32002R0006[1]

A Tanács 6/2002/EK rendelete (2001. december 12.) a közösségi formatervezési mintáról

A TANÁCS 6/2002/EK RENDELETE

(2001. december 12.)

az európai uniós formatervezési mintáról

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Európai uniós formatervezési minta

(1) Az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő formatervezési minta a továbbiakban: európai uniós formatervezési minta.

(2) A formatervezési minta oltalomban részesül:

a) "lajstromozás nélkül oltalomban részesülő európai uniós formatervezési mintaként", ha az e rendeletben előírt módon jutott nyilvánosságra;

b) "lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési mintaként", ha azt az e rendeletben előírt módon lajstromozták.

(3) A Unió formatervezésiminta-oltalom egységes jellegű, és a Unió egész területén azonos hatályú. A formatervezési minta csak a Közösség egésze tekintetében lajstromozható, ruházható át vagy lehet arról lemondani, illetve képezheti megsemmisítését kimondó vagy hasznosítását tiltó határozat tárgyát. Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, ezt az elvet és jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

2. cikk

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (a továbbiakban: a Hivatal), amelyet az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) hozott létre, ellátja az e rendelettel ráruházott feladatokat.

2a. cikk

Jogképesség

E rendelet végrehajtásának alkalmazásában a gazdasági társaság, a cég vagy más jogalany akkor minősül jogi személynek, ha a rá irányadó jogszabályok alapján saját nevében mindenféle jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, szerződéseket köthet vagy más jogcselekményeket végezhet, perelhet és perelhető.

II. CÍM

A FORMATERVEZÉSI MINTÁKRA VONATKOZÓ JOG

1. szakasz

Az oltalmazhatóság feltételei

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. »formatervezési minta«: valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek és/vagy díszítésének a külső jellegzetességei - különösen a termék rajzolata, körvonalai, színei, alakja, felülete és/vagy anyagai - eredményeznek, ideértve az említett külső jellegzetességek mozgását, átmenetét vagy bármely másfajta animációját is;

2. »termék«: bármely ipari vagy kézműipari cikk, kivéve a számítógépes programot, függetlenül attól, hogy fizikai tárgyban vagy nem fizikai formában testesül-e meg, ideértve:

a) a csomagolást, a készleteket, a belső vagy külső környezet kialakítására szánt tárgyak térbeli elrendezését és azokat az alkotóelemeket, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak;

b) a grafikai alkotásokat vagy szimbólumokat, a logókat, a felületi mintázatokat, a nyomdai betűformákat, valamint a grafikus felhasználói felületeket;

3. »összetett termék«: több olyan alkotóelemből álló termék, amelyek kicserélhetők, lehetővé téve a termék szétszedését és újbóli összeállítását.

4. cikk

Az oltalmazhatóság feltételei

(1) A formatervezési minta akkor részesülhet uniós formatervezésiminta-oltalomban, ha új és egyéni jellegű.

(2) Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékben megtestesülő mintát akkor kell újnak és egyéni jellegűnek tekinteni, ha

a) ha az alkotóelem az összetett termékbe történt beillesztését követően is látható marad annak rendeltetésszerű használata során; és

b) az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek.

(3) A (2) bekezdés a) pontja értelmében a "rendeltetésszerű használat" a végső felhasználó részéről történő használat, amely a fenntartást, a karbantartást, illetve a javítást nem foglalja magában.

5. cikk

Újdonság

(1) Új a formatervezési minta, ha azzal azonos formatervezési minta nem jutott nyilvánosságra

a) a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő európai uniós formatervezési minta esetén azt a napot megelőzően, amelyen a minta, amelyre az oltalmat igénylik, nyilvánosságra jutott;

b) a lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési minta esetén annak a mintának a lajstromozására irányuló bejelentés bejelentési napját - elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját - megelőzően, amelyre az oltalmat igénylik.

(2) A formatervezési mintákat egymással azonosnak kell tekinteni, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek.

6. cikk

Egyéni jelleg

(1) A formatervezési mintának egyéni jellege van, ha bármely nyilvánosságra jutott mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz

a) a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő európai uniós formatervezési minta esetén azt a napot megelőzően, amelyen a minta, amelyre az oltalmat igénylik, nyilvánosságra jutott;

b) a lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési minta esetén a bejelentés bejelentési napját - elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját - megelőzően.

(2) Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

7. cikk

Nyilvánosságra jutás

(1) Az 5. és az 6. cikk alkalmazásában a mintát nyilvánosságra jutottnak kell tekinteni, ha az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában vagy - az esettől függően - a 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett időpontot megelőzően a lajstromozást követő közzététellel, egyéb közlés útján, kiállítással, kereskedelmi forgalomba hozatallal vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált, kivéve ha ezek az események a rendes üzletvitel során ésszerűen nem juthattak az érintett ágazaton belül az Unióban működő szakmai körök tudomására. A minta nem tekinthető azonban nyilvánosságra jutottnak, ha azt harmadik személy számára kifejezett vagy hallgatólagos titoktartási kötelezettség terhe mellett mutatják be.

(2) Az 5. és a 6. cikk alkalmazása céljából a nyilvánosságra jutás nem vehető figyelembe, ha bárki számára hozzáférhetővé tették azt a nyilvánosságra hozott formatervezési mintát, amely megegyezik azon formatervezési mintával, vagy összbenyomását tekintve nem tér el attól, amelyre lajstromozott európai uniós formatervezési mintaként oltalmat kértek:

a) a szerző, a jogutódja, vagy - valamelyiküktől származó tájékoztatás vagy valamelyikük cselekménye eredményeképpen - harmadik személy;

b) a bejelentési napot - elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját- tizenkét hónappal megelőzően nyilvánosságra hozta.

(3) A (2) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a formatervezési minta nyilvánosságra jutása a szerzővel vagy jogutódjával szemben elkövetett jogsértés következménye.

8. cikk

A műszaki rendeltetésük által meghatározott és az összekapcsolható formatervezési minták

(1) Nem részesülhet európai uniós formatervezésiminta-oltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye.

(2) Nem részesülhet európai uniós formatervezésiminta-oltalomban a termék olyan külső jellegzetessége, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák, szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel, vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy rajta oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse a rendeltetését.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az 5. és a 6. cikkben említett feltételeknek megfelelő formatervezési minta oltalomban részesülhet, ha azt a célt szolgálja, hogy előre gyártott elemekből álló rendszerekben lehetővé tegye a többféle összeállítást, illetve a kölcsönösen kicserélhető termékek kapcsolódását.

9. cikk

A közrendbe vagy a közerkölcsbe ütköző formatervezési minták

Nem részesülhet európai uniós formatervezésiminta-oltalomban a minta, ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.

2. szakasz

Az oltalom terjedelme és időtartama

10. cikk

Az oltalom terjedelme

(1) A európai uniós formatervezésiminta-oltalom kiterjed mindazokra a formatervezési mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást.

(2) Az oltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

11. cikk

A lajstromozás nélküli mintaoltalom kezdete és időtartama

(1) Az a formatervezési minta, amely megfelel az 1. szakaszban meghatározott követelményeknek, lajstromozás nélkül részesül oltalomban attól a naptól számított hároméves időtartamra, amelyen az Unióban először jutott nyilvánosságra.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a formatervezési mintát akkor kell a Közösségben nyilvánosságra jutottnak tekinteni, ha azt oly módon tették közzé, állították ki, hozták kereskedelmi forgalomba, vagy vált bárki számára hozzáférhetővé, hogy ezek az események a rendes üzletvitel során ésszerűen juthattak az érintett ágazatban a Közösségben működő szakmai körök tudomására. A formatervezési minta nem tekinthető azonban nyilvánosságra jutottnak, ha azt harmadik személy számára kifejezett vagy hallgatólagos titoktartási kötelezettség terhe mellett mutatják be.

12. cikk

A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta oltalmának kezdete és időtartama

(1) A lajstromozott európai uniós formatervezési minta oltalma a Hivatal általi lajstromozással jön létre.

(2) A lajstromozott európai uniós formatervezési mintát a lajstromozásra irányuló bejelentés napjától számított ötéves időtartamra kell lajstromozni. A mintaoltalom jogosultja a lajstromozást az 50d. cikkel összhangban egy vagy több, egyenként ötéves időtartamra megújíthatja, de az oltalom teljes időtartama a lajstromozásra irányuló bejelentés napjától számított legfeljebb 25 év lehet.

3. szakasz

A európai uniós formatervezésiminta-oltalomhoz való jog

14. cikk

A európai uniós formatervezésiminta-oltalomhoz való jog

(1) A európai uniós formatervezésiminta-oltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg.

(2) Ha a mintát két vagy több személy közösen alkotta meg, a európai uniós formatervezésiminta-oltalom őket közösen illeti meg.

(3) Ha a mintát munkaviszonyból eredő kötelességének teljesítéseként vagy munkáltatója utasításait követve alkalmazott alkotta meg, a európai uniós formatervezésiminta-oltalmi igény a munkáltatót illeti meg, feltéve hogy a felek eltérően nem állapodtak meg, vagy az adott ország jogszabályai másként nem rendelkeznek.

15. cikk

Az európai uniós formatervezésiminta-oltalomhoz való joggal összefüggő igények

(1) Ha a lajstromozás nélküli európai uniós formatervezési mintát a 14. cikk szerint erre jogosulatlan személy hozza nyilvánosságra, vagy támaszt azzal kapcsolatban igényt, vagy ha a lajstromozott európai uniós formatervezési mintára vonatkozó oltalmat egy ilyen személy nevében kérelmezik vagy lajstromozzák, az említett cikk alapján ezen oltalomra jogosult személy - a számára nyitva álló egyéb jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül - követelheti az érintett tagállam illetékes bírósága vagy hatósága előtt annak elismerését, hogy az európai uniós formatervezésiminta-oltalom őt illeti meg.

(2) Amennyiben valamely európai uniós formatervezésiminta-oltalomra egy személy többedmagával közösen jogosult, az említett személy az (1) bekezdéssel összhangban követelheti a közös jogosultként való elismerést.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti igények a lajstromozott európai uniós formatervezési minta közzétételének, vagy a lajstromozás nélküli európai uniós formatervezési minta nyilvánosságra jutásának időpontjától számított három év elteltével elévülnek. E rendelkezés nem alkalmazható, ha az európai uniós formatervezésiminta-oltalomra jogosultsággal nem rendelkező személy az ilyen formatervezési minta bejelentésekor, nyilvánosságra jutásakor vagy megszerzésekor rosszhiszeműen járt el.

(4) A 14. cikk alapján az európai uniós formatervezésiminta-oltalomra jogosult személy e cikk (1) bekezdése alapján a jogosult személyének megváltoztatása iránti kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz, az érintett tagállam illetékes bíróságának vagy hatóságának az európai uniós formatervezésiminta-oltalomhoz való jog tárgyában hozott jogerős határozatával együtt.

(5) A lajstromozott európai uniós formatervezési minta esetében a 72. cikkben említett európai uniós formatervezésiminta-oltalmi lajstromba (a továbbiakban: a lajstrom) a következőket kell bejegyezni:

a) annak feltüntetése, hogy az (1) bekezdés alapján eljárást indítottak az érintett tagállam illetékes bírósága vagy hatósága előtt;

b) az érintett tagállam illetékes bírósága vagy hatósága által az európai uniós formatervezésiminta-oltalomhoz való jog tárgyában hozott jogerős határozatnak vagy az eljárás bármely egyéb megszüntetésének időpontja és adatai;

c) a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultjának személyében az érintett tagállam illetékes bíróságának vagy hatóságának az európai uniós formatervezésiminta-oltalomhoz való jog tárgyában hozott jogerős határozata alapján bekövetkezett bármely változás.

16. cikk

A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalomhoz való jogról szóló jogerős határozat joghatásai

(1) Amennyiben a 15. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás eredményeként a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultjának személyében teljeskörű változás következik be, a hasznosítási engedélyek és egyéb jogok a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom új jogosultjának a lajstromba történő bejegyzésével megszűnnek.

(2) Ha a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultja vagy hasznosítója a 15. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás megindítását megelőzően a formatervezési mintát az Unióban hasznosította, vagy annak érdekében komoly és tényleges előkészületeket tett, az említett jogosult vagy hasznosító folytathatja a hasznosítást, feltéve, hogy az új jogosult lajstromba történő bejegyzésének napjától számított három hónapon belül az új jogosulttól, akinek a nevét a lajstromba bejegyezték, nem kizárólagos hasznosítási engedélyt kér. Az engedélyt észszerű időtartamra és feltételek mellett kell megadni.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultja vagy a hasznosító rosszhiszeműen járt el, amikor a minta hasznosítását megkezdte, illetve arra előkészületet tett.

17. cikk

A formatervezésiminta-oltalom lajstromba bejegyzett jogosultjának javára szóló vélelem

A Hivatal előtti, illetve az egyéb eljárásokban azt kell jogosultnak tekinteni, akinek a javára a lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési mintát lajstromozták, illetve - a lajstromozást megelőzően - akinek nevében a bejelentést benyújtják.

18. cikk

A szerző joga nevének feltüntetésére

A szerzőt - a lajstromozott európai uniós formatervezési minta bejelentőjével vagy a mintaoltalom jogosultjával azonos módon - megilleti az a jog, hogy a Hivatal előtti eljárásokban vagy a lajstromban őt e minőségében feltüntessék. Ha a formatervezési minta csoportmunka eredménye, a csoport feltüntetése helyettesítheti a szerzők egyenként történő feltüntetését. Az említett jog magában foglalja azt a jogot is, hogy a szerző vagy a csoport nevének megváltoztatását bejegyezzék a lajstromba.

4. szakasz

A európai uniós formatervezésiminta-oltalom hatása

18a. cikk

Az oltalom tárgya

Oltalomban részesülnek a lajstromozott európai uniós formatervezési minta azon megjelenési külső jellegzetességei, amelyek látható módon szerepelnek a lajstromozásra irányuló bejelentésben.

19. cikk

Az európai uniós formatervezésiminta-oltalom által biztosított jogok

(1) A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos jogot biztosít a minta hasznosítására és arra, hogy megakadályozzon bármely, a jogosult hozzájárulásával nem rendelkező harmadik felet annak hasznosításában.

(2) Az (1) bekezdés alapján megtilthatók különösen a következők:

a) azon termék előállítása, felkínálása, forgalomba hozatala vagy használata, amelyben a minta megtestesül, vagy amelyre a mintát alkalmazzák;

b) az a) pontban említett termék behozatala vagy kivitele;

c) az a) pontban említett termék raktáron tartása az a) és b) pontban említett célokból;

d) a formatervezési mintát rögzítő bármilyen adathordozó vagy szoftver létrehozása, letöltése, másolása, megosztása vagy mások részére történő terjesztése az a) pontban említett termék előállításának lehetővé tétele céljából.

(3) A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultja valamennyi harmadik felet megakadályozhat abban, hogy harmadik országokból kereskedelmi forgalomban olyan termékeket hozzon be az Unióba, amelyeket az Unióban nem bocsátanak szabad forgalomba, amennyiben a formatervezési minta az említett termékekben azonos módon testesül meg, vagy a formatervezési mintát azokra azonos módon alkalmazzák, vagy a formatervezési mintát lényeges aspektusai tekintetében nem lehet megkülönböztetni az ilyen termékektől, és az oltalom jogosultja minderre nem adott engedélyt.

Az e bekezdés első albekezdésében említett jog megszűnik, ha az európai uniós formatervezésiminta-oltalom bitorlása tárgyában a 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 2 ) összhangban indított eljárás során a nyilatkozattevő vagy a termékek birtokosa bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultjának nincs joga megtiltani a termékek forgalomba hozatalát a végső rendeltetési hely szerinti országban.

(4) A lajstromozás nélküli európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultja csak akkor léphet fel az (1) és a (2) bekezdésben említett cselekmények megakadályozása érdekében, ha a vitatott hasznosítás az oltalom alatt álló minta utánzásának eredménye.

Az első albekezdésben említett vitatott hasznosítás nem tekinthető a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő európai uniós formatervezési minta utánzásából fakadó hasznosításnak, ha olyan szerző önálló alkotómunkájának eredménye, akiről észszerűen feltételezhető, hogy nem ismerte a jogosult által a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett formatervezési mintát.

(5) E cikk (4) bekezdését az olyan lajstromozott európai uniós formatervezési mintára is alkalmazni kell, amelyre nézve a közzététel halasztását kérték, mindaddig, amíg a lajstromba tett vonatkozó bejegyzéseket és az ügy iratait - az 50. cikk (4) bekezdésével összhangban - nem tették a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

20. cikk

Az európai uniós formatervezésiminta-oltalom által biztosított jogok korlátai

(1) Az európai uniós formatervezésiminta-oltalom által biztosított jogok nem gyakorolhatók a következők tekintetében:

a) a magáncélú és nem üzleti céllal végzett cselekmények;

b) a kísérleti célból végzett cselekmények;

c) az idézés és oktatás céljából végzett többszörözési cselekmények;

d) a formatervezésiminta-oltalom jogosultjának termékeként történő azonosítás vagy az arra akként való hivatkozás céljából végzett cselekmények;

e) véleménynyilvánítás, kritika vagy paródia céljából végzett cselekmények;

f) harmadik országban lajstromozott és az Unió területére ideiglenesen belépő hajók és légi járművek felszerelése;

g) alkatrészeknek és tartozékoknak az f) pontban említett hajók és légi járművek javítása céljából az Unióba történő behozatala;

h) az f) pontban említett hajók és légi járművek javításainak elvégzése.

(2) Az (1) bekezdés c), d) és e) pontja csak akkor alkalmazandó, ha a cselekmények összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, és nem akadályozzák indokolatlanul a formatervezési minta rendeltetésszerű hasznosítását, valamint a c) pontban említett esetben, amennyiben említésre kerül azon termék forrása, amelyben a formatervezési minta megtestesül, vagy amelyre a formatervezési mintát alkalmazzák.

20a. cikk

Javítási záradék

(1) Nem részesülhet oltalomban az olyan európai uniós formatervezési minta, amely összetett termék alkotóelemét képezi, és amelynek megjelenésétől az alkotóelem formatervezési mintája függ, és amelyet a 19. cikk (1) bekezdése értelmében kizárólag az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítás céljából hasznosítanak.

(2) Az összetett termék valamely alkotóelemének azon gyártója vagy eladója nem hivatkozhat az (1) bekezdésre, aki - a terméken elhelyezett egyértelmű és látható jelzés révén vagy más megfelelő formában - nem tájékoztatta megfelelően a fogyasztókat az összetett termék javítása céljából felhasználandó termék kereskedelmi eredetéről és a gyártó kilétéről annak érdekében, hogy a fogyasztók megalapozott döntést hozhassanak a javításra felhasználható versengő termékek közötti választáskor.

