32012D0838[1]

2012/838/EU, Euratom: A Bizottság határozata ( 2012. december 18. ) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjából és az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjából támogatás útján finanszírozott közvetett cselekvések résztvevőinek létezésére, jogállására és működési és pénzügyi képességeire vonatkozó ellenőrzések következetességét biztosító szabályok elfogadásáról

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2012. december 18.)

az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjából és az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjából támogatás útján finanszírozott közvetett cselekvések résztvevőinek létezésére, jogállására és működési és pénzügyi képességeire vonatkozó ellenőrzések következetességét biztosító szabályok elfogadásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2012/838/EU, Euratom)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a hetedik keretprogram (2007-2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 16. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösség hetedik keretprogramjának (2007-2011) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 19-i 1908/2006/Euratom tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 15. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1) Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjából (2007-2013) és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjából (2007-2011) támogatás útján finanszírozott közvetett cselekvések résztvevőinek létezésére, jogállására és működési és pénzügyi képességeire vonatkozó ellenőrzések következetességét biztosító szabályokról szóló, 2007. június 13-i C(2007) 2466 határozatával a Bizottság meghatározta az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007-2013) szóló, 2006. december 8-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007-2011) szóló, 2006. december 18-i 2006/970/Euratom tanácsi határozat (4) alapján támogatás útján finanszírozott közvetett cselekvések résztvevőinek létezésére, jogállására és működési és pénzügyi képességeire vonatkozó ellenőrzések következetességét biztosító szabályokat (a továbbiakban: szabályok).

(2) A szabályok célja egy olyan egyértelmű és átlátható keret létrehozása volt, amelynek alkalmazása az 1982/2006/EK és a 2006/970/Euratom határozat alapján odaítélt támogatásokkal összefüggő igazgatási feladatok ellátásában részt vevő valamennyi szervezeti egységnél egységesen történik. A szabályok következetes megközelítésmód érvényesítésére törekedtek az említett határozatokkal létrehozott valamennyi programban e programok teljes időtartamára kiterjedően, miközben a szükséges esetekre bizonyos mértékű rugalmasságot is biztosítottak.

(3) A szabályok most módosításra szorulnak: bizonyos elemeket konkrétan meg kell határozni, és jogszabályi keretbe kell foglalni az eddigi gyakorlatot például a résztvevők jogállásának és jogi besorolásának meghatározása, a benyújtandó dokumentumokra és a hivatalos kezdőnapokra, a hiányos, ellentmondásos és hamis nyilatkozatok és/vagy igazoló dokumentumok esetén követendő eljárásra és a jogalanyok kijelölt képviselőire vonatkozó rendelkezések, az adatellenőrzés keretében jóváhagyott adatok módosítása és az adatellenőrzés felülvizsgálata, valamint az Adatellenőrző Bizottság vonatkozásában.

(4) A szabályokat konkrét esetek beillesztésével azért is módosítani kell, hogy garantálható legyen egységes végrehajtásuk és értelmezésük. Ezen túlmenően a védintézkedésekre vonatkozó szakaszt meg kell erősíteni.

(5) A szabályokat mindemellett összhangba kell hozni az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel.

(6) Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a C(2007) 2466 határozatot hatályon kívül kell helyezni, és helyette újat kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az 1982/2006/EK határozat, a 2006/970/Euratom határozat és a 2012/93/Euratom tanácsi határozat (5) alapján támogatás útján finanszírozott közvetett cselekvések résztvevőinek létezésére, jogállására és működési és pénzügyi képességeire vonatkozó ellenőrzések következetességét biztosító szabályokat e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

A C(2007) 2466 határozat hatályát veszti. A hatályát vesztő határozatra való hivatkozásokat e határozatra való hivatkozásként kell értelmezni.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2012. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 391., 2006.12.30., 1. o.

(2) HL L 400., 2006.12.30., 1. o.

(3) HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

(4) HL L 400., 2006.12.30., 60. o.

(5) HL L 47., 2012.2.18., 25. o.

MELLÉKLET

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó

Általános cél

1. A jogi értelemben vett létezés és a jogállás/jogi besorolás ellenőrzése

1.1. Elvek

1.1.1. Titoktartás, adatvédelem

1.1.2. A jogi értelemben vett létezés

1.1.3. Jogállás a hetedik keretprogram részvételi szabályai értelmében (jogalany-kategóriák)

1.1.3.1. Fogalmak

1.1.4. Benyújtandó adatok és dokumentumok

1.1.5. A jogi értelemben vett létezés és a jogállás/jogi besorolás hivatalos kezdete

1.2. Végrehajtási szabályok a jogi értelemben vett létezés és a jogállás/jogi besorolás ellenőrzéséhez

1.2.1. Rendelkezések a hiányos, az ellentmondásos és a hamis nyilatkozatok, illetve igazoló dokumentumok kezelésére

1.2.2. Tájékoztatás az adatellenőrzés eredményéről, a résztvevő-azonosító kód (PIC kód) jóváhagyása

1.2.3. Nyilatkozat a támogatás-előkészítő űrlapon szereplő alapvető adatok helytállóságáról

1.2.4. A jogalany kijelölt képviselője

1.2.5. A jóváhagyott adatok módosítása

1.2.5.1. A jóváhagyott adatok módosítása az eredeti adatellenőrzés során elkövetett hiba nyomán

1.2.5.2. A jóváhagyott adatok módosítása a jogi értelemben vett létezésben és a jogállásban/jogi besorolásban bekövetkezett változás nyomán

1.2.5.3. A közvetett költségek elszámolására alkalmazott módszer módosítása

1.2.6. Az adatellenőrzés adminisztratív felülvizsgálata

1.2.7. Adatellenőrző Bizottság

2. A működési képességek ellenőrzése

2.1. Elvek

2.2. Végrehajtás

2.2.1. A pályáztatás során

2.2.2. A támogatási megállapodás megkötését előkészítő tárgyalások során

3. A pénzügyi képességek ellenőrzése: végrehajtási szabályok

3.1. Elvek

3.2. Miért az egyszerűsített pénzügyi vizsgálat a főszabály?

3.3. Mely jogalany-kategóriáknak kell a pénzügyi képességeit ellenőrizni, és mely jogalany-kategóriák vannak ez alól mentesítve?

3.4. Benyújtandó adatok és dokumentumok

3.4.1. Jogi személyek

3.4.2. Természetes személyek

3.4.3. Kiegészítő megjegyzések

3.5. A pénzügyi életképesség ellenőrzése

3.5.1. Cél

3.5.2. Figyelembe veendő arányszámok és jellemzők

3.5.3. Küszöbértékek

3.5.4. A természetes személyek esete

3.5.4.1. Figyelembe veendő arányszámok

3.5.4.2. Küszöbértékek

3.6. A társfinanszírozási képesség ellenőrzése

3.6.1. Cél

3.6.2. Figyelembe veendő arányszámok és jellemzők

3.6.3. Küszöbértékek

3.6.4. A természetes személyek esete

3.6.4.1. Figyelembe veendő arányszámok

3.6.4.2. Küszöbértékek

4. A pénzügyi képességek ellenőrzése: a vizsgálat (ellenőrzések) lezárása és az esetleges intézkedések

4.1. Az egyszerűsített vizsgálat eredményeinek értékelése

4.2. Eljárás "gyenge" minősítés esetén

4.2.1. Mélyreható pénzügyi vizsgálat

4.2.1.1. Jogi személyek esetében

4.2.1.2. Természetes személyek esetében

4.2.2. Védintézkedések

4.3. További védintézkedések és szankciók

ELŐSZÓ

A hetedik keretprogram részvételi szabályai (1) (a továbbiakban: RSZ) a következőképpen rendelkeznek: "A Bizottság szabályokat fogad el és tesz közzé annak biztosítására, hogy a közvetett cselekvések résztvevői létezésének, jogállásának és pénzügyi kapacitásának ellenőrzése következetes módon történjék. A Bizottság nem ismétli meg az ellenőrzést, kivéve abban az esetben, ha megváltozik az érintett résztvevő helyzete" (2).

Ez a dokumentum ezeket a szabályokat állapítja meg. A szabályok az RSZ-ben, a költségvetési rendeletben (3) (a továbbiakban: KR) és a költségvetési rendelet végrehajtási szabályait megállapító rendeletben (4) (a továbbiakban: VSZ) meghatározott jogszabályi követelményeken alapulnak. Ezt a dokumentumot a Bizottság 2007. június 13-án fogadta el, és a benne foglalt szabályokat a hetedik keretprogram valamennyi érintett közvetett cselekvése kapcsán 2007. január 1-jétől fogva kell alkalmazni.

Ezek a szabályok a hetedik keretprogram valamennyi olyan közvetett cselekvésére vonatkoznak, amellyel kapcsolatban az EK- vagy az Euratom-Szerződés alapján támogatási megállapodást kell kötni, és a hetedik keretprogram közvetett cselekvéseivel kapcsolatos igazgatási feladatokat ellátó szolgálatok (az úgynevezett kutatási főigazgatóságok, valamint azok a szervezetek, amelyek e feladatok ellátására felhatalmazást kaptak) fogják őket alkalmazni mindaddig, amíg e dokumentum egy következő változata hatályba nem lép.

Az esetleges későbbi változatokhoz a módosítások és az új szabályok megértésének segítésére változáskövető naplók és a korábbi változathoz vagy változatokhoz képest bevezetett módosításokat bemutató dokumentumok is készülni fognak.

A szabályok érdemi változásai, amelyek célja egyes részletszabályoknak az eddigi tapasztalatok alapján történő egyértelműsítése, a következő témaköröket érintik:

- A jogi értelemben vett létezés és a jogállás/jogi besorolás ellenőrzésével foglalkozó 1. részben átdolgozásra kerültek:

- a jogállások, illetve a jogalany-kategóriák meghatározásai,

- a benyújtandó dokumentumokra és a hivatalos kezdőnapokra vonatkozó rendelkezések,

- a hiányos, az ellentmondásos és a hamis nyilatkozatok, illetve igazoló dokumentumok kezelésére vonatkozó rendelkezések,

- a jogalany kijelölt képviselőjére (JKK) vonatkozó rendelkezések,

- az adatellenőrzés keretében jóváhagyott adatok módosítására és az adatellenőrzés felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezések,

- az Adatellenőrző Bizottságra vonatkozó rendelkezések.

- A pénzügyi képességek ellenőrzésével foglalkozó 3. és 4. rész a következőképpen módosult:

- a benyújtandó adatokat és dokumentumokat ismertető 3.4. szakasz kiegészült néhány különleges esettel,

- a pénzügyi életképességet leíró arányszámokat tartalmazó szakaszok (3.5.3. és 4.2.1. szakasz) kiegészültek a kivételes esetek meghatározásával,

- módosult a védintézkedéseket tartalmazó 4.2.2. szakasz.

Emellett a dokumentum a következő szövegezésbeli változásokat is tartalmazza:

- az 1. és a 3. szakasz kiegészült a jogi értelemben vett létezés és a jogállás/jogi besorolás ellenőrzését, a résztvevő pénzügyi adatainak helytállóságára vonatkozó ellenőrzéseket, valamint az egyszerűsített pénzügyi vizsgálatot végző adatellenőrző szolgálatokra (5) való utalásokkal,

- az egységes regisztrációs rendszerre való utalásokat felváltották a kutatási résztvevői portálra való utalások,

- további szövegezésbeli módosításokra volt szükség a végrehajtó ügynökségek és a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szervek autonómiájának figyelembevétele érdekében (ott, ahol a feladatok megoszlanak a Bizottság szervezeti egységei és a végrehajtási feladatokkal megbízott más szervek között, a Bizottság szervezeti egységeire való utalásokat felváltották "a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatokra" való utalások),

- a szöveget összhangba hoztuk az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel.

ÁLTALÁNOS CÉL

Ez a dokumentum a hetedik keretprogram résztvevőinek:

- jogi szempontból vett létezésére,

- a hetedik keretprogramon belüli jogállására,

- működési képességeire, és

- pénzügyi képességeire

vonatkozó ellenőrzések következetes végrehajtását biztosítani hivatott szabályokat állapítja meg annak érdekében, hogy segítse a közvetett cselekvések végrehajtását (a célkitűzések teljesülését és a várt eredmények előállítását) és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

Egy, a kutatási főigazgatóságok képviselőit tömörítő munkacsoport az egyszerűsítés és az ésszerűsítés melletti erős elkötelezettségétől vezéreltetve több egymást követő ülés keretében a következő alapelveket határozta meg a Bizottság által követendő megközelítés megalapozására:

- A pályázóktól, illetve a résztvevőktől csak olyan adatok kérhetők, amelyeket az RSZ, a KR és/vagy a VSZ kifejezetten megkövetel, illetőleg amelyek az alapvető statisztikai adatok előállításához (a kutatási tevékenységekről készített éves bizottsági jelentések elkészítéséhez, vö. EUMSZ 190. cikk) szükségesek.

