32014R0513[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 513/2014/EU rendelete ( 2014. április 16. ) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 513/2014/EU RENDELETE

(2014. április 16.)

a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (1) bekezdésére, 84. cikkére és 87. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) Az Unió azon célját, hogy biztosítsa a magas szintű biztonságot egy olyan térségben, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. cikkének (3) bekezdése értelmében, többek között a bűnözés megelőzését és az ellene való küzdelmet, valamint a tagállamok bűnüldöző szervei és egyéb nemzeti hatóságai, így az Europol és az Unió egyéb illetékes szervei, valamint az érintett harmadik országok és nemzetközi szervezetek közötti koordinációt és együttműködést célzó intézkedések révén kell elérni.

(2) E célkitűzés eléréséhez fokozott intézkedésekre van szükség uniós szinten, annak érdekében, hogy megvédjék a polgárokat és az árukat a növekvő transznacionális fenyegetésekkel szemben, valamint azért, hogy támogassák a tagállamok illetékes hatóságainak műveleti munkáját. Többek között a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a mozgó bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, a korrupció, a kiberbűnözés, az ember- és fegyverkereskedelem továbbra is kihívást fog jelenteni az Unió belső biztonsága szempontjából.

(3) A Tanács által 2010 februárjában elfogadott "Az Európai Unió belső biztonsági stratégiája" (belső biztonsági stratégia) közös menetrendet írt elő e közös biztonsági kihívások kezelésére. A stratégia alapelveit és iránymutatásait a Bizottság "Az EU belső biztonsági stratégiájának megvalósítása: öt lépés a biztonságosabb Európa felé" című 2010. november 22-i közleménye konkrét intézkedésekre ülteti át azáltal, hogy megjelöl öt stratégiai célkitűzést: a nemzetközi bűnözői hálózatok felgöngyölítése; a terrorizmus megelőzése, a radikalizálódás és a tagtoborzás kezelése; a virtuális tér biztonságának növelése a polgárok és a vállalkozások számára; a biztonság megerősítése a határigazgatás útján és Európa válságokkal és katasztrófákkal szembeni ellenálló képességének javítása.

(4) A tagállamok közötti szolidaritást, a feladatok megosztásának egyértelműségét, az alapvető jogok, szabadságjogok és a jogállamiság tiszteletben tartását, valamint a globális megközelítésre és a külső biztonsággal való kapcsolatra és az azzal való szükséges koherenciára fektetett hangsúlyt kell a belső biztonsági stratégia végrehajtását irányító kulcsfontosságú elveknek tekinteni.

(5) A belső biztonsági stratégia végrehajtásának előmozdítása, és annak biztosítása érdekében, hogy az műveleti szinten megvalósuljon, a tagállamok számára a Belső Biztonsági Alap (a továbbiakban: az alap) létrehozása és irányítása révén megfelelő uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani.

(6) Az alapnak tükröznie kell a fokozott rugalmasság és egyszerűsítés iránti igényt, ugyanakkor meg kell felelnie a kiszámíthatóságra vonatkozó előírásoknak, valamint biztosítania kell a források méltányos és átlátható elosztását az e rendeletben lefektetett általános és egyedi célkitűzések megvalósítása érdekében.

(7) Az alap végrehajtásának alapelve az intézkedések hatékonysága és a kiadások minősége. Az alapot továbbá a lehető leghatékonyabban és leginkább felhasználóbarát módon kell végrehajtani.

(8) Az uniós szakpolitikákra jelenleg jellemző megszorító intézkedések tükrében a gazdasági nehézségek leküzdése megújult rugalmasságot, innovatív szervezeti intézkedéseket, a meglévő struktúrák jobb kihasználását, valamint az uniós intézmények, ügynökségek és nemzeti hatóságok, valamint harmadik országok közötti koordinációt igényel.

(9) A köz- és magán pénzügyi források mobilizálása, egyesítése és megsokszorozása révén maximalizálni kell az uniós támogatás hatását.

(10) Az EU szakpolitikai ciklusa, amelyet a Tanács 2010. november 8-9-én hozott létre, az Uniót érintő legfontosabb súlyos és szervezett bűnözői fenyegetések kezelését célozza koherens és módszeres formában az érintett szolgálatok közötti optimális együttműködés révén. E többéves ciklus hatékony végrehajtásának támogatása érdekében az e rendelettel létrehozott eszköz (a továbbiakban: az eszköz) keretében történő finanszírozás során valamennyi lehetséges, a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szerinti végrehajtási módszert igénybe kell venni, így adott esetben a közvetett irányítást is, a tevékenységek és projektek időszerű és hatékony végrehajtásának biztosítása céljából.

(11) Az EUMSZ V. címét érintő jogi sajátosságok miatt nem lehet az alapot egységes pénzügyi eszközként létrehozni. Az alapot tehát az uniós pénzügyi támogatás átfogó kereteként kell létrehozni a belső biztonság területén, amely magában foglalja az e rendelet alapján létrehozott eszközt, valamint az515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) által létrehozott, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközt. Az átfogó pénzügyi keretet kiegészíti az514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6).

(12) Az emberkereskedelem vagy a bűnszervezetek által kihasznált illegális bevándorlás határokon átnyúló bűnözés típusához tartozó határokon átnyúló bűnözés ellen rendőri együttműködés keretében hatékonyan lehet fellépni.

(13) Az e rendelet, illetve az 515/2014/EU rendelet szerinti összforrások együttesen alkotják az alap fennállásának teljes időtartama alatt azt a pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (7) 17. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(14) Az Európai Parlament a szervezett bűnözésről, a korrupcióról és a pénzmosásról szóló, 2013. október 23-i állásfoglalásában elismerte, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem európai szintű kihívás, és nagyobb együttműködésre szólította fel a tagállamokat a bűnüldözés területén, mivel a szervezett bűnözés elleni fellépés alapvető szerepet tölt be a jogszerű gazdaságnak a tipikus bűnözési tevékenységektől, például a bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosásától való védelmében.

(15) Az alap átfogó keretén belül az ezen eszköz alapján biztosított pénzügyi támogatásnak támogatnia kell a rendőrségi együttműködést, az információcserét és az információkhoz való hozzáférést, a bűnmegelőzést, valamint a határokon átnyúló, továbbá a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelmet, beleértve a terrorizmust, a korrupciót, a kábítószer-kereskedelmet, az ember- és fegyverkereskedelmet, az illegális bevándorlás kihasználását, a gyermekek szexuális kizsákmányolását, a gyermekekkel való visszaélésről készült képfelvételek és gyermekpornográfia terjesztését, a kiberbűnözést, a bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosását, az emberek és a kritikus infrastruktúra védelmét a biztonságot érintő eseményekkel szemben, továbbá a biztonságot érintő kockázatok és válságok hatékony kezelését, figyelembe véve a közös szakpolitikákat (stratégiák, szakpolitikai ciklusok, programok és cselekvési tervek), jogszabályokat és a gyakorlati együttműködést.

