32024R1735[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1735 rendelete (2024. június 13.) a "nettó zéró" technológiák európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1735 RENDELETE

(2024. június 13.)

a "nettó zéró" technológiák európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1) E rendelet általános célja, hogy egy keret létrehozása révén javítsa a belső piac működését annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió hozzáférését a biztonságos és fenntartható "nettó zéró" technológiák kínálatához, többek között azáltal, hogy - az uniós gazdaság és társadalom dekarbonizációjának céljából - növeli a "nettó zéró" technológiákra irányuló gyártási kapacitást és bővíti e technológiák ellátási láncait az említett technológiák rezilienciájának megőrzése érdekében, miközben hozzájárul az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott uniós éghajlat-politikai célértékek és klímasemlegességi célkitűzés eléréséhez, valamint azáltal, hogy hozzájárul a minőségi munkahelyek létrejöttéhez a "nettó zéró" technológiák területén, amely révén javul az Unió versenyképessége is.

(2) Az (1) bekezdésben említett általános cél elérése érdekében ez a rendelet olyan intézkedéseket határoz meg, amelyek célja, hogy:

a) csökkentsék - különösen a "nettó zéró" technológiák gyártási kapacitásának és e technológiák értékláncainak azonosítása és támogatása révén - az olyan "nettó zéró" technológiákkal összefüggő ellátási zavarok kockázatát, amelyek valószínűleg torzítják a versenyt és széttagolttá teszik a belső piacot;

b) létrehozzák a szén-dioxid-tárolási szolgáltatások uniós piacát;

c) ösztönözzék a fenntartható és reziliens "nettó zéró" technológiák iránti keresletet közbeszerzési eljárások, aukciók és az állami beavatkozások egyéb formái révén;

d) fejlesszék a készségeket az akadémiáknak nyújtott támogatás révén, ezáltal pedig nyújtsanak védelmet a minőségi munkahelyek számára, valamint hozzanak létre ilyen munkahelyeket;

e) támogassák az innovációt a "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetek létrehozásával, a kutatási és innovációs tevékenységeknek a stratégiai energiatechnológiai terv irányítócsoportján keresztüli koordinálásával, valamint a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés és innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés igénybevételével;

f) javítsák az Unió azon képességét, hogy nyomon kövesse és csökkentse a "nettó zéró" technológiákkal összefüggő ellátási kockázatot.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet - kivéve e rendelet 33. és 34. cikkét, amelyek az innovatív "nettó zéró" technológiákra és egyéb innovatív technológiákra alkalmazandók - a "nettó zéró" technológiákra alkalmazandó. Az (EU) 2024/1252 rendelet hatálya alá tartozó kritikus fontosságú nyersanyagok nem tartoznak e rendelet hatálya alá.

(2) Az olyan integrált gyártólétesítmények esetében, amelyek az (EU) 2024/1252 rendelet és az e rendelet hatálya alá tartozó anyagok előállításával egyaránt foglalkoznak, a létesítmény által előállított végtermék alapján kell meghatározni, hogy melyik rendelet alkalmazandó.

(3) Ez a rendelet - az 5., a 25., a 26. és a 28. cikk kivételével - az energiaigényes iparágak dekarbonizációjára irányuló olyan projektekre alkalmazandó, amelyek a "nettó zéró" technológiák ellátási láncának részét képezik, és amelyek - a műszakilag megvalósítható mértékben - jelentősen és tartósan csökkentik az ipari folyamatok szén-dioxid-egyenértékben meghatározott kibocsátását.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "»nettó zéró« technológiák": a 4. cikkben felsorolt technológiák, amennyiben azok végtermékek, elsődlegesen az említett termékek előállításához használt specifikus alkotóelemek vagy specifikus gépek;

2. "alkotóelem": valamely "nettó zéró" technológiát tartalmazó végterméknek egy vállalkozás által előállított és forgalmazott része, beleértve a feldolgozott anyagot is;

3. "megújulóenergia-technológiák": olyan technológiák, amelyek megújuló energiaforrásokból energiát állítanak elő;

4. "megújuló energiaforrásokból előállított energia": az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikke második bekezdésének 1. pontjában meghatározottak szerinti megújuló energiaforrásokból előállított energia vagy megújuló energia;

5. "energiatárolás": villamosenergia- és hőtárolás, valamint a fosszilis energiahordozóktól mentes energia tárolására használt egyéb tárolási formák;

6. "nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok": az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikke második bekezdésének 36. pontjában meghatározottak szerinti nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok;

7. "fenntartható alternatív üzemanyagok": az (EU) 2023/2405 rendelet 3. cikkének 7., 13. vagy 17. pontjában meghatározottak szerinti - a légi közlekedési ágazat számára szánt - fenntartható légijármű-üzemanyagok, alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus légijármű-üzemanyagok, illetve légiközlekedési célú hidrogén, vagy az (EU) 2023/1805 rendelet 10. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban meghatározott, a tengerhasznosítási ágazat számára szánt üzemanyagok;

8. "a dekarbonizációt szolgáló transzformatív ipari technológiák": az olyan transzformatív ipari technológiákra irányuló gyártási kapacitások bővítése, amelyeket az acél-, az alumínium-, a nemvasfém-, a vegyi, a cement-, a mész-, az üveg-, a kerámia-, a műtrágya-, valamint a cellulóz- és papírágazatban valamely, a 2003/96/EK tanácsi irányelv ( 1 ) 17. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerinti nagy energiaintenzitású vállalkozás kereskedelmi létesítménye szén-dioxid-egyenértékben meghatározott kibocsátásának - a műszakilag megvalósítható mértékben - jelentős és tartós csökkentésére alkalmaznak;

9. "biotechnológiai éghajlatvédelmi és energetikai megoldások": a mikroorganizmusok vagy biológiai molekulák - például enzimek, gyanták vagy biopolimerek - felhasználásával megvalósuló olyan technológiák, amelyek képesek csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást azáltal, hogy a többek között a szén-dioxid-leválasztás, a bioüzemanyagok és a bioalapú anyagok előállítása szempontjából releváns ipari gyártási folyamatokban - a körforgásos gazdaság elveivel összhangban - felváltják az energiaigényes fosszilis vagy vegyianyag-alapú inputokat;

10. "elsődlegesen használt": a mellékletben meghatározott azon végtermékek és specifikus alkotóelemek, amelyek alapvető fontosságúak a "nettó zéró" technológiák előállításához, vagy azon végtermékek, specifikus alkotóelemek és specifikus gépek, amelyek alapvető fontosságúak a "nettó zéró" technológiák előállításához a projektgazda által az illetékes nemzeti hatóságnak szolgáltatott bizonyítékok alapján, kivéve az energiaigényes iparágak dekarbonizációjára irányuló projekteket, amelyek vonatkozásában nincs szükség ilyen bizonyítékokra;

11. "feldolgozott anyag": olyan anyag, amelyet olyan módon dolgoztak fel, hogy alkalmas legyen valamely "nettó zéró" technológia ellátási láncában meghatározott funkciót betölteni, az (EU) 2024/1252 rendelet 4. cikke alapján meghatározott kritikus fontosságú nyersanyagok kivételével;

12. "innovatív »nettó zéró« technológiák": olyan "nettó zéró technológiák", amelyek valódi, a piacon jelenleg rendelkezésre nem álló innovációt jelentenek, és kellően fejlettek ahhoz, hogy ellenőrzött környezetben tesztelhetők legyenek;

13. "egyéb innovatív technológiák": olyan, energiával kapcsolatos vagy éghajlattal kapcsolatos technológiák, amelyekkel kapcsolatban bizonyított, hogy potenciálisan hozzájárulhatnak az ipari vagy energiarendszerek dekarbonizációjához és csökkenthetik a stratégiai függőségeket, amelyek valódi, az uniós piacon jelenleg rendelkezésre nem álló innovációt jelentenek, és amelyek kellően fejlettek ahhoz, hogy ellenőrzött környezetben tesztelhetők legyenek;

14. "kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés": "nettó zéró" technológiáknak a kereskedelmi hasznosítás szakaszát megelőző olyan beszerzése, amely magában foglalja a kockázatok és a hasznok piaci feltételek melletti megosztását, valamint a többszakaszos, versenyalapú fejlesztést;

15. "innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés": olyan közbeszerzési eljárás, amelynek keretében az ajánlatkérő szervek vagy a közszolgáltató ajánlatkérők "nettó zéró" technológiák első vásárlójaként járnak el, és amely megfelelőségi vizsgálatot is magában foglalhat;

16. "»nettó zéró« technológiák gyártására irányuló projekt": olyan tervezett kereskedelmi létesítmény, vagy egy meglévő létesítmény olyan bővítése vagy rendeltetésének olyan módosítása, amelynek célja "nettó zéró" technológiák gyártása, vagy egy, az energiaigényes iparágak dekarbonizációjára irányuló projekt;

17. "energiaigényes iparágak dekarbonizációjára irányuló projektek": valamely, a 2003/96/EK irányelv 17. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerinti nagy energiaintenzitású vállalkozás kereskedelmi létesítményének építése vagy átalakítása az acél-, az alumínium-, a nemvasfém-, a vegyi, a cement-, a mész-, az üveg-, a kerámia-, a műtrágya-, valamint a cellulóz- és papírágazatban, amely ágazatok a "nettó zéró" technológiák ellátási láncának részét képezik, és amelyek célja, hogy - a műszakilag megvalósítható mértékben - jelentősen és tartósan csökkentsék az ipari folyamatok szén-dioxid-egyenértékben meghatározott kibocsátását;

18. "stratégiai »nettó zéró« projekt": olyan, "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projekt, szén-dioxid-leválasztási projekt, szén-dioxid-tárolási projekt vagy szén-dioxid-szállítási infrastrukturális projekt, amely az Unióban található, és amelyet valamely tagállam a 13. és a 14. cikk értelmében stratégiai "nettó zéró" projektként ismert el;

19. "engedélyezési eljárás": a "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektek és a "nettó zéró" stratégiai projektek építésére, bővítésére, megváltoztatására és működtetésére vonatkozó összes releváns engedélyre kiterjedő eljárás, ideértve az építési, a vegyianyag és a hálózati csatlakozási engedélyeket, valamint szükség esetén a környezeti vizsgálatokat és engedélyeket, amely a kérelem hiánytalanságának elismerésétől az eljárás eredményéről szóló átfogó határozatnak az érintett egyetlen kapcsolattartó pont általi bejelentéséig valamennyi kérelmet és eljárást magában foglal, továbbá a szén-dioxid geológiai tárolása tekintetében a tárolási engedély megadására irányuló azon eljárás, amely a tárolóhely üzemeltetése céljából kérelmezett felszíni létesítményekre vonatkozó valamennyi szükséges engedély - többek között építési engedélyek és csővezeték-engedélyek - feldolgozására, valamint a szén-dioxid besajtolására és tárolására vonatkozó, a 2009/31/EK irányelvvel összhangban megadandó környezetvédelmi engedélyre vonatkozik;

20. "átfogó határozat": a tagállami hatóságok által hozott határozat, vagy határozatok összessége, amely meghatározza, hogy a projektgazda jogosult-e "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projekt végrehajtására, a jogorvoslati eljárás keretében hozott bármely határozat sérelme nélkül;

21. "projektgazda": olyan vállalkozás, vagy vállalkozások olyan konzorciuma, amely "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektet vagy stratégiai "nettó zéró" projektet dolgoz ki;

22. "»nettó zéró« szabályozói tesztkörnyezet": olyan rendszer, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy egy illetékes hatóság által kidolgozott és nyomon követett egyedi terv alapján, ellenőrzött valós környezetben teszteljék az innovatív "nettó zéró" technológiákat és egyéb innovatív technológiákat;

23. "közbeszerzési eljárás": a következők valamelyike:

a) közbeszerzési szerződés megkötésére irányuló, a 2014/24/EU irányelv hatálya alá tartozó, vagy árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés megkötésére irányuló, a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó bármilyen típusú odaítélési eljárás;

b) építési vagy szolgáltatási koncesszió odaítélésére irányuló, a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó eljárás;

24. "ajánlatkérő szerv": közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a 2014/23/EU irányelv 6. cikkében, a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában és a 2014/25/EU irányelv 3. cikkében meghatározottak szerinti ajánlatkérő szerv;

25. "közszolgáltató ajánlatkérő": közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a 2014/23/EU irányelv 7. cikkében és a 2014/25/EU irányelv 4. cikkében meghatározottak szerinti közszolgáltató ajánlatkérő;

26. "szerződés": közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározottak szerinti közbeszerzési szerződések, a 2014/25/EU irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések, valamint a 2014/23/EU irányelv 5. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti koncessziók;

27. "aukció": megújuló energiaforrásokból előállított energia termelését vagy fogyasztását támogató, versenytárgyalási eljárásokra irányuló mechanizmus, amely nem tartozik a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) vagy a 2014/23/EU, a 2014/24/EU vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá;

28. "szén-dioxid-besajtolási kapacitás": különösen a nagy méretű ipari létesítményekből származó kibocsátások csökkentése vagy a szén-dioxid-eltávolítás fokozása céljából a 2009/31/EK irányelv alapján engedélyezett, működő geológiai tárolóhelyen besajtolható éves szén-dioxid-mennyiség, amelyet tonna/évben mérnek;

29. "szén-dioxid-szállítási infrastruktúra": a szén-dioxid tárolóhelyre történő szállítására szolgáló, a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is magában foglaló csővezeték-hálózat, valamint bármely vízi, közúti vagy vasúti szállítási mód, beleértve szükség esetén a cseppfolyósító berendezéseket és az átmeneti tárolólétesítményeket is, amelyek célja a kikötői létesítményekbe és tárolóhelyre történő szén-dioxid-szállítás;

30. "az energiarendszer integrációja": az energiarendszer egységes egészként való megtervezése és működtetése több energiahordozóra, infrastruktúrára és fogyasztási ágazatra kiterjedően, szorosabb kapcsolatokat teremtve közöttük a társadalom, a gazdaság és a környezet számára a lehető legalacsonyabb költségek mellett fosszilis energiahordozóktól mentes, rugalmas, megbízható és erőforrás-hatékony energetikai szolgáltatások nyújtásának céljával;

31. ""nettó zéró" ipari partnerségek: az Unió és valamely harmadik ország közötti, a "nettó zéró" technológiákkal kapcsolatos együttműködés fokozására irányuló kötelezettségvállalás, amelynek létrehozására egy kölcsönös érdeket képviselő konkrét intézkedéseket meghatározó, nem kötelező erejű eszköz keretében kerül sor;

32. "maga nemében első": olyan új vagy jelentősen korszerűsített, a "nettó zéró" technológia előállítására szolgáló létesítmény, amely a "nettó zéró" technológia gyártási folyamatát illetően innovációt biztosít, és amely érdemben még nincs jelen az Unióban, vagy amely Unión belüli megépítésére még nem vállaltak kötelezettséget;

33. "gyártási kapacitás": a gyártási projekt során előállított "nettó zéró" technológiák termelési kapacitásának teljes mennyisége, vagy amennyiben a gyártási projekt keretében olyan specifikus alkotóelemeket vagy specifikus gépeket állítanak elő, amelyeket elsődlegesen ilyen termékek gyártására használnak, nem pedig maguknak a végtermékeknek a gyártására, akkor azon végtermékek termelési kapacitása, amelyhez az említett alkotóelemeket vagy specifikus gépeket előállítják.

4. cikk

"Nettó zéró" technológiák listája

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó "nettó zéró" technológiák a következők:

a) a napenergia-technológiák, többek között a fotovoltaikus-, hőelektromosnapenergia- és a naphőenergia-technológiák;

b) szárazföldi szélenergia- és tengeri megújulóenergia-technológiák;

c) akkumulátortechnológiák és energiatárolási technológiák;

d) hőszivattyúk és geotermikus energiát hasznosító technológiák;

e) hidrogéntechnológiák, többek között elektrolizátorok és üzemanyagcellák;

f) fenntartható biogáz- és biometán-technológiák;

g) szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiák;

h) villamosenergia-hálózati technológiák, többek között a közlekedési célú elektromos töltési technológiák és az energiahálózat digitalizálására szolgáló technológiák;

i) maghasadásból származó energiák előállítására szolgáló technológiák, többek között a nukleáris üzemanyagciklus technológiái;

j) a fenntartható alternatív üzemanyagok technológiái;

k) hidroelektromosságot hasznosító technológia;

l) megújulóenergia-technológiák, amelyek nem tartoznak az előző kategóriákba;

m) az energiarendszerhez kapcsolódó energiahatékonysági technológiák, ideértve a távhő-technológiákat is;

n) nem biológiai eredetű megújulóüzemanyag-technológiák;

o) biotechnológiai éghajlatvédelmi és energetikai megoldások;

p) olyan, a dekarbonizációt szolgáló transzformatív ipari technológiák, amelyek nem tartoznak az előző kategóriákba;

q) szén-dioxid-szállítási és -hasznosítási technológiák;

r) közlekedési célú, szélmeghajtással és elektromos meghajtással kapcsolatos technológiák;

s) nukleáris technológiák, amelyek nem tartoznak az előző kategóriákba;

(2) Az (1) bekezdés nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy maguk határozzák meg, hogy a különböző energiaforrások közül melyiket válasszák, valamint hogy maguk döntsenek energiaellátásuk általános szerkezetéről.

(3) Az (1) bekezdés nem érinti az uniós finanszírozás allokálását, különösen a megfelelő eljárásokkal összhangban elfogadott támogathatósági vagy odaítélési szempontok, illetve az EBB-n keresztül nyújtott uniós támogatás vonatkozásában.

II. FEJEZET

A "NETTÓ ZÉRÓ" TECHNOLÓGIÁK GYÁRTÁSÁNAK ELŐFELTÉTELEI

I. SZAKASZ

Referenciaértékek

5. cikk

Referenciaértékek

(1) A Bizottság és a tagállamok e fejezettel összhangban támogatást nyújtanak a "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektekhez annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban csökkenjenek a stratégiai "nettó zéró" technológiáktól és ellátási láncaiktól való stratégiai függőségek azáltal, hogy az említett technológiák gyártási kapacitása eléri az alábbi értékeket:

a) az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljainak eléréséhez szükséges megfelelő technológiákra vonatkozó éves uniós kiépítési igények legalább 40 %-át kitevő referenciaérték;

b) megnövelt uniós részesedés a megfelelő technológiák tekintetében annak érdekében, hogy az - a 42. cikk szerinti nyomon követés alapján - 2040-re kitegye a világ termelésének 15 %-át, kivéve, ha a megnövekedett uniós gyártási kapacitás jelentősen meghaladná az Unió 2040-re vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljainak eléréséhez szükséges megfelelő technológiákra vonatkozó uniós kiépítési igényeket.

