32012D0541[1]

2012/541/EU: A Bizottság határozata ( 2012. február 22. ) a Görögország által az Enómeni Klostoÿfantourgía [United Textiles] AE részére nyújtott állami támogatásról (SA.26534. (C 27/10., korábbi NN 6/09.) számú állami támogatási intézkedés) (az értesítés a C(2011) 9385. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2012. február 22.)

a Görögország által az Enómeni Klostoÿfantourgía [United Textiles] AE részére nyújtott állami támogatásról (SA.26534. (C 27/10., korábbi NN 6/09.) számú állami támogatási intézkedés)

(az értesítés a C(2011) 9385. számú dokumentummal történt)

(Csak a görög nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2012/541/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután a Szerződés (1) 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében felhívta az érdekelt feleket észrevételeik megtételére és tekintettel a benyújtott észrevételekre,

mivel:

I. ELJÁRÁS

(1) Azon tájékoztatás alapján, miszerint Görögország állami kezességvállalást tervez az Enómeni Klostoÿfantourgía AE (angolul "United Textiles" néven ismert és a továbbiakban e néven hivatkozott) vállalat finanszírozását biztosító, 35 millió EUR összegű, új hitelek kapcsán, a Bizottság a 2008. szeptember 11-én, 2008. október 14-én, 2008. október 20-án, 2008. november 18-án és 2008. december 4-én kelt leveleiben az intézkedés magyarázatát kérte a görög hatóságoktól. A görög hatóságok a 2008. október 15-én és 2008. november 10-én kelt levelek útján válaszoltak, e válaszok azonban hiányosak voltak.

(2) Ezért 2009. március 3-án a Bizottság az EK-Szerződés 93. cikkének (2) alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (3) 10. cikkének (3) bekezdése alapján információnyújtási rendelkezést bocsátott ki, amelyben arra kérte Görögországot, hogy nyújtsa be az összes szükséges információt annak megállapítása érdekében, hogy a United Textiles kapott-e állami támogatást, és hogy e támogatás összeegyeztethető volt-e a belső piaccal. A kért információkat Görögország 2009. március 11-én kelt levelében nyújtotta be.

(3) 2009. március 20-án, 2010. február 8-án, 2010. március 17-én, 2010. július 19-én és 2010. augusztus 23-án kelt leveleiben a Bizottság további információkat kért az (1) preambulumbekezdésben említett állami intézkedés, valamint a United Textiles vállalatra és a hitelező bankokra vonatkozó számos további intézkedés kapcsán. A görög hatóságok 2009. április 7-én, 2010. február 25-én, 2010. március 26-án, 2010. augusztus 13-án és 2010. augusztus 30-án kelt levélben nyújtották be válaszukat.

(4) A görög hatóságok kérésére 2010. július 7-én találkozóra került sor. A találkozó során a United Textiles szerkezetátalakítási tervére vonatkozóan új tervezetet nyújtottak be. A vállalat elismerte, hogy az új terv nem kapcsolódik a 2007-ben foganatosított, korábbi szerkezetátalakítási intézkedésekhez, amelyek sikertelennek bizonyultak.

(5) 2010. október 27-én kelt levelében a Bizottság arról tájékoztatta Görögországot, miszerint határozatot hozott az Európai Unió működéséről szóló szerződés ("EUMSZ") 108. cikke (2) bekezdésében foglalt eljárás megindításáról a következő intézkedések tekintetében:

a) a 2007 májusában nyújtott állami kezességvállalás;

b) a társadalombiztosítási járuléktartozások 2009. évi átütemezése;

c) a 2010 júniusában nyújtott állami kezességvállalás.

(6) 2010. december 31-én Görögország megtette az eljárás kezdeményezéséről szóló bizottsági határozattal ("az eljárás megindításáról szóló határozat") kapcsolatos észrevételeit.

(7) Az eljárás megindításáról szóló határozat megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4). A Bizottság felkérte az érintett feleket, hogy tegyék meg az intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeiket.

(8) A Bizottság a United Textiles vállalattól 2011. február 7-én és 9-én kapott észrevételeket. Ezeket az észrevételeket továbbították Görögország részére, és Görögország lehetőséget kapott arra, hogy az észrevételekhez magyarázatot fűzzön. Görögország észrevételei 2011. május 4-én érkeztek meg.

(9) 2011. július 28-án a Bizottság további tájékoztatást kért a görög hatóságoktól, amelyre Görögország 2011. augusztus 30-i levelében adott választ.

(10) A görög hatóságok kérésére 2011. április 4-én találkozóra került sor. A találkozó során a görög hatóság bemutatták az állítólagos jogellenes támogatási intézkedésekkel kapcsolatos érveiket.

II. A FELTÉTELEZETT TÁMOGATÁS RÉSZLETES LEÍRÁSA

II. a) A lehetséges kedvezményezettek

(11) A United Textiles az Athéni Tőzsdén jegyzett, jelentős görög textilipari vállalat. 2008-ban a vállalat árbevételének 45 %-a Görögországból származott (2007-ben 38 %-a), 54 %-a egyéb uniós tagországokból (2007-ben 60 %-a), míg 1 %-a Unión kívüli országokból (2007-ben 2 %-a).

(12) 2009-ben a vállalat vagyoni eszközeinek összértéke 201,7 millió EUR-t tett ki 4,5 millió EUR összegű forgalom mellett (korlátozott készletértékesítés). Előző évek árbevételei: 2008-ban 30,6 millió EUR és 2007-ben 74,7 millió EUR. 2009 végén a vállalatnak 839 alkalmazottja volt. A vállalat három országban - Bulgáriában, Albániában és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban - négy leányvállalattal rendelkezik. A vállalat fő részvényese a European Textiles Investments Ltd (Mauritius) nevű offshore cég.

(13) A United Textiles tevékenysége ruházati termékek, fonal és méteráru gyártása. Nagy- és kiskereskedelmi értékesítéssel egyaránt foglalkozik. A vállalat Görögország több körzetében 12 gyáregységgel rendelkezik. E gyáregységek, valamint a (12) preambulumbekezdésben szereplő leányvállalatok gyárai - működő tőke hiányában - 2008 óta nem üzemelnek.

(14) A vállalat helyzete már legalább 2004 óta egyre rosszabbá válik: az árbevétel fokozatosan csökken, az adózás előtti eredmény negatív és 2008 óta "negatív saját tőke" helyzet alakult ki (vagyis a hiteltartozás összege meghaladja a jelzáloghitel fedezetéül felkínált ingatlan értékét). A "negatív saját tőke" állapot azt jelenti, hogy a görög jogszabályok értelmében a vállalat akár felszámolási eljárás alá is kerülhet (5).