(16) Az e területeken nyújtott pénzügyi támogatásnak különösen a határokon átnyúló közös műveleteket, az információkhoz való hozzáférést és az információcserét, a bevált gyakorlatok cseréjét, az egyszerűsített és biztonságos kommunikációt és koordinációt, a személyi állomány képzését és cseréjét, az elemzési, monitoring és értékelési tevékenységeket, az átfogó fenyegetettség- és kockázatértékeléseket - az EUMSZ-ben meghatározott hatásköröknek megfelelően -, a tudatosságnövelő tevékenységeket, az új technológiák tesztelését és igazolását, a kriminalisztikai tudományos kutatásokat, interoperábilis technikai eszközök beszerzését és a tagállamok és az illetékes uniós szervek, így az Europol közötti együttműködést elősegítő intézkedéseket kell szolgálnia. Az e területen nyújtott pénzügyi támogatás csak olyan intézkedésekre irányulhat, amelyek összhangban vannak az uniós szinten azonosított - különösen az Európai Parlament és a Tanács által támogatott - prioritásokkal és kezdeményezésekkel.

(17) Az Unió kábítószer-ellenes stratégiájának átfogó keretén belül, amely a kereslet és a kínálat egyidejű csökkentésén alapuló kiegyensúlyozott megközelítés mellett száll síkra, az ezen eszköz alapján biztosított pénzügyi támogatásnak minden olyan intézkedést támogatnia kell, amely a kábítószer-kereskedelem megelőzésére és az ellene való küzdelemre irányul (kínálatcsökkentés), és különösen azokat az intézkedéseket kell támogatnia, amelyek a tiltott kábítószerek termelése, előállítása, kitermelése, értékesítése, szállítása, behozatala és kivitele, így a kábítószer kereskedelemi célú birtoklása vagy beszerzése ellen irányulnak.

(18) Az eszköz révén támogatott harmadik országbeli vagy azzal összefüggő intézkedéseket az egyéb - földrajzi és tematikus - uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli intézkedésekkel szinergiában és összhangban kell elfogadni. Ezen intézkedések végrehajtása során különösen törekedni kell a teljes összhangra a szóban forgó országra vagy régióra irányuló uniós külső fellépés és külpolitika elveivel és általános célkitűzéseivel, a demokratikus elvekkel és értékekkel, az alapvető szabadságokkal és jogokkal, a jogállamisággal és a harmadik országok szuverenitásával. Az intézkedések nem irányulhatnak a közvetlenül fejlesztésorientált fellépések támogatására, és azoknak szükség esetén ki kell egészíteniük az Unió külső segélyezési eszközein keresztül nyújtott pénzügyi támogatást. Törekedni kell emellett az Unió humanitárius politikájával való összhangra, különösen a sürgősségi segítségnyújtásra irányuló intézkedések végrehajtása során.

(19) Az eszközt az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő jogok és alapvető elvek, valamint az Unió nemzetközi kötelezettségei maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani.

(20) Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikke értelmében az eszköznek azokat a tevékenységeket kell támogatnia, amelyek biztosítják a gyermekek erőszakkal, visszaéléssel, kizsákmányolással és elhanyagolással szembeni védelmét. Az eszköznek elő kell segítenie továbbá a kiskorú, különösen a kísérő nélküli vagy más okból gyámságra szoruló tanúk és sértettek védelmét és támogatását.

(21) Az eszköznek ki kell egészítenie és meg kell erősítenie az Europol vagy más érintett uniós szervek és tagállamok közötti együttműködés fejlesztése céljából végrehajtott tevékenységeket az eszköz rendőrségi együttműködés, bűnmegelőzés, bűnözés elleni fellépés és válságkezelés területén kitűzött céljainak elérése érdekében. Ez többek között azt jelenti, hogy a nemzeti programok kialakításakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük az Europol által kifejlesztett információs adatbázist, elemző eszközöket és műveleti és technikai iránymutatásokat, különösen az Europol Információs Rendszert (EIS), az Europol biztonságos hálózati információcsere-alkalmazását (SIENA) és a súlyos és szervezett bűnözésre vonatkozó európai uniós fenyegetettségértékelést (SOCTA).

(22) Az alap egységes végrehajtásának biztosítása érdekében az eszközhöz rendelt uniós költségvetést közvetlen és közvetett irányítás révén kell végrehajtani az Unió különleges érdekében álló intézkedések (uniós intézkedések), sürgősségi segítségnyújtás és a technikai segítségnyújtás tekintetében, illetve megosztott irányítás révén a nemzeti programok és az adminisztratív rugalmasságot megkövetelő intézkedések vonatkozásában.

(23) A megosztott irányításban felhasznált források esetében biztosítani kell, hogy a tagállamok nemzeti programjai összhangban álljanak az uniós szintű prioritásokkal és célkitűzésekkel.

(24) A tagállamoknak a végrehajtás céljából nemzeti programjaikon keresztül juttatott forrásokat meg kell állapítani ebben a rendeletben, és egyértelmű, objektív és mérhető szempontok alapján kell elosztani. A kritériumoknak a tagállamok által védendő közjavakra, valamint a belső biztonság magas szintjének biztosítását lehetővé tévő pénzügyi kapacitásaikra, így lakosságuk, területük méretére és bruttó nemzeti termékre kell vonatkozniuk. Ezenfelül, mivel a 2013-as SOCTA hangsúlyozza a tengeri kikötők és repterek, mint a bűnszervezetek által emberkereskedelem és tiltott árucikkek kereskedelme céljából igénybe vett belépési pontok kiemelkedő jelentőségét, az e külső csomópontokon áthaladó bűnelkövetési útvonalak jelentette konkrét veszélyeknek tükröződniük kell a rendelkezésre álló forrásoknak a tagállamok által végrehajtott intézkedések céljára való, a nemzetközi repülőtereken és kikötőkön áthaladó utasok száma és áruk súlyával kapcsolatos kritériumok szerinti elosztásában.

(25) A szolidaritás és a közös uniós szakpolitikákért, stratégiákért és programokért viselt felelősség megosztásának megerősítése érdekében a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy az összforrások nemzeti programok számára rendelkezésre álló részét arra használják, hogy kezeljék az e rendelet I. mellékletében meghatározott uniós prioritásokat. Az említett prioritásokat célzó projektek összesített támogatható költségeihez való uniós hozzájárulást 90 %-ra kell emelni, összhangban az 514/2014/EU rendelettel.

