32024R0791[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/791 rendelete (2024. február 28.) a 600/2014/EU rendeletnek az adatátláthatóság fokozása, az összesítettadat-szolgáltatások létrejötte előtt álló akadályok felszámolása, a kereskedési kötelezettségek optimalizálása és a megbízásfolyamért teljesített kifizetésben (PFOF) való részesülés tilalma tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/791 RENDELETE

(2024. február 28.)

a 600/2014/EU rendeletnek az adatátláthatóság fokozása, az összesítettadat-szolgáltatások létrejötte előtt álló akadályok felszámolása, a kereskedési kötelezettségek optimalizálása és a megbízásfolyamért teljesített kifizetésben (PFOF) való részesülés tilalma tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) A "Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára - új cselekvési terv" című, 2020. szeptember 24-i közleményében (a továbbiakban: a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv) a Bizottság bejelentette arra irányuló szándékát, hogy jogalkotási javaslatot terjeszt elő egy folyamatos és élő, elektronikus adatáramlás létrehozására, amelynek célja, hogy átfogó képet adjon a kereskedési helyszíneken Unió-szerte kereskedett részvényeknek és részvényjellegű pénzügyi eszközöknek az árairól és a volumenéről (a továbbiakban: összesítettadat-szolgáltatás). A tőkepiaci unióra vonatkozó bizottsági cselekvési tervről szóló 2020. december 2-i következtetéseiben a Tanács arra bátorította a Bizottságot, hogy az adatok rendelkezésre állásának és átláthatóságának javítása révén ösztönözze az Unión belül a befektetési tevékenység fokozását, tovább vizsgálva, hogy miként háríthatók el az összesítettadat-szolgáltatás létrehozása előtt álló akadályok az Unióban.

(2) "Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása" című, 2021. január 19-i közleményében a Bizottság megerősítette azon szándékát, hogy a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) és a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) felülvizsgálatának részeként javítja, egyszerűsíti és tovább harmonizálja az értékpapírpiacok átláthatósági keretét. A Bizottság - az euro nemzetközi szerepének megerősítésére irányuló erőfeszítések részeként - azt is bejelentette, hogy egy ilyen reform magában foglalja majd az összesítettadat-szolgáltatás kialakítását és végrehajtását, különösen a vállalatikötvény-kibocsátások esetében, azzal a céllal, hogy növekedjen az euróban denominált, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokkal való másodlagos kereskedés.

(3) A 600/2014/EU rendelet mind a tulajdonviszonyt megtestesítő, mind a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök tekintetében rendelkezik az összesítettadat-szolgáltatókra (a továbbiakban: CTP-k) vonatkozó jogszabályi keretről. Az említett CTP-k felelősek jelenleg azért, hogy a kereskedési helyszínektől és a jóváhagyott közzétételi mechanizmusoktól (a továbbiakban: APA-k) összegyűjtsék a pénzügyi eszközökre vonatkozó kereskedési jelentéseket és azokat egy olyan, folyamatos és élő, elektronikus adatfolyamba vonják össze, amely pénzügyi eszközönként nyújt árfolyam- és volumenadatokat. A CTP-k bevezetése mögött húzódó elgondolás az volt, hogy a kereskedési helyszínektől és az APA-któl származó adatokat összevont formában, az Unió valamennyi kereskedési piacát belefoglalva, azonos adatcímkék, formátumok és felhasználói felületek használatával tegyék elérhetővé a nyilvánosság számára.

(4) A mai napig azonban egyetlen felügyelt szervezet sem kérelmezte a CTP-ként való működés engedélyezését. A kereskedés előtti és utáni adatok árainak alakulásáról, valamint a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre vonatkozó összesítettadat-szolgáltatásról szóló, 2019. december 5-i jelentésében az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott európai felügyeleti hatóság (az Európai Értékpapírpiaci Hatóság) (EÉPH) három olyan fő akadályt azonosított, amelyek megakadályozták a felügyelt szervezeteket abban, hogy CTP-ként való engedélyezésüket kérelmezzék; először is, nem egyértelmű, hogy a CTP hogyan nyer adatokat a különböző végrehajtási helyszínektől vagy az érintett adatszolgáltatóktól; másodszor, az említett végrehajtási helyszínek által jelentett adatok - a harmonizáció szempontjából - elégtelen minőségűek ahhoz, hogy költséghatékonyan összevonhatók legyenek; harmadszor, hiányoznak a CTP-ként való engedélyezés kérelmezésének üzleti ösztönzői. Ezért az említett akadályokat el kell hárítani. Ez azt követeli meg, hogy valamennyi kereskedési helyszín és APA (a továbbiakban: adatközlők)adatokat továbbítson a CTP-k számára, és másodszor, hogy az adatközlők által a CTP-k adatközpontjainak benyújtandó adatjelentések harmonizálásával javuljon az adatminőség.

(5) A 2014/65/EU irányelv 1. cikkének (7) bekezdése előírja, hogy az olyan rendszereknek és mechanizmusoknak, amelyekben több harmadik fél pénzügyi eszközökre vonatkozó vételi és eladási szándéka hozható össze (a továbbiakban: multilaterális rendszerek), a szabályozott piacokra, a multilaterális kereskedési rendszerekre (MTF-ek) vagy a szervezett kereskedési rendszerekre (OTF-ek) vonatkozó követelményekkel összhangban kell működniük. Az említett követelménynek a 2014/65/EU irányelv hatálya alá vonása az említett követelmény eltérő értelmezésére adott teret, ami egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezetett a szabályozott piacként, MTF-ként vagy OTF-ként engedélyezett és az ilyenekként nem engedélyezett multilaterális rendszerek között. Az említett követelményt - annak egységes alkalmazása érdekében - át kell helyezni a 2014/65/EU irányelvből a 600/2014/EU rendeletbe.

(6) A nem nyilvános kereskedés a kereskedés előtti átláthatóság nélküli kereskedés, amelynek során a 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott mentességet (a továbbiakban: referenciaárral kapcsolatos mentesség) és az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott mentességet (a továbbiakban: az előre letárgyalt kereskedéssel kapcsolatos mentesség) veszik igénybe. Mindkét mentesség alkalmazását korlátozza a kettős volumenkorlát, amely egy, a nem nyilvános kereskedés szintjét a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökkel folytatott teljes kereskedés bizonyos hányadára korlátozó mechanizmus. Először is, a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközzel egyetlen helyszínen folytatott, nem nyilvános kereskedés szintje nem haladhatja meg az említett eszközzel az Unióban folytatott kereskedés összvolumenének 4 %-át. Amikor az említett küszöbértéket túllépik, akkor az említett helyszínen az ezen eszközzel folytatott kereskedés felfüggesztésre kerül. Másodszor, egy tulajdonviszonyt megtestesítő eszközzel az Unióban folytatott nem nyilvános kereskedés szintje nem haladhatja meg az említett eszközzel az Unióban folytatott kereskedés összvolumenének 8 %-át. Amikor az említett második küszöbértéket túllépik, akkor az említett eszközzel való összes, nem nyilvános, mindkét mentesség alkalmazásával folytatott kereskedés felfüggesztésre kerül. Az első, nevezetesen a helyszínspecifikus küszöbérték a második, nevezetesen az uniós szintű küszöbérték túllépéséig teret hagy az említett mentességek további alkalmazására olyan egyéb helyszíneken, amelyeken az említett tulajdonviszonyt megtestesítő eszköz kereskedését még nem függesztették fel. Ez bonyolultabbá teszi a nem nyilvános kereskedés mértékének nyomon követését és a felfüggesztés érvényesítését. A kettős volumenkorlát - hatékonysága megőrzése melletti - egyszerűsítése érdekében az új egységes volumenkorlátnak kizárólag egy 7%-ban megállapított uniós szintű küszöbértékre kell hagyatkoznia, amely csak a referenciaárral kapcsolatos mentesség alapján folytatott kereskedésre alkalmazandó, nem pedig az előre letárgyalt kereskedéssel kapcsolatos mentesség alapján folytatott kereskedésre. Az EÉPH-nak rendszeresen értékelnie kell a volumenkorlát-küszöbértéket, figyelembe véve a pénzügyi stabilitással kapcsolatos megfontolásokat, a nemzetközi bevált gyakorlatokat, az uniós vállalkozások versenyképességét, a piaci hatás jelentőségét és az árképzés hatékonyságát, és be kell nyújtania a Bizottságnak egy, a javaslatait tartalmazó jelentést. Ennek alapján a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén igazítsa ki a volumenkorlát-küszöbértéket. Az EÉPH-nak értékelnie kell a volumenkorlát megfelelőségét is, valamint azt is, hogy szükséges-e azt megszüntetni vagy kiterjeszteni más olyan kereskedési rendszerekre vagy végrehajtási helyszínekre, amelyek áraikat referenciaárból származtatják.

(7) A 600/2014/EU rendelet 8. cikke kereskedés előtti átláthatósági követelményeket határoz meg a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások számára a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök tekintetében, a kereskedési rendszertől függetlenül. Az említett követelmények előnyei egyértelműek voltak azon piacműködtetők és befektetési vállalkozások számára, amelyek központi limitáras ajánlati könyvet vagy időszakos aukciós kereskedési rendszert működtetnek, ahol az ajánlatok névtelenek, határozottak és valóban sokoldalúak. Más kereskedési rendszerek, különösen a telefonos kereskedési és a jegyzéskérési kereskedési rendszerek a kérelmezők számára igényre szabott jegyzést biztosítanak, amely más piaci szereplők számára marginális információs értékkel bír. Az ilyen piacműködtetőkre és befektetési vállalkozásokra rótt szabályozási terhek csökkentése és az alkalmazandó mentességek egyszerűsítése érdekében a kötelező érvényű vagy indikatív jegyzések közzétételére vonatkozó követelményt csak a központi limitáras ajánlati könyvekre és az időszakos aukciós kereskedési rendszerekre kell alkalmazni. A kereskedés előtti átláthatóságnak a központi limitáras ajánlati könyvekre és az időszakos aukciós kereskedési rendszerekre történő korlátozása lehetővé tételének érdekében módosítani kell a 600/2014/EU rendelet 9. cikkében említett mentességekre vonatkozó követelményeket. A jegyzéskérési rendszerek és a telefonos kereskedési rendszerek esetében a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend felett rendelkezésre álló mentességet meg kell szüntetni.

(8) Jelenleg a származtatott termékek a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök átláthatósági rendszerének hatálya alá tartoznak, amely a pénzügyi eszközök különböző típusait, egyrészt többnyire értékpapírokat (kötvényeket), másrészt főként szerződéseket (származtatott termékeket) ötvözi magában. A nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök átláthatósága, akárcsak a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöké a "kereskedési helyszínen kereskedett" koncepcióra támaszkodik. Egyes származtatott termékek esetében az említett koncepció a helyettesíthetőségük hiánya és a megfelelő azonosító referenciaadatok hiánya miatt problematikusnak bizonyult. Ezért, a származtatott termékek átláthatósága hatókörének nem a "kereskedési helyszínen kereskedett" koncepcióra, hanem a származtatott termékek előre meghatározott jellemzőire kell támaszkodnia. Az átláthatósági követelményeket a származtatott termékekre arra való tekintet nélkül kell alkalmazni, hogy azokkal helyszínen vagy azon kívül kereskednek-e. Az átláthatósági követelményeket azokra a származtatott termékekre kell alkalmazni, amelyek kellően szabványosítottak ahhoz, hogy a velük kapcsolatban közzétett adatok a szerződő feleken kívüli más piaci szereplők számára is jelentőséggel bírjanak. Ez azt jelenti, hogy minden tőzsdén kereskedett származtatott termékre a továbbiakban is alkalmazni kell az átláthatósági követelményeket. Az egyéb származtatott termékekre akkor alkalmazandók az átláthatósági követelmények, amennyiben azok a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerinti elszámolási kötelezettség (a továbbiakban: elszámolási kötelezettség) hatálya alá tartoznak, amelynek előfeltétele bizonyos fokú szabványosítás, és amennyiben azok központilag elszámoltak. Ez biztosítja azt, hogy az elszámolási kötelezettség szempontjából alkalmatlannak tekintett ügyletekre, például a csoporton belüli ügyletekre ne legyenek alkalmazandók az átláthatósági követelmények. Nevezetesen, az átláthatósági követelmények hatálya alá csak a legstandardizáltabb és likvid pénznem- és futamidő-kombinációval rendelkező származtatott kamatügyletek tartozhatnak. Továbbá, a közelmúlt piaci eseményei megmutatták, hogy a globálisan rendszerszinten jelentős bankokra hivatkozó vagy az ilyen bankokból álló indexre hivatkozó egyes hitel-nemteljesítési csereügyletek átláthatóságának hiánya az ilyen bankok hitelképességére vonatkozó spekulációhoz vezethet. Az ilyen hitel-nemteljesítési csereügyletekre ezért akkor is vonatkoznia kell az átláthatósági követelményeknek, ha azokat központilag számolják el, még akkor is, ha nem vonatkozik rájuk az elszámolási kötelezettség. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy módosítsa az átláthatósági követelmények alá tartozó származtatott termékek meghatározásának feltételeit, amennyiben a piaci fejlemények ezt szükségessé teszik.

