32016D0151[1]

A Bizottság (EU) 2016/151 határozata (2014. október 1.) a Németország által a Nürburgring javára végrehajtott SA.31550 (2012/C) (korábbi 2012/NN) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2014) 3643. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/151 HATÁROZATA

(2014. október 1.)

a Németország által a Nürburgring javára végrehajtott SA.31550 (2012/C) (korábbi 2012/NN) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2014) 3643. számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután a fent említett rendelkezésekkel összhangban felhívta az érdekelt feleket észrevételeik megtételére (1), és tekintettel ezen észrevételekre,

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. HIVATALOS VIZSGÁLAT

(1) 2002 és 2012 között Németország több támogatási intézkedést hajtott végre a német Nürburgring versenypályára vonatkozóan, többek között szabadidőpark, szállodák és éttermek építésével, valamint a Formula-1-es versenyek szervezésével kapcsolatos támogatási intézkedéseket. A Nürburgring komplexum az állami tulajdonban lévő Nürburgring GmbH (a továbbiakban: NG), a Motorsport Resort Nürburgring GmbH (a továbbiakban: MSR) és a Congress- und Motorsport Hotel Nürburgring GmbH (a továbbiakban: CMHN) vállalatok tulajdonát képezte.

(2) 2010 júliusában az Eifelpark GmbH (a továbbiakban: Eifelpark) a németországi Eifel régió egyik szabadidőparkjának tulajdonosa a "Nürburgring 2009" elnevezésű projekthez és a Nürburgring versenypálya szabadidős létesítményeinek felépítésére nyújtott finanszírozáshoz kapcsolódó állítólagos állami támogatásról tájékoztatta a Bizottságot. 2011 áprilisában egy második állami támogatási tárgyú panasz érkezett be a Bizottsághoz a "Ja zum Nürburgring e.V." elnevezésű német autó- és motorsportszövetségtől. Ez utóbbit az töltötte el aggodalommal, hogy az - állítólag veszteséges - "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt magának a versenypályának a tevékenységeit veszélyezteti.

(3) 2012. március 21-i levelében (a továbbiakban: a 2012. március 21-i határozat) a Bizottság tájékoztatta Németországot arról a határozatáról, hogy az e határozat 2. szakaszában ismertetett 1-17. támogatási intézkedés vonatkozásában megindítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdésében foglalt eljárást (a továbbiakban: hivatalos vizsgálati eljárás) (2). Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket az intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(4) 2012. május 15-én Németország az alábbi 2. szakaszban ismertetett új támogatási intézkedéseket ítélt oda (a 18. és a 19. intézkedést), és azokat 2012. május 25-én jelentette be. 2012. augusztus 7-i levelében (a továbbiakban: a 2012. augusztus 7-i határozat) a Bizottság tájékoztatta Németországot arról a határozatáról, hogy az új támogatási intézkedések vonatkozásában kiterjeszti a hivatalos vizsgálati eljárást (4). Az eljárást kiterjesztő bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (5). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket az új intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(5) Németország észrevételei 2012. április 23-án, 2012. június 15-én, 2012. július 18-án, 2012. július 20-án, 2012. augusztus 17-én, 2012. szeptember 7-én és 2013. január 18-án érkeztek be a Bizottsághoz. A 2012. március 21-i határozatra vonatkozóan 2012. augusztus 9. és 2012. október 18. között kilenc érdekelt fél nyújtott be észrevételeket a Bizottságnak. A Bizottság 2012. október 18-án és 2012. október 23-án továbbította az érdekelt felek észrevételeit Németországnak. Németország 2012. november 15-én válaszolt. A 2012. augusztus 7-i határozattal kapcsolatban 2012. november 5. és 2012. november 30. között három érdekelt fél észrevétele érkezett be a Bizottsághoz. A Bizottság 2012. december 3-án továbbította az érdekelt felek észrevételeit Németországnak. Németország 2013. január 2-án válaszolt.

(6) A Bizottság 2013. január 29-én, 2014. június 4-én és 2014. június 5-én további tájékoztatást kért Németországtól, amelyekre Németország 2013. április 15-én, 2014. június 4-én, illetve 2014. június 6-án válaszolt.

1.2. FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁS ÉS AZ ESZKÖZÖK ELIDEGENÍTÉSE

(7) 2012. július 24-én Bad Neuenahr-Ahrweiler helyi bírósága elrendelte a Nürburgring versenypályát tulajdonló vállalatok, azaz az NG, az MSR és a CMHN vagyon feletti rendelkezési jog megőrzésével történő előzetes vagyonkezelését ("vorläufige Eigenverwaltung des Vermögens"). A vagyon feletti rendelkezési jog megőrzésével történő vagyonkezelés ("Eigenverwaltung des Vermögens") formájában végrehajtott fizetésképtelenségi eljárást végül a helyi bíróság indította meg 2012. november 1-jén. Azóta az NG, az MSR és a CMHN üzleti tevékenységét a vagyonkezelő ("Eigenverwalter" vagy "Sanierunsgeschäftsführer") és a felszámoló ("Sachwalter") (a továbbiakban együttesen: felszámolók) irányítja, akiket nem kötnek a tulajdonosok utasításai. Az NG, az MSR és a CMHN megtartotta a KPMG AG-t (a továbbiakban: KPMG) annak érdekében, hogy a fizetésképtelenségi eljárás során az eszközeik elidegenítésénél kizárólagos pénzügyi tanácsadóként járjon el, és kapcsolatot tartson az érdekelt ajánlattevőkkel.

(8) 2012 októbere óta a Bizottság megbeszéléseket folytatott Németországgal és a felszámolókkal az NG, az MSR és a CMHN eszközeinek elidegenítése során esetlegesen felmerülő állami támogatási kérdésekről.

(9) 2012. november 1-je óta a teljes komplexumot a felszámolók által létrehozott Nürburgring Betriebsgesellschaft mbH (a továbbiakban: NBG) üzemelteti, amely 100 %-ban az NG leányvállalata. Az NBG a korábbi üzemeltető, a Nürburgring Automotive GmbH (a továbbiakban: NAG) helyébe lépett (6).

(10) Az NG, az MSR és a CMHN fizetésképtelenségével összefüggésben a felszámolók 2013 májusa óta bonyolítják e vállalkozások eszközeinek elidegenítését. 2013. május 15-én ajánlattételi eljárást írtak ki az eszközök elidegenítésére. A Bizottság szolgálatai 2013. május 23-án két levélben az állami támogatási szabályokkal összhangban lévő különböző eszköz-elidegenítési lehetőségekről szóló véleményt továbbítottak Németországnak és a felszámolónak (7).

(11) Németország az NG, az MSR és a CMHN eszközeinek elidegenítésével kapcsolatban a 2013. április 10-i, 2013. április 15-i, 2013. április 30-i, 2013. október 9-i, 2014. február 27-i beadványaiban, valamint - a Bizottság 2014. március 13-i, 2014. május 23-i, 2014. július 4-i és 2014. július 7-i információkéréseit követően - 2014. április 23-án, 2014. május 26-án, illetve 2014. július 10-én szolgáltatott információt. A Bizottság, Németország és a felszámolók 2012. október 18-án, 2013. március 7-én, 2013. október 11-én és 2014. február 26-án tartottak értekezletet Brüsszelben. A Bizottsághoz az érdekelt felektől is érkeztek további beadványok.

(12) 2013. december 23-án a "Ja zum Nürburgring e.V." (a továbbiakban: első panaszos) (8) és 2014. január 2-án az ajánlattételi eljárásban részt vevő német autóklub, az ADAC e.V. (a továbbiakban:második panaszos) azt állító levelet küldött, hogy a Nürburgring eszközeinek folyamatban lévő elidegenítését a felszámolók az állami támogatási szabályok megsértésével hajtották végre. 2014. február 4-én az első panaszos az elidegenítési eljárás felfüggesztésére kérte a Bizottságot és újabb információkat szolgáltatott. A Bizottság 2014. január 13-i levele nyomán Németország a 2014. február 10-én kelt levelében küldte meg a két panaszos állításaival kapcsolatos észrevételeit. Az első panaszos 2014. július 8-án további észrevételeket nyújtott be, amelyekkel kapcsolatban Németország 2014. július 14-én nyújtotta be észrevételeit.

(13) 2014. április 10-én az ajánlattételi eljárásban részt vevő [harmadik ajánlattevő], Inc. (a továbbiakban: harmadik panaszos vagy [harmadik ajánlattevő]) az elidegenítési eljárással kapcsolatos panaszt tett a Bizottságnál. 2014. április 17-én Meyrick Cox (a továbbiakban: negyedik panaszos), a(z) [második ajánlattevő] - az elidegenítési eljárásban részt vevő és a(z) [második ajánlattevő] European Capital Partners LLP, Meyrick Cox, Marcus Graf von Oeynhausen-Sierstorpff és a Wadell & Reed, Inc. ("[második ajánlattevő]") összetételű - konzorcium tagja az eljárással kapcsolatos panaszt nyújtott be a Bizottságnak. E panaszokat 2014. április 16-án, illetve 2014. április 17-én továbbították Németországnak. A negyedik panaszos által benyújtott panaszra Németország 2014. április 25-én küldte meg észrevételeit. A harmadik panaszos által benyújtott panaszra pedig 2014. május 5-én. A harmadik panaszos 2014. május 19-én további érveket juttatott el. Németország a további érvekkel kapcsolatos észrevételeit 2014. május 22-én küldte meg. A harmadik panaszos 2014. május 23-án nyújtott be további információt, amelyre Németország 2014. július 10-én juttatta el válaszát; erre a harmadik panaszos 2014. június 16-án és 2014. július 7-én küldött további észrevételeket, amelyekre Németország 2014. július 11-én tett észrevételt. A német hatóságok 2014. július 29-én, 2014. augusztus 20-án, 2014. szeptember 8-án és 2014. szeptember 12-én nyújtottak be további információkat, amelyek a harmadik és a negyedik panaszos 2014. szeptember 3-án, 2014. augusztus 21-én és 2014. szeptember 12-én benyújtott észrevételeire is kitértek. Végezetül a Bizottság szolgálatai, valamint a német hatóságok, a felszámolók és a KPMG két értekezletet tartottak Brüsszelben: 2014. július 22-én és szeptember 5-én.

(14) Tekintettel arra, hogy a hivatalos vizsgálati eljárás akár az összeegyeztethetetlen támogatás visszatérítését előíró, elutasító bizottsági határozattal is zárulhat, Németország annak megerősítésére kérte a Bizottságot, hogy az NG, az MSR és a CMHN számára előírt visszatérítési kötelezettség sem az elidegenített eszközök vevőjére, sem az operatív vállalkozásként működő leányvállalatára nem fog vonatkozni, valamint, hogy a visszatérítési kötelezettség nem fogja akadályozni a Nürburgring versenypályának az NBG általi üzemeltetését a 2014-es évad alatt, amely után ez utóbbi vállalkozás felszámolását tervezik.

2. A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA

2.1. A TÁMOGATÁSNYÚJTÓK

(15) A finanszírozásban öt fél vett részt: (1) Rajna-vidék-Pfalz tartomány (9) (a továbbiakban: tartomány), (2) a teljes egészében tartományi tulajdonban lévő Investitions- und Strukturbank Rheinland-Pfalz GmbH (a továbbiakban: ISB), (3) a teljes egészében az ISB tulajdonában lévő Rheinland-Pfälzische Gesellschaft für Immobilien und Projektmanagement GmbH (a továbbiakban: RIM), (4) Ahrweiler járás ("Landkreis") és (5) az NG (10).

2.2. AZ ÁLLÍTÓLAGOS KEDVEZMÉNYEZETTEK

(16) 2010. április 30-ig a Nürburgring komplexum (11) tulajdonosa és üzemeltetője az NG volt.

(17) 2010. május 1-jén megváltoztak a Nürburgring versenypálya tulajdonosi viszonyai, és az irányítást is átszervezték. Az NG maradt a versenypálya és a szabadidőpark tulajdonosa, és az MSR-ben szerzett (12) 93,3 %-os tulajdonrészével, valamint a CMHN-ben (13) szerzett 93,3 %-os közvetett tulajdonrészével a szállodák és az éttermek közvetett tulajdonosa lett (a szállodák és az éttermek közvetlen tulajdonosa az MSR és a CMHN maradt). A versenypálya, a szabadidőpark, a szállodák és az éttermek üzemeltetését operatívlízing-szerződés ("Betriebspachtvertrag") alapján bízták az NAG-ra (14), lásd a 10. intézkedést (15).

(18) A fentiekben foglaltaknak megfelelően a kedvezményezettek - az NG, az MSR és a CMHN - fizetésképtelenségi eljárás alatt állnak. A felszámolási eljárás alá került további kedvezményezettek a következők: az IPC Gesellschaft für internationale Projektcoordination mbH (a továbbiakban: IPC) (16), a Weber Projektierungs- und Realisierungs GmbH (a továbbiakban: Weber) (17) és a Cash Settlement and Ticketing GmbH (a továbbiakban: CST) (18).

(19) A még mindig működő és fizetésképtelenségi eljárás alatt nem álló kedvezményezettek a következők: a Mediinvest GmbH, amelynek neve időközben Return Projektmanagement GmbH-ra változott (a továbbiakban: Mediinvest) (19), a Geisler & Trimmel General Contractor GmbH (a továbbiakban: Geisler & Trimmel) (20), az NAG és a Fahrsicherheitszentrum am Nürburgring GmbH & Co. KG (a továbbiakban: FSZ) (21). A már nem létező kedvezményezettek a következők: az Erlebnispark Nürburgring GmbH & Co. KG (a továbbiakban: EWN) (22), a Motorsport Akademie Nürburgring GmbH & Co. KG (a továbbiakban: MAN) (23), a Test & Training International GmbH (a továbbiakban: TTI) (24), a Bike World Nürburgring GmbH (a továbbiakban: BWN1) (25), a BikeWorld Nürburgring Besitz (a továbbiakban: BWNB), a BikeWorld Nürburgring GmbH (a továbbiakban: BWN2), a Camp 4 Fun GmbH & Co. KG (a továbbiakban: Camp4Fun) (26) és a MI-Beteiligungs- und Verwaltungs GmbH (a továbbiakban: MIB) (27).

2.3. AZ INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA

(20) A jelenlegi vizsgálat a versenypályához tartozó létesítmények és az idegenforgalmi létesítmények építésének és üzemeltetésének a "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt előtti finanszírozására, az összes ilyen létesítmény megépítésének a "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt keretében történő finanszírozására és a Formula-1-es versenyek szervezésének finanszírozására vonatkozik. A "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt célja az volt, hogy a versenypályát különféle szórakoztató létesítményekkel lássa el, hogy egész évben fokozza annak vonzerejét. A "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt I. részből (főként lelátó- és szórakoztató létesítmények) és II. részből (főként elszállásolásra szolgáló létesítmények) állt (28).

a) A 2012. március 21-i határozat hatálya alá tartozó intézkedések

(21) 1. intézkedés (a tartomány és Ahrweiler járás által az NG számára tőketartalékba történő befizetés és sajáttőke-emelés formájában biztosított tőke): a tartomány által az NG számára tőketartalékba (29) történő befizetés ("Einstellungen in die Kapitalrücklage") formájában biztosított tőke összege 2002. május 1-jén2 179 000 EUR (30), 2004. december 21-én pedig 22 839 241 EUR volt (31). Ezen túlmenően a tartomány és Ahrweiler járás 2004. augusztus 31-én4 887 000 EUR (32) összegű, 2007. szeptember 4-én pedig 10 000 000 EUR összegű sajáttőke-emelést ("Kapitalerhöhung") hajtott végre az NG-nél. A tartomány és Ahrweiler járás 2002 és 2007 között összesen 39 905 241 EUR összegű tőkét biztosított az NG számára.

(22) 2. intézkedés (a "Nürburgring 2009" projekt kezdete előtt az NG által a leányvállalatai részére nyújtott tagi kölcsönök): A "Nürburgring 2009" elnevezésű projekttől függetlenül az NG a leányvállalatainak összesen 11 176 953,14 EUR tagi kölcsönt nyújtott, amelyek felsorolása az 1-4. táblázatban szerepel. A megállapodás szerinti kamatláb 6 % volt, és biztosíték nyújtására nem került sor.

1. táblázat

Az NG által az EWN, az FSZ, az MAN, a TTI és a Camp4Fun számára nyújtott kölcsönök

2. táblázat

Az NG által a BWNB névváltoztatása előtt a BWNB-nek nyújtott kölcsönök

3. táblázat

Az NG által a BWN1-nek a BWNB-vel történő egyesülése előtt nyújtott kölcsönök

4. táblázat

Az NG által a BWN2-nek a BWNB-vel történő egyesülése után és a BWNB névváltoztatása után nyújtott kölcsönök

(23) 3. intézkedés (a tartomány által az NG-nek a "cash pooling" rendszeren keresztül nyújtott kölcsönök): ez az intézkedés a tartomány ún. "cash pooling" rendszeréből (38) a tartomány által az NG-nek nyújtott kölcsönökből áll. Az NG a Formula-1-es versenyek kapcsán 2003 óta, a "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt (39) kapcsán pedig 2008 óta vett részt a tartomány "cash pooling" rendszerében (40). Az ISB is részt vesz a "cash pooling" rendszerben. A "cash pooling" rendszer célja a likviditás tartományban működő különböző holdingtársaságokon, alapítványokon és közvállalkozásokon belüli felhasználásának optimalizálása. A különböző vállalkozások és alapítványok "cash pooling" rendszerben való részvétele az érintett vállalkozás/alapítvány és a tartományi pénzügyminisztérium közötti egyetértési megállapodáson alapul. Amennyiben a "cash pooling" rendszeren belül a likviditási igény meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat, a likviditási hiányt rövid távon finanszírozzák a tőkepiacon. 2003. június 30-tól2010. május 11-ig a tartomány összesen 399 805 370 EUR-t biztosított az NG-nek (beleértve a tartomány által az NG-nek a Formula-1-es versenyekre 2003. június 30. és 2009. június 30. között nyújtott, összesen 53 443 493 EUR kölcsönt, valamint a tartomány által a "Nürburgring 2009" elnevezésű projektre 2008. június 23. és 2010. június 30. között nyújtott 170 millió EUR kölcsönt) (41). A támogatás kedvezményezettje az NG. A részletek tekintetében lásd az 5. táblázatot.

5. táblázat

A tartomány "cash pooling" rendszeréből az NG-nek kifizetett kölcsönök (42)

(24) 4. intézkedés (az NG által az MSR-nek nyújtott kölcsön): A "Nürburgring 2009" elnevezésű projekttel összefüggésben az NG 2007. december 27-én300 000 EUR összegű kölcsönt nyújtott az MSR-nek 7 %-os kamatláb mellett. Biztosíték szolgáltatására nem került sor.

(25) 5. intézkedés (az NG CST-nek szánt kölcsönei, megerősítő levele és hátrasorolt követelései): 2008. augusztus 27. és 2011. április 18. között az NG összesen 11 032 060 EUR összegű kölcsönt nyújtott a CST-nek 6 %-os kamatláb mellett (43).

6. táblázat

Az NG által a CST-nek nyújtott kölcsönök

(26) A CST fizetésképtelenségének megakadályozása érdekében az NG 2009. december 23-án megerősítő levelet ("Patronatserklärung") küldött a CST-nek, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2011. december 31-ig meghozza a CST fizetésképtelenségének megakadályozásához szükséges intézkedéseket. A megerősítő levelet intézkedés követte. 2010. december 13-án az NG bejelentette a CST-vel szembeni 10,4 millió EUR összegű követelésének hátrasorolását ("Rangrücktritt").

(27) 6. intézkedés (az NG által az IPC-nek fizetett szolgáltatási díj, valamint a PNG közvetítésével az MSR-nek nyújtott kölcsön): 2006 és 2008 között az IPC a magánbefektető-keresési szolgáltatásaiért összesen 640 000 EUR-t kapott az NG-től. Ezen túlmenően az NG 2008. október 15-én 6 %-os kamatláb mellett összesen 3 millió EUR kölcsönt nyújtott a Pinebeck Nürburgring GmbH-nak (a továbbiakban: PNG). 2008. október 15-én a PNG arra használta fel ezt a kölcsönt, hogy 6 %-os kamatláb mellett 3 millió EUR kölcsönt nyújtson az MSR-nek, míg a PNG csak 2 941 000 EUR-t fizetett ki a kölcsönből (44). Mindkét kölcsönhöz tartozott az NG javára nyújtott 3-3 millió EUR értékű biztosíték.

(28) 7. intézkedés (az MIB követeléseinek az NG javára történő engedményezése): 2009. április 17-én az MIB az NG-re engedményezte a CST által kölcsönfelvevőként felvett 1 476 830,88 EUR (45) összegű kölcsönökből fakadó követeléseit. Ezekért a kölcsönökért az MIB 1 476 830,88 EUR-t fizetett. Ez az ügylet lehetővé tette, hogy az NG teljes egészében visszafizesse a kölcsönt az MIB-nek, így az NG vált a CST hitelezőjévé (46).

(29) 8. intézkedés (az ISB által az NG-nek, az MSR-nek és a CMHN-nek nyújtott kölcsön): A finanszírozási költségek megtakarítása és a hosszú távú finanszírozás védelme érdekében 2010. július 28-án teljes mértékben átalakították a finanszírozási megállapodásokat. A tartomány "cash pooling" rendszerével kapcsolatos kötelezettségeket (3. intézkedés), a Bank für Tirol und Vorarlberg AG által a CMHN-nek nyújtott [...] EUR összegű kölcsönt (47), a Kreissparkasse Ahrweiler által az MSR-nek nyújtott [...] EUR összegű kölcsönt (48) az RIM által az MSR-nek - az RIM Mediinvestben szerzett csendes részesedései és ezt követően a Mediinvest MSR-nek nyújtott kölcsönei formájában (11. intézkedés) - nyújtott 85 512 000 EUR értékű kölcsönt egyetlen, az ISB által az NG-nek, az MSR-nek és a CMHN-nek nyújtott 325 265 000 EUR összegű kölcsönbe strukturálták át a tartomány utasításai alapján (49). A szóban forgó finanszírozási megállapodások átalakítása az alapul szolgáló kölcsönökön felüli, különálló intézkedés. Ez az NG, az MSR és a CMHN javára nyújtott új kölcsönt eredményez. A kölcsönt négy részletben folyósították: a 96 574 200 EUR összegű 1. részletet az NG számára infrastruktúrára, a 113 590 800 EUR összegű 2. részletet az NG számára egyéb beruházásokra (50), a 92 000 000 EUR összegű 3. részletet az MSR számára egyéb beruházásokra és a 23 100 000 EUR összegű 4. részletet a CMHN számára egyéb beruházásokra. A versenypálya létesítményeihez kapcsolódó első részlet kamatmentes. A 2-4. részlet az idegenforgalom előmozdítását célzó intézkedésekhez kapcsolódik (a kamatlábat lásd az alábbi 7. táblázatban). Ezen túlmenően az ISB-kölcsön jelzálog formájú biztosítékkal történő fedezésének mértéke 93 658 000 EUR, míg a 2-4. részlet biztosítékkal történő fedezése elsőbbséget élvez az 1. részlet biztosítékkal történő fedezésével szemben. A 7. táblázat az ISB-kölcsön feltételeit és az akkor érvényes alapkamatlábat foglalja össze.

7. táblázat

Az ISB által nyújtott kölcsön finanszírozási feltételei

(30) 9. intézkedés (a tartomány által az ISB-nek a 8. intézkedéssel kapcsolatban nyújtott kezességvállalás: az ISB által az NG-nek, az MSR-nek és a CMHN-nek nyújtott kölcsön): 2010. július 28-án a tartomány (a kötelezettségek 100 %-os fedezésével kapcsolatos) feltétel nélküli és visszavonhatatlan kezességvállalási és mentesítési nyilatkozatot adott az ISB-nek az ISB-kölcsönből fakadó összes kötelezettség NG, MSR és CMHN általi teljesítéséért (8. intézkedés). Az NG, az MSR és a CMHN sem fizetett díjat a kezességvállalásért. Az ISB-kölcsönhöz (8. intézkedés) hasonlóan a kezességvállalás a versenypálya létesítményeire és az idegenforgalom előmozdítását célzó intézkedésekre egyaránt vonatkozik.

(31) 10. intézkedés (a Nürburgring komplexum bérbe adása az NAG-nak): A 2010. évi szerkezetátalakítási folyamat keretében az NG, az EWN, a Nürburgring Adventure GmbH (52), a Camp4Fun, az MSR és a CMHN 2010. május 1-jétől a versenypályát, a szabadidőparkot és más létesítményeket egy operatívlízing-szerződés alapján, nyílt kiválasztási eljárás megrendezése nélkül az NAG-nak (53) adta bérbe 20 évre (54). A lízing a versenypálya létesítményeire és üzemeltetésére, valamint az idegenforgalom előmozdítását célzó intézkedésekre vonatkozott. A Formula-1-es versenyek szervezése azonban külön koncessziós szerződés tárgyát képezte (17. intézkedés), így a lízing hatályán kívül esett. A minimális éves bérleti díj megállapított összege 2010. május 1-jétől2011. április 30-ig 0 EUR, 2011. május 1-jétől2012. április 30-ig 5 millió EUR volt, 2012. május 1-jétől2013. április 30-ig 11,5 millió EUR abban az esetben, ha az építési hibákat 2012. április 30-ig megszüntetik, illetve egyéb esetekben 10 millió EUR, 2013. május 1-jétől pedig 15 millió EUR volt (55). A 2010. május 1-jétől2012. október 31-ig szóló bérletért az NAG ténylegesen [...] EUR-t fizetett (56). A lízingszerződést egyrészt az NG, az MSR, a CMHN, a CST, az NBG és a felszámoló, másrészt az NAG, a Mediinvest és más vállalatok között 2012. november 27-én létrejött egyezség ("Vergleichsvertrag") 2012. október 31-i visszamenőleges hatállyal megszüntette.

(32) 11. intézkedés (az RIM által a Mediinvesten és egy esetben a PNG-n - mint közvetítőkön - keresztül az MSR-nek nyújtott kölcsönök): 2008. május 29. és 2009. július 7. között az RIM csendes részesedések ("stille Beteiligungen") formájában tizenegy kölcsönt nyújtott a Mediinvestnek, összesen 85 512 000 EUR értékben a "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt II. részének (szállodák) finanszírozására (57). Ugyanezen időszakban az RIM (támogatást nyújtó hatóság) és az MSR (kedvezményezett) közötti közvetítőként eljáró Mediinvest arra használta fel ezeket a forrásokat, hogy magasabb kamat mellett nyújtson kölcsönt az MSR-nek (lásd alább) (58). A csendes részesedéseket fix kamat és az arra felszámított 2 %-os változó kamat mellett biztosították, ez utóbbi elvileg a Mediinvest MSR-ben szerzett részesedésének elidegenítésétől vagy a Mediinvest 2009-es nyereségétől függ. Biztosíték nyújtására is sor került. E csendes részesedések összefoglalása a 8. táblázatban található:

8. táblázat

Az RIM Mediinvestben szerzett csendes részesedései

(33) 2008. május 27. és 2009. július 7. között a Mediinvest kilenc kölcsönt nyújtott az MSR-nek összesen 75 484 000 EUR értékben; a kölcsönök 7 %-os kamatot (illetve 2009. november 1-jétől visszamenőlegesen 5,1 %-os kamatot) tartalmaztak, biztosíték nyújtására nem került sor. Ezeket a kölcsönöket összefoglalóan a 9. táblázat mutatja be:

9. táblázat

A Mediinvest által az MSR-nek nyújtott kölcsönök

(34) Ezen túlmenően a Mediinvest 2008. november 12-én (2009. december 31-ig) 6 %-os kamatláb mellett 10 millió EUR kölcsönt nyújtott a PNG-nek, míg ez utóbbi vállalat ugyanezen a napon ugyanekkora összegű és ugyanekkora kamatlábú kölcsönt nyújtott az MSR-nek.

(35) 12. intézkedés (a tartomány által az ISB-nek a 11. intézkedéssel kapcsolatban nyújtott kezességvállalás: az RIM Mediinvestben szerzett csendes részesedése): Az ISB által az RIM-nek nyújtott - az ez utóbbi által a Mediinvestnek folyósított kölcsönökre (11. intézkedés) felhasznált - kölcsönökkel összefüggésben a tartomány a kötelezettségekre 140 millió EUR erejéig kezességvállalást biztosított (a kötelezettségek 100 %-os fedezése) (59). Kezességvállalási díj fizetésére nem került sor. A Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó intézkedés kedvezményezettje az MSR volt, mivel ez a vállalat volt a 11. intézkedés kedvezményezettje.

(36) 13. intézkedés (a tartomány által az NG-nek továbbított szerencsejátékadó-bevételek): 2009 februárjában elfogadták a tartományi szerencsejáték-törvény módosítását, amely lehetővé tette a szerencsejátékadó-bevételek NG-nek történő továbbítását. A továbbított adóbevételeket az idegenforgalom előmozdítására kívánták felhasználni. A következő összegekről volt szó: 2009. december 29-én 1,6 millió EUR, 2010. október 29-én 3,2 millió EUR, 2011. március 29-én pedig 3,2 millió EUR, azaz összesen 8 millió EUR.

(37) 14. intézkedés (a tartomány által az NG-nek nyújtott tagi kölcsönök, valamint a "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt esetében a tartozás hátrasorolása): A "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt előkészítéséhez és megvalósításához az NG 2007. augusztus 21-én 20 millió EUR összegű, 2009. december 22-én 10 millió EUR összegű, 2010. december 28-án 4,65 millió EUR összegű és 2011. április 26-án 3,2 millió EUR összegű, nem fix lejáratú kamatmentes kölcsönt kapott a tartománytól (60). Ezen túlmenően a tartomány 2011. december 9-én 4,95 millió EUR összegű kölcsönt nyújtott az NG-nek. A tartomány ezenfelül az NG fizetésképtelenségének elkerülése érdekében a fent említett, 20 millió EUR összegű kölcsönnel kapcsolatban 2007. augusztus 29-én bejelentette a tartozás hátrasorolását ("Rangrücktritt"), ezzel az NG-vel szembeni követeléseit az NG-vel szembeni összes hitelezői követelés rangsorában az utolsó helyre sorolta.

(38) 15. intézkedés (az MSR üzletrészeinek a Mediinvestről és a Geisler & Trimmelről az NG-re és a Weberről az RIM-re történő átruházása): a 2010. március 25-i üzletrész-vásárlási megállapodással az MSR-ben a Mediinvest (49,5 %) és a Geisler & Trimmel (33,8 %) vállalat által szerzett üzletrészeket átruházták az NG-re, amely már a szóban forgó üzletrészek 10 %-ával rendelkezett. A Weber tulajdonát képező MSR-üzletrészeket (6,7 %) ugyanez a megállapodás átruházta az RIM-re. A vételár ügyletenként 1 EUR volt (azaz összesen 3 EUR) (61).

(39) 16. intézkedés (a tartomány által a Formula-1-es versenyekhez az NG-nek nyújtott tagi kölcsön és támogatás): Ezen túlmenően a tartomány 2011. január 11-én40 405 000 EUR összegű, nem fix lejáratú kamatmentes kölcsönt nyújtott az NG-nek a Formula-1-hez a "cash pooling" rendszerben kapcsolódó kötelezettségek kiegyenlítéséhez. A tartomány ezenfelül 2011 júliusában 13,5 millió EUR támogatást nyújtott a Formula-1-es versenyek 2011. évi megszervezésére.

(40) 17. intézkedés (Formula-1-es koncessziós szerződés): 2010. december 13-án a Formula-1-es versenyek szervezésére vonatkozó koncessziós szerződés jött létre az NG és az NAG között (62). E koncessziós szerződésben az NG a Formula-1-es versenyek megszervezésére kérte az NAG-t, és kompenzációfizetési kötelezettséget vállalt (63). Németország szerint e megállapodás alapján az NAG-nak az NG-vel létrejött operatívlízing-szerződése szerinti bérleti díj kiszámításához figyelembe nem veendő pénzügyi eszközöket kellett kapnia, az NG és az NAG között azonban nem került sor tényleges kifizetésekre. Az egyrészről az NG, az MSR, a CMHN, a CST, az NBG és a felszámoló, és másrészről az NAG, a Mediinvest és más vállalatok között 2012. november 27-én létrejött egyezség alapján a koncesszió megszűnt.

b) A 2012. augusztus 7-i határozat hatálya alá tartozó intézkedések

(41) 18. intézkedés (az ISB által az NG, az MSR és a CMHN javára elfogadott kamatfizetések átütemezése): 2012. május 15-én az ISB 2012. november 15-ig elhalasztotta a 2012. április 30-án esedékes 2,98 millió EUR összegű kamat fizetését (beleértve a kölcsön fel nem használt részéért járó 48 913,78 EUR összegű kompenzáció elhalasztását is). Az átütemezett összegekre 8,17 %-os éves kamatlábat számítottak fel. A kamatfizetés-halasztás egyes vállalatok közötti pontos megoszlása a következő: 1,473 millió EUR jut az NG-re, 1,205 millió EUR az MSR-re és 303 000 EUR a CMHN-re.

(42) 19. intézkedés (tartozás hátrasorolása és kezességvállalás): 2012. május 15-én a tartomány a 325 265 000 EUR összegű kölcsön keretében (8. intézkedés) az ISB által az NG-nek, az MSR-nek és a CMHN-nek nyújtott 254 millió EUR kölcsön vonatkozásában bejelentette a tartozás hátrasorolását. Ezenfelül ami az említett kölcsönök 2014-től esedékes visszafizetését illeti, a tartomány 2012. május 15-én bejelentette, hogy az NG, az MSR és a CMHN fizetésképtelensége esetén e vállalatok mentesülnek a fizetési kötelezettségük alól, és a tartomány beváltja a korábban az ISB-nek biztosított kezességvállalását (9. intézkedés).

2.4. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK ÉS KITERJESZTÉSÉNEK INDOKAI

(43) A 2012. március 21-i határozatban és a 2012. augusztus 7-i határozatban a Bizottság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy mind a tizenkilenc intézkedés állami támogatásnak minősül, és az intézkedések EUMSZ-szel való összeegyeztethetőségével kapcsolatos kétségeket juttatott kifejezésre.

2.5. AZ AJÁNLATTÉTELI ELJÁRÁS ÉS AZ ESZKÖZÖK ELIDEGENÍTÉSE

(44) Az ajánlattételi eljárást a felszámoló által kiadott, 2013. május 14-i sajtóközlemény jelentette be. A KPMG a Financial Times-ban, a Handelsblattban és a Nürburgring honlapján 2013. május 15-én ajánlati felhívást tett közzé. Az eljárás keretében mintegy 300 beruházói kapcsolatfelvételre került sor, amelyekre az eladók nevében a KPMG reagált. Az ajánlattételi eljárásban az érdekelt feleket felkérték részvételi szándékuk kifejezésére (mintegy 70 vállalkozás fejezte ki részvételi szándékát), és miután különféle dokumentumokat kaptak a Nürburgringről, felkérték őket arra, hogy 2013. szeptember 26-ig tegyenek indikatív ajánlatot. Az eladók 2013. július 19-i levelükben minden érdekelt beruházót tájékoztattak a következőkről: "Az eljárás következő szakaszában részt venni szándékozó felek felkérést kapnak arra, hogy 2013. szeptember 12-én (közép-európai idő szerint) 17.00 óráig nyújtsanak be indikatív ajánlatot. A határidő után benyújtott ajánlatok is elbírálásra kerülnek." (64). Az indikatív ajánlatok fenti, 2013. szeptember 12-i határidejét egy 2013. szeptember 12-i levél 2013. szeptember 26-ig meghosszabbította; a levélben a következő állt: "Az eladók az indikatív ajánlatok benyújtási határidejének meghosszabbítása mellett döntöttek, annak érdekében, hogy a potenciális beruházók befejezhessék az átadott anyagok elemzését. Az új végső határidő ezúttal 2013. szeptember 26. (közép-európai idő szerint) 17.00 óra. A határidő után benyújtott ajánlatok is elbírálásra kerülnek" (65). Az eladók a 2013. december 17-i levelükben 2013. december 11-ről2014. február 17-re halasztották a megerősítő ajánlatok benyújtásának határidejét, és kifejtették: "Annak érdekében, hogy a potenciális beruházók befejezhessék az átadott tájékoztató anyagok elemzését és a Nürburgring értékpotenciálját maximálisan tükröző végleges ajánlatot nyújthassanak be, a 2013. december 11. (közép-európai idő szerint) 17.00 órai eddigi végső határidő immár 2014. február 17. (közép-európai idő szerint) 17.00 óra. Az egyértelműség kedvéért elvileg az e határidő után benyújtott ajánlatok is elbírálásra kerülnek, amennyiben az ajánlat feltételei megfelelnek a további eljárásnak. A késedelem okozta hátrányokért nem jár kompenzáció, azokat a beruházóknak kell megfizetniük. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy az eladók az új határidő lejártát követően rövid időn belül kiválaszthatják a további eljárásnak megfelelő feleket" (66).

(45) A felszámolók a következő elidegenítési struktúrát döntötték el és valósították meg az NG, az MSR és a CMHN eszközeinek elidegenítéséhez.

(46) Az ajánlattételi eljáráshoz az NG, az MSR és a CMHN eszközeit 11 különálló eszközcsoportra osztották (67). A részvételi szándék kifejezésére közzétett felhívás szerint: "Az eladók egy vagy több beruházónak kívánják eladni az eszközöket (»RING projekt«). A beruházóknak lehetőségük lesz az összes eszköz, meghatározott eszközcsoportok (»javasolt eszközcsoportok«) vagy egy-egy eszköz felvásárlására. A javasolt eszközcsoportok meghatározása az eszközök és a kapcsolódó költségek elkülöníthetősége alapján történik. Az a cél, hogy az ügylet a felépítését tekintve eszközügylet legyen. A polgári jogi felelősség és a finanszírozási felelősség továbbra is teljes egészében a fizetésképtelen jogalanyokat terheli, ez lehetővé teszi, hogy az új indulásra tiszta mérleggel kerüljön sor" (68). Emellett az érdekelt beruházóknak 2013. július 19-én elküldött levél szerint: "A beruházóknak lehetőségük lesz arra, hogy az összes eszközt felvásárolják, meghatározott eszközcsoportokat (»javasolt eszközcsoportok«) vagy egy-egy eszközcsoport vásároljanak fel. A javasolt eszközcsoportok meghatározása az eszközök és a kapcsolódó költségek elkülöníthetősége alapján történik" (69).

(47) A felszámolók nem állapítottak meg az eszközök jövőbeli felhasználására vonatkozó feltételeket. Az eszközök felhasználására vonatkozó korlátozások a hatályos nemzeti építésügyi és környezetvédelmi jogszabályokból, valamint a nagyközönségnek a Nürburgring versenypályához való hozzáférését garantáló tartományi törvényből fakadnak.

(48) Ahogyan az érdekelt beruházóknak 2013. július 19-én és 2013. október 17-én elküldött levelekben meghatározásra került, a beruházók kiválasztása a következő feltételek alapján történik: a) az összes eszközből befolyt teljes bevétel maximalizálása; és b) az ügyletek várható biztonsága (70). E feltételek részletes ismertetése a következő volt: "A kapcsolódó ajánlatban szereplő eszközök ajánlati ára; a kapcsolódó ajánlatban nem szereplő eszközök értékével kapcsolatos potenciális vonzatok, ha vannak ilyenek; a kapcsolódó ajánlatban szereplő eszközök további elkülönítésének költségei, ha vannak ilyenek; a kapcsolódó ajánlat kulcsfontosságú feltevései és feltételei teljesülésének költségei; a szerződéskötés valószínűsége". Kifejtésre került továbbá az, hogy: "a szerződéskötés valószínűségének értékelése a következők figyelembevételével történik: i. az esedékes átvilágítási követelmények, ii. az ügylet finanszírozásának garantáltsága, amelyet a finanszírozás finanszírozási partnerek általi megerősítése támaszt alá, iii. a szabályozói engedélyezés szükséges lépései, iv. az ügylet teljesítéséig szükséges belső jóváhagyási lépések, valamint v. az NG, az MSR és a CMHN eszközeinek felvásárlására vonatkozó stratégiai indokolás vagy jövőbeli tervek és azok megvalósításának valószínűsége". Megjegyzendő, hogy a végleges ajánlat kiválasztási feltételei között környezetvédelmi megfontolások nem szerepeltek.

(49) A minősített ajánlatot benyújtott ajánlattevőket 2013. október 17-én és 2013. december 17-én kelt levélben a következőkről tájékoztatták: a) az indikatív, illetve a végleges ajánlatokat még abban az esetben is figyelembe veszik, ha azok benyújtása a vonatkozó határidők lejárta után történik, feltéve, hogy az ajánlatok feltételei megfelelnek a további eljárásnak; b) a késedelmes benyújtás okozta hátrányokat teljes egészében a kérdéses ajánlattevő fizeti meg; és c) az eladók a határidő lejártát követően rövid időn belül kiválaszthatják a minősített ajánlattevőket. A felszámolók szerint az eladók arról tájékoztatták az ajánlattevőket, hogy a határidő és az adásvételi szerződés megkötése között javíthatnak az ajánlatukon vagy új ajánlatot is benyújthatnak.

(50) 2014. február elejéig 24. részvételre jelentkező (71) juttatott el indikatív ajánlatot. Közülük 18. részvételre jelentkező kerülhetett az átvilágítási szakaszba (72), és 13 ajánlattevő nyújtott be megerősítő ajánlatot minden vagy egy-egy eszközcsoportra vagy az egyes eszközökre vonatkozóan, ezen belül négy ajánlattevő az összes eszközre vonatkozóan tett ajánlatot: 1. a Capricorn Automotive GmbH és a Capricorn Holding GmbH (a továbbiakban: Capricorn); 2. a [2. ajánlattevő]; 3. a [3. ajánlattevő]; 4. a [4. ajánlattevő]. Az ajánlatok elbírálása a következők alapján történt: a) az összes eszközből befolyt teljes bevétel maximalizálása; és b) az ügyletek várható biztonsága (73). Az értékelés végső szakaszában azokat az ajánlatokat bírálták el, amelyek eleget tettek ezeknek a feltételeknek; ezek az ajánlatok az összes eszközcsoportra vonatkoztak. Az említett ajánlattevők közül a Capricorn és a [2. ajánlattevő] erősítette meg, hogy hozzáfér a vásárláshoz szükséges finanszírozáshoz: 2014. március 7-én a [2. ajánlattevő] egy 2014. február 24-én kelt kötelező erejű levelet juttatott el, amelyben tájékoztatta a KPMG-t a pénzügyi lehetőségeiről; továbbá 2014. március 11-én a Capricorn eljuttatta az eladóknak [...] 2014. március 10-én kelt, a Capricornhoz intézett kötelező érvényű levelét, amelyben ez utóbbit arról tájékoztatta, hogy [...] a szóban forgó eszközök felvásárlása céljából 45 millió EUR összegű kölcsönt kíván lehívni a Capricorn számára. Az ajánlatok alapján ezzel párhuzamosan tárgyalás folyt a szerződésekről, amelyek közjegyző előtti hitelesítésére a [2. ajánlattevővel] 2014. március 7-én, a Capricornnal pedig 2014. május 10-én került sor.

(51) 2014. március 11-én a fizetésképtelen vállalkozások hitelezőinek bizottsága jóváhagyta a Capricorn (konkrétan a capricorn NÜRBURGRING Besitzgesellschaft GmbH) részére történő elidegenítést, mivel e vállalat nyújtotta be a finanszírozás bizonyítékát is tartalmazó legmagasabb árú ajánlatot. A Capricorn ajánlatában szereplő ár 77 millió EUR, míg a [2. ajánlattevő] ajánlatában szereplő ár [47-52] millió EUR volt. A Capricornnal létrejött adásvételi szerződést az NG, az MSR és a CMHN 2014. március 11-én, a felszámoló 2014. március 13-án írta alá (74).

(52) A fent ismertetett ajánlattételi eljárást követően az NG, az MSR és a CMHN eszközeit (minden tárgyi és immateriális eszközét, beleértve az összes telket, épületet, védjegyet és internetes domainhoz fűződő jogot is) a kötelezettségek és a pénzügyi eszközök kivételével a Capricorn vásárolta meg. A Capricorn tulajdonosai: az üzletrészek 67 %-ával rendelkező capricorn HOLDING GmbH (75) és az üzletrészek 33 %-ával rendelkező GetSpeed GmbH & Co KG (76).

(53) Az ajánlattételi eljárásra bocsátott eszközcsoportokkal kapcsolatos munkaszerződések átruházása a német jogból (77) és a német munkaügyi bíróságok ítélkezési gyakorlatából (78) fakad, amelyek előírják, hogy az alkalmazottak automatikusan átkerülnek az eszközök vevőjéhez, azonban fizetésképtelenség esetén a vevő kérheti a felszámolótól a munkaszerződések megszüntetését. Jelen esetben az adásvételi szerződés előírja, hogy az NBG (a Nürburgring komplexum jelenlegi üzemeltetője) a Capricorn kérésére 2014-ben megszüntet munkaszerződéseket. Ez utóbbi tulajdonképpen megállapította, hogy a felvásárolt eszközök gazdaságilag életképes üzemeltetésének eléréséhez a (2014 eleji állapot szerinti) összesen 297 alkalmazottból 253-ra lesz szüksége, így 44 alkalmazott munkaszerződésének megszüntetésére kérte az NBG-t. Ennek következtében 2015. január 1-jétől (a felvásárolt eszközök Capricorn általi üzemeltetésének kezdő időpontjától) a fizetésképtelen vállalkozások összes alkalmazottjának 85 %-a kerül át a Capricornhoz.

(54) Az adásvételi szerződés felei kötelesek a szerződést végrehajtani, amint létezik olyan bizottsági határozat, amely kimondja, hogy sem a vevő, sem az operatív vállalkozása nem kedvezményezettje a vizsgált, visszatérítendő támogatásnak, továbbá: a) a bizottsági határozat jogi úton történő megtámadására biztosított határidő fellebbezés nélkül lejárt; vagy b) fellebbezés esetén a bizottsági határozatot helyben hagyó, a továbbiakban megtámadhatatlan bírósági ítélet született. E feltételnek az volt a célja, hogy fedezze a 77 millió EUR nagyságrendű eszközár és az eszközök pénzügyi kockázata közötti eltérést, amely a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló, 2012. május 21-i, illetve a hivatalos vizsgálati eljárás kiterjesztéséről szóló, 2012. augusztus 7-i bizottsági határozat alapján 456 millió EUR állami támogatás esetleges visszatérítésének kötelezettségéből fakadt.

(55) A vállalkozást a 2014-es évadban az NBG üzemelteti. Ezt követően a vállalat felszámolását tervezik. Az NBG 2014. évi pénzforgalma (6 millió EUR) az eladónál marad. Ez a szerződés lebonyolításának elősegítése érdekében átalány formájában a vételár részét képezi. Ami a kedvezményezetteket, az NG-t, az MSR-t és a CMHN-t illeti, azok a felszámolási eljárásuk keretében végleg megszüntették minden tevékenységüket és alkalmazottakat sem foglalkoztatnak. Ugyanakkor a felszámolók a német csődjog értelmében felhatalmazást kapnak arra, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló vállalatok követeléseinek és kötelezettségeinek rendezése érdekében bírósági eljárást folytassanak. E követelések és kötelezettségek rendezését, valamint a végleges felszámolásnak a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság általi jóváhagyását követően a vállalatok törölhetők a cégjegyzékből.

(56) Az üzleti tevékenység 2015-ös évad alatti lebonyolítása érdekében a vevő (Capricorn) létrehozza a Capricorn NÜRBURGRING GmbH operatív vállalkozást (a továbbiakban: operatív vállalkozás), amely megköti a 2015-ös évadra szóló szerződéseket. Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás kedvezményezettjei végleg eltűnjenek a piacról, a Bizottság a következő intézkedésekről kapott tájékoztatást. Ha 2015 elejére nem születik megtámadhatatlan bizottsági határozat, az elidegenített eszközöket 2015. január 1. előtt egy új vállalkozásra (a továbbiakban: új vállalkozás) ruházzák át, amelyben az üzletrészek 95,1 %-át a vevő, 4,9 %-át egy független vagyonkezelő birtokolja. Habár a vagyonkezelő a hitelezők, nem pedig az állami támogatás fizetésképtelen kedvezményezettjeinek érdekében jár el, nem kell figyelembe vennie a hitelezők utasításait. Az új vállalkozás és az operatív vállalkozás között emellett bérleti szerződés jön létre, amely az értékesítési szerződés hatálybalépésének időpontjával egy időben fogja érvényét veszíteni. Az operatív vállalkozás a saját neve alatt, saját üzleti terve alapján és az általa választott munkaerővel folytatja üzleti tevékenységét (lásd a fenti (53) preambulumbekezdést). Az új vállalkozásnak évente összesen [4,6-5,1] millió EUR bérleti díj fizetendő, amely a nürburgringi vállalkozások felszámolás alá vont vagyonát képezi (a csődvagyon javára teljesített összes kifizetést - kizárólag a hitelezők közötti elosztás céljából - a felszámolók vagyonkezelői számlájára utalják). A bizottsági határozat hatálybalépésekor a vagyonkezelő az új vállalkozásban szerzett összes részesedését a vevőre ruházza át. Másrészt ha a vevő nem tudja teljesíteni a szerződéses fizetési kötelezettségeit, a vagyonkezelő értékesítheti az eszközöket. Ezen túlmenően a bizottsági határozat megsemmisítése esetén az eszközök azonnali értékesítés céljából visszakerülnek a felszámolókhoz, mivel a német fizetésképtelenségi jog szerinti felszámolási kötelezettség még ilyen esetben is továbbra is fennáll. Nincs lehetőség arra, hogy az új vállalkozás folytassa a Nürburgring vállalatok üzleti tevékenységeit. A Bizottság megjegyzi, hogy ez a rendelkezés nem módosítja az elidegenítés alapfeltételeit, beleértve az eladási árat és a fizetési feltételeket is, amelyek változatlanok maradnak (79).

3. NÉMETORSZÁG ÉSZREVÉTELEI

3.1. NEHÉZ HELYZETBEN LÉVŐ VÁLLALKOZÁS

(57) A hivatalos vizsgálati eljárással kapcsolatos észrevételeiben Németország azzal érvelt, hogy az NG 2008. július 1-jén (80), illetve a 325 265 000 EUR összegű ISB-kölcsön nyújtásakor, 2010. július 28-án nem volt nehéz helyzetben lévő vállalkozás (81). Ami az NG, az MSR és a CMHN 2012 májusa és 2012 júliusa közötti időszaktól a hivatalos vizsgálati eljárás kiterjesztéséig fennálló helyzetét illeti, Németország azt állítja, hogy a Bizottság nem vette figyelembe az NG, az MSR és a CMHN fizetésképtelenségét, mint a megmentési támogatást előzetes eljárás keretében elutasító (82) határozatának visszafordíthatatlan következményét, és így megsértette az arányosság elvét. (83) Németország továbbá azzal érvel, hogy az NG az infrastruktúra építését és különösen a Formula-1-es és a Superbike versenyek szervezését a közszféra nevében végezte el (84), ezért e tevékenységek nem vehetők figyelembe a gazdasági helyzet elemzése, a nehéz helyzetben lévő vállalkozássá minősítés és az "először és utoljára" elv (85) alkalmazása során.

3.2. ÁLLAMI FORRÁSOK ÉS AZ ÁLLAMNAK VALÓ BETUDHATÓSÁG

(58) Az NG által végrehajtott intézkedések tekintetében Németország elismeri, hogy a források az államnak tudhatók be (86).

3.3. GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG

(59) Németország szerint a lelátó, a többfunkciós hallok, a beléptető rendszerek, valamint az oktatási és szórakoztató létesítmények építése (a "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt I. része (87)) nem gazdasági tevékenység, mivel a lipcse-hallei repülőtér ügyében hozott ítélet (88) nem alkalmazható az általános (regionális és sport-) infrastruktúra építésére (89), az építkezés olyan létesítményeket érint, amelyekre a sportról szóló 2007-es bizottsági fehér könyvben foglalt feltételek (többfunkciós használat, megkülönböztetésmentes hozzáférés stb.) teljesülnek, magánberuházó nem hajtana végre ilyen projektet, és a versenypályákat rendszerint nem magánúton építik nem kielégítő nyereségesség ellenében (90).

(60) Ami a Formula-1-es eseményeket illeti, Németország megítélése szerint azok strukturálisan veszteségesek, nem tekinthetők az NG szokásos üzleti tevékenységének, mivel még állami támogatással is az NG negatív eredményéhez vezettek, ez a vállalat nem szervezné meg ezeket az eseményeket, ha nem számítana állami finanszírozásra, márpedig a hatóságok úgy döntöttek, hogy a Formula-1-es eseményeket regionális politikai indokok miatt, a szokásos piaci feltétek mellett, az NG-n keresztül finanszírozzák (91). Németország ezért azt állítja, hogy ezeknek az eseményeknek a szervezése nem tekinthető az NG gazdasági tevékenységének. Ha támogatásról van szó, Németország azt állítja, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatás feltételei teljesülnek.

3.4. SZELEKTIVITÁS

(61) Németország azzal érvel, hogy még abban az esetben is, ha az intézkedések finanszírozása gazdasági tevékenység lenne, az nem szelektív, mert a sportról szóló 2007-es fehér könyv feltételei (nem egy használó; megkülönböztetésmentes hozzáférés; többfunkciós használat és bérbe adás ésszerű piaci árakon; az infrastruktúrát nem a piac biztosítja, mert az nem lenne gazdaságos; a hatóságok felelőssége) teljesülnek.

3.5. ELŐNY

a) A 2012. március 21-i határozat hatálya alá tartozó intézkedések

(62) Németország elismeri, hogy nem talált olyan hosszú távra tervező magánberuházót, amely beruházott volna a "Nürburgring 2009" elnevezésű projektbe.

(63) Az 1. intézkedés (tőketartalékba történő befizetések és tőkeemelés 2004 augusztusában, 2004 decemberében és 2007 szeptemberében) tekintetében Németország azzal érvel, hogy az előny kérdése azért nem lényeges, mert az intézkedés célja nem gazdasági tevékenység volt.

(64) A 2. intézkedés tekintetében Németország azzal érvel, hogy az NG által a leányvállalatainak nyújtott kölcsön kamatlába (6 %) nem jelent előnyt a leányvállalatok számára, mivel a piaci kölcsönök kamatlábához hasonló.

(65) Ami a 3. intézkedést illeti, Németország szerint a "cash pooling" rendszer által 170 millió EUR (92) összegben finanszírozott intézkedéseket piaci feltételek mellett hajtották végre, ugyanis: a) a "cash pooling" rendszert a tartomány egy piacon működő holdinghoz hasonlóan vette igénybe (93); b) az NG rendszeresen fizette a kamatokat; és c) a pénzeszközöket a 8. intézkedéssel összefüggésben teljes egészében visszafizették. Németország azt is jelezte, hogy a tartomány "cash pooling" rendszeréből az ISB-nek nyújtott kölcsönök kizárólag az ISB refinanszírozására szolgáltak az ISB által az NG-nek nyújtott kölcsönök vonatkozásában (lásd még a (70) preambulumbekezdést), és hogy a tartománynak a "cash pooling" rendszerből fakadó piaci feltételei nem szálltak át az NG-re mint kötelezettre.

(66) A 4. intézkedés (az NG által az MSR-nek nyújtott kölcsön) tekintetében Németország azt állítja, hogy a 7 %-os kamatláb a piacnak megfelelő kamatlábnak tűnik.

(67) Az 5. intézkedés (az NG által a CST-nek nyújtott támogatás) tekintetében Németország azt állítja, hogy az a piacnak megfelelő: a projekt NG és MIB általi, paritási feltételek melletti kezdeti finanszírozását követően az MIB később nem tudta ugyanakkora összegben biztosítani a szükséges tagi kölcsönöket, mint az NG. Mivel az NG-nek a projektből való kivonulása veszélyeztetné a jegyértékesítési rendszer időben történő rendelkezésre bocsátását, továbbá minden valószínűség szerint értéktelenné tenné az NG korábbi beruházását, az NG-nek érdemes volt ragaszkodnia a megváltozott feltételek mellett biztosított tervezett projekthez, különösen azért, mert az üzleti terv ésszerű megtérüléssel kapcsolatos várakozásokat tett lehetővé, és mert az NG az NG-től kapott biztosítékot.

(68) A 6. intézkedés (az IPC-nek fizetett ellentételezés, valamint az MSR-nek a PNG közvetítésével nyújtott kölcsön) tekintetében Németország azzal érvel, hogy a kedvezményezettek szolgáltatásokért járó díjazásként és piaci feltételekkel egyenértékű feltételek mellett nyújtott kölcsönként kapták meg a kifizetéseket.

(69) A 7. intézkedés (az MIB CST-vel szembeni követeléseinek az NG javára történő engedményezése) tekintetében Németország nem foglalkozik a potenciális előnnyel kapcsolatos kérdésekkel.

(70) A 8. intézkedés (az ISB által az NG-nek, az MSR-nek és a CMHN-nek nyújtott kölcsön) tekintetében Németország közli, hogy az ISB nem függetlenül (a szokásos piaci feltételek elvén működő) (önálló) vállalkozásként, hanem a tartományi közigazgatási szerv kifejezett utasítását fogadó és e szerv részét képező szakosított hitelintézetként járt el (94). Németország szerint a II. megállapodásban foglalt elvek alkalmazandóak az ISB-kölcsönnek (95), az ISB "cash pooling" rendszerben való részvételével történő refinanszírozására, ezért ez a részvétel nem minősül az ISB javára nyújtott támogatásnak (96).

(71) A 9. intézkedés (a tartomány által az ISB-nek a 8. intézkedéssel kapcsolatban nyújtott kezességvállalás) tekintetében Németország azt állítja, hogy a szóban forgó kezességvállalás az ISB és a tartomány egymás közötti kapcsolata keretében történő kockázatmegosztásra terjed ki és nem juttatja előnyhöz a kölcsön kedvezményezettjeit (az NG-t, az MSR-t és a CMHN-t), mivel nem javította a kölcsönük kondícióit (97).

(72) A 10. intézkedés (a 2010. március 25-én létrejött operatívlízing-szerződés) tekintetében Németország benyújtotta a Nürburgring operatív lízingjéért fizetett bérleti díjjal kapcsolatban a tartomány által megrendelt, 2011. szeptember 29-i szakértői véleményt, amely megállapította a piacnak megfelelő éves bérleti díjak minimális és maximális tartományát. Németország azt állítja, hogy a szakértői vélemény szerint a várható bérleti díj 20 %-kal meghaladja a maximális piaci szintet, és fedezné a lízingbe adó 330 millió EUR-t kitevő építkezési költségét és az ésszerű nyereséget (98).

(73) A "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt II. részének finanszírozására szolgáló 11. intézkedés szerinti kölcsönök (az RIM által az MSR-nek a Mediinvest és a PNG közvetítésével nyújtott kölcsönök) tekintetében Németország azzal érvel, hogy azok megfelelnek a piacgazdasági befektető elvének és nem járnak előnnyel, mivel az alkalmazott kamatlábak (két kölcsöntől, a 2008. november 12-i és a 2008. december 22-i kölcsöntől eltekintve) magasabbak az alkalmazandó referencia-kamatlábaknál.

(74) A 12. intézkedés (a tartomány által az RIM-nek és az MSR-nek a Mediinvest közvetítésével, a 11. intézkedéssel kapcsolatban nyújtott kezességvállalás) tekintetében Németország azt állítja, hogy a tartomány kezességvállalása csak a kölcsönök kedvezményezettjeit juttatja előnyhöz, az ISB-t vagy az RIM-et nem, a kezességvállalás ugyanis a kölcsönnyújtás feltétele volt.

(75) A 13. és a 14. intézkedés (az idegenforgalom előmozdítására szánt szerencsejátékadó-bevételek (99) és a tartomány által nyújtott kölcsönök) tekintetében Németország nem állítja, hogy azok megfelelnek a piacgazdasági befektető elvének. Ami a szerencsejáték-adót illeti, Németország az intézkedést az idegenforgalom előmozdításával kapcsolatban felmerült infrastrukturális költségekért járó kompenzációként írja le. A tartozás hátrasorolása kapcsán Németország azzal érvel, hogy az csak deklaratív hatállyal bír, mivel a fizetésképtelenségi eljárásban minden tagi kölcsön valamilyen módon hátra sorolódik, valamint azzal, hogy a hátrasorolás ezért csak potenciális hatást gyakorolhatott az állami költségvetésre, és ezért nem képez előnyt (100).

(76) A 15. intézkedés (az NG üzletrészeinek az RIM általi átvétele) tekintetében Németország azt állítja, hogy az a következők miatt nem képez előnyt a Mediinvest, a Geisler & Trimmel és a Weber számára: a) az intézkedést üzletrészenként 1 EUR szimbolikus áron hajtották végre; nem járt egyéb előnnyel, például a tagi kölcsönök vagy a tulajdonosi kezességvállalás megszüntetésével; c) az NG és az RIM azért vette át az MSR üzletrészeit, hogy egyezzenek a "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt I. és II. részének tulajdonosi viszonyai és egységes üzleti koncepció jöhessen létre; továbbá d) az, hogy az MSR nehéz helyzetben volt-e az átruházás időpontjában, nem befolyásolja az értékelést, mivel az MSR korlátolt felelősségű társaság, így a tulajdonosok felelőssége minden esetben a társasági tőkére korlátozódik.

(77) Ami a 16. intézkedést (az NG Formula-1-es versenyekkel kapcsolatos veszteségeinek a tartomány általi finanszírozását) illeti, Németország azt állítja, hogy az nem gazdasági tevékenység, és hogy a Formula-1-es versenyek finanszírozása általában nem nyereséges.

(78) A 17. intézkedés (Formula-1-es koncessziós szerződés) tekintetében Németország azt állítja, hogy az az operatívlízing-szerződés feltételeihez kapcsolódik. Németország azzal érvel, hogy mivel a bérleti díj jóval ([...] %-kal) magasabb a piaci szintnél, mindkét szerződés teljes egészében kiegyensúlyozottnak tekintendő (beleértve az NAG koncessziós szerződésből fakadó előnyeit is) (101).

b) A 2012. augusztus 7-i határozat hatálya alá tartozó intézkedések (102)

(79) A 18. intézkedés (adósság-átütemezés) tekintetében Németország azt állítja, hogy el kellett kerülni a közelgő fizetésképtelenséget, és hogy azt egy magánszektorbeli tulajdonos is végrehajtotta volna.

(80) A 19. intézkedés (tartozás hátrasorolása és kezességvállalás) tekintetében Németország azzal érvel, hogy az még potenciális terhet sem ró az állami költségvetésre, továbbá azzal, hogy azt magánszektorbeli tulajdonos is végrehajtaná, és hogy a tartozás hátrasorolásának nem voltak következményei a tulajdonosok számára, mivel nem voltak további jelentős hitelezők.

3.6. A VERSENY TORZULÁSA ÉS A KERESKEDELEMRE GYAKOROLT HATÁS

(81) Németország azt állítja, hogy a szállodák és az éttermek javára biztosított intézkedések nem gyakorolnak potenciális hatást a tagállamok közötti kereskedelemre (103).

3.7. ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG

a) A versenypálya létesítményei

(82) Németország a következőket állítja: a Nürburgring kulcsfontosságú a régió gazdasága és a régión belüli foglalkoztatás szempontjából; a Nürburgring elsősorban amatőr sportra szánt fontos létesítmény; a német autó- és motorsport történetének és a német kultúrának, és így az Unió kulturális örökségének is részét képezi; az egész világon hatást gyakorol a közlekedés biztonságára, mivel a versenypályán tesztelt autókat a világ minden részére exportálják; a járművezetési központja biztonságos járművezetési képzést nyújt; továbbá a vizsgált intézkedések nem magához a versenypályához, hanem inkább a versenypályától eltérő sport- és nem sportlétesítményekhez és a Formula-1-es versenyek szervezéséhez kapcsolódnak.

b) A támogatás összeegyeztethetősége az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával

A közös érdekű célkitűzés

(83) Németország azzal érvel, hogy a sportlétesítmények építése az EUMSZ 165. cikkére tekintettel közös érdeknek tekinthető (104), és hogy a sporthoz való hozzáférést lehetővé tevő intézkedések támogathatók (105). A Nürburgring nemcsak néhány szakmai eseményt, hanem amatőr eseményeket és fiataloknak szánt autó- és motorsportképzést is nyújt. A Nürburgring versenypályát más sporteseményekre, például kerékpáros eseményekre (Rad&Run), futóeseményekre (Fisherman's Friend StrongmanRun) és triatlonos eseményekre (Green Hell Triathlon) is használják.

Az intézkedések szükségessége és arányossága

(84) Németország azt állítja, hogy az intézkedések a következő okok miatt szükségesek: A Nürburgring versenypályát a(z) [...] eseménynapból [...] napon csak professzionális sportra, [...] napon amatőr sportra, illetve [...] napon amatőr és professzionális sportra egyaránt használják. Az amatőr sportolók száma több mint [...] (a professzionális sportolók száma [...], míg az amatőröké [...]). Nem amatőr esemény a Formula-1, a német túraautó-bajnokság, a Superbike-világbajnokság, a "Rock am Ring" elnevezésű zenei esemény és az autógyártók tesztvezetése. Az amatőrök saját autójukat vezethetik. Hétvégenként nagy német autó- és motorsportszövetségek (például az ADAC) amatőr versenyei kerülnek megrendezésre. Hétköznapokon önálló klubok használják a versenypályát edzésekhez vagy amatőr versenyekhez. Az autó- és motorsportban nincs külön infrastruktúra a professzionális és az amatőr sporthoz. Ezenfelül a vizsgált intézkedések piaci hiányosság felszámolására szolgálnak. A beruházás megtérülésére nem lehet számítani. A többfunkciós arénákkal ellentétben évente csak egy vagy két versenysorozatot rendeznek. Magánberuházó nem építene és finanszírozna ilyen infrastruktúrát. A magánvállalkozásoknak a "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt I. része finanszírozásában való részvétele meghiúsult. Az állami részvételnek így ösztönző hatása is volt. A tartományi kormány kifejezett politikai akarata nélkül az NG nem ugyanekkora mértékben korszerűsítené és bővítené a sportinfrastruktúrát. Németország továbbá azzal érvel, hogy az intézkedések finanszírozása arányos. A célok nem teljesülhettek volna a közszféra alacsonyabb támogatása mellett. A létesítmények régiek voltak és korszerűsítést igényeltek. Párhuzamos infrastruktúra nem épült. A többfunkciós arénákkal kapcsolatos bizottsági ügyekkel (106) szemben a vizsgált intézkedések nem új infrastruktúrára vagy jelentős kapacitásbővítésre vonatkoznak.

A kereskedelemre és a versenyre gyakorolt hatás a szükséges mértékre korlátozódik

(85) Németország szerint a kereskedelemre és a versenyre gyakorolt hatások elhanyagolhatóak és nem ütköznek a közös érdekkel. Ahogyan azt a koblenzi bíróság kimondta (107), a Nürburgring egyedülálló a Nordschleife pályával. A nemzetközi és az országos események nagy múltra tekintenek vissza, és ezért a Nürburgring területén található sportlétesítményeknek nyújtott támogatás miatt nem helyeztek át eseményeket Nürburgring területére. A Nürburgring versenypályán csak néhány nemzetközi eseményt rendeznek.

c) A támogatás összeegyeztethetősége az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontjával

(86) Németország azt állítja, hogy a Nürburgring - a világ leghosszabb állandó versenypályájaként és a világ legrégebbi boxutcájával - az Unió kulturális örökségének részét képezi (108). A (múzeum és tudományos központ keverékét jelentő) ring werk múzeumjellegű. Az autó- és motorsportkultúra támogatását célzó intézkedés szükséges volt, mivel közös kulturális identitást teremt Németországban és az Unióban, és mivel a "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt I. részének magánfinanszírozása meghiúsult. Az intézkedés továbbá arányos volt, mert nem merült fel az intézkedés túlkompenzálása. A kulturális létesítmények területén a támogatás nem befolyásolja a kereskedelem és a verseny feltételeit a közös érdekkel ellentétes mértékben. A Nürburgring területén található kulturális létesítmények más regionális és országos kulturális létesítményekkel állnak versenyben, így az előbbi létesítmények piaci részesedése csekély.

d) A támogatás összeegyeztethetősége az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjával

(87) Németország továbbá azt állítja, hogy az NG kölcsöneinek a "cash pooling" rendszerből való lehívása és az ISB "cash pooling" rendszerben való részvétele (3. intézkedés) összeegyeztethető az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjával, mivel akkor a bankközi piac összeomlása miatt szinte lehetetlen volt kölcsönt felvenni a reálgazdaságból.

e) A támogatás összeegyeztethetősége az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdésével

(88) Németország azt állítja, hogy az idegenforgalom előmozdítását célzó beruházási intézkedések egy része megfelelt az általános gazdasági érdekű szolgáltatás akkor hatályos követelményeinek (109), és hogy nem derült ki nyilvánvaló értékelési hiba. Konkrétabban: Németország kijelenti, hogy a ring werk egyes részei (különösen az autó- és motorsporthoz kapcsolódó kiállítás, a Grüne Hölle (Zöld Pokol) multimédia-színház, a ring meister és a test centre) múzeumjellegűek, és a (kulturális) oktatás célját szolgálják, a Warsteiner rendezvényközpont kongresszusok, kereskedelmi kiállítások és konferenciák rendezésére szolgáló többfunkciós létesítmény szerepét tölti be, a parkolóház pedig nem teljes kihasználtságú azokon a napokon, amikor nincsenek nagyobb rendezvények. Németország azzal érvel, hogy a szokásos piaci feltételek mellett eljáró vállalkozás állami támogatás nélkül nem hajtana végre a fenti három létesítményre irányuló beruházást, és hogy a "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt I. részének meghiúsult magánfinanszírozása arra utal, hogy ilyen intézkedések bevezetéséhez nincs piac.

(89) Németország azt állítja, hogy a Formula-1-es versenyek szervezése általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősül, mivel azok más országokban is állami támogatásban részesülnek, emellett rendkívüli hatást fejtenek ki az érintett tagállamok és az Unió egészének presztízse, makrogazdasága és identitása terén.

f) Az ideiglenes keretszabály

(90) Németország azt állítja, hogy az ISB-kölcsön (8. intézkedés) 2-4. részlete összeegyeztethető a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban alkalmazott ideiglenes közösségi keretszabállyal (110), és hogy még abban az esetben is, ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az NG nehéz helyzetben lévő vállalkozás volt 2008. július 1-jén, és az ideiglenes keretszabály nem alkalmazható az ISB-kölcsön 2-4. részletére, az NG, az MSR és a CMHN javára nyújtott támogatás a piacon fizetendő kamatláb és a ténylegesen fizetett kamat közötti különbözetnek felelne meg, nem a kölcsön teljes összegének (111).

3.8. AZ ESZKÖZÖK ELIDEGENÍTÉSE

(91) Németország a beadványaiban fenntartja, hogy az elidegenítési struktúra nem jár az eszközök vevőjének nyújtott állami támogatással. Németország továbbá azzal érvel, hogy az elidegenítési eljárás megszakította az NG, az MSR és a CMHN gazdasági folytonosságát. Ezért véleménye szerint ha a hivatalos vizsgálati eljárás az összeegyeztethetetlen támogatás visszatérítését előíró, elutasító bizottsági határozattal zárul, az NG, az MSR és a CMHN számára előírt visszatérítési kötelezettség a kérdéses eszközök vevőjére nem vonatkozik. Végezetül, ami azt a feltételt illeti, hogy a Nürburgring eszközeinek elidegenítése csak akkor végleges, ha létezik olyan megtámadhatatlan bizottsági határozat, amely kimondja, hogy a támogatást nem fizettetik vissza az eszközök vevőjével, Németország azzal érvel, hogy ez a feltétel nem képez akadályt a támogatás kedvezményezettjeinek felszámolása előtt, és hogy nem jelenti üzleti tevékenységük továbbvitelét vagy a vevőnek biztosított előnyt.

(92) A gazdasági folytonosság megszakadása tekintetében Németország a következőkre mutatott rá:

a) Az elidegenítés nyílt, átlátható, megkülönböztetés- és feltételmentes ajánlattételi eljárás keretében történt, a finanszírozás bizonyítását tartalmazó legmagasabb árú ajánlatot benyújtó ajánlattevő javára.

b) Az elidegenítés gazdasági logikáját a fizetésképtelenségi eljárás határozza meg, amely a Nürburgring eszközeinek elidegenítésével és a bevételek közöttük történő elosztásával a hitelezők együttes kielégítését szolgálja.

c) A fizetésképtelenségi eljárás megindítása és az NAG üzleti tevékenységének az NBG általi átvétele, valamint az eszközöknek a Capricorn javára történő elidegenítése és később az eszközök külön vagyonkezelő irányítása alá helyezése a gazdasági folytonosság megszakadását jelentette, mivel az NAG, az NBG és a Capricorn üzleti modellje jelentősen eltér az eszközök felhasználása tekintetében.

d) 2015. január 1-jén sem a Capricorn, sem az eszközök új tulajdonosa nem áll gazdasági kapcsolatban az NG-vel, az MSR-rel vagy a CMHN-nel.

e) A vevő csak az eszközöket vásárolta fel, az eladók üzletrészeit vagy kötelezettségeit nem. Az NBG üzletrészei sem szállnak a vevőre.

f) Az operatív üzleti tevékenységre vonatkozó fontos szerződések többsége a 2014-es évad után megszűnik. A 2015. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozó új szerződéseket a vevő által alapított operatív vállalkozás tárgyalja és köti meg. Az ajánlattételi eljárás tárgyát képező eszközökhöz kapcsolódó munkaszerződések átruházására a német jog alkalmazandó rendelkezése irányadó, azaz a fizetésképtelenséggel érintett eszközök vevője szabadon dönt az alkalmazottak foglalkoztatásáról.

g) Ami az ütemezést illeti, az eszközök elidegenítésére elutasító bizottsági határozat hozatala előtt került sor.

h) Az átruházás napját a fizetésképtelenségi jog előírásai határozzák meg, amelyeket figyelembe kell venni az eszközök lehető legkedvezőbb elidegenítésének összefüggésében. Az autó- és motorsport-ágazat és az ajánlattételi eljárás tárgyát képező eszközök jellegére tekintettel Németország úgy ítélte meg, hogy a sikeres vevő(k)nek az NG, az MSR és a CMHN tevékenységeihez hasonló tevékenységeket kell folytatnia (folytatniuk). Az új tulajdonos(ok)nak azonban lehetősége (lehetőségük) lenne arra, hogy az NG, az MSR és a CMHN működési feltételeitől eltérő feltételek mellett irányítsa (irányítsák) tevékenységei(ke)t, és saját üzleti modelljét (modelljüket) alkalmazza (alkalmazzák). A versenypálya vonatkozásában a Capricorn egy új üzleti terv alapján más felhasználási koncepciót helyez kilátásba. Emellett maga a vevő a jövőben aktívabb lenne a Nürburgring versenypályán tartandó események szervezőjeként. Ezen túlmenően a vevő tervei szerint a Nürburgring idegenforgalmi létesítményből technológiai helyszínné fog válni.

(93) Németország a következő érveket hozza fel azon feltétel tekintetében, amely előírja, hogy a Nürburgring eszközeinek elidegenítése csak akkor végleges, ha létezik olyan megtámadhatatlan bizottsági határozat, amely kimondja, hogy a támogatást nem fizettetik vissza az eszközök vevőjével:

a) Potenciális beruházó vagy pénzügyi partner nem fogadná el, hogy ilyen irányadó feltétel nélkül vásárolja fel az eszközöket.

b) A német fizetésképtelenségi jog (112) szerint a felszámolók kötelesek biztosítani, hogy a kötelezett eszközei a lehető legjobb áron kerüljenek felszámolásra, vagy felszámolási terv keretében érjenek el megállapodást, ami azonban a nürburgringi vállalatok további állami támogatását eredményezné.

c) A lízingbe vevő a lízingelt eszközöket a saját neve alatt, a saját üzleti terve alapján és az általa választott munkaerővel üzemelteti.

d) A [2. ajánlattevő] hasonló feltételt szerepeltetett az ajánlatában, amely előírta, hogy az általa ajánlott árakat csak olyan megtámadhatatlan bizottsági határozat létezése esetén kellene megfizetni, amely kimondja, hogy a támogatást nem fizettetik vissza az eszközök vevőjével. A [3. ajánlattevő] szabott egy olyan feltételt, amely szerint elállhat az adásvételtől, ha 2014. december 31-ig nem születik megengedő bizottsági határozat.

e) Az a struktúra, amellyel abban az esetben, ha 2015 elejére nem születik megtámadhatatlan bizottsági határozat, az elidegenített eszközöket 2015. január 1. előtt egy új vállalkozásra ruházzák át, amelyben az üzletrészek 95,1 %-át a vevő, 4,9 %-át egy független vagyonkezelő birtokolja (lásd fentebb az (56) preambulumbekezdést), nem a kedvezményezettek üzleti tevékenységének folytonosságát eredményezi, hanem a piacról való végleges kivonulásukat fogja biztosítani.

(94) Zárásképpen Németország azzal érvel, hogy ezen eljárás révén nincs gazdasági folytonosság az NG, az MSR és a CMHN, valamint az ajánlattételi eljárás keretében elidegenített eszközök között. Így az NG-nek, az MSR-nek és a CMHN-nek nyújtott, esetlegesen összeegyeztethetetlen állami támogatást - egy megfelelő bizottsági határozat alapján - e vállalkozásoknak kell visszatéríteni, és a támogatás nem érinti az elidegenített eszközök vevőjét. Németország továbbá azzal érvel, hogy az eladók és a vevő közötti adásvételi szerződés fenti halasztó feltétele nem akadályozza a nürburgringi vállalkozások felszámolását és a korábban nyújtott támogatás visszatérítését. A támogatás kedvezményezettjei végleg el fognak tűnni a piacról. A Capricornnal bonyolítandó elidegenítés érvénytelenítése esetén az eszközök mindazonáltal elidegenítésre, az eladók pedig felszámolásra kerülnek.

(95) Németország tájékoztatta a Bizottságot az elidegenítési struktúráról annak érdekében, hogy jogbiztonság keletkezzen azt illetően, hogy az eszközök elidegenítése nem jár állami támogatással, és hogy a sikeres vevő(ke)t ne terhelje az összeegyeztethetetlen állami támogatás visszatérítésének kötelezettsége.

(96) Németország továbbá kötelezettséget vállalt arra, hogy az elidegenítési eljárás végrehajtásáról jelentéseket nyújt be a Bizottságnak. A jelentéseket rendszeresen benyújtotta. A jelentések megerősítették, hogy az elidegenítési eljárás lebonyolítása a Bizottsággal megvitatott elvek szerint történt. Németország az ajánlattevőkről, az ajánlataikról, a végleges eladási árról és más releváns kérdésekről is tájékoztatta a Bizottságot.

4. AZ ESZKÖZÖK ELIDEGENÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS PANASZOK

4.1. A JA ZUM NÜRBURGRING e.V. (ELSŐ PANASZOS) PANASZA

a) Panasz

(97) Az első panaszos azt állítja, hogy az NG, az MSR és a CMHN eszközeinek elidegenítésére kiírt ajánlattételi eljárás kialakítása (azaz a versenypálya, az elszállásolásra szolgáló létesítmények és a szabadidőpark együttes elidegenítése) nem volt megfelelő az érintett piacokon tapasztalt versenytorzulás kezelésére, mert a komplexum változatlan üzemeltetését célozta, valamint az NG, az MSR és a CMHN alkalmazottainak többségét át kívánta helyezni az eszközök vevőjéhez. Az első panaszos továbbá azt veti fel, hogy a vagyon feletti rendelkezési jog megőrzésével zajló fizetésképtelenségi eljárás ("Eigenverwaltung") keretében a fizetésképtelen vállalkozások a felszámoló ("Sachwalter") puszta felügyelete alatt maguk hajtják végre az elidegenítést (113), az ajánlattevők nem kötelesek külön ajánlatot benyújtani az egyes eszközcsoportokra vonatkozóan, és az összes eszközre vonatkozó ajánlatok elfogadhatóak.

(98) Az első panaszos továbbá azzal érvel, hogy a támogatás az eszközök vevőjére száll, mert az NBG összes eszköze, mintegy 300 alkalmazottja és operatív üzleti tevékenysége egy ajánlattevőhöz kerül át, és így gazdasági folytonosság áll fenn a régi és az új tulajdonos/üzemeltető között. Az első panaszos emellett azt állítja, hogy az összes eszköz értékének maximalizálására vonatkozó feltétel következtében az eladók az összes eszközre vonatkozó ajánlatokat részesítették előnyben, míg az egyes eszközökre vonatkozó ajánlatokra megkülönböztetést alkalmaztak.

(99) Ezen túlmenően az első panaszos azt állítja, hogy az odaítélési feltételek és az NG nyereségére vonatkozó pénzügyi adatok nem átláthatók, és hogy felmerül az ajánlattevők megkülönböztetése, különösen azért, mert a virtuális adatszobához való hozzáférés öt ajánlattevőre korlátozódott. Az első panaszos ezenkívül azt állítja, hogy az eladók az ajánlatok benyújtási határidejének 2014. február közepéig történő meghosszabbítását csak azokkal az összes eszközre ajánlatot benyújtó ajánlattevőkkel közölték, amelyek jogosultak voltak a virtuális adatszobához való hozzáférésre; azokat az ajánlattevőket, amelyek a második ajánlattevőhöz hasonlóan csak egy-egy eszközcsoportra nyújtottak be ajánlatot, nem tájékoztatták a határidő meghosszabbításáról. Az első panaszos ezenfelül azt állítja, hogy a tartományt és a Capricornt ugyanaz az ügyvédi iroda képviselte.

(100) Az első panaszos az ajánlattételi eljárás felfüggesztését és egyértelmű odaítélési feltételek előírásával történő újbóli kiírását, a versenypálya általános gazdasági érdekű szolgáltatássá minősítését, valamint az elszállásolásra szolgáló létesítményektől és a szabadidőparktól elkülönített elidegenítését kéri.