(3) Az összetett termék alkotóelemének gyártójától vagy eladójától nem követelhető meg annak garantálása, hogy az általa gyártott vagy értékesített alkotóelemeket a végső felhasználók végül kizárólag az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítását szolgáló javítás céljára használják fel.

21. cikk

Jogkimerülés

Az európai uniós formatervezésiminta-oltalom által biztosított jogok nem terjednek ki az európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultja által vagy a jogosult hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben (EGT) forgalomba hozott olyan termékkel kapcsolatos cselekményekre, amelyben az európai uniós formatervezési minta oltalmi körébe tartozó minta megtestesül, vagy amelyre azt alkalmazzák.

22. cikk

A lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési mintával kapcsolatos előhasználati jog

(1) Előhasználat illeti meg azt, aki bizonyítja, hogy a bejelentés napja - elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napja - előtt az Unióban jóhiszeműen kezdte meg a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom körébe tartozó minta hasznosítását, vagy arra komoly és tényleges előkészületeket tett, feltéve hogy az ilyen hasznosítás nem az oltalom alatt álló minta utánzásából ered.

(2) Az előhasználati jog a harmadik személyt feljogosítja arra, hogy a mintát a lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési minta bejelentési napja - elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napja - előtt azokra a célokra hasznosítsa, amelyekre a minta hasznosítását megkezdte, illetve amelyekre nézve komoly és tényleges előkészületeket tett.

(3) Az előhasználati jog alapján más részére nem adható hasznosítási engedély.

(4) Az előhasználati jog a harmadik személy gazdálkodó szervezetnek csak azzal a szervezeti egységével együtt ruházható át, amelynek tevékenysége során a hasznosítási cselekményre sor került, vagy az előkészületeket megtették.

23. cikk

Hasznosítás kormányzati célokra

Ha a tagállami jogszabályok lehetővé teszik a nemzeti oltalomban részesített formatervezési minták kormányzat által vagy részére történő hasznosítását, e jogszabályok az európai uniós formatervezési mintákra annyiban alkalmazhatók, amennyiben a hasznosításra alapvető honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből van szükség.

5. szakasz

Megsemmisítés

24. cikk

Megsemmisítés

(1) A lajstromozott formatervezésiminta-oltalom a Hivatalhoz benyújtott kérelem alapján a VI. és a VII. címben meghatározott eljárásnak megfelelően vagy a bitorlási perben indított viszontkereset alapján - európai uniós formatervezésiminta-bíróság által - semmisíthető meg.

(2) Az európai uniós formatervezésiminta-oltalmat az oltalom lejártát vagy az arról való lemondást követően is meg lehet semmisíteni, ha a kérelmező igazolja, hogy jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az ügyben érdemi határozat szülessen.

(3) A lajstromozás nélküli formatervezésiminta-oltalmat a európai uniós formatervezésiminta-bíróság kérelemre vagy a bitorlási perben előterjesztett viszonkereset alapján semmisíti meg.

25. cikk

Megsemmisítési okok

(1) A európai uniós formatervezésiminta-oltalmat csak a következő okokból lehet megsemmisíteni:

a) ha a minta nem felel meg a 3. cikk 1. pontjában foglalt meghatározásnak;

b) ha a minta nem felel meg a 4-9. cikkekben foglalt követelményeknek;

c) ha bírósági határozat értelmében a európai uniós formatervezésiminta-oltalmat nem annak adták meg, akit az a 14. cikk szerint megillet;

d) ha a európai uniós formatervezési minta ütközik a bejelentés napját - elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség időpontját - követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre az említett napot megelőzően adtak mintaoltalmat

i. lajstromozott európai uniós mintával vagy az ilyen minta bejelentésével;

vagy

ii. valamely tagállamban lajstromozott korábbi mintával vagy annak bejelentésével;

vagy

iii. az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodásnak az 1999. július 2-án Genfben elfogadott, és a 954/2006 tanácsi határozattal jóváhagyott genfi szövege (a továbbiakban: a genfi szöveg) szerint lajstromozott és a Közösségben hatályos formatervezésiminta-oltalmi joggal vagy annak bejelentésével;

e) ha egy későbbi formatervezési mintában megkülönböztetésre alkalmas megjelölést használnak, és az arra vonatkozó közösségi jog vagy a tagállam joga a megjelölés jogosultját felhatalmazza az ilyen használat megtiltására;

f) ha a formatervezési minta valamely tagállam szerzői joga alapján oltalom alatt álló művet jogosulatlan használ;

g) ha a formatervezési minta az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény (a továbbiakban "Párizsi Egyezmény") 6ter cikkében felsorolt bármelyik elemet, vagy a 6ter cikkben nem szabályozott olyan jelvényt, jelképet és címert jogosulatlanul használ, amelyhez az érintett tagállamban különösen fontos közérdek fűződik.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett okra csak az a személy hivatkozhat, aki a 14. cikk értelmében a európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultja.

(3) Az (1) bekezdés d), e) és f) pontjában említett okokra csak a korábbi jog bejelentője vagy jogosultja hivatkozhat.

(4) Az (1) bekezdés g) pontjában említett okra csak a használat folytán érintett természetes vagy jogi személy hivatkozhat.

(5) A (3) és (4) bekezdés nem érinti a tagállamok szabadságát annak elrendelését illetően, hogy az (1) bekezdés d) és g) pontjában említett okokra az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező megfelelő hatósága hivatalból is hivatkozhat.

(6) A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalomnak az (1) bekezdés b), e), f) vagy g) pontja szerint történő megsemmisítése esetén a mintaoltalom változtatással tartható fenn, ha a minta ebben a formában megfelel az oltalmazhatóság feltételeinek, és azonossága megőrizhető. A mintaoltalom változtatással történő fenntartásán a mintának a bejelentő olyan nyilatkozatával történő lajstromozást, amely szerint az ábrázolás meghatározott része nem tartozik a mintához, és arra nem igényel oltalmat, valamint a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom részleges megsemmisítését megállapító bírósági határozatnak, illetve a Hivatal ilyen tartalmú döntésének a lajstromba történő bejegyzését is érteni kell.

26. cikk

A megsemmisítés következményei

(1) A európai uniós formatervezésiminta-oltalmat a megsemmisítés mértékéig úgy kell tekinteni, mint amelyhez keletkezésétől fogva nem fűződtek volna az e rendeletben meghatározott joghatások.

(2) A európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultja részéről tanúsított gondatlanságból vagy rosszhiszeműségből eredő károkozásból eredő kártérítési követelésekre vagy a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó nemzeti jogszabályoktól függően a európai uniós formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésének keletkezésére visszaható hatálya nem érinti

a) a bitorlás tárgyában hozott jogerős ítéletet, ha azt a megsemmisítés tárgyában hozott határozatot megelőzően végrehajtották;

b) a megsemmisítés tárgyában hozott határozatot megelőzően megkötött és teljesedébe ment bármely szerződést; a szerződés alapján már megfizetett összegek azonban a körülmények által indokolt mértékben, méltányossági alapon visszakövetelhetők.

6. szakasz

A lajstromozás jelzése

26a. cikk

Lajstromozási jel

A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultja oly módon tájékoztathatja a nyilvánosságot arról, hogy a formatervezési minta lajstromozott, hogy egy körbe zárt D betűt ( [Kép #1] ) tüntet fel azon a terméken, amelyben a formatervezési minta megtestesül, vagy amelyre a formatervezési mintát alkalmazzák. A formatervezésiminta-oltalomra utaló ilyen jelzés mellett fel lehet tüntetni a formatervezési minta lajstromozási számát vagy a formatervezési minta lajstromba történt bejegyzésére mutató hiperhivatkozást is.

Kép #1

III. CÍM

A EURÓPAI UNIÓS FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM MINT A VAGYONI FORGALOM TÁRGYA

27. cikk

A európai uniós formatervezésiminta-oltalom nemzeti formatervezésiminta-oltalomnak tekintése

(1) Ha a 28., a 29., a 30., a 31. és a 32. cikk másként nem rendelkezik, a európai uniós formatervezésiminta-oltalmat mint a tulajdon tárgyát - teljes egészében és az Unió egész területére nézve - úgy kell tekinteni, mint az abban a tagállamban megadott nemzeti formatervezésiminta-oltalmat, ahol - a kérdéses időpontban -

a) a jogosult székhelye vagy lakóhelye van; vagy

b) a jogosult telephellyel rendelkezik, ha az a) pont nem alkalmazható.

(2) Lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom esetén az (1) bekezdést a lajstromban található bejegyzéseknek megfelelően kell alkalmazni.

(3) Ha a mintaoltalomnak több jogosultja van, és két vagy több jogosult megfelel az (1) bekezdés szerinti feltételnek, az e bekezdésben említett tagállamot a következők szerint kell meghatározni:

a) lajstromozás nélküli európai uniós formatervezésiminta-oltalom esetén arra a jogosultra történő utalással, akinek személyében a jogosultak közösen megegyeztek;

b) lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom esetén a lajstromban feltüntetett sorrendben az első helyen álló jogosultra történő utalással.

(4) Ha az (1), a (2) és a (3) bekezdés nem alkalmazható, az (1) bekezdésben említett tagállam a Hivatal székhelye szerinti tagállam.

28. cikk

A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom átruházása

A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom átruházására a következő rendelkezések irányadók:

a) a felek bármelyikének kérelmére az átruházást a lajstromba be kell jegyezni, és közzé kell tenni;

b) a jogutód a európai uniós formatervezési minta lajstromozásából eredő jogokra mindaddig nem hivatkozhat, amíg az átruházást a lajstromba be nem jegyezték;

c) ha a Hivatallal való kapcsolattartás határidőhöz kötött, a jogutód azt követően teheti meg a Hivatalhoz címzett megfelelő nyilatkozatokat, amikor a Hivatal kézhez vette az átruházás bejegyzésére irányuló kérelmet;

d) minden olyan iratot, amelyet a 66. cikk értelmében a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultjának kézbesíteni kell, a Hivatal a jogosultként vagy - meghatalmazás esetén - annak képviselőjeként bejegyzett személynek kézbesít.

28a. cikk

Végrehajtási hatáskörök átruházása az átruházás tekintetében

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a következőket:

a) az átruházás bejegyzése iránti kérelemnek a 28. cikk (3) bekezdésében említett kötelező tartalmi elemei;

b) az átruházás megállapításához szükséges, a 28. cikk (3) bekezdésében említett dokumentumok, figyelembe véve a bejegyzett jogosult és a jogutód által adott beleegyezést.

E végrehajtási jogi aktusokat a 109. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

29. cikk

A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom mint dologi jogok tárgya

(1) A lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési minta biztosítékul adható és dologi jogok tárgya lehet.

(2) A felek bármelyikének kérelmére az (1) bekezdésben említett jogokat a lajstromba be kell jegyezni, és közzé kell tenni.

30. cikk

Végrehajtás

(1) A lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési minta végrehajtás alá vonható.

(2) A lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési mintával kapcsolatos végrehajtási eljárás tekintetében a 27. cikkel összhangban meghatározott tagállami bíróságok és hatóságok rendelkeznek kizárólagos joghatósággal.

(3) A felek bármelyikének kérelmére a végrehajtás tényét a lajstromba be kell jegyezni, és közzé kell tenni.

31. cikk

Fizetésképtelenségi eljárás

(1) A európai uniós formatervezési minta csak olyan fizetésképtelenségi eljárás alá vonható, amelyet az adós fő érdekeltségeinek központja szerinti tagállamban indítanak meg.

(2) Ha a európai uniós formatervezésiminta-oltalomnak több jogosultja van, az (1) bekezdést az egyes jogosultakat megillető hányadra kell alkalmazni.

(3) Ha a európai uniós formatervezési mintát fizetésképtelenségi eljárás alá vonják, e tényt a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság kérelmére be kell jegyezni a lajstromba, és a 73. cikk (1) bekezdésében említett európai uniós Formatervezésiminta-oltalmi Közlönyben közzé kell tenni.

32. cikk

Hasznosítási engedély

(1) A európai uniós formatervezési minta hasznosítási engedély tárgya lehet a Közösség egésze vagy egy része tekintetében. A hasznosítási engedély kizárólagos vagy nem kizárólagos lehet.

(2) A szerződések jogára alapított bármely eljárás sérelme nélkül a jogosult a európai uniós formatervezésiminta-oltalomból eredő jogaira hivatkozással felléphet az olyan hasznosítóval szemben, aki megsérti a hasznosítási szerződésben a szerződés időtartamára, a hasznosítható formatervezési minta alakjára, a hasznosítási engedéllyel érintett termékek körére, valamint a hasznosító által gyártott termékek minőségére kikötött bármely feltételt.

(3) A hasznosítási szerződés rendelkezéseinek sérelme nélkül a hasznosító a európai uniós formatervezésiminta-oltalom bitorlása miatt pert csak az oltalom jogosultjának hozzájárulásával indíthat. Kizárólagos hasznosítási engedély esetén azonban a hasznosító a bitorlási pert megindíthatja, ha a európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultja - az erre irányuló felhívás ellenére - ésszerű időn belül a per megindítása iránt nem intézkedik.

(4) A hasznosító a neki okozott kár megtérítése céljából jogosult arra, hogy a európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultja által indított bitorlási perbe beavatkozzon.

(5) A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalomra vonatkozó hasznosítási engedélyt vagy annak átruházását bármelyik fél kérelmére a lajstromba be kell jegyezni, és közzé kell tenni.

33. cikk

Harmadik személyekkel szembeni joghatások

(1) A 28., a 29., a 30. és a 32. cikkben említett jogcselekmények harmadik személyekkel szembeni joghatásait a 27. cikk szerint meghatározott tagállam joga határozza meg.

(2) Lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom esetén a 28., a 29. és a 32. cikkben említett jogcselekmények harmadik személyekkel szemben valamennyi tagállamban csak a lajstromba történt bejegyzésüket követően hatályosak. Az ilyen cselekmény joghatása azonban a lajstromba történő bejegyzést megelőzően is beáll olyan harmadik személyekkel szemben, akik e cselekmény időpontját követően a lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési mintára alapított jogokat szereztek, és a cselekményről a jog megszerzésének időpontjában tudomásuk volt.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható arra, aki a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalmat, illetve a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalomra alapított jogot üzleti vállalkozás egészének átruházásával vagy egyetemleges jogutódlással más módon szerezte meg.

(4) A fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó közösségi szabályok hatálybalépéséig a fizetésképtelenségi eljárásban érintett harmadik személyekkel szemben érvényesülő joghatásokra annak a tagállamnak a joga irányadó, amelyben az eljárást - a nemzeti jog vagy az adott területen alkalmazandó rendeletek alapján - korábban indították meg.

34. cikk

A európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés mint a vagyoni forgalom tárgya

(1) A európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentést mint a tulajdon tárgyát - teljes egészében és a Közösség egész területére nézve - úgy kell tekinteni, mint a 27. cikk alapján meghatározott tagállamban megadott nemzeti formatervezésiminta-oltalmat.

(2) A 28., a 29., a 30., a 31., a 32. és a 33. cikket a európai uniós minta lajstromozására irányuló bejelentésekre megfelelően alkalmazni kell. Ha az e rendelkezések szerinti joghatás a lajstromba való bejegyzéstől függ, a bejegyzést a európai uniós formatervezési minta lajstromozásával kell megtenni.

IV. CÍM

A EURÓPAI UNIÓS FORMATERVEZÉSI MINTA LAJSTROMOZÁSÁRA IRÁNYULÓ BEJELENTÉS

1. szakasz

A bejelentés benyújtása és kellékei

35. cikk

A bejelentések benyújtása

(1) Az európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentést a Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A Hivatal a bejelentő számára haladéktalanul átvételi elismervényt állít ki, amelynek tartalmaznia kell legalább a bejelentés ügyszámát, a formatervezési minta ábrázolását, leírását vagy egyéb azonosítását, a benyújtott iratok típusát és számát, valamint átvételük napját. Többes bejelentés esetén a Hivatal által kiállított átvételi elismervényen fel kell tüntetni az első formatervezési mintát és a benyújtott formatervezési minták számát.

36. cikk

A bejelentés kellékei

(1) Az európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a lajstromozás iránti kérelmet;

b) a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat;

c) a formatervezési minta olyan, megfelelően egyértelmű ábrázolását, amely lehetővé teszi az igényelt oltalom tárgyának meghatározását.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell továbbá azoknak a termékeknek a megjelölését, amelyekben a bejelentő szerint a formatervezési minta megtestesülne, illetve amelyekre a formatervezési mintát alkalmaznák.

(3) A bejelentés tartalmazhatja továbbá:

a) az ábrázolást magyarázó leírást;

b) a lajstromozás közzétételének az 50. cikk szerinti halasztására irányuló kérelmet;

c) a bejelentő képviselőjének azonosítására alkalmas adatokat, ha a bejelentő képviselőt bízott meg;

d) azon termékek osztályozását, amelyekben a formatervezési minta a szándék szerint megtestesül, vagy amelyekre a szándék szerint a formatervezési mintát alkalmazzák a locarnói osztályozás osztályai és alosztályai szerint, a bejelentés napján hatályos és módosított változatában;

e) a szerző vagy a szerzői csoport feltüntetését, vagy a bejelentő felelősségére tett nyilatkozatot arról, hogy a szerző vagy a szerzői csoport lemondott arról a jogáról, hogy őket e minőségükben feltüntessék.

(4) A bejelentésért bejelentési díjat kell fizetni. Amennyiben a (3) bekezdés b) pontja szerinti halasztásra irányuló kérelmet nyújtanak be, a közzététel halasztásáért kiegészítő díjat kell fizetni.

(5) A bejelentésnek meg kell felelnie a végrehajtási rendeletben megállapított feltételeknek.

(6) A (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) és d) pontjában említett adatokban szereplő információ nem érinti magának a formatervezésiminta-oltalomnak a terjedelmét.

36a. cikk

Végrehajtási hatáskörök átruházása a bejelentés tekintetében

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza az európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés kötelező tartalmi elemeit. E végrehajtási jogi aktusokat a 109. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

37. cikk

Többes bejelentés

(1) Az európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló többes bejelentésbe legfeljebb 50 formatervezési minta foglalható. A többes bejelentésben szereplő formatervezési mintákat a Hivatal az ügyvezető igazgató által meghatározandó rendszernek megfelelően számozza meg.

(2) A 36. cikk (4) bekezdésében említett díjakon kívül a többes bejelentéshez bejelentési díjat kell fizetni a többes bejelentésben szereplő minden egyes további formatervezési minta tekintetében, valamint - abban az esetben, ha a bejelentés a közzététel halasztására irányuló kérelmet tartalmaz - a közzététel elhalasztásának díját a többes bejelentésben szereplő valamennyi olyan formatervezési minta tekintetében, amelyre halasztást kértek.

