3397/2021. (X. 1.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság Alsóörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének változtatási tilalom elrendeléséről szóló - a 15/2020. (XII. 16.) önkormányzati rendelettel módosított - 11/2020. (X. 16.) önkormányzati rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. A dr. Kecskés Krisztián ügyvéd által képviselt gazdasági társaság indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az indítványozó kérte annak megállapítását, hogy Alsóörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének változtatási tilalom elrendeléséről szóló 11/2020. (X. 16) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet) ellentétes az Alaptörvény XIII. cikk (1) és (2) bekezdéseivel (tulajdonhoz való jog), az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésével (diszkrimináció tilalma), az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésével (jogorvoslathoz való jog), valamint az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésével (vállalkozáshoz való jog), melyre figyelemmel javasolta az Abtv. 41. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati rendeletet megsemmisítését.
[3] 1.1. Az indítványra okot adó ügyben a beadvány szerint az indítványozó tulajdonát képezi a helyi önkormányzat belterületén egy olyan ingatlan, amelyen több mint öt éve gazdasági tevékenységet végez, üzemeltet egy kempinget. Az indítványozó a 2015-ben meghozott, majd 2020-ban frissített területfejlesztési koncepció alapján a meglévő funkciók érdeksérelme nélkül, telekalakítás révén kialakított egy másik, belterületi, kivett beépítetlen területet, mely az első ingatlan szomszédságában további beépítés, illetve fejlesztés alapjául szolgálhat. Az indítványozó az ingatlanon a helyi építési szabályzat által is megkülönböztetett "maximális homlokzatmagassággal beépíthető, fő funkció számára kijelölt" területen felépítmény létesítését tervezte, illetve tervezi. Az indítványozó a fentiekben megjelölt, kizárólagos tulajdonában álló ingatlanokat kifejezetten üzleti, ingatlanfejlesztési célra vásárolta. Az indítványozó az aktuálisan végzett, illetve tervezett beruházásairól Alsóörs Község Önkormányzatát folyamatosan tájékoztatta, ezen ügyekben az önkormányzattal folyamatosan egyeztetett.
[4] Az indítványozó 2020 szeptemberében tájékoztatta az önkormányzatot, hogy az ingatlanon építési beruházást kíván megvalósítani. A tájékoztatást követően az indítványozó a tervezett építési tevékenységhez kapcsolódóan 2020. szeptember 18-án a Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz építési engedély iránti kérelmet nyújtott be, melyhez kapcsolódóan 2020. október 6-án Alsóörs Község Polgármesteréhez településképi véleményezés iránti kérelemmel fordult. Az építési engedélyezési eljárás megindult az indítványozó kérelme alapján, de az indítványozó építési engedéllyel még nem rendelkezett, konkrét építési jogosultsága nem volt a változtatási tilalom hatálybalépésekor.
[5] Röviddel a fentiekben írt eljárások megindítását követően az önkormányzat a Rendelettel változtatási tilalmat rendelt el a beruházás tervezett helyszínén. A változtatási tilalommal érintett ingatlanok közé tartozik az indítványozó tulajdonában álló ingatlan is.
[6] 1.2. Az indítvány szerint a változtatási tilalom ellehetetleníti az indítványozó tervezett fejlesztéseit, illetve csorbítja azokat a jogokat, amelyek az indítványozót a jelenleg is hatályos építésügyi szabályozás alapján megilletik. Az indítványozó jogsérelme a Rendelet hatályosulásával következett be, melynek eredményeképpen az indítványozó a kizárólagos tulajdonában álló ingatlanon építménybővítési, építési, illetve kivitelezési tevékenységet nem folytathat.
