62012CJ0380[1]

A Bíróság ítélete (tizedik tanács), 2014. január 23. X BV kontra Staatssecretaris van Financiën. A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Vámtarifaszámok - Színtelenítő föld - A Kombinált Nómenklatúra 25. árucsoportja - 2508 vámtarifaszám - Az »iszapolt termékek« fogalma - A szennyeződés eltávolítása az anyag szerkezetének megváltoztatása nélkül - A Kombinált Nómenklatúra 38. árucsoportja - 3802 vámtarifaszám. C-380/12. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (tizedik tanács)

2014. január 23. ( *1 )

"Vámtarifaszámok - Színtelenítő föld - A Kombinált Nómenklatúra 25. árucsoportja - 2508 vámtarifaszám - Az »iszapolt termékek« fogalma - A szennyeződés eltávolítása az anyag szerkezetének megváltoztatása nélkül - A Kombinált Nómenklatúra 38. árucsoportja - 3802 vámtarifaszám"

A C-380/12. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) a Bírósághoz 2012. augusztus 8-án érkezett, 2012. július 13-i határozatával terjesztett elő az előtte

az X BV

és

a Staatssecretaris van Financiën között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (tizedik tanács),

tagjai: A. Rosas, a tizedik tanács elnökeként eljáró bíró, D. Šváby és C. Vajda (előadó) bírák,

főtanácsnok: N. Wahl,

hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2013. július 8-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- az X BV képviseletében G. van Slooten belastingadviseur,

- a holland kormány képviseletében C. Wissels és M. Noort, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében W. Roels és L. Keppenne, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2006. október 17-i 1549/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 301., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 14. kötet, 3. o.) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) értelmezésére vonatkozik.

2. E kérelmet az X BV (a továbbiakban: X) és a Staatssecretaris van Financiën (pénzügyi államtitkár) között több tételnyi színtelenítő föld, étolaj tisztítására és színtelenítésére használt agyagfajta KN-ban történő tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer

3. A Vámegyüttműködési Tanácsot, jelenleg a Vámigazgatások Világszervezetét (WCO), az említett tanács létrehozásáról szóló, 1950. december 15-én Brüsszelben aláírt egyezmény létesítette. A KN azon a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszeren (a továbbiakban: HR) alapul, amelyet WCO dolgozott ki és a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14-én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: HR-ről szóló egyezmény) hozott létre, amely egyezményt - annak 1986. június 24-én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt - az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7-i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyott jóvá.

4. A HR-ről szóló egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése szerint minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra, hogy tarifa- és statisztikai nómenklatúrái megegyeznek a HR-rel, minden hozzátoldás és változtatás nélkül felhasználja annak valamennyi vámtarifaszáma és alszáma szövegét és a hozzájuk tartozó kódszámokat, és követi az említett rendszer számozási sorrendjét. Minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra is, hogy alkalmazza a HR általános értelmezési szabályait, valamint a HR áruosztályainak, árucsoportjainak és alszámainak valamennyi megjegyzését, és nem módosítják az utóbbiak hatályát.

5. A WCO HR-ről szóló egyezmény 8. cikkében meghatározott feltételek szerint jóváhagyja a HR-bizottság által elfogadott magyarázó megjegyzéseket és áruosztályozási véleményeket.

6. A szóban forgó vámáru-nyilatkozatok megtételekor a 2508 vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzések szövege így szólt:

"Ide kell osztályozni minden természetes agyagos anyagot (kivéve a 2507. vtsz. alá tartozó kaolint és más kaolinos agyagot), amelyek földből vagy alumínium-szilikát alapú kőzetüledékből állnak. Ezeknek a termékeknek jellegzetes tulajdonsága a képlékenység, égetés hatására keményedési képesség és a hőellenállás. E tulajdonságok miatt használják az agyagot a kerámiaiparban nyersanyagként (tégla, cserép, porcelán, porcelánedény, agyagedény, tűzálló tégla és más tűzálló áruk stb. előállítására); a közönséges agyagokat talajjavításra használják.

[...]

