62003CJ0290[1]

A Bíróság (első tanács) 2006. május 4-i ítélete. Diane Barker kérelme alapján The Queen kontra London Borough of Bromley. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: House of Lords - Egyesült Királyság. 85/337/EGK irányelv - Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata - A »Crystal Palace« projekt - A 85/337 irányelv II. mellékletébe tartozó projektek - Több szakaszból álló engedélyezés. C-290/03. sz. ügy

C-290/03. sz. ügy

Diane Barker kérelme alapján The Queen

kontra

London Borough of Bromley

(a House of Lords által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"85/337/EGK irányelv - Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata - A »Crystal Palace« projekt - A 85/337 irányelv II. mellékletébe tartozó projektek - Több szakaszból álló engedélyezés"

Az ítélet összefoglalása

1. Környezet - Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata - 85/337 irányelv

(85/337 tanácsi irányelv, 1. cikk,(2) bekezdés)

2. Környezet - Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata - 85/337 irányelv

(85/337 tanácsi irányelv, 1. cikk, (2) bekezdés, 2. cikk, (1) bekezdés és 4. cikk, (2) bekezdés)

1. Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése az irányelv alkalmazásában úgy határozza meg az "engedély" fogalmát, mint a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok olyan döntése, amely feljogosítja a projektgazdát a projekt elvégzésére.

Ez a fogalom, amely közösségi fogalom, arra a döntésre vonatkozik, amely lehetővé teszi a projektgazdának, hogy megkezdje a munkát a projekt elvégzése érdekében.

(vö. 39-41., 45. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337 irányelv 2. cikkének (1) bekezdéséből következik, hogy az ugyanezen irányelv I. és II. mellékletével összefüggésben értelmezett 4. cikkének értelmében a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projekteket az engedély megadása előtt vizsgálatnak kell alávetni a hatásukat illetően.

Ha a nemzeti jog több szakaszból álló engedélyezési eljárást ír elő, ahol az egyik szakasz az alaphatározat és a másik a végrehajtási határozat, amely nem haladhatja meg az alaphatározat által meghatározott paramétereket, a projekt által várhatóan a környezetre gyakorolt hatásokat elvileg az alaphatározatra vonatkozó eljárás során kell azonosítani és megvizsgálni. Ha azonban ezek a hatások csak a végrehajtási határozatra vonatkozó eljárás során azonosíthatók, akkor e vizsgálatot az utóbbi eljárás során kell elvégezni.

Ebből következik, hogy a 85/337 irányelvnek a tagállamokat környezeti hatásvizsgálat elvégzésére kötelező, 2. cikkének (1) bekezdését és 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azok megkövetelik e vizsgálat elvégzését, ha egy több szakaszból álló engedélyezés esetében a második szakasz során bebizonyosodik, hogy a projekt többek között jellegénél, méreténél vagy elhelyezkedésénél fogva várhatóan jelentős hatást gyakorol a környezetre.

(vö. 43., 47., 49. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2006. május 4.(*)

"85/337/EGK irányelv - Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata - A »Crystal Palace« projekt - A 85/337 irányelv II. mellékletébe tartozó projektek - Több szakaszból álló engedélyezés"

A C-290/03. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a House of Lords (Egyesült Királyság) a Bírósághoz 2003. július 3-án érkezett 2003. június 30-i határozatával terjesztett elő az előtte

Diane Barker kérelme alapján

The Queen

és

a London Borough of Bromley

között

a First Secretary of State

részvételével

folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: P. Jann tanácselnök (előadó), K. Schiemann, N. Colneric, Juhász E. és E. Levits bírák,

főtanácsnok: P. Léger,

hivatalvezető: L. Hewlett főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2005. június 22-i tárgyalásra

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- D. Barker képviseletében R. McCracken QC, G. Jones és J. Pereira barristers, R. M. Buxton solicitor megbízásából,

- a London Borough of Bromley képviseletében T. Straker QC és J. Strachan barrister, Sharpe Pritchard solicitors megbízásából,

- az Egyesült Királyság Kormánya képviseletében K. Manji, meghatalmazotti minőségben, segítői: D. Elvin QC és J. Maurici barrister,

- a francia kormány képviseletében G. de Bergues és D. Petrausch, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében F. Simonetti és X. Lewis, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv (HL L 175., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 248. o.) 1. cikke (2) bekezdésének, 2. cikke (1) bekezdésének és 4. cikke (2) bekezdésének értelmezésére irányul.

