32025L0425[1]
A Tanács (EU) 2025/425 irányelve (2025. február 18.) a 2006/112/EK irányelvnek az elektronikus hozzáadottértékadó-mentességi igazolás tekintetében történő módosításáról
A TANÁCS (EU) 2025/425 IRÁNYELVE
(2025. február 18.)
a 2006/112/EK irányelvnek az elektronikus hozzáadottértékadó-mentességi igazolás tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),
különleges jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1) A 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (3) 51. cikke úgy rendelkezik, hogy az említett végrehajtási rendelet II. mellékletében meghatározott hozzáadottértékadó- (héa-) és/vagy jövedékiadó-mentességi igazolás annak megerősítésére szolgál, hogy az egyik tagállamban teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás egy másik tagállamban letelepedett vevő vagy igénybevevő (a továbbiakban: egy jogosult szervezet vagy magánszemély) részére - a 2006/112/EK tanácsi irányelv (4) 151. cikke értelmében - adómentességre jogosult. A 282/2011/EU végrehajtási rendelet szerint a papíralapú mentességi igazolást kézzel kell aláírni. A bürokrácia és az adminisztratív terhek minimalizálása, valamint a költségek hosszú távú csökkentése érdekében digitalizálni kell az említett mentességi igazolás létrehozásának és benyújtásának folyamatát, és a papíralapú dokumentumot elektronikus dokumentummal kell felváltani. Az elektronikus igazolás adattartalmának a 282/2011/EU végrehajtási rendeletben előírt, papíralapú mentességi igazoláson kell alapulnia.
(2) Tekintettel arra, hogy a tagállamok az elektronikus mentességi igazolásra való átálláshoz szükséges intézkedéseken felül is számos, nagy erőforrás-igényű informatikai projektben vesznek jelenleg részt, rugalmasságot és elegendő időt kell biztosítani számukra az új elektronikus eljárásra való átállás befejezéséhez. E célból lehetővé kell tenni, hogy az átmeneti időszakban végrehajtott ügyletek esetében továbbra is használják a 282/2011/EU végrehajtási rendelet II. mellékletében szereplő papíralapú formanyomtatványt. Több tagállamot érintő esetekben az elektronikus igazolás alkalmazása az átmeneti időszakban szükségessé tenné, hogy az ügyletben részt vevő mindkét tagállam készen álljon annak kezelésére.
(3) Előfordulhat, hogy a tagállamok jelentős beruházásokat hajtottak végre olyan elektronikus rendszerek vagy külön papíralapú igazolások létrehozása vagy továbbfejlesztése érdekében, amelyek lehetővé teszik a mentességnek a jogosult szervezetek vagy magánszemélyek esetében történő alkalmazását a belföldi ügyletek tekintetében. Annak érdekében, hogy biztosítsák a nemzeti megoldásoknak az egységes elektronikus igazolás használatához és az annak kezeléséhez kifejlesztett rendszerhez való szükséges hozzáigazítását, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az átmeneti időszak végéig továbbra is alkalmazzák nemzeti megoldásaikat.
(4) Az egységes elektronikus igazolás használata elengedhetetlen olyan ügyletek esetében, ahol a mentességet előzetesen biztosítják. Néhány konkrét, olyan ügyletekkel kapcsolatos esetben, amikor a héát azon tagállamban kell felszámítani, ahol a jogosult szervezet vagy magánszemély letelepedett, a mentesség visszatérítés útján is megadható. Az ilyen eljárás szükségessé teheti - de nem feltétlenül - az igazolás kiállítását. Tekintettel az igazolásoknak a visszatérítési eljárások keretében történő használatával vagy annak mellőzésével kapcsolatos sajátosságokra, az elektronikus igazolás használatára vonatkozó kötelezettség hatálya nem terjeszthető ki automatikusan a visszatérítési eljárásokra. A tagállamok számára mindazonáltal lehetővé kell tenni, hogy a visszatérítési eljárások során használják az egységes elektronikus igazolást.