- A kutatási résztvevői portál (http://ec.europa.eu/research/participants/portal) segítséget nyújt abban az esetben, ha egy adott jogalany a hetedik keretprogram keretében több pályázatban is részt kíván venni. A kutatási résztvevői portálon a jogalanyoknak az alapvető adataikat és a hivatalos okmányaikat csak egyszer kell rendelkezésre bocsátaniuk. A jogalanyok ugyanakkor - szintén a résztvevői portálon keresztül - kötelesek tájékoztatni az adatellenőrző szolgálatokat az esetleg bekövetkező változásokról.

- Adatainak jóváhagyását követően minden jogalanynak meg kell jelölnie egy úgynevezett kijelölt képviselőt ("a jogalany kijelölt képviselője", JKK), aki jogosult arra, hogy a kutatási résztvevői portálon online módon kezelje a jogalanyra vonatkozó jogi és pénzügyi adatokat.

- A pályáztatáskor bekért adatokat a tárgyalások során nem szabad még egyszer bekérni, azokat az adatokat pedig, amelyeket például a támogatási megállapodás megkötésével összefüggésben kell ellenőrizni, nem szabad már pályáztatáskor bekérni, kivéve abban az esetben, ha a korábban megadott adatok az ellenőrzés idejére nyilvánvalóan elavultak (6).

- Amennyire csak lehetséges, az ellenőrzéseknek a pályázók, illetve a résztvevők által adott nyilatkozatokon, illetve az általuk végzett önellenőrzéseken kell alapulniuk. Ehhez a Bizottság gondoskodik arról, hogy a pályázók, illetve a résztvevők egyértelmű információkat és instrukciókat kapjanak, és hozzáférjenek mindazokhoz az eszközökhöz, amelyekre szükségük van (például saját pénzügyi életképességük ellenőrzéséhez). Az ilyen típusú eszközök által szolgáltatott eredmények tájékoztató jellegű, jogi kötőerővel nem rendelkező adatoknak minősülnek, és nem helyettesítik a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok által végzett formális pénzügyi életképességi ellenőrzések eredményeit. Szabálytalanság és/vagy hamis nyilatkozattétel esetén pénzügyi szankció alkalmazható, illetve - igazgatási természetű szankcióként - az adott pályázó, illetve résztvevő a jövőre nézve kizárható a részvételből.

- A jogi ellenőrzést és a működési képességek ellenőrzését minden jogalanyra el kell végezni, a pénzügyi képességek ellenőrzését azonban nem. A "Folyamatábra a pénzügyi képességek ellenőrzéséhez" című ábrát tartalmazó 3.3. szakasz részletes információkkal szolgál arról, hogy milyen feltételek teljesülése esetén kell ellenőrizni egy jogalany pénzügyi képességeit.

- A résztvevői garanciaalap bevezetése nyomán a résztvevőktől nem szabad kérni vagy megkövetelni semminemű további pénzügyi garancia vagy biztosíték nyújtását: nem szabad meghatározott résztvevők esetében csökkenteni az előfinanszírozás összegét, vagyonkezelői számla igénybevételét megkövetelni, számlákat zárolni, pénzügyi garanciát kérni stb. A hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok ugyanakkor - a hetedik keretprogram hatálya alá tartozó közvetett cselekvések helyes végrehajtásának biztosítása, valamint a résztvevők és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében - megerősítik az utólagos ellenőrzéseket.

1. A JOGI ÉRTELEMBEN VETT LÉTEZÉS ÉS A JOGÁLLÁS/JOGI BESOROLÁS ELLENŐRZÉSE

1.1. Elvek

1.1.1. Titoktartás, adatvédelem

A jogi és a pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatban az adatellenőrző szolgálatoknak átadott összes adatot és dokumentumot bizalmasként, a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) összhangban kell kezelni. Az adatok feldolgozása során érvényesíteni kell az átláthatóság, az arányosság, a pártatlanság és a jogszerűség elvét.

1.1.2. A jogi értelemben vett létezés

Az RSZ 4. cikke értelmében támogatás csak olyan, létező jogalanynak nyújtható, amely:

- a Bizottság által meghatározott eljárást követve elfogadható pályázatot nyújtott be, és

- nincs a KR 93. cikkének (1) bekezdésében, 94. cikkében és 96. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott helyzetek egyikében sem.

Az RSZ 2. cikkének 1. pontja szerint "jogalany" minden olyan természetes személy vagy a székhelye szerinti nemzeti jog, vagy az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében eljárva jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat.

1.1.3. Jogállás a hetedik keretprogram részvételi szabályai értelmében (jogalany-kategóriák)

Az RSZ (és bizonyos esetekben a munkaprogram és a pályázati felhívás) különböző jogalany-kategóriákat említ. A különbségek elsősorban a jogalany jogállásán és/vagy sajátosságain alapulnak.

Attól függően, hogy mely kategóriába vagy kategóriákba tartozik, egy jogalany különböző jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik (8) különösen:

- a résztvevőnek nyújtható uniós pénzügyi hozzájárulással kapcsolatos jogai tekintetében (ideértve a maximális finanszírozási rátát is),

- abból a szempontból, hogy kötelező-e ellenőrizni a pénzügyi képességeit,

- abból a szempontból, hogy kellő hozzáértéssel rendelkező köztisztviselő elkészítheti-e a pénzügyi kimutatására (kimutatásaira) vonatkozó igazolást (9),

- a közvetett cselekvés végrehajtásával kapcsolatban általa viselt pénzügyi felelősség tekintetében (vö. a résztvevői garanciaalap működési szabályait).

A jogalanyok legfontosabb kategóriái, amelyekre vonatkozóan a besorolást meg kell állapítani, a következők (10):

A jogi besorolás ellenőrzésének keretében kerül sor az egyes finanszírozási rendszerekben és/vagy pályázati felhívásokban meghatározott speciális támogathatósági kritériumok ellenőrzésére is (12).

Ha egy jogalany több kategóriába is besorolható, az adatellenőrző szolgálatok főszabályként azt a besorolást veszik figyelembe, amely a jogok és/vagy a kötelezettségek szempontjából az adott jogalany számára a legkedvezőbb (13).

Ha egy résztvevő elveszíti nonprofit közszervezeti, közép- és felsőfokú oktatási intézményi, kutatószervezeti vagy kis- és középvállalkozási jogállását, illetve besorolását, e jogállás vagy besorolás előnyeit a már aláírt támogatási megállapodások vonatkozásában azok teljes időtartama alatt élvezi (kivéve akkor, ha kimutatható, hogy a jogállás vagy besorolás megállapítása hamis nyilatkozaton vagy kizárólag a hetedik keretprogramból folyósított támogatás megszerzése céljából folytatott szándékos manipuláción alapult). A résztvevőnek az ilyen jellegű változásról haladéktalanul tájékoztatnia kell az adatellenőrző szolgálatokat. Ha a résztvevő a jogállás vagy besorolás elveszítése után újabb támogatási megállapodást ír alá, e támogatási megállapodás vonatkozásában a korábbi jogállás vagy besorolás már nem vehető figyelembe.

1.1.3.1. Fogalmak

1. "Közszervezet" az EK RSZ 2. cikkének 13. pontja és az Euratom RSZ 2. cikkének 12. pontja szerint bármely jogalany, amelyet a nemzeti közjog ekként határoz meg, valamint a nemzetközi szervezet. Az "amelyet a nemzeti közjog ekként határoz meg" fordulat a következőket jelenti:

1. a jogalanyt a hivatalos létesítő okirata közszervezetként határozza meg vagy a nemzeti jog közszervezetként elismeri, és

2. a jogalany a közjog hatálya alá tartozik.

Előfordulhat ugyanakkor, hogy a közszervezet egyes tevékenységei - vagy akár tevékenységeinek túlnyomó többsége - kapcsán a magánjog alapján jár el és a magánjog hatálya alá tartozik. Az RSZ alkalmazásában a közfeladatot ellátó, de a magánjog alapján létrehozott jogalany nem minősül közszervezetnek.

2. "Nonprofit közszervezet" (RSZ 32. cikk (5) bekezdés és 33. cikk (1) bekezdés): a "közszervezet" és a "nonprofit szervezet" kritériumait egyaránt teljesítő jogalany.

3. "Nonprofit szervezet": olyan jogalany, amely jogi formájánál fogva nem törekszik gazdasági haszonszerzésre és/vagy amely jogszabályi vagy alapszabályi kötelezettségénél fogva nem fizet osztalékot a részvényesek vagy tagok számára. A szervezet vezető testületének, részvényeseinek, tagjainak vagy képviselőinek az osztalékkifizetés mellőzésére vonatkozó döntése nem elegendő ahhoz, hogy a jogalany nonprofit szervezetnek minősüljön.

4. "Kutatószervezet" az EK RSZ 2. cikkének 7. pontja és az Euratom RSZ 2. cikkének 7. pontja szerint olyan, nonprofit szervezetként létrehozott jogalany, amely egyik fő tevékenységeként kutatással vagy technológiafejlesztéssel foglalkozik. A "nonprofit szervezet" fordulat a fenti 3. pontnak megfelelően értendő. A fogalommeghatározás alkalmazásában a más által végrehajtott kutatási tevékenység puszta finanszírozása, az ismeretterjesztés, valamint a kutatási tevékenység segítése és koordinálása nem minősül kutatási tevékenységnek.

5. "Közép- és felsőfokú oktatási intézmény": a nemzeti oktatási rendszerben ekként elismert, közszervezetként vagy magánjogi szervezetként működő jogalany.

6. "Kkv-k" az EK RSZ 2. cikkének 14. pontja és az Euratom RSZ 2. cikkének 13. pontja szerint a 2003/361/EK ajánlás (14) értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozások.

a) A 2003/361/EK ajánlás mellékletének 1. cikke szerint "vállalkozás": jogi formájától függetlenül minden olyan jogalany, amely gazdasági tevékenységgel foglalkozik. Ez magában foglalja különösen a kézművesipari vagy más tevékenységet folytató önálló vállalkozókat és családi vállalkozásokat, valamint a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesüléseket és szövetkezeteket.

b) A 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (1) bekezdése szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) kategóriájába azok a vállalkozások tartoznak, amelyek 250-nél kevesebb főt foglalkoztatnak (az ajánlás mellékletének 5. cikkében meghatározott éves munkaegységben kifejezve), és amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió EUR-t és/vagy az éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t.

c) A 2003/361/EK ajánlásban található fogalommeghatározások mellett a következő fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell:

i. Egy jogalany "gazdasági tevékenységet folytat", ha bebizonyosodik róla, hogy egy meghatározott piacon bármilyen formában díjazás vagy más típusú ellenszolgáltatás ellenében kereskedelmi vagy más tevékenységet folytat. Általában véve minden olyan tevékenység, amely áruknak és szolgáltatásoknak egy adott piacon történő kínálásából áll, gazdasági tevékenységnek minősül.

ii. Nem minősül gazdasági tevékenységnek:

1. az a tevékenység, amelyért nem nyújtanak semminemű ellenszolgáltatást;

2. az a tevékenység, amelynek nincs konkrét/közvetlen piaca;

3. az a tevékenység, amelynek bevételei nem különülnek el a tagok vagy részvényesek személyes bevételeitől.

d) A nem önálló kkv-k (a 2003/361/EK ajánlás melléklete 3. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti partnervállalkozások és kapcsolt vállalkozások, azaz olyan kkv-k, amelyek felett más vállalkozások, az ún. fölérendelt vállalkozások tulajdonjogot vagy ellenőrzést gyakorolnak vagy amelyek maguk gyakorolnak tulajdonjogot vagy ellenőrzést más vállalkozások, az ún. alárendelt vállalkozások felett) esetében a fölé-, illetve az alárendelt vállalkozásoknak a 2003/361/EK ajánlás melléklete 6. cikkének (2)-(4) bekezdése szerinti adatait kell figyelembe venni annak meghatározására, hogy a vállalkozás teljesíti-e a kkv-kra vonatkozó kritériumokat.

e) A 2003/361/EK ajánlás melléklete 4. cikkének (2) bekezdése szerint a kis- és középvállalkozási jogállás akkor szűnik meg, ha az adott vállalkozás az ajánlás mellékletének 2. cikkében megállapított határértékeket két egymást követő számviteli időszakban meghaladja. Ez a szabály nem alkalmazandó abban az esetben, ha a kkv nagyobb csoporttal egyesül vagy a kkv-t nagyobb csoport megvásárolja; ebben az esetben a kkv az ügylet napján azonnali hatállyal elveszíti kis- és középvállalkozási jogállását.