2 E kérelmet a D. Barker és a területrendezés terén hatáskörrel rendelkező hatóság, a London Borough of Bromley (a továbbiakban: Bromley LBC) közötti jogvita keretében nyújtották be, melynek tárgya a Londonban levő Crystal Palace Parkban szabadidőközpont létesítésére vonatkozó engedély környezeti hatásvizsgálat elvégzése nélküli megadása.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

3 A 85/337 irányelv célja az ötödik preambulumbekezdésének megfelelően, hogy általános alapelveket állapítson meg a környezeti hatásvizsgálatra, tekintettel a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló köz- és magánprojektekre vonatkozó engedélyezési eljárások kiegészítésére és összehangolására.

4 E célból az említett irányelv 1. cikkének (2) bekezdése úgy határozza meg az "engedély" fogalmát, mint "a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok olyan döntése, amely feljogosítja a projektgazdát a projekt elvégzésére".

5 Ugyanezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének értelmében:

"A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek esetében hatásvizsgálatot végezzenek.

Ezeket a projekteket a 4. cikk határozza meg."

6 A 85/337 irányelv 4.cikke így rendelkezik:

"1. A 2. cikk (3) bekezdése alapján az I. mellékletben felsorolt osztályokba tartozó projekteket vizsgálatnak vetik alá az 5-10. cikkel összhangban.

2. A II. mellékletben felsorolt osztályokba tartozó projekteket vizsgálatnak vetik alá az 5-10. cikkel összhangban, amennyiben a tagállamok úgy ítélik meg, hogy azok jellemzői ezt megkövetelik. A tagállamok ebből a célból többek között megállapítják azoknak a projekteknek a jellegét, amelyek vizsgálatra kötelezettek, vagy meghatározhatják, hogy a II. mellékletben felsorolt osztályokba tartozó projektek milyen kritériumok és/vagy küszöbértékek alapján minősülnek vizsgálatra kötelezettnek az 5-10. cikkel összhangban."

7 Ezen irányelv II. melléklete a 10. b) pontjában említi a "[v]árosfejlesztési projekteket".

8 A 85/337 irányelvet és különösen a II. mellékletébe tartozó projektekre vonatkozó szabályokat lényegesen módosította az 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelv (HL L 73., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 3. kötet, 151. o.), amelyet az Egyesült Királyságban legkésőbb 1999. március 14-én kellett átültetni. Mivel az alapeljárásban érintett projektre vonatkozó engedély iránti kérelmet ez utóbbi időpont előtt nyújtották be a hatáskörrel rendelkező hatósághoz, e módosítások erre nem vonatkoznak, amint az a 97/11 irányelv 3. cikkének (2) bekezdéséből következik.

A nemzeti szabályozás

9 Angliában a területrendezés terén a legfontosabb jogi eszköz az 1990. évi törvény a területrendezésről (Town and Country Planning Act 1990, a továbbiakban: Town and Country Planning Act), amely általános szabályokat ír elő mind a városfejlesztési engedélyek megadására, mind módosításukra vagy visszavonásukra vonatkozóan. Ezt a törvényt az 1995. évi rendelet a területrendezésről (Town and Country Planning [General Development Procedure] Order 1995, a továbbiakban: General Development Procedure Order), és az 1988. évi területrendezési szabályzatok - a környezetre gyakorolt hatások vizsgálata (Town and Country Planning [Assessment of Environmental Effects] Regulations 1988, a továbbiakban: Assessment of Environmental Effects Regulations) pontosították.