[7] Az önkormányzat a Rendeletben nem határozta meg egyértelműen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 20. §-ának (5) bekezdésében foglalt nyomós közérdeket, illetve alkotmányos értéket, ami indokolná, hogy az érintett ingatlanok tulajdonosának a tulajdona feletti rendelkezési jogát jelentős mértékben korlátozzák. A panasz szerint dr. Harmathy Attila alkotmánybíró a 11/2005. (IV. 5.) AB határozathoz csatolt különvéleményében kifejtette, hogy a tulajdonjogra is érvényes az az elv, hogy alapvető jog korlátozására csak kényszerítő ok miatt és olyan mértékben kerülhet sor, amennyire feltétlenül szükséges. A különvélemény 3. pontjában azt is előadja, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata összhangban van az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) által követett elvvel, amely szerint igazságos egyensúlyt kell teremteni a közérdek és az egyén alapvető jogának (a tulajdonjognak) a védelme között. Az egyensúly vizsgálata körében az Emberi Jogok Európai Bírósága ellenőrzi, hogy valóban fennáll-e a közérdek, és hogy az elérni kívánt céllal arányos-e a korlátozás.
[8] Az indítványozó szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság elvéből eredő jogbiztonság követelményét is sérti a változtatási tilalom azáltal, hogy az önkormányzati rendelettel szemben a jogalanyok számára nincsen közvetlen jogorvoslati lehetőség, így az önkormányzati rendelettel elrendelt változtatási tilalom magában hordozza az önkényes, a törvény céljaival ellentétes, diszkriminatív és az ingatlantulajdonosok tulajdonhoz való jogát és vállalkozáshoz való jogát korlátozó joggyakorlatot, a törvényen túl korlátozó jogalkalmazás lehetőségét, ekként kiszámíthatatlanná teszi a jogalanyok számára a szabályozott jogintézmények működését.
[9] Az önkormányzat a Rendeletet 2020. október 16. napján hirdette ki és a rendelet a kihirdetéssel egyidejűleg hatályba lépett, így a rendelet hatálybalépésének napja 2020. október 16. napja. Az indítvány szerint "az indítványozó jelen, 2021. április 12. napján kelt és ugyanezen a napon postára adott alkotmányjogi panaszát törvényes határidőn belül nyújtja be".
[10] 1.3. Az indítványozó szerint a jelen esetben az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy az Alsóörs Község Önkormányzata jogosult-e magántulajdonú ingatlanokra vonatkozóan változtatási tilalmat elrendelni, mindennemű kompenzáció nélkül. Különösen alkotmányjogi jelentőségűnek tekintendő a kérdés, ha a változtatási tilalom elrendelésére közvetlenül azt követően kerül sor, hogy a tulajdonos építési engedély kérelmet ad be és településképi véleményezési eljárást kezdeményez, majd a Rendelet megalkotására mintegy válaszlépésként, a tervezett építési tevékenység megakadályozása céljából kerül sor. A kifogásolt önkormányzati rendelet egyrészt az indítványozó tulajdonjogából eredő jogosultságokat, így különösen a tulajdon tárgya feletti rendelkezési jogot korlátozza, azzal, hogy ellehetetleníti az önkormányzati rendelet hatálya alá eső ingatlanokon tervezett építési tevékenység végzését. Kiemelte, hogy a kifogásolt Rendelet diszkriminatív módon határoz meg a változtatási tilalmat, mivel a rendelet hatálya alá tartozó területen - Alsóörs Község Önkormányzata által is tudottan - kizárólagosan az indítványozó kíván építési tevékenységet végezni, így a változtatási tilalom kizárólag az indítványozó tulajdonosi jogait korlátozza.
[11] 1.4. A tulajdonhoz való jog állított sérelme körében - számos alkotmánybírósági határozatot idézve - az indítvány arra hivatkozik, hogy az alkotmányos tulajdonvédelem magában foglalja a tulajdonjog egyes részjogosítványait, tehát a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezés jogát is, továbbá kiterjed a jogos váromány védelmére is, mely ugyan nem a tulajdonjog részjogosítványa, hanem inkább annak eleme, következménye. A vállalkozó indítványozót a gazdasági megpróbáltatásokon túl az Önkormányzat is kiszolgáltatott helyzetbe sodorta azáltal, hogy a változtatási tilalom révén quasi beépíthetetlenné és egyben forgalomképtelenné tette az érintett ingatlanokat. Az indítvány szerint a kifogásolt Rendelet következtében az indítványozó a kizárólagos tulajdonában álló ingatlant bővíteni, fejleszteni nem tudja, így az indítványozót jelentős mértékű érdeksérelem és bevétel kiesés éri. Emellett az indítványozó elesik attól a lehetőségtől is, hogy meglévő beruházását fejlessze és emelje a terület építészeti nívóját. Mindezek mellett a Rendelet alapján az indítványozó semmilyen kártalanításra nem jogosult az ingatlanára vonatkozó változtatási tilalommal összefüggésben, amely teljességgel ellentétben áll az Alkotmánybíróságnak a tulajdonhoz való joggal összefüggésében kifejtett gyakorlatával.