(3) A többes bejelentésnek meg kell felelnie a végrehajtási rendeletben előírt alaki feltételeknek.

(4) A többes bejelentésben vagy az ilyen bejelentésen alapuló lajstromozásban szereplő formatervezési minták mindegyike a többitől külön is kezelhető. Az ilyen formatervezési minta a többitől függetlennek tekinthető a jogérvényesítés, a hasznosítási engedély, a dologi jogok, a végrehajtás, a fizetésképtelenségi eljárás, a lemondás, a megújítás, az átruházás, a halasztott közzététel, illetve a megsemmisítés tekintetében.

37a. cikk

Végrehajtási hatáskörök átruházása a többes bejelentés tekintetében

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza a többes bejelentés kötelező tartalmi elemeit. E végrehajtási jogi aktusokat a 109. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

38. cikk

A bejelentés napja

A lajstromozás útján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési mintára irányuló bejelentés napja az a nap, amelyen a 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazó iratokat a bejelentő a Hivatalhoz benyújtotta, feltéve, hogy a 36. cikk (4) bekezdésében és a 37. cikk (2) bekezdésében említett bejelentési díjat az említett iratok benyújtásától számított egy hónapon belül megfizetik.

39. cikk

Az európai uniós bejelentés nemzeti bejelentéssel megegyező hatálya

Az az európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés, amelynek bejelentési napját elismerték, a tagállamokban azonos hatályú egy szabályos nemzeti bejelentéssel, adott esetben az európai uniós formatervezési minta bejelentésére igényelt elsőbbség megtartása mellett.

40. cikk

Osztályozás

E rendelet céljaira az ipari minták nemzetközi osztályozásának létesítésére Locarnóban, 1968. október 8-án aláírt megállapodás mellékletét kell alkalmazni.

2. szakasz

Elsőbbség

41. cikk

Elsőbbségi jog

(1) Azt, aki formatervezésiminta-oltalom vagy használati mintaoltalom iránt szabályszerű bejelentést tett az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezményben vagy a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodásban részes államban vagy ilyen államra kiterjedő hatállyal, úgyszintén az ilyen bejelentő jogutódját, elsőbbségi jog illeti meg arra, hogy ugyanazon formatervezési vagy használati minta tekintetében lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezésiminta-oltalmi bejelentést tegyen az első bejelentés bejelentési napjától számított hat hónapos határidőn belül.

(2) Elsőbbségi jog alapítható minden olyan bejelentésre, amely a bejelentés helye szerinti állam nemzeti jogszabálya, kétoldalú vagy többoldalú szerződése értelmében szabályszerű nemzeti bejelentésnek számít.

(3) "Szabályszerű nemzeti bejelentés" minden olyan bejelentés, amely elégséges annak megállapítására, hogy azt melyik napon nyújtották be, függetlenül a bejelentés további sorsától.

(4) Az ugyanabban az államban, illetve államra kiterjedő hatállyal azonos tárgyban tett későbbi mintaoltalmi bejelentést csak akkor lehet az elsőbbség meghatározása szempontjából első bejelentésnek tekinteni, ha a korábbi bejelentést a későbbi bejelentés bejelentési napja előtt visszavonták, arról lemondtak, vagy azt elutasították anélkül, hogy közzétették volna, ahhoz jogok fűződnének, vagy arra elsőbbségi igényt alapítottak volna. Az ilyen korábbi bejelentésre tehát ez esetben később sem lehet elsőbbséget alapítani.

(5) Ha az első bejelentést olyan államban tették, amely nem részese a Párizsi Egyezménynek, illetve a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodásnak, az (1)-(4) bekezdések csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben az érintett állam a közzétett közlemények szerint azonos hatályú elsőbbséget biztosít a Hivatalnál tett első bejelentésre alapítva, az e rendeletben megállapított azonos feltételekkel.

42. cikk

Az elsőbbség igénylése

Ha a bejelentő a európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés tekintetében korábbi bejelentésen alapuló elsőbbséget igényel, be kell nyújtania az elsőbbségi nyilatkozatot és a korábbi bejelentés másolatát. Ha ez utóbbi nem a Hivatal nyelveinek egyikén készült, a Hivatal megkövetelheti a korábbi bejelentés fordítását e nyelvek egyikére.

42a. cikk

Végrehajtási hatáskörök átruházása az elsőbbségi igény tekintetében

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, hogy milyen iratokat kell benyújtani a 42. cikk (1) bekezdése szerinti, korábbi bejelentéssel kapcsolatos elsőbbség igényléshez. E végrehajtási jogi aktusokat a 109. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

43. cikk

Az elsőbbségi jog hatása

Az elsőbbségi jognak az a hatása, hogy az 5., a 6., a 7. és a 22. cikknek, a 25. cikk (1) bekezdése d), e) és f) pontjának és az 50. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a lajstromozott európai uniós formatervezési minta bejelentése napjának az elsőbbség napja számít.

44. cikk

Kiállítási elsőbbség

(1) Ha a európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés bejelentője a terméket, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák, a nemzetközi kiállításokról szóló, 1928. november 22-én, Párizsban aláírt és legutóbb 1972. november 30-án felülvizsgált Egyezmény értelmében hivatalos, illetve hivatalosan elismert nemzetközi kiállításnak minősülő kiállításon bemutatta, és a bejelentést az ilyen termék első nyilvánosságra jutásának napjától számított hat hónapon belül megteszi, az említett naptól kezdődően - a 43. cikk értelmében - elsőbbséget igényelhet.

(2) A bejelentőnek, aki az (1) bekezdés alapján elsőbbséget igényel, a végrehajtási rendeletben megállapított feltételeknek megfelelően bizonyítékot kell benyújtania arról, hogy a terméket, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre azt alkalmazzák, a kiállításon bemutatta.

(3) A tagállamban vagy harmadik országban adott kiállítási elsőbbség az elsőbbségnek a 41. cikkben megállapított időtartamát nem hosszabbítja meg.

44a. cikk

A végrehajtási hatáskörök átruházása

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a 44. cikk (2) bekezdése szerinti kiállítási elsőbbség igényléséhez benyújtandó bizonyítékok fajtáit és részleteit. E végrehajtási jogi aktusokat a 109. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

V. CÍM

LAJSTROMOZÁSI ELJÁRÁS

45. cikk

A bejelentésre vonatkozó alaki követelmények vizsgálata

(1) A Hivatal megvizsgálja, hogy a lajstromozott európai uniós formatervezési mintára irányuló bejelentés megfelel-e a 38. cikkben előírt, a bejelentési nap elismerésére vonatkozó követelményeknek.

(2) A Hivatal megvizsgálja, hogy:

a) az európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés megfelel-e a 36. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében, valamint többes bejelentés esetén a 37. cikk (1) és (3) bekezdésében említett feltételeknek és követelményeknek;

b) adott esetben az előírt határidőn belül megfizették-e a közzététel halasztásáért a 36. cikk (4) bekezdése szerint fizetendő kiegészítő díjat;

c) adott esetben a többes bejelentésben szereplő valamennyi formatervezési minta tekintetében az előírt határidőn belül megfizették-e a közzététel halasztásáért a 37. cikk (2) bekezdése szerint fizetendő kiegészítő díjat.

(3) Ha az európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés nem felel meg az (1) vagy a (2) bekezdésben említett feltételeknek, a Hivatal felhívja a bejelentőt, hogy az erről szóló értesítéstől számított két hónapon belül pótolja a hiányosságokat vagy a díj megfizetését.

(4) Ha a bejelentő nem tesz eleget a Hivatal (3) bekezdésben említett azon felhívásának, hogy feleljen meg az (1) bekezdésben említett követelményeknek, a bejelentést nem lehet európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentésként kezelni. Ha a bejelentő eleget tesz az említett követelményekre irányuló felhívásnak, a Hivatal a bejelentés megtételének napjaként a hiányosságok vagy a díjmegfizetés pótlásának napját ismeri el.

(5) Ha a bejelentő nem tesz eleget a Hivatal (3) bekezdésben említett azon felhívásának, hogy feleljen meg a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett követelményeknek, a Hivatal a bejelentést elutasítja.

(6) Ha a bejelentő nem tesz eleget a Hivatal (3) bekezdésben említett azon felhívásának, hogy feleljen meg a (2) bekezdés c) pontjában említett követelményeknek, a bejelentést a további formatervezési minták tekintetében el kell utasítani, kivéve, ha egyértelmű, hogy a kifizetett összeg mely formatervezési minták fedezésére szolgál. Ha nincs más szempont annak meghatározására, hogy a megfizetett összeggel mely formatervezési minták megújítását kívánják fedezni, a Hivatal a formatervezési mintákat abban az egymást követő számozási sorrendben kezeli, amelyben azok a többes bejelentésben szerepelnek. A bejelentést el kell utasítani azon formatervezési minták tekintetében, amelyekre a közzététel halasztásáért fizetendő kiegészítő díjat nem vagy nem teljes egészében fizették meg.

(7) Az elsőbbség igénylésére vonatkozó követelmények teljesítésének elmulasztása esetén a bejelentő az elsőbbségi igényt a bejelentéssel kapcsolatban a továbbiakban nem érvényesítheti.

47. cikk

A bejelentés elutasításának okai

(1) Ha a Hivatal a 45. cikk szerinti vizsgálat során megállapítja, hogy a formatervezési minta, amelyre az oltalmat igénylik,

a) nem felel meg a 3. cikk 1. pontjában foglalt meghatározásnak; vagy

b) a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik, a bejelentést elutasítja.

(2) A bejelentés elutasítása előtt lehetőséget kell adni a bejelentőnek arra, hogy bejelentését visszavonja vagy módosítsa, illetve észrevételeit előterjessze.

47a. cikk

A bejelentés visszavonása és módosítása

(1) A bejelentő bármikor visszavonhatja az európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentést, illetve többes bejelentés esetén a bejelentésben szereplő formatervezési minták közül egyes mintákat.

(2) A bejelentő bármikor módosíthatja a bejelentett európai uniós formatervezési minta ábrázolását lényegtelen részletekben.

48. cikk

Lajstromozás

(1) Ha az európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentésre vonatkozó követelmények teljesülnek, és amennyiben a bejelentést a 47. cikk alapján nem utasítják el, a Hivatal bejegyzi a lajstromba a bejelentésben szereplő formatervezési mintát és a 72. cikk (2) bekezdésében említett adatokat.

(2) Ha a bejelentés az 50. cikk szerint a közzététel halasztására irányuló kérelmet tartalmaz, e kérelem feltüntetését és a halasztási időszak lejártának időpontját ugyancsak be kell jegyezni a lajstromba.

(3) A lajstromozás napja a 38. cikkben említett bejelentési nap.

(4) A 36. cikk (4) bekezdése és a 37. cikk (2) bekezdése alapján fizetendő díjak nem téríthetők vissza, még akkor sem, ha nem kerül sor a bejelentett formatervezési minta lajstromozására.

49. cikk

Közzététel

A lajstromozást követően a Hivatal a lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési mintát a 73. cikk (1) bekezdése szerinti európai uniós Formatervezésiminta-oltalmi Közlönyben közzéteszi. Az ilyen közzététel tartalmát a végrehajtási rendelet határozza meg.

49a. cikk

Végrehajtási hatáskörök átruházása a közzététel tekintetében

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 49. cikkben említett közzétételben feltüntetendő adatok meghatározásáról. E végrehajtási jogi aktusokat a 109. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

50. cikk

A közzététel halasztása

(1) A lajstromozott európai uniós formatervezési minta bejelentője a bejelentés benyújtásakor kérheti a lajstromozott európai uniós formatervezési minta közzétételének a bejelentés benyújtásától vagy - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított legfeljebb 30 hónapos időtartamra történő elhalasztását.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett kérelem esetén, amennyiben a 48. cikkben előírt feltételek teljesülnek, a lajstromozott európai uniós formatervezési mintát lajstromozni kell azzal, hogy - a 74. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel - sem a formatervezési minta ábrázolását, sem a bejelentéssel kapcsolatos bármely iratot nem lehet a nyilvánosság számára megtekinthetővé tenni.

(3) A Hivatal az Európai Uniós Formatervezésiminta-oltalmi Közlönyben tájékoztatást tesz közzé az (1) bekezdésben említett kérelemről. E tájékoztatással együtt közzéteszi a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultját azonosító adatokat, az esetleges képviselő nevét, a formatervezési minta bejelentésének és a lajstromozásának napját, valamint a bejelentés ügyszámát. Nem tehető közzé sem a formatervezési minta ábrázolása, sem a minta külső megjelenési formáját azonosító részletek.

(4) A halasztási időszak lejártakor vagy a jogosult által kért bármely korábbi időpontban a Hivatal a nyilvánosság számára megtekinthetővé teszi a lajstrom valamennyi bejegyzését és a bejelentés ügyiratait, valamint a lajstromozott európai uniós formatervezési mintát közzéteszi az Európai Uniós Formatervezésiminta-oltalmi Közlönyben.

(5) A jogosult megakadályozhatja a lajstromozott európai uniós formatervezési mintának az e cikk (4) bekezdésében említettek szerinti közzétételét azzal, hogy az 51. cikkel összhangban, legkésőbb három hónappal a halasztási időszak lejárta előtt az európai uniós formatervezési mintáról való lemondás iránti kérelmet nyújt be. A lemondás lajstromba való bejegyzése iránti kérelmeket el kell utasítani, ha azok nem felelnek meg az 51. cikkben és az 51a. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott követelményeknek, vagy ha azokat az e bekezdésben említett három hónapos határidőt követően nyújtották be.

(6) A 37. cikk szerinti többes bejelentés alapján történő lajstromozás esetén a jogosultnak a (4) bekezdésben említett, korábbi közzétételre irányuló kérelemmel vagy az (5) bekezdésben említett, lemondás iránti kérelemmel együtt egyértelműen jeleznie kell, hogy az említett bejelentésben szereplő formatervezési minták közül melyeket kell korábban nyilvánosságra hozni vagy melyekről kíván lemondani, és melyek azok, amelyek tekintetében folytatni kell a formatervezési minta közzétételének elhalasztását.

(7) Ha a jogosult nem tesz eleget a (6) bekezdésben meghatározott követelménynek, a Hivatal felkéri, hogy a megjelölt határidőn belül - ami semmi esetre sem haladhatja meg a halasztás 30 hónapos időtartamát - pótolja a hiányosságot.

(8) A (7) bekezdésben említett hiányosság meghatározott határidőn belüli pótlásának elmulasztása azt eredményezi, hogy a korábbi közzététel iránti kérelmet be nem nyújtottnak, vagy a lemondás iránti kérelmet elutasítottnak kell tekinteni.

(9) A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalomra alapított per a közzététel halasztásának időtartama alatt akkor indítható, ha a lajstromba bejegyzett adatokat és a bejelentés ügyiratait azon személy tudomására hozták, aki ellen a pert megindítják.

50a. cikk

Közzététel a halasztási időszak lejártát követően

A Hivatal az 50. cikkben említett halasztási időszak lejártakor vagy a korábbi közzététel iránti kérelem esetén a technikailag lehetséges legrövidebb időn belül:

a) közzéteszi a lajstromozott európai uniós formatervezési mintát az Európai Uniós Formatervezésiminta-oltalmi Közlönyben, a 49a. cikk alapján elfogadott szabályok alapján előírt részletekkel, és feltünteti azt a tényt is, hogy a bejelentésben az 50. cikk alapján a közzététel halasztását kérték;

b) a nyilvánosság számára megtekintés céljából hozzáférést biztosít a formatervezési mintával kapcsolatos minden ügyirathoz;

c) a nyilvánosság számára megtekintést biztosít valamennyi lajstrombejegyzésbe, ideértve azon bejegyzéseket is, amelyeket a 74. cikk (5) bekezdése alapján nem tettek megtekinthetővé.

50b. cikk

Lajtstromozási okiratok

A lajstromozott európai uniós formatervezési minta közzétételét követően a Hivatal lajtstromozási okiratot állít ki a jogosult számára. Kérés esetén a Hivatal az okiratról hiteles vagy nem hiteles másolatokat ad ki. Az okiratokat és a másolatokat elektronikus úton kell kiadni.

50c. cikk

A végrehajtási hatáskörök átruházása

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza az 50b. cikkben említett lajstromozási okirat kötelező tartalmi elemeit és alaki követelményeit. E végrehajtási jogi aktusokat a 109. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

50d. cikk

Megújítás

(1) Az európai uniós formatervezési minta lajstromozását a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultjának vagy a jogosult által a megújítás kérelmezésére kifejezetten felhatalmazott személynek a kérelmére meg kell újítani, feltéve, hogy a megújítás díját megfizették.

(2) A Hivatal az európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultját és azt a személyt, akinek az európai uniós formatervezésiminta-oltalom tekintetében a lajstromba joga van bejegyezve, legalább hat hónappal az ilyen oltalom lejártának napját megelőzően értesíti az oltalom lejártáról. Az ilyen tájékoztatás elmaradásáért a Hivatal nem vonható felelősségre, és az nem érinti az oltalom lejártát.

(3) A megújítási kérelmet az oltalom lejártának napját megelőző hat hónapon belül kell benyújtani. Az említett határidőn belül a megújítási díjat is meg kell fizetni.

Ennek elmulasztása esetén az oltalom lejártának napjától számított további hat hónapon belül a kérelmet még be lehet nyújtani és a díjat be lehet fizetni, feltéve, hogy az említett további időszakon belül befizetésre kerül a megújítási díj késedelmes megfizetéséért vagy a megújítási kérelem késedelmes benyújtásáért felszámított pótdíj is.

(4) Az (1) bekezdésben említett megújítási kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a megújítást kérelmező személy neve;

b) a megújítandó európai uniós formatervezésiminta-oltalom lajstromszáma;

c) többes kérelem alapján történő lajstromozás esetén azon formatervezési minták megjelölése, amelyek tekintetében a megújítást kérelmezik.

Ha megfizették a megújítási díjat, a fizetés megújítási kérelemnek tekintendő, feltéve, hogy a befizetéskor megadták a befizetés céljának megállapításához szükséges valamennyi információt.

(5) A 37. cikk szerinti többes bejelentés alapján történő lajstromozás esetén, amennyiben a megfizetett díjak nem fedezik a megújítani kért valamennyi formatervezésiminta-oltalom megújításának díját, a bejegyzést azon formatervezési minták tekintetében kell megújítani, amelyek fedezésére a megfizetett összeget egyértelműen szánták. Ha nincs más szempont annak meghatározására, hogy a megfizetett összeggel mely formatervezési minták megújítását kívánják fedezni, a Hivatal a formatervezési mintákat azon egymást követő számozási sorrendben kezeli, amelyben azok a többes bejelentésben szerepelnek.

(6) A megújítás az érvényben lévő oltalom lejártának napját követő naptól hatályos. A megújítást be kell jegyezni a lajstromba.

(7) Ha a megújítási kérelmet a (3) bekezdésben előírt határidőn belül nyújtják be, azonban a megújításra vonatkozó, e cikkben előírt egyéb feltételek nem teljesülnek, a Hivatalnak a feltárt hiányosságokról tájékoztatnia kell a kérelmezőt.

(8) Ha a megújítási kérelmet nem nyújtják be, vagy azt a (3) bekezdésben előírt határidő lejárta után nyújtják be, vagy ha a díjakat nem fizetik meg, vagy azokat csak a megjelölt határidő lejárta után fizetik meg, vagy ha a (7) bekezdésben említett hiányosságokat a megjelölt határidőn belül nem pótolják, a Hivatal megállapítja, hogy az oltalom lejárt, és ennek megfelelően értesíti az európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultját. A lejárat megállapításának jogerőssé válásával a Hivatal törli a formatervezési mintát a lajstromból. A törlés az érvényben lévő formatervezésiminta-oltalom lejártának napját követő naptól hatályos. Ha a megújítási díjakat megfizették, az oltalmat azonban nem újították meg, a díjakat vissza kell téríteni.

(9) Egyetlen megújítási kérelemben kérhető két vagy több formatervezési minta oltalmának megújítása is, feltéve, hogy a jogosult vagy a képviselő a kérelemmel érintett összes formatervezési minta esetében azonos. Az előírt megújítási díjat minden egyes formatervezési minta után meg kell fizetni, amelyre a megújítást kérelmezik.

50e. cikk

Módosítás

(1) A lajstromozott európai uniós formatervezési minta ábrázolása a lajstromban sem az oltalom időtartama alatt, sem annak megújításakor nem módosítható, kivéve a lényegtelen részleteket.

(2) A jogosult módosítás iránti kérelmének tartalmaznia kell a lajstromozott európai uniós formatervezési minta módosított változatának ábrázolását.

(3) Az előírt díj megfizetéséig a módosítás iránti kérelem nem tekintendő benyújtottnak. Ha a díjat nem vagy nem teljes összegben fizették meg, arról a Hivatal tájékoztatja a jogosultat. Két vagy több lajstrombejegyzés ugyanazon elemének módosítása iránt egyetlen kérelem is benyújtható, feltéve, hogy a jogosult az összes formatervezési minta esetében azonos. Az előírt módosítási díjat minden egyes módosítandó lajstrombejegyzés után meg kell fizetni. Ha a lajstrombejegyzés módosítására vonatkozó, az e cikkben és az 50f. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott követelmények nem teljesülnek, a Hivatal közli a jogosulttal a hiányosságot. Ha a hiányosságot a Hivatal által megjelölt határidőn belül nem pótolják, a Hivatal a módosítás iránti kérelmet elutasítja.

(4) A módosítás bejegyzéséről szóló közzétételnek tartalmaznia kell a lajstromozott európai uniós formatervezési minta módosított formában történő ábrázolását.

50f. cikk

Végrehajtási hatáskörök átruházása a módosítás tekintetében

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza a módosítási kérelem 50e. cikk (2) bekezdésében említett kötelező tartalmi elemeit. E végrehajtási jogi aktusokat a 109. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VI. CÍM

A LAJSTROMOZOTT EURÓPAI UNIÓS FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOMRÓL VALÓ LEMONDÁS ÉS A MINTAOLTALOM MEGSEMMISÍTÉSE

51 cikk

Lemondás

(1) A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalomról a jogosult a Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal mondhat le. A lemondás a lajstromba való bejegyzésétől hatályos.

(2) Ha halasztott közzététel tárgyát képező európai uniós formatervezési minta oltalmáról mondanak le, a formatervezésiminta-oltalmat úgy kell tekinteni, mintha ahhoz keletkezésétől fogva nem fűződtek volna az ebben a rendeletben meghatározott joghatások.

(3) A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalomról részlegesen is le lehet mondani, feltéve hogy a módosított formatervezési minta kielégíti az oltalmazhatóság feltételeit, és azonossága megőrizhető.

(4) A lemondás csak a lajstromba bejegyzett jog jogosultjának hozzájárulásával jegyezhető be. A lajstromba bejegyzett hasznosítási engedély esetén a lemondás a lajstromba csak akkor jegyezhető be, ha a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultja bizonyítja, hogy a hasznosítót lemondási szándékáról értesítette. Ez utóbbi bejegyzés a végrehajtási rendeletben előírt határidő lejártával tehető meg.

(5) Ha a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalomhoz való jog tárgyában - a 14. cikk alapján - per indul a európai uniós formatervezésiminta-oltalmi bíróság előtt, a Hivatal a lemondás tényét a lajstromba csak a felperes hozzájárulásával jegyezheti be.

52. cikk

Megsemmisítési kérelem

(1) A 25. cikk (2)-(5) bekezdésére is figyelemmel bármely természetes vagy jogi személy, valamint az erre felhatalmazott állami szerv a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom megsemmisítése iránti kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz.

(2) A kérelmet indokolással ellátott írásbeli nyilatkozat formájában kell benyújtani. A kérelmet nem lehet benyújtottnak tekinteni mindaddig, amíg a megsemmisítési kérelem díját meg nem fizetik.

(3) A megsemmisítési kérelem nem fogadható el, ha ugyanazon felek között ugyanazon kérdésben és jogalapon benyújtott kérelem tárgyában a Hivatal vagy a 80. cikkben említett valamely európai uniós formatervezésiminta-bíróság korábban érdemben már határozott, és a Hivatalnak vagy az említett formatervezésiminta-bíróságnak az ilyen kérelemre vonatkozó határozata jogerőre emelkedett.

53. cikk

A kérelem vizsgálata

(1) Ha a Hivatal úgy ítéli meg, hogy a megsemmisítési kérelem elfogadható, megvizsgálja, hogy a 25. cikkben említett megsemmisítési okok a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom fenntartását nem zárják-e ki.

(2) A kérelemnek a végrehajtási rendelettel összhangban lefolytatott vizsgálata során a Hivatal - ahányszor csak szükséges - felhívja a feleket, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsák be az ellenérdekű fél nyilatkozatával vagy a Hivatal felhívásával kapcsolatos észrevételeiket.

(3) A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalmat megsemmisítő határozatot a jogerőre emelkedését követően a lajstromba be kell jegyezni.

53a. cikk

Hatáskör-átruházás a megsemmisítés tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 109a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben részletesen meghatározza az európai uniós formatervezésiminta-oltalomnak az 52. és az 53. cikkben említett megsemmisítésére irányuló eljárást, ideértve a megsemmisítési kérelem elsőbbségi vizsgálatának lehetőségét is, amennyiben a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultja nem vitatja a megsemmisítési okokat vagy a kérelmet.

54. cikk

A vélelmezett bitorló részvétele az eljárásban

(1) Ha a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom megsemmisítése iránt kérelmet nyújtanak be, a Hivatal érdemi határozatának meghozataláig bárki, aki igazolja, hogy ugyanazon formatervezésiminta-oltalom bitorlása miatt ellene pert indítottak, a megsemmisítési eljárásban félként vehet részt, ha erre vonatkozó kérelmét a bitorlási per megindításától számított három hónapon belül benyújtja.

Ugyanezt kell alkalmazni arra is, aki igazolja egyrészt, hogy őt a európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultja felszólította a formatervezésiminta-oltalom feltételezett bitorlásának abbahagyására, másrészt, hogy a bíróság előtt eljárást indított annak megállapítására, hogy nem bitorolja a szóban forgó európai uniós formatervezésiminta-oltalmat.

(2) A félként való részvételre irányuló kérelmet indokolással ellátott írásbeli nyilatkozat formájában kell benyújtani. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a megsemmisítés 52. cikk (2) bekezdésében említett díját meg nem fizetik. Ezt követően a kérelmet - a végrehajtási rendeletben megállapított kivételekkel - megsemmisítési kérelemnek kell tekinteni.

VII. CÍM

FELLEBBEZÉS

55. cikk

Fellebbezéssel megtámadható határozatok

(1) Az elbírálók, a védjegy- és formatervezésiminta-igazgatási és jogi osztály, valamint a megsemmisítési osztályok határozatai ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.

(2) Az olyan határozat, amellyel az eljárás a felek valamelyikének vonatkozásában nem fejeződik be, csak az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve ha a határozat a külön fellebbezést megengedi.

56. cikk

Jogosultság a fellebbezésre, illetve a fellebbezési eljárásban való részvételre

Az eljárásban részt vevő bármelyik fél, akit a határozat hátrányosan érint, fellebbezhet. Az eljárásban részt vevő bármely más fél a fellebbezési eljárásban félként vesz részt.

57. cikk

A fellebbezés határideje és alaki követelményei

A fellebbezést a határozat kézbesítésének napjától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtani a Hivatalhoz. A fellebbezés nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a fellebbezés díját meg nem fizetik. A fellebbezés alapjául szolgáló okokat megjelölő írásbeli nyilatkozatot a határozat kézbesítésének napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.

58. cikk

Jogorvoslat saját hatáskörben

(1) Ha az a szervezeti egység, amelynek határozatát megtámadták, úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés elfogadható és alapos, a fellebbezésnek saját hatáskörben tesz eleget. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt.

(2) Ha a fellebbezésnek az alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozat beérkeztétől számított egy hónapon belül nem adnak helyt, azt haladéktalanul, érdemi állásfoglalás nélkül továbbítani kell a fellebbezési tanácshoz.

59. cikk

A fellebbezés elbírálása

(1) Ha a fellebbezés elfogadható, a fellebbezési tanács megvizsgálja, hogy a fellebbezés alapos-e.

(2) A fellebbezés vizsgálata során a fellebbezési tanács - ahányszor csak szükséges - felhívja a feleket, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsák be az ellenérdekű fél nyilatkozatával vagy a Hivatal felhívásával kapcsolatos észrevételeiket.

60. cikk

A fellebbezés tárgyában hozott határozat

(1) A fellebbezési tanács a fellebbezés érdemi vizsgálatát követően határoz a fellebbezésről. A fellebbezési tanács vagy eljár annak a szervezeti egységnek a hatáskörében, amelyik a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta, vagy az ügyet visszautalja ehhez a szervezeti egységhez új eljárásra.

(2) Ha a fellebbezési tanács az ügyet visszautalja ahhoz a szervezeti egységhez, amelyik a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta, ez a szervezeti egység - azonos tényállás esetén - a fellebbezési tanács határozatának alapjául szolgáló jogértelmezéshez kötve van.

(3) A fellebbezési tanács határozata a 61. cikk (5) bekezdésében említett határidő lejártától vagy - ha a Bírósághoz e határidőn belül keresetet nyújtottak be - a kereset elutasításának napjától hajtható végre.

61. cikk

A Bírósághoz benyújtott keresetek

(1) A fellebbezési tanácsok fellebbezés tárgyában hozott határozatai a Bíróság előtt keresettel támadhatók meg.

(2) A kereset hatáskör hiányára, lényeges eljárási szabálysértésre, a Szerződés vagy e rendelet, illetve ezek alkalmazásával kapcsolatos bármely jogszabály megsértésére vagy hatáskörrel való visszaélésre alapítva indítható.

(3) A Bíróság a jogvita tárgyát képező határozatot megsemmisítheti vagy megváltoztathatja.

(4) A kereset indítására a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő felek bármelyike jogosult, akit a határozat hátrányosan érint.

(5) A keresetet a fellebbezési tanács határozatának kézbesítésétől számított két hónapon belül kell a Bírósághoz benyújtani.

(6) A Hivatal megteszi a Bíróság ítéletének végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

VIII. CÍM

A HIVATAL ELJÁRÁSA

1. szakasz

Általános rendelkezések

62. cikk

A határozatok indoklása

A Hivatal határozatait indokolni kell. A határozatok csak olyan érveken és bizonyítékokon alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban az érintett feleknek módjukban állt nyilatkozatot tenni.

63. cikk

Hivatalból történő vizsgálat

(1) A Hivatal az előtte folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja. Megsemmisítési eljárásban azonban a Hivatalnak a vizsgálat során a felek által előterjesztett indokokra, tényekre, bizonyítékokra és érvekre, valamint a kérelemben foglaltakra kell korlátoznia a vizsgálatát.

(2) A Hivatal figyelmen kívül hagyhatja azokat a tényeket vagy bizonyítékokat, amelyeket az érintett felek nem kellő időben terjesztettek elő.

64. cikk

Szóbeli eljárás

(1) Ha a Hivatal megítélése szerint a szóbeli eljárás célszerű volna, azt le kell folytatni akár hivatalból, akár az eljárásban részt vevő bármelyik fél kérelmére.

(2) Az elbíráló és a lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység előtti szóbeli eljárás nem nyilvános.

(3) A megsemmisítési osztály és a fellebbezési tanács előtti szóbeli eljárás - ideértve a határozat meghozatalát is - nyilvános, kivéve, ha az eljáró szervezeti egység másként határoz olyan esetekben, amikor az eljárás nyilvános jellege - különösen az eljárásban részt vevő valamelyik fél számára - súlyos és indokolatlan hátrányt okozhatna.

64a. cikk

Hatáskör-átruházás a szóbeli eljárás tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 109a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a 64. cikkben említett szóbeli eljárás részletes szabályait, ideértve a 98. cikk szerinti részletes nyelvhasználati szabályokat is.

65. cikk

Bizonyítás

(1) A Hivatal előtti eljárásokban a bizonyítási eszközök a következők:

a) a felek meghallgatása;

b) a tájékoztatás adására irányuló kérelem;

c) az okirati és tárgyi bizonyítékok bemutatása;

d) a tanúvallomás;

e) a szakértői vélemény;

f) az eskü alatt tett, a megerősített vagy a nyilatkozat felvétele szerinti államban hatályos jogszabályok szerint azonos kötőerővel járó módon tett írásbeli nyilatkozatok.

(2) A Hivatal eljáró szervezeti egysége megbízhatja tagjainak valamelyikét az előterjesztett bizonyítékok vizsgálatával.

(3) Ha a Hivatal szükségesnek tartja a fél, a tanú vagy a szakértő szóbeli meghallgatását, az érintett személyt az előtte való megjelenésre idézi.

(4) A feleket a tanú vagy a szakértő - Hivatal előtti - szóbeli meghallgatásáról értesíteni kell. A felek a meghallgatáson jelen lehetnek, és a tanúhoz, illetve a szakértőhöz kérdéseket intézhetnek.

65a. cikk

Hatáskör-átruházás a bizonyításfelvétel tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 109a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a 65. cikkben említett bizonyításfelvétel részletes szabályait.

66. cikk

Kézbesítés

A Hivatal az érintettekkel kézbesítés útján hivatalból közli a határozatot és az idézést, valamint a határidőhöz kötött eljárási cselekményekkel kapcsolatos értesítést vagy tájékoztatást, továbbá mindazt, aminek kézbesítését e rendelet vagy a végrehajtási rendelet rendelkezései előírják, vagy a Hivatal elnöke elrendeli.

66a. cikk

Hatáskör-átruházás az értesítés tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 109a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a 66. cikkben említett értesítés részletes szabályait.

66d. cikk

Hatáskör-átruházás a Hivatalhoz intézett közlések tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 109a. cikknek megfelelően, e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a 66c. cikkben említett, a Hivatalhoz intézett közlésekre vonatkozó szabályokat és az ilyen közlések céljából a Hivatal által rendelkezésre bocsátandó formanyomtatványokat.

66f. cikk

Hatáskör-átruházás a határidők számítása és időtartama tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 109a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a 66e. cikkben említett határidők számítására és időtartamára vonatkozó részletes szabályokat.

66i. cikk

Hatáskör-átruházás a bejegyzések törlése és a határozatok visszavonása tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 109a. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a lajstromban szereplő bejegyzés törlésére vagy a határozatok visszavonására vonatkozó eljárást a 66h. cikkben említettek szerint.

67. cikk

Igazolás

(1) Ha a lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési minta bejelentője, az oltalom jogosultja vagy az eljárásban részt vevő bármely fél annak ellenére, hogy az adott körülmények között kellő gondossággal járt el, a Hivatallal szemben valamely határidőt elmulaszt, és ennek következtében - e rendelet értelmében - a mulasztás jogvesztésre, illetve jogorvoslati jogosultság elvesztésére vezet, kérelmére őt jogaiba vissza kell helyezni.

(2) A kérelmezőnek a kérelmet a határidő elmulasztása okának elhárításától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtania. Az elmulasztott cselekményt az említett időtartamon belül el kell végezni. A kérelem csak az elmulasztott határidő lejártát követő éven belül elfogadható. A lajstromozás megújítására irányuló kérelem benyújtásának vagy a megújítási díj megfizetésének elmulasztása esetén az oltalom lejártát követő, az 50d. cikk (3) bekezdésében előírt további hat hónapos időtartam nem vonható le az egyéves határidőből."

(3) A kérelemben meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okokat, és ismertetni kell az azt alátámasztó tényeket. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a jogokba való visszahelyezés díját meg nem fizették. Ha a jogokba való visszahelyezésnek (restitutio in integrum) helyt adnak, a díjat vissza kell téríteni.

(4) A kérelemről az a szervezeti egység határoz, amelynek a hatáskörébe tartozik az elmulasztott cselekményről a határozat meghozatala.

(5) E cikk rendelkezései nem alkalmazhatók a (2) bekezdésben és a 41. cikk (1) bekezdésében említett határidőkre.

(6) Ha a lajstromozott európai uniós formatervezési minta bejelentőjét vagy az oltalom jogosultját jogaiba visszahelyezték, a bejelentő vagy a jogosult nem léphet fel azzal szemben, aki a - európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentéssel vagy az oltalommal összefüggő - jogvesztés és a jogokba való visszahelyezésről szóló értesítés meghirdetése közötti időszakban jóhiszeműen forgalomba hozta a terméket, amelyre a - formatervezésiminta-oltalom körébe tartozó - mintát alkalmazzák, illetve amelyben a minta megtestesül.

(7) A (6) bekezdés hatálya alá tartozó személy a lajstromozott európai uniós formatervezési minta bejelentőjének vagy az oltalom jogosultjának igazolása tárgyában hozott határozatot megtámadhatja a jogokba való visszahelyezésről szóló értesítés meghirdetésétől számított két hónapon belül.

(8) E cikk rendelkezései nem érintik a tagállamoknak azt a jogát, hogy lehetővé tegyék az e rendeletben meghatározott, az érintett állam hatóságaival szemben betartandó határidők elmulasztásának igazolását.