(15) A vállalat éves beszámolói szerint a vállalatnak nyújtott hitelintézeti támogatás 2001 óta korlátozott mértékű volt; a bankok a hitelkereteket és a kölcsönöket egyaránt csökkentették. 2008 júniusa óta a vállalati tevékenység jelentős részben leállt. A termelés 2009 márciusában csaknem teljesen leállt. 2008 júliusában a vállalat főrészvényese úgy döntött, hogy nem vesz részt a tervezett tőkeemelésben. 2008 óta a vállalat csaknem összes banki hiteltörlesztése tekintetében hátralékban van. 2010. február óta az Athéni Tőzsdén a vállalat részvényeivel való kereskedést fel van függesztve. A vállalat által a saját weboldalán (6) és az Athéni Értéktőzsde honlapján (7) közzétett bejelentések szerint a vállalat 2010. évi pénzügyi kimutatásait azért nem hozták nyilvánosságra, mert 2011. augusztus 29-én, a rendelkezésre álló utolsó bejelentés napján, a munkavégzés továbbra is szünetelt.

(16) A United Textiles vállalatnak hitelező, a vizsgált állami támogatási intézkedésekben érintett görög bankok a következők: Ethnikí Trápeza tis Elládos [Görög Nemzeti Bank], Emporikí Trápeza [Kereskedelmi Bank, "Emporiki Bank"], Agrotikí Trápeza tis Elládos [Görög Mezőgazdasági Bank], Alpha Bank és Eurobank. Mindegyik bank a pénzügyi termékek és szolgáltatások teljes körét nyújtó, kereskedelmi bank. E bankoknak más uniós tagországokban is vannak leánybankjai, különösen Bulgáriában, Cipruson, Franciaországban, Németországban, Luxemburgban, Hollandiában, Lengyelországban, Romániában, valamint az Egyesült Királyságban (8).

II. b) A vizsgált intézkedések

(17) A 2007-2010 közötti időszakban három olyan állami intézkedésre került sor a United Textiles vállalattal kapcsolatosan, amely magában hordozhatja az állami támogatás elemeit; ezek ismertetését a (18)-(23) preambulumbekezdések tartalmazzák.

1. intézkedés: A 2007. májusi állami kezességvállalás

(18) 2007. május 30-án a United Textiles vállalatnak hitelező bankok egyike, a Görög Nemzeti Bank állami kezességvállalást kapott egy a következőkre kiterjedő új hitel kapcsán: a) a fennálló 7,5 millió EUR összegű hiteltartozás átütemezése, valamint b) egy 12,5 millió EUR összegű új hitel. Az állami kezességvállalás a hitel 80 %-ára nyújtott fedezetet. Az új hitel kamata hat havi Euribor-kamatláb plusz 1,85 %-os felár volt (9), így a teljes kamatláb 2007. május 30-án 6,10 %-ot tett ki. Az állami kezességvállalás után nem kellett díjat fizetni. A benyújtott, a hitel átütemezéséről szóló szerződés alapján a fennálló hiteltartozás fedezetét állóeszközre bejegyzett jelzálog jelentette. A United Textiles 2007-es, 2008-as és 2009-es éves beszámolói alapján az új hitel fedezete a főrészvényes által adott kezességvállalás volt, valamint az is a tervek között szerepelt, hogy a hitelt vagyoni eszközökre bejegyzett zálogjoggal kell biztosítani, azonban ilyen biztosítékra vonatkozóan utalás nincsen.

(19) A kezességvállalásra a 2007. január 26-i miniszteri rendelet alapján került sor (2/75172/0025/2007.1.26. számú rendelet). A rendelet az Imathía tartomány (ahol a United Textiles egy része is működik) területén található ipar- és bányavállalatok, állattenyésztő gazdaságok és szállodaipari vállalatok fennállói hiteltartozásaira adható állami kezességvállalásról szólt. A rendszerből nem zárták ki a nehéz helyzetben lévő cégeket, és nem volt szó az állami kezességvállalásért fizetendő díjról sem. A kedvezményezettek kiválasztását illetően a rendelet nem határozott meg objektív kritériumokat. A rendszernek az EUMSZ 108. cikkével összhangban történő bejelentése nem történt meg, ezért a Bizottság fenntartja a jogot azon további állami intézkedések kivizsgálására, amelyekre e rendszer alapján kerülhetett sor.

(20) A kezességvállalás alapján a hitel-megállapodásokat 2007. október 11-én írták alá.

2. intézkedés: Társadalombiztosítási járuléktartozások átütemezése

(21) 2009. május 25-én a görög hatóságok átütemezték a vállalat 2004-2009 közötti időszakra vonatkozó, 14,57 millió EUR összegű, lejárt társadalombiztosítási hiteltartozását, amelyet így 96 hónap alatt, 0,19 millió EUR összegű havi részletekben kellett visszafizetni. Az átütemezésre a 3762/2009 számú törvény (10) értelmében került sor. Egyes most átütemezett hiteltartozások már a korábbi átütemezések között is szerepeltek, amit nem vettek figyelembe. A benyújtott információk alapján nem úgy tűnik, hogy a United Textiles e hozzájárulásokból bármennyit is kifizetett volna.

3. intézkedés: A 2009. októberi és 2010. júniusi állami kezességvállalás

(22) A 2/35129/0025 számú miniszteri rendelettel a görög állam 2010. június 30-án kezességet vállalt a United Textiles vállalatnak hitelező bankok, nevezetesen a Görög Nemzeti Bank, az Emporiki Bank, a Görög Mezőgazdasági Bank, az Alpha Bank és az Eurobank felé. A kezességvállalás a tervezett 63,6 millió EUR összegű, három részből álló konzorciális hitelre nyújtott fedezetet a következő célokra:

a) 36,6 millió EUR a hitelező bankok által a vállalat részére 2008 augusztusa és 2009 szeptembere között nyújtott hitelek átütemezésére. A rendelkezésre álló információk alapján a kérdéses hitelek kamata a három, illetve hat havi Euribor-kamatláb plusz 1,25 % és 3 % közötti díjkülönbözet összege volt. Hasonlóképpen, a rendelkezésre álló információknak megfelelően a hitelekre eredetileg nem volt állami kezességvállalás;

b) a vállalatnak az állammal, a szállítókkal és az alkalmazottaival szemben fennálló, lejárt tartozásai kifizetését finanszírozó 15 millió EUR;

c) 12 millió EUR a beruházások és a működési költségek finanszírozására.

(23) A tervezett konzorciális alaphitel futamideje kilenc év volt. A kezességvállalást biztosító 2/35129/0025 számú miniszteri rendelet nem határozott meg kamatlábat a kezességvállalással fedezendő hitelek vonatkozásában. Pusztán azt állapította meg, hogy a hitelnyújtásra piaci kamatláb mellett kerül sor. Az állami kezességvállalás a hitel 80 %-ra szólt. A terv szerint az állam az éves átlagban fennálló tartozás összege után 2 % éves díjat kapott volna. Az állami kezességvállalás mellett úgy volt, hogy a hitelező bankok a vállalati részvények legalább 25,9 %-án létesített zálogjog, valamint a vállalat ingatlanvagyonára bejegyzett elsőrangú jelzálogjog formájában kapnak biztosítékot az új hitelekre. Az állam a kezességvállalásért nem kap biztosítékot, ám a garancia lehívása esetén a biztosíték az államhoz kerülne.