II. SZAKASZ

Az adminisztratív és engedélyezési eljárások egyszerűsítése

6. cikk

Egyedüli kapcsolattartó pontok

(1) A tagállamok 2024. december 30-ig létrehoznak egy egyedüli kapcsolattartó pontot, vagy egyedüli kapcsolattartó pontként jelölnek ki egy vagy több hatóságot a tagállamok közigazgatásának vonatkozó szintjein. Mindegyik egyedüli kapcsolattartó pontnak felelnie kell a "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektek, többek között a stratégiai "nettó zéró" projektek engedélyezési eljárásának elősegítéséért és koordinálásáért, valamint a 7. cikkel összhangban az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére vonatkozó tájékoztatás nyújtásáért, ideértve az arra vonatkozó tájékoztatást is, hogy egy kérelem mikor tekinthető hiánytalannak a 9. cikk (10) bekezdésének megfelelően.

(2) Amennyiben egy tagállam egynél több egyedüli kapcsolattartó pontot hoz létre vagy jelöl ki az e cikk (1) bekezdése szerint, a tagállam olyan eszközöket bocsát rendelkezésre, amelyek segítik a projektgazdákat abban, hogy a 7. cikkel összhangban létrehozott internetes oldalon azonosítsák a megfelelő létrehozott vagy kijelölt kapcsolattartó pontot.

(3) A "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektek, többek között a stratégiai "nettó zéró" projektek engedélyezési eljárása során a projektgazda egyedüli kapcsolattartója az (1) bekezdés szerint létrehozott vagy kijelölt egyedüli kapcsolattartó pont lehet. Koordinálnia kell és elő kell segítenie valamennyi vonatkozó dokumentum és információ benyújtását, valamint értesítenie kell a projektgazdát az átfogó határozat eredményéről.

(4) A projektgazdák számára lehetővé kell tenni, hogy az engedélyezési eljárás szempontjából releváns dokumentumokat elektronikus formában nyújtsák be.

(5) Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy egyrészt figyelembe vegyék azokat a releváns tanulmányokat vagy engedélyeket, amelyeket egy adott projektre vonatkozóan készítettek vagy kiadtak, másrészt pedig, hogy ne írják elő párhuzamos tanulmányok készítését vagy párhuzamos engedélyek kiadását, kivéve, ha az uniós vagy nemzeti jog másként rendelkezik.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy könnyen hozzáférhető információk és eljárások álljanak a kérelmezők rendelkezésére az engedélyezési eljárással kapcsolatos jogviták rendezése tekintetében, többek között adott esetben az alternatív vitarendezési mechanizmusokról, amennyiben a nemzeti jog rendelkezik ilyen eljárásokról.

(7) A tagállamok biztosítják, hogy az egyedüli kapcsolattartó pont és valamennyi, az engedélyezési eljárás bármely lépéséért, köztük az összes eljárási lépésért is felelős illetékes hatóság az e rendelet szerinti feladatai hatékony ellátásához kellő létszámú képzett személyzettel és elegendő pénzügyi, műszaki és technológiai erőforrással rendelkezzen, többek között - adott esetben - a továbbképzés és az átképzés céljára is.

(8) A 38. és a 39. cikkben említett platform keretében rendszeresen meg kell vitatni e szakasz, valamint a 15. és a 16. cikk végrehajtását, és meg kell osztani az egyedüli kapcsolattartó pontok szervezésével kapcsolatos legjobb gyakorlatokat.

(9) Az engedélyezési eljárásban részt vevő illetékes hatóságoknak és más érintett hatóságoknak meg kell határozniuk a projektgazdától az engedélyezési eljárás megkezdését megelőzően kért információkra vonatkozó követelményeket, valamint ezen információk körét, és minderről tájékoztatniuk kell az egyedüli kapcsolattartó pontot.

7. cikk

Az információk online hozzáférhetősége

A tagállamok online, központosított és könnyen hozzáférhető módon hozzáférést biztosítanak a "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektek - köztük a stratégiai "nettó zéró" projektek - szempontjából releváns eljárásokra vonatkozó alábbi információkhoz:

a) a 6. cikk (1) bekezdésében említett egyedüli kapcsolattartó pontok;

b) az engedélyezési eljárás, beleértve a vitarendezésre vonatkozó információkat is;

c) finanszírozási és befektetési szolgáltatások;

d) uniós vagy tagállami szintű finanszírozási lehetőségek;

e) vállalkozástámogatási szolgáltatások, többek között, de nem kizárólag a társaságiadó-bevallás, a helyi adótörvények és a munkajog terén.

8. cikk

A végrehajtás felgyorsítása

A tagállamok adminisztratív támogatást nyújtanak a területükön található, "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektekhez, hogy elősegítsék azok időben történő és hatékony végrehajtását, különös figyelmet fordítva a projektekben részt vevő kkv-kra, többek között annak révén, hogy:

a) segítséget nyújtanak az alkalmazandó adminisztratív és jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelés tekintetében;

b) segítséget nyújtanak a projektgazdáknak a nyilvánosság annak érdekében történő tájékoztatásához, hogy nőjön a projekt nyilvános elfogadottsága;

c) segítséget nyújtanak a projektgazdáknak, különösen a kkv-knak, az engedélyezési eljárás során.

9. cikk

Az engedélyezési eljárás időtartama

(1) A "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektek engedélyezési eljárása során az alábbi határidők egyike sem léphető túl:

a) az 1 GW-nál kisebb éves gyártási kapacitással rendelkező "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektek létesítése vagy bővítése esetében 12 hónap;

b) az 1 GW vagy annál nagyobb éves gyártási kapacitással rendelkező "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektek létesítése vagy bővítése esetében 18 hónap.

(2) Azon "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektek esetében, amelyeknél az éves gyártási kapacitás GW-ban nem mérhető, az engedélyezési eljárás időtartama legfeljebb 18 hónap lehet.

(3) Amennyiben az energiaigényes iparágak dekarbonizációjára irányuló projektek, ideértve azt az esetet is, ha ezeket stratégiai projektként ismerik el, egyazon helyszínen több létesítmény vagy egység építését is szükségessé teszik, a projektgazda és az egyedüli kapcsolattartó pont megállapodhatnak abban, hogy a projektet az alkalmazandó határidők betartása érdekében több kisebb projektre bontják.

(4) Amennyiben a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, úgy az említett irányelv 1. cikke (2) bekezdése g) pontjának i. alpontjában említett vizsgálati lépés nem számítandó bele az engedélyezési eljárás e cikk (1) és (2) bekezdésében említett időtartamába.

(5) Amennyiben a 2011/92/EU irányelv 1. cikke (2) bekezdése g) pontjának ii. alpontja szerinti konzultáció azt eredményezi, hogy a környezeti hatásvizsgálati jelentést ki kell egészíteni további információkkal, az egyedüli kapcsolattartó pont lehetőséget biztosíthat a projektgazdának arra, hogy további információkat nyújtson be. Ebben az esetben az egyedüli kapcsolattartó pontnak értesítenie kell a projektgazdát a kiegészítő információk benyújtásának esedékességéről, melynek időpontja legkorábban az értesítés időpontjától számított 30. nap lehet. A kiegészítő információk rendelkezésre bocsátásának határideje és az ezen információk benyújtása közötti időszak nem számíthat bele az engedélyezési eljárás e cikk (1) és (2) bekezdésben említett időtartamába.

(6) Kivételes esetekben, amennyiben a javasolt, "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projekt vagy a javasolt stratégiai "nettó zéró" projekt jellege, összetettsége, helyszíne vagy mérete úgy kívánja, a tagállamok az e cikk (1), (2) és (7) bekezdésében, valamint a 16. cikk (1) és (2) bekezdésében említett határidőket azok lejárta előtt - eseti alapon - egy alkalommal legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatják.

(7) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy a javasolt, "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projekt vagy a javasolt stratégiai "nettó zéró" projekt rendkívüli kockázatot jelent a munkavállalók vagy az általános lakosság egészségére és biztonságára nézve, és amennyiben további időre van szükség az azonosítható kockázatok kezelésére irányuló intézkedések foganatosításához, az az e cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 16. cikk (1) és (2) bekezdésében említett határidőket az engedélyezési eljárás kezdetétől számított hat hónapon belül hat hónappal meghosszabbíthatja.

(8) A (6) és a (7) bekezdés alkalmazásának céljából az egyedüli kapcsolattartó pontnak írásban tájékoztatnia kell a projektgazdát a meghosszabbítás okairól, valamint az írásos átfogó határozat várható időpontjáról.

(9) Az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésében említett egyedüli kapcsolattartó pontnak értesítenie kell a projektgazdát arról az időpontról, amikor a 2011/92/EU irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében említett környezeti hatásvizsgálati jelentés benyújtása esedékes, figyelembe véve az engedélyezési eljárás adott tagállamban való megszervezését, valamint azt, hogy elegendő időnek kell rendelkezésre állnia a jelentés értékeléséhez. A környezeti hatásvizsgálati jelentés rendelkezésre bocsátásának határideje és az ezen jelentés benyújtása közötti időszak nem számíthat bele az engedélyezési eljárás ezen cikk (1) és (2) bekezdésben említett időtartamába.

(10) Az egyedüli kapcsolattartó pontnak legkésőbb az engedély iránti kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül el kell ismernie a kérelem hiánytalanságát, vagy amennyiben a projektgazda nem küldte meg a kérelem feldolgozásához szükséges összes információt, a hiányzó információk meghatározása mellett fel kell szólítania a projektgazdát, hogy indokolatlan késedelem nélkül nyújtson be hiánytalan kérelmet. Amennyiben a benyújtott kérelmet másodszor is hiányosnak minősítik, az egyedüli kapcsolattartó pont - a második benyújtástól számított 30 napon belül - második információkérést küldhet. Az egyedüli kapcsolattartó pont nem kérhet olyan területekre vonatkozó információt, amelyek nem szerepeltek a kiegészítő információk iránti első felhívásban, hanem csak az azonosított hiányzó információk pótlására irányuló további bizonyítékok kérésére jogosult. Egy adott kérelem tekintetében az engedélyezési eljárás kezdete az a nap, amikor a 6. cikk (1) bekezdésében említett egyedüli kapcsolattartó pont elismeri a kérelem hiánytalanságát.

(11) A kérelem kézhezvételének napjától számított legkésőbb két hónapon belül az egyedüli kapcsolattartó pontnak - más érintett hatóságokkal szoros együttműködésben - el kell készítenie az engedélyezési eljárás részletes ütemtervét. Ez az ütemterv attól az időponttól veszi kezdetét, amikor az egyedüli kapcsolattartó pont elismeri a kérelem hiánytalanságát. Az ütemtervet az egyedüli kapcsolattartó pontnak közzé kell tennie egy szabadon hozzáférhető weboldalon.

(12) Az e cikkben és a 16. cikkben meghatározott határidők nem érintik sem az uniós és a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeket, sem pedig a közigazgatási fellebbezési eljárásokat és a bíróság előtti jogorvoslatokat.

(13) Az e cikkben és a 16. cikkben az engedélyezési eljárások bármelyike tekintetében meghatározott határidők nem érintik a tagállamok által meghatározott bármely rövidebb határidőt.

10. cikk

Környezeti vizsgálatok és engedélyek

(1) Amennyiben a 2011/92/EU irányelv 5-9. cikke értelmében környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, az érintett projektgazda - a kérelem benyújtását megelőzően - kikérheti az egyedüli kapcsolattartó pont véleményét a környezeti hatásvizsgálati jelentésben az említett irányelv 5. cikkének (1) bekezdése alapján feltüntetendő információk köréről és részletességéről. Az egyedüli kapcsolattartó pontnak biztosítania kell, hogy a véleményt a lehető leghamarabb, de legkésőbb a vélemény iránti kérelem projektgazda által történő benyújtásától számított 45 napon belül kiadja.

(2) Amennyiben a környezeti hatások vizsgálatának kötelezettsége a 2000/60/EK irányelv, a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ), a 2008/98/EK, a 2009/147/EK, a 2010/75/EU, a 2011/92/EU, a 2012/18/EU vagy a 92/43/EGK irányelv közül bármely kettőből vagy többől egyidejűleg fakad, a tagállamok olyan, koordinált vagy közös eljárások alkalmazását biztosítják, amelyek az említett, alkalmazott uniós jogalkotási aktusok összes követelményének megfelelnek.

Az első albekezdésben említett koordinált eljárás keretében az illetékes hatóságnak koordinálnia kell az adott projekt környezetre gyakorolt hatásaira irányuló, a vonatkozó uniós jogi aktusok által előírt különböző egyedi értékeléseket.

Az első albekezdésben említett közös eljárás keretében az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell az adott projekt környezetre gyakorolt hatásaira irányuló, a releváns uniós jogalkotási aktusok által előírt egyszeri vizsgálatról. A közös vagy koordinált eljárás alkalmazása nem befolyásolhatja a környezeti hatásvizsgálat tartalmát.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok a 2011/92/EU irányelv 5., 6. és 7. cikke szerint összegyűjtött valamennyi szükséges információ kézhezvételétől és az említett irányelv 6. és 7. cikkében említett konzultációk befejezésétől számított 90 napon belül kiadják az említett irányelv 1. cikke (2) bekezdése g) pontjának iv. alpontjában említett, a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó indokolt döntést.

(4) Kivételes esetekben, amennyiben a javasolt projekt jellege, összetettsége, helyszíne vagy mérete úgy kívánja, a tagállamok a (3) bekezdésben említett határidőt annak lejárta előtt, eseti alapon legfeljebb húsz nappal meghosszabbíthatják. Ebben az esetben az érintett egyedüli kapcsolattartó pontnak írásban tájékoztatnia kell a projektgazdát a meghosszabbítás indokairól és az indokolt döntésére vonatkozó határidőről.

(5) A 2011/92/EU irányelv 1. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett érintett nyilvánossággal, valamint a szóban forgó irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett hatóságokkal a szóban forgó irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében említett környezeti hatásvizsgálati jelentésről folytatott konzultációra rendelkezésre álló időkeret nem haladhatja meg a 85 napot, és az említett irányelv 6. cikkének (7) bekezdésével összhangban nem lehet rövidebb mint 30 nap. Az említett irányelv 6. cikke (4) bekezdése második albekezdésének hatálya alá tartozó esetekben ez az időszak eseti alapon legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy illetékes nemzeti hatóságaik, valamint a 2011/92/EU irányelv 6. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt egyéb hatóságok kellő létszámú képzett személyzettel és elegendő pénzügyi, műszaki és technológiai erőforrással rendelkezzenek az e cikk szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez.

11. cikk

Tervezés

(1) A tervek elkészítéséért, többek között a zónák kijelöléséért, valamint a területrendezési és földhasználati tervek elkészítéséért felelős nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak mérlegelniük kell, hogy ezekbe a tervekbe - adott esetben - a "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló, a stratégiai "nettó zéró" projekteket is magukban foglaló projektek fejlesztésére, továbbá adott esetben a "nettó zéró" ipari tevékenységek felgyorsítását célzó völgyek, valamint az összes szükséges infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó rendelkezéseket is beillesszenek. Az ilyen rendelkezések beillesztésének mérlegelése esetén elsőbbséget kell élvezniük a mesterséges és beépített felületeknek, az ipari helyszíneknek és a barnamezős területeknek. A "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektek fejlesztésének megkönnyítése érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a 7. cikkel összhangban minden vonatkozó területrendezési adat online elérhető legyen.

(2) Amennyiben a tervek "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektek fejlesztésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, beleértve a stratégiai "nettó zéró" projekteket, valamint az azokhoz szükséges infrastruktúrát, és e tervek a 2001/42/EK irányelv és a 92/43/EGK irányelv 6. cikke szerinti vizsgálat tárgyát képezik, ezeket a vizsgálatokat össze kell vonni. Adott esetben az összevont vizsgálatnak ki kell térnie a 2000/60/EK irányelvben említett, esetlegesen érintett víztestekre kifejtett hatásra is. Amennyiben az érintett tagállamok kötelesek megvizsgálni az aktuális és a jövőbeli tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt hatásait, beleértve a szárazföld-tenger kölcsönhatásokat is a 2014/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) 4. cikkében említettek szerint, az összevont vizsgálatnak ezekre a hatásokra is ki kell terjednie. A vizsgálatok e bekezdés szerinti összevonásának ténye nem befolyásolhatja azok tartalmát vagy minőségét. Az összevont vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az ne vezessen az e rendeletben előírt határidők meghosszabbításához.

12. cikk

Az ENSZ-EGB-egyezmények alkalmazhatósága

(1) Ez a rendelet nem érinti az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-én Aarhusban aláírt egyezményéből, valamint az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 25-én Espooban aláírt ENSZ-EGB-egyezményből és az ahhoz kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló, 2003. május 21 én Kijevben aláírt jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségeket.

(2) Az e szakasz, valamint a 8., a 15., a 16. és a 28. cikk alapján elfogadott valamennyi határozatot könnyen érthető módon nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, és a "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektre és a stratégiai "nettó zéró" projektre vonatkozó valamennyi határozatot elérhetővé kell tenni ugyanazon a weboldalon.