Ebből következik, hogy azok a pályázók, amelyekkel szemben az adatellenőrző szolgálatok megtagadták a kkv-ként történő elismerést arra hivatkozva, hogy a legutóbbi számviteli időszakban nem teljesültek a 2003/361/EK ajánlás mellékletének 2. cikkében foglalt határértékek, igényelhetik az adatellenőrzés keretében megállapított besorolás megváltoztatását, ha bizonyítják, hogy a szóban forgó határértékek a legutóbbit megelőző számviteli időszakban teljesültek. Ez a lehetőség nem áll fenn abban az esetben, ha a kkv egyesülés vagy felvásárlás következtében lépte túl a határértékeket.

1.1.4. Benyújtandó adatok és dokumentumok

Az adatellenőrzés során a pályázóknak jogi besorolásuktól függően - kivéve, ha ezeket a dokumentumokat korábban már benyújtották, és azóta nem történt változás - be kell nyújtaniuk azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják:

1. hivatalos elnevezésüket;

2. jogi formájukat, ha jogi személyről van szó;

3. hivatalos címüket, amely alapértelmezésben jogi személyek esetében a központi iroda címe, természetes személyek esetében a szokásos tartózkodási hely címe.

A dokumentumok az EU bármelyik hivatalos nyelvén benyújthatók. Az adatellenőrző szolgálatok munkájának megkönnyítése érdekében a pályázóktól megkövetelhető, hogy ezekről a dokumentumokról szabad fordítást is benyújtsanak. Az EU hivatalos nyelveitől (15) eltérő nyelven benyújtott dokumentumok elutasíthatók, ha a benyújtás nem arra feljogosított szerv vagy fordító által készített hiteles vagy hivatalos fordítás kíséretében történik. Az igazoló dokumentumok nem lehetnek 6 hónaposnál régebbiek.

A jogalanyoknak különösen az alábbiakban felsorolt dokumentumokat kell benyújtaniuk. E dokumentumok benyújtása elfogadható elektronikus formában.

a) Aláírt "Jogi személyek" adatlap (16).

b) Természetes személyek esetében:

i. Érvényes személyi igazolvány vagy útlevél olvasható fénymásolata.

ii. Hivatalos héadokumentum, ha alkalmazandó.

c) Közszervezetek esetében:

iii. A jogi személyt közszervezetként létrehozó törvény, rendelet vagy határozat másolata; ennek hiányában más olyan hivatalos dokumentum, amely igazolja, hogy a jogalany közszervezetként jött létre.

iv. Hivatalos héadokumentum, ha alkalmazandó. Ha a jogalany nem szerepel a héanyilvántartásban, akkor az adatellenőrző szolgálatok kérhetik az alanyi héamentesség igazolását.

d) Más jogalanyok esetében:

v. Olyan hivatalos dokumentum (például közlönyoldal, cégkivonat) másolata, amely tartalmazza a pályázó hivatalos elnevezését, címét és a nemzeti hatóságok által kiadott azonosító számát, vagy - a bejegyzés helye szerinti országtól függően - más elfogadható hivatalos okirat másolata.

vi. A héacélú nyilvántartásbavételi okmány másolata, ha alkalmazandó, és csak akkor, ha a héaszám nem szerepel az előzőekben említett hivatalos dokumentumon. Ha a jogalany nem szerepel a héanyilvántartásban, akkor az adatellenőrző szolgálatok kérik az alanyi héamentesség igazolását.

e) Kkv-k esetében:

vii. Éves mérleg és eredménykimutatás a legutóbbi számviteli időszakra.

viii. E kimutatások mellékletei az alá- és a fölérendelt vállalkozások megjelölésével, ha ezek az információk a mérlegben nem szerepelnek.

ix. Nyilatkozat a foglalkoztatottak létszámáról a 2003/361/EK ajánlás mellékletének 5. cikkében meghatározott éves munkaegységben kifejezve.

x. A 2003/361/EK ajánlás mellékletének 6. cikke értelmében vett alá- és fölérendelt vállalkozások éves mérlege és eredménykimutatása és ezek mellékletei a legutóbbi számviteli időszakra, valamint az e vállalkozások által foglalkoztatottak létszáma.

xi. A 2003/361/EK ajánlás melléklete 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően azon újonnan létrehozott vállalkozások esetében, amelyek elszámolásai még nincsenek jóváhagyva, az adatellenőrző szolgálatok elfogadják a számviteli időszak közben adott, bona fide becslést tartalmazó nyilatkozatot.

xii. Forgalom hiányában annak igazolására, hogy a vállalkozás folytat gazdasági tevékenységet, az adatellenőrző szolgálatok elfogadják a befektetett eszközökről és a várható megtérülésükről is számot adó ilyen értelmű nyilatkozatot.

xiii. A fenti igazoló dokumentumok helyettesíthetők a jogalany hivatalos címe, illetve szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam valamely hatóságának vagy arra jogosult szervének olyan hivatalos igazolásával, amely tanúsítja, hogy a vállalkozás a 2003/361/EK ajánlás értelmében kkv-nak minősül. A fenti igazoló dokumentumok helyettesítésére ugyanakkor nem fogadható el a pályázó által a származási országban bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy köztisztviselő előtt tett eskü vagy ünnepélyes nyilatkozat.

1.1.5. A jogi értelemben vett létezés és a jogállás/jogi besorolás hivatalos kezdete

1. A Bizottság a jogalany jogi értelemben vett létezését és jogállását, illetve jogi besorolását attól a naptól fogva tekinti hatályosnak ("hivatalos kezdőnap"), amikortól a jogalanyt létrehozó vagy megalapító aktus érvényes. Ez az időpont (elsőbbségi sorrendben):

1. az ország hivatalos nyilvántartásában (például cégjegyzékében) való nyilvántartásba vétel napja;

2. az a nap, amikor a nemzeti közlöny adott száma megjelent;

3. az a nap, amikor az aktust a bírósági nyilvántartó hivatalban hivatalosan letétbe helyezték;

4. a felek általi aláírás napja.

2. Ha a jogalany nem létrehozó vagy alapító aktus elfogadásával jött létre, akkor egy alapértelmezett időpont óta kell létezőnek tekinteni.

3. A kis- és középvállalkozási jogállás hivatalos kezdőnapja annak a számviteli időszaknak a számlazárási napja, amelynek alapján a 2003/361/EK ajánlás melléklete 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a kis- és középvállalkozási jogállás megállapítása történt (lásd a fenti 1.1.3.1. szakasz 6. e) pontját). Azon újonnan létrehozott vállalkozások esetében, amelyek elszámolásai még nincsenek lezárva, a hivatalos kezdőnap az alapítás napja.

1.2. Végrehajtási szabályok a jogi értelemben vett létezés és a jogállás/jogi besorolás ellenőrzéséhez

A jogalanyoknak az alapvető adminisztratív és jogi adataikat (hivatalos elnevezésüket, hivatalos címüket stb.) a résztvevői portál webes felületén kell regisztrálniuk. A regisztrálást csak egyszer kell elvégezni. A többszöri regisztrálás elkerülése érdekében a jogalanynak a későbbi részvételei során az első regisztrációkor kiadott résztvevő-azonosító kódot (Participant Identification Code - PIC kód) kell használnia (17).

A független jogi személyiséggel nem rendelkező pályázóknak az anyaszervezetük PIC kódját kell használniuk. A következő szervezetek ugyanakkor külön jogalanyként regisztrálhatják magukat, és saját PIC kódot kaphatnak:

1. a központi vagy a szövetségi állam központi közigazgatásának részét képező, a kormányhoz a hivatalosan közzétett államszervezet értelmében közvetlenül kapcsolódó minisztériumok és más végrehajtó szolgálatok;

2. a nemzetközi szervezetek szakosított intézményei, beleértve (de nem kizárólag) a VSZ 43. cikkének (2) bekezdésében felsoroltakat is;

3. a Közös Kutatóközpont és képviseletei.

A pályázat benyújtásakor nem kell igazoló dokumentumokat benyújtani, és a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok nem végeznek adatellenőrzést.

A támogatási megállapodás aláírásakor a pályázónak már rendelkeznie kell PIC kóddal, és a Bizottság adatbázisának tartalmaznia kell azt az információt, hogy a pályázó adatainak ellenőrzése sikeresen lezárult. Ennek érdekében az adatellenőrző szolgálatok a benyújtott adatok és igazoló dokumentumok alapján ellenőrzik a pályázó jogi értelemben vett létezését és jogállását/jogi besorolását (amennyiben ezt az ellenőrzést korábban még nem végezték el) (18). A jogi értelemben vett létezés ellenőrzésére és a jogállás/jogi besorolás megállapítására közvetlenül azt követően kerül sor, hogy a pályázó regisztrálta magát a rendszerben. Az ellenőrzések csak akkor kezdődhetnek meg, ha a pályázó egyértelműen megadta és a szükséges igazoló dokumentumokkal alátámasztotta alapvető jogi adatait (hivatalos elnevezését, jogi formáját és hivatalos címét), és ezen adatok egyike sem egyértelműen hibás, helytelen vagy olvashatatlan.

Ugyanezt az eljárást kell követni és ugyanezeket a dokumentumokat kell benyújtani abban az esetben is, ha egy jogalany csatlakozik egy folyamatban lévő közvetett cselekvéshez vagy ha a folyamatban lévő közvetett cselekvés valamelyik résztvevőjének megváltozik a jogi személyisége - ekkor a résztvevőnek újból regisztrálnia kell magát a résztvevői portálon, ezt követően pedig az adatok újból ellenőrzésre kerülnek.

A jogi értelemben vett létezést és a jogállást/jogi besorolást igazoló dokumentumokat vagy a résztvevői portál webes felületén, vagy pedig e-mailben (19), a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok által a meghívóban és/vagy a tárgyalások keretében meghatározott határidőig kell benyújtani az adatellenőrző szolgálatoknak.

Ha egy szervezet ok nélkül regisztrálja magát a rendszerben, az adatellenőrző szolgálatok az információk kiegészítése és az igazoló dokumentumok benyújtása iránti kérésükben meghatározzák azt az időkeretet, amelyen belül a pályázónak válaszolnia kell. Ha a pályázó a megjelölt időkereten belül nem nyújtja be, teszi egyértelműbbé vagy egészíti ki az igazoló dokumentumokat, az adatellenőrző szolgálatok - az esetleges speciális körülmények és indokok figyelembevétele mellett - a regisztrálást elvethetik.

A pályázó jogi értelemben vett létezésének ellenőrzése során az adatellenőrző szolgálatok arról is meggyőződnek, hogy az adott pályázó nem regisztrálta-e magát korábban a kutatási résztvevői portálon, illetve nem szerepel-e az Európai Bizottság valamelyik másik olyan központi adatbázisában, amely ugyanezeket az információkat tartalmazza; ilyenkor ezeket az információkat az adatellenőrzés során figyelembe veszik (20).

Azt követően, hogy meggyőződtek a pályázó jogi értelemben vett létezéséről, az adatellenőrző szolgálatok az igazoló dokumentumok alapján ellenőrzik a hetedik keretprogram szerinti jogállást, és megállapítják a hetedik keretprogram közvetett cselekvésében részt vevő összes jogalany besorolását.

A pályázó jogi értelemben vett létezésének és jogállásának/jogi besorolásának ellenőrzése után az adatellenőrző szolgálatok ellenőrzik és feljegyzik, hogy a pályázó a nyilatkozata értelmében hogyan kívánja elszámolni közvetett költségeit.

1.2.1. Rendelkezések a hiányos, az ellentmondásos és a hamis nyilatkozatok, illetve igazoló dokumentumok kezelésére

1. Minden adatról azt kell feltételezni, hogy megfelel a valóságnak, és megadása jóhiszeműen történt. Az adatellenőrző szolgálatok a felmerülő kétségeik tisztázása végett minden nyilvánosan hozzáférhető információt felhasználhatnak.

a) Ha megállapításaik nem támasztják alá a pályázó nyilatkozatát,

b) Ha a pályázó által átadott adatok olvashatatlanok, hiányosak vagy nem egyértelműek,

c) Ha felmerül a hiányos vagy hamis nyilatkozattétel vagy más szabálytalanság gyanúja,

akkor az adatellenőrző szolgálatok - megfelelő tájékoztatás mellett és ésszerű határidő kitűzésével - felkérik a pályázót az adatok egyértelművé tételére vagy a benyújtott dokumentumok kiegészítésére.

