62013CJ0635[1]

A Bíróság (tizedik tanács) 2015. április 23-i ítélete. SC ALKA CO SRL kontra ANV - DRAOV Galați anciennement ANV - DRAOV Constanța és Direcţia Generală a Finanţelor Publice a Municipiului București. A Tribunalul București (Románia) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Közös Vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - 1207 vámtarifaszám - Olajos magvak - 1209 vámtarifaszám - Vetési célra használt mag - 1212 vámtarifaszám - Elsősorban emberi fogyasztásra szolgáló, máshol nem említett mag - Kínából származó nyers héjas tökmag behozatala. C-635/13. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (tizedik tanács)

2015. április 23. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Közös Vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - 1207 vámtarifaszám - Olajos magvak - 1209 vámtarifaszám - Vetési célra használt mag - 1212 vámtarifaszám - Elsősorban emberi fogyasztásra szolgáló, máshol nem említett mag - Kínából származó nyers héjas tökmag behozatala"

A C-635/13. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunalul București (Románia) a Bírósághoz 2013. december 4-én érkezett, 2013. április 17-i határozatával terjesztett elő az előtte

az SC ALKA CO SRL

és

az Autoritatea Națională a Vămilor - Direcția Regională pentru Accize și Operațiuni Vamale Galați, korábban Autoritatea Națională a Vămilor - Direcția Regională pentru Accize și Operațiuni Vamale Constanța,

a Direcţia Generală a Finanţelor Publice a Municipiului București

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (tizedik tanács),

tagjai: C. Vajda (előadó) tanácselnök, A. Rosas és Juhász E. bírák,

főtanácsnok: J. Kokott,

hivatalvezető: C. Strömholm tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2015. február 4-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- az SC ALKA CO SRL képviseletében C. Dobre ügyvéd,

- a román kormány képviseletében R. H. Radu, V. Angelescu, D. M. Bulancea és C. Sobu, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében G.-D. Balan és A. Caeiros, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletébe foglalt Kombinált Nómenklatúrának (a továbbiakban: KN) a 2006. október 17-i 1549/2006/EK tanácsi rendeletből (HL L 301., 1. o.) és a 2007. szeptember 20-i 1214/2007/EK bizottsági rendeletből (HL L 286., 1. o.) következő változatai értelmezésére, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 6. kötet, 3. o.) értelmezésére vonatkozik.

2. E kérelmet a SC ALKA CO SRL (a továbbiakban: ALKA) és az Autoritatea Națională a Vămilor - Direcția Regională pentru Accize și Operațiuni Vamale Constanţa (nemzeti vámhatóság - jövedéki adó és vámműveletek regionális igazgatósága, Konstanca), valamint a Direcţia Generală a Finanţelor Publice a Municipiului București (Bukarest város adóügyi főigazgatósága [a továbbiakban együtt: vámhatóság]) között Kínából importált tökmagnak a KN keretében történő tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

Jogi háttér

A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer

3. A Vámegyüttműködési Tanácsot, amely jelenleg a Vámigazgatások Világszervezete (WCO), az e tanács felállításáról szóló, Brüsszelben 1950. december 15-én megkötött megállapodás hozta létre. A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a WCO dolgozta ki, és a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14-én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: a HR-ről szóló egyezmény) hozta létre, amely egyezményt - annak 1986. június 24-én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt - az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7-i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyott jóvá.

4. A HR-ről szóló egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése szerint minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra, hogy tarifa- és statisztikai nómenklatúrái megegyeznek a HR-rel, minden hozzátoldás és változtatás nélkül felhasználja annak valamennyi vámtarifaszáma és alszáma szövegét, és a hozzájuk tartozó kódszámokat, és követi az említett rendszer számozási sorrendjét. Minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra is, hogy alkalmazza a HR általános értelmezési szabályait, valamint a HR áruosztályainak, árucsoportjainak és alszámainak valamennyi megjegyzését, és nem módosítják az utóbbiak hatályát.

A KN

5. A 2658/87 rendelet által bevezetett Kombinált Nómenklatúra a HR-en alapul, amelynek átveszi annak hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, fenntartva a hetedik és nyolcadik számjegyet a KN-alszámok részére.

6. A 2000. január 31-i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított rendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Európai Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát a vámtételekkel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. E rendeletet a következő év január 1-jétől kell alkalmazni.

