T/3374. számú törvényjavaslat indokolással - a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról

2018. évi ... törvény a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról

1. §

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. §-a a következő 5a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"5a. elektronikus közbeszerzési rendszer: a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett központi közbeszerzési nyilvántartás és a közbeszerzési eljárások elektronikus lebonyolítását támogató informatikai rendszer;"

2. §

A Kbt. 5. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a vissza nem térítendő támogatásból - ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat - megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy - az egyházi jogi személyek kivételével -, amelynek beszerzését szolgáltatás megrendelés vagy árubeszerzés esetén legalább az adott beszerzésre irányadó uniós közbeszerzési értékhatárt elérő összegben, építési beruházás esetén legalább háromszázmillió forint összegben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés

a) a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatásból,

b) egyedi munkahely-teremtési támogatásból,

c) képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,

d) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,

e) vállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy

f) bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból

valósul meg."

3. §

A Kbt. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó nemzeti értékhatárokat a központi költségvetésről szóló törvényben évente kell meghatározni."

4. §

(1) A Kbt. 26. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti bejelentési vagy változásbejelentési kötelezettségét az elektronikus közbeszerzési rendszerben (a továbbiakban: EKR) történő regisztráció vagy adatmódosítás útján teljesíti."

(2) A Kbt. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Közbeszerzési Hatóság az EKR-ben naprakész nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről, és a nyilvántartásban szereplő ajánlatkérőkről szükség szerint tájékoztatást nyújt az Európai Bizottság részére. Ha az érintett szervezet az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy az érintett szervezet e törvény hatálya alá tartozása kétséges, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezi."

5. §

(1) A Kbt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, vagy testületeket. A közbeszerzési szabályzatban vagy a (2) bekezdés alkalmazása során meg kell határozni az ajánlatkérő nevében eljárók körét, valamint az ajánlatkérő nevében az EKR alkalmazására vonatkozó jogosultságok gyakorlásának rendjét."

(2) A Kbt. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek együttesen rendelkezniük kell a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel. Az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni

a) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba,

b) építési beruházás esetén a hétszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba, vagy

c) a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárásba kivéve a keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontokban meghatározott értéket el nem érő beszerzés megvalósításába,

d) keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontokban meghatározott értékű beszerzés megvalósításába."

(3) A Kbt. 27. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az ajánlatkérő - a (3) bekezdéstől eltérően - nem köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni a keretmegállapodás alapján történő, ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés esetén."

6. §

A Kbt. "Az ajánlatkérőkre vonatkozó közös szabályok" című alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:

"27/A. §

Az ajánlatkérő - kivéve az 5. § (2)-(4) bekezdése szerinti ajánlatkérőt - köteles fogadni és feldolgozni az olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek az EN 16931-1:2017 számú európai szabványnak és az Európai Bizottság által e szabványhoz az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szintaxislistának."

7. §

A Kbt. 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Nem kötelező az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között az elektronikus kapcsolattartás során az EKR alkalmazása a központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása vagy elektronikus katalógus alkalmazása esetén, vagy a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás alapján - a verseny újbóli megnyitásával vagy anélkül - történő beszerzés megvalósításakor. A központi beszerző szerv vagy a beszerzést megvalósító ajánlatkérő azonban ez esetben is köteles az EKR útján nyilvánosan közzétenni vagy az EKR-ben rögzíteni mindazon hirdetményeket és adatokat, amelyek közzétételére vagy a szerződés tekintetében a rendszerben történő rögzítésére e törvény vagy végrehajtási rendelete alapján köteles."

8. §

A Kbt. 35. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben csatolni kell a (2) bekezdés szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletére jogosult gazdasági szereplő az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletében eljárhat."

9. §

A Kbt. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az ajánlatkérő legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról [131. § (9) bekezdés] szóló ajánlatkérői döntést követő tíz munkanapon belül köteles megküldeni közzétételre. Részekre történő ajánlattétel esetén a közzétételre megküldés határideje valamennyi rész tekintetében az utolsó szerződés megkötésétől, a teljes eljárás eredménytelensége esetén valamennyi rész tekintetében az utolsóként meghozott, az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról szóló ajánlatkérői döntéstől kezdődik. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le."

10. §

A Kbt. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben egyes közbeszerzési dokumentumok elektronikus, korlátlan, teljes körű hozzáférhetővé tétele nem lehetséges a 41/C. § (1) bekezdésében foglalt valamely okból, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelzi, hogy a közbeszerzési dokumentumokat milyen -adott esetben az elektronikus úttól eltérő - módon fogja a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani, vagy a közbeszerzési dokumentumok bizalmas jellegének megőrzése érdekében milyen intézkedések alkalmazását írja elő és milyen módon lehet az érintett dokumentumhoz hozzáférni."

11. §

A Kbt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"40. §

(1) A közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett egységes, elektronikus közbeszerzési rendszer (a továbbiakban: EKR) igénybevételével kell lebonyolítani.

(2) Az EKR működéséről, valamint igénybe vételének részletes feltételeiről jogszabály rendelkezik. A rendszer használatáért az ajánlatkérő jogszabályban meghatározott mértékű díjat fizet, amely igazgatási szolgáltatási díjnak minősül."

12. §

A Kbt. 40. §-a és 41. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"40. §

(1) A közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett egységes, EKR igénybevételével kell lebonyolítani. A 41. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kommunikáció - ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály eltérően nem rendelkezik - az EKR-ben történik.

(2) Az EKR használatáért az ajánlatkérő jogszabályban meghatározott mértékű díjat fizet, amely igazgatási szolgáltatási díjnak minősül.

41. §

(1) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, e törvényben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott minden nyilatkozat vagy más információ közlése - ha e törvényből más nem következik - írásban, elektronikus úton történik.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus úton történő kapcsolattartást nem kell alkalmazni

a) az eljárás előkészítése során a 28. § (2) és (4) bekezdése körébe tartozó nyilatkozatokra,

b) a szerződés megkötésére és

c) - az adott esetben a szerződés megkötését követően kezdeményezett előzetes vitarendezési eljárás, iratbetekintési kérelem és az azzal összefüggő írásbeli kommunikáció, valamint a 45. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás kivételével - a szerződés megkötését követő kommunikációra.

(3) A 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eljárásra - amennyiben az a tárgyalások megkezdésével indul -, a 98. § (4) bekezdés c)-d) pontja szerinti eljárásra, valamint az innovációs partnerség szerződéses szakaszára az (1) bekezdés szerinti, elektronikus úton történő kapcsolattartás kötelezettsége, valamint a 40. § (1) bekezdés nem alkalmazandó.

(4) A tervpályázati eljárásban, a keretmegállapodás alapján az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés, dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása, valamint az elektronikus katalógus 109. § (5) és (11)-(14) bekezdés szerinti alkalmazása során a 40. § (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kommunikáció az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is történhet.

(5) Az ajánlatkérő a (3)-(4) bekezdés szerinti esetekben is köteles az EKR útján nyilvánosan közzétenni vagy az EKR-ben rögzíteni mindazon hirdetményeket és adatokat, amelyek közzétételére e törvény vagy végrehajtási rendelete alapján köteles. Amennyiben a 98. § (2) bekezdés e) pontja alapján lefolytatott eljárás a tárgyalások megkezdésével indul, az ajánlatkérő köteles - amint az a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben ésszerűen lehetséges, de -legkésőbb az eljárás lezárását követően az EKR-ben rögzíteni az eljárás előkészítése és lefolytatása során megtett intézkedésekről és döntésekről - ideértve a tárgyalásokat is - készített dokumentumokat.

(6) Ahol e törvény vagy végrehajtási rendelete lehetővé teszi az EKR-en kívüli más informatikai rendszer alkalmazását, a 41/A.§ - 41/C. § rendelkezéseit úgy kell alkalmazni, hogy EKR alatt az alkalmazott informatikai rendszer értendő.

(7) Az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásának módjáról külön kormányrendelet rendelkezik, amely e törvény rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet."

13. §

A Kbt. "Kommunikáció a közbeszerzési eljárás során" című alcíme a következő 41/A-41/C. §-sal egészül ki:

"41/A. §

(1) Ahol e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papír alapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban - a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével - nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását. Ahol e törvény végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papír alapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként, vagy olyan formában is, ahol a papír alapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel -elektronikusan látta el hitelesítéssel.

(2) Az ajánlatkérő előírhatja, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.

(3) Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni. Ha az adott nyilatkozatra az EKR-ben elektronikus űrlap áll rendelkezésre, azt akkor is ki kell tölteni, ha az ajánlatkérő az adott nyilatkozat más nyelven történő benyújtását is lehetővé teszi az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben, és az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező eltérő nyelvű nyilatkozatot csatol a rendszerben. Ebben az esetben, ha az elektronikus űrlap magyar nyelven kerül kitöltésre, azt a csatolt nyilatkozat fordításának kell tekinteni.

(4) Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.

(5) Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.

(6) Ahol e törvény vagy végrehajtási rendelete valamely dokumentum közvetlen megküldését írja elő, azon a dokumentum elektronikus hozzáférhetővé tételét is érteni kell.

41/B. §

(1) Az EKR-nek működése során biztosítania kell a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, együtt kell működnie a széles körben használt informatikai alkalmazásokkal, és nem korlátozhatja a gazdasági szereplők részvételét a közbeszerzési eljárásban. A gazdasági szereplőktől az EKR használata az általánosan használt informatikai és elektronikus hírközlési eszközök rendelkezésre állását követelheti meg.

(2) Az ajánlatkérő annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők által benyújtott dokumentumok tartalmát meg tudja jeleníteni, a közbeszerzési dokumentumokban előírja a rendszerben csatolt formában benyújtandó elektronikus dokumentumok jellemzőire, így különösen a fájlformátumra vonatkozó követelményeket. Az ajánlatkérő ilyen előírásának meg kell felelnie az (1) bekezdés szerinti követelményeknek.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően az ajánlatkérő szükség esetén megkövetelheti a gazdasági szereplőktől olyan alkalmazások és berendezések használatát, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre, feltéve, hogy azok használatához alternatív hozzáférést biztosít a következő feltételek valamelyikének megfelelően:

a) elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál díjmentesen ezekhez az alkalmazásokhoz és berendezésekhez az eljárást megindító felhívás közzétételének, illetve a gazdasági szereplők részére megküldésének időpontjától. Az eljárást megindító felhívás szövegében meg kell jelölni azt az internetcímet, amelyen ezek az alkalmazások és berendezések elérhetők;

b) biztosítja, hogy azok a gazdasági szereplők, amelyek nem rendelkeznek hozzáféréssel az érintett alkalmazásokhoz és berendezésekhez feltéve, hogy a hozzáférés hiányáért nem a gazdasági szereplő okolható, online díjmentesen rendelkezésre bocsátott ideiglenes kódok használata révén részt vehessenek a közbeszerzési eljárásban.

41/C. §

(1) A 41. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása:

a) a közbeszerzés különleges jellegéből adódóan az elektronikus úton történő kommunikáció olyan sajátos berendezéseket vagy fájlformátumokat igényelne, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre, vagy amelyeket a széles körben elérhető alkalmazások nem támogatnak;

b) az ajánlatok elkészítéséhez részben olyan fájlformátumok használata szükséges, amelyek nem kezelhetők más nyílt vagy széles körben elérhető alkalmazással, vagy felhasználási engedélyhez kötöttek, és az ajánlatkérő nem tudja ezeket a 41/B. § (3) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátani az ajánlat érintett részei vonatkozásában;

c) az elektronikus kommunikáció alkalmazása olyan különleges irodai berendezést igényelne az ajánlatkérő részéről, amely általában nem áll az ajánlatkérők rendelkezésére;

d) az ajánlatkérő olyan fizikai vagy méretarányos modellek benyújtását írja elő, amelyek elektronikus úton nem továbbíthatók (a beadandó modell vonatkozásában);

e) az EKR üzemeltetője által - a honlapján - közzétett tájékoztatás alapján az EKR részben vagy egészben tartósan nem tudja biztosítani az e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást; vagy

f) az EKR több napon keresztül fennálló -jogszabályban meghatározott - üzemzavara miatt a 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt nem lenne megvalósítható.

(2) Az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásáról készített összegezésben fel kell tüntetnie, hogy milyen okból volt szükséges az elektronikus úttól eltérő kommunikáció használata. Az elektronikus úton történő kapcsolattartás mellőzése kizárólag azon dokumentumok, illetve az ajánlat azon része tekintetében megengedett, amelynek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti okok fennállnak. Az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzése az (1) bekezdés szerinti indokok alapján nem alkalmazható az ajánlat benyújtásakor a felolvasólap tartalmát képező adattartalomra, kivéve, ha az (1) bekezdés e)-f) pontja alapján az ajánlatok benyújtása egészében papír alapon történik.

(3) Ha az (1) bekezdésben foglalt valamely okból az ajánlatkérő úgy rendelkezik, hogy az elektronikus úton történő kapcsolattartás nem alkalmazandó, az eljárási cselekményekről készült dokumentumok és írásbeli nyilatkozatok - ahol valamely kapcsolattartási formát e törvény kifejezetten nem kíván meg - teljesíthetőek:

a) postai vagy közvetlen kézbesítés útján;

b) faxon.

(4) Az (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti esetben a kapcsolattartás elektronikus úton is történhet, olyan módon, hogy az írásbeli nyilatkozatok - az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtásának kivételével - teljesíthetőek az EKR-en kívüli elektronikus úton, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerint az EKR-en történő kapcsolattartás a 79-80. §, a 87. § (6) bekezdésében, a 117. § (8) bekezdésében, vagy a 127. § (1)-(2) bekezdésében szabályozott cselekményekre nem alkalmazható, ezen eljárási cselekmények esetében a kapcsolattartás kizárólag az EKR-en kívüli - a (4) bekezdésben szabályozott - elektronikus úton vagy faxon történhet.

(6) Ha az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzését az (1) bekezdés e)-f) pontja indokolja, az ajánlatkérő ez esetekben is köteles

a) a 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatóra vonatkozó űrlapot az EKR-ben kitölteni, és - amennyiben az a hirdetmény feladásának időpontjában lehetséges - az EKR-en keresztül, vagy - ha az jogszabályban meghatározott üzemzavar miatt nem lehetséges - a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről szóló miniszteri rendelet szerint nyilvánosan közzétenni,

b) az EKR útján nyilvánosan közzétenni a 43. § (1) bekezdés a)-c) pontja és 43. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatokat,

c) az EKR-ben az erre szolgáló űrlapon rögzíteni a jogszabályban meghatározott statisztikai adatokat,

d) az EKR-ben az erre szolgáló felületen az eljárás iratanyagát utólag rögzíteni."

14. §

A Kbt. 42. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A közbeszerzési terv minimális adattartalmát e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály határozza meg."

15. §

A Kbt. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"43. §

(1) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) - valamint ha az e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is -közzétenni

a) a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjának, valamint a 12. § (1)-(5) bekezdésének alkalmazásával megkötött szerződéseket a szerződéskötést, valamint a szerződésmódosításokat a szerződés módosítását követően haladéktalanul;

b) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést, valamint a szerződésmódosításokat a szerződés módosítását követően haladéktalanul;

c) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat:

ca) hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra),

cb) a szerződő felek megnevezését,

cc) azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e,

cd) a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját,valamint

ce) az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél - támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - által történt teljesítését követő harminc napon belül.

(2) Az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni

a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását az elfogadást követően haladéktalanul;

b) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 80. § (2) bekezdése szerinti adatokat az előzetes vitarendezési kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul;

c) a részvételi jelentkezések és az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek való megküldéssel egyidejűleg;

d) a 103. § (6) és 115. § (7) bekezdés szerinti dokumentumokat.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg. Ettől eltérően amennyiben a felek az ajánlatot a szerződés mellékletévé teszik, az ajánlat nyilvánosságára a 44. § alkalmazandó.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti közbeszerzési tervnek a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv EKR-ben történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.

(5) A (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti adatokat, információt, dokumentumot legalább a 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamra kell elérhetővé tenni.

(6) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti szerződéseket legalább a teljesítéstől számított öt évig kell elérhetővé tenni.

(7) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell aktualizálni."

16. §

A Kbt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"46. §

(1) Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig - írásban köteles dokumentálni.

(2) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megtámadására nyitva álló határidő elteltéig, közigazgatási per esetén a közigazgatási per jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Az ajánlatkérő az EKR-ben szereplő adatokat legalább ezen időtartam alatt - amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt - megőrzi.

(3) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy jogszabályban feljogosított más szerv kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokhoz a jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus úton hozzáférést biztosítani.

(4) A közbeszerzésekre vonatkozó statisztikai adatok rendelkezésre állása érdekében e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály meghatározhatja az ajánlatkérő számára az e törvényben előírtakon kívül az adott közbeszerzésre vonatkozóan az EKR-ben rögzítendő - személyes adatnak nem minősülő - adatok körét."

17. §

(1) A Kbt. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi fordítását is köteles elfogadni."

(2) A Kbt. 47. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a 41/C. § (1) bekezdés e)-f) pontja alapján az ajánlatok benyújtása egészében papír alapon történik és ahol e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű másolatban is benyújtható. Az ajánlatkérő előírhatja az olyan nyilatkozat eredeti vagy - ha az ajánlatkérő lehetővé teszi - hiteles másolatban történő benyújtását, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat). Az ajánlat 68. § (2) bekezdése szerint benyújtott egy eredeti példányának a 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat eredeti aláírt példányát kell tartalmaznia."

18. §

A Kbt. 50. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen:)

"c) azt az információt, hogy a közbeszerzési dokumentumok az EKR-ben milyen elérhetőségen érhetőek el. Ha egyes közbeszerzési dokumentumokhoz való közvetlen elektronikus hozzáférés a 41/C. § (1) bekezdésében foglalt okok miatt nem biztosított, annak megjelölését, hogy az érintett dokumentumokat az ajánlatkérő milyen módon bocsátja rendelkezésre;"

19. §

(1) A Kbt. 52. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az ajánlattételi és részvételi határidő az EKR-ben jogszabályban meghatározott időszakra eső időpontban határozható meg."

(2) A Kbt. 52. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi vagy részvételi határidőt,)

"b) ha a közbeszerzési dokumentumokat módosítja, vagy"

(3) A Kbt. 52. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi vagy részvételi határidőt,)

"c) az EKR üzemzavarára tekintettel az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti esetekben."

20. §

A Kbt. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség beálltáig a felhívásban meghatározott mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Amennyiben az ajánlatkérő a 87. § (6) bekezdése vagy 108. § (8a) bekezdése alapján úgy dönt, hogy nem tart tárgyalást vagy elektronikus árlejtést, és az ajánlati kötöttség az erről szóló értesítés ajánlatkérő általi megküldésével áll be, az ajánlati biztosítékot ezen értesítés megküldésétől számított öt munkanapon belül kell rendelkezésre bocsátani. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja, az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni."