67a. cikk

Az eljárás folytatása

(1) A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom bejelentője vagy jogosultja, vagy a Hivatal előtti eljárásban résztvevő bármely egyéb fél, aki a Hivatallal szemben valamely határidőt elmulasztott, kérelemre elérheti az eljárás folytatását, feltéve, hogy a kérelem megtételének időpontjáig az elmulasztott cselekményt elvégzi. Az eljárás folytatása iránti kérelem csak akkor elfogadható, ha azt az elmulasztott határidő lejártától számított két hónapon belül benyújtják. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg az eljárás folytatásáért fizetendő díjat meg nem fizetik.

(2) Az eljárás folytatása iránti kérelemnek nem lehet helyt adni a következő rendelkezésekben megállapított határidők elmulasztása esetén:

a) 38. cikk, 41. cikk (1) bekezdése, 44. cikk (1) bekezdése, 45. cikk (3) bekezdése, 50d. cikk (3) bekezdése és 67. cikk (2) bekezdése;

b) az (EU) 2017/1001 rendelet 68. cikke és 72. cikkének (5) bekezdése, e rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben;

c) e cikk (1) bekezdése.

(3) Az eljárás folytatása iránti kérelemről az a szervezeti egység határoz, amely az elmulasztott cselekmény ügyében történő határozathozatalra illetékes.

(4) Ha a Hivatal az eljárás folytatása iránti kérelemnek helyt ad, a határidő elmulasztásának következményeit meg nem történtnek kell tekinteni. Ha a határidő lejárta és az eljárás folytatása iránti kérelem benyújtása között határozat született, az elmulasztott cselekményről való határozathozatalra illetékes szervezeti egység felülvizsgálja a határozatot, és amennyiben magának az elmulasztott cselekménynek a pótlása elegendő, eltérő határozatot hoz. Amennyiben a felülvizsgálat alapján a Hivatal úgy dönt, hogy nem indokolt módosítani az eredeti határozatot, az erről szóló határozatát írásban meg kell erősítenie.

(5) Ha a Hivatal a kérelmet elutasítja, a díjat vissza kell téríteni.

67b. cikk

Az eljárás félbeszakadása

(1) A Hivatal előtti eljárás félbeszakad:

a) a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom bejelentője vagy jogosultja, vagy a nemzeti jog szerint a bejelentő vagy a jogosult képviseletére jogosult személy halála vagy cselekvőképességének elvesztése esetén;

b) ha a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom bejelentője vagy jogosultja - a bejelentő vagy a jogosult vagyona ellen indított eljárásból fakadó jogi okokból - akadályoztatva van abban, hogy az eljárást a Hivatal előtt folytassa;

c) a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom bejelentőjét vagy jogosultját képviselő személy halála, cselekvőképességének elvesztése esetén, vagy ha az említett képviselő - a képviselő vagyona ellen indított eljárásból fakadó jogi okokból - akadályoztatva van abban, hogy az eljárást a Hivatal előtt folytassa.

Amennyiben az első albekezdés a) pontjában említett halál vagy a cselekvőképesség elvesztése nem érinti a 78. cikk alapján kinevezett képviselő meghatalmazását, az eljárás csak az ilyen képviselő kérelmére szakítható félbe.

(2) A Hivatal előtti eljárás folytatható, amint megállapítást nyer, hogy mely személy jogosult annak folytatására, vagy a Hivatal minden észszerű kísérletet megtett e személy személyazonosságának megállapítására.

68. cikk

Utalás az általános elvekre

Amennyiben e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott jogi aktusok nem tartalmaznak eljárási rendelkezéseket, a Hivatal a tagállamokban általánosan elismert eljárásjogi alapelveket veszi figyelembe.

69. cikk

A díjakkal kapcsolatos követelések elévülése

(1) A Hivatalnak a fizetendő díjakra vonatkozó követelései a díjfizetés esedékessége naptári évének végétől számított négy év elteltével elévülnek.

(2) A befizetett díjak vagy az előírt díjnál magasabb összegű befizetések visszatérítése iránti, a Hivatallal szembeni követelések elévülnek az azon naptári év végétől számított négy év elteltével, amelyben a követelés keletkezett.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett elévülési időt az (1) bekezdés esetében a díj megfizetésére történő felszólítás, a (2) bekezdés esetében pedig az indokolással ellátott írásbeli kérelem előterjesztése megszakítja. Megszakadás esetén az elévülési idő azonnal újból megkezdődik, és legfeljebb annak az évnek az utolsó napjától számított hat év elteltéig tart, amelyben eredetileg elkezdődött, kivéve ha ezalatt a követelést bírósági úton érvényesítik. Ez utóbbi esetben a határidő legkorábban a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított egy év elteltével jár le.

2. szakasz

Költségek

70. cikk

Költségek viselése

(1) A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésére irányuló eljárásban, valamint a fellebbezési eljárásban a vesztes fél viseli az ellenérdekű felet terhelő díjakat, valamint az eljárásban való részvétellel szorosan összefüggő költségeket, ideértve az utazás, az önellátás, a képviselő, a tanácsadó vagy az ügyvéd költségeit, a végrehajtási rendeletben az egyes költségkategóriákra megállapított mértékben, az ott szabályozott feltételekkel.

(2) Ha a felek mindegyike - egyes kérelmekben - egyaránt vesztes, illetve nyertes, vagy a méltányosság ezt kívánja, a megsemmisítési osztály vagy a fellebbezési tanács a költségek viseléséről eltérően határozhat.

(3) A fél viseli az ellenérdekű felet terhelő, (1) és (2) bekezdés szerinti díjakat és költségeket, ha az eljárás a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalomról való lemondása, azt őt megillető oltalom megújításának elmaradása, valamint az általa benyújtott megsemmisítési vagy fellebbezési kérelem visszavonása következtében megszűnik.

(4) Ha az ügyben nem születik érdemi határozat, a költségek viseléséről a megsemmisítési osztály vagy a fellebbezési tanács mérlegelés alapján dönt.

(5) Ha a felek a megsemmisítési osztály vagy a fellebbezési tanács előtt a költségek viselése tárgyában az (1), (2), (3) és (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérő tartalmú egyezséget kötnek, az érintett szervezeti egység az egyezséget tudomásul veszi.

(6) A megsemmisítési osztály vagy a fellebbezési tanács irodája - kérelemre - megállapítja az előző bekezdések szerint fizetendő költségek összegét. Az így megállapított összeget a megsemmisítési osztály vagy a fellebbezési tanács - a végrehajtási rendeletben előírt határidőn belül benyújtott kérelem alapján - határozattal felülvizsgálhatja.

70a. cikk

Végrehajtási hatáskörök átruházása a költségek felső összeghatárai tekintetében

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a 70. cikk (1) bekezdésében említett, az eljárással szorosan összefüggő és a nyertes fél számára ténylegesen felmerült költségek felső összeghatárát. E végrehajtási jogi aktusokat a 109. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az utazási és a tartózkodási költségek felső összeghatárainak meghatározásakor a Bizottság figyelembe veszi az adott fél, képviselő, tanú vagy szakértő lakóhelye, illetve székhelye és a szóbeli eljárás helye közötti távolságot, valamint azt, hogy a költségek az eljárás mely szakaszában merültek fel, továbbá a 78. cikk (1) bekezdése értelmében vett képviselet költségét illetően azt, hogy biztosítani kell, hogy a másik fél taktikai okokból ne élhessen vissza a költségviselési kötelezettséggel. Emellett a napidíjat a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben ( 3 ) meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatával és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekkel összhangban kell kiszámítani. A vesztes félnek az eljárásban csak egy fél és adott esetben csak egy képviselő költségeit kell viselnie.

71. cikk

A költségek viselése tárgyában hozott határozatok végrehajtása

(1) A Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott jogerős határozata végrehajtható.

(2) A végrehajtásra azon tagállam hatályos polgári eljárási szabályai az irányadók, amelynek területén a végrehajtásra sor kerül. Minden tagállam kijelöl egy, az (1) bekezdésben említett határozat hitelességének ellenőrzéséért felelős hatóságot, amelynek elérhetőségeit közli a Hivatallal, a Bírósággal és a Bizottsággal. A végrehajtást a határozat záradékolása útján, kizárólag a határozat hitelességének vizsgálatára szorítkozva, a szóban forgó hatóság rendeli el.

(3) Ha az érintett fél kérelme alapján az említett alaki követelmények teljesültek, a fél - a nemzeti jogszabállyal összhangban - a végrehajtás érdekében közvetlenül az illetékes hatósághoz fordulhat.

(4) A végrehajtást kizárólag a Bíróság határozata függesztheti fel. A végrehajtás szabálytalansága miatt benyújtott panaszok elbírálása azonban az érintett tagállam bíróságainak joghatósága alá tartozik.

3. szakasz

A nyilvánosság és a tagállamok hatóságainak tájékoztatása

72. cikk

Az európai uniós formatervezésiminta-oltalmi lajstrom

(1) A Hivatal lajstromot vezet a lajstromozott európai uniós formatervezési mintákról, és azt folyamatosan naprakészen tartja.

(2) A lajstromnak az európai uniós formatervezési minták lajstromozásával kapcsolatos következő bejegyzéseket kell tartalmaznia:

a) a bejelentésnek és a lajstromozásnak a 48. cikk (3) bekezdése szerinti napja;

b) a bejelentés ügyszáma, többes bejelentés esetén az egyes formatervezési minták ügyszáma;

c) a lajstromozás közzétételének napja;

d) a bejelentő neve, városa és országa;

e) a 77. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett képviselőtől eltérő képviselő neve és üzleti címe;

f) a formatervezési minta ábrázolása;

g) a termékek megnevezése, a termékek előtt feltüntetve a locarnói osztályozás szerinti osztályok és alosztályok számát;

h) az elsőbbségi igények adatai a 42. cikknek megfelelően;

i) a kiállítási elsőbbségre vonatkozó igények adatai a 44. cikknek megfelelően;

j) a szerző vagy a szerzői csoport megnevezése a 18. cikknek megfelelően, vagy nyilatkozat arról, hogy a szerző vagy a szerzői csoport lemondott a feltüntetés jogáról;

k) a bejelentés benyújtásának nyelve és a bejelentő által a 98. cikk (3) bekezdése alapján a bejelentésben megjelölt második nyelv;

l) a formatervezési minta lajstromozásának napja és a lajstromszám a 48. cikk (1) bekezdése szerint;

m) a közzététel elhalasztására irányuló, az 50. cikk (3) bekezdése szerinti kérelem jelzése, megadva a halasztási időszak lejártának időpontját;

n) annak feltüntetése, hogy a 36. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint leírást nyújtottak be.

(3) A lajstromnak a következő bejegyzéseket is tartalmaznia kell, az adott bejegyzés rögzítésének időpontjával együtt:

a) az 50 g. cikkel összhangban a jogosult nevének vagy városának és országának változása;

b) a 77. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett képviselőtől eltérő képviselő nevének vagy üzleti címének változása;

c) új képviselő kinevezése esetén e képviselő neve és üzleti címe;

d) a 18. cikkel összhangban a szerző vagy a szerzői csoport nevének változása;

e) a hibák és nyilvánvaló tévedések kijavítása a 66 g. cikk alapján;

f) a formatervezési mintának az 50e. cikk szerinti módosításai;

g) annak feltüntetése, hogy a 15. cikk (5) bekezdésének a) pontja alapján jogosultsággal kapcsolatos eljárást indítottak az illetékes bíróság vagy hatóság előtt;

h) az illetékes bíróság vagy hatóság jogerős határozatának vagy az eljárás 15. cikk (5) bekezdésének b) pontja szerinti egyéb megszüntetésének időpontja és adatai;

i) a jogosult személyében bekövetkezett változás a 15. cikk (5) bekezdése c) pontjának megfelelően;

j) a 28. cikk alapján történő átruházás;

k) dologi jog alapítása vagy átruházása a 29. cikknek megfelelően, valamint a dologi jog természete;

l) a 30. cikk szerinti végrehajtás és a 31. cikk szerinti fizetésképtelenségi eljárás;

m) hasznosítási engedély megadása vagy átruházása a 16. cikk (2) bekezdése vagy a 32. cikk alapján, valamint adott esetben a 32a. cikk (3) bekezdésében említett hasznosítási engedély típusa;

n) az oltalom megújítása az 50d. cikk alapján és a megújítás hatálybalépésének napja;

o) az oltalom lejártának megállapítása az 50d. cikk (8) bekezdése alapján;

p) a jogosult lemondó nyilatkozata az 51. cikk (1) bekezdése alapján;

q) az 52. cikk szerinti megsemmisítési kérelem, a 84. cikk (5) bekezdése szerinti megsemmisítési viszontkereset vagy az 55. cikk alapján megtett fellebbezés benyújtásának napja és adatai;

r) az 53. cikk szerinti, a megsemmisítési kérelem tárgyában hozott jogerős határozat, a 86. cikk (3) bekezdése szerinti, a megsemmisítési viszontkereset tárgyában hozott jogerős határozat, az 55. cikk szerinti fellebbezés tárgyában hozott jogerős határozat, vagy az eljárásnak az említett cikkek szerinti egyéb megszüntetése napja és adatai;

s) a (2) bekezdés e) pontja alapján bejegyzett képviselőre vonatkozó bejegyzés törlése;

t) a (3) bekezdés l), m) és n) pontjában említett bejegyzések módosítása vagy törlése a lajstromból;

u) valamely határozat visszavonása vagy valamely lajstrombejegyzés törlése a 66h. cikk alapján, amennyiben a visszavonás olyan határozatot vagy a törlés olyan bejegyzést érint, amelyet közzétettek.

(4) Az ügyvezető igazgató elrendelheti a (2) és a (3) bekezdésében említettektől eltérő adatok lajstromba történő bejegyzését is.

(5) A lajstrom elektronikus formában is vezethető. A Hivatal a (8) bekezdésben meghatározott célokra összegyűjti, rendszerezi, közzéteszi és tárolja az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett adatokat, ideértve a személyes adatokat is. A Hivatal biztosítja, hogy - a nyilvánosság számára való megtekintés céljából - a lajstrom könnyen hozzáférhető legyen.

(6) A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultját a lajstromban bekövetkező bármely változásról értesíteni kell.

(7) Amennyiben a lajstromhoz való hozzáférés a 74. cikk (5) bekezdése alapján nem korlátozott, a Hivatal kérelemre elektronikus úton hiteles vagy nem hiteles lajstromkivonatokat ad ki.

(8) A (2) és a (3) bekezdésben szereplő bejegyzésekben foglalt adatok - ideértve a személyes adatokat is - kezelésére a következők céljából kerülhet sor:

a) az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott bármely jogi aktusban leírtak szerinti kérelmek, lajstromozások vagy mindkettő igazgatása;

b) nyilvános lajstrom fenntartása a hatóságok és gazdasági szereplők általi betekintés és azok tájékoztatása céljából, annak lehetővé tétele érdekében, hogy gyakorolják az e rendelet által rájuk ruházott jogokat, és tájékozódjanak a harmadik felekhez tartozó, korábbi jogok létezéséről;

c) jelentések és statisztikák készítése, amelyek alapján a Hivatal optimalizálni tudja műveleteit és javítani tudja a rendszer működését az európai uniós formatervezési minták lajstromozása tekintetében.

(9) Az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott bejegyzésekre vonatkozó valamennyi adat - ideértve a személyes adatokat is - közérdekű adatnak minősül, és bármely harmadik fél által hozzáférhető, kivéve, ha az 50. cikk (2) bekezdése másként rendelkezik. A lajstrom bejegyzéseit határozatlan ideig meg kell őrizni.

72a. cikk

Adatbázis

(1) A 72. cikk szerinti lajstrom vezetésére vonatkozó kötelezettség mellett a Hivatal összegyűjti és elektronikus adatbázisban tárolja a jogosultak vagy az eljárásban részt vevő bármely fél által e rendelettel vagy az e rendelet alapján elfogadott jogi aktusokkal összhangban megadott valamennyi adatot.

(2) Az elektronikus adatbázis a lajstromban a 72. cikk szerint szerepeltetett adatokon túl is tartalmazhat személyes adatokat, amennyiben az ilyen adatok megadását e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott jogi aktusok előírják. A személyes adatok összegyűjtésére, tárolására és kezelésére a következő célok érdekében kerülhet sor:

a) az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott jogi aktusokban leírtak szerint a kérelmek, illetve bejelentések, lajstromozások, vagy mindkettő igazgatása;

b) a vonatkozó eljárások lefolytatásához szükséges információkhoz való hozzáférés megkönnyítése és hatékonyabbá tétele;

c) a bejelentőkkel, illetve kérelmezőkkel és az eljárás egyéb résztvevőivel való kommunikáció; és

d) jelentések és statisztikák készítése, amelyek alapján a Hivatal optimalizálni tudja műveleteit és javítani tudja a rendszer működését.

(3) Az ügyvezető igazgató meghatározza az adatbázishoz való hozzáférés feltételeit, valamint azt, hogy az adatbázis tartalmát - az e cikk (2) bekezdésében említett személyes adatok kivételével, de a 72. cikkben felsorolt adatokat ideértve - miként lehet hozzáférhetővé tenni.

(4) A (2) bekezdésben említett személyes adatokhoz való hozzáférést korlátozni kell, és az ilyen adatok nem hozhatók nyilvánosságra, kivéve, ha az érintett fél ehhez kifejezetten hozzájárult.

(5) Valamennyi adatot határozatlan ideig meg kell őrizni. Ugyanakkor az érintett fél a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom lejártát vagy a releváns, ellenérdekű fél részvételével zajló eljárás befejezését követő 18 hónap elteltével kérheti a személyes adatoknak az adatbázisból való törlését. Az érintett fél bármikor jogosult a pontatlan vagy hibás adatok javítását kérni.

72b. cikk

A határozatokhoz való online hozzáférés

(1) A Hivatalnak a lajstromozott európai uniós formatervezési mintákra vonatkozó határozatait a nyilvánosság számára tájékoztatás és tanulmányozás céljából online hozzáférhetővé kell tenni. Minden olyan fél, aki a határozat elfogadásához vezető eljárásban részt vett, kérheti, hogy a határozatban szereplő minden személyes adatát kitakarják.

(2) A lakosság szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekben való tájékozottságának fokozása érdekében, valamint a gyakorlatok egymáshoz való közeledésének előmozdítása céljából a Hivatal online hozzáférést biztosíthat a feladatkörével összefüggő nemzeti és európai uniós bírósági határozatokhoz. A Hivatal köteles tiszteletben tartani az eredeti közzététel személyes adatokra vonatkozó feltételeit.

73. cikk

Időszaki kiadványok

(1) A Hivatal rendszeres időközönként kiadja a európai uniós Formatervezésiminta-oltalmi Közlönyt, amely tartalmazza a nyilvános bejegyzéseket, továbbá minden olyan egyéb adatot, amelyeknek meghirdetését e rendelet vagy a végrehajtási rendelet előírja.