(5) Előfordulhat, hogy a mentességi igazolás kiállítását követően, egy jogosult szervezet vagy magánszemély tudomást szerez arról, hogy a szóban forgó adómentesség feltételei nem teljesülnek, vagy többé nem teljesülnek. Az ilyen információk rendszerint csak az említett szervezet vagy magánszemély számára ismertek, mert az említett feltételeknek való megfelelés értékelését azon szervezet vagy magánszemély tevékenységei alapján kell elvégezni, amely vagy aki részére a termékeket értékesítik vagy a szolgáltatásokat nyújtják, és amely vagy aki az említett termékeket vagy szolgáltatásokat hivatott használni. Az adóalanyok jogbiztonságának biztosítása és az adóalanyokra nehezedő indokolatlan terhek elkerülése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy ilyen esetekben az esedékes héát azon jogosult szervezetnek vagy magánszemélynek kell megfizetnie, amely vagy aki a mentességi igazolást kiállította. A tagállamoknak ilyen kivételes esetekben el kell kerülniük a szükségtelen terheket azáltal, hogy lehetővé teszik a héa megfizetését anélkül, hogy szükség volna teljes körű héaregisztrációra.
(6) A tagállamok számára jelenleg is rendelkezésre álló azon lehetőség sérelme nélkül, hogy eltekintsenek attól a követelménytől, hogy a fogadó államnak alá kell írnia az igazolás papíralapú változatát, lehetővé kell tenni a tagállamok számára azt is, hogy az ilyen követelménytől - a tagállamok által előírható és visszaélés esetén általuk visszavonható feltételek mellett - az elektronikus igazolás tekintetében is eltekintsenek.
(7) A 2006/112/EK irányelv 151. cikke (1) bekezdésének végrehajtására vonatkozóan egységes feltételek biztosítása érdekében, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. E végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kell gyakorolni. E végrehajtási hatásköröknek lehetővé kell tenniük a Bizottság számára olyan informatikai rendszer létrehozását, amely nyomon fogja követni a kibocsátott igazolásokat, ideértve az arra jogosult szervezetek vagy magánszemélyek által kibocsátott, és azon termékértékesítők vagy szolgáltatásnyújtók által beszerzett igazolásokat is, amelyeknek vagy akiknek azokat szánják. A Bizottság által megfelelően felhatalmazott személyek kizárólag az említett rendszer fejlesztése és karbantartása céljából férhetnek hozzá az informatikai rendszerben kicserélt és tárolt információkhoz. A tagállamoknak kell felelniük az említett rendszerrel való kommunikációért az igazolás kiállítására vonatkozó feltételek teljesítését illetően. Feladataik teljesítése érdekében a tagállamok számára biztosítani kell a Bizottsággal való együttműködéshez szükséges eszközöket, ily módon minimálisra csökkentve az informatikai rendszer fejlesztése és karbantartása tekintetében a tagállamoktól megkívánt erőfeszítéseket.
(8) A 2006/112/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2006/112/EK irányelv a következő cikkekkel egészül ki:
"151a. cikk
(1) A tagállamok elektronikus igazolást alkalmaznak annak megerősítésére, hogy egy ügylet a 151. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében biztosított adómentességben részesül. Azon beszerző vagy igénybevevő, amely vagy aki számára az adómentes termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást teljesítik (a továbbiakban: egy jogosult szervezet vagy magánszemély), kiállítja az igazolást, és azt a fogadó tagállammal együtt elektronikus úton aláírja.
(2) E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó olyan ügyletekre, ahol a mentességet a 151. cikk (2) bekezdésében említett visszatérítés útján biztosítják, és ahol a héát a fogadó tagállamban kell megfizetni. A tagállamok mindazonáltal dönthetnek úgy, hogy az említett ügyletek tekintetében - e cikk (1) bekezdésével összhangban - elektronikus igazolás használatát írják elő.