2. Abban az esetben, ha:

a) a pályázó nem bocsátja rendelkezésre a kért információkat;

b) a pályázó a kért információkat megtévesztő módon bocsátja rendelkezésre;

c) az igazoló dokumentumok érvénytelenek vagy elavultak; vagy

d) a pályázó nyilatkozata és az igazoló dokumentumok között megmarad a nyilvánvaló ellentmondás,

az adatellenőrző szolgálatok a következőképpen járnak el:

i. ha a probléma a jogi értelemben vett létezés igazolását érinti, megtagadják a jogalany adatainak jóváhagyását;

ii. ha a probléma a jogállás/jogi besorolás megállapítását érinti, a jogalany adatait a pályázó nyilatkozata helyett a benyújtott adatok alapulvételével hagyják jóvá.

3. Az adatok jóváhagyásának vagy a jogállás/jogi besorolás tekintetében a pályázó által tett nyilatkozat alapulvételének megtagadása esetén az adatellenőrző szolgálatok tájékoztatják a pályázót a megtagadás indokairól és jogkövetkezményeiről.

4. Szabálytalanság és/vagy hamis nyilatkozattétel esetén az adatellenőrző szolgálatok értesítik az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselőt, valamint - ha szükséges - az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF).

A költségvetési rendelet 96. cikkének megfelelően szabálytalanság és/vagy hamis nyilatkozattétel esetén pénzügyi szankció alkalmazható, illetve - igazgatási természetű szankcióként - az adott pályázó, illetve résztvevő a jövőre nézve kizárható a részvételből.

1.2.2. Tájékoztatás az adatellenőrzés eredményéről, a résztvevő-azonosító kód (PIC kód) jóváhagyása

Az adatellenőrző szolgálatok tájékoztatják a pályázókat a jogi értelemben vett létezés ellenőrzésének eredményéről és a megállapított jogállásról/jogi besorolásról.

Minden jóváhagyott pályázó 9 számjegyből álló egyedi regisztrációs számot, úgynevezett résztvevő-azonosító (PIC) kódot kap, amelyet a továbbiakban minden olyan alkalommal használnia kell, amikor a hetedik keretprogram keretében újabb pályázatban kíván részt venni.

1.2.3. Nyilatkozat a támogatás-előkészítő űrlapon szereplő alapvető adatok helytállóságáról

A támogatási megállapodás megkötését előkészítő tárgyalások során a jogalany által a résztvevői portálon megadott adminisztratív és jogi adatok automatikusan rákerülnek a támogatási megállapodást előkészítő ún. GPF űrlapra.

A szervezet törvényes képviselője az a személy, aki jogosult kötelezettségeket vállalni a szervezet nevében és aláírni a támogatási megállapodást. Feladatai közé tartozik:

a) ellenőrizni az általa képviselt szervezetre vonatkozóan a GPF űrlapon szereplő adminisztratív és jogi adatok helytállóságát, és kérni a résztvevői portálon a hibás adatok módosítását;

b) büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozni az általa képviselt szervezetre vonatkozóan a GPF űrlapon szereplő valamennyi adat hiánytalan, pontos és helyes voltáról, nyilatkozni arról, hogy az általa képviselt szervezet nincs a KR 93. cikkének (1) bekezdésében, 94. cikkében és 96. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott helyzetek egyikében sem, és aláírásával tanúsítani a GPF űrlap hitelét. A hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok kérhetik a jogi személyek e szakasz szerinti törvényes képviselőjére vonatkozó igazoló dokumentumok benyújtását.

1.2.4. A jogalany kijelölt képviselője

A jogalany adatainak jóváhagyását követően a jogalany törvényes képviselője kijelöli a jogalany kijelölt képviselőjét (Legal Entity Appointed Representative, a továbbiakban: JKK), akit az adatellenőrző szolgálatok hivatalos kapcsolattartóként ismernek el, és aki jogosult arra, hogy megfelelő igazoló dokumentumok alapján kérje a jóváhagyott adatok módosítását. Ennek érdekében a törvényes képviselő - postai úton vagy e-mailben - megküldi az adatellenőrző szolgálatoknak a kitöltött, szabályosan aláírt és lebélyegzett JKK-kijelölő űrlapot (LEAR Appointment Form). A JKK kijelölése kötelező. A JKK adminisztratív funkció; az e célra kijelölt személy különbözhet a pályázó törvényes képviselőjétől, de meg is egyezhet vele.

Adatainak a központi adatbázisban történő rögzítését követően a JKK lesz a jogalany és az adatellenőrző szolgálatok közötti kapcsolattartó minden olyan kérdésben, amely az adott pályázó jogi és pénzügyi adatait, valamint a hetedik keretprogramon belüli jogállását és jogi besorolását érinti. A JKK hozzáfér a kutatási résztvevői portál azon online eszközéhez, amelynek segítségével naprakészen kell tartania a pályázó jóváhagyott adatait. Kötelessége továbbá, hogy a változás bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztassa az adatellenőrző szolgálatokat a pályázó jogi adataiban, jogállásában és jogi besorolásában bekövetkező mindennemű változásról. A JKK kérésre pénzügyi adatokat is szolgáltat a pályázóról.

Ha a jogi adatok, a jogállás vagy a jogi besorolás megváltozása indokolttá teszi, a JKK a megfelelő jogi és/vagy pénzügyi jellegű igazoló dokumentumok alapján köteles kérni a korábbi adatellenőrzés keretében jóváhagyott adatok módosítását.

1.2.5. A jóváhagyott adatok módosítása

A korábbi adatellenőrzés keretében jóváhagyott adatok módosítására irányuló kérés csak akkor fogadható el, ha a JKK-tól származik. Ha még nincs kijelölve JKK, a módosításra irányuló kérés feldolgozása csak a JKK kijelölésére irányuló folyamat lezárása után kezdhető meg.

1.2.5.1. A jóváhagyott adatok módosítása az eredeti adatellenőrzés során elkövetett hiba nyomán

Ezt a fajta módosítást visszamenőleges hatállyal, hivatalos kezdőnapként az eredeti adatellenőrzés napját megtartva kell átvezetni.

Szükség esetén más, a 4.2.2. pontban felsorolt védintézkedések is alkalmazhatók. Ha a módosításra az adatellenőrző hatóság hibájából volt szükség, akkor a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős illetékes szolgálat engedélyezésre jogosult tisztviselője kellően indokolt esetben felmentést adhat a visszamenőleges hatály alkalmazása alól, amennyiben ez nem ütközik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, illetve az arányosság elvébe.

1.2.5.2. A jóváhagyott adatok módosítása a jogi értelemben vett létezésben és a jogállásban/jogi besorolásban bekövetkezett változás nyomán

Az adatellenőrző szolgálatok a jogalany jogi értelemben vett létezésére, jogállására vagy jogi besorolására vonatkozó adatok megváltozásának hivatalos kezdőnapjaként a változásról rendelkező aktus érvényességének napját jelölik meg, kivéve abban az esetben, ha az aktus maga másként rendelkezik. Kkv-k esetében a megváltozott jogállás hivatalos kezdőnapja annak a számviteli időszaknak a számlazárási napja, amelynek alapján a jogállás megváltozásának megállapítása a fenti 1.1.3.1. szakasz 6. e) pontjában foglalt szabályok alapján történt.

1.2.5.3. A közvetett költségek elszámolására alkalmazott módszer módosítása

Az adatellenőrző szolgálatok a közvetett költségek elszámolására alkalmazott, a résztvevő nyilatkozata szerinti módszer (e szakaszban a továbbiakban: Módszer) változásait a támogatásimegállapodás-minta II.15. cikkében meghatározott szabályoknak megfelelően veszik figyelembe.

Közvetett költségek azok a támogatható közvetett költségek, amelyeket a résztvevő nem tud közvetlenül a projekthez rendelni, de amelyek számviteli rendszere szerint olyan indokolt költségek, amelyek közvetlenül a projekthez rendelt, támogatható közvetlen költségekkel összefüggésben merültek fel. Megállapításuk a támogatásimegállapodás-minta II.15. cikkének 2. bekezdésében meghatározott módszerekkel történhet (21).

A Módszer változásai a következő típusokba sorolhatók (22):

A Módszer megváltoztatására irányuló kéréseknek kellően indokoltaknak kell lenniük vagy annak alapján, hogy a résztvevő jogállásában vagy számviteli rendszerében megfelelő változás következett be, vagy pedig annak alapján, hogy a felek hibát vétettek azon első projekt előkészítő tárgyalásai során, amelynek a jogalany résztvevője volt.

A Módszer megváltoztatásának kérésével a jogalany elismeri, hogy elolvasta és elfogadta a Módszer megválasztására vonatkozó szabályokat (támogatásimegállapodás-minta II.15. cikk).

1. A résztvevő jogállásának megváltozása

Ha a résztvevő a jogállás megváltozása nyomán nonprofit közszervezetté, közép- és felsőfokú oktatási intézménnyé, kutatószervezetté vagy kkv-vé vált, és teljesíti a támogatásimegállapodás-mintában a 60 %-os átalányfinanszírozási ráta alkalmazására vonatkozóan megállapított további feltételeket, akkor az adott résztvevő jövőbeni projektek vonatkozásában kérheti e ráta alkalmazását (23).

Az új Módszer alkalmazásának hivatalos kezdőnapja megegyezik az új jogállás/jogi besorolás hivatalos kezdőnapjával (1.2.5.2. szakasz).

Az új Módszer alkalmazásának hivatalos kezdőnapja csak a jövőre nézve vehető figyelembe, a folyamatban lévő projekteket nem érinti.

2. A résztvevő számviteli rendszerének megváltozása

a) Ha megváltozott a résztvevő számviteli rendszere, a JKK, amikor a résztvevői portálon kéri a változás átvezetését, tájékoztatja az adatellenőrző szolgálatokat arról, hogy a változásnak mely időponttól fogva kell hatályosnak lennie. Amennyiben a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok ezt az időpontot elfogadják, az adatellenőrző szolgálatok hivatalos kezdőnapként a JKK által megadott időpontot rögzítik.

b) Ha a résztvevő eredetileg az átalányfinanszírozás szerinti elszámolást választotta, és később úgy dönt, hogy a további részvételei vonatkozásában át kíván térni a tényleges közvetett költségek módszerére, akkor a változást nem kell igazolnia.

c) Az új Módszer alkalmazásának hivatalos kezdőnapja csak a jövőre nézve vehető figyelembe, a folyamatban lévő projekteket nem érinti. Ha azonban a számviteli rendszerében bekövetkezett változás miatt a résztvevő többé nem képes meghatározni a tényleges közvetett költségeket, akkor az új Módszer alkalmazásának hivatalos kezdőnapját a folyamatban lévő projektek esetében is figyelembe kell venni.

3. Ha a felek a Módszerrel kapcsolatban hibát vétettek azon első projekt előkészítő tárgyalásai során, amelynek a jogalany résztvevője volt, és e hiba helyesbítését a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok elfogadták, akkor az új Módszer alkalmazásának hivatalos kezdőnapja a jogalanyra vonatkozó adatok eredeti jóváhagyásának napja, és az új hivatalos kezdőnapot a folyamatban lévő projektek esetében is figyelembe kell venni.

1.2.6. Az adatellenőrzés adminisztratív felülvizsgálata

1. A felülvizsgálati kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező köteles megerősítést kérni az adatellenőrzés eredményeiről.

2. Az adatellenőrzés felülvizsgálatára (24) vonatkozó kérelmet - írásban, más formai megkötés nélkül - az érintett jogalany JKK-ja nyújtja be közvetlenül az illetékes adatellenőrző szolgálathoz.

Ha a felülvizsgálati kérelem benyújtója nem érintett az adatellenőrzésben, akkor a kérelmet el kell utasítani.

3. Az adatellenőrző szolgálatok visszaigazolják a felülvizsgálati kérelem átvételét. Az adatellenőrző szolgálatok a kérelemről meghozott döntésről tájékoztatják az érintett felet. Elutasítás esetén meg kell jelölni annak indokait.