(24) A 2/35129/0025 számú miniszteri rendelet alapján a 2010 júniusában adott kezességvállalás hatályon kívül helyezte a 2009. október 2-án nyújtott korábbi garanciát (2/71055/0025 számú miniszteri rendelet). E korábbi kezességvállalás egy 40 millió EUR összegű, új hitelre szólt, amelynek célja ugyancsak a 2008 augusztusa és 2009 februárja között a vállalat részére nyújtott hitelek átütemezésének finanszírozása volt (lásd a (22) preambulumbekezdés a) pontját). A 40 millió EUR összegű hitel azonban soha nem került kifizetésre, így a 2009. októberi kezességvállalás aktiválására sem került sor. E kezességvállalás helyébe a 63,6 millió EUR összegű konzorciális hitel fedezetéül szolgáló, 2010. júniusi új kezességvállalás lépett. A görög hatóságok szerint a változást az indokolta, hogy a 40 millió EUR összegű hitel már nem volt elégséges fedezet a vállalat likviditási követelményeinek biztosításához.

(25) A kezességvállalás ellenére az alaphitel nyújtására soha nem került sor. Tekintettel a vállalat akut nehézségeire, a bankok visszaléptek a hitel-megállapodás megkötésétől, és a hitel kifizetése nem történt meg.

III. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSÉNEK INDOKLÁSA

(26) Az eljárás megindításáról szóló 2010. október 27-i határozatában a Bizottság megkérdőjelezte azt, hogy a 2007. évi (1. intézkedés) és a 2010. évi (3. intézkedés) állami kezességvállalások összhangban álltak a piaci feltételekkel, illetve megfeleltek az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közleménynek (11) ("kezességvállalásról szóló közlemény").

(27) A késedelmes társadalombiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettség (2. intézkedés) átütemezését illetően az eljárás megindításáról szóló 2010. október 27-i határozatában a Bizottság feltette a kérdést, hogy adott körülmények között egy magánhitelező elfogadott volna-e bármiféle adósság-átütemezést. Az adósság későbbi törlesztése csupán halvány lehetőségnek tűnt, tekintve, hogy a United Textiles akkor már komoly pénzügyi nehézségekkel küzdött és termelése nagyrészt leállt.

(28) A Bizottság tehát bizonytalan volt annak megítélésében, hogy az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében a vizsgált intézkedések jogellenes állami támogatásnak minősülnek-e, illetve azok összhangban vannak-e a EUMSZ-szel.

IV. GÖRÖGORSZÁG ÉS A KEDVEZMÉNYEZETT ÉSZREVÉTELEI

(29) A kérdéses intézkedésekkel kapcsolatosan a görög hatóságok és a kedvezményezett United Textiles által adott tájékoztatás a következőképpen összegezhető:

IV. a) 1. intézkedés: A 2007. májusi állami kezességvállalás

(30) A Görögország és a kedvezményezett által az 1. intézkedés kapcsán tett észrevételek nagyban megegyeznek, így azokat a Bizottság közösen összegzi.

(31) Görögország és a kedvezményezett elismerik, hogy a 2007. évi kezességvállalás idején a vállalat nehéz helyzetben volt, ami szerintük az alacsonyabb költségszintű országok támasztotta nemzetközi verseny miatt következett be. Görögország elismeri, hogy kezességet vállalt.

(32) Görögország és a kedvezményezett azzal érvelnek, hogy a 2007. évi kezességvállalás nem minősül támogatásnak, mivel arra nem kiválasztás alapján került sor: a kezességvállalás célpontja nem a United Textiles volt, hanem arra egy olyan miniszteri rendelet alapján került sor, amely nem csupán a United Textiles vállalatra, de más vállalatokra egyaránt vonatkozott.

(33) Görögország és a kedvezményezett a továbbiakban azzal érvel, hogy a 2007. évi kezességvállalásra azon 2322/1995 számú görög törvényi szabályozás értelmében került sor, amely lehetővé tette a pénzügyminiszter számára az adósság-átütemezési célú vagy friss működő tőkét biztosító hiteleket nyújtó pénzintézeteknek adott állami kezességvállalást.

(34) Görögország és a kedvezményezett állítása szerint a kezességvállalást megelőzően a vállalat banki finanszírozású és állami kezességvállalástól mentes szerkezetátalakítási tervet nyújtott be a görög hatóságokhoz. A Bizottsághoz ilyen szerkezetátalakítási tervet hivatalosan soha nem nyújtottak be.

(35) Görögország felhozza azt az érvet is, hogy a 2007. évi kezességvállalásra nem az Európai Unió állami támogatásra vonatkozó szabályai szerint került sor. Görögország állítása szerint a kezességvállalás hitelfedezeti mértéke nem haladta meg a 80 %-ot, illetve annak biztosítása piaci kamatláb mellett történt. Görögország azt állítja, hogy az elzálogosított ingatlanok és a részvényesek személyes kezességvállalása révén a hitelbiztosíték megfelelő volt, valamint a kezességvállalás meghatározott tranzakcióra és időtartamra vonatkozott.

(36) Görögország és a kedvezményezett érvelése szerint a kedvezményezett az egyik legnagyobb görög textilipari vállalat, amely jelentős munkaerőt foglalkoztat és elsősorban a határhoz közeli régiókban működik.

(37) Görögország és a kedvezményezett azt állítja továbbá, hogy a Görög Nemzeti Bank (a hitelező bank) egyetértett az állami kezességvállalás elhárításával, illetve a kezességvállalást kiváltó, a United Textiles ingatlanvagyonára bejegyzett jelzálog alkalmazásával.

(38) Végezetül, Görögország és a kedvezményezett érvelése szerint a kezességvállalás beépült a 2010. évi kezességvállalásba, ilyen formán a vállalat hitelezése rendezésének integrált megközelítéséről van szó.

IV. b) 2. intézkedés: Társadalombiztosítási járuléktartozások átütemezése

(39) Görögország és a kedvezményezett érvelése szerint az intézkedés alapja a 3762/2009 számú törvény, amely általános érvényű törvényi szabályozásként a késedelmes vagy nem teljesített társadalombiztosítási kötelezettségekkel bíró összes vállalatra alkalmazandó, tehát az intézkedés nem szelektív.

IV. c) 3. intézkedés: A 2010. júniusi állami kezességvállalás

(40) Görögország elismeri a 2010. évi kezességvállalás tényét, azt állítva, hogy arra azért került sor, mert a 2009. évi korábbi kezességvállalás (amelynek kifizetésére nem került sor) már nem nyújtott elégséges fedezetet a vállalat likviditási követelményeihez, illetve, hogy a 2009. évi kezességvállalás ennek megfelelően beleolvadt a 2010. évi kezességvállalásba.