(26) Az Unió rendelkezési körében maradó források felső határának ki kell egészítenie a tagállamok számára nemzeti programjaik végrehajtására juttatott forrásokat. Ez biztosítja, hogy az Unió egy adott költségvetési évben képes legyen az Unió számára különösen fontos intézkedések, így tanulmányok, új technológiák tesztelése és igazolása, transznacionális projektek, hálózatépítés és bevált gyakorlatok cseréje, a vonatkozó uniós jog és uniós szakpolitikák végrehajtásának monitoringja, továbbá harmadik országokkal kapcsolatos vagy azokban zajló intézkedések támogatására. A támogatott intézkedéseknek összhangban kell állniuk a vonatkozó uniós stratégiákban, programokban, cselekvési tervekben, illetve kockázat- és fenyegetettségértékelésekben megjelölt prioritásokkal.

(27) A szóban forgó eszköz általános célkitűzése elérésének elősegítése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzeti programjaik ezen eszköz minden egyedi célkitűzéseire irányuló intézkedést is magukban foglaljanak, valamint hogy az erőforrások célok közötti elosztása arányos legyen a kihívásokkal és szükségletekkel, és biztosítsa a célok megvalósíthatóságát. Amennyiben a nemzeti program nem irányul az egyedi célkitűzések egyikére vagy a biztosított forrás nem éri el az e rendeletben előírt minimális arányt, az érintett tagállamnak a programon belül indokolással kell szolgálnia.

(28) Az Uniónak a biztonságot érintő eseményekkel vagy az Uniót érintő újonnan jelentkező fenyegetésekkel kapcsolatos azonnali reagálási képességének megerősítése érdekében sürgősségi segítségnyújtást kell biztosítani az 514/2014 rendeletben szereplő kerettel összhangban.

(29) Az uniós költségvetésből származó finanszírozást olyan tevékenységekre kell összpontosítani, amelyeknél az uniós fellépés hozzáadott értéket eredményez a tagállami intézkedéshez képest. Mivel az Unió a tagállamoknál jobb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezelése szempontjából, illetve abból a szempontból, hogy platformot nyújtson a közös megközelítésekhez, az e rendelet szerint támogatható tevékenységeknek hozzá kell járulniuk különösen a nemzeti és uniós képességek megerősítéséhez, valamint a határokon átnyúló együttműködéshez és koordinációhoz, a hálózatokhoz, a kölcsönös bizalomhoz, valamint az információk és a bevált gyakorlatok cseréjéhez.

(30) Az e rendelet stratégiai uniós prioritások meghatározására vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítése és módosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben felsorolt stratégiai uniós prioritások módosítására, kiegészítésére vagy törlésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(31) E rendelet alkalmazása során - ideértve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítését - a Bizottságnak konzultálnia kell valamennyi tagállam szakértőivel.

(32) A Bizottságnak az eszköz végrehajtását az 514/2014/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az eredmények és a hatások értékelésére szolgáló fő mutatók segítségével monitoring alá vonnia. A mutatóknak - többek között a vonatkozó kiindulási alapértékeknek - kell képezniük a minimális alapot annak értékeléséhez, hogy az eszköz célkitűzései milyen mértékben teljesültek.

(33) Az eszköz valamennyi egyedi célkitűzésére vonatkozóan közös mutatókat kell kialakítani az alap eredményeinek mérése céljából. Az egyedi célkitűzések elérésének a közös mutatók révén való mérése nem teszi kötelezővé a szóban forgó mutatókkal kapcsolatos intézkedések végrehajtását.

(34) A 2007/125/IB tanácsi határozatot (8) hatályon kívül kell helyezni, az e rendeletben meghatározott átmeneti rendelkezéseknek megfelelően.

(35) Mivel e rendelet céljait - nevezetesen a bűnüldöző szervek közötti koordináció és együttműködés megerősítését, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelmet, az emberek és a kritikus infrastruktúra védelmét a biztonsági vonatkozású eseményekkel szemben, valamint a tagállamok és az Unió arra irányuló képességének fokozását, hogy hatékonyan kezeljék a biztonsági vonatkozású kockázatokat és válságokat - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(36) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(37) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikke értelmében és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország bejelentette, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.

(38) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az Egyesült Királyság nem vesz részt e rendelet elfogadásában, így az rá nem kötelező és nem alkalmazandó.

(39) Helyénvaló összhangba hozni e rendelet alkalmazási időszakát az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletével (9). Ezért e rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) E rendelet a Belső Biztonsági Alap (a továbbiakban: az alap) részeként létrehozza a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközt (a továbbiakban: az eszköz).

Az 515/2014/EU rendelettel együttesen e rendelet a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra létrehozza az alapot.

(2) Ez a rendelet meghatározza:

a) az eszköz alapján nyújtandó pénzügyi támogatás célkitűzéseit, támogatható intézkedéseit és stratégiai prioritásait;

b) a támogatható intézkedések végrehajtásának általános keretét;

c) az eszköz alapján 2014. január 1. és 2020. december 31. között rendelkezésre álló forrásokat és azok elosztását.

(3) E rendelet előírja az 514/2014/EU rendelet szabályainak alkalmazását.

(4) Ez a rendelet nem vonatkozik az 1382/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) szerinti Jogérvényesülés program hatálya alá tartozó ügyekre. Az eszköz ugyanakkor kiterjedhet olyan intézkedésekre, amelyek célja az igazságügyi hatóságok és a bűnüldöző szervek közötti együttműködés ösztönzése.