21. §

A Kbt. 55. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A felhívást módosító hirdetményt az ajánlattételi határidő lejártáig, több szakaszból álló közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidő lejártáig fel kell adni, és a módosítási szándékról, valamint a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet. Amennyiben az EKR e törvény végrehajtási rendeletében szabályozott üzemzavara folytán nem lehetséges a módosító hirdetményt az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártáig feladni, az ajánlatkérő az ajánlattételi, illetve részvételi határidő módosításáról szóló hirdetményt az ajánlattételi vagy a részvételi határidő lejárta után is feladhatja. A módosításról szóló hirdetményt az üzemzavar elhárulását követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon fel kell adni és erre a körülményre a módosító hirdetményben utalni kell.

(3) Ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát kívánja módosítani, amelyet nem tettek hirdetményben közzé vagy egyéb, hirdetményben közzé nem tett közbeszerzési dokumentumokat módosít, a módosításról ajánlattételi felhívás és az ajánlattételre vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén az ajánlattételi határidő lejártáig, részvételi felhívás és a csak a részvételi szakaszra vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén a részvételi határidő lejártáig egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre vagy - közvetlen részvételi felhívás esetén - a részvételre felhívott gazdasági szereplőket, vagy azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. Amennyiben az e törvény végrehajtási rendeletében szabályozott üzemzavar folytán nem lehetséges a módosításról szóló tájékoztatás megküldése az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártáig, az ajánlatkérő az ajánlattételi, illetve részvételi határidő módosításáról szóló tájékoztatást az ajánlattételi vagy a részvételi határidő lejárta után is kiküldheti. A módosításról szóló tájékoztatást az üzemzavar elhárulását követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon meg kell küldeni és erre a körülményre a tájékoztatásban utalni kell."

22. §

A Kbt. 57. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat - az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatás és az egyes eljárásfajtáknál meghatározott eltérő esetek kivételével - az eljárást megindító felhívás közzétételének vagy megküldésének időpontjától köteles rendelkezésre bocsátani. A megfelelő ajánlattétel és részvételi jelentkezés elősegítése érdekében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével, az ajánlatkérő - az e törvényben meghatározottak mellett - köteles az alábbi, a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumokat rendelkezésre bocsátani:)

"b) az ajánlat és a részvételi jelentkezés elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, az ajánlat és részvételi jelentkezés részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, valamint az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintáját. Az ajánlatkérő további ajánlott igazolás-és nyilatkozatmintákat bocsáthat rendelkezésre. Amennyiben a nyilatkozatminták az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre állnak, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni."

23. §

A Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)

"j) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig, vagy amennyiben a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését - a jogtalan befolyásolás megállapítása mellett - a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, - a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős - három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki;"

24. §

A Kbt. 65. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Az alkalmasság igazolásához igénybe vett más szervezet részéről a (7) bekezdés szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak - a (8) bekezdés szerinti szervezet esetében az ajánlatnak, vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésnek - tartalmaznia kell az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat."

25. §

(1) A Kbt. 68. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a 41/C. § (1) bekezdés e)-f) pontja alapján az ajánlatok benyújtása egészében papír alapon történik, az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni, és a (4) bekezdéstől eltérően a rendelkezésre álló fedezet összege az ajánlatok bontásának megkezdése előtt ismertethető.

(1b) Az elektronikusan benyújtott ajánlatok vagy részvételi jelentkezések felbontását az EKR végzi akként, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.

(1c) Az elektronikusan benyújtott ajánlat vagy részvételi jelentkezés esetében a (4)-(5) bekezdés szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szerepelnek - az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők részére elérhetővé teszi.

(1d) Részben elektronikusan benyújtott részvételi jelentkezés és ajánlat bontását az (1a) bekezdésben foglaltak szerint az EKR végzi, az ajánlatkérő azonban ebben az esetben köteles a részvételi jelentkezés és az ajánlat EKR-en kívül beérkező részeit a megfelelő ajánlathoz társítani és azt dokumentálni. Fizikai modellek benyújtása esetén azt fénykép vagy jegyzőkönyv készítésével és annak az EKR-be az eljárás iratai közötti feltöltésével kell az ajánlatkérőnek dokumentálnia."

(2) A Kbt. 68. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ahol e törvény az ajánlattételi határidő rövidítésére ad lehetőséget arra tekintettel, hogy az ajánlatok elektronikus úton is benyújthatóak [81. § (7) bekezdés, 84. § (4) bekezdés, 123. § (2) bekezdés], az ajánlatkérő nem élhet a rövidítés lehetőségével abban az esetben, ha az ajánlatok csak részben nyújthatóak be elektronikusan."

26. §

(1) A Kbt. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a (4) bekezdés szerinti ajánlattevő valamely kizáró ok vagy alkalmassági feltétel, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritérium tekintetében

a) egyáltalán nem, vagy határidőn túl nyújtott be igazolást, vagy

b) a hiányosan benyújtott, illetve nem egyértelmű tartalmú igazolások esetében az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes),

az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az e törvényben és a jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett."

(2) A Kbt. 69. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

"(11a) Nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben az ajánlatkérő (4) vagy (6)-(8) bekezdés szerinti felhívására a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki."

27. §

A Kbt. 71. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel - a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével -, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen."

28. §

(1) A Kbt. 75. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha)

"g) az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely az e törvényben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem orvosolható."

(2) A Kbt. 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét. Ha a 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely ok miatt az ajánlatok bontására nem az EKR-ben kerül sor, az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása előtt az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel közölt adattal, elektronikus árlejtés esetén az árlejtés megkezdését megelőzően az elektronikus rendszerben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét."

29. §

(1) A Kbt. 79. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az összegezést az Európai Bizottság kérésére a közbeszerzésekért felelős miniszteren keresztül kell megküldeni.

(4) Az ajánlatkérő az írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a részvételi szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal - valamint ezen felül a (4a) bekezdés alkalmazása esetén szintén egy alkalommal ugyanezen időpontig - jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Ha a módosítás során az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés érvénytelenségéről szóló tájékoztatást visszavonja, új ajánlattételi határidő kitűzésével jogosult a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni."

(2) A Kbt. 79. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt ellenőrzését végző szerv megállapítása alapján észleli az eredmény megküldését követően, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt, egy alkalommal, és legfeljebb a megállapításban foglaltakkal összefüggő jogszabálysértés orvoslásához szükséges terjedelemben jogosult az ajánlattevőket vagy a részvételre jelentkezőket legfeljebb három munkanapos határidővel hiánypótlás [71. §], felvilágosítás [71. §] vagy indokolás [72. §] benyújtására felhívni, valamint a (4) bekezdés szerint eljárni, ha az eljárásban történt jogszabálysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható."

30. §

A Kbt. 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az előzetes vitarendezési kérelmet az EKR-ben kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül az EKR-ben tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert -ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja."

31. §

A Kbt. 84. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:)

"c) azt az információt, hogy a közbeszerzési dokumentumok az EKR-ben milyen elérhetőségen érhetőek el; ha a közbeszerzési dokumentumok a 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely ok miatt elektronikusan nem bocsáthatók rendelkezésre, a felhívással egyidejűleg rendelkezésre kell bocsátani az érintett dokumentumokat;"

32. §

A Kbt. 87. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Tárgyalásos eljárásban kötelező végleges ajánlat benyújtása, amennyiben az ajánlatkérő nem él a (6) bekezdésben foglalt lehetőséggel."

33. §

A Kbt. 92. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:)

"c) azt az információt, hogy a közbeszerzési dokumentumok az EKR-ben milyen elérhetőségen érhetőek el; ha a közbeszerzési dokumentumok a 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely ok miatt elektronikusan nem bocsáthatóak rendelkezésre, a felhívással egyidejűleg rendelkezésre kell bocsátani az érintett dokumentumokat;"

34. §

A Kbt. 94. § (4) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az ajánlattételi felhívásban közölni kell:)

"b) az ajánlatok bontásának időpontját és - amennyiben az ajánlat benyújtása a 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely okból részben vagy egészben nem elektronikusan történik - helyét,

c) a (2) bekezdés szerinti esetben azt az információt, hogy a közbeszerzési dokumentumok az EKR-ben milyen elérhetőségen érhetőek el,"

35. §

A Kbt. 98. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként nem köthető keretmegállapodás."

36. §

A Kbt. 99. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő tehet ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Azonban - amennyiben az eljárás jogalapjából más nem következik - nincs akadálya annak, hogy valamely ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő olyan gazdasági szereplővel tegyen közös ajánlatot, amelynek ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban minden esetben kötelező végleges ajánlat megtétele.

(3) Ajánlatkérőnek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

a) 98. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetében legalább három,

b) 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti esetében, ha a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben az ésszerűen lehetséges, lehetőség szerint legalább három,

c) 98. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetében amennyiben lehetséges, legalább három

ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia."

37. §

A Kbt. 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tárgyalásokra a 88. § (2)-(4) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell."

38. §

(1) A Kbt. 103. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"103. §

(1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdését követően, legkésőbb az eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani - az EKR-en keresztül, annak jogszabályban meghatározott üzemzavara esetén a Közbeszerzési Hatóság honlapján megadott elérhetőségen - a Közbeszerzési Hatósághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, valamint a törvényességi ellenőrzésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást.

(2) A 98. § (2) bekezdés e) pontja esetében legkésőbb az ajánlattételi felhívásnak vagy adott esetben a tárgyalási meghívónak a gazdasági szereplők részére történő megküldésével egyidejűleg az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdésben foglaltak szerint. Ajánlattételi felhívás helyett adott esetben a tárgyalási meghívót kell megküldeni. Amennyiben a 98. § (2) bekezdés e) pontja alapján lefolytatott eljárás a tárgyalások megkezdésével indul, az ajánlatkérő köteles - amint az a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben ésszerűen lehetséges - a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdésben meghatározott módon tájékoztatni az ajánlattételre felhívott, illetve felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről, amennyiben lehetséges, a beszerzés becsült értékéről, valamint - legkésőbb az eljárás lezárását követően - köteles részére benyújtani a törvényességi ellenőrzésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást.

(3) Legkésőbb a 98. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatósághoz benyújtani az eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, a d) pont szerinti esetben továbbá az érintett szervezet nevét és címét.

(4) A Közbeszerzési Hatóság részletes indokolással ellátott döntést hoz, amelynek alapján az eljárás jogalapjának megalapozottsága egyértelműen megállapítható. A Közbeszerzési Hatóság döntését az EKR-ben teszi közzé."

(2) A Kbt. 103. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján köteles az EKR-ben közzétenni az (1) bekezdés szerint a Közbeszerzési Hatóságnak megküldött minden dokumentumot - a beszerzés becsült értékéről szóló tájékoztatás és az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről) szóló tájékoztatás kivételével -, valamint a közbeszerzési dokumentumokat és az ajánlatok bontását követően a bontásról készült jegyzőkönyvet. A beszerzés becsült értékéről szóló tájékoztatást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről) szóló tájékoztatást az ajánlatok bontását követően, az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvvel együtt köteles az ajánlatkérő közzétenni."

39. §

A Kbt. 105. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ajánlatkérő a (2) bekezdés b) vagy c) pontja alkalmazásában a keretmegállapodást kötött összes ajánlattevőnek egyidejűleg írásban ajánlattételi felhívást küld. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni. Az ajánlattételi felhívás tartalmazza:)

"j) az ajánlat felbontásának idejét, és - amennyiben az ajánlatok benyújtása a 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely okból részben vagy egészben nem elektronikusan történik - helyét, az ott jelenlétre jogosultakat;"

40. §

A Kbt. 107. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eljárást megindító vagy - előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén - meghirdető felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz. Az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban a beszerzés tárgyát úgy kell meghatározni, hogy a tervezett beszerzések jellege egyértelműen megállapítható legyen, valamint meg kell határozni a tervezett beszerzések becsült mennyiségét, a beszerzendő áruk, építési beruházások vagy szolgáltatások esetleges kategóriákba sorolását és az egyes kategóriák jellemzőit, valamint a leglényegesebb szerződéses feltételeket, amelyek alapján a gazdasági szereplők eldönthetik, hogy jelentkeznek-e a dinamikus beszerzési rendszerbe. A rendszerben megvalósítandó konkrét közbeszerzésre vonatkozó pontos műszaki leírást és szerződéses feltételeket az ajánlattételi felhívás megküldésével egyidejűleg kell elérhetővé tenni."

41. §

A Kbt. 108. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) Ha nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot, és az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, dönthet úgy, hogy nem tart elektronikus árlejtést, hanem a benyújtott ajánlat bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt, az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az értesítés ajánlatkérő általi megküldésével áll be."

42. §

(1) A Kbt. 109. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani vagy, hogy az ajánlattevőnek elektronikus katalógust kell csatolnia az ajánlatához.

(2) Az ajánlattevő számára lehetővé kell tenni, hogy az elektronikus katalógus formájában benyújtott ajánlathoz az ajánlatot kiegészítő egyéb dokumentumokat mellékeljen. Az egyéb dokumentumok alkalmazása összhangban kell, hogy legyen a katalógus eljárási dokumentumokban megfogalmazott formai követelményeivel.

(3) Ha az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, az ajánlatkérő köteles:

a) ezt az eljárást megindító felhívásban vagy - ha előzetes tájékoztatót alkalmaz eljárást meghirdető felhívásként - a közvetlen részvételi felhívásban közölni;

b) a közbeszerzési dokumentumokban feltüntetni az elektronikus katalógus formátumával, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

(4) Az elektronikus katalógust az ajánlattevőnek egy konkrét közbeszerzési eljárásban vagy részajánlattétel biztosítása esetében adott részben való részvétel céljából kell létrehoznia, az ajánlatkérő által a (3) bekezdés b) pontja szerint megállapított műszaki leírásnak és formátumnak, valamint a külön kormányrendelet alapján előírt, elektronikus kommunikációra vonatkozó követelményeknek megfelelően."

(2) A Kbt. 109. § (6)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek a következő módszerek egyikét kell alkalmaznia:

a) felhívja az ajánlattevőket, hogy az adott közbeszerzés követelményeihez igazítva ismételten nyújtsák be elektronikus katalógusaikat, töltsék fel új termékeiket; vagy

b) értesíti az ajánlattevőket, hogy a már benyújtott elektronikus katalógusokból gyűjti össze azokat az információkat, amelyek az adott közbeszerzéshez igazított ajánlatok létrehozásához szükségesek.

(7) Az ajánlatkérőnek a (6) bekezdés szerinti módszer, vagy módszerek alkalmazását fel kell tüntetnie a keretmegállapodással kapcsolatos közbeszerzési dokumentumokban.

(8) Ha az ajánlatkérő a (6) bekezdés b) pontjának megfelelően egyes közbeszerzések tekintetében újranyitja a versenyt, az információgyűjtés megkezdése előtt megfelelő időben értesíti az ajánlattevőket arról az időpontról, amikor az adott közbeszerzés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükséges információk összegyűjtését elvégzi. Az ajánlatkérő az információ gyűjtését elhalaszthatja, visszavonhatja. Ajánlatkérőnek lehetőséget kell adnia az ajánlattevők számára az információgyűjtés elutasítására is.

(9) Az ajánlatok értékelése előtt az ajánlatkérő értesíti az összegyűjtött információkról az érintett ajánlattevőt, hogy lehetőséget adjon annak megerősítésére, hogy az így létrehozott ajánlat nem tartalmaz lényegi hibákat, vagy kifogásuk jelzésére, ha lényegi hibát észlelnek.

(10) Az ajánlatkérő előírhatja az ajánlatok (4) bekezdés, majd (6) bekezdés szerinti elektronikus katalógusok formájában történő benyújtását a 107. § szerinti dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén is. Ajánlatkérő az egyes részek vonatkozásában dönti el, milyen formában kíván katalógust alkalmazni.

(11) Az ajánlatkérő a (6) bekezdés b) pontjában és a (8) bekezdésben foglalt módszert is alkalmazhatja a dinamikus beszerzési rendszer keretében, ha a dinamikus beszerzési rendszerben való részvétel iránti kérelmet az ajánlatkérő által megállapított műszaki leírásnak és formátumnak megfelelő elektronikus katalógus egészíti ki. Az említett katalógust a (6) bekezdés b) pont alkalmazásáról szóló tájékoztatást követően kell a részvételre jelentkezőknek benyújtaniuk, majd további ajánlatkérések esetében a rendelkezésre álló megfelelő idő alatt az ajánlattevőknek kiegészíteni, módosítani."

(3) A Kbt. 109. §-a a következő (12)-(14) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A (11) bekezdés alkalmazása mellett ajánlatkérőnek joga van rendszeres ajánlatkérés esetében az információgyűjtésről szóló részletes tájékoztatást a (6) bekezdés b) pontjáról való döntéssel egyidejűleg ajánlattevők tudomására hozni. Ebben az esetben a részletes tájékoztatás tartalmazza legalább a rendszeres információgyűjtések várható időpontját, és azokat nem kell, hogy minden esetben a (8) bekezdés szerinti külön értesítés előzze meg. Ajánlatkérő rendszeres ajánlatkérés esetén köteles a közbeszerzési dokumentumokban feltüntetni e bekezdés alkalmazásának indokait.

(13) A (6) bekezdés b) pontjának alkalmazása során dinamikus beszerzési rendszer esetében ajánlattevőnek joga van eljárástól függetlenül katalógusa karbantartására, melyre ajánlatkérő felszólíthatja, ajánlattevő azonban nem köteles az ajánlatkérő felszólítása alapján a katalógusa frissítésére.

(14) A (6) bekezdés b) pontjának alkalmazása során dinamikus beszerzési rendszer esetében, amennyiben az első ajánlattételt követően feltöltött katalógusban termékcsere történik, erről ajánlattevőnek tájékoztatást kell nyújtania ajánlatkérő részére, melyben megjelöli a csere okát. A termékcsere keretében ajánlattevő kizárólag a cserélt termékkel műszakilag egyenértékű vagy meghatározó műszaki paramétereiben kedvezőbb termékkel frissítheti a katalógust; e követelmény teljesüléséről ajánlattevő rövid tájékoztatást nyújt a meghatározó műszaki paraméterek ismertetésével a termékcseréről szóló tájékoztatásában."