(101) Az első panaszos ezenfelül azt állítja, hogy az NBG új, a belső piaccal összeegyeztethetetlen és be nem jelentett támogatásban részesült, mivel az az üzleti tevékenység Nürburgring területén történő folytatásáért a fizetésképtelen NG-től 2 239 243 EUR összegű - tőketartalékba történő befizetés formájában végrehajtott - tőkejuttatásban részesült, hogy az üzleti tevékenység az NG, az MSR, a CMHN és az NBG közötti, ajánlattételi eljárás tárgyát nem képező új lízingszerződésen alapul, hogy az NBG nem fizet bérleti díjat, és hogy nem áll szándékában növelni az árbevételét és csökkenteni költségeit, mivel minden alkalmazottját megtartotta és viseli a Formula-1-es versenyek szervezésének költségeit. Az első panaszos továbbá azt állítja, hogy az NAG-alkalmazottak munkaszerződéseinek az NBG általi átvétele tekintetében az NBG és a ver.di szakszervezet között 2013. július 26-án létrejött kollektív szerződésben kikötötték, hogy az alkalmazottakat nem érheti gazdasági, szociális vagy jogi hátrány, és ez arra utal, hogy a jogellenes támogatással kialakított üzleti modell fennmaradt.

b) A felszámolók Németország által eljuttatott észrevételei

(102) A felszámolók szerint a panasz elutasítandó, mivel nem teszi egyértelművé, hogy az elidegenítési eljárás eltért a szokásos felvásárlási eljárástól.

(103) Nyílt, feltételmentes és átlátható ajánlattételi eljárás során az összes eszközre vonatkozó ajánlatok nem zárhatók ki a kezdetektől fogva. Ha ezen ajánlatok magasabb összegűek, mint az egyes eszközökre vonatkozó összes ajánlat összege, egy piackonform módon eljáró tulajdonos az összes eszközre vonatkozó ajánlatot benyújtó ajánlattevővel kötné meg a szerződést. Ilyen körülmények között csak az utóbbi ajánlat minősül piaci árnak (114). Az ilyen ajánlatok felszámolási eljárás keretében bonyolítandó beszerzésekből való kizárása a fizetésképtelenségi eljárás hitelezői számára az Európai Unió Alapjogi Chartája által garantált vállalkozási szabadság és tulajdonhoz való jog megsértését jelentené.

(104) Az összes eszközre vonatkozó ajánlatok nem estek kedvezőbb elbírálás alá. A második panaszos csak azért nem volt jogosult az adatszobához való hozzáférésre, mert árajánlata alacsony összeget tartalmazott.

(105) Az ajánlattételi eljárást szakaszokban bonyolították. Az ajánlattevők csak akkor jogosultak a következő szakaszra, ha kellően valószínű a szerződéskötés. E megközelítés előnye, hogy az érzékeny üzleti adatokhoz a szükségesnél több ajánlattevő nem fér hozzá, és hogy az átvilágítási költség az eladó és az alacsony árat ajánló ajánlattevők számára egyaránt csökkenthető. Az ajánlattevők az eljárás minden szakaszában elegendő tájékoztatást kaptak.

(106) Az odaítélési feltételek meghatározása egyértelmű volt. Az odaítélési feltétel a szerződéskötés valószínűségére tekintettel súlyozott teljes bevétel, amelyet részletesebben a részfeltételek határoznak meg.

(107) Az adatszoba technikai okokból korlátozódott öt ajánlatra. A hozzáférések száma az ajánlatok értékelésének eredményeként alakult ki.

(108) A felszámolók szerint az NBG-t azért hozták létre, hogy az eszközök elidegenítéséig az eszközök ideiglenes üzemeltetésére szolgáló eszköz legyen. Az operatív üzleti tevékenységet korábban az NAG végezte. A Nürburgring NAG-nak történő bérbe adása óta az NG, az MSR és a CMHN vállalatok csupán operatív üzleti tevékenység nélküli tulajdonosok voltak. A felszámolók szerint az NG, az MSR és a CMHN nem vehető figyelembe az operatív üzleti tevékenység átvétele szempontjából. Először is az operatív üzleti tevékenységnek a három vállalat közötti megosztása más-más koncepciót igényelne. Másodszor: a megosztás nem igazodna az ingatlanok gazdaságilag ésszerű felhasználásához vezető eszközcsoportokhoz. Harmadszor: a fizetésképtelen vállalatokkal bonyolított szerződéskötés nem felel meg számos vállalat belső megfelelési szabályainak, így az operatív üzleti tevékenységet a Nürburgring vevői számára elfogadható szerződéses partnernek tekintett, nem fizetésképtelen leányvállalaton keresztül kellett folytatni. Az alkalmazottaktól sem lehetett megkövetelni, hogy az NAG-tól fizetésképtelen vállalatokhoz lépjenek át. Az NBG-t nem hosszú távra hozták létre és látták el eszközökkel. Az NBG által kezelt eszközökkel ellentétben ez utóbbi vállalat nem volt eladó. A felszámolók ráadásul azt állítják, hogy - az elidegenítésre (a leállás esetén befolyó alacsonyabb bevételek elkerülésére) tekintettel - csak gazdasági megfontolások alapján juttattak tőkét az NBG-nek, továbbá azt, hogy az NG eszközeit az NBG gyarapította és nem csökkentette (115), az említett tőkésítés nem juttatja előnyhöz az NBG-t, és az NBG létrehozása és eszközökkel való felszerelése nem az államnak, hanem a felszámolóknak tudható be.

(109) A felszámolók szerint az NBG és a ver.di szakszervezet közötti kollektív szerződést is azért kötötték meg, hogy az NBG operatív üzleti tevékenysége az elidegenítésig folytatódhasson, nem pedig azért, hogy azt követően a Nürburgring gazdasági egység maradjon. A szerződést az NBG kötötte meg, nem az eladók. A munkaszerződéseket a német polgári törvénykönyv 613. §-ának a) pontja szerint, nem az említett kollektív szerződés alapján ruházták át az NAG-ról az NBG-re. Az EUMSZ 7. és 9. cikkére, valamint a 2001/23/EK tanácsi irányelvre (116) tekintettel a versennyel kapcsolatos megfontolások nem vezethetnek a szociális normák megkerüléséhez vagy leépítéséhez. Az NBG számára ideiglenes megoldásként fontos volt, hogy az operatív üzleti tevékenységhez szükséges (túlnyomórészt) NAG-alkalmazottak és NG-alkalmazottak (20 fő) átkerüljenek az NBG-hez. Az NG-nek el kellett kerülnie, hogy a fennmaradó szakképesített alkalmazottakat helyettesíteni kelljen az átmeneti időszakban. 2011 eleje és 2012 vége között az alkalmazotti létszám 114 teljes munkaidős egyenértékkel (402 teljes munkaidős egyenértékről 288 teljes munkaidős egyenértékre) csökkent. A 2013-as évad elején az alkalmazottak száma 290 volt. Az ajánlattevők tájékoztatást kaptak arról, hogy az ügylet hatókörét az üzleti koncepciójukhoz igazíthatják. Az alkalmazottak átadása nem az üzleti modell fenntartását jelzi.

(110) Németország megítélése szerint az állami támogatási szabályok nem írják elő, és az európai szociális modellre tekintettel elfogadhatatlan, hogy egy fizetésképtelen vállalkozás eszközeinek vevőjétől megköveteljék, hogy - a vállalkozásnak korábban nyújtott támogatás visszafizettetésével kapcsolatos fenyegetés hatására - elkerülje a munkaszerződések átruházását és új szerződéseket kössön.

4.2. AZ ADAC e.V. (MÁSODIK PANASZOS) PANASZA

a) Panasz

(111) A második panaszos szerint az eladók értesítették őt arról, hogy ajánlata azért nem vehető figyelembe az elidegenítés következő szakaszában, mert az általa ajánlott ár jóval alacsonyabb volt az egyéb ajánlatokban szereplő áraknál, és az csak az eszközök egy részére vonatkozott, míg az eljárással az összes eszköz tekintetében az érték maximalizálására törekedtek.

(112) A második panaszos azt állítja, hogy az elidegenítési eljárás célja a Nürburgring tevékenységeinek gazdasági folytonossága és piaci pozíciója jelenlegi formában történő megőrzése, és ezért nem alkalmas a már biztosított támogatásból fakadó előny eszközök vevőjére történő átruházásának elkerüléséhez. A második panaszos a következőkre mutat rá: csak a több ajánlattevőnek történő értékesítés szakíthatja meg a gazdasági folytonosságot; az eladók az összes eszközre vonatkozó ajánlatokat részesítették előnyben az egyes eszközökre vonatkozó ajánlatokkal szemben, amely utóbbi megengedett, azonban de facto esélytelen volt; továbbá az összes eszközre vonatkozó ajánlatokkal összevetve az eszközök egy részével kapcsolatos ajánlatok esetében nincsenek az ajánlatok értékelésére vonatkozó feltételek, és csak az előbbi ajánlatok kerülhettek be az eljárás második szakaszába.

(113) A második panaszos továbbá azt állítja, hogy a felszámoló az állami támogatási szabályok megsértésével - többek között nem átlátható és nem megkülönböztetésmentes módon - bonyolította le az elidegenítési eljárást, és ezért az nem volt alkalmas piaci ár elérésére. A második panaszos azt állítja, hogy az ajánlattételi dokumentációból hiányoztak az NG-nek az árajánlatok szempontjából releváns pénzügyi helyzetére vonatkozó adatok, ami túlzott összegű indikatív ajánlatokat eredményezett, amelyek valószínűleg csökkennek az adatszobához való hozzáférést engedélyező eljárásszakaszt követően. A második panaszos azt állítja, hogy az ajánlattevőkkel előzőleg közölt, 2013-ra várható nyereséghez képest a nyereség jelentősen csökkent, és az ajánlattevők nem kaptak lehetőséget a pénzügyi adatok újabb elemzésére. A második ajánlattevő ezenfelül azt állítja, hogy az NBG pénzügyi helyzetére, valamint a szükséges középtávú és hosszú távú beruházásokra vonatkozó tájékoztatás nem volt kielégítő, és hogy az ajánlattételi dokumentáció hosszú távú szerződéses kapcsolatokat tartalmaz, bár a második panaszossal csak egy évre (2014-re) hosszabbítottak szerződést. Ezen túlmenően a garantált finanszírozásra vonatkozó feltételt nem vették kellően figyelembe, ellenkező esetben az irreálisan magas ajánlattal rendelkező és a finanszírozást meg nem erősítő La Tene Capital Limited nevű ajánlattevő nem férhetett volna hozzá az adatszobához.

b) A felszámolók Németország által eljuttatott észrevételei

(114) A felszámolóknak a (101)-(105) preambulumbekezdésben foglalt észrevételei a második panaszos által emelt panaszra is érvényesek.

4.3. A [3. AJÁNLATTEVŐ] (HARMADIK PANASZOS) PANASZA

a) Panasz

(115) A harmadik panaszos azt állítja, hogy a szerződést nem a legmagasabb ajánlatot benyújtó ajánlatevőnek, hanem egy előnyben részesített helyi ajánlattevőnek ítélték oda. A harmadik panaszos szerint nem gazdasági megfontolások - például a piacgazdaság elveinek megfelelően eljáró befektető által nem elfogadott regionális célkitűzések vagy iparpolitikai indokok - nem vehetők figyelembe egy alacsonyabb árnál, azok állami támogatásra utalnak. (117) A harmadik panaszos azt állítja, hogy a Capricornnak ítélték oda a szerződést, bár a harmadik panaszos 150 millió EUR vételárat (118) tartalmazó ajánlata jóval magasabb volt. A harmadik panaszos továbbá azt állítja, hogy rendkívüli döntés csak akkor hozható az alacsonyabb ajánlat javára, ha nyilvánvaló, hogy a legmagasabb ajánlatot benyújtó ajánlattevő részére történő eladás nem lehetséges (ügyletek biztonságossága), azaz, ha a vevő nem tudja megfizetni a vételárat (119). A harmadik panaszos szerint ez a következők miatt nem volt érvényes: 1. a harmadik panaszos benyújtotta egy magántőke-befektetési alap 30 millió EUR összegre vonatkozó kötelező erejű finanszírozási kötelezettségvállalását; és 2. a vételár további részleteire az eladók késedelme és hiányzó dokumentációja miatt nem szerezhetett kötelező erejű kötelezettségvállalást. A harmadik panaszos - állítása szerint - tájékoztatta az eladókat arról, hogy a függőben lévő finanszírozási kötelezettségvállalásokat 2014. március 31-ig tudná benyújtani. A harmadik panaszos továbbá előterjeszti, hogy a panasz időpontjában (2014. április 10-én) 110 millió EUR-nál magasabb összegre tudott finanszírozási kötelezettséget vállalni, és a Bizottságnak benyújtotta a Jupiter Financing Group, Inc. (a továbbiakban: Jupiter Financial Group) harmadik panaszoshoz intézett, 2014. március 26-i szándéknyilatkozatát, amely a Jupiter Financial Group által a Nürburgring eszközei felvásárlásának finanszírozására tett kötelező erejű ajánlatról tájékoztatta a harmadik panaszost (ezen ajánlat pénzügyi elemeit lásd a 105. lábjegyzetben). A finanszírozási ajánlatnak - egyéb feltételek mellett - az volt a feltétele, hogy az átvilágítás kimenetele a Jupiter Financial Group számára kielégítő legyen.

(116) A harmadik panaszos továbbá azt állítja, hogy a Capricorn által a Nürburgring vételáraként felajánlott, összesen 77 millió EUR-ból 6 millió EUR kifizetésére a 2014-es évadtól kezdődően, további 11 millió EUR kifizetésére pedig csak a 2015-2018 közötti időszakban kerül sor, következésképp a készpénzben kifizetett tényleges vételár 60 millió EUR, és így 50 millió EUR a különbség a harmadik panaszos által ajánlott 110 millió EUR vételárhoz képest. A harmadik panaszos szerint a jövőbeli készpénzeszköz-kifizetések figyelembevétele esetén a Capricorn ajánlata és a harmadik panaszos ajánlata közötti különbség 73 millió EUR. Végezetül a harmadik panaszos azt állítja, hogy a Capricorn legalább 73 millió EUR összegű - azaz a legmagasabb ajánlatot benyújtó harmadik panaszos által ajánlott vételár és a sikeres ajánlattevő ajánlott ára közötti különbségnek megfelelő - támogatásban részesült. Ezzel összefüggésben a harmadik panaszos szerint a szomszédos településeknek nyújtott támogatás figyelembevételével a támogatás összege 200 millió EUR-val, összesen 273 millió EUR-ra emelkedik.

(117) A harmadik panaszos továbbá azt állítja, hogy a Capricorn ajánlata nem volt feltételmentes, mivel olyan megtámadhatatlan bizottsági határozattól függött, amely egyértelművé teszi, hogy a visszafizetési felszólítást nem terjesztik ki. A harmadik panaszos szerint ez az elidegenítési eljárás közzétett elveitől való eltérést jelent, ami sérti az ajánlattételi eljárást, mivel más feleket, például a harmadik panaszost nem tájékoztatták a kiigazításokról.

(118) A harmadik panaszos továbbá azzal érvel, hogy az eszközök elidegenítése nem nyílt, átlátható és feltételmentes kiválasztási eljárás során történt. A harmadik panaszos konkrétan a következőket állítja:

a) Az eladók által benyújtott tényfeltáró dokumentumok lényegében helytelenek és félrevezetőek voltak; különösen a "tiszta mérleg" ügyletstruktúrája volt megvalósíthatatlan. Közvetlenül az átvilágítási eljárás megkezdését követően a harmadik panaszos kiderítette, hogy az eladók által javasolt ügyletstruktúra nem igazodott a Nürburgring üzemeltetéséből fakadó ténybeli körülményekhez, és így az nem volt megvalósítható (120).

b) Az eladók az eljárás során mindvégig késleltették az eszközvásárlási megállapodás véglegesítését.

c) Az eladók nem tudták egyértelműen közölni az ajánlattételi eljárás végső határidejét, és azt jelezték, hogy az eljárás 2014. március végén ér véget. A harmadik panaszos eladókkal folytatott információcseréje és az eladók sajtóközleménye szerint a harmadik panaszos március végéig nyújthatja be az ajánlatát. Ezenfelül a Capricorn állítólag kedvező elbírálás alá esett, mivel 2014. február 17. után is benyújthatott kötelező erejű finanszírozási kötelezettségvállalást (121).

d) A releváns szerződéseket, például az NBG harmadik felekkel kötött operatív szerződéseit egyáltalán nem, vagy csak jelentős késéssel adták meg. Ezen túlmenően az ajánlattevőket az adatszobában állítólag csak német nyelvű, és csak a végleges ajánlat benyújtási határidejének lejárata előtt egy munkanappal, sőt a határidő lejáratának napján látták el az NBG kulcsfontosságú pénzügyi adataira vonatkozó döntő információkkal. A lényeges információkat, például az NBG 2012. december 31-i auditált éves pénzügyi kimutatását állítólag csak a végleges ajánlat benyújtási határideje előtti munkanap estéjén közölték.

e) Az eladók megkülönböztetést alkalmaztak a többi ajánlattevővel szemben, azáltal, hogy a Capricorn számára állítólag kedvezményes hozzáférést biztosítottak harmadik félnek minősülő nagyobb beszállítókhoz. A harmadik panaszos különösen azt állítja, hogy a Capricorn, az eladók, valamint a Bitburger sörgyár közötti tárgyalásokra minden bizonnyal már hetekkel a nyertes ajánlattevő 2014. március 11-i bejelentése előtt sor került (122).

f) Az eladók és a Capricorn közötti eszközvásárlási megállapodás közjegyző általi hitelesítése minden bizonnyal 2014. március 11. előtt történt. A szerződés odaítélését már a hitelezői bizottság döntése előtt közölték a Capricornnal, és a Capricorn sajtóközleménye 2014. március 9-én kelt, így azt két nappal a hitelezői bizottság 2014. március 11-i döntése előtt jelentették meg.

g) Az eladók - mellőzve a többi ajánlattevő tájékoztatását - eltértek a 2013. október 17-i eljárási levéltől azzal, hogy a teljes vételárra vonatkozó finanszírozási kezességvállalás benyújtására vonatkozó követelménytől kizárólag a Capricorn javára tekintettek el (123).

h) Az eladók megsértették az eljárási levél feltételeit azáltal, hogy a végleges ajánlat benyújtásának napja előtt nem közölték az egyes ajánlattevőkkel az eszközvásárlási megállapodás elfogadott és saját hatáskörben jóváhagyott javítását, így jelentősen megnehezítették a finanszírozás véglegesítését.

i) Az eladók az eszközökre vonatkozó szerződés odaítélését emellett környezetvédelmi feltételekre alapozták, és - a harmadik panaszossal folytatott további egyeztetés nélkül - azt feltételezték, hogy a vállalkozás nem tudja teljesíteni ezeket a feltételeket, bár az eladók nem írtak elő konkrét környezetvédelmi feltételeket (124).

j) A Capricorn kedvező elbírálásban részesült, mivel a vállalat állami támogatásra vonatkozó tanácsadást kért a McDermott ügyvédi irodától, amely a Capricornnak nyújtott tanácsadás előtt már ugyanebben a tárgyban tanácsot adott az eladóknak és a tartománynak.

(119) A harmadik panaszos azt állítja, hogy az elidegenítés az államnak betudható forrásokat képez, (125) a Capricorn javára új állami támogatás áll fenn, és az eszközök eladóinak nyújtott állami támogatásra vonatkozó visszafizetési felszólítást ki kell terjeszteni a Capricornra (126). Végezetül a harmadik panaszos azt állítja, hogy az adásvételi szerződés az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt felfüggesztési kötelezettség megsértése miatt érvénytelen.

(120) Végezetül a harmadik panaszos azt állítja, hogy a Capricorn elmulasztotta a vételár július végén esedékes második részletének kifizetését, ami a harmadik panaszos szerint arra utal, hogy a Capricorn nem nyújtott be teljes körűen finanszírozott ajánlatot. A harmadik panaszos továbbá azt állítja, hogy a fentiekből következően a Nürburgring eszközeinek felvásárlására vonatkozó finanszírozási feltételeket a Capricorn javára, valamint az eladók által megállapított szabályoktól és az ajánlattevőknek szóló eljárási levéltől egyértelműen eltérve módosították, ami a Capricorn javára nyújtott további támogatást képezhet.

b) A felszámolók Németország által eljuttatott észrevételei

(121) A felszámolók szerint a harmadik panaszos sem a ([...] 30 millió EUR-ra vonatkozó kötelező erejű finanszírozási kötelezettségvállalására hivatkozó) 2014. február 17-i megerősítő ajánlatával, sem a panasszal együtt nem nyújtott be 30 millió EUR-ra vonatkozó kötelező erejű finanszírozási kötelezettségvállalást, és a harmadik panaszosnak a finanszírozási bizonyíték későbbi benyújthatóságára vonatkozó állítását sem igazolták harmadik felektől származó, nem kötelező erejű nyilatkozatok. A Capricorn és a [2. ajánlattevő] megerősítő ajánlatával ellentétben a harmadik panaszos megerősítő ajánlata nem felelt meg a 2013. október 17-i megerősítő levélben foglalt finanszírozási követelményeknek. Az eladóknak ezért 2014. március 11-én nem volt indokuk arra, hogy a szerződést a harmadik panaszosnak ítéljék oda. Az eladók számára nem volt elfogadható az a kockázat, hogy azzal, hogy megvárják a harmadik panaszos finanszírozásra utaló bizonyítékát, az ajánlattevők száma egyre vagy nullára csökken, mivel: a) a [2. ajánlattevő] konzorcium kitartott amellett, hogy 2014. április 3-án sor kerüljön a tulajdonjog-átruházásra; és b) a harmadik panaszos ajánlatának indokolásában annak ellenére nem volt előrelépés, hogy ez utóbbi 2013. május 17-én továbbította részvételi szándékát, és hogy indikatív ajánlatát már 2013. szeptember 30-án benyújtotta, ezért az ügylet harmadik panaszossal való megkötésének valószínűsége csekély volt. A Jupiter Financial Group 2014. március 26-i állítólagos finanszírozási kötelezettségvállalását nem nyújtották be az eladóknak, míg a(z) [...] beruházási bank és tanácsadó cég későbbi, 2014. március 31-én kelt, aláírással el nem látott levelének az átvilágítás kielégítő lezárása a feltétele. A Nürburgring versenypálya szomszédságában lévő önkormányzatoknak szánt 200 millió EUR összegű fejlesztési alapból az eladók nem részesedtek.

(122) A felszámolók szerint az ajánlattevők tájékoztatást kaptak arról, hogy a 2014. február 17-i ajánlatbenyújtási határidő után rövid időn belül sor kerülhet a sikeres ajánlattevő kiválasztására. Az eladók által szolgáltatott információk nem teremthettek az eljárás kiterjesztésével kapcsolatos elvárást. A harmadik panaszos által idézett sajtóközlemény azt állítja, hogy a felszámolók szándéka a 2014 első negyedévében történő szerződéskötés. A felszámoló állítása szerint nem igaz, hogy nyilvánosan kijelentette azt, hogy a cél a március végi döntéshozatal, az sem igaz, hogy a Capricorn már a hitelezői bizottság ülése előtt tájékoztatást kapott a szerződés odaítéléséről, és az sem, hogy a Capricorn 2014. március 9-én sajtóközleményt tett közzé.

(123) A felszámolók azt állítják, hogy az ügyletstruktúra (az egyes eszközöknek, az eszközcsoportoknak vagy az összes eszköznek az üzletrészek vagy a kötelezettségek átruházása nélküli elidegenítése) nem változott az ajánlattételi eljárás során. A "tiszta mérleg" kifejezés nem jelent egyebet, mint azt, hogy az adásvétel keretében a kötelezettségek átruházása kizárt. Arról, hogy az eladók tulajdonos vállalatok, és hogy az üzleti tevékenységet az NBG irányítja, minden érdekelt fél már az előzetes tájékoztatóból értesült, amelyet a harmadik panaszosnak is megküldtek 2013. május 17-én. A felszámoló szerint abban az esetben, ha a harmadik panaszos - ahogyan azt állítja - valójában csak az átvilágítás során szerzett tudomást az NBG tevékenységéről, megállapítható, hogy nem foglalkozott kielégítő módon az indikatív ajánlatok benyújtása előtt rendelkezésére bocsátott részletes információkkal. Az eladók semmikor sem követelték meg, hogy a vevő átvegye az NBG szerződéseit. A felszámolók azért nem vették figyelembe az eladók és az NBG közötti lízingszerződés vevő általi átvételét, mert az NBG-nek az eszközátruházás szempontjából kezdettől fogva különleges helyzete volt. A felszámolók azt állítják, hogy a harmadik panaszos nagyon későn mérte fel, hogy az eszközök 2014. január 1-jei átvétele esetén túlnyomórészt "üres" Nürburgringgel rendelkezne, és az események (versenyek) ütemezési ideje miatt az ügyfelekkel és a szponzorokkal kötött új szerződések csak a 2015-ös évadban eredményeznének (több) bevételt. Ezenfelül az eladók több alkalommal hangsúlyozták, hogy az ajánlattevők meghatározhatják a vétel tárgyát.

(124) A harmadik felek kártérítési követelései tekintetében az eladók arról tájékoztatták a harmadik panaszost, hogy aligha köthetők új szerződések az NBG ügyfeleivel a hatályos szerződés feltételeinél számukra rosszabb feltételek mellett, amennyiben az NBG-vel kötött szerződések nemteljesítéséért járó kártérítés nem tisztázott. Kezelni kellett azt a kockázatot, hogy a vevő és a szerződéses partnerek között létrejött új szerződés olyan helyzetet eredményez, amelyben a szerződéses partner magas díjat fizet, a régi összeghez képesti különbözetnek megfelelő kompenzációt kér, és jóval alacsonyabb díjat fizet azokra a későbbi évekre, amelyekre vonatkozóan nem létezett szerződés az NBG-vel. Az üzleti tevékenység megszűnését eredményező eszközügyletek esetében nem szokatlan, hogy az eladók előírják ennek kizárását, ami lehetővé teszi a hitelezők érdekét szolgáló legjobb értékesítés garantálását.

(125) A felszámolók szerint a megerősítő ajánlatok benyújtásának határidejét a 2013. december 17-i levél azért hosszabbította meg, mert más ajánlattevők sem nyújtottak még be kielégítő ajánlatot. Több alkalommal egyértelművé tették az ajánlattevők számára, hogy az NBG csak a 2012-es évad után vette át az operatív üzleti tevékenységet, ezért főként az NAG szerződéseit kellett teljesítenie, és hogy az operatív üzleti tevékenységnek ennélfogva (még) nem volt megbízható számviteli nyilvántartása. A felszámolók szerint a kapcsolódó kockázatok figyelembevétele a potenciális vevők feladata.

(126) A felszámolók jelzik, hogy 2014. március 6-án a harmadik panaszos a megerősítő ajánlatához benyújtotta az eszköz-adásvételi megállapodás javított változatát. Az eszközvásárlási megállapodás február 13-án megtárgyalt tervezete az eladóktól származott; ezért egyértelmű volt, hogy a következő tervezetet a harmadik panaszos dolgozza ki.

(127) A felszámolók szerint a kiválasztási eljárás adott szakaszára jogosult összes ajánlattevőnek ugyanazok a dokumentumok álltak rendelkezésére az adatszobában. A panaszban megnevezett dokumentumok korábban nem álltak az eladók és különösen a többi ajánlattevő rendelkezésére, minden ajánlattevő egyforma eséllyel tekinthetett be a dokumentumokba az adatszobában, és más ajánlattevők ugyanazokkal a dokumentumokkal zárták az átvilágítást. Minden ajánlattevőt kellő időben tájékoztattak a vállalatok számviteli nyilvántartásának hiányosságairól. Az eladók és az NBG csaknem minden dokumentumát német nyelven helyezték el az adatszobában, és az eladók nem voltak kötelesek minden dokumentumot angol nyelven rendelkezésre bocsátani.

(128) A felszámolók ezenfelül előterjesztik, hogy az ajánlatok és a finanszírozási bizonyítékok benyújtásának határideje megfelelő volt. A harmadik panaszosnak akkor (2013. április 8-tól, a [3. ajánlattevő] és az eladók közötti kapcsolatfelvétel napjától 2014. február 17-ig) tíz hónap állt rendelkezésére a finanszírozási bizonyítékok benyújtására, és csaknem négy hónapja (2013. október 23-tól2014. február 17-ig) volt az átvilágításra. A felszámolók azt állítják, hogy meghaladták a Bizottság döntéshozatali gyakorlatából kikövetkeztethető követelményeket. (127)

(129) A sörbeszállításról szóló új szerződés és a "Rock am Ring" tárgyában nem a Capricorn, hanem az NBG folytatta a tárgyalásokat, és a kapcsolódó dokumentumokat elhelyezte az adatszobában. A harmadik panaszos állítása szerinti kapcsolat a Capricornnal nem létezik.

(130) A végleges ajánlat kiválasztásához az eladók nem vezettek be környezetvédelmi feltételeket az ajánlattételi eljárásba. Az ajánlattételi eljárás végleges ajánlat kiválasztására vonatkozó feltételei kizárólag a következők voltak: a) az összes eszközből befolyt teljes bevétel maximalizálása; és b) az ügyletek várható biztonságossága. A harmadik panaszos ajánlatát azért nem lehetett kiválasztani, mert nem tért ki az utóbbi feltételre, azaz hiányzott az ügyletek biztonságossága, mert a harmadik panaszos nem nyújtott be finanszírozási bizonyítékot a megerősítő ajánlatával együtt. Az eladók ugyanakkor - a [2. ajánlattevő] [32-39] millió EUR összegű ajánlatára (lásd alább a 10. táblázatot), valamint a Capricorn és a(z) [...] közötti tárgyalásra tekintettel, amelynek eredményeként ez utóbbi bank pénzügyi kötelezettséget vállalt 2014. március 10-én - megbeszéléseket folytattak a [2. ajánlattevővel], valamint lebonyolították a [2. ajánlatevővel] és a Capricornnal a beszerzési megállapodásra irányuló tárgyalás utolsó szakaszát. Ezért mivel a harmadik panaszos megerősítő ajánlatához nem tartozott finanszírozási bizonyíték, magas volt annak a kockázata, hogy a harmadik panaszossal nem kerül sor szerződéskötésre. Ezen túlmenően a felszámolók a harmadik panaszos üzleti modelljére vonatkozó, az ügylet lebonyolítása szempontjából beszédes további mutatók értékelésével megpróbálták megbecsülni, hogy mekkora eséllyel biztosítja a finanszírozást. A harmadik panaszos üzleti modellje [...]-on/-en/-ön és a(z) [...]-on/-en/-ön alapult. Mivel a Nürburgring esetében az érvényes zajvédelmi követelmények nem teszik lehetővé a(z) [...]-t, és nem létezik [...], a koncepció rövid távú végrehajtására nem lehetett számítani. A harmadik panaszos koncepcióját ezért úgy értékelték, hogy a szerződéskötés tekintetében jelentős kockázatot mutatott, vagy legalábbis arra utalt, hogy jelentős időre és tárgyalásra lesz szükség. A koncepció Nürburgring versenypályán betartandó zajvédelmi követelményeknek való megfelelése nem szerepelt az odaítélési feltételek között.

(131) Ami a harmadik panaszos azon állítását illeti, hogy a Capricorn ajánlata nem volt feltételmentes, mivel olyan megtámadhatatlan bizottsági határozattól függött, amely egyértelművé teszi, hogy a visszafizetési felszólítást nem terjesztik ki, Németország és a felszámolók azzal érvelnek, hogy a harmadik panaszos javított szerződésében hasonló hatású feltételek szerepeltek. E javított szerződések megfelelő részeiben foglalt - a felszámolók és Németország által benyújtott - rendelkezések szerint a vevő és/vagy az eladó jogosult volt a szerződéstől elállni, ha (a 2014. január 14-i szerződéstervezet rendelkezései szerint) 2014. július 15-ig vagy (a 2014. február 14-i javított szerződéstervezet rendelkezései szerint) 2014. december 31-ig nem született megengedő bizottsági határozat.

(132) A felszámolók szerint az a tény, hogy a minősített megerősítő ajánlatot benyújtó két ajánlattevő egyike sem felelt meg teljes egészében a garantált finanszírozásra (az ár kifizetésével vagy az összeg feltételhez kötött számlára történő befizetésével kapcsolatos kezességvállalásra) vonatkozó követelménynek, és az a tény, hogy az eladók ezért állítólag de facto, a harmadik panaszos tájékoztatása nélkül eltekintettek ettől a követelménytől, nem bizonyíték a nem átlátható eljárásra. A harmadik panaszos azért nem volt érintett, mert nem nyújtott be finanszírozási bizonyítékot tartalmazó megerősítő ajánlatot. Az összes ajánlattevőnek az állítólagos mentesítéssel kapcsolatos tájékoztatása nem befolyásolja az ajánlattételi eljárást. A mentesítés ráadásul nem annak a következménye, hogy a harmadik panaszos nem nyújtott be finanszírozási igazolást, és az egy feltételezett magánszektorbeli eladó magatartásának felel meg.

(133) A felszámolók azzal érvelnek, hogy az általuk vagy a hitelezői bizottság által hozott intézkedések nem az államnak tudhatók be, és hogy a Capricorn előnye nem nyilvánvaló, mivel az eladók a piaci feltételek mellett eljáró gazdasági szereplőre vonatkozó mérce szerint hajtották végre a kiválasztási eljárást.

(134) Végezetül ami azt az állítást illeti, hogy a Capricorn azért nem nyújtott be teljes körűen finanszírozott ajánlatot, mert nem fizette ki a vételár második részletét, és hogy a Capricornnak nyújtott további támogatás állhat fenn, mert a fentiekből következően a Nürburgring eszközeinek finanszírozására vonatkozó feltételeket a Capricorn javára módosították, a német hatóságok a következő érveket hozzák fel: a) a Capricorn nem részesült előnyben, mivel a második részletet 8 %-os kamat és biztosíték fizetése mellett átütemezték (lásd a 72. lábjegyzetet); b) a második fizetés-átütemezés nem jár állami támogatással, mivel az arra vonatkozó határozat nem az államnak tudható be, ugyanis a második fizetés-átütemezésről kizárólag a felszámoló döntött, a tartomány beavatkozása nélkül; és c) az eladók által megállapított szabályoktól és az ajánlattevőknek szóló eljárási levéltől nem tértek el, mert az ajánlattételi eljárás során az eladók nem határoztak meg rögzített követelményeket a teljesítés előtti vételár-fizetési részletekre vonatkozóan, ezért a készpénzbiztosítékoknak a vételár fedezése érdekében más értéktárgy-biztosítékokkal való helyettesítésére vonatkozó, lehetséges ajánlattevői kérés sem lenne hatással az ajánlatok értékelésére.

(135) A felszámolók szerint a panasz megalapozatlanként elutasítandó. A harmadik panaszos finanszírozásra vonatkozó, megindokolatlan utalásai nem egyeztethetők össze egy körültekintő piaci szereplő vagy felszámoló magatartásával.

4.4. MEYRICK COX (NEGYEDIK PANASZOS) PANASZA

a) Panasz

(136) A negyedik panaszos azt állítja, hogy a Capricorn nem a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat miatt nyerte el a szerződést, hanem azért, mert német vállalkozás, és az eladók nem akartak egy magántőke-konzorciumnak értékesíteni. Azt állítja továbbá, hogy a Capricorn ajánlata több feltétel tekintetében alacsonyabb volt a [2. ajánlattevő] ajánlatánál. A negyedik panaszos konkrétan a következőket állítja:

a) A Capricorn ajánlatának finanszírozása kevésbé volt garantált, mint a [2. ajánlattevő] ajánlata (128).

b) A [2. ajánlattevő] ajánlata magasabb előzetes kifizetéseket irányzott elő (129).

c) A Capricorn ajánlata esetében a megvalósulási kockázat magasabb volt, mint amekkora a [2. ajánlattevő] ajánlatának elfogadása esetén lenne (130).

d) A [2. ajánlattevő] több tapasztalattal és kapacitással rendelkezik, mint a Capricorn (131).

e) A [2. ajánlattevő] további 25 millió EUR összegű beruházást hajt végre a Nürburgring versenypályán, és annak nagyobb a valószínűsége, mint a Capricorn beruházásának.

f) Az ajánlattevők eltérő bánásmódban részesültek az ajánlattételi eljárás során, és a Capricorn kedvezőbb elbírálás alá esett az eljárásban (132).

(137) A negyedik panaszos továbbá azt állítja, hogy a Capricorn nem fizette ki a vételár július végén esedékes második részletét, valamint azt, hogy a 25 millió EUR és a késedelmes fizetésért felszámított 8 %-os késedelmi kamat fizetését elengedték a Capricorn esetében, ami a Capricorn javára nyújtott további állami támogatást eredményezett. A negyedik panaszos szerint a fentiek azokat az információkat is kétségbe vonják, amelyeket a KPMG és a felszámolók a hitelezői bizottságnak szolgáltattak az ajánlattételi eljárás összefüggésében, emellett azt bizonyítják, hogy a Capricorn pénzügyi teljesítőképességének bemutatása nem volt megfelelő.

(138) Ezen túlmenően a negyedik panaszos kijelenti, hogy a(z) [...] és a Capricorn között ez utóbbi finanszírozására vonatkozóan egyáltalán nem létezett aláírt finanszírozási megállapodás, hanem csak keretfeltételek, ezért a hitelezői bizottság ülésekor a Capricorn nem rendelkezett finanszírozási megállapodással.

(139) Végezetül a negyedik panaszos megállapítja, hogy az általa előterjesztett információkból a következők derülnek ki: a Nürburgring eszközeinek elidegenítése során a Capricorn előnyben részesült; az előny egy olyan döntésből fakadt, amely összeegyeztethetetlen azzal, ahogyan egy kereskedelmi szférabeli eladó bonyolította volna az eljárást és az ajánlatokat az odaítélési feltételek fényében értékelte volna; ez a kereskedelmi szférabeli eladó nem tudta volna megállapítani, hogy a Capricorn ajánlata összességében gazdaságilag előnyösebb volt, mint a [2. ajánlattevő] ajánlata; továbbá új eljárást kell lebonyolítani, amelynek során egységes feltételrendszert alkalmaznak annak érdekében, hogy nyílt, tisztességes és feltételmentes ajánlattételi eljárásra kerüljön sor, egyértelmű ütemezést határoznak meg és azt be is tartják, és az ajánlattevők kilétét nem fedik fel a hitelezői bizottság előtt.

b) A felszámolók Németország által eljuttatott észrevételei

(140) A felszámolók azt állítják, hogy a negyedik panaszos a [2. ajánlattevő] konzorcium tagjaként csak közvetett módon érintett. Ezenfelül azt javasolják, hogy vonja vissza a panaszt, mert az ajánlattételi eljárás nyílt, átlátható és feltételmentes volt, és az eszközök elidegenítése azon ajánlattevő javára történt, amely a legmagasabb bevételt eredményező ajánlatot nyújtotta be.

(141) A felszámolók elutasítják, hogy a hitelezői bizottság tagjai azért állapodtak meg a Capricorn javára történő elidegenítésről, mert ez utóbbi vállalkozás német vállalkozás, és mert nem magántőke-konzorcium.

(142) A felszámolók szerint a Capricorn ajánlata jóval magasabb értékesítési bevételt eredményez, mint a [2. ajánlattevő] ajánlata, és nincsenek olyan döntő különbségek a két ajánlat szerinti ügyletek biztonságosságában, amelyek a jóval alacsonyabb összegű ajánlat javára történő odaítélést indokolnák (az ügyletek biztonságossága mindkét ajánlat esetében kielégítő, de nem a lehető legkielégítőbb volt). A [2. ajánlattevő] ezenkívül nem volt kész arra, hogy bankgaranciát nyújtson be az árra vonatkozóan, sem arra, hogy az összeget - a 2013. október 17-i eljárási levélben előírtak szerint - feltételhez kötött számlára utalja. Több kérés ellenére [...] (a [2. ajánlattevő] konzorcium tagja, amely mindenképpen megkönnyítette a külső tőke biztosítását), illetve a [2. ajánlattevő] másik tagja sem szolgáltatott olyan, jogilag kötelező erejű nyilatkozatot, amely a szükséges finanszírozás biztosítására kötelezte volna őket. Robertino Wild, a Capricorn tulajdonosa viszont jelentős biztosítékokat szolgáltatott, és a Capricorn külső finanszírozását a Deutsche Bank szokásos üzletmenet szerinti finanszírozási igazolása bizonyította. A felszámolók ellenőrizték a finanszírozási igazolást, és beszámoltak a hitelezői bizottságnak az ellenőrzés eredményéről, konkrétan arról, hogy a finanszírozási igazolás nem tartalmaz felelősséget kizáró szokatlan nyilatkozatot vagy feltételt. A [14-17] millió EUR saját finanszírozást, valamint a [41-49] millió EUR külső finanszírozást [22-27] millió EUR összegű kötbér fedezi, amelyet a vevő köteles megfizetni, ha az eladók a fennmaradó kifizetések miatt elállnak a szerződéstől. A kötbért is biztosíték fedezi. A hitelezői bizottság figyelemmel kísérte a felszámolók értékelését.

(143) Ami az előzetes kifizetéseket illeti, a felszámolók azt állítják, hogy a [2. ajánlattevő] ajánlatának voltak előnyei (2014. március 31-ig a [2. ajánlattevő] esetében [30-33] millió EUR kifizetése, míg a Capricorn esetében [4,6-5,4] millió EUR kifizetése szerepelt) és voltak hátrányai: a [7,1-7,6] millió EUR összegen kívül a [2. ajánlattevő] által biztosított pénzeszközöket zárolt számlán tartotta volna, és azokat abban az esetben utalta volna át az eladóknak, ha létezik megtámadhatatlan bizottsági határozat, vagy ha a vevő annak ellenére sem áll el a szerződéstől, ha 2015. március 31-ig nem születik ilyen végrehajtható bizottsági határozat (az elállási jog érvényesítési időszakának meghosszabbíthatóságát nem zárták ki). Mindenesetre ha 2014-ben létezik megtámadhatatlan bizottsági határozat, az eladók a [2. ajánlattevő] esetében [30-33] millió EUR-hoz, a Capricorn esetében pedig [58-63] millió EUR-hoz (valamint az NBG mintegy 6] millió EUR pénzforgalmához) férnének hozzá.