7. A KN-nek az alapügyben szóban forgó, 2007. február 19-e és 2008. május 29-e között megvalósított behozatalokra alkalmazandó változatai az 1549/2006 és az 1214/2006 rendeletből következnek. A KN releváns - alább említendő - rendelkezései valamennyi változatban azonos módon kerültek megfogalmazásra.

8. A KN második részében található a "Növényi termékek" címet viselő II. áruosztály, amely az "Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények; szalma és takarmány" című 12. árucsoportot tartalmazza, amelyen belül található a KN 1207, a KN 1209 és a KN 1212 vámtarifaszám.

9. A KN 1207 vámtarifaszám szövege a következő:

10. A KN 1209 vámtarifaszám szövege a következő:

11. A KN 1212 vámtarifaszám szövege a következő:

12. A KN első része a bevezető rendelkezéseket tartalmazza. Ennek a résznek az általános rendelkezéseket tartalmazó l. szakasza A. pontja, amely "A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok" címet viseli, a következőképpen rendelkezik:

"Az áruknak a [KN alá] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint - ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik - a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

[...]"

13. A KN 12 árucsoportjának 1. és 3. megjegyzése, amelyek e nómenklatúra 1207, illetve 1209 vámtarifaszámára vonatkoznak, előírják:

"1. A 1207 vtsz. alá tartozik többek között a pálmadió és -mag, a gyapotmag, a ricinusolajmag, a szezámmag, a mustármag, a sáfránymag, a mákszem és az illipemag (karitdió). Nem sorolható be e vtsz. alá a 0801 vagy a 0802 vtsz. alá tartozó termékek vagy az olívabogyó (7. vagy 20. árucsoport).

[...]

3. A 1209 vtsz. alá tartozik, mint »vetési célra használt mag« a répamag, a pázsitfű és más fűmag, a virágmag, a zöldség-, erdeifa-, gyümölcsfa-, bükkönymag (a Vicia faba fajtába tartozók kivételével) vagy a csillagfürtmag.

A következők azonban nem tartoznak a 1209 vtsz. alá még akkor sem, ha vetési célra szolgálnak:

[...]

d) a 1201-1207 vagy a 1211 vtsz. alá tartozó termékek."

A KN magyarázó megjegyzései

14. A 2658/87. rendelet 1. cikke (87) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése értelmében a Bizottság kidolgozza a KN-re vonatkozó magyarázó megjegyzéseket, amelyeket rendszeresen közzétesz az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A 2006. február 28-án (HL C 50., 1. o.) közzétett, az alapügyben szereplő behozatalok időpontjában alkalmazandó magyarázó megjegyzések az 1207 99 98, az 1209 91 90 és a 1212 99 80 KN-vámtarifaalszámra vonatkozó három megjegyzést tartalmaznak.

15. Meg kell állapítani, hogy e vámtarifaszámok számozása az említett magyarázó megjegyzésekben a 2658/87 rendelet I. mellékletét módosító, 2005. október 27-i 1719/2005/EK bizottsági rendeletből (HL L 286., 1. o.) következő KN-számozásra vonatkozik. Márpedig a 1207 99 98 és a KN 1212 99 80 vámtarifaalszám számozását az alapügy tényállására alkalmazandó 1549/2006 és 1214/2007 rendelet módosította, amely alszámok KN 1207 99 97 és 1212 99 70 vámtarifaalszámokra változtak anélkül, hogy hatályuk módosult volna.

16. A KN 1207 99 98 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzések - amelyeket tehát a KN 1207 99 97 vámtarifaalszám hatályát értelmező megjegyzéseknek kell tekintetni - szövege a következő:

"1207 99 98 Más

[...]

Idetartozik a lágy héjú zöld tökmag is, amelyből genetikai okból hiányzik a mag külső kemény burka (Cucurbita pepo L. convar. citrullinia Greb. var. styriaca és a Cucurbita pepo L. var. oleifera Pietsch). Ezeket a tökfajtákat általában olajukért termesztik és nem zöldségként használják, az utóbbiak magja a 1209 91 90 alszám alá tartozik.

Nem tartozik ide a pörkölt tökmag (2008 19 alszám)."

17. A KN 1209 91 90 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzés szövege a következő:

"1209 91 90 Más

Ez alá az alszám alá tartozik a tök magja, ha zöldségként termesztik, és vetési, étkezési (pl. salátának), élelmiszer-ipari (pl. sütőipari termékekhez) vagy gyógyászati célra használják.