Nem tartozik ide:

[...]

b) Aktivált agyag (3802 vtsz.).

[...]"

7. Az "aktív szén; aktív természetes ásványi termék" című A. pont alatt a 3802 vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzések az alábbiakat állapították meg:

"A szenet és az ásványi anyagokat akkor nevezzük aktívnak, ha felületi szerkezetüket a megfelelő kezeléssel (hevítéssel, vegyszerekkel stb.) úgy módosították, hogy bizonyos célra pl. színtelenítésre, gáz- vagy nedvességabszorpcióra, katalízisre, ioncserélésre vagy szűrésre alkalmasak.

[...]

E vtsz. alá tartoznak:

[...]

b) Egyéb aktív természetes ásványi termék, mint pl.:

[...]

3) Aktív agyag és aktív föld. Ez válogatott kolloid agyagból vagy agyagos földből áll, amelyet felhasználásának megfelelően valamilyen sav vagy lúg segítségével aktiválnak, szárítanak, majd megőrölnek. Ha valamely lúg segítségével történik az aktiválás, úgy ezek emulgáló, szuszpendáló és agglomeráló szerek; ezeket fényező és tisztító készítmények gyártásánál és duzzadó tulajdonságaik miatt az öntvényhomok javítására és az iszapfúrásnál használják. Ha sav segítségével aktivizálják, rendszerint állati, növényi vagy ásványi olajok, zsírok és viaszok színtelenítésére használják.

[...]

Nem tartoznak ide:

a) A természetes aktív ásványi termékek (pl. fullerföld), amelyeket nem vetettek alá semmiféle olyan kezelésnek, amely a felületi szerkezetét módosította volna (25. árucsoport).

[...]"

A KN

8. Az Európai Unióba importált áruk vámtarifális besorolását a KN szabályozza. Az alapeljárás tényállásának megvalósulása idején a KN-nek az 1549/2006 rendeletben szereplő változata volt hatályban.

9. Az 1549/2006 rendelettel módosított 2658/87 rendelet 9. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőket mondja ki:

"(1) Az alábbiakban meghatározott tárgyköröket érintő intézkedéseket a 10. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni:

a) a [KN] és a[z Európai Közösségek integrált vámtarifája (TARIC)] alkalmazása, különösen az alábbiak tekintetében:

- áruk besorolása a 8. cikkben említett nómenklatúrákba,

- magyarázó megjegyzések,

[...]

b) a [KN] módosítása a statisztikával vagy a kereskedelempolitikával kapcsolatos követelményekben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében;

c) a II. melléklet módosítása;

d) a [KN] módosítása, illetve a vámtételek kiigazítása a Tanács vagy a Bizottság által elfogadott határozatokkal összhangban;

e) a [KN] olyan módosítása, amelyek célja a Kombinált Nómenklatúra kiigazítása a technológia vagy a kereskedelem fejlődésének figyelembevételével, illetve amelyek a szövegek egységesítését vagy pontosítását szolgálják;

f) a [KN]-nak a [HR] szerinti nómenklatúra megváltozásából eredő módosítása;

[...]

(2) Az (1) bekezdés szerint elfogadott rendelkezések nem módosíthatják:

- a vámtételeket,

[...]"

10. A KN második része, amely a vámtarifa-táblázatot tartalmazza, magában foglalja a "Ásványi termékek" című V. áruosztályt. Az ezen áruosztályban szereplő 25. árucsoport címe "Só; kén; földek és kövek; gipsz, mész és cement". E 25. árucsoporton belül a KN 2508 vámtarifaszámát módosította az 1549/2006 rendelet, amely 2007. január 1-jén lépett hatályba, és alkalmazandó tehát az alapügyben szereplő tényállásra.