(144) A Capricorn és a [2. ajánlattevő] ajánlatának összehasonlításából az derül ki, hogy a Capricorn ajánlata a legmagasabb névleges vételár, és az vezet a legjobb gazdasági eredményhez:

10. táblázat

A Capricorn és a [2. ajánlattevő] ajánlatának összehasonlítása

(145) A [2. ajánlattevő] tagjainak jó eredményei, valamint a fúziók és felvásárlások területén bonyolított ügyletek terén szerzett nagyobb tapasztalatai nem indokolhatták a jóval alacsonyabb eladási árra vonatkozó ajánlatnak történő szerződés-odaítélést. Az eladók nem vitatták a [2. ajánlattevő] tagjainak kompetenciáját, de az nem volt odaítélési feltétel. A Nürburgringre irányuló, az adásvétel utáni beruházások mennyisége sem volt odaítélési feltétel.

(146) A felszámolók azt állítják, hogy egyetlen ajánlattevővel szemben sem alkalmaztak megkülönböztetést, és hogy a panaszból nem egyértelmű, hogy melyik intézkedésük vezetne a [2. ajánlattevőnek] a Capricorn árajánlatánál alacsonyabb árajánlathoz. A felszámolók visszautasítják a negyedik panaszos arra vonatkozó érveit, hogy az érintett személyek azért nem álltak rendelkezésre és az elidegenítési eljárás azért húzódott el, hogy a Capricorn ajánlatot nyújthasson be. A [2. ajánlattevőt] kifejezetten arról tájékoztatták, hogy az egyéb ajánlattevőkkel a hitelezői bizottság 2014. március 11-i üléséig folynak további tárgyalások.

(147) A felszámolók ezenfelül rámutatnak arra, hogy az intézkedéseik vagy a hitelezői bizottság megállapodása nem az államnak tudható be, és hogy nem merül fel előny az értékesítési eljárásban, mert az piaci magatartásnak felel meg.

(148) Ami a negyedik panaszos azon állítását illeti, hogy a(z) [...] és a Capricorn között egyáltalán nem létezett megállapodás ez utóbbi finanszírozására vonatkozóan, a német hatóságok azt közölték, hogy [...] részletes jogi és pénzügyi átvilágítást követően vállalt garanciát a finanszírozásáért, és egyáltalán nem érvénytelenítette a finanszírozási garanciát.

(149) Végezetül ami a negyedik panaszos arra vonatkozó állításait illeti, hogy a Capricorn állítólag nem fizette ki a vételár második részletét, a német hatóságok a fenti (134) preambulumbekezdésben foglaltakkal megegyezően érvelnek.

5. AZ INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

(150) A határozat kiindulásképpen azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az NG és annak leányvállalatai, az MSR és a CMHN a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás (134) (megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás) értelmében valóban nehéz helyzetben lévő vállalkozások voltak-e az 1-19. intézkedés odaítélésekor. Ezt követően a Bizottság értékelni fogja, hogy a vizsgálat tárgyát képező intézkedések kedvezményezettnek nyújtott állami támogatásnak minősülnek-e az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében, és végezetül, hogy az ilyen támogatás összeegyeztethető-e az EUMSZ rendelkezéseivel.

5.1. AZ NG, AZ MSR ÉS A CMHN NEHÉZSÉGEI

(151) Ha az 1-19. intézkedés állami támogatásnak minősül, és az NG, az MSR és a CMHN nehéz helyzetben volt a támogatás odaítélésekor, meg kell vizsgálni, hogy az intézkedések összeegyeztethetők-e az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával és különösen a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás rendelkezéseivel. Az egyik legfontosabb kérdés tehát, hogy az NG, az MSR és a CMHN valóban nehéz helyzetben lévő vállalkozások voltak-e. A Bizottság következtetése szerint a vállalatok valóban nehéz gazdasági helyzetben voltak a támogatás odaítélésekor, így nem juthattak volna magánhitel-piaci eszközhöz.

(152) Az alábbi értékelés a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 9-11. pontján alapul. A Bizottság emlékeztet a 2012. március 21-i határozat (202)-(206) preambulumbekezdésében ismertetett értékelésére, amely nem zárta ki előzetesen, hogy az NG a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozás lehetett a 2008. július 1-jei állapot szerint (lásd még a 2012. augusztus 7-i határozat (46)-(47) preambulumbekezdését). A 2012. augusztus 7-i határozat (6)-(13) preambulumbekezdésében a Bizottság emellett azt állapította meg, hogy az NG, az MSR és a CMHN nehéz helyzetben lévő vállalkozás volt.

(153) A Bizottság úgy véli, hogy a vállalatokat egy egészként kell értékelnie, anélkül, hogy bármelyik üzletágat kihagyná az értékelésből. Elfogadhatatlan, hogy Németország nem veszi figyelembe a veszteséges Formula-1 versenyt vagy a "Nürburgring 2009" elnevezésű projektet a pénzügyi adatok értékelése során. Az is egyértelmű, hogy a vállalatok nem fértek hozzá külső finanszírozáshoz.

(154) Az NG főbb pénzügyi adatai a 2001-2011 közötti időszakban a következőképpen alakultak:

11. táblázat

Az NG főbb pénzügyi adatai 2001-2011 között (millió EUR)

(155) A megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 10. a) pontja értelmében egy vállalkozás, amennyiben korlátolt felelősségi alapon működő társaság, akkor tekinthető nehéz helyzetben lévőnek, ha: "törzstőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el". E rendelkezés azt a feltételezést tükrözi, hogy a törzstőkéje jelentékeny részét elveszítő vállalat képtelen arra, hogy megállítsa a veszteségek halmozódását, és ez szinte teljes bizonyossággal azt eredményezné, hogy rövid- vagy középtávon feladja üzleti tevékenységét (a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 9. pontjában meghatározottak szerint).

(156) A Bizottság azt is megállapítja, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 11. pontja szerint egy vállalat abban az esetben is nehéz helyzetben lévőnek tekinthető, "ha egy vállalkozás nehéz helyzetére utaló szokásos jelek mutatkoznak, mint pl. a növekvő veszteségek, a csökkenő forgalom, a felhalmozódó leltári készletek, a fölös kapacitás, a lanyhuló pénzforgalom, a növekvő adósságok, az emelkedő kamatköltségek és a zuhanó vagy nullára leírt nettó eszközérték". Ebben a tekintetben a Törvényszék utal "a negatív sajáttőke fennállására [...], amely [...] a vállalkozás nehéz pénzügyi helyzete jelentős mutatójának tekinthető" (137).

(157) Az NG 2001-2011-es időszakra vonatkozó pénzügyi kimutatásai szerint a vállalat törzstőkéjének több mint a fele nem veszett el. Saját tőkéje azonban a 2006-2011-es időszakra nézve negatív volt. Korábbi ügyekben a Bizottság azt állapította meg, hogy amennyiben egy vállalatnak negatív a saját tőkéje, az arra utal, hogy a vállalat teljes törzstőkéje elveszett, és a priori feltételezhető, hogy teljesülnek a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 10. a) pontjának kritériumai. (138)

(158) A Bizottság úgy véli, hogy az egyetlen oka annak, hogy az NG törzstőkének látszólag több mint a fele nem veszett el, hogy a vállalat nem fogadott el megfelelő intézkedéseket. Az ilyen megfelelő intézkedések célja, hogy a vállalat saját tőkéjét negatívból pozitívba fordítsák, és ezzel egyidejűleg megfelelő szintre növeljék. Az ilyen megfelelő intézkedések között lehetett volna akár a veszteségek aktiválása, a tőkeemelés, vagy akár mindkettő.

(159) Ebben az összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy a veszteségek aktiválása a vállalat teljes törzstőkéjének elvesztését eredményezte volna, mivel a felhalmozott veszteségek magasabbak voltak, mint a törzstőke. A Bizottság szerint ezért a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 10. a) pontjának kritériumai ebben az esetben 2006 óta teljesülnek.

(160) A megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 11. pontja alapján a Bizottság ezenkívül úgy véli, hogy az NG már 2002 óta nehéz helyzetben volt, mivel: a) az éves árbevétele 80 %-kal, összességében 89,4 millió EUR-ra csökkent az említett időszakban, és a vállalatot éves veszteségek érték ugyanezen időszak nagyobb részében; b) jelentős adósságot halmozott fel a teljes időszak alatt, ami a 2002-es árbevétel 119 %-áról az árbevétel 4 150 %-ra emelkedett 2011-re; c) habár 2004-ben és 2005-ben a vállalat adóssága az árbevétele 100 %-a alá csökkent, továbbra is igen magas, az árbevétel mintegy 70 %-a maradt, emellett ugyanezekben az években csökkentette eladásait és éves veszteségét; valamint d) ugyanezen időszak nagyobb részében (2006 és 2011 között) negatív volt a saját tőkéje.

(161) Az MSR főbb pénzügyi adatai a 2007-2011 közötti időszakban a következőképpen alakultak:

12. táblázat

Az MSR főbb pénzügyi adatai 2007-2011 között (millió EUR)

(162) Az CMHN főbb pénzügyi adatai a 2008-2011 közötti időszakban a következőképpen alakultak:

13. táblázat

A CMHN főbb pénzügyi adatai 2008-2011 között (millió EUR)

(163) A Bizottság megállapítja, hogy nem kapott olyan dokumentumot az MSR vagy a CMHN vállalattól, amely a jövedelmezőségi kilátásaikat igazolta volna.

(164) A megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 11. pontja alapján a Bizottság úgy véli, hogy az MSR 2007, a CMHN pedig 2008 óta nehéz helyzetben volt, mivel kevés volt a bevételük, egyúttal jelentős mértékű az éves veszteségük és a felhalmozódó adósságuk, amelyek nagymértékben meghaladták az éves árbevételüket.

(165) A Bizottság nem ért egyet Németországnak azzal az érvével, hogy az NG, az MSR és a CMHN nem voltak nehéz helyzetben, mivel a Formula-1 és a Superbike infrastruktúrájának kiépítését és a versenyek lebonyolítását az állam megbízásából végezték el, és ezért ezek nem vehetők figyelembe a pénzügyi helyzetük elemzésekor.

(166) A Bizottság egyrészről megállapítja, hogy az autó- és motorsporthoz, a szabadidős tevékenységekhez, a szálláshoz és az étkezéshez szükséges infrastruktúra kiépítése és az autó- és motorversenyek megszervezése nem minősül olyan különleges tevékenységnek, amely kívül esik az NG, az MSR és a CMHN szokásos üzleti tevékenységén. Mindezek a vállalatok főtevékenységei voltak. Még ha a tulajdonosaik és a vállalat vezetősége egyaránt olyan eszköznek tekintették volna az NG-t, az MSR-t és a CMHN-t, amelyek célja, hogy állami tulajdonban tartsák a sportinfrastruktúrát, és olyan nem jövedelmező sporteseményeket rendezzenek, amelyek nem valósulhattak volna meg a veszteségek állami finanszírozása nélkül, a tulajdonosoknak és a vállalat vezetőségének nem lett volna szabad hagyniuk, hogy a vállalatok a fent feltüntetett pénzügyi adatokból jól láthatóan nem hatékony és veszteséges módon, eredményes és reális üzleti terv nélkül halmozzanak fel kötelezettségeket. A fenti tevékenységeket ezért figyelembe kell venni a pénzügyi elemzésben.

(167) A Bizottság másrészről úgy véli, hogy az a tény, hogy az infrastruktúra kiépítése - a már említett okból - és az autó- és motorversenyek megszervezése hozzájárulhatott az NG, az MSR és a CMHN nehézségeihez, önmagában nem ellensúlyozza azt a megállapítást, hogy az NG már a "Nürburgring 2009" projekt elindulása előtt a nehéz helyzetben lévő vállalkozások ismérveit mutatta. Egy egészséges vállalatnak hozzá kell igazítania a költségeit az ilyen tevékenységekhez, hogy működőképes maradjon. 2008-ban és 2009-ben az NG, az MSR és a CMHN veszteséges volt, és adósságot halmozott fel (az NG-nek 2002 és 2011 között 537 %-kal, az MSR-nek 2007 és 2011 között 4 052 %-kal, a CMHN-nek 2008 és 2011 között 443 %-kal nőtt az adóssága). Habár a "Nürburgring 2009" projekt végrehajtására 2010-ben került sor, az NG, az MSR és a CMHN későbbi pénzügyi eredményei arra utalnak, hogy a nehézségeik fennálltak.

(168) A fentiek alapján a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az NG, az MSR és a CMHN nehéz helyzetben lévő vállalkozás volt a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás értelmében abban az időben, amikor az 1-19. intézkedést végrehajtották, és hogy a vállalatok annyira nehéz helyzetben voltak, hogy egyáltalán nem jutottak volna piaci finanszírozáshoz.

5.2. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS FENNÁLLÁSA

(169) Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

a) Állami források és az államnak való betudhatóság

(170) Az 1. intézkedés tartományi és Ahrweiler járás részéről történő sajáttőke-emelésre vonatkozó része, a tőketartalékba való befizetéssel kapcsolatos része, valamint csak a tartomány által végrehajtott 3., 9., 16. és 19. intézkedés nyilvánvalóan az államnak betudható forrásokból származnak.

(171) Az NG által végrehajtott intézkedések (a 2., 4., 5., 6., 7., 10., 12., 13., 14., 15. intézkedés, azaz az MSR üzletrészeinek az NG vállalatra való átruházása, valamint a 17. intézkedés) tekintetében Németország kifejezetten elfogadja a források államnak való betudhatóságát. Szintén megállapítható, hogy az NG felügyelőbizottsága az NG tulajdonosaiként képviselte a tartományt és az Ahrweiler járást. Ezzel összefüggésben a felügyelőbizottság alelnöke a bizottság 2005. augusztus 28-i ülésén kijelentette, hogy a projekt csak abban az esetben ítélhető magánberuházónak, ha az a tartomány számára kismértékű kockázattal jár (139). A felügyelőbizottság 2005. december 20-i munkaértekezletén az alelnök emellett kifejtette, hogy az NG-vel kapcsolatos beruházásról a tartományi parlamenti választások után az új kabinetnek kell döntenie (140). A tartományi kormány ezenkívül 2006. május 30-i nyilatkozatában tájékoztatott az Erlebnisregion Nürburgring elnevezésű beruházásról, és a Miniszterek Tanácsa 2006. szeptember 19-én tudomásul vette, hogy az NG felügyelőbizottsága a projektet egy magánszektorbeli szereplő jelentős mértékű bevonásával szándékozik végrehajtani (141). A Gazdasági, Közlekedési, Mezőgazdasági és Borgazdálkodási Minisztérium a tartományi pénzügyminisztériummal közösen folyamatosan véleményezte, és észrevételekkel és utasításokkal segítette a "Nürburgring 2009" elnevezésű projektet (142), amelyet a tartomány 2009. december 2-án mutatott be a nagyközönségnek. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy az NG által a PNG-n - mint közvetítőn - keresztül az MSR-nek nyújtott kölcsön (6. intézkedés) az NG által végrehajtott, és ennélfogva az államnak betudható intézkedés.

(172) Az ISB által nyújtott kölcsönnel (8. intézkedés) és a kamatfizetések átütemezésével (18. intézkedés) kapcsolatban Németország elismerte, hogy a tartomány utasította az ISB-t a kölcsön folyósítására. Az RIM által a Mediinvesten és PNG-n - mint közvetítőkön - keresztül az MSR-nek nyújtott kölcsönökkel (11. intézkedés) és az MSR üzletrészeinek az RIM-re történő átruházásával (a 15. intézkedés részeként) kapcsolatban a Bizottság megállapítja, hogy az RIM olyan közintézmény, amelynek feladata a tartomány gazdasági és strukturális fejlesztési politikájának támogatása (143). Ezért, a fent említett intézkedések alkalmazásában, az ISB és az RIM az állami politika eszközeinek tekintendők, ami alapján az ISB és az RIM fellépései - az érintett intézkedésekre kiterjedően - az államnak betudható intézkedésnek minősülnek. Az államnak betudható források ennélfogva az összes intézkedésben jelen vannak.

b) Gazdasági tevékenység

(173) A lipcse-hallei ügyben hozott ítélettel összehasonlítva (144), az infrastruktúra kiépítése gazdasági tevékenységnek tekinthető, ha az - mint ebben az esetben is - szervesen kapcsolódik az infrastruktúra kereskedelmi hasznosításához.

(174) Sportlétesítmények (a versenypályákat és a tereprali-parkokat is beleértve), szabadidőparkok (145), szálláshelyek, éttermek, vezetéstechnikai központok, autósiskolák, többfunkciós csarnokok és a készpénz nélküli fizetési rendszerek üzemeltetése, valamint azok hivatásos vagy nem hivatásos felhasználóknak való bérbeadása (146) a tulajdonos és az üzemeltető szempontjából egyaránt gazdasági tevékenység. Az ilyen tevékenységekhez elválaszthatatlanul hozzátartozó infrastruktúra kiépítése és felújítása ezért szintén gazdasági tevékenység. Összehasonlításképpen nem gazdasági tevékenységnek számít, ha a sportlétesítményt nem hivatásos felhasználók használják (147), de idetartozik a gyermekek hivatásos sportklubok általi képzése is, ha a számlákat a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó számláktól külön kezelik (148). Az infrastruktúra, valamint az infrastruktúrát használó gazdasági tevékenység közötti elválaszthatatlan kapcsolat alapján a Nürburgring sport- és idegenforgalmi infrastruktúrájának kiépítése, felújítása és üzemeltetése ezért mind a beruházók, mind az üzemeltetők részéről gazdasági tevékenységnek minősül, még akkor is, ha az infrastruktúra üzemeltetéséből származó bevétel nem fedezi a kiépítésének költségeit, és a Nürburgringen lefolytatott sporttevékenységek több mint 90 %-a amatőrsport-tevékenység. Ez utóbbinak csak a felhasználók szintjén van szerepe: a nem hivatásos felhasználók nem vállalkozások. A Nürburgring sport- és idegenforgalmi infrastruktúrája valójában nem általános infrastruktúra, mint például a mindenki által használható közutak. A szóban forgó infrastruktúra kiépítésének (a likviditási alapból nyújtott és a tagi kölcsönök, illetve később az ISB révén folyósított kölcsönök) finanszírozására ezért állami támogatási szabályok vonatkoznak.

(175) A Formula-1, illetve az egyéb autó- és motorversenyek szolgáltatásnyújtásnak minősülnek a hivatásos sportok piacán, amely jelentős bevételekre tesz szert a közvetítési jogok révén. A Formula-1, illetve az egyéb autó- és motorversenyek finanszírozása nem kerül ki az állami támogatásról szóló jog hatálya alól csupán azért, mert a versenyek strukturális hiányt eredményeznek, vagy regionális politikai célkitűzéseket valósítanak meg. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a Formula-1, illetve az egyéb autó- és motorversenyek gazdasági tevékenységek.

(176) A turizmus támogatása, a projektfejlesztés, az ingatlankivitelezés, a vállalkozásmenedzsment, valamint az autó- és motorkereskedés szintén gazdasági tevékenységnek minősül.

c) Szelektivitás

(177) A Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések üzemeltetői szinten szelektív jelleggel bírnak (az 1., 3., 8., 9., 13., 14., 16., 18. és 19. intézkedés esetében az NG; a 2. intézkedés esetében az EWN, az FSZ, az MAN, a TTI, a BWN, a BWNB, a Camp4Fun; a 4., 5., 8., 9., 11., 12., 18. és a 19. intézkedés esetében az MSR; az 5. intézkedés esetében a CST; a 7. intézkedés esetében az MIB; a 8., 9., 18. és 19. intézkedés esetében a CMHN; a 10. és 17. intézkedés esetében az NAG; valamint a 15. intézkedés esetében a Mediinvest, a Geisler & Trimmel és a Weber javára), mivel az intézkedések kedvező bánásmódban részesítik az említett szereplőket. Az infrastruktúra kiépítési és üzemeltetési megbízása ezenfelül nem volt átlátható, megkülönböztetésmentes és összhangban az ajánlattételi szabályokkal. Az intézkedések azonban nem szelektívek a felhasználók szintjén, mivel az amatőr sportklubok és a nyilvánosság esetében garantált az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség.

d) A verseny torzítása és a kereskedelem érintettsége

(178) Az 1-19. intézkedésnek versenytorzító hatása van a versenypályák, tereprali-parkok, szabadidőparkok, szálláshelyek, éttermek, vezetéstechnikai központok, autósiskolák, többfunkciós csarnokok és a készpénz nélküli fizetési rendszerek üzemeltetésének piacán, valamint a turizmus támogatása, a projektfejlesztés, az ingatlankivitelezés, a vállalkozásmenedzsment, valamint az autó- és motorkereskedés szintjén, mivel a Nürburgring infrastruktúrájához és a Formula-1-es rendezvényekhez nyújtott támogatás az említett infrastruktúra használatát ösztönzi. A Formula-1, illetve az egyéb autó- és motorversenyek megszervezése az ügyfelek részvételét segíti elő ezeken az eseményeken.

(179) A kérdéses intézkedések miatt az NG, az MSR és a CMHN tovább folytathatta tevékenységét úgy, hogy a többi, nehéz pénzügyi helyzetben lévő versenytárssal ellentétben nekik nem kellett szembesülniük a nehéz pénzügyi helyzetükből adódó következményekkel. Ez torzítja a versenyt, mivel az azonos piacon tevékenykedő többi vállalatnak állami segítségnyújtás nélkül kell működnie.

(180) A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatást figyelembe véve elmondható, hogy a Formula-1 versenynek és a német túraautó-bajnokságnak otthont adó Nürburgring az Unió többi, felső kategóriás autó- és motorsportversenyeket rendező versenypályájával áll versenyben, és nem zárható ki, hogy a Nürburgring szabadidőpark belgiumi látogatókat is vonzhatott (Belgium és Németország közös határa mintegy 50 km-re található a Nürburgringtől). Fontos megemlíteni, hogy a versenytársként működő Eifelpark szabadidőpark üzemeltetője panaszt nyújtott be (lásd a (2) preambulumbekezdést). A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatást nem szabad figyelmen kívül hagyni a tereprali-parkok, szabadidőparkok, szálláshelyek, éttermek, vezetéstechnikai központok, autósiskolák, többfunkciós csarnokok és a készpénz nélküli fizetési rendszerek üzemeltetésével, valamint a turizmus támogatásával, a projektfejlesztéssel, az ingatlankivitelezéssel, a vállalkozásmenedzsmenttel, valamint az autó- és motorkereskedéssel összefüggésben sem.

e) Előny

(181) Annak vizsgálata során, hogy egy állami szerv és egy vállalkozás közötti kereskedelmi ügylet állami támogatásnak minősül-e, a Bizottság gyakorlata és az ítélkezési gyakorlat szerint is a "piacgazdasági befektető" elvet kell alkalmazni (149). Ezen elv alapján, ha az állam gazdasági szereplőként vesz részt a piaci folyamatokban, piacgazdasági szereplőként kell eljárnia. Ha az állam nem így tesz, az ügylet állami támogatást foglalhat magában. Más szóval, ha a "piacgazdasági befektető" elvet kell alkalmazni, akkor annak megítéléséhez, hogy egy adott ügylet tartalmaz-e állami támogatást, mérlegelni kell, hogy egy hasonló helyzetben lévő piacgazdasági szereplő hasonlóképpen járt volna-e el. Az elv alapján nem gazdasági jellegű szempontok nem vehetők figyelembe támogatási intézkedéseket indokoló magyarázatként. A vonatkozó ítélkezési gyakorlat szerint az állami intézkedések nem kezelhetők különállóan, hanem más támogatási intézkedésekkel összefüggésben kell értékelni őket (150).

(182) Annak megítéléséhez, hogy a tulajdonosok vagy az üzemeltetők (az NG, az MSR és a CMHN 2010. április 30-ig, valamint az NAG2010. május 1-től2012. október 31-ig) előnyhöz jutottak-e, a "piacgazdasági befektető" elvet kell alkalmazni. Az 1-19. intézkedés elsősorban nem pari passu ügylet (151), mert Németország nem talált olyan magánberuházót, aki hasonló feltételekkel hajtotta volna végre a beruházást (példa: a "Nürburgring 2009" projekt I. része). A beruházáshoz két kölcsönt nyújtottak piacgazdasági szereplők, de összegük az állami beruházáshoz képest kicsi volt; ezek a kölcsönök csak a "Nürburgring 2009" projekt II. részéhez (elsősorban szállodákhoz) (152) kapcsolódtak, és a kedvezményezettjük a CMHN, illetve az MSR volt (az NG vagy további támogatáskedvezményezett nem részesült ilyen kölcsönben):

14. táblázat

Magánpénzintézetek által a CMHN-nek/MSR-nek nyújtott kölcsönök

(183) Németország elismeri, hogy a II. részhez sem találtak hosszú távra magánberuházót.

(184) 2006-tól 2010-ig ezenkívül a Bizottság az alábbi üzleti terveket kapta meg a "Nürburgring 2009" projektre és az NG-re vonatkozóan:

15. táblázat

A "Nürburgring 2009" projekt üzleti tervei (millió EUR)

(185) A 15. táblázat alapján egyértelmű, hogy a becsült költségek mértéke folyamatosan nőtt a "Nürburgring 2009" projekt előkészítése során, az utóbbi adózás előtti eredménye azonban jelentős mértékben csökkent, 2005 decembere és 2009 decembere között 22 millió EUR nyereségről -35 millió EUR veszteségre változott. Egyetlen magánberuházó sem fogadná el a költségek olyan ütemben történő emelkedését, egyúttal a haszon olyan jelentős mértékű csökkenését, ami 2005 decembere és 2009 decembere között a projekt-előkészítési időszakra jellemző volt (a rendelkezésre álló adatok alapján a kivitelezés fő finanszírozásának odaítélése 2008 májusa és 2010 júniusa közé datálható).

(186) A kérdéses üzleti tervek áttekintésekor, amelyeket a Bizottság figyelembe vesz a piacgazdasági szereplő teszt során, a Bizottság mindenesetre a következőket állapítja meg:

a) Az 1., 2. és 3. intézkedés bizonyos részeit a 2005. decemberi első terv előtt alkalmazták. Ezekről az intézkedésekről ezért biztosan nem a kérdéses üzleti tervek alapján döntöttek.

b) Szintén az első üzleti tervvel (2005. december) kapcsolatban megállapítható, hogy a 2. és 3. intézkedés egy részét azzal egy időben hozták meg. Ezzel összefüggésben a Bizottság megállapítja, hogy az említett intézkedésekről olyan környezetben döntöttek, amelyet egy romló pénzügyi helyzetben lévő vállalat javára nyújtott folyamatos állami támogatás jellemzett - amelynek kezdete eleve korábbra datálható (2002-re vagy még korábbra) - bármilyen magántámogatás nélkül. A 2. és 3. intézkedés kérdéses részeit ezért nem lehet a korábban meghozott intézkedésektől (az 1., 2. és 3. intézkedés bizonyos részeitől) elkülönítve kezelni, mivel azok ez utóbbiak folytatásai, és ezért a 2. és 3. intézkedés vizsgált részeire úgy kell tekinteni, hogy azok további előnyökhöz juttatták a kedvezményezettet.

c) A 2. és 3. intézkedés bizonyos részeit az után kezdték el alkalmazni, hogy az első három - 2005. decemberi, 2006. márciusi és 2006. augusztusi - üzleti tervet közzétették. A Bizottság azonban megállapítja, hogy ezek a tervek változatlan értékesítési és nyereségadatokat jeleztek előre az NG jövőbeli üzleti terveire vonatkozóan az ugyanazon időszak aktuális eredményeiből látható jelentős romlás (negatív saját tőke, az adósság nagymértékű növekedése, az értékesítés csökkenése, az éves veszteségek) ellenére. Mindezek alapján a kérdéses üzleti tervek nem tekinthetők reálisnak és elfogadhatónak, mivel figyelmen kívül hagyták a vállalat romló üzleti adatait, és a korábbiakkal megegyező előrejelzéseket tartalmaztak.

d) Az első hat, azaz a 2005. decemberi, 2006. márciusi, 2006. augusztusi, 2007. novemberi és 2008. decemberi üzleti terv csak részben vette figyelembe az NG jövőbeli tevékenységeit, mivel a tervekben nem tüntették fel a Formula-1 versenyt. Ez alapján a kérdéses üzleti tervek nem tekinthetők megbízható forrásnak annak eldöntéséhez, hogy az NG pénzügyi támogatást kapjon.

e) A 2009 márciusa és decembere között kiadott üzleti tervek a Formula-1 versenyre vonatkozóan is tartalmaztak előrejelzéseket. A teljes, 2009-2020 közötti időszakra vonatkozóan azonban a Formula-1 versenyt veszteséges tevékenységként tüntették fel olyan értékesítési adatokkal, amelyek az előrejelzések szerint stabilak és a 2009 előtti időszakkal azonos szintűnek maradtak, ezért úgy tűnik, hogy a versenyt nem tervezték átalakítani. A Bizottság azt is megállapította, hogy a tervek a korábbi üzleti tervekben előre jelzett eredményeknél sokkal alacsonyabbakat prognosztizáltak (7-9 millió EUR a 22-40 millió EUR-val összehasonlítva). A fenti tények csökkentik a 2009 márciusa és decembere között közzétett tervekben ismertetett üzleti modell hitelességét.

f) A 2010. júliusi és a 2010. szeptemberi üzleti terv egészen 2030-ig jelezte előre veszteségeket - a legrosszabb forgatókönyv szerint -, ezért a tevékenység gazdaságilag nem volt életképesnek tekinthető.

g) Végezetül az egyik 2010. szeptemberi terv nyereséges időszakot vetített előre a 2016 és 2030 időszakra nézve, azonban nem tartalmazott érzékenységi elemzést (azaz a legrosszabb forgatókönyv szerinti eredményeket). A tervek minden esetben figyelmen kívül hagyták azt, hogy az NG mindenkori eredményei jelentős mértékben romlottak az említett időszakban (negatív saját tőke, az adósság nagymértékű növekedése, az értékesítés csökkenése, az éves veszteségek). Mindezek alapján a kérdéses üzleti terv nem tekinthető reálisnak és elfogadhatónak, mivel figyelmen kívül hagyta a vállalat közelmúltbéli eredményeit.

(187) A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a nehéz helyzetben lévő NG-nek nyújtott bármilyen, az említett időszakban végzett (a versenypálya üzemeltetése) vagy a jövőbeli tevékenységei (a versenypálya és az új szállodák üzemeltetése) finanszírozásához nyújtott állami támogatás (lásd az 5.1. szakaszt) nem minősül a piacnak megfelelő intézkedésnek a kérdéses üzleti tervek alapján.

(188) A "piacgazdasági befektető" elv vonatkozásában a következők mondhatók el az egyes intézkedésekről:

A 2012. március 21-i határozatban érintett intézkedések

(189) Az 1. intézkedéssel kapcsolatban (a tartomány és Ahrweiler járás részéről az NG számára tőketartalékba történő befizetés és tőkeemelés formájában biztosított tőke) a Bizottság megállapítja, hogy megfelelő az elküldött üzleti tervekkel kapcsolatos, fent ismertetett elemzés. Nem lett volna olyan magánbefektető, amely tőkét biztosított volna az NG-nek 2004-ben és az azt követő években. Ezért az NG-nek 2002. május 1-jén (2 179 000 EUR összegben) és 2004. december 21-jén (22 839 241 EUR összegben) rendelkezésére bocsátott tartományi tőke, valamint a tartomány és Ahrweiler járás részéről 2004. augusztus 31-én (4 887 000 EUR összegben) és 2007. szeptember 4-én (10 000 000 EUR összegben) nyújtott tőke olyan mértékű állami támogatásnak felel meg, amely egyenértékű a rendelkezésre bocsátott tőke teljes összegével.

(190) A 2. intézkedésre vonatkozóan (a "Nürburgring 2009" projekt kezdete előtt az NG által nyújtott tagi kölcsönök) - a német hatóságok által elküldött pénzügyi adatok alapján - a Bizottság megállapítja, hogy az EWN, a Camp 4 Fun és a TTI éves veszteséget termelt és negatív saját tőkével rendelkezett abban az időben, amikor megkapták a 2. intézkedés alapján a kölcsönt (lásd a fenti 1-4. táblázatot). A BWN1, BWNB és BWN2 vállalatok ugyanakkor, amelyek szintén kölcsönhöz jutottak 2004 és 2007 között, a teljes időszakban éves veszteséget termeltek, saját tőkéjük pedig szintén negatív volt 2005, 2006 és 2007 során. Végül pedig az MAN felhalmozott és éves veszteséggel is rendelkezett, amikor megkapta a 2. intézkedés szerinti kölcsönt. A megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 11. pontja alapján ezért a Bizottság úgy véli, hogy ezek a vállalatok nehéz helyzetben voltak a 2. intézkedés végrehajtásával egy időben. A német hatóságok által elküldött pénzügyi adatok alapján a Bizottság másrészről megállapítja, hogy az FSZ nem volt nehéz helyzetben, amikor megkapta a 2. intézkedés szerinti kölcsönösszeget, mivel pénzügyi adatai nem mutatták semmilyen jelét a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 11. pontjában említett állapotnak. A kölcsönök miatt a vállalatok a kölcsönökkel megegyező mértékű előnyhöz jutottak, mivel egyetlen magánbefektető sem nyújtott volna ilyen nehéz helyzetben lévő vállalatnak kölcsönt (semmilyen kamattal), különösen mivel az említett vállalatok olyan vállalat (NG) üzleti egységei voltak, amely maga is súlyos pénzügyi gondokkal küzdött. Az NG által a leányvállalatainak, azaz az EWN-nek (6 195 170,02 EUR), a BWN/BWNB-nek (3 760 000 EUR), a Camp 4 Fun-nak (450 000 EUR), az MAN-nak (100 000 EUR) és a TTI-nek (25 000 EUR) nyújtott kölcsönök ezért nem felelnek meg a "piacgazdasági befektető" elvnek. Ezzel összefüggésben a Bizottság megállapítja, hogy az MAN-nak és a TTI-nek nyújtott kölcsönök a de minimis küszöb alatt vannak, Németország azonban nem érvelt amellett és támasztotta alá, hogy az 1998/2006/EU bizottsági rendelet (157) összes feltételét teljesítette; a rendelet alkalmazható lenne a visszatérítési szakaszban, ha Németország igazolja, hogy a rendelet minden feltételét teljesítette. A Bizottság azt is megállapítja, hogy az FSZ-nek (646 738,12 EUR összegben) nyújtott kölcsön nem jelentett előnyt az FSZ számára, mivel a kamata 6 % volt, ami megfelelt a piaci szintnek, hiszen összhangban állt Németországnak a kölcsönök nyújtása idején érvényes alapkamatlábával (ami 2002 áprilisában 5,06 %, 2003 márciusában 4,8 %, 2008 márciusában 5,19 % volt) (158) és az FSZ pénzügyi körülményeire tekintettel az ahhoz hozzáadandó bázispontokkal (100 bázispont), figyelembe véve, hogy az FSZ a kölcsönök folyósítása idején nem mutatta a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 11. pontjában említett ismérveket (159). Mindezek alapján az FSZ-nek nyújtott fenti kölcsönök nem minősülnek állami támogatásnak.

(191) A 3. intézkedéssel kapcsolatban (a tartomány által a cash pooling rendszerben az NG-nek nyújtott kölcsönök) Németország nem mutatott be olyan bizonyítékot, amely igazolná, hogy az NG-nek nem származott előnye a kamatokból, amelyek a versenytársainak nyújtott kamatoknál sokkal kedvezőbb feltételűek voltak. Nehéz ezenfelül elfogadni, hogy bármilyen finanszírozás (bármilyen kamattal) elérhető lett volna a piacon egy olyan, nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalatnak, mint amilyen az NG volt. Végül pedig a támogatások és a kapcsolódó kamatok tényleges visszafizetése utólagos esemény, amely az intézkedések odaítélésekor nem volt előre látható; ezért nem vehető figyelembe a piacgazdasági szereplő teszt során. A cash pooling rendszerben finanszírozott intézkedések ezért nem a piaci feltételeknek megfelelően zajlottak. A kölcsönök révén, amit egyetlen magánbefektető sem nyújtott volna ilyen nehéz helyzetben lévő vállalatnak (semmilyen kamattal), a vállalat a kölcsönösszegnek megfelelő mértékű előnyhöz jutott. Összegezve: az NG-nek 2003. június 30-a és 2010. május 11-e között nyújtott tartományi kölcsönök (a kölcsönök listája az 5. táblázatban található) 399 805 370 EUR állami támogatást tartalmaznak.

(192) Az említett vizsgálat alapján a Bizottság ugyanezeket a megállapításokat teszi a 4. intézkedésre vonatkozóan (az NG által az MSR-nek nyújtott kölcsön). Valójában nem elfogadható, hogy az intézkedés végrehajtásának idején (2007 decemberében), bármilyen piaci finanszírozás (bármilyen kamattal) elérhető lett volna egy olyan nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalat számára, mint az MSR (lásd a 12. táblázatot és a (155) preambulumbekezdést). A kölcsön révén, amit egyetlen magánbefektető sem nyújtott volna ilyen nehéz helyzetben lévő vállalatnak (semmilyen kamattal), a vállalat a kölcsönösszegnek megfelelő mértékű előnyhöz jutott. Ezért az NG által 2007. december 27-én az MSR-nek nyújtott 300 ezer EUR ugyanilyen mértékű előnyhöz juttatta az MSR-t.

(193) Az NG által a CST-nek nyújtott támogatás (5. intézkedés) nem felel meg a "piacgazdasági befektető" elvnek. A német hatóságok által elküldött pénzügyi adatok alapján a Bizottság megállapítja, hogy a CST éves veszteséget termelt, és saját tőkéje negatív volt 2008-2011 között, 2009-ben pedig felszámolás alá került. A megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 11. pontja alapján ezért a Bizottság úgy véli, hogy a CST nehéz helyzetben volt az 5. intézkedés alapján nyújtott kölcsönök idején (azaz 2008-2011 között, lásd a 6. táblázatot). A kölcsönök révén, amelyeket egyetlen magánbefektető sem nyújtott volna ilyen nehéz helyzetben lévő vállalatnak (semmilyen kamattal), különösen mivel a CST már eleve súlyos pénzügyi gondokkal küzdő vállalat (NG) egysége volt, a vállalat a kölcsönösszegnek megfelelő mértékű előnyhöz jutott. Az NG által 2008. augusztus 27-e és 2011. április 18-a között a CST-nek nyújtott 11 032 060 EUR összeg ezért a kölcsönösszeggel azonos mértékű előnyhöz juttatta a CST-t.

(194) A megerősítő levéllel kapcsolatban a Bizottság megállapítja, hogy azt az NG 2009. december 23-án juttatta el a CST-nek, és tartalmazta az NG azon kötelezettségvállalását, hogy finanszírozza a CST pénzügyi kötelezettségeinek visszafizetését, ha a CST maga fizetésképtelen lesz. A pénzügyi kötelezettségek finanszírozása az NG által 6 %-os kamatra nyújtott kölcsönök révén valósulna meg. A kötelezettségvállalás az NG említett kölcsönökkel kapcsolatos követeléseinek hátrasorolását is jelentette, amelyekhez a finanszírozást az NG a 2009. december 23-i keltezésű megerősítő levél alapján nyújtotta volna, amely előírta, hogy az NG CST-vel szemben fennálló követeléseit a CST valamennyi hitelezője által fenntartott követelések mögé kell sorolni. Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy egy piacgazdasági hitelező nem vállalna olyan vállalat fizetetlen hitelei visszafizetésére kötelezettséget, amely nagyon nehéz helyzetben van, illetve nem sorolná hátra a vele szemben materializálódott követeléseit, mivel egy ilyen intézkedés a követelések tényleges elvesztését eredményezné. Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a megerősítő levél, amely tartalmazza a meg nem fizetett kölcsönök finanszírozására vonatkozó kötelezettségvállalást, valamint a leendő követelések hátrasorolását, előnyhöz juttatta a vállalatot. A Bizottság ezenfelül úgy véli, hogy a megerősítő levél a 2008-2011 között nyújtott kölcsönök (lásd a (182) preambulumbekezdést) kiegészítő intézkedésének minősül, mivel: a) az NG nem a kölcsönökkel egy időben állította ki; b) nem szerepelt a mögöttes kölcsönszerződések rendelkezéseiben; és c) az NG saját maga döntött róla azért, hogy elkerülje a CST fizetésképtelenségét. Az intézkedés alapján nyújtott összeg megegyezik a 2009. december 23-i megerősítő levél alapján az NG által nyújtott kölcsönök teljes összegével, jóllehet, a Bizottság nincs tisztában a szóban forgó összeg mértékével.