Lásd még a 1207 99 97 alszám magyarázatát."

18. A KN 1212 99 80 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzések - amelyeket tehát a KN 1212 99 70 vámtarifaalszám hatályát értelmező megjegyzésnek kell tekintetni - megemlítik, hogy nem tartozik ezen alszám alá a KN 1207 vagy a KN 1209 vámtarifaalszám alá sorolt tökmag.

A HR magyarázó megjegyzései

19. A WCO a HR-ről szóló egyezmény 8. cikkében meghatározott feltételek szerint jóváhagyja a HR bizottsága által elfogadott magyarázó megjegyzéseket és áruosztályozási véleményeket. Az alapügyben szóban forgó behozatalokra a 2007. év folyamán elfogadott HR magyarázó megjegyzéseket kell alkalmazni.

20. A HR magyarázó megjegyzéseinek az "Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények; szalma és takarmány" címet viselő 12. árucsoportjában található 1. és 3. megjegyzés szövege a következő:

"1. A 1207 vtsz. alá tartozik többek között a pálmadió és -mag, a gyapotmag, a ricinusolajmag, a szezámmag, a mustármag, a sáfránymag, a mákszem és az illipemag (karitdió).

[...]

3. A 1209 vtsz. alá tartozik mint »vetési célra használt mag« a répamag, a pázsitfű és más fűmag, a virágmag, a zöldség-, erdeifa-, gyümölcsfa-, bükkönymag (a Vicia faba fajtába tartozók kivételével) vagy a csillagfürtmag.

A következők azonban nem tartoznak a 1209 vtsz. alá még akkor sem, ha vetési célra szolgálnak:

[...]

d) a 1201-1207 vagy a 1211 vámtarifaszám alá tartozó termékek."

21. Egyébiránt, a HR magyarázó megjegyzéseinek 12. árucsoportjában szereplő általános rendelkezések szövege a következő:

"A 1201-1207 vtsz. alá tartozik az étkezési olaj, valamint ipari olaj és zsiradék kisajtolására, kivonására (nyomással vagy oldószerrel) szolgáló gyümölcs és mag, akár ilyen célra, akár vetési vagy egyéb célra kerül bemutatásra. [...]"

22. A HR 1207 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzéseinek szövege a következő:

"Ide tartozik az étkezési olaj, valamint ipari olaj és zsiradék kisajtolására, kivonására szolgáló gyümölcs és mag, a 1201-1206 vtsz. alá tartozók kivételével (lásd a magyarázat Általános rendelkezését is).

[...]"

23. A HR 1209 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzéseinek értelmében nem tartoznak e vámtarifaszám alá a HR 1201-1207 vámtarifaszáma alatt felsorolt olajos magvak és gyümölcsök.

24. Végül, a HR 1212 vámtarifaszámhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzés szövege a következő:

"[...]

D) másutt nem említett, elsősorban emberi fogyasztásra szolgáló gyümölcsmag és más növényi termék (beleértve a Cichorium intybus sativum fajta nem pörkölt cikóriagyökereket is).

Ebbe a csoportba tartozik a Nómenklatúrában másutt nem említett gyümölcsmag és más növényi termék is, amelyek közvetlenül vagy közvetve, elsősorban emberi fogyasztásra szolgálnak.

[...]"

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

25. Az ALKA Romániában székhellyel rendelkező, exporttal és importtal foglalkozó társaság, amelynek fő tevékenysége kávé-, kakaó- és fűszer-nagykereskedelem.

26. A 2007. február 19. és 2008. május 29. közötti időszakban az ALKA 1560 zsák Kínából származó héjas nyers tökmagot importált Romániába, amely árut úgy írtak le mint "chinese white pumpkin seeds size: 13 cm" (kínai fehér tökmag, 13 cm-es).

27. A vámkezelés során az ALKA az importált tökmagot a KN 1207 99 97 vámtarifaalszám alá sorolta, amelynek tekintetében a behozatali vám alóli mentesség került előírásra.

28. A Constanţa Sud (Románia) vámhivatal által végzett ellenőrzést követően a vámellenőr úgy ítélte meg, hogy az importált tökmagot a KN 1209 91 90 vámtarifaalszám alá kellett volna sorolni, amelynek tekintetében a behozatali vám mértéke 3%. Következésképpen a Constanţa Sud vámhivatal 2009. február 2-án határozatot hozott, amelyben az ALKA-val szemben behozatali vámkülönbözetet állapított meg, nevezetesen 153748 román lej (RON) összeget vám, 29209 RON összeget hozzáadottérték-adó és 77536 RON összeget késedelmi kamat jogcímén, azaz összességében 260493 RON-t.