43. §

(1) A Kbt. 113. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ajánlatkérő a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárást megindító felhívást nem hirdetmény útján teszi közzé. Az ajánlatkérő az eljárás megindításának napját legalább öt munkanappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül köteles a megindítandó eljárásról szóló összefoglaló tájékoztatást közzétenni az EKR-ben. Az ajánlatkérő az összefoglaló tájékoztatással egyidejűleg köteles az EKR-ben rögzíteni azon, legalább három gazdasági szereplő nevét és címét, amelyeknek az eljárást megindító felhívást saját kezdeményezésére meg fogja küldeni. Az összefoglaló tájékoztatásban konkrétan meg kell jelölni az ajánlatkérő nevét és címét, az érdeklődés jelzésére szolgáló elérhetőséget, a szerződés tárgyát, a beszerzés mennyiségét vagy a teljesítés nagyságrendjét meghatározó más adatot, a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét, a teljesítés helyét, a 114. § (11) bekezdése szerinti fenntartást, valamint a gazdasági szereplőknek szóló arra vonatkozó felhívást, hogy érdeklődésüket az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezzék az ajánlatkérő által az összefoglaló tájékoztatásban meghatározott időpontig, amely nem lehet az összefoglaló tájékoztatás megküldését követő ötödik munkanapnál korábbi. A 75. § (6) bekezdését úgy kell alkalmazni, hogy az eljárást megindító felhívás helyett az összefoglaló tájékoztatásban kell a 75. § (2) bekezdés e) pontjának alkalmazására vonatkozó információt megadni. Az összefoglaló tájékoztatás további adataira és részletes adattartalmára vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az összefoglaló tájékoztatásban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárás iránti érdeklődésüket kívánják-e az ajánlatkérőnél jelezni. Az érdeklődés jelzésére a 41. § azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az elektronikus úton tett nyilatkozatot a gazdasági szereplőknek nem szükséges elektronikus aláírással ellátni. A tájékoztatás tartalma a közzétételét követően nem módosítható. Ha az ajánlatkérő nem vagy nem a tájékoztatásban szereplő adatoknak megfelelően kívánja az eljárást megindítani, abban az esetben a tájékoztatást köteles visszavonni legkésőbb a megküldésétől számított tizenkét hónapon belül és köteles értesíteni írásban azokat a gazdasági szereplőket, akik addig az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték."

(2) A Kbt. 113. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1)-(4) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) az építési beruházás becsült értéke a hétszázmillió forintot eléri vagy meghaladja;

b) a 3. melléklet szerinti szolgáltatás becsült értéke az uniós értékhatárt eléri vagy meghaladja;

c) az ajánlatkérő előzetes tájékoztatót, időszakos előzetes tájékoztatót vagy előminősítési hirdetményt alkalmaz eljárást meghirdető felhívásként; vagy

d) az ajánlatkérő választása szerint az eljárást hirdetmény közzététele útján indítja meg."

44. §

A Kbt. 114. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbítására az 52. § (5) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy nem köteles az ajánlatkérő a határidőt meghosszabbítani, ha a közbeszerzési dokumentumok módosítása nem jelentős és a módosítás megküldése az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb ötödik, ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladása az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb nyolcadik napra esik."

45. §

A Kbt. 120. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ajánlatkérő - az e törvényben előírtak mellett - köteles olyan közbeszerzési dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, amelyek meghatározzák:)

"c) az ajánlat és a részvételi jelentkezés elkészítésével kapcsolatban a gazdasági szereplők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat és részvételi jelentkezés részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. Az ajánlatkérő koncessziós beszerzési eljárásban is előírhatja az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintájának használatát, az általa adott esetben rendelkezésre bocsátott további igazolás- és nyilatkozatminták ajánlottak lehetnek. Amennyiben a nyilatkozatminták az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre állnak, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni."

46. §

A Kbt. 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gazdasági szereplők számára a részvételi jelentkezés és az ajánlat benyújtásához minden esetben megfelelő időt kell biztosítani. Az eljárást megindító felhívásra benyújtandó ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtására nyitva álló határidő nem határozható meg az eljárást megindító hirdetmény feladásától számított huszonöt napnál rövidebb időtartamban. Ha az eljárás többszakaszos és az eljárást megindító hirdetményre részvételi jelentkezést kellett benyújtani, az eljárás későbbi szakaszában az első ajánlatok benyújtására vonatkozó határidő nem határozható meg az ajánlattételre vonatkozó felhívás megküldésének napjától számított tizenhét napnál korábbi időtartamban. Az ajánlattételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító hirdetmény feladásától számított harminc, - ha az eljárás többszakaszos és az eljárást megindító hirdetményre részvételi jelentkezést kellett benyújtani, az eljárás későbbi szakaszában az első ajánlatok benyújtására vonatkozóan huszonkét - napnál rövidebb időtartamban, ha a koncessziós beszerzési eljárásban az ajánlatok csak részben nyújthatóak be elektronikusan."

47. §

A Kbt. 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy - ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [35. § (8)-(9) bekezdés] - a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie."

48. §

A Kbt. 142. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni, ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte és ez a szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb jogkövetkezmény érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szerződésszegés leírását, az annak alapján alkalmazott jogkövetkezményt, valamint azon dokumentumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződésszegést nem vitatta, vagy, hogy sor került-e a szerződésszegés vonatkozásában perindításra. Perindítás esetén az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak megküldeni a pert lezáró jogerős határozatot."

49. §

(1) A Kbt. 152. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:)

"n) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter."

(2) A Kbt. 152. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti szervezet esetében a (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni a közbeszerzési jogsértésre vonatkozó szabálytalansági eljárás megindításának napját."

(3) A Kbt. 152. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A 187. § (2) bekezdés j) pontja szerinti ellenőrzés esetén a 152. § (2) bekezdése szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának az ellenőrzési jegyzőkönyv kézbesítését kell tekinteni."

50. §

A Kbt. 153. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerint kezdeményezett jogorvoslati eljárás esetén a tudomásra jutás időpontja megegyezik a 187. § (2) bekezdés j) pontja szerint lefolytatott hatósági ellenőrzés befejezésének napjával."

51. §

A Kbt. 154. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A Döntőbizottság - az ajánlatkérőn, valamint a kérelmezőn, illetve hivatalbóli kezdeményezőn kívüli - a közbeszerzési ügyben érdekelteket az eljárás megindításáról a jogorvoslati kérelem, illetve a hivatalbóli kezdeményezés megküldésével elektronikus kapcsolattartás útján, amennyiben az eredménytelennek látszik, postai úton értesíti azzal, hogy az eljárás megindításáról szóló végzés átvételét követő három munkanapon belül az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus kapcsolattartás útján jelezhetik a jogorvoslati eljárásban történő részvételi szándékukat, a Kbt. 145. § (7) bekezdése szerinti képviselő meghatalmazásának csatolásával. A részvételi szándék e bekezdés szerinti jelzését követően a Döntőbizottság elektronikus úton küldi meg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokat ezt követően kizárólag a részvételi szándékukat jelző érdekeltek részére továbbítja. A fenti határidő elmulasztása jogvesztéssel jár."

52. §

A Kbt. 164. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (1)-(3) bekezdés szerinti ügyintézési határidőt onnantól kell számítani, hogy a 154. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a közbeszerzéssel vagy a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz hiánytalanul beérkezett. Az iratok hiánytalan beérkezéséről és az ügyintézési határidő kezdetéről a Közbeszerzési Döntőbizottság a 154. § (1) bekezdésben meghatározott módon haladéktalanul értesíti az ügyfeleket és - amennyiben a 154. § (1a) bekezdés szerinti határidő még nem telt el - a közbeszerzési ügyben érdekelteket."

53. §

(1) A Kbt. 165. § (2) bekezdés c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában)

"c) megállapítja a jogsértés megtörténtét, és a 62. § (1) bekezdés q) pont szerinti kizáró ok alkalmazása érdekében a közbeszerzési eljárás vagy a koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés e törvényben előírt rendelkezéseinek megsértése esetén dönt annak súlyosságáról;

d) megállapítja a jogsértés megtörténtét, a 62. § (1) bekezdés q) pont szerinti kizáró ok alkalmazása érdekében a közbeszerzési eljárás vagy a koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés e törvényben előírt rendelkezéseinek megsértése esetén dönt annak súlyosságáról és alkalmazza a (3) bekezdésben felsorolt jogkövetkezményeket;"

(2) A Kbt. 165. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében foglaltak mellett a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének - továbbá a 62. § (1) bekezdés q) pont szerinti jogsértés megállapítása esetén az eltiltás időtartamának - megállapításában az eset összes körülményét, így különösen

a) a jogsértés súlyát,

b) a közbeszerzés tárgyát és értékét,

c) a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását,

d) támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat

figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt."

54. §

A Kbt. 177. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat, ha a polgári jogi igény érvényesítése -illetve a szerződés érvénytelenségére történő hivatkozás - a 133-135. §-on, a 138-140. §-on, a 142. § (3) bekezdésén, vagy e törvénynek vagy végrehajtási rendeleteinek a szerződés tartalmi elemeit meghatározó más rendelkezéseinek megsértésén alapul."

55. §

A Kbt. 179. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Hatóság dolgozóinak jogviszonyára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezéseit kell alkalmazni."

56. §

A Kbt. 181. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az elnök személyi anyagának kezelését, valamint az elnök tekintetében a Kttv. 115. §-a szerinti adatok nyilvántartását, továbbá az elnök foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat a főtitkár látja el.

(10) A Hatóság elnökét minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg azzal, hogy a szabadságolási tervtől eltérően évi tizenhat munkanapot kell kiadni részére az általa kért időpontban."

57. §

A Kbt. 182. § (2) bekezdése a következő k)-m) ponttal egészül ki:

(A törvény alapelveinek, az egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők érdekeinek az érvényesítése a Tanácsban a következő személyek feladata:)

"k) az innovációért felelős miniszter által kijelölt személy;

l) az Állami Számvevőszék elnöke vagy az általa kijelölt személy;

m) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy."

58. §

(1) A Kbt. 185. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Hatósággal állnak közszolgálati jogviszonyban, vagy munkaviszonyban, amely jogviszonyra e törvényt, a Kttv.-t, vagy a munka törvénykönyvéről szóló törvényt kell alkalmazni. A főtitkár a közigazgatási államtitkárral azonos illetményben, illetve juttatásokban részesül azzal, hogy a vezetői illetménypótlék az alapilletmény 100%-a, továbbá az illetménykiegészítés az alapilletmény 80%-a."

(2) A Kbt. 185. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Hatóság főtitkárát minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg azzal, hogy a szabadságolási tervtől eltérően évi tizenhat munkanapot kell kiadni részére az általa kért időpontban."

59. §

(1) A Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság

a) naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi)

"ae) a gazdasági szereplők közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapított vagy a gazdasági szereplő által nem vitatott súlyos megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit - beleértve azt is, ha a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a szerződéstől való elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta - azzal, hogy az adatoknak a honlapon a szerződésszegéstől vagy a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig kell elérhetőnek lenniük;"

(2) A Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pontja a következő ah) alponttal egészül ki:

(A Hatóság

a) naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi)

"ah) a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékét;"

(3) A Kbt. 187. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság)

"j) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás, valamint a koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosításáról szóló hirdetményeket, ennek során az Ákr. alapján hatósági ellenőrzés keretében - jogszabályban meghatározott részletes szabályok szerint - ellenőrzi a szerződések teljesítését és módosítását, a tervpályázati eljárás eredményét, valamint megteszi különösen a 153. § (1) bekezdés c) pontjában és a 175. §-ban meghatározott intézkedéseket;"

(4) A Kbt. 187. § (2) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:

"x) naprakészen vezeti az EKR-ben a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listáját."

(5) A Kbt. 187. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés ag) alpontjában foglalt feladatok ellátásához a védett munkahelyek kötelesek ezen minőségükről - valamint az adataikban történt változásokról - haladéktalanul tájékoztatni a Hatóságot az általuk gyártott vagy forgalmazott termékek, illetve a részükről nyújtott szolgáltatások megjelölésével együtt."

(6) A Kbt. 187. §-a a következő (12)-(18) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A Hatóság a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékének vezetése céljából jogosult a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó természetes személyazonosító adatait, elérhetőségi címét, végzettségét, a cselekvőképességére és büntetett előéletre vonatkozó adatokat, a munkáltatóra és a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó közbeszerzési gyakorlatára vonatkozó adatokat, valamint azt nyilvántartani, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó jogosult-e az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatására.

(13) A Hatóság a (12) bekezdésben foglalt adatokat a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó jegyzékből történő törlését követően egy évig kezelheti. Törölni kell a névjegyzékből a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót,

a) ha nem felel meg a jogszabályban meghatározott bejegyzési feltételeknek,

b) ha a (14) bekezdésben foglalt valamely kizáró ok bekövetkezik vagy jogerős határozattal megállapították, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó ilyen minőségében szándékos jogszabálysértést követett el,

c) ha a névjegyzékbe vétel hatálya lejárt és a névjegyzékbe vétel hatályának lejárta előtt nem nyújtottak be megújítási kérelmet vagy azt elutasították, illetve az eljárást megszüntették,

d) ha azt a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó kéri, vagy

e) a névjegyzékben szereplő személy halála esetén.

(14) Nem lehet felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, aki

a) cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott;

b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;

c) közbeszerzési biztos;

d) a Közbeszerzési Hatóság elnöke, alelnöke.

(15) A névjegyzékbe vétel iránti kérelemhez csatolni kell azokat a nyilatkozatokat, amelyek a (14) bekezdés a), c) és d) pont szerinti kizáró ok fenn nem állására vonatkoznak. A (14) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok fenn nem állását a Hatóság a névjegyzékbe vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrzi. A névjegyzékbe történő felvételért, a bejegyzés megújításáért, illetve a névjegyzékbe bejelentett adatok módosításáért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesség nem adható.

(16) A Hatóság a névjegyzékbe vétel iránti kérelemhez csatolt okiratok megvizsgálása után a kérelem beérkezésétől számított húsz napon belül az Ákr. szerint döntést hoz az okiratok megfelelőségéről, e döntés meghozatala körében nincs helye sommás eljárásnak. A Hatóság az eljárást felfüggeszti, ha az azzal szorosan összefüggő más hatósági döntés nélkül megalapozottan nem hozható döntés. A hiányosan benyújtott okiratok pótlására a Hatóság egy alkalommal, nyolcnapos határidőt biztosít a kérelmező számára.

(17) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. A hatósági eljárás során az elektronikus kapcsolattartás kötelező. A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. A névjegyzékbe vétel feltételeinek igazolásához benyújtandó dokumentumok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak.

(18) A Hatóság (12) bekezdés szerinti eljárásában vagy annak előkészítésében nem vehet részt olyan személy, akinek az eljárással érintettekhez személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik. Ezzel az összeférhetetlenségi okkal érintett személy a Hatóságnak köteles ezt haladéktalanul bejelenteni, és köteles a folyamatban levő eljárásban vagy előkészítésében való részvételét azonnal megszüntetni. A kérelmező, illetve az érintett felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a Hatóság határozatát annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül támadhatja meg. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye."

60. §

A Kbt. "A Hatóság működése" című alcíme a következő 191/A.-191/D. §-al egészül ki:

"191/A. §

(1) A Hatóságnál foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően a (2) bekezdésben meghatározott besorolási fokozatba, illetve - a (3) bekezdésben meghatározott esetekben az ott meghatározott - fizetési fokozatokba kell besorolni a Kttv. 118. §-a, 119. §-a, 120. §-a, 121. §-a és 122. §-a megfelelő alkalmazásával.

(2) A köztisztviselő

a) pályakezdőként gyakornok,

b) egy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után fogalmazó,

c) három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos,

d) nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos,

e) tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,

f) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsos

besorolást kap.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti besorolási fokozaton belül nincsenek fizetési fokozatok, a c)-f) pontja szerinti besorolási fokozat I. és II. fizetési fokozatokból áll. A tanácsos besorolású köztisztviselőt öt év közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő után tanácsos II. fizetési fokozatba, a vezető tanácsos besorolású köztisztviselőt tizenkét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos II. fizetési fokozatba, a főtanácsos besorolású köztisztviselőt húsz év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos II. fizetési fokozatba, a vezető főtanácsos besorolású köztisztviselőt harminc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsos II. fizetési fokozatba kell besorolni.

191/B. §

(1) A köztisztviselő a Hatóság elkülönült szervezeti egységének vezetésére főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakörbe nevezhető ki. A főosztályvezető helyettesítésére - szervezeti egység vezetése nélkül - egy szervezeti egységnél legfeljebb egy főosztályvezető-helyettesi munkakör tölthető be.

(2) A főosztályvezetőre, a főosztályvezető-helyettesre és az osztályvezetőre - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Kttv. főosztályvezetőre, főosztályvezető-helyettesre, illetve osztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A Hatóságnál tanácsadói vagy főtanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselő besorolásakor az e törvény szerinti főtanácsosi, illetve vezető főtanácsosi besorolást kell figyelembe venni; a főtanácsosi besorolású köztisztviselő főosztályvezető-helyettesi, a vezető főtanácsosi besorolású köztisztviselő főosztályvezetői illetményre jogosult.

191/C. §

(1) A Hatóságnál foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő alapilletménye

a) gyakornok esetében az illetményalap 4-szerese,

b) fogalmazó esetében az illetményalap 4,5-szerese,

c) tanácsos

ca) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 5,5-szerese,

cb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6-szorosa,

d) vezető tanácsos

da) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6,5-szerese,

db) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7-szerese,

e) főtanácsos

ea) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,6-szerese,

eb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,9-szerese,

f) vezető főtanácsos

fa) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,4-szerese,

fb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,6-szerese.

(2) A vezető alapilletménye

a) osztályvezető esetében az illetményalap 8,6-szerese,

b) főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap 8,7-szerese,

c) főosztályvezető esetében az illetményalap 9-szerese.

(3) A vezetői illetménypótlék mértéke

a) osztályvezető esetében az alapilletmény 20%-a,

b) főosztályvezető-helyettes esetében az alapilletmény 40%-a,

c) főosztályvezető esetében az alapilletmény 60%-a.

(4) A Hatóság alaptevékenységét elősegítő munkakörben foglalkoztatott, nem felsőfokú végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítésének mértéke az alapilletmény 80%-a.

(5) A közszolgálati ügykezelő illetményét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg, oly módon, hogy az elérje legalább a garantált bérminimum összegét, de ne haladja meg az illetményalap nyolcszorosát. Az illetmény megállapításakor arányosan figyelembe kell venni a közszolgálati ügykezelő közszolgálati jogviszonyban töltött idejét. Az illetmény megállapításakor figyelembe veendő egyéb szempontokat a közszolgálati szabályzatban kell rögzíteni.

(6) A Hatóság elnöke a minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek a személyi juttatás előirányzata terhére az e törvényben, illetve a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg. Személyi illetmény a Hatóság megállapított létszámkeretének legfeljebb húsz százalékáig adható úgy, hogy adott év március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, az adott évet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset hatszorosát. A személyi illetmény megállapítása egy évig - az adott évet követő év február végéig - érvényes.

191/D. §

A Hatóság nem tartozik a közigazgatási személyügyi tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe."