(195) Végül pedig a követelések hátrasorolásával kapcsolatban a Bizottság megállapítja, hogy arról az NG és a CST 2010. december 13-án állapodott meg, és az a szerződés szerint a 2010. november 30-ig odaítélt, összesen 10,4 millió EUR kölcsönösszegre vonatkozott (azaz a 6. táblázatban szereplő 15 kölcsönből az első 13-ra). A Bizottság azt is megállapítja, hogy a követelések hátrasorolása azt eredményezte, hogy az NG CST-vel szemben fennálló követelései a CST összes hitelezője CST-vel szembeni követelései mögé, az utolsó helyre kerültek. Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy egy piacgazdasági hitelező nem fogadná el a fennálló követelések hátrasorolását egy olyan vállalattal szemben, amely nagyon nehéz helyzetben van, mivel egy ilyen intézkedés a követelések tényleges elvesztését eredményezné. Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a hátrasorolás előnynek minősül. A Bizottság ezenfelül úgy véli, hogy a 2010-re vonatkozó hátrasorolást az alapul szolgáló kölcsönöket kiegészítő intézkedésének kell tekinteni, mivel: a) arról nem a kölcsönökkel egy időben született döntés; b) nem szerepelt az alapul szolgáló kölcsönszerződések rendelkezéseiben; és c) az NG saját maga döntött róla azért, hogy elkerülje a CST fizetésképtelenségét. Az intézkedés alapján nyújtott összeg megegyezik az hátrasorolt kölcsönökkel, azaz 10,4 millió EUR-val.

(196) Az NG által az IPC-nek fizetett ellentételezést (6. intézkedés) illetően a Bizottság megállapítja, hogy a tartományi Számvevőszék szerint egy megfontolt vállalkozó nem választotta volna ezeket a vállalatokat a szóban forgó szolgáltatások teljesítéséhez, és hogy az NG nem ellenőrizte kellő alapossággal a vállalatok korábbi munkáit, hogy értékelje alkalmasságukat és megvizsgálja, hogy a "Nürburgring 2009" projekt finanszírozásához ajánlott feltételek reálisak voltak-e (160). Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy az IPC-nek a szóban forgó szolgáltatások teljesítéséhez való kiválasztása előnyhöz juttatta az említett vállalatokat. Az intézkedés ezért az IPC-nek nyújtott állami támogatásnak minősül, ami megfelel a szóban forgó vállalatnak adott teljes összegnek, azaz 640 000 EUR-nak.

(197) Emellett az NG által a PNG-nek nyújtott 3 millió EUR, valamint a PNG által az MSR-nek nyújtott 2 941 000 EUR összegű kölcsön tekintetében a Bizottság megállapítja, hogy a két kölcsön egyetlen intézkedés része, amelyben a PNG pusztán közvetítő volt és amely [...] EUR díjhoz jutott. Az intézkedés kedvezményezettje az MSR volt, amely végül megkapta a kölcsönt akkor, amikor olyan nehéz pénzügyi helyzetben volt, hogy egyáltalán nem jutott volna piaci finanszírozáshoz. A kölcsön révén, amit egyetlen magánbefektető sem nyújtott volna ilyen nehéz helyzetben lévő vállalatnak (semmilyen kamattal), a vállalat a kölcsönösszegnek megfelelő mértékű előnyhöz jutott. Az MSR ezért 2 941 000 EUR-val egyenértékű előnyhöz jutott az NG által 2008. október 15-én nyújtott kölcsön révén.

(198) A 7. intézkedés alapján az MIB engedményezte a CST-vel (a szóban forgó kölcsönök adósával) szembeni követeléseit az NG-re, és az NG kamatokkal növelt névleges árat fizetett az MIB-nek. Mivel a CST nehéz helyzetben volt (lásd a (184) preambulumbekezdést), a Bizottság megállapítja, hogy nem valószínű, hogy az MIB be tudta volna hajtani a CST-vel szembeni követeléseit. Mindezek alapján az intézkedés előnyhöz juttatta az MIB-t, amelynek visszafizették a követeléseit, és amelynek helyébe az NG lépett, amely így egy nehéz helyzetben levő vállalat hitelezőjévé vált. Mivel a CST nem rendelkezett megvalósíthatósági tervvel, amely igazolta volna a vállalat életképességének helyreállítását és ilyen módon az adósságainak visszafizetésével kapcsolatos kilátásait, ez az intézkedés nem felel meg a "piacgazdasági befektető" elvnek. A 1 476 830,88 EUR összegű követelés MIB által az NG-re történő engedményezése ezért az 1 476 830,88 EUR értékesítési árnak megfelelő állami támogatásnak felel meg.

(199) A 8. intézkedéssel (az ISB által az NG-nek, MSR-nek és CMHN-nek - kezességvállalás nélkül [9. intézkedés] - nyújtott 325 265 000 EUR kölcsön) kapcsolatban megállapítható, hogy a kölcsön révén, amelyet egyetlen magánbefektető sem nyújtott volna ilyen nehéz helyzetben lévő vállalatnak (semmilyen kamattal), a vállalatok a kölcsönösszegnek megfelelő mértékű előnyhöz jutottak. Ebben az esetben azonban az állami támogatás csak a kezességvállalást érinti (9. intézkedés) magát a kölcsönösszeget nem (8. intézkedés), mivel a Bizottság nem zárhatja ki, hogy egy magánhitelező - a tartomány által biztosított kezességvállalás miatt (9. intézkedés) - nem adott volna hasonló feltételekkel kölcsönt az NG-nek, az MSR-nek és a CMHN-nak.

(200) A 9. intézkedés, vagyis a 8. intézkedés részeként 325 265 000 EUR ISB-kölcsönhöz nyújtott kezességvállalás, nem felelt meg a "piacgazdasági befektető" elvnek. A regionális fejlesztési politika valójában a közigazgatási szervek hatásköre, és a piacgazdasági befektetők nem vállalnák a vonatkozó intézkedéseket nehéz helyzetben lévő vállalatok javára, a saját pénzügyi érdekeik jelentős kárára. A Bizottság ezenfelül megállapítja, hogy a regionális fejlesztési politikának nem célja, hogy nehéz helyzetben lévő vállalatokat ismét életképessé tegyen. A Bizottság ezenfelül úgy véli, hogy az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közleményben (161) (a továbbiakban: a kezességvállalásról szóló közlemény) említett, az állami támogatás fennállásának kizárásához szükséges feltételek sem teljesülnek. A kedvezményezettek ugyanis nehéz helyzetben lévő vállalkozások voltak; a kezességvállalás a kölcsön 100 %-át érintette, és nem fizettek kezességvállalási díjat az állam számára, amely a garantált kölcsön nemteljesítésével összefüggő kockázatot tükrözte volna. Mivel a kérdéses kezességvállalás (lásd a 11-13. táblázatot) odaítélésével egy időben a kedvezményezetteknek (az NG-nek, az MSR-nek és a CMHN-nek) komoly pénzügyi nehézségei voltak, a Bizottság úgy véli, hogy nem lett volna olyan piaci hitelező, amely hasonló feltételekkel vállalt volna kezességet a kedvezményezettekért. A Bizottságnak nincs olyan információja, amely arra utalna, hogy a kezességvállalást igénybe vették. Mindezek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a 9. intézkedés állami támogatásnak minősül. A kezességvállalás alapján az NG-nek, az MSR-nek és a CMHN-nek nyújtott tartományi támogatás mértéke megfelel a 8. intézkedés részeként nyújtott kölcsönök összegének, azaz az NG esetében 96 574 200 és 113 590 800 EUR-nak, az MSR esetében 92 000 000 EUR-nak és a CMHN esetében pedig 23 100 000 EUR-nak.

(201) A 10. intézkedéssel (a Nürburgring komplexum bérbeadása az NAG-nak) kapcsolatban a Bizottság megállapítja, hogy az ajánlattételi eljárások általánosságban kizárhatják a bérlőnek nyújtott előnyt. Jelen esetben azonban nem szerveztek ajánlattételi eljárást a korszerűsített komplexum üzemeltetőjének kiválasztására. A komplexum bérlésének első három évétől (a 2010. május 1-je és 2013. április 30-a közötti időszaktól) eltekintve azonban, a bérleti szerződésben meghatározott minimális bérleti díj a 2011. szeptember 29-i szakértői véleményben megállapított szokásos éves piaci bérleti díjak minimuma és maximuma között van. Az EBITDA bérleti díj a második év kivételével ráadásul magasabb a szakértői véleményben megállapított maximális szokásos éves piaci bérleti díjnál. A Bizottság szerint ezért a 2011. szeptember 29-i szakértői vélemény igazolja, hogy a 2013. május 1-jétől érvényes 15 millió EUR minimum bérleti díj a piacnak megfelelő lehetett volna, mivel az a piaci szintű bérleti díjaknak megfelelő díjtartományban volt, ezért nem jelentett volna szelektív előnyt az NG számára. A bérlet ténylegesen azonban 2010. május 1-jétől2012. október 31-ig tartott. A szakértői véleményben és a bérleti szerződésben megállapított minimum bérleti díj a 16. táblázatban található a bérlet első három évére vonatkozóan:

16. táblázat

A Nürburgring minimum bérleti díja

A Bizottság a fentiek alapján úgy véli, hogy a 2010. május 1-je és 2012. október 31-e között alkalmazott éves bérleti díj szelektív előnyhöz juttatta az NAG-t, amelynek mértéke megegyezik a következők különbségével: a) a szakértői vélemény szerint felszámítandó bérleti díj és a b) bérleti szerződésben megállapított bérleti díj. A Bizottság megállapítja, hogy az állami támogatás mértéke 9 millió EUR, azaz az a) és b) pontban megállapított összeg különbsége (a harmadik évre csak a különbség felét kell figyelembe venni, mivel a bérlet 2012. október 31-én, azaz a harmadik év felénél lejárt (162).

(202) A 11. intézkedéssel kapcsolatosan (az RIM által a Mediinvesten és egy esetben a PNG-n is - mint közvetítőkön - keresztül az MSR-nek nyújtott kölcsönök), amellyel a "Nürburgring 2009" projekt II. részét finanszírozták, Németország azt állítja, hogy nem volt lehetőség magánbefektetőket találni a projekt II. részének finanszírozására. A tartományi Számvevőszék véleménye emellett arra utalt, hogy a lehetséges befektetők nem látták életképesnek a projektet a piaci feltételek szerint. Valójában a szabadidőparkokat üzemeltető piacgazdasági szereplők közül többen visszautasították a részvételt. Megfelelő kezességvállalás nélkül (12. intézkedés) a kölcsönök révén, amelyeket egyetlen magánbefektető sem nyújtott volna ilyen nehéz helyzetben lévő vállalatoknak (semmilyen kamattal), a vállalatok a kölcsönösszegnek megfelelő mértékű előnyhöz jutottak. Ebben az esetben azonban az állami támogatás csak a kezességvállalást érinti (12. intézkedés) magát a kölcsönösszeget nem (11. intézkedés), mivel a Bizottság nem zárhatja ki, hogy egy magánhitelező - a tartomány által biztosított kezességvállalás miatt (12. intézkedés) nem adott volna hasonló feltételekkel kölcsönt az MSR-nek. A Bizottság megállapítja, hogy nem a Mediinvest és a PNG volt a támogatás tényleges kedvezményezettjei, ők csak közvetítőként jártak el, hogy az RIM által nyújtott kölcsönök eljussanak az MSR-hez. Az említett szolgáltatás tekintetében csak a Mediinvest realizált profitot, ami legfeljebb 4,3 %-os (az RIM-től származó kölcsönök és az MSR-nek nyújtott kölcsönök közötti) kamatláb-különbözetnek felelt meg, míg a PNG nem tett szert profitra semmilyen kamatláb-különbözet révén (a PNG ugyanazt a kamatot kapta meg a Mediinvesttől kapott kölcsön esetében, mint az MSR-nek nyújtott kölcsön esetében). A Bizottság ezenfelül nem tudja megállapítani a (32)-(34) preambulumbekezdésben és a 14. táblázatban említett adatok alapján, hogy a Mediinvest és a PNG a piacnak nem megfelelő mértékű kamatot számolt-e fel a szolgáltatásaiért, illetve, hogy a javukra elszámolt kamatláb-különbözet (a Mediinvest esetében legfeljebb 4,3 %, a PNG esetében 0 %) a piaci szint alatt volt-e. A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a Mediinvest és a PNG nem volt a 11. intézkedés kedvezményezettje.

(203) A 12. intézkedéssel, azaz azzal kapcsolatban, hogy a tartomány kezességet vállalt az ISB felé az RIM Mediinvestben szerzett csendes részesedései tekintetében (11. intézkedés), a Bizottság úgy véli, hogy a konstrukció célja az volt, hogy az az MSR a 11. intézkedésben bemutatott kölcsönhöz jusson. Ráadásul az MSR a kölcsönök odaítélésének idején nagyon rossz pénzügyi helyzetben volt. Nem volt olyan magánbefektető, amely kezességet vállalt volna egy ilyen rossz pénzügyi helyzetben lévő vállalatért. A Bizottságnak nincs olyan információja, amely arra utalna, hogy a kezességvállalást igénybe vették. Mindezek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a 12. intézkedés állami támogatásnak minősül. A kezességvállalás alapján az MSR-nek nyújtott tartományi támogatás mértéke megfelel a 11. intézkedés részeként nyújtott kölcsönök összegének, azaz 85 484 000 EUR-nak.

(204) A 13. intézkedést (a tartomány által az NG számára a turizmus fellendítése céljából biztosított szerencsejátékadó-bevételek) illetően a Bizottság úgy véli, hogy az idegenforgalmi politika valójában a közigazgatási szervek hatásköre, és a piacgazdasági befektetők nem vállalnák a vonatkozó intézkedéseket nehéz helyzetben lévő vállalatok javára, a saját pénzügyi érdekeik jelentős kárára. A Bizottság ezenfelül megállapítja, hogy az idegenforgalmi politikának nem célja, hogy nehéz helyzetben lévő vállalatokat ismét életképessé tegyen. Az NG rossz pénzügyi helyzetét figyelembe véve ezért a Bizottság úgy véli, hogy az NG az intézkedés keretében nyújtott teljes összegnek megfelelő előnyhöz jutott. Összességében a 2009. évi 1,6 millió EUR-nak és a 2010. és 2011. évi 3,2-3,2 millió EUR-nak megfelelő, NG-nek nyújtott tartományi adóbevételek az NG javára nyújtott támogatásnak minősülnek.

(205) A 14. intézkedéssel (tartományi kölcsönök az NG-nek és a tartozás hátrasorolása) kapcsolatosan az idegenforgalmi politikára vonatkozó 13. intézkedéshez fűzött magyarázatokat kell alkalmazni. Emellett a kölcsön révén, amelyet egyetlen magánbefektető sem nyújtott volna ilyen nehéz helyzetben lévő vállalatnak (semmilyen kamattal), a vállalatok a kölcsönösszegnek megfelelő mértékű előnyhöz jutottak. Ezért az NG-nek 2007. augusztus 21-én 20 millió EUR, 2009. december 22-én 10 millió EUR, 2010. december 28-án 4,65 millió EUR és 2011. április 26-án 3,2 millió EUR, valamint 2011. december 9-én további 4,95 millió EUR összegben nyújtott kölcsön állami támogatásnak minősül, amelynek összege a kölcsönökével egyenértékű.

(206) A tartozás hátrasorolását a tartomány az említett 2007. augusztus 29-i 20 millió EUR-val kapcsolatban vállalta, hogy elkerülje az NG fizetésképtelenségét, és így az NG-vel szemben fennálló követeléseit a hitelezők NG felé fennálló követelései mögé sorolta. Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a 14. intézkedés részét képező hátrasorolás külön előnyt jelent a 14. intézkedés részeként nyújtott 20 millió EUR összegen felül, mivel így jelentős mértékben csökkent annak az esélye, hogy a tartomány behajtsa az NG-vel szembeni követeléseit. Az intézkedés alapján nyújtott összeg megegyezik a hátrasorolt kölcsönök összegével, mivel az NG-nek így lehetősége volt elkerülni a hátrasorolt kölcsön, azaz a 20 millió EUR visszafizetését.

(207) Ami a 15. intézkedést (az MSR üzletrészeinek az NG és az RIM általi átvétele) illeti, az MSR nehéz helyzetben volt az intézkedés idején, ami azt jelenti, hogy veszteségesen működött. Ennek eredményeképpen a működéséből származó és a tagok rendelkezésére bocsátott összeg negatív volt. Az MSR működési értéke tehát minden egyes üzletrésze tekintetében negatívként realizálódott. Más szóval az MSR lehetséges beruházója megkövetelné, hogy az MSR veszteségeinek megfelelő (amelyek a vállalat működéséből erednek, és minden egyes üzletrészében megnyilvánulnak) összeget fizessenek meg a számára. Az MSR megvásárlásával az NG és az RIM egyértelműen kifejezte a vállalat támogatásának szándékát. A tulajdonosváltás azonban önmagában nem minősül az MSR támogatásának. A tulajdonosváltást követő intézkedések (például az NG által az MSR-nek nyújtott kölcsönök) azonban annak minősülhetnek. Az MSR jogi formája miatt a tagok nem felelősek a vállalat kötelezettségeiért, és az MSR értékesítéséért az NG és az RIM csak szimbolikus, 3 EUR vételárat fizetett a korábbi tulajdonosoknak. Mindezek alapján a Bizottság úgy véli, hogy az 1 EUR üzletrészenkénti ár nem jelent gazdasági előnyt az MSR üzletrészeit értékesítő vállalatok, azaz a Mediinvest, a Geisler & Trimmel és a Weber számára.

(208) A 16. intézkedés részeként az NG tagi kölcsönt és tartományi támogatást kapott a Formula-1 versenyekhez. A tartomány 2003 és 2007 között 24 978 808 EUR-t, 2009-ben 15 426 562 EUR-t (3. intézkedés) fizetett ki az NG-nek a cash pooling rendszerből. Az említett összegek újrafinanszírozásához a tartomány 2011-ben 40 405 000 EUR kamatmentes kölcsönt adott az NG-nek. Ezt követően, 2011 júliusában újabb 13,5 millió EUR költségvetési támogatást nyújtott az NG-nek. Az NG versenyelőnyhöz jutása egyértelmű az állami támogatások révén, hiszen megszabadult egy olyan tehertől, amelyet egyébiránt viselnie kellene. A kölcsön tehát megbukik a piacgazdasági szereplő teszten. A kölcsön révén, amit egyetlen magánbefektető sem nyújtott volna ilyen nehéz helyzetben lévő vállalatnak (semmilyen kamattal), a vállalat a kölcsönösszegnek megfelelő mértékű előnyhöz jutott. A 2011. január 11-én az NG-nek nyújtott 40 405 000 EUR tartományi kölcsön ezért 40 405 000 ezer EUR összegnek megfelelő előnyhöz juttatta az NG-t. A 2011 júliusában az NG-nek nyújtott 13,5 millió EUR tartományi támogatás 13,5 millió EUR összegű előnyhöz juttatta az NG-t.

(209) A Formula-1-es koncessziós szerződés kapcsán (17. intézkedés) Németország azt állítja, hogy a Formula-1 verseny szervezése olyan állami intézkedésnek minősül, amely megfelel az általános gazdasági érdekű szolgáltatásra vonatkozó szabályoknak. Németország azt azonban nem állítja, hogy az intézkedés olyan támogatásmentes kompenzáció, amely megfelel az Altmark-ítéletben előírt összes követelménynek. Végül pedig Németország nem igazolta semmilyen dokumentummal, hogy a koncessziós díj meghatározására szakértői vélemény vagy piaci jelentés alapján, a piaci szintnek megfelelően került sor, mint ahogy azt sem, hogy ajánlattétel útján ítélte oda a koncessziót. Mindazon elemek hiányában, amelyek igazolnák, hogy az intézkedés piacnak megfelelő, a Bizottság úgy véli, hogy a koncessziós szerződés előnyhöz juttatja az NAG-t. Ezen intézkedés esetében a támogatás mértéke elvben a koncessziós díj és a koncesszió piaci értéke közti különbségnek felelne meg. A Bizottság szerint azonban mivel nem teljesítettek kifizetéseket a szerződés alapján, ahogy Németország állította, a szóban forgó állami támogatás nem materializálódott, ezért nem lehet támogatási összeget megállapítani.

A 2012. augusztus 7-i határozatban érintett intézkedések

(210) Németország véleményével ellentétben a Bizottság úgy véli, hogy a kamatfizetések átütemezése (18. intézkedés) nem felel meg a "piacgazdasági befektető" elvnek, és ezért gazdasági előnynek kell tekinteni, különösen az NG, az MSR és a CMHN pénzügyi helyzetére tekintettel. A fentiek alapján az NG, az MSR és a CMHN ugyanis nagyon rossz pénzügyi helyzetben volt az intézkedés végrehajtása idején. A kölcsönhöz - amelyet egyetlen magánbefektető sem nyújtott volna ilyen nehéz helyzetben lévő vállalatnak (semmilyen kamattal) - kapcsolódó kamatfizetési átütemezés révén a vállalat az átütemezett kölcsön fennmaradó összegének megfelelő mértékű előnyhöz jutott. Ezért az ISB által 2012. május 15-én elfogadott, az NG esetében 1,473 millió EUR-nak, az MSR esetében 1,205 millió EUR-nak, a CMHN esetében 303 ezer EUR-nak megfelelő átütemezés az átütemezett fennmaradó kölcsönösszegekkel egyenértékű támogatásnak minősül.

(211) Az állami kezességvállalás és a tartozás hátrasorolása (19. intézkedés) tekintetében: a) a 2012. évi állami kezességvállalással kapcsolatosan, amely akár 254 millió EUR követelést is fedezhet (325 265 000 EUR kölcsön vonatkozásában), a Bizottság - a tartomány nyilatkozata alapján - megállapítja, hogy a kezességvállalással az NG, az MSR és a CMHN fizetésképtelenségét igyekeztek elkerülni, miközben ezek már eleve nagyon nehéz helyzetben voltak. Mindezek alapján a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés nem felelt meg a kezességvállalásról szóló közlemény feltételeinek, ezért előnyhöz juttatta a kedvezményezetteket, így állami támogatásnak minősült; b) az e kezességvállalásból eredő tartományi követelések 2012-ben történő hátrasorolása pedig azt eredményezte, hogy a tartomány követeléseit a hitelezők NG, MSR és CMHN felé fennálló követelései mögé, az utolsó helyre sorolták. Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy egy piacgazdasági hitelező nem fogadná el a fennálló követelések hátrasorolását egy olyan vállalattal szemben, amely nagyon nehéz helyzetben van, mivel egy ilyen intézkedés a követelések tényleges elvesztését eredményezné. Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a hátrasorolás előnynek minősül. A Bizottság ezenfelül úgy véli, hogy a 2012. évi kezességvállalást és hátrasorolást a 2010. évi kezességvállalás kiegészítő intézkedésének kell tekinteni. A 2012. évi kezességvállalás és hátrasorolás valójában nem volt előre látható, sem kötelező a 2010. évi kezességvállalás alapján, arról kizárólag a hatóságok döntöttek, hogy elkerüljék 2012-ben az NG, az MSR és a CMHN fizetésképtelenségét. Az intézkedés alapján nyújtott összeg megegyezik a kapcsolódó adósság összegével, azaz 254 millió EUR-val, amelyet a 2012. évi kezességvállalás és hátrasorolás révén fedeztek.

(212) A Bizottság úgy véli, hogy a fenti intézkedések a komplexum üzemeltetéséhez kapcsolódnak, amely nem minősül általános infrastruktúrának, és hogy az intézkedéseket nem azon elvárások alapján hozták, hogy az állami hozzájárulás piacnak megfelelő hozamot hozzon. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a fenti létesítmények kiépítéséhez és üzemeltetéséhez állami támogatást használtak fel, ami előnyhöz juttatja az üzemeltetőjüket, különösen az NG-t.

(213) A Bizottság egyúttal azt is megállapítja, hogy az állami támogatási elem a kölcsön, illetve kezességvállalás megfelelő piaci ára és az intézkedés részeként kifizetett tényleges ár különbsége, ahol a támogatás kedvezményezettjei olyan nehéz helyzetben voltak, hogy nem jutottak volna piaci finanszírozáshoz, következésképpen a támogatásból származó előny megegyezik a kérdéses intézkedés teljes összegével.

f) Következtetés az állami támogatás meglétéről

(214) A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a 2. intézkedés egy része (az NG által az FSZ-nek nyújtott kölcsön), valamint a 8., 11. és 15. intézkedés nem minősül állami támogatásnak, míg az 1. intézkedés, a 2. intézkedés egy része (az NG által az EWN, az MAN, a TTI, a Camp4Fun, a BWN1, a BWNB és a BWN2 számára nyújtott kölcsönök), valamint a 3-7., 9-10., 12-14. és 16-19. intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősül.

5.3. JOGELLENES TÁMOGATÁS

(215) Az állami támogatásnak minősülő 1. intézkedés, a 2. intézkedés egy része (az NG által az EWN, az MAN, a TTI, a Camp4Fun, a BWN1, a BWNB és a BWN2 számára nyújtott kölcsönök), valamint a 3-7., 9-10., 12-14. és 16-19. intézkedés sérti az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében megállapított, a bejelentésre és felfüggesztésre vonatkozó kötelezettségeket. Mindezek alapján a Bizottság úgy véli, hogy ezek az intézkedések jogellenes állami támogatások.

5.4. A TÁMOGATÁSOK ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

(216) Mivel bizonyos intézkedések az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek, értékelni kell az összeegyeztethetőségüket az említett cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított kivételekre figyelemmel.

(217) A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a tagállamnak kell megjelölnie azokat a lehetséges okokat, amelyek alátámasztják a belső piaccal való összeegyeztethetőséget, és a tagállamnak kell igazolnia, hogy az összeegyeztethetőség előfeltételei fennállnak (163).

(218) Figyelembe véve, hogy az intézkedések állami támogatásnak minősülnek, és mivel az NG 2002, az MSR 2007, a CMHN pedig 2008 óta nehéz helyzetben volt, a Bizottság megállapítja, hogy a kérdéses intézkedéseket csak az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett összeegyeztethetőségük tekintetében és különösen a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás rendelkezéseivel összhangban kell értékelni. A megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 20. pontja értelmében "a nehéz helyzetben lévő vállalkozás nem tekinthető egyéb közérdekű célkitűzések elősegítésére alkalmas eszköznek addig, ameddig életképessége nem biztosított. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás csak akkor járulhat hozzá a gazdasági tevékenységek fejlesztéséhez oly módon, amivel nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmet a közös érdekkel ellentétes mértékben, ha betartják az ezen iránymutatásban megállapított feltételeket." Azzal szemben, amit Németország állít, az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdésében előírt kivételek nem alkalmazhatók a szóban forgó esetben, mivel a támogatott tevékenységek nem tekinthetők általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak, hiszen azok nyilvánvalóan kereskedelmi jellegű, versenypiaci ágazatok által kínált tevékenységnek minősülnek. Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírt kivétel sem alkalmazható, mivel a vizsgálat tárgyát képező intézkedések révén támogatott projekt és vállalatok nem minősülnek közös európai érdeket szolgáló fontos projektnek, és Németország gazdasága nem szembesült komoly zavarral. Végezetül az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontjában előírt kivétel sem alkalmazható, mert a támogatott tevékenységek egyértelműen nem kapcsolódnak a kultúra és a kulturális örökség megőrzéséhez.

(219) A szóban forgó esetben nem teljesülnek a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás megmentési és/vagy szerkezetátalakítási támogatásra vonatkozó feltételei (3.1. és 3.2. szakasz). Az intézkedéseket valójában nem szüntették meg 6 hónap elteltével, és Németország nem jelentett be szerkezetátalakítási tervet a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásnak megfelelően. Végezetül, nincs bizonyíték arra vonatkozólag, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódott, különösen a támogatás kedvezményezettjének jelentős saját hozzájárulása révén. A hatóságok nem nyújtottak be felszámolási tervet sem.

(220) A Bizottság nem azonosított további lehetséges érveket az intézkedések összeegyeztethetősége mellett (164). A szóban forgó esetben a kedvezményezettek valóban nehéz helyzetben voltak az intézkedések végrehajtásakor, ezért ki vannak zárva minden olyan összeegyeztethetőségi feltétel alkalmazása alól, amely nem tartozik a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás hatálya alá.

(221) A fentiek alapján a Bizottság az 1. intézkedést, a 2. intézkedés egy részét (az NG által az EWN, az MAN, a TTI, a Camp4Fun, a BWN1, a BWNB és a BWN2 számára nyújtott kölcsönök), valamint a 3-7., 9-10., 12-14. és 16-19. intézkedést összeegyeztethetetlennek tartja az EUMSZ-szel.

5.5. VISSZATÉRÍTÉS

(222) Az EUMSZ és a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a Bizottság hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy az érintett tagállamnak meg kell-e szüntetnie vagy módosítania kell-e azt a támogatást, amely a Bizottság álláspontja szerint nem egyeztethető össze a belső piaccal (165). Az állandó ítélkezési gyakorlatból következik továbbá, hogy a Bizottság által a belső piaccal összeegyeztethetetlennek tekintett támogatások esetében a tagállamra a támogatás megszüntetését illetően kirótt kötelezettség célja a korábbi állapot visszaállítása (166). A Bíróság e tekintetben kimondja, hogy ez a célkitűzés akkor valósul meg, ha a kedvezményezett visszafizette a jogellenes támogatásként kapott összegeket, elveszítve így azt az előnyt, amelyet versenytársaival szemben élvezett a piacon, és visszaállt a támogatás juttatása előtti állapot (167).

(223) Az említett ítélkezési gyakorlat értelmében a 659/1999/EK tanácsi rendelet (168) 14. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy "amennyiben a jogellenes támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére [...]."

(224) Mivel - az EUMSZ 108. cikkét megsértve - a szóban forgó intézkedések egyikének bejelentésére sem került sor a Bizottságnál, és ezért jogellenesek és a belső piaccal nem összeegyeztethető támogatásnak minősülnek, a támogatások engedélyezését megelőző piaci helyzet helyreállítása érdekében vissza kell őket téríteni. A visszatérítés ezért arra az időszakra vonatkozik, amikor a kedvezményezett előnyben részesült, azaz arra az időtartamra, amely a támogatásoknak a kedvezményezett részére történő rendelkezésre bocsátásával veszi kezdetét és a támogatások tényleges visszatérítésével fejeződik be; a visszatérítendő összegek tartalmazzák a tényleges visszatérítés időpontjáig esedékes kamatokat is.

(225) A Bizottság megállapítja, hogy a támogatás kedvezményezettjeinek egy része (NG, MSR, CMHN, CST (169), IPC) ellen fizetésképtelenségi eljárás van folyamatban (170). Az állandó ítélkezési gyakorlattal összhangban az, hogy a kedvezményezett ellen felszámolási vagy csődeljárás zajlik, nem befolyásolja a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatás visszatérítésének kötelezettségét (171). A fizetésképtelen kedvezményezetteket érintő esetek többségében ugyanakkor nincs lehetőség a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatás teljes összegének (a kamatokat is ideértve) visszatérítésére, mivel a kedvezményezettnek nincs elég vagyona az összes hitelező követeléseinek kielégítésére. Következésképpen nem mindig lehetséges teljes mértékben a hagyományos módon visszaállítani a korábbi helyzetet. Mivel a visszatérítés végső célja az, hogy véget vessen a verseny torzulásának, a Bíróság megállapítja, hogy ilyen esetben a kedvezményezett felszámolását elfogadható opciónak lehet tekinteni (172). A Bizottságnak ezért az a véleménye, hogy azt a határozatot, amely előírja a tagállam számára, hogy visszafizettesse a fizetésképtelen kedvezményezettel a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatást, abban az esetben lehet megfelelő módon teljesítettnek tekinteni, ha a támogatás teljes összegét visszatérítik, vagy részleges visszatérítés esetén, ha a kötelezettségek között megfelelően nyilvántartják a támogatás fizetésével kapcsolatos kötelezettséget és a vállalatot felszámolják, vagyonát pedig a piaci feltételeknek megfelelően értékesítik, ami a tevékenységeinek a végleges megszüntetését jelenti. Általánosabban ez azt jelenti, hogy gondoskodni kell arról, hogy egyetlen szereplő se juthasson előnyhöz a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatásból, miután a kedvezményezett eltűnt.

(226) A visszatérítésnek azokra a kedvezményezettekre (az NAG-ra, valamint a BWN1, a BWNB és a BWN2 helyett a BikeWorld GmbH-ra, mivel a BWN1 és a BWNB egyesült, ezt követően a felvásárló BWNB neve BWN2-re módosult, amely később a BikeWorld GmbH nevet kapta) is ki kell terjednie, amelyek nem állnak felszámolás alatt.

(227) A Bizottság megállapítja, hogy a támogatások egyes kedvezményezettjei (az EWN, az MAN, a TTI, a Camp4Fun, az MIB) e határozattal egy időben már nem léteznek.

(228) Az EWN 2011. szeptember 6-án, az MAN 2013. augusztus 29-én, a Camp4Fun 2010. március 1-jén szűnt meg. Esetükben nem volt hivatalos felszámolási eljárás. Mindhárom kedvezményezett tekintetében van gazdasági folytonosság, köztük mint kedvezményezettek és a fennmaradt tulajdonosuk, azaz az NG között. Sőt, mivel az NG az említett kedvezményezettek fennmaradt tulajdonosa, feladata a tartozások rendezése, az állami támogatásból eredő tartozásokat is ideértve. Mivel az NG felszámolás alatt áll, ezért biztosítani kell, hogy a kötelezettségi ütemezésében megfelelően nyilván legyen tartva a támogatás fizetésével kapcsolatos kötelezettség, és hogy az NG tevékenységei véglegesen megszűnjenek. Arról is gondoskodni kell, hogy egyetlen szereplő se juthasson előnyhöz az összeegyeztethetetlen támogatásból, miután az NG megszűnt. A Bizottság ezért megállapítja, hogy az NG-nek a kedvezményezettek jogutódjaként vissza kell fizetnie a kedvezményezetteknek kifizetett állami támogatást. Mivel az NG a támogatásnyújtó, egyúttal a támogatáskedvezményezettek jogutódja is, ilyen körülmények között a visszatérítést az államnak kell végrehajtania.

(229) Az MIB-t nem számolták fel, azonban 2013. szeptember 6-án összefonódott az NAG-val, és ezért mint jogalany már nem létezik. Ebből következően a németországi cégjegyzékben szereplő adatok szerint - a német vállalkozásátalakítási törvény (Umwandlungsgesetz) 2. szakaszának 1. pontja alapján - az MIB jogutódja az NAG. Az MIB jogutódjaként emiatt az ő kötelessége visszafizetni a támogatást.

(230) A TTI felszámolására 2007. december 4-én, a korlátolt felelősségű társaságról szóló német törvény alapján került sor. A TTI korlátolt felelősségű társaság volt (Gesellschaft mit beschränkter Haftung).A vállalat a felszámolására irányuló tagi határozat alapján szűnt meg. A TTI egyetlen további célja a felszámolás végrehajtása volt. A korlátolt felelősségű társaságról szóló törvény 70. szakasza szerint a felszámolónak "abba kell hagynia mindenkori üzleti tevékenységét, teljesítenie kell a megszüntetett vállalat kötelezettségeit, be kell gyűjtenie a vállalat követeléseit, és a vállalat eszközeit készpénzre kell váltania...". A fennmaradó pénzbeli eszközöket ezt követően szétosztották a tagok között. A vállalat ezzel egyidejűleg megszűnt. Németország szerint a gazdasági folytonosság szempontjából nem volt a vállalatnak jogutódja, mivel a pénzbeli eszközök nagy része a tagokhoz került, nem volt ezt követően gazdasági tevékenység, és nem adták át az üzleti tevékenységeket és a kötelezettségeket a tagoknak. Németország azt is jelezte, hogy a TTI eszközeit nem értékesítették ajánlattételi eljárás útján, mivel 2004. március 12-én, a TTI felszámolásának megindításakor a vagyona a vállalati bankszámláján lévő 19 777,39 EUR-ból, 1 222,01 EUR adó-visszaigénylésből és a bankszámlán lévő egyenleg után járó 30,69 EUR kamatból állt. Mivel a TTI felszámolására a fent említett módon került sor, nem volt jogutódja, különösen mivel a felszámolás után nem volt olyan, aki gazdasági tevékenységet folytatott volna, a tagok pedig nem részesültek a TTI eszközeiből vagy a működésével kapcsolatos elemeiből, hanem mindössze nagyon kevés pénzbeli eszközhöz jutottak. Így, mivel a TTI üzleti tevékenységeit senkinek sem adták át, a Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó intézkedésből származó állami támogatást senki más nem kapta meg. Jelen esetben a vállalatot teljes mértékben felszámolták, és a visszatérítés tárgytalanná vált, mert a kedvezményezett nem létezik és nincs jogutódja.

6. A FIZETÉSKÉPTELEN VÁLLALATOK ÉS AZ ESZKÖZÖK VEVŐJE KÖZÖTTI GAZDASÁGI FOLYTONOSSÁG ÉRTÉKELÉSE

6.1. AZ ESZKÖZÖK VEVŐJÉNEK JAVÁRA SZÓLÓ KEDVEZŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁS MEGLÉTE

(231) Amennyiben a Bizottság az EUMSZ 107. és 108. cikke alapján elutasító határozatot hoz egy vállalkozásnak nyújtott összeegyeztethetetlen támogatás visszatérítésével kapcsolatban, az érintett tagállam köteles az összeegyeztethetetlen támogatás visszatérítésére. A visszatérítési kötelezettség olyan új vállalatokra is kiterjeszthető, amelyekre az adott vállalat átruházta vagy amelyeknek részben értékesítette az eszközeit, és amely átruházási vagy értékesítési folyamat alapján megállapítható, hogy a két vállalat között gazdasági folytonosság áll fenn. A vevőnek juttatott állami támogatás emellett az eszközök piaci értékénél alacsonyabb áron történő értékesítéséből is származhat (abban az esetben is, ha nem áll fenn gazdasági folytonosság).

(232) Annak megállapítása érdekében, hogy fennáll-e az eszközök vevőjének javára szóló állami támogatás, a Bizottságnak meg kell erősítenie: a) hogy az eszközök értékesítésére piaci áron kerül-e sor; b) az alábbiakban felsorolt egyéb kritériumokat.

(233) Az Olympic Airlines, az Alitalia és a SERNAM (173) ügyben hozott határozatok alapját képező, az Olaszország és SIM 2 kontra Bizottság (174) ügyben hozott bírósági határozat értelmében a "régi" szervezet és az új struktúrák közötti gazdasági folytonosság értékelése egy mutatórendszer alapján történik. Az alábbi tényezők vehetők figyelembe: az értékesített eszközök köre (eszközök és kötelezettségek, a munkaerő megtartása, eszközcsomagok), az eladási ár, a vevő(k) kiléte, az értékesítés időpontja (az előzetes értékelés megkezdése, a hivatalos vizsgálati eljárás vagy a végső határozat után), valamint a működés mögött húzódó gazdasági logika. Ezt a mutatórendszert a 2012. március 28-iRyanair kontra Bizottság (175) ügyben hozott - az Alitalia ügyében hozott határozatot helyben hagyó - bírósági határozat is megerősítette.

6.1.1. Az értékesített eszközök köre

(234) A Bizottság megállapítja, hogy a Capricorn által átvett eszközök a fizetésképtelen NG, MSR és CMHN teljes eszközkészletét jelentik, és a felsorolt vállalatok főbb tevékenységeihez kapcsolódnak. A Bizottság ugyanakkor megjegyzi, hogy az ajánlattételi eljárást tekintve az NG, az MSR és a CMHN eszközei 11 különálló eszközcsoportra voltak osztva, és az ajánlattevők egyaránt tehettek ajánlatot egyetlen, több vagy akár az összes eszközcsoportra (lásd a 2.5. pontot). Ezeket a csoportokat az eszközök várható gazdasági felhasználására, a várható beruházói érdekekre, valamint az eszközök különválasztásával járó költségekre tekintettel alakították ki. A felszámolók ezen túl nem fogalmaztak meg feltételeket az eszközök jövőbeli felhasználását illetően. A Bizottság szerint a döntés mögött, amely szerint minden eszközt egyetlen vállalatnak értékesítenek, piaci, azaz az eszközökre ajánlatot tevő gazdasági szereplők, nem pedig a felszámolók vagy Németország érdekei álltak. Valójában minden ajánlattevő előtt nyitva állt a lehetőség, hogy a 11 eszközcsoport valamelyikére, az összesre vagy néhány kiválasztott eszközre tegyen ajánlatot. A piac által diktált okokból az egyes eszközökre vagy eszközcsoportokra tett ajánlatok együttes összege nem érte el az egyszerre az összes eszközre tett legmagasabb ajánlat összegét. Mindez valószínűleg a különböző eszközcsoportok kölcsönös gazdasági függésének következménye: a versenypálya nélkül a szállodák nem lennének életképesek; szállodák nélkül nehezebb lenne a versenypálya gazdaságos hasznosítása hivatásos versenyek, élő koncertek és más, nagyszámú közönséget vonzó események szervezésével.

(235) Az alkalmazottak tekintetében az ajánlattételhez szükséges dokumentáció vagy az értékesítési szerződés a vonatkozó nemzeti jogszabályok előírásain felül semmilyen különleges kötelezettséget, például foglalkoztatási garanciát nem tartalmaz arra nézve, hogy a munkaszerződéseket átadják az új tulajdonosnak. A németországi jog szerint az alkalmazottak automatikusan az eszköz vevőjéhez kerülnek át. A németországi munkaügyi bíróságok ítélkezési gyakorlata (176) szerint azonban fizetésképtelenség esetén a vevő kérheti a felszámolótól a munkaszerződések felmondását. A vevő alapvetően tehát maga döntheti el, hogy mely alkalmazottaknak kíván új munkaszerződést ajánlani. A szóban forgó ügyben a felvásárolt eszközök gazdaságilag életképes üzemeltetésének megteremtése érdekében a Capricorn felmérte a saját igényeit, hogy gazdaságilag életképes maradhasson, és úgy döntött, hogy lemond arról, hogy az eladók által foglalkoztatott teljes személyzetet megtartsa - 2015. január 1-jén az alkalmazottak 85 %-a, azaz 297 főből 253 maradt a vállalatnál (a Capricorn ezen a napon kezdi meg a felvásárolt eszközök üzemeltetését). Fenntartják azonban, hogy mivel a Capricorn önállóan dönthetett azzal kapcsolatban, hogy megtartsa-e a meglévő alkalmazottakat, vagy sem, a meglévő alkalmazottak igazolt alkalmazása nem eredményezi a működés folytonosságát. Sőt, 2014-ben a tervek szerint a vezetőséget és a személyzetet is teljesen átszervezik.