Az adatellenőrzés felülvizsgálata iránti kérelem az adatellenőrzést nem függeszti fel, annak eredményei megváltoztatásukig hatályban maradnak. Ez az adminisztratív felülvizsgálat nem érinti a kérelmező azon jogát, hogy az európai ombudsmannál vagy az Európai Unió Bíróságánál jogorvoslattal éljen.

1.2.7. Adatellenőrző Bizottság

Az Európai Bizottságnak a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős főigazgatóságai és végrehajtó ügynökségei szolgálatközi koordinációs bizottságot (Adatellenőrző Bizottság) hoznak létre, és a bizottságba képviselőket küldenek. Az adatellenőrző szolgálatok szavazati jog nélkül részt vesznek az Adatellenőrző Bizottság munkájában, és a bizottság elnökének felügyelete alatt titkársági szolgáltatásokat nyújtanak annak működéséhez. A Bizottság eljárási szabályzatot dolgoz ki a koordinációs tevékenységekhez, és ebben szabályozza különösen a közös gyakorlati megoldások nyilvántartását.

A fenti 1.2.7. szakasz alapján az illetékes adatellenőrző szolgálatokhoz benyújtott felülvizsgálati kérelmeket e szolgálatok az Adatellenőrző Bizottság elé utalják. Az Adatellenőrző Bizottság a jogalanyok adatainak ellenőrzésével kapcsolatban elé utalt eseteket kivizsgálja és azokban döntést hoz. Az Adatellenőrző Bizottság hatásköre a pénzügyi képességek ellenőrzésével kapcsolatos kérdések elbírálására nem terjed ki.

2. A MŰKÖDÉSI KÉPESSÉGEK ELLENŐRZÉSE

2.1. Elvek

A KR 115. cikkének és a VSZ 176. cikkének megfelelően a pályázók működési és pénzügyi képességeit annak biztosítása érdekében kell megvizsgálni, hogy a pályázók képesek legyenek végrehajtani a pályázatban megjelölt cselekvést vagy a munkaprogramot.

Különbséget kell tenni a működési képességek és a pénzügyi képességek között; ez utóbbiak vizsgálatát az alábbiakban külön fogjuk tárgyalni.

A "működési képességek" kifejezés azokra a szakmai (műszaki, tudományos, technológiai, vezetési, adminisztratív stb. (25)) készségekre, felkészültségre, eszközökre és/vagy ismeretekre vonatkozik, amelyek a célkitűzések teljesítéséhez és az előirányzott eredmények eléréséhez szükségesek.

Mivel a hetedik keretprogram közvetett cselekvéseinek legtöbbjét több jogalanyból álló konzorciumok hajtják végre, különbséget kell tenni a működési képességek két szintje között:

- a konzorcium működési képességei,

- az egyes pályázók működési képességei.

Az ellenőrzés célja ennek megfelelően annak megvizsgálása, hogy a pályázók (együtt és külön-külön) rendelkeznek vagy kellő időben rendelkezni fognak-e a közvetett cselekvés végrehajtásához szükséges szakmai készségekkel és felkészültséggel.

Ha a koordinátor természetes személy, működési képességeinek vizsgálatára különös figyelmet kell fordítani.

2.2. Végrehajtás

2.2.1. A pályáztatás során

A konzorcium működési képességeinek vizsgálatát a független külső bírálók végzik a pályázat elbírálása (26) során, a végrehajtással kapcsolatos elbírálási szempont értékelésekor.

Ahhoz, hogy a független külső bírálók ezt a feladatukat elvégezhessék, a pályázóknak a pályázatukban rendelkezésre kell bocsátaniuk egyfelől minden egyes pályázóra vonatkozóan külön-külön az adott pályázó szervezeti felépítésének rövid ismertetését és a munka elvégzésében részt vevő foglalkoztatottak szakmai profiljának rövid bemutatását (lásd a pályázati útmutatót), másfelől pedig a konzorcium szintjén annak bemutatását, hogy a pályázók hogyan alkotnak olyan konzorciumot, amely képes elérni a projekt kitűzött céljait (lásd a pályázati útmutatót).

A küszöbérték feletti pontszám azt jelzi, hogy a független külső bírálók szerint a működési képességek megfelelőek.

A független külső bírálók az összefoglaló értékelőjelentésben észrevételeket fogalmaznak meg a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok számára minden olyan jogalannyal kapcsolatban, amelyről az a véleményük, hogy a tervezett feladataik teljesítéséhez szükséges operatív képességeik elégtelenek vagy nincsenek kellően bizonyítva.

2.2.2. A támogatási megállapodás megkötését előkészítő tárgyalások során

A hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok a működési képességek megítélése tekintetében főszabályként a független külső bírálók ajánlásait követik - amibe az is beleértendő, hogy az egyébként kedvezően elbírált pályázat valamely pályázójának részvételét elutasíthatják, ha a működési képességei nem kielégítőek. Ha a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok olyan további információ birtokában vannak, amely kihat a független külső bírálók értékítéletére, a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok - erős, jól alátámasztott érvelés alapján - dönthetnek úgy, hogy egy jogalanyt, illetve pályázatot nem választanak ki az európai uniós pénzügyi hozzájárulásra. Ezek a fajta további információk különböző forrásokból: korábban végrehajtott auditok eredményeiből, korábbi (vagy folyamatban lévő) projektek tapasztalataiból, külső adatbázisokból stb. származhatnak.

A hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok előtt minden egyes pályázó büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tesz arról, hogy rendelkezik vagy kellő időben rendelkezni fog a hetedik keretprogram adott közvetett cselekvéséből rá eső feladatok elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal. Ezt a nyilatkozatukat a pályázók a GPF űrlapon teszik meg annak a személynek az aláírásával, aki jogosult a támogatási megállapodás aláírására és arra, hogy a szervezet nevében kötelezettségeket vállaljon. Ha egy pályázó saját maga nem rendelkezik a munka elvégzéséhez szükséges működési erőforrásokkal, akkor ismertetnie kell, hogy hogyan szándékozik kötelezettségeinek eleget tenni. Ha egy feladatot alvállalkozásba kíván adni vagy elvégzésébe más harmadik feleket kíván bevonni, erről a támogatási megállapodást előkészítő tárgyalások során egyeztetni kell és meg kell állapodni, és ezt a körülményt világosan bele kell foglalni a támogatási megállapodás I. mellékletébe.

Ha az előkészítő tárgyalások vagy a közvetett cselekvés végrehajtása közben új jogalany csatlakozik a konzorciumhoz, működési képességeinek értékelését akkor is a fenti elvek alapján kell megvizsgálni.

3. A PÉNZÜGYI KÉPESSÉGEK ELLENŐRZÉSE: VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK

3.1. Elvek

A pályázatban körülírt cselekvés végrehajtására vonatkozó pénzügyi képességek ellenőrzése szerves része a támogatási megállapodás megkötését előkészítő tárgyalásoknak, ezért ezt az ellenőrzést a támogatási megállapodás aláírása előtt le kell zárni.

Az alábbi szabályok azon pénzügyi ellenőrzések minimumkövetelményeit tartalmazzák, amelyeket az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek az RSZ 16. cikke (4) bekezdésének és a VSZ 173. és 176. cikkének megfelelően el kell végezniük.

A pályázónak a cselekvés végrehajtására vonatkozó pénzügyi képességeire irányuló ellenőrzések négy alapvető lépésből állnak:

- Az első lépés annak meghatározása, hogy az RSZ, a KR és a VSZ értelmében mely jogalanyok pénzügyi képességeit kell kötelezően ellenőrizni (lásd a 3.3. szakaszt).

- A második lépésben ezek a jogalanyok rendelkezésre bocsátják a legutóbbi lezárt pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi adataikat és a megfelelő igazoló dokumentumokat, ha ezek még nem állnak rendelkezésre (lásd a 3.4. szakaszt), majd pedig az adatellenőrző szolgálatok ellenőrzik ezeket az adatokat.

- A harmadik lépésben az adatellenőrző szolgálatok az előzőek alapján elvégzik a legutóbbi lezárt pénzügyi év egyszerűsített pénzügyi vizsgálatát. Az egyszerűsített pénzügyi vizsgálat kiterjed:

- a pénzügyi életképesség ellenőrzésére (lásd a 3.5. szakaszt),

- a "saját tőke" segédmennyiség ellenőrzésére (lásd a 3.5. szakaszt),

- a társfinanszírozási képesség ellenőrzésére és, ha szükséges, a "pénzügyi kitettség" segédmennyiségre (lásd a 3.6. szakaszt).

- A negyedik, utolsó lépésben az engedélyezésre jogosult tisztviselő a fentiek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket, ideértve szükség esetén a mélyreható pénzügyi vizsgálat elvégzését is (4. szakasz).

Ha az előkészítő tárgyalások vagy a közvetett cselekvés végrehajtása közben új jogalany csatlakozik a konzorciumhoz, vele kapcsolatban is az alábbiakban ismertetendő eljárást kell követni és az alábbiakban ismertetendő dokumentumokat kell felhasználni, illetve bekérni.

3.2. Miért az egyszerűsített pénzügyi vizsgálat a főszabály?

Az egyszerűsített vizsgálat a pénzügyi képességek szempontjából ellenőrizendő pályázók magas száma miatt, az ésszerűség határait túllépő késedelmek elkerülése érdekében főszabály. Ha azonban a pénzügyi életképesség egyszerűsített ellenőrzése (27) során a jogalany "gyenge" minősítést kap, akkor részletesebb pénzügyi elemzést (28) is kell végezni (29).

3.3. Mely jogalany-kategóriáknak kell a pénzügyi képességeit ellenőrizni, és mely jogalany-kategóriák vannak ez alól mentesítve?

A KR-nek és a VSZ-nek (176. cikk (4) bekezdés) megfelelően nem kell ellenőrizni a pénzügyi képességeit:

- az ösztöndíjban részesülő természetes személyeknek,

- a közszervezeteknek,

- a VSZ 43. cikkének (2) bekezdésében meghatározott nemzetközi szervezeteknek:

- a kormányközi megállapodásokkal létrehozott nemzetközi közjogi szervezeteknek és az ilyen szervezetek által létrehozott szakosított intézményeknek,

- a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (VKNB),

- a Nemzeti Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének,

- az Európai Beruházási Banknak és az Európai Beruházási Alapnak.

Emellett, figyelemmel arra, hogy a hetedik keretprogramban létrejött egy résztvevői garanciaalap:

- az RSZ 38. cikkének ((5) és (6) bekezdés) megfelelően nem kell ellenőrizni a pénzügyi képességeit:

- azon jogalanyoknak, amelyeknek a közvetett cselekvésben való részvételéért tagállam vagy társult ország garanciát vállal,

- a felső- és a középfokú oktatási intézményeknek,

- továbbá - az RSZ 38. cikke (6) bekezdésének megfelelően - a más kategóriákba tartozó jogalanyoknak sem kell ellenőrizni a pénzügyi életképességét, ha a jogalany a hetedik keretprogram adott közvetett cselekvésében legfeljebb 500 000 EUR összegben igényel európai uniós pénzügyi hozzájárulást, és nem áll fenn a következő esetek valamelyike:

- a jogalany a közvetett cselekvés koordinátora, és nem tartozik a fent felsorolt kategóriák egyikébe sem,

- kivételes esetként a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok számára már rendelkezésre álló információk alapján joggal kétségbe vonhatók a pályázó pénzügyi képességei (például ha a jogalannyal kapcsolatban súlyos adminisztrációs hibát vagy csalást állapítottak meg, ha a jogalannyal szemben súlyos adminisztrációs hiba vagy csalás gyanúja miatt hatósági eljárás vagy büntetőper van folyamatban, vagy ha a jogalannyal szemben a Bizottság olyan lejárt tartozás nyomán letiltási rendelvényt vagy beszedési megbízást bocsátott ki, amelynek teljesítése jelentős késedelmet szenved),

- a jogalany pénzügyi képességeivel kapcsolatban a Bizottság, a Számvevőszék vagy e szervek kellően felhatalmazott képviselője az általa az elmúlt két évben lefolytatott pénzügyi audit nyomán nagy jelentőségű pénzügyi megállapításokat tett.

A hetedik keretprogram közvetett cselekvéseiben részt vevő minden más jogalany esetében a pénzügyi képességek vizsgálata kötelező.

Annak meghatározásához, hogy egy adott jogalanynak ellenőrizni kell-e a pénzügyi képességeit, a következő oldalon található folyamatábra is segítséget nyújt.

Folyamatábra a pénzügyi képességek ellenőrzéséhez

3.4. Benyújtandó adatok és dokumentumok

Az RSZ alkalmazásában a "jogalany" fogalmába a jogi személyek és a természetes személyek egyaránt beletartoznak.