[12] Az indítvány állítja a diszkrimináció tilalom [Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése] megsértését a tulajdonjog sérelmével összefüggésben. A sérelmezett Rendelet időbeli hatályáról a 3. § rendelkezik, miszerint a módosított településrendezési eszközök hatálybalépésének napjáig tart a változtatási tilalom. Állítása szerint a hátrányos megkülönböztetés tilalma valósul meg azáltal, hogy nem a hivatkozott településrendezési eszközök módosítása által határolt teljes területre vonatkozik a változtatási tilalom, hanem kizárólag arra a területre, ahol az indítványozó a településképi véleményezési eljárás során már pontosan meghatározta, hogy milyen beruházást kíván megvalósítani. A hátrányos megkülönböztetésen túl, aránytalan is a tulajdonkorlátozással okozott jogsérelem azáltal, hogy az indítványozó már a beruházás építési terveit elkészíttette, és a munkálatok kezdetét 2021 tavaszára tervezte. A jelen ügyben a változtatási tilalom elrendelésére közvetlenül azt követően kerül sor, hogy a tulajdonos építési engedély kérelmet adott be és településképi véleményezési eljárást kezdeményezett, majd a Rendelet megalkotására mintegy válaszlépésként, a tervezett építési tevékenység megakadályozása céljából került sor.
[13] Mivel a Rendelet hatálya alá eső területen aktuálisan kizárólag az indítványozó szándékozik ingatlanfejlesztési tevékenységet végezni, nem kétséges, hogy a Rendelet címzettje valójában kizárólag az indítványozó, és a Rendelet célja ezen ingatlanfejlesztés megakadályozása. Ezen okból eredően a Rendelet diszkriminatív, mivel az indítványozó jogszerű tevékenységének valós jogi indok nélkül történő megakadályozására irányul. A Rendelet diszkriminatív jellegét támasztják alá a településképi véleményezési eljárások tapasztalatai is, ugyanis az első településképi véleményezési eljárás eredménytelensége jórészt az építési jogban meg nem határozott, szubjektív elemekre (pl. rálátás, kilátás megfelelősége, felső szint elhelyezkedése) hivatkozással következett be, míg a második településképi véleményezési eljárásban a kérelem visszautasításának indokaként - a tervek érdemi vizsgálata nélkül - az időközben hatályba lépett változtatási tilalom szolgált. A kifogásolt önkormányzati rendelet következtében kizárólag az indítványozó szenved jogsérelmet és a rendelet tartalma kizárólag az indítványozó által tervezett beruházás megakadályozására irányul, az indítványozó álláspontja szerint a rendelet diszkriminatív, így az Alaptörvénybe ütköző.
[14] A jogorvoslathoz való jog sérelme körében az indítvány utal arra, hogy az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata értelmében a normatív álcába bújtatott egyedi határozatok alkotmányellenesek. A szabályozásnak az a módja, hogy a magántulajdont korlátozó egyedi döntés törvényi formában való megjelentetése kizárja a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat benyújtásának lehetőségét, és ezáltal sérti a tulajdonvédelemre is garanciát nyújtó jogorvoslat érvényesülési lehetőségét, ahogy ezt az Alkotmánybíróság a 6/1994. (II. 18.) AB határozatában kifejtette (ABH 1994, 65, 67), amit megerősített a 45/1997. (IX. 19.) AB határozatban is.
[15] 1.5. A támadott jogszabály szerint: "Alsóörs Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 20. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A rendelet területi hatálya Alsóörs közigazgatási területén az 1. mellékletben jelölt területekre terjed ki.
2. § Alsóörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1.§-ban meghatározott ingatlanokra változtatási tilalmat rendel el a településrendezési eszközök módosításának időszakára.
3. § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a módosított településrendezési eszközök hatálybalépésének napján hatályát veszti.
1. melléklet a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 11/2020. (X. 16.) önkormányzati rendelethez [...]."