(5) Az egyéb vonatkozó uniós pénzügyi eszközökkel, így az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmussal, az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott "Horizont 2020" keretprogrammal (12), a 282/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) létrehozott egészségügyre vonatkozó harmadik többéves uniós cselekvési programmal, a Szolidaritási Alappal és a külső támogatási eszközökkel, nevezetesen a 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszközzel, a 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) létrehozott Európai Szomszédsági Támogatási Eszközzel, a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) létrehozott fejlesztési együttműködési finanszírozási eszközzel, a 234/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17) létrehozott harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló partnerségi eszközzel, a 235/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) létrehozott, a demokrácia és az emberi jogok európai eszközével és a 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközzel való szinergiákra, összhangra és kiegészítő jellegre kell törekedni. Az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések ugyanazon célból nem részesülhetnek egyéb uniós pénzügyi eszközökből nyújtott pénzügyi támogatásban.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "rendőrségi együttműködés": az EUMSZ 87. cikkében említett egyedi intézkedések és együttműködési formák, amelyekben a tagállamok valamennyi, hatáskörrel rendelkező hatósága részt vesz;

b) "információkhoz való hozzáférés és információcsere": bűncselekmények, különös tekintettel a határon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzésével, felderítésével, nyomozásával, valamint üldözésével kapcsolatos, az EUMSZ 87. cikkében említettek szerinti, a hatóságok számára releváns információk biztonságos gyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje;

c) "bűnmegelőzés": mindazon intézkedések, amelyek célja a bűnözésnek és az állampolgárok biztonságérzete hiányának csökkentése vagy az ahhoz egyéb módon történő hozzájárulás, a 2009/902/IB tanácsi határozat (20) 2. cikke (2) bekezdésében említetteknek megfelelően;

d) "szervezett bűnözés": a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat (21) értelmében vett, bűnszervezetben való részvételhez kötődő, büntetendő cselekmény;

e) "terrorizmus": a 2002/475/IB tanácsi kerethatározatban (22) meghatározott bármilyen szándékos cselekmény és bűncselekmény;

f) "kockázat- és válságkezelés": a terrorizmus, a szervezett bűnözés és egyéb biztonsági vonatkozású kockázatok értékelésével, megelőzésével, az azokra való felkészültséggel és következményeik kezelésével kapcsolatos bármilyen intézkedés;

g) "megelőzés és felkészültség": olyan intézkedések, amelyek egy esetleges terrortámadás vagy egyéb biztonsági vonatkozású események esetén megelőzést és/vagy kockázatcsökkentést céloznak;

h) "következménykezelés": olyan, nemzeti és/vagy uniós szintű intézkedések hatékony összehangolása, amelyekre terrortámadásra, vagy más biztonsági vonatkozású eseményre való reagálás, illetve azok hatásának csökkentése érdekében került sor;

i) "kritikus infrastruktúra": azon eszközök, hálózatok, rendszerek vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek az alapvető társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez, valamint amelyek megzavarása, veszélyeztetése vagy megsemmisítése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna valamely tagállamban vagy az Unióban;

j) "vészhelyzet": bármilyen, a biztonsági vonatkozású esemény, vagy olyan új fenyegetés, amely a polgárok biztonságára nézve jelentős negatív hatással jár vagy járhat egy vagy több tagállamban.

3. cikk

Célkitűzések

(1) Az eszköz általános célkitűzése az, hogy hozzájáruljon a magas szintű biztonság kialakításához az Unióban.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt általános célkitűzéssel összhangban az eszköz -a vonatkozó uniós stratégiákban, szakpolitikai ciklusokban, programokban, illetve fenyegetettség- és kockázatértékelésekben megjelölt prioritásokkal összhangban - a következő egyedi célkitűzésekhez járul hozzá:

a) bűnmegelőzés, a határon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés, ideértve a terrorizmus elleni küzdelmet, valamint a tagállamok bűnüldöző szervei és egyéb nemzeti hatóságai közötti koordináció és együttműködés megerősítését, beleértve az Europolt vagy más érintett uniós szerveket, valamint az érintett harmadik országokat és nemzetközi szervezeteket is;

b) a tagállamok és az Unió azon kapacitásainak fokozása, hogy hatékonyan kezeljék a biztonsági vonatkozású kockázatokat és válságokat, valamint felkészüljenek azokra, és megvédjék a polgárokat és a kritikus infrastruktúrát a terrortámadásokkal és egyéb biztonsági vonatkozású eseményekkel szemben.

Az eszköz egyedi célkitűzéseinek elérését az e rendelet II. mellékletében megállapított közös mutatók, valamint a nemzeti programokba foglalt, programspecifikus mutatók segítségével, az 514/2014/EU rendelet 55. cikke (2) bekezdésének megfelelően kell értékelni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett célkitűzések elérése érdekében az eszköz az alábbi műveleti célkitűzésekhez járul hozzá:

a) a tagállamoknak a bűnmegelőzésre és a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló képességeit erősítő intézkedések előmozdítása és fejlesztése, különösen a köz- és magánszféra partnerségei, az információk és a bevált gyakorlatok cseréje, az adatokhoz való hozzáférés, az interoperábilis technológiák, az összehasonlítható statisztikák, az alkalmazott kriminológia, a nyilvános kommunikáció és a tudatosságnövelés révén;

b) a tagállamok bűnüldöző szervei, más nemzeti hatóságok, az Europol vagy egyéb érintett uniós szervek és adott esetben harmadik országok és nemzetközi szervezetek közötti igazgatási és műveleti koordináció, együttműködés, kölcsönös megértés és információcsere előmozdítása és fejlesztése;

c) képzési rendszerek - többek között a műszaki és szakmai kompetenciák és az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásával összefüggő kötelezettségek ismerete tekintetében történő - előmozdítása és fejlesztése az európai képzési politikák végrehajtásában, többek között uniós bűnüldözési csereprogramok révén, annak érdekében, hogy egy valódi európai igazságügyi és bűnüldözési kultúrát alakítsanak ki;

d) intézkedések, védelem, mechanizmusok és bevált gyakorlatok előmozdítása és fejlesztése a bűncselekmények tanúinak és áldozatainak, így a terrorizmus áldozatainak korai azonosítása, védelme és támogatása, különös tekintettel a kiskorú - kiváltképp a kísérő nélküli vagy más okból gyámságra szoruló - tanúk és áldozatok védelme és támogatása érdekében;

e) a tagállamoknak a gazdasági tevékenység valamennyi ágazatában a kritikus infrastruktúra megvédésére irányuló igazgatási és műveleti kapacitásait megerősítő intézkedések, többek között a köz- és magánszféra partnerségek és a fokozott koordináció, együttműködés, a know-how és a tapasztalatok Unión belüli, valamint releváns harmadik országokkal folytatott cseréje és terjesztése révén;

f) biztonságos kapcsolatok és hatékony koordináció az ágazatspecifikus korai előrejelző rendszerek és a válságok esetén folytatott együttműködés szereplői között uniós és nemzeti szinten, többek között válságközpontok révén, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a válsághelyzetek átfogó és pontos áttekintésének gyors elvégzését, koordinálják a válaszintézkedéseket és megosszák a nyílt, bennfentes és minősített információkat;

g) a tagállamok és az Unió átfogó, tényeken alapuló és az uniós szinten azonosított, különösen az Európai Parlament és a Tanács által támogatott prioritásokkal és kezdeményezésekkel összhangban lévő fenyegetettség- és kockázatértékelések fejlesztését célzó igazgatási és műveleti kapacitásainak megerősítését szolgáló intézkedések annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az Unió számára, hogy a közös és megosztott értékeléseken alapuló integrált megközelítéseket alakítson ki a válsághelyzetekben, valamint előmozdítsa a tagállamok és a partnerországok a fenyegetési szintjeire vonatkozó, különböző meghatározások kölcsönös megértését.

