62015TJ0263[1]

A Törvényszék ítélete (hetedik tanács), 2017. november 17. (Kivonatok). Gmina Miasto Gdynia és Port Lotniczy Gdynia Kosakowo sp. z o.o. kontra Európai Bizottság. Állami támogatások - Repülőtéri infrastruktúrák - Gdynia és Kosakowo települések által a Gdynia-Kosakowo repülőtér javára nyújtott közfinanszírozás - A támogatást a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és a visszatéríttetését elrendelő határozat - A határozat visszavonása - A hivatalos vizsgálati eljárás újbóli megindításának elmaradása - A jogi szabályozás módosítása - Az érintett felek eljárási jogai - Lényeges eljárási szabályok megsértése. T-263/15. sz. ügy.

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (hetedik tanács)

2017. november 17. ( *1 )

"Állami támogatások - Repülőtéri infrastruktúrák - Gdynia és Kosakowo települések által a Gdynia-Kosakowo repülőtér javára nyújtott közfinanszírozás - A támogatást a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és a visszatéríttetését elrendelő határozat - A határozat visszavonása - A hivatalos vizsgálati eljárás újbóli megindításának elmaradása - A jogi szabályozás módosítása - Az érintett felek eljárási jogai - Lényeges eljárási szabályok megsértése"

A T-263/15. sz. ügyben,

a Gmina Miasto Gdynia (székhelye: Gdynia [Lengyelország], képviselik: T. Koncewicz, K. Gruszecka-Spychała és M. Le Berre ügyvédek),

a Port Lotniczy Gdynia Kosakowo sp. z o.o. (székhelye: Gdynia, képviseli: P. K. Rosiak ügyvéd)

felpereseknek,

támogatja őket:

a Lengyel Köztársaság (képviselik: B. Majczyna, M. Rzotkiewicz és E. Gromnicka, meghatalmazotti minőségben)

beavatkozó fél,

az Európai Bizottság (képviselik: K. Herrmann és S. Noë, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

az SA.35388 (13/C) (korábbi 13/NN és korábbi 12/N) számú, Lengyelország által hozott intézkedésről - a Gdynia-Kosakowo repülőtér létrehozása - szóló, 2015. február 26-i (EU) 2015/1586 bizottsági határozat (HL 2015. L 250., 165. o.) 2-5. cikkének megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelme tárgyában,

A TÖRVÉNYSZÉK (hetedik tanács),

tagjai: V. Tomljenović elnök, E. Bieliūnas és A. Marcoulli (előadó) bírák,

hivatalvezető: L. Grzegorczyk tanácsos,

tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára és a 2017. április 27-i tárgyalásra,

meghozta a következő

Ítéletet ( 1 )

A jogvita előzményei

1. A Gdynia-Oksywie katonai repülőtér polgári repülőtérré való átalakítása céljából az elsőrendű felperes Gmina Miasto Gdynia (a továbbiakban: Gdynia település) és a Gmina Kosakowo (a továbbiakban: Kosakowo település) 2007 júliusában létrehozták a másodrendű felperes Port Lotniczy Gdynia-Kosakowo sp. z o.o. társaságot (a továbbiakban: PLGK társaság), amely 100%-ban e két lengyel település tulajdonában áll. E repülőtér Kosakowo területén Pomerániában, Lengyelország északi részén található. Ez az új polgári repülőtér, amelynek működtetésével a PLGK társaságot bízták meg, a tervek szerint a második legnagyobb repülőtér lett volna Pomerániában, és főként általános légi forgalom, alacsony viteldíjú járatok és charter légitársaságok számára nyújtott volna szolgáltatásokat.

[omissis]

5. A Bizottság a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatban 2013. július 2-i határozatával megindította az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást, és felhívta az érintetteket észrevételeik megtételére (az SA.35388 (13/C) (korábbi 13/NN és korábbi 12/N) számú, Lengyelország által hozott intézkedésről - a Gdynia-Kosakowo repülőtér létrehozása - szóló, 2013. július 2-i C(2013) 4045 final határozat (HL 2013. C 243., 25. o., a továbbiakban: eljárást megindító határozat)). A Bizottsághoz az érintettek részéről nem érkeztek észrevételek.

[omissis]

7. 2014. február 11-én a Bizottság elfogadta az SA.35388 (13/C) (korábbi 13/NN és korábbi 12/N) számú, Lengyelország által hozott intézkedésről - a Gdynia-Kosakowo repülőtér létrehozása - szóló 2014/883/EU határozatot (HL 2014. L 357., 51. o.), amelyben megállapította, hogy a tervezett finanszírozási projekt állami támogatásnak minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében, különösen azon tény miatt, hogy a Gdynia és Kosakowo települések által nyújtott közfinanszírozásnak köszönhetően a PLGK társaság olyan gazdasági előnyhöz jutott, amelyet szokásos piaci feltételek mellett nem ért volna el. A határozatban a Bizottság elrendelte, hogy a lengyel hatóságok téríttessék vissza a PLGK társaságnak nyújtott támogatást.

[omissis]

10. 2015. február 26-án a Bizottság egyetlen aktus keretében az SA.35388 (13/C) (korábbi 13/NN és korábbi 12/N) számú (EU) 2015/1586 bizottsági határozattal (HL 2015. L 250., 165. o.; a továbbiakban: megtámadott határozat) visszavonta a 2014/883 határozatot, egyúttal ennek helyébe az előbbi határozat lépett.

11. A 2014/883 határozat visszavonása kapcsán a Bizottság a Törvényszék előtti eljárás során megjegyezte, hogy nyilvánvalóvá vált, hogy a 2014/883 határozatban a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított állami támogatás tartalmazott néhány olyan beruházást, amely az eljárást megindító határozat szerint nem minősült állami támogatásnak, mivel e beruházások közérdekű feladatok ellátásához kapcsolódtak. Ezek magukban foglalták a tűzoltók, a vámtisztviselők, a repülőtéri biztonsági szolgálat, valamint a rendőrség és határőrség céljaira szolgáló épületekbe és berendezésekbe történő beruházást (a megtámadott határozat (15) és (16) preambulumbekezdése). Ezen az alapon döntött úgy a Bizottság, hogy vissza kell vonnia a 2014/883 határozatot, és azt a megtámadott határozattal kell felváltania. Továbbá a Bizottság úgy vélte, hogy nincs szükség a hivatalos vizsgálati eljárás újbóli megindítására, mivel az intézkedés értékeléséhez szükséges valamennyi elem rendelkezésre áll (a megtámadott határozat (18) preambulumbekezdése).

[omissis]

16. A megtámadott határozatban a Bizottság először is felidézte a hivatalos vizsgálati eljárás hátterét.

[omissis]

18. A beruházási projektet a Gdynia és Kosakowo települések által biztosított tőke-hozzájárulással finanszírozták, amely a tervek szerint fedezte volna a repülőtér beruházási költségeit, valamint a működtetési költségeket az üzemeltetése első szakaszában (azaz 2019 végéig) (a továbbiakban: működési támogatás). A Bizottság kiemeli, hogy mielőtt a lengyel hatóságok bejelentették az intézkedést, Gdynia és Kosakowo települések már megállapodtak abban, hogy összesen hozzávetőleg 207,48 millió lengyel zlotyi (PLN) (hozzávetőleg 51,87 millió euró) összegben járulnak hozzá a beruházási projekt lebonyolításához és a repülőtér veszteségeinek fedezéséhez a működés első éveiben. A 2007 és 2019 közötti időszakban Gdynia településnek 142,48 millió PLN (hozzávetőleg 35,62 millió euró) összegű pénzbeli hozzájárulást kellett volna nyújtania. Kosakowo a PLGK társaság alapításakor 100000 PLN (hozzávetőleg 25000 euró) összegű pénzbeli hozzájárulást nyújtott. A Bizottság azt is kifejtette, hogy Kosakowo településnek 2011 és 2040 között 64,9 millió PLN (hozzávetőleg 16,2 millió euró) nem pénzbeli hozzájárulást kellett volna nyújtania úgy, hogy a bérelt földterület (repülőtér-üzemeltető által fizetendő) éves bérleti díjának egy részét a repülőtér-üzemeltető társaság részvényeire cseréli (a megtámadott határozat (31) és (32) preambulumbekezdése).

19. Másodszor a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a PLGK társaság javára nyújtott tőke-hozzájárulások az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek. Mivel a finanszírozást már a PLGK társaság rendelkezésére bocsátották, a Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy a lengyel hatóságok nem tartották tiszteletben az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében megfogalmazott tilalmat (a megtámadott határozat (191) preambulumbekezdése).

20. Harmadszor a Bizottság azt vizsgálta, hogy a szóban forgó támogatás összeegyeztethető volt-e a belső piaccal - különösen - az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján.

[omissis]

24. Negyedszer a Bizottság megállapította, hogy a szóban forgó támogatást vissza kell téríteni a lengyel hatóságoknak, amennyiben az már kifizetésre került.

25. Ez alapján hozta meg a Bizottság a megtámadott határozatot. A megtámadott határozat rendelkező részének szövege a következő:

"1. cikk

A 2014/883/EU határozat visszavonásra kerül.

2. cikk

(1) A [PLGK társaság] javára 2007. augusztus 28. és 2013. június 17. között végrehajtott tőkeinjekciók [Lengyel Köztársaság] által jogtalanul, az [EUMSZ] 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével megvalósított és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek, kivéve, amennyiben ezeket a tőkeinjekciókat olyan beruházásokra költötték, amelyek szükségesek [az eljárást megindító] határozat értelmében közérdekű feladatnak tekintendő tevékenységek elvégzéséhez.

(2) Azok a tőkeinjekciók, amelyeket [a Lengyel Köztársaság] 2013. június 17-ét követően tervez megvalósítani a [PLGK társaság] javára a Gdynia-Kosakowo katonai repülőtér polgári repülőtérré való átalakítása érdekében, a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek. Következésképpen az állami támogatás nem valósítható meg.

3. cikk

(1) [A Lengyel Köztársaság] visszafizetteti a kedvezményezettel a 2. cikk (1) bekezdésében említett támogatást.

(2) A visszafizettetendő támogatási összeg tartalmazza a támogatás rendelkezésre bocsátásától a tényleges visszafizetés időpontjáig esedékes kamatokat. A kamatokat [az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (HL 2004. L 140., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 4. kötet, 3. o.)] V. fejezetével összhangban kamatos kamattal kell kiszámítani.

(3) E határozat kihirdetésének időpontjától [a Lengyel Köztársaság] beszüntet minden, a 2. cikk (2) bekezdésében említett folyamatban lévő támogatáskifizetést.

4. cikk

(1) A 2. cikk (1) bekezdésében említett támogatás, valamint a 3. cikk (2) bekezdésében említett kamat visszafizettetése azonnali és tényleges.

(2) [A Lengyel Köztársaság] biztosítja e határozatnak az arról szóló értesítéstől számított négy hónapon belüli végrehajtását.

5. cikk

(1) E határozat közlésétől számított két hónapon belül [a Lengyel Köztársaság] benyújtja a következő információkat a Bizottságnak:

a) a kedvezményezett által visszafizetendő teljes összeg (a támogatás összege és a kamatok);

b) az e határozatnak való megfelelés érdekében már meghozott és tervezett intézkedések részletes bemutatása;

c) olyan dokumentumok, amelyek igazolják, hogy elrendelték a támogatásnak a kedvezményezett általi visszafizetését.

(2) [A Lengyel Köztársaság] folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot az e határozat végrehajtása érdekében hozott nemzeti intézkedések eredményeiről, mindaddig, amíg az 2. cikk (1) bekezdésében említett támogatás, valamint a 3. cikk (2) bekezdésében említett kamat visszafizetése be nem fejeződött. A Bizottság egyszerű kérésére haladéktalanul benyújtja az e határozat teljesítésére vonatkozó, már meghozott és tervezett intézkedésekre vonatkozó információkat. Belgium továbbá részletes adatokat szolgáltat a kedvezményezettől már visszavett támogatási és kamatösszegekről.

6. cikk

Ennek a határozatnak a Lengyel Köztársaság a címzettje."

Az eljárás és a felek kérelmei

26. A Törvényszék Hivatalához 2015. május 15-én benyújtott keresetlevelével Gdynia település és a PLGK társaság előterjesztette a jelen keresetet.

27. A Törvényszék hatodik tanácsának elnöke 2015. december 1-jei határozatával engedélyezte a Lengyel Köztársaságnak, hogy a felperesek kérelmeinek támogatása céljából beavatkozzon.

28. A 2016. április 15-i határozattal az ügyet új előadó bírónak osztották ki.

29. A Törvényszék tanácsai összetételének módosulásakor az előadó bírót a hetedik tanácsba osztották be, és ezért a jelen ügyet a Törvényszék eljárási szabályzata 27. cikkének (5) bekezdése alapján e tanácsnak osztották ki.

30. Az előadó bíró javaslata alapján a Törvényszék (hetedik tanács) úgy döntött, hogy megnyitja az eljárás szóbeli szakaszát, és az eljárási szabályzat 89. cikkének (3) bekezdése szerinti pervezető intézkedések keretében kérdéseket intézett a felekhez. A felek e kérésnek a megadott határidőn belül eleget tettek.

31. A Törvényszék a 2017. április 27-i tárgyaláson meghallgatta a felek szóbeli előadásait és a Törvényszék által feltett kérdésekre adott válaszaikat.

32. A felperesek, tekintettel a PLGK társaság válaszában és a Gdynia település pervezető intézkedésekre adott válaszában szereplő pontosításokra, azt kérik, hogy a Törvényszék:

- semmisítse meg a megtámadott határozat 2-5. cikkét;

- a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

33. A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:

- utasítsa el a keresetet;

- a felpereseket kötelezze a költségek viselésére.

34. A Lengyel Köztársaság támogatja a felperesek kérelmeit.

A jogkérdésről

35. A kereset lényegében hat jogalapon nyugszik.

[omissis]

41. A hatodik jogalap lényegében a lényeges formai szabályok megsértésén, az eljárási szabályok megsértésén, valamint a megfelelő ügyintézés elve, a bizalomvédelem elve és a védelemhez való jog tiszteletben tartására vonatkozó elv megsértésén alapul.

42. A Törvényszék úgy ítéli megfelelőnek, hogy először a hatodik jogalapot vizsgálja meg.

[omissis]

57. A hatodik jogalap lényegében három kifogáson alapul. Először is a felperesek azt kifogásolják, hogy a jelen kereset benyújtása időpontjában még nem volt közzétéve a megtámadott határozat. Másodszor a felperesek úgy vélik, hogy a Bizottság nem vonhatta volna vissza a 2014/883 határozatot a 659/1999 rendelet 9. cikke alapján. Harmadszor a felperesek azt állítják, hogy a Bizottságnak újból kellett volna indítania a hivatalos vizsgálati eljárást azt megelőzően, hogy meghozta a megtámadott határozatot, és biztosítania kellett volna a felperesek és a Lengyel Köztársaság eljárási jogainak tiszteletben tartását.

[omissis]

A harmadik kifogásról, amely a hivatalos vizsgálati eljárás újbóli megindításának elmaradásán és az érintettek eljárási jogainak megsértésén alapul

62. Azon érvvel kapcsolatban, hogy a Bizottságnak újból kellett volna indítania a hivatalos vizsgálati eljárást azt megelőzően, hogy meghozta a megtámadott határozatot, és biztosítania kellett volna az érintettek eljárási jogainak tiszteletben tartását, emlékeztetni kell arra, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a jogellenes aktus felváltására irányuló eljárás a jogellenesség bekövetkeztének konkrét időpontjában tovább folytatható, anélkül hogy a Bizottság e konkrét időponton túlra visszamenően köteles lenne újból elkezdeni az eljárást (lásd ebben az értelemben: 1998. november 12-iSpanyolország kontra Bizottság ítélet, C-415/96, EU:C:1998:533, 31. pont; 2000. október 3-iIndustrie des poudres sphériques kontra Tanács ítélet, C-458/98 P, EU:C:2000:531, 82. pont; 2008. július 9-iAlitalia kontra Bizottság ítélet, T-301/01, EU:T:2008:262, 99. és 142. pont). Az uniós bíróság által megsemmisített aktus felváltásával kapcsolatos ezen ítélkezési gyakorlat a szóban forgó jogi aktus bármilyen bírósági megsemmisítése hiányában is irányadó akkor, ha a jogellenes aktust annak kibocsátója vonja vissza vagy váltja fel (2016. március 16-iFrucona Košice kontra Bizottság ítélet, T-103/14, EU:T:2016:152, 61. pont; lásd továbbá ebben az értelemben: 2011. május 12-iRégion Nord-Pas-de-Calais és Communauté d'agglomération du Douaisis kontra Bizottság ítélet, T-267/08 és T-279/08, EU:T:2011:209, 83. pont).

63. Mindazonáltal az a tény, hogy a Bizottság nem köteles a jogellenesség bekövetkeztének konkrét időpontján túlra visszamenően újból elkezdeni az eljárást, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne kellene főszabály szerint felhívnia az érintetteket arra, hogy nyújtsák be az észrevételeiket az új határozat elfogadása előtt.

64. Kétségtelen, hogy az állami támogatások ellenőrzésére irányuló eljárással kapcsolatos egyetlen rendelkezés sem biztosít az érintettek közül a támogatás kedvezményezettjének (2002. szeptember 24-iFalck és Acciaierie di Bolzano kontra Bizottság ítélet, C-74/00 P és C-75/00 P, EU:C:2002:524, 83. pont) vagy az államinál alacsonyabb szintet képviselő, támogatásnyújtó jogalanynak sajátos szerepet (lásd ebben az értelemben: 2016. október 5-iDiputación Foral de Bizkaia kontra Bizottság végzés, C-426/15 P, nem tették közzé, EU:C:2016:757, 45. pont; 2011. május 12-iRégion Nord-Pas-de-Calais és Communauté d'agglomération du Douaisis kontra Bizottság ítélet, T-267/08 és T-279/08, EU:T:2011:209, 71. pont), amely azt jelentené, hogy olyan jogokra hivatkozhatnának, amelyek terjedelme azonos a védelemhez való jog terjedelmével.

65. Azonban az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdéséből, valamint a 659/1999 rendelet 1. cikke h) pontjából az következik, hogy a Bizottságnak fel kell hívnia az érintetteket - köztük az érintett vállalkozást vagy vállalkozásokat és az államinál alacsonyabb szintet képviselő, támogatásnyújtó jogalanyt -, hogy terjesszék elő észrevételeiket (lásd ebben az értelemben: 2008. május 8-iFerriere Nord kontra Bizottság ítélet, C-49/05 P, nem tették közzé, EU:C:2008:259, 68. pont; 2008. december 11-iBizottság kontra Freistaat Sachsen ítélet, C-334/07 P, EU:C:2008:709, 55. pont). Ez a szabály lényeges eljárási szabály jelleggel bír (2008. december 11-iBizottság kontra Freistaat Sachsen ítélet, C-334/07 P, EU:C:2008:709, 55. pont; 2007. szeptember 12-iOlympiaki Aeroporia Ypiresies kontra Bizottság ítélet, T-68/03, EU:T:2007:253, 42. pont). Az érintettek számára meg kell engednie, hogy az eljárásban az eset körülményeire tekintettel megfelelő mértékben részt vegyenek (lásd ebben az értelemben: 1998. június 25-iBritish Airways és társai kontra Bizottság ítélet, T-371/94 és T-394/94, EU:T:1998:140, 60. pont). Ennek keretében többek között megállapítást nyert, hogy a Bizottságnak adott esetben az érintetteket fel kell kérnie, hogy tegyék meg észrevételeiket, ha az irányadó jogi szabályozás megváltozik, mielőtt a Bizottság az új szabályok alapján meghozza határozatát, kivéve ha az új jogi szabályozás nem tartalmaz lényeges módosítást a korábban hatályban lévő szabályozáshoz képest (lásd 2008. december 11-iBizottság kontra Freistaat Sachsen ítélet, C-334/07 P, EU:C:2008:709, 56. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

66. Továbbá, még ha az eljárást megindító határozat szorítkozhat is a vonatkozó ténybeli és jogi kérdések összefoglalására, a szóban forgó állami intézkedés támogatási jellegére vonatkozó előzetes értékelésre és a belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban felmerült kétségek ismertetésére, e határozatnak lehetővé kell tennie az érintett felek számára, hogy hatékonyan részt vegyenek a hivatalos vizsgálati eljárásban, amelynek során lehetőséget kapnak érveik kifejtésére (lásd ebben az értelemben: 2011. május 12-iRégion Nord-Pas-de-Calais és Communauté d'agglomération du Douaisis kontra Bizottság ítélet, T-267/08 és T-279/08, EU:T:2011:209, 80. és 81. pont). Különösen fontos, hogy a Bizottság kielégítően határozza meg vizsgálatának kereteit annak érdekében, hogy tartalmilag ne üresítse ki az érintettek azon jogát, hogy észrevételeket tegyenek (lásd 2009. július 1-jeiOperator ARP kontra Bizottság ítélet, T-291/06, EU:T:2009:235, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

67. A jelen esetben meg kell állapítani, hogy az eljárást megindító határozatban a Bizottság ideiglenes jelleggel értékelte a működési támogatás összeegyeztethetőségét a nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatás alapján, tekintettel a 2005. évi iránymutatás 27. és 63. pontjában foglalt, ezzel kapcsolatos utalásra. Így különösen a Bizottság megállapította, hogy a Gdynia-Kosakowo repülőtér egy nehéz gazdasági helyzetben lévő régióban található, amely az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének a) pontjában foglalt eltérés alá tartozik, és meg kell vizsgálni, hogy a nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatás 76. pontjában foglalt feltételek teljesülnek-e (az eljárást megindító határozat (64) és (65) preambulumbekezdése).

68. A 2014/883 határozatban a Bizottság megállapította, hogy "a gdyniai repülőtér az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott eltérés szerinti hátrányos helyzetű régióban helyezkedik el", következésképpen "a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a szóban forgó működési támogatás összeegyeztethetőnek tekinthető-e a nemzeti regionális [támogatásról] szóló iránymutatás alapján" (a 2014/883 határozat (221) preambulumbekezdése). Az említett iránymutatás 76. pontját alkalmazva a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a működési támogatás nem felel meg "a nemzeti regionális [támogatásról] szóló iránymutatásban meghatározott feltételeknek" (a 2014/883 határozat (228) preambulumbekezdése).

69. Márpedig, amint a PLGK társaság is joggal hangsúlyozza, amelyhez a pervezető intézkedésekre adott válaszaikban a Lengyel Köztársaság és Gdynia település is csatlakozott, a Bizottság a megtámadott határozatban megváltoztatta a működési támogatás összeegyeztethetőségének elemzésére irányadó jogi szabályozást.

70. E tekintetben először is el kell utasítani azt a bizottsági érvet, amely szerint az, hogy a jogi alap módosult a megtámadott határozatban, olyan új jogalap, amelyet a PLGK társaság első alkalommal a válasz szakaszában hozott fel. Ugyanis az ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy elfogadhatónak kell tekinteni azt a jogalapot, amely a keresetlevélben korábban közvetlenül vagy közvetve már előadott jogalap kibővítése (1983. május 19-iVerros kontra Parlament ítélet, 306/81, EU:C:1983:143, 9. pont; lásd továbbá ebben az értelemben: 2007. április 26-iAlcon kontra OHIM ítélet, C-412/05 P, EU:C:2007:252, 38-40. pont; 2008. július 17-iCampoli kontra Bizottság ítélet, C-71/07 P, EU:C:2008:424, 63. pont). Márpedig a jelen esetben a felperesek kifejtették a keresetlevelükben, hogy biztosítani kellett volna számukra azt a lehetőséget, hogy állást foglalhassanak a Bizottság új érveiről és új elemzéséről, és az e tekintetben felmerült mulasztás önmagában lényeges eljárási szabálysértésének minősül. Pontosabban a keresetlevél II.14 pontja, amely összegzi a kereset alátámasztására felhozott jogalapokat, konkrétan a következő címet viseli: "A felperesek észrevételek benyújtására és állásfoglalásra vonatkozó jogának biztosításában megtestesülő lényeges eljárási szabályok megsértése". A PLGK társaság válaszában felvetett érv tehát, amely pontosan a megtámadott határozatban szereplő új bizottsági elemzésre vonatkozik, a keresetlevélben felhozott azon jogalap kiegészítése, amelyet a lényeges eljárási szabályok megsértésére alapítottak a felperesek azon joga vonatkozásában, hogy benyújthassák észrevételeiket. Ezenkívül mindenesetre emlékeztetni kell arra, hogy az a szabály, amely szerint a Bizottságnak lehetőséget kell biztosítania az érintettek számára, hogy észrevételeiket benyújtsák, lényeges eljárási szabály jelleggel bír. Ezért a Törvényszék e lényeges eljárási szabály megsértésére, amely imperatív jogalapnak minősül, hivatalból hivatkozhat (lásd ebben az értelemben: 1991. május 7-iInterhotel kontra Bizottság ítélet, C-291/89, EU:C:1991:189, 14. pont; 2017. április 4-iMédiateur konjtra Staelen ítélet, C-337/15 P, EU:C:2017:256, 85. pont; 2016. március 16-iFrucona Košice kontra Bizottság ítélet, T-103/14, EU:T:2016:152, 84. pont).

71. Másodszor a megtámadott határozatban a Bizottság jelezte, hogy a 2005. évi légiközlekedési iránymutatásban megállapított elveket fogja alkalmazni a repülőtereknek és légitársaságoknak 2014. április 4-e előtt - azaz a 2014. évi iránymutatás alkalmazásának kezdőnapja előtt - nyújtott jogellenes beruházási támogatásokra vonatkozóan és "a 2014. évi légiközlekedési iránymutatásban megállapított elveket [alkalmazza] a repülőtereknek és légitársaságoknak [...] nyújtott működési támogatásokkal [...] kapcsolatos valamennyi ügyben, még abban az esetben is, ha 2014. április 4-e előtt nyújtották a támogatást" (a megtámadott határozat (196) preambulumbekezdése), mint ahogyan a jelen esetben is történt (a megtámadott határozat (197) preambulumbekezdése és 2. cikke). Ebből következik, hogy a Bizottság annak elemzése során, hogy a működési támogatás összeegyeztethető volt-e a belső piaccal, már nem a nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatásra támaszkodott, amint azt az eljárást megindító határozatban és a 2014/883 határozatban tette, hanem a 2014. évi iránymutatásban megállapított elvekre.

72. Harmadszor, amint a 2014. évi iránymutatásból következik, a Bizottság kifejezetten hangsúlyozta, hogy "nem fogja alkalmazni a [2007 és 2013] közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális [támogatásról] szóló iránymutatásban foglalt elveket", valamint "a [2014 és 2020] közötti időszakra vonatkozó regionális állami támogatásokról szóló iránymutatást a repülőtéri infrastruktúrára nyújtott állami támogatásra" (a 2014. évi iránymutatás 23. pontja).

73. Negyedszer a Bizottság azon túlmenően, hogy a nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatást a 2014. évi iránymutatásra változtatta, az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése tekintetében vizsgált eltérés esetében is változtatást eszközölt. Amint ugyanis az eljárást megindító határozatból és a 2014/883 határozatból kitűnik, a Bizottság "az EUMSZ 107. [cikk] (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott eltérés[t]" vette alapul. A nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatás 76. pontja pedig kimondja, hogy kivételes esetben az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti régiókban is nyújtható működési támogatás. Márpedig, amint a 2014. évi iránymutatás 112. pontjából következik - amely iránymutatás elveit alkalmazta a Bizottság a megtámadott határozatban -, ennek keretében a működési támogatások összeegyeztethetőségét "[az EUMSZ] 107. [cikk] (3) bekezdésének c) pontja" alapján elemzik.

74. Ötödször a 2014. évi iránymutatás "új [értékelési módszereket]" vezet be a repülőtereknek és légitársaságoknak nyújtott támogatások összeegyeztethetősége tekintetében különösen "a regionális repülőtereknek nyújtott működési [támogatások]" esetében (a 2014. évi iránymutatás 17. pontjának d) alpontja). Ezek az új értékelési módszerek a 2014. évi iránymutatás 5.1.2. pontjában találhatók. Az iránymutatás hat kumulatív feltételt szabályoz, amelyek közül az első feltételt a Bizottság a megtámadott határozat (246) preambulumbekezdésében elemzi, méghozzá azt, hogy meg kell határozni, hogy a működési támogatás hozzájárul-e egy jól meghatározott közös érdekű célkitűzéshez. Ez az első feltétel maga is három vagylagos feltételen alapul, mégpedig azon, hogy a működési támogatás fokozza az uniós polgárok mobilitását, és javítja a régió összeköttetését az Unión belüli járatok hozzáférési pontjainak létrehozása által, vagy e támogatás enyhíti az Unió legfontosabb légi csomópontjain kialakuló légi forgalmi torlódásokat, vagy e támogatás elősegíti a regionális fejlődést. E három vagylagos feltétel közül a Bizottság kettőt említett a megtámadott határozat (246) preambulumbekezdésében.

75. A nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatás a maga részéről kimondja, hogy működési támogatás akkor nyújtható, "[ha] a támogatás regionális fejlődéshez való hozzájárulása és természete szempontjából indokolt, [és] mértéke az általa enyhíteni kívánt hátrányokkal arányos", amit a Bizottság egyébként megemlített a 2014/883 határozat (222) preambulumbekezdésében.

76. Bár a 2014. évi iránymutatás és a nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatás által előírt egyes feltételek megfeleltethetők egymásnak, különösen a regionális fejlődéshez való hozzájárulás tekintetében, e feltételek azonban egyrészt részletesebben ki vannak fejtve a 2014. évi iránymutatásban, másrészt pedig jellegüknél fogva különböznek, mivel a 2014. évi iránymutatás sajátosan a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott támogatásokról szól. Ezenkívül meg kell állapítani, hogy miközben a regionális fejlődéshez való hozzájárulás alapvető feltétel a nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatásban, a 2014. évi iránymutatásban ez csak vagylagos feltétel, amint ezt a "vagy" kötőszó használata is mutatja az ezen utóbbi iránymutatás 113. pontjában.

77. Hatodszor hangsúlyozni kell, hogy a működési támogatásokra vonatkozó új értékelési módszerek a 2014. évi iránymutatásban különösen azt célozzák, hogy egy tízéves átmeneti időszakot biztosítsanak, amelyen keresztül a repülőterek, így különösen a regionális repülőterek, e támogatásokban részesülhetnek, feltéve hogy tiszteletben tartják az említett iránymutatásban foglalt feltételeket (lásd különösen: a 2014. évi iránymutatás 13., 14. és 112. pontja).

78. E tényállási elemek alapján úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság által a megtámadott határozatban hivatkozott új jogi szabályozás lényeges módosításokat tartalmazott ahhoz képest, amely korábban volt hatályban, és amely az eljárást megindító határozatban és a 2014/883 határozatban szerepelt.

79. Továbbá még azt feltételezve is, hogy a 2014/883 határozat visszavonása azzal a hatással járt - ahogyan a Bizottság állítja -, hogy folyamatban maradt a hivatalos vizsgálati eljárás, az érintettek nem tudták benyújtani észrevételeiket, mivel az említett eljárást a megtámadott határozat elfogadásával egyidejűleg újból lezárták. Azt is meg kell állapítani, hogy a 2014. évi iránymutatást 2014. április 4-én tették közzé, azaz a 2014/883 határozat elfogadását követően, tehát a vizsgálati eljárás első lezárása után. Ebből következik, hogy a 2014. évi iránymutatás közzétételének időpontja és a megtámadott határozat elfogadásának időpontja között az érintettek számára nem tették lehetővé, hogy hatékonyan benyújthassák észrevételeiket az említett iránymutatás alkalmazhatóságáról és esetleges hatásáról, miközben ezen iránymutatás az irányadó jogi szabályozás megváltozását jelentette, és a Bizottság a jelen esetben ennek alkalmazása mellett döntött.

80. A Bizottság más érvei sem kérdőjelezhetik meg e megállapításokat.

81. Így különösen el kell utasítani azt a bizottsági érvet, amely szerint a PLGK társaság nem igazolta sem azt, hogy mennyiben lehetett hatással a jogi helyzetére az a körülmény, hogy a 2014. évi iránymutatás alkalmazása kapcsán nem hívták fel állásfoglalásra, sem azt, hogy mennyiben lehetett volna más a megtámadott határozat tartalma, ha e tekintetben állást foglalhat. Ugyanis az érintettek ahhoz fűződő joga, hogy benyújthassák észrevételeiket, olyan lényeges eljárási szabály jelleggel bír az EUMSZ 263. cikk értelmében, amelynek - a jelen esetben megállapítható - megsértése a hibás jogi aktus megsemmisítését vonja maga után, anélkül hogy szükséges lenne bizonyítani, hogy ez az ilyen jogsértésre hivatkozó félre nézve valamilyen következménnyel járt, vagy hogy a közigazgatási eljárás eltérő eredményre vezethetett volna (lásd ebben az értelemben: 2000. április 6-iBizottság kontra ICI ítélet, C-286/95 P, EU:C:2000:188, 52. pont; 2016. szeptember 8-iGoldfish és társai kontra Bizottság ítélet, T-54/14, EU:T:2016:455, 47. pont; Mengozzi főtanácsnok Bensada Benallal ügyre vonatkozó indítványa, C-161/15, EU:C:2016:3, 92. pont). Ezenkívül mindenesetre figyelembe véve azokat a változtatásokat, amelyeket az EUM-Szerződésben szereplő jogi alap (az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének a) pontja, később az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja) és az alkalmazandó iránymutatás tekintetében eszközöltek, amelyek lényegesen módosították a működési támogatás összeegyeztethetőségének elemzésére irányadó jogi szabályozást, nem lehet előre lebecsülni azon észrevételek jelentőségét, amelyeket az érintettek benyújthattak volna, még akkor sem, ha a Bizottság a megtámadott határozatban a korábban hatályban lévő határozatban szereplővel azonos megállapításra jutott volna.

82. Az a körülmény, hogy a felperesek nem nyújtottak be észrevételt az eljárást megindító határozat nyomán, hatástalan annak megállapítása szempontjából, hogy volt-e lehetőségük ilyen észrevételek benyújtására a 2014/883 határozat visszavonását követően és a megtámadott határozat elfogadását megelőzően.

83. A Bizottság azon érvei, amelyeket a pervezető intézkedésekre adott válasza keretében terjesztett elő, és amelyek szerint nem alkalmazta a működési támogatás tekintetében a 2014. évi iránymutatásból következő "új elveket", főként azon alapulnak, hogy mind a 2014/883 határozatban, mind a megtámadott határozatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a működési támogatás összeegyeztethetetlen a belső piaccal, mivel a beruházási támogatás maga is összeegyeztethetetlen az említett piaccal. Ezek az érvek azonban lényegében annak alátámasztására irányulnak, hogy a megtámadott határozat tartalma azonos lett volna, ha az érintetteket felhívták volna észrevételeik benyújtására. Ezeket az érveket tehát a fenti 81. pontban kifejtettekkel azonos okokból el kell utasítani.

84. Mindenesetre emlékeztetni kell arra - amint különösen a megtámadott határozat (196) és (197) preambulumbekezdéséből is következik -, hogy a Bizottság kimondta, hogy a jelen esetben a 2014. évi iránymutatásban megállapított elveket alkalmazza a működési támogatás tekintetében. Ennek keretében a Bizottság kifejezetten megemlítette a 2014. évi iránymutatást a megtámadott határozat (245) preambulumbekezdésében, és kimondta, hogy a működési támogatás összeegyeztethetetlen a belső piaccal, mivel a beruházási támogatás maga is összeegyeztethetetlen az említett piaccal, és ez "ugyanúgy érvényes a 2014. évi légiközlekedési iránymutatás alapján". Ezenkívül a Bizottság alkalmazta a 2014. évi iránymutatás első feltételét a megtámadott határozat (246) preambulumbekezdésében, hiszen az említett feltétel lényegesen eltér a nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatás 76. pontjában megfogalmazott feltételektől (lásd a fenti 76. pontot). Azt is hangsúlyozni kell - amint az a megtámadott határozat (198)-(202) preambulumbekezdéséből kitűnik -, hogy a 2014. évi iránymutatásból következő elveket azért alkalmazták, hogy elhatárolják a beruházási támogatásokra vonatkozó finanszírozást a működési támogatásokra vonatkozó finanszírozástól.

85. Továbbá hangsúlyozni kell, hogy a megtámadott határozat egy helyen legalábbis pontatlan, amely pontatlanságot egyébként a Bizottság a pervezető intézkedésekre adott válaszában megismételt, és amely arra a jogi háttérre vonatkozik, amelynek keretében a Bizottság úgy vélte, hogy a működési támogatás összeegyeztethetetlen a belső piaccal, mivel a beruházási támogatás maga is összeegyeztethetetlen az említett piaccal. A Bizottság ugyanis megemlítette a megtámadott határozat (245) preambulumbekezdésében, hogy ez a megállapítás (amely szerepel a 2014/883 határozat (227) preambulumbekezdésében is), és amely a "2005. évi légiközlekedési iránymutatás szerinti", ugyanúgy érvényes a 2014. évi légiközlekedési iránymutatás alapján. Márpedig, amint a 2014/883 határozat (227) és (228) preambulumbekezdéséből következik, a Bizottság értékelése a nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatás keretében és az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján készült. Pontosabban az a megállapítás, amelyet a Bizottság egyébként a teljesség kedvéért tett, amit a "[m]indenesetre" kifejezés alkalmazása is alátámaszt, a 2014/883 határozat (228) preambulumbekezdésében foglalt következtetés elé került, amely szerint "[a] Bizottság következésképpen úgy ítéli meg, hogy a [...] működési támogatás nem felel meg a nemzeti regionális [támogatásról] szóló iránymutatásban meghatározott feltételeknek".

86. Ezenkívül az a megállapítás, hogy a működési támogatás összeegyeztethetetlen a belső piaccal, mivel a beruházási támogatás maga is összeegyeztethetetlen az említett piaccal, nem olyan feltételből következik, amelyet kifejezetten tartalmazna a nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatás vagy a 2014. évi iránymutatás. Ezen iránymutatásokból nem lehet levezetni azt, hogy az érintett felek e tekintetben észrevételeket tudtak tenni, amint azt a Bizottság lényegében a pervezető intézkedésekre adott válaszában mégis állítja. Hozzá kell tenni, hogy a 2014/883 határozatot visszavonták, és nem is az a kérdés, hogy az érintett felek be tudták-e nyújtani az észrevételeiket e határozat vonatkozásában, hanem hogy meg tudták-e ezt tenni a hivatalos vizsgálati eljárás keretében. Márpedig az eljárást megindító határozatban a Bizottság csak azt jelezte, hogy a működési támogatás főszabály szerint összeegyeztethetetlen a belső piaccal, kivéve ha teljesíti a nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatásban meghatározott feltételeket, és előzetesen úgy tűnt, hogy nem teljesíti, tekintettel arra, hogy Pomerániát már kiszolgálja a gdanski repülőtér (az eljárást megindító határozatnak "Az intézkedés értékelése" című bevezető része és (63)-(67) preambulumbekezdése).

87. Ami azt az érvet illeti, amelyet a Bizottság első alkalommal a tárgyaláson hozott fel, és amely azon alapul, hogy az a megállapítás, amely szerint a működési támogatás összeegyeztethetetlen a belső piaccal, mivel a beruházási támogatás maga is összeegyeztethetetlen az említett piaccal, a Szerződésből következő "önálló" jogalapból ered, ezt az érvet a 2014/883 határozat vagy a megtámadott határozat szövege nem támasztja alá. Ugyanis azon túl, hogy nincs ilyen értelmű indokolás és pontosítás a megtámadott határozatban, a Bizottság e megállapítást - amint a fentiekben említést nyert - a 2014/883 határozat esetében az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének a) pontjával és a nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatással összefüggésben, a megtámadott határozat esetében pedig az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontjával és a 2014. évi iránymutatással összefüggésben tette.

88. Végül azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság a 2004. november 18-iFerriere Nord kontra Bizottság ítélet (T-176/01, EU:T:2004:336) alapjául szolgáló ügyre hivatkozott, meg kell állapítani, hogy a Törvényszék ebben az ügyben kimondta, hogy: "[a] két keretszabály [elvei] [az ezen ügyben megtámadott határozat indokai] szempontjából lényegében megegyez[nek]". Így különösen az ezen ügyben érintett két keretszabály a környezetvédelmi célú beruházások támogathatóságát írta elő, és a támogatási intézkedés keretében elszámolható költségek esetében mindkettő ugyanazt a számítási módot tartalmazta (2004. november 18-iFerriere Nord kontra Bizottság ítélet, T-176/01, EU:T:2004:336, 77. pont). Továbbá az ezen ügyben megtámadott határozatban szereplő indokok olyan feltételekre vonatkoztak, amelyek lényegében azonos módon szerepeltek a két keretszabályban. A jelen esetben - amint a fentiekben megállapítást nyert - a nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatás és a 2014. évi iránymutatás lényegesen különböznek egymástól, különös tekintettel a 2014. évi iránymutatásban meghatározott első feltételre, amelyet a Bizottság a megtámadott határozatban elemzett, továbbá ezek az iránymutatások az EUM-Szerződés különböző rendelkezéseire hivatkoznak.