11. E módosítást megelőzően a 2658/87 rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2005. október 27-i 1719/2005/EK bizottsági rendeletből (HL L 286., 1. o.) következő változatában a KN 2508 vámtarifaszáma tartalmazta a 2508 20 00 vámtarifaalszámot színtelenítő földhöz és fullerföldhöz kapcsolódóan. Az 1549/2006 rendelet megszüntette e vámtarifaalszámot, így a KN 2508 vámtarifaszáma alapügyben szereplő tényállásra alkalmazandó változatának szövege a következő:

"Egyéb agyag (a 6806 vtsz. alá tartozó duzzasztott agyag kivételével), andaluzit, kianit és szilimanit, kalcinálva is; mullit; samott vagy dinaszföld:

2508 10 00 - bentonit

2508 30 00 - tűzálló agyag

2508 40 00 - más agyag

2508 50 00 - andaluzit, kianit és szilimanit

2508 60 00 - mullit

2508 70 00 - samott vagy dinaszföld".

12. A KN "A vegyipar és vele rokon iparok termékei" elnevezésű VI. áruosztálya tartalmazza "A vegyipar különféle termékei" elnevezésű 38. árucsoportot. Mind az 1719/2005 rendeletből, mind pedig az 1549/2006 rendeletből következő változatban a KN 3802 vámtarifaszámának szövege a következő:

"3802 Aktív szén; aktivált természetes ásványi termékek; állati szén, beleértve a kimerült állati szenet is:

3802 10 00 - Aktív szén

3802 90 00 - Más".

13. A KN 25. árucsoportja tartalmaz egy alábbiak szerint megfogalmazott 1. megjegyzést:

"Amennyiben az egyes vtsz.-eknél vagy az ehhez az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 4. pontjában más előírás nincs, ezen árucsoport vámtarifaszámai alá csak azok a termékek tartoznak, amelyek nyers állapotban vagy iszapolva (akkor is, ha a szennyeződés eltávolítása vegyszerekkel történt, ha ez a kezelés az anyag szerkezetét nem változtatta meg), törve, őrölve, morzsolva, porítva, szitálva, rostálva, flotálással, mágneses elválasztással vagy más mechanikai vagy fizikai eljárással (a kristályosítást kivéve) dúsítva vannak, de nem tartozik ide az anyag égetve, pörkölve, a keveréssel nyert anyag, vagy amelyeket az egyes vtsz.-eknél megadott eljárásoktól eltérő eljárással munkáltak meg.

Az ebbe az árucsoportba tartozó termékek tartalmazhatnak hozzáadott porosodásgátló anyagokat, ha ezek nem teszik a terméket az általánostól eltérő különleges felhasználási célra alkalmassá."

14. A KN 25. árucsoportjának 4. megjegyzése, amelyre az említett 1. megjegyzés hivatkozik, az alábbiak szerint szól:

"A 2530 vtsz. alá tartozik többek között: a vermikulit, a perlit és a klorit nem duzzasztott alakban; a földfestékek kalcinálva vagy egymással keverve is; a természetes csillámos vas-oxid; a természetes tajték (csiszolt darabokban is); a borostyánkő; az összepréselt tajték- és borostyánkőtábla, rúd, pálca vagy hasonló formában, de tovább nem megmunkálva; a zsett; a stroncianit (kalcinálva is), a stroncium-oxid kivételével; kerámia, tégla vagy beton törmeléke."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

15. Az alapeljárásnak az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból következő tényállása a következőképpen foglalható össze.

16. X, akinek székhelye Hollandiában, Z-ben van, 2007. február 2-án és 2007. február 12-én A és B kereskedelmi megnevezéssel több tételnyi színtelenítő föld szabad forgalomba bocsátása céljából vámáru-nyilatkozatot tett. Ezeket a termékeket elsősorban étolaj tisztítására és színtelenítésére használják.

17. A kérdést előterjesztő bíróság szerint a színtelenítő föld egy természetes abszorpciós képességgel rendelkező agyagfajta, amely e tulajdonság révén alkalmas többek között étolaj tisztítására és színtelenítésére. Ez az agyag olyan kristályokból áll, amelyek háromrétegű lamellákból épülnek fel. Az oxigénatomot tartalmazó alumínium oktaéderrétege az oxigénatomot tartalmazó szilícium két tetraéderrétege között található. A lamellák között cserélhető ionok találhatók. Az ionok negatív töltésűek, amelyek a töltés semlegesítése érdekében kationokra cserélődnek ki. Természetes állapotban megtalálható agyag esetében ezek a kationok hidrogénionokból állnak. Az agyag ebben a szerkezetben tisztításra és színtelenítésre alkalmas.