(4) Az eszköz a tagállamok és a Bizottság kezdeményezésére a technikai segítségnyújtás finanszírozásához is hozzájárul.

(5) Az eszköz keretében finanszírozott intézkedéseket az alapvető jogok és az emberi méltóság maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani. Az intézkedéseknek kiváltképp az Európai Unió Alapjogi Chartája, az uniós adatvédelmi jog és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (EJEE) rendelkezéseivel kell összhangban lenniük.

A tagállamoknak lehetőség szerint megkülönböztetett figyelemmel kell eljárniuk a különös védelmet igénylő személyek - leginkább a gyermekek és a kísérő nélküli kiskorúak - megsegítésére és védelmére irányuló intézkedések végrehajtása során.

4. cikk

A nemzeti programok keretében támogatható tevékenységek

(1) E rendelet 3. cikkében említett célkitűzéseken belül, figyelemmel az 514/2014/EU rendelet 13. cikkében előírt szakpolitikai párbeszéd megállapított következtetéseire, illetve e rendelet 7. cikkében említett nemzeti program célkitűzéseivel összhangban az eszköz támogatja a tagállamokban végrehajtott támogatási intézkedéseket, különösen a következő felsorolásban foglaltakat:

a) a bűnüldöző szervekkel, ezen belül az illetékes uniós szervekkel, különösen az Europollal és az Eurojusttal való rendőrségi együttműködést és az említett szervek közötti koordinációt javító intézkedések, beleértve a közös nyomozócsoportokat és a határon átnyúló közös műveletek bármilyen egyéb formáját, az információkhoz és az interoperábilis technológiákhoz való hozzáférést és azok cseréje;

b) olyan projektek, amelyek célja a hálózatépítés, a köz- és magánszféra közötti partnerségek, a kölcsönös bizalom, a megértés és a tanulás, a know-how, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok azonosítása, cseréje és terjesztése, az információk megosztása, a megosztott helyzetfelismerés és előrejelzések, a készenléti tervek, valamint az interoperabilitás előmozdítása;

c) elemzési, monitoring és értékelési tevékenységek, beleértve a tanulmányokat, valamint a tényeken alapuló fenyegetettség- és kockázatértékeléseket és hatásvizsgálatokat, amelyek összhangban vannak az uniós szinten meghatározott, különösen az Európai Parlament és a Tanács által támogatott prioritásokkal és kezdeményezésekkel;

d) tudatosságnövelő, terjesztő és kommunikációs tevékenységek;

e) e rendelet célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló uniós IT-rendszerek és nemzeti IT-rendszerek beszerzése és fenntartása, és/vagy IT-rendszerek és technikai eszközök, ideértve a rendszerek kompatibilitásának ellenőrzését, biztonsági létesítmények, infrastruktúrák, kapcsolódó épületek és rendszerek, különösen információs és kommunikációs technológián (IKT) alapuló rendszerek és összetevőik továbbfejlesztése, beleértve a kiberbiztonsággal és kiberbűnözéssel kapcsolatos európai együttműködés, nevezetesen a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központtal folytatott együttműködés kiépítése céljából;

f) az érintett hatóságok alkalmazottainak cseréje, képzése és oktatása, a nyelvi képzést és közös gyakorlatokat vagy programokat is beleértve;

g) az új módszerek vagy technológia bevezetését, átadását, tesztelését és igazolását szolgáló intézkedések, beleértve az Unió által finanszírozott biztonsági kutatási projektekkel kapcsolatos kísérleti projekteket és a nyomonkövetési intézkedéseket is.

(2) A 3. cikkben említett célkitűzéseken belül az eszköz támogathatja a harmadik országokkal kapcsolatos és azokban zajló következő intézkedéseket:

a) a bűnüldöző szervek közötti rendőrségi együttműködést és koordinációt javító intézkedések, beleértve a közös nyomozócsoportokat és a határokon átnyúló közös műveletek bármilyen egyéb formáját, az információkhoz és az interoperábilis technológiákhoz való hozzáférés és azok cseréje;

b) hálózatépítés, kölcsönös bizalom, megértés és tanulás, a know-how, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok azonosítása, cseréje és terjesztése, az információk megosztása, megosztott helyzetfelismerés és előrejelzések, a készenléti tervek, valamint interoperabilitás;

c) az érintett hatóságok alkalmazottainak és szakértőinek cseréje, képzése és oktatása.

Az 514/2014/EU rendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság és a tagállamok az Európai Külügyi Szolgálattal közösen biztosítják a harmadik országokban sorra kerülő, illetve a harmadik országokat érintő intézkedésekkel kapcsolatos koordinációt.

II. FEJEZET

PÉNZÜGYI ÉS VÉGREHAJTÁSI KERET

5. cikk

Az összforrások és a végrehajtás

(1) Az eszköz végrehajtására rendelkezésre álló összes forrás folyó áron 1 004 millió EUR.

(2) Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a többéves pénzügyi keret korlátain belül.

(3) Az összforrásokat a következők révén kell végrehajtani:

a) nemzeti programok, a 7. cikkel összhangban;

b) uniós intézkedések, a 8. cikkel összhangban;

c) technikai segítségnyújtás, a 9. cikkel összhangban;

d) sürgősségi segítségnyújtás, a 10. cikkel összhangban.

(4) Az eszköz keretében az e rendelet 8. cikkében említett uniós intézkedésekre, az e rendelet 9. cikkében említett technikai segítségnyújtásra és az e rendelet 10. cikkében említett sürgősségi segítségnyújtásra kiosztott költségvetést közvetlen és közvetett irányítás révén kell végrehajtani a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) 58. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjával összhangban.

Az e rendelet 7. cikkében említett nemzeti programok számára juttatott költségvetést megosztott irányítás keretében kell végrehajtani a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács előjogainak sérelme nélkül az összforrásokat a következőképpen kell felhasználni:

a) 662 millió EUR a tagállamok nemzeti programjaira;

b) 342 millió EUR az uniós intézkedésekre, a sürgősségi segítségnyújtásra és a technikai segítségnyújtásra a Bizottság kezdeményezése alapján.

(6) Valamennyi tagállam a nemzeti programok számára a III. mellékletben feltüntetett összegeket a következők szerint osztja el:

a) legalább 20 % a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzéshez kapcsolódó intézkedésekre; és

b) legalább 10 % a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzéshez kapcsolódó intézkedésekre.