(2) A Hivatal elnöke által kiadott általános jellegű közleményeket és tájékoztatást, valamint az e rendeletre vagy annak végrehajtására vonatkozó egyéb tájékoztatást a Hivatal Hivatalos Lapjában kell közzétenni.

73a. cikk

Végrehajtási hatáskörök átruházása az időszaki kiadványok tekintetében

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza a következőket:

a) azt az időpontot, amelyet az Európai Uniós Formatervezésiminta-oltalmi Közlönyben való közzététel időpontjának kell tekinteni;

b) a formatervezési minták lajstromba vételére vonatkozó olyan bejegyzések közzétételének módját, amelyek nem tartalmaznak semmilyen változást a bejelentés meghirdetéséhez képest;

c) azt, hogy milyen formában lehet a nyilvánosság számára elérhetővé tenni a Hivatal Hivatalos Lapjának lapszámait.

E végrehajtási jogi aktusokat a 109. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

74. cikk

Iratokba való betekintés

(1) A európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés iratai a közzétételt megelőzően, valamint az olyan, lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési minta ügyiratai, amelynek közzétételét az 50. cikkel összhangban elhalasztották, vagy amelynek oltalmáról a közzététel halasztásának időtartama alatt vagy annak lejártáig lemondtak, csak a bejelentő vagy a jogosult hozzájárulásával tekinthetők meg.

(2) Aki igazolja, hogy ehhez jogos érdeke fűződik, az iratokba a közzétételt megelőzően vagy a jogosult általi - (1) bekezdésben említett - lemondást követően betekinthet a lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési minta bejelentőjének, illetve az oltalom jogosultjának hozzájárulása hiányában is.

Ezt különösen arra az érintett személyre kell alkalmazni, aki igazolja, hogy a bejelentő vagy a jogosult vele szemben a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalomból eredő jogaira hivatkozással lépett fel.

(3) A közzétételt követően a lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési minta ügyiratai kérelemre megtekinthetők.

(4) Amennyiben a (2) vagy a (3) bekezdés alapján iratbetekintésre kerül sor, az iratok következő részeit ki kell zárni a betekintés alól:

a) az (EU) 2017/1001 rendelet 169. cikke szerinti kizárással vagy kifogással kapcsolatos iratok;

b) a határozatok és a szakvélemények tervezetei, továbbá a határozatok és a szakvélemények előkészítését szolgáló minden egyéb belső irat;

c) azok az iratok, amelyek tekintetében az érintett fél az iratokba való betekintés iránti kérelem benyújtását megelőzően jelezte az iratok bizalmas kezelésére irányuló különleges érdekét, kivéve, ha az iratok e részeibe való betekintést a betekintést kérő fél elsőbbséget élvező jogos érdeke indokolja.

(5) Amennyiben a lajstromozásra az 50. cikk (1) bekezdése alapján a közzététel elhalasztása vonatkozik, a lajstromozott európai uniós formatervezési mintára jogosulton kívüli más személyek számára a lajstromhoz való hozzáférést a következőkre kell korlátozni: a jogosult neve, az esetleges képviselő neve, a bejelentés és a lajstromozás időpontja, a bejelentés ügyszáma, valamint annak feltüntetése, hogy a közzétételt elhalasztják. Ilyen esetekben a hiteles vagy nem hiteles lajstromkivonat kizárólag a jogosult és a képviselő nevét, a bejelentés és a lajstromozás napját, a bejelentés ügyszámát és a közzététel halasztásának feltüntetését tartalmazhatja, kivéve, ha a kivonatok iránti kérelmet a jogosult vagy a jogosult képviselője nyújtotta be.

74a. cikk

Az iratokba való betekintéssel kapcsolatos eljárás

(1) A lajstromozott európai uniós formatervezési minták irataiba való, a 74. cikk (3) cikke alapján kérelmezett betekintés azon műszaki hordozókba való betekintés útján történik, amelyeken az iratokat tárolják. Az ilyen betekintésre online kerül sor. Az iratbetekintés módját az ügyvezető igazgató határozza meg.

(2) Amennyiben az iratokba való betekintésre irányuló kérelem lajstromozott európai uniós formatervezési mintára vonatkozó olyan bejelentésre vagy olyan, lajstromozott európai uniós formatervezési mintára vonatkozik, amelyek közzétételét az 50. cikkel összhangban elhalasztották, és amelyekről a halasztás miatt az említett időszak lejárta előtt vagy annak lejártakor lemondtak, a kérelemben bizonyítani kell, hogy:

a) az európai uniós formatervezésiminta-oltalom bejelentője vagy jogosultja hozzájárul a betekintéshez; vagy

b) a betekintést kérő személy igazolta, hogy jogos érdeke fűződik az iratokba való betekintéshez.

(3) Kérelemre az iratokba való betekintésre az iratok részét képező dokumentumok elektronikus másolatai útján is sor kerülhet. A Hivatal emellett kérésre elektronikus úton hiteles vagy nem hiteles másolatot ad ki a lajstromozott európai uniós formatervezési mintára irányuló bejelentésről.

74b. cikk

Az iratokban szereplő adatok közlése

A 74. cikkben előírt korlátozásokra is figyelemmel, a Hivatal kérésre információkat közölhet bármely európai uniós formatervezésiminta-oltalmi bejelentéssel vagy lajstromozott európai uniós formatervezési mintával kapcsolatos eljárás irataiból.

74c. cikk

Az iratok megőrzése

(1) A Hivatal megőrzi az európai uniós formatervezésiminta-oltalmi bejelentésekkel és a lajstromozott európai uniós formatervezési mintákkal kapcsolatos minden eljárás iratait. Az említett iratok megőrzésének módját az ügyvezető igazgató állapítja meg.

(2) Amennyiben az iratokat elektronikus formában tárolják, az elektronikus iratokat vagy azok biztonsági másolatait határozatlan ideig meg kell őrizni. Az eljárásban részt vevő felek által benyújtott és az ilyen elektronikus iratok alapját képező eredeti dokumentumokat meg kell semmisíteni azok Hivatal általi kézhezvételétől számított meghatározott időtartamot követően, amelyet az ügyvezető igazgató állapít meg.

(3) Ha és amilyen mértékben az iratokat vagy azok részeit az elektronikustól eltérő bármely más formában őrzik, az ilyen iratok részét képező dokumentumokat vagy bizonyítékokat azon év végétől számított legalább öt évig meg kell őrizni, amelyben:

a) a bejelentést elutasítják vagy visszavonják;

b) az európai uniós formatervezésiminta-oltalom véglegesen lejár;

c) a lajstromozott európai uniós formatervezési mintáról való lemondást az 51. cikk alapján bejegyzik a lajstromba;

d) a lajstromozott európai uniós formatervezési mintát véglegesen törlik a lajstromból.

75. cikk

Igazgatási együttműködés

(1) E rendelet vagy a nemzeti jog eltérő rendelkezése hiányában a Hivatal és a tagállamok bíróságai vagy hatóságai kérelemre segítséget nyújtanak egymásnak tájékoztatás megadásával vagy az iratbetekintés lehetővé tételével. Amennyiben a Hivatal a bíróságok, az ügyészségek vagy a központi iparjogvédelmi hivatalok számára iratbetekintést engedélyez, az iratbetekintésre a 74. cikkben megállapított korlátozások nem vonatkoznak.

(2) A Hivatal nem számíthat fel díjat a tájékoztatásért és az iratbetekintésért.

75a. cikk

Végrehajtási hatáskörök átruházása az igazgatási együttműködés tekintetében

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben részletes szabályokat határoz meg a Hivatal és a tagállami hatóságok közötti információcserére, valamint a 75. cikk szerint az iratbetekintés lehetővé tételére vonatkozóan, figyelembe véve, hogy a 74. cikk szerint milyen korlátozások vonatkoznak az európai uniós formatervezésiminta-oltalmi bejelentésekkel, illetve az európai uniós formatervezési minták lajstromozásával kapcsolatos iratokba való betekintésre, amennyiben ezen iratokat harmadik felek számára betekinthetővé teszik. E végrehajtási jogi aktusokat a 109. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

4. szakasz

Képviselet

77. cikk

A képviselet általános elvei

(1) A (2) bekezdésre is figyelemmel, senki sem kötelezhető arra, hogy a Hivatal előtti eljárásban képviselőt vegyen igénybe.

(2) E cikk (3) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül azon természetes vagy jogi személynek, akinek, illetve amelynek lakóhelye, illetve székhelye, üzleti tevékenységének fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye nem az EGT-ben van, az e rendeletben szabályozott valamennyi eljárásban - a lajstromozott európai uniós formatervezési mintára irányuló bejelentés benyújtását kivéve - a 78. cikk (1) bekezdésének megfelelő képviselőt kell a Hivatal előtti képviseletével megbíznia, és e képviselőn keresztül kell eljárnia.

(3) Azt a természetes vagy jogi személyt, akinek, illetve amelynek lakóhelye, illetve székhelye, üzleti tevékenységének fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye az EGT-ben van, a Hivatal előtt alkalmazottja is képviselheti.

A jogi személy e bekezdés hatálya alá tartozó alkalmazottja a jogi személlyel gazdasági kapcsolatban álló más jogi személyeket is képviselhet, akkor is, ha ez utóbbi jogi személyek székhelye, üzleti tevékenységük fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye nem az EGT-ben van.

Az e bekezdés értelmében személyeket képviselő alkalmazottaknak a Hivatal, vagy adott esetben az eljárásban részt vevő fél kérésére az iratokhoz csatolandó, aláírással ellátott képviseleti meghatalmazást kell biztosítaniuk a Hivatal számára.

(4) Közös képviselőt kell kinevezni, ha több bejelentő, vagy több harmadik fél jár el együttesen.

78. cikk

Hivatásos képviselők

(1) Az e rendelet alapján a Hivatal előtt folyó eljárásokban a természetes vagy jogi személyeket kizárólag a következők egyike képviselheti:

a) az EGT-megállapodásban részes államok egyikében képesítést szerzett és az EGT-n belül székhellyel rendelkező ügyvéd, amennyiben az említett tagállamban iparjogvédelmi ügyekben képviselőként eljárhat;

b) olyan hivatásos képviselők, akik neve szerepel az (EU) 2017/1001 rendelet 120. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett hivatásos képviselők jegyzékében;

c) olyan hivatásos képviselők, akiknek a neve szerepel a formatervezésiminta-oltalmi ügyekben eljárni jogosult hivatásos képviselők (4) bekezdésben említett külön jegyzékében.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett hivatásos képviselők kizárólag a Hivatal előtt járhatnak el formatervezésiminta-oltalmi ügyekben harmadik felek képviselőjeként.

(3) A Hivatal előtt eljáró képviselőnek a Hivatal, vagy adott esetben az eljárásban részt vevő másik fél kérelmére az iratokhoz csatolandó, aláírással ellátott képviseleti meghatalmazást kell biztosítaniuk a Hivatal számára.

(4) A Hivatal létrehozza és fenntartja a formatervezésiminta-oltalmi ügyekben eljárni jogosult hivatásos képviselők külön jegyzékét. Az említett jegyzékbe bármely természetes személy felvehető, ha megfelel valamennyi következő feltételnek:

a) az EGT-megállapodásban részes államok egyikének állampolgára;

b) az üzleti tevékenység helye vagy a foglalkoztatás helye az EGT-ben található;

c) formatervezésiminta-oltalmi ügyekben természetes és jogi személyek képviseletére jogosult a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal vagy az EGT-megállapodásban részes valamely állam központi iparjogvédelmi hivatala előtt.

Amennyiben az első albekezdés c) pontjában említett jogosultság nincs külön szakképesítés meglétéhez kötve, a jegyzékbe való felvétel feltétele, hogy a kérelmező formatervezésiminta-oltalmi ügyekben legalább öt évig rendszeresen képviseletet látott el a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal vagy egy központi iparjogvédelmi hivatal előtt.

A kérelmezők azonban mentesülnek a szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmény alól, ha az arra vonatkozó szakmai képesítésüket, hogy a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal vagy az említett központi iparjogvédelmi hivatalok előtt formatervezésiminta-oltalmi ügyekben természetes vagy jogi személyeket képviseljenek, az érintett állam által megállapított szabályozásnak megfelelően hivatalosan elismerik.

(5) A formatervezésiminta-oltalmi ügyekben eljárni jogosult hivatásos képviselők jegyzékbe való felvétele kérelemre történik, amelyhez csatolni kell a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal vagy az érintett tagállam központi iparjogvédelmi hivatala által kiállított igazolást, amely szerint a (4) bekezdésben előírt feltételek teljesülnek. A formatervezésiminta-oltalmi ügyekben eljárni jogosult hivatásos képviselők jegyzékének módosításait a Hivatal Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

(6) Az ügyvezető igazgató mentességet adhat a következők bármelyike alól:

a) a (4) bekezdés első albekezdésének a) pontjában meghatározott követelmény alól magasan képzett szakemberek esetében, feltéve, hogy a (4) bekezdés első albekezdésének b) és c) pontjában meghatározott követelmények teljesülnek;

b) a (4) bekezdés második albekezdésében meghatározott követelmény alól, amennyiben a jegyzékbe való felvételét kérelmező személy bizonyítja, hogy az előírt képesítést más módon szerezte meg.

(7) A képviselők jegyzékéből való törlés feltételeit a végrehajtási rendelet állapítja meg.

(8) A Hivatal előtt eljáró képviselőket be kell jegyezni a 72a. cikkben említett adatbázisba, és azonosító számot kell kapniuk. A Hivatal előírhatja a képviselő számára, hogy bizonyítsa letelepedésének vagy foglalkoztatásának valóságos és működő jellegét az azonosított címek bármelyikén. Az ügyvezető igazgató meghatározhatja az azonosító szám megszerzésére - különösen a képviselői szövetségek esetében - és a képviselők adatbázisba való bejegyzésére vonatkozó alaki követelményeket.

78a. cikk

Hatáskör-átruházás a szakmai képviselet tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 109a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a következők meghatározása révén történő kiegészítésére:

a) a 77. cikk (4) bekezdésében említett közös képviselő kinevezésére vonatkozó feltételek és eljárás;

b) azon feltételek, amelyek mellett a 77. cikk (3) bekezdésében említett alkalmazottaknak és a 78. cikk (1) bekezdésében említett hivatásos képviselőknek be kell nyújtaniuk a Hivatalhoz az aláírásukkal ellátott meghatalmazást, hogy képviseletet láthassanak el, valamint e meghatalmazás tartalma;

c) azon körülmények, amelyek fennállása esetén egy személyt törölni lehet a formatervezésiminta-oltalmi ügyekben eljárni jogosult hivatásos képviselők 78. cikk (7) bekezdésében említett jegyzékéből.

IX. CÍM

JOGHATÓSÁG ÉS ELJÁRÁS A EURÓPAI UNIÓS FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOMMAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁKBAN

1. szakasz

Joghatóság és végrehajtás

79. cikk

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó uniós szabályok alkalmazása

(1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az európai uniós formatervezési mintákkal és a lajstromozott európai uniós formatervezési mintákra irányuló bejelentésekkel összefüggő ügyekben, valamint az európai uniós formatervezési mintákkal és nemzeti formatervezési mintákkal összefüggő, egyidejűleg vagy egymást követően indított eljárásokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó uniós szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet 81. cikkében említett perekkel és követelésekkel összefüggő eljárások esetén:

a) az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 4. és 6. cikke, 7. cikkének 1., 2., 3. és 5. pontja, valamint 35. cikke nem alkalmazandó;

b) az 1215/2012/EU rendelet 25. és 26. cikkét az e rendelet 82. cikkének (4) bekezdésében meghatározott korlátozásokkal kell alkalmazni;

c) az 1215/2012/EU rendelet II. fejezetében foglalt, a valamely tagállamban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező személyekre vonatkozó rendelkezéseket olyan személyekre is alkalmazni kell, akik lakóhelye, illetve amelyek székhelye nem a tagállamok valamelyikében van, de a tagállamok valamelyikében telephellyel rendelkeznek.

(3) Az e rendeletben az 1215/2012/EU rendeletre való hivatkozások adott esetben magukban foglalják az Európai Közösség és a Dán Királyság között a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2005. október 19-i megállapodást is.

2. szakasz

A európai uniós formatervezésiminta-oltalom bitorlásával és érvényességével összefüggő jogviták

80. cikk

európai uniós formatervezésiminta-bíróságok

(1) A tagállamok területükön a lehető legkorlátozottabb számban kijelölnek első és másodfokon eljáró olyan nemzeti bíróságokat és törvényszékeket ( európai uniós formatervezésiminta-bíróságok), amelyek az e rendelettel reájuk ruházott hatáskörben járnak el.

(2) Legkésőbb 2005. március 6-áig mindegyik tagállam közli a Bizottsággal a európai uniós formatervezésiminta-bíróságok jegyzékét, nevük és illetékességük megjelölésével.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett jegyzék közlését követően a európai uniós formatervezésiminta-bíróságok számában, nevében vagy illetékességében bármilyen változás következik be, erről az érintett tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot.

(4) A Bizottság a (2) és (3) bekezdésben említett közlésről értesíti a tagállamokat, és azt közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.

81. cikk

Joghatóság bitorlással és a megsemmisítéssel összefüggő ügyekben

(1) A európai uniós formatervezésiminta-bíróságnak a következő ügyekben van kizárólagos joghatósága:

a) a európai uniós formatervezésiminta-oltalom bitorlásával összefüggő perek és - ha a nemzeti jog arról rendelkezik - a európai uniós formatervezésiminta-oltalom bitorlásának kísérletével kapcsolatos perek;

b) nemleges megállapításra irányuló perek, ha a nemzeti jog arról rendelkezik;

c) lajstromozás nélkül oltalomban részesülő európai uniós formatervezési minta oltalmának megsemmisítése iránti perek;

d) az a) pontban említett perekben előterjesztett, a európai uniós formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésére irányuló viszontkeresetek.

82. cikk

Nemzetközi joghatóság

(1) E rendelet rendelkezéseire és az 1215/2012/EU rendeletnek az e rendelet 79. cikke alapján alkalmazandó bármely rendelkezésére is figyelemmel az e rendelet 81. cikkében említett perek és követelések tárgyában az eljárást az alperes lakóhelye szerinti tagállam bírósága előtt, vagy ha az alperes egyik tagállamokban sem rendelkezik lakóhellyel, az alperes telephelye szerinti valamely tagállamban kell megindítani.

(2) Ha az alperes lakóhelye vagy székhelye nem a tagállamokban van, vagy a tagállamok egyikében sem rendelkezik telephellyel, az eljárást a felperes lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani, vagy - ha a felperes a tagállamokban lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkezik - a felperes telephelye szerinti tagállamban.

(3) Ha a felperes és az alperes egyikének sincs lakóhelye vagy székhelye a tagállamokban, vagy ott egyikük sem rendelkezik telephellyel, az eljárást annak a tagállamnak a bírósága előtt kell megindítani, ahol a Hivatal székhelye található.