III. SZAKASZ

Stratégiai "nettó zéró" projektek

13. cikk

Kiválasztási szempontok

(1) A tagállamok stratégiai "nettó zéró" projektekként ismerik el a "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló, az Unióban található azon projekteket, amelyek hozzájárulnak az 1. cikkben meghatározott cél eléréséhez, ideértve az Unió éghajlat- és energiapolitikai céljait is, és megfelelnek az alábbi kritériumok legalább egyikének:

a) a "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projekt hozzájárul az Unió "nettó zéró" technológiáinak technológiai és ipari rezilienciájához azáltal, hogy növeli a "nettó zéró" technológiai ellátási lánc egy alkotóelemére vagy szegmensére vonatkozó gyártási kapacitást az alábbiak révén:

i. további gyártási kapacitások létrehozása az Unióban valamely olyan "nettó zéró" technológia terén, amely esetében az Unió a behozatalt tekintve több mint 50 %-ban harmadik országoktól függ;

ii. érdemi hozzájárulás az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljainak eléréséhez, és ezáltal jelentős további gyártási kapacitások létrehozása; vagy

iii. további gyártási kapacitások létrehozása vagy a meglévő gyártási kapacitások fejlesztése az Unióban egy olyan "nettó zéró" technológiával kapcsolatban, amely tekintetében az uniós gyártási kapacitás a világ termelésének jelentős részét teszi ki, és amely kritikus szerepet tölt be az Unió rezilienciáját illetően;

b) a "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projekt egyértelmű pozitív hatást gyakorol a "nettó zéró" ipar uniós ellátási láncára vagy downstream ágazataira azáltal, hogy az európai "nettó zéró" ipar számára hozzáférést biztosít a rendelkezésre álló legjobb "nettó zéró" technológiához vagy olyan termékekhez, amelyeket valamely, a maga nemében első gyártólétesítményben állítottak elő, és amely projekt megfelel az alábbi kritériumok legalább egyikének:

i. intézkedéseket vezet be a "nettó zéró" technológiákhoz szükséges munkaerő vonzására, megtartására, továbbképzésére vagy átképzésére, többek között tanulószerződéses gyakorlati képzések, szakmai gyakorlatok és folyamatos oktatás és képzés révén, a regionális és helyi hatóságokkal, oktatási és képzési intézményekkel, valamint a szociális partnerekkel, köztük a szakszervezetekkel szoros együttműködésben;

ii. hozzájárulás a kkv-k versenyképességéhez a "nettó zéró" technológiák ellátási láncának részeként;

c) a projekt hozzájárul az Unió éghajlat- és energiapolitikai céljainak eléréséhez azáltal, hogy annak keretében "nettó zéró" technológiák gyártását végzik olyan eljárások alkalmazása révén, amelyek jobb környezeti fenntarthatósági, teljesítmény- vagy körforgásossági jellemzőkkel rendelkeznek, beleértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátással és az energia-, víz- és anyagfelhasználással kapcsolatos átfogó hatékonyságot, valamint amelyek jelentősen és tartósan csökkentik a szén-dioxid-egyenértékben meghatározott kibocsátást.

(2) 2025. március 1.-ig a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben iránymutatásokat határoz meg az e cikkben megállapított kritériumok végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítására. Ezeknek az iránymutatásoknak konkrét iránymutatást kell tartalmazniuk legalább az alábbiak értékeléséhez alkalmazandó kritériumokra vonatkozóan:

a) a létrehozott gyártási kapacitás a maga nemében első vagy a rendelkezésre álló legjobb technológiára vonatkozik-e;

b) a további gyártási kapacitás jelentősnek tekinthető-e.

Ezt a végrehajtási jogi aktust a 45. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A tagállamok stratégiai "nettó zéró" projektként ismerik el azokat a szén-dioxid-tárolási projekteket, amelyek megfelelnek a következő kritériumok mindegyikének:

a) a szén-dioxid-tárolóhely az Unió területén, annak kizárólagos gazdasági övezetében vagy az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) értelmében vett kontinentális talapzatán található;

b) a szén-dioxid-tárolási projekt hozzájárul a 20. cikkben meghatározott célkitűzés eléréséhez;

c) a szén-dioxid-tárolási projekt tekintetében a 2009/31/EK irányelvvel összhangban a szén-dioxid biztonságos és állandó geológiai tárolására vonatkozó engedély iránti kérelmet nyújtottak be.

Bármely olyan szén-dioxid-leválasztási projektet, amely az első albekezdésben említett kritériumoknak megfelelő szén-dioxid-tárolási projekthez kapcsolódik, és bármely olyan kapcsolódó szén-dioxid- infrastrukturális projektet, amely a leválasztott szén-dioxid szállításához szükséges, szintén stratégiai "nettó zéró" projektnek kell elismerni.

(4) A "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló, a "kevésbé fejlett és átmeneti régiókban" található, valamint az Igazságos Átmenet Alap hatálya alá tartozó és a kohéziós politika szabályai alapján finanszírozásra jogosult területeken található "nettó zéró" technológiának megfelelő projekteket a tagállamok - az odaítélési eljárás lezárultát követően - a 14. cikk (3) bekezdésének megfelelően stratégiai "nettó zéró" projektként ismerik el a projektgazda írásbeli kérésére anélkül, hogy a projektgazdának a 14. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos kérelmet kellene benyújtania.

(5) A tagállamok a projektgazda írásbeli kérésére, de anélkül, hogy a projektgazdának a 14. cikk (2) bekezdése szerint hivatalos kérelmet kellene benyújtania, a 14. cikk (3) bekezdésének megfelelően stratégiai "nettó zéró" projektként ismerik el a "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló, az Unióban található azon projektet, amely hozzájárul az 1. cikk (1) bekezdésében foglalt célok eléréséhez, és amely vagy az ETS Innovációs Alap támogatásából részesül, vagy közös európai érdeket szolgáló fontos projekt, vagy az Európai Hidrogénvölgyek vagy a Hidrogénbank részét képezi, amennyiben az alapok gyártási kapacitásba történő beruházásokat támogatnak.

(6) Amennyiben valamely stratégiai "nettó zéró" projekt egy olyan technológia értékláncához járul hozzá, amelyet egy tagállam nem fogad el az energiaellátása általános szerkezetének részeként, az adott tagállam megtagadhatja a projekt stratégiai projektként való elismerését. Amennyiben egy tagállam bizonyos "nettó zéró" technológiákra vonatkozó projekteket nem kíván stratégiai projektként elismerni, ezt a lehető leghamarabb, nyilvánosan közli.

14. cikk

Kérelmezés és elismerés

(1) A "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektek stratégiai "nettó zéró" projektként való elismerése iránti kérelmeket a projektgazdának kell benyújtania az érintett tagállamhoz.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) a 13. cikk (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott kritériumok teljesítésével kapcsolatos releváns bizonyítékok;

b) olyan üzleti terv, amelyben a projekt pénzügyi életképességét a minőségi munkahelyek létrehozásának célkitűzésével összhangban értékelik; és

c) a projekt ütemtervére vonatkozó első tervezet annak megbecsülése érdekében, hogy a projekt mikor tudna hozzájárulni az 5. cikkben említett, az uniós gyártási kapacitásra vonatkozó referenciaértékhez vagy a 20. cikkben említett, a szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozó uniós szintű célkitűzéshez.

A Bizottság előre meghatározott formanyomtatványt bocsát rendelkezésre az (1) bekezdésben említett kérelmek benyújtásához.

(3) A tagállamok a hiánytalan kérelem kézhezvételét követő egy hónapon belül, tisztességes és átlátható eljárás keretében értékelik az (1) bekezdésben említett kérelmet. Amennyiben a projektgazda nem küldte meg hiánytalanul a kérelem feldolgozásához szükséges valamennyi releváns információt, a tagállam - egyetlen alkalommal - felkéri a projektgazdát, hogy a kérelem hiánytalanságának érdekében, indokolatlan késedelem nélkül nyújtson be kiegészítő információkat. Az értékelési folyamat kezdete az a nap, amelyen elismerték a benyújtott kérelem hiánytalanságát. Az e folyamat eredményeként hozott határozatot indokolással kell ellátni, és közölni kell a projektgazdával, valamint a 38. és a 39. cikkben említett platformmal.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben említett időkereten belül nem születik határozat, a projektgazda értesítheti a tagállamot, és indokolatlan késedelem nélkül felkérheti, hogy határozzon meg a projektgazda számára egy aktualizált határidőt, amelynek időpontja legkésőbb az eredeti határidőtől számított 30 nap lehet.

(5) A Bizottság véleményt nyilváníthat a jóváhagyott stratégiai "nettó zéró" projektekről. Amennyiben a tagállam elutasítja a kérelmet, a kérelmező számára biztosítani kell a jogot arra, hogy a kérelmet benyújtsa a Bizottsághoz, amely 20 munkanapon belül értékeli azt. A Bizottság értékelése nem érinti a tagállam döntését.

(6) Amennyiben a Bizottság az e cikk (5) bekezdése szerinti értékelést követően megerősíti a kérelemnek a tagállam általi elutasítását, megállapításáról levélben értesíti a kérelmezőt. Amennyiben a Bizottság értékelése eltér a tagállamétól, a 38. és a 39. cikkben említett platformnak meg kell vitatnia a szóban forgó projektet.

(7) Amennyiben a Bizottság vagy egy tagállam megállapítja, hogy valamely stratégiai "nettó zéró" projekt jelentős változásokon ment keresztül, vagy többé már nem felel meg a 13. cikkben meghatározott kritériumoknak, vagy ha a projekt stratégiai "nettó zéró" projektként való elismerése pontatlan információkat tartalmazó kérelmen alapult, tájékoztatja erről az érintett projektgazdát. A projektgazda meghallgatását követően a tagállam hatályon kívül helyezheti a projektet stratégiai "nettó zéró" projektként elismerő határozatot.

(8) Azon projekt, amelyet immáron nem ismernek el stratégiai "nettó zéró" projektként, elveszíti az említett státuszhoz e rendelet szerint kapcsolódó valamennyi jogot.

(9) A Bizottság nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást hoz létre és tart fenn a stratégiai "nettó zéró" projektekről.

15. cikk

A stratégiai "nettó zéró" projektek kiemelt státusza

(1) A projektgazdáknak és az érintett hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a stratégiai "nettó zéró" projektek esetében a vonatkozó eljárásokat az uniós és a nemzeti joggal összhangban a lehető leggyorsabban lebonyolítsák.

(2) Amennyiben egy projektet stratégiai "nettó zéró" projektként ismernek el, a tagállamok a szóban forgó stratégiai "nettó zéró" projektet - az uniós jogban előírt kötelezettségek sérelme nélkül - nemzeti szinten a legmagasabb jelentőségűnek minősítik, amennyiben a nemzeti jog szerint van lehetőség ilyen státuszra, és az említett stratégiai "nettó zéró" projektet ennek megfelelően kell kezelni az engedélyezési eljárások során, beleértve a környezeti vizsgálatokkal kapcsolatos eljárásokat, valamint - amennyiben rendelkezésre állnak adatok - a területrendezéssel kapcsolatos eljárásokat is.

(3) A stratégiai "nettó zéró" projekteket úgy kell tekinteni, mint amelyek hozzájárulnak a "nettó zéró" technológiákkal kapcsolatos ellátásbiztonsághoz az Unióban, és ezért közérdeket szolgálnak. A 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (7) bekezdésében, a 2009/147/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében és 16. cikkének (1) bekezdésében, valamint a természet helyreállításáról szóló uniós jogalkotási aktusokban említett környezeti hatások vagy kötelezettségek tekintetében az uniós stratégiai "nettó zéró" projektek közérdekűnek minősülnek, és kiemelkedően fontos közérdekkel bíró, továbbá a népegészséget és a közbiztonságot szolgáló projektnek tekinthetők, feltéve, hogy az említett jogi aktusban meghatározott valamennyi feltétel teljesül.

(4) A stratégiai "nettó zéró" projektekkel kapcsolatban bármely nemzeti bíróság, törvényszék vagy testület előtt zajló valamennyi vitarendezési eljárást, peres eljárást, fellebbezést és bírósági jogorvoslatot (a mediációt vagy a választottbíráskodást is beleértve, amennyiben a nemzeti jog szerint ezekre lehetőség van) sürgősként kell kezelni, ha és amennyiben az engedélyezési eljárásokra vonatkozó nemzeti jog rendelkezik ilyen sürgősségi eljárásokról, és feltéve, hogy az egyének vagy a helyi közösségek szokásosan alkalmazandó, védelemhez való jogát tiszteletben tartják. A stratégiai "nettó zéró" projektek projektgazdái adott esetben részt vesznek az ilyen sürgősségi eljárásokban.

16. cikk

A stratégiai "nettó zéró" projektekre vonatkozó engedélyezési eljárás időtartama

(1) A stratégiai "nettó zéró" projektek engedélyezési eljárása nem lépheti túl az alábbi időtartamokat:

a) az 1 GW-nál kisebb éves gyártási kapacitással rendelkező stratégiai "nettó zéró" projektek létesítése vagy bővítése esetében 9 hónap;

b) az 1 GW vagy annál nagyobb éves gyártási kapacitással rendelkező stratégiai "nettó zéró" projektek létesítése vagy bővítése esetében 12 hónap;

c) a tárolóhelyeknek a 2009/31/EK irányelvvel összhangban történő üzemeltetéséhez szükséges valamennyi engedély esetében 18 hónap.

(2) Azon stratégiai "nettó zéró" projektek esetében, amelyeknél az éves gyártási kapacitás GW-ban nem mérhető, az engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.

(3) Amennyiben a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, úgy az említett irányelv 1. cikke (2) bekezdése g) pontjának i. alpontjában említett vizsgálati lépés nem számítandó bele az engedélyezési eljárásnak az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett időtartamába.

17. cikk

A "nettó zéró" ipari tevékenységek felgyorsítását célzó völgyek

(1) A tagállamok úgy határozhatnak, hogy "nettó zéró" ipari tevékenységek felgyorsítását célzó völgyeket (a továbbiakban: a völgyek) jelölnek ki olyan konkrét célterületekként, amelyek alkalmasak a "nettó zéró" ipari tevékenységek, különösen a "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektek - köztük a stratégiai "nettó zéró" projektek vagy azok klaszterei - végrehajtásának felgyorsítására vagy az innovatív "nettó zéró" technológiák tesztelésére. A völgyek célja a "nettó zéró" ipari tevékenységek klasztereinek létrehozása és az adminisztratív eljárások további észszerűsítése kell, hogy legyen.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozatnak:

a) meg kell határoznia a völgyek egyértelmű földrajzi és technológiai hatályát;

b) figyelembe kell vennie a mesterséges és beépített felületeket, ipari helyszíneket és barnamezős területeket magukban foglaló területeket;

c) a 2001/42/EK irányelv szerinti környezeti vizsgálat, és adott esetben a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti vizsgálat hatálya alá kell tartoznia. Az említett vizsgálatok eredményeinek a lehetőségekhez mérten elő kell segíteniük a "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektek vagy a stratégiai "nettó zéró" projektek előkészítését e rendelet céljainak elérése és a vizsgálatok megkettőzésének elkerülése érdekében. Ez a rendelkezés nem érinti az egyes projekteknek az alkalmazandó uniós környezetvédelmi jognak való megfelelését;

d) lehetőség szerint biztosítania kell az (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) által létrehozott, a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületek kijelölésével való szinergiákat.

(3) A völgy kijelölésére vonatkozó tagállami határozatot egy olyan tervnek kell kísérnie, amely konkrét nemzeti intézkedéseket tartalmaz annak érdekében, hogy a völgyet vonzó helyszínné lehessen tenni a gyártási tevékenységek szempontjából, és amely legalább az alábbi gazdasági és igazgatási támogatási intézkedéseket magában foglalja:

a) a szükséges infrastruktúra kialakításának elősegítése a völgyben;

b) magánberuházások támogatása a völgyben;

c) a helyi munkaerő megfelelő átképzésének és továbbképzésének megvalósítása;

d) a völgyre vonatkozó információk online hozzáférhetővé tétele a 7. cikkel összhangban.

(4) A völgyek kialakítására, megfelelő infrastruktúrával való ellátására, a barnamezős területek átalakítására és a helyi készségállomány alkalmasságának javítására irányuló közberuházásokhoz adott esetben az (EU) 2021/1058, az (EU) 2021/1056 és az (EU) 2021/1057 rendelet szerinti maximális társfinanszírozási arányokat lehet igénybe venni.

18. cikk

Engedélyezés a völgyekben

(1) A völgyekben megvalósuló egyedi projektekre a II. és a III. szakasz alkalmazandó. Minden egyes völgy vonatkozásában ki kell jelölni egy egyedüli kapcsolattartó pontot.

(2) Az értékelések megkettőzésének elkerülése érdekében az illetékes hatóságnak a 10. cikk (1) bekezdésében említett vélemény kiadásakor figyelembe kell vennie a 17. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint elvégzett vizsgálatok eredményeit.

(3) Az egyedüli kapcsolattartó pontnak olyan sablonokat kell a projektgazdák rendelkezésére bocsátania, amelyek tartalmazzák, hogy a völgyekben végrehajtandó projektekhez milyen specifikus engedélyek szükségesek. E sablonoknak információkat kell tartalmazniuk a projekt valamennyi jellemzőjéről, valamint a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülését vagy megelőzését célzó, tervezett intézkedésekről, annak biztosítása érdekében, hogy csak a jelentős környezeti hatással járó projekteket vessék alá a 2011/92/EU irányelv szerinti vizsgálatnak, valamint hogy az illetékes hatóság számára könnyebbé váljon annak megállapítása, hogy a projektet alá kell-e vetni az említett irányelv 4. cikke (2)-(6) bekezdése szerinti vizsgálatnak.

(4) A "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló, a völgyekben folytatott projektek úgy tekintendők, mint amelyek hozzájárulnak a "nettó zéró" technológiákkal kapcsolatos ellátásbiztonsághoz az Unióban, és ezért közérdeket szolgálnak. A 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (7) bekezdésében, a 2009/147/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében és 16. cikkének (1) bekezdésében, valamint a természet helyreállításáról szóló uniós jogalkotási aktusokban említett környezeti hatások vagy kötelezettségek tekintetében a völgyekben található "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló uniós projektek közérdekűnek minősülnek, valamint kiemelkedően fontos közérdekkel bíró, továbbá a népegészséget és a közbiztonságot szolgáló projektnek tekinthetők, feltéve, hogy az említett jogi aktusokban meghatározott valamennyi feltétel teljesül.