(236) Ezen túlmenően a Bizottság megállapítja, hogy a működés szempontjából jelentős események megszervezésével kapcsolatos szerződések többsége a 2014-es évad végén megszűnik. A 2015. január 1-jével kezdődő időszakra szóló új szerződésekről a vevő által megalakított operatív vállalkozás fog tárgyalni és megállapodni az ügyfelekkel és a szállítókkal. Ezzel kapcsolatban új szerződéses partnereket is megkeresnek. A tervek szerint a Capricorn maga szervezi meg az eseményeket, nem pedig külső szervezőknek adja bérbe a versenypályát.

(237) A Bizottság végül megállapítja, hogy a Capricorn által végezni kívánt tevékenységek köre nagymértékben eltér a Nürburgring csoportnak az alábbiakban bemutatott tevékenységeitől (lásd különösen a 6.1.5. pontot).

6.1.2. Az eladási ár

(238) A gazdasági folytonosság elkerülése érdekében az ajánlattételi eljárásba bevont eszközöket piaci áron kell értékesíteni.

(239) A piaci ár az az ár, amelyet a piaci feltételeknek megfelelően fellépő magánberuházók szabnak meg. (177)

(240) Németország nyilvános, átlátható, megkülönböztetés- és feltételmentes ajánlattételi eljárás során értékesítette az eszközöket olyan ajánlattevőnek, amely a legmagasabb garantált finanszírozású árajánlatot tette.

(241) A Nürburgring eszközeire vonatkozó, a részvételi szándék kifejezésére való felhívás egyrészről semmilyen korlátozást nem tartalmazott az ajánlatképes felekre vonatkozóan, azaz bármilyen jogalany nyújthatott be ajánlatot az ajánlattételi eljárás során.

(242) Másrészről az átláthatóság elvére való tekintettel az eladók minden ajánlattevőnek elegendő időt, valamint teljes körű és részletes tájékoztatást biztosítottak annak érdekében, hogy megfelelően tudják értékelni az eszközöket. A KPMG által írt, "A RING projekt - a végleges ajánlat benyújtásának folyamata" tárgyú levél szerint, amelyet 2013. október 17-én küldtek ki az érdeklődő beruházóknak, azok a beruházók, akik igazolhatóan rendelkeznek az indikatív ajánlatukban foglalt összeggel, teljes körű hozzáférést kapnak egy elektronikus adatszobához, megbeszélésen vehetnek részt az NBG vezetőségével, valamint lehetőségük lesz kérdéseik szervezett formában való feltevésére és a kapott válaszok meghallgatására. Másfelől azok az ajánlattevők, akik nem nyújtják be a fenti igazoló dokumentumokat és nem bizonyítják a szükséges finanszírozás rendelkezésre állását, korlátozott hozzáférést kapnak az elektronikus adatbázishoz és az eladók pénzügyi ismertetőjéhez, találkozhatnak a pénzügyi ismertető készítőivel, felkereshetik a helyszíneket, és részt vehetnek az eszközökre vonatkozó adásvételi szerződéstervezetek előzetes megbeszélésén.

(243) Az ajánlattételi eljárás során emellett mindvégig folyamatos volt a kommunikáció az eladók (KPMG) és az ajánlattételi eljárás adott lépésében való részvételre alkalmas összes ajánlattevő között, hogy ezen ajánlattevők minden vonatkozó információt és felvilágosítást megkapjanak - a kommunikáció egymással váltott levelek és e-mailek formájában, 2013 júliusa és 2014 augusztusa között zajlott. Így ezek az ajánlattevők választ kaptak a kérdéseikre és felvetéseikre, valamint mindenről értesültek az ajánlattétel további lépéseivel kapcsolatban. A fentiekkel összefüggésben a KPMG például a következő leveleket és e-maileket küldte az ajánlattevőknek: a) egy 2013. július 19-én kelt levél, amely indikatív ajánlatok benyújtására vonatkozó eljárásokról tájékoztatta az ajánlattevőket; b) egy 2013. szeptember 12-én kelt levél, amely az indikatív ajánlatok benyújtási határidejének meghosszabbítását ismertette; c) egy 2013. szeptember 19-én küldött e-mail, amelyet az egyik ajánlattevő (az ADAC) kapott a Nürburgring aktuális pénzügyi teljesítményéről; d) egy 2013. október 17-én kelt levél, amely a végleges ajánlat benyújtási eljárásáról tájékoztatta az egyik ajánlattevőt ([3. ajánlattevő]); e) egy 2013. október 28-án küldött e-mail, amely az érintettekkel való előzetes megbeszélés időpontjáról tájékoztatta az egyik ajánlattevőt ([2. ajánlattevő]); f) egy 2013. december 3-án kelt levél, amely arról tájékoztatta az egyik ajánlattevőt ([...]), hogy az általa benyújtott indikatív ajánlatot a továbbiakban figyelmen kívül hagyják, mivel az ajánlatot támogató felek visszavonták támogatásukat, alternatív finanszírozási partnereket pedig nem említettek, így tehát az ajánlatot pénzügyi szempontból nem tekintik biztosítottnak, a szerződéskötés valószínűségét pedig elégtelennek értékelik; g) egy 2013. december 11-én kelt levél, amely átfogó és világos magyarázatokat tartalmaz az egyik ajánlattevő (a(z) [3. ajánlattevő]) két nappal korábban, 2013. december 9-én küldött, különböző kérdéseket és felvetéseket tartalmazó levelére vonatkozóan; h) egy 2013. december 18-án kelt levél, amely átfogó és világos magyarázatokat tartalmaz az egyik ajánlattevő (a(z) [3. ajánlattevő]) hét nappal korábban, 2013. december 11-én küldött, különböző kérdéseket és felvetéseket tartalmazó levelére vonatkozóan; i) egy 2014. február 18-án küldött e-mail, amelyben az egy nappal korábban, 2014. február 17-én e-mailben benyújtott végleges ajánlata egyes pontjainak tisztázására és igazolására kérték meg az egyik ajánlattevőt ([3. ajánlattevő]), különösen arra, hogy az ajánlattevő többek között nyújtson be igazoló dokumentumot a kötelező erejű finanszírozási kötelezettségvállalására vonatkozóan, például kötelező írásbeli finanszírozási kötelezettségvállalás formájában, ismertesse a függőben lévő finanszírozási kötelezettségvállalások megszerzésének előirányzott időpontját, valamint becsülje meg a benyújtott ajánlatnak a pénzügyi feltételek szempontjából való véglegesítéséhez szükséges időt; valamint j) egy, az ajánlattevőtől hét nappal korábban, 2014. április 2-án kapott e-mailre 2014. április 9-én válaszképpen küldött e-mail, amely arról tájékoztatta az egyik ajánlattevőt ([3. ajánlattevő]), hogy a KPMG azóta sem kapott tájékoztatást az ajánlattevő által előirányzott finanszírozási struktúrával kapcsolatban, sem írásbeli igazolást az ajánlattevő ajánlatát támogató külső finanszírozási partnerektől.

(244) Harmadrészről a Németország által benyújtott adatok alapján kijelenthető, hogy az ajánlattevők között az ajánlattételi eljárás egyetlen szakasza során sem történt hátrányos megkülönböztetés. Amint ugyanis a fenti (235) preambulumbekezdés alapján az is egyértelmű, hogy minden ajánlattevőt tájékoztattak és értesítettek az ajánlattétel kiválasztási feltételeiről, szabályairól és eljárásairól, az indikatív és a végleges ajánlatok benyújtási határidejéről, e határidők meghosszabbításáról, a Nürburgring pénzügyi helyzetéről, az ajánlattévők által benyújtott indikatív és végleges ajánlatok hiányosságairól, valamint megválaszolták az ajánlattevők esetlegesen felmerülő kérdéseit. Azok az ajánlattevők azonban, akik megfeleltek az ajánlattétel kiválasztási feltételeinek, különösen annak, hogy nyújtsanak be külső finanszírozási partnerektől származó igazolást ajánlatuk pénzügyi fedezetének megerősítésére, részt vehettek a tárgyalásokon. A Bizottság azt is megállapítja, hogy egyik ajánlattevőnek sem ajánlottak kizárólagosságot a tárgyalások során, hanem a pénzügyi igazolást benyújtó ajánlattevőket ésszerű ideig azokkal az ajánlattevőkkel együtt kezelték, amelyek nem nyújtották be a fent említett pénzügyi igazolást, figyelembe véve, hogy a pénzügyi igazolás benyújtására a jövőben sor kerülhet.

(245) Az (54) preambulumbekezdésnek megfelelően az értékesítési szerződésben záradék is szerepel, amely szerint a felek akkor kötelesek teljesítésre, ha: 1) a Bizottság megtámadhatatlan határozatot hoz, amelyben arra utal, hogy sem a vevő, sem annak operatív vállalkozása nem kedvezményezettje a vizsgált visszatérítendő támogatásnak; valamint ha 2a) vagy lejárt a bizottsági határozat jogi úton való megtámadásának határideje, és nem történt fellebbezés; vagy 2b) fellebbezés esetén a továbbiakban megtámadhatatlan bírósági ítélet született, amely helyben hagyja a bizottsági határozatot. Németország elmondta, hogy ez a záradék azért született, mert az ajánlattevők egyike sem akarta vállalni az állami támogatás visszakövetelésével járó felelősség kockázatát, valamint hogy az eladók elfogadták a záradékot annak érdekében, hogy értékesíteni tudják az eszközöket, és hogy az eladók, ahogyan ez az első eszközvásárlási megállapodásban is szerepel, az ajánlattételi eljárás kezdetétől fogva kommunikálták az ajánlattevőknek, hogy készek megvitatni velük az állami támogatási eljárás következményeit (178). Németország ezenfelül kijelentette, hogy a Nürburgringnek nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági határozat feltételként szerepelt a Capricorn, a(z) [2. ajánlattevő] és a(z) [3. ajánlattevő] által átadott, javított eszközvásárlási megállapodásokban.

(246) Negyedrészről a jogi keretek miatti korlátozásoktól eltekintve az ajánlattevőkre vonatkozóan nem szabtak meg feltételeket, ahogyan ez a részvételi szándék kifejezésére való felhívásból és a KPMG által az ajánlattevőknek írott levelekből is világosan kiderül.

(247) Azaz maga a kiválasztási eljárás kellőképpen biztosította, hogy a vevőnek történő eszközértékesítésre piaci áron kerüljön sor. Így tehát a Bizottság megállapítja, hogy mivel az eszközöket nyilvános, átlátható, megkülönböztetés- és feltételmentes ajánlattételi eljárás során értékesítették egy olyan ajánlattevőnek, amely a legmagasabb garantált finanszírozást tartalmazó árajánlatot nyújtotta be, mindez piaci áron történt.

6.1.3. A vevő kiléte

(248) A Bizottságnak meg kell állapítania, hogy az eszközök új tulajdonosa nem áll semmilyen kapcsolatban az NG-vel, az MSR-rel és a CMHN-nel, hogy az új tulajdonosnak ne kelljen semmilyen kötelezettséget vállalnia az összeegyeztethetetlen állami támogatás visszatérítéséért.

(249) A Capricorn nem áll a társasági jog szerinti, illetve személyes közvetlen vagy közvetett kapcsolatban az NG-vel, az MSR-rel, a CMHN-nel, mint ahogy a tulajdonosaikkal vagy a Nürburgring korábbi bérlőivel sem. A Nürburgring csoport és tulajdonosai, illetve az új tulajdonos és tagjai között ezért nincs kapcsolat.

(250) Így tehát a Bizottság megállapítja, hogy a vevő az NG-től, az MSR-től és a CMHN-től független jogalany.

6.1.4. Az értékesítés időpontja

(251) A Bizottságnak értékelnie kell, hogy az ajánlattételi eljárás időpontja az összeegyeztethetetlen állami támogatás visszatérítésére irányuló bizottsági határozat kijátszásához vezethet-e.

(252) Ebben a konkrét esetben a Bizottság megállapítja, hogy a megmentési támogatásként bejelentett intézkedések fő vizsgálatának kiterjesztése után elindult a fizetésképtelenségi eljárás, illetve hogy az illetékes helyi bíróság 2012-ben kijelölte a felszámolókat. Az eszközök értékesítését 2013 májusában, vagyis azelőtt indították el a felszámolók, hogy a Bizottság bármilyen határozatot hozott volna a hivatalos vizsgálati eljárás lezárásáról. Minthogy a vevő ragaszkodik a bíróság előtt megtámadhatatlan végső bizottsági határozatot követő átvételhez, az értékesítési szerződés a visszatérítést elrendelő e határozat elfogadása után fog hatályba lépni, mint ahogy a fizetésképtelenségi eljárás is ezt követően fog lezárulni. A vevő a vételár első részletét e határozat elfogadását megelőzően fizette ki. Az értékesítési szerződés értelmében az eszközök átadása abban az időpontban válik esedékessé, amikor e határozat megtámadhatatlanná válik.

(253) Ebben az esetben a Bizottság úgy véli, hogy az, hogy az értékesítést az illetékes helyi bíróság által kijelölt felszámolók indították el, illetve hogy az eszközök átadása e határozat elfogadása előtt történt, kevésbé utal gazdasági folytonosságra, mint az, ha az értékesítésről szóló határozatot maguk a kedvezményezettek hoznák meg, illetve ha az értékesítés folyamata e határozat elfogadását követően kezdődne el.

6.1.5. A működés gazdasági logikája

(254) A gazdasági logikával kapcsolatos feltétel célja, hogy értékeljék, az eszközök vevője az előző tulajdonossal megegyező módon fogja-e alkalmazni az eszközöket, vagy segítségükkel más tevékenységet vagy stratégiát fog kidolgozni.

(255) A Bizottság úgy véli, hogy az új tulajdonosnak lehetősége nyílik a tevékenységeinek az NG-étől, az MSR-étől és a CMHN-től eltérő működési feltételekkel történő végzésére, és a saját üzleti modelljét fogja alkalmazni.

(256) A vevő nem fogja továbbvinni az eladók üzleti koncepcióját. A két meglévő versenypályát (a nagydíjaknak fenntartott és az északi pályát) a(z) [...] fogja felhasználni a jövőben [...] célra. A Capricorn ezért további létesítmények kivitelezését és a(z) [...] korszerűsítését tervezi. A "Nürburgring 2009" projekt II. részében épült létesítmények egy részének (például: [...]) használatával felhagynak. A hullámvasutat eladják. A kártyás fizetési rendszert is megszüntetik. A létesítményközponthoz tartozó bevásárlótérben [...].

(257) Ezen túlmenően a vevő tervei szerint a Nürburgringet turisztikai látványosságból technológiaközponttá és ipari parkká alakítják át. Fő tevékenységként [...] fognak végezni a versenypályákon. A(z) [...] révén [...] fognak kialakítani. A(z) [...] tevékenységnek a Nürburgring fog helyet adni. A vevő a következő területeken sokkal aktívabb lesz: [...].

(258) Az eszközök vevője így tehát nem a fizetésképtelen vállalatokkal megegyező módon fogja használni az eszközöket. Ellenkezőleg, a Capricorn a szinergialehetőségek felismerésével integrálni fogja azokat saját üzleti stratégiájába, ami igazolja az eszközvásárláshoz fűződő érdekét. A jelenlegi működési modellhez képest a Capricorn új eszközhasznosítási koncepciót dolgozott ki. Sőt, egyes eszközök működtetése strukturálisan veszteséges volt, ezért további átszervezésükre és optimalizálásukra lehet szükség.

(259) Az említett tényezők jól szemléltetik, hogy a Capricorn ajánlata mögött húzódó gazdasági logika nem a Nürburgring csoport gazdasági tevékenységének folytatásában áll, ehelyett a vállalat a csoport bizonyos eszközeinek és a munkaerő egy részének integrációjára törekszik, és saját gazdasági logikája szerint kíván működni.

(260) A Bizottság ezért megállapítja, hogy a működéssel kapcsolatos gazdasági logika lehetővé teszi az új tulajdonos számára, hogy az NG, az MSR és a CMHN eszközeit eltérő feltételekkel használja, és ne folytassa az említett vállalatok stratégiáját.

6.1.6. Az NG, az MSR és a CMHN gazdasági folytonosságának eszközértékesítéssel történő megszüntetése

(261) Az eszközöket nyilvános, átlátható, megkülönböztetés- és feltételmentes ajánlattételi eljárás során, az ott megállapított piaci áron értékesítették a legmagasabb garantált finanszírozású árajánlatot benyújtó ajánlattevőnek. Németország tájékoztatta a Bizottságot, hogy a vevő nem áll gazdasági vagy társasági kapcsolatban az NG-vel, az MSR-rel vagy a CMHN-nel. Az értékesítésről szóló határozat előbb született meg, mint bármilyen, a hivatalos vizsgálati eljárásban hozott esetleges elutasító bizottsági határozat. Végül, az új tulajdonos az NG, az MSR és a CMHN által alkalmazott feltételektől és üzleti modelltől eltérően fogja használni az eszközöket, és a vevő által végezni kívánt tevékenységek köre jelentősen el fog térni a Nürburgring csoport tevékenységeitől.

(262) A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy nincs gazdasági folytonosság az NG, az MSR, a CMHN és a Capricorn, azaz az eszközök vevője, illetve annak operatív vállalkozása között, amelyek így nem felelősek a kedvezményezettek által visszatérítendő állami támogatásokért.

6.1.7. Az értékesítés véglegesítésének bizottsági határozattól függő feltételessége

(263) Az eladók és a Capricorn közötti értékesítési szerződés tartalmaz egy olyan feltételt, amely alapján a Nürburgring eszközeinek értékesítése csak akkor lesz végleges, ha megtámadhatatlan bizottsági határozat kimondja, hogy a támogatást nem fogják visszafizettetni az eszközök vevőjével. A fenti (56) preambulumbekezdés értelmében ha nem születik megtámadhatatlan bizottsági határozat 2015 elejéig, az értékesített eszközöket 2015. január 1-je előtt az új vállalkozásnak adják el, amelyben az üzletrészek 95,1 %-a a vevő, 4,9 %-a egy független vagyonkezelő tulajdonába kerül. Habár a vagyonkezelő a hitelezők, nem pedig az állami támogatás fizetésképtelen kedvezményezettjeinek érdekében jár el, nem kell figyelembe vennie a hitelezők utasításait. Az új vállalkozás és az operatív vállalkozás között emellett bérleti szerződés jön létre, amely az értékesítési szerződés hatálybalépésének időpontjával egy időben fogja érvényét veszíteni. Az operatív vállalkozás a saját neve alatt, saját üzleti tervvel és a maga által megválasztott munkatársakkal fogja működtetni vállalkozását. Az operatív vállalkozás évente összesen [4,6-5,1] millió EUR bérleti díjat fog fizetni az új vállalkozásnak, ami a Nürburgring vállalatok felszámolás alá vont vagyonát fogja képezni (a csődvagyont gyarapító befizetéseket - kizárólag a hitelezők közötti felosztás érdekében - a felszámolók vagyonkezelői számlájára fogják utalni). A bizottság határozatának véglegesítését követően a vagyonkezelő átadja az új vállalkozásban meglévő üzletrészeit a vevőnek. Másrészt ha a vevő nem tudja teljesíteni a szerződéses fizetési kötelezettségeit, a vagyonkezelő értékesítheti az eszközöket. Ezen túlmenően a bizottsági határozat megsemmisítése esetén az eszközök azonnali értékesítés céljából visszakerülnek a felszámolókhoz, mivel a német fizetésképtelenségi jog szerinti felszámolási kötelezettség még ilyen esetben is továbbra is fennáll. Nincs lehetőség arra, hogy az új vállalkozás folytassa a Nürburgring vállalatok üzleti tevékenységeit.

(264) A Bizottság a megállapítja, hogy e konstrukció szerint:

a) a kedvezményezettek eszközeinek valós értékesítésére e határozat elfogadását követően négy hónappal kerül sor;

b) még ha az ügylet teljesítése későbbre datálódik is, a vevő a köztes idő alatt már az eszköztulajdonos vállalat többségi üzemeltetője lesz, míg az eszközök fennmaradó része a vagyonkezelő tulajdonába kerül, amely független a támogatás kedvezményezettjeitől, és a hitelezők utasításai sem vonatkoznak rá;

c) a visszatérítést nem függesztik fel; valamint

d) a kedvezményezettek visszafordíthatatlanul elhagyják a piacot, és nem folytatnak tevékenységet, illetve nem részesülnek semmilyen pénzforrásban. A kedvezményezettek felszámolására azonnal sor kerül, ha a követeléseiket és kötelezettségeiket rendezik, és a szükséges alakszerűségeket teljesítik (lásd az (55) preambulumbekezdést).

(265) A Bizottság továbbá megállapítja, hogy az ajánlattételi eljárás utolsó fordulójába bekerülő vagy majdnem bekerülő többi ajánlattevő hasonló feltételeket adott meg ajánlatában (179). A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy nincs oka vagy kockázata a visszatérítés kijátszásának, és hogy a kérdéses konstrukciót csupán a vállalkozás rendes felszámolása érdekében határozták meg.

6.2. AZ ESZKÖZÖK ELIDEGENÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS PANASZOK

6.2.1. Az első és a második panaszos panaszai

(266) A felszámolók és az 1-4. panaszos által közölt információk szerint a Bizottság nem tekinti indokoltnak az első és a második panaszos követeléseit. A Nürburgring eszközeit tizenegy különálló csoportra osztották. A felszámolók és az 1-4. panaszos által benyújtott adatok szerint a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ajánlattevők nyilvános, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás során egyetlen, több vagy akár az összes eszközre ajánlatot tehettek. Az, hogy végül az összes eszközt a Capricornnak, a legmagasabb garantált finanszírozású árajánlatot benyújtó ajánlattevőnek ítélték oda, önmagában nem igazolja a gazdasági folytonosságot (lásd fent a 6.2.7. szakaszt). A Bizottság azt is feltételezi, hogy az első és a második panaszos szándéka az volt, hogy elkerüljék a versenypálya magánberuházóknak történő átadását.

(267) Azok az ajánlattevők, mint például a második panaszos, akik csak bizonyos eszközcsoportokra pályáztak, azért nem kaptak értesítést a kötelező érvényű ajánlatok benyújtási határidejének 2014. február 17-ig való meghosszabbításáról, mert indikatív ajánlataik nem jutottak tovább a kiválasztási eljárás második szakaszába az alacsony árajánlat miatt; a Bizottság azonban úgy véli, hogy ezzel nem sérült az átláthatóság elve, mivel ezeket az ajánlattevőket tájékoztatták arról, hogy a szerződés odaítélését megelőzően bármikor tehetnek magasabb indikatív ajánlatot, és ha élnének az áremelés lehetőségével, a felszámolók vélelmezhetően értesítenék őket a szóban forgó határidő meghosszabbításáról az egyenlő bánásmód elvének megfelelően.

(268) A Bizottság ésszerű és hatékony lépésnek véli, hogy csak azok az ajánlattevők kaptak részletes tájékoztatást az eszközökről, amelyek kellően magas ajánlati árat adtak meg (amely tájékoztatás alapján az ajánlattevők értékelhetik többek között a jövőbeli beruházási igényeket). A Bizottság ezenkívül úgy véli, hogy az eljárás különböző szakaszaiban nyújtott tájékoztatást tekintve az ajánlattevők elegendő tájékoztatást kaptak az ajánlataik megtételéhez. Az első és a második panaszos ráadásul nem állt elő egyetlen olyan konkrét adattal sem, amely akadályozná, hogy ajánlatot tegyenek.

(269) Az ajánlattételi dokumentációban állítólag megemlített hosszú távú szerződéses kapcsolatokat tekintve a Bizottság megállapítja, hogy ebben az eszközértékesítési ügyletben a munka- és bérleti szerződéseket csak a jogszabályok által előírt esetekben adják át, valamint hogy a rendezvényszervezési szerződés elvben csak akkor tartható fenn, ha mindkét fél beleegyezik, és hogy az ilyen szerződések nem bírnak szükségszerűen nagy gazdasági jelentőséggel az eszközértékesítési ügylet szempontjából. Arra a kérdésre, hogy az NG működése új támogatás odaítélésével járt-e a Bizottság azt válaszolta, hogy az NBG-t a felszámolók ideiglenesen hozták létre 2014 végéig, hogy a fizetésképtelenségi és az ajánlattételi eljárás végéig működtesse az eszközöket. A nemzeti jog lehetővé teszi, hogy a fizetésképtelen vállalat egyik ideiglenes leányvállalata működtesse a vállalatot a fizetésképtelenségi eljárás során; ezt a felszámolók nem tilthatják meg. Ebben a konkrét esetben a felszámolók igazolták az NBG meglétének gazdasági okait is az NG, az MSR és az CMHN tekintetében, mivel szerintük az NBG megalapítása növelte az említett vállalatok eszközeinek értékét, és így egyúttal a felszámolás tárgyát. A Bizottság azonban felhívja a figyelmet az NBG megalapításának körülményeire, vagyis hogy az NBG a kedvezményezettek - az NG, az MSR és a CMHN leányvállalata -, a vállalatok jogutódja, mivel megkapta az összes eszközüket és kötelezettségüket, amelyek bármilyen ajánlattételi eljárás és értékelő jelentés figyelembevétele nélkül és hatályán kívül kerültek a birtokába, egyúttal a korábbi személyzet alkalmazásával és a korábbi üzletmenetet folytatva látja el feladatait. Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy gazdasági folytonosság áll fenn az NBG és a kedvezményezettek, az NG, az MSR és a CMHN között, ezért bármilyen, az NG-nek, az MSR-nek és a CMHN-nek juttatott összeegyeztethetetlen állami támogatást vissza kell fizettetni az NBG-vel.

(270) A Bizottság úgy véli, hogy az NBG és a ver.di elnevezésű szakszervezet közötti szerződés is azért jött létre, hogy az eszközök értékesítéséig elősegítse az NGB működését, és nem azért, hogy fenntartsa a Nürburgring gazdasági folytonosságát az értékesítés után. A munkaszerződéseket a németországi munkaügyi törvények, nem pedig a szakszervezettel kötött szerződések értelmében adta át az NBG a Capricorn számára. Az eladók és a Capricorn közötti gazdasági folytonosság hiányát tekintve a Bizottság szempontjából csak az fontos, hogy teljes mértékben a Capricorn hatáskörébe tartozik, hogy az NBG mely munkaszerződéseit nem veszi át, és hogy a Capricorn azt tervezi, hogy a munkaszerződések mintegy 20 %-át fogja visszautasítani.

(271) A Bizottság ezért megalapozatlannak találja és elutasítja az első és a második panaszos panaszait, mivel a kérdéses eszközöket nyilvános, átlátható, megkülönböztetés- és feltételmentes ajánlattételi eljárás részeként a legmagasabb, finanszírozási igazolást tartalmazó árajánlatot benyújtó ajánlattevőnek értékesítették.

6.2. 2 A harmadik panaszos panasza

(272) A Bizottság megállapítja, hogy a harmadik panaszos nem támasztotta alá indikatív és végleges ajánlatát a finanszírozást igazoló adatokkal; minderről az eladók a 2013. október 17-i, 2013. december 11-i, 17-i és 18-i keltezésű levelekben, valamint a 2014. február 18-én és április 9-én küldött e-mailekben tájékoztatták a harmadik panaszost. A harmadik panaszos ugyanis sem az értékesítési szerződés hitelezői bizottság általi 2014. március 11-i odaítéléséig, sem azt követően nem igazolta az ajánlata finanszírozását, ami pedig indokolhatta volna, hogy az eladók egyik olyan ajánlatnak se ítéljék oda a szerződést, amely bizonyítékot tartalmazott a finanszírozásra, ehelyett várjanak, hogy a harmadik panaszos benyújtsa az ajánlatához tartozó igazoló adatokat. Mindezt különösen az alábbiak támasztják alá: a) a 2014. február 21-én kelt levelében a harmadik panaszos bizakodott, hogy a következő 2-5 hétben az összes kötelező erejű pénzügyi kötelezettségvállalást megszerzi; b) a 2014. március 11-én kelt levelében a harmadik panaszos azt állította, hogy 2014. március 31-ig az összes kötelező erejű pénzügyi kötelezettségvállalást benyújtja; és c) és egy aláírást nem tartalmazó, a beruházási bank és a(z) [...] tanácsadói vállalat által írott, 2014. március 31-én kelt levélben, amelyet a harmadik panaszos 2014. április 2-án küldött a KPMG-nek, azt állították, hogy egy lehetséges befektető [...] millió EUR finanszírozást nyújt a harmadik panaszosnak a Nürburgring eszközeinek megvásárlására; ugyanakkor az állítólagos finanszírozáshoz megfelelő átvilágítást és a végleges dokumentumok elkészítését és benyújtását várták el az összes féltől, illetve a levélben nem nevezték meg az említett lehetséges vevőt. Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a harmadik panaszos azután sem bocsátotta az eladók rendelkezésére a Nürburgring eszközeinek megvásárlását finanszírozó konkrét pénzügyi partner kötelezettségvállalását, hogy a Nürburgring eszközeit a Capricornnak ítélték oda. A harmadik panaszos ehelyett csak a következőket bocsátotta az eladók rendelkezésére: a) egy végleges ajánlat, amely 30 millió EUR-ról szóló kötelezettségvállalásra hivatkozott, de nem tartalmazta ennek igazolását például a konkrét pénzügyi partner által nyújtott kötelező erejű finanszírozási kötelezettségvállalást tartalmazó levél formájában, egyúttal a harmadik panaszos sem az elintézendő finanszírozási kötelezettségvállalások megszerzésének, sem az ajánlat kereskedelmi feltételeket érintő véglegesítésének a konkrét határidejéről nem közölt részleteket; b) egy aláírás nélküli levél, egy meg nem nevezett beruházó általi finanszírozásra utalva, amely továbbra is a felek átvilágításának kielégítő lezárásától és a végleges dokumentáció rendelkezésre bocsátásától függ (2014. március 31-én kelt [...] levél). A Bizottság azt is megállapítja, hogy semmi nem igazolja, hogy a Jupiter Financial Group 2014. március 26-ra datálható állítólagos finanszírozási kötelezettségvállalása valaha eljutott az eladókhoz. A Bizottság ezenkívül megállapítja, hogy az eladók azért nem hosszabbították meg a harmadik panaszos ajánlatához tartozó finanszírozási igazolás benyújtásának határidejét, mert a(z) [2. ajánlattevő] ebben az esetben nagy eséllyel visszavonta volna ajánlatát. A 2014. január 13-án kelt, a(z) [2. ajánlattevő] képviselője által a KPMG számára küldött e-mailben a(z) [2. ajánlattevő] például kijelentette, hogy az összes értékesítési követelményének teljesülnie kell 2014. április 3-a előtt, máskülönben a(z) [2. ajánlattevő] visszavonja ajánlatát. Sőt, az eladók úgy vélték, hogy az eszközök idővel veszíthetnek értékükből, ami azzal is magyarázható, hogy a vevőnek egyre kisebb a befolyása a soron következő 2014. évi évadra, és meg kell kezdeni a 2015. évi szerződések megkötését. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a harmadik panaszost nem akadályozták abban, hogy finanszírozási igazolást nyújtson be a megerősítő ajánlatához az eljárás utolsó szakaszában, mindaddig, amíg a végleges eszközvásárlási megállapodás aláírására sor nem került. A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy az eladók viselkedése megfelel egy piacgazdasági eladó magatartásának. A harmadik panaszos ajánlatának értékelése így tehát megfelel a piaci feltételeknek.

(273) A Bizottság ugyanakkor megállapítja, hogy az eladók egyeztettek a(z) [2. ajánlattevővel], és lefolytatták a(z) [2. ajánlattevővel] és a Capricornnal az eszközvásárlási megállapodással kapcsolatos tárgyalások utolsó szakaszát tekintettel a [2. ajánlattevő] [32-39] millió EUR-s ajánlatára (lásd a 10. táblázatot) és a Capricorn és a(z) [...] közötti igazolt tárgyalásra, amely az utóbbi bank 2014. március 10-i pénzügyi kötelezettségvállalását eredményezte. A Capricorn ajánlatának értékelését tekintve a Bizottság megállapítja, hogy a Capricorn benyújtotta pénzügyi partnerének ([...]) kötelezettségvállalását egy [41-49] millió EUR-s kölcsön tekintetében. A 2014. március 10-én kelt kötelezettségvállalást 2014. március 11-én küldték el az eladóknak, aznap, amikor a hitelezői bizottság ülést tartott, amely ülésen döntést kívántak hozni a Nürburgring eszközeinek odaítéléséről. A Capricorn által tett kötelezettségvállalás magasabb volt a(z) [2. ajánlattevő] [32-39] millió EUR-s ajánlatánál. A Bizottság azt is megállapítja, hogy a Capricorn összes eszközre vonatkozó ajánlata 77 millió EUR volt, azaz magasabb a(z) [2. ajánlattevő] [47-52] millió EUR-s ajánlatánál. A(z) [2. ajánlattevő] ajánlatából [30-33] millió EUR kifizetését 2014-ben irányozták elő, az ajánlati árból azonban [22-27] millió EUR 2015 márciusáig zárolt számlán marad, a fennmaradó [16,5-18] millió EUR kifizetését pedig 2016-ra, 2017-re és 2018-ra tervezik.

(274) Ezenfelül azzal a feltétellel kapcsolatban, miszerint az eladók és a Capricorn közötti értékesítési szerződés alapján a Nürburgring eszközeinek értékesítése csak akkor lesz végleges, ha egy megtámadhatatlan bizottsági határozat kimondja, hogy a támogatást nem fogják visszafizettetni az eszközök vevőjével, a Bizottság megállapítja, hogy a harmadik panaszosnak a felszámolók és Németország által benyújtott, javított szerződései idevágó részeinek rendelkezései szerint a vevő és/vagy eladó jogosult elállni a szerződéstől, ha a Bizottság nem hoz megengedő határozatot (a 2014. január 14-i szerződéstervezetben meghatározottak szerint) 2014. július 15-ig vagy (a 2014. február 14-i, javított szerződéstervezetben meghatározottak szerint) 2014. december 31-ig. A Bizottság azt is megállapítja, hogy nem határoztak meg határidőt az elállási jog gyakorlására.

(275) A harmadik panaszos további felvetéseit tekintve a Bizottság a következőket állapítja meg:

a) A Bizottság úgy véli, hogy a harmadik panaszostól nem várták el az NBG meglévő szerződéseinek vagy kötelezettségeinek átvételét (kivéve azokat a szerződéseket - például bizonyos munka- vagy bérleti szerződéseket -, amelyek a jog rendelkezései szerint automatikusan átkerülnek hozzá). Az eladók a KPMG 2013. december 11-én kelt levelében egyértelműen tájékoztatták a harmadik panaszost erről. A Bizottság ezenfelül úgy véli, hogy az, hogy a harmadik panaszos milyen mértékben kívánja átvenni ezeket a szerződéseket, teljes mértékben tőle és a Nürburgringgel kapcsolatos üzleti és hasznosítási elképzelésétől függ. Sőt, a Bizottság semmilyen bizonyítékot nem talált arra nézve, hogy az ügyleti koncepciót módosították volna az ajánlattételi eljárás során, illetve - a harmadik panaszos kivételével - bármelyik ajánlattevő panasszal élt volna az ügyleti struktúra állítólagos módosításával kapcsolatosan. Arra, hogy a többi ajánlattevő nem emelt panaszt, a KPMG 2013. december 11-én kelt levelében tájékoztatták a harmadik panaszost.

b) Az ajánlattételi eljárás nem volt indokolatlanul hosszú.

c) A 2013. december 17-én kelt levélben az eladók tájékoztatták a harmadik panaszost a megerősítő ajánlat benyújtásának 2014. február 17-i határidejéről. Arról is tájékoztatták, hogy az eladók akár röviddel a meghosszabbított határidő után kiválaszthatják azokat a feleket, akik az ajánlattételi eljárás további szakaszába léphetnek. A kiválasztott ajánlattevőket semmi nem akadályozta abban, hogy módosítsák megerősítő ajánlataikat vagy akár a határidőt követően nyújtsák be a finanszírozási igazolást, mindaddig, amíg a végleges eszközvásárlási megállapodás aláírására sor nem került (180). A 2014. február 17-i határidőt így tehát meghosszabbították, hogy elegendő időt adjanak az összes ajánlattevőnek ajánlatuk módosítására, valamint a finanszírozási igazolás, illetve új ajánlatok benyújtására. Mivel az eljárás módosításáról minden továbbjutó ajánlattevő tudott, nem sérült az átláthatóság és egyenlő bánásmód elve.

d) Mivel az eladók minden elérhető információt ugyanabban az időpontban, legalább három héttel azelőtt a végleges hitelezői bizottsági döntés előtt az ajánlattevők rendelkezésére bocsátottak, amelynek részeként a Capricornnak ítélték az eszközöket, elegendő idő volt az ajánlatok elkészítésére és véglegesítésére, ezenkívül az átláthatóság elve is teljesült. A Bizottság ezenfelül megállapítja, hogy az eladók a 2013. július 19-én, 2013. október 17-én és 2013. december 17-én kelt levélben előzetesen, megfelelő módon tájékoztatták a harmadik panaszost az ajánlattételi eljárás szabályairól. A szükséges információk hozzáférhetőségét tekintve sem sérült az ajánlattevőket megillető egyenlő bánásmód elve, mivel az ajánlattételi eljárás szóban forgó szakaszába kiválasztott ajánlattevők azonos tájékoztatást kaptak.

e) Semmi nem igazolja, hogy a Capricorn az eszközvásárlási megállapodás aláírását megelőzően tárgyalt volna egy sörbeszállítóval vagy a "Rock am Ring" fesztivál szervezőivel. A felszámolók szerint az NBG folytatta le az összes ide tartozó tárgyalást.

f) Az, hogy az eszközvásárlási megállapodást a két legjobb ajánlattevő (a Capricorn és a(z) [2. ajánlattevő]) a hitelezői bizottság 2014. március 11-i ülése előtt közjegyzővel hitelesítette, nem utal arra, hogy sérül az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elve. Semmi nem igazolja, hogy a Capricorn tudomást szerzett az ajánlattételi eljárás eredményéről a hitelezői bizottság 2014. március 11-i ülése előtt.

g) Az ajánlattevők közül egyik sem nyújtott finanszírozási garanciát a teljes vételárra vonatkozóan. Az eladók ezért nem sértették meg az egyenlő bánásmód elvét azáltal, hogy ténylegesen enyhítették a garantált finanszírozásra irányuló követelményt az ajánlattételi eljárás során.

h) Az eszközvásárlási megállapodás javítására vonatkozó rendelkezés a kereskedelmi tárgyalás része volt, az állami támogatás szempontjából nem bír jelentőséggel.

i) Az eladók azért vizsgálták meg a harmadik panaszos ajánlatát környezeti szempontok szerint, mert a panaszos nem nyújtott be finanszírozási igazolást az ajánlatához. Az említett szempontok nem szerepeltek a sikeres ajánlattevő kiválasztásának feltételei között. Éppen ezért nem voltak hatással az ajánlattételi eljárás eredményére.

j) A harmadik panaszos azon állítását tekintve, hogy a kérdéses ajánlattételi eljárás során a Capricorn és az eladók ugyanattól, nevezetesen a(z) [...] ügyvédi irodától, illetve különösen annak egyik ügyvédjétől kaptak állami támogatással kapcsolatos tanácsokat, a Bizottság megállapítja, hogy a német hatóságok nyilatkozata szerint a szóban forgó ügyvédi iroda és ügyvédjei: a) nem adtak tanácsot az ajánlattételi eljárásban részt vevő eladóknak (a felszámolóknak és a hitelezői bizottságnak sem); b) nem volt hozzáférésük a többi érdekelt beruházó ajánlatainak tartalmához; c) csak azokról az információkról szereztek tudomást az ajánlattételi eljárással kapcsolatosan, amelyek az adatszobában és a sajtóban elérhetők voltak; és d) nem adtak ajánlást az eladóknak, illetve a hitelezői bizottság tagjainak. Azzal az ügyvéddel kapcsolatban, akire a harmadik panaszos panaszában utalt, Németország a következő magyarázatot adta: a) a szóban forgó ügyvéd 2012 májusa és 2013 áprilisa között állt a tartomány alkalmazásában, vagyis az ajánlattételi eljárás 2013. júniusi indítása előtt; b) semmilyen kapcsolatban nem állt a tartománnyal vagy a Németországi Szövetségi Köztársasággal az ajánlattételi eljárás során; c) soha nem adott tanácsot a tartománynak vagy az eladóknak az ajánlattételi eljárás során; d) a 2013. június 20-i tartományi parlamenti meghallgatáson független képviselőként vett részt a Nürburgring versenypálya nagyközönség általi használatára vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban. Németország továbbá elmondta, hogy az ajánlattétel állami támogatási vonatkozásairól, vagyis hogy az ajánlattételi eljárást nyilvános, átlátható, megkülönböztetés és feltételmentes módon kellett lefolytatni, hogy a vevőnek ne kelljen visszafizetnie a Nürburgring-eszközök eladóinak nyújtott összeegyeztethetetlen állami támogatást, minden ajánlattevőt tájékoztattak: a) azokban a bizottsági határozatokban, amelyek 2012. március 21-én megindították, majd 2012. augusztus 7-én kiterjesztették a hivatalos vizsgálati eljárást; b) az eladók segítségével, az ajánlattételi adatszobában közzétett releváns dokumentumok révén, a Bizottság és Németország közötti, a témával kapcsolatos levélváltásokat is ideértve; és c) a Bizottság kialakult határozathozatali gyakorlata révén.