18. A természetben az eróziót a savas eső okozza. Az erózió következtében az agyag kioldódik a kőzetből. Ez az agyag medencékben gyűlik össze, ahol a hidrogénionok kimosódnak belőle, és a hidrogénionok helyét kalciumionok veszik át. A jelen esetben egy ilyen természetes termék, kalciumionokat tartalmazó agyag kinyeréséről van szó. A kinyerést követően az agyagot kénsavval kezelik, végül vízzel átmossák. A kezelés révén a kristályokban lévő kalciumionokat eltávolítják. A kalciumionok helyett hidrogénionok épülnek be az agyag szerkezetébe. Az ioncsere következtében a lamellák felületi szerkezete úgy módosul, hogy megnövekszik a lamellák közötti távolság. A távolság e növekedése miatt az agyag nagyobb abszorpciós képességgel rendelkezik.

19. Kitűnik továbbá az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból, hogy létezik olyan természetes színtelenítő föld, amely savas kezelés nélkül az alapügyben szóban forgó termékeknél nagyobb abszorpciós képességgel rendelkezik.

20. Vizsgálat során a vámhatóság mintát vett az A és B termékből, és azokat további vizsgálat céljából átadta a vámlabotatóriumának. A vizsgálati eredmények alapján a vámhatóság megállapította, hogy az A és B termék nem a KN a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett "más agyag" 2508 40 00 vámtarifaalszám alá tartozik, hanem a KN "más", 3802 90 00 vámtarifaalszám alá, amelyre magasabb 5,7%-os vám vonatkozott. A vámhatóság tehát két, 2007. április 10-i és június 15-i keltezésű vámmegállapító határozatban kérte a magasabb vám megfizetését.

21. X egymást követően megtámadta a vámhatóság ezen vámmegállapító határozatát a Rechtbank te Haarlem és a Gerechtshof te Amsterdam előtt.

22. A Gerechtshof te Amsterdam 2010. december 23-án hozott ítéletben úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó termékeket a KN "aktív természetes ásványi termék" 3802 90 00 vámtarifaszám alá kell sorolni, a KN általános értelmezési szabályának 1. pontja szerint.

23. A Gerechtshof te Amsterdam megállapította, hogy "más agyag"-ként a KN 2508 40 00 vámtarifaalszám alá nem lehet besorolni e termékeket, mivel az említett termékek savas kezelése nem tekinthető a KN 25. árucsoportjához tartozó megjegyzés 1. pontja értelmében vett "iszapolásnak", mivel nemcsak eltávolítják az agyag egyes összetevőit, hanem új összetevőket is hozzáadnak.

24. Továbbá a Gerechtshof te Amsterdam úgy határozott, hogy a szóban forgó termékek a KN 3802 vámtarifaszám értelmében vett "aktív" terméknek tekinthetők. E bíróság e tekintetben megállapította, hogy a HR 3802 vámtarifaszámhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzés értelmében nem tartoznak e vámtarifaszám alá a természetes aktív ásványi termékek - mint a fullerföld -, amelyeket nem vetettek alá semmiféle olyan kezelésnek, amely a felületi szerkezetét módosította volna. Álláspontja szerint e szövegrészből következik, hogy a természetes aktív ásványi termékek a KN 3802 vámtarifaszám értelmében "aktiválhatók". Következésképpen a Gerechtshof te Amsterdam úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó termékek esetében "aktiválásra" került sor, függetlenül attól, hogy természetes aktív agyagról van szó, mivel a lamellák felületi szerkezete megváltozott az agyag kristályszerkezetén belül a kénsavval és vízzel történő iszapolás hatására.

25. X felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz a Gerechtshof te Amsterdam fent hivatkozott ítéletével szemben és a Staatssecretaris van Financiën csatlakozó kérelmet nyújtott be.