29. Az ALKA panasszal élt e határozattal szemben, amelyet a vámhatóság elutasított. E panasz elutasítását követően az ALKA a kérdést előterjesztő bírósághoz fordult, amely helyt adott keresetének. Mindazonáltal a vámhatóság fellebbezést nyújtott be e határozattal szemben a Curtea de Apel Bucureștihez (bukaresti fellebbviteli bíróság, Románia), amely helyt adott a fellebbezésnek, azon indokból, hogy a kérdést előterjesztő bíróság nem alkalmazta megfelelően a bizonyítékok összegyűjtésére vonatkozó szabályokat az importált tökmagok tényleges rendeltetését illetően. A Curtea de Apel București következésképpen visszautalta az ügyet a kérdést előterjesztő bíróság elé új határozathozatal céljából.

30. A kérdést előterjesztő, a jogvitában újból eljáró bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügy megoldásához a KN 1207 és a KN 1209 vámtarifaszám értelmezésére van szükség.

31. E körülmények között a Tribunalul București (bukaresti törvényszék) úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Az emberi táplálkozásban (rágcsálnivalóként) való felhasználás céljából hő- és mechanikai kezelésre szánt héjas nyers tökmagot (zöldség) a [KN] 1207 vámtarifaszáma - 1207 99 97 10 vámtarifaalszám - vagy a [KN] 1209 vámtarifaszáma - 1209 91 90 10 vámtarifaalszám - alá kell besorolni?

2) Az emberi táplálkozásban (rágcsálnivalóként) való felhasználás céljából hő- és mechanikai kezelésre szánt héjas nyers tökmagot (zöldség) a [KN] magyarázata alapján [a KN] 1207 vámtarifaszám - 1207 99 97 10 vámtarifaalszám - vagy a [KN] 1209 vámtarifaszám - 1209 91 90 10 vámtarifaalszám - alá kell besorolni?

3) Amennyiben ellentét áll fenn a Közös Vámtarifa és a [KN] magyaráz[ó megjegyzései] szerinti, ugyanazon termékre (héjas nyers tökmag - zöldség) vonatkozó tarifális besorolás között, az említett tarifális besorolások közül melyik alkalmazandó az ügyben?

4) A 2454/1993 rendelet 109. cikke (a) pontjának, 110. cikkének és 256. cikke (3) bekezdésének rendelkezései alapján ahhoz, hogy az EUR. 1 bizonyítvány kifejtse az említett rendelet 98. cikke értelmében vett, preferenciális vámtarifarendszer vámhatóságok általi biztosítására vonatkozó sajátos hatását, szükségesek-e olyan különleges adminisztratív eljárások, mint egy kérelem előterjesztése vagy a kérdéses bizonyítvány valamely hatósághoz való benyújtása?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első-harmadik kérdésről

32. Első három kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy az alapügyben szóban forgó tökmagot a KN 1207 vagy a KN 1209 vámtarifaszám alá kell-e besorolni.

33. Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. Úgy tűnik tehát, hogy a nemzeti bíróság mindenképpen kedvezőbb helyzetben van ennek elvégzéséhez (lásd különösen: Panasonic Italia és társai ítélet, C-472/12, EU:C:2014:2082, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

34. A kérdést előterjesztő bíróság feladata tehát az alapügyben szóban forgó termékek besorolása a Bírósághoz előterjesztett kérdésekre adott válaszra tekintettel (Panasonic Italia és társai ítélet, C-472/12, EU:C:2014:2082, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

35. Egyébiránt a Bizottság írásbeli észrevételeiből, valamint a felek által a tárgyalás során megfogalmazott észrevételekből az tűnik ki, hogy - a Sunshine Deutschland Handelsgesellschaft ítéletre (C-229/06, EU:C:2007:239, 30-32. pont) tekintettel - az alapügyben szóban forgó tökmagnak a KN 1212 vámtarifaszám alá sorolása is releváns lehet.

36. Következésképpen az első három kérdést abban az értelemben kell újrafogalmazni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ a Bíróságtól, hogy milyen szempontokat kell alkalmaznia annak meghatározása érdekében, hogy az alapügyben szóban forgó tökmagot a KN 1207, a KN 1209, vagy a KN 1212 vámtarifaszám alá kell-e sorolni.

37. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó kritériumát általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszámai és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzéseinek szövege meghatározza. Az áruk ezen objektív jellemzőinek és tulajdonságainak a vámkezelés időpontjában vizsgálhatónak kell lenniük (lásd ebben az értelemben: Panasonic Italia és társai ítélet, C-472/12, EU:C:2014:2082, 35 és 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

38. Ami először is a KN 1207 vámtarifaszám hatályát illeti, meg kell állapítani, hogy ez a "Más olajos mag és olajtartalmú gyümölcs, törve is" címet viseli, a KN azonban nem határozza meg, mit kell "más olajos mag és olajtartalmú gyümölcs" alatt érteni az említett vámtarifaszám értelmében.

39. Szokásos jelentése értelmében az "olajtartalmú" magvak és gyümölcsök fogalma azon magvakra és gyümölcsökre vonatkozik, amelyekből valamilyen olaj vonható ki.

40. Azt is figyelembe kell venni, hogy a KN és a HR magyarázó megjegyzései a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezése során, mindazonáltal nem rendelkeznek kötelező jogi hatállyal, ezért e megjegyzések szövegének összhangban kell állnia a KN rendelkezéseivel, és nem módosíthatják azok hatályát (lásd különösen: Sunshine Deutschland Handelsgesellschaft ítélet, C-229/06, EU:C:2007:239, 27. pont).

41. Először is, a HR magyarázó megjegyzéseit illetően az ennek 12. árucsoportjában található általános rendelkezések értelmében a HR 1201-1207 vámtarifaszámok alá tartozik "az étkezési olaj, valamint ipari olaj és zsiradék kisajtolására, kivonására (nyomással vagy oldószerrel) szolgáló gyümölcs és mag, akár ilyen célra, akár vetési vagy egyéb célra kerül bemutatásra".

42. Másodsorban, a HR 1207 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzése értelmében e vámtarifaszám alá tartozik "az étkezési olaj, valamint ipari olaj és zsiradék kisajtolására, kivonására szolgáló gyümölcs és mag, az 1201-1206 vtsz. alá tartozók kivételével".

43. Végül, a KN 1207 99 98 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzések szerint ezen alszám alá tartozik "a lágy héjú zöld tökmag is, amelyből genetikai okból hiányzik a mag külső kemény burka (Cucurbita pepo L. convar. citrullinia Greb. var. styriaca és Cucurbita pepo L. var. oleifera Pietsch). Ezeket a tökfajtákat általában olajukért termesztik".

44. A fentiekből az következik, hogy a KN 1207 vámtarifaszám alá tartozó "más olajos mag és olajtartalmú gyümölcs" fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az a KN 1201-1206 vámtarifaszám alá nem tartozó, étkezési olaj, valamint ipari olaj és zsiradék kisajtolására, kivonására szolgáló gyümölcsre és magra vonatkozik. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az alapügyben szóban forgó tökmag megfelel-e ezen kritériumoknak, különösen pedig annak vizsgálata, hogy az szokásosan étkezési, illetve ipari olaj és zsiradék kisajtolására szolgál-e, amely esetben azt a KN 1207 vámtarifaszám alá kell sorolni.

45. E tekintetben meg kell állapítani - amint azt a román kormány és az Bizottság is tette a Bíróság által írásban feltett kérdésekre adott válaszként -, hogy a KN 1207 vámtarifaszám értelmében vett "olajos mag" jellegű magvak nem sorolhatók a KN 1209 és KN 1212 vámtarifaszám alá, még akkor sem, ha azokat nem szokásosan étkezési, illetve ipari olaj és zsiradék kisajtolása, hanem vetés vagy emberi fogyasztás céljából használják.

46. Egyfelől, a KN 1209 vámtarifaszám címe "Mag, gyümölcs és spóra vetési célra". Márpedig, a KN 1207 vámtarifaszám olyan alszámokat foglal magában, amelyek kifejezetten vetési célra szolgáló olajos magvakra, mint az 1207 99 15 vámtarifaalszám, illetve nem vetési célra szolgáló olajos magvakra vonatkoznak, mint az 1207 99 97 vámtarifaalszám.

47. Ezenfelül, mind a KN 12. árucsoportjának 3. megjegyzése, mind pedig a HR magyarázó megjegyzései 12. árucsoportjának 3. megjegyzése szerint az 1201-1207 vámtarifaszám alá tartozó áruk nem tartoznak az 1209 vámtarifaszám alá, "még akkor sem, ha vetési célra szolgálnak".