(41) Görögország azzal érvel, hogy a 2010. évi kezességvállalás összhangban van a nehéz helyzetbe került cégeknek nyújtandó, intervenciós és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló közösségi iránymutatásokkal ("intervenciós és szerkezetátalakítási iránymutatások") (12), és ilyen formán a United Textiles nem jutott előnyhöz. Görögország azt állítja továbbá, hogy nincs szó az intervenciós és szerkezetátalakítási iránymutatásokban szereplő "először és utoljára" alapelv megsértéséről, mivel a 2010. évi kezességvállalás a 2009. évi helyébe lép, egyben megváltoztatja a 2007. évi kezességvállalás számos rendelkezését (lásd az 1. intézkedést, (14) preambulumbekezdés). Ennek megfelelően a 2010. évi kezességvállalás a vállalat hiteleire vonatkozó feltételek összességét testesíti meg egységes rendelkezéseket tartalmazó, egyetlen megszövegezésben. Görögország azt is megállapítja, hogy a kezességvállalás még nem lépett hatályba, mivel a felelős minisztériumi főosztály azt még nem hagyta jóvá.

(42) Végezetül, Görögország arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a 2010. évi kezességvállalás aktiválása még nem történt meg, mert a vállalat egyik bankkal sem kötött hitel-megállapodást és a hitel kifizetésére sem került sor. A görög hatóságok felhívják a Bizottság figyelmét arra a tényre, hogy a kezességvállalást jóváhagyó, 2/35129/0025/2010.6.28. számú miniszteri rendeletben az szerepelt, hogy a hitel első két részlete (36,6 millió EUR és 15 millió EUR) 2010. július 28-ig kifizetésre kerül, és mivel ez a határidő lejárt, ezért a kezességvállalás valójában már a feltételek alapján sem léphet érvénybe.

(43) A United Textiles érvelése szerint a hitel-megállapodás nem jött létre, következésképpen kamatláb meghatározására sem került sor. Amikor a megállapodás létrejön, a kamatláb a piaci feltételeknek fog megfelelni.

(44) A 2010. évi szerkezetátalakítási tervet (lásd a (4) preambulumbekezdést) illetően a United Textiles azzal érvel, hogy abban drasztikus termeléscsökkenésről van szó, így a vállalat életképességének prognosztizált helyreállítása nem torzítja a versenyt.

V. A TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

(45) E részben a Bizottság a fenti tények, valamint a Görögország és a United Textiles érvelése alapján elvégzi az intézkedések értékelését. Annak meghatározása érdekében, hogy a vállalat nehéz helyzetben volt-e, a Bizottság elsőként azt méri fel, hogy milyen állapotban volt a United Textiles a vizsgált intézkedések idején (V. a) szakasz). A Bizottság másodszor azt értékeli, hogy a vizsgált intézkedések magukban foglalnak-e állami támogatást (V. b) szakasz). Harmadszor, ha az intézkedés tényelegesen tartalmaz támogatást, akkor a Bizottság értékeli, hogy a támogatás összhangban áll-e a belső piaccal (V. c) szakasz).

V. a) A vállalat helyzete

(46) A (14) és (15) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint és amint azt az alábbi 1. táblázat részletesebben is bemutatja, a vállalat működési és pénzügyi teljesítménye a 2004-2009 közötti időszakban jelentősen romlott.

1. táblázat

A United Textiles pénzügyi kulcsmutatói (millió EUR-ban)

(47) E pénzügyi számadatok alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált intézkedések idején (2007-2010) a vállalat az intervenciós és szerkezetátalakítási iránymutatások 10. pontja értelmében "nehéz helyzetben" volt. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy a vállalat jelenleg is nehéz helyzetben van.

(48) Tekintettel az intervenciós és szerkezetátalakítási iránymutatások 10. pontjának a) alpontjára, a 2004-2009 közötti időszakban a vállalat nem vesztette el jegyzett tőkéjét - amint a pénzügyi kimutatásokból is látható -, sőt az valójában emelkedett. Azonban ugyanezen időszak alatt a vállalat saját tőkéje csökkent és 2007-ben minimális szintre esett vissza, majd 2008-ban és 2009-ben negatív szintet ért el. A vállalat nem tette meg a görög jogszabályok (15) alapján előírt szükséges intézkedéseket a saját tőke csökkenésének megállítása érdekében. A vállalat számára lehetséges intézkedés vagy a tőkeemelés, vagy a veszteségek aktiválása lett volna, ez pedig lenullázta volna a jegyzett tőkét. Kritikus pénzügyi helyzete (lásd az 1. táblázatot) és finanszírozási nehézségei (lásd a (15) preambulumbekezdést) miatt a United Textiles esetében úgy tűnik azonban, csakis a veszteségek aktiválása lett volna a jártható út. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a vállalat jegyzett tőkéjének több mint felét valójában elveszítette.

(49) Figyelembe véve az iránymutatások 10. pontjának c) alpontját, 2008-tól kezdve a vállalat a görög jog értelmében (16) megfelelt a kollektív fizetésképtelenségi eljárás megindítását lehető tévő kritériumoknak.

(50) Végezetül, tekintettel az iránymutatások 11. pontjára, azok a szokásos jelek, amelyek egy cég nehéz helyzetére utalnak, úgymint a növekvő veszteségek, a csökkenő forgalom és a felhalmozódó adósság, már legalább 2004 óta jelen voltak.

V. b) Támogatás megléte az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése értelmében

(51) Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése megállapítja, hogy "Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítésével torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet."

(52) A Bizottság most tehát azt értékeli, hogy a United Textiles vállalattal kapcsolatos intézkedések az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése alapján állami támogatásnak minősülnek-e.

V. b) 1. intézkedés: A 2007. májusi állami garanciavállalás

a) Állami források

(53) Az állami kezességvállalásra valójában állami forrásokból került sor, mivel azt közvetlenül az állam nyújtotta. A döntést a felelős miniszter hozta meg, tehát az intézkedés az államnak is tulajdonítható. Az állami forrásokra vonatkozó kritérium tehát teljesül.

b) Előny

(54) Görögország és a kedvezményezett állítása szerint a Görög Nemzeti Bank (a hitelező bank) egyetértett az állami kezességvállalás elhárításával, és helyette a kezességvállalást kiváltó, a United Textiles ingatlanvagyonára bejegyzett jelzálog alkalmazásával. Állításuk alátámasztásaként Görögország és a kedvezményezett benyújtja a Görög Nemzeti Bank 2010. december 24-én kelt, a United Textiles vállalat 2010. december 23-án kelt levelére írott válaszlevelét.

(55) Ezt az érvelést a Bizottság nem tudja elfogadni. A benyújtott levél csupán a Görög Nemzeti Bank azon megállapítását tartalmazza, miszerint a bank, bizonyos feltételektől függően, hajlandó megvizsgálni a biztosíték javasolt kiváltását. A leglényegesebb feltétel az, hogy az elzálogosítandó vagyontárgyakat a bank választja ki, illetve, hogy a cserét az összes érintett félnek el kell fogadnia. A Bizottság álláspontja következésképpen az, hogy a Görög Nemzeti Bank valójában nem fogadta el a biztosíték javasolt kiváltását.

(56) Görögország felhozza azt az érvet is, hogy a 2007. évi kezességvállalásra nem az Európai Unió állami támogatásra vonatkozó szabályai szerint került sor. Görögország állítása szerint a kezességvállalás hitelfedezeti mértéke nem haladta meg a 80 %-ot, illetve annak biztosítása piaci kamatláb mellett történt.