26. A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy X a megsemmisítési jogalapjában azt állítja, hogy a Gerechtshof te Amsterdam hibásan alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó termékek a KN 3802 vámtarifaszám alá tartoznak, jóllehet a savas kezelés a szóban forgó termékek mint aktív ásványi termékek objektív jellemzőit és tulajdonságait nem változtatta meg, így azok továbbra is a KN 2508 vámtarifaszám alá sorolhatók.

27. A kérdést előterjesztő bíróság úgy ítéli meg, hogy a HR 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzés alapján a termékek iszapolása nem akadályozza meg a 2508 vámtarifaszám alá való besorolásukat, még akkor sem, ha "a szennyeződés eltávolítása vegyszerekkel történt, ha ez a kezelés az anyag szerkezetét nem változtatta meg". Mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróság vizsgálja, hogy a "szennyeződés eltávolítása" kifejezés magában foglalja-e a nyers állapotban lévő ásványi termék azon bizonyos kémiai részecskéinek eltávolítását is, amelyeket természetes körülmények között tartalmaz, az említett termék természetes tulajdonságainak megerősítése érdekében. A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy nem egyértelmű, hogy a HR 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzés szerinti iszapolás magában foglalja-e a nyers állapotban lévő ásványi termék olyan "természetes szennyeződésének" eltávolítását, amely magának az ásványi terméknek a lényegi összetevőjévé vált.

28. A kérdést előterjesztő bíróság hozzáteszi, hogy ha az ásványi termékek előállításakor jelen lévő kalciumionok a HR 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzés értelmében vett "szennyeződéseknek" tekinthetők, akkor meg kell határozni, hogy az "anyag szerkezetének megváltoztatása nélkül" kifejezés alkalmazható-e a kénsav és víz segítségével történő iszapolásra. A kérdést előterjesztő bíróság szerint e tekintetben két értelmezés lehetséges.

29. A HR 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzés első értelmezése szerint a 2508 vámtarifaszáma alá sorolás érdekében a szóban forgó termékeknek az iszapolás után az említett vámtarifaszám értelmében vett "más agyag" releváns objektív jellemzőit és tulajdonságait meg kellett őrizniük. Ezen értelmezés szerint nem tűnik ki sem a KN 2508 vámtarifaszám megfogalmazásából, sem pedig a HR vagy a KN magyarázó megjegyzéseiből, hogy az agyag abszorpciós képességének mértéke, a kristályszerkezetben lévő kalcium- vagy hidrogénionok mennyisége vagy a lamellák közötti pontos távolság a színtelenítő földnek a KN 2508 vámtarifaszám alá való besorolása szempontjából bármilyen jelentőséggel bír.

30. Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy nem vitatott, hogy a szóban forgó termékek az előállításkor már rendelkeztek a KN 2508 vámtarifaszám értelmében vett "más agyag" objektív jellemzőivel és tulajdonságaival, valamint hogy a kénsavval és vízzel történő kezelést követően is rendelkeztek e termékek az e vámtarifaszám alá való besoroláshoz szükséges objektív jellemzőkkel és tulajdonságokkal. Pontosítja, hogy az sem vitatott, hogy a szóban forgó termékek a savas kezelés következtében nem szereztek olyan objektív jellemzőket és tulajdonságokat, amelyek a terméket a színtelenítő föld általános felhasználási céljától eltérő felhasználási célra tennék alkalmassá. A kérdést előterjesztő bíróság szerint önmagában az a körülmény, hogy a KN 2508 vámtarifaszám értelmében vett "más agyagkénti" besoroláshoz szükséges abszorpciós képességet ez a kémiai kezelés növeli, nem zárja ki a termékek e vámtarifaszám alá való besorolását, mivel e képesség általában nem haladja meg a színtelenítő föld természetes abszorpciós képességét.