[16] 2. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e.
[17] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[18] A (2) bekezdés kimondja, hogy az (1) bekezdéstől eltérően, az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha a) az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és b) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.
[19] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül, a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani.
[20] Az indítványozónak a változtatási tilalommal érintett területen ingatlantulajdona van, ekként érintettsége fennáll.
[21] A jelen esetben megállapítható, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panaszt a jogszabály hatálybalépéstől számított százhetvennyolcadik napon nyújtotta be, ezért az határidőn belül érkezett.
[22] 2.1. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának törvényi feltétele, hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított jog sérelmére hivatkozzon. A jelen indítvány e feltételnek eleget tesz, mert megjelöli azokat az alapvető jogokat, amelyeknek a sérelmét állítja. Ugyanakkor Alaptörvény B) cikkének a sérelmére alkotmányjogi panaszban kivételesen lehet hivatkozni (a kellő felkészülési idő hiányával, illetve a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával összefüggésben, pl. 3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [86]-[91]), ezért a panasz indokolásának azzal a részével, amely a B) cikk sérelmére nem ilyen összefüggésben hivatkozik, az Alkotmánybíróság érdemben nem foglalkozhatott.
[23] 2.2. Az Abtv. 52. §-a kifejezetten rögzíti a határozott kérelem követelményét, amelynek részét képezi az indokolás előterjesztésének a kötelezettsége is [52. § (1b) bekezdés b) és e) pont]. Az indítvány e követelménynek az Alaptörvény XIII. cikkét (tulajdonhoz való jog), XV. cikk (2) bekezdését (hátrányos megkülönböztetés tilalma), XII. cikkét (vállalkozáshoz való jog), a XXVIII. cikk (7) bekezdését (jogorvoslathoz való jog) illetően eleget tesz.
[24] 3. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az - egyéb törvényi feltételeknek megfelelő - alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását (ld. pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]). A feltételek meglétének a vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
[25] 3.1. Az Alkotmánybíróság már vizsgálta azt a kérdést, hogy a változtatási tilalom elrendelése az Alaptörvény szerinti tulajdonhoz való jogot alaptörvény-ellenesen korlátozza-e. A 3232/2016. (XI. 18.) AB határozat megállapította, hogy az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között - többek között - rendeletet alkot, határozatot hoz, önállóan igazgat, meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik, továbbá törvényben meghatározott további feladat-és hatásköröket gyakorol (Indokolás [12], [13] és [14]). A helyi közügyek fogalmát Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) határozza meg.
[26] Az Mötv. 13. § (1) bekezdés 1. pontja alapján e körbe tartozik a településfejlesztés, településrendezés. A helyi önkormányzatok a településfejlesztési, településrendezési tevékenységük során az Alaptörvény általános felhatalmazása alapján, törvényben konkretizált feladatkörben járnak el. Alkotmányos érdek fűződik tehát ahhoz, hogy ezt a feladatkört az önkormányzatok az alkotmányosság keretei között széles mérlegelési szabadság mellett gyakorolhassák (3125/2015. (VII. 9.) AB határozat, Indokolás [36]). A településfejlesztési, településrendezési feladatok az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme célját szolgálják, ezen belül a változtatási tilalom a helyi építési szabályzat készítésének időszakára, vagyis legfeljebb három évre rendelhető el. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 22. §-a alapján a változtatási tilalom alá eső területen telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad. A változtatási tilalom elrendelése tehát komoly beavatkozás a tulajdonos rendelkezési jogába, célja az építési szabályozások meghatározó átalakítása előtt egy adott terület megóvása attól, hogy azon visszafordíthatatlan beavatkozások történjenek.
[27] A határozat értelmében az Alkotmánybíróság azt vizsgálhatja, hogy a szabályozás megalkotásánál nem eleve indokolatlan-e a közérdekre hivatkozás, az az érintett terület beépítésének mint helyi közügynek a kielégítéséhez kapcsolódik-e, mely kapcsán a változtatási tilalom elrendelése nem tekinthető kényszerítő ok nélküli intézkedésnek, tekintettel arra, hogy annak célja a visszafordíthatatlan változások, a terület olyan módon történő beépítésének megelőzése, amely elviekben akár ellentétes is lehetne a megalkotandó építési szabályzattal. A határozat hivatkozik arra, hogy a korlátozás arányosságát tekintve az építési szabályzat megalkotásának időtartamát jogszabály határozza meg három évben, ez egyben a változtatási tilalom fennállásának időtartama is. Mindemellett a jogszabály rendelkezik arról is, hogy a három év elteltével a tilalom külön rendelkezés nélkül megszűnik [Étv. 21. § (2) bekezdés].