(276) A Bizottság ezért megalapozatlannak találja és elutasítja a harmadik panaszos panaszait, mivel a kérdéses eszközöket nyilvános, átlátható, megkülönböztetés- és feltételmentes ajánlattételi eljárás részeként a legmagasabb, finanszírozási igazolást tartalmazó árajánlatot benyújtó ajánlattevőnek értékesítették.

6.2.3. A negyedik panaszos panasza

(277) A 10. táblázatban feltüntetett összehasonlítás szerint a Capricorn ajánlata magasabb értékesítési árbevételt eredményez, mint a(z) [2. ajánlattevő] ajánlata.

(278) A negyedik panaszos felvetéseit tekintve a Bizottság a következőket állapítja meg:

a) A Bizottság tudomásul veszi a felszámolók nyilatkozatát, amelyben kijelentik, hogy az eladók kellően biztosítottnak találták a(z) [2. ajánlattevő] és a Capricorn által benyújtott ajánlatok finanszírozását, bár egyik ajánlat sem érte el a legmagasabb biztosítottsági szintet. A 2014. február 24-én kelt levelében a(z) [2. ajánlattevő] tájékoztatta az eladókat a csoport pénzügyi alkalmasságáról, jelezve, hogy mintegy [930-1030] millió EUR érhető el a beruházáshoz. A Bizottság azt is megállapítja, hogy a 2014. március 10-én kelt finanszírozási kötelezettségvállalás olyan hiteleszközt hozott létre([...]), amely összesen legfeljebb [41-49] millió EUR adósságfinanszírozást biztosított a Capricorn javára.

b) Az előzetes fizetéseket tekintve, ha a Bizottság megtámadhatatlan határozata 2014-ben megszületik, az eladók a(z) [2. ajánlattevő] esetében [30-33] millió EUR-hoz, a Capricorn esetében [58-63] millió EUR-hoz (valamint az NBG 6 millió EUR pénzforgalmához) fértek volna hozzá.

c) A negyedik panaszos és a felszámolók észrevételeit egyaránt figyelembe véve összességében nem egyértelmű, hogy a Capricorn ajánlatának megvalósulási kockázata magasabb volt-e a(z) [2. ajánlattevőjénél].

d) A (48) preambulumbekezdésben említett kiválasztási feltételeket tekintve elmondható, hogy az ajánlattevők teljesítőképessége nem szerepelt a kiválasztási feltételek között.

e) A (48) preambulumbekezdésben említett kiválasztási feltételeket tekintve elmondható, hogy az értékesítést követő beruházás mértéke nem szerepelt a feltételek között.

f) Az eladók megfelelő színvonalon kommunikáltak a(z) [2. ajánlattevővel] az ajánlattételi eljárás során. A(z) [2. ajánlattevőt] nem akadályozták abban, hogy a hitelezői bizottság 2014. március 11-i üléséig növelje az ajánlati árat vagy módosítsa ajánlatát.

(279) A Bizottság ezért nem találta megalapozottnak, hogy a(z) [2. ajánlattevőt] megkülönböztetés érte volna az ajánlattételi eljárás során. Nem megalapozott az a panasz, hogy a(z) [2. ajánlattevő] kedvezőtlenebb bánásmódban részesült a többi ajánlattevővel, köztük a Capricornnal összevetve. Meg kell jegyezni, hogy a(z) [2. ajánlattevő] megerősítő ajánlatot nyújtott be, részt vett a szerződéses feltételekkel kapcsolatos tárgyaláson, és mint a második legjobb, garantált finanszírozású ajánlatot benyújtó ajánlattevő, aláírhatta a szerződéstervezet végleges változatát. A Bizottság végrehajtható határozataira vonatkozó feltételt figyelembe véve - [7,1-7,6] millió EUR kivételével - a(z) [2. ajánlattevő] által kifizetett összeget zárolt számlán tartották volna, és vagy egy megtámadhatatlan bizottsági határozat megléte esetén, vagy abban az esetben utalták volna tovább az eladóknak, ha a vevő annak ellenére nem áll el a szerződéstől, hogy 2015. március 31-ig nem születik ilyen végrehajtható bizottsági határozat (az elállási joghoz adott határidő meghosszabbíthatóságát nem zárták ki).

(280) A Bizottság ezért megalapozatlannak találja és elutasítja a negyedik panaszos panaszait, mivel a kérdéses eszközöket nyilvános, átlátható, megkülönböztetésmentes és feltételek nélküli ajánlattételi eljárás részeként a legmagasabb, finanszírozási igazolást tartalmazó árajánlatot benyújtó ajánlattevőnek értékesítették.

6.2.4. Következtetés

(281) A fentiek miatt és a rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság sem az NG, az MSR és a CMHN eszközeinek értékesítésére kiírt nyilvános, átlátható, megkülönböztetés- és feltételmentes ajánlattételi eljárás elveinek megsértését, sem a Capricorn árajánlatánál magasabb, garantált finanszírozású árajánlatok meglétét nem találta megalapozottnak.

7. KÖVETKEZTETÉS

(282) A Bizottság megállapítja, hogy a 2. intézkedés egy része (az FSZ-nek nyújtott kölcsön), valamint a 8., 11. és 15. intézkedés nem minősül állami támogatásnak az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében.

(283) A Bizottság megállapítja, hogy Németország jogszerűtlenül, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (3) bekezdését megsértve hajtotta végre az 1. intézkedést, a 2. intézkedés egy részét (az NG által az EWN, az MAN, a TTI, a Camp4Fun, a BWN1, a BWNB és a BWN2 számára nyújtott kölcsönöket), valamint a 3-7., 9-10., 12-14. és 16-19. intézkedést.

(284) A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az 1. intézkedés, a 2. intézkedés egy része (az NG által az EWN, az MAN, a TTI, a Camp4Fun, a BWN1, a BWNB és a BWN2 számára nyújtott kölcsönök), valamint a 3-7., 9-10., 12-14. és 16-19. intézkedés, amelyeket a Nürburgring GmbH, a Motorsport Resort Nürburgring GmbH, a Congress- und Motorsport Hotel Nürburgring GmbH, a Cash Settlement and Ticketing GmbH, a Nürburgring Automotive GmbH, az Erlebnispark Nürburgring GmbH & Co. KG, a Motorsport Akademie Nürburgring GmbH & Co. KG, a Test & Training International GmbH, a Bike World Nürburgring GmbH, a BikeWorld Nürburgring Besitz GmbH, a BikeWorld Nürburgring GmbH, a Camp 4 Fun GmbH & Co. KG, az IPC Gesellschaft für internationale Projektcoordination mbH, illetve az MI-Beteiligungs- und Verwaltungs GmbH javára hoztak, a 107. cikk (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősült, és összeegyeztethetetlen a belső piaccal, mivel nem teljesülnek a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás idevágó feltételei, és semmilyen más összeegyeztethetőségi jogalapot nem határoztak meg.

(285) A Bizottság azt is megállapítja, hogy:

- a Nürburgring GmbH, a Motorsport Resort Nürburgring GmbH és a Congress- und Motorsport Hotel Nürburgring GmbH eszközeinek értékesítése nem minősül állami támogatásnak,

- a Nürburgring GmbH, a Motorsport Resort Nürburgring GmbH és a Congress- und Motorsport Hotel Nürburgring GmbH eszközeinek értékesítése nem eredményez gazdasági folytonosságot a Nürburgring GmbH, a Motorsport Resort Nürburgring GmbH és a Congress- und Motorsport Hotel Nürburgring GmbH, valamint a Capricorn NÜRBURGRING Besitzgesellschaft GmbH, az eszközeik új tulajdonosa, illetve leányvállalatai között. Ezért az összeegyeztethetetlen állami támogatás lehetséges visszatérítése nem érinti a Capricorn NÜRBURGRING Besitzgesellschaft GmbH-t, az eszközök ajánlattételi eljárás során kiválasztott vevőjét, illetve annak leányvállalatait,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Németország által végrehajtott következő intézkedések nem minősülnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében vett támogatásnak:

A 2. intézkedés egy része:

- a Nürburgring GmbH által a Fahrsicherheitszentrum am Nürburgring GmbH & Co. KG-nak 2002. április 12-e és 2008 márciusa között nyújtott, összesen 646 738,12 EUR kölcsön;

8. intézkedés:

- az Investitions- und Strukturbank Rheinland-Pfalz GmbH banktól a Nürburgring GmbH-nak 2010. július 28-án96 574 200 és 113 590 800 EUR összegben, a Motorsport Resort Nürburgring GmbH-nak 92 000 000 EUR összegben és a Congress- und Motorsport Hotel Nürburgring GmbH-nak 23 100 000 EUR összegben nyújtott kölcsön;

11. intézkedés:

- a Rheinland-Pfälzische Gesellschaft für Immobilien und Projektmanagement GmbH által a Motorsport Resort Nürburgring GmbH-nak 2008. május 27-e és 2009. július 7-e között nyújtott, összesen 85 484 000 EUR kölcsön;

15. intézkedés:

- a Mediinvest GmbH által a Motorsport Resort Nürburgring GmbH üzletrészei 49,5 %-ának 2010. március 25-én, 1 EUR vételárért történő átadása a Nürburgring GmbH-nak,

- a Geisler & Trimmel General Contractor GmbH által a Motorsport Resort Nürburgring GmbH üzletrészei 33,8 %-ának 2010. március 25-én, 1 EUR vételárért történő átadása a Nürburgring GmbH-nak,

- a Weber Projektierungs- und Realisierungs GmbH által a Motorsport Resort Nürburgring GmbH üzletrészei 6,7 %-ának 2010. március 25-én, 1 EUR vételárért történő átadása a Rheinland-Pfälzische Gesellschaft für Immobilien und Projektmanagement GmbH-nak,

- a Nürburgring GmbH, a Motorsport Resort Nürburgring GmbH és a Congress- und Motorsport Hotel Nürburgring GmbH eszközeinek értékesítése nem minősül állami támogatásnak.

2. cikk

A Németország által az alábbi intézkedések révén jogellenesen, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével nyújtott állami támogatások nem egyeztethetők össze a belső piaccal.

Az állami támogatást a következő formában nyújtották:

1. intézkedés:

- a Rajna-vidék-Pfalz tartomány által a Nürburgring GmbH számára 2002. május 1-jén2 179 000 EUR és 2004. december 21-én22 839 241 EUR összegben a tőketartalékba történő befizetés formájában biztosított tőke,

- a Rajna-vidék-Pfalz tartomány által a Nürburgring GmbH-nak 2004. augusztus 31-én4 398 300 EUR, 2007. szeptember 4-én9 000 000 EUR összegben, valamint Ahrweiler járás részéről 2004. augusztus 31-én488 700 EUR és 2007. szeptember 4-én1 000 000 EUR összegben sajáttőke-emelés formájában nyújtott tőke;

A 2. intézkedés egy része:

- a Nürburgring GmbH által az Erlebnispark Nürburgring GmbH & Co. KG-nak 2006. január 1-je és 2009. április 29-e között nyújtott, összesen 6 195 170,02 EUR kölcsön,

- a Nürburgring GmbH által a Motorsport Akademie Nürburgring GmbH & Co. KG-nak 2002. december 10-én nyújtott 100 000 EUR kölcsön,

- a Nürburgring GmbH által a Test & Training International GmbH-nak 2002. augusztus 15-én nyújtott 25 000 EUR kölcsön,

- a Nürburgring GmbH által a Camp 4 Fun GmbH & Co. KG-nak 2009. május 26-a és 2009. december 18-a között nyújtott, összesen 450 000 EUR kölcsön,

- a Nürburgring GmbH által a BikeWorld Nürburgring Besitz GmbH-nak 2003. október 17-e és 2004. október 27-e között nyújtott, összesen 500 000 EUR kölcsön,

- a Nürburgring GmbH által a Bike World Nürburgring GmbH-nak 2004. február 4-e és 2005. július 22-e között nyújtott, összesen 1 660 000 EUR kölcsön,

- a Nürburgring GmbH által a BikeWorld Nürburgring GmbH-nak 2005. szeptember 20-a és 2007. április 4-e között nyújtott, összesen 1 600 000 EUR kölcsön;

3. intézkedés:

- a Rajna-vidék-Pfalz tartomány által a Nürburgring GmbH-nak 2003. június 30-a és 2010. május 11-e között nyújtott, összesen 399 805 370 EUR kölcsön;

4. intézkedés:

- a Nürburgring GmbH által a Motorsport Resort Nürburgring GmbH-nak 2007. december 27-én nyújtott 300 000 EUR kölcsön;

Az 5. intézkedés egy része:

- a Nürburgring GmbH által a Cash Settlement and Ticketing GmbH-nak 2008. augusztus 27-e és 2011. április 18-a között nyújtott, összesen 11 032 060 EUR kölcsön,

- az NG által 2009. december 23-án a CST-nek küldött megerősítő levél, amely arra kötelezi az NG-t, hogy 2011. december 31-ig tegye meg a CST fizetésképtelenségének megelőzéséhez szükséges intézkedéseket,

- az NG CST-vel szembeni 10,4 millió EUR összegű követeléseinek hátrasorolása, amelyről az NG 2010. december 13-án nyilatkozott;

6. intézkedés:

- a Nürburgring GmbH által az IPC Gesellschaft für internationale Projektcoordination mbH számára összesen 640 000 EUR összegben kifizetett szolgáltatási díj a magánbefektetők felkutatását is magában foglaló szolgáltatásokért,

- a Nürburgring GmbH által a Motorsport Resort Nürburgring GmbH-nak 2008. október 15-én nyújtott 2 941 000 EUR kölcsön;

7. intézkedés:

- a Nürburgring GmbH által a MI-Beteiligungs- und Verwaltungs GmbH számára kifizetett 1 476 830,88 EUR összegű ellentételezés a MI-Beteiligungs- und Verwaltungs GmbH-nak a Cash Settlement and Ticketing GmbH mint kölcsönvevő felé fennálló követeléseinek a Nürburgring GmbH-ra 2009. április 17-én történő engedményezéséért;

9. intézkedés:

- a Rajna-vidék-Pfalz tartomány által 2010. július 28-án96 574 200 és 113 590 800 EUR összegben a Nürburgring GmbH-nak, 92 000 000 EUR összegben a Motorsport Resort Nürburgring GmbH-nak és 23 100 000 EUR összegben a Congress- und Motorsport Hotel Nürburgring GmbH-nak juttatott kezességvállalás, a Nürburgring GmbH, a Motorsport Resort Nürburgring GmbH és a Congress- und Motorsport Hotel Nürburgring GmbH 8. intézkedésben nyújtott kölcsönből fakadó kötelezettségeinek teljesítésére;

10. intézkedés:

- a Nürburgring GmbH által a piaci ár alatt rögzített bérleti díj, amely 2010. május 1-je és 2012. október 31-e között 9 millió EUR előnyhöz juttatta a Nürburgring Automotive GmbH-t;

12. intézkedés:

- a Rajna-vidék-Pfalz tartomány által az Investitions- und Strukturbank Rheinland-Pfalz GmbH-nak biztosított kezességvállalás, aminek révén a Motorsport Resort Nürburgring GmbH 85 484 000 EUR összegű kölcsönt kapott;

13. intézkedés:

- a Rajna-vidék-Pfalz tartomány által a Nürburgring GmbH-nak a tartomány szerencsejáték-adóból származó bevételeiből 2009. december 29-én 1,6 millió EUR, 2010. október 29-én 3,2 millió EUR és 2011. március 29-én 3,2 millió EUR összegben nyújtott támogatások;

14. intézkedés:

- a Rajna-vidék-Pfalz tartomány által a Nürburgring GmbH-nak 2007. augusztus 21-én 20 millió EUR, 2009. december 22-én 10 millió EUR, 2010. december 28-án 4,65 millió EUR, 2011. április 26-án 3,2 millió EUR, valamint 2011. december 9-én további 4,95 millió EUR összegben nyújtott kölcsönök,

- a Rajna-vidék-Pfalz tartomány által a Nürburgring GmbH számára nyújtott 20 millió EUR összegű kölcsönből származó követelések 2007. augusztus 29-i hátrasorolása;

16. intézkedés:

- a Rajna-vidék-Pfalz tartomány által a Nürburgring GmbH-nak 2011. január 11-én nyújtott 40 405 000 EUR kölcsön,

- a Rajna-vidék-Pfalz tartomány által a Nürburgring GmbH-nak 2011 júliusában nyújtott 13,5 millió EUR támogatás;

17. intézkedés:

- a Nürburgring GmbH által a Nürburgring Automotive GmbH-nak a Formula-1-es koncessziós szerződés alapján 2010. december 13-a és 2012. november 27-e között nyújtott kompenzáció;

18. intézkedés:

- az 1,473 millió EUR kamat megfizetésének Investitions- und Strukturbank Rheinland-Pfalz GmbH bank általi átütemezése a Nürburgring GmbH javára 2012. május 15-én,

- az 1,205 millió EUR kamat megfizetésének Investitions- und Strukturbank Rheinland-Pfalz GmbH bank általi átütemezése a Motorsport Resort Nürburgring GmbH javára 2012. május 15-én,

- a 303 000 EUR kamat megfizetésének Investitions- und Strukturbank Rheinland-Pfalz GmbH bank általi átütemezése a Congress- und Motorsport Hotel Nürburgring GmbH javára 2012. május 15-én;

19. intézkedés:

- a Rajna-vidék-Pfalz tartománynak a 8. intézkedésből származó, a Nürburgring GmbH-val, a Motorsport Resort Nürburgring GmbH-val és a Congress- und Motorsport Hotel Nürburgring GmbH-val szemben fennálló követelései 2012. május 15-i hátrasorolása, a hátrasorolt követelésnek a hátrasorolásról szóló határozat elfogadásával egy időben fennálló összegéig, legfeljebb 254 millió EUR-ig,

- a Rajna-vidék-Pfalz tartomány által 2012. május 15-én a Nürburgring GmbH, a Motorsport Resort Nürburgring GmbH és a Congress- und Motorsport Hotel Nürburgring GmbH számára nyújtott kezességvállalás - a 8. intézkedés során nyújtott kölcsönökből származó kötelezettségeik teljesítésére - 254 millió EUR értékben.

3. cikk

(1) Németország visszafizetteti az összeegyeztethetetlen és a 2. cikkben említett állami támogatást a kedvezményezettekkel, köztük a Nürburgring GmbH, a Motorsport Resort Nürburgring GmbH és a Congress- und Motorsport Hotel Nürburgring GmbH jogutódjával, a Nürburgring Betriebsgesellschaft mbH-val.

(2) Bármely összeegyeztethetetlen állami támogatás lehetséges visszafizettetése nem vonatkozik a Capricorn NÜRBURGRING Besitzgesellschaft GmbH-ra, azaz az eszközök ajánlattételi eljárás során kiválasztott vevőjére, illetve annak leányvállalataira.

(3) A visszafizetendő összegeknek tartalmazniuk kell azt a kamatot, amely az összegeknek a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátásától a tényleges visszafizetésig tartó időszak után jár. Németország rendelkezésre bocsátja az állami támogatásoknak azon pontos dátumait, amelyek nem szerepelnek ebben a határozatban.

(4) A kamatokat a 794/2004/EK bizottsági rendelet (181) V. fejezetének, valamint 794/2004/EK rendelet módosításáról szóló 271/2008/EK bizottsági rendeletnek (182) megfelelően kamatos kamattal kell kiszámítani.

(5) Németország e határozat elfogadásának időpontjától kezdve megszünteti a 2. cikkben említett támogatás összes függőben lévő kifizetését.

4. cikk

(1) A 2. cikkben említett támogatást azonnal és ténylegesen vissza kell téríteni.

(2) Németország biztosítja, hogy e határozatot az arról szóló értesítés időpontjától számított négy hónapon belül végrehajtsák.

5. cikk

(1) A határozat kihirdetésének időpontjától számított két hónapon belül Németország benyújtja az alábbi információkat:

a) az egyes kedvezményezettek által visszafizetendő teljes összeg (a támogatás összege és a kamatok);

b) az e határozatnak való megfelelés érdekében már meghozott és tervezett intézkedések részletes bemutatása;

c) az azt bizonyító dokumentumok, hogy a kedvezményezetteket felszólították a támogatás visszafizetésére.

(2) Németország folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot az e határozat végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről a 2. cikkben említett támogatás teljes visszatérítéséig. A Bizottság egyszerű kérésére azonnali tájékoztatást ad az e határozat végrehajtása érdekében már meghozott és tervezett intézkedésekről. Ezen túlmenően a kedvezményezettektől már behajtott támogatási összegekre és kamatokra vonatkozóan is részletes tájékoztatást nyújt.

6. cikk

Ennek a határozatnak Németországi Szövetségi Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 1-jén.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök

(1) SA.31550 (2012/C). számú ügy (HL C 216., 2012.7.21., 14. o.), és az SA.34890 (2012/C). számú ügy (HL C 333., 2012.10.30., 1. o.).

(2) A Bizottság 2012. június 20-i határozatával megküldte Németországnak a 2012. március 21-i határozat helyesbítését.

(3) HL C 216., 2012.7.21., 14. o.

(4) 2012. augusztus 22-én a hivatalos vizsgálati eljárást kiterjesztő 2012. augusztus 7-i határozattal megindított SA.34890 (2012/C). számú ügyet adminisztratív úton egyesítették az SA.31550(2012/C). számú üggyel.

(5) HL C 333., 2012.10.30., 1. o.

(6) Az NG, az NAG és az NBG között 2012. november 27-én létrejött egyezség ("Vergleichsvertrag") alapján.

(7) A Bizottság szolgálatai különösen a következő tanácsokat adták: 1) a versenypálya ajánlattételi eljárásból való kizárása esetén a vevőnek nyújtott további állami támogatás fennállása és a "régi" támogatás átruházása nem zárható ki; 2) a nagyközönség versenypályához való hozzáférésének előírása (a Nürburgring versenypálya kereskedelmi célokra történő használata, például autóipari tesztelés kivételével) bizonyos körülmények között semleges elemnek tekinthető a folyamatban lévő állami támogatási eljárásban; 3) az alkalmazottak 2016 végéig garantált foglalkoztatására tekintettel figyelembe kell venni a SERNAM-ügyben hozott bizottsági határozatot (az SA.34547. számú ügyben 2012. április 4-én hozott bizottsági határozat - Franciaország - Reprise des actifs du groupe SERNAM dans le cadre de son redressement judiciaire); 4) az elidegenítés eleve nem vezethet olyan állami támogatás bármely vevőre történő átruházásához, amelyet az eszközök tulajdonosainak esetlegesen vissza kell fizetniük.

(8) Az NG és az NAG közötti operatívlízing-szerződés 2012. februári megszűnését követően az első panaszos, a két eredeti panaszos egyike elvetette a versenypályának nyújtott állami támogatásra vonatkozó negatív álláspontját azzal érvelve, hogy a 2012-ben megmentési támogatásként bejelentett intézkedéseket jóvá kell hagyni, maga a versenypálya nem részesült támogatásban és ezért ki kell vonni a vizsgálatból, valamint azzal, hogy a Nürburgring üzemeltetése általános gazdasági érdekű szolgáltatás.

(9) "Land Rheinland-Pfalz".

(10) Az NG üzleti céljai között szerepel a gépjárműágazat és az autó- és motorsport támogatása, valamint az Eifel régión belüli idegenforgalom előmozdítása. Az NG 90 %-ban a tartomány tulajdonát és 10 %-ban Ahrweiler járás tulajdonát képezi. Az NG felügyelőbizottsága a tartományt és Ahrweiler járást (mint az NG tulajdonosait) képviseli.

(11) A Nürburgring komplexum ismertetését lásd a 2012. március 21-i határozat 2.1. szakaszában.

(12) Az MSR üzleti célja ingatlanokra, szabadidős létesítményekre, szállodákra és üdülőhelyekre vonatkozó projektek fejlesztése, illetve e létesítmények kivitelezése, valamint a Nürburgring projektfejlesztésével kapcsolatban álló vállalatokban való részvétel. 2010. március 25. óta az MSR 93,3 %-ban az NG tulajdonát, 6,7 %-ban az RIM tulajdonát képezi. 2010. március 25-ig az MSR tulajdonosai a következők voltak: a Mediinvest GmbH (49,5 %), a Geisler & Trimmel General Contractor GmbH (33,8 %), az NG (10 %) és a Weber Projektierungs- und Realisierungs GmbH (6,7 %).

(13) A CMHN üzleti célja szállodák, szabadidős ingatlanok és üdülőhelyek építése és üzemeltetése. A CMHN 100 %-ban az MSR leányvállalata.

(14) Az NAG üzleti célja a versenypályák, a szállodák, a vezetésbiztonsági központ, az autósiskola, a többfunkciós hallok, a ring werk, valamint a Nürburgring minden egyéb rendeltetési helyszínének működtetése. A Mediinvest GmbH és a Lindner Unternehmensgruppe GmbH & Co Hotel KG az NAG részvényeinek 50-50 %-át birtokolja.

(15) A szállodákat és az éttermeket az NAG-val kötött szerződés alapján a Lindner Hotels AG üzemeltette.

(16) Az IPC felszámolását 2008. december 4-én jegyezték be a cégjegyzékbe. A felszámolás lezárásáról még nem érkezett értesítés a cégnyilvántartóhoz.

(17) A Weber a szállodák és az éttermek építését kivitelezte. 2010. november 23-án megkezdődött a Weber felszámolása.

(18) A CST üzleti célja olyan készpénzmentes fizetési rendszer üzemeltetése volt, amely lehetővé tette az ügyfelek számára, hogy a komplexum bármely létesítményben tett látogatásért kártyával (ringocard) fizessenek. A CST 50 %-ban az NG és 2012. november 1-jéig 50 %-ban az MIB tulajdonát képezte. 2012. december 19-én az NG 100 %-os tulajdonosként megkezdte a felszámolást. Az eszközök átkerültek az NG-hez. Németország szerint 2014. május 22-én kérték a vállalat cégjegyzékből való törlését.

(19) A Mediinvest üzleti célja telkekre és épületekre vonatkozó szerződések megkötésének közvetítése, projektfejlesztés, valamint ingatlanok, szabadidős létesítmények és üdülőhelyek építése. A Mediinvest 100 %-ban Kai Richter tulajdona. 2013. június 18-án a Mediinvest neve Return Projektmanagement GmbH-ra változott.

(20) A Geisler & Trimmel a szállodák és az éttermek építését kivitelezte.

(21) Az FSZ üzleti célja egy vezetésbiztonsági központ építése, tulajdonlása és üzemeltetése. 41 %-ban az NG tulajdonát képezte. A többségi tulajdonosok 2013 októberében szüntették meg az NG részesedését.

(22) Az EWN üzleti célja a Nürburgring versenypályán lévő, motorsporttal kapcsolatos élményeket kínáló Erlebniswelt üzemeltetése volt. A vállalat neve 2011. március 31-én ringowerk GmbH & Co. KG-ra változott, és 2011. augusztus 24-ig, vagyonának az NG-hez történő átkerüléséig és a hivatalos felszámolás nélküli megszűnésének a cégjegyzékbe történő bejegyzéséig 100 %-ban az NG tulajdonát képezte.

(23) A MAN üzleti célja a német autó- és motorsport oktatási létesítmény működtetésén keresztüli támogatása volt. Az NG volt az egyetlen tulajdonosa. A vállalatot felszámolták, megszűnését 2013. december 11-én jegyezték be a cégjegyzékbe. Az összes eszköze az NG-hez került.

(24) A TTI üzleti célkitűzése vezetésbiztonsági központok támogatása, indítása, építése és üzemeltetése volt. Az NG a vállalat 26 %-os tulajdonosa volt, a fennmaradó 74 % a Brands Hatch Leisure Group Limited, a Fawkham Longfield (Kent, Egyesült Királyság) (26 %), a Test & Training Gesellschaft mbH (Teesdorf, Ausztria) (26 %) és a Tilke GmbH (Aachen) (22 %) tulajdonában állt. A vállalatot felszámolták. A vállalat megszűnését 2007. december 4-én jegyezték be a cégjegyzékbe.

(25) A BWN üzleti célja új és használt motorkerékpárok kereskedelme és a régión belüli motorkerékpáros turizmus előmozdítása volt. A Bike World Nürburgring GmbH (a továbbiakban: BWN1) egyesült a BikeWorld Nürburgring Besitz GmbH-val (a továbbiakban: BWNB). A felvásárló BWNB vállalkozás neve ezt követően BikeWorld Nürburgring GmbH-ra (a továbbiakban: BWN2) változott. 2007. május 15-én az NG az utóbbi vállalkozásban szerzett üzletrészeit Norbert Brückner és Jörg Jovy részére értékesítette, és lemondott a kölcsönei visszafizetéséről. A BWN2 2008-ban szüntette meg a nürburgringi tevékenységét. Németország szerint a BWN2 BikeWorld GmBH-ra változott, és a vállalkozás székhelye a németországi Saar-vidék tartománybeli St. Ingbertbe került át.

(26) A Camp4Fun üzleti célkitűzése egy tereprali-park üzemeltetése volt. A vállalat 2010. október 18-ig, vagyonának az NG-hez történő átkerüléséig és a hivatalos felszámolás nélküli megszűnésének a német cégjegyzékbe történő bejegyzéséig 100 %-ban az NG tulajdonát képezte.

(27) Az MIB üzleti célja más vállalkozásokban való részesedés és azok irányításának átvétele volt. Az MIB 80 %-ban Kai Richter, 20 %-ban Klaus König tulajdonát képezte. Az MIB 2013. június 18-án egyesült az NAG-val.

(28) A Nürburgring-projekt I. és II. részének részletesebb leírását lásd a 2012. március 21-i határozat 2.2. szakaszában.

(29) A tőketartalék (tőkenyereség) a tulajdonosok által letétbe helyezett, a jegyzett tőkétől eltérő összeg. Ez a kifejezés gyakran jelenik meg mérlegtételként a tagi saját tőke összetevőjeként. A tőketartalék azon összeg elszámolására használatos, amelyet egy vállalkozás a részvények (törzsrészvények) jegyzett tőke arányában meghatározott értéke (névértéke) felett teremt elő. A kibocsátott és kifizetett törzsrészvények, valamint a tőketartalék együttesen teszik ki a befektetők által a részvények kibocsátásakor ténylegesen kifizetett teljes összeget.

(30) A tartomány által a Németországi Szövetségi Köztársaságtól 1981-ben átvett kölcsönre ("Altdarlehen Bund") 1999-ben esedékes kamat elengedésével 2 179 000 EUR tőketartalékba történő befizetése.

(31) A tartomány által a Németországi Szövetségi Köztársaságtól 1981-ben felvett kölcsönnel ("Altdarlehen Bund") kapcsolatos követelések elengedésével 22 839 241 EUR tőketartalékba történő befizetése.

(32) A 4 887 000 EUR összeg a következőkből tevődik össze: a Németországi Szövetségi Köztársaságtól a tartomány által 1981-ben átvett kölcsönnel ("Altdarlehen Bund") kapcsolatos 4 398 300 EUR összegű követelésnek a tartomány általi elengedése formájában biztosított hozzájárulás, valamint Ahrweiler járás által likviditás formájában biztosított, 488 700 EUR összegű hozzájárulás.

(33) 2002 óta az EWN-nek nyújtott kölcsönökből 722 264,49 EUR-t fizettek vissza.

(34) 2002 óta az FSZ-nek nyújtott kölcsönöket [...] EUR-t nem számítva visszafizették, ezt az összeget az NG-nek a Fahrsicherheitszentrum am Nürburgring Verwaltungs GmbH-ból való kizárásával és az NG-nek az FSZ-ben való részvételének megszüntetésével összefüggésben teljesített kompenzációs kifizetés kapcsán rendezték.

(35) Az MAN 2005. november 28-án teljes egészében visszafizette a kölcsönt.

(36) A Camp4Fun 2003. december 18-án teljes egészében visszafizette a kölcsönt.

(37) [...]: A kapcsos zárójelekben szereplő információ szakmai titoktartási kötelezettség alá esik.

(38) A "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt keretében a tartomány 2010. július 30-án285 265 000 EUR-t, 2010. szeptember 30-án 5 millió EUR-t, 2010. december 31-én 5 millió EUR-t, 2011. március 31-én 5 millió EUR-t, 2011. május 31-én 5 millió EUR-t és 2011. július 31-én 10 millió EUR-t bocsátott az ISB rendelkezésére. 2010. július 31. és 2011. október 31. között az ISB a tartomány "cash pooling" rendszeréből 315 265 000 EUR-t használt fel az NG-nek, az MSR-nek és a CMHN-nek nyújtott 325 265 000 EUR összegű kölcsönének refinanszírozására (8. intézkedés). A kölcsönök 2011. novemberi teljes visszafizetéséig a kamatlábat naponta állapították meg. A kamatok teljes összege 2 326 680 EUR volt, és azokat a tárgyhót követő hónap végén mindig visszafizették.

(39) A "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt I. és II. részből állt: Az I. rész elemei: a lelátók, a welcome center, a (legfeljebb 5 100 látogató befogadására alkalmas) ring arena, a beléptető létesítmények, a ring boulevard (a világ legnagyobb, több érintést kezelni képes videofalával rendelkező bevásárlóközpont), a (legfeljebb 1 500 látogató befogadására alkalmas) WARSTEINER rendezvényközpont, az"Autowelten" (autógyártók számára fenntartott értékesítési hely), a ring werk (beltéri szórakoztató létesítmények, pl. multimédia-színház, történelmi kiállítás, interaktív alkalmazások és a világ leggyorsabb hullámvasútja, a ring racer), valamint a ring kartbahn (beltéri gokartpálya). A II. rész elemei: két szálloda (többek között egy kaszinóval), 100 üdülőház, öt étterem, egy diszkó és egy ajándéküzlet.

(40) A "cash pooling" rendszer kezelésével és finanszírozásával kapcsolatos problémák tekintetében lásd a tartományi Számvevőszék 2011-es éves jelentése II. részének 7-15. oldalát; a jelentés hozzáférhető a http://www.rechnungshof-rlp.de/Jahresberichte/ internetcímen.

(41) A "cash pooling" rendszerből nyújtott kölcsönöket teljes egészében visszafizették, lásd a 6. táblázatot. Összesen 5 059 174,46 EUR kamat fizetésére került sor.

(42) A kifizetések a "cash pooling" rendszerről szóló, a tartomány és az NG közötti, 2003. február 20-i szerződésen alapultak. Az egyes kölcsönök kamata a tartomány számára a piacon biztosított napi kamatlábon alapult. A tartomány a kamatszámítást kifejezetten az egyes napokra vonatkozóan végezte (aktuális/360).

(43) A 3 589 297,04 EUR összegű kölcsön visszafizetésére 2010. december 31-én került sor. A CST irányításával és finanszírozásával kapcsolatos problémák tekintetében lásd a tartományi Számvevőszék 2011-es éves jelentése II. részének 16-21. oldalát, a jelentés hozzáférhető a http://www.rechnungshof-rlp.de/Jahresberichte/ internetcímen.

(44) 2009. január 22-én teljes egészében visszafizették a kölcsönt, amelyre 48 500 EUR kamatot fizettek. Németország azonban azt állította, hogy a Geisler & Trimmel fizette vissza a kölcsönt az NG-nek, nem pedig az MSR a PNG-nek és a PNG és az NG-nek.

(45) 1 450 000 EUR és 26 830,88 EUR kamat.

(46) 2010-ben az NG 1 439 297,04 EUR összegben beszámította a CST felé fennálló kötelezettségeit a kölcsönbe. A CST NG-vel szemben fennmaradó 37 533,84 EUR összegű kötelezettsége a CST felszámolásával és eszközeinek az NG-re történő átruházásával megszűnt.

(47) 2008. május 25-én a Bank für Tirol und Vorarlberg AG [...] EUR összegű kölcsönt nyújtott a CMHN-nek.

(48) 2010. január 18-án a Kreissparkasse Ahrweiler [...] EUR összegű kölcsönt nyújtott az MSR-nek.

(49) A tartomány kölcsönkérelme alapján az ISB nem folytatta le a szokásos hitelképesség-vizsgálatot.

(50) Ami a 2. részletet illeti, az NG a 118 325 800 EUR felvett kölcsönből 4 735 000 EUR-t nem használt fel, a tartomány ezért 113 590 800 EUR-t fizetett az NG-nek; ezzel összefüggésben az NG 141 835,04 EUR kompenzációt fizetett az ISB-nek.

(51) Az EONIA 2010. július 28-i indexátlagát lásd a http://www.global-rates.com/interest-rates/eonia/2010.aspx internetcímen.

(52) Az érintett operatívlízing-szerződés megkötésének napján a Nürburgring Adventure GmbH egyedüli tulajdonosa a Nürburgring GmbH volt. A Nürburgring Adventure GmbH 2010. október 25-én egyesült az NG-vel.

(53) 2010. március 25-én, az operatívlízing-szerződés megkötésekor az NAG neve GrundKapital Management GmbH volt.

(54) Az NAG számára a lízingszerződés időtartamának kétszer öt évre történő meghosszabbításának egyoldalú lehetőségével.

(55) A lízingszerződés a következőket irányozza elő: a) minimális bérleti díj; valamint b) a lízingbe vevő kamatok, adózás és értékcsökkenési leírása előtti eredményétől (EBITDA) függő bérleti díj (EBITDA-függő bérleti díj). 2010. május 1-jétől2011. április 30-ig a lízingbe vevő EBITDA-jának 90 %-a, 2011. május 1-jétől2012. április 30-ig a lízingbe vevő EBITDA-jának 90 %-a, de legalább 5 millió EUR, 2012. május 1-jétől2013. április 30-ig a lízingbe vevő EBITDA-jának 85 %-a, de legalább 11,5 millió EUR, ha az építési hibákat 2012. április 30-ig megszüntetik, vagy más esetben a lízingbe vevő EBITDA-jának 90 %-a, de legalább 10 millió EUR, valamint 2013. május 1-jétől a lízingbe vevő EBITDA-jának 85 %-a, de legalább 15 millió EUR. Abérleti díj mértékének kritikus elemzése tekintetében lásd a tartományi Számvevőszék 2012-es éves jelentésének 98-102. oldalát; a jelentés hozzáférhető a http://www.rechnungshof-rlp.de/Jahresberichte/ internetcímen.

(56) [...] EUR-t bérleti díjként, valamint [...] EUR-t az egyezség alapján.

(57) A csendes részesedésekből nyújtott kölcsönöket a Mediinvest 2010. július 30-án teljes egészében visszafizette az RIM-nek. A Mediinvest összesen [...] EUR kamatot fizetett az RIM-nek. Németország nem pontosította, hogy az MSR visszafizette-e a Mediinvesttől kapott kölcsönöket.

(58) A tartományi Számvevőszék szerint a Mediinvest javára fizetett magasabb kamat [...] EUR (a tartományi Számvevőszék 2010. június 15-i véleménye, II. rész 20. oldal).

(59) A 2008. augusztus 28-i 50 millió EUR összegű kezességvállalás 2008. december 17-én 80 millió EUR-ra, majd ezt követően 2009. május 26-án 140 millió EUR-ra emelkedett.

(60) A 2010. december 28-i és 2011. április 26-i kölcsönök bejelentett célja az NG 2010-2030 közötti időszakra vonatkozó félidős tervezéséhez kapcsolódó negatív pénzáramlás fedezése, ahogyan az az Ernst & Young 2010. szeptember 9-i jelentésében szerepel.

(61) Ezért az NG jelenleg az MSR üzletrészeinek 93,3 %-át, az RIM pedig azok 6,7 %-át birtokolja. Az elidegenítési szerződés nem mentesítette az eladókat a kötelezettségük alól, és sem az NG, sem az RIM nem vett át pénzügyi kötelezettségeket.

(62) A kompenzáció szintjének kritikus elemzése tekintetében lásd a tartományi Számvevőszék 2012-es éves jelentésének 103-107. oldalát, a jelentés hozzáférhető a http://www.rechnungshof-rlp.de/Jahresberichte/ internetcímen.

(63) Az NAG számára nyújtott szerződéses kompenzáció a következőket tartalmazta: az értékesített jegyekért számított [...] EUR átalánydíj, az első [...] ezer jegy értékesítését követő jegyértékesítési bevétel [...] %-a, valamint a 2011-ben értékesített [...] jegyből vagy az azt követő években értékesített [...] ezer jegyből befolyt bevételek. 2011-ben a Formula-1-es versenyekre nyújtott kompenzáció legalább [...] EUR volt; ha a jegybevételek [...] EUR alatt voltak, a kompenzáció a(z) [...] EUR alá történő bevételcsökkenés minden [...] EUR-ja után [...] EUR-val csökkent (ha például a jegybevétel [...] EUR volt, a kompenzáció [...] EUR-t tett ki); a kompenzáció minimális összege azonban [...] EUR volt. A Formula-1 szervezőinek és a járművezetőknek járó díjakat, valamint a Nemzetközi Automobil Szövetség (Fédération Internationale de l'Automobile, FIA) Grade 1-es fokozatú pályalicenc keretében történő pályakarbantartást teljes egészében az NG fizette, azok nem az NAG kötelezettségvállalásainak keretébe tartoztak.

(64) A "Project RING - information and procedures for the submission of an indicative offer" [RING projekt - az indikatív ajánlat benyújtására vonatkozó tájékoztatás és eljárások] című, 2013. július 19-i levél, 3. oldal, "Indicative Offer" [Indikatív ajánlat] című szakasz.

(65) A "Project RING - Extension of the timeline for the submission of indicative offers" [RING projekt - az indikatív ajánlatok benyújtási határidejének meghosszabbítása] című, 2013. szeptember 12-i levél, 1. oldal, "Extension of the Deadline for the Indicative Offer" [Az indikatív ajánlatok benyújtási határidejének meghosszabbítása] című szakasz.

(66) A "Project RING - Extension of the timeline for the submission of final offers" [RING projekt - a végleges ajánlatok benyújtási határidejének meghosszabbítása] című, 2013. december 17-i levél, 1. oldal, "Extension of the timeline for the final offers" [A végleges ajánlatok benyújtási határidejének meghosszabbítása] című szakasz.

(67) 1A. Grand-Prix pálya, 1B. északi pálya, 2. 4 csillagos szálloda, 3. az Eifel falu "Grüne Hölle" [Zöld Pokol] elnevezésű versenypályája 3 csillagos szállodával, 4. Drees szabadidőpark, 5. a Dorint szállodához tartozó telken való építkezési jog, 6. tereprali-park, 7. Adenau személyzeti épület, 8. Balkhausen apartmanház, 9. Licht ház, 10. egyéb telek.

(68) A részvételi szándék kifejezésére való felhívás "A Nürburgring eszközeinek elidegenítése" című szakasza.

(69) A "Project RING - information and procedures for the submission of an indicative offer" [RING projekt - az indikatív ajánlat benyújtására vonatkozó tájékoztatás és eljárások] című, 2013. július 19-i levél, 1. oldal, "Proposed Transaction" [Javasolt ügylet] című szakasz.

(70) A "Project RING - information and procedures for the submission of an indicative offer" [RING projekt - az indikatív ajánlat benyújtására vonatkozó tájékoztatás és eljárások] című, 2013. július 19-i levél 4. oldalán, valamint a "Project RING - procedures for the submission of a final offer" [RING projekt - a végleges ajánlat benyújtására vonatkozó eljárások] című, 2013. október 17-i levél 6. oldalán meghatározott kiválasztási feltételek.

(71) 9 ajánlat az összes eszközcsoportra, 3 ajánlat a versenypályára és 11 ajánlat más eszközcsoportokra vagy egy-egy eszközre vonatkozott.

(72) A legmagasabb árat tartalmazó, az összes eszközre vonatkozó ajánlat értéke 100 % volt. Az összes eszközre vonatkozó indikatív ajánlatok közül összesen hat tartalmazta a legjobb ajánlat több mint 25 %-át. Az összes eszközre vonatkozó ajánlatok közül a továbbiakban az árszintjük miatt nem vették figyelembe azokat, amelyek nem érték el a legjobb ajánlat 25 %-át. Ugyanez volt érvényes a versenypályára vonatkozó ajánlatokra és az egyéb eszközökre vonatkozó ajánlatokra, mivel azok összességében nem érték el a legjobb ajánlat 25 %-át. Az összes eszközre vonatkozó hat minősített ajánlat közül öt az indikatív ajánlat benyújtásakor nem pontosította a finanszírozást, ezért annak bemutatására kérték az ajánlattevőket, hogy képesek finanszírozni az eszközvásárlást.

(73) Lásd a fenti 60. lábjegyzetet.

(74) Németország szerint a 77 millió EUR eladási ár három fizetésképtelen vállalkozás közötti elosztása a nemzeti fizetésképtelenségi és adójognak megfelelően történik.

(75) A Capricorn csoport a versenyautó-alkatrészek gyártása, a versenyautó-tesztelés és a veterán versenyautók karbantartása területén nemzetközi szinten tevékenykedő német vállalkozáscsoport. A capricorn HOLDING GmbH valamennyi üzletrészét Robertino Wild birtokolja.

(76) A GetSpeed GmbH & Co KG a gépjármű-karbantartás, a versenyek szervezése és a járművezetők stressz-szintjének ellenőrzése terén tevékenykedő német motorsport-vállalkozás. A vállalat üzletrészeinek 99 %-át Axel Heinemann, a fennmaradó 1 %-ot Adam Osieka birtokolja.

(77) A német polgári törvénykönyv ("Bürgerliches Gesetzbuch") 613. §-a.

(78) BAG, 2013. december 19-i ítélet - 6 AZR 790/12; BAG, - 2003. március 20-i ítélet - 8 AZR 97/02.

(79) A felszámolók és a vevő között 2014. augusztus 13-án megállapodás jött létre arról, hogy a vételár második részlete 2014. július 31. helyett 2014. október 31-én fizetendő 8 %-os kamattal és (a [4,6-5,1] millió EUR készpénzbiztosítékot felváltó) következő biztosítékok mellett: a) Roberto Wildnak, a Capricorn egyik tulajdonosának a Capricornban szerzett üzletrészei; b) a Capricorn csoport vállalatai közötti összes követelés; c) a "Campus" projekt vonatkozásában egy (később megkötendő) adásvételi szerződésből fakadó követelések; valamint d) Robertino Wild művészeti gyűjteménye. A tartomány nem vett részt a fenti megállapodásra vonatkozó döntéshozatali folyamatban.

(80) A C 38/2009. számú, "Bundesrahmenregelung Niedrigverzinsliche Darlehen" ügyben 2009. február 19-én hozott bizottsági határozattal jóváhagyott német támogatási program (a továbbiakban: ideiglenes keretszabály) olyan vállalkozásokra vonatkozik, amelyek nem voltak nehéz helyzetben 2008. július 1-jén. Azoknak a vállalkozásoknak nyújtható támogatás, amelyek a fenti időpont után, a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében kerültek nehéz helyzetbe, de előzőleg nem voltak nehéz helyzetben.

(81) Németország azt állítja, hogy az NG nem felelt meg a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 10. pontja szerinti szigorú feltételeknek, a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 11. pontjában meghatározott engedékeny feltételek vegyes képet mutatnak, és a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 9. pontjában foglalt általános záradék sem teljesült.

(82) Németország a következőkkel érvel: a hivatalos vizsgálati eljárás kiterjesztése ellentétes a megmentési támogatás koncepciójával kapcsolatos célkitűzéssel; a támogatásnak az NG, az MSR és a CMHN közelgő fizetésképtelenségének elkerüléséhez kellett volna vezetnie, annak érdekében, hogy e vállalkozások számára hat hónap álljon rendelkezésre egy szerkezetátalakítási terv kidolgozására; a tulajdonosok készen álltak a szerkezetátalakítási terv konkrét célkitűzéseinek elfogadására, beleértve az eszközök elidegenítését, valamint az NG, az MSR és a CMHN ezt követő felszámolását; az NG vonatkozásában eddig nem született visszatérítési határozat, így nem teljesültek a Deggendorf-üggyel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat követelményei; továbbá az ügy egyedi szerkezetére tekintettel a megmentési támogatás jóváhagyása nem teremtene precedenst más ügyekhez.

(83) Németország a Törvényszék T-237/99. sz., BP Nederland és társai ügyben hozott ítéletének (EBHT 2000., II-3849. o.) 37. pontjára; a Törvényszék T-111/01. sz., Saxonia Edelmetalle ügyben hozott ítéletének (EBHT 2001., II-2335. o.) 26. pontjára, a Bíróság C-56/89. sz., Publishers Association ügyben hozott ítéletének (EBHT 1989., 1693. o.), 39. pontjára; a Törvényszék T-29/92. (R) sz., SPO és társai ügyben hozott ítéletének (EBHT 1992., II-2161. o.) 38. és azt követő pontjaira hivatkozik.

(84) Németország a Törvényszék T-20/03. sz., Kahla/Thüringen Porzellan GmbH ügyben hozott ítéletének 124. és azt követő pontjaira hivatkozik. Németország azt állítja, hogy az állami támogatás szempontjából ezek az intézkedések különleges hatásnak, nem az NG szokásos üzleti tevékenységének tekintendők, továbbá azt, hogy a tulajdonosok és az ügyvezetés is a sportinfrastruktúra állami tulajdonban tartására és nem jövedelmező sportesemények szervezésére szolgáló eszköznek tekintette az NG-t, amely tevékenységet nem ajánlották volna fel a veszteségek állami támogatással való fedezése nélkül, és hogy ezen értelmezés hiányában sem az NG tulajdonosai, sem az NG ügyvezetése nem tenné lehetővé a kötelezettségek kialakulását, és hogy e különleges hatások költségei ezért nem szerepelhetnek a pénzügyi értékelésben.

(85) Az "először és utoljára" elv jelentését lásd a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 3.3. pontjában.

(86) Az érintett intézkedésekhez az NG felügyelőbizottságának jóváhagyására volt szükség, amelynek tagjait csak hatóságok nevezték ki.

(87) Az I. rész beruházási költsége 215 millió EUR (185 millió EUR a "cash pooling" rendszerből, 30 millió EUR a tartomány tagi kölcsönéből).

(88) A T-443/08. és T-455/08. sz., Freistaat Sachsen, Flughafen Leipzig/Halle és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2011., II-1311. o.), amelyet fellebbezést követően a C-288/11. sz., Mitteldeutsche Flughafen AG és Flughafen Leipzig-Halle GmbH kontra Bizottság ügyben 2012. december 19-én hozott ítéletben (az EBHT-ban még nem tették közzé) a Bíróság helybenhagyott.

(89) Németország azzal érvel, hogy a Bizottság határozathozatali gyakorlatában bekövetkezett e változás ellentétes a sportról szóló 2007-es bizottsági fehér könyvvel és a jogbiztonság elvével. Ilyen változás csak jövőbeli ügyekre alkalmazható, a Nürburgring sportinfrastruktúrájának már 2011-ben lezárult építésére nem. A sportinfrastruktúra építésének és üzemeltetésének finanszírozására nyújtott állami támogatás tilalma az uniós intézmények és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás változásának minősülne, és nem lenne összhangban a szubszidiaritás elvével.

(90) Németország a Communication & Network Consulting "Formula Money" című 2011-es tanulmányának 145. oldalára hivatkozva azt állítja, hogy a világon 1999 és 2011 között épült 11 versenypályából nyolcat állami pénzeszközök felhasználásával építettek.

(91) Németország azt állítja, hogy a Formula-1 jelentős makrogazdasági hatást fejt ki a szervező országokban (a támogatások és az említett hatások közötti arány állítólag 1:5).

(92) Németország azt állítja, hogy a "cash pooling" rendszernek a projekthez történő igénybevétele kivételes eset, amely nem kapcsolódik a "cash pooling" rendszer szokásos igénybevételéhez, valamit azt, hogy a "cash pooling" rendszeren keresztüli finanszírozás a folyamatban lévő projekt előzetes finanszírozása érdekében egy hosszú távra tervező magánbefektető általi átvételig ideiglenes volt.

(93) Németország a következőket állítja: a "cash pooling" rendszer célja a tartomány és a leányvállalatai közötti pénzforgalom gazdaságilag ésszerű módon történő optimalizálása, különösen a holding finanszírozási költségeinek csökkentése; a rövid távú szükségleteket a tartomány a tőkepiacon elégíti ki; a "cash pooling" rendszerből származó pénzeszközök kamatlába a tartomány által alkalmazott napi piaci kamatlábnak felel meg; a tartománynak nem merül fel kamatköltsége; a piaci feltételek 1:1 arányban a "cash pooling" rendszer résztvevőihez továbbítódnak; a tartományi pénzügyminisztérium csak végrehajtó platform.

(94) A 2012. március 21-i határozat 137. pontjára tekintettel Németország azt állítja, hogy a szakosított hitelintézetek ("Spezialkreditinstitute") esetében két szinten lehetnek kedvezményezettek: (1) szakosított hitelintézetek és (2) szakosított hitelintézetek által finanszírozott vállalkozások, továbbá azt állítja, hogy a szakosított hitelintézetek előnyeivel a 2002. évi II. megállapodás ("Verständigung II") foglalkozik, és hogy a 2012. március 21-i határozat azt sugallja, hogy a szakosított hitelintézetek csak olyan helyzetekben nyújthatnak hitelt, amikor a kötelezett azonos feltételek mellett nem kapna hitelt a piacon. Németország azonban azzal érvel, hogy a szakosított hitelintézetek nyújthatnak hitelt piaci feltételek mellett (a szakosított hitelintézetek nem csak támogatásnyújtásra szakosodnak), és hogy az állami támogatásra vonatkozó értékelést minden egyes esetben el kell végezni.

(95) Ami kifejezetten az ISB-kölcsönt (8. intézkedés) illeti, Németország azt veti fel, hogy az előny legfeljebb a piacon fizetett kamat és a ténylegesen fizetett kamat különbözetére terjed ki, a kölcsön teljes összegére nem, és hogy szakértői véleményt kell rendelni, ha a Bizottságnak kétségei vannak ezt illetően.

(96) Németország azt állítja, hogy a II. megállapodásra tekintettel a Bizottság elfogadta a jogilag önálló, szakosított hitelintézetek javára nyújtott kezességvállalásból fakadó előnyöket, amennyiben e hitelintézetek tevékenysége egy pontosan meghatározott közfeladatra korlátozódik, és amennyiben e feltételek mellett például a Gewährträgerhaftung, az Anstaltslast és a Refinanzierungsgarantien elnevezésű speciális kezességvállalás-típusok alkalmazása összeegyeztethető az állami támogatási szabályokkal. Németország továbbá azt állítja, hogy a Bizottság a "Finn önkormányzati garanciák" megnevezésű, N179/04. számú támogatás ügyében hozott határozatában elismerte, hogy a szakosított hitelintézetek nem minősülnek vállalkozásnak, amennyiben csak a közfeladatuk tekintetében részesülnek állami támogatásban.

(97) Németország azt állítja, hogy a kölcsön kondícióit teljes egészében és függetlenül a kölcsönnyújtásra vonatkozó tartományi utasítás írja elő; az ISB-nek ezért nem volt mozgástere; a kölcsön nyújtásáról szóló határozat a tartomány hatásköre maradt és a kapcsolódó kockázatokat is az viseli; és ezenfelül a kölcsönnyújtásra vonatkozó tartományi utasítás miatt a német polgári törvénykönyv alapján biztosítékot nyújt kölcsönért.

(98) Németország továbbá azt állítja, hogy nem az a fontos, hogy az építkezési költségeket fedezi-e a bérleti díj, ugyanis a beruházási költségek olyan meg nem térülő költségek, amelyek nem befolyásolják a racionálisan eljáró beruházók jövőbeli döntéseit. Németország ezenfelül jelezte, hogy még abban az esetben is, ha a bérleti díjaknak fedezniük kellene a beruházási költségeket, az alapot a tervezett beruházások jelentenék, nem tervezett költségemelkedés nélkül, míg a projekt eredetileg tervezett költségei 215 millió EUR-t (a "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt I. része esetében 135 millió EUR-t, a II. része esetében 80 millió EUR-t) tettek ki, a tényleges költség azonban 330 millió EUR (a "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt I. része esetében 215 millió EUR, a II. része esetében 115 millió EUR) volt, és ezt figyelembe véve még a 280 millió EUR körüli minimális bérleti díj is fedezné a tervezett beruházások értékét.

(99) Németország rámutat, hogy a támogatásoknak csak az NG azon veszteségeit kell fedezniük, amelyek a Nürburgring idegenforgalmi vonzerejének fokozását célzó, a "Nürburgring 2009" elnevezésű projekt során megvalósított beruházásokból fakadtak, és hogy a cél a Nürburgring egész év alatti vonzerejének fokozása, és ezáltal egy strukturálisan gyenge régiónak az idegenforgalom megerősítésével történő támogatása volt.

(100) Németország a C-72/91. sz., Sloma Neptun ügyre hivatkozik.

(101) Németország további érve, hogy a rendszer célja a lehető legtöbb látogató vonzása, a pozitív makrogazdasági hatások maximalizálása és az NG jelentős költségeinek (a pályalicenc-díj, a versenypálya Grade 1-es fokozatú FIA-pályalicenc) fedezése volt.

(102) Németország azt állítja, hogy nem volt megfelelő a Bizottság azon értékelése, miszerint az NG 2008. július 1-jén nehéz helyzetben lévő vállalkozás volt, továbbá azt, hogy a bejelentett megmentési támogatás összefüggésében az "először és utoljára" elv alkalmazása téves volt, a hivatalos vizsgálati eljárás kiterjesztése aránytalan volt, és hogy az intézkedések támogatásmentesek voltak.

(103) Németország azzal érvel, hogy a nemzetközi vendégeket a versenypálya vonzza, nem az elszállásolásra szolgáló létesítmények vagy az éttermek. Németország ezért azt a következtetést vonja le, hogy az érintett intézkedések nincsenek hatással az idegenforgalomra.

(104) Németország a koppenhágai új multiaréna finanszírozására vonatkozó, SA.33728 (12/C) számú ügyben hozott bizottsági határozatra hivatkozik.

(105) Németország az SA.31722 számú A magyar sportágazat támogatása adókedvezményt tartalmazó támogatási program révén ügyben hozott bizottsági határozat 86. és azt követő pontjaira, valamint az SA.33952 számú Kletteranlagen des Deutschen Alpenvereins ügyben hozott bizottsági határozat 68. pontjára hivatkozik.

(106) Németország az uppsalai arénára vonatkozó, SA.33168. számú ügyre és a koppenhágai új multiaréna finanszírozására vonatkozó, SA.33728. számú ügyre hivatkozik.

(107) Az Oberlandesgericht Koblenz U 73/12. sz. Kart-ügyben 2012. december 13-án hozott ítélete.

(108) Németország a Fussballmuseum Dortmund megnevezésű, N 158/2010. számú ügyre és a Leipziger Reit- und Rennverein Scheibenholz megnevezésű, 164/2010. számú ügyre hivatkozik. Németország azonban nem bizonyítja be, hogy a versenypálya a német jog értelmében kulturális műemléki oltalom alatt áll.

(109) Németország azt állítja, hogy a közérdek a makrogazdasági, illetve a regionális gazdasági hatásokban, valamint a sport és a kultúra előmozdításában nyilvánult meg, piaci hiányosság merült fel, mivel az intézkedések nem valósulhattak meg állami támogatás nélkül, az árbevétel 100 millió EUR alatt volt az intézkedést megelőző három évben, a támogatás éves szinten nem érte el a 30 millió EUR-t, a megbízási aktust az NG alapszabálya, valamint az NG felügyelőbizottságának - a tartományi kormány határozatában foglalt - jóváhagyása jelentette, és a számítási paraméterekre az aktualizált üzleti tervekből lehetett következtetni. Németország ezenkívül azzal érvel, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó jogszabálycsomag csak 2006 végén lépett hatályba, és az azt megelőző időszakra nem voltak a megbízási aktus formájára vonatkozó további rendelkezések, és hogy az azt követő időszak tekintetében a létező támogatássá minősítés megfelelő.

(110) HL C 6., 2011.1.11., 6. o.

(111) Ebben az összefüggésben Németország a C 38/2005. számú, Biria Gruppe ügyben hozott bizottsági határozat 93. pontjára, a C-51/06. számú, Arcelor Huta Warszawa ügyben hozott bizottsági határozat 111. és azt követő pontjaira, a C 43/2001. számú, Chemischen Werke Piesteritz ügyben hozott bizottsági határozat 107. és azt követő pontjaira, valamint a Törvényszék T-102/07. és T-120/07. sz., Freistaat Sachsen kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítéletének 218. pontjára hivatkozik.

(112) A német csődtörvény 1. szakasza.

(113) Az első panaszos benyújtotta az illetékes helyi bíróság 2014. január 29-i levelét, amelyben ez a bíróság kijelentette, hogy a vagyon feletti rendelkezési jog megőrzésével zajló fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság és a felszámoló nem hajtja végre az eszközök elidegenítését, hanem csak felügyeli az elidegenítést, és amely levélben a bíróság ezért nem talált alapot az eszközök elidegenítésébe való beavatkozásra.

(114) A felszámolók a Bíróság C-239/09. sz. Seydaland-ügyben 2010. december 16-án hozott ítéletének 34. pontjára hivatkoznak.

(115) Az NBG a 2013-as üzleti évet eredményesen zárta, és 2 290 000 EUR (bérletidíj-fizetés előtti) EBITDA-t realizált. Az NBG 2013-ra 2 661 000 EUR bérleti díjat fizetett.

(116) A Tanács 2001. március 12-i 2001/23/EK irányelve a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 82., 2001.3.22., 16. o.).

(117) A harmadik panaszos a Bank Burgenland ügyben hozott, 2008. április 30-i bizottsági határozatra és a Bíróság C-214/12. P., C-215/12. P. és C-223/12. P. sz. egyesített ügyekben 2013. október 24-én hozott ítéletére (az EBHT-ban még nem tették közzé) hivatkozik.

(118) A harmadik panaszos szerint a szóban forgó ajánlat a következőkből állt. 1) a szerződéskötéskor készpénzben fizetendő 90 millió EUR; 2) 2014. március 31-ig fizetendő 20 millió EUR; valamint 3) a harmadik panaszos általi felvásárlást követően a Nürburgring komplexum éves EBITDA-jának 20 %-át jelentő megtérülés formájában fizetendő legfeljebb 40 millió EUR. A harmadik panaszos ezenfelül azt állítja, hogy a Nürburgring versenypályával szomszédos települések számára 200 millió EUR fejlesztési alap létrehozására vállalt kötelezettséget.

(119) A harmadik panaszos a Bank Burgenland ügyben 2008. április 30-án hozott bizottsági határozatra hivatkozik.

(120) A harmadik panaszos a következőket állítja: az eljárás során az eladók által szolgáltatott információk alapján azt feltételezte, hogy az eszközök felvásárlása és az üzleti tevékenység megkezdése "tiszta mérleg" alapján, azaz a fennálló szerződéses jogviszonyokból fakadó múlt- és jelenbeli kötelezettségek nélkül lenne lehetséges; az volt a célja, hogy beruházásának részleges refinanszírozása érdekében új feltételeken alapuló új megállapodásokról tárgyaljon az ügyfelekkel és a szponzorokkal; később kiderült, hogy a Nürburgring üzemeltetésére vonatkozó összes lényeges megállapodást harmadik fél (azaz az NBG) kötötte az eladókkal kötött operatívlízing-szerződés alapján; ez lényegében azt jelentette, hogy a panaszos - az eszközök odaítélését követően - az operatívlízing-szerződés, valamint az NBG és harmadik felek egyes megállapodásainak átvételére kényszerült volna; az NBG által kötött egyéb megállapodások átruházása nem volt automatikus, hanem azokat ténylegesen a harmadik panaszosnak kellett teljesítenie, különösen azért, mert az eladók állítólag arra akarták kényszeríteni a harmadik panaszost, hogy vállaljon teljes körű pénzügyi felelősséget az abból fakadó kártérítési követelésekért, hogy az NBG nem tudta biztosítani a versenypálya létesítményeit; és következésképp a harmadik panaszosnak állítólag módosítania kellett eredeti üzleti koncepcióját: a harmadik panaszos ugyanakkor eredetileg azt tervezte, hogy - a Nürburgring ügyfeleivel és szponzoraival kötendő kiigazított megállapodásokkal - részben biztosítja a Nürburgring felvásárlásának átmeneti finanszírozását, immár arra kényszerült, hogy figyelembe vegye vagy legalább gazdasági téren betartsa a létező megállapodásokat.

(121) A harmadik panaszos azt állítja, hogy egyrészt ésszerű kétség merül fel azt illetően, hogy a Capricorn a határidő lejáratának napján, 2014. február 17-én kötelező erejű finanszírozási kötelezettségvállalást tudott tenni a teljes vételárra, és a sikeres ajánlattevőről hozott döntést csak addig nem hozták meg, amíg a Capricorn nem teljesítette az összes formai követelményt, másrészt viszont a harmadik panaszos - a végleges ajánlatban foglaltaknak megfelelően - több mint 90 millió EUR-ra kötelező erejű finanszírozási kötelezettségvállalást tudott tenni.

(122) A harmadik panaszos a következőket teszi hozzá: más ajánlattevőket, például a harmadik panaszost hamis információkkal látták el; szándékában állt, hogy a versenypálya eszközeire vonatkozó pénzügyi ajánlata finomhangolása érdekében 2014 tavaszán tárgyalásokat kezdeményezzen az általa előnyben részesített beszállítókkal; az eladók azonban arról tájékoztatták, hogy például a sörbeszállítás nem változtatható meg 2014-ben, mivel ellenkező esetben a harmadik panaszos arra kényszerülne, hogy átvegye a felelősséget az abból fakadó kártérítési követelésekért, hogy az NBG már nem tudja teljesíteni a meglévő sörbeszállítóval szembeni szerződéses kötelezettségeit. A harmadik panaszos szerint a sörbeszállító megváltoztatása (a Warsteiner Bitburgerre cserélése) azt bizonyítja, hogy a harmadik panaszosnak szolgáltatott információk hamisak voltak, és hogy a harmadik panaszost szándékosan félrevezették.

(123) A harmadik panaszos azt állítja, hogy a 2013. június 17-i eljárási levél a vételárra vonatkozóan első felhívásra fizetendő, egy jó hírű európai bank által kiadott garanciát ír elő, továbbá azt, hogy a Capricorn nem tudott a teljes vételárat fedező teljes körű kezességvállalást biztosítani, és hogy az eladók minden bizonnyal módosították a fizetési feltételeiket, hogy az odaítélést összhangba hozzák a közzétett eljárási feltételekkel.

(124) A harmadik panaszos azt állítja, hogy a törvényben foglalt zajkibocsátási szabályozások teljes tudatában és azoknak megfelelően nyújtotta be ajánlatát.

(125) A harmadik panaszos a Bíróság C-482/99. sz., Stardust Marine ügyben 2002. május 16-án hozott ítéletének (EBHT 2002., I-4397. o.) 54-55. pontjára, valamint a Gerorgsmarienhütte-ügyben hozott bizottsági határozat (HL C 199., 2001.7.14., 4. o.) (27) preambulumbekezdésére, a Flughafen Dortmund ügyben hozott bizottsági határozat (HL C 217., 2007.9.15., 25. o.) (54)-(55) preambulumbekezdésére és az N 510/2008. számú Alitalia-ügyben hozott bizottsági határozatra hivatkozik.

(126) A harmadik panaszos a CDA-ügyben 2000. december 16-án hozott bizottsági határozat (117) preambulumbekezdésére, a Biria Group ügyben 2010. december 14-én hozott bizottsági határozat (79)-(80) preambulumbekezdésére, a Törvényszék T-415/05. sz., Olympic Airways ügyben 2010. szeptember 13-án hozott ítéletének (EBHT 2010, II-4749. o.) 157. pontjára, valamint a Törvényszék T-123/09. sz., Ryanair kontra Bizottság ügyben 2012. március 28-án hozott ítéletének (az EBHT-ban még nem tették közzé) 135. pontjára hivatkozik.

(127) A felszámolók a C-56/06. számú, Privatisierung der Bank Burgenland ügyben 2008. április 30-án hozott bizottsági határozatra, az Operação de venda da ANA - Aeroportos de Portugal, SA ügyben 2013. június 19-én hozott bizottsági határozatra és a földterületek értékesítéséről szóló bizottsági közleményre hivatkoznak.

(128) A negyedik panaszos megemlíti, hogy az eljárás során a Capricorn állítólag több vállalkozással felvette a kapcsolatot, hogy megkíséreljen segítséget szerezni ajánlatának finanszírozásához, megemlíti továbbá, hogy a Capricorn az eljárás korai szakaszában félrevezető információkat szolgáltatott az eladóknak a finanszírozási támogatásról, a GetSpeed (a Capricorn konzorcium egyharmadának tulajdonosa) tulajdonosi szerkezete nem teljesen áttekinthető, a hitelezői bizottság nem kapott teljes körű tájékoztatást arról, hogy a Capricorn ajánlatát [...] finanszírozza, és a Capricorn nyilvánosan elismerte, hogy nem rendelkezik a Nürburgring eszközeire irányuló 25 millió EUR összegű beruházáshoz szükséges finanszírozással. A hitelezői bizottságnak ráadásul nem volt elegendő ideje arra, hogy ellenőrizze [...] Capricornnak nyújtott finanszírozásra vonatkozó igazolásának feltételeit.

(129) A negyedik panaszos azt állítja, hogy a [2. ajánlattevő] ajánlata 2014. április elején 32,5 millió EUR előzetes kifizetést tartalmazott, míg a Capricorn ajánlata 2014 márciusában csak 5 millió EUR, 2014 júliusában 5 millió EUR, és 2014 decemberében 5 millió EUR előzetes kifizetést irányzott elő.

(130) A negyedik panaszos a következőket állítja: ajánlata már 2014 áprilisában előirányozta a szerződésteljesítést; a [2. ajánlattevő] kifizetései garantáltak vagy az üzleti tevékenység nyereségességén alapultak; a [2. ajánlattevő] tagjai jelentős, jól finanszírozott, a fúziók és felvásárlások területén jelentős eredményeket felmutató vállalkozások, míg a Capricorn ajánlata 2015. január 1-nél korábbi hatályosulási napot nem tartalmaz; a Capricorn további kifizetései többek között addig nem esedékesek, amíg a Bizottság létező állami támogatásra irányuló felülvizsgálata és az Európai Unió Bíróságánál folyó eljárások le nem zárulnak; az eladók beleegyeztek abba, hogy amennyiben a Bizottság általi felülvizsgálat nem zárul le 2015. január 1-jéig, ezen időponttól kezdődően az említett felülvizsgálat lezárásáig a Capricornnak lehetősége lesz a Nürburgring eszközeinek bérbe adására; a Capricorn kevés tőkével rendelkező kisvállalkozás; és a Capricorn nem rendelkezik nagy múlttal a fúziók és felvásárlások területén, és közelmúltbeli lezáratlan projektjei vannak.

(131) A negyedik ajánlattevő kijelenti, hogy a [2. ajánlattevő] tapasztalattal rendelkezik a több nagy körpálya tulajdonjoga és üzemeltetése, a szálloda- és szabadidős létesítmények üzemeltetése, a fesztiválok rendezése terén, és hogy a [2. ajánlattevő] a Formula-1 berkeiben a legnagyobb beruházó, emellett jelentős autógyártó és szórakoztatóipari vállalkozásokba is beruház, míg a Capricorn nem rendelkezik tapasztalattal a körpályák üzemeltetése, a szállodák üzemeltetése, a fesztiválok lebonyolítása, a versenyek népszerűsítése vagy a termékbevezetés menedzselése terén.

(132) A negyedik panaszos rámutat, hogy a [2. panaszos] kevesebb kapcsolatfelvételi lehetőséget kapott az eladókkal, mint a Capricorn, a végleges ajánlat benyújtásának határidejét először 2013. december 11-ről2014. február 17-ig meghosszabbították, majd 2014. március 11-én, néhány órával a Capricorn ajánlatának beérkezését követően megszakították, és a [2. ajánlattevő] nem kapott lehetőséget ajánlata emelésére, illetve módosítására.

(133) A Capricorn 2014. évi pénzforgalma (6 millió EUR) és a [2. ajánlattevő] megtérüléstől függő, 2015-2017 közötti időszakra vonatkozó kifizetései (15 millió EUR) a megfelelő operatív üzleti tevékenységtől függnek. A [2. ajánlattevő] esetében - a Capricorn esetétől eltérően - az eladók nem befolyásolhatják ezt az üzleti tevékenységet.

(134) HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(135) Adózás előtti eredmény.

(136) A veszteség növekedése elsősorban azzal magyarázható, hogy a rendezvények kiadásai ("Aufwendungen für Veranstaltungen") jelentős mértékben, a 2005. évi 21,2 millió EUR-ról 2006-ra 44,0 millió EUR-ra nőttek.

(137) A T-102/07. sz., Freistaat Sachsen kontra Bizottság és a T-120/07. sz., MB Immobilien és MB System kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2010., II-585. o.) 106. pontja.

(138) A Bizottság határozata a C 38/2007. sz. Arbel Fauvet Rail ügyben, HL L 238., 2008.9.5., 27. o., amelyet a Törvényszék helyben hagyott, lásd a T-267/08. és T-179/08. számú egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2011., II-1999. o.) 141. pontját; a Bizottság határozata a C 27/2010. sz. United Textiles ügyben, HL L 279., 2012.10.12., 30. o.

(139) A tartományi Számvevőszék 2010. június 15-i véleménye, I. rész, 14. oldal.

(140) Lásd az előző lábjegyzetet.

(141) A tartományi Számvevőszék 2010. június 15-i véleménye, I. rész, 15. oldal.

(142) A tartományi Számvevőszék 2010. június 15-i véleménye, I. és II. rész.

(143) Lásd az RIM leírásában: http://test.isb.rlp.de/de/die-isb/beteiligungen/rheinland-pfaelzische-gesellschaft-fuer-immobilien-und-projektmanagement/

(144) A T-443/08. és T-455/08. sz., FreistaatSachsen, Flughafen Leipzig/Halle és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2011., II-1311. o.), fellebbezést követően helyben hagyta a C-288/11. P sz., Mitteldeutsche Flughafen AG és Flughafen Leipzig-Halle GmbH kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (az EBHT-ban még nem tették közzé).

(145) C53/2002. számú Space Park Development ügy.

(146) SA.35440. számú jénai sportcsarnok ügy. A hivatásos sporttal kapcsolatos infrastruktúra tekintetében lásd a magyar adókedvezmény-rendszerről szóló SA.31722. számú ügyet. A nyilvánosság számára belépővel látogatható sportcentrumok üzemeltetésével kapcsolatban lásd a SA.33952. számú Német Hegymászószövetség ügyet.

(147) Lásd az SA.33618. számú uppsalai sportcsarnok ügyet, az SA.35135. számú erfurti sportcsarnok ügyet, az SA.35440. számú jénai sportcsarnok ügyet.

(148) N118/2000. sz. ügy a hivatásos sportkluboknak szóló támogatásról.

(149) Lásd például a C-305/89. sz., Olaszország kontra Bizottság ("Alfa Romeo") ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., I-1603. oldal) 18. és 19. pontját; a T-16/96. sz., Cityflyer Express kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1998., II-757. o.) 51. pontját; a T-129/95., T-2/96. és T-97/96. sz. Neue Maxhütte Stahlwerke és Lech-Stahlwerke kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1999., II-17. oldal) 104. pontját; a T-268/08. és T-281/08. sz. Land Burgenland és Ausztria kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2012., II-0000. oldal) 48. pontját.

(150) A C-399 10 P. és C-401 10 P. sz., Bouygues SA, Bouygues Télécom SA kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet, (az EBHT-ban még nem tették közzé) és a T-11/95. sz., BP Chemicals kontra Bizottság ügyben 1998-ban hozott ítélet 171. pontja.

(151) A "pari passu" ügylet olyan tranzakció, amelyet hasonló helyzetben lévő állami szervek és piacgazdasági szereplők azonos feltételekkel (és ezért ugyanolyan kockázati és haszonszinttel) tudnak teljesíteni.

(152) Az MSR kisebbségi tulajdonosai által (a Geisler & Trimmel által [...] millió EUR; a Weber által [...] millió EUR értékben) az MSR-nek nyújtott [...] %-os kamatú, fedezet nélküli kölcsön nem releváns, mert e vállalatok az infrastruktúra kivitelezését végezték, és mint a projektben részt vevő érdekelteket figyelmen kívül kell hagyni.

(153) A projekt elnevezése "Erlebnisregion Nürburgring" volt, és egy szállodára is vonatkozott.

(154) Alaphelyzet (nem pedig a legrosszabb vagy a legjobb eset).

(155) A 2010-2030-as időszak eredménye.

(156) Legrosszabb eset.

(157) A Bizottság 1998/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.).

(158) Lásd: http://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/reference_rates.html

(159) Lásd a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményt (HL C 14., 2008.1.19., 6. o.).

(160) Lásd a tartományi Számvevőszék 2009. évi éves jelentésének 3. és 4. oldalát, amely elérhető a http://www.landtag.rlp.de/landtag/drucksachen/4741-15.pdf hivatkozáson.

(161) HL C 155., 2008.6.20., 10. o.

(162) Az állami támogatás mértéke (millió EUR): 1,6 + 12 + (12,3/2) - [0 + 5 + (11,5/2)] = 9.

(163) A C-364/90. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1993., I-2097. o.) 20. pontja.

(164) Ezzel összefüggően a Landkreis Ahrweiler sem támogatott terület az EU 2007-2013. évi támogatási térképe szerint.

(165) Lásd a C-70/72 sz., Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélet (EBHT 1973., 00813. o.) 13. pontját.

(166) Lásd a C-278/92 sz., C-279/92 sz. és C-280/92 sz., Spanyolország kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1994., I-4103. o.) 75. pontját.

(167) Lásd a C-75/97. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1999., I-030671. o.) 64-65. pontját.

(168) A Tanács 659/1999/EK rendelete (1999. március 22.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(169) Németország szerint a vállalat cégjegyzékből való törlésére irányuló kérelmet 2014. május 22-én nyújtották be.

(170) Az NG, az MSR és a CMHN ellen 2012. november 1-je óta folyik felszámolási/fizetésképtelenségi eljárás. A német jog szerint a felszámolási/fizetésképtelenségi eljárás kezdetének pillanatában a vállalat üzleti célja teljes feladatkörről puszta végrehajtásra változik és a vállalatot a német jog alapján törlik, a felszámolási/fizetésképtelenségi eljárás befejezéséig azonban a vállalatnak mint felszámolás alatt álló vállalatnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell használnia a vagyonát.

(171) A C-42/93. sz., Spanyolország kontra Bizottság (Merco-) ügyben hozott ítélet (EBHT 1994., I-4175. o.).

(172) A C-52/84. sz., Bizottság kontra Belgium ügyben hozott ítélet (EBHT 1986.) 89. pontja.

(173) A Bizottság 2008. szeptember 17-i határozata, az N 321/2008., N 322/2008. és N 323/2008. számú állami támogatás - Görögország - Az Olympic Airlines/Olympic Airways Services egyes eszközeinek értékesítése; a Bizottság 2008. november 12-i határozata, N 510/2008. számú állami támogatás - Olaszország - Az Alitalia légitársaság eszközeinek elidegenítése; a Bizottság 2012. április 4-i határozata az SA.34547. számú ügyben - Franciaország - Reprise des actifs du groupe SERNAM dans le cadre de son redressement judiciaire.

(174) A Bíróság C-328/99. és C-399/00. sz., Olasz Köztársaság és SIM 2 Multimedia SpA kontra az Európai Közösségek Bizottsága egyesített ügyekben 2003. május 8-án hozott ítélete (EBHT 2003., I-4035. o.).

(175) A Törvényszék T-123/09. sz., Ryanair Ltd kontra Európai Bizottság ügyben 2012. március 28-án hozott ítélete, ECLI:EU:T:2012:164.

(176) A Német Szövetségi Munkaügyi Bíróság (BAG) 6 AZR 790/12. sz. ügyben 2013. december 19-én hozott ítélete; a Német Szövetségi Munkaügyi Bíróság (BAG) 8 AZR 97/02. sz. ügyben 2003. március 20-án hozott ítélete.

(177) A Bíróság 2010. december 16-i C-239/09. sz. Seydaland ügyben hozott ítéletének 34. pontja.

(178) Az eszközvásárlási megállapodás első tervezetének vonatkozó szakasza szerint: "az ajánlattevő tisztában van azzal, hogy az Európai Bizottság jelenleg vizsgálati eljárást folytat az ügyben a Nürburgringnek fizetett állami támogatás elfogadhatóságával és lehetséges visszatérítésével kapcsolatban. Az eladók rendszeresen kapcsolatban vannak az Európai Bizottság megfelelő szolgálatával, és mindent megtesznek azért, hogy olyan hivatalos határozat szülessen, amely kimondja, hogy az Európai Bizottság nem rendeli el a biztosított támogatás vevővel való visszafizettetését. Nyitottak az ajánlattevővel folytatott építő jellegű megbeszélésre arra vonatkozóan, hogy hogyan járjanak el a felek a fennálló körülményeket tekintve a Nürburgring bármely vagy összes eszközének értékesítésével, valamint a Bizottság végleges határozatának megszületéséig esetlegesen kialakuló átmeneti időszakkal kapcsolatban."

(179) Konkrétan a(z) [2. ajánlattevő] ajánlatában előírta, hogy az ajánlott árat csak akkor fizeti ki, ha megtámadhatatlan bizottsági határozat kimondja, hogy a támogatást nem fogják visszafizettetni az eszköz vevőjével. A(z) [3. ajánlattevő] pedig azt irányozta elő, hogy a vevő - a bizottsági határozat megléte ellenére - saját belátása szerint elállhasson a vételtől.

(180) A 2013. december 17-én kelt levél erre vonatkozó része így szól: Az egyértelműség kedvéért elvileg az e határidő után benyújtott ajánlatok is elbírálásra kerülnek, amennyiben az ajánlat feltételei megfelelnek a további eljárásnak. "A késedelem okozta hátrányokért nem jár kompenzáció, azokat a befektetőnek kell megfizetniük. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy az eladók az új határidő lejártát követően rövid időn belül kiválaszthatják a további eljárásnak megfelelő feleket."

(181) A Bizottság 2004. április 21-i 794/2004/EK rendelete az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.).

(182) A Bizottság 2008. január 30-i 271/2008/EK rendelete az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 794/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 82., 2008.3.25., 1. o.).