10 Az Assessment of Environmental Effects Regulations-t felváltották az 1999. évi területrendezési szabályzatok - a környezetre gyakorolt hatások vizsgálata (Town and Country Planning [Environmental Impact Assessment] [England and Wales] Regulations 1999). Mivel az új Regulations csak az 1999. március 14-től kezdődően benyújtott projektekre alkalmazandó, az alapügyben szóban forgó projekt tekintetében nem releváns.

- A Town and Country Planning Act 1990 és a General Development Procedure Order

11 A Town and Country Planning Act 57. cikkének (1) bekezdése szerint építési engedély (ún. "planning permission") szükséges az 55. cikk szerinti minden "rendezéshez", többek között "az épületek építéséhez [...] vagy egy területen, területre, terület felett vagy alatt megvalósított egyéb munkálatokhoz [...]".

12 Az építési engedélyek többféle formát ölthetnek, többek között az előzetes tervre vonatkozó, a fenntartott kérdések utólagos jóváhagyásával megadott építési engedélyét (ún. "outline planning permission").

13 Így a Town and Country Planning Act 92. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az "előzetes tervre vonatkozó építési engedélyt" a "rendezési rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell kiadni, feltéve, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság utólag jóváhagyja azokat a kérdéseket, amelyeket a kérelemben nem részleteztek" (ún. "reserved matters " vagy "fenntartott kérdések").

14 A General Development Procedure Order 1. cikkének (2) bekezdése szerint ezek a "fenntartott kérdések" úgy határozhatók meg, mint "a következő kérdések valamelyike, amelyekre vonatkozóan semmilyen részletet nem közöltek a kérelemben, azaz a) az elhelyezkedés, b) az elgondolás, c) a külső megjelenés d) a megközelítési módok és e) a tájrendezés".

15 A Town and Country Planning Act 92. cikkének (2) bekezdése hallgatólagosan azt tartalmazza, hogy egy fenntartott kérdésről feltehető, hogy az utólagos jóváhagyásról szóló döntéssel végül engedélyezik.

16 A Town and Country Planning Act 73. cikkéből következik, hogy egy meglevő engedély módosítása iránti kérelem új építési engedély iránti kérelemnek minősül.

- Az Assessment of Environmental Effects Regulations

17 Az Assessment of Environmental Effects Regulations alapján egyes projekteket az engedély megadása előtt környezeti hatásvizsgálatnak kell alávetni.

18 Az említett Regulations 2. melléklete átveszi a 85/337 irányelv II. mellékletében felsorolt projektosztályokat, többek között "a városfejlesztési projektek[et]".

19 Az Assessment of Environmental Effects Regulations 2. cikkének (1) bekezdéséből következik, hogy a "2. melléklet szerinti kérelemnek" minősül "minden, a 2. mellékletben előírt olyan fejlesztési projektre vonatkozó [...] építési engedély iránti kérelem, amely nem minősül mentesített projektnek, és amely a jellegénél, méreténél vagy elhelyezkedésénél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorol", amelyet esetről esetre a hatáskörrel rendelkező hatóság ítél meg.

20 Ezen Regulations 4. cikke (1) és (2) bekezdésének értelmében a hatáskörrel rendelkező hatóság nem adhat ki egy inter alia az említett 2. melléklet szerinti kérelemre (ún. "Schedule 2 application") vonatkozó engedélyt anélkül, hogy előzetesen nem vette figyelembe a környezetre vonatkozó információkat, és nem nyilatkozott arról a döntésében, hogy azokat figyelembe vette.

21 Az említett Regulations 2. mellékletében előírt fejlesztési projektre vonatkozó építési engedély iránti kérelem esetén a hatáskörrel rendelkező hatóságnak tehát minden építési engedély kiadása előtt esetről esetre előzetesen kell eldöntenie, hogy annak jellemzői igényelnek-e környezeti hatásvizsgálatot, azaz, hogy az érintett projekt várhatóan jelentős hatást gyakorol-e a környezetre, és megtagadni az ilyen engedély kiadását, ha nem rendelkezik elegendő információval ahhoz, hogy nyilatkozzon erről a kérdésről.