61. §

(1) A Kbt. 192. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Döntőbizottság elnöke a közigazgatási államtitkárral azonos illetményben, illetve juttatásokban részesül azzal, hogy a vezetői illetménypótlék az alapilletmény 100%-a, továbbá az illetménykiegészítés az alapilletmény 80%-a. Az elnökhelyettes főosztályvezetői illetményre jogosult."

(2) A Kbt. 192. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A Döntőbizottság elnökét minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg azzal, hogy a szabadságolási tervtől eltérően évi tizenhat munkanapot kell kiadni részére az általa kért időpontban.

(9) A Döntőbizottság elnöke személyi anyagának kezelését, valamint a Döntőbizottság elnöke tekintetében a Kttv. 115. §-a szerinti adatok nyilvántartását, továbbá a Döntőbizottság elnökének foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Döntőbizottság elnökhelyettese látja el."

62. §

(1) A Kbt. 195. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A közbeszerzésekért felelős miniszter jogosult a (2) bekezdésben foglalt közbeszerzési tárgyú, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékbe történő bejegyzéséhez és a névjegyzékbe vétel megújításához szükséges szakmai képzéseknek az elismerése céljából a képzéseken előadó oktatók természetes személyazonosító adatait, elérhetőségi adatait, végzettségét, szakmai tapasztalatát érintő adatok kezelésére."

(2) A Kbt. 195. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A közbeszerzésekért felelős miniszter naprakészen vezeti a képző szervezetek által megküldött dokumentumok alapján a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékbe történő bejegyzéséhez és a névjegyzékbe vétel megújításához szükséges, elismert szakmai képzéseken résztvevők listáját és a részvétel alapján megszerzett tanulmányi pontokat. E nyilvántartás vezetése körében jogosult a képzéseken résztvevők személyazonosító adatainak, elérhetőségi adatainak kezelésére."

63. §

A Kbt. 197. §-a a következő (11)-(14) bekezdéssel egészül ki:

"(11) E törvénynek a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi [...] törvény (a továbbiakban: Mód3. tv.) által megállapított rendelkezéseit - a (12)-(14) bekezdésben foglaltak kivételével - a Mód3. tv. hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra, valamint a Mód3. tv. hatálybalépése után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

(12) E törvénynek a Mód3. tv. által megállapított 5. § (3) bekezdésének rendelkezései a Mód3. tv. hatálybalépésekor fennálló támogatási jogviszonyok alapján még fel nem használt támogatás esetében is alkalmazhatók, kivéve, ha a támogatás felhasználása céljából olyan közbeszerzési eljárás van folyamatban, amelyben az ajánlatkérő az 53. §-ban foglaltaknak megfelelően már nem léphet vissza a közbeszerzéstől.

(13) E törvénynek a Mód3. tv. 11. §-a által megállapított 40. § (2) bekezdését alkalmazni kell a Mód3. tv. hatályba lépése előtt az EKR-ben megindított eljárásokért - az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján - fizetett rendszerhasználati díjakra is.

(14) E törvénynek a Mód3. tv. által megállapított 177. § (3) bekezdésének rendelkezéseit a Mód3. tv. hatálybalépését követő igényérvényesítésekre kell alkalmazni."

64. §

(1) A Kbt. 198. § (1) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

"8. az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, az elektronikus árlejtés, az elektronikus katalógus, valamint az elektronikus úton történő beszerzés részletes, az elektronikus út által szükségessé tett mértékben e törvénytől eltérő szabályait, az elektronikus kommunikációs eszközök kötelező alkalmazása alóli kivételeket, az EKR működésével, valamint igénybe vételének részletes feltételeivel, az EKR használatáért fizetendő díj befizetésének elmulasztása esetén a rendszer üzemeltetője által alkalmazható intézkedésekkel kapcsolatos rendelkezéseket;"

(2) A Kbt. 198. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a közbeszerzésekért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"a) a hirdetmények és a közbeszerzési terv megküldésének, feladásának és közzétételének szabályait, a hirdetmények ellenőrzésének rendjét és - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - díjának mértékét, és a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, a 113. § (1) bekezdése szerinti összefoglaló tájékoztatások további adataira és részletes adattartalmára vonatkozó rendelkezéseket, valamint -az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - az összefoglaló tájékoztatások közzétételéért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, továbbá a Közbeszerzési Értesítőben, illetve a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzététel rendjét, valamint - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások 103. § szerinti, Közbeszerzési Hatóság által végzett törvényességi ellenőrzése díjának mértékét, és a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat; b) a hirdetmények, és a bírálati összegezések mintáját, a hirdetmények egyes tartalmi elemeit, a közbeszerzési terv minimális adattartalmát;"

(3) A Kbt. 198. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"d) az EKR használatáért fizetendő - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghatározott - igazgatási szolgáltatási díjjal, az EKR fenntartásával és működtetésével kapcsolatos sajátos szabályokat;"

65. §

A Kbt.

1. 12. § (4) bekezdésében az "az ajánlatkérővel kötendő szerződés" szövegrész helyébe az "az ajánlatkérővel kötendő, (1) bekezdés szerinti, közszolgáltatói szerződés" szöveg,

2. 21. § (1) bekezdésében a "ha e törvény valamely közbeszerzés megvalósítására a Harmadik Rész alkalmazását rendeli" szövegrész helyébe a "ha e törvény valamely közbeszerzés megvalósítására - ideértve a 3. melléklet szerinti szociális és egyéb szolgáltatások igénybevételére irányuló közbeszerzési eljárásokat is - a Harmadik Rész alkalmazását rendeli" szöveg,

3. 21. § (6) bekezdésében az "Az 5. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérő a Harmadik részt alkalmazva köteles eljárni" szövegrész helyébe az "Az 5. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérő a Harmadik Részt alkalmazva is eljárhat" szöveg,

4. 26. § (1) bekezdésében a "kivéve az 5. § (2)-(3) bekezdése szerinti ajánlatkérőt" szövegrész helyébe a "kivéve az 5. § (2)-(4) bekezdése szerinti ajánlatkérőt" szöveg,

5. 45. § (1) bekezdésében az "a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani" szövegrész helyébe az "a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani, nem elektronikus hozzáférhetővé tétel, hanem a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján" szöveg,

6. 50. § (2) bekezdés p) pontjában az "a benyújtás módját" szövegrész helyébe az "a benyújtás módját (az EKR internetcímét)" szöveg,

7. 50. § (2) bekezdés r) pontjában az "amennyiben nem elektronikusan történik" szövegrészek helyébe az "amennyiben a 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely okból részben vagy egészben nem elektronikusan történik" szöveg,

8. 55. § (7) bekezdésében a "visszavontnak kell tekinteni" szövegrész helyébe az "az új ajánlat vagy részvételi jelentkezés megtétele előtt vissza kell vonnia" szöveg,

9. 68. § (1) bekezdésében a "lejártának időpontjában" szövegrész helyébe a "lejártát követően, jogszabályban meghatározott időtartam elteltével" szöveg,

10. 68. § (4) bekezdésében az "ajánlatok bontásának megkezdése előtt" szövegrész helyébe az "ajánlatok bontásakor" szöveg,

11. 81. § (7) bekezdésében a "harmincöt" szövegrész helyébe a "harminc" szöveg, a "harminc" szövegrész helyébe a "harmincöt" szöveg, az "elektronikus úton is benyújthatóak" szövegrész helyébe a "nem vagy csak részben nyújthatóak be elektronikus úton." szöveg,

12. 84. § (4) bekezdésében a "harminc" szövegrész helyébe a "huszonöt" szöveg, a "huszonöt" szövegrész helyébe a "harminc" szöveg, az "elektronikus úton is benyújthatóak" szövegrész helyébe a "nem vagy csak részben nyújthatóak be elektronikus úton." szöveg,

13. 99. § (1) bekezdésében a "kezdődik" szövegrész helyébe a "vagy a tárgyalások megkezdésével indul." szöveg,

14. 102. § (2) bekezdésében a "gazdasági szereplőknek" szövegrész helyébe a "gazdasági szereplőknek, vagy megkezdi velük a tárgyalást" szöveg,

15. 105. § (5) bekezdésében az "a 73-75. §" szövegrész helyébe az "a 71-76. §" szöveg,

16. 114. § (12) bekezdésében a "ha a beszerzés értéke" szövegrész helyébe a "ha az adott beszerzés - a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított - becsült értéke" szöveg,

17. 115. § (7) bekezdésében a "honlapján és a Közbeszerzési Adatbázisban" szövegrész helyébe az "az EKR-ben" szöveg,

18. 117. § (3) bekezdésében az "és helyszínen" szövegrész helyébe az "és - amennyiben e törvény értelmében nem elektronikus bontásra kerül sor - helyszínen" szöveg,

19. 119. § (2) bekezdés b) pontjában a "39. §-ban" szövegrész helyébe a "41/C. §-ban" szöveg,

20. 119. § (2) bekezdés k) pontjában a "címét" szövegrész helyébe a "címét (az EKR internetcímét)" szöveg,

21. 119. § (2) bekezdés m) pontjában a "ha nem elektronikusan történik" szövegrészek helyébe a "ha a 41/C. § (1) bekezdésében foglalt valamely okból részben vagy egészben nem elektronikusan történik" szöveg,

22. 138. § (4) bekezdésében az "értékelttel egyenértékű" szövegrész helyébe az "értékelttel legalább egyenértékű" szöveg,

23. 145. § (3) bekezdésében az "e törvénybe, illetve az e törvény" szövegrész helyébe az "a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény" szöveg,

24. 146. § (4) bekezdésében az "(1) bekezdés a)-b) pontja" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés b) pontja" szöveg,

25. 148. § (7) bekezdés b) pontjában az "a Közbeszerzési Hatóság részére az előírt határidő lejártánál később megküldött" szövegrész helyébe az "az EKR-ben az előírt határidő lejártánál később rögzített", a "Közbeszerzési Hatóság honlapján" szövegrész helyébe az "EKR-ben" szöveg,

26. 148. § (7) bekezdés e) pontjában a "[43. § (1) bekezdés f) pont]" szövegrész helyébe a "[43. § (1) bekezdés c) pont]" szöveg, a "Közbeszerzési Hatóság által működtetett adatbázisban -amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges az ajánlatkérő saját vagy fenntartója honlapján - való" szövegrész helyébe a "a CoRe-ban történő" szöveg,

27. 149. § (1) bekezdés a) pontjában a "képviselőjének" szövegrész helyébe az "a 145. § (7) bekezdés szerinti képviselőjének" szöveg,

28. 151. § (2) bekezdésében a "hiánypótlási felhívást bocsát ki" szövegrész helyébe az "öt napos határidő tűzésével hiánypótlási felhívást bocsát ki" szöveg, az "elutasítja" szövegrész helyébe a "visszautasítja" szöveg,

29. 152. § (1) bekezdésében az "e törvénybe" szövegrész helyébe az "a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe" szöveg,

30. 153. § (2) bekezdésében a "43. § (1) bekezdés a)-f) pontja" szövegrész helyébe a "43. § (1) bekezdés a)-c) pontja és 43. § (2) bekezdés a)-c) pontja" szöveg, az "a Közbeszerzési Adatbázisban." szövegrész helyébe a "a CoRe-ban, valamint ha az e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben." szöveg,

31. 163. § (1) bekezdésében a "tízezer forinttól ötszázezer forintig." szövegrész helyébe az "esetenként tízezer forinttól, természetes személy esetén ötszázezer forintig, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forintig" szöveg,

32. 165. § (12) bekezdésében a "végrehajthatóságának" szövegrész helyébe a "véglegességének" szöveg,

33. 175. § (2) bekezdésében a "befejezésétől" szövegrész helyébe a "befejezésétől, vagyis az ellenőrzési jegyzőkönyv kézbesítésétől" szöveg,

34. 181. § (2) bekezdésében a "közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt (a továbbiakban: Kttv.)" szövegrész helyébe a "Kttv.-t" szöveg,

35. 182. § (1) bekezdésében a "tizenhárom" szövegrész helyébe a "tizenöt" szöveg,

36. 182. § (9) bekezdésében a "legalább" szövegrész helyébe a "legfeljebb" szöveg,

37. 184. § (1) bekezdésében a "tíz" szövegrész helyébe a "négy" szöveg,

38. 185. § (1) bekezdésében az "adminisztratív tevékenységet" szövegrész helyébe az "adminisztratív tevékenységet - ideértve a Tanács tevékenységének koordinálását is -" szöveg,

39. 187. § (2) bekezdés k) pontjában a "működteti" szövegrész helyébe az "az archív adatok tekintetében működteti" szöveg,

40. 187. § (2) bekezdés p) pontjában a "Tanács" szövegrész helyébe a "Hatóság" szöveg,

41. 187. § (2) bekezdés v) pontjában a "feladatokat." szövegrész helyébe a "feladatokat," szöveg,

42. 187. § (11) bekezdésében az "ab) alpontja" szövegrész helyébe az "ab) és ac) alpontja" szöveg

lép.

66. §

(1) Hatályát veszti a Kbt.

1. 28. § (2) bekezdés f) pontja,

2. 32. § (3) bekezdése,

3. 66. § (4) bekezdése,

4. 138. § (5) bekezdése,

5. 153. § (1) bekezdés a) pontja,

6. 187. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja,

7. 195. § (7)-(11) bekezdése,

8. 198. § (2) bekezdés f) pontja.

(2) Hatályát veszti a Kbt.

1. 18. § (4) bekezdés b) pontjában a "közzététele",

2. 49. § (1) bekezdés f) pontjában a "közzététele",

3. 49. § (2) bekezdésében a "közzététele,",

4. 50. § (2) bekezdés b) pontjában a "közzététele",

5. 52. § (4) bekezdés a) pontjában a " vagy",

6. 53. § (1) bekezdésében a "nyílt eljárás esetén",

7. 75. § (2) bekezdésében a "folyamatba épített",

8. 79. § (2) bekezdésében a ", telefaxon vagy elektronikus úton",

9. 80. § (4) bekezdésében a "- faxon vagy elektronikus úton -",

10. 113. § (2) bekezdésében a "- a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen megjelölt -" szövegrész és az "az ajánlatkérőnél",

11. 113. § (6) bekezdésében az "az ajánlatkérőnél",

12. 114. § (9) bekezdésében a "közzététele",

13. 116. (5) bekezdésében a "(4) és",

14. 127. § (1) bekezdésében a "(faxon vagy elektronikus úton)" szövegrész és a " , faxon vagy elektronikus úton",

15. 129. § (2) bekezdésében az "is",

16. 181. § (1) bekezdésében az "A kinevezés egyszer ismételhető.",

17. 182. § (11) bekezdésében az "A tagok tiszteletdíjra jogosultak, amelynek havi mértékét a Hatóság szervezeti és működési szabályzata rögzíti.",

18. 187. § (2) bekezdés e) pontjában az "első ízben 2017. március 1-jéig, majd azt követően",

19. 187. § (2) bekezdés s) pontjában a "felhasználva árstatisztikát készít, amelyet a",

20. 187. § (2) bekezdés t) pontjában a " , jóváhagyja a Közbeszerzési Döntőbizottság szervezeti és működési szabályzatát"

szövegrész.

Záró rendelkezések

67. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 38. §, a 48-62. §, a 64. § (2) bekezdése, a 65. § 23-24., 27-29., 31-38. és 40-42. pontja, a 66. § (1) bekezdés 1. és 6-8. pontja, valamint a 66. § (2) bekezdés 16-20. pontja 2019. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. §, a 4-5. §, a 7-10. §, 12-41. §, a 43-46. §, a 65. § 1-22., 25-26., 30. és 39. pontja, a 66. § (1) bekezdés 2-3. és 5. pontja, valamint a 66. § (2) bekezdés 1-15. pontja 2019. április 1-jén lép hatályba.

(4) A 6. § 2019. április 18-án lép hatályba.

(5) A 3. § és 42. § 2020. január 1-jén lép hatályba.

68. §

E törvény

a) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelvnek,

b) a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelveknek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2007. december 11-i 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a koncessziós szerződésekről szóló 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

f) az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló 2014. április 16-i 2014/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az elektronikus kommunikációt a közbeszerzésekben - összhangban Magyarországnak az Európai Unió felé tett vállalásaival - a 2014 februárjában elfogadott uniós irányelvek által meghatározott, 2018. október 18-i határidőnél hamarabb, 2018. április 15-től kell alkalmazni, ettől az időponttól kezdődően a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárásokat elektronikus úton, a Miniszterelnökség által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszer (a továbbiakban: EKR) igénybevételével kell lebonyolítani.

A Kbt. szabályaitól való eltérésre lehetőséget adó törvényi felhatalmazás alapján jelenleg az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet határozza meg az elektronikus közbeszerzéshez fűződő eljárási szabályokat (a továbbiakban: 424/2017. Korm. rendelet).

Az EKR bevezetésével összefüggésben potenciálisan felmerülő gyakorlati kérdések rugalmas szabályozási környezetet igényeltek, ezért a jogalkotó döntése alapján a kezdeti időszakban a Kbt. helyett a 424/2017. Korm. rendeletben kerültek rendezésre az elektronikus közbeszerzéssel összefüggő legfontosabb eljárási szabályok. Tekintettel arra, hogy a 2018. április 15. óta eltelt időszakban az EKR használatával és a jogalkalmazási környezettel kapcsolatban mindössze technikai - nem koncepcionális - visszajelzések érkeztek, ezért az egyértelműbb szabályozási környezet megteremtése, valamint a Kbt. mint a leglényegesebb garanciális és eljárási rendelkezéseket tartalmazó keretjogszabály elsőbbségének megerősítése érdekében a 424/2017. Korm. rendelet Kbt.-től eltérő szabályai beépítésre kerülnek a törvénybe.

Az EKR felállításának és alkalmazásának kiemelt célja a közbeszerzési eljárások átláthatóságának fokozása, az eljárások gyorsabb lefolytatása, az eljárási cselekmények egyszerűbb véghezvitele, az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint a közbeszerzési eljárások ellenőrzésének támogatása.

Az EKR-ben minden eljárási cselekmény pontosan dokumentálható, az adott eljáráshoz tartozó valamennyi közbeszerzési dokumentum egy helyről, közvetlenül elérhető, a rendszer ezáltal segíti a hazai közbeszerzések monitoringját, amellyel a piac változásainak és a jogszabálymódosításoknak a közbeszerzésekre gyakorolt hatása is felmérhető.

Az EKR bevezetésével összefüggő főbb módosítások:

A közbeszerzési eljárásokban kötelező az elektronikus kommunikáció azzal, hogy a törvény - az irányelvi rendelkezések átvételével - tételesen rendelkezik azokról az esetekről, amikor az elektronikus úton történő kapcsolattartástól el lehet térni.