48. Következésképpen, a KN 1207 vámtarifaszám értelmében vett "olajos mag" jellegű magvakat ezen, és nem a KN 1209 vámtarifaszám alá kell sorolni, még akkor sem, ha azokat nem étkezési, illetve ipari olaj és zsiradék kisajtolására, hanem vetés céljából használják.

49. Másfelől, a KN 1212 vámtarifaszámot illetően, annak megfogalmazásából az következik, hogy az főleg a KN-ben egyébként másutt nem említett olyan gyümölcsmagokra és más növényi termékekre vonatkozik, amelyek elsősorban emberi fogyasztásra szolgálnak.

50. Ebből a megfogalmazásból az következik, hogy a KN 1212 vámtarifaszám gyűjtőkategóriának minősül, amelynek az a célja, hogy csak akkor kerüljön alkalmazásra, amikor a KN más vámtarifaszáma nem alkalmazható. Következésképpen, a KN 1207 vámtarifaszám értelmében vett "olajos mag" jellegű magvak nem tartozhatnak a KN 1209 vámtarifaszám alá, még akkor sem, ha azokat nem étkezési, illetve ipari olaj és zsiradék kisajtolására, hanem emberi fogyasztás céljából használják.

51. A fentiekre figyelemmel a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az alapügyben szóban forgó tökmag tarifális besorolása érdekében meghatározza, hogy a tökmag szokásosan étkezési, illetve ipari olaj és zsiradék kisajtolására szolgál-e, oly módon, hogy arra nem vonatkozik a KN 1201-1206 vámtarifaszám. Amennyiben erről van szó, az említett tökmagot olajos mag jellege okán a KN 1207 vámtarifaszám alá kell sorolni, függetlenül attól, hogy azt étkezési, illetve ipari olaj és zsiradék kisajtolása, vetés vagy emberi fogyasztás céljából használják.

52. Ha megállapításra kerül, hogy az említett mag nem olajos mag jellegű a KN 1207 vámtarifaszám értelmében, a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak meghatározása, hogy azok a KN 1209 vagy a KN 1212 vámtarifaszám alá tartoznak-e.

53. Emlékeztetni kell tehát azon kritériumokra, amelyek lehetővé teszik a KN 1209 és a KN 1212 vámtarifaszám hatályának elhatárolását.

54. A jelen ítélet 48. pontjában említett megfogalmazására tekintettel a KN 1212 vámtarifaszámnak az a célja, hogy csak akkor kerüljön alkalmazásra, ha a KN 1209 vámtarifaszám nem alkalmazható az alapügyben szóban forgó tökmagra.

55. Márpedig a Bíróság megállapította, hogy a "Mag, gyümölcs és spóra vetési célra" című KN 1209 vámtarifaszám csak azokra a növényi részekre vonatkozik, amelyek csíraképesek, és új növénynek adhatnak életet. Viszont a KN 1212 vámtarifaszám olyan gyűjtőkategória, amely azokra a növénymagokra vonatkozik, amelyek nem vetési célra, hanem emberi fogyasztásra szolgálnak (Sunshine Deutschland Handelsgesellschaft ítélet, C-229/06, EU:C:2007:239, 30. pont).

56. Ennek megfelelően a Bíróság megállapította, a sütőipari felhasználású, már nem csíraképes hántolt tökmag a KN 1212 99 80 vámtarifaalszám alá tartozik (Sunshine Deutschland Handelsgesellschaft ítélet, C-229/06, EU:C:2007:239, 32. pont).

57. A fentiekből az következik, hogy amennyiben az alapügyben szóban forgó tökmag nem a KN 1207 vámtarifaszám értelmében vett olajos mag jelleggel rendelkezik, e magot a KN 1209 vámtarifaszám alá kell sorolni, ha az behozatala időpontjában még csíraképes, függetlenül attól, hogy azt ténylegesen vetés vagy emberi fogyasztás céljára használják. Ellenkező esetben az említett magot a KN 1212 vámtarifaszám alá kell besorolni.