(57) Ezt az indoklást a Bizottságnak nem áll módjában elfogadni, egyben azon a nézeten van, hogy a 2007. évi kezességvállalás igenis jogosulatlan előnyhöz juttatta a United Textiles vállalatot. A kezességvállalásról szóló közlemény 2.2. és 3.2. pontja értelmében előnyhöz jut az a kölcsönvevő, aki a kezességvállalásért nem piaci árat fizet. Egyes esetekben a pénzügyi nehézségekkel küzdő kölcsönvevő az állam kezességvállalása nélkül nem találna olyan pénzintézetet, amely bármilyen feltétel mellett is hajlandó lenne számára hitelt nyújtani.

(58) A 2007. évi kezességvállalás egy nehéz helyzetben lévő cég számára nyújtott hitelekre szólt, és a kezes, vagyis az állam ezért semmilyen díjat nem kapott. A kezességvállalásról szóló közlemény 3.2. és 4.2. pontja alapján a Bizottság rámutat arra, hogy a 2004-2007 között időszak során a vállalat pénzügyi helyzete jelentősen romlott, kölcsöneit illetően hátralékban volt, és a hitelező bankok 2001 óta korlátozták a neki nyújtott támogatást, csökkentve a hitelkeretet, illetve a hiteleket. A Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés idején a United Textiles olyan súlyos nehézségekkel küzdött, amely hitelbesorolási szempontból a "rossz" kategóriának felel meg.

(59) A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a vállalat 2007-es, 2008-as és 2009-es éves beszámolói alapján az elképzelés még mindig azt volt, hogy a garantált hitel biztosítékául a vállalat vagyoni eszközei szolgálnak majd: erre azonban még egyértelműen nem került sor (lásd a (18) preambulumbekezdést). A Bizottság megjegyzi azt is, hogy 2010 decemberében azt javasolták a Görög Nemzeti Banknak (a hitelező banknak), hogy hárítsa el az állami kezességvállalást, amit majd a United Textiles ingatlanvagyonára bejegyzett jelzálog válthat ki (lásd a (37) preambulumbekezdést). A Bizottság úgy véli, e javaslat egyértelműen jelzi, hogy ilyen biztosítékot nem nyújtottak. A görög hatóságok azt állítják, hogy a 2007. évi kezességvállalás biztosítéka az elzálogosított vállalati ingatlanok és a részvényesek személyes kezességvállalása voltak (lásd a (35) preambulumbekezdést), azonban a tények azt mutatják, hogy csupán a részvényesek által vállalt személyes kezességről volt szó. A Bizottság következésképpen úgy véli, hogy az alaphitel nem volt biztosítva.

(60) Ezért a Bizottságnak kétségei vannak a tekintetben, hogy egy magánkezes felkínált volna-e ilyen kezességvállalást, illetve egy magánbank hajlandó lett volna-e állami kezességvállalás nélkül finanszírozni a vállalatot, mivel egy ilyen helyzetben lévő vállalat számára rendkívül nehéz lenne a kölcsön visszafizetése, és ilyenformán a kezes nehezen kerülhetné el a kezességvállalás lehívását. Ennek megfelelően a Bizottság úgy véli, hogy a 2007. évi kezességvállalásból eredő támogatás összege megegyezik a garantált kölcsön teljes összegével, azaz 16 millió EUR-val (20 millió EUR 80 %-a).

c) Szelektivitás

(61) Görögország és a kedvezményezett azzal érvelnek, hogy a 2007. évi kezességvállalás nem minősül támogatásnak, mivel arra nem kiválasztás alapján került sor: a kezességvállalás célpontja nem a United Textiles volt, hanem arra a 2/75172/0025/2007.1.26. számú miniszteri rendelet alapján került sor, amely nem csupán a United Textiles vállalatra, hanem más vállalkozásokra egyaránt vonatkozott.

(62) A Bizottság megjegyzi, hogy a kezességvállalás alapját képező miniszteri rendelet meghatározott földrajzi terület, nevezetesen Imathía tartomány bizonyos ágazatait célozta meg. Továbbá a jelen esetben a görög hatóságoknak nagy mozgásterük volt a United Textiles vállalatnak nyújtandó kezességvállalás tekintetében, mivel a kezességnyújtásról szóló döntést illetően objektív kritériumok nem voltak meghatározva. Ilyen objektív kritériumok hiányában az intézkedés valójában szelektív volt, mert azt a hatóságok kizárólag diszkrecionális alapon alkalmazták (17). Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében, amennyiben a pénzügyi támogatást nyújtó szerv olyan mértékű mozgásteret élvez, amely lehetővé teszi számára a kedvezményezettek kiválasztását vagy a segítségnyújtás feltételeinek meghatározását, akkor az ilyen segítségnyújtás nem tekinthető általános jellegűnek (18). Ilyenformán teljesül a szelektivitás kritériuma.

d) A verseny torzítása és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás

(63) A United Textiles olyan ágazatban működik, amelynek termékei széles körben megjelennek a tagállamok közötti kereskedelemben. A támogatásra irányuló intézkedések idején a United Textiles olyan vállalat volt, amely forgalmának legnagyobb részét a többi tagállamban realizálta (lásd a (11) preambulumbekezdést). A kérdéses támogatási intézkedés versenytársaival szemben előnyhöz juttatta a United Textiles vállalatot (lásd a (45), (46) és (47) preambulumbekezdést). Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, ha az állami támogatás megerősíti egy vállalat pozícióját a tagállamok közötti kereskedelemben versengő többi vállalattal szemben, úgy e vállalatok a támogatás által érintett vállalatoknak tekintendők (19). Ennek megfelelően a verseny torzításának, valamint a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás kritériuma teljesül.

(64) A 2007. évi kezességvállalás mögött álló hitelt nyújtó bank a Görög Nemzeti Bank volt; a vizsgálat kimutatta, hogy a kezességvállalásból a banknak előnye nem származott. A kezességvállalás egy 10 éves, új futamidejű, új hitel-megállapodásra szólt. A kezességvállalásról szóló közlemény 2.3.1. pontja értelmében az is a hitelnyújtó támogatása lehet, ha egy kölcsönre szóló állami kezességvállalásra ex post módon kerül sor, a hitelfeltételek kiigazítása nélkül; a jelen esetben azonban a meglévő hitel feltételei a hitel futamidejének változása révén megváltoztak. A Bizottság tehát úgy véli, hogy a 2007. évi kezességvállalás nem minősül a hitelnyújtó támogatásának.

(65) A 2007. évi kezességvállalás egyetlen hatása ugyanakkor az volt, hogy a bank nem igyekezett haladéktalanul behajtani a kölcsönt. A bank azonban képes lett volna felszámolási eljárás útján visszafizettetni a fennálló követeléseit. A Bizottság itt jegyzi meg, hogy a 2007. évi hitel az állóeszközökre bejegyzett jelzálog révén biztosítva volt (20).

(66) A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a 2007. májusi állami kezességvállalás (1. intézkedés) az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése értelmében a United Textiles vállalatnak nyújtott jogellenes állami támogatásnak minősül.