19. cikk

A finanszírozás koordinálása

(1) A 38. cikkel létrehozott platformnak meg kell vizsgálnia a stratégiai "nettó zéró" projektek szűk keresztmetszeteit és uniós szintű pénzügyi szükségleteit, tanácsadást kell nyújtania az uniós és nemzeti finanszírozás koordinálásának módjairól az említett pénzügyi szükségletek tekintetében, valamint össze kell gyűjtenie a lehetséges legjobb gyakorlatokat, többek között a határokon átnyúló uniós ellátási láncok fejlesztése céljából, elsősorban a "nettó zéró" iparral foglalkozó csoporttal, valamint az érintett ipari szövetségekkel folytatott rendszeres eszmecserék, valamint az említettek ajánlásai alapján.

(2) A platform a stratégiai "nettó zéró" projekt projektgazdájának kérésére megvitatja a projekt finanszírozásának befejezését, és tanácsot ad ezzel kapcsolatban, figyelembe véve a már biztosított finanszírozást és legalább a következő elemeket:

a) további magánfinanszírozási források;

b) az EBB Csoporttól vagy más nemzetközi pénzügyi intézményektől, többek között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól származó forrásokból nyújtott támogatás;

c) meglévő tagállami eszközök és programok, beleértve a nemzeti fejlesztési bankoktól, intézményektől és exporthitel-ügynökségektől származó eszközöket és programokat;

d) a vonatkozó uniós támogatási és finanszírozási programok.

(3) 2024. szeptember 30-ig és azt követően kétévente a platformnak ajánlásokat kell tennie a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy milyen módokon biztosítható elegendő finanszírozás - többek között az uniós költségvetésből - e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez.

(4) A tagállamok és adott esetben a Bizottság intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy felgyorsítsák a "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektekbe történő állami beruházásokat. Ezek az intézkedések - az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül - magukban foglalhatják tanácsadás nyújtását a finanszírozáshoz jutás terén nehézségekkel szembesülő "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektek támogatásával kapcsolatban, valamint e támogatások koordinálását.

III. FEJEZET

SZÉN-DIOXID-BESAJTOLÁSI KAPACITÁS

20. cikk

A szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozó uniós szintű célkitűzés

(1) 2030-ig az Unió területén, annak kizárólagos gazdasági övezeteiben vagy az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye értelmében vett kontinentális talapzatán található, növelt hatékonyságú szénhidrogén-kitermeléssel nem kombinált tárolóhelyeken - azaz a 2009/31/EK irányelv szerint engedélyezett, a kimerült olaj- és gázmezőket, valamint a sósvíztartó rétegeket is magukban foglaló geológiai tárolóhelyeken - besajtolt szén-dioxid éves mennyiségének el kell érnie legalább az 50 millió tonna kapacitást.

(2) Minden tárolóhelyet úgy kell megtervezni, hogy legalább öt évig működjön, továbbá minden tárolóhelynek tiszteletben kell tartania az átláthatóan és megkülönböztetéstől mentesen biztosított méltányos és nyílt hozzáférés elvét, a 2009/31/EK irányelvben meghatározottak szerint.

(3) A Bizottság 2027. június 30-ig, majd azt követően kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Unió éves besajtolási kapacitására vonatkozó célérték elérése felé tett előrehaladásról, beleértve a besajtolási kapacitással kapcsolatos piaci helyzetet is. A jelentéseknek áttekintést kell tartalmazniuk a tárolóhelyek Unión belüli földrajzi eloszlásáról. Az első jelentésben értékelni kell, hogy szükségesnek minősül-e uniós szintű célkitűzést bevezetni a 2040-ig - vagy szükség esetén egy korábbi időpontig - tartó időszakra.

(4) A (3) bekezdésben említett jelentéseknek tartalmazniuk kell a szén-dioxid-tárolási és -besajtolási kapacitás - különösen a 21. cikk (2) bekezdése és a 23. cikk (6) bekezdése szerint gyűjtött információk használatával történő - értékelését. A jelentéseknek:

a) részletes elemzést kell nyújtaniuk a szén-dioxid-tárolóhelyek és a szén-dioxid-leválasztási projektek földrajzi és időbeli tervezéséről az Unión belüli ipari létesítményekből származó szén-dioxid-kibocsátás tekintetében, figyelembe véve azt, hogy milyen konkrét lehetőségek vannak a szén-dioxid olyan felhasználására, amely hozzájárul a szén-dioxid tartós tárolásához;

b) meg kell határozniuk az Unión belüli ipari létesítmények által kibocsátott szén-dioxid szállításához és tárolásához szükséges fő infrastruktúrát;

c) részletes elemzést kell nyújtaniuk a szén-dioxid-leválasztási piac fejlődését gátló lehetséges akadályokról.

(5) A Bizottság a (3) bekezdésben említett értékelés alapján 2028. december 31-ig jogalkotási javaslatot nyújthat be annak érdekében, hogy a szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozóan új uniós szintű célkitűzés kerüljön bevezetésre a 2040-ig - vagy szükség esetén egy korábbi időpontig - tartó időszakra. Ha a Bizottság úgy dönt, hogy nem terjeszt elő az említett célkitűzés bevezetésére irányuló jogalkotási javaslatot, döntését megindokolja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(6) Az e fejezethez kapcsolódó nemzetközi megállapodás Unió általi aláírását követő három hónapon belül a Bizottság jelentést nyújt be, amelyben értékeli a nemzetközi megállapodás hatásait, különös tekintettel az Unió környezetvédelmi normáinak és éghajlat-politikai célkitűzéseinek előmozdítására és védelmére, valamint arra, hogy a szóban forgó nemzetközi megállapodás rendelkezéseire tekintettel szükség lehet-e további uniós szakpolitikákra és intézkedésekre. E jelentés alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet (1) bekezdés szerinti módosításáról.

(7) A Bizottság iránymutatásokat tesz közzé, amelyekben megadja a szén-dioxid tisztaságának és a szén-dioxid-áramban megtalálható nyomelemek ahhoz megfelelő szintjét, hogy a szén-dioxid-tárolási projekt hozzájáruljon az uniós besajtolási kapacitásra vonatkozó célkitűzés teljesítéséhez.

21. cikk

A szén-dioxid-tárolási kapacitásra vonatkozó adatok átláthatósága

(1) 2024. december 30-ig a tagállamok:

a) a bizalmas információk védelmére vonatkozó követelmények sérelme nélkül nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a mindazokra a területekre (többek között a sós vizes víztartó rétegekre) vonatkozó adatokat, amelyeken a tagállam területén szén-dioxid-tároló létesítése engedélyezhető;

b) kötelezik a területükön található, a 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 1. cikkének 3. pontjában meghatározott engedéllyel jelenleg vagy korábban rendelkező vállalkozásokat, hogy tájékoztatási célból tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé az azon kitermelési helyszínekre vonatkozó geológiai adatokat, amelyeket leszereltek, vagy amelyek leszerelését bejelentették az illetékes hatóságnak, valamint - amennyiben rendelkezésre állnak - a szén-dioxid-besajtolás lehetővé tételével kapcsolatos költségek gazdasági értékelését, kivéve, ha a vállalkozás a 2009/31/EK irányelvvel összhangban kutatási engedély iránti kérelmet nyújtott be, ideértve az arra vonatkozó adatokat is, hogy:

i. a helyszín alkalmas-e a szén-dioxid fenntartható, biztonságos és tartós besajtolására és tárolására;

ii. rendelkezésre állnak-e olyan szállítási infrastruktúrák és módok, amelyek alkalmasak a szén-dioxidnak a helyszínre történő biztonságos elszállítására, vagy szükség lenne-e ilyenekre.

E bekezdés első albekezdésének a) pontja alkalmazásában az adatoknak magukban kell foglalniuk legalább az (EU) 2018/1999 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint benyújtott integrált nemzeti energia- és klímatervekre vonatkozó, a tagállamoknak szóló iránymutatásról szóló bizottsági közleményekben és az említett rendelet 14. cikke szerint benyújtott aktualizált változataiban kért információkat (a továbbiakban: a nemzeti energia- és klímatervek).

(2) 2024. december 30-ig és azt követően évente - a bizalmas információk védelmére vonatkozó követelmények sérelme nélkül - minden tagállam jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyet nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, és amelyben ismertetik a következőket:

a) a tagállam területén vagy más tagállamokkal együttműködésben végrehajtott, folyamatban lévő szén-dioxid-leválasztási projektek feltérképezése, valamint a besajtolási és tárolási kapacitásokra, illetve szén-dioxid-szállításra vonatkozó megfelelő igények becslése;

b) a tagállam területén folyamatban lévő szén-dioxid-tárolási és -szállítási projektek feltérképezése, beleértve a 2009/31/EK irányelv szerinti engedélyezés státuszát, valamint a végleges beruházási döntés meghozatalának és az üzembe helyezésnek várható időpontját;

c) az e bekezdés a) és a b) pontjában említett projektek ösztönzése érdekében elfogadott vagy majd elfogadásra kerülő nemzeti támogatási intézkedések, valamint a szén-dioxid határokon átnyúló szállításával kapcsolatos intézkedések.

d) adott esetben a szén-dioxid 2030-ig történő leválasztására vonatkozóan meghatározott nemzeti stratégia és célértékek;

e) a szén-dioxid határokon átnyúló szállítását megkönnyítő kétoldalú és regionális együttműködés, beleértve annak arra gyakorolt hatását, hogy a szén-dioxid-leválasztást végző vállalkozások hozzáférjenek egy, a szén-dioxid-szállítására szolgáló biztonságos és megkülönböztetéstől mentes eszközhöz;

f) a folyamatban lévő szén-dioxid-szállítási projektek, valamint a szén-dioxid-szállítási projektek megfelelő leválasztási és tárolási kapacitás biztosításához szükséges jövőbeni kapacitásának becslése.

(3) A tagállamok, amennyiben a (2) bekezdésben említett jelentés szerint nincs folyamatban szén-dioxid-tárolási projekt a területükön, jelentést készítenek az ipari ágazatok dekarbonizációjának elősegítésére irányuló tervekről. Ennek - adott esetben - magában kell foglalnia a szén-dioxid más tagállamokban található tárolóhelyekre történő, határokon átnyúló szállítását, valamint a szén-dioxid-hasznosítási projekteket is.

22. cikk

Szén-dioxid-szállítási infrastruktúra

(1) A 20. cikkben meghatározott célkitűzés elérésének elősegítése érdekében az Unió és tagállamai - adott esetben az érintett vállalatokkal együttműködve - minden észszerű erőfeszítést megtesznek a szükséges szén-dioxid-szállítási infrastruktúra - többek között a határokon átnyúló infrastruktúra - fejlesztése érdekében, figyelembe véve az azzal járó gazdasági és környezeti előnyöket, ha a leválasztó- és a tárolóhelyek egymáshoz közel helyezkednek el.

(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy - amennyiben ez gazdaságilag megvalósítható, vagy ha a potenciális ügyfél kész azt finanszírozni - a 2009/31/EK irányelv 21. cikkével összhangban lehetővé tegyék a szén-dioxid-szállítási hálózatokhoz és -tárolóhelyekhez való hozzáférést a termelt és leválasztott szén-dioxid geológiai tárolása céljából.

(3) Ha az egyik tagállamban leválasztott és szállított szén-dioxidot más tagállamokban is szállítják és tárolják, a tagállamok koordinálják az általuk a (2) bekezdés alapján hozott intézkedéseket. A Bizottság - az érintett tagállamok együttes kérelme esetén - szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CLT) regionális csoportok létrehozásával elősegítheti az említett koordinációt.

23. cikk

Az engedéllyel rendelkező olaj- és gáztermelők hozzájárulása

(1) A 94/22/EK irányelv 1. cikkének 3. pontjában meghatározottak szerinti engedéllyel rendelkező minden egyes vállalkozás egyénileg köteles hozzájárulni az e rendelet 20. cikkében a rendelkezésre álló szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozóan meghatározott uniós szintű célérték eléréséhez. Ezeket az egyéni hozzájárulásokat az egyes vállalkozásoknak az Unió nyersolaj- és földgáztermelésében 2020. január 1. és 2023. december 31. között fennálló részesedésével arányosan kell kiszámítani, és e hozzájárulásoknak a 2009/31/EK irányelvvel összhangban engedélyezett tárolóhelyen - és 2030-ra a piac számára is - elérhető szén-dioxid besajtolási kapacitásból kell állniuk. Az e cikk (12) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban meghatározott küszöbérték alatti nyersolaj- és földgáztermeléssel rendelkező vállalkozásokat ki kell zárni e számításból, és rájuk nem vonatkozik a hozzájárulás.

(2) 2024. szeptember 30-ig a tagállamok azonosítják az (1) bekezdésben említett vállalkozásokat és kiszámítják azok kőolaj- és földgáztermelési mennyiségét a 2020. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakban, majd erről jelentést tesznek a Bizottságnak.

(3) A 21. cikk (2) bekezdése alapján benyújtott jelentések kézhezvételét követően a Bizottság - a tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően - meghatározza az e cikk (1) bekezdésében említett vállalkozások által a szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozó uniós célkitűzéshez 2030-ra teljesítendő hozzájárulásokat.

(4) 2025. június 30-ig az (1) bekezdésben említett vállalkozások tervet nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben részletesen meghatározzák, hogy miként kívánják 2030-ra teljesíteni a szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozó uniós célkitűzéshez való hozzájárulásukat. Ezekben a tervekben:

a) megerősítik a vállalkozásnak az üzembe helyezendő új szén-dioxid-tárolási és -besajtolási kapacitás célmennyiségében kifejezett, 2030-ra teljesítendő hozzájárulását;

b) meghatározzák a célmennyiség eléréséhez szükséges eszközöket és mérföldköveket.

(5) A rendelkezésre álló besajtolási kapacitás célmennyiségének elérése érdekében az (1) bekezdésben említett vállalkozások az alábbiakat tehetik:

a) szén-dioxid-tárolási projektekbe való beruházás vagy azok kifejlesztése önállóan vagy másokkal együttműködésben;

b) megállapodások kötése egyéb, az (1) bekezdésben említett vállalkozásokkal;

c) a hozzájárulásuk teljesítése érdekében megállapodások kötése harmadik félként eljáró tárolási projektfejlesztőkkel vagy beruházókkal.

(6) 2026. június 30-ig, majd azt követően évente az (1) bekezdésben említett vállalkozások jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben részletezik a hozzájárulásuk teljesítése terén elért előrehaladást. A Bizottság e jelentéseket nyilvánosságra hozza.

(7) Az (1) bekezdéstől eltérve, bármely tagállam kérheti a Bizottságtól, hogy mentesítse az említett bekezdésben említett vállalkozásokat az egyéni hozzájárulás alól azon termelési tevékenységek tekintetében, amelyeket azok az adott tagállam területén 2020. január 1-jétől 2023. december 31-ig végeztek, feltéve, hogy:

a) az adott tagállam területén bármely vállalkozás által üzemeltetett, a 2009/31/EK irányelv értelmében tárolási engedélyt kapott olyan tárolóhelyek teljes éves besajtolási kapacitása, amelyek esetében végső beruházási döntés született, meghaladja az e cikk (1) bekezdésében említett vállalkozások egyéni hozzájárulásainak összegét a vonatkozó termelési tevékenységek tekintetében, valamint hogy az e tárolóhelyekhez kapcsolódó éves besajtolási kapacitás megfelel a tárolási engedélyben, valamint a végső beruházási döntésben említett kapacitásnak, továbbá hozzájárul az e rendelet 20. cikkében a rendelkezésre álló szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozóan meghatározott uniós szintű célérték eléréséhez;

b) a kérelem benyújtására 2027 vége előtt kerül sor.

(8) Amennyiben teljesülnek a (7) bekezdésben meghatározott feltételek, a Bizottság határozatot fogad el, amelyben mentesíti az érintett vállalkozásokat az egyéni hozzájárulásuk alól azon termelési tevékenységek tekintetében, amelyeket a kérelmet benyújtó tagállam területén végeztek.

(9) A (8) bekezdés értelmében mentességgel rendelkező vállalkozások kizárólag azon besajtolási kapacitásra vonatkozóan köthetnek az (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti megállapodásokat, amely meghaladja a mentességük tárgyát képező egyéni hozzájárulást, valamint a mentességet élvező egyéni hozzájárulások összegét.

(10) A mentesítésről szóló határozatot követő egy év elteltével, majd azt követően évente a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben részletesen beszámolnak a (8) bekezdés értelmében mentességgel rendelkező vállalkozások által a 20. cikkben a rendelkezésre álló szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozóan meghatározott uniós szintű célérték eléréséhez való hozzájárulásuk teljesítése tekintetében elért előrehaladásról. A Bizottság e jelentéseket nyilvánosságra hozza.

(11) A Bizottság - a 42. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a 42. cikk (7) bekezdésében említett jelentések alapján - 2028. december 31-ig értékeli egyrészt a szén-dioxid-leválasztási projektekből származó besajtolási kapacitás iránti kereslet, másrészt a folyamatban lévő vagy a tervek szerint 2030-ig üzembe helyezésre kerülő, a szén-dioxid szállításához szükséges fő infrastruktúrák, harmadrészt pedig az e cikk (1) bekezdésében említett vállalkozások - egy adott tagállam területén végzett termelési tevékenységek vonatkozásában tett - egyéni hozzájárulásainak összege közötti kapcsolatot. Lényeges egyensúlyhiány esetén az érintett tagállam kivételes jelleggel eltérés engedélyezését kérheti a Bizottságtól az egyéni hozzájárulások teljesítésének határideje tekintetében.

(12) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az alábbiak tekintetében kiegészítse e rendeletet:

a) az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett vállalkozások azonosítására vonatkozó szabályok, beleértve azt a küszöbértéket is, amely alatt a vállalkozások mentesülnek a hozzájárulás alól;

b) azon módozatok, amelyek alapján az (1) bekezdésben említett vállalkozások közötti megállapodásokat és a harmadik felek által a tárolókapacitásba eszközölt beruházásokat az (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti egyéni hozzájárulások teljesítéséhez figyelembe veszik;

c) a (6) bekezdésben említett jelentések tartalma;

d) azon részletes feltételek, amelyek mellett a Bizottság a (7), a (8) vagy a (11) bekezdésnek megfelelő mentességet vagy eltérést engedélyezhet a vállalkozásoknak.