3.4.1. Jogi személyek

A támogatási megállapodás megkötését előkészítő tárgyalások során az RSZ-nek megfelelően:

- minden olyan jogi személy, amelynek pénzügyi képességeit ellenőrizni kell, a legutóbbi olyan pénzügyi évre vonatkozóan, amelyre vonatkozóan a számlái már le vannak zárva, köteles az adatellenőrző szolgálatok rendelkezésére bocsátani:

- az éves mérleget,

- az eredménykimutatást,

- a jog szerinti könyvvizsgálat keretében a fenti két dokumentumról készült jelentést. Ha a jog szerinti jelentések rendelkezésre állnak, további könyvvizsgálati jelentést nem szükséges benyújtani (30),

- minden olyan jogi személyt, amelynek pénzügyi képességeit ellenőrizni kell, az adatellenőrző szolgálatok felkérnek arra, hogy a legutóbbi rendelkezésére álló éves mérleg és eredménykimutatás fő adatai alapján töltse ki a speciális formátumú ún. "egyszerűsített kimutatásokat" (ez a kitöltés a kutatói résztvevői portálon keresztül vagy más módon végezhető el),

- minden olyan jogi személy, amelynek pénzügyi képességeit ellenőrizni kell, és amely 500 000 EUR-t meghaladó becsült összegű pénzügyi hozzájárulást igényel az EU-tól, köteles az adatellenőrző szolgálatok rendelkezésére bocsátani egy teljes könyvvizsgálati jelentést a legutóbbi olyan pénzügyi év elszámolásainak igazolásáról, amelyre ilyen jelentés rendelkezésre áll (31). Ez a jelentés csak akkor fogadható el, ha megfelelő szakmai jogosítványokkal rendelkező külső könyvvizsgáló készítette.

A vizsgálat keretében főszabályként a jövőre vonatkozó pénzügyi adatok nem kerülnek felhasználásra, kivéve abban az esetben, ha olyan "fiatal" jogalanyokról (például induló vállalkozásról) van szó, amelyeknek még nincs lezárt pénzügyi évük. Ezeknek a jogalanyoknak (különösen a "fiatal" kkv-knak) üzleti tervet vagy egy vagy több más olyan hasonló dokumentumot kell benyújtaniuk, amelyben szerepel a jövőbeni tevékenységeik leírása.

A pénzügyi életképesség ellenőrzése céljára csak olyan, nem konszolidált pénzügyi kimutatások fogadhatók el, amelyek az adatellenőrzés tárgyát képező jogalanyra vonatkoznak, akkor is, ha az adott jogalany kapcsolt vagy partnervállalkozásokhoz kapcsolódik.

Ha a jogalanyt mint vállalkozáscsoport anyavállalatát (fölérendelt vállalkozását) a rá irányadó nemzeti jog mentesíti is a nem konszolidált eredménykimutatás közzététele alól, az adatellenőrző szolgálatok kérhetik a nem konszolidált eredménykimutatás fő adatait tartalmazó ún. "egyszerűsített kimutatások" kitöltését.

Ha a jogalanyt mint leányvállalatot (alárendelt kapcsolt pályázók) a rá irányadó nemzeti jog mentesíti a jog szerinti könyvvizsgálat kötelezettsége alól, és csak a konszolidált kimutatások állnak rendelkezésre, az adatellenőrző szolgálatok az adatbekérést a nem konszolidált mérleg és eredménykimutatás fő adatait tartalmazó ún. "egyszerűsített kimutatások" kitöltésének megkövetelésére korlátozhatják azzal, hogy az adatszolgáltatást alá kell támasztani az anyavállalat hivatalos konszolidált pénzügyi beszámolóinak és a kapcsolódó könyvvizsgálati jelentések másolatával. Ha azonban a szóban forgó jogalany 500 000 EUR-t meghaladó összegű pénzügyi hozzájárulást igényel az EU-tól, akkor az alárendelt vállalkozás nem konszolidált számláit igazoló teljes könyvvizsgálati jelentést kell benyújtani a legutóbbi olyan pénzügyi évre vonatkozóan, amelyre ez rendelkezésre áll.

3.4.2. Természetes személyek

Bár inkább csak elméletben léteznek olyan esetek, amikor egy természetes személy:

- 500 000 EUR-t meghaladó becsült összegű pénzügyi hozzájárulást igényel az EU-tól, és/vagy

- koordinátor,

az RSZ 38. cikkének (6) bekezdésében meghatározott követelmény teljesítése keretében erre az eshetőségre is fel kell készülni.

A támogatási megállapodás megkötését előkészítő tárgyalások során az RSZ-nek és a VSZ-nek megfelelően minden olyan természetes személy, amelynek pénzügyi képességeit ellenőrizni kell, köteles az adatellenőrző szolgálatok rendelkezésére bocsátani:

- legutóbbi jövedelemadó-bevallását,

- egy hitelesített nyilatkozatot forgóvagyonáról (32),

- egy teljes listát (a vonatkozó időpontok és összegek megjelölésével) tartozásairól, különbséget téve a rövid (legfeljebb egyéves) lejáratú és a közepes és hosszú (egy éven túli) lejáratú tartozások között, a hitelezők igazolásával együtt,

- a 3.4.1. szakaszban meghatározott könyvvizsgálati jelentést, ha a természetes személy 500 000 EUR-t meghaladó becsült összegű pénzügyi hozzájárulást igényel az EU-tól.

3.4.3. Kiegészítő megjegyzések

Az "egyszerűsített kimutatásokban" megadott ellenőrzött adatok a Bizottság központi adatbázisába kerülnek, és minden jogalany JKK-ja számára hozzáférhetőek a kutatási résztvevői portálon keresztül.

A pénzügyi adatokat a támogatási megállapodás megkötését előkészítő tárgyalások kezdetén kell rendelkezésre bocsátani, de kiegészítő adatok bizonyos esetekben a projekt végrehajtása során is kérhetők (33).

Az engedélyezésre jogosult felelős tisztviselő jogosult úgy dönteni, hogy az a jogalany, amely nem adja át időben a tőle kért adatokat és dokumentumokat, nem vehet részt a hetedik keretprogram adott közvetett cselekvésében.

3.5. A pénzügyi életképesség ellenőrzése

3.5.1. Cél

A pénzügyi életképesség szempontjából a jogalanynak három követelményt kell teljesítenie:

- rövid távon fizetőképesnek kell lennie (likviditás), azaz képesnek kell lennie rövid távú kötelezettségeinek teljesítésére,

- tartósan fizetőképesnek kell lennie (szolvencia), azaz képesnek kell lennie közép- és hosszú távú kötelezettségeinek teljesítésére,

- nyereségesnek kell lennie (34), azaz profitot kell termelnie, vagy legalábbis képesnek kell lennie saját maga finanszírozására.

Ennek megfelelően a pénzügyi vizsgálat keretében meg kell vizsgálni a jogalany rövid távú és tartós fizetőképességét, pénzügyi autonómiáját és nyereségességét.

Az adatellenőrző szolgálatok által rendelkezésre bocsátott felhasználóbarát elektronikus eszköz segítségével a pályázók saját céljaikra ellenőrizhetik pénzügyi életképességüket (35).

A következő arányszámok, jellemzők és küszöbértékek a jogi személyekre vonatkoznak. A természetes személyek külön kritériumait a 3.5.4. szakasz tartalmazza.

3.5.2. Figyelembe veendő arányszámok és jellemzők

Az pénzügyi életképesség egyszerűsített vizsgálata a következő három pénzügyi arányszámon alapul:

Kép #1

Kép #2

Kép #3

"Saját tőke" segédmennyiség

A fentiek mellett kiegészítő adatként (segédmennyiségként) egy, a saját tőkéből származtatott jellemzőt is figyelembe kell venni. Ez a "saját tőke" segédmennyiség akkor pozitív, ha az "Összes tartozás/Saját tőke" hányados legalább 0, de legfeljebb 10 (ahol [Kép #4] ).

Kép #4

3.5.3. Küszöbértékek

A fenti arányszámok alapján a következő minősítéseket kell tenni:

Az alábbiak szerinti kell eljárni azokban a különleges esetekben, amikor az arányszám negatív, vagy akár a számláló, akár a nevező értéke nulla:

Likviditás:

- Ha (Forgóeszközök - Készletek - Egy éven túli tartozások) ≤ 0: az eredmény 0, a minősítés "gyenge". A (Forgóeszközök - Készletek - Egy éven túli tartozások) érték nem lehet negatív.

- Ha rövid távú tartozások (banki és nem banki) = 0, és a fenti (Forgóeszközök - Készletek - Egy éven túli tartozások) érték nem nulla: az eredmény 2, a minősítés "jó".

Nyereségesség (1): (37)

- Ha GOP ≤ 0: az eredmény 0, a minősítés "gyenge".

- Ha Forgalom = 0, akkor a számításban a működési bevételt kell figyelembe venni.

- Ha Működési bevétel = 0 vagy negatív: az eredmény 0, a minősítés "gyenge".

- A forgalom nem lehet negatív.

Szolvencia:

- Ha Saját tőke = 0: az eredmény -1, a minősítés minden esetben "gyenge".

- Ha Összes tartozás = 0 és a saját tőke pozitív: az eredmény 0, a minősítés "jó".

- Ha Összes tartozás = 0 és a saját tőke negatív: az eredmény -1, a minősítés "gyenge".

- A "saját tőke" segédmennyiség számítása azonos elvek alapján történik, de akkor tekintendő pozitívnak, ha az "Összes tartozás/Saját tőke" hányados legalább 0 és legfeljebb 10.

3.5.4. A természetes személyek esete

A természetes személyek pénzügyi életképességének vizsgálata a következőképpen történik:

3.5.4.1. Figyelembe veendő arányszámok

A pénzügyi életképesség vizsgálata a következő két arányszámon alapul:

Kép #5

Kép #6

3.5.4.2. Küszöbértékek

A fenti arányszámok alapján a következő minősítéseket kell tenni:

3.6. A társfinanszírozási képesség ellenőrzése

3.6.1. Cél

Az ellenőrzés célja a pályázó társfinanszírozási képességének megítélése.

Az ellenőrzés csak akkor kerül végrehajtásra, ha a pályázó elszámolásairól könyvvizsgálati jelentés (41) készült (azaz csak akkor, ha a jogalany a hetedik keretprogram adott közvetett cselekvésében történő részvételéhez 500 000 EUR-t meghaladó becsült összegű pénzügyi hozzájárulást igényel), és ez a jelentés olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek alapján az engedélyezésre jogosult tisztviselő megítélése szerint súlyosan kétségbe vonható a pályázó társfinanszírozási képessége.

A pályázó társfinanszírozási képességének elbírálása nem önmagában a hetedik keretprogram adott közvetett cselekvése alapján, hanem legalább minden olyan folyamatban lévő, az EU által finanszírozott, társfinanszírozást igénylő közvetett cselekvés figyelembevételével történik, amelyről az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek tudomása van. Ehhez az engedélyezésre jogosult tisztviselő kérheti a pályázótól azon, az EU költségvetéséből támogatott projektek jegyzékét, amelyekben az adott pályázó részt vesz (42). Nem kell azonban elvégezi ezt az ellenőrzést azon pályázók esetében, amelyek akár a támogatható költségek 100 %-ának erejéig is jogosultak európai uniós pénzügyi hozzájárulásban részesülni.

A következő arányszámok, jellemzők és küszöbértékek a jogi személyekre vonatkoznak. A természetes személyek külön kritériumait a 3.6.4. szakasz tartalmazza.

3.6.2. Figyelembe veendő arányszámok és jellemzők

A társfinanszírozási képesség ellenőrzése a következő pénzügyi arányszámokon alapul:

A társfinanszírozási képesség mutatói:

Kép #7

Kép #8

p: olyan folyamatban lévő projekt, amelyben a jogalany részt vesz

ProjektIdőtartamap: a p-edik projekt teljes időtartama években kifejezve

TámogathatóKöltségp: az adott résztvevő összes támogatható költsége a p-edik projektben

EUhozzájárulásp: az adott résztvevőnek nyújtott összes EU-hozzájárulás a p-edik projektben

HátralévőNapokp: a p-edik projektből még hátralévő napok száma

Pénzforgalom:

A számításban nem kerülnek figyelembevételre a már befejeződött projektek, sem pedig azok a projektek, amelyekben az EU hozzájárulása megegyezik a projekt támogatható költségeivel.

"Pénzügyi kitettség" segédmennyiség:

A fentiek mellett - és kizárólag a koordinátorok esetében - kiegészítő adatként (segédmennyiségként) egy, a projekthez nyújtott előfinanszírozás teljes összegéből és a koordinátor forgalmából származtatott jellemzőt is figyelembe kell venni. Ez a "pénzügyi kitettség" segédmennyiség akkor pozitív, ha a "Projekt teljes előfinanszírozása/Forgalom" hányados legfeljebb 0,5. (Ha a forgalom nulla, akkor a számításban a működési bevételt kell figyelembe venni.)

3.6.3. Küszöbértékek

A fenti arányszámok alapján a következő minősítéseket kell tenni:

Egynél kisebb általános pontszám esetén a társfinanszírozási képességet "gyengének" kell tekinteni.

3.6.4. A természetes személyek esete

A természetes személyek társfinanszírozási képességének vizsgálata a következőképpen történik:

3.6.4.1. Figyelembe veendő arányszámok

Kép #9

Kép #10

3.6.4.2. Küszöbértékek

A fenti arányszámok alapján a következő minősítéseket kell tenni:

4. A PÉNZÜGYI KÉPESSÉGEK ELLENŐRZÉSE: A VIZSGÁLAT (ELLENŐRZÉSEK) LEZÁRÁSA ÉS AZ ESETLEGES INTÉZKEDÉSEK

4.1. Az egyszerűsített vizsgálat eredményeinek értékelése

Az egyszerűsített pénzügyi vizsgálat alapján, a fenti arányszámokból kiindulva megállapításra kerül a pályázó pénzügyi képességeit jellemző minősítés, amely "jó", "elfogadható" vagy "gyenge" lehet.

Ha egy jogalanynak ellenőrizni kellett a pénzügyi képességeit, akkor ezek a képességek főszabályként akkor "pozitívak" (46), ha a jogalany az egyszerűsített vizsgálat keretében a pénzügyi életképességére legalább 3 pontot szerzett, és nincs az alábbiakban meghatározott helyzetek egyikében sem.

Egyszerűsített vizsgálat

A fenti eredmények ellenére a jogalany pénzügyi képességei "gyengék", ezért mélyreható vizsgálatot igényelnek, ha:

- a pénzügyi kimutatásairól készült könnyvizsgálati jelentés (lásd a 3.4. szakaszt) súlyos minősítést tartalmaz (akár a társfinanszírozási képesség vonatkozásában, akár más okból),

- a "saját tőke" segédmennyiség ellenőrzése (3.5.2. szakasz) és/vagy a társfinanszírozási képesség vizsgálata és/vagy a "pénzügyi kitettség" segédmennyiség ellenőrzése (3.6. szakasz, ha alkalmazandó) "gyenge" minősítést eredményezett,

- a jogalany pénzügyi képességeivel kapcsolatban a Bizottság (az OLAF-ot (47) is beleértve), a Számvevőszék vagy e szervek kellően felhatalmazott képviselője az általa az elmúlt két évben lefolytatott pénzügyi audit nyomán nagy jelentőségű pénzügyi megállapításokat tett (lásd a 3.3. szakaszt).

Ha a jogalany az egyszerűsített pénzügyi vizsgálatban "pozitív" minősítést kapott, de a jogalannyal kapcsolatban súlyos adminisztrációs hibát vagy csalást állapítottak meg, ha a jogalannyal szemben súlyos adminisztrációs hiba vagy csalás gyanúja miatt hatósági eljárás vagy büntetőper van folyamatban, vagy ha a jogalannyal szemben a Bizottság olyan lejárt tartozás nyomán letiltási rendelvényt vagy beszedési megbízást bocsátott ki, amelynek teljesítése jelentős késedelmet szenved, akkor pénzügyi képességeit "gyengéknek" kell tekinteni, a mélyreható pénzügyi vizsgálatot azonban nem kell elvégezni. Az ilyen jogalannyal szemben az engedélyezésre jogosult felelős tisztviselőnek fontolóra kell vennie a 4.2.2. szakaszban meghatározott védintézkedések alkalmazását.

4.2. Eljárás "gyenge" minősítés esetén

Ha az egyszerűsített pénzügyi életképességi vizsgálatban a jogalany "gyenge" minősítést kapott, akkor az engedélyezésre jogosult felelős tisztviselő mindenekelőtt végrehajtja a mélyreható pénzügyi vizsgálatot (4.2.1. szakasz).

Ha e mélyreható vizsgálat alapján a pályázó pénzügyi képességei:

- "elfogadhatóak" vagy "jók", akkor a pályázó minden további feltétel teljesítése nélkül részt vehet a közvetett cselekvésben,

- továbbra is "gyengék", akkor az engedélyezésre jogosult felelős tisztviselőnek fontolóra kell vennie a 4.2.2. szakaszban meghatározott védintézkedések alkalmazását,

- "elégtelenek" (48) (lásd a 4.2.1. szakaszt), akkor a pályázó kizárólag abban az esetben vehet részt a közvetett cselekvésben, ha az engedélyezésre jogosult tisztviselő az általa végrehajtott kockázatelemzés alapján annak helyénvaló voltát kellően megindokolja.

Más esetekben ("pozitív" pénzügyi életképesség, de "gyenge" társfinanszírozási képesség, "saját tőke" segédmennyiség, "pénzügyi kitettség" segédmennyiség; súlyos minősítést tartalmazó könyvvizsgálati jelentés; nagy jelentőségű pénzügyi megállapítások a jogalany pénzügyi képességeivel kapcsolatban az elmúlt két évben lefolytatott pénzügyi auditok nyomán) az engedélyezésre jogosult felelős tisztviselőnek fontolóra kell vennie a 4.2.2. szakaszban meghatározott védintézkedések alkalmazását.

4.2.1. Mélyreható pénzügyi vizsgálat

4.2.1.1. Jogi személyek esetében

A mélyreható pénzügyi vizsgálat a jogalany pénzügyi életképességének kibővített vizsgálatát jelenti.

A következő öt arányszámot kell megvizsgálni:

Kép #11

Kép #12

Kép #13

Kép #14

Kép #15

A fenti arányszámok alapján a következő minősítéseket kell tenni:

Kivételek:

Az alábbiak szerinti kell eljárni azokban a különleges esetekben, amikor az arányszámban akár a számláló, akár a nevező értéke nulla:

Pénzügyi autonómia:

- Ha GOP ≤ 0: az eredmény -1, a minősítés "gyenge".

- A kifizetett kamat nem lehet negatív.

Nyereségesség (2):

- Ha NOP = 0: az eredmény 0, a minősítés "gyenge".

- Ha Forgalom = 0, akkor a számításban a működési bevételt kell figyelembe venni.

- Ha Működési bevétel = 0 vagy negatív: az eredmény 0, a minősítés "gyenge".

- A forgalom nem lehet negatív.

Ha egy jogalanynak ellenőrizni kellett a pénzügyi képességeit, akkor ezek a képességek főszabályként akkor "pozitívak" (50), ha a jogalany a mélyreható vizsgálat keretében a pénzügyi életképességére legalább 4 pontot szerzett, és nincs a 4.1. pontban meghatározott helyzetek egyikében sem.

Mélyreható vizsgálat

4.2.1.2. Természetes személyek esetében

A természetes személyek esetében nincs mélyreható pénzügyi vizsgálat.

Ha azonban az egyszerűsített pénzügyi vizsgálatban:

- a gyors arány (likviditás) 1,5-nél kisebb volt, vagy

- a szolvenciát jellemző arányszám 1,2-nél nagyobb volt,

akkor az adott személy pénzügyi képességei "elégtelenek", és ebből következően a pályázó kizárólag abban az esetben vehet részt a közvetett cselekvésben, ha az engedélyezésre jogosult tisztviselő az általa végrehajtott kockázatelemzés alapján annak helyénvaló voltát kellően megindokolja.

4.2.2. Védintézkedések

Az RSZ 38. cikkének (7) bekezdése szerint a résztvevői garanciaalapot elegendő garanciának kell tekinteni a KR követelményei szempontjából. Ennek következtében a résztvevőktől nem szabad kérni vagy megkövetelni semminemű további pénzügyi garancia vagy biztosíték nyújtását, így például nem szabad csökkenteni az előfinanszírozás összegét, vagyonkezelői számla igénybevételét megkövetelni, számlákat zárolni, banktól, pénzintézettől vagy az anyavállalattól pénzügyi garanciát kérni stb.

Az előző bekezdésben foglaltak ellenére abban az esetben, ha védintézkedések alkalmazása válik szükségessé, a következő intézkedések közül egy vagy több alkalmazható:

- A természetes személy nem lehet a közvetett cselekvés koordinátora.

- Az öt pénzügyi arányszám (likviditás, pénzügy autonómia, a két nyereségességi mutató, szolvencia) figyelembevételével a 4.2.1. szakasz szerint végrehajtott mélyreható pénzügyi vizsgálatban "gyenge" minősítést szerző jogalanyt a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok nem fogadják el koordinátorként (51), (52). A jogalany ugyanakkor résztvevőként megtarthatja helyét az adott cselekvésben.

- A hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok bármely jogalany esetében fenntartják maguknak a jogot arra, hogy a vonatkozó támogatási megállapodás sérelme nélkül a hetedik keretprogram adott közvetett cselekvésének végrehajtása során az alábbi esetekben szisztematikus módon pénzügyi ellenőrzés végrehajtását kezdeményezzék, amelyhez szükség esetén tartalmi ellenőrzés is társulhat, és amelyet a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok (az OLAF-ot is ideértve), e szolgálatok kellően felhatalmazott képviselői vagy a Számvevőszék hajt végre:

- ha a mélyreható pénzügyi vizsgálatban a jogalany pénzügyi életképessége "gyengének" bizonyul, vagy

- ha a jogalany társfinanszírozási képességére vonatkozó ellenőrzés "gyenge" minősítést állapít meg (ha alkalmazandó), vagy

- a "saját tőke" segédmennyiségből vagy a "pénzügyi kitettség" segédmennyiségből "gyenge" minősítés adódik, vagy

- a jogalany számláival kapcsolatban könyvvizsgálati jelentés súlyos minősítést állapított meg, vagy

- a jogalany pénzügyi képességeivel kapcsolatban a Bizottság (az OLAF-ot is ideértve), a Számvevőszék vagy e szervek kellően felhatalmazott képviselője az általa az elmúlt két évben lefolytatott pénzügyi audit nyomán nagy jelentőségű pénzügyi megállapításokat tett, vagy

- ha a jogalannyal kapcsolatban súlyos adminisztrációs hibát vagy csalást állapítottak meg, ha a jogalannyal szemben súlyos adminisztrációs hiba vagy csalás gyanúja miatt hatósági eljárás vagy büntetőper van folyamatban, valamint ha a jogalannyal szemben a Bizottság olyan lejárt tartozás nyomán letiltási rendelvényt vagy beszedési megbízást bocsátott ki, amelynek teljesítése jelentős késedelmet szenved.

- A "gyenge" pénzügyi képességekkel rendelkező jogalanyok a projekt végrehajtásának időtartama alatt folyamatos megerősített ellenőrzés alá esnek (például a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok és/vagy külső független szakértő vagy szakértők - akár helyszíni ellenőrzések formájában is - megfelelő kiegészítő vizsgálatokat végeznek). A "gyenge" minősítésű jogalannyal szemben az engedélyezésre jogosult tisztviselő bármely időpontban dönthet úgy, hogy az adott jogalany nem lehet közvetett cselekvés koordinátora.

A hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok azonnal tájékoztatják:

- a konzorcium koordinátorát akkor, ha egy vagy több, a pályázatban részt vevő jogalany "elégtelen" pénzügyi képességei miatt nem vehet részt a hetedik keretprogram adott közvetett cselekvésében. A koordinátornak ilyenkor feladata tájékoztatni a konzorciumot,

- a hetedik keretprogram közvetett cselekvésének érintett pályázóját vagy pályázóit annak következményeiről, hogy a pénzügyi képességek ellenőrzése során "gyenge" minősítést kapott vagy kaptak, beleértve különösen az esetleg szükségessé váló védintézkedések ismertetését is. Ez a körülmény azonban nem adhat alapot arra, hogy a konzorcium ezt a pályázót vagy ezeket a pályázókat kizárólag ebből az okból kizárja a cselekvés résztvevői közül.