89. Mindezen tényállási elemek alapján úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság nem teljesítette azon rá háruló kötelezettséget, hogy lehetővé kell tennie az érintettek számára, hogy benyújtsák észrevételeiket, anélkül hogy szükséges lenne megállapítani, hogy e mulasztás egyúttal az eljárási szabályok, a megfelelő ügyintézéshez való jog, a bizalomvédelem és a védelemhez való jog megsértésének minősül-e, amire a felperesek hivatkoztak a Törvényszék előtt. Így különösen nem szükséges határozni arról sem, hogy felhozhatják-e a felperesek a Törvényszék előtt a Lengyel Köztársaság védelemhez való jogának megsértését, amelyre végeredményben e tagállam beavatkozási beadványában hivatkoztak. Hasonlóképpen ezzel összefüggésben nem szükséges meghatározni, hogy a Bizottság azzal is megszegte-e a rá háruló kötelezettséget, hogy nem hívta fel az érintetteket arra, hogy nyújtsák be észrevételeiket a megtámadott határozatban alkalmazott tárgyi módosításokkal kapcsolatban.

90. Az így megállapított jogsértés terjedelmét illetően hangsúlyozni kell, hogy még ha a szóban forgó támogatás valójában kétféle finanszírozásból is tevődik össze, mégpedig egy beruházási támogatásból és egy működési támogatásból, e két különböző finanszírozást átfogóan elemezte a Bizottság az állami támogatásnak való minősítés konkrét megállapítása során. Így különösen a Bizottság a megtámadott határozat (191) preambulumbekezdésében megállapította, hogy "[a PLGK társaságnak] nyújtott tőkeinjekciók állami támogatásnak minősülnek". E következtetéshez a Bizottság konkrétan a piacgazdasági magánbefektető kritériumát alkalmazta, anélkül hogy különbséget tett volna az eltérő finanszírozási módok között. Ez az átfogó elemzés tükröződik egyébként a megtámadott határozat rendelkező részében is, hiszen a Bizottság e határozat 2. cikkének (1) bekezdésében megállapítja, hogy "[a PLGK társaság] javára 2007. augusztus 28. és 2013. június 17. között végrehajtott tőkeinjekciók [Lengyel Köztársaság] által jogtalanul [...] megvalósított [...] állami támogatásnak minősülnek". Ezeket a 2007. augusztus 28. és 2013. június 17. között juttatott tőke-hozzájárulásokat mutatja be a megtámadott határozat (57) preambulumbekezdésében szereplő lista, anélkül hogy a Bizottság különbséget tenne a működési vagy a beruházási támogatás jogcímén juttatott összegek között. Továbbá a megtámadott határozat 3. cikkének (1) bekezdése úgy szól, hogy "[A Lengyel Köztársaság] visszafizetteti a kedvezményezettel a 2. cikk (1) bekezdésében említett támogatást", itt is anélkül, hogy különbséget tenne a beruházáshoz és működéshez kapcsolódó finanszírozás között. Végül a beruházási támogatás összeegyeztethetőségének elemzése és a működési támogatás összeegyeztethetőségének elemzése szorosan kapcsolódott egymáshoz, amit a Bizottság is megerősített a pervezető intézkedésekre adott válaszában. E feltételek mellett a megtámadott határozat rendelkező részét nem lehet úgy értelmezni, hogy az egymástól elkülönítetten kezeli a beruházási támogatást és a működési támogatást. Azon érv kapcsán, amelyet a Bizottság a tárgyaláson hozott fel, amely szerint a megtámadott határozat 2-5. cikkének teljes egészében való megsemmisítése túlterjeszkedne a felperesek által felhozott jogalap terjedelmén, amellyel csak a működési támogatást kifogásolták, elegendő kiemelni egyrészt, hogy a felperesek az említett cikkek megsemmisítését kérik, másrészt, hogy az érintett jogalap imperatív jellegű, harmadrészt pedig, hogy a Bizottság érve nem cáfolhatja azt a tényt, hogy a megtámadott határozat 2-5. cikke nem egymástól elkülönítetten kezeli a beruházási támogatást és a működési támogatást.

91. A fentiek alapján a hatodik jogalapnak helyt kell adni, következésképpen meg kell semmisíteni a megtámadott határozat 2-5. cikkét, anélkül hogy a kereset alátámasztására felhozott többi jogalapot meg kellene vizsgálni.

[omissis]

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (hetedik tanács)

a következőképpen határozott:

1) A Törvényszék az SA.35388 (13/C) (korábbi 13/NN és korábbi 12/N) számú, Lengyelország által hozott intézkedésről - a Gdynia-Kosakowo repülőtér létrehozása - szóló, 2015. február 26-i (EU) 2015/1586 bizottsági határozat 2-5. cikkét megsemmisíti.

2) Az Európai Bizottság a saját költségein felül viseli a Gmina Miasto Gdynia és a Port Lotniczy Gdynia Kosakowo sp. z o.o. részéről felmerült költségeket.

3) A Lengyel Köztársaság maga viseli saját költségeit.

Tomljenović

Bieliūnas

Marcoulli

Kihirdetve Luxembourgban a 2017. november 17-i nyilvános ülésen.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: lengyel.

( 1 ) A jelen ítéletnek csak azok a pontjai kerülnek ismertetésre, amelyek közzétételét a Törvényszék hasznosnak tartja.