(13) A tagállamok legkésőbb 2026. június 30-ig közigazgatási eljárások vagy bírósági eljárások, vagy mindkettő révén szankciókat állapítanak meg az (1) bekezdésében említett vállalkozások által a (3) bekezdés szerinti kötelezettségeik tekintetében elkövetett jogsértésekre vonatkozóan. Ezeknek a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

24. cikk

A leválasztott szén-dioxid piacára irányadó szabályozási keret

(1) 2027. június 30-ig a Bizottság értékelést végez a leválasztott szén-dioxid piacának működéséről. Az értékelésnek egyértelmű módszertanon kell alapulnia, abban figyelembe kell venni a 21. cikk (2) bekezdésében említett éves jelentéseket, valamint különösen meg kell vizsgálni, hogy:

a) a 23. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek hatékonyan támogatják-e a szén-dioxid-tárolási piac fejlődését az Unióban;

b) a piac nyílt, tisztességes és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosít-e a szén-dioxid-tárolási és -szállítási hálózathoz, valamint biztosítja-e az említett hálózatok biztonságát;

c) a piac nyílt, tisztességes és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosít-e a szén-dioxid hasznosítási vagy tárolási célból történő leválasztásához;

d) a szén-dioxid-szállítási hálózat és az egyéb infrastruktúrák Unió-szerte megfelelőek-e a besajtolási kapacitásra vonatkozó célkitűzések, valamint a szén-dioxid-leválasztás iránti igény megfelelő támogatásához;

e) a szén-dioxid-piac működése elegendő mértékű hozzáférést biztosít-e a besajtolási kapacitáshoz a nehezen csökkenthető szén-dioxid-kibocsátások tekintetében.

(2) Annak érdekében, hogy kezelje a feltárt hiányosságokat, különös tekintettel a nehezen csökkenthető kibocsátásokra, a Bizottság az (1) bekezdésben említett értékelés alapján a piac szabályozására irányuló jogalkotási aktusra vonatkozó javaslatot terjeszthet elő.

IV. FEJEZET

PIACRA JUTÁS

25. cikk

A fenntarthatósághoz és a rezilienciához való hozzájárulás a közbeszerzési eljárások során

(1) A 2014/23/EU, a 2014/24/EU vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások esetében, amennyiben a szerződések tárgyuk részeként az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a)-k) pontjában felsorolt "nettó zéró" technológiákat foglalnak magukban, illetve az említett technológiákat magukban foglaló építési beruházásra irányuló szerződések és építési koncessziók esetében az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek az e cikk (5) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban megállapított, kötelező környezeti fenntarthatósági minimumkövetelményeket kell alkalmazniuk.

(2) Az (1) bekezdés nem zárja ki azt, hogy az ajánlatkérő szervek vagy a közszolgáltató ajánlatkérők a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos további minimumkövetelményeket vagy odaítélési szempontokat alkalmazzanak.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek az (1) bekezdésben említett építési beruházásra irányuló szerződések és építési koncessziók esetében a következő feltételek, követelmények, illetve szerződéses kötelezettségek közül legalább egyet alkalmazniuk kell:

a) egy olyan, szociális vagy foglalkoztatási vonatkozású megfontolásokkal kapcsolatos különleges feltétel, amely a 2014/24/EU irányelv 70. cikkének és a 2014/25/EU irányelv 87. cikkének, valamint a 2014/23/EU irányelv általános elveinek értelmében vett szerződésteljesítési feltételek formáját ölti;

b) egy, a kiberrezilienciáról szóló rendeletben előírt, alkalmazandó kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelésnek - adott esetben és amennyiben rendelkezésre áll - többek között valamely vonatkozó európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszeren keresztül történő igazolására vonatkozó követelmény;

c) egy olyan konkrét szerződéses kötelezettség, amely a 4. cikk (1) bekezdésének a)-k) pontjában felsorolt "nettó zéró" technológiákhoz kapcsolódó szerződéses elem időben történő leszállítására vonatkozik, és amely alapján adott esetben - amennyiben e kötelezettség teljesítésére nem kerül sor - megfelelő díjat kell fizetni, továbbá amely túlmutat az alkalmazandó nemzeti jogszabályokban előírt követelményeken, amennyiben léteznek ilyen jogszabályok.

(4) Az (1) bekezdésben említett kötelező minimumkövetelményeknek - amennyiben alkalmazandók - adott esetben az alábbi formát kell ölteniük:

a) a 2014/23/EU irányelv 36. cikkének, a 2014/24/EU irányelv 42. cikkének, valamint a 2014/25/EU irányelv 60. cikkének értelmében vett műszaki leírások vagy követelmények; vagy

b) a 2014/24/EU irányelv 70. cikkének és a 2014/25/EU irányelv 87. cikkének, valamint a 2014/23/EU irányelv általános elveinek értelmében vett szerződésteljesítési feltételek.

(5) A Bizottság 2025. március 30-ig végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza az (1) bekezdésben említett közbeszerzési eljárásokra vonatkozó környezeti fenntarthatósági minimumkövetelményeket.

Az említett végrehajtási jogi aktus elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi legalább az alábbi elemeket:

a) a releváns technológiák uniós szintű piaci helyzete;

b) az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó egyéb uniós jogalkotási és nem jogalkotási aktusokban meghatározott, a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos rendelkezések;

c) az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásai, ideértve a GPA-t, valamint az Unióra nézve kötelező erejű egyéb nemzetközi megállapodásokat.

Ezt a végrehajtási jogi aktust a 45. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6) A tagállamok nem alkalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést vagy indokolatlan eltérő bánásmódot a más tagállami szolgáltatók vagy "nettó zéró" termékek tekintetében.

(7) Az ajánlat rezilienciához való hozzájárulását - e bekezdéssel összhangban - azon, a 2014/23/EU, a 2014/24/EU vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások esetében kell figyelembe venni, amelyek keretében az említett szerződések tárgyuk részeként az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a)-k) pontjában felsorolt "nettó zéró" technológiákat foglalnak magukban, illetve az említett technológiákat magukban foglaló, az (1) bekezdésben említett építési beruházásra irányuló szerződések és építési koncessziók esetében, valamint a keretmegállapodás alapján odaítélt szerződések esetében, amennyiben az említett megállapodások becsült értéke eléri vagy meghaladja a 2014/23/EU irányelv 8. cikkében, a 2014/24/EU irányelv 4. cikkében, valamint a 2014/25/EU irányelv 15. cikkében meghatározott értékeket.

Ha a Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett közbeszerzési eljárást megindító felhívás időpontjában vagy az említett eljárás megindításakor a 29. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapította, hogy egy adott, harmadik országból származó "nettó zéró" technológia vagy annak harmadik országból származó fő specifikus alkotóelemei az említett adott "nettó zéró" technológia vagy annak fő specifikus alkotóelemei Unión belüli kínálatának több mint 50 %-os részarányát képviselik, vagy ha a Bizottság a 29. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapította, hogy egy adott, harmadik országból származó "nettó zéró" technológia vagy annak harmadik országból származó fő specifikus alkotóelemei Unión belüli kínálatának részaránya két egymást követő évben átlagosan legalább 10 százalékponttal nőtt, és eléri az Unión belüli kínálat legalább 40 %-át, az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők az e cikk (1) bekezdésében említett közbeszerzési eljárásokba kötelesek belefoglalni a következő feltételeket:

a) arra vonatkozó, a szerződés időtartamára kiterjedő kötelezettség, hogy az egyes harmadik országokból ne szállítsanak többet az e bekezdésben említett, adott "nettó zéró" technológia értékének 50 %-ánál, a Bizottság által meghatározottak szerint;

b) arra vonatkozó, a szerződés időtartamára kiterjedő kötelezettség, hogy az egyes harmadik országokból származó nyertes ajánlattevők vagy alvállalkozók ne szállítsanak vagy nyújtsanak közvetlenül többet az e bekezdésben említett, adott "nettó zéró" technológia fő specifikus alkotóelemei értékének legfeljebb 50 %-ánál, a Bizottság által meghatározottak szerint;

c) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az ajánlatkérő szervek vagy a közszolgáltató ajánlatkérők kérésére legkésőbb a szerződés teljesítésének befejezésekor be kell nyújtani részükre az a), illetve a b) pontra vonatkozó megfelelő bizonyítékot;

d) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az a), illetve a b) pontban említett feltételek be nem tartása esetén arányos - legalább az e bekezdésben említett, a szerződésben szereplő adott "nettó zéró" technológiák értéke 10 %-ának megfelelő - díjat kell fizetni.

(8) A GPA Unióra vonatkozó I. függeléke, valamint az Unióra nézve kötelező erejű egyéb vonatkozó nemzetközi megállapodások hatálya alá tartozó szerződések esetében az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők nem alkalmazhatják a (7) bekezdés második albekezdésének a)-d) pontjában foglalt követelményeket, amennyiben az adott "nettó zéró" technológia vagy annak fő specifikus alkotóelemei olyan beszerzési forrásokból származnak, amelyek aláírói az említett megállapodásoknak.

(9) Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők kivételesen dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az (1)-(4) bekezdést, amennyiben:

a) a szükséges "nettó zéró" technológiát csak egy adott gazdasági szereplő tudja rendelkezésre bocsátani, és nem létezik észszerű alternatíva vagy helyettesítő megoldás, a verseny hiánya pedig nem a közbeszerzési eljárás paraméterei mesterséges leszűkítésének a következménye;

b) a tervezett új közbeszerzési eljárás megindítását közvetlenül megelőző két évben ugyanazon ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő által indított korábbi hasonló közbeszerzési eljárásra válaszul nem került benyújtásra megfelelő ajánlat, illetve megfelelő részvételi jelentkezés;

c) azok alkalmazása arra kötelezné az adott ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt, hogy olyan berendezést szerezzen be, amelynek aránytalan költségei vannak, vagy műszaki összeférhetetlenséget okozna az üzemeltetés és a karbantartás tekintetében.

(10) A 20 %-ot meghaladó, objektív és átlátható adatok alapján becsült költségkülönbségeket az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők aránytalannak tekinthetik.

(11) Amennyiben a rezilienciához való hozzájárulásnak az e cikk (7) bekezdése szerinti alkalmazása olyan helyzethez vezetett, hogy a közbeszerzési eljárásra válaszul nem került benyújtásra megfelelő ajánlat vagy megfelelő részvételi jelentkezés, az ajánlatkérő szervek, illetve közszolgáltató ajánlatkérők kivételesen úgy határozhatnak, hogy:

a) a 2014/24/EU irányelv 32. cikke (2) bekezdésének a) pontja, a 2014/25/EU irányelv 50. cikkének a) pontja, illetve a 2014/23/EU irányelv 31. cikkének (5) bekezdése szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaznak; vagy

b) nem alkalmazzák e cikk (7) bekezdését egy olyan adott, későbbi közbeszerzési eljárás során, amely ugyanazoknak az igényeknek a kezelésére irányul, mint amelyek az e bekezdésben említett eredeti eljárás megindításához vezettek.

(12) Ez a cikk nem járhat a következők sérelmével:

a) további nem árjellegű szempontok alkalmazásának lehetősége;

b) a kirívóan alacsony összegű ajánlatok kizárásának a 2014/24/EU irányelv 69. cikke és a 2014/25/EU irányelv 84. cikke szerinti lehetősége;

c) az EUMSZ 107. és 108. cikke, a verseny nélküli közbeszerzési eljárások esetében.

26. cikk

A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló aukciók

(1) A 4. cikk (1) bekezdésének a)-j) pontjában felsorolt azon technológiák esetében, amelyek megújulóenergia-technológiák, a tagállamok a megújuló energiaforrásokból előállított energia alkalmazására irányuló aukciók kialakításakor előírják a következőket:

a) az alábbiakkal kapcsolatos előminősítési szempontok:

i. felelős üzleti magatartás;

ii. kiberbiztonság és adatbiztonság; valamint

iii. a projekt teljes körű és időben történő megvalósításának képessége;

b) előminősítési szempontok, illetve odaítélési szempontok, az aukciónak a (2) bekezdésben említett, a fenntarthatósághoz és a rezilienciához való hozzájárulásának az értékelése céljából.

Ez a bekezdés nem érinti az (EU) 2018/2001 irányelv 4. cikkét és az EUMSZ 107. és 108. cikkét, valamint az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásait.

(2) Az aukciók fenntarthatósághoz és a rezilienciához való hozzájárulásának az e bekezdésben megállapított szempontokon kell alapulniuk. E szempontoknak objektíveknek, átláthatóaknak és megkülönböztetésmenteseknek kell lenniük:

Az aukcióknak hozzá kell járulniuk a rezilienciához, figyelembe véve az azon, valamely harmadik országból származó "nettó zéró" technológiának vagy- szintén harmadik országból származó - fő specifikus alkotóelemeinek a részarányát, amelyek az Unión belül az adott "nettó zéró" technológia vagy annak fő specifikus alkotóelemei kínálatának több mint 50 %-át adják.

E bekezdés második albekezdésének alkalmazása céljából a származási országot a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 7 ) összhangban kell meghatározni;

Az aukcióknak továbbá hozzá kell járulniuk a következők legalább egyikéhez:

a) az alkalmazandó jogban foglalt minimumkövetelményeken túlmutató környezeti fenntarthatósághoz;

b) az innovációhoz teljesen új megoldások nyújtása vagy az összehasonlítható csúcstechnológiás megoldások javítása révén;

c) az energiarendszer integrációjához.

Ez a bekezdés nem zárja ki azt, hogy a tagállamok az e bekezdésben felsoroltakon túlmutató további - nem árjellegű - szempontokat is alkalmazzanak.

(3) A Bizottság 2025. március 30-ig végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben részletesebben meghatározza az (1) bekezdésben említett előminősítési és az odaítélési szempontokat.

Ezt a végrehajtási jogi aktust a 45. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A tagállamok az aukció fenntarthatósághoz és a rezilienciához való hozzájárulásának értékelése során használt kritériumokat - amennyiben odaítélési szempontokként alkalmazzák azokat - legalább 5 %-os súllyal, az odaítélési szempontokat pedig kombináltan 15-30 %-os súllyal veszik figyelembe. Ez nem érinti annak a lehetőségét, hogy - az állami támogatási szabályokban meghatározott, nem árjellegű szempontokra vonatkozó korlátozásokkal összhangban - nagyobb súllyal vegyék figyelembe a (2) bekezdés negyedik albekezdésében említett szempontokat.

(5) A tagállamok nem kötelesek alkalmazni az (1) bekezdésben megállapított előminősítési és odaítélési szempontokkal kapcsolatos megfontolásokat, amennyiben e szempontok alkalmazása aránytalan költségekkel járna számukra. Aukciónként a 15 %-ot meghaladó, objektív és ellenőrizhető adatok alapján becsült költségkülönbségeket a tagállamok aránytalannak tekinthetik.

(6) A tagállamok adott esetben megfelelő intézkedéseket hoznak a projektek végrehajtási arányának megfelelő ösztönzők révén - például árindexálás alkalmazásával - történő maximalizálása érdekében. A tagállamok értékelhetik a negatív összegű ajánlattételnek az alkalmazás ütemére és nagyságrendjére gyakorolt hatásait.

(7) Az (1)-(5) bekezdés a tagállamonként évente aukcióra bocsátott mennyiség legalább 30 %-ára, vagy másik lehetőségként tagállamonként évente legalább 6 gigawattra alkalmazandó.

(8) A Bizottság 2027. december 31-ig, majd azt követően kétévente átfogó értékelést végez a reziliencia- és fenntarthatósági szempontoknak a megújuló energiaforrásokból előállított energia alkalmazására irányuló aukciók esetében történő alkalmazásáról és azoknak a megújulóenergia-technológiák gyorsított ütemben történő bevezetésére gyakorolt hatásáról. A Bizottság különösen a reziliencia- és fenntarthatósági szempontok következőkre gyakorolt hatását értékeli:

a) az Unió éves megújulóenergiatechnológia-gyártásának fejlődése;

b) a megújuló forrásokból előállított energia alkalmazása, ideértve azok pénzügyi, valamint az alkalmazás ütemére gyakorolt hatásait, egyúttal figyelembe véve a megvalósíthatóságot, többek között az adminisztratív terheket is, továbbá a rendszer egyértelműségét a projektgazdák és a tagállami közigazgatás számára, a rendelkezésre álló adatok alapján.

Az említett értékelés részeként a Bizottság konzultál az aukciók területén jártas tagállami szakértőkkel.

(9) Ha a (8) bekezdésben említett értékelés pozitív - különösen, ha a reziliencia- és fenntarthatósági szempontok alkalmazása nem akadályozta jelentősen a megújuló forrásokból előállított energia alkalmazását -, a Bizottság adott esetben javaslatot nyújt be a (7) bekezdés módosítására annak érdekében, hogy meghatározza a tagállamonként évente aukcióra bocsátott mennyiség azon részarányát, illetve azt az abszolút mennyiséget, amelyre az (1)-(5) bekezdés alkalmazandó, különösen e mennyiségek növelése, valamint a (5) bekezdésben említett, becsült költségkülönbségek küszöbértékének a kiigazítása céljából.

(10) A tagállamonként évente aukcióra bocsátott mennyiségek kiszámításakor a legfeljebb 10 MW projektméretű létesítményekre vonatkozó aukciók kizárhatók. Azoknak az egy adott technológiára vonatkozó aukcióknak az esetében, amelyekre az (1)-(5) bekezdés alkalmazandó, és amelyek a későbbiek során aluljegyzettek voltak, az aukciós mennyiség aluljegyzett része kizárható az (1)-(5) bekezdés alkalmazásából.

(11) A végrehajtás minden tagállam számára - különösen pedig az alacsony aukciós mennyiséggel rendelkező tagállamok számára - történő megkönnyítése érdekében azok a tagállamok, amelyek a megelőző 2 év során évente legfeljebb 2 aukciót indítottak, kiszámíthatják az említett kétéves időszakban azon aukciók arányát, amelyekre az (1)-(5) bekezdés alkalmazandó.

27. cikk

Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés és innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés

(1) A tagállamok törekednek arra, hogy adott esetben a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést vagy az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzést alkalmazzanak annak érdekékben, hogy ösztönözzék a "nettó zéró" technológiák terén történő innovációt és a "nettó zéró" technológiák új gyártási kapacitásának létrehozását az Unióban. A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések és az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzések kiegészíthetők uniós szintű finanszírozással a tagállamok közötti, közös kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésekre vagy közbeszerzésekre vonatkozó, meglévő uniós programok keretében.