(4) E cikk (1), (2) és (3) bekezdésétől eltérve:

a) az 1215/2012/EU rendelet 25. cikkét alkalmazni kell, ha a felek megállapodnak arról, hogy az ügyben egy másik európai uniós formatervezésiminta-bíróságnak van joghatósága;

b) az 1215/2012/EU rendelet 26. cikkét alkalmazni kell, ha az alperes egy másik európai uniós formatervezésiminta-bíróság előtt jelenik meg.

(5) A 81. cikk a) és d) pontjában említett keresetek és igények tárgyában az eljárás annak a tagállamnak a bírósága előtt is megindítható, ahol a bitorlást elkövették, illetve megkísérelték.

83. cikk

A joghatóság terjedelme bitorlás esetén

(1) A 82. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdése alapján joghatósággal bíró európai uniós formatervezésiminta-bíróság joghatósággal rendelkezik a tagállamok bármelyikének területén elkövetett vagy megkísérelt bitorlási cselekményekre.

(2) A 82. cikk (5) bekezdése alapján joghatósággal bíró európai uniós formatervezésiminta-bíróság joghatósága csak az abban a tagállamban elkövetett vagy megkísérelt bitorlási cselekményekre terjed ki, ahol a bíróság székhelye van.

84. cikk

A európai uniós formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésére irányuló kereset vagy viszontkereset

(1) Európai uniós formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésére irányuló kereset vagy viszontkereset kizárólag a 25. cikkben említett megsemmisítési okok alapján indítható.

(2) A 25. cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdésében említett esetekben a keresetet, illetve a viszontkeresetet csak az arra e rendelkezések értelmében jogosult személy indíthatja.

(3) Ha a viszontkeresetet olyan perben terjesztik elő, amelyben a európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultja félként még nem vesz részt, erről őt értesíteni kell, és a perben a bíróság székhelye szerinti tagállam jogszabályaiban megállapított feltételekkel vehet részt.

(4) A európai uniós formatervezésiminta-oltalom érvényessége nem képezheti nemleges megállapítás iránt indított per tárgyát.

(5) Azon európai uniós formatervezésiminta-bíróság, amelyhez egy lajstromozott európai uniós formatervezési minta oltalmának megsemmisítésére irányuló viszontkeresetet nyújtottak be, csak azt követően vizsgálhatja a viszontkeresetet, hogy az érdekelt fél vagy a bíróság tájékoztatta a Hivatalt a viszontkereset benyújtásának napjáról. Az erre vonatkozó információkat a Hivatal a 72. cikk (3) bekezdésének q) pontjával összhangban rögzíti a lajstromban. A Hivatal tájékoztatja a bíróságot arról, ha egy lajstromozott európai uniós formatervezési minta oltalmának megsemmisítésére irányuló kérelmet a viszontkereset indítása előtt benyújtottak, a bíróságnak pedig a kérelemről hozott határozat jogerőre emelkedéséig vagy a kérelem visszavonásáig a 91. cikk (1) bekezdésével összhangban fel kell függesztenie az eljárást.

(6) Az európai uniós formatervezésiminta-bíróság egy lajstromozott európai uniós formatervezési minta oltalmának megsemmisítése iránt előterjesztett viszontkereset tárgyalásakor egy lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultjának kérelmére és a felek meghallgatását követően az eljárást felfüggesztheti, és felhívhatja az alperest, hogy az általa megjelölt határidőn belül megsemmisítési kérelmet nyújtson be a Hivatalhoz. Ha a kérelem benyújtására a határidőn belül nem kerül sor, az eljárást folytatni kell, és a viszontkeresetet visszavontnak kell tekinteni. A 91. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.

85. cikk

Az érvényesség vélelme - érdemi védekezés

(1) A lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom bitorlása vagy annak kísérlete miatt indított perben a európai uniós formatervezésiminta-bíróság a európai uniós formatervezésiminta-oltalmat érvényesnek tekinti. Az érvényesség csak megsemmisítés iránt előterjesztett viszontkeresettel támadható meg. Mindazonáltal, a európai uniós formatervezésiminta-oltalom érvénytelenségére alapított, nem viszontkereset formájában előterjesztett kifogás elfogadható, ha az alperes arra hivatkozik, hogy - a 25. cikk (1) bekezdésének d) pontja értelmében - helye van a európai uniós formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésének egy őt megillető korábbi nemzeti formatervezésiminta-oltalom okán.

(2) A nem lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom bitorlása vagy annak kísérlete miatt indított perben a európai uniós formatervezésiminta-bíróság a európai uniós formatervezésiminta-oltalmat érvényesnek tekinti, ha a jogosult bizonyítja, hogy a 11. cikkben előírt feltételek teljesültek, és megjelöli, hogy miben áll európai uniós formatervezési minta egyéni jellege. Az alperes azonban kifogás útján vitathatja a mintaoltalom érvényességét, vagy a mintaoltalom megsemmisítése iránt viszontkeresetet terjeszthet elő.

86. cikk

A megsemmisítés tárgyában hozott határozatok

(1) Amennyiben egy európai uniós formatervezésiminta-bíróság előtti eljárásban az európai uniós formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésre irányuló viszontkeresetet terjesztenek elő:

a) a bíróság az európai uniós formatervezésiminta-oltalmat megsemmisíti, ha megállapítja, hogy a 25. cikkben említett okok bármelyike kizárja az európai uniós formatervezésiminta-oltalom fenntartását;

b) a bíróság a viszontkeresetet elutasítja, ha megállapítja, hogy a 25. cikkben említett okok egyike sem zárja ki az európai uniós formatervezésiminta-oltalom fenntartását.

(2) Az európai uniós formatervezésiminta-bíróság a lajstromozott európai uniós formatervezési minta oltalmának megsemmisítésére irányuló viszontkeresetet elutasítja, ha a Hivatal által ugyanazon felek között ugyanazon kérdésben és jogalapon benyújtott kérelem tárgyában hozott határozat már jogerőre emelkedett.

(3) Amennyiben az európai uniós formatervezésiminta-bíróság által a lajstromozott európai uniós formatervezési minta oltalmának megsemmisítésére irányuló viszontkereset ügyében hozott határozata jogerőre emelkedett, a határozat egy példányát a bíróság vagy a nemzeti eljárásban érintett felek valamelyike haladéktalanul megküldi a Hivatalnak. A Hivatal vagy az érdekelt felek tájékoztatást kérhetnek a határozatról. A Hivatal a határozatot a 72. cikk (3) bekezdésének r) pontjával összhangban bejegyzi a lajstromba.

87. cikk

A megsemmisítés tárgyában hozott ítélet joghatásai

A európai uniós formatervezésiminta-bíróságnak a európai uniós formatervezésiminta-oltalom megsemmisítése tárgyában hozott jogerős ítélete a 26. cikk szerinti joghatással jár valamennyi tagállamban.

88. cikk

Alkalmazandó jog

(1) A európai uniós formatervezésiminta-bíróság e rendelet rendelkezéseit alkalmazza.

(2) Az e rendelet által nem szabályozott formatervezésiminta-oltalmi ügyekben az európai uniós formatervezésiminta-bíróságoknak az alkalmazandó nemzeti jogot kell alkalmazniuk.

(3) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a európai uniós formatervezésiminta-bíróság a székhelye szerinti államnak azokat az eljárási szabályait alkalmazza, amelyek irányadók a nemzeti formatervezésiminta-oltalommal összefüggő azonos tárgyú perekben.

89. cikk

Jogkövetkezmények bitorlási perekben

(1) Ha valamely európai uniós formatervezésiminta-bíróság úgy találja, hogy az alperes az európai uniós formatervezési mintát bitorolja, vagy azt megkísérelte, a bíróság - feltéve, hogy nyomós okból ettől el nem tekint - az alperest az európai uniós formatervezési minta bitorlásával vagy annak kísérletével összefüggő cselekmények folytatásától eltiltó végzést ad ki. Az európai uniós formatervezésiminta-bíróság a nemzeti jogszabályaival összhangban meghozza azon intézkedéseket is, amelyek az említett tilalomnak való megfelelést biztosítják.

(2) Az európai uniós formatervezésiminta-bíróság az alkalmazandó jog alapján rendelkezésre álló, az ügy körülményeire tekintettel általa alkalmasnak ítélt intézkedéseket és végzéseket is hozhat.

90. cikk

Ideiglenes intézkedések, ideértve a biztosítási intézkedéseket is

(1) A tagállami bíróságtól, ideértve a európai uniós formatervezésiminta-bíróságot is, a szóban forgó tagállam jogszabályai által a nemzeti mintaoltalomra biztosított ideiglenes intézkedések - ideértve a biztosítási intézkedést is - kérhetők a európai uniós formatervezésiminta-oltalom tekintetében, még abban az esetben is, ha - e rendelet értelmében - az ügy érdemi elbírálására egy másik tagállam európai uniós formatervezésiminta-bíróságának van joghatósága.

(2) Az ideiglenes intézkedésekkel - ideértve a biztosítási intézkedést is - összefüggő eljárásokban az alperes által európai uniós formatervezésiminta-oltalom érvénytelenségére alapított, nem viszontkeresetként emelt kifogás elfogadható. A 85. cikk (2) bekezdését azonban megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az e rendelet 82. cikkének (1), (2), (3) vagy (4) bekezdésére alapított joghatósággal bíró európai uniós formatervezésiminta-bíróság elrendelhet olyan ideiglenes intézkedéseket, többek között biztosítási intézkedéseket is, amelyek - az 1215/2012/EU rendelet III. fejezete szerinti szükséges elismerési és végrehajtási eljárástól függően - bármelyik tagállam területén alkalmazandók. Ilyen joghatósággal más bíróság nem rendelkezhet.

91. cikk

Kapcsolódó perek különös szabályai

(1) A 81. cikkben említett pert tárgyaló európai uniós formatervezésiminta-bíróság - a nemleges megállapításra irányuló per kivételével - a felek meghallgatását követően hivatalból, vagy a felek egyikének kérelmére - kivéve, ha a tárgyalást nyomós okból folytatni kell - felfüggeszti az eljárást, ha a európai uniós formatervezésiminta-oltalom érvényessége tárgyában egy másik európai uniós formatervezésiminta-bíróság előtt előterjesztett viszontkereset alapján eljárás folyik, vagy - lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom esetében - a Hivatalhoz megsemmisítési kérelmet nyújtottak be.

(2) A Hivatal a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésére irányuló kérelem tárgyában tartott tárgyalás során a felek meghallgatását követően hivatalból, vagy - a másik fél meghallgatását követően - a felek egyikének kérelmére - kivéve, ha a tárgyalást nyomós okból folytatni kell - felfüggeszti az eljárást, ha a európai uniós formatervezésiminta-oltalom érvényessége tárgyában európai uniós formatervezésiminta-bíróság előtt előterjesztett viszontkereset alapján eljárás folyik. A európai uniós formatervezésiminta-bíróság azonban az előtte folyó eljárásban részt vevő felek bármelyikének a kérelmére - az eljárásban részt vevő felek meghallgatását követően - felfüggesztheti az eljárást. A Hivatal ebben az esetben folytatja az előtte felfüggesztett eljárást.

(3) Ha a európai uniós formatervezésiminta-bíróság az eljárást felfüggeszti, a felfüggesztés időtartamára ideiglenes intézkedést - ideértve a biztosítási intézkedést is - hozhat.

92. cikk

A másodfokú európai uniós formatervezésiminta-bíróságok joghatósága - további fellebbezés

(1) A 81. cikkben említett keresetek és igények tárgyában indított perekben az elsőfokú bíróság ítéleteivel szemben fellebbezésnek van helye a másodfokú európai uniós formatervezésiminta-bírósághoz.

(2) A másodfokú európai uniós formatervezésiminta-bírósághoz történő fellebbezés feltételeit a bíróság székhelye szerinti tagállam nemzeti joga határozza meg.

(3) A nemzeti jog további fellebbezésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell a másodfokú európai uniós formatervezésiminta-bíróság ítéleteire.

3. szakasz

A európai uniós formatervezésiminta-oltalommal összefüggő egyéb jogviták

93. cikk

A nem európai uniós formatervezésiminta-bíróságként eljáró nemzeti bíróságok joghatóságára vonatkozó kiegészítő rendelkezések

(1) Azon tagállamban, amelynek bíróságai a 79. cikk (1) bekezdése alapján joghatósággal rendelkeznek, azon bíróságnak van joghatósága az európai uniós formatervezési mintákkal összefüggő, a 81. cikkben nem említett perekre, amely az adott tagállamban a nemzeti formatervezésiminta-oltalommal összefüggő ilyen perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

(2) Ha a 81. cikkben nem említett, egy európai uniós formatervezési mintával összefüggő perre a 79. cikk (1) bekezdése és e cikk (1) bekezdése értelmében egyetlen bíróságnak sincs joghatósága, azt a Hivatal székhelye szerinti tagállam bíróságai előtt lehet lefolytatni.

94. cikk

A nemzeti bíróság kötelezettsége

A 81. cikkben nem említett, európai uniós formatervezésiminta-oltalommal összefüggő perekben eljáró nemzeti bíróság a európai uniós formatervezésiminta-oltalmat érvényesnek tekinti. A 85. cikk (2) bekezdését és a 90. cikk (2) bekezdését azonban megfelelően alkalmazni kell.

X. CÍM

A TAGÁLLAMI JOGRA GYAKOROLT HATÁSOK

95. cikk

európai uniós formatervezésiminta-oltalomra és nemzeti formatervezésiminta-oltalomra alapított párhuzamos keresetek

(1) Ha ugyanazon felek között ugyanabban a tárgyban különböző tagállamok bíróságai előtt bitorlás vagy annak kísérlete tárgyában per van folyamatban, és - párhuzamos oltalom esetén - a bíróságok egyike a európai uniós formatervezésiminta-oltalommal, a másik a nemzeti formatervezésiminta-oltalommal összefüggésben jár el, az a bíróság, amelyik előtt az ügy később indult, joghatóságának hiányát - a másik bíróság javára - hivatalból megállapítja. Az a bíróság, amelynek meg kellene állapítania joghatóságának hiányát, eljárását felfüggesztheti, ha a másik bíróság joghatóságát vitatják.

(2) európai uniós formatervezésiminta-oltalom bitorlása vagy annak kísérlete tárgyában eljáró európai uniós formatervezésiminta-bíróság a keresetet elutasítja, ha - a nemzeti oltalom párhuzamossága következtében - ugyanazon felek között ugyanabban a kérdésben az ügy érdemében már jogerős ítéletet hoztak.

(3) Nemzeti formatervezésiminta-oltalom bitorlása vagy annak kísérlete tárgyában eljáró bíróság a keresetet elutasítja, ha - a európai uniós formatervezésiminta-oltalom párhuzamossága következtében - ugyanazon felek között ugyanabban a kérdésben az ügy érdemében már jogerős ítéletet hoztak.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazható az ideiglenes intézkedésekre, ideértve a biztosítási intézkedéseket is.

96. cikk

A nemzeti jog szerinti más oltalmi formákhoz való viszony

(1) E rendelet rendelkezései nem érintik a Unió, illetve az érintett tagállam jogszabályainak a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő formatervezési mintákra, a védjegyekre és más megkülönböztetésre alkalmas megjelölésekre, a szabadalmakra és a használati mintákra, a betűformákra, a polgári jogi felelősségre, illetve a tisztességtelen versenyre vonatkozó rendelkezéseit.

(2) Az európai uniós formatervezési mintaként oltalom alatt álló formatervezési mintát a megalkotásának vagy bármely formában való rögzítésének napjától szerzői jogi védelem is megilleti, feltéve, hogy teljesülnek a szerzői jog követelményei.

XI. CÍM

A HIVATALRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

1. szakasz

Általános rendelkezések

97. cikk

Az (EU) 2017/1001 rendelet alkalmazása

E cím eltérő rendelkezése hiányában az (EU) 2017/1001 rendelet 142-146. cikkét, 148-158. cikkét, 162. cikkét és 165-177. cikkét kell alkalmazni a Hivatalra az e rendelet szerinti feladatai tekintetében.

98. cikk

Az eljárás nyelve

(1) A európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentést a Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell benyújtani.

(2) A bejelentőnek meg kell jelölnie egy második nyelvet, amely egyben a Hivatal nyelveinek egyike, és amelynek használatát a bejelentő a Hivatal előtti eljárások lehetséges nyelveként elfogadja.

Ha a bejelentést olyan nyelven nyújtották be, amely nem a Hivatal nyelveinek egyike, a Hivatal gondoskodik a bejelentésnek a bejelentő által megjelölt nyelvre történő lefordíttatásáról.

(3) Ha a lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési minta bejelentője egyedüli félként vesz részt a Hivatal előtt folyó eljárásban, az eljárás nyelve az a nyelv lesz, amelyen a bejelentést benyújtották. Ha a bejelentés olyan nyelven készült, amely nem a Hivatal nyelveinek egyike, a Hivatal az írásbeli közléseket a bejelentőhöz az utóbbi által a bejelentésben megjelölt második nyelven teszi meg.

(4) A megsemmisítési eljárásban az eljárás nyelve az a nyelv lesz, amelyen a európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentést benyújtották, feltéve hogy e nyelv a Hivatal nyelveinek egyike. Ha a bejelentést nem a Hivatal nyelveinek egyikén nyújtották be, az eljárás a bejelentésben megjelölt második nyelven folyik.

A megsemmisítési kérelmet az eljárás nyelvén kell benyújtani.

Ha az eljárás nyelve nem azonos azzal a nyelvvel, amelyen a európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentést benyújtották, a európai uniós formatervezésiminta-oltalom jogosultja nyilatkozatait a bejelentés nyelvén teheti meg. A Hivatal gondoskodik e nyilatkozatoknak az eljárás nyelvére történő lefordíttatásáról.

A végrehajtási rendelet előírhatja, hogy a Hivatalt terhelő fordítási költségek nem haladhatják meg - a Hivatalhoz benyújtott átlagos terjedelmű bejelentés alapján - az eljárások egyes kategóriáira meghatározott összeget, kivéve ha a Hivatal az ügy bonyolultságára tekintettel eltérően nem rendelkezik. Az ezt az összeget meghaladó költség megfizetésére a 70. cikkel összhangban a vesztes fél kötelezhető.

(5) A megsemmisítési eljárásban részt vevő felek megállapodhatnak, hogy az eljárás nyelve a Unió egy másik hivatalos nyelve legyen.

98a. cikk

Végrehajtási hatáskörök átruházása a fordítási igények és szabványok tekintetében

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza a következőket:

a) milyen mértékben lehetséges a Hivatal előtti írásbeli eljárásokban benyújtandó igazoló iratoknak az Unió bármely hivatalos nyelvén történő benyújtása, valamint mely esetekben van szükség fordítás benyújtására;

b) a Hivatalhoz benyújtandó fordítások tekintetében előírt követelmények.