58. A fenti megfontolások összességére figyelemmel az első három kérdésre azt a választ kell adni, hogy az alapügyben szóban forgó tökmag tarifális besorolása tekintetében a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak meghatározása, hogy az szokásosan étkezési, illetve ipari olaj és zsiradék kisajtolására szolgál-e, oly módon, hogy azokra nem vonatkozik a KN 1201-1206 vámtarifaszám. Amennyiben erről van szó, az említett tökmagot olajos mag jellege okán a KN 1207 vámtarifaszám alá kell sorolni, függetlenül attól, hogy azt ténylegesen étkezési, illetve ipari olaj és zsiradék kisajtolása, vetés vagy emberi fogyasztás céljából használják-e. Ellenkező esetben az említett mag a KN 1209 vámtarifaszám alá tartozik, ha behozatala időpontjában még csíraképes, függetlenül attól, hogy ténylegesen vetés vagy emberi fogyasztás céljára használják, illetve a KN 1212 vámtarifaszám alá, amennyiben már nem csíraképes.

A negyedik kérdésről

59. Negyedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy esetleg léteznek-e azt biztosító különleges közigazgatási eljárások, hogy az EUR. 1 bizonyítvány a vámhatóságok tekintetében fejtse ki joghatását.

60. A román kormány úgy ítéli meg, hogy a negyedik kérdést mint elfogadhatatlant el kell utasítani, mivel a válasz nem lenne hasznos az alapügy megoldásához.

61. A román kormány arra hivatkozik, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló, Kínából importált tökmagra nem vonatkoznak az Európai Unió által elfogadott preferenciális tarifális intézkedések. A román kormány ezenfelül azt állítja, hogy az ALKA mindenesetre a vámáru-nyilatkozat megtételekor nem kérte, hogy preferenciális tarifális elbánásban részesüljön, és nem mutatta be az alapügyben szóban forgó tökmag preferenciális eredetét igazoló bizonyítványt.

62. A Bíróság eljárási szabályzata 94. cikkének a) pontja úgy rendelkezik, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tartalmazza a jogvita tárgyának, valamint a kérdést előterjesztő bíróság által megállapított releváns tények rövid ismertetését, vagy legalább a kérdések alapját képező tények ismertetését.

63. Először is meg kell állapítani, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben a releváns tények ismertetése egyrészt csak arra a tényre vonatkozott, hogy az ALKA a vámáru-nyilatkozat benyújtásakor nem kérelmezte a preferenciális tarifális elbánás alkalmazását, másrészt pedig arra, hogy az ALKA olyan származási bizonyítványokkal rendelkezik, amelyek alapján az importált magnak vámmentességet kellett volna élveznie.

64. Ezenfelül, az e tekintetben a Bíróság által megkérdezett ALKA, a román kormány és a Bizottság nem tudott olyan uniós jogi preferenciális rendszert azonosítani, amely a Kínából származó tökmag behozatalára lenne alkalmazható.

65. Végül, és a Bíróság erre vonatkozó írásbeli felhívása ellenére, az ALKA maga sem hivatkozott arra, hogy az alapügyben szóban forgó tökmag preferenciális eredetét igazoló bizonyítványt mutatott be a nemzeti hatóságoknak.

66. A fentiekből az következik, hogy a negyedik kérdést mint elfogadhatatlant el kell utasítani, mivel az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem ismerteti kellőképpen a kérdések alapját képező tényeket.

A költségekről

67. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:

A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az alapügyben szóban forgó tökmag tarifális besorolása érdekében meghatározza, hogy a tökmag szokásosan étkezési, illetve ipari olaj és zsiradék kisajtolására szolgál-e, oly módon, hogy arra nem vonatkoznak a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletébe foglalt Kombinált Nómenklatúrának a 2006. október 17-i 1549/2006/EK tanácsi rendeletből és a 2007. szeptember 20-i 1214/2007/EK bizottsági rendeletből következő változatai 1201-1206 vámtarifaszámai. Amennyiben erről van szó, az említett tökmagot olajos mag jellege okán a Kombinált Nómenklatúra 1207 vámtarifaszáma alá kell sorolni, függetlenül attól, hogy azt ténylegesen étkezési, illetve ipari olaj és zsiradék kisajtolása, vetés vagy emberi fogyasztás céljára használják-e. Ellenkező esetben az említett mag a Kombinált Nómenklatúra 1209 vámtarifaszám alá tartozik, ha behozatala időpontjában még csíraképes, függetlenül attól, hogy ténylegesen vetés vagy emberi fogyasztás céljára használják-e, illetve a Kombinált Nómenklatúra 1212 vámtarifaszáma alá, amennyiben már nem csíraképes.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: román.