(67) A Bizottság úgy véli, hogy a 2007. májusi állami kezességvállalás, az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése értelmében, nem minősül a hitelező banknak, tehát a Görög Nemzeti Banknak nyújtott állami támogatásnak.

V. b) 2. intézkedés: A késedelmes társadalombiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettségek átütemezése

a) Állami források

(68) A Bizottság megjegyzi, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulások célja a közjog alapján jogi személyiséggel bíró, egyben állami felügyelet alatt működő társadalombiztosítási szervezetek finanszírozása. E hozzájárulások behajtásának elmaradása az államot forrásoktól fosztja meg. E kritérium következésképpen teljesül.

b) Előny

(69) A Bizottság úgy véli, hogy a United Textiles ténylegesen egy nyolc éves időszakot kapott a fizetési kötelezettség teljesítésére, akkor, amikor súlyos pénzügyi nehézségekkel szembesült és nagy valószínűséggel fennállt a nem teljesítés mint mulasztás lehetősége. A széles körben általános ítélkezési gyakorlatnak megfelelően - annak megállapítása érdekében, hogy a tartozások végrehajtás útján történő behajtásának elmaradása révén a United Textiles szelektív előnyhöz jutott-e, illetve, hogy ez az előny az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősül-e - azt kell megállapítani, hogy a vállalat rendes piaci körülmények között nem juthatott volna hozzá az előnyhöz (21). E ponton azt az alapvető kérdést kell feltenni, hogy adott körülmények között az állam magatartása összehasonlítható volt-e egy kellő gondossággal eljáró magánhitelező magatartásával.

(70) A görög hatóságok szerint a United Textiles a korábbi átütemezési megállapodásokat nem tartotta be. A vállalat valójában egy nyolc éves hosszabbítást kapott 14,57 millió EUR összegű fizetési kötelezettsége teljesítésére (lásd a (16) preambulumbekezdést), egy olyan időszakban, amikor súlyos pénzügyi nehézségekkel szembesült és nagy valószínűséggel fennállt a nem teljesítés miatti mulasztás lehetősége. Ilyen meghosszabbítást egy piaci hitelnyújtó nem tett volna lehetővé, különös tekintettel arra, hogy az előző átütemezések korábban már meghiúsultak.

(71) A Bizottság arra következtetésre jutott, hogy a görög hatóságok magatartása nem hasonlított egy kellő gondossággal eljáró magánhitelező magatartásához, mivel a 2009. évi átütemezésre sor került, annak ellenére, hogy a korábbi átütemezési megállapodások meghiúsultak, a vállalat már nehéz pénzügyi helyzetben volt és termelése jórészt leállt, így a kölcsön visszafizetése valószínűtlennek tűnt.

(72) Ezért a Bizottság azon a nézeten van, hogy, az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése értelmében, a vállalat társadalombiztosítási adósságainak 2009. évi átütemezésével előnyhöz jutott.

c) Szelektivitás

(73) A görög hatóságok és a kedvezményezett azt állítják, hogy az átütemezésre az összes görögországi vállalatra alkalmazandó, általános érvényű nemzeti törvényi szabályozás (22), alapján került sor, és ezért az intézkedés nem volt szelektív.

(74) Ezt az érvelést a Bizottság nem tudja elfogadni. A jelen esetben a görög hatóságoknak nagy mozgásterük volt a United Textiles társadalombiztosítási adósságainak kezelése tekintetében, mivel az átütemezési döntést illetően objektív kritériumok nem voltak meghatározva. Ilyen objektív kritériumok hiányában az intézkedés valójában szelektív volt, mert azt a hatóságok kizárólag diszkrecionális alapon alkalmazták (23). Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében, amennyiben a pénzügyi támogatást nyújtó szerv olyan mértékű mozgásteret élvez, amely lehetővé teszi számára a kedvezményezettek kiválasztását vagy a segítségnyújtás feltételeinek meghatározását, akkor az ilyen segítségnyújtás nem tekinthető általános jellegűnek (24). Ilyenformán teljesül a szelektivitás kritériuma.

d) A verseny torzítása és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás

(75) Végezetül, a (63) preambulumbekezdésben szereplő okok miatt teljesül a verseny torzításának és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás kritériuma.

e) A 2. intézkedésben jelen lévő támogatásra vonatkozó következtetés

(76) A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a késedelmes társadalombiztosítási kötelezettségek 2009. évi átütemezése a EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése értelmében a United Textiles vállalatnak nyújtott állami támogatásnak minősül.

(77) A támogatás összege 14,57 millió EUR, ami a 2009. május 25-én átütemezett, késedelmes adósságok teljes összegével egyezik meg.

V. b) 3. intézkedés: A 2010. júniusi állami kezességvállalás

(78) A Bizottság megállapítja, hogy a vállalat 2009-ben működését leállította és azóta még pénzügyi beszámolókat sem tett közzé (lásd a (15) preambulumbekezdést). A kezességvállalás nem volt elégséges friss források biztosításához, és a vállalat nem kezdte újra tevékenységét mialatt a kezességvállalás rendelkezésre állt. Ilyen körülmények között a Bizottság úgy véli, hogy a kezességvállalás nem torzította a versenyt, illetve nem jelentett ilyen jellegű fenyegetést. A kezességvállalás következésképpen nem minősül állami támogatásnak.

V. c) A támogatási intézkedés összeegyeztethetősége a belső piaccal

V. c) 1. Általános kérdések

(79) Minthogy az 1. és 2. intézkedés az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, fontolóra kell venni, hogy azok vajon összeegyeztethetők-e az adott cikk (2) és (3) bekezdésében szereplő kivételekkel.

V. c) 2. Nehéz helyzetben lévő cég

(80) A (46)-(50) preambulumbekezdésben bemutatottaknak megfelelően, a vállalat működési és pénzügyi teljesítménye a 2004-2009 közötti időszak során jelentősen romlott. A Bizottság megállapítja, hogy a vizsgált intézkedések idején (2007-2010) a vállalat az intervenciós és szerkezetátalakítási iránymutatások 10. és 11. pontja értelmében nehéz helyzetben volt, és ezt Görögország, illetve a kedvezményezett elismeri. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy a vállalat továbbra is nehéz helyzetben van, mert a helyzet azóta sem javult.

V. c) 3. Az EUMSZ 107. cikke (2) és 107. cikke (3) bekezdésében szereplő kivételek

(81) A 107. cikk (2) bekezdésében és a 107. cikk (3) bekezdése d), illetve e) pontjában szereplő kivételek egyértelműen nem alkalmazhatók, és azokra a görög hatóságok nem hivatkoztak.

(82) A 107. cikk (3) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy egy támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítható akkor, ha annak célja "olyan területek gazdasági fejlődésének támogatása, ahol az életszínvonal rendellenes módon alacsony, illetve ahol súlyos alulfoglalkoztatás tapasztalható". A United Textiles a 107. cikk (3) bekezdésének a) pontja által támogatott területen található, ezért a vállalat potenciálisan regionális támogatásra lehet jogosult.

(83) A 2007-2013 közötti időszak regionális támogatásairól szóló irányelvek ("a regionális támogatásról szóló irányelvek") (25), amelyek a 2007. évi kezességvállalás és a 2009. évi adósság-átütemezés (1. és 2. intézkedés) idején voltak irányadók, meghatározzák a regionális beruházási támogatás jóváhagyásának feltételeit.

(84) A regionális támogatásról szóló irányelvek hatályukat tekintve egyértelműen kizárják a nehéz helyzetben lévő cégeket. A United Textiles már az 1. és 2. intézkedés idején nehéz helyzetben volt, ezért nem volt jogosult regionális támogatásra. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás, a regionális támogatásról szóló irányelvek alapján, nem nyilvánítható összeegyeztethetőnek.

(85) A Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet ("általános csoportmentességi rendelet") (26) alapján a Bizottság elvégzi a kérdéses intézkedések összeegyeztethetőségének értékelését is. A Bizottság megállapítja, hogy a nehéz helyzetben lévő cégeknek nyújtott támogatás ki van zárva az általános csoportmentességi rendelet hatálya alól. A United Textiles az 1. és 2. intézkedés idején már nehéz helyzetben volt, ezért az általános csoportmentességi rendelet értelmében a United Textiles vállalatnak nyújtott támogatás összeegyeztethetetlen volt.

(86) A Bizottságnak értékelnie kell továbbá, hogy az adott intézkedések esetleg összeegyeztethetők-e a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez biztosított ideiglenes keretszabállyal ("az ideiglenes keretszabály") (27). A Bizottság azonban úgy véli, hogy 2008. július 1-jét megelőzően a United Textiles egyértelműen nehéz helyzetben lévő vállalat volt, ezért nem volt jogosult az ideiglenes keretszabály hatálya alá eső támogatásra.

(87) Minthogy az intézkedések idején a United Textiles nehéz helyzetben lévő cég volt, a támogatás összeegyeztethetősége csakis az intervenciós és szerkezetátalakítási iránymutatások, azaz a EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja tükrében értékelhető.

(88) Először, a Bizottság úgy látja, hogy az intézkedéseket intervenciós támogatásként nem lehet összeegyeztethetőnek tekinteni. A kezességvállalás időtartama nem korlátozódik hat hónapra, amint azt az intervenciós és szerkezetátalakítási iránymutatások (25) bekezdésének c) pontja kimondja, és a kölcsönhöz hasonlítható adósság-átütemezés szintén meghaladja az intervenciós támogatás esetén megengedett hat hónapos időszakot. Az intézkedések nem korlátozódnak a minimálisan szükséges összegre az intervenciós és szerkezetátalakítási iránymutatások (25) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint, valamint az iránymutatások mellékletében meghatározott képletnek megfelelően.

(89) Másodszor, az intézkedések egyike sem tekinthető összeegyeztethetőnek a szerkezetátalakítási támogatással sem. Görögország és a kedvezményezett állítása szerint a 2007. évi kezességvállalást megelőzően a vállalat banki finanszírozású és állami kezességvállalástól mentes szerkezetátalakítási tervet nyújtott be a görög hatóságokhoz. A Bizottsághoz ilyen szerkezetátalakítási tervet hivatalosan soha nem nyújtottak be. A szerkezetátalakítási terv szükséges feltétele egy cég hosszú távú életképessége helyreállításának, azonban ezekre az intézkedésekre szerkezetátalakítási terv nélkül került sor. A vizsgálat során egyértelműen bizonyítást nyert, hogy ilyen terv nem létezett és az adott időszakban megtett összes szerkezetátalakítási erőfeszítés meghiúsult, egészen addig a pontig, hogy a vállalat gyakorlatilag megszűnt működni és megszűnt tőzsdei jegyzése is. A szerkezetátalakítási kudarc ellenére az állam, a 2007. évi állami garanciavállalás révén, a United Textiles vállalatot továbbra is ellátta működő tőkével. A Bizottság következésképpen úgy véli, hogy az 1. és 2. intézkedés pusztán a működéshez nyújtott, olyan támogatásnak minősült, amelynek alapját nem képezte hitelt érdemlő szerkezetátalakítási folyamat.

(90) Végezetül, az intervenciós és szerkezetátalakítási iránymutatások 38-42. pontjai értelmében nem került sor semmilyen kompenzációs intézkedés előterjesztésére.

(91) A United Textiles szerkezetátalakítási támogatásra való jogosultságát illetően a Bizottság megállapítja, hogy a vállalat legalább 2007 óta, amikor már nehéz helyzetben volt, működési támogatásban részesül. A Bizottság úgy véli, hogy mindez "az először és utoljára" alapelv megsértését jelenti, egyben azt mutatja, hogy a vállalat nehézségei visszatérő jellegűek, illetve a vállalatnak nyújtott támogatás a közösségi érdekkel ellentétes módon torzította a versenyt. Továbbá, Görögország és a kedvezményezett érvelése szerint a 2007. évi kezességvállalás beépült a 2010. évi kezességvállalásba, ilyen formán a vállalat hitelezése rendezésének integrált megközelítéséről van szó. A Bizottság azonban úgy látja, hogy a szerkezetátalakítás integrált megközelítésére nincs bizonyíték, mivel a 2007-ben, 2009-ben és 2010-ben foganatosított támogatási intézkedésekre - a szükséges egyetlen szerkezetátalakítási projekt, illetve a vállalat életképességének helyreállítására alkalmas stratégia hiányában - éveken át került sor.

(92) A Bizottság megállapítja, hogy "az először és utoljára" alapelvet nem tartották be.

(93) Végezetül, a United Textiles az intézkedések idején nehéz helyzetben volt, és a Bizottság nem lát egyéb olyan állami támogatási szabályt, amely az állítólagos támogatást mint a EUMSZ-szel összeegyeztethetőt mutatná be.

V. c) 4. Következtetés az összeegyeztethetőség tekintetében

(94) A Bizottság megállapítja, hogy az 1. és 2. intézkedés nem összeegyeztethető az EUMSZ-szel.

VI. VISSZAVÉTEL

(95) A Bizottság megállapítja, hogy a 2007. évi állami kezességvállalás és a késedelmes társadalombiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettségek 2009. évi átütemezése állami támogatásnak minősül, ami összeegyeztethetetlen a belső piaccal. A Bizottság megállapítja, hogy a 2010. évi állami kezességvállalás nem minősül állami támogatásnak.

(96) A 659/99/EK tanácsi rendelet 14. cikke kimondja, hogy "Amennyiben a jogellenes támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére."

(97) Tekintve, hogy a jelen intézkedések jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatásnak minősülnek, a támogatást a támogatás nyújtását megelőzően fennálló piaci helyzet helyreállítása érdekében vissza kell venni. A támogatást attól az időponttól kell visszavenni, amikortól a kedvezményezett előnyhöz jutott, tehát amikortól a támogatás a kedvezményezett rendelkezésére állt, és a tényleges visszavétel időpontjáig meg kell fizetni a kamatot.