4.3. További védintézkedések és szankciók

A szilárd felépítésű, hatékony és eredményes irányítási mechanizmusokkal és belső kontrollrendszerekkel rendelkező konzorciumok által benyújtott pályázatokra vonatkozó követelmények megerősítése érdekében az Európai Unió nem szorítkozik csupán arra, hogy pénzügyi érdekeinek megóvása érdekében az esedékessé váló tartozások összegét lehívja a résztvevői garanciaalapból.

Ebből a megfontolásból a pályázók jogi értelemben vett létezésével, jogállásával/jogi besorolásával, valamint működési és pénzügyi képességeivel kapcsolatos fenti intézkedéseken túlmenően, de mindenkor a KR-ben, a VSZ-ben és a hetedik keretprogram támogatásimegállapodás-mintájában (53) foglalt rendelkezésekkel összhangban a következő további intézkedések is alkalmazhatók:

- a kötelezettségeit nem teljesítő jogalannyal szemben a résztvevői garanciaalap javára kibocsátott beszedési megbízás az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló jogi aktusokban meghatározott valamennyi módon végrehajtható, és minden esetben végrehajtásra kerül. Emellett a támogatási megállapodás aláírásakor, illetve az ahhoz való csatlakozáskor minden résztvevő hozzájárulását adja ahhoz, hogy az Unió felé fennálló esedékes tartozásai a résztvevői garanciaalaphoz kerülnek,

- a KR és a VSZ rendelkezéseivel összhangban szankciók hajthatók végre, ideértve a mindennemű EU-támogatásból meghatározott számú évre történő kizárást is, továbbá a hetedik keretprogram támogatásimegállapodás-mintája megfelelő pénzügyi és igazgatási szankciókat irányoz elő (lásd különösen a II.24. és a II.25. cikket).

(1) EK RSZ - Az 1906/2006/EK rendelet.

Euratom RSZ - Az 1908/2006/Euratom rendelet és a Tanács 2011. december 19-i 139/2012/Euratom rendelete az Európai Atomenergia-közösség keretprogramjának (2012-2013) közvetett cselekvései esetében a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 47., 2012.2.18., 1. o.).

A továbbiakban az EK RSZ-re és az Euratom RSZ-re együttesen RSZ-ként hivatkozunk (különösen azon cikkek esetében, amelyek mindkét rendeletben ugyanazt a sorszámot viselik).

(2) EK RSZ 16. cikk (4) bekezdés; Euratom RSZ 15. cikk (4) bekezdés.

(3) KR - A Tanács 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(4) VSZ - A Bizottság 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 357., 2002.12.31., 1. o.).

(5) Az adatellenőrző szolgálatokat a Bizottság hozza létre abból a célból, hogy támogatást nyújtsanak a pályázatok elbírálásáért, a támogatási megállapodásokat előkészítő tárgyalások lefolytatásáért, valamint a támogatási megállapodásokkal kapcsolatos igazgatási feladatok ellátásáért felelős szolgálatoknak, és ennek keretében például ellenőrizzék a pályázók jogi értelemben vett létezését és jogállását/jogi besorolását, rögzítsék a pályázók által megjelölt közvetettköltség-elszámolási módszert, illetőleg ellenőrizzék a pályázók által rendelkezésre bocsátott pénzügyi adatokat.

(6) A kijelölt képviselő szerepét és feladatait részletesebben az 1.2.4. szakasz ismerteti.

(7) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(8) A résztvevők és az Unió érdekeinek védelme, valamint az eljárás(ok) egyes szakaszai késedelmes végrehajtásának és párhuzamosságainak kiküszöbölése érdekében a hetedik keretprogram közvetett cselekvéseiben részt vevő jogalanyok besorolását kellő időben meg kell állapítani (első lépésben a támogatási megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások során, majd pedig a végrehajtás közben, ha a projekt valamely jelentéstételi időszaka során változás áll be, az adott kifizetés teljesítése előtt).

(9) A hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok megkövetelhetik annak a könyvvizsgálati módszertannak a bemutatását, amelyet a kellő hozzáértéssel rendelkező köztisztviselő a támogatható költségek összegének meghatározása során alkalmazott.

(10) Az EK RSZ 2. cikkében és az Euratom RSZ 2. cikkében található fogalommeghatározásoknak megfelelően, a EK RSZ és az Euratom RSZ 32. cikkének (5) bekezdésében és 33. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint.

(11) A természetes személy a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.) értelmében minősülhet vállalkozásnak, mint például a héa-azonosító számmal rendelkező természetes személy esetében.

(12) Abból, hogy egy pályázó nem jogosult részt venni egy közvetett cselekvésben, nem következik automatikusan, hogy a pályázat nem elfogadható: ilyenkor (ha egy vagy több pályázó nem jogosult a részvételre) a pályázat csak akkor minősül nem elfogadhatónak, ha nem teljesülnek a részvételi szabályokban, a munkaprogramban és a pályázati felhívásban meghatározott támogathatósági kritériumok. Például az ERA-NET rendszer koordinációs és támogatási cselekvéseiben csak bizonyos típusú jogalanyok vehetnek részt (nemzeti hatóságok, például minisztériumok vagy területi önkormányzatok, e nemzeti hatóságok végrehajtó ügynökségei stb.); az együttműködésen alapuló projektekre vonatkozó pályázati felhívás a részvételt a jogalanyok egy bizonyos típusára, például a kkv-kre vagy a civil társadalmi szervezetekre korlátozhatja.

(13) A több kategóriába is besorolható jogalanyok ekként kerülnek be - például statisztikai célokból - a nyilvántartásokba.

(14) Lásd még: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/sme-definition/index_hu.htm

(15) 1. rendelet az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL 17., 1958.10.6., 385. o.).

(16) http://ec.europa.eu/budget/info_contract/legal_entities_en.htm

(17) Az első regisztrációkor kiadott ideiglenes PIC kód akkor válik véglegessé, amikor a jogalany adatainak ellenőrzése befejeződött. A hetedik keretprogram résztvevőinek alapvető jogi és pénzügyi adatai a kutatási résztvevői portálon (http://ec.europa.eu/research/participants/portal) keresztül érhetők el.

(18) Ezt a folyamatot nevezzük adatellenőrzésnek.

(19) Az REA-URF-Validation@ec.europa.eu e-mail címre.

(20) Ha a 93. cikk (1) bekezdésének a), b), c), d), e) pontja, a 94. cikk vagy a 96. cikk alapján helye van a jogalany kizárásának, akkor a pályázó automatikusan elesik a részvétel lehetőségétől. Lásd még a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői és a végrehajtó ügynökségek által használandó korai előrejelző rendszerről szóló, 2008. december 16-i 2008/969/EK, Euratom bizottsági határozatot (HL L 344., 2008.12.20., 125. o.) és a közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárt pályázók központi adatbázisáról szóló, 2008. december 17-i 1302/2008/EK, Euratom bizottsági rendeletet (HL L 344., 2008.12.20., 12. o.).

(21) A közvetett költségek számítására szolgáló módszerek alkalmazásának és a közvetlen és közvetett költségek egymástól való elhatárolásának részletes szabályait a vonatkozó támogatásimegállapodás-minta II. melléklete B részének 1. szakasza és különösen II.15. cikke, valamint a hetedik keretprogram közvetett cselekvéseivel összefüggő pénzügyi kérdésekről összeállított útmutató határozza meg. A hetedik keretprogram általános támogatásimegállapodás-mintája, az Európai Kutatási Tanács által használt támogatásimegállapodás-minta és a Kutatási Végrehajtó Ügynökség által használt támogatásimegállapodás-minta a http://cordis.europa.eu/fp7/calls-grant-agreement_en.html#standard_ga, az említett útmutató az ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/fp7/docs/financialguide_en.pdf internetcímen tekinthető meg.

(22) Részletesebben lásd a hetedik keretprogram támogatási megállapodásainak módosításáról összeállított útmutatót: ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/fp7/docs/financialguide_en.pdf

(23) Lásd a hetedik keretprogram közvetett cselekvéseivel összefüggő pénzügyi kérdésekről összeállított útmutatónak (ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/fp7/docs/financialguide_en.pdf) a támogatásimegállapodás-minta II.15. cikkére vonatkozó részét.

(24) Az 58/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikke értelmében a végrehajtó ügynökségek aktusai a jogszerűség felülvizsgálata céljából a Bizottság elé terjeszthetők.

(25) Például a közvetett cselekvések koordinátorainak tanúbizonyságot kell tenniük adminisztrációs, pénzügyi, jogi és szervezési készségeikről és felkészültségükről.

(26) Az elbírálás a pályázat benyújtása után, a hetedik keretprogramból nyújtandó támogatással kapcsolatos előkészítő tárgyalások előtt történik.

(27) Lásd a 3.5. szakaszt.

(28) Lásd a 4.2.1. szakaszt.

(29) Az elektronikus eszközök az összes pénzügyi arányszámot automatikusan az egyszerűsített mérlegben szereplő adatok alapján jelenítik meg.

(30) A jog szerinti könyvvizsgálat keretében elkészített jelentések benyújtásának kötelezettsége alól mentesíthetők azok a jogalanyok, amelyek az irányadó nemzeti jog alapján mentesülnek e jelentések elkészíttetése alól.

(31) A jelentésnek egyértelmű leírást kell tartalmaznia a könyvvizsgálati megbízásról, továbbá ismertetnie kell a vezetés és a könyvvizsgáló felelősségének terjedelmét, a könyvvizsgálat lefolytatásának módját, beleértve azt is, hogy a könyvvizsgálat miként biztosítja ésszerű keretek között, hogy a pénzügyi kimutatások ne tartalmazzanak tárgyi tévedéseket, valamint a könyvvizsgáló szakvéleményét.

(32) A vagyonba beletartozik különösen:

az "állóvagyon": az ingatlan, a birtokolt vagyon, az örökölhető vagyon, a közép- és hosszú távra (egy évnél hosszabb időre) lekötött betét, a részvényopció (ha az opciót egy éven belül nem lehet gyakorolni) stb.;

a "forgóvagyon": a készpénz, a megtakarítás, a rövid távra (legfeljebb egy évre) lekötött betét, a részvényopció (ha az opciót egy éven belül gyakorolni lehet) stb.

(33) A kis- és középvállalkozási jogállás a 2003/361/EK ajánlás 2003. május 6-i változata szerint pénzügyi kritériumok alapján van meghatározva, amelyek egy része a mérlegekben és az eredménykimutatásokban lévő éves adatokhoz kapcsolódik. Lásd az 1.1.3.1. szakasz 6. pontját és az 1.1.4. szakasz e) pontját.

(34) A nyereségesség a természetes személyek esetében nem követelmény.

(35) Lásd a kutatási résztvevői portálon: http://ec.europa.eu/research/s/portal/page/lfvSimulation

(36)

(37) A nonprofit jogalanyok pénzügyi életképességének megítélése során figyelembe vehető a jogalany nonprofit volta.

(38) A vagyonnyilatkozat szerint.

(39) A jövedelemadó-nyilatkozat szerint.

(40) A hitelezők által igazolt tartozáslista (tartozáslisták) szerint.

(41) Lásd a 3.4.1. szakaszt.

(42) A Bizottság, illetve a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szervek a jogalany társfinanszírozási képességét indokolt esetben az informatikai rendszereikben rendelkezésre álló adatok alapján is megvizsgálhatják.

(43) A vagyonnyilatkozat szerint.

(44) A jövedelemadó-nyilatkozat szerint.

(45) KP: a résztvevő összes EU-projektjéhez tartozó költség és EU-hozzájárulás.

(46) "Pozitív": "jó" vagy "elfogadható".

(47) OLAF: Európai Csalás Elleni Hivatal.

(48) Mind a pénzügyi életképesség, mind pedig, ha alkalmazandó, a társfinanszírozási képesség tekintetében.

(49)

Helyesbítés: A relatív bruttó működési profitot a kifizetett kamat és a GOP hányadosaként kell meghatározni.

(50) "Pozitív": "jó" vagy "elfogadható".

(51) Ha a támogatási megállapodásnak egyetlen kedvezményezettje van, akkor e kedvezményezettel szemben más védintézkedést kell alkalmazni. A koordinátorokkal szemben alkalmazott védintézkedések csak konzorciumok esetében lehetnek indokoltak, hiszen ilyenkor az összes résztvevőnek járó európai uniós pénzügyi hozzájárulást a koordinátor kapja.

(52) Kivéve akkor, ha a jogi személy önként olyan garanciát szolgáltat, amely egyenértékűnek tekinthető a tagállamok és a társult államok által nyújtott garanciával.

(53) A Bizottság 2007. április 10-i C(2007) 1509 határozata, lásd: http://cordis.europa.eu/fp7/calls-grant-agreement_en.html