A rendszer bevezetéséhez számos, az adminisztratív terhek csökkentését jelentő változás társul, például

míg korábban az ajánlatkérő volt köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy jogszabályban feljogosított más szerv kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni, addig a jövőben a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és a jogszabályban az adott eljárás ellenőrzésére feljogosított szervek a közbeszerzési eljárás iratait az EKR-ben megtekinthetik;

a jogorvoslati eljárás során is ugyanígy elektronikus hozzáférést szükséges engedni a Közbeszerzési Döntőbizottság részére az iratanyaghoz;

nem szükséges azon igazolások csatolása az ajánlattevők részéről, amelyeket az adott ajánlatkérő számára egy korábbi, elektronikus eljárásban már benyújtottak;

egyes nyilatkozati kötelezettségek (pl. kkv-nyilatkozat) megszűnnek, tekintettel arra, hogy a gazdasági szereplők a regisztráció során rögzítik a releváns adatot;

< > bontást az EKR automatikusan elvégzi az ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidő lejáratát követően és a bontási jegyzőkönyvet is automatikusan generálja;

A dinamikus beszerzési rendszer és elektronikus katalógus szabályainak kiigazítása hozzájárulhat ezen hatékony közbeszerzési technikák szélesebb körű hazai elterjedéséhez.

Az elektronikus kommunikáció hozzájárul az eljárások gyorsabb lebonyolításához is, tekintettel arra, hogy az uniós irányelvek az elektronikus kommunikáció esetén az ajánlattételi határidők rövidítését teszik lehetővé.

A fentiek mellett az elektronikus kommunikáció az eljárások integritását és transzparenciáját is erősíti. Az EKR biztosítja az adatok sérthetetlenségét, az ajánlatok titkosságát azok bontásáig, és biztosítja az egyes eljárási cselekmények elvégzésének később visszakövethető naplózását.

A jogalkalmazást érintő gyakorlati megoldások közül az egyik legfontosabb, az a jogalkalmazók segítése érdekében bevezetésre kerülő módosítás, amely lehetőséget biztosít az ajánlatkérő számára - a közbeszerzések ellenőrzését végző szerv megállapítása alapján - arra, hogy az összegezés megküldését követően észlelt jogsértés esetén, az összegezés módosítása előtt bizonyos bírálati cselekményeket végrehajthasson.

Adminisztratív teher csökkentést jelent, hogy az ajánlatkérők által évente készítendő éves statisztikai összegezés intézménye kivezetésre kerül, tekintettel arra, hogy az EKR statisztikai funkciói révén a jogalkalmazó gyakorlattal összefüggő legszükségesebb adatok rendelkezésre állnak.

A törvényjavaslat az EKR-hez kapcsolódóan számos rendelkezést tartalmaz, ugyanakkor a rendszer működésének, valamint igénybe vételének részletes feltételeiről, az ajánlatkérők által az EKR használatáért fizetendő díjról, a díjfizetés elmulasztása esetén a rendszer üzemeltetője által alkalmazható intézkedésekről a 424/2017. Korm. rendeletben foglaltak irányadóak.

A módosítás további célja a Közbeszerzési Hatóság, illetve a Döntőbizottság feladatainak és hatásköreinek pontosítása, kiegészítése.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §

A rendelkezés törvényi szinten adja meg az elektronikus közbeszerzési rendszer (továbbiakban: EKR) definícióját, e tekintetben kiegészíti a Kbt. értelmező rendelkezéseit.

2. §

A módosítás célja az uniós és hazai forrásból származó támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó adminisztratív terhek enyhítése a Kbt. 5. § (3) bekezdése alapján fennálló közbeszerzési kötelezettség szűkítésével. A Kbt. 5. § (3) bekezdése az uniós jogi előírásoknál jelentősen szélesebb körben írja elő közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét, amely különösen a kedvezményezett kkv-k számára jelent adminisztratív nehézséget. A módosítással felemelésre kerül a közbeszerzési kötelezettséget megalapozó támogatási összeghatár, így közbeszerzési eljárás lefolytatására már csak nagy értékű támogatási összegek felhasználása esetén válnak kötelezetté a támogatott szervezetek. Ezen felül a módosítás a jogalkotói szándék tisztázására is irányul, egyfelől azzal, hogy az egyházi jogi személyekre a közbeszerzési kötelezettség nem irányadó. Az egyházi jogi személy fogalmát a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 10. §-a határozza meg. Esetükben nehézséget jelent a közbeszerzési joggal érintett, állam által finanszírozott ajánlatkérő szervezetekhez képest, hogy az egyházi jogi személyek szervezeti struktúrája eltérő, ugyanakkor az egyházi jogi személyek részére nyújtott állami támogatások kedvezményezettjei rendszerint maguk az egyházi jogi személyek és nem azok belső egyházi szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkező egységei. Ennek eredményeként olyan alapvető közbeszerzési szabályok alkalmazhatósága is kérdéses, mint például a részekre bontás tilalma, vagy, hogy pontosan mely belső egyházi jogi személy jár el ajánlatkérőként egyes beszerzések esetén. Ily módon a támogatások hatékony felhasználhatóságának céljával ellentétes eredményre vezet a közbeszerzési kötelezettség előírása az egyházi jogi személyek számára. Másfelől a jogalkalmazás során gyakori problémát jelent a jelenleg hatályos rendelkezés alapján annak pontos meghatározása, hogy mikor mentesül a Kbt. 5. § (3) bekezdés a) pontja alapján a gazdasági szereplő a közbeszerzési kötelezettség alól. A Kbt. 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kivétel a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendeletre utal, azonban a jelenlegi megfogalmazás ennél tágabb értelmezésre is lehetőséget teremt. Az eredeti jogalkotói szándék érdekében szükséges a kivételi kör pontosítása.

3. §

A módosítás célja azon jogalkotói nehézségek felszámolására törekszik, amely abból a gyakorlatból fakad, hogy az Európai Bizottság rendszerint a megelőző évek végén, az Országgyűlés őszi ülésszakának olyan időszakában teszi közzé a legújabb uniós közbeszerzési értékhatárokat, amely már nem teszi lehetővé a költségvetési törvény időben történő módosítását (a legutóbbi uniós értékhatárok az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2017. december 19-i számában kerültek közzétételre). Tekintettel arra, hogy az uniós közbeszerzési értékhatárok meghatározására a vonatkozó uniós irányelvek felhatalmazása alapján a nemzeti jogban közvetlenül alkalmazható rendelet formájában kerül sor, továbbá arra, hogy ezek közvetlen alkalmazhatóságát a Kbt. 15. § (2) bekezdése külön is megerősíti, valamint arra, hogy Közbeszerzési Hatóság elnöke az uniós értékhatárok közzétételéről rendszerint gondoskodik a Kbt. 15. § (5) bekezdése alapján, a jogalkalmazás szempontjából szükségtelen az uniós értékhatárok külön jogszabályban történő kihirdetése. E módosítás - tekintettel arra, hogy az uniós értékhatárok felülvizsgálatára rendszerint kétévente kerül sor, így az újabb értékhatárok várható közzététele 2019. év vége - 2020. január 1-jétől lép hatályba.

4. §

A módosítások a 424/2017. Korm. rendelet rendelkezéseit emelik törvényi szintre. A Kbt. 41. § (6) bekezdése arról rendelkezik, hogy a közbeszerzési eljárásban az eljárási cselekmények elektronikusan is gyakorolhatók. Az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásának szabályait a 424/2017. Korm. rendelet tartalmazza, amely a törvény rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet. A 424/2017. Korm. rendelet hatályba lépése óta eltelt idő tapasztalatai alapján indokolt az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásához kapcsolódó főbb rendelkezések törvényben való rögzítése.

Korábban az ajánlatkérők a Kbt. 26. § (1) bekezdése szerinti bejelentkezési és adatváltozásbejelentési kötelezettséget a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltett és 2012. június 18-tól elérhető Központi Bejelentkezési Rendszeren (KBEJ) keresztül teljesítették. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a Kbt. 26. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesülését jelenti az EKR-ben történő regisztráció vagy adatmódosítás, továbbá az ajánlatkérők nyilvántartására az EKR-ben kerül sor.

5. §

Tekintettel arra, hogy az EKR alkalmazásához szükséges az ajánlatkérő szervezetek regisztrációja, valamint az EKR-ben megvalósuló eljárási cselekmények megtételére jogosult felhasználók körének meghatározása, ezért indokolt - a felelősségi körökhöz hasonlóan - az ajánlatkérő képviseletében eljáró személyek körének meghatározása a közbeszerzési szabályzatban.

Az EKR jogosultsági rendszere jogosultsági szerepkörökön alapul, melyek hozzárendelhetők a rendszer felhasználóihoz, akik a szerepkörnek megfelelő felületekhez, funkciókhoz férnek hozzá.

A módosítás továbbá érinti a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók bevonásának kötelezettségét, így a jövőben szűkebb körben és a keretmegállapodásból történő beszerzések esetében is egyértelművé válik a szabályozás. A módosítás célja az ajánlatkérők adminisztratív terheinek csökkentése, megőrizve ugyanakkor azt a célt, hogy a nagy értékű, potenciálisan összetettebb beszerzések esetén fokozott szakértelem biztosítása indokolt az eljárások lebonyolítása során.

6. §

A módosítás a Kbt. ajánlatkérőkre irányadó általános szabályainak kiegészítését tartalmazza, figyelemmel az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló 2014/55/EU irányelv rendelkezéseire, amely előírja az Európai Bizottság megbízásából készített európai szabvány szerint kiállított elektronikus számlák fogadását és feldolgozását a tagállamok ajánlatkérői részéről.

Az irányelv uniós tagállamokra vonatkozó átültetési határidejét az irányelv akként határozza meg, hogy azt az európai szabvány elkészültéhez, majd annak közzétételéhez kötötte. A szabvány elfogadására és közzétételére végül a Bizottság (EU) 2017/1870 végrehajtási határozatában, az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2017. október 17-i kiadásában került sor, amely az átültetés határidejét az irányelvvel összhangban a közzétételtől számított 18 hónapon belül, 2019. április 18-ban határozta meg. Az irányelv alapján ekkortól kötelesek az ajánlatkérők az e szabvány szerinti elektronikus számlákat fogadni és feldolgozni. Ez tehát azt jelenti, hogy a már megkötött szerződések esetében is biztosítani kell a nyertes ajánlattevők számára a szabványnak megfelelő elektronikus számla benyújtásának a lehetőségét.

7. §

A központi beszerző szervekre vonatkozó kivételt a 424/2017. Korm. rendelet tartalmazta, jelen módosítással ez is törvényi szintre kerül. Az EKR alkalmazása a központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszerben az egyedi beszerzések megvalósításakor, vagy a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás alapján - a verseny újbóli megnyitásával vagy anélkül - történő beszerzés megvalósításakor nem kötelező, az EKR azonban képes ezeket a folyamatokat is támogatni, ha ajánlatkérő mégis az EKR használata mellett dönt. A kivétel indoka az, hogy a központi beszerző szervek által kezelt keretmegállapodások (vagy várhatóan a jövőben dinamikus beszerzési rendszerek) esetében olyan sajátos igények jelentkeznek a keretmegállapodások, az azokhoz kapcsolódó termékkatalógusok elektronikus kezelése tekintetében, amelyek indokolják, hogy a keretmegállapodások alapján történő beszerzésekre kifejlesztett speciális rendszerek továbbra is alkalmazhatóak legyenek, amennyiben azok megfelelnek az e rendszerekre külön végrehajtási rendeletben előírt követelményeknek. A központi beszerző szervek már 2017. február 1-től kötelesek az elektronikus kommunikáció alkalmazására, az EKR bevezetésével azonban a keretmegállapodás megkötéséig a közbeszerzési eljárás megvalósítására a központi beszerző szervek is az EKR-ben kötelesek. Amennyiben az ajánlatkérők - választásuk szerint - ezekben az esetekben az EKR helyett saját rendszereiket (illetve a keretmegállapodásban részes ajánlatkérők a központi beszerző szerv rendszerét) használják, a közbeszerzési adatok központi rendszerben történő rendelkezésre állása érdekében kötelesek az EKR-ben is megadni az eljáráshoz kapcsolódó adatokat.

8. §

Közös ajánlattétel esetén az ajánlattevők egymás közötti, a képviseletre jogosultat kijelölő megállapodásnak az elektronikus út használatára tekintettel az EKR-ben történő nyilatkozattételre és eljárási cselekmények megtételére való jogosultságra is ki kell térnie.

9. §

A módosítás orvosolja azt a gyakorlatban felmerült problémát, ha részekre történő ajánlattétel esetén az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételére vonatkozó határidő nem volt minden rész esetében tartható, mert valamely rész tekintetében például jogorvoslati eljárásra került sor. A módosítás egyértelműsíti, hogy részekre történő ajánlattétel esetén a közzétételre megküldés határideje valamennyi rész tekintetében az utolsó szerződés megkötésétől, a teljes eljárás eredménytelensége esetén valamennyi rész tekintetében az utolsóként meghozott, az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról szóló ajánlatkérői döntéstől kezdődik.

10. §

Az EKR használatához kapcsolódó pontosítás a közbeszerzési dokumentumok hozzáférése vonatkozásában, ha a törvényben foglalt okokból kifolyólag [Kbt. 41/C. § (1) bekezdés] az elektronikus kommunikáció nem kötelező.

11. §

Ugyan az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 100. § (2) bekezdése általános felhatalmazást ad a miniszterek részére igazgatási szolgáltatási díj meghatározására, a jogalkotói gyakorlat emellett rendszerint külön törvényekben állapít meg egy további felhatalmazó rendelkezést az igazgatási szolgáltatási díjakkal kapcsolatban. E jogalkotói gyakorlat, valamint a rendszerhasználati díj jogi megítélésének megerősítése céljából rögzítésre kerül, hogy a rendszerhasználati díj igazgatási szolgáltatási díjnak minősül, és ennek megfelelően került sor annak megfizetésére a 424/2017. Korm. rendelet alapján is. A módosítás annak érdekében, hogy a fenti megerősítésre mielőbb sor kerüljön az EKR-re tekintettel történő törvénymódosításoknál előbb lép hatályba, így a 40. § módosítására az EKR-re vonatkozó többi rendelkezéssel egyidejűleg, későbbi hatályba lépéssel ismételten sor kerül a módosítás 12. §-ában.

12. §

A módosítások a Korm. rendelet rendelkezéseit emelik törvényi szintre. Jelentőségükre tekintettel Kbt.-be kerülnek az EKR-rel szemben támasztott általános követelményekre vonatkozó szabályok, az EKR-ben továbbított dokumentumokkal, az EKR-ben elektronikus úton megtett nyilatkozatokkal szemben támasztott követelmények, továbbá a képviseletre vonatkozó speciális rendelkezések.

Az EKR a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett központi közbeszerzési nyilvántartás és a közbeszerzési eljárások elektronikus lebonyolítását támogató informatikai rendszer, amelynek alkalmazása 2018. április 15-től kötelező a közbeszerzési eljárásokban.

A törvénymódosítás értelmében a közbeszerzési eljárásokban kötelező az elektronikus kommunikáció azzal, hogy a törvény tételesen rendelkezik azokról az esetekről is, amikor az elektronikus úton történő kapcsolattartástól el lehet térni.

A 2014/24/EU irányelv általános célkitűzései az elektronikus közbeszerzés vonatkozásában rögzítik, hogy az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközöknek általánosan használt eszközzé kell válniuk, mivel azok egyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, növelhetik a közbeszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát, növelik a gazdasági szereplők esélyeit arra, hogy az egész belső piacon részt vegyenek a közbeszerzési eljárásokban. Mindezekre tekintettel a közbeszerzési eljárásokban kötelező a teljes körű elektronikus kommunikáció. A teljes körű elektronikus kommunikáció azt jelenti, hogy az eljárás minden szakaszában elektronikus úton kell folytatni a kommunikációt, beleértve a részvételi jelentkezések továbbítását és különösen az ajánlatok benyújtását, ugyanakkor az elektronikus kommunikációs eszközöknek az irányelv szerinti kötelező használata nem jelent olyan kötelezettséget, amelynek értelmében a közbeszerzési eljárásnak a szerződés odaítélését követő bármely részében - a módosítás eredményeként hatályba lépő 41. § (2) bekezdés c) pontjában felsoroltak kivételével - vagy az ajánlatkérő szerv szervezetén belüli belső kommunikáció, vagy az értékelés céljából elektronikus kommunikációs eszközöket kellene alkalmazni.

A törvénymódosító-javaslat alapján a Kbt. 41. § (3)-(5) bekezdései azokról az esetekről rendelkeznek, amikor az elektronikus kommunikáció kötelező, az azonban az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is történhet, amennyiben az megfelel külön a jogszabályban foglalt követelményeknek. Ezt a lehetőséget a rendelet szűk körben, olyan eljárás (tervpályázat) és olyan beszerzési megoldások alkalmazása esetén teszi lehetővé, amelyek az EKR által biztosítottakhoz képest speciális igényekkel rendelkeznek. Fontos hangsúlyozni, hogy az eltérés csak lehetőség, de ajánlatkérő a hivatkozott bekezdésekben felsorolt esetekben is dönthet az EKR használata mellett. Az EKR funkciója az eljárások folyamatmenedzsmentje mellett közbeszerzési eljárások átláthatóságának és nyilvánosságának fokozása érdekében statisztikai adatok nyilvántartására is kiterjed, ezért a jogszabályban meghatározott adatok EKR-ben való rögzítése még abban az esetben is kötelező, amikor magának a közbeszerzési eljárásnak a bonyolítása a rendszeren kívül történik.

Ezek közül is kiemelendő a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontja alapján induló hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetköre. A jogalkotó a formális eljárási lépések életszerűségét nélkülöző sürgősségű vis maior helyzetekhez alkalmazkodva úgy rendelkezik, hogy az ilyen eljárások a tárgyalások megkezdésével is megindíthatók [ld. 99. § (1) bekezdésének és 103. § (2) bekezdésének módosítását]. Fokozottan kell azonban ügyelni arra, hogy az ajánlatkérők megfelelően mérlegeljék a sürgősség által előidézett helyzetet, mert az átláthatóság alapelvének jobban megfelel az a megoldás, ha a gazdasági szereplők részére felhívás vagy tárgyalási meghívó előzetes kiküldésére, és a Közbeszerzési Hatóság egyidejű értesítésére kerül sor a törvényességi ellenőrzés lefolytathatósága érdekében. A módosítás alapján amennyiben - a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzet miatt - mégis arra kényszerül az ajánlatkérő, hogy a tárgyalások megkezdésével indítja meg az eljárást, úgy az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében utólag kell rögzítenie az EKR-ben az eljárás előkészítése (pl. gazdasági szereplők körében végzett, a helyzet megoldására vagy elhárítására leginkább alkalmas beszerzési igényekre vonatkozó felmérés), valamint az eljárás során, különösen a tárgyalásokról készített dokumentumokat. A jogalkotó a megtett intézkedésekről és döntésekről készített dokumentumok keletkezésével kapcsolatban szándékosan nem rendelkezik arról, hogy azokat az eljárás során, vagy utóbb kell-e elkészítenie az ajánlatkérőnek, mivel azt alapvetően a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzet, illetve ajánlatkérő kapacitásai határozzák meg (életszerűek lehetnek az eljárás folyamatában készített dokumentumok, a csak utóbb készítettek, vagy a részben folyamatában, részben utóbb készített dokumentumok is).

A Kbt. mint a legfontosabb garanciális eljárási szabályokat tartalmazó keretjogszabály szerepének megőrzése érdekében a módosítás rendelkezik továbbá arról is, hogy az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásának módjáról külön kormányrendelet rendelkezik, amely továbbra is biztosítja meghatározott, elektronikus úthoz kötött eljárási szabályoknak a törvény szabályaitól való eltérés lehetőségét (például elektronikus árlejtés esetén).

13. §

Az új 41/A. §-hoz fűződő indoklás:

Az EKR-ben jelentősen egyszerűsödött az ajánlat összeállítása azzal, hogy a rendszer a különféle nyilatkozatok megtételére elektronikus űrlapok segítéségével ad lehetőséget. Abban az esetben, ha a jogszabályok szerint egy nyilatkozatot alkalmazni kell az eljárásban, az űrlapok használata fő szabály szerint kötelező. Tekintettel arra, hogy az elektronikus rendszer számos adatot az űrlapok kitöltése révén tud feldolgozni, így az nem tudna megfelelően működni, amennyiben az ajánlattevők az elektronikus űrlap alkalmazása helyett a papír alapon aláírt nyilatkozat elektronikus másolatát csatolnák. Azokban az esetekben, amikor nem áll elektronikus űrlap rendelkezésre a nyilatkozat megtételéhez, főszabály szerint a nem elektronikusan megtett nyilatkozat egyszerű másolatának csatolása is elegendő.

A fent kifejtett okból az elektronikus űrlap kitöltését a törvény akkor is megköveteli, ha az ajánlatkérő a magyartól eltérő nyelvű ajánlattételt is lehetővé tette. Az EKR magyar és angol nyelven elérhető, az ajánlatkérő azonban lehetővé teheti más nyelven is az ajánlattételt, így amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre, a papír alapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata is csatolható. Ebben az esetben a magyar nyelven kitöltött elektronikus űrlapot a csatolt nyilatkozat fordításának kell tekinteni.

A kis- és középvállalkozások könnyebb hozzáférését segíti elő, hogy az EKR alkalmazása és az elektronikus kommunikációra vonatkozó követelmények nem követelik meg a vállalkozások részéről elektronikus aláírás használatát és azt - a következő, jellemzően a bankok vagy biztosítók garanciavállaló nyilatkozatára, valamint a kezességvállalásról szóló nyilatkozatra vonatkozó kivétellel - az ajánlatkérő sem követelheti meg.

Az olyan nyilatkozatokhoz fűződő követelmények, amelyek közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgálnak, elsősorban az ajánlati biztosítékhoz kapcsolódóan merülnek fel. Fontos követelmény, hogy az ajánlatkérő egyértelműen meg tudjon győződni arról, hogy a biztosítékot szükség esetén le tudja hívni, érvényesíteni tudja. Ezen követelményeknek az EKR-ben bonyolított eljárások esetén is meg kell felelni, ami azt jelenti, hogy az igényérvényesítés alapjául szolgáló dokumentumot a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti teljes bizonyító erejű elektronikus dokumentumként kell az ajánlathoz csatolni. A Pp. 325. § (1) bekezdés f) pontja alapján teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el.

A törvénymódosítás a 424/2017. Korm. rendelet egyik legfontosabb szabályának átvétele útján a képviseleti jogosultságra vonatkozóan vélelmet állít fel: az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Míg a papír alapon megtett nyilatkozatok kapcsán a gyakorlat szerint az ajánlatkérők a cégjegyzékben szereplő adatok alapján és aláírási címpéldány bekérésével ellenőrzik, hogy a benyújtott nyilatkozatot valóban a képviseletre jogosult tette-e meg, az EKR-ben elektronikusan megtett nyilatkozatok tekintetében (ahol pl. az ajánlat benyújtására jogosultsággal rendelkező egy gombnyomással küldi el az ajánlatot), ez nem lenne kivitelezhető, illetve aránytalan nehézségekbe ütközne. Az EKR-t használó szervezetnek kell azt biztosítania, hogy aki az adott cselekmény megtételére a rendszerben jogosultsággal rendelkezik, az ahhoz szükséges felhatalmazással rendelkezzen, illetve annak kereteit ne lépje túl - ennek kockázatát az érintett szervezetnek kell viselnie.

Az EKR-ben olyan nyilatkozatokra is rendelkezésre áll elektronikus űrlap, amelyeket adott esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetnek is meg kell tennie [ilyen különösen az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (EEKD) űrlap]. Az elektronikus rendszer működéséből adódóan ezeket a nyilatkozatokat a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A hamis nyilatkozattétel kapcsán releváns, hogy a szabályozás kimondja: a más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek.

Az új 41/B. §-hoz fűződő indoklás:

Az új § az irányelvi rendelkezésekkel összhangban szabályozza az EKR használatával szemben támasztott alapvető követelményeket. A szabályozás a benyújtandó dokumentumokkal, az azokra vonatkozó ajánlatkérői előírásokkal kapcsolatosan fogalmaz meg általános elvárásokat. Az ajánlatkérő szerveknek - bizonyos konkrét helyzetek kivételével - olyan elektronikus kommunikációs eszközöket kell használniuk, amelyek nem eredményeznek megkülönböztetést, általánosan hozzáférhetőek és kompatibilisek az általánosan használt termékekkel, valamint nem korlátozzák a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljárásban való részvételi lehetőségét.

Az új 41/C. §-hoz fűződő indoklás:

A rendelkezés a 424/2017. Korm rendeletben írtak törvényi szinten történő rendezésével - a 2014/24/EU irányelvben foglaltakkal összhangban - tételesen meghatározza azokat az eseteket is, amikor nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása, a rendszertől való eltérés azonban minden esetben indoklási kötelezettséget von maga után. Fontos hangsúlyozni, hogy az eltérési lehetőség csak az adott eljárási cselekményre, vagy adott dokumentumra vonatkozik, nem jelenti azonban azt, hogy a teljes eljárás az EKR-en kívül kerüljön lefolytatásra. Amennyiben tehát például az ajánlat egy része nem nyújtható be elektronikus úton, akkor az ajánlatnak kizárólag ezen része kerülhet papír alapon benyújtásra, az eljárás egyéb része azonban az EKR-ben folytatandó le.

A 41/C. § (1) bekezdés d) pontja arról az esetről rendelkezik, amikor az ajánlatkérő olyan fizikai vagy méretarányos modellek benyújtását írja elő, amelyek elektronikus úton nem továbbíthatók. A törvénymódosítás szándékosan használ eltérő megfogalmazást, mint a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben szereplő mintapéldány, mivel nem csak az alkalmasság igazolása körében benyújtandó mintapéldány csatolása fordulhat elő, hanem például elképzelhető a szakmai ajánlat körében olyan modell benyújtására vonatkozó előírás is, amely indokolttá teszi a törvénymódosító-javaslatban használt megfogalmazást, továbbá az jobban illeszkedik a tervpályázati eljárásokhoz is, mintha csupán a mintapéldányra szűkítené a jogszabály az EKR-től való eltérés lehetőségét.

A jogszabály-módosítás mindössze két esetben enged teljes eltérést az elektronikus út alól:

- ha az EKR üzemeltetője által a honlapján közzétett tájékoztatás alapján az EKR részben (pl. egyes eljárástípusok vagy eljárási cselekmények vonatkozásában) vagy egészben tartósan nem tudja biztosítani a Kbt.-nek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást; vagy

- ha az EKR több napon keresztül fennálló üzemzavara miatt a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt nem lenne megvalósítható.

A módosítás 41/C. § (6) bekezdése azonban ez utóbbi két esetre is előírja bizonyos adatok EKR-ben történő rögzítésének kötelezettségét. A Kbt. 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztató EKR-ben rögzített űrlapon való kitöltésének fontos szerepe van (és ezáltal ez a lépés elengedhetetlen akkor is, ha egyébként üzemzavar miatt a hirdetmény feladása nem lehetséges, és az űrlapot ajánlatkérő csak utólag tölti ki), mivel a statisztikai célú lekérdezésekhez az adatok egy jelentős részét az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóból nyeri a rendszer. Annak érdekében tehát, hogy a hazai közbeszerzési eljárásokról a lehető legpontosabb képet kapjuk, és a statisztikák ne torzítsanak, a módosítás 41/C. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti kivételek esetén is szükséges a megfelelő adatrögzítés.

Az eljárás iratanyagának utólagos rögzítési kötelezettsége kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az EKR egy központi és egységes rendszer, így a cél, hogy a magyarországi közbeszerzések teljes egészében nyomon követhetőek legyenek a rendszeren keresztül. Mindezekkel együtt az utólagos rögzítési kötelezettség nem kíván indokolatlan adminisztrációs terhet róni az ajánlatkérőkre, így azokat nem eljárási cselekményenként, hanem az eljárás végén (eredménytájékoztató feladása) kell a rendszer erre szolgáló felületére feltölteni.

14. §

A közbeszerzési terv minimális adattartalmára a 424/2017. Korm. rendelet jelenleg is tartalmaz előírást, a rendelkezés ennek törvényi felhatalmazását teremti meg.

Az előírás mögött az a jogalkotói szándék húzódik meg, hogy az ajánlatkérők - összhangban az európai uniós elvárásokkal is - nagyobb figyelmet fordítsanak beszerzési igényeik megfogalmazására, nagyobb hangsúlyt kapjon az előre tervezés. Az előírás és a 424/2017. Korm. rendeletben meghatározott, közbeszerzési tervre irányadó minimális adattartalom elősegíti a Kbt. 28. § (1) bekezdésében megfogalmazott követelmény érvényesülését is, miszerint ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást - a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel - megfelelő alapossággal előkészíteni. Amennyiben ajánlatkérők már a közbeszerzési terv elkészítésekor fokozottabb előrelátást tanúsítanak, az egyes eljárásaik előkészítése is meggyorsulhat. A rendelkezés továbbá - az előre tervezés hangsúlyosabbá tétele okán - a hatékony és felelős gazdálkodás elvét is visszatükrözi, mindezek mellett ugyanakkor hangsúlyozandó az is, hogy a Kbt. 42. §-ában foglaltak továbbra is irányadóak, tehát a közbeszerzési tervben szereplő eljárás lefolytatására ezután sem kötelesek ajánlatkérők, illetve az előzetesen rögzítettektől eltérhetnek.

15. §

A módosítás célja kettős: egyrészről a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstár (a továbbiakban: CoRe) és az EKR jövőbeni összekapcsolására tekintettel rendelkezik a szerződések nyilvántartásáról. Másrészről a 424/2017. Korm. rendeletből törvényi szintre emeli a közbeszerzési eljárások meghatározott dokumentumainak EKR útján történő közzétételi kötelezettségét.

A Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázis funkcióit az EKR-ben lefolytatott eljárásokhoz kapcsolódó adatközzétételi kötelezettségek körében átveszi az EKR és a CoRe. A nyilvánosság biztosítása érdekében tehát a Kbt. 43. § (1) bekezdés a)-c) pontjai és 43. § (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti adatokat az EKR-ben, illetve a CoRe-ban szükséges közzétenni. A 2018. április 15-ét megelőzően, az EKR-en kívül indult közbeszerzési eljárások nyilvános adatai a Közbeszerzési Adatbázisban továbbra is elérhetőek maradnak, azonban a Kbt. 43. § (1) bekezdés g) pontja szerinti éves statisztikai összegzést az EKR-ből kinyerhető statisztikai adatok a továbbiakban szükségtelenné teszik.

16. §

Az eljárások dokumentálására, illetve a Közbeszerzési Hatóság, vagy jogszabályban feljogosított más szerv (például Gazdasági Versenyhivatal) dokumentumokhoz történő hozzáférésére vonatkozó szabályok pontosításra és kiegészítésre kerülnek az EKR használatára tekintettel. A rendelkezés továbbá törvényi szintű felhatalmazást keletkeztet arra, hogy statisztikai célokból kormányrendeletben kerüljön meghatározásra a törvényben előírtakon kívül bizonyos, az EKR-ben rögzítendő közbeszerzésekre vonatkozó adatok köre.

17. §

Az elektronikus kapcsolattartásra tekintettel történő kiigazítás. Figyelemmel arra, hogy a dokumentumok elektronikusan, elektronikus űrlapként, illetve elektronikus másolati formában kerülnek benyújtásra - amelynek szabályait az e törvénymódosítással bevezetendő, Kbt. 41/A. §-a tartalmazza - az eredeti, illetve másolati példányú dokumentumokra vonatkozó előírások relevanciájukat vesztik.

18. §

Az EKR használatához kötődő pontosítás. Tekintettel arra, hogy az eljáráshoz kapcsolódó közbeszerzési dokumentumok az elektronikus rendszerben férhetőek hozzá, így az azok elérésére vonatkozó információ is az EKR-en belül értelmezendő.

19. §

A rendelkezéssel az EKR üzemeltetéséhez kapcsolódó részletszabályok külön jogszabályban történő szabályozására vonatkozó utalások kerülnek beiktatásra.

20. §

A jelenlegi szabályozás gyakorlati tapasztalatok szerint nehezen kezelhető helyzetet teremtett abban az esetben, ha az ajánlatkérő a Kbt. 87. § (6) bekezdése alapján úgy döntött, hogy nem tart tárgyalást, ugyanis az ajánlati kötöttség az erről szóló értesítéssel automatikusan beáll. Ilyen esetben, valamint ajánlati biztosíték adásához kötött ajánlattétel egyidejű előírásával előfordulhatott olyan helyzet - amennyiben az ilyen helyzetre irányadó feltételeket az ajánlatkérő nem határozta meg előre -, hogy akár az összes ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné nyilvánította az ajánlatkérő. A módosítás az e körben fennálló joghézagot tisztázza, és teszi egyértelművé, hogy miként kell eljárnia az ajánlatkérőnek és ajánlattevőknek ilyen esetekben.

A módosítás továbbá a fenti logika és rendelkezés alkalmazásával kizárja, hogy amennyiben az ajánlatkérő az egyetlen beérkező ajánlatra tekintettel, nem kíván elektronikus árlejtést lefolytatni, azt a biztosíték hiánya miatt érvénytelenné kelljen nyilvánítania.

21. §

Az EKR üzemzavarára tekintettel a 424/2017. Korm. rendelet rendelkezéseinek törvényi szintre emelése. Informatikai rendszerek használata során szükséges felkészülni arra az eshetőségre is, hogy a rendszerben valamilyen oknál fogva üzemzavar keletkezik, amely alatt akár az ajánlattételi, vagy részvételi határidő is lejárhat. Erre az esetre szükséges rendelkezni arról, hogy a módosító hirdetmény az üzemzavar elhárulása után haladéktalanul feladható.

A hirdetmény ajánlattételi, vagy a részvételi határidő lejárta után történő feladásának az üzemzavar elhárulása után haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon meg kell történnie. A rendelkezés nem kíván indokolatlan többletterhet róni ajánlatkérőkre, a "haladéktalanul" kitétel mindig a konkrét eljárás és az üzemzavar tényleges elhárulása tükrében értelmezhető. Így például megfelel a jogalkotói szándéknak az aznapi hirdetményfeladás, ha az üzemzavar munkanapon hárul el, azonban olyan esetekben, amikor ez nem teljesíthető -munkaidő végén, éjszaka, hétvégén, vagy munkaszüneti napon ér véget az üzemzavar -, a következő munkanapon történő feladás is jogszerűnek minősül.

22. §

A 424/2017. Korm. rendelet rendelkezésének törvényi szintre emelése. Az EKR-ben az űrlapok használata fő szabály szerint kötelező, tekintettel arra, hogy az elektronikus rendszer számos adatot ezek kitöltése révén tud feldolgozni, így az nem lenne képes megfelelően működni, amennyiben az ajánlattevők az elektronikus űrlap alkalmazása helyett a papír alapon aláírt nyilatkozat elektronikus másolatát csatolnák. Az űrlapok használata ezzel együtt a gazdasági szereplők adminisztrációs terheit is csökkenti.

23. §

A Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pontja szerinti jogtalan befolyásolás nem tartalmazza a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontjában megtalálható jogorvoslatra vonatkozó rendelkezést. A rendelkezés egyértelműsítése és pontosítása érdekében szükséges a jogorvoslat esetkörére kitérni a Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pontja vonatkozásában is.

24-25. §

Az elektronikus út használatából következik a képviseletre vonatkozó kiegészítés az alkalmasság igazolásához igénybe vett szervezetek tekintetében annak előírásával, hogy az ajánlatnak vagy részvételi jelentkezéseknek a tőlük származó meghatalmazást is tartalmaznia kell. A kiegészítés a 424/2017. Korm. rendelet rendelkezésének törvényi szintre emelése.

A bontást az EKR automatikusan végzi, és ennek időpontjától az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések az ajánlatkérők számára is rendelkezésre állnak. A rendszer automatikusan megjeleníti az ajánlattevők számára a felolvasólapon szereplő adatokat és elkészíti a bontási jegyzőkönyvet, amely tartalmazza az ajánlattevőnként, illetve részvételre jelentkezőnként az ajánlattevő nevét, székhelyét, a cím adatait, és a felolvasólap adattartalmát. A bontási jegyzőkönyvet az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők, az eljárás megnyitásakor a bontási adatokat tartalmazó felületen megtekinthetik, amennyiben ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyv megküldéséről gondoskodott.

A bontási jegyzőkönyv automatikusan generált részei nem szerkeszthetőek, azonban az ajánlatkérőnek lehetősége van a jegyzőkönyvet szabad szövegesen kiegészíteni, így például, ha az elektronikusan benyújtott részvételi jelentkezés vagy ajánlat mellé mintapéldányt nyújt be az ajánlattevő, az ajánlatkérő kiegészítheti a bontási jegyzőkönyvet ennek dokumentálásával, továbbá a rendszer lehetőséget biztosít a mintapéldány átvételéről szóló jegyzőkönyv és az arról készült fénykép feltöltésére is az eljárás iratai közé.

A bontást megelőzően a rendszer biztosítja az ajánlatok titkosságát, azokhoz a bontást megelőzően senki nem tud hozzáférni.