31. A KN 2508 vámtarifaszámhoz kapcsolódó 1. megjegyzés második értelmezése szerint nem elegendő, hogy a szóban forgó termékek továbbra is rendelkeznek a KN 2508 vámtarifaszám értelmében vett "más agyagkénti" besoroláshoz szükséges objektív jellemzőkkel és tulajdonságokkal. Ugyanis ki kell zárni ezen vámtarifaszám alól azon ásványi termékeket, amelyeket előállításukat követően olyan kémiai kezelés alá vetnek, amelynek során szerkezetük és összetételük módosul. Ezen értelmezés alapján tehát már a hidrogénionok kezelést követő jelenléte, bár ez a részecske természetes módon is megtalálható a színtelenítő földhöz hasonló termékekben, azzal a következménnyel jár, hogy a terméket a HR 38. árucsoportja értelmében vett "vegyipari terméknek" kell tekinteni.

32. A fenti megfontolásokra tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a szóban forgó termékek termékek besorolása uniós jogi rendelkezések - különösen a KN 2508 vámtarifaszám és a HR 25. árucsoporthoz tartozó 1. megjegyzés - értelmezésétől függ. Ennélfogva a Hoge Raad der Nederlanden úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Úgy kell-e értelmezni a [HR] 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzésben foglalt »szennyeződés eltávolítása« kifejezést, hogy az magában foglalja a nyers állapotban lévő ásványi termék azon bizonyos kémiai részecskéinek eltávolítását is, amelyeket természetes körülmények között tartalmaz, és az eltávolítás következtében az ásványi terméknek a korábban e természetes körülmények miatt kevésbé erős (sajátos) természetes tulajdonságai megerősödnek?

2) Amennyiben a fenti 1. pontban feltett kérdésre adott válasz alapján megállapítható, hogy szennyeződéseknek a HR 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzés szerinti eltávolításáról van szó, milyen kritériumok alapján kell végső soron megállapítani, hogy a színtelenítő földhöz hasonlóan előállított ásványi termék a kénsav és víz segítségével történő átmosást követően a hivatkozott megjegyzés alapján továbbra is a KN 2508 40 00 vámtarifa[al]szám alá sorolható-e, és nem a HR 38. árucsoportja értelmében vett vegyipari terméknek minősül?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

33. Előzetesen meg kell állapítani, hogy az előterjesztett kérdések, jóllehet formálisan a HR magyarázó megjegyzések 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzésre hivatkoznak, a KN 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzés szerinti "iszapolás" fogalma hatályának megállapítására irányulnak, amely szerint az említett 25. árucsoport vámtarifaszáma alá tartoznak az "iszapolt" termékek "akkor is, ha a szennyeződés eltávolítása vegyszerekkel történt, ha ez a kezelés az anyag szerkezetét nem változtatta meg".

34. Egyébiránt emlékeztetni kell arra, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. Úgy tűnik tehát, hogy a nemzeti bíróság mindenképpen kedvezőbb helyzetben van ennek elvégzéséhez (a C-260/00-C-263/00. sz., Lohmann és Medi Bayreuth egyesített ügyekben 2002. november 7-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-10045. o.] 26. pontja, a C-12/10. sz. Lecson Elektromobile ügyben 2012. november 22-én hozott ítélet [EBHT 2010., I-14173. o.] 15. pontja, valamint a C-320/11., C-330/11., C-382/11. és C-383/11. sz., Digitalnet és társai egyesített ügyekben 2012. november 22-én hozott ítélet 61. pontja).

35. A kérdést előterjesztő bíróság feladata tehát az alapügyben szóban forgó termékek besorolása a Bírósághoz előterjesztett kérdésekre adott válaszokra tekintettel.

Az első kérdésről

36. Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a "szennyeződés eltávolításának" a KN 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzés szerinti fogalmát úgy kell-e értelmezni, hogy az magában foglalja a nyers állapotban lévő ásványi termék azon bizonyos kémiai részecskéinek eltávolítását is, amelyeket természetes körülmények között tartalmaz, az említett termék természetes tulajdonságainak megerősödése érdekében.

37. Előzetesen, az alapügy felperesének állításával ellentétben, az a tény, hogy valamely folyamatra természetes körülmények között sor kerülhet, nem zárja ki azt, hogy az a KN 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzés szerinti kezelésnek minősüljön, és nem jár azzal, hogy az ilyen eljárásnak alávetett termékeket az alapügyben szereplő termékekhez hasonlóan az említett megjegyzés szerinti, nyers állapotban lévő ásványi termékeknek kell tekinteni.