(2) A platformnak ajánlásokat kell készítenie a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések vagy az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzések kidolgozásával kapcsolatban.

28. cikk

Az állami beavatkozás egyéb formái

(1) Az EUMSZ 107. és 108. cikkének, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv 4. cikkének sérelme nélkül és az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban a "nettó zéró" technológiát tartalmazó végtermékek vásárlását ösztönző, háztartásokra, vállalkozásokra vagy fogyasztókra irányuló új támogatási programok létrehozásáról vagy a meglévő ilyen programok aktualizálásáról szóló döntések meghozatalakor a tagállamok, a regionális vagy helyi hatóságok, a közjogi intézmények, illetve az egy vagy több ilyen hatóság vagy közjogi intézmény által létrehozott szövetségek ezeket a programokat úgy alakítják ki, hogy azok arányos kiegészítő pénzügyi ellentételezés biztosításával, vagy a programra való jogosultságnak - egyidejűleg figyelembe véve e programoknak az energiaszegénységben élő polgárok számára való hozzáférhetőségét - az e cikk (4) bekezdésében megállapított kritériumok alapján történő feltételekhez kötésével előmozdítsák az e cikk (4) bekezdésében említett fenntarthatósághoz és a rezilienciához jelentős mértékben hozzájáruló "nettó zéró" technológiát tartalmazó végtermékek kedvezményezettek általi megvásárlását.

(2) A hatóságok által az e cikk (1) bekezdésével összhangban, az e cikk (4) bekezdése első albekezdésének bevezető részében és b) és c) pontjában megállapított szempontok alkalmazása miatt nyújtott kiegészítő pénzügyi ellentételezés nem haladhatja meg a "nettó zéró" technológiát tartalmazó végtermék fogyasztói költségének 5 %-át, kivéve az (EU) 2023/955 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) 2. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti energiaszegénységben élő polgárokat megcélzó programokat, amelyek esetében e határérték 15 %.

(3) Az (1) bekezdés szerinti programok kidolgozásakor és végrehajtásakor a hatóságnak a piacon elérhető "nettó zéró" technológiát tartalmazó végtermékek fenntarthatósághoz és rezilienciához való hozzájárulását nyílt, megkülönböztetésmentes és átlátható folyamat alapján kell értékelnie. Bármely, "nettó zéró" technológiát tartalmazó végtermék esetében bármikor lehet kérelmezni a programhoz való csatlakozást. A hatóság meghatározza azt a minimális pontszámot, amelyet a támogatási program szerinti kiegészítő pénzügyi ellentételezésre jogosult, "nettó zéró" technológiát tartalmazó végtermékeknek el kell érniük.

(4) Az állami beavatkozás egyéb formái fenntarthatósághoz és rezilienciához való hozzájárulásának a rezilienciához való hozzájárulásukon - figyelembe véve az azon, valamely harmadik országból származó "nettó zéró" technológiának vagy harmadik országból származó fő specifikus alkotóelemeinek a részarányát, amelyek az Unión belül az adott "nettó zéró" technológia kínálatának több mint 50 %-át adják -, valamint a következők legalább egyikén kell alapulnia:

a) az alkalmazandó jogban foglalt minimumkövetelményeken túlmutató környezeti fenntarthatóság;

b) az innovációhoz való hozzájárulás teljesen új megoldások nyújtása vagy az összehasonlítható csúcstechnológiás megoldások javítása révén;

c) az energiarendszer integrációjához való hozzájárulás.

Az első albekezdésben említett kritériumoknak objektíveknek, átláthatóknak és megkülönböztetésmenteseknek kel lenniük.

Ez nem zárja ki azt, hogy a tagállamok az első albekezdésben meghatározottakon túlmutató további - nem árjellegű - szempontokat is alkalmazzanak.

Az e bekezdés első albekezdésének bevezető részében említett rezilienciához való hozzájárulás alkalmazása céljából a származási országot a 952/2013/EU rendelettel összhangban kell meghatározni.

(5) A tagállamok egyetlen, szabadon hozzáférhető honlapon közzéteszik az (1) bekezdés szerinti programokkal kapcsolatos valamennyi információt minden egyes releváns "nettó zéró" technológiát tartalmazó végtermékre vonatkozóan.

29. cikk

A piacra jutással kapcsolatos kezdeményezések koordinációja

(1) A Bizottság adott esetben iránymutatást nyújt a 25., a 26. és a 28. cikkben említett állami beavatkozási formák hatálya alá tartozó "nettó zéró" technológiai termékek rezilienciához és fenntarthatósághoz való hozzájárulásának értékelésére szolgáló kritériumok alkalmazásáról.

(2) A rezilienciához való hozzájárulás értékelése céljából a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben rendelkezésre bocsátja a "nettó zéró" technológiákat tartalmazó minden egyes végterméket és azok fő specifikus alkotóelemeit tartalmazó listát. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 45. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság - az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktus alapján - a "nettó zéró" technológiák mindegyike és azok fő specifikus alkotóelemei tekintetében naprakész tájékoztatást nyújt a különböző harmadik országokból származó uniós kínálatnak a legutolsó olyan évben elért részarányairól, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok. A származási országot a 952/2013/EU rendelettel összhangban kell meghatározni.

(3) A platform megvitatja a tagállamok által a 25-28. cikk végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, és megosztja a legjobb gyakorlatokat, többek között a fenntarthatósághoz és a rezilienciához való hozzájárulást meghatározó kritériumoknak a közbeszerzési eljárásokban történő gyakorlati alkalmazása, illetve a "nettó zéró" technológiát tartalmazó végtermékek vásárlását ösztönző programok tekintetében.

V. FEJEZET

A MINŐSÉGI MUNKAHELYEK LÉTREHOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE

30. cikk

A "nettó zéró" ipart szolgáló európai akadémiák

(1) A Bizottság az ipari átalakulás és a dekarbonizáció szempontjából kulcsfontosságú "nettó zéró" technológiai iparágakat érintő szakemberhiánnyal kapcsolatban meglévő adatok és jelentések felhasználásával végzett saját értékelése alapján, valamint a tagállamok oktatás és képzés terén meglévő hatásköreinek teljes mértékű tiszteletben tartása mellett - többek között magvető finanszírozás biztosítása révén - támogatja a "nettó zéró" ipart szolgáló európai akadémiáknak (a továbbiakban: akadémiák) az érintett érdekelt felek szervezeteiként, konzorciumaiként vagy projektjeiként történő elindítását, amely akadémiák célkitűzései a következők:

a) a tagállamok, valamint az oktatási és képzési szolgáltatók általi, a területükön történő önkéntes felhasználásra szánt tanulási programok, tartalmak, valamint tanulási és képzési anyagok kidolgozása például a "nettó zéró" technológiák kifejlesztésével, előállításával, telepítésével, üzembe helyezésével, üzemeltetésével, karbantartásával, javításával, környezettudatos tervezésével, újrafelhasználásával és újrahasznosításával kapcsolatban, valamint a nyersanyagokkal és a releváns munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági vonatkozásokkal, továbbá a transzverzális készségekkel kapcsolatban; ennek tükröznie kell a szakemberhiányról készült értékelést, valamint támogatnia kell különösen az e rendelet II. fejezetében említett engedélyek kiadására illetékes hatóságok és az e rendelet IV. fejezetében említett ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők kapacitásait;

b) a tanulási programok, tartalmak és anyagok tagállami oktatási és képzési szolgáltatók általi önkéntes felhasználásának előmozdítása;

c) támogatás biztosítása az akadémiák által létrehozott tanulási programokat, tartalmakat és anyagokat a nyújtott képzés színvonala fenntartásának céljával, valamint abból a célból felhasználó oktatási és képzési szolgáltatóknak, hogy mechanizmusokat dolgozzanak ki a nyújtott képzés színvonalának biztosítása érdekében;

d) a tagállamok, valamint az oktatási és képzési szolgáltatók általi, a területükön történő önkéntes felhasználásra szánt tanúsítványok, többek között - adott esetben - mikrotanúsítványok kidolgozása a készségek azonosíthatóságának, valamint adott esetben a képesítések elismerésének a megkönnyítése, a munkahelyek és iparágak közötti átvihetőség fokozása és a munkaerő határokon átnyúló mobilitásának elősegítése, valamint a releváns minőségi munkahelyekhez való, olyan eszközök révén történő hozzárendelés előmozdítása érdekében, mint az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) hálózata és az EURAXESS, továbbá azon tény láthatóságának biztosítása érdekében, hogy valamely tanulási programot vagy tanulási tartalmat az akadémiák dolgoztak ki.

(2) Az akadémiáknak be kell vonniuk az érintett szereplőket, így például a "nettó zéró" technológiai ipart, az oktatási és képzési szolgáltatókat, valamint a szociális partnereket a tagállamok széles köréből. Az akadémiáknak cselekvési terveket kell kidolgozniuk, amelyekben meghatározzák többek között a mérföldköveket, a célértékeket - ideértve többek között a tanulók száma tekintetében is, amelynek alapjául a szakemberhiány felmérésének kell szolgálnia -, valamint amelyekben meghatároznak egy pénzügyi tervet a pénzügyi fenntarthatóság elérésére. E cselekvési tervekben adott esetben különös figyelmet kell fordítani az ipari átalakulás alatt álló, illetve magas munkanélküliségi rátával rendelkező régiókra.

(3) Az akadémiáknak nemi szempontból kiegyensúlyozott tartalmakat kell létrehozniuk, hozzá kell járulniuk a nemi sztereotípiák elleni fellépéshez, és elő kell mozdítaniuk a tanulási tartalmakhoz való egyenlő hozzáférést mindenki számára, különös figyelmet fordítva arra, hogy több nőt és (különösen NEET-)fiatalt, időst, olyan szakmában dolgozó munkavállalót, amelyet a megszűnés veszélye fenyeget, vagy amelynek tartalmát és feladatait az új technológiák nagymértékben átalakítják, továbbá átmeneti régióban dolgozó embert és fogyatékossággal élő személyt aktivizáljanak. Az akadémiáknak elő kell mozdítaniuk a sokféleséget, valamint a fogyatékossággal élő emberek, a migránsok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek befogadását.

(4) A pénzügyi erőforrásokat - a költségvetési hatóság vonatkozó hatásköreinek sérelme nélkül - adott esetben uniós szinten kell rendelkezésre bocsátani az akadémiák elindításának az (1) bekezdésben említettek szerinti magvető finanszírozás révén történő támogatása érdekében. A tagállamok továbbá ösztönzést kapnak arra, hogy vegyék igénybe a vonatkozó uniós forrásokat, például az ESZA + -t az akadémiák által kidolgozott tanulási tartalmak bevezetésének támogatására.

31. cikk

Szabályozott szakmák a "nettó zéró" iparágakban és a szakmai képesítések elismerése

(1) A tagállamok a tanulási tartalmak és anyagok akadémiák általi véglegesítését követő kilenc hónapon belül, majd azt követően kétévente törekednek annak megállapítására, hogy az akadémiák által kidolgozott tanulási programok egyenértékűek-e a fogadó tagállam által az adott szakmához tartozó, az adott tagállamban a "nettó zéró" technológiai ipar számára különös jelentőséggel bíró szabályozott tevékenységekhez való hozzáféréshez előírt egyedi képesítésekkel. A tagállamok biztosítják, hogy az értékelések eredményei nyilvánosak és online könnyen hozzáférhetők legyenek. Amennyiben megállapításra kerül, hogy a tanulási programok nem tekinthetők egyenértékűnek a fogadó tagállam által a szabályozott tevékenységekhez való hozzáféréshez előírt képesítésekkel, vagy ha a tagállam nem kísérelte meg az egyenértékűség megállapítását, az adott tagállam tájékoztatja a platformot, és releváns információkat nyújt a következőkről:

a) annak megindokolása, hogy miért nem végezték el az egyenértékűség megállapítására irányuló eljárást; vagy

b) az akadémiák által kidolgozott tanulási programok és az adott fogadó tagállam által előírt egyedi képesítések közötti eltérések, valamint az egyenértékűség elérésének módja.

(2) Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy az akadémiák által kidolgozott tanulási programok egyenértékűek a fogadó tagállam által a szabályozott tevékenységekhez való hozzáféréshez előírt egyedi képesítésekkel, köteles elősegíteni az oktatási és képzési szolgáltatók által az akadémiák keretében kidolgozott tanulási programok alapján kiadott tanúsítványok elismerését a 2005/36/EK irányelv III. címének I. fejezete alapján, amennyiben az ilyen tanúsítvány birtokosa a 2005/36/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett, és a "nettó zéró" technológiai ipar számára különösen fontos szabályozott szakmához való hozzáférést kér a tanúsítványnak az előírt képesítés megszerzését tanúsító elégséges okiratként történő kezelése révén, összhangban a 2005/36/EK irányelv 11. cikkével.

(3) A tagállamok kötelesek arra, hogy valamely, a "nettó zéró" technológiai ipar szempontjából különösen fontos szakmához való hozzáférésnek a 2005/36/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében történő szabályozása esetén az adott szakma gyakorlásához szükséges minimális ismeretek, készségek és kompetenciák közös készletének kialakításán dolgozzanak azzal a céllal, hogy a 2005/36/EK irányelv 49a. cikkének (1) bekezdésével összhangban közös képzési keretet hozzanak létre a képesítések feltétel nélküli elismerésének lehetővé tétele érdekében. A platform a 2005/36/EK irányelv 49a. cikkének (3) bekezdésében említett javaslatokat is benyújthat a közös képzési keretekre vonatkozóan.

32. cikk

A "Nettó Zéró" Európa Platform és a készségek

A platformnak támogatnia kell és ki kell egészítenie a tagállamoknak a "nettó zéró" technológiákkal kapcsolatos készségek kifejlesztése terén tett intézkedéseit, mégpedig azáltal, hogy - a hatáskörük tiszteletben tartása mellett - tanácsot és segítséget nyújt a Bizottság és a tagállamok, többek között a II. és a IV. fejezetben említett illetékes hatóságok és ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők számára, mégpedig a következőképpen:

a) a "nettó zéró" technológiákhoz szükséges készségekkel rendelkező munkaerő keresletének és kínálatának, valamint a megfelelő oktatási és képzési lehetőségek rendelkezésre állásának és igénybevételének értékelése, folyamatos nyomon követése és előrejelzése révén, adott esetben azzal a céllal, hogy információkat nyújtson az akadémiák tevékenységeihez;

b) az akadémiák tevékenységének nyomon követése az arra vonatkozó adatok és információk - többek között az iparágak, nem, életkor, valamint iskolázottsági és képesítési szint szerint lebontott adatok - alapján, hogy hány ember részesült az akadémiák által kidolgozott tanulási programok előnyeiből, szinergiák előmozdítása uniós és nemzeti készségfejlesztési kezdeményezésekkel és projektekkel, továbbá a bevált gyakorlatok megerősítése és elterjesztése többek között a sokszínű munkaerő vonzása érdekében, valamint általános áttekintés biztosítása;

c) a munkaerő- és szakemberhiány kiváltó okainak elemzése a meglévő - többek között az állásajánlatok minőségével kapcsolatos - ismeretek és adatok alapján, ezáltal pedig annak értékelése, hogy szükség van-e további intézkedésekre annak érdekében, hogy bizonyos iparágakba több - bármely képesítési szintű - munkavállalót lehessen bevonzani;

d) az érdekelt felek - többek között az ipar, a vállalkozások (a kkv-kat is beleértve), a szociális partnerek, valamint az oktatási és képzési szolgáltatók, így például az egyetemek - mozgósításának támogatása az akadémiák által kidolgozott tanulási programoknak az előmozdítása, valamint - a nemzeti gyakorlatokkal összhangban - e programoknak a bevezetésében való lehetséges részvételük érdekében;

e) a készségek azonosíthatóságának, valamint adott esetben a képesítések elismerésének, továbbá a készségek és a munkahelyek összehangolásának az előmozdítása érdekében az akadémiák által kidolgozott tanulmányi tanúsítványok tagállamokban történő bevezetéséhez való segítségnyújtás többek között azáltal, hogy az Unió munkaerőpiacán előmozdítja a tanúsítványok érvényességét és elfogadását;

f) a tanulmányi tanúsítványok bevezetésének és elismerésének nyomon követése, valamint a megoldások biztosításához való hozzájárulás, amennyiben az elismerés megtagadásának eseteit észlelik;

g) az átláthatóság, továbbá a munkahelyek közötti és a belső piaci határokon átnyúló mobilitás előmozdítása érdekében adott esetben olyan, a tagállamok általi önkéntes felhasználásra szánt európai foglalkozási profilok kidolgozásának elősegítése, amelyek a "nettó zéró" technológiákkal összefüggő kulcsfontosságú szakmák közös tudás-, készség- és kompetenciakészletéből állnak, többek között az "akadémiák által kidolgozott tanulási programok alapján, és adott esetben a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozása (ESCO) által biztosított terminológia felhasználásával;

h) a karrierkilátások és a minőségi munkafeltételek, többek között a megfelelő bérek előmozdítása a "nettó zéró" technológiai iparágakban meglévő munkahelyeken, továbbá több nő és (különösen NEET-)fiatal, idős, olyan szakmában dolgozó munkavállaló, amelyet a megszűnés veszélye fenyeget, vagy amelynek tartalmát és feladatait az új technológiák nagymértékben átalakítják, továbbá átmeneti régióban dolgozó ember és fogyatékossággal élő személy integrálása a munkaerőpiacra a "nettó zéró" technológiai iparágak számára, valamint a harmadik országokból származó, szakképzett munkavállalók bevonzása az európai kékkártyához hasonló eszközök révén, valamint a nemzeti hatáskörökkel, joggal és gyakorlattal összhangban, és ezáltal sokszínűbb munkaerő elérése;

i) az Unión belüli munkavállalói mobilitás ösztönzése és támogatása, valamint a "nettó zéró" technológiákhoz kapcsolódó üres álláshelyek EURES általi közzétételének előmozdítása, az (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 9 ) összhangban;

j) a "nettó zéró" technológiákhoz szükséges készségek rendelkezésre állásának javítása érdekében a tagállamok közötti és a magánszektoron belüli szorosabb koordinációnak és a legjobb gyakorlatok, valamint a know-how cseréjének az elősegítése többek között azáltal, hogy hozzájárul a harmadik országokból származó, bármely iskolázottsági szintű új tehetségek vonzására irányuló uniós és tagállami szakpolitikákhoz, a nemzeti hatáskörökkel, joggal és gyakorlattal összhangban, valamint az oktatás és képzés terén már meglévő európai együttműködési struktúrákkal koordinált módon;

k) szinergiák keresése a meglévő képzési, illetve oktatási programokkal, többek között azzal a céllal, hogy az akadémiák tanulási programjait összehangolja az uniós ipar szükségleteivel.