A tagállamok eltérhetnek ezektől a minimumértékektől, feltéve, hogy a nemzeti programok magyarázatot tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy az ennél alacsonyabb szintű előirányzat miért nem veszélyezteti az érintett célkitűzés megvalósítását. Ezt a magyarázatot a Bizottság értékeli a nemzeti programok jóváhagyásának keretében a 7. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint.

(7) Az 515/2014/EU rendelet szerinti összforrások és az eszköz számára rendelkezésre álló, az e cikk (1) bekezdése szerinti összforrások együttesen alkotják az alap pénzügyi keretösszegét, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszeget jelent az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében.

6. cikk

A támogatható tagállami intézkedések forrásai

(1) 662 millió EUR-t kell kiosztani a tagállamoknak a következők szerint:

a) 30 % a lakosságuk méretének arányában;

b) 10 % a területük méretének arányában;

c) 15 % a nemzetközi repülőtereiken és kikötőiken áthaladó utasok száma és 10 % az áruk tömege arányában;

d) 35 % a bruttó nemzeti termékük fordított arányában (vásárlóerő szintje lakosonként).

(2) A (1) bekezdésben említett adatokra vonatkozó referenciaértékek a Bizottság (Eurostat) legfrissebb statisztikai adatai, a tagállamok által az uniós joggal összhangban szolgáltatott adatok alapján. A referencia-időpont 2013. június 30. A nemzeti programok számára nyújtott, az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján kiszámított előirányzatokat a III. melléklet tartalmazza.

7. cikk

Nemzeti programok

(1) Az eszköz alapján készítendő nemzeti programot, illetve az 515/2014/EU rendelet alapján készítendő nemzeti programot az alap egységes nemzeti programjaként nyújtják be a Bizottságnak, összhangban az 514/2014/EU rendelet 14. cikkével.

(2) A Bizottság által az 514/2014/EU rendelet 14. cikke szerint megvizsgálandó és jóváhagyandó nemzeti programok alapján a tagállamok - az e rendelet 3. cikkében említett célkitűzéseknek megfelelően - különösen az e rendelet I. mellékletében felsorolt stratégiai uniós prioritásokat valósítják meg, tekintettel az 514/2014/EU rendelet 13. cikkében említett szakpolitikai párbeszéd kimenetelére. A tagállamok a nemzeti program keretében rendelkezésre álló teljes összeg legfeljebb 8 %-át használják fel az e rendelet célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló uniós IT-rendszerek és nemzeti IT-rendszerek fenntartásra és legfeljebb 8 %-át használják fel az I. mellékletben felsorolt stratégiai uniós prioritásokat megvalósító harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban végrehajtott intézkedésekre.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. mellékletében felsorolt stratégiai uniós prioritások módosítására, kiegészítésére vagy törlésére vonatkozóan.

8. cikk

Uniós intézkedések

(1) A Bizottság kezdeményezésére az eszköz felhasználható transznacionális intézkedések, vagy az Unió különleges érdekében álló intézkedések (uniós intézkedések) finanszírozására, a 3. cikkben említett általános, egyedi és műveleti célkitűzések kapcsán.

(2) Ahhoz, hogy támogathatóak legyenek, az uniós intézkedéseknek összhangban kell lenniük a vonatkozó uniós stratégiákban, szakpolitikai ciklusokban, programokban, illetve kockázat- és fenyegetettségértékelésekben uniós szinten meghatározott, különösen az Európai Parlament és a Tanács által jóváhagyott prioritásokkal és kezdeményezésekkel, és támogatniuk kell különösen az alábbiakat:

a) előkészítő, monitoring, adminisztratív és technikai tevékenységek, illetve a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés szakpolitikáinak végrehajtásához szükséges értékelési mechanizmus kialakítása;

b) két vagy több tagállam, vagy legalább egy tagállam és egy harmadik ország bevonásával járó transznacionális projektek;

c) elemzési, monitoring és értékelési tevékenységek, beleértve a fenyegetettség- és kockázatértékeléseket és hatásvizsgálatokat, amelyek igazolt tényekre épülnek, és összhangban vannak az uniós szinten meghatározott, különösen az Európai Parlament és a Tanács által támogatott prioritásokkal és kezdeményezésekkel, továbbá az uniós jog és az uniós szakpolitikai célkitűzések tagállamok általi végrehajtását monitoring alá vonó projektek;

d) a hálózatépítést, a köz- és magánszféra közötti partnerségeket, a kölcsönös bizalmat, megértést és tanulást, a bevált gyakorlatok és az innovatív megközelítések azonosítását és elterjesztését az EU szintjén, valamint a képzési és csereprogramokat elősegítő projektek;

e) a módszertani, többek között statisztikai eszközök, módszerek és közös mutatók fejlesztését támogató projektek;

f) technikai eszközök, szakértelem, biztonságos létesítmények, infrastruktúrák, kapcsolódó épületek és rendszerek, különösen uniós szintű IKT-rendszerek és összetevőik beszerzése, fenntartása és/vagy továbbfejlesztése, beleértve a kiberbiztonsággal és kiberbűnözéssel kapcsolatos európai együttműködést, különösen a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központtal;

g) az uniós szakpolitikákkal és célkitűzésekkel kapcsolatos tudatosságot előmozdító projektek az érdekeltek és a nyilvánosság körében, beleértve az Unió politikai prioritásainak szervezeti kommunikációját is;

h) más tagállamok által átültethető új módszerek kialakítását és/vagy új technológia bevezetését szolgáló különlegesen innovatív projektek, különösen az Unió által finanszírozott biztonsági kutatási projektek eredményeinek tesztelését és igazolását célzó projektek;

i) tanulmányok és kísérleti programok.

(3) A 3. cikkben említett célkitűzéseken belül az eszköz támogatja a harmadik országokkal kapcsolatos és azokban zajló intézkedéseket, különösen az alábbiakat:

a) a bűnüldöző szervek és - adott esetben - nemzetközi szervezetek közötti rendőrségi együttműködést és koordinációt javító intézkedések, beleértve a közös nyomozócsoportokat és a határokon átnyúló közös műveletek bármilyen egyéb formáját, az információkhoz és az interoperábilis technológiákhoz való hozzáférés és azok cseréje;

b) hálózatépítés, kölcsönös bizalom, megismerés és tanulás, a know-how, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok azonosítása, cseréje és terjesztése, az információk megosztása, megosztott helyzetfelismerés és előrejelzések, készenléti tervek, valamint interoperabilitás;

c) technikai eszközök, köztük IKT-rendszerek és összetevőik beszerzése, fenntartása és/vagy továbbfejlesztése;

d) az érintett hatóságok személyi állományának és szakértőinek cseréje, képzése és oktatása, a nyelvi képzést is beleértve;

e) tudatosságnövelő, terjesztő és kommunikációs tevékenységek;

f) fenyegetettség- és kockázatértékelések és hatásvizsgálatok;

g) tanulmányok és kísérleti programok.