22 A nemzeti jogban az előzetes tervre vonatkozó építési engedély az Assessment of Environmental Effects Regulations 4. cikke szerint "építési engedélynek" minősül, míg a fenntartott kérdéseket jóváhagyó döntés nem. Valamely projekt környezeti hatásvizsgálatát ezért az angol jog szerint csak az előzetes tervre vonatkozó építési engedélyhez kapcsolódó első eljárás során lehet elvégezni, és a fenntartott kérdések utólagos jóváhagyási eljárása során már nem.

Végrehajtási intézkedések

23 A Department of the Environment által kibocsátott 15/88. sz. körlevél tájékoztató jellegű irányvonalakat ad, hogy segítse a hatáskörrel rendelkező hatóságokat az Assessment of Environmental Effects Regulations 2. melléklete szerinti azon projektek meghatározásában, amelyeket környezeti hatásvizsgálatnak kell alávetni.

24 Miután az említett körlevél 18. pontja kiemeli, hogy az elsőrendű szempont az a kérdés, hogy a projekt várhatóan jelentős hatást gyakorol-e a környezetre vagy nem, ugyanezen körlevél 20. pontja pontosítja, hogy általában akkor szükséges a vizsgálat, ha i) a projekt jelentősége meghaladja a helyi keretet, ii) ha érzékeny területen helyezkedik el, vagy iii) ha különösen összetett és esetlegesen kedvezőtlen hatásai vannak.

25 Ugyanezen körlevél 30. és 31. pontja azt is megállapítja, hogy bizonyos projekt-kategóriákra a szempontokat és küszöböket az A melléklete sorolja fel, amelyeknek az a célja, hogy általános útmutatást adjanak az olyan helyzettípusokat illetően, amelyekben - osztva az államtitkár nézetét - az Assessment of Environmental Effects Regulations alapján hatásvizsgálat lehet szükséges, vagy ellenkezőleg, valószínűleg nem szükséges, mivel e tényezők csak tájékoztatóak, és hogy minden egyes különleges esetben annak megítélése az elsődleges, hogy az érintett projekt várhatóan jelentős hatást gyakorol-e a környezetre vagy nem.

26 Különösen a városfejlesztési projekteket illetően e rendelet az A melléklete 15. pontjában megállapítja, hogy nem valószínű, hogy egy korábban fejlesztett terület ismételt fejlesztése vizsgálatot igényel, kivéve, ha a javasolt fejlesztés bizonyos típusú fejlesztésnek felel meg, vagy ha sokkal nagyobb méretű, mint az előző fejlesztés.

27 Azokra a területekre vonatkozó projekteket illetően, amelyeket korábban nem fejlesztettek intenzíven, ugyanezen körlevél az A melléklete 16. pontjában megállapítja, hogy "a vizsgálat szükségessége a kiválasztott hely által mutatott érzékenységtől függ". Így "vizsgálat lehet szükséges akkor, ha:

- a projekt alapterülete városiassá alakított területen 5 hektárnál nagyobb;

- jelentős számú lakás található a javasolt rendezési hely közvetlen közelében, például több mint 700 lakás a hely határaitól számított 200 méteren belül, vagy

- a projekt egy több mint (bruttó) 10 000 m2-es alapterület üzletekre, irodákra vagy más kereskedelmi célokra fordítását irányozza elő".