(9) A 600/2014/EU rendelet 10. cikke arra vonatkozó követelményeket tartalmaz, hogy a kereskedési helyszíneknek közzé kell tenniük a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökkel folytatott ügyletekkel kapcsolatos információkat, ideértve az árat és a volument is. Az említett rendelet 11. cikke meghatározza, hogy az illetékes hatóságok milyen esetekben engedélyezhetik ezen adatok halasztott közzétételét. Az ilyen halasztott közzététel akkor megengedett, amennyiben az ügylet nagyságrendje meghaladja a nagy nagyságrendi küszöbértéket, és olyan eszközre vonatkozik, amelynek nincs likvid piaca, vagy - amennyiben az ügylet likviditásszolgáltatók részvételével jár - amelynek nagyságrendje meghaladja a pénzügyi eszköz küszöbértékére jellemző nagyságrendet. Az illetékes hatóságok mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a halasztások időtartama és az ügyletekre vonatkozó adatok közül a halasztottan közzéteendők meghatározását illetően. E mérlegelési jogkör eltérő tagállami gyakorlatokhoz vezetett, és a kereskedés utáni átláthatósági rendszer eredménytelen és bonyolult lett. Az átláthatóságnak a befektetők valamennyi típusa tekintetében történő biztosítása érdekében uniós szinten szükséges harmonizálni a halasztás rendszerét, megszüntetni a nemzeti szintű mérlegelési jogkört és megkönnyíteni az adatok összevonását. Helyénvaló ezért a kereskedés utáni átláthatósági követelményeket megerősíteni az illetékes hatóságok mérlegelési jogkörének megszüntetése útján.

(10) A megfelelő szintű átláthatóság biztosítása érdekében a kötvények, strukturált pénzügyi termékek és kibocsátási egységek tekintetében végrehajtott ügyletek árát és volumenét a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében legközelebbi időpontban kell közzétenni. Annak érdekében, hogy az ilyen ügyletek tekintetében a likviditásszolgáltatók ne legyenek indokolatlan kockázatnak kitéve, lehetővé kell tenni az ügyletekre vonatkozó egyes adatok közzétételének halasztását. Az ügyletek azon kategóriáit, amelyek tekintetében a halasztások megengedettek, az ügyletek nagyságrendjének és az érintett pénzügyi eszközök likviditásának figyelembevételével kell meghatározni. A halasztási rendszer pontos részleteit szabályozástechnikai standardok útján kell meghatározni, amelyeket rendszeresen felül kell vizsgálni az alkalmazandó halasztási időtartam fokozatos csökkentése érdekében. A stabilabb átláthatósági rendszer érdekében a kötvények, strukturált pénzügyi termékek és kibocsátási egységek, valamint azok kategóriái tekintetében a likviditás statikus meghatározására van szükség. Az EÉPH által kidolgozott szabályozástechnikai standardtervezeteknek meg kell határozniuk, hogy mely kibocsátási nagyságrendek felelnek meg a kötvények vagy kötvénykategóriák likvid vagy illikvid piacának a lejáratukig, hogy a likvid vagy illikvid kötvény esetében az ügyletek milyen nagyságrendjétől lehet halasztást alkalmazni, és hogy e rendelettel összhangban milyen időtartamú legyen az ilyen halasztás. A fedezett kötvények megfelelő szintű átláthatósága érdekében helyénvaló az ilyen kötvények kibocsátásának nagyságát az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (8) megállapított kritériumokkal összhangban meghatározni. A strukturált pénzügyi termékek és a kibocsátási egységek tekintetében az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a likvid vagy illikvid piaccal rendelkező eszközök vagy eszköz-kategóriák meghatározása céljából. Az EÉPH-nak meg kell határoznia a halasztások alkalmazandó kategóriáit és időtartamát. Helyénvaló, hogy az EÉPH a kötvények, kibocsátási egységek és strukturált pénzügyi termékek likvid és illikvid piacainak meghatározását a kereskedés előtti átláthatósági mentességre is alkalmazza. Nem helyénvaló, hogy az említett meghatározás gyakori értékelésekre támaszkodjon. Az illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy meghosszabbítsák a tagállamuk által kibocsátott állampapírok tekintetében végrehajtott ügyletekre vonatkozó adatok halasztott közzétételére vonatkozó időszakot. Helyénvaló, hogy az ilyen kiterjesztés az Unió egész területén alkalmazandó legyen. A nem a tagállamok által kibocsátott állampapírokkal kapcsolatos ügyletek tekintetében az ilyen kiterjesztésekre vonatkozó határozatokat az EÉPH-nak kell meghoznia.

(11) A származtatott termékek heterogenitásának olyan halasztási rendszert kell eredményeznie, amely elkülönül az egyéb, nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre vonatkozóktól. Míg a halasztások időtartamát szabályozástechnikai standardok útján kell meghatározni az ügylet nagyságrendje és a származtatott termék kategóriájának likviditása alapján, az EÉPH-nak meg kell határoznia, hogy mely eszközök vagy kategóriák likvidek, melyek illikvidek, és hogy milyen ügyleti nagyságrendtől kezdve lehet halasztani az ügyletre vonatkozó adatok közzétételét. Helyénvaló, hogy az EÉPH a likvid és illikvid piacok meghatározását alkalmazza a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alóli mentességre is.

(12) A 600/2014/EU rendelet 13. cikke előírja, hogy a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások a pénzügyi eszközökkel végzett ügyletekre vonatkozó, kereskedés előtti és a kereskedés utáni információkat méltányos üzleti alapon tegyék a nyilvánosság számára elérhetővé, és biztosítsanak megkülönböztetésmentes hozzáférést ezen információkhoz. E cikk célkitűzései azonban nem valósultak meg. A kereskedési helyszínek, APA-k és rendszeres internalizálók által méltányos üzleti alapon nyújtott információk nem teszik lehetővé, hogy a felhasználók megértsék az adatpolitikákat és azt, hogy az adatok ára hogyan kerül meghatározásra. 2021. augusztus 18-án az EÉPH iránymutatásokat adott ki arra vonatkozóan, hogyan kell alkalmazni "a méltányos üzleti alap" koncepcióját. Ezen iránymutatásokat jogi kötelezettségekké kell átalakítani és meg kell erősíteni annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedési helyszínek, APA-k, CTP-k és rendszeres internalizálók ne tudjanak az adatokért az adatok által egyes felhasználók számára képviselt értéknek megfelelően díjat felszámolni. A "méltányos üzleti alap" koncepciójának meghatározásához szükséges adatok nagyfokú részletessége és az alkalmazandó szabályoknak a gyorsan változó adatkörnyezet alapján történő módosításához szükséges rugalmasság miatt az EÉPH-t fel kell hatalmazni arra, hogy olyan szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki, amelyek meghatározzák azt, ahogyan a "méltányos üzleti alap" koncepcióját alkalmazni kell, tovább erősítve ezáltal a 600/2014/EU rendelet 13. cikkének harmonizált és következetes alkalmazását. Ezen túlmenően, az EÉPH-nak nyomon kell követnie és értékelnie kell az adatpolitikák és az ármeghatározás piaci alakulását. Az EÉPH-nak értékelése alapján napra késszé kell tennie az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

(13) Az árképzési folyamat megerősítése, valamint a kereskedési helyszínek és a rendszeres internalizálók közötti egyenlő versenyfeltételek fenntartása érdekében a 600/2014/EU rendelet 14. cikke előírja, hogy a rendszeres internalizálók a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök esetében tegyék közzé valamennyi jegyzésüket, amennyiben e rendszeres internalizálók a szokásos piaci nagyságrendet meg nem haladó nagyságrendben kereskednek. A rendszeres internalizálók, amennyiben a szokásos piaci nagyságrend legalább 10 %-át jegyzik, szabadon dönthetnek jegyzéseik nagyságrendjéről. E lehetőség a rendszeres internalizálók által a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök tekintetében biztosított kereskedés előtti átláthatóság nagyon alacsony szintjeihez vezetett, és akadályozta az egyenlő versenyfeltételek megteremtését. Ezért meg kell követelni, hogy a rendszeres internalizálók egy, szabályozástechnikai standardok útján meghatározandó minimális jegyzési nagyságrend alapján közzétegyék a kötelező érvényű jegyzéseket. E szabályozástechnikai standardok kidolgozásakor az EÉPH-nak helyénvaló figyelembe vennie a következő célkitűzéseket: a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök kereskedés előtti átláthatóságának növelése a végső befektetők javára; egyenlő versenyfeltételek fenntartása a kereskedési helyszínek és a rendszeres internalizálók között; a végső befektetők számára a kereskedési opciók megfelelő választékának biztosítása; és annak biztosítása, hogy az uniós kereskedelmi környezet mind belföldön, mind nemzetközi szinten vonzó és versenyképes maradjon. A rendszeres internalizálók versenyképességének növelése érdekében lehetővé kell tenni számukra, hogy bármilyen méretű megbízásokat középértéken párosítsanak.

(14) A 600/2014/EU rendelet 18. és 19. cikke kereskedés előtti átláthatósági követelményeket állapít meg a rendszeres internalizálók számára a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök tekintetében, amikor ügyfeleiknek kötelező érvényű vagy indikatív jegyzéseket nyújtanak. E jegyzések egyéni ügyfelekre szabottak, más ügyfelek számára marginális információs értékkel bírnak. Ezért, az említett követelményeket meg kell szüntetni. Mindazonáltal a rendszeres internalizálók önkéntes alapon eleget tehetnek a kereskedés előtti átláthatósági követelményeknek, például lakossági ügyfeleik igényeinek kielégítése érdekében.

(15) A jelenlegi jogi keretrendszerben, ha az ügylet feleinek egyike rendszeres internalizáló, a rendszeres internalizáló köteles jelenteni a kereskedést egy APA-nak, míg a másik szerződő fél nem köteles ezt megtenni. Ez számos befektetési vállalkozást a rendszeres internalizáló státuszának választására késztetett, különösen abból a célból, hogy ügyfeleik tekintetében jelentsék a kereskedéseket, amíg nem saját számlára kereskednek rendszeres alapon, ami aránytalan követelményeket támasztott az ilyen befektetési vállalkozásokkal szemben. Ezért helyénvaló bevezetni a kijelölt közzétételi szervezet státuszát, hogy a befektetési vállalkozás úgy felelhessen az ügylet APA-n keresztül történő közzétételéért, hogy közben nem szükséges a rendszeres internalizáló státuszát választania. Továbbá, az illetékes hatóságoknak - az említett befektetési vállalkozások kérésével összhangban - biztosítaniuk kell a befektetési vállalkozások számára a pénzügyi eszközök meghatározott kategóriái tekintetében a kijelölt közzétételi szervezet státuszát, és az ilyen kéréseket közölniük kell az EÉPH-val. Az EÉPH-nak nyilvános nyilvántartást kell vezetnie az ilyen kijelölt közzétételi szervezetekről pénzügyieszköz-kategóriánként, annak érdekében, hogy a piaci szereplők azonosítani tudják azokat.

(16) A piaci szereplőknek piaci alapadatokra van szükségük ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntéseket tudjanak hozni. Jelenleg az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozó adatoknak a közvetlenül az adatközlőktől való beszerzéséhez a CTP-knek külön engedélyező megállapodást kell kötniük ilyen adatközlőkkel. E folyamat nehézkes, költséges és időigényes. Ez volt az egyik akadálya annak, hogy bármely eszközkategóriában kialakulhassanak a CTP-k. Ezen akadályt fel kell számolni, hogy a CTP-k hozzájuthassanak az adatokhoz és leküzdhessék az engedélyezési nehézségeket. Az adatközlőktől meg kell követelni azt, hogy adataikat benyújtsák a CTP-knek és azt, hogy ezt kiváló minőségű adatokat biztosító standardokat tiszteletben tartó, harmonizált sablonok alkalmazásával tegyék. Az adatközlőknek szabályozási adatokat is rendelkezésre kell bocsátaniuk azért, hogy folyamatosan tájékoztassák a befektetőket a megbízásokat párosító rendszer státuszáról, például piaci leállás esetén, valamint a pénzügyi eszköz státuszáról, például felfüggesztés vagy a kereskedés leállítása esetén. Csak az EÉPH által kijelölt és engedélyezett CTP-k gyűjthetnek - a kötelező adatközlési szabálynak megfelelően - adatokat az egyes adatközlőktől. Azért, hogy az adatok hasznosak legyenek a befektetők számára, az adatközlőktől meg kell követelni, hogy az adatokat a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében legközelebbi időpontban továbbítsák a CTP-knek.

(17) A 600/2014/EU rendelet II. és III. címe előírja a kereskedési helyszínek, APA-k, befektetési vállalkozások és rendszeres internalizálók számára, hogy tegyék közzé a pénzügyi eszközökre vonatkozó kereskedés előtti adatokat, ideértve a vételi és eladási árakat, valamint az ügyletekre vonatkozó kereskedés utáni adatokat, ideértve azt az árat és volument, amelyen az adott eszközre az ügyletet megkötötték. A piaci szereplők nem kötelesek felhasználni a CTP által szolgáltatott piaci alapadatokat. A kereskedési helyszínek, APA-k, befektetési vállalkozások és rendszeres internalizálók számára előírt, a kereskedés előtti és kereskedés utáni adatok közzétételére vonatkozó követelményt ezért továbbra is alkalmazni kell azért, hogy a piaci szereplők hozzáférhessenek az ilyen adatokhoz. Az adatközlőkre nehezedő indokolatlan terhek elkerülése érdekében azonban helyénvaló - amennyire csak lehetséges - összehangolni az adatközlőkkel szembeni, adatközzétételre vonatkozó követelményt és a CTP-k részére történő adatközlés követelményét.

(18) A kis szabályozott piacok és a kkv-tőkefinanszírozási piacok olyan kereskedési helyszínek, amelyek olyan kibocsátók részvényeit vezetik be, amelyek esetében a másodlagos piacon folytatott kereskedés általában kevésbé likvid, mint a nagyobb szabályozott piacokra bevezetett részvényekkel folytatott kereskedés. Az összesítettadat-szolgáltatás által a kis kereskedési helyszínekre esetlegesen gyakorolt negatív hatás elkerülése érdekében - bár az összesítettadat-szolgáltatásba való bevonásuk kedvező hatással lehet életképességükre és az említett helyszíneken kereskedett értékpapírok likviditására - létre kell hozni egy részvételi mechanizmust. E részvételi mechanizmust a kkv-tőkefinanszírozási piacokat működtető befektetési vállalkozásokra és azokra a piacműködtetőkre kell alkalmazni, amelyek éves részvénykereskedési volumene az Unió éves részvénykereskedési volumenének legfeljebb 1%-át teszi ki. Az 1%-os küszöbértéket két alternatív feltételnek kell kiegészítenie: a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető nem része az 1%-os küszöbértéket meghaladó, valamely befektetési vállalkozást vagy piacműködtetőt magában foglaló vagy ilyenek valamelyikével szoros kapcsolatban álló csoportnak, vagy pedig a kereskedés koncentrációja nagyon magas az említett befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett helyszínen, azaz a teljes éves részvénykereskedési volumen 85%-ával kereskednek azon a kereskedési helyszínen, ahol azokat eredetileg kereskedésre bevezették. Csak néhány kereskedési helyszín felel meg e kritériumoknak, és ezért az Unióban folytatott kereskedésnek csak kis százalékától nem kellene megkövetelni a CTP részére történő adattovábbítást. Mindazonáltal az említett kritériumoknak megfelelő befektetési vállalkozásoknak és piacműködtetőknek lehetőségük lenne arra, hogy részt vegyenek, és az erről szóló döntésükről értesíteniük kell a CTP-t és az EÉPH-t. Egy ilyen döntés visszavonhatatlan lenne, és az összes adat - mind a részvények, mind a tőzsdén kereskedett alapok vonatkozásában - az összesítettadat-szolgáltatás részét képezné később.

(19) Az adatok változó minősége miatt a piaci szereplők számára nehéz az ilyen adatokat összehasonlítani, ami az adatösszevonást megfosztja hozzáadott értéke nagy részétől. A 600/2014/EU rendelet II. és III. címében meghatározott átláthatósági rendszer megfelelő működése, valamint az adatoknak a CTP-k általi összevonása szempontjából rendkívül fontos, hogy a CTP-knek továbbított adatok kiváló minőségűek legyenek. Ezért helyénvaló előírni, hogy az említett adatok mind tartalmi, mind pedig formai szempontból kiváló minőségű adatokat biztosító standardoknak feleljenek meg. Azért, hogy a változó piaci gyakorlatok és ismeretek figyelembe vehetők legyenek, lehetővé kell tenni az adatok tartalmának és formátumának rövid időn belül történő megváltoztatását. Ezért az adatok minőségére és tartalmára vonatkozó követelményeket szükség esetén szabályozástechnikai standardok útján kell meghatározni, és az említett követelményeknek figyelembe kell venniük az ágazatban uralkodó szabványokat és gyakorlatokat, a nemzetközi fejleményeket és az uniós vagy nemzetközi szinten elfogadott standardokat, valamint a Bizottság által létrehozott és az adatok minőségével és tartalmával, valamint a továbbítási protokoll minőségével kapcsolatban tanácsot adni hivatott, elkötelezett, érdekelt felekből álló szakértői csoport tanácsát. Az EÉPH-t szorosan be kell vonni az érdekelt felekből álló szakértői csoport munkájába.

(20) A jelentendő események jobb nyomon követése érdekében a 2014/65/EU irányelv harmonizálta a kereskedési helyszínek és azok tagjai számára az üzleti órák összehangolását. Azt biztosítandó, hogy az adatok összevonásával összefüggésben a különböző szervezetek által jelentett időbélyegzőket érdemben össze lehessen hasonlítani, az üzleti órák összehangolásának harmonizálására vonatkozó követelményeket helyénvaló kijelölt közzétételi szervezetekre, APA-kra és CTP-kre kiterjeszteni. Az összehangolt üzleti órák alkalmazására vonatkozó követelmények meghatározásához megkívánt technikai szakértelem szintje miatt az EÉPH-t fel kell hatalmazni arra, hogy szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki azon pontossági szint meghatározása céljából, amelynek megfelelően az üzleti órákat össze kell hangolni.

(21) A 600/2014/EU rendelet 23. cikke előírja, hogy a részvényekkel folytatott kereskedés nagyobb részére kereskedési helyszíneken vagy rendszeres internalizálókon kerüljön sor (a továbbiakban: "részvénykereskedési kötelezettség"). Ez a követelmény nem vonatkozik az olyan részvényügyletekre, amelyek nem szisztematikus, ad hoc, rendszertelen és nem gyakori jellegűek. Jelenleg nem kellően világos, hogy ez a mentesség mikor alkalmazandó. Az EÉPH ezért tisztázta a hatályát a részvények között, a nemzetközi értékpapír-azonosító számuk (ISIN) alapján történő különbségtétel révén. E különbségtétel szerint csak az európai gazdasági térségbeli ISIN-nel rendelkező, kereskedési helyszínen kereskedett részvények tartoznak a részvénykereskedési kötelezettség hatálya alá. E megközelítés egyértelmű helyzetet teremt a részvényekkel kereskedő piaci szereplők számára. Az EÉPH jelenlegi gyakorlatát ezért bele kell foglalni a 600/2014/EU rendeletbe, ezzel egyidejűleg azonban meg kell szüntetni a nem szisztematikus, ad hoc, rendszertelen és nem gyakori jellegű részvényügyletekre vonatkozó mentességet.

(22) A pénzügyi piacokon történő jelentéstétel - különösen az ügyletjelentés - már nagymértékben automatizált, és az adatok meglehetősen szabványosítottak. A keretrendszerek közötti egyes következetlenségeket a 648/2012/EU rendelet, az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) és a Bizottság Célravezető és hatásos szabályozás programja (REFIT) már orvosolta. Az EÉPH felhatalmazásait össze kell hangolni annak érdekében, hogy az EÉPH feladata legyen a szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása, és a nagyobb következetesség biztosítása az említett rendeletek és a 600/2014/EU rendelet keretrendszerei között az ügyletjelentésben. Ez javítani fog az ügyletekre vonatkozó adatok minőségén és el fogja kerülni a szükségtelen többletköltségeket az ágazat számára. Ezen túlmenően az ügyletjelentésnek lehetővé kell tennie az ügyletekre vonatkozó adatok széles körű cseréjét az illetékes hatóságok között annak érdekében, hogy megfelelően tükrözze az utóbbiak változófélben lévő felügyeleti igényeit a legfrissebb piaci fejlemények és a potenciális kapcsolódó kockázatok nyomon követésére.

(23) Jelenleg a befektetési vállalkozások kötelesek jelenteni illetékes hatóságaiknak az olyan pénzügyi eszközökben folytatott ügyleteiket, amelyekkel valamely kereskedési helyszínen kereskednek, vagy amennyiben az alapul szolgáló eszközzel kereskedési helyszínen kereskednek, vagy ha az alapul szolgáló eszköz olyan pénzügyi eszközöket tartalmazó kosár vagy index, amelyekkel valamely kereskedési helyszínen kereskednek, függetlenül attól, hogy az ügyletet a helyszínen vagy azon kívül hajtják-e végre. A "kereskedési helyszínen kereskedett" koncepció problematikusnak bizonyult a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében az ügyletjelentés alkalmazása tekintetében, ugyanezen okból bizonyult problematikusnak az átláthatósági követelmények alkalmazása tekintetében is. Ezért a származtatott termékekre vonatkozó ügyletjelentés új hatálya egyértelművé teszi, hogy a helyszínen végrehajtott, tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket jelenteni kell, és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatban a helyszínen kívül végrehajtott ügyleteket csak akkor kell jelenteni, ha azok átláthatósági követelmények hatálya alá tartoznak, vagy ha az alapul szolgáló eszközzel kereskedési helyszínen kereskednek, vagy az alapul szolgáló eszköz olyan pénzügyi eszközökből álló index vagy kosár, amelyekkel kereskedési helyszínen kereskednek.

(24) A kereskedési helyszíneket kötelezni kell arra, hogy átláthatósági célokra azonosító referenciaadatokat, ideértve a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek azonosítóit, bocsássanak az EÉPH rendelkezésére. A származtatott termékekhez jelenleg használt azonosító, nevezetesen az ISIN nehézkesnek és hatástalannak bizonyult a nyilvános átláthatóság szempontjából, és e helyzetet egy globálisan megállapodott egyedi termékazonosítón, mint például az ISO 4914 szabvány szerinti egyedi termékazonosítón (UPI) alapuló azonosító referenciaadatok felhasználásával kellene orvosolni. Az UPI-t a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek azonosítására szolgáló eszközként fejlesztették ki azzal a szándékkal, hogy fokozott átláthatóságot és adatösszesítést vigyenek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek globális piacaira. Lehetséges azonban, hogy az említett egyedi azonosító nem elegendő, és azt további azonosító adatokkal kell kiegészíteni. Ezért a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meg kell határoznia a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében használandó azonosító referenciaadatokat, ideértve az egyedi azonosítót és bármely más releváns azonosító referenciaadatot is. A 600/2014/EU rendelet szerinti ügyletjelentés céljára használandó azonosítóra vonatkozóan a Bizottságnak kell meg határoznia a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek legmegfelelőbb azonosítóit, amelyek eltérhetnek az átláthatósági követelmények tekintetében meghatározott azonosítótól, figyelembe véve e követelmények eltérő céljait, különösen a piaci visszaélések illetékes hatóságok általi felügyelete tekintetében.

(25) A CTP-k közötti verseny biztosítja, hogy az összesítettadat-szolgáltatás a leghatékonyabb módon és a felhasználók számára a legjobb feltételek mellett valósuljon meg. Eddig azonban egyetlen szervezet sem kérelmezte a CTP-ként való működés engedélyezését. Helyénvaló ezért felhatalmazni az EÉPH-t arra, hogy időszakonként szervezzen versenyeztetésen alapuló kiválasztási eljárást egyetlen olyan szervezet kiválasztására, amely az egyes meghatározott eszközkategóriákra vonatkozóan korlátozott időtartamra biztosítani képes az összesítettadat-szolgáltatást. Az EÉPH-nak először a kötvények tekintetében kell megindítania az összesítettadat-szolgáltatásra vonatkozó kiválasztási eljárást. Az említett kiválasztási eljárás megindításától számított hat hónapon belül az EÉPH-nak meg kell indítania a részvények és tőzsdén kereskedett alapok tekintetében a CTP kiválasztására irányuló eljárást. Végül az EÉPH-nak a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek megfelelő azonosítóját átláthatósági célokból meghatározó felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazásának kezdőnapjától számított három hónapon belül, de legkorábban a részvények és tőzsdén kereskedett alapok tekintetében a CTP kiválasztására irányuló eljárás megindításától számított hat hónappal meg kell indítania a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a CTP kiválasztására irányuló eljárást.

(26) A kiválasztási eljárás célja az, hogy öt éves időtartamra odaítélje az összesítettadat-szolgáltatás működtetésének jogát. A kiválasztási eljárás a (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) megállapított szabályok hatálya alá tartozik. Az EÉPH-nak a jelöltet minden kategória esetében az összesítettadat-szolgáltatás működtetésére való technikai képességei alapján kell kiválasztania, ideértve az üzletmenet folytonosságának és rezilienciájának biztosítására való képességét, valamint a modern interfésztechnológiák használatára való képességét, irányítási és döntéshozatali folyamatainak szervezését, az adatminőség biztosítására szolgáló módszereit, az összesítettadat-szolgáltatás kifejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges költségeket, a felhasználók által a piaci alapadatok és a szabályozási adatok fogadása érdekében beszerzendő licencek egyszerűségét, ideértve a felhasználás különböző eseteire vagy a különböző felhasználókra vonatkozó engedélyezési típusok számát, a felhasználóknak felszámított díjak mértékét és az energiafogyasztás mérséklésére szolgáló eljárásaikat. Kifejezetten a kötvényekre vonatkozó CTP esetében az EÉPH-nak a CTP kiválasztásakor figyelembe kell vennie a bevételek újraelosztására vonatkozó, tisztességes és méltányos intézkedések meglétét. Helyénvaló, hogy az ilyen intézkedések elismerjék a kis kereskedési helyszínek abbéli szerepét, hogy a vállalkozásoknak lehetőségük legyen adósságot kibocsátani azért, hogy tevékenységeiket finanszírozzák. Részvények és tőzsdén kereskedett alapok esetében a CTP-knek a legjobb európai vételi és eladási ajánlatot kell megjeleníteniük, a helyszín piacazonosító kódjának terjesztése nélkül. A Bizottságnak 2026. június 30-ig értékelnie kell a kereskedés előtti információk e szintjét az uniós piacok működése és versenyképessége szempontjából, és adott esetben az említett értékelést az összesítettadat-szolgáltatás kialakítására vonatkozó jogalkotási javaslattal kell kísérnie.

(27) A kiválasztott kérelmezőnek indokolatlan késedelem nélkül engedélyezés iránt kell folyamodnia az EÉPH-hoz. Az ilyen kérelemtől számított 20 munkanapon belül az EÉPH értékeli, hogy a kérelem teljes körű-e, és erről megfelelően értesíti a kérelmezőt. Az EÉPH-nak a teljes körű kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül indokolással ellátott határozatot kell elfogadnia az engedély megadásáról vagy elutasításáról. Az EÉPH-nak az említett, indokolással ellátott határozatot az arra vonatkozó értékelésére kell alapoznia, hogy a kérelmező ésszerű időn belül képes-e valamennyi követelménynek megfelelve összesítettadat-szolgáltatást működtetni. Az EÉPH indokolással ellátott határozatában meg kell határozni az összesítettadat-szolgáltatás kérelmező általi működtetésére alkalmazandó feltételeket, különösen a felhasználóknak felszámított díjak mértékét. A működtetés szabályos megkezdésének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni az EÉPH számára, hogy az engedély megadását követően észszerű időt biztosítson a kérelmezőnek az összesítettadat-szolgáltatás kialakításának befejezésére.

(28) Az e rendeletre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálatban bemutatott adatok alapján az összesítettadat-szolgáltatás vonatkozásában a várható bevételtermelés valószínűleg az összesítettadat-szolgáltatás pontos jellemzőitől függően változik majd. A CTP-k nem akadályozhatók abban, hogy az életképes üzleti modell fenntartásához észszerű árrésre tegyenek szert. Az adatokat kutatási célokra felhasználó tudományos szakemberek és civil társadalmi szervezetek, az adatokat a szabályozási és felügyeleti hatáskörök gyakorlására felhasználó illetékes hatóságok és a lakossági befektetők díjmentes hozzáféréssel kell rendelkezzenek a piaci alapadatokhoz és a szabályozási adatokhoz. A CTP-nek gondoskodnia kell arról, hogy a lakossági befektetők rendelkezésére bocsátott információk könnyen hozzáférhetők legyenek és felhasználóbarát és ember által olvasható formátumban jelenjenek meg.

(29) A részvényekkel való kereskedést a kereskedés előtti átlátható ajánlati könyv útján megkönnyítő kereskedési helyszínek az árképzési folyamatban kulcsszerepet játszanak. Ez különösen igaz a kis szabályozott piacokra és a kkv-tőkefinanszírozási piacokra, nevezetesen azokra, amelyek éves részvénykereskedési volumene az éves uniós részvénykereskedési volumen legfeljebb 1%-át teszi ki (a továbbiakban: kis kereskedési helyszínek), amelyek általában az általuk kereskedésre kínált értékpapírok fő likviditási központjai. A kis kereskedési helyszínek által az összesítettadat-szolgáltatáshoz közölt adatok ezért meghatározóbb szerepet játszanak a kis kereskedési helyszíneken piacra bevezetett részvények árképzésében. Annak ellenére, hogy egyes adatközlőknek lehetőségük van nem hozzájárulni az összesítettadat-szolgáltatáshoz, a kis kereskedési helyszínek abban való segítése érdekében, hogy helyi portfólióikat fenntartsák, valamint a gazdag és élénk ökoszisztémának a tőkepiaci unió célkitűzéseivel összhangban történő megóvása érdekében helyénvaló kedvezményes elbánásban részesíteni azokat az adatközlőket, amelyek úgy döntenek, hogy a részvényekre és a tőzsdén kereskedett alapokra vonatkozó összesítettadat-szolgáltatásból származó bevételek újraelosztása tekintetében részt vesznek az összesítettadat-szolgáltatásban.

(30) A részvényekre és tőzsdén kereskedett alapokra vonatkozó CTP-nek egy három kritériumon alapuló újraelosztási rendszerrel összhangban kell újraelosztania egyes kereskedési helyszínek között az összesítettadat-szolgáltatás által generált bevételének egy részét. E kritériumok súlyozását szabályozástechnikai standardok útján kell meghatározni. A kis kereskedési helyszínek arra való ösztönzése érdekében, hogy a részvényekre és tőzsdén kereskedett alapokra vonatkozóan az összesítettadat-szolgáltató felé történő kötelező adatközlésben való részvétel mellett döntsenek, a legnagyobb súlyozást a kis kereskedési helyszínek teljes éves kereskedési volumenére kell alkalmazni. A második legmagasabb súlyozással azokat az adatközlőket kell díjazni, amelyek 2019. március 27-én vagy azt követően a részvények vagy tőzsdén kereskedett alapok piacra történő kezdeti bevezetését biztosították. Figyelembe véve a kis kereskedési helyszíneken történő jegyzések korlátozott számát, a CTP-nek az ilyen helyszínek teljes éves kereskedési volumenére vonatkozóan kell a releváns súlyozást alkalmaznia, míg más helyszínekre vonatkozóan a CTP-nek a 2019. március 27-én vagy azt követően eredetileg bevezetett részvényekhez és tőzsdén kereskedett alapokhoz tartozó kereskedési volumenre kell alkalmaznia. A három kritérium közül a legalacsonyabb súlyozásnak a kereskedés előtti átláthatóságot biztosító kereskedési rendszerben folytatott és a kereskedés előtti átláthatóság alóli mentesség alá nem tartozó megbízásokból eredő kereskedést kell díjaznia.

(31) Az összesítettadat-szolgáltatás hatékonysága az adatközlők által az ahhoz továbbított adatok minőségétől függ. A magas adatminőségi szint biztosítása érdekében az EÉPH-nak meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek mellett a CTP ideiglenesen felfüggesztheti a bevételek újraelosztását abban az esetben, ha a CTP bizonyítja, hogy az adatközlő súlyosan és ismételten megsértette az e rendeletben meghatározott adatkövetelményeket. Amennyiben megállapítást nyer, hogy az említett adatközlő megfelelt az említett adatkövetelményeknek, az adatközlőnek meg kell kapnia a bevétel azon részét, amelyre jogosult volt, a kamatokkal együtt.

(32) A piaci szereplőknek az összesítettadat-szolgáltatásban fennálló folyamatos bizalma megőrzése érdekében, a CTP-eknek időszakosan jelentéseket kell közzétenniük az e rendelet szerinti kötelezettségeiknek való megfelelésről, nevezetesen az adatminőségre és az adatrendszerekre vonatkozó teljesítménystatisztikákról, valamint váratlan eseményekről szóló jelentéseket. Az említett jelentések erősen technikai jellege miatt, a jelentéstételi kötelezettség tartalmát, időzítését, formátumát és terminológiáját szabályozástechnikai standardok révén kell meghatározni.

(33) Jelenleg valamennyi kereskedési helyszínre, APA-ra és CTP-re vonatkozik az a követelmény, hogy a kereskedési jelentéseket 15 perc elteltével díjmentesen kell rendelkezésre bocsátani. A CTP-k esetében e követelmény akadályozza a potenciális CTP üzleti életképességét, mivel egyes potenciális ügyfelek inkább megvárják a díjmentes piaci alapadatokat, mint hogy összesítettadat-szolgáltatás felhasználóivá váljanak. Ez különösen igaz a kötvényekre és tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyekkel általában nem kereskednek gyakran, és amelyek esetében az adatok gyakran 15 perc elteltével is őrzik értékük túlnyomó részét. Ezért, míg a kereskedési helyszínek és az APA-k esetében továbbra is fenn kell tartani azt a követelményt, hogy a kereskedési jelentéseket 15 perc elteltével díjmentesen kell szolgáltatni, a CTP-k esetében üzleti életképességük biztosítása érdekében ettől el kell tekinteni.

(34) A 600/2014/EU rendelet 28. cikke előírja, hogy az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kereskedési helyszíneken kell kereskedni (a továbbiakban: származtatott-termék-kereskedési kötelezettség). Az (EU) 2019/834 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosította a 648/2012/EU rendeletet (11) azért, hogy csökkentse az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó jogalanyok körét. Az elszámolási kötelezettség és a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség közötti szoros kapcsolódásra tekintettel, valamint a nagyobb mértékű jogi koherencia biztosítása és a jogi keret egyszerűsítése érdekében szükséges és helyénvaló a származtatott-termék-kereskedési kötelezettséget a származtatott termékekre vonatkozó elszámolási kötelezettséghez újra hozzáigazítani. E hozzáigazítás nélkül egyes kisebb pénzügyi szerződő feleket és nem pénzügyi szerződő feleket az elszámolási kötelezettség már nem, de a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség továbbra is terhelne.

(35) A kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatások a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a kockázatkezelés alapvető eszközei. A kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások olyan technikai ügyletekre támaszkodnak, amelyek előre egyeztetettek, árat nem képeznek és a piaci kockázat szempontjából semlegesek, valamint amelyek a portfóliók mindegyikében csökkentik a kockázatot. A portfóliótömörítési szolgáltatások, amelyek jelenleg mentesülnek a megbízásoknak a 2014/65/EU irányelv 27. cikkében meghatározott, az ügyfél számára legkedvezőbb feltételek melletti teljesítésére vonatkozó kötelezettség alól (a továbbiakban: legjobb végrehajtás) és az átláthatósági követelmények alól, a kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatások alkategóriáját képezik. Technikai és árat nem képző jellegükre tekintettel a kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások eredményeként létrejött és létrehozott, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek nem szabad, hogy azok a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozzanak. Azt a tényt figyelembe véve, hogy a kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nem teszik lehetővé több harmadik fél pénzügyi eszközökre irányuló vételi és eladási szándékának összehozását, azok nem tekinthetők multilaterális rendszer működtetőinek. Hasonlóképpen kell mentesíteni őket a kereskedés előtti és utáni átláthatósági, valamint a legjobb végrehajtás ellenőrzésének követelmények alól. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározza azt, hogy a 600/2014/EU rendelet alkalmazása tekintetében mi minősül kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatásnak, valamint a nyilvántartandó ügyletek részleteit.

(36) A 648/2012/EU rendelet 6a. cikke rendelkezik az elszámolási kötelezettség ideiglenes felfüggesztésére szolgáló mechanizmusról arra az esetre, ha már nem teljesülnek azok a kritériumok, amelyek alapján a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek meghatározott kategóriáit az elszámolási kötelezettség hatálya alá vonták, vagy ha ilyen felfüggesztést tekintenek szükségesnek az Unió pénzügyi stabilitására nézve komoly fenyegetettség elkerüléséhez. Az ilyen felfüggesztés azonban megakadályozhatja, hogy a szerződő felek teljesíteni tudják a származtatott-termék-kereskedési kötelezettségüket, mivel az elszámolási kötelezettség a kereskedési kötelezettség előfeltétele. Ezért meg kell állapítani, hogy amennyiben az elszámolási kötelezettség felfüggesztése a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség kritériumainak lényeges megváltozásához vezetne, lehetővé kell tenni a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség egyidejű felfüggesztését a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ugyanazon kategóriái tekintetében, amelyekre az elszámolási kötelezettség felfüggesztése vonatkozik. Az EÉPH számára lehetővé kell tenni, hogy kérje a Bizottságot a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség felfüggesztésére, amennyiben ilyen felfüggesztés szükséges a likviditásra gyakorolt kedvezőtlen hatások vagy a pénzügyi stabilitásra nézve komoly fenyegetettség elkerülése vagy kezelése, valamint az uniós pénzügyi piacok szabályos működésének biztosítása érdekében.

(37) Eseti felfüggesztési mechanizmusra van szükség annak biztosítására, hogy a Bizottság képes legyen gyorsan reagálni a piaci feltételek olyan jelentős változásaira, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a származtatott termékek kereskedésére és az ilyen kereskedésben részt vevő szerződő felekre. Amennyiben ilyen piaci változások következnek be, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy valamely tagállam illetékes hatóságának kérésére az elszámolási kötelezettség bárminemű felfüggesztésétől függetlenül felfüggessze a származtatott-termék-kereskedési kötelezettséget. A származtatott-termék-kereskedési kötelezettség ilyen felfüggesztését arra az esetre kell lehetővé tenni, amennyiben egy EGT-beli befektetési vállalkozásnak az EGT-n kívüli szerződő féllel folytatott tevékenységeit indokolatlanul érinti a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség hatálya, és amennyiben a befektetési vállalkozás a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott termékek kategóriájában árjegyzőként jár el. Az egymást átfedő származtatott-termék-kereskedési kötelezettségek kérdése különösen égető abban az esetben, ha a kereskedésre olyan harmadik ország joghatósága alá tartozó szerződő felekkel kerül sor, amely a saját, származtatott-termék-kereskedési kötelezettségeit alkalmazza. Az említett felfüggesztés azt is elősegítené, hogy az EGT-beli pénzügyi szerződő felek versenyképesek maradjanak a globális piacokon. A származtatott-termék-kereskedési kötelezettség felfüggesztéséről való döntés során a Bizottságnak figyelembe kell vennie az ilyen felfüggesztésnek az elszámolási kötelezettségre gyakorolt hatását.

(38) A tőzsdén kereskedett származtatott termékekhez való megkülönböztetésmentes hozzáférésre vonatkozó rendelkezések csökkenthetik az új termékekbe való beruházás vonzerejét, mivel a versenytársak előzetes befektetés nélkül is szert tehetnek hozzáférésre. A 600/2014/EU rendelet 35. és 36. cikkében, a tőzsdén kereskedett származtatott termékekre vonatkozóan meghatározott megkülönböztetésmentes hozzáférési rendszer alkalmazása korlátozhatja tehát az ilyen termékekbe való beruházást azáltal, hogy felszámolja a szabályozott piacok számára az arra való ösztönzőket, hogy új, tőzsdén kereskedett származtatott termékeket hozzanak létre. Ezért tehát úgy kell rendelkezni, hogy az említett rendszer a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében nem alkalmazandó az érintett központi szerződő felekre (CCP) vagy az érintett kereskedési helyszínre, ezáltal előmozdítva az Unióban az innovációt és a tőzsdén kereskedett származtatott termékek kifejlesztését.

(39) A pénzügyi közvetítőknek törekedniük kell arra, hogy az ügyfeleik nevében végrehajtott ügyletek esetében a lehető legjobb árat és a lehető legmagasabb teljesítési valószínűséget érjék el. E célból, a pénzügyi közvetítőknek kizárólag az ügyfeleik számára legjobb végrehajtás megvalósításának szem előtt tartásával kell kiválasztaniuk az ügyfeleik ügyleteinek végrehajtására szolgáló kereskedési helyszínt vagy szerződő felet. Nem egyeztethető össze a legjobb végrehajtás elvével, ha a pénzügyi közvetítő, amikor lakossági ügyfelei vagy a 2014/65/EU irányelvben említett szakmai ügyfelekre vonatkozó rendszerben való részvételt választó ügyfelei nevében jár el, ezen ügyfelektől származó megbízások egy meghatározott végrehajtási helyszínen történő végrehajtásáért vagy ezen ügyfelek megbízásainak egy meghatározott végrehajtási helyszínen való végrehajtása céljából történő továbbításáért díjban, jutalékban vagy nem pénzbeli juttatásban részesül bármely harmadik féltől. A befektetési vállalkozások számára ezért meg kell tiltani, hogy ilyen kifizetésben részesüljenek. Erre a tilalomra az illetékes hatóságok által, a 2014/65/EU irányelv 27. cikkében, a legjobb végrehajtásra vonatkozóan meghatározott követelmények alkalmazása és felügyelete terén Unió-szerte megvalósított széttartó gyakorlatokra tekintettel van szükség. Lehetővé kell tenni azon tagállam számára, amelyben a befektetési vállalkozások 2024. március 28. előtt ilyen tevékenységet folytattak, hogy 2026. június 30-ig mentesíthesse a joghatósága alá tartozó befektetési vállalkozásokat az említett tilalom alól, amennyiben az említett befektetési vállalkozások ilyen szolgáltatásokat nyújtanak az említett tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfeleknek.

(40) A pénzügyi piacok fejleményeihez való alkalmazkodáshoz szükséges rugalmasság biztosítása és a 600/2014/EU rendelet egyes technikai elemeinek meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: a volumenkorlát küszöbértékének kiigazítása; az átláthatósági követelmények hatálya alá tartozó, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek meghatározására vonatkozó feltételek módosítása; a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében használandó azonosító referenciaadatok meghatározása; annak meghatározása, hogy a 600/2014/EU rendelet alkalmazásában mi minősül kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatásnak, valamint a kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozások és piacműködtetők által nyilvántartandó ügyletek részleteinek meghatározása; továbbá az ügyletek jelentésére vonatkozó kötelezettség kiterjesztése azokra az ABAK-okra és alapkezelő társaságokra, amelyek befektetési szolgáltatásokat és tevékenységeket végeznek, és amelyek pénzügyi eszközökkel hajtanak végre ügyleteket. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (12) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(41) A 600/2014/EU rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség felfüggesztése tekintetében, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően kell gyakorolni.

(42) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EÉPH által kidolgozott szabályozástechnikai standardokat fogadjon el a következők tekintetében: a központi limitáras ajánlati könyvek és az időszakos aukciós kereskedési rendszerek jellemzői; a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökkel folytatott ügyletekre vonatkozó halasztási rendszer pontos jellemzői; ésszerű üzleti alapon történő információszolgáltatás; a rendszeres internalizálókra vonatkozó, kereskedés előtti átláthatósági kötelezettségek alkalmazásának küszöbértéke és a rendszeres internalizálók minimális jegyzési nagyságrendje; az adattovábbítási protokoll minősége, a hibás kereskedési jelentéstétel kezelésére irányuló intézkedések és az adatminőséggel kapcsolatos végrehajtási standardok, ideértve az adatközlők és a CTP közötti együttműködésre vonatkozó mechanizmusokat, valamint szükség esetén az összesítettadat-szolgáltatás működtetéséhez szükséges adatok minősége és tartalma; az a pontossági szint, amelynek megfelelően a kereskedési helyszínek, a rendszeres internalizálók, a kijelölt közzétételi szervezetek, az APA-k és a CTP-k összehangolják az üzleti órákat; az egyes ügyletek összekapcsolásának feltételei és az ügylet végrehajtását eredményező összesített megbízások azonosításának eszközei; az ügyletekre vonatkozó adatok és a referenciaadatok jelentésének határnapja; a CTP-ként való engedélyezést kérelmezők által szolgáltatandó információk; a bevétel-újraelosztási rendszer alkalmazására vonatkozó kritériumokhoz rendelt súlyozás, az említett rendszer keretében az adatközlők között újraelosztandó bevétel összegének kiszámítására szolgáló módszer, és azon kritériumok, amelyek alapján a CTP ideiglenesen felfüggesztheti az adatközlők részvételét az említett rendszerben; valamint a CTP-k jelentéstételi kötelezettségének tartalma, időzítése, formátuma és terminológiája. A Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardokat az EUMSZ 290. cikke alapján, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok keretében, az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(43) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EÉPH által kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el a rendszeres internalizáló fogalommeghatározásának megfelelő vállalkozások által az illetékes hatóságnak benyújtandó értesítés tartalma és formátuma; valamint a CTP-ként való engedélyezést kérelmezők tekintetében az információszolgáltatásra és értesítésekre szolgáló formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások tekintetében. A Bizottság az említett végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban fogadja el.

(44) Mivel e rendelet céljait - nevezetesen az egyes eszközkategóriák tekintetében az összesítettadat-szolgáltatások létrejöttének elősegítését és azt, hogy a pénzügyi eszközök piacai átláthatóságának javítása, valamint a szabályozott piacok és a rendszeres internalizálók közötti egyenlő versenyfeltételek további javítása és az Unió tőkepiacai nemzetközi versenyképességének fokozása érdekében a 600/2014/EU rendelet egyes vonatkozásai módosításra kerüljenek - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok terjedelmük és hatásaik miatt jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(45) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és követi az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket, különösen a vállalkozás szabadságát és a fogyasztóvédelemhez való jogot.

(46) A 600/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 600/2014/EU rendelet módosításai

A 600/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) E rendelet V. címe a 648/2012/EU rendelet II. címe szerinti elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi pénzügyi szerződő félre és nem pénzügyi szerződő félre is alkalmazandó."

;

b) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

"(5b) Minden multilaterális rendszernek a 2014/65/EU irányelv II. címének az MTF-ekre vagy OTF-ekre vonatkozó rendelkezéseivel, vagy az említett irányelv III. címének a szabályozott piacokra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell működnie.

A rendszeres internalizálóknak e rendelet III. címével összhangban kell működniük.

A 23. és 28. cikk sérelme nélkül valamennyi, a nem multilaterális rendszereken vagy rendszeres internalizálókon keresztül pénzügyi eszközökre vonatkozó ügyleteket kötő befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie a 20. és 21. cikknek."

;

c) a (6), (7) és (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(6) A 8., 8a., 8b., 10. és 21. cikk nem alkalmazandó a szabályozott piacokra, piacműködtetőkre és befektetési vállalkozásokra a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) valamely tagja által kötött ügyletek tekintetében, amennyiben az említett tag előzetesen értesítette szerződő felét arról, hogy az ügylet mentességet élvez, és amennyiben a következők valamelyike fennáll:

a) a KBER-tag az eurorendszer olyan tagja, amely a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt 4. jegyzőkönyv IV. fejezete alapján jár el, az említett alapokmány 24. cikkének kivételével;

b) a KBER-tag nem tagja az eurorendszernek, és az ügylet monetáris vagy devizapolitika megvalósítása során jön létre, ideértve a hivatalos devizatartalékok tartása vagy kezelése céljából végrehajtott műveleteket is, amelyek lefolytatására az említett KBER-tag felhatalmazást kapott; vagy

c) az ügylet olyan pénzügyi stabilitási politika megvalósítása során jön létre, amelynek végrehajtására az említett KBER-tag felhatalmazást kapott.

(7) A (6) bekezdés nem vonatkozik az olyan KBER-tag által a befektetési műveletei teljesítése során kötött ügyletekre, amely nem tagja az eurorendszernek.

(8) Az EÉPH - szoros együttműködésben a KBER-rel - szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amely meghatározza a monetáris, a deviza- és a pénzügyi stabilitásra vonatkozó szakpolitikai műveleteket, valamint azokat az ügylettípusokat, amelyekre a (6) és (7) bekezdések vonatkoznak az olyan KBER-tagok tekintetében, amelyek nem tagjai az eurorendszernek.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2026. március 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadása révén kiegészítse e rendeletet."

2. A 2. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a szöveg a következő ponttal egészül ki:

"8a. »kkv-tőkefinanszírozási piac»: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 12. pontjában meghatározott kkv-tőkefinanszírozási piac;"

b) a 11. pont helyébe a következő szöveg lép:

"11. »multilaterális rendszer«: valamely rendszer vagy létesítmény, amelyben több harmadik fél pénzügyi eszközökre irányuló vételi és eladási szándéka hozható össze;"

c) a bekezdés a következő ponttal egészül ki:

"16a. »kijelölt közzétételi szervezet«: olyan befektetési vállalkozás, amely a 20. cikk (1) bekezdésével és a 21. cikk (1) bekezdésével összhangban felelős az ügyletek APA-n keresztül történő közzétételéért;"

d) a 17. pont helyébe a következő szöveg lép:

"17. »likvid piac«:

a) a 9., 11. és 11a. cikk alkalmazásában:

i. a kötvények tekintetében olyan piac, amelyen folyamatosan üzletkötésre kész és hajlandó vevők és eladók vannak, amennyiben a piacot a kötvénykibocsátás nagyságrendje alapján értékelik;

ii. az i. pontban említettektől eltérő pénzügyi eszköz vagy pénzügyieszköz-kategória tekintetében olyan piac, ahol folyamatosan üzletkötésre kész és hajlandó vevők és eladók vannak, amennyiben a piacot a következő kritériumok alapján értékelik, figyelembe véve az adott pénzügyi eszköz vagy pénzügyieszköz-kategória sajátos piaci struktúráit:

- az ügyletek átlagos gyakorisága és nagyságrendje különböző piaci feltételek mellett, figyelemmel a pénzügyi eszköz kategóriáján belül a termékek jellegére és életciklusára,

- a piaci szereplők száma és típusa, ideértve a piaci szereplőknek a kereskedett pénzügyi eszközökhöz viszonyított arányát egy adott termék esetében,

- az eladási és vételi ár különbségének (spread) átlagos nagyságrendje, ha ismert,

- adott esetben a kibocsátás nagyságrendje;

b) a 4., 5. és 14. cikk alkalmazásában olyan pénzügyi eszköz piaca, amellyel naponta kereskednek, amennyiben a piacot a következő kritériumok alapján értékelik:

i. az említett pénzügyi eszköz piaci kapitalizációja;

ii. az említett pénzügyi eszközzel végzett ügyletek átlagos napi száma;

iii. az említett pénzügyi eszköz átlagos napi forgalma;"

e) a szöveg a következő ponttal egészül ki:

"32a. »tőzsdén kívüli származtatott ügylet«: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 7. pontjában meghatározott, tőzsdén kívüli származtatott ügylet;"

f) a 35. pont helyébe a következő szöveg lép:

"35. »összesítettadat-szolgáltató« vagy »CTP«: olyan személy, amelyet e rendelet IVa. címének 1. fejezetével összhangban felhatalmaztak azon szolgáltatás nyújtására, hogy a kereskedési helyszínektől és az APA-któl származó adatokat összegyűjtse és az említett adatokat egy, piaci alapadatokat és szabályozási adatokat nyújtó, folyamatos és élő, elektronikus adatfolyamba vonja össze;"

g) a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

"36b. »piaci alapadatok«:

a) egy adott részvényre vagy tőzsdén kereskedett alapra vonatkozó valamennyi alábbi adat egy adott időbélyegzőn:

i. folyamatos ajánlati könyvek esetében a legjobb európai vételi és eladási árfolyam a vonatkozó volumennel együtt;

ii. az aukciós kereskedési rendszerek esetében az az ár, amelyen a kereskedési algoritmus a legjobban érvényesülne, és az a volumen, amely az említett rendszer résztvevői által potenciálisan végrehajtásra kerülne az említett áron;

iii. az ügyleti ár és az említett áron végrehajtott volumen;

iv. ügyletek esetében a kereskedési rendszer típusa és az alkalmazandó mentességek és halasztások;

v. az i. és ii. pontban említett információk kivételével a kereskedési helyszínt egyedileg azonosító piacazonosító kód, és más végrehajtási helyszínek esetében pedig a végrehajtási helyszín típusát azonosító azonosító kód;

vi. a végrehajtási helyszíneken alkalmazandó szabványosított eszközazonosító;

vii. az időbélyegző adatai a következőkre vonatkozóan, szükség szerint:

- az ügylet végrehajtása és annak bármilyen módosítása,

- a legjobb vételi és eladási ajánlatok felvétele az ajánlati könyvbe,

- az árak vagy volumenek aukciós kereskedési rendszerben történő feltüntetése,

- az első, második és harmadik franciabekezdésben felsorolt elemek kereskedési helyszínek általi közzététele,

- a piaci alapadatok terjesztése;

b) egy adott kötvényre vagy tőzsdén kívüli származtatott ügyletre vonatkozó valamennyi alábbi adat valamely adott időbélyegzőn:

i. az ügyleti ár és az említett áron végrehajtott mennyiség vagy nagyságrend;

ii. a kereskedési helyszínt egyedileg azonosító piacazonosító kód, valamint más végrehajtási helyszínek esetében azon azonosító kód, amely a végrehajtási helyszín típusát azonosítja;

iii. kötvények esetében a végrehajtási helyszíneken alkalmazandó szabványosított eszközazonosító;

iv. tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében a 27. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett azonosító referenciaadatok;

v. az időbélyegző adatai a következőkre vonatkozóan:

- az ügylet végrehajtása és annak bármilyen módosítása,

- az ügylet kereskedési helyszínek általi közzététele,

- a piaci alapadatok terjesztése;

vi. a kereskedési rendszer típusa és az alkalmazandó mentességek és halasztások;

36c. »szabályozási adatok«: a pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízásokat párosító rendszerek állapotával kapcsolatos adatok, és egyedi pénzügyi eszközök kereskedési állapotával kapcsolatos adatok;".

3. A 4. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

"i. amelyeket az aktuális, mennyiséggel súlyozott árrésen (spread) belül kötnek meg az ajánlati könyv vagy az e rendszert működtető kereskedési helyszín árjegyzőinek jegyzései alapján;"

b) a (6) bekezdés első albekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"a) minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően a kereskedés előtti adatok közzéteendő részletei, a vételi és eladási árak vagy a kijelölt árjegyző által adott jegyzések közzéteendő sávja, valamint az említett árak melletti kereskedési szándék közzéteendő mértéke, figyelembe véve a kereskedési rendszerek különböző típusaihoz való, a 3. cikk (2) bekezdésében említettek szerinti szükséges hozzáigazítást;".

4. Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a) a cím helyébe a következő szöveg lép:

" Volumenkorlát ";

b) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A kereskedési helyszínek felfüggesztik a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mentesség alkalmazását, amennyiben egy pénzügyi eszközzel e mentesség alapján az Unióban végzett kereskedés százalékos aránya meghaladja az adott pénzügyi eszközzel az Unióban végzett kereskedés összvolumenének 7%-át. A kereskedési helyszínek az említett mentesség alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozó döntésüket az EÉPH által az e cikk (4) bekezdésével összhangban közzétett adatokra alapozzák, és az ilyen döntést az említett adatok közzétételét követő két munkanapon belül hozzák meg, három hónapos időtartamra."

;

c) a (2) és a (3) bekezdést el kell hagyni;

d) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Az EÉPH minden naptári év márciusának, júniusának, szeptemberének és decemberének végétől számított hét munkanapon belül közzéteszi az előző 12 hónapban az Unióban folytatott kereskedés összvolumenét pénzügyi eszközönként, az egyes pénzügyi eszközökkel a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mentesség alapján az Unióban folytatott kereskedés százalékos arányát, és az egyes pénzügyi eszközökkel folytatott kereskedés tekintetében az említett százalékos arányok kiszámításához használt módszertant."

;

e) az (5) és a (6) bekezdést el kell hagyni;

f) a (7), (8) és (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(7) Annak érdekében, hogy legyen egy megbízható alap, amelynek figyelembevételével monitoring alá lehet vonni a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mentesség alapján zajló kereskedést, valamint hogy meg lehessen határozni, hogy túllépték-e az (1) bekezdésben említett korlátot, a kereskedési helyszínek működtetőinek olyan rendszerekkel és eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik a kereskedési helyszínükön az említett mentesség alapján végrehajtott összes kereskedés azonosítását.

(8) Az az időszak, amelyre vonatkozóan az EÉPH-nak közzé kell tennie a kereskedési adatokat, és amely tekintetében monitoring alá kell vonni az egy adott pénzügyi eszköz vonatkozásában a mentesség alapján folytatott kereskedést, 2025. szeptember 29-én kezdődik meg.

(9) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azt a módszert - ideértve az ügyletek megjelölését is -, amelynek segítségével a (4) bekezdésnek megfelelően összeveti, kiszámítja és közzéteszi az ügyletekre vonatkozó adatokat annak érdekében, hogy pontos mérését biztosítsa az egyes pénzügyi eszközök vonatkozásában folytatott kereskedés összvolumenének és a mentesség alkalmazása mellett Unió-szerte folytatott kereskedés százalékos arányainak.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. március 29-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

(10) 2027. szeptember 29-ig, majd azt követően évente az EÉPH jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben értékeli az (1) bekezdésben meghatározott volumenkorlát-küszöbértéket, figyelembe véve a pénzügyi stabilitást, a nemzetközi bevált gyakorlatokat, az uniós vállalkozások versenyképességét, a piaci hatás jelentőségét és az árképzés hatékonyságát.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az e cikk (1) bekezdésében meghatározott volumenkorlát-küszöbérték kiigazítása révén módosítsa ezt a rendeletet. Ezen albekezdés alkalmazása tekintetében a Bizottság figyelembe veszi az EÉPH-nak az e bekezdés első albekezdésében említett jelentését, a nemzetközi fejleményeket, valamint az uniós vagy nemzetközi szinten elfogadott standardokat."

5. A 8. cikk a következőképpen módosul:

a) a cím helyébe a következő szöveg lép:

"Kereskedés előtti átláthatósági követelmények a kereskedési helyszínekre vonatkozóan a kötvények, strukturált pénzügyi eszközök és kibocsátási egységek tekintetében" ;

b) az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Központi limitáras ajánlati könyv vagy időszakos aukciós kereskedési rendszer alkalmazásakor a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk a kötvényekre, strukturált pénzügyi eszközökre és kibocsátási egységekre vonatkozóan a rendszereiken keresztül meghirdetett mindenkori vételi és eladási árakat és az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok mértékét. Ezen piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak az említett információkat a szokásos kereskedési időben folyamatosan hozzáférhetővé kell tenniük a nyilvánosság számára.

(2) Az (1) bekezdésben említett átláthatósági követelményeket a kereskedési rendszerek különböző típusaihoz kell igazítani."

;

c) a (3) és a (4) bekezdést el kell hagyni.

6. A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

"8a. cikk

Kereskedés előtti átláthatósági követelmények a kereskedési helyszínekre vonatkozóan a származtatott termékek tekintetében

(1) Központi limitáras ajánlati könyv vagy időszakos aukciós kereskedési rendszer alkalmazásakor a szabályozott piacot üzemeltető piacműködtetőknek nyilvánosságra kell hozniuk a rendszereiken keresztül hirdetett mindenkori vételi és eladási árakat és az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok mértékét a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében. Ezen piacműködtetőknek az említett információkat a szokásos kereskedési időben folyamatosan elérhetővé kell tenniük a nyilvánosság számára.

(2) Központi limitáras ajánlati könyv vagy időszakos aukciós kereskedési rendszer alkalmazásakor az MTF-et vagy OTF-et üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk a rendszereiken keresztül hirdetett mindenkori vételi és eladási árakat és az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok mértékét az euróban, japán yenben, USA dollárban vagy angol fontban denominált olyan, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében, amelyek:

a) a 648/2012/EU rendelet II. címe szerinti elszámolási kötelezettség alá tartoznak, központi elszámolás tárgyát képezik, származtatott kamatügyletek esetében szerződésben megállapított futamidejük 1, 2, 3, 5, 7, 10, 12, 15, 20, 25 vagy 30 év;

b) olyan egy alaptermékes hitel-nemteljesítési csereügyletek, amelyek globálisan rendszerszinten jelentős bankra hivatkoznak, és amelyek központi elszámolás tárgyát képezik; vagy

c) olyan hitel-nemteljesítési csereügyletek, amelyek globálisan rendszerszinten jelentős bankokat magukban foglaló indexre hivatkoznak és központi elszámolás tárgyát képezik.

Ezen piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak az említett információkat a szokásos kereskedési időben folyamatosan elérhetővé kell tenniük a nyilvánosság számára.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett átláthatósági követelményeket a kereskedési rendszerek különböző típusaihoz kell igazítani.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a piaci fejlemények fényében módosítsa az e cikk (2) bekezdésének első albekezdését az említett albekezdésben meghatározott átláthatósági követelmények alá tartozó, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében.

8b. cikk

Kereskedés előtti átláthatósági követelmények a kereskedési helyszínekre vonatkozóan a csomagmegbízások tekintetében

(1) Központi limitáras ajánlati könyv vagy időszakos aukciós kereskedési rendszer alkalmazásakor a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk a rendszereiken keresztül hirdetett mindenkori vételi és eladási árakat és az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok mértékét a kötvényekből, strukturált pénzügyi eszközökből, kibocsátási egységekből és származtatott termékekből álló csomagmegbízások tekintetében. Ezen piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak az említett információkat a szokásos kereskedési időben folyamatosan elérhetővé kell tenniük a nyilvánosság számára.

(2) Az (1) bekezdésben említett átláthatósági követelményeket a kereskedési rendszerek különböző típusaihoz kell igazítani."

7. A 9. cikk a következőképpen módosul:

a) a cím helyébe a következő szöveg lép:

"Kötvényekre, strukturált pénzügyi eszközökre, kibocsátási egységekre, származtatott termékekre és csomagmegbízásokra vonatkozó mentességek" ;

b) az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

"Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy mentesítsék a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőket és befektetési vállalkozásokat a 8. cikk (1) bekezdésében, a 8a. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 8b. cikk (1) bekezdésében említett információk közzétételének kötelezettsége alól az alábbiak esetében:";

ii. a b) pontot el kell hagyni;

iii. a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

"c) a 28. cikkben említettek szerinti kereskedési kötelezettség hatálya alá nem tartozó, likvid piaccal nem rendelkező, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, valamint likvid piaccal nem rendelkező más pénzügyi eszközök;"

iv. az e) pontban az iii. alpontot el kell hagyni;

c) a (2a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2a) Az illetékes hatóságok mentesíthetik a csomagmegbízás bármely részegységét a 8b. cikk (1) bekezdésben említett kötelezettség alól."

;

d) a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"Az illetékes hatóságok - saját kezdeményezésük vagy egy másik illetékes hatóság vagy az EÉPH kérése alapján - megszüntethetik az (1) bekezdés alapján engedélyezett mentességet, ha azt állapítják meg, hogy az érintett a mentességet annak eredeti céljától eltérő módon veszi igénybe, vagy ha úgy ítélik meg, hogy a mentességet az ebben a cikkben megállapított előírások megkerülésére használja fel.";

e) a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"Az az illetékes hatóság, amely egy vagy több olyan kereskedési helyszín felügyeletéért felelős, amelyen kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek vagy származtatott termékek valamely kategóriájával kereskednek, átmenetileg felfüggesztheti a 8. cikkben említett kötelezettségeket, amennyiben az említett pénzügyieszköz-kategória likviditása egy meghatározott küszöbérték alá csökken. Ezt a küszöbértéket az érintett pénzügyi eszköz piacára jellemző objektív kritériumok alapján kell megállapítani. Az ilyen átmeneti felfüggesztésről szóló értesítést közzé kell tenni az érintett illetékes hatóság honlapján, és közölni kell az EÉPH-val. Az EÉPH az említett átmeneti felfüggesztést közzéteszi a honlapján.";

ii. a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"Az érintett illetékes hatóság a 8. cikkben említett kötelezettségek felfüggesztése vagy átmeneti felfüggesztésének megújítása előtt tájékoztatja az EÉPH-t a szándékáról és megindokolja azt. Az EÉPH a lehető leghamarabb véleményt nyilvánít az illetékes hatóság részére arról, hogy az e bekezdés első és második albekezdésével összhangban indokoltnak tartja-e a felfüggesztést vagy az átmeneti felfüggesztés megújítását.";

f) az (5) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az első albekezdés a következőképpen módosul:

- a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

"b) minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében a vételi és eladási árak azon sávja, valamint az ilyen árak melletti kereskedési szándék azon mértéke, amelyet a 8. cikk (1) bekezdésének, a 8a. cikk (1) és (2) bekezdésének, valamint a 8b. cikk (1) bekezdésének megfelelően közzé kell tenni, figyelembe véve az egyes kereskedési rendszerek különböző típusaihoz való, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 8a. cikk (3) bekezdésében és a 8b. cikk (2) bekezdésében említettek szerinti szükségszerű hozzáigazítást;",

- a d) pontot el kell hagyni,

- a szöveg a következő ponttal egészül ki:

"f) a központi limitáras ajánlati könyvek és az időszakos aukciós kereskedési rendszerek jellemzői;"

ii. a második és a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. március 29-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet."

8. A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"10. cikk

Kereskedés utáni átláthatósági követelmények a kereskedési helyszínekre vonatkozóan a kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek és származtatott termékek vonatkozásában

(1) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk az azon kötvények, strukturált pénzügyi eszközök és kibocsátási egységek tekintetében végrehajtott ügyletek árát, volumenét és időpontját, amelyekkel kereskedési helyszínen kereskednek. Ezen követelmények a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében végrehajtott ügyletekre és a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre is alkalmazandók. A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak minden ilyen ügylet adatait a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében legközelebbi időpontban kell közzétenniük.

(2) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak méltányos üzleti feltételek mellett és megkülönböztetésmentesen hozzáférést kell biztosítaniuk a 21. cikk alapján a kötvényekkel, strukturált pénzügyi eszközökkel, kibocsátási egységekkel végzett ügyleteik és a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adatainak közzétételére kötelezett befektetési vállalkozások számára azon mechanizmusaikhoz, amelyek az e cikk (1) bekezdés szerinti információk közzétételére szolgálnak.

(3) Az ügyletcsomagra vonatkozó információkat - valamennyi összetevő tekintetében - a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében legközelebbi időpontban kell elérhetővé tenni, annak szükségességére tekintettel, hogy az egyes pénzügyi eszközökhöz árakat kell rendelni, valamint tartalmazniuk kell egy arra utaló jelölést, hogy az összetevő ügyletcsomaghoz tartozik.

Amennyiben az ügyletcsomag egyik összetevője a 11. vagy a 11a. cikk szerinti halasztott közzétételre jogosult, az összetevőről az ügyletre vonatkozó halasztás időtartama után kell információt elérhetővé tenni."

9. A 11. cikk a következőképpen módosul:

a) a cím helyébe a következő szöveg lép:

"Halasztott közzététel a kötvények, strukturált pénzügyi eszközök vagy kibocsátási egységek tekintetében" ;

b) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások e cikknek megfelelően elhalaszthatják a kereskedési helyszínen kereskedett kötvények, strukturált pénzügyi eszközök vagy kibocsátási egységek tekintetében végrehajtott ügyletek adatainak közzétételét, ideértve az árat és a volument is.

A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások világosan közlik a piaci szereplőkkel és a nyilvánossággal a halasztott közzétételre vonatkozó mechanizmusokat. Az EÉPH nyomon követi e mechanizmusok alkalmazását, és kétévente jelentést nyújt be a Bizottságnak azok gyakorlati igénybevételéről.

(1a) A kötvények vagy azok kategóriái tekintetében a halasztott közzétételre vonatkozó mechanizmusokat öt kategória igénybevételével kell megszervezni:

a) 1. kategória: közepes nagyságrendű ügyletek olyan pénzügyi eszközzel, amelynek van likvid piaca;

b) 2. kategória: közepes nagyságrendű ügyletek olyan pénzügyi eszközzel, amelynek nincs likvid piaca;

c) 3. kategória: nagy nagyságrendű ügyletek olyan pénzügyi eszközzel, amelynek van likvid piaca;

d) 4. kategória: nagy nagyságrendű ügyletek olyan pénzügyi eszközzel, amelynek nincs likvid piaca;

e) 5. kategória: nagyon nagy nagyságrendű ügyletek.

Amikor a halasztás időtartama lejár, az ügyletekre vonatkozó valamennyi adatot ügyletenként közzé kell tenni.

(1b) A kereskedési helyszínen kereskedett strukturált pénzügyi eszközök vagy kibocsátási egységek, vagy azok kategóriái tekintetében a halasztott közzétételre vonatkozó mechanizmusokat a (4) bekezdés g) pontjában említett szabályozástechnikai standardok szerint kell megszervezni.

Amikor a halasztás időtartama lejár, az ügyletekre vonatkozó valamennyi adatot ügyletenként közzé kell tenni."

;

c) a (2), (3) és (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az az illetékes hatóság, amely egy vagy több olyan kereskedési helyszín felügyeletéért felelős, amelyen kötvények, strukturált pénzügyi eszközök vagy kibocsátási egységek valamely kategóriájával kereskednek, átmenetileg felfüggesztheti a 10. cikkben említett kötelezettségeket, amennyiben az említett pénzügyieszköz-kategória likviditása a 9. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett módszertannak megfelelően meghatározott küszöbérték alá csökken. E küszöbértéket az érintett pénzügyi eszköz piacára jellemző objektív kritériumok alapján kell megállapítani.

Az ilyen átmeneti felfüggesztést közzé kell tenni az érintett illetékes hatóság honlapján, és arról értesíteni kell az EÉPH-t. Az EÉPH az említett átmeneti felfüggesztést közzéteszi a honlapján.

Veszélyhelyzet - például az Unióban kereskedett kötvények, strukturált pénzügyi eszközök vagy kibocsátási egységek valamely kategóriájának likviditására gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatás - esetén az EÉPH meghosszabbíthatja a (4) bekezdés f) és g) pontja alapján elfogadott szabályozástechnikai standardoknak megfelelően meghatározott maximális halasztási időtartamokat. Ilyen meghosszabbításról való döntés meghozatala előtt az EÉPH konzultál minden olyan illetékes hatósággal, amely egy vagy több olyan kereskedési helyszín felügyeletéért felelős, amelyen az említett kategóriájú kötvénnyel, strukturált pénzügyi eszközzel vagy kibocsátási egységgel kereskednek. Az ilyen meghosszabbítást közzé kell tenni az EÉPH honlapján.

Az első albekezdésben említett átmeneti felfüggesztés vagy a harmadik albekezdésben említett meghosszabbítás egy három hónapot meg nem haladó kezdeti időszakra érvényes attól az időponttól számítva, hogy az érintett illetékes hatóság, illetve az EÉPH a honlapján azt közzétette. Az ilyen felfüggesztés vagy meghosszabbítás alkalmanként legfeljebb három hónappal megújítható, ha az átmeneti felfüggesztés vagy a meghosszabbítás indoka továbbra is fennáll.

Az érintett illetékes hatóság az első albekezdésben említettek szerinti átmeneti felfüggesztés megszüntetése vagy megújítása előtt tájékoztatja az EÉPH-t a szándékáról, és megindokolja azt. Az EÉPH a lehető leghamarabb véleményt nyilvánít az illetékes hatóság részére arról, hogy az első és a negyedik albekezdésben foglaltakkal összhangban indokoltnak tartja-e az átmeneti felfüggesztést vagy annak megújítását.

(3) Az (1) bekezdésben említett halasztott közzététel mellett egy tagállam illetékes hatósága az adott tagállam által kibocsátott állampapírok vagy azok kategóriái tekintetében lehetővé teheti, hogy:

a) egy meghosszabbított - hat hónapot meg nem haladó - időtartamon át egyes ügyletek nagyságrendje ne kerüljön közzétételre; vagy

b) egy meghosszabbított - hat hónapot meg nem haladó - időtartamon át több ügylet adatai összesített formában kerüljenek közzétételre.

A nem valamely tagállam által kibocsátott állampapírokkal végzett ügyletek tekintetében az első albekezdés szerinti határozatokat az EÉPH hozza meg.

Az EÉPH a honlapján közzéteszi az első és a második albekezdés alapján engedélyezett halasztások listáját. Az EÉPH nyomon követi az első és a második albekezdés alapján hozott határozatok alkalmazását, és kétévente jelentést nyújt be a Bizottságnak a halasztások gyakorlati igénybevételéről.

Amikor a halasztás időtartama lejár, az ügyletekre vonatkozó valamennyi adatot ügyletenként közzé kell tenni.

(4) Az EÉPH a 22b. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott érdekelt felekből álló szakértői csoporttal folytatott konzultációt követően szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők oly módon történő meghatározása érdekében, amely lehetővé teszi az e cikk és a 27g. cikk alapján előírt információk közzétételét:

a) az e cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi eszközök minden kategóriája tekintetében az ügyletekre vonatkozó azon adatok, amelyeket a befektetési vállalkozásoknak és a piacműködtetőknek nyilvánosságra kell hozniuk, ideértve a 10. cikk (1) bekezdése és a 21. cikk (1) bekezdése szerint közzétett ügyletek különböző típusainak azonosítóit, különbséget téve azok között, amelyeket elsősorban a pénzügyi eszközök értékeléséhez kapcsolódó tényezők határoznak meg és azok között, amelyeket más tényezők határoznak meg;

b) a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében legközelebbi időpontban történő közzétételre vonatkozó kötelezettségnek megfelelőként tekintett időkorlát, ideértve azon eseteket is, amikor az ügyleteket a szokásos kereskedési időn kívül hajtják végre;

c) az, hogy egy kereskedési helyszínen kereskedett strukturált pénzügyi eszközök vagy kibocsátási egységek, vagy azok kategóriái közül melyek esetén létezik likvid piac;

d) az, hogy mi minősül a kötvények vagy azok kategóriái likvid és nem likvid piacának, az e kötvények kibocsátási nagyságrendjének megfelelően meghatározott küszöbértékekben kifejezve;

e) mennyiségi és minőségi elemzés alapján, valamint a 2. cikk (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában foglalt kritériumokat és adott esetben más releváns kritériumokat is figyelembe véve az, hogy likvid vagy nem likvid kötvény vagy annak valamely kategóriája esetében mi minősül az e cikk (1a) bekezdésében említettek szerinti közepes, nagy és nagyon nagy nagyságrendű ügyletnek;

f) a kötvények vagy azok kategóriái tekintetében az (1a) bekezdésben meghatározott öt kategória mindegyikére alkalmazandó, árra és volumenre vonatkozó halasztások, a következő maximális időtartamok alkalmazásával:

i. az 1. kategóriába tartozó ügyleteknél: 15 percet meg nem haladó, árra és volumenre vonatkozó halasztás;

ii. a 2. kategóriába tartozó ügyleteknél: a kereskedési nap végét nem túllépő, árra és volumenre vonatkozó halasztás;

iii. a 3. kategóriába tartozó ügyleteknél: az ügylet napját követő első kereskedési nap végét nem túllépő, árra vonatkozó halasztás és az ügylet napját követő egy hetet nem túllépő, volumenre vonatkozó halasztás;

iv. a 4. kategóriába tartozó ügyleteknél: az ügylet napját követő második kereskedési nap végét nem túllépő, árra vonatkozó halasztás és az ügylet napját követő két hetet nem túllépő, volumenre vonatkozó halasztás;

v. az 5. kategóriába tartozó ügyleteknél: az ügylet napját követő négy hetet nem túllépő, árra és volumenre vonatkozó halasztás;

g) strukturált pénzügyi eszközök és kibocsátási egységek, vagy azok kategóriái tekintetében a halasztott közzétételre vonatkozó mechanizmusok, mennyiségi és minőségi elemzés alapján és figyelembe véve a 2. cikk (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában foglalt kritériumokat és adott esetben más releváns kritériumokat;

h) állampapírok vagy azok kategóriái tekintetében az ilyen eszközökkel végzett azon ügylet nagyságrendjének vagy típusának meghatározásakor alkalmazandó kritériumok, amelyre vonatkozóan a (3) bekezdés szerinti határozatok hozhatók.

Az (1a) bekezdésben meghatározott egyes kategóriákra vonatkozóan az EÉPH rendszeresen naprakésszé teszi az e bekezdés első albekezdésének f) pontjában említett szabályozástechnikai standardtervezeteket annak érdekében, hogy kiigazítsa az alkalmazandó halasztási időtartamot azzal a céllal, hogy azt adott esetben fokozatosan csökkentse. Legkésőbb egy évvel a csökkentett halasztási időtartamok alkalmazásának kezdetét követően az EÉPH mennyiségi és minőségi elemzést végez azért, hogy értékelje a csökkentés hatásait. Az EÉPH felhasználja a CTP által e célból terjesztett, kereskedés utáni átláthatósági adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Ha a pénzügyi eszközökre nézve kedvezőtlen hatások jelentkeznek, az EÉPH naprakésszé teszi az e bekezdés első albekezdésének f) pontjában említett szabályozástechnikai standardtervezeteket azért, hogy a halasztási időtartamot a korábbi szintre emelje.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első és második albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet."

10. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"11a. cikk

Halasztott közzététel a származtatott termékek tekintetében

(1) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások e cikknek megfelelően elhalaszthatják a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében végrehajtott ügyletek és a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adatainak közzétételét, ideértve az árat és a volument is.

A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások világosan közlik a piaci szereplőkkel és a nyilvánossággal a halasztott közzétételre vonatkozó mechanizmusokat. Az EÉPH nyomon követi e mechanizmusok alkalmazását, és kétévente jelentést nyújt be a Bizottságnak azok gyakorlati igénybevételéről.

A tőzsdén kereskedett származtatott termékek vagy a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, vagy azok kategóriái tekintetében a halasztott közzétételre vonatkozó mechanizmusokat öt kategória igénybevételével kell megszervezni:

a) 1. kategória: közepes nagyságrendű ügyletek olyan pénzügyi eszközzel, amelynek van likvid piaca;

b) 2. kategória: közepes nagyságrendű ügyletek olyan pénzügyi eszközzel, amelynek nincs likvid piaca;

c) 3. kategória: nagy nagyságrendű ügyletek olyan pénzügyi eszközzel, amelynek likvid piaca van;

d) 4. kategória: nagy nagyságrendű ügyletek olyan pénzügyi eszközzel, amelynek nincs likvid piaca;

e) 5. kategória: nagyon nagy nagyságrendű ügyletek.

Amikor a halasztás időtartama lejár, az ügyletekre vonatkozó valamennyi adatot ügyletenként közzé kell tenni.

(2) Az az illetékes hatóság, amely egy vagy több olyan kereskedési helyszín felügyeletéért felelős, amelyen tőzsdén kereskedett származtatott termék vagy a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügylet valamely kategóriájával kereskednek, átmenetileg felfüggesztheti a 10. cikkben említett kötelezettségeket, amennyiben az említett pénzügyieszköz-kategória likviditása a 9. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett módszertannak megfelelően meghatározott küszöbérték alá csökken. E küszöbértéket az érintett pénzügyi eszköz piacára jellemző objektív kritériumok alapján kell meghatározni.

Az ilyen átmeneti felfüggesztést közzé kell tenni az érintett illetékes hatóság honlapján, és arról értesíteni kell az EÉPH-t. Az EÉPH az említett átmeneti felfüggesztést közzé teszi a honlapján.

Veszélyhelyzet - mint például az Unióban kereskedett, tőzsdén kereskedett származtatott termék vagy a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügylet valamely kategóriájának likviditására gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatás - esetén az EÉPH meghosszabbíthatja az e cikk (3) bekezdésének e) pontja alapján elfogadott szabályozástechnikai standardoknak megfelelően meghatározott maximális halasztási időtartamokat. Az ilyen meghosszabbításról való döntés meghozatala előtt az EÉPH konzultál minden olyan illetékes hatósággal, amely egy vagy több olyan kereskedési helyszín felügyeletéért felelős, amelyen az említett kategóriájú, tőzsdén kereskedett származtatott termékkel vagy a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügylettel kereskednek. Az ilyen meghosszabbítást közzé kell tenni az EÉPH honlapján.

Az első albekezdésben említett átmeneti felfüggesztés vagy a harmadik albekezdésben említett meghosszabbítás három hónapot meg nem haladó kezdeti időszakra érvényes attól a naptól számítva, hogy az érintett illetékes hatóság vagy az EÉPH a honlapján azt közzétette. Az ilyen felfüggesztés vagy meghosszabbítás alkalmanként legfeljebb három hónappal megújítható, ha az átmeneti felfüggesztés vagy a meghosszabbítás indoka továbbra is fennáll.

Az érintett illetékes hatóság az első albekezdésben említettek szerinti átmeneti felfüggesztés megszüntetése vagy megújítása előtt értesíti az EÉPH-t a szándékáról, és megindokolja azt. Az EÉPH a lehető leghamarabb véleményt nyilvánít az illetékes hatóság részére arról, hogy az első és a negyedik albekezdéssel összhangban indokoltnak tartja-e az átmeneti felfüggesztést vagy annak megújítását.

(3) Az EÉPH a 22b. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott, érdekelt felekből álló szakértői csoporttal folytatott konzultációt követően szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása érdekében oly módon, amely lehetővé teszi az e cikk és a 27g. cikk alapján előírt információk közzétételét:

a) az e cikk (1) bekezdésében említett származtatott termékek minden kategóriája tekintetében az ügyletekre vonatkozó azon adatok, amelyeket a befektetési vállalkozásoknak és a piacműködtetőknek nyilvánosságra kell hozniuk, ideértve a 10. cikk (1) bekezdése és a 21. cikk (1) bekezdése szerint közzétett ügyletek különböző típusainak azonosítóit, különbséget téve azok között, amelyeket elsősorban a származtatott termékek értékeléséhez kapcsolódó tényezők határoznak meg és azok között, amelyeket más tényezők határoznak meg;

b) a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében legközelebbi időpontban történő közzétételre vonatkozó kötelezettségnek megfelelőként tekintett időkorlát, ideértve azon eseteket is, amikor az ügyleteket a szokásos kereskedési időn kívül hajtják végre;

c) az, hogy mely származtatott termékek vagy azok mely kategóriái esetében létezik likvid piac;

d) az, hogy likvid vagy nem likvid származtatott termék vagy annak valamely kategóriája esetében mi minősül az e cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett közepes, nagy és nagyon nagy nagyságrendű ügyletnek, mennyiségi és minőségi elemzés alapján és figyelembe véve a 2. cikk (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában foglalt kritériumokat és adott esetben más releváns kritériumokat;

e) mennyiségi és minőségi elemzés alapján, valamint a 2. cikk (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában foglalt kritériumokat, az ügylet nagyságrendjét és adott esetