére vonatkozó tájékoztatás, amely területek esetében megerősítést nyert, hogy engedély nélkül telepítették be őket szőlővel, valamint amelyeken kivágták az engedély nélkül telepített ültetvényt. Az ilyen tájékoztatásnak az előző borászati évre kell vonatkoznia. A tájékoztatást az e rendelet IV. mellékletének III. részében található formanyomtatványon kell benyújtani;

f) ha a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett elsőbbségi kritérium alkalmazása mellett döntenek, a mezőgazdasági üzemek minimális és maximális méretére vonatkozóan az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének H. pontja szerint megállapított küszöbértékek.

(2) A tagállamok minden évben november 1-jéig értesítik a Bizottságot a következőkről:

a) az új telepítések engedélyezése iránti kérelmek, az előző borászati évben e rendelet 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése alapján ténylegesen megadott engedélyek, a kérelmezők által visszautasított engedélyek, valamint az e rendelet 7. cikkének (3) bekezdése alapján október 1. előtt más kérelmezőknek odaítélt engedélyek. Ezeket az értesítéseket az e rendelet IV. mellékletének IV. részében található formanyomtatványon kell benyújtani;

b) az előző borászati évben az e rendelet 9. cikkében foglaltak szerint megadott újratelepítési engedélyek. Ezeket az értesítéseket az e rendelet IV. mellékletének V. részében foglalt B. táblázatban található formanyomtatványon kell benyújtani;

c) az előző borászati évben az érvényes telepítési jogok átváltása keretében, az e rendelet 10. cikkében foglaltak szerint megadott engedélyek. Ezeket az értesítéseket az e rendelet IV. mellékletének VI. részében található formanyomtatványon kell benyújtani, és azok kizárólag az 1308/2013/EU rendelet 68. cikkének (1) bekezdésében említett átváltási határidő vagy az adott tagállam által e rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott határidő lejártát követő év november 1-jéig nyújthatók be.

Az első albekezdés c) pontjától eltérve a tagállamok 2023. március 1-jéig értesítik a Bizottságot az e rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében említett, érvényes telepítési jogok átváltása révén 2022. augusztus 1. és december 31. között kiadott engedélyekről.

(3) Ha valamely tagállam elmulasztja az (1) vagy a (2) bekezdésben foglalt szabályok teljesítését, illetve ha a vonatkozó információk helytelennek tűnnek, a Bizottság a helyes értesítés benyújtásáig részben vagy teljeskörűen felfüggesztheti az 1306/2013/EU rendelet 17. cikkében említett havi kifizetéseket a borágazat tekintetében.

(4) E cikk nem érinti a tagállamoknak az 1337/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 1 ) foglalt kötelezettségeit.

34. cikk

Az értesítésekre és az információk hozzáférhetőségére vonatkozó általános szabályok

Az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet és e rendelet értelmében a Bizottságnak küldendő értesítéseket az (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló rendeletnek és az (EU) 2017/1185 végrehajtási rendeletnek megfelelően kell megküldeni.

35. cikk

A kísérőokmányok, az információk és a nyilvántartások megőrzési ideje

(1) A kísérőokmányokat és azok másolatait az elkészítésük szerinti naptári év végétől számított legalább öt évig meg kell őrizni.

(2) A szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszerre vonatkozóan a 33. cikknek megfelelően benyújtott információkat a benyújtásuk időpontja szerinti borászati évet követően legalább tíz borászati éven át meg kell őrizni.

(3) A bevételezési és kiadási nyilvántartást, valamint az abban szereplő műveletekkel kapcsolatos okmányokat legalább öt évig meg kell őrizni attól az időponttól számítva, amikor az elszámolást, amelyre utalnak, lezárták. Ha azonban a nyilvántartásban szereplő, jelentéktelen bormennyiségre vonatkozó egy vagy több elszámolást még nem zártak le, a szóban forgó elszámolásokat át lehet vinni másik nyilvántartásba, feltéve, hogy az eredeti nyilvántartásban utalás történik a szóban forgó átvitelre. Ebben az esetben az ötéves időtartam az átvitel napján kezdődik.

(4) A szőlőkataszterben az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke értelmében feltüntetendő adatokat mindaddig meg kell őrizni, ameddig az a kapcsolódó intézkedések vagy rendszer nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez szükséges, de az esettől függően attól a borászati évtől számítva, amelyre az adatok vonatkoznak, mindenképpen legalább öt borászati éven keresztül az intézkedésekkel kapcsolatos adatok tekintetében, illetve legalább tíz borászati éven keresztül a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszerrel kapcsolatos adatok tekintetében.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2015/561 végrehajtási rendelet hatályát veszti.

37. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A 7. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁS

A. ARÁNYOS ELOSZTÁS

Az új telepítések céljára rendelkezésre álló hektárok teljes számának azon részét, amelynek nemzeti szintű elosztása az összes kérelmező között a tagállamok döntése értelmében a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja szerinti arányos számítás alapján történik, a következő képlet alkalmazásával kell felosztani az egyes támogatható kérelmek között, a 3. cikk (1) bekezdésében említett esetleges korlátozások figyelembevételével:

A1 = Ar × (%Pr × Tar/Tap)

A1 = valamely egyedi kérelmezőnek arányos számítás alapján megadott engedély (hektárban)

Ar = a termelő által a kérelemben megjelölt terület (hektárban)

%Pr = az arányosan elosztandó teljes rendelkezésre álló területhez viszonyított arány

Tar = az engedélyeken keresztül rendelkezésre bocsátott teljes terület (hektárban)

Tap = a termelők által benyújtott kérelmekben megjelölt terület összesen (hektárban)

B. ELSŐBBSÉGI KRITÉRIUMOK SZERINT TÖRTÉNŐ ELOSZTÁS

Az új telepítések céljára rendelkezésre álló hektárok teljes számának azon részét, amelynek nemzeti vagy regionális szintű elosztása a tagállamok döntése értelmében a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja szerint kiválasztott elsőbbségi kritériumok alapján történik, a következő módon kell felosztani az egyes támogatható kérelmek között:

a) A tagállamok nemzeti vagy regionális szinten választják ki az elsőbbségi kritériumokat, és a kiválasztott kritériumokat tekinthetik egyenlő fontosságúaknak, vagy eltérő módon is súlyozhatják őket. A tagállamok a szóban forgó súlyozást alkalmazhatják nemzeti szinten egységesen, vagy a tagállamon belüli területek szerint változtathatnak a kritériumok súlyozásán.

Amennyiben a tagállamok valamennyi kritériumot egyenlő fontosságúnak tekintik nemzeti vagy regionális szinten, azokhoz az egy (1) értéket kell rendelni.

Amennyiben a tagállamok eltérő módon súlyozzák a nemzeti vagy regionális szinten kiválasztott kritériumokat, mindegyikükhöz nulla (0) és egy (1) közötti értéket kell rendelni oly módon, hogy az egyes értékek összege mindig egy (1) legyen.

Amennyiben a szóban forgó kritériumok súlyozása a tagállamon belüli régiók szerint változik, minden egyes régióra vonatkozóan mindegyik kritériumhoz nulla (0) és egy (1) közötti egyedi értéket kell rendelni. Ebben az esetben valamennyi szóban forgó régió vonatkozásában a kiválasztott kritériumokhoz tartozó egyedi súlyozási értékek összege mindig egy (1) kell, hogy legyen.

b) A tagállamok minden támogatható egyéni kérelmet annak alapján értékelnek, hogy az milyen mértékben felel meg a kiválasztott elsőbbségi kritériumoknak. Az elsőbbségi kritériumoknak való megfelelés szintjének értékelése érdekében a tagállamok nemzeti vagy regionális szinten egységes skálát hoznak létre, amelynek alapján az egyes kérelmeket valamennyi kritérium vonatkozásában pontozzák.

c) Az egységes skála előre meghatározza az egyes kritériumoknak való megfelelés szintje szerint adandó pontszámot, valamint részletezi az egy-egy kritérium egyes elemei szerint adandó pontszámot.

d) A tagállamok nemzeti vagy regionális szinten rangsorolják az egyéni kérelmeket a b) pontban említett megfelelés, illetve megfelelési szint szerint adott összpontszám és adott esetben a kritériumok a) pontban említett fontossága alapján. Erre a célra a következő képletet alkalmazzák:

Pt = W 1 × Pt 1 + W 2 × Pt 2 + ... + W n × Pt n

Pt = egy konkrét egyéni kérelemre adott összpontszám

W 1, W 2 ...,Wn = az 1., 2., ..., n. kritérium súlyozási értéke

Pt 1, Pt 2 ..., Pt n = a kérelem 1., 2., ... n. kritérium szerinti megfelelési szintje

Az olyan területeken, ahol valamennyi elsőbbségi kritérium súlyozása nulla, az összes támogatható kérelem megkapja a megfelelési szint vonatkozásában a skála szerint adható maximális pontszámot.

e) A tagállamok a d) pontban említett rangsor szerint adják meg az engedélyeket az egyéni kérelmezőknek az elsőbbségi kritériumok alapján elosztható hektárszám erejéig. Egy adott kérelmezőnek az általa igényelt hektárok teljes számára meg kell adni az engedélyt, mielőtt a rangsorban a következő helyen szereplő kérelmező részére engedélyt adnának ki.

Ha a rendelkezésre álló hektárok a rangsor olyan pontján fogynak el, amelyen több kérelem is ugyanannyi pontot kapott, az e helyre jutó hektárszámot arányosan kell elosztani a szóban forgó kérelmek között.

f) Ha az A. pont alapján, valamint e pont a)-e) pontja alapján megadott engedélyek elérik a valamely OEM vagy OFJ használatára jogosult régió vagy terület, illetve földrajzi árujelző használatára nem jogosult terület számára megállapított határt, az adott régióból vagy területről érkező további kérelmeknek nem lehet eleget tenni.

II. MELLÉKLET

A 26. CIKKBEN EMLÍTETT MINTÁK

I. RÉSZ

Mintavételi módszerek és eljárások

1. Amikor az ellenőrző szervek közötti segítségnyújtás keretében vesznek mintát borból, szőlőmustból vagy más folyékony borászati termékből, az illetékes szervnek biztosítania kell, hogy:

a) az egy helyen, 60 literesnél nem nagyobb edényekben tárolt termékekből vett minták reprezentatívak legyenek az egész tárolóhelyre nézve;

b) a 60 liternél nagyobb névleges űrtartalmú edényekben tárolt termékekből vett minták reprezentatívak legyenek annak az edénynek a tartalmára nézve, amelyből a mintát vették.

2. A mintavételt úgy kell végezni, hogy a termékkel meg kell tölteni legalább öt darab tiszta, legalább 75 cl névleges űrtartalmú edényt. Az 1. a) pontban említett termékek esetében a mintavétel úgy is elvégezhető, hogy a vizsgálandó tételből elvisznek legalább öt, legalább 75 cl névleges űrtartalmú edényt.

Ha borpárlatból vesznek mintát deutériumos mágneses magrezonanciás vizsgálat céljából, a mintákat 25 cl névleges űrtartalmú edényekbe kell helyezni, illetve, ha a mintákat hivatalos laboratóriumok között szállítják, 5 cl is elegendő.

A minta begyűjtését, szükség esetén lezárását, és lepecsételését a mintavétel helyéül szolgáló létesítmény képviselőjének vagy szállítás közben történő mintavétel esetén a szállító képviselőjének a jelenlétében kell elvégezni. Amennyiben képviselő nincs jelen, ezt a tényt bele kell foglalni a 4. pontban említett jelentésbe.

Minden mintát semleges és egyszer használatos eszközzel kell lezárni.

3. Minden mintát el kell látni a II. rész A. pontjában foglalt előírásoknak megfelelő címkével.

Ha az edény olyan kicsi, hogy nem lehet elhelyezni rajta az előírt címkét, akkor el kell látni egy letörölhetetlen számmal, és a szükséges információkat egy külön lapon kell feltüntetni.

A címkét, vagy adott esetben a lapot, alá kell íratni a mintavétel helyéül szolgáló létesítmény vagy a szállító képviselőjével.

4. Az illetékes szerv mintavételre feljogosított tisztviselője írásos jelentést készít, amelyben rögzíti azokat a megfigyeléseit, amelyeket a minta vizsgálata szempontjából fontosnak ítél. Szükség esetén a jelentésben feltünteti a szállító vagy a mintavétel helyéül szolgáló létesítmény képviselőjének közlendőjét, és azt aláíratja a képviselővel. Feljegyzi a termék mennyiségét, amelyből a mintát vették. Amennyiben a fent és a 3. pont harmadik bekezdésében említett aláírást a képviselők megtagadják, ezt a tényt rögzíteni kell a jelentésben.

5. Mintavételkor egy kontrollmintát a mintavétel helyéül szolgáló létesítményben kell hagyni, egy másikat pedig annál az illetékes szervnél kell megőrizni, amelynek tisztviselője a mintavételt végezte. Három mintát el kell juttatni abba a hivatalos laboratóriumba, amely az analitikai vagy az érzékszervi vizsgálatot végzi. Ott az egyik mintát meg kell vizsgálni. Egy másikat meg kell őrizni mint kontrollmintát. A kontrollmintákat a mintavételt követően legalább három évig meg kell őrizni.

6. A mintaszállítmányok külső csomagolásán a II. rész B. pontjában megadott mintának megfelelő vörös címkét kell elhelyezni. A címke mérete 50 × 25 mm kell, hogy legyen.

A minták feladásakor a küldő tagállam illetékes szerve elhelyezi a bélyegzőlenyomatát a küldeményen úgy, hogy az részben a külső csomagoláson, részben a vörös címkén helyezkedjen el.

II. RÉSZ

A. A mintát leíró, az I. rész 3. pontja szerinti címke

1. Feltüntetendő információk:

a) a mintavételt kérő illetékes szerv neve, címe (az adott tagállam megjelölésével), telefonszáma, faxszáma és e-mail-címe;

b) a minta sorszáma;

c) a mintavétel dátuma;

d) az illetékes szerv mintavételre feljogosított tisztviselőjének neve;

e) azon vállalkozás neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail-címe, ahol a mintát vették;

f) azon edény azonosítása, amelyből a mintát vették (pl. az edény száma, a palacktétel száma stb.);

g) a termék leírása, többek között: a termőterület, a szüret éve, a tényleges vagy potenciális alkoholtartalom és - ha lehetséges - a borszőlőfajta;

h) a következő szöveg: "A megőrzött kontrollmintát kizárólag kontrollminták vizsgálatára felhatalmazott laboratórium vizsgálhatja. A plomba feltörése büntetendő cselekmény."

2. Megjegyzések:

3. Legkisebb méret: 100 × 100 mm.

B. Az I. rész 6. pontjában említett vörös címke mintája - EURÓPAI UNIÓ

Az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet alapján analitikai és érzékszervi vizsgálatnak alávetendő termékek

III. MELLÉKLET

A 27. CIKKBEN EMLÍTETT MINTÁK

I. RÉSZ

A 27. cikkben említett izotópos elemzések céljából friss szőlőből való mintavételre és e minták borrá történő feldolgozására vonatkozó előírások

A. Mintavétel szőlőből

1. Minden egyes mintának legalább 10 kg érett, azonos fajtájú szőlőből kell állnia. A szőlőt olyan állapotban kell begyűjteni, amilyenben találják. A mintát az adott ültetvény szőlőinek szüretelésekor kell begyűjteni. A begyűjtött szőlőnek az adott ültetvény tekintetében reprezentatívnak kell lennie. A friss szőlőmintát, vagy az abból préseléssel kinyert mustot fagyasztással lehet tartósítani a további felhasználásig. A teljes szőlőminta kipréselése után csak akkor választható külön és tartósítható egy must-alikvot rész, ha a mustban lévő vízen oxigén-18 izotópvizsgálatot terveznek.

2. A mintavételkor egy vizsgálati lapot kell nyitni. A vizsgálati lap első része a szőlőből való mintavételre, második része a borkészítésre vonatkozik. A vizsgálati lapnak mindig a minta mellett kell lennie és azt a teljes szállítás során kísérnie kell. A vizsgálati lapot naprakészen kell tartani, feljegyezve a minta bárminemű kezelését. A mintavétellel kapcsolatos vizsgálati lapot a III. részben található kérdőív A. pontjának megfelelően kell kitölteni.

B. Borkészítés

1. A borkészítést az illetékes szervnek vagy az általa felhatalmazott szervezeti egységnek kell végeznie, lehetőség szerint olyan körülmények között, amelyek hasonlóak azon termőterület szokásos körülményeihez, amelyet a minta reprezentál. A borkészítés során az összes cukornak alkohollá kell alakulnia, azaz a maradékcukor mennyisége nem érheti el a 2 g/l-t. Bizonyos esetekben azonban - például a reprezentativitás javítása érdekében - nagyobb maradékcukor-mennyiség is elfogadható. Amint a bor letisztult, és SO2-vel stabilizálták, 75 cl-es palackokba kell tölteni, és fel kell címkézni.

2. A borkészítéssel kapcsolatos vizsgálati lapot a III. részben található kérdőív B. pontjának megfelelően kell kitölteni.

II. RÉSZ

A tagállamok által az analitikai adatbank részére évente vételezendő minták száma a 27. cikk (3) bekezdése szerint

- 30 minta Bulgáriában,

- 20 minta a Cseh Köztársaságban,

- 200 minta Németországban,

- 50 minta Görögországban,

- 200 minta Spanyolországban,

- 400 minta Franciaországban,

- 30 minta Horvátországban,

- 400 minta Olaszországban,

- 10 minta Cipruson,

- 4 minta Luxemburgban,

- 50 minta Magyarországon,

- 4 minta Máltán,

- 50 minta Ausztriában,

- 50 minta Portugáliában,

- 70 minta Romániában,

- 20 minta Szlovéniában,

- 15 minta Szlovákiában.

III. RÉSZ

Az izotópos elemzésre szánt szőlőminták begyűjtéséhez és borrá való feldolgozásához kapcsolódó, a 27. cikk (5) bekezdésében említett kérdőív

Az alkalmazandó analitikai módszerek és az eredmények megjelenítése (mértékegységek) megfelelnek az OIV által ajánlottaknak és közzétetteknek.

A.

1. Általános információk

1.1. A minta száma:

1.2. A mintát vételező tisztviselő vagy meghatalmazott személy neve és beosztása:

1.3. A minta vételezéséért felelős illetékes szerv neve és címe:

1.4. A minta borrá történő feldolgozásáért és továbbküldéséért felelős illetékes szerv neve és címe, ha nem azonos az 1.3. pontban megnevezettel:

2. A minta általános leírása

2.1. Származási hely (ország, régió):

2.2. A szüret éve:

2.3. Szőlőfajta:

2.4. A szőlő színe:

3. A szőlőültetvény leírása

3.1. Az ültetvényt művelő személy neve és címe:

3.2. Az ültetvény helye

- hegyközség:

- dűlő:

- kataszteri szám:

- földrajzi szélesség és hosszúság:

3.3. Talajtípus (pl. meszes, agyagos, meszes-agyagos, homokos):

3.4. Fekvés (pl. lejtő, sík, napsütötte):

3.5. Tőkék száma hektáronként:

3.6. Az ültetvény hozzávetőleges kora (10 év alatt, 10 és 25 év között, 25 év felett):

3.7. Tengerszint feletti magasság:

3.8. Művelési és metszési mód:

3.9. A szőlőből rendszerint készített bor fajtája (a szőlőből készült termékek kategóriáit lásd az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében):

4. A termés és a must jellemzői

4.1. A szüret helye szerinti ültetvény becsült hektáronkénti hozama (kg/ha):

4.2. A termés egészségi állapota (pl. egészséges, rothadt), annak megjelölésével, hogy a mintavételkor a szőlő száraz volt vagy nedves:

4.3. A mintavétel napja:

5. A szüretet megelőző időjárás

5.1. Csapadék a szüretet megelőző 10 nap folyamán: volt/nem volt.

5.2. Ha volt, esetleges további információk:

6. Öntözött ültetvények

Ha az ültetvényt öntözték, az utolsó öntözés napja:

(A mintavételért felelős illetékes szerv bélyegzője, a mintát vételező tisztviselő neve, beosztása és aláírása):

B.

1. Borkészítés a mintából

1.1. A szőlőminta tömege kg-ban:

1.2. Préselési mód:

1.3. A kinyert must térfogata:

1.4. A must jellemzői:

- refraktometriával g/l-ben kifejezett cukorkoncentráció:

- teljes savtartalom (g/l borkősav): (nem kötelező)

1.5. A must kezelésének módja (pl. ülepítés, centrifugálás):

1.6. Élesztős beoltás (az élesztő fajtája). Jelezze, hogy történt-e spontán erjedés:

1.7. Hőmérséklet az erjesztés alatt:

1.8. Az erjedés végének megállapítására vonatkozó módszer:

1.9. A bor kezelésének módja (pl. fejtés):

1.10. Kén-dioxid hozzáadása mg/l-ben kifejezve:

1.11. A keletkezett bor jellemzői

- tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban:

- teljes szárazanyag-tartalom:

- redukálócukor (g/l inverzcukorban kifejezve):

2. A minta borrá történő feldolgozásának időrendi táblázata

Dátumok:

- mintavétel napja: (megegyezik a szüretével, lásd I. rész, 4.3. pont)

- préselés napja:

- erjedés kezdetének napja:

- erjedés végének napja:

- palackozás napja:

A II. rész lezárásának napja:

(A borrá való feldolgozást végző illetékes szerv bélyegzője, a szerv meghatalmazott tisztviselőjének aláírása)

IV. RÉSZ

A 27. cikk (5) bekezdésében említett analitikai bizonylat sablonja az OIV által ajánlott és közzétett módszerrel elemzett bormintákhoz és szőlőből készült termékekből vett mintákhoz

A. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

1. Ország:

2. A minta száma:

3. Év:

4. Szőlőfajta:

5. A bor típusa:

6. Régió/körzet:

7. Az eredményekért felelős laboratórium neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail-címe:

8. Minta az Európai Borágazati Ellenőrzési Referenciaközpont (ERC-CWS) által végzendő kontrollvizsgálat számára: van/nincs

B. MÓDSZEREK ÉS EREDMÉNYEK

1. Bor (a III. melléklet III. részéből átvéve)

1.1. Alkoholtartalom térfogatszázalékban: % (v/v)

1.2. Teljes szárazanyag-tartalom: g/l

1.3. Redukálócukrok: g/l

1.4. Teljes savtartalom borkősav-egyenértékben: g/l

1.5. Teljes kén-dioxid-tartalom: mg/l

2. A bor lepárlása SNIF-NMR számára

2.1. A lepárló berendezés leírása:

2.2. A lepárolt bor térfogata/a párlat tömege:

3. A párlat elemzése

3.1. A párlat alkoholtartalma tömegszázalékban: % (m/m):

4. Deutérium- és hidrogénizotópok aránya az etanolban NMR-rel mérve

4.1. (D/H)I = ppm

4.2. (D/H)II = ppm

4.3. "R" =

5. NMR-paraméterek

Megfigyelt frekvencia:

6. 18O/16O izotópok aránya a borban

δ 18O [‰] = ‰ V. SMOW - SLAP

7. 18O/16O izotópok aránya a mustban (adott esetben)

δ 18O [‰] = ‰ V. SMOW - SLAP

8. 13C/12C izotópok aránya a borszeszben

δ 13C [‰] = ‰ V-PDB.

IV. MELLÉKLET

A 33. CIKKBEN EMLÍTETT ÉRTESÍTÉSEK

I. RÉSZ

Formanyomtatvány a 33. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tájékoztatáshoz

Táblázat

A szőlőtermő területek jegyzéke

A tájékoztatás határideje: március 1.

II. RÉSZ

Formanyomtatvány a 33. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett értesítésekhez

A. táblázat

Új telepítések engedélyezése - százalékban

Az értesítés határideje: március 1.

B. táblázat

Új telepítések engedélyezése - földrajzi korlátozások

Az értesítés határideje: március 1.

C. táblázat

Új telepítések engedélyezése - A jogosultsági kritériumokkal kapcsolatban a vonatkozó földrajzi szint tekintetében hozott, közzétett döntések

Az értesítés határideje: március 1.

D. táblázat

Új telepítések engedélyezése - Az arányos elosztással és az elsőbbségi kritériumokkal kapcsolatban a vonatkozó földrajzi szint tekintetében hozott, közzétett döntések

Az értesítés határideje: március 1.

III. RÉSZ

Formanyomtatvány a 33. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett tájékoztatáshoz

Táblázat

2015. december 31. után a megfelelő engedélyek nélkül betelepített területek és az 1308/2013/EU rendelet 71. cikkének (3) bekezdése értelmében kivágott területek

A tájékoztatás határideje: március 1.

IV. RÉSZ

Formanyomtatvány a 33. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett értesítésekhez

A. táblázat

A kérelmezők által igényelt új telepítések engedélyezése

Az értesítés határideje: november 1.

B. táblázat

Új telepítésekre vonatkozó, ténylegesen megadott engedélyek és visszautasított területek

Az értesítés határideje: november 1.

V. RÉSZ

Formanyomtatvány a 33. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 33. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett értesítésekhez

A. táblázat

Újratelepítési engedélyek - az alkalmazott korlátozások

Az értesítés határideje: március 1.

B. táblázat

Ténylegesen megadott újratelepítési engedélyek

Az értesítés határideje: november 1.

Megjegyzés: az adatok a tájékoztatást megelőző borászati évre vonatkoznak.

VI. RÉSZ

Formanyomtatvány a 33. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett értesítésekhez

2015. december 31. előtt megadott, engedélyekre átváltott telepítési jogok - ténylegesen megadott engedélyek

Az értesítés határideje: november 1.

Megjegyzés Ezt a táblázatot minden borászati évre (azaz az n-1. év augusztus 1-től a tájékoztatás évének július 31-éig terjedő időszakra) vonatkozóan az 1308/2013/EU rendelet 68. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett határidő vagy az adott tagállam által e rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott határidő lejártát követő év november 1-jéig kell benyújtani.

A 2022. augusztus 1. és 2022. december 31. közötti időszakra vonatkozó tájékoztatást azonban 2023. március 1-jéig kell megküldeni.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1337/2011/EU rendelete (2011. december 13.) az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikákról, valamint a 357/79/EGK tanácsi rendelet és a 2001/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2011.12.30., 7. o.).