38. A "szennyeződés eltávolítása" KN 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzés szerinti fogalma hatályának meghatározása érdekében, amely az első kérdés tárgyát képezi, emlékeztetni kell a Bíróság azon állandó ítélkezési gyakorlatára, amely szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések megkönnyítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó szempontját általában azok objektív, a KN-vámtarifaszám és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzéseinek szövegében meghatározott jellemzőiben és tulajdonságaiban kell keresni (lásd különösen a C-183/06. sz. RUMA-ügyben 2007. február 15-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-1559. o.] 27. pontját, a C-208/06. és C-209/06. sz., Medion és Canon Deutschland ügyben 2007. szeptember 27-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-7963. o.] 34. pontját, valamint a C-568/11. sz. Agroferm-ügyben 2013. június 20-án hozott ítélet 27. pontját).

39. Egyébiránt az áru rendeltetése akkor lehet a besorolás objektív szempontja, ha szorosan az adott áru lényegéhez kapcsolódik, és e kapcsolat az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapítható (lásd a fent hivatkozott RUMA-ügyben hozott ítélet, 36. pontját, a C-123/09. sz. Roeckl Sporthandschuhe ügyben 2010. április 29-én hozott ítélet [EBHT 2010., I-4065. o.] 28. pontját és a fent hivatkozott Agroferm-ügyben hozott ítélet 41. pontját).

40. E tekintetben kitűnik az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból, hogy az alapügyben szereplő termékekre - több tételnyi színtelenítő föld - alkalmazott kezelés a szerkezetükben lévő kalciumionok hidrogénionokkal történő felcseréléséből áll, az abszorpciós képességük növelése érdekében, ami alkalmassá teszi őket az étolaj tisztítására és színtelenítésére. Egyébiránt a Bizottság tárgyaláson tett, e kérdésben nem vitatott észrevételeiből kitűnik, hogy e kezelés kizárja a színtelenítő földnek az étolaj tisztításától és színtelenítésétől eltérő célra történő alkalmazását.

41. Ilyen körülmények között, amint azt a Bizottság hangsúlyozza, a "szennyeződés eltávolításának" KN 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzés szerinti fogalmát a szóban forgó termék rendeltetése alapján kell értelmezni. Így a kalciumionok eltávolítása tekinthető az említett 1. megjegyzés szerinti szennyeződés eltávolításának, amennyiben ezen eltávolítás javítja a szóban forgó termék rendeltetésének betöltését szolgáló képességeit, azaz az étolaj színtelenítését és tisztítását, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

42. A fentiekre tekintettel azt kell válaszolni az első kérdésre, ahogy a "szennyeződés eltávolításának" a KN 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzés szerinti fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a nyers állapotban lévő ásványi termék azon bizonyos kémiai részecskéinek eltávolítását is, amelyeket természetes körülmények között tartalmaz, amennyiben ezen eltávolítás javítja a szóban forgó termék rendeltetésének betöltését szolgáló képességeit, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

A második kérdésről

43. Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a KN 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzést úgy kell-e értelmezni, hogy a színtelenítő földhöz hasonlóan előállított ásványi termék a kénsav és víz segítségével történő átmosást követően a hivatkozott megjegyzés alapján továbbra is a KN 2508 40 00 vámtarifaalszám alá sorolható, és nem a KN 38. árucsoportja értelmében vett vegyipari terméknek minősül.

44. Mindenekelőtt meg kell állapítani az előzetes döntéshozatalra utaló határozat és az alapügyben szereplő felek észrevételei alapján, hogy a második kérdés terjedelme az "iszapolás" KN 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzés szerinti fogalmára korlátozódik, és nem érinti az ott említett egyéb kezeléseket.

45. Magából a KN 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzés szövegéből kitűnik, hogy az "iszapolás" fogalma magában foglalja a szennyeződés vegyszerekkel történő eltávolítását, ha ez a kezelés az anyag szerkezetét nem változtatta meg.