(4) Az uniós intézkedéseket az 514/2014/EU rendelet 6. cikkével összhangban kell végrehajtani.

9. cikk

Technikai segítségnyújtás

(1) A Bizottság kezdeményezésére, vagy az annak nevében tett kezdeményezésre az eszköz évi 800 000 EUR összegig hozzájárulhat az alap technikai segítségnyújtásához, összhangban az 514/2014/EU rendelet 9. cikkével.

(2) Valamely tagállam kezdeményezésére, az eszköz technikai segítségnyújtási tevékenységek finanszírozására is felhasználható, összhangban az 514/2014/EU rendelet 20. cikkével. A technikai segítségnyújtásra elkülönített összeg a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan nem haladhatja meg az adott tagállamnak elkülönített teljes összeg 5 %-ának és 200 000 EUR-nak az összegét.

10. cikk

Sürgősségi segítségnyújtás

(1) Az eszköz pénzügyi támogatást nyújt sürgős és egyedi szükségletekhez a 2. cikk j) pontjában meghatározott vészhelyzet esetén.

(2) A sürgősségi segítségnyújtást az 514/2014/EU rendelet 6. és 7. cikkével összhangban kell végrehajtani.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2) A Bizottság a 7. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól 2014. május 21-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal a hétéves időszak vége előtt, akkor a felhatalmazás három évvel hallgatólagosan meghosszabbodik.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 7. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

12. cikk

Az 514/2014/EU rendelet alkalmazhatósága

Az 514/2014/EU rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell az eszközre.

13. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2007/125/IB határozat 2014. január 1-jén hatályát veszti.

14. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) E rendelet nem érinti - azok befejezéséig- az érintett projektek, illetve a 2007/125/IB határozat alapján, vagy a 2013. december 31-én hatályos bármely, támogatásra vonatkozó jogszabály alapján a Bizottság által jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását, ideértve ezek részleges vagy teljes megszüntetését is.

(2) Az eszköz szerinti társfinanszírozási határozatok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a 2014. május 20-át megelőzően a 2007/125/IB határozat alapján elfogadott és a társfinanszírozás időszakában pénzügyi utóhatással bíró rendelkezéseket.

(3) Azokat a Bizottság által 2011. január 1. és 2014. december 31. között jóváhagyott társfinanszírozási összegeket, amelyek tekintetében a záró jelentés benyújtási határidejéig a Bizottságnak nem küldték el a műveletek lezárásához szükséges dokumentumokat, a Bizottság 2017. december 31-ig automatikusan visszavonja, és a jogosulatlanul kifizetett összegeket vissza kell fizetni.

A halasztó hatályú bírósági eljárás vagy államigazgatási fellebbezési eljárás miatt felfüggesztett műveletekkel kapcsolatos összegeket az automatikus visszavonás összegének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A Bizottság 2015. december 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2007/125/IB határozat 2007 és 2013 között elért eredményeiről szóló utólagos értékelést.

15. cikk

Felülvizsgálat

Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslata alapján ezt a rendeletet 2020. június 30-ig felülvizsgálja.

16. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2014. április 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS

(1) HL C 299., 2012.10.4., 108. o.

(2) HL C 277., 2012.9.13., 23. o.

(3) Az Európai Parlament 2014. március 13 -i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. április 14-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 515/2014/EU rendelete a Belső Biztonsági Alap részeként a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 143. oldalát.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 514/2014/EU rendelete a Menekültügyi és Migrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezésekről (Lásd e Hivatalos Lap 112. oldalát.).

(7) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(8) A Tanács 2007. február 12-i 2007/125/IB határozata a "Biztonság és a szabadságjogok védelme" általános program keretében a 2007-2013-as időszakra a "Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem" egyedi program létrehozásáról (HL L 58., 2007.2.24., 7. o.).

(9) A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1382/2013/EU rendelete a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 73. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1313/2013/EU határozata az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 282/2014/EU rendelete az egészségügyre vonatkozó harmadik többéves uniós cselekvési program (2014-2020) létrehozásáról és az 1350/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 231/2014/EU rendelete az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 11. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 232/2014/EU rendelete az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 27. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 233/2014/EU rendelete a 2014-2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 44. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 234/2014/EU rendelete a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 77. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 235/2014/EU rendelete a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítását szolgáló finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 85. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 230/2014/EU rendelete a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 1. o.).

(20) A Tanács 2009. november 30-i 2009/902/IB határozata az európai bűnmegelőzési hálózat (EUCPN) létrehozásáról és a 2001/427/IB határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 321., 2009.12.8., 44. o.).

(21) A Tanács 2008. október 24-i 2008/841/IB kerethatározata a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (HL L 300., 2008.11.11., 42. o.).

(22) A Tanács 2002. június 13-i 2002/475/IB kerethatározata a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 164., 2002.6.22., 3. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A 7. cikk (2) bekezdésében említett stratégiai uniós prioritások listája

- A bűnözés valamennyi formájának megelőzését célzó és a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelmet szolgáló intézkedések, különösen az érintett szakpolitikai ciklusok végrehajtására irányuló projektek, a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem, a gyermekek szexuális kizsákmányolása, továbbá a bűnözői hálózatok azonosítását és felszámolását, a korrupció elleni küzdelmet szolgáló kapacitások fokozását célzó projektek, a bűnözés gazdaságba történő beszivárgása elleni védelem, valamint a gazdasági ösztönzők csökkentése a bűncselekményből származó vagyoni eszközök lefoglalása, befagyasztása és elkobzása által.

- A kiberbűnözés megelőzősét és az ellene folytatott küzdelmet, illetve a virtuális tér biztonságának növelését célzó intézkedések a polgárok és a vállalkozások számára, különösen a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás kapacitásfejlesztését célzó projektek, az iparral való együttműködést célzó projektek a polgárok eszközökkel való felruházása és védelme érdekében, valamint a számítógépes támadások kezelésére irányuló képességek javítását célzó projektek.