VI. FEJEZET

INNOVÁCIÓ

33. cikk

"Nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetek

(1) A tagállamok 2025. március 30-ig a "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetek létrehozásakor létrehoznak vagy kijelölnek egy vagy több kapcsolattartó pontot. Az e cikk szerinti "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetek létrehozására irányuló minden egyes kérelemért egyetlen kapcsolattartó pontnak kell felelnie.

(2) A tagállamok adott esetben a helyi és regionális hatóságokkal és más tagállamokkal együtt, saját kezdeményezésükre "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezeteket hozhatnak létre. A tagállamok az ágazattal és adott esetben kutatóintézetekkel, szociális partnerekkel, valamint a civil szféra szervezeteivel szoros együttműködésben, a (3) bekezdés második albekezdésének a) pontjában megállapított jogosultsági és kiválasztási szempontoknak megfelelő és az illetékes hatóságok által a (3) bekezdés második albekezdésének b) pontjában említett kiválasztási eljárást követően kiválasztott, innovatív "nettó zéró" technológiákat fejlesztő vállalatok, szervezetek vagy konzorciumok kérésére, az (1) bekezdéssel összhangban "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetet hoznak létre.

(3) A (2) bekezdés szerinti "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezet létrehozásának és működtetésének módozatait és feltételeit végrehajtási jogi aktusok útján kell elfogadni. A módozatoknak és feltételeknek támogatniuk kell az illetékes hatóságok által alkalmazható rugalmasságot a "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetekre irányuló kérelmek rangsorolása és a jóváhagyásuk tekintetében. Elő kell mozdítaniuk az innovációt és a szabályozó hatóságok általi tanulást, és különösen figyelembe kell venniük a részt vevő kkv-k és induló innovatív vállalkozások sajátos körülményeit és kapacitásait.

E végrehajtási jogi aktusoknak közös fő elveket kell tartalmazniuk a következő kérdésekre vonatkozóan:

a) a "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetekben való részvételre való jogosultság feltételei és a kiválasztási eljárás;

b) a "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetek kérelmezésére, az azokban való részvételre, azok nyomon követésére, az azokból való kilépésre és az azok megszüntetésére vonatkozó eljárás;

c) a résztvevőkre vonatkozó feltételek.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 45. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetben való részvétel nem érinti a tesztkörnyezetet felügyelő hatóságok felügyeleti és korrekciós hatásköreit. Az innovatív "nettó zéró" technológiák, illetve más innovatív technológiák tesztelését, fejlesztését és validálását az illetékes hatóságok felügyelete és támogatása mellett kell végezni. Az illetékes hatóságok a vonatkozó jog keretein belül rugalmasan gyakorolják felügyeleti hatásköreiket, aminek során kiigazítják a meglévő szabályozási gyakorlatokat és gyakorolják mérlegelési jogkörüket, amikor konkrét, "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezettel kapcsolatos projektre vonatkozó jogi rendelkezéseket hajtanak végre és érvényesítenek, azzal a céllal, hogy felszámolják az akadályokat, enyhítsék a szabályozásból eredő terheket, csökkentsék a szabályozási bizonytalanságot, valamint támogassák az innovációt a "nettó zéró" technológiákban, illetve az egyéb innovatív technológiákban.

(5) Az e cikkben rögzített célkitűzés elérése céljából az illetékes hatóságok mérlegelik, hogy a vonatkozó uniós jog által megengedett mértékben engedélyezzenek-e eltéréseket vagy mentességeket a nemzeti jogban. Az illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy a "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezeti terv biztosítsa az uniós jog szerinti követelmények és a nemzeti jog fő célkitűzéseinek és alapvető követelményeinek tiszteletben tartását. Az illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy az innovatív "nettó zéró" technológiák vagy más innovatív technológiák fejlesztése és tesztelése során azonosított, az egészséget, a biztonságot vagy a környezetet érintő bármely jelentős kockázatot nyilvánosan közöljék, és elrendeljék a fejlesztési és tesztelési folyamat azonnali felfüggesztését mindaddig, amíg a szóban forgó kockázatot nem sikerül csökkenteni. Amennyiben az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy a tervezett projekt rendkívüli kockázatot jelent a munkavállalók, az általános lakosság vagy a környezet egészségére és biztonságára, különösen azért, mert rendkívül mérgező anyagokkal végzett vizsgálathoz, fejlesztéshez vagy validáláshoz kapcsolódik, a "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezeti tervet csak akkor hagyják jóvá, ha kielégítően meggyőződtek arról, hogy az azonosított rendkívüli kockázattal arányos, megfelelő biztosítékok kerültek bevezetésre.

(6) A "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetben részt vevők a felelősségvállalásra alkalmazandó uniós és tagállami jog értelmében továbbra is felelősséggel tartoznak a "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetben végzett tesztelés következtében harmadik feleknek okozott vagyoni károkért.

(7) A "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezet működtetésének időtartama az illetékes nemzeti hatóság beleegyezésével ugyanezen eljárás révén meghosszabbítható.

(8) A "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezeteket úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy azok adott esetben elősegítsék az illetékes nemzeti hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködést. Azok a tagállamok, amelyek "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetet hoztak létre, koordinálják tevékenységeiket, valamint a platform keretében együttműködnek azzal a céllal, hogy a releváns információkat megosszák más tagállamokkal. A platform felkérhet olyan vállalkozásokat, amelyek részt vettek valamely "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetben, hogy osszák meg a folyamattal kapcsolatos tapasztalataikat. A Bizottság a tagállamok által nyújtott információk és a platformban folytatott megbeszélések alapján rendszeresen jelentést tesz a "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetek végrehajtásának eredményeiről, beleértve a bevált gyakorlatokat, a levont tanulságokat és a tesztkörnyezetek kialakítására vonatkozó ajánlásokat, valamint adott esetben az e rendeletnek és más uniós jognak a "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetben, a "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezet céljához igazított módon való alkalmazásáról.

34. cikk

A kkv-kra és az induló innovatív vállalkozásokra vonatkozó intézkedések

(1) A tagállamok:

a) a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások számára elsőbbségi hozzáférést biztosítanak a "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetekhez, amennyiben azok teljesítik a 33. cikkben megállapított jogosultsági feltételeket;

b) figyelemfelkeltő tevékenységeket szerveznek a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetekben való részvételével kapcsolatban;

c) adott esetben külön kommunikációs csatornát hoznak létre a kkv-kkal és az induló innovatív vállalkozásokkal folytatandó kommunikációra, hogy iránymutatást nyújtsanak részükre, és megválaszolják a 33. cikk végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket.

(2) A tagállamok figyelembe veszik a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások sajátos érdekeit és szükségleteit, és megfelelő adminisztratív támogatást nyújtanak számukra a "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetekben való részvételhez. Az EUMSZ 107. és 108. cikke alkalmazásának sérelme nélkül, a tagállamok tájékoztatják a kkv-kat és az induló innovatív vállalkozásokat a "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetben folytatott tevékenységeikhez rendelkezésre álló pénzügyi támogatásról.

35. cikk

A stratégiai energiatechnológiai terv irányítócsoportjának létrehozása

(1) Létrejön a stratégiai energiatechnológiai terv irányítócsoportja (a továbbiakban: a SET-terv irányítócsoportja).

(2) A SET-terv irányítócsoportja az e rendeletben meghatározott feladatokat látja el.

36. cikk

A SET-terv irányítócsoportjának feladatai

(1) A SET-terv irányítócsoportja iránymutatást és irányt nyújt a stratégiai energiatechnológiai terv számára.

(2) A Bizottság és a tagállamok együtt dolgoznak és koordinálnak a SET-terv irányítócsoportján belül annak érdekében, hogy a tiszta energiával kapcsolatos kutatással és innovációval kapcsolatos, adott esetben - meghívásos alapon - harmadik országokkal együtt történő koordináció és együttműködés révén hozzájáruljanak a tiszta, hatékony és költséghatékony energiatechnológiák fejlesztésének támogatásához.

(3) A SET-terv irányítócsoportja tanácsot és segítséget nyújt a Bizottság számára az (1) és a (2) bekezdésben említett feladatokhoz kapcsolódó kezdeményezések kialakítása során.

37. cikk

A SET-terv irányítócsoportjának felépítése és működése

(1) A SET-terv irányítócsoportját a tagállamok és a Bizottság alkotják. Az elnöki tisztséget a Bizottság egy vagy több képviselője tölti be.

(2) Minden tagállam egy magas szintű képviselőt nevez ki a SET-terv irányítócsoportjába. Amennyiben az a funkció és a szakértelem szempontjából releváns, egy tagállam egynél több képviselőt is kinevezhet a SET-terv irányítócsoportjának különböző feladataival kapcsolatban. A SET-terv irányítócsoportjába kinevezett minden képviselőnek kell, hogy legyen egy helyettese.

(3) A Bizottság javaslata alapján a SET-terv irányítócsoportja a tagok egyszerű többségével elfogadja eljárási szabályzatát.

(4) A SET-terv irányítócsoportja rendszeres időközönként ülésezik, hogy biztosítsa a feladatai hatékony ellátását. Amennyiben szükséges, a SET-terv irányítócsoportja a Bizottságnak vagy a tagok egyszerű többségének a megindokolt kérése alapján is ülésezik.

(5) A Bizottság technikai és logisztikai támogatást nyújtó végrehajtó titkárság révén segíti a SET-terv irányítócsoportját.

(6) A SET-terv irányítócsoportja létrehozhat olyan állandó vagy ideiglenes munkacsoportokat, amelyek konkrét kérdésekkel és feladatokkal foglalkoznak.

VII. FEJEZET

IRÁNYÍTÁS

38. cikk

A "Nettó Zéró" Európa Platform létrehozása és feladatai

(1) Létrejön a "Nettó Zéró" Európa Platform (a továbbiakban: a platform).

(2) A platform az e rendeletben meghatározott feladatokat látja el.

(3) A platform tanácsot és segítséget nyújthat a Bizottságnak és a tagállamoknak az e rendelet I. fejezetében meghatározott célok megvalósítására irányuló tevékenységeikkel kapcsolatban, ugyanakkor - amennyiben megvalósítható - elkerülve azt, hogy aránytalan adminisztratív terhek nehezedjenek a tagállamokra, valamint figyelembe véve a tagállamok nemzeti energia- és klímaterveit.

(4) A platform tagjainak egyeztetniük kell a "nettó zéró" ipari partnerségekről a platformon belül annak érdekében, hogy világszerte előmozdítsák a "nettó zéró" technológiák bevezetését, együttműködjenek az innovatív "nettó zéró" technológiák fejlesztése terén, továbbá támogassák az uniós ipar kapacitásait a tiszta energiára való globális átállás előkészítése terén, összhangban e rendeletnek az 1. cikkben megállapított általános céljával. A platform rendszeres időközönként megvitathatja többek között az alábbi kérdéseket:

a) hogyan javítható és mozdítható elő az Unió és a harmadik országok közötti együttműködés, valamint know-how- és technológia-megosztás a "nettó zéró" értéklánc mentén;

b) a reziliencia, többek között az e rendelet hatálya alá tartozó európai iparágak globális értékláncokhoz viszonyított versenyképességének fokozása, valamint az említett fokozást célzó, ajánlott intézkedések révén;

c) adott esetben az e rendelet és más olyan uniós kezdeményezések közötti összhang javítása, amelyek hozzájárulhatnak e rendelet célkitűzéseihez, valamint, hogy kell-e kiadni ajánlásokat ezzel kapcsolatban;

d) a "nettó zéró" technológiák értékláncai terén tett előrehaladás, a folyamatban lévő technológiai változások és ipari szerkezetváltások, valamint a potenciális jövőbeli, kialakulóban lévő stratégiai értékláncok, figyelemmel e rendelet célkitűzéseire;

e) a II. fejezet II. szakaszának, valamint a 15. és a 16. cikknek a végrehajtására és az engedélyezési határidők felgyorsítására vonatkozó legjobb gyakorlatok;

f) miként kezelhetők a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok, például a megfelelőségértékelés kölcsönös elismerése vagy az exportkorlátozások elkerülésére irányuló kötelezettségvállalások révén;

g) mely harmadik országokat lehetne előnyben részesíteni a "nettó zéró" ipari partnerségek megkötésénél, figyelembe véve az alábbiakat:

i. az ellátás biztonságához való potenciális hozzájárulás, figyelembe véve a "nettó zéró" technológiákra irányuló gyártási kapacitásukat;

ii. léteznek-e már együttműködési megállapodások az adott harmadik ország és az Unió között;

iii. egy-egy harmadik ország szabályozási kerete és annak végrehajtása biztosítja-e a környezeti hatások nyomon követését, megelőzését és minimálisra csökkentését, a társadalmi felelősség szemléletének megfelelő gyakorlatok alkalmazását, beleértve az emberi és a munkavállalói jogok tiszteletben tartását és a helyi közösségekkel való érdemi és méltányos együttműködést, az átlátható üzleti gyakorlatok alkalmazását, valamint a közigazgatás és a jogállamiság megfelelő működésére gyakorolt káros hatások megelőzését;

iv. szén-dioxid-besajtolási és -tárolási kapacitások a saját területükön;

h) hogyan ösztönözhető a "nettó zéró" technológiák Unión belüli termelése a finanszírozás, a szabályozási keret, valamint a beruházási és a helyszínre vonatkozó garanciák kezelésével;

i) a kereskedelmi intézkedések "nettó zéró" iparágakban történő alkalmazásának értékelése.

Ez a bekezdés nem érinti a Tanácsnak a nem kötelező erejű nemzetközi jogi eszközök tekintetében meglévő, a Szerződések szerinti előjogait.

(5) A tagállamok támogathatják a Bizottságot a "nettó zéró" ipari partnerség keretében meghatározott együttműködési intézkedések végrehajtásában.

(6) Figyelembe véve a Bizottság a tisztaenergia-technológiák versenyképességének terén való előrehaladásról szóló, 2023. október 24-i jelentését és a Bizottság 2022. évi éves teherfelmérését, a Bizottság jelentést tesz a platformnak az Unióban lévő "nettó zéró" iparágakra nehezedő, szabályozásból eredő terhek alakulásáról.

(7) A platformnak rendszeresen egyeztetnie kell a szabványosítással foglalkozó magas szintű fórummal annak megvitatása céljából, hogy miként használható a szabványosítás arra, hogy támogatni lehessen a "nettó zéró" technológiákat az Unióban.

39. cikk

A platform felépítése és működése

(1) A platform a tagállamok és a Bizottság képviselőiből áll. Az elnöki tisztséget a Bizottság egyik képviselője tölti be.

(2) Minden tagállam egy magas szintű képviselőt nevez ki a platformba. Amennyiben az a funkció és a szakértelem szempontjából releváns, egy tagállam egynél több képviselőt is kinevezhet a platform különböző feladataival kapcsolatban. A platformba kinevezett minden képviselőnek kell, hogy legyen egy helyettese. Csak a tagállamok rendelkeznek szavazati joggal. A képviselők számától függetlenül minden tagállam csak egy szavazattal rendelkezhet.

(3) A Bizottság javaslata alapján a platform a tagok egyszerű többségével elfogadja eljárási szabályzatát.

(4) A platform rendszeres időközönként ülésezik, hogy biztosítsa az e rendeletben előírt feladatainak hatékony ellátását. Amennyiben szükséges, a platform a Bizottság vagy valamely tagállam megindokolt kérése alapján rendkívüli ülést tart.

(5) A Bizottság technikai és logisztikai támogatást nyújtó végrehajtó titkárság révén segíti a platformot.

(6) A platform létrehozhat olyan állandó vagy ideiglenes alcsoportokat, amelyek az e rendelettel kapcsolatos konkrét kérdésekkel és feladatokkal foglalkoznak.

A platform létrehoz legalább egy alcsoportot annak érdekében, hogy biztosítsa az akadémiák V. fejezet szerinti, megfelelő végrehajtását.

(7) A platform meghívja az Európai Parlament képviselőit, hogy megfigyelőként vegyenek részt az ülésein, beleértve a (6) bekezdésben említett állandó vagy ideiglenes alcsoportok üléseit is. Az Európai Parlament a platform munkájával kapcsolatos valamennyi dokumentumot és információt a platform tagjaival egyidejűleg kap meg.

(8) A platform létrehozza a "nettó zéró" iparral foglalkozó csoportot. E csoport saját kezdeményezésére vagy a platform kérésére ajánlásokat fogalmaz meg a platform számára az e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulás céljából.

(9) A platform vagy a Bizottság adott esetben meghívhatja az ipart, a civil szféra szervezeteit, a tudományos életet, a szakszervezeteket és más harmadik feleket képviselő szakértőket, hogy vegyenek részt a platform ülésein és az alcsoportok ülésein, vagy írásbeli észrevételek benyújtására kérheti fel őket. E szakértők a döntések meghozatalában nem vehetnek részt.

(10) A platform megteszi a szükséges intézkedéseket a bizalmas és üzleti szempontból érzékeny információk biztonságos kezelésének és feldolgozásának biztosítására.

(11) A platform minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy döntéseit konszenzus útján hozza meg.

(12) A platform egyeztet és együttműködik a meglévő és megfelelő ipari szövetségekkel, továbbá adott esetben meghívja őket az ülésein való részvételre, ideértve a (6) bekezdésben említett állandó vagy ideiglenes alcsoportok üléseit is.

(13) A platform legalább évente egyszer együttes ülést tart a 35. cikkben említett SET-terv irányítócsoportjának képviselőivel annak érdekében, hogy megvitassák a legújabb fejleményeket, az ezen rendelet és a stratégiai energiatechnológiai terv végrehajtása közötti szinergiákat, valamint hogy ajánlásokat adjanak ki ezekre vonatkozóan.