46. Márpedig az előzetes döntéshozatalra utaló határozat és az érdekelt felek észrevételei szerint az alapügyben szóban forgó kezelés vegyszerek, különösen kénsav használatát is magában foglalja, aminek vizsgálata azonban a kérdést előterjesztő bíróság feladata. Ennélfogva, ha feltételezzük, hogy az említett kezelés a szennyeződés eltávolításával jár, aminek vizsgálata az első kérdésre adott válasz alapján a nemzeti bíróság feladata, az annak megállapítását lehetővé tévő kritérium, hogy a KN 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzés szerint a szóban forgó termékeket továbbra is a KN 2508 vámtarifaszám alá kell-e sorolni, a szerkezetük esetleges módosulásán alapul.

47. E tekintetben meg kell állapítani, hogy a KN 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzés szövege nem nyújt semmilyen informácót a szóban forgó termékek "szerkezetének" fogalmáról.

48. Mindazonáltal a HR magyarázó megjegyzések, kötelező erejük hiányának ellenére, a Közös Vámtarifa egységes alkalmazása lényeges eszközeinek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (a C-173/08. sz. Kloosterboer Services ügyben 2009. június 18-án hozott ítélet [EBHT 2009., I-5347. o.] 25. pontja és a fent hivatkozott Agroferm-ügyben hozott ítélet 28. pontja).

49. E tekintetben a 3802 vámtarifaszámhoz kapcsolódó HR magyarázó megjegyzések pontosítják, hogy "a szenet és az ásványi anyagokat akkor nevezzük aktívnak, ha felületi szerkezetüket a megfelelő kezeléssel (hevítéssel, vegyszerekkel stb.) úgy módosították, hogy bizonyos célra pl. színtelenítésre, gáz- vagy nedvességabszorpcióra, katalízisre, ioncserélésre vagy szűrésre alkalmasak". Ugyanezen megjegyzések hozzáteszik, hogy nem tartoznak a 3802 vámtarifaszám alá "a természetes aktív ásványi termékek (pl. fullerföld), amelyeket nem vetettek alá semmiféle olyan kezelésnek, amely a felületi szerkezetét módosította volna (25. árucsoport)".

50. Következésképpen, és amint azt a Bizottság helyesen megállapítja, a KN 25. árucsoportjához kapcsolódó, a 3802 vámtarifaszámhoz kapcsolódó HR magyarázó megjegyzések alapján értelmezett 1. megjegyzés kizárja a felületi szerkezetüket módosító kezelés alá vont termékek KN 2508 vámtarifaszám alá sorolását, így azokat a KN 3802 vámtarifaszám alá kell sorolni.

51. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak megállapítása, hogy az alapügyben szóban forgó termékeket a felületi szerkezetüket módosító ilyen kezelés alá vonták-e.

52. A fentiekre tekintettel azt kell válaszolni a második kérdésre, hogy a KN 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzést úgy kell értelmezni, hogy a vegyszerekkel történő, a szennyeződés eltávolításával járó kezelés alá vont termékek csak akkor sorolhatók a KN 2508 vámtarifaszám alá, ha az említett kezelés nem módosította a felületi szerkezetüket, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

A költségekről

53. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:

1) A "szennyeződés eltávolításának" a 2006. október 17-i 1549/2006/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzés szerinti fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a nyers állapotban lévő ásványi termék azon bizonyos kémiai részecskéinek eltávolítását is, amelyeket természetes körülmények között tartalmaz, amennyiben ezen eltávolítás javítja a szóban forgó termék rendeltetésének betöltését szolgáló képességeit, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

2) Az 1549/2006 rendelettel módosított 2658/87 rendelet I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra 25. árucsoportjához kapcsolódó 1. megjegyzést úgy kell értelmezni, hogy a vegyszerekkel történő, a szennyeződés eltávolításával járó kezelés alá vont termékek csak akkor sorolhatók a Kombinált Nómenklatúra 2508 vámtarifaszám alá, ha az említett kezelés nem módosította a felületi szerkezetüket, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: holland.