28 Másfelől a 15/88. sz. körlevél 42. pontjából következik, hogy a környezetvédelmi szempontokra vonatkozó nyilatkozat elkészítése céljából a projektgazdának részleteznie kell a javaslatait. Ennek hiányában a lehetséges hatások teljes értékelése lehetetlen. A hatáskörrel rendelkező hatóság feladata minden egyes egyedi esetben a szükséges információ-mennyiség meghatározása. A környezetvédelmi szempontokra vonatkozó nyilatkozatban szereplő információk messzemenően meghatározóak azon kérdést illetően, hogy bizonyos kérdések fenntarthatók-e az előzetes tervre vonatkozó építési engedély keretében. Ha ezen információk az egyik vagy másik szempont különleges kezeléséről szólnak, vagy ilyen kezelést eredményeznek, nem lehet ezt a kérdést az előzetes tervre vonatkozó építési engedélyben fenntartani.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

29 D. Barker a Crystal Palace Park szomszédságában lakik.

30 1997. április 4-én a London & Regional Properties Ltd vállalkozás (a továbbiakban: L&R) az előzetes terv engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be a Bromley LBC-hez a Crystal Palace Parkban szabadidőközpont létesítése céljából (a továbbiakban: a Crystal Palace projekt), amely projekt a 85/337 irányelv II. mellékletébe tartozik.

31 Több jelentést és kiegészítő információt figyelembe vevő vizsgálat után a Bromley LBC arra a következtetésre jutott, hogy az említett projekt környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata nem szükséges.

32 1998. március 24-én a Bromley LBC kiadott egy előzetes tervre vonatkozó építési engedélyt, amely bizonyos kérdéseket a teljes rendezés megkezdése előtti, utólagos jóváhagyásra tartott fenn.

33 1999. január 25-én az L&R néhány fenntartott kérdést a Bromley LBC jóváhagyásának vetett alá a végső döntés érdekében. E kérdések alapján a Crystal Palace projekt a jövőben a földszinten 18 mozit, egy szórakoztató és egy kiállításokra szánt területet; a galéria szinten éttermeket és kávézókat, két szórakoztató részt és nyilvános illemhelyeket; a tetőtérben legfeljebb 950 helyből álló parkolót, 4 megfigyelőpontot, valamint berendezési területet, egy hozzátoldott 800 m2-es "félemeletet", és a külső falak építésére vonatkozó változtatásokat foglal magában.

34 A fenntartott kérdések jóváhagyására vonatkozó megbeszélés során a Bromley LBC néhány tanácsadója jelezte a projekt környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára vonatkozó igényét. Miután jogi szaktanácsot kértek, közölték velük, hogy a nemzeti jog szerint ilyen vizsgálatot csak az előzetes tervre vonatkozó építési engedély kezdeti szakaszában lehet elvégezni.

35 1999. május 10-én a Bromley LBC kiadta a jóváhagyó véleményt.

36 D. Barkernek a jóváhagyó határozat és az annak alapjául szolgáló jogi vélemény vitatására irányuló keresetét az elsőfokú bíróság és a Court of Appeal is elutasította.

37 A D. Barker a keresete alapján eljáró House of Lords, mivel kételkedett abban, hogy a közösségi joggal összeegyeztethető azon nemzeti rendszer, amely szerint a környezeti hatásvizsgálatot csak az előzetes tervre vonatkozó építési engedély iránti eljárás során lehet elvégezni, és a fenntartott kérdések utólagos jóváhagyása során már nem (a továbbiakban: alapeljárásban érintett rendszer), úgy döntött, felfüggeszti az eljárást, és a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

"1) A hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok azon döntésének azonosítása, amely feljogosítja a projektgazdát a projekt elvégzésére (a [...] 85/337 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése) kizárólag a nemzeti jogot alkalmazó nemzeti bíróságokat illeti meg?

2) Megköveteli-e a [85/337] irányelv környezeti hatásvizsgálat elvégzését, ha az előzetes tervre vonatkozó építési engedélynek a fenntartott kérdések utólagos jóváhagyásával - környezeti hatásvizsgálat elvégzése nélkül - való kiadását követően a fenntartott kérdések jóváhagyása iránti kérelem időpontjában úgy tűnik, hogy a projekt többek között jellegénél, méreténél vagy elhelyezkedésénél fogva várhatóan jelentős hatást gyakorol a környezetre (a [85/337] irányelv 2. cikkének (1) bekezdése)?

3) Azon körülmények között, amikor

a) a területrendezés terén a nemzeti törvény az előzetes tervre vonatkozó építési engedély megadását a területrendezési eljárás kezdetén írja elő és megköveteli, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság ebben a szakaszban vizsgálja meg azt a kérdést, hogy szükséges-e környezeti hatásvizsgálat a [85/337] irányelv alapján; és

b) a hatáskörrel rendelkező hatóság úgy határoz, hogy nem szükséges környezeti hatásvizsgálatot folytatni, és megadja az előzetes tervre vonatkozó építési engedélyt azzal a feltétellel, hogy a fenntartott kérdéseket utólag jóváhagyják; és

c) ez a döntés a nemzeti bíróság előtti kereset tárgyát képezheti;

a [85/337] irányelvnek megfelelően a nemzeti jog megakadályozhatja-e, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság megkövetelje, hogy a környezeti hatásvizsgálatot végezzenek a területrendezési eljárás valamely későbbi szakaszában?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

38 A kérdést előterjesztő bíróság az első kérdésével lényegében azt kérdezi, hogy valamely döntésnek a 85/337 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti "engedély[nek]" minősülése kizárólag a nemzeti jogtól függ-e.

39 A 85/337 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése az irányelv alkalmazásában úgy határozza meg az "engedély" fogalmát, mint a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok olyan döntése, amely feljogosítja a projektgazdát a projekt elvégzésére.

40 Így, a nemzeti jog bizonyos elemeit teljesen átvéve ez a fogalom közösségi fogalom marad, amely ellentétben azzal, amit a Bromley LBC és az Egyesült Királyság kormánya állítanak, kizárólag a közösségi jog alá tartozik. Az állandó ítélkezési gyakorlatból következik ugyanis, hogy azon közösségi jogi rendelkezések fogalmait, amelyek jelentésük és hatályuk meghatározása érdekében nem tartalmaznak kifejezett utalást a tagállamok jogára, általában az egész Közösségben önállóan és egységesen kell értelmezni, figyelembe véve a rendelkezés összefüggéseit és a kérdéses szabályozás célját (lásd ebben az értelemben a 327/82. sz. Ekro-ügyben 1984. január 18-án hozott ítélet [EBHT 1984., 107. o.] 11. pontját; a C-287/98. sz. Linster-ügyben 2000. szeptember 19-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-6917. o.] 43. pontját és a C-201/02. sz. Wells-ügyben 2004. január 7-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-723. o.] 37. pontját).

41 Az első kérdésre tehát az a válasz adandó, hogy valamely döntésnek a 85/337 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti "engedély[nek]" minősítését a nemzeti jogot a közösségi joggal összhangban alkalmazva kell megtenni.

A második és a harmadik kérdésről

42 A kérdést előterjesztő bíróság az együtt vizsgálandó második és harmadik kérdésével lényegében azt kérdezi, hogy a 85/337 irányelv 2. cikkének (1) bekezdését és 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy azok megkövetelik a környezeti hatásvizsgálat elvégzését, ha az előzetes tervre vonatkozó építési engedély kiadását követően a fenntartott kérdések jóváhagyásának időpontjában úgy tűnik, hogy a projekt többek között jellegénél, méreténél vagy elhelyezkedésénél fogva várhatóan jelentős hatást gyakorol a környezetre.

43 Ebben a vonatkozásban mindenekelőtt a 85/337 irányelv 2. cikkének (1) bekezdéséből következik, hogy az ugyanezen irányelv I. és II. mellékletével összefüggésben értelmezett 4. cikkének értelmében a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projekteket az engedély megadása előtt vizsgálatnak kell alávetni a hatásukat illetően (a fent hivatkozott Wells-ügyben hozott ítélet 42. pontja).

44 Amint a jelen ítélet 39. pontja emlékeztetett rá, a 85/337 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése az irányelv alkalmazásában úgy határozza meg az "engedély" fogalmát, mint a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok olyan döntése, amely feljogosítja a projektgazdát a projekt elvégzésére.

45 A 85/337 irányelv rendszeréből és céljaiból következik, hogy ez a rendelkezés arra az (egy vagy több szakaszban történő) döntésre vonatkozik, amely lehetővé teszi a projektgazdának, hogy megkezdje a munkát a projekt elvégzése érdekében.

46 Tekintettel ezen megállapításokra, a kérdést előterjesztő bíróság feladata megvizsgálni, hogy az előzetes tervre vonatkozó építési engedély és az alapeljárásban szóban forgó, a fenntartott kérdéseket jóváhagyó döntés együttvéve a 85/337 irányelv szerinti "engedély[nek]" minősülnek-e (lásd e tekintetben a C-508/03. sz., Bizottság kontra Egyesült Királyság ügyben 2006. május 4-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-3969. o.] 101. és 102. pontját).

47 Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy a Bíróság a fent hivatkozott Wells-ügyben hozott ítélet 52. pontjában megállapította, hogy ha a nemzeti jog több szakaszból álló engedélyezési eljárást ír elő, ahol az egyik szakasz az alaphatározat és a másik a végrehajtási határozat, amely nem haladhatja meg az alaphatározat által meghatározott paramétereket, a projekt által várhatóan a környezetre gyakorolt hatásokat az alaphatározatra vonatkozó eljárás során kell azonosítani és megvizsgálni. Ha ezek a hatások csak a végrehajtási határozatra vonatkozó eljárás során azonosíthatók, akkor kell a vizsgálatot az utóbbi eljárás során elvégezni.

48 Ha tehát a kérdést előterjesztő bíróság arra a következtetésre jut, hogy az alapügyben érintett rendszer által előírt eljárás olyan több szakaszból álló engedélyezési eljárás, ahol az egyik szakasz az alaphatározat és a másik a végrehajtási határozat, amely nem haladhatja meg az alaphatározat által meghatározott paramétereket, ebből következik, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságnak adott esetben kötelessége a projekt környezeti hatásvizsgálatát elvégezni, még az előzetes tervre vonatkozó építési engedély megadása után is, a fenntartott kérdések utólagos jóváhagyása során (lásd e tekintetben a fent hivatkozott Bizottság kontra Egyesült Királyság ügyben hozott ítélet 103-106. pontját). Ennek a vizsgálatnak teljes körűnek kell lennie, hogy a projekt minden olyan szempontjára vonatkozzon, amelyet még nem vizsgáltak, vagy amely új vizsgálatot igényel.

49 Tekintettel az előzőekre, a második és harmadik kérdésre adandó válasz az, hogy a 85/337 irányelv 2. cikkének (1) bekezdését és 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azok megkövetelik a környezeti hatásvizsgálat elvégzését, ha egy több szakaszból álló engedélyezés esetében a második szakasz során bebizonyosodik, hogy a projekt többek között jellegénél, méreténél vagy elhelyezkedésénél fogva várhatóan jelentős hatást gyakorol a környezetre.

A költségekről

50 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

1) Valamely döntésnek az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti "engedélynek" minősítését a közösségi joggal összhangban értelmezett nemzeti jog alkalmazásával kell megtenni.

2) A 85/337 irányelv 2. cikkének (1) bekezdését és 4. cikkének (2) bekezdését abban az értelemben kell értelmezni, hogy azok megkövetelik a környezeti hatásvizsgálat elvégzését, ha egy több szakaszból álló engedélyezés esetében a második szakasz során bebizonyosodik, hogy a projekt többek között jellegénél, méreténél vagy elhelyezkedésénél fogva várhatóan jelentős hatást gyakorol a környezetre.

Aláírások

*Az eljárás nyelve: angol.