(3) Az elektronikus igazolás adatkészlete legalább a következőket tartalmazza:
a) a jogosult szervezet vagy magánszemély azonosító adatai, beleértve a fogadó tagállam által kiadott azonosító számot, amennyiben rendelkezésre áll;
b) a mentességet igazoló illetékes hatóság azonosító adatai;
c) a jogosult szervezet vagy magánszemély nyilatkozata a beszerzett termékek és igénybe vett szolgáltatások tervezett felhasználásáról, valamint a releváns tagállam által meghatározott mentességi feltételek teljesítéséről;
d) azon termékek és szolgáltatások leírása, mennyisége és értéke héa és jövedéki adó nélkül, amelyekre a mentességet kérik, beleértve szükség esetén a jármű-azonosító számot, vagy az ingatlan címét és hasznosításának célját;
e) a fogadó tagállam illetékes hatóságai általi igazolás; és
f) a termékértékesítőre vagy a szolgáltatásnyújtóra vonatkozó információk, beleértve a nevet és címet, a letelepedés helye szerinti tagállamot, valamint a héaazonosító számot/a jövedéki engedély számát vagy az adónyilvántartási számot.
(4) Az elektronikus igazolás igénybevételekor a fogadó tagállam dönthet arról, hogy vagy közös héa- és jövedékiadó-mentességi igazolást, vagy két külön igazolást használ-e.
(5) Ha a termékeket vagy a szolgáltatásokat hivatalos felhasználásra szánják, a tagállamok - az általuk adott esetben megállapított feltételek mellett - felmenthetik a jogosult szervezetet azon követelmény alól, hogy az igazolást a fogadó tagállammal aláírassa. Az ilyen felmentés visszaélés esetén visszavonható. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az igazolás elektronikus úton történő aláírásáért felelős szolgálatok azonosítására kijelölt kapcsolattartóról és arról, hogy milyen mértékben biztosítanak mentességet e követelmény alól. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot a tagállamoktól kapott információkról.
(6) E cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy bármely, 2032. június 30-ig végrehajtott ügylet tekintetében a következőket használják:
a) a 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (*1) II. mellékletében meghatározott papíralapú igazolás; vagy
b) amennyiben a héát a fogadó tagállamban kell megfizetni, bármely, a tagállam által bevezetett elektronikus rendszer vagy az igazolás bármely egyéb, a tagállam által biztosított papíralapú változata.
(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az igazolás elektronikus formátumára és kezelésére vonatkozó technikai részleteket és előírásokat, figyelembe véve a tagállamok szükségleteit, többek között az e célból alkalmazandó informatikai rendszert illetően. Az adatkezelés különösen a következőkre terjed ki:
a) a jogosult szervezetek vagy magánszemélyek, a tagállamok és a termékértékesítők vagy a szolgáltatásnyújtók hozzáférése az informatikai rendszerhez;
b) a mentességi igazolás elektronikus úton történő kiállítása és aláírása;
c) a jogosult szervezetek és magánszemélyek által kiállított elektronikus igazolások rögzítése és tárolása;
d) elektronikus igazolások rendelkezésére bocsátása a jogosult szervezetek és magánszemélyek, adómentes termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végző termékértékesítők vagy szolgáltatásnyújtók, valamint a tagállamok illetékes hatóságai számára.
E végrehajtási jogi aktusokat a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) 5. cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni, és az e célból eljáró bizottság a 904/2010/EU tanácsi rendelet (*3) 58. cikkével létrehozott bizottság lesz.
(8) A Bizottság az elektronikus igazolások tárolása és kezelése céljából kifejleszti, karbantartja, üzemelteti és technikailag kezeli a központi informatikai rendszert.
151b. cikk
A 151. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, ha a termékek és/vagy szolgáltatások nem felelnek meg a mentességre vonatkozó feltételeknek, vagy ha a termékeket és/vagy szolgáltatásokat nem a szándékolt módon használták fel, az igazolást kiállító és aláíró jogosult szervezet vagy magánszemély köteles megfizetni a héát azon tagállamnak, ahol a héa esedékes.
2. cikk
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek 2031. június 30-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. Az ilyen hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2025. február 18-án.
a Tanács részéről
az elnök
A. DOMAŃSKI
(1) 2024. november 14-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) 2024. szeptember 18-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(3) A Tanács 282/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. március 15.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról (HL L 77., 2011.3.23., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2011/282/oj).
(4) A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2006/112/oj).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj).
ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2025/425/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32025L0425 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32025L0425&locale=hu