26. §

A jelenlegi szabályozás nem egyértelmű a tekintetben, hogy miként jár el helyesen ajánlatkérő abban az esetben, ha az ajánlattevő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolásait egyáltalán nem, határidőn túl, vagy nem megfelelően nyújtotta be. Az egyenlő bánásmód alapelvéből is fakadóan kialakult azon jogértelmezési gyakorlat, miszerint ajánlatkérőt abban az esetben is hiánypótlási illetve felvilágosítás kérési kötelezettség terhelte, ha az ajánlattevő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívás ellenére egyáltalán nem nyújtott be dokumentumot. A közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges időigény csökkentéséhez fűződő érdek, valamint a joggal való visszaélés tilalmának érvényesülése ugyanakkor indokolja, hogy az ajánlatkérő - az erre irányuló felhívás ellenére - a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok benyújtásának teljes körű elmulasztását automatikusan akként értékelhesse, hogy az érintett ajánlattevőnek a továbbiakban nem célja a közbeszerzési eljárásban való sikeres részvétel.

A javaslat továbbá az igazolások benyújtásával kapcsolatos megengedőbb rendelkezéseket ír elő a gazdasági szereplők adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében. A közbeszerzési eljárások iratainak elektronikus rendelkezésre állására tekintettel lehetővé válik, hogy az ugyanazon ajánlatkérő számára korábban már a gazdasági szereplő által benyújtott igazolást (amennyiben az az érintett új eljárásban is tartalmilag megfelelő) ne kelljen ismételten csatolni.

27. §

A módosítás a jelenleg a 424/2017. Korm. rendeletben a hatályos törvényi rendelkezésektől eltérő, EKR-hez kötődő fontos szabályt emel törvényi szintre. Eszerint, ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel, - a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével - felhívja az ajánlattevőt annak javítására.

Több tekintetben is aggályos lenne, ha az elektronikus rendszerben az ajánlatkérő hozzáférést kapna az ajánlattevő ajánlatának szerkesztéséhez, ilyen szerkesztési jogosultság nélkül ugyanakkor a számítási hiba javítását nem tudja elvégezni.

A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló -adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, az ajánlat érvénytelen. E nélkül előállhatna az a helyzet, hogy az ajánlattevő szándékosan nem javítja ki a hibát, ha az ajánlatban eredetileg rögzített ajánlati elem figyelembevétele kedvezőbb helyzetbe hozná az értékelés során. Az új szabály bevezetése tehát azt a célt szolgálja, hogy az ajánlattevő az eljárás eredményét ne tudja visszaélésszerű magatartásával befolyásolni.

A rendszer átláthatósága érdekében szükséges, hogy a rendszerben változatlan formában is megjelenjen az eredeti ajánlat, ugyanakkor mivel a rendszer az ajánlat egyes adatait (így az értékelésre kerülő elemeket) használja az eljárás további szakaszaiban, illetve az EKR-ből kinyerhető statisztikai adatok alapját jelentik, ezért elengedhetetlen az is, hogy a számítási hiba a rendszerben - a papír alapú gyakorlattól eltérően - valóban javításra kerüljön.

28. §

A javaslat a 424/2017. Korm. rendelet azon rendelkezését veszi át, amely a Kbt. eredménytelenségi okainak sorát egészítette ki azzal a technikai okra visszavezethető körülménnyel, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely a Kbt.-ben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem orvosolható.

Az elektronikus kommunikáció bevezetése a közbeszerzésekben olyan jelentős technikai eredmény, amely számos előnyt biztosít a hagyományos papír alapú kommunikációval szemben, így például csökkenti az adminisztratív terheket, egyszerűsödnek, gyorsulnak az eljárások és megteremti azok jobb átláthatóságát. Napjaink informatikai megoldásai lehetővé teszik olyan komplex rendszerek létrehozását, amelyek megbízhatósága minimális szintre szorítja az azok működésében potenciálisan felmerülő hibákat. Ez az állítás természetesen magában hordozza azt is, hogy a működési hibák nem zárhatók ki teljesen, miként az sem, hogy szervezett informatikai támadások eredményezik egy adott rendszer leállását, vagy működésének korlátozottságát - ezek a hibák azonban csak a legritkább esetekben fordulhatnak elő. Az ilyen jogbizonytalanságot okozó esetek elkerülése érdekében - noha az a Kbt. alapelveiből levezethető - a kiegészítés tételes jogi rendelkezéssel biztosítja az EKR működési hibájából (amely tehát objektív kategória és jelentheti a külső beavatkozásból előálló hibát is) eredő, jogszerűtlen és nem orvosolható helyzetet eredményező eljárásoknak az eredménytelenné nyilvánítását.

A módosítás emellett rendelkezik arról is, hogy a fedezet összegét az EKR-ben, illetve azon kívül milyen módon szükséges a bontásig rögzíteni, amely a 75. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásához kapcsolódó szabály.

29. §

A jogalkalmazók segítése érdekében szükséges az ajánlatkérő számára lehetőség biztosítása arra, hogy a közbeszerzések ellenőrzését végző szerv megállapítása alapján az összegezés megküldését követően, annak módosítása előtt bizonyos bírálati cselekményeket végrehajthasson. Ennek megfelelően a rendelkezés immár legfeljebb két alkalommal biztosít lehetőséget az ajánlatkérő számára az összegezés módosítására: erre az ajánlatkérő saját kezdeményezésére, és az ellenőrző szervek megállapítása alapján is kerülhet sor. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy kizárólag az ellenőrző szervek megállapítása alapján van lehetőség újabb bírálati cselekmények elvégzésére, illetve a rendelkezés szövege nem határoz meg sorrendet az összegezés két alkalommal történő módosítását illetően (az ajánlatkérő általi módosítást megelőzheti az ellenőrző szervek megállapítása alapján történő módosítás is).

Fontos továbbá kiemelni, hogy a bírálati cselekményekre és az összegezés módosítására vonatkozó korlát nemcsak a jogsértés orvosolhatóságának terjedelmére vonatkozik, hanem a módosításra nyitva álló határidőre is: az a fenti rendelkezésekkel együttesen is csak az összegezés megküldésétől számítottan húsz nap, vagy a részvételi szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig tartó időtartam. A megtett bírálati cselekményekre és az összegezés egy vagy legfeljebb két alkalommal történő módosítására tehát kizárólag ezen határidők betartásával kerülhet sor.

30-31. §

A rendelkezések az EKR használatára tekintettel a Kbt. terminológiáját pontosítják, értelmezését az elektronikus úthoz igazítják, mivel a közbeszerzési dokumentumok elérhetősége is az EKR-en belül értelmezhető.

32. §

Az EKR-hez kapcsolódó fontos szabály - amit informatikai szempontok tesznek indokolttá -, hogy tárgyalásos eljárásban - beleértve a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat is - minden esetben kötelező végleges ajánlat írásbeli benyújtása, amit értelemszerűen az EKR-ben kell megtenni. Erre azért van szükség, mert a rendszer egy meghatározott eljárási cselekmény sorrendben kezeli az eljárásokat, az algoritmusok nem tudják kezelni azt a - papír alapon korábban működő - gyakorlatot, hogy az ajánlattevő végleges ajánlat benyújtása nélkül fenntartja ajánlatát, hanem szükség van az új, írásbeli ajánlat benyújtására a további eljárási lépések megtételéhez.

33-34. §

Ld. a 30-31. §-hoz fűzött indokolást.

35. §

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának és feltételeinek a beszerzés egészére, annak teljes időtartama alatt fenn kell állnia. A feltételek fennállását a Közbeszerzési Hatóság szigorúan ellenőrzi.

A rendkívüli sürgősségre alapozott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás feltételrendszerének nem feleltethető meg a keretmegállapodás, mivel az tipikusan egy olyan beszerzési igény kielégítésének eszköze, amelynek esetében az ajánlatkérő nem ismeri előre a beszerzés pontos feltételeit és körülményeit, amely helyzet nem összeegyeztethető egy vis maior körülmény miatt bekövetkezett, pontosan azonosítható beszerzési igénnyel, amely az ajánlatkérő oldalán azonnali reakciót igényel.

A kiegészítés megerősíti a Közbeszerzési Hatóság törvényességi ellenőrzését és hozzájárul a versenyt nélkülöző hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások magas arányának visszaszorításához.

36-37. §

A módosítás egyértelműsíti, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások során minden esetben kötelező végleges ajánlat megtétele.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében fontos körülmény, hogy a rendkívüli sürgősségre alapított eljárások esetén a tárgyaláson szóban tett ajánlatot az EKR -értelemszerűen - nem tudja kezelni, ezért minden esetben szükséges írásbeli ajánlat benyújtása.

A módosítás továbbá megerősíti, hogy azokban a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokban, ahol az ajánlattevők közötti verseny az eljárás jogalapjánál fogva lehetséges, az ajánlatkérőknek minden körülményt figyelembe kell vennie annak érdekében, hogy a hatékony közpénzfelhasználást biztosító egyik legfontosabb eszközként - legalább három ajánlattevő felhívásával -, versenyhelyzetet teremtsenek.

38. §

A javaslat részben pontosításokat tartalmaz, tekintettel arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokhoz kapcsolódó, a Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzési cselekmények tekintetében is az EKR használandó.

Emellett a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számának csökkentése, illetve a megfelelő jogalappal kapcsolatos, előzetes ajánlatkérői mérlegelés ellenére megindított eljárások visszaszorítása érdekében igazgatási-szolgáltatási díj kerül bevezetésre a Közbeszerzési Hatóság törvényességi ellenőrzéseinek vonatkozásában. Ezen felül a javaslat további pontosító rendelkezéseket tartalmaz a Hatóság általi ellenőrzésekkel kapcsolatos eljárási szabályok tisztázása érdekében.

A Kbt. 3. § 23. pontja szerint a Kbt. alkalmazásában a közbeszerzés megkezdésének minősül a tárgyalás megkezdésének időpontja is. A Kbt. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra vonatkozó részében, a 102. § (2) bekezdése lehetőséget biztosít - ha a körülmények által megkövetelt rendkívüli sürgősség nem teszi lehetővé ajánlattételi felhívás elkészítését - a közbeszerzési eljárás tárgyalási meghívóval való megkezdésére. Rendkívüli sürgősség esetén előállhat olyan helyzet, amikor ajánlatkérőnek azonnal meg kell kezdenie a tárgyalást a beszerzési igénye kielégítése érdekében. A módosítás erre tesz javaslatot azzal, hogy a Kbt. 3. § 23. pontjában szereplő értelmező rendelkezés gyakorlati alkalmazhatóságát teszi lehetővé, és a rendkívüli sürgősség miatt indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdésére vonatkozó szabályokat kiegészíti a tárgyalások megkezdésével.

A Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontja alapján a tárgyalások megkezdésével induló eljárások esetén a módosítás a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben - az életszerűbb szabályozás érdekében - elsődlegesen az eljárás megindulására vonatkozó, Közbeszerzési Hatóság részére történő tájékoztatási kötelezettséget határoz meg az ajánlatkérőkkel szemben. Lehetnek ugyanis olyan vis maior helyzetek, amelyekben a törvényességi ellenőrzéshez szükséges igazgatási szolgáltatási díjnak az eljárás megkezdésével történő egyidejű befizetése nem lenne életszerű, így azt legkésőbb az eljárás lezárását követően kell az ajánlatkérőknek megtenniük, az erről szóló igazolást benyújtaniuk. Ehelyütt is felhívjuk azonban a figyelmet a tárgyalások megkezdésével induló eljárások esetén az átláthatóság alapelvének fokozott figyelembe vételére és az ajánlatkérő felelős eljárásának szükségességére (ld. Kbt. 41. §-ának módosítására vonatkozó rendelkezéshez fűzött indokolást).

39. §

Az EKR alkalmazására, az elektronikus kapcsolattartásra tekintettel tett pontosítás.

40. §

A dinamikus beszerzési rendszerek létrehozására és az azokhoz történő csatlakozásra a módosító javaslat értelmében kizárólag az EKR keretein belül van lehetőség (a dinamikus beszerzési rendszerből történő beszerzés megvalósítása során ugyanakkor van lehetőség más rendszer alkalmazására is), és az EKR honlapján elérhető információk megfelelnek a még hatályos törvényben, irányelvi alapokon nyugvó tájékoztatási kötelezettségnek. A módosítás erre tekintettel csökkenti az ajánlatkérők adminisztratív terheit: a dinamikus beszerzési rendszer használatával kapcsolatos technikai információkat nem szükséges a közbeszerzési dokumentumokban közölniük.

41. §

A 424/2017. Korm. rendeletből törvényi szintre emelt hiánypótló rendelkezés, mely szerint, ha egy olyan eljárásban, amelyben az ajánlatkérő e-árlejtés alkalmazását írta elő, nem érkezik legalább két ajánlat, az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy nem tart elektronikus árlejtést, hanem a benyújtott ajánlat bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt, és az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az értesítés ajánlatkérő általi megküldésével beáll.

42. §

Az EKR bevezetésével nemcsak a korábban papír alapon is folytatható eljárási fajták egyszerűsítése valósult meg, hanem lehetőség nyílt a kizárólag elektronikusan megvalósítható eljárási fajták szélesebb körben történő elterjedésére az EKR támogatása révén. Az e körben kialakult hazai és uniós tagállami gyakorlatban felmerült tapasztalatok alapján több pontosítást is tartalmaz a törvénymódosítás. Ilyen többek között, hogy elektronikus katalógus létrehozására értelemszerűen van lehetőség részajánlattétel biztosítása esetén egy adott rész tekintetében is, vagy, hogy az ajánlatkérő a keretmegállapodás keretében alkalmazott elektronikus katalógus esetén a verseny újranyitás módszereként a meglévő katalógusokból való választás során az ajánlatok létrehozásához szükséges információgyűjtést az erről szóló értesítést követően is elhalaszthatja vagy visszavonhatja.

Fontos, az elektronikus katalógusok rugalmas rendszerét biztosító kiegészítés, hogy a frissített katalógusok útján megvalósított verseny újranyitás esetén lehetőség nyílik a korábbi katalógusban szereplő termék helyett új termék feltöltésére. E szabály a keretmegállapodások keretében alkalmazott elektronikus katalógusok egy már elterjedt gyakorlatát jeleníti meg jogszabályi szinten, és a jogintézmény lényegének megfelelően biztosítja a hosszú távra kötött keretmegállapodások esetén is a gyorsan "elavuló" termékkörök rugalmas beszerzésének lehetőségét. Ez nem jelenti azonban, hogy az új termékek feltöltése keretében az eredeti közbeszerzéstől eltérő új beszerzési tárgyakra is kiterjeszthető az elektronikus katalógus, ezt ugyanis a Kbt. alapelvei mellett a keretmegállapodásra irányadó szabályok is kifejezetten tiltják [Kbt. 104. § (9) bekezdés] - új termékkörök vagy a korábbiaktól eltérő termékek (pl. laptop helyett nyomtató) beszerzésére irányuló szándék esetén ugyanis értelemszerűen új közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges.

További egyszerűsítés a keretmegállapodások keretében alkalmazott elektronikus katalógusok esetében, hogy a már meglévő katalógusokból történő információgyűjtés körében a módosítás újraszabályozza az előzetes értesítés és az információgyűjtés közötti minimális időtartam hosszát. A módosítás a korábbi, legalább öt munkanapos időtartam helyett az ajánlatkérő döntési kompetenciájába utalja annak megítélését, hogy mennyi időre lehet szüksége az ajánlattevőknek a beszerzéssel érintett termékeik áttekintésére, és annak eldöntésére, hogy elutasítják-e az információgyűjtést. A Kbt. alapelveinek megfelelően természetesen ezt a jogát sem gyakorolhatja ajánlatkérő visszaélésszerűen, és általában nem tekinthető megfelelőnek 1-3 napos határidők biztosítása egy több terméket érintő beszerzés esetén. A megfelelő idő mérlegelése során tehát nem az ajánlatkérő által megállapított - adott esetben saját mulasztásából eredő -sürgősség a meghatározó, hanem, hogy az ajánlattevőknek mi lehet az a - felülvizsgálandó termékek számára és összetettségére figyelemmel - szükséges idő, amely alatt felülvizsgálhatják katalógusaikat.

Jelentősen kiegészül a törvény a dinamikus beszerzési rendszer keretében alkalmazott elektronikus katalógusokra vonatkozó szabályok tekintetében, mely még a keretmegállapodásoknál is rugalmasabb, gyorsabb, ugyanakkor potenciálisan nagyobb árversenyt eredményező, hatékonyabb beszerzési módszert jelent.

A dinamikus beszerzési rendszer fennállása során - a keretmegállapodásoktól eltérően - a rendszerhez bármely gazdasági szereplő azonos feltételeknek történő megfelelés esetén csatlakozhat utóbb. A törvénymódosítás a jogintézmény ezen sajátosságát hasznosítja tovább amikor arról rendelkezik, hogy az ajánlattevők által folyamatosan frissíthető, karbantartható elektronikus katalógusok voltaképpen lehetővé teszik az értesítés és az információgyűjtés közötti határidők minimalizálását - vagyis az ajánlatkérők által meghatározható megfelelő idő általában rövidebb lehet, mint keretmegállapodások esetén. A katalógusok folyamatos frissítése, karbantartása érdekében a törvénymódosítás továbbá kifejezetten lehetővé teszi az ajánlatkérők számára az ajánlattevők felszólítását a katalógusuk frissítésére, mely alapján - az információgyűjtés visszautasításához hasonlóan - azonban ajánlattevő nem köteles a frissítés elvégzésére.

A folyamatos karbantartás továbbá azt jelenti, hogy a dinamikus beszerzési rendszer - mint az ajánlatkérő gyakran felmerülő beszerzéseit támogató módszer - keretében a rendszeres ajánlatkérésekről történő megfelelő előzetes tájékoztatást követően nincs szükség az ajánlattevőknek a katalógusaik felülvizsgálatához külön időre. Ilyen esetben ugyanis előre tudják mennyi idő áll rendelkezésükre az egyes rendszeres ajánlatkérések között. A törvénymódosítás szerint azon körülményt, hogy az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszer keretében alkalmazott elektronikus katalógusok útján rendszeres ajánlatkérést kíván megvalósítani, már a közbeszerzési dokumentumokban, vagyis a rendszer létrehozása során meg kell jelölnie, annak indokaival együtt. Ekkor még ajánlatkérőnek nem kell feltétlenül rendelkeznie a rendszeres ajánlatkérés részleteiről, így különösen arról, hogy milyen időközönként (pl. hetente, havonta) kerül sor rendszeres ajánlatkérésre. E tájékoztatást elég csupán az első ilyen beszerzés megvalósítását megelőzően megadnia az ajánlattevők részére.

Végül a dinamikus beszerzési rendszer esetében - mely a keretmegállapodásokhoz hasonlóan hosszabb időre jön létre - ugyancsak felmerülhet a termékek "elévülése". Ezt a módosítás akként kívánja kezelni, hogy a rendszer keretében alkalmazott elektronikus katalógus karbantartása révén a termékek cseréjére is legyen lehetőség. Ezt természetesen a keretmegállapodásoknál leírtakhoz hasonlóan kizárólag műszakilag egyenértékű, vagy a meghatározó műszaki paramétereiben kedvezőbb termékkel teheti meg ajánlattevő és kizárólag az ajánlatkérő megfelelő tájékoztatása mellett. A termékcsere lehetősége ebben az esetben sem eredményezheti a dinamikus beszerzési rendszeren belül az eredetitől eltérő, új beszerzési tárgyak elérhetőségét (pl. laptop helyett nyomtató) az ajánlatkérő részéről, ugyanakkor nem kizárt, hogy az ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszer létrehozására vonatkozó szabályok alkalmazásával újabb résszel (beszerzési tárggyal) bővítse a rendszert.