E végrehajtási jogi aktusokat a 109. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

99. cikk

Közzététel és lajstrom

(1) Minden olyan tájékoztatást, amelynek közzétételét e rendelet vagy a végrehajtási rendelet előírja, a Közösség valamennyi hivatalos nyelvén közzé kell tenni.

(2) A európai uniós formatervezésiminta-oltalmi lajstromban szereplő valamennyi bejegyzést a Közösség valamennyi hivatalos nyelvén meg kell tenni.

(3) Kétség esetén a Hivatal nyelvei közül az azon a nyelven készült szöveg a hiteles, amelyen a európai uniós formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentést benyújtották. Ha a bejelentést a Közösség olyan hivatalos nyelvén nyújtották be, amely nem a Hivatal nyelveinek egyike, a bejelentő által másodikként megjelölt nyelven készült szöveg a hiteles.

100. cikk

Az ügyvezető igazgató kiegészítő hatáskörei

Az (EU) 2017/1001 rendelet 157. cikke (4) bekezdésének o) pontja által az ügyvezető igazgatóra ruházott hatáskörökön túl az ügyvezető igazgató - az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott jogi aktusokban meghatározott kritériumoknak megfelelően - gyakorolja az e rendelet 36. cikkének (5) bekezdése, 37. cikkének (1) bekezdése, 41. cikkének (5) bekezdése, 42. cikkének (2) bekezdése, 62. cikkének (2) bekezdése, 65. cikkének (5) bekezdése, 66., 66c. és 66e. cikke, 72. cikkének (4) bekezdése, 72a. cikkének (3) bekezdése, 73. cikke, 74a. cikkének (1) bekezdése, 74c. és 78. cikke, 98. cikkének (7) bekezdése, -106aa. cikke, -106ab. cikkének (1) bekezdése, valamint -106ac. és -106ad. cikke által ráruházott hatásköröket.

2. szakasz

Eljárások

102. cikk

Hatáskör

Az e rendeletben megállapított eljárásokkal összefüggésben határozathozatalra a következők rendelkeznek hatáskörrel:

a) az elbírálók;

b) a lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység;

c) a megsemmisítési osztályok;

d) a fellebbezési tanácsok.

103. cikk

Elbírálók

A lajstromozott európai uniós formatervezési mintára irányuló bejelentéssel kapcsolatban a Hivatal nevében az elbírálók feladata a határozathozatal.

104. cikk

A lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység

(1) Az (EU) 2017/1001 rendelet által ráruházott hatáskörökön túlmenően a lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység felelős az e rendelet szerinti lajstrombejegyzésekkel kapcsolatos határozatok meghozataláért, valamint az e rendelet által előírt egyéb olyan határozatok meghozataláért, amelyek nem tartoznak az elbírálók vagy a megsemmisítési osztály hatáskörébe.

(2) A lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység felelős továbbá a formatervezésiminta-oltalmi ügyekben eljárni jogosult hivatásos képviselők jegyzékének vezetéséért.

105. cikk

Megsemmisítési osztályok

(1) A megsemmisítési osztályok feladata a határozathozatal a lajstromozott európai uniós formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésére irányuló kérelmek tárgyában.

(2) A megsemmisítési osztály három tagból áll. A tagok legalább egyikének jogi végzettséggel kell rendelkeznie.

(3) A költségekkel vagy eljárásokkal kapcsolatos határozatokat a megsemmisítési osztály egyedül eljáró tagja hozza meg.

105a. cikk

Végrehajtási hatáskörök átruházása az egyedül eljáró tag által hozott határozatok tekintetében

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a 105. cikk (3) bekezdésében említett, egyedül eljáró tag által meghozandó határozatok pontos típusait. E végrehajtási jogi aktusokat a 109. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

106. cikk

Fellebbezési tanácsok

Az (EU) 2017/1001 rendelet 165. cikke által rájuk ruházott hatáskörökön túlmenően a fellebbezési tanácsok felelősek a Hivatalnak az e rendelet 102. cikkének a), b) és c) pontjában említett fórumai által hozott határozatok elleni fellebbezések elbírálásáért, az e rendeletben meghatározott eljárásokkal összefüggésben.

-106a. cikk

Hatáskör-átruházás a fellebbezési tanácsok tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 109a. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében, amelyekben meghatározza az e rendelet szerinti formatervezési mintákkal kapcsolatos eljárásokban a fellebbezési tanácsok szervezésére vonatkozó részletes szabályokat, amennyiben az ilyen eljárások megkövetelik, hogy a fellebbezési tanácsokat az (EU) 2017/1001 rendelet 168. cikke alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározottaktól eltérően szervezzék meg.

3. szakasz

Díjak és azok megfizetése

-106aa. cikk

Díjak és esedékesség

(1) Az ügyvezető igazgató feladata megállapítani a Hivatal által nyújtott, a mellékletben meghatározottaktól eltérő szolgáltatásokért felszámítandó összeget, valamint a Hivatal egyéb kiadványaiért felszámítandó összeget. A díjak összegét euróban kell megállapítani és közzé kell tenni a Hivatal Hivatalos Lapjában. Az egyes díjak összege nem haladhatja meg a Hivatal által nyújtott konkrét szolgáltatás szükségszerűen felmerülő költségeit.

(2) Azon díjak megfizetése, amelyek esedékességét e rendelet nem állapítja meg, az azok fejében nyújtott szolgáltatás iránti kérelem átvétele napján esedékes.

Az ügyvezető igazgató a költségvetési bizottság jóváhagyásával meghatározhatja, hogy az első albekezdésben említett szolgáltatások közül melyik nem függhet a megfelelő díjak előzetes megfizetésétől.

-106ab. cikk

A díjak megfizetése

(1) A Hivatalt megillető díjakat az ügyvezető igazgató által a költségvetési bizottság hozzájárulásával meghatározott fizetési módok szerint kell megfizetni.

Az első albekezdés alapján meghatározott fizetési módokat a Hivatal Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. Valamennyi befizetést euróban kell teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említettektől eltérő fizetési eszközökkel történő kifizetéseket nem teljesítettnek kell tekinteni, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni.

(3) A kifizetéseknek tartalmazniuk kell az ahhoz szükséges információkat, hogy a Hivatal azonnal megállapíthassa a befizetés célját.

(4) Ha a (2) bekezdésben említett befizetés célja nem állapítható meg azonnal, a Hivatal felkéri a befizetőt, hogy azt bizonyos időn belül írásban közölje. Ha a személy e határidőn belül nem tesz eleget a felszólításnak, a kifizetést nem teljesítettnek kell tekinteni, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni.

-106ac. cikk

A befizetés napjának megállapítása

Az ügyvezető igazgató megállapítja azon napot, amelyen a befizetéseket teljesítettnek kell tekinteni.

-106ad. cikk

Elégtelen befizetések, valamint a túlfizetések visszatérítése

(1) A befizetést csak akkor lehet a határidőn belül teljesítettnek tekinteni, ha a díj teljes összegét időben befizették. Ha nem fizették meg a teljes díjat, a befizetett összeget a fizetési határidő lejárta után vissza kell téríteni.

(2) A Hivatal mindazonáltal - ha a fizetési határidő lejártát megelőzően ez lehetséges - lehetőséget ad a befizetőnek arra, hogy a hiányzó összeget megfizesse.

(3) Az ügyvezető igazgató a költségvetési bizottság jóváhagyásával eltekinthet az esedékessé vált pénzösszegek behajtását célzó intézkedésektől, ha a behajtandó összeg elhanyagolható mértékű vagy a behajtás túlságosan bizonytalan.

(4) A díj túlfizetése esetén a többletet vissza kell téríteni.

XIa. CÍM

A FORMATERVEZÉSI MINTÁK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSA

1. Szakasz

Általános rendelkezések

106a. cikk

A rendelkezések alkalmazása

(1) E cím eltérő rendelkezésének hiányában e rendeletet és a 109. cikk értelmében az e rendelet végrehajtására elfogadott bármely rendeletet értelemszerűen alkalmazni kell a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája által fenntartott, ipari minták nemzetközi lajstromában szereplő, az Uniót a genfi szöveg értelmében megjelölő lajstromozásokra (a továbbiakban: »nemzetközi lajstromozás« és »a Nemzetközi Iroda«).

(2) Az Európai az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozással kapcsolatos, a nemzetközi lajstromba tett bármilyen bejegyzés ugyanolyan hatállyal bír, mintha azt a Hivatal európai uniós formatervezési mintákra vonatkozó lajstromába jegyezték volna be, és az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozásnak a Nemzetközi Iroda Értesítőjében történő bármilyen közzététele ugyanolyan hatállyal bír, mintha azt a európai uniós formatervezési minták értesítőjében tették volna közzé.

2. Szakasz

A közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozások

106b. cikk

A nemzetközi megjelölés benyújtására vonatkozó eljárás

A genfi szöveg 4. cikkének (1) bekezdése szerinti nemzetközi bejelentéseket közvetlenül a Nemzetközi Irodához kell benyújtani.

106c. cikk

Megjelölési díjak

A genfi szöveg 7. cikkének (1) bekezdésében említett, előírt megjelölési díjak helyébe egyéni megjelölési díj lép.

106d. cikk

Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás hatálya

(1) Az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás a genfi szöveg 10. cikkének (2) bekezdése szerinti lajstromozási naptól ugyanolyan hatállyal bír, mint a lajstromozott európai uniós formatervezési minta bejelentése.

(2) Ha nem jelentettek be elutasítást vagy ha az elutasítást visszavonták, az Uniót megjelölő formatervezési minta nemzetközi lajstromozása az (1) bekezdésben említett naptól ugyanolyan hatállyal bír, mint a formatervezési mintának a lajstromozott európai uniós formatervezési mintaként történő lajstromozása.

(3) A Hivatal a formatervezési minták nemzetközi lajstromozásainak a Nemzetközi Iroda által fenntartott kereshető adatbázisához vezető elektronikus link formájában tájékoztatást nyújt a (2) bekezdésben említett nemzetközi lajstromozásokról.

106e. cikk

Elutasítás

(1) A Hivatal a nemzetközi lajstromozás közzétételének napjától számított legfeljebb hat hónapon belül közli a Nemzetközi Irodával az elutasításról szóló értesítést, ha a nemzetközi lajstromozásra vonatkozó vizsgálat elvégzése során a Hivatal észleli, hogy az a formatervezési minta, amelyre az oltalmat igénylik, nem felel meg a 3. cikk 1. pontjában szereplő meghatározásnak, vagy a közrendbe vagy a közerkölcs elfogadott elveibe ütközik. Az értesítés tartalmazza az elutasítás okát.

(2) A Közösségben a nemzetközi lajstromozás hatálya addig nem utasítható el, míg a jogosultnak nem adtak lehetőséget a Közösség tekintetében a nemzetközi lajstromozásról való lemondásra vagy észrevételek benyújtására.

(3) Az elutasítás okaira irányuló vizsgálatra vonatkozó feltételeket a végrehajtási rendelet állapítja meg.

106f. cikk

A nemzetközi lajstromozás hatályának megsemmisítése

(1) A Közösségben a nemzetközi lajstromozás hatálya a VI. és a VII. címben szereplő eljárással összhangban vagy a európai uniós formatervezésiminta-bíróság által a bitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján részben vagy egészben semmisnek nyilvánítható.

(2) Amennyiben a Hivatalnak tudomása van a megsemmisítésről, arról értesíti a Nemzetközi Irodát.

106 g. cikk

Megújítás

A nemzetközi lajstromozást a Genfi Szöveg 17. cikkével összhangban közvetlenül a Nemzetközi Irodánál kell megújítani.

XII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

109. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az (EU) 2017/1001 rendelettel létrehozott, végrehajtási szabályokkal foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

109a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 47b., az 53a., az 55a., a 64a., a 65a., a 66a., a 66d., a 66f., a 66i., a 67c., a 78a. és a -106a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2024. december 8-tól kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 47b., az 53a., az 55a., a 64a., a 65a., a 66a., a 66d., a 66f., a 66i., a 67c., a 78a. és a -106a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elvekkel összhangban konzultál a - többek között az egyes tagállamok által kijelölt - szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 47b., az 53a., az 55a., a 64a., a 65a., a 66a., a 66d., a 66f., a 66i., a 67c., a 78a. vagy a -106a. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok csak akkor lépnek hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellenük kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

110a. cikk

A Közösség bővítésével összefüggő rendelkezések

(1) Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia (a továbbiakban: új tagállam(ok)) csatlakozásának időpontjától az e rendelet alapján a csatlakozásuk időpontja előtt oltalomban részesített vagy bejelentett európai uniós formatervezési mintákat ezeknek az államoknak a területére is ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy az Unió egészében azonos hatályuk legyen.

(2) A európai uniós formatervezési mintaoltalmi bejelentés nem utasítható el a 47. cikk (1) bekezdésében felsorolt egyetlen kizáró ok miatt sem, ha ezek az okok kizárólag az új tagállamok csatlakozása miatt válnának alkalmazandóvá.

(3) Az (1) bekezdésben említett európai uniós formatervezési mintát nem lehet érvénytelennek nyilvánítani a 25. cikk (1) bekezdése alapján, ha az érvénytelenségi ok kizárólag az új tagállam csatlakozása miatt válna alkalmazandóvá.

(4) Egy korábbi jog új tagállambeli bejelentője vagy jogosultja felléphet a 25. cikk (1) bekezdésének d), e) vagy f) pontja alá eső európai uniós formatervezési minta használata ellen azon a területen belül, ahol a korábbi jog védelemben részesül. E rendelkezés alkalmazásában a "korábbi jog" a csatlakozás előtt jóhiszeműen megszerzett vagy bejelentett jogot jelenti.

(5) A fenti (1), (3) és (4) bekezdést a nem lajstromozott európai uniós formatervezési mintákra is alkalmazni kell. -----

110b. cikk

Értékelés

(1) A Bizottság 2030. január 1-ig, majd azt követően ötévente értékeli e rendelet végrehajtását.

(2) A Bizottság az értékelő jelentést és az az alapján levont következtetéseit továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait közzé kell tenni.

111. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(2) A lajstromozott európai uniós formatervezési mintára irányuló bejelentések 2003. április 1-jétől nyújthatók be a Hivatalhoz.

(3) A európai uniós formatervezési minta lajstromozásra irányuló, a (2) bekezdésben említett időpontot megelőző három hónapon belül benyújtott bejelentéseket az említett időpontban benyújtott bejelentéseknek kell tekinteni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

A -106aa. cikk (1) bekezdésében említett díjak összege

A Hivatalnak e rendelet alapján fizetendő díjak a következők (EUR-ban):

1. A 36. cikk (4) bekezdésében említett bejelentési díj:

350 EUR.

2. A 106c. cikkben említett, a nemzetközi lajstromozásért fizetendő egyedi megjelölési díj:

formatervezési mintánként 62 EUR.

3. A 36. cikk (4) bekezdésében említett közzététel-halasztási díj:

40 EUR.

4. A 37. cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő bejelentési díj a többes bejelentésben megadott minden egyes újabb formatervezési mintára:

125 EUR.

5. A 37. cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő közzététel-halasztási díj a többes bejelentésben megadott minden egyes újabb formatervezési mintára, amelyre a közzététel halasztását kérték:

20 EUR.

6. Az 50d. cikk (1), (3) és (9) bekezdésében említett megújítási díj:

a) az első megújítási időszakra: formatervezési mintánként 150 EUR;

b) a második megújítási időszakra: formatervezési mintánként 250 EUR;

c) a harmadik megújítási időszakra: formatervezési mintánként 400 EUR;

d) a negyedik megújítási időszakra: formatervezési mintánként 700 EUR.

7. A nemzetközi lajstromozás meghosszabbításáért fizetendő, a 106c. cikkben említett egyedi megújítási díj:

a) az első megújítási időszakra: formatervezési mintánként 62 EUR;

b) a második megújítási időszakra: formatervezési mintánként 62 EUR;

c) a harmadik megújítási időszakra: formatervezési mintánként 62 EUR;

d) a negyedik megújítási időszakra: formatervezési mintánként 62 EUR.

8. Az 50d. cikk (3) bekezdésében említett, a megújítási díj késedelmes megfizetése esetén fizetendő díj:

a megújítási díj 25 %-a.

9. A megsemmisítési kérelem 52. cikk (2) bekezdésében említett díja:

320 EUR.

10. Az eljárás folytatásának 67a. cikk (1) bekezdésében említett díja:

400 EUR.

11. A jogokba való visszahelyezés (restitutio in integrum) 67. cikk (3) bekezdésében említett díja:

200 EUR.

12. A lajstromozott európai uniós formatervezési minta tekintetében a 32a. cikk (1) és (2) bekezdésében említett (... 2026. július 1. előtt a 2245/2002/EK rendelet 24. cikkének (1) bekezdésében említett), a hasznosítási engedély vagy egy másik jog bejegyzésének díja, vagy az európai uniós formatervezésiminta-oltalmi bejelentés tekintetében a 32a. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 34. cikkben említett (... 2026. július 1. előtt a 2245/2002/EK rendelet 24. cikkének (1) és (4) bekezdésében említett), a hasznosítási engedély vagy egy másik jog bejegyzésének díja:

a) a hasznosítási engedély megadása: formatervezési mintánként 200 EUR;

b) a hasznosítási engedély átruházása: formatervezési mintánként 200 EUR;

c) a dologi jog megteremtése; formatervezési mintánként 200 EUR;

d) a dologi jog átruházása: formatervezési mintánként 200 EUR;

e) végrehajtási illeték: formatervezési mintánként 200 EUR;

de legfeljebb 1 000 EUR, amennyiben többes kérelmet nyújtanak be ugyanazon hasznosítási engedély vagy egyéb jog bejegyzése iránti kérelemben vagy ugyanabban az időpontban.

13. A lajstromozott európai uniós formatervezési minta módosításának a 50e. cikk (3) bekezdésében említett díja:

200 EUR.

14. A 70. cikk (7) bekezdésében említett (... 2026. július 1. előtt a 2245/2002/EK rendelet 79. cikkének (4) bekezdésében említett), a visszatérítendő eljárási költségek megállapításának felülvizsgálatáért fizetendő díj:

100 EUR.

15. Az (EU) 2017/1001 rendelet 68. cikkének (1) bekezdésében említett (... 2026. július 1. előtt e rendelet 57. cikkében említett) fellebbezési díj, amely az 55. cikk (2) bekezdése értelmében az e rendelet szerinti fellebbezésekre is alkalmazandó:

720 EUR.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendelete (2017. június 14.) az európai uniós védjegyről (HL L 154., 2017.6.16., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 15. o.).

( 3 ) HL L 56., 1968.3.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1968/259(1)/oj.

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.).