40. cikk

A "nettó zéró" ipar szabályozási terheivel foglalkozó tudományos tanácsadó csoport

(1) Létrejön a "nettó zéró" ipar szabályozási terheivel foglalkozó tudományos tanácsadó csoport (a továbbiakban: a tudományos tanácsadó csoport).

(2) A tudományos tanácsadó csoport legalább hét vezető tudományos szakértőből áll, akik a vonatkozó tudományágak széles körét lefedik. A tudományos tanácsadó csoport tagjainak meg kell felelniük a (4) bekezdésben megállapított kritériumoknak.

(3) A tudományos tanácsadó csoport tagjai közül egyazon tagállam állampolgárságával legfeljebb két személy rendelkezhet. A tudományos tanácsadó csoport tagjainak függetlenségéhez nem férhet kétség.

(4) A tudományos tanácsadó csoport tagjait nyílt, tisztességes és átlátható kiválasztási eljárást követően négyéves időtartamra nevezik ki, amely megbízatás egy alkalommal megújítható. A tagok kiválasztásának alapjául szolgáló kritériumok a következők:

a) tudományos kiválóság;

b) tudományos értékelések elvégzésében és tudományos tanácsadásban szerzett tapasztalat a szakterületükön;

c) a közigazgatás terén vagy a tudományos tanácsadó csoport feladatai szempontjából releváns más területeken szerzett tapasztalat;

d) nemzetközi környezetben, interdiszciplináris közegben szerzett szakmai tapasztalat.

(5) A tudományos tanácsadó csoport tagjait személyes minőségükben nevezik ki, és véleményeiket a tagállamoktól és az uniós intézményektől függetlenül nyújtják. A tudományos tanácsadó csoport a tagjai közül négyéves időtartamra elnököt választ. A csoport elfogadja eljárási szabályzatát.

(6) A tudományos tanácsadó csoport a tevékenységeinek végzése során kizárólag tanácsadói minőségben járhat el, és tevékenységeivel nem sértheti sem a Bizottság kezdeményezési jogát, sem a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodást, sem pedig a Bizottság ellenőrzési és minőség-ellenőrzési funkcióit a Szabályozói Ellenőrzési Testületben.

(7) A tudományos tanácsadó csoport a (6) bekezdéssel összhangban támogatja a Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok munkáját, miközben feladatainak ellátása során függetlenül jár el, tanácsadói jelentéseket készítve az uniós jognak az e rendelet hatálya alá tartozó ipari tevékenységekre gyakorolt szabályozási hatásáról és szabályozásból eredő terheiről. Annak érdekében, hogy következetes tanácsokat nyújtson, a tudományos tanácsadó csoportnak értékelnie kell az e rendelet hatálya alá tartozó ipari tevékenységekre gyakorolt szabályozási hatásokat és szabályozásból eredő terheket, mégpedig tudományosan megalapozott módszertan alkalmazásával, valamint adott esetben a minőségi jogalkotási eszköztár figyelembevételével.

(8) A Bizottság biztosítja a tudományos tanácsadó csoport titkárságát.

(9) A tudományos tanácsadó csoport rendszeresen véleményt cserél a munkájáról a platformmal.

41. cikk

Nemzeti energia- és klímatervek

A tagállamok figyelembe veszik ezt a rendeletet a nemzeti energia- és klímaterveik elkészítése során - különös tekintettel az energiaunió "kutatás, innováció és versenyképesség" dimenziójára -, tükrözve az energiaunióra vonatkozó stratégia és a stratégiai energiatechnológiai terv prioritásait, továbbá az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke szerinti kétévenkénti eredményjelentéseik benyújtásakor.

VIII. FEJEZET

NYOMON KÖVETÉS

42. cikk

Nyomon követés

(1) A Bizottság folyamatosan nyomon követi az alábbiakat:

a) az Unió által a következők tekintetében elért eredmények: az Unió 1. cikkben említett céljai, különösen az azon "nettó zéró" technológiákkal kapcsolatos ellátási kockázatok, amelyek torzítanák a versenyt vagy széttagolnák a belső piacot, valamint e rendelet ezzel kapcsolatos hatása;

b) az Unió által az 5. cikkben említett referenciaértékek tekintetében elért eredmények, figyelembe véve a globális piacon meglévő korlátokat és lehetőségeket;

c) a "nettó zéró" technológiák Unió területére irányuló behozatali és az Unió területéről történő kiviteli értéke, illetve volumene;

d) a szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozóan a 20. cikkben említett uniós szintű célkitűzés, valamint a kapcsolódó szén-dioxid-szállítási infrastruktúra és a kapcsolódó szén-dioxid-leválasztási tevékenységek tekintetében elért eredmények.

(2) A tagállamok és az általuk erre a célra kijelölt nemzeti hatóságok összegyűjtik és rendelkezésre bocsátják az (1) bekezdésben előírt adatokat és egyéb bizonyítékokat.

Legalább háromévente összegyűjtik különösen a következőkre vonatkozó adatokat:

a) a "nettó zéró" technológiák vagy a "nettó zéró" technológiákat alkalmazó áruk belső piacon belüli kereskedelme előtt álló akadályok és azok potenciális kiváltó tényezői, beleértve azokat az eseteket is, amelyekben az említett akadályok a globális ellátási láncok zavaraiból erednek;

b) a "nettó zéró" technológiák és piaci tendenciák alakulása, valamint a vonatkozó "nettó zéró" technológiák piaci ára, beleértve az aukciókra, azok gyakoriságára, az odaítélési árakra és a mennyiségre vonatkozó információkat is, amennyiben azok a IV. fejezet követelményeinek teljesítése szempontjából relevánsak;

c) a "nettó zéró" technológiák gyártási kapacitása és a kapcsolódó tevékenységek, ideértve a munkaerő- és készségigényekre vonatkozó adatokat is;

d) a "nettó zéró" technológiák gyártására irányuló projektekben részt vevő kkv-k száma;

e) az engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos következő információk, "nettó zéró" technológiánként:

i. a kezdeményezett engedélyezési eljárások száma, az elutasított kérelmek száma és a meghozott átfogó határozatok száma, annak megjelölésével, hogy a projekt jóváhagyásra vagy elutasításra került-e;

ii. az engedélyezési eljárások időtartama, amennyiben átfogó határozat meghozatalára került sor, beleértve a határidők meghosszabbításának időtartamát is;

iii. az egyedüli kapcsolattartó pontok működésére elkülönített forrásokra vonatkozó információk;

f) a "nettó zéró" szabályozói tesztkörnyezetek száma és jellege;

g) a tartósan föld alatt tárolt szén-dioxid mennyisége, a 2009/31/EK irányelvvel összhangban.

(3) Ha az adatok még nem szerepelnek a nemzeti energia- és klímatervekben vagy nem állnak összhangban azok elemeivel, úgy minden egyes tagállam 2027. március 15-ig, azt követően pedig háromévente jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben ismerteti a (2) bekezdésben említett adatokat.

(4) Az e cikk (3) bekezdésében említett jelentéstételi kötelezettség nem alkalmazandó, amennyiben a tagállamok úgy vélik, hogy az ellentétes lenne az EUMSZ 346. cikke szerinti alapvető biztonsági érdekeikkel.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben előírja az e cikk (3) bekezdésében említett jelentések mintáját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 45. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6) Az e cikk (3) bekezdése szerint benyújtott jelentések alapján a Bizottság nyomon követi az Unió által elért, az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett előrehaladást, és az (EU) 2018/1999 rendelet 35. cikke (2) bekezdésének m) pontja szerinti, a tisztaenergia-technológiák versenyképességéről szóló éves jelentések részeként közzéteszi a kapcsolódó ajánlásokat. Az ajánlásokban azt is meg kell vizsgálni, hogy az e rendelet 1. cikkében megállapított célok eléréséhez szükséges valamennyi "nettó zéró" technológia ezen rendelet hatálya alá tartozik-e.

(7) A 2009/31/EK irányelv 10. cikke szerint benyújtott engedélykérelmek tervezete, valamint az e rendelet 21. cikkének (2) bekezdése és 23. cikkének (4) és (6) bekezdése értelmében benyújtott jelentések alapján a Bizottság nyomon követi az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, a szén-dioxid-besajtolási kapacitásra vonatkozó uniós szintű célérték elérése felé tett előrehaladást. A Bizottság erről évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(8) A Bizottság tájékoztatja a platformot az e cikkel kapcsolatos megállapításairól.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa azokat az eljárásokat, amelyek során a 23. cikk (1) bekezdésében említett vállalkozások közötti megállapodásokat és a harmadik felek birtokában lévő tárolási kapacitásokba történő beruházásokat a vállalatok 23. cikk (5) bekezdésében meghatározott egyéni hozzájárulásának teljesítése szempontjából figyelembe veszik, és hogy megállapítsa a 23. cikk (6) bekezdésében említett jelentések tartalmát.

44. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk tartalmazza.

(2) A Bizottságnak a 23. cikk (12) bekezdésében, a 43. cikkben és a 46. cikk (7) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2024. június 29-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 23. cikk (12) bekezdésében, a 43. cikkben és a 46. cikk (7) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 23. cikk (12) bekezdése, a 43. cikk vagy a 46. cikk (7) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

45. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül. Az e rendelet 25. cikkével kapcsolatos ügyekben a Bizottságot a 71/306/EGK tanácsi határozattal ( 10 ) létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság segíti. Az e rendelet 26. cikkével kapcsolatos ügyekben a Bizottságot az (EU) 2018/1999 rendelet 44. cikkével létrehozott Energiaunió-bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

46. cikk

Értékelés

(1) A Bizottság 2028. június 30-ig, majd azt követően háromévente elvégzi e rendelet értékelését, és a főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett értékelésnek magában kell foglalnia a következőket:

a) megvalósultak-e e rendeletnek az 1. cikkben megállapított céljai - különösen a belső piac működéséhez való hozzájárulása -, és hogy e rendelet milyen hatást gyakorol az üzleti felhasználókra - különösen a kkv-kra - és a végfelhasználókra, valamint az európai zöld megállapodás célkitűzéseire;

b) alkalmas-e ez a rendelet arra, hogy 2030 után is lehessen eredményeket elérni, és hogy haladni lehessen az 1. cikkben említett hosszabb távú, 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél megvalósítása felé, figyelembe véve - többek között - annak lehetőségét, hogy ezen rendeletbe olyan egyéb technológiák is beillesztésre kerülnek, amelyek jelentős szerepet tölthetnek be a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésében;

c) szükség van-e konkrét technológiákra vonatkozó referenciaértékekre az adott technológiák uniós ellátásbiztonságának elérése érdekében.

(3) Az értékelés keretében figyelembe kell venni az alábbiakat:

a) a 42. cikkben említett nyomonkövetési folyamat eredménye;

b) a nemzeti energia- és klímaterveknek - beleértve a stratégiai energiatechnológiai tervet is - az aktualizálásából fakadó technológiai igények, figyelembe véve az energiaunió helyzetéről szóló legutóbbi jelentést.

(4) A Bizottság legkésőbb az e cikk (1) bekezdésében említett határidővel megegyező határidőn belül, valamint a nemzeti energia- és klímatervek valamennyi megújítását vagy aktualizálását, továbbá a platformmal folytatott konzultációt követően értékelést végez arról, hogy szükséges-e bővíteni a "nettó zéró" technológiák 4. cikkben foglalt listáját, és adott esetben erre irányuló javaslatot nyújt be.

(5) A tagállamok illetékes hatóságainak a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a birtokukban lévő azon releváns információkat, amelyeket a Bizottság az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítéséhez bekérhet.

(6) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett jelentés alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az Unió valószínűleg nem fogja elérni az 1. cikk (1) bekezdésében foglalt célokat, a platformmal való konzultációt követően értékeli a szóban forgó célok megvalósításának biztosítását célzó intézkedésekre irányuló javaslat megvalósíthatóságát és arányosságát.

(7) A Bizottság 2025. március 30-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a 44. cikkel összhangban, a mellékletnek a "nettó zéró" technológiák 4. cikkben foglalt listája alapján történő módosítására annak érdekében, hogy meghatározza a "nettó zéró" technológiákon belüli alkategóriákat, valamint az ezen technológiákhoz használt specifikus alkotóelemek listáját. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak átfogó értékelésen kell alapulnia, amelyben meg kell határozni azokat a konkrét alapvető alkotóelemeket, amelyek észszerűen úgy tekinthetők, hogy a "nettó zéró" technológiákhoz elsődlegesen használt alapvető alkotóelemek. Az említett értékelésnek a "nettó zéró" technológiák ellátási láncainak módszeresen elvégzett elemzésén kell alapulnia, figyelembe véve különösen az összetevők kereskedelmi elérhetőségét, a megfelelő részletességi szintet, valamint a technológiai fejleményeket. A Bizottság az említett értékelés alapján felülvizsgálhatja az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

47. cikk

A bizalmas információk kezelése

(1) Az e rendelet végrehajtása során szerzett információk kizárólag e rendelet céljaira használhatók fel, és azokat a vonatkozó uniós és nemzeti jog védi.

(2) A tagállamok és a Bizottság biztosítják az e rendelet alkalmazása során szerzett és kezelés tárgyát képező üzleti titkok, valamint más érzékeny, illetve bizalmas információk, valamint minősített adatok védelmét - beleértve az ajánlásokat és a meghozandó intézkedéseket is -, az uniós és a vonatkozó nemzeti joggal összhangban.

(3) A Bizottság és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e rendelet értelmében rendelkezésre bocsátott vagy kicserélt minősített adatokat - a vonatkozó uniós vagy nemzeti joggal összhangban - a kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül ne minősítsék vissza, illetve annak minősítését ne oldják fel.

(4) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy az összesített információknak a 23. cikk szerinti közlése valószínűsíthetően veszélyezteti a nemzetbiztonsági érdekeit, indokolást tartalmazó értesítés útján kifogást emelhet az adott információk Bizottság általi közlése ellen.

(5) A Bizottság és a nemzeti hatóságok, valamint azok tisztviselői, alkalmazottai és az e hatóságok felügyelete alatt dolgozó egyéb személyek - a vonatkozó uniós vagy nemzeti joggal összhangban - biztosítják a feladataik és tevékenységeik végzése során szerzett információk bizalmas jellegét. Ez a kötelezettség a 39. cikk értelmében a platform ülésein részt vevő valamennyi tagállami képviselőre, megfigyelőre, szakértőre és egyéb résztvevőre is alkalmazandó.

48. cikk

Az (EU) 2018/1724 rendelet módosításai

Az (EU) 2018/1724 rendelet a következőképpen módosul:

1. Az I. melléklet első oszlopa egy új, a "»Nettó zéró« technológiák gyártására irányuló projektek" sorral egészül ki.

2. Az I. melléklet második oszlopában az "R. »Nettó zéró« technológiák gyártására irányuló projektek" sor a következő pontokkal egészül ki:

"1. az engedélyezési eljárásra vonatkozó információk;

2. finanszírozási és befektetési szolgáltatások;

3. uniós vagy tagállami szintű finanszírozási lehetőségek;

4. vállalkozástámogatási szolgáltatások, többek között, de nem kizárólag a társaságiadó-bevallás, a helyi adótörvények és a munkajog terén."

3. A II. melléklet első oszlopa egy új, a "»Nettó zéró« technológiák gyártására irányuló projektek" sorral egészül ki.

4. A II. melléklet második oszlopában a "»Nettó zéró« technológiák gyártására irányuló projektek" sor a következő ponttal egészül ki:

"A »nettó zéró« technológiák gyártására irányuló projektek és a stratégiai »nettó zéró« projektek építésére, bővítésére, átalakítására, valamint működtetésére vonatkozó valamennyi releváns engedélyre, köztük az építési, a vegyianyag és a hálózati csatlakozási engedélyekre, környezeti vizsgálatokra és engedélyekre - amennyiben ilyenekre szükség van - irányadó, továbbá az összes kérelmet és eljárást magában foglaló eljárások."

5. A II. melléklet harmadik oszlopában a "»Nettó zéró« technológiák gyártására irányuló" sor a következő ponttal egészül ki:

"Az eljárások valamennyi lehetséges eredménye, a kérelem hiánytalanságának elismerésétől az eljárás eredményéről szóló átfogó határozatnak a kijelölt kapcsolattartó pont általi bejelentéséig."

6. A III. melléklet a következő ponttal egészül ki:

"8. Az (EU) 2024/1735 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *1 ) 6. cikkének (1) bekezdése értelmében, többek között az említett rendelet 18. cikke (1) bekezdésének alkalmazása céljából létrehozott vagy kijelölt egyedüli kapcsolattartó pontok, valamint az említett rendelet 33. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott vagy kijelölt kapcsolattartó pontok.

49. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2024. június 29-től kell alkalmazni.

(3) 2026. június 30-ig a 25. cikk (1) bekezdését csak a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 16. pontjában és a 2014/25/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 12. pontjában meghatározottak szerinti központi beszerző szervek által kötött szerződésekre, valamint a 25 millió EUR-t elérő vagy meghaladó értékű szerződésekre kell alkalmazni.

(4) A 26. és a 28. cikket 2025. december 30-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

A végtermékek és a "nettó zéró" technológiák előállításához elsődlegesen használtnak tekintett specifikus alkotóelemek listája

( ) A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.).

( ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

( ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).

( ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/89/EU irányelve (2014. július 23.) a tengeri területrendezés keretének létrehozásáról (HL L 257., 2014.8.28., 135. o.).

( ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2413 irányelve (2023. október 18.) az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2023/2413, 2023.10.31., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/2413/oj).

( ) Az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve (1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről (HL L 164., 1994.6.30., 3. o.).

( ) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

( ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/955 rendelete (2023. május 10.) a Szociális Klímaalap létrehozásáról és az (EU) 2021/1060 rendelet módosításáról (HL L 130., 2023.5.16., 1. o.).

( ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/589 rendelete (2016. április 13.) a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról (HL L 107., 2016.4.22., 1. o.).

( ) A Tanács 71/306/EGK határozata (1971. július 26.) az építési beruházásra irányuló közbeszerzésekkel foglalkozó tanácsadó Bizottság létrehozásáról (HL L 185., 1971.8.16., 15. o.).

( *1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1735 rendelete (2024. június 13.) a »nettó zéró« technológiák európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1735, 2024.6.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1735/oj)."