(98) A 2007. évi állami kezességvállalás (1. intézkedés) nem összeegyeztethető támogatási eleme egyenlő a garantált kölcsön teljes összegével. A Bizottság becslése szerint a United Textiles számára ily módon nyújtott támogatás összege tehát 16 millió EUR.

(99) A 2. intézkedésben szereplő, nem összeegyeztethető támogatási elem egyenlő az átütemezett adósságok teljes összegével, így a United Textiles számára ebben a formán nyújtott támogatás összege 14,57 millió EUR. A megállapodás alapján kifizetett összegektől eltérő egyéb kifizetések a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatásként visszafizetendő teljes összegből levonhatók.

(100) A visszafizetendő pontos összeget és a visszavett összegekre alkalmazandó kamatot Görögországnak kell kiszámítania,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke (3) bekezdésének sérelmével, a Görögország által az Enómeni Klostoÿfantourgía AE részére nyújtott állami támogatás - 2007-ben állami kezességvállalás formájában, majd 2009-ben a késedelmes társadalombiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettség átütemezésével - összeegyeztethetetlen a belső piaccal.

(2) A 2010. évi állami kezességvállalás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősül állami támogatásnak.

2. cikk

(1) Görögország visszafizetteti a kedvezményezettel az 1. cikk (1) bekezdésében említett állami támogatást.

(2) A visszatérítendő összegek tartalmazzák azt a kamatot, amely az összegeknek a kedvezményezett rendelkezésére bocsátásától a tényleges visszaszerzésükig tartó időszak után jár.

(3) A kamatot, a 794/2004/EK bizottsági rendelet (28) V. fejezetében foglaltak szerint, kamatos kamattal kell kiszámítani.

(4) Görögország e határozat elfogadásának időpontjától kezdve megszünteti az 1. cikk (1) bekezdésében említett támogatás valamennyi függőben lévő kifizetését.

3. cikk

(1) A 1. cikk (1) bekezdésében említett támogatást azonnal és ténylegesen vissza kell fizettetni.

(2) Görögország biztosítja, hogy e határozat végrehajtására az értesítés napjától számított négy hónapon belül sor kerül.

4. cikk

(1) Az e határozatról szóló értesítéstől számított két hónapon belül Görögország benyújtja a Bizottságnak a következő információkat:

a) a kedvezményezett által visszafizetendő teljes összeg (a támogatás összege és a kamatok);

b) az e határozatnak való megfelelés érdekében már meghozott és tervezett intézkedések részletes bemutatása;

c) azt igazoló dokumentumok, hogy a kedvezményezettet felszólították a támogatás visszafizetésére.

(2) Amíg az 1. cikk (1) bekezdésében említett támogatást teljes egészében vissza nem fizetik, Görögország folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot az e határozat végrehajtásának érdekében meghozott nemzeti intézkedések előrehaladásáról. A Bizottság kérésére Görögország azonnali tájékoztatást ad az e határozat végrehajtása érdekében már meghozott és tervezett intézkedésekről. Ugyancsak részletes tájékoztatást nyújt a kedvezményezett által már visszafizetett támogatásokról és kamatokról.

5. cikk

Ennek a határozatnak a Görög Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2012. február 22-én.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök

(1) HL C 357., 2010.12.30., 18. o.

(2) A későbbiekben az EK-Szerződés 88. cikke. Az EK-Szerződés 87. és 88. cikke helyébe 2009. december 1-jei hatállyal az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107., illetve 108. cikke lépett.

(3) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(4) Lásd az 1. lábjegyzetet.

(5) A 2190/1920 számú görög törvény 47. cikke értelmében, ha a saját tőke a részvénytőke 50 %-a alá esik, akkor a részvényeseknek az adott pénzügyi év végétől számított hat hónapon belül vagy a vállalat felszámolásáról, vagy egyéb intézkedések foganatosításáról kell határozniuk.

(6) http://www.unitedtextiles.com/Alist.asp?catid=312&section=0.08.00

(7) http://www.ase.gr/content/gr/companies/ListedCo/Profiles/pr_press.asp?Cid=111&coname=%C5%CD%D9%CC%C5%CD%C7+%CA%CB%D9%D3%D4%CF%DB%D6%C1%CD%D4%CF%D5%D1%C3%C9%C1+%C1%2E%C5%2E

(8) A bankok pénzügyi beszámolói és internetes oldalai alapján.

(9) A Görögországban minden hitelre kirótt 0,6 %-os adóval együtt (a jelzálog- és mezőgazdasági hitelek kivételével, ahol az adó mértéke 0,12 %).

(10) Hivatkozás közzététele: FEK A' 75, 2009.5.15.

(11) HL C 155., 2008.6.20., 10. o.

(12) HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(13) A nagyobb tőke eredményezte növekedés, ami több gyár működését tette lehetővé.

(14) 2009. szeptember.

(15) Lásd a 4. lábjegyzetet.

(16) Lásd az 5. lábjegyzetet.

(17) Lásd a Bizottság közleményét az állami támogatási szabályoknak a vállalkozások közvetlen adóztatásával kapcsolatos intézkedésekre történő alkalmazásáról (HL C 384., 1998.12.10., 3. o.). Lásd még a Bíróság 1996. szeptember 26-i ítéletét a C-241/94 Franciaország kontra Bizottság (Kimberly Clark Sopalin) ügyben [EBHT 1996., I-4551].

(18) Az Elsőfokú Bíróság (jelen esetben a Törvényszék) ítélete a 152/99 Hamsa kontra Bizottság ügyben [EBHT 2002., 3049. o., 156-157. pont].

(19) A Bíróság 1980. szeptember 17-i ítélete a 730/79 Philip Morris kontra Bizottság ügyben [EBHT 1980., 2671. o.], görög speciális változat 1980/III, 13. o.

(20) Érdemes rámutatni arra is, hogy főszabályként a görögországi bankok csak olyan eszközöket fogadnak el biztosíték gyanánt, amelyeknek értéke "kényszerértékesítés" esetén is legkevesebb megegyezik a kölcsön összegével (a piaci érték hozzávetőleg 75 %-a).

(21) Lásd például a Bíróság 1999. április 29-i ítéletét a C-342/96 Spanyolország kontra Bizottság ügyben [EBHT 1999., I-2459]; az Elsőfokú Bíróság (jelen esetben a Törvényszék) 2002. július 11-i ítéletét a T-152/99 Hamsa kontra Bizottság ügyben [EBHT 2002., II-3049]; a Bíróság 1999. június 29-i ítéletét a C-256/97 DM Transport ügyben [1999] I-3913.

(22) 3762/2009 számú törvény, hivatkozás közzététele: FEK A' 75, 2009.5.15.

(23) Lásd a 14. lábjegyzetet.

(24) Lásd a 15. lábjegyzetet.

(25) HL C 54., 2006.3.4., 13. o.

(26) HL L 214., 2008.8.9., 3. o.

(27) HL C 16., 2009.1.22., 1. o., módosítva a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez biztosított ideiglenes közösségi keretszabályt módosító bizottsági közleménnyel (HL C 303., 2009.12.15., 6. o.).

(28) HL L 140., 2004.4.30., 1. o..