[28] A jelen esetben is megállapítható, hogy a támadott rendelet értelmében a helyi építési szabályzat hatálybalépésének napján hatályát veszti a tilalom. A határozat értelmében a változtatási tilalom önmagában nem akadálya az érintett területek értékesítésének, nem szünteti meg teljes mértékben a tulajdonosnak a dologhoz fűződő jogosítványait, ugyanis hosszú távon nem akadályozza a terület hasznosítását, éppen ellenkezőleg, annak beépítését célozza a kidolgozandó szabályozási terv.
[29] Az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető alkotmányjogi kérdés fennállásával kapcsolatban az Alkotmánybíróság utal arra, hogy a panasz nem igazolja, hogy a Rendelet az indítványozó által gyakorolt gazdasági, vállalkozási tevékenységét (Alaptörvény XII. cikk), szerzett jogait érinti, az indítvány szerint az indítványozó építési engedéllyel még nem rendelkezett, konkrét építési jogosultsága nem volt.
[30] 3.2. A 3232/2016. (XI. 18.) AB határozat értelmében a diszkrimináció tilalmának a sérelme körében az vizsgálható, hogy az adott szabályozási koncepción belül eltérő szabályozás vonatkozik-e az indítványozóra, és ha igen, ez alkotmányosan indokolható-e. A jelen esetben az indítványban foglalt érvek alapján nincs kellő következtetési alap annak megállapítására, hogy a rendelet különbséget tesz az indítványozó, illetve más személyek tulajdonában álló ingatlanok között, mindegyiket egyaránt érinti a korlátozás, az indítványozó hozzájuk képest nem kerül hátrányosabb helyzetbe. A Rendelet hatálya a település körülhatárolható településrészére, ezen belül e településrész valamennyi ingatlanára kiterjed. Az a körülmény, hogy a változtatási tilalom elrendelésére az indítványozó tervezett építkezése adhatott okot, és a Rendelet hatálya alá eső területen aktuálisan kizárólag az indítványozó szándékozik ingatlanfejlesztési tevékenységet végezni, nem vet fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.
[31] 3.3. A jogorvoslathoz való jog sérelmével kapcsolatban az Alkotmánybíróság, figyelemmel gyakorlatára, a jelen ügyben is megállapította, hogy nincs alkotmányos kapcsolat az indítvány által támadott szabályozás és a jogorvoslathoz való alapjog alkotmányos védelmi köre között. A támadott jogi norma jogszabály, amelyekkel szemben nincs rendes jogorvoslatra lehetőség, csak alkotmányos jogorvoslatra. Az indítvány által felhívott alkotmánybírósági döntések nem tekinthetők analógnak a jelen esettel. Nem arról van szó, hogy jogszabályi formába bújtatott egyedi határozat/döntés került volna az indítványozóval szemben meghozatalra. Nem normatív határozat, hanem jogszabály került megalkotásra. A Rendelet általánosan kötelező, a jogszabály címzettjeire egyaránt vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz; tehát nem egy címzettre vonatkozó és nem egyedi rendelkezést foglal magába. A Rendelet településrészre, telektömbre, és nem csupán egyetlen ingatlanra rendelte el a változtatási tilalmat. Hasonlóan foglalt állást az Alkotmánybíróság a 8/2021. (III. 2.) AB határozatban (Indokolás [119]-[123]).
[32] 4. Minderre figyelemmel az Alkotmánybíróság megítélése szerint a konkrét ügyben az alkotmányjogi panasz nem vet fel olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely az indítvány befogadását és érdemi vizsgálatát indokolná. Ezért az Alkotmánybíróság a panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2021. szeptember 21.
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Handó Tünde s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Márki Zoltán s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/837/2021.