- A terrorizmus megelőzését és a terrorizmus elleni küzdelmet, a radikalizálódás és a toborzás kezelését célzó intézkedések, különösen olyan projektek, amelyek elősegítik, hogy a közösségek helyi megoldásokat és megelőzési koncepciókat dolgozzanak ki, továbbá a terroristák finanszírozásának és bűncselekmények elkövetésére szolgáló eszközökhöz való hozzáférésének megakadályozását és tranzakcióik nyomon követését az illetékes hatóságok számára lehetővé tévő projektek, valamint az utasok közlekedése és áruk szállításának biztonságát védő és a robbanóanyagok és vegyi-, biológiai-, sugárzó- és nukleáris anyagok biztonságának fokozását célzó projektek.

- A tagállamok igazgatási és műveleti kapacitásainak fejlesztését célzó intézkedések a gazdasági ágazatot érintő kritikus infrastruktúrák védelme érdekében, beleértve a 2008/114/EK tanácsi irányelvben (1) meghatározottakat, különösen a köz- és magánszféra partnerségeit és koordináció erősítését célzó, illetve váratlan események elhárítási tervének kialakítására irányuló projektek, valamint a köz- és magánszféra szereplői körében az információcsere fejlesztését, és a bevált gyakorlatok terjesztését célzó intézkedések.

- Az Unió válságokkal és katasztrófákkal szembeni ellenálló képességét növelő intézkedések, különösen a fenyegetettség- és kockázatértékeléseket a döntéshozatallal összekapcsoló kockázatkezelésre irányuló egységes uniós szakpolitika kialakítását előmozdító projektek, valamint a válsághelyzeteket érintő hatékony és koordinált reagálási képességet erősítő projektek, amelyek összekötik a meglévő ágazatspecifikus kapacitásokat, a szakértői központokat és a helyzetelemző központokat, beleértve az egészségügyi, polgári védelmi és terrorizmussal kapcsolatos központokat.

- Az uniós és harmadik országok, különösen az Unió külső határai mentén elhelyezkedő harmadik országok közötti partnerség szorosabbra fűzését célzó intézkedések, valamint a fentiekben meghatározott uniós stratégiai prioritások elérését szolgáló operatív cselekvési programok kidolgozása és végrehajtása.

(1) A Tanács 2008. december 8-i 2008/114/EK irányelve az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről (HL L 345., 2008.12.23., 75. o.).

II. MELLÉKLET

Az egyedi célkitűzések mérését szolgáló közös mutatók listája

a) A határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzése és az ellene folytatott küzdelem, beleértve a terrorizmust, valamint a tagállamok és az érintett harmadik országok bűnüldöző szervei közötti koordináció és együttműködés megerősítése.

i) Az eszközből támogatott közös nyomozócsoportok (JIT-ek) és az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) operatív projektjeinek száma, ideértve a részt vevő tagállamokat és hatóságokat.

Az éves végrehajtási jelentések alkalmazásában, a(z) 514/2014/EU rendelet 54. cikkében foglaltaknak megfelelően, ezt a mutatót az alábbi kategóriákra kell tovább bontani:

- vezető (tagállam)

- partnerek (tagállamok)

- részt vevő hatóságok

- adott esetben a részt vevő uniós ügynökség (Eurojust, Europol).

ii. A határokon átnyúló bűnözést érintő területeken az eszköz segítségével képzésben részesült bűnüldöző szervek állományába tartozó tisztviselők száma, illetve a képzési idő tartama (személy/nap).

Az éves végrehajtási jelentések alkalmazásában, a(z) 514/2014/EU rendelet 54. cikkében foglaltaknak megfelelően, ezt a mutatót az alábbi kategóriákba kell tovább bontani:

- az (EUMSZ 83. cikkében említett) bűncselekmény típusa szerint: terrorizmus, emberkereskedelem, valamint a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása; tiltott kábítószer-kereskedelem; tiltott fegyverkereskedelem; pénzmosás; korrupció, fizetőeszközök hamisítása; számítógépes bűnözés; szervezett bűnözés, valamint

- bűnüldözés horizontális aspektusai szerint: információcsere; operatív együttműködés.

iii. A bűnmegelőzés területén megvalósuló projektek száma és pénzügyi értéke

Az éves végrehajtási jelentések alkalmazásában, a(z) 514/2014/EU rendelet 54. cikkében foglaltaknak megfelelően, ezt a mutatót tovább kell bontani az (EUMSZ 83. cikkében említett) bűncselekményi típusok szerint: terrorizmus, emberkereskedelem, valamint a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása; tiltott kábítószer-kereskedelem; tiltott fegyverkereskedelem; pénzmosás; korrupció, fizetőeszközök hamisítása; számítógépes bűnözés; szervezett bűnözés.

iv. Az eszközből támogatott olyan projektek száma, amelyek célja az Europol adatrendszerekkel, adattárakkal vagy kommunikációs eszközökkel kapcsolatos bűnüldözési információcsere javítása.

Az éves végrehajtási jelentések alkalmazásában, a(z) 514/2014/EU rendelet 54. cikkében foglaltaknak megfelelően, ezt a mutatót tovább kell bontani az (EUMSZ 83. cikkében említett) bűncselekményi típusok szerint: adatbetöltők, SIENA-hoz való kiterjesztett hozzáférés, az elemzési célú munkadokumentumokhoz szükséges beérkező adatok javítására irányuló projektek stb.

b) A tagállamok és az Unió arra vonatkozó kapacitásainak erősítése, hogy hatékonyan kezeljék a biztonsági vonatkozású kockázatokat és válságokat, illetve felkészüljenek a terrortámadásokra és a biztonsági vonatkozású eseményekre, és megvédjék ezekkel szemben a polgárokat és a kritikus infrastruktúrát;

i. a gazdaság valamennyi ágazatát érintően a kritikus infrastruktúra védelmének előmozdítása érdekében a tagállamok által az eszköz segítségével végrehajtott intézkedések és/vagy fejlesztések száma;

ii. a belső biztonság területét érintő kockázatkezeléssel és kockázatelemzéssel kapcsolatos, az eszközből támogatott projektek száma;

iii. az eszköz segítségével szervezett szakértői találkozók, műhelyértekezletek, szemináriumok, konferenciák, az elkészített kiadványok, létrehozott weboldalak és (online) konzultációk száma.

Az éves végrehajtási jelentések alkalmazásában, a(z) 514/2014/EU rendelet 54. cikkében foglaltaknak megfelelően, ezt a mutatót az alábbi kategóriákba kell tovább bontani:

- kritikus infrastruktúra védelmére vonatkozó intézkedések,

- válságkezelésre és kockázatelemzésre vonatkozó intézkedések.

III. MELLÉKLET

Nemzeti programokat érintő számadatok

Belső Biztonsági Alap előirányzatok - a nemzeti programok számára nyújtott összegek