43. §

A módosítás az elektronikus eljárásra, és az EKR kötelező használatára tekintettel pontosítja a nemzeti eljárásrendben, összefoglaló tájékoztatással induló közbeszerzési eljárás szabályait. Az összefoglaló tájékoztatások megküldése ennek értelmében nem a Közbeszerzési Hatóságon keresztül történik, hanem közvetlenül az EKR-ben, illetve az előzetesen kiválasztott három gazdasági szereplő rögzítésére is itt kerül sor. Ehhez kapcsolódóan az összefoglaló tájékoztatás visszavonásával kapcsolatos cselekmények is közvetlenül az EKR-ben tehetőek meg.

A módosítás továbbá egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérők választásuk szerint hirdetmény közzétételével is megindíthatják a nemzeti eljárásrend szerinti eljárásaikat, és nem kötelező minden esetben összefoglaló tájékoztatás előzetes közzététele, majd a felhívás megküldésével lefolytatott, 113. § szerinti eljárás alkalmazása. Ebben az esetben is - miként a 113. § (5) bekezdése szerinti felsorolás más elemei vonatkozásában - figyelemmel kell lenni a Harmadik Rész - Második Résztől eltérő - szabályainak alkalmazására, így különösen a 114. §-ban meghatározottakra.

44. §

A rendelkezés arra a nemzeti eljárásrendben előforduló helyzetre határoz meg egyértelmű szabályokat, amikor az - uniós eljárásrendnél rövidebb ajánlattételi és részvételi határidők esetén - az ajánlattételi vagy részvételi határidőt a Kbt. 52. §-ára tekintettel kellett meghosszabbítani. A kiegészítés az 52. § (5) bekezdésében meghatározott garanciális határidőktől eltérő minimális határidőket vezet be a nemzeti eljárásrendben, a 114. § (4) bekezdés szerinti ajánlattételi határidőkre figyelemmel. A rendelkezés alkalmazása során azonban ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie az 52. §-ban rögzített arányossági elvekre, különösen arra, hogy a határidő meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk vagy a változtatás jelentőségével, valamint arra, hogy az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidőt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy - figyelembe véve a szerződés összetettségét és a törvényben előírt minimális határidőket - elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések elkészítéséhez.

45. §

Az EKR használatából eredő kiigazítás. Koncessziós beszerzési eljárások esetén is a gazdasági szereplők adminisztratív terheit csökkenti, hogy az EKR-ben űrlapként rendelkezésre álló nyilatkozatokat elegendő a rendszeren belül kitölteniük.

46. §

A kötelező elektronikus kommunikációra tekintettel megváltozik a szabályozás logikája, melynek értelmében a főszabályhoz, vagyis az elektronikus ajánlattételhez igazodik az ajánlattételi határidő irányelvi rendelkezéseknek megfelelő meghatározása.

47. §

A módosítás értelmében építési beruházások esetén kivezetésre kerül a szabályozásból az alvállalkozói teljesítés korlátozására vonatkozó rendelkezés, melynek célja a szerződések teljesítésében ténylegesen részt nem vevő, ún. "táskás cégek" visszaszorítása volt. A kivezetés háttere kettős. Egyrészről az uniós bírósági joggyakorlat és az irányelvek értelmezése alapján vitatott a rendelkezés uniós joggal való teljes összhangja. Az ehhez potenciálisan kapcsolódó kockázatok elkerülése érdekében a rendelkezés hatályon kívül helyezésre kerül. Másrészről az ajánlattevők az építőipar kapacitásainak telítettsége miatt egyre nehezebben tudnak megfelelni a törvényben rögzített követelménynek, amely több egy ajánlatos eljáráshoz, vagy ajánlattétel nélküli eljáráshoz vezethet, melynek elkerülését elősegíti a korlátozás kivezetése.

48. §

A módosítás alapján a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, súlyos szerződésszegés esetén alkalmazható kizáró ok fennállása már abban az esetben is megállapítható, ha az ajánlatkérővel szerződő fél a súlyos szerződésszegés tényét nem vitatja. A javaslat alapján tehát nincs szükség a gazdasági szereplő részéről a szerződésszegés kifejezett elismerésére, amelyre -a gazdasági szereplők jól felfogott érdekének megfelelően - csak a legritkább esetben kerül sor. Ezzel szemben a javaslat a közpénzből megvalósuló beszerzéseket elnyerő gazdasági szereplőkkel szemben támasztott megbízhatósági követelményeket azzal szigorítja, hogy súlyos szerződésszegés esetén elegendő az ajánlatkérőnek dokumentumokkal alátámasztania, hogy az ilyen szerződésszegést a gazdasági szereplő nem vitatja.

Természetesen ez a jogalkotói megoldás több gyakorlati kérdést is felvet, mint például, hogy mennyi időt kell biztosítania az ajánlatkérőnek arra, hogy a súlyos szerződésszegés tényét vitathassa a nyertes ajánlattevő, vagy, hogy miként kell igazolni egy meg nem történt eseményt, ti. hogy az ajánlattevőtől nem érkezett válasz az ajánlatkérő azon kérdésére, hogy vitatja-e a szerződésszegést.

Elkerülve a túlzottan kazuisztikus szabályozás azon csapdáját, hogy azt valamilyen különös, de életszerű esetben ne lehessen megfelelően alkalmazni, a jogalkotó a joghézag meghagyásával - a törvény alapelveinek figyelembe vétele mellett - az ajánlatkérő és a Közbeszerzési Hatóság esetről esetre történő mérlegelésébe utalja a fenti kérdések eldöntését. Általánosságban azonban elmondható, hogy annak megítélésére egy gazdasági szereplő részéről, hogy vitatja-e egy súlyos szerződésszegés tényét - és ezzel együtt felmérje, hogy az potenciálisan bírósági jogvitához vezet - nem szükséges hosszú idő, de indokolt lehet legalább néhány munkanap biztosítása, amely a szerződés és a szerződésszegéshez vezető tényállás bonyolultsága függvényében tovább növelendő. A kizáró ok jogkövetkezményeinek súlyossága és a közbeszerzési törvény alapelveinek figyelembe vételével továbbá a nem vitatottság tényének elfogadása érdekében indokolt lehet az ajánlatkérőnek a nyertes ajánlattevőhöz intézett megkeresésében felhívnia a figyelmet a nem vitatottság jogkövetkezményeire, ti. a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartásába történő felvételére és az alapján a kizáró ok fennállására.

49. §

A módosítás értelmében az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter is kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását.

Támogatásból megvalósuló közbeszerzések esetén a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet tudomásra jutás időpontjának meghatározása növeli az ellenőrzés hatékonyságát, egyfajta kiemelt ellenőrzési lehetőséget biztosít, valamint egy hosszabb ellenőrzés esetén is lehetőséget biztosít az érdemi jogorvoslati kérelem elbírálására, illetve ezáltal leszűkíthető annak lehetősége is, hogy a szerződés teljesítésével, módosításával kapcsolatban feltáratlan jogsértés maradjon.

50. §

A módosítás törvényi vélelmet állít fel a Közbeszerzési Hatóság számára, amellyel garantálható, hogy a Hatóság a közbeszerzési szerződések hatósági ellenőrzése során feltárt közbeszerzési jogsértések esetén a számára rögzített törvényi határidőben minden esetben meg tudja indítani a jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.

51. §

A módosítás célszerűségi okból rögzíti, hogy az érintettek, mielőtt jelzik részvételi szándékukat a jogorvoslati eljárásban, megismerhessék a jogorvoslati kérelmet, hivatalbóli kezdeményezést.

52. §

A Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárása keretében érvényesülő rövid ügyintézési határidő megtartása vonatkozásában gyakorlati problémát okoz, hogy az érdemi vizsgálatnak akadálya az iratok megküldésének hiánya. Így gyakran az ügyintézési határidő meghosszabbítása pusztán csak azért vált szükségessé az eljárások során, mert a felek a Kbt. 154. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségüknek késve tettek eleget. A megalapozott döntéshozatalhoz szükséges idő biztosítása érdekében a módosítás az Ákr. főszabályától eltérően határozza meg az ügyintézési határidő kezdetét, amely a módosítás eredményeként a szükséges iratok Döntőbizottság rendelkezésére állásakor kezdődik.

53. §

2017. január 1-jével a Kbt. új kizáró okkal bővült a Közbeszerzési Hatóság szerződések ellenőrzésével összefüggő jogköreinek megerősítése érdekében. A 62. § (1) bekezdés q) pontja szerinti kizáró ok tekintetében jogértelmezési bizonytalanságot okoz az, hogy nem egyértelmű, hogy kinek kell a jogsértés súlya szerinti minősítést elvégezni.

A rendelkezés kizárólag pontosításra irányul, és megerősíti, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság csak a Kbt. szabályainak megsértését mérlegelheti azok súlyossága szerint, továbbra sem dönthet azonban polgári jogi, polgári peres bírósági útra tartozó kérdésekben, arra feladat- és hatásköre nem terjed ki.

54. §

Az Európai Parlament és a Tanács 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2007/66/EK irányelve (a továbbiakban: Jogorvoslati irányelv) 2. cikke rendelkezik a jogorvoslati eljárások alkalmazási köréről és rendelkezésre állásáról. A Jogorvoslati irányelvvel való összhang megteremtése érdekében indokolt annak a rendelkezésnek a hatályon kívül helyezése, amely közbeszerzési jogsértéssel összefüggő vagyoni igény érvényesítéséhez nem teszi szükségessé az előzetes jogorvoslati út igénybe vételét.

55-56. §

A rendelkezés a Közbeszerzési Hatóság személyügyi kérdéseit érinti, megteremti a törvényi alapját a Hatóság dolgozóinak jogviszonyában a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvénytől való eltérésnek, illetve a Hatóság elnökének szabadságolásához fűződő szabályokat határoz meg.

57. §

A módosítás a Hatóság keretében működő Tanács tagjainak körét bővíti ki.

58. §

A rendelkezés a Közbeszerzési Hatóság személyügyi kérdéseit érinti, megteremti a törvényi alapját a Hatóságnál munkaviszony keretében történő foglalkoztatásnak, valamint a Hatóság főtitkárának illetményével és szabadságolásával összefüggő szabályokat állapít meg.

59. §

A javaslat részben pontosítja, részben új feladatokkal egészíti ki a Közbeszerzési Hatóság feladat- és hatáskörét.

A Kbt. 3. § 41. pontja alapján védett munkahely az akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a munkáltató biztosít tranzit- vagy tartós foglalkoztatást, és a munkavállalóinak legalább a 30%-a a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül, valamint az olyan munkáltató, amely működésének fő célja hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása.

A Közbeszerzési Hatóság honlapján jelenleg elérhető lista a Budapest Főváros Kormányhivatalának Rehabilitációs Főosztályától (a továbbiakban: BFKH) származik, azonban a BFKH a Közbeszerzési Hatóság részére korábban azt a tájékoztatást adta, hogy az általuk vezetett lista nem egyenértékű a Kbt. 187. § (2) bekezdésének a) pontjának ag) alpontjában meghatározott védett munkahelyek listájával, mivel a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 1/A. §-a a BFKH hatáskörébe csupán a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatók akkreditációjával, az akkreditált munkáltatók nyilvántartásával, és azok ellenőrzésével összefüggő hatósági feladatokat utalja. A BFKH így kizárólag az akkreditált munkáltatók személyét illetően tud teljes biztonsággal adatot szolgáltatni a KH számára. A BFKH szintén nem tud tájékoztatást nyújtani a védett munkahelyek által gyártott vagy forgalmazott termékekről, valamint a részükről nyújtott szolgáltatásokról sem.

Ennek eredményeként bizonytalanság alakult ki a jogalkalmazásban, mivel az ajánlatkérők részére nem áll rendelkezésre minden információ a gazdasági szereplő védett munkahely minőségéről, továbbá egy részletesebb nyilvántartással jobban elő lehetne segíteni a védett munkahelyek közbeszerzési eljárásokon való részvételét, és a szociális szempontok fokozottabb érvényesülését.

Mivel a Közbeszerzési Hatóság nem rendelkezik olyan jogszabály általi felhatalmazással, amely által a jogszabályhelyen szereplő adatok, gazdasági szereplőktől való közvetlen, és naprakész elérhetőségét biztosítaná, ezért indokolt a Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pontjának ag) alpontját kiegészíteni a fentiek szerint.

Pontosításra kerül a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződések ellenőrzésére vonatkozó hatósági ellenőrzés, mint feladat meghatározása, melynek értelmében az ellenőrzés kiterjeszthető a szintén a Kbt.-ben, illetve az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletekben szabályozott koncessziós beszerzési eljárásokra, valamint tervpályázati eljárásokra.

A javaslat révén továbbá a Hatóság új feladataként jelenik meg a törvényben a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékének vezetése. Mivel a Hatóság a közbeszerzésekért felelős miniszterhez hasonlóan országos hatáskörrel eljáró szerv, ezért a jogorvoslati rendszerhez fűződő szabályok azonos módon kerültek meghatározásra.

60-61. §

A javaslat a Közbeszerzési Hatóság köztisztviselőinek bérezését a Gazdasági Versenyhivatalhoz hasonló feltételek mentén határozza meg, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének illetményével és szabadságolásával összefüggő szabályokat állapít meg.

62. §

A módosítás megteremti a törvényi jogalapját a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékbe történő bejegyzéséhez és a névjegyzékbe vétel megújításához szükséges, elismert szakmai képzésekkel kapcsolatban folytatott tevékenység során történő adatkezelésnek, melyre eddig csak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő hozzájárulás útján került sor.

A közbeszerzésekért felelős miniszternek a képzéseken résztvevők és a tanulmányi pontok nyilvántartásával kapcsolatos joga - a megfelelő végrehajtási rendeletek előkészítésével és módosításával egyidejűleg - adminisztratív tehercsökkentést jelent a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékbe történő bejegyzése vagy a névjegyzékbe vétel megújítása folyamatában, mivel a jövőben az ügyfelek nem lesznek kötelesek a képzéseken való részvétel igazolásának benyújtására. A képzéseken való részvétel igazolására az ezen nyilvántartásban rögzítettek szolgálnak majd oly módon, hogy a névjegyzékbe vételt a jövőben ellátó Közbeszerzési Hatóság adatigényléssel fordul a közbeszerzésekért felelős miniszterhez.

63. §

Átmeneti rendelkezések.

64. §

A javaslat módosítja a Kbt. felhatalmazó rendelkezéseit.

A Kbt. 198. § (2) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazó rendelkezés módosítása lehetőséget teremt arra, hogy az - Európai Bizottság által rendszeresen kifogásolt, és a tagállami országjelentésekben szisztematikusan magas arányszámúnak minősített - hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése érdekében ellenőrzési díj kerüljön bevezetésre.

65. §

Szövegcserés módosítások.

2. : A 21. § módosítása révén egyértelműbbé válik, hogy 3. melléklet szerinti szolgáltatások esetén a Kbt. Harmadik része szerint kell ajánlatkérőknek eljárni, emellett megmarad a lehetőség a szigorúbb szabályok szerinti eljárásra is.

3. : A módosítás összhangot teremt a 21. § (1) bekezdéssel.

16.: A 114. § (12) bekezdésének pontosítása egyértelműsíti, hogy fenntartott közbeszerzések vonatkozásában mit kell a beszerzés értékén érteni.

23.: Pontosító rendelkezés, amely azért szükséges, mert a szerződés módosításával, illetve teljesítésével összefüggésben - döntően hivatalbóli kezdeményezésre - lefolytatott jogorvoslati eljárások keretében az anyagi jogi jogsértés, illetve az alkalmazandó anyagi jogi jogszabály tekintetében a korábbi, 2011. évi közbeszerzési törvény az irányadó. A hatályos Kbt. átmeneti rendelkezései szerint [197. § (1) és (2) bekezdések] a XXI. fejezet eljárási szabályai alkalmazandóak, azonban az anyagi jogi jogsértés tipikusan nem az "e törvényben foglalt" anyagi jogsértés. Ezen pontosítással a jogalkotói szándék, mely a szerződések módosításának és teljesítésének ellenőrzésére és döntőbizottsági hatáskörre vonatkozott, egyértelművé válna.

33.: A javaslat az Ákr.-re tekintettel felmerült pontosítást tartalmaz. Jelenleg sem a Kbt., sem pedig a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet nem határozza meg pontosan, hogy mit kell konkrétan az "ellenőrzés befejezésének" tekinteni. A Korm. rendelet 7. címe rendelkezik az ellenőrzés lezárásáról. A Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése szerint a jegyzőkönyvet az írásba foglalást követő öt napon belül meg kell küldeni az ellenőrzött szervezetnek, valamint a kezdeményezőnek. A fent leírtak alapján értelmezési problémát jelent, hogy a Közbeszerzési Hatóság a pert az ellenőrzés befejezésétől számított harminc napon belül indítja meg.

66. §

Hatályukat vesztő rendelkezések.

67. §

A törvény rendelkezései tárgykörök szerint, több lépcsőben lépnek hatályba.

A kihirdetést követő napon lépnek hatályba a Kbt. 5. § (3) bekezdését érintő, illetve az EKR használatáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó, valamint a Kbt. 138. § (1) és (5) bekezdésével összefüggő módosítások és átmeneti rendelkezéseik.

A Közbeszerzési Hatóság és Közbeszerzési Döntőbizottság feladatköreit, valamint személyügyi kérdéseit érintő, továbbá a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások törvényességi ellenőrzéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos rendelkezések 2019. január 1-jén lépnek hatályba.

Az EKR-t érintő rendelkezések többsége ugyan a 424/2017. Korm. rendelet szabályainak átvételét tartalmazza, emellett azonban egyes rendelkezések az EKR fejlesztését igénylik, melyek tekintetében nem csupán a jogalkalmazók felkészülési idejére, hanem a fejlesztés időigényére is szükséges tekintettel lenni. Mivel az EKR-t érintő rendelkezések egymással szorosan összefüggnek, ezért - az elektronikus katalógusokat érintő, 2020. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseken kívül - minden, az EKR-hez kötődő szabály hatályba lépésére egységesen a fejlesztés időigényének figyelembe vételével, 2019. április 1-jén kerül sor.

Az ettől eltérő időben hatályba lépő rendelkezéseket és annak okait az egyes rendelkezésekhez fűzött indokolásokban ismertetésre kerültek.

68. §

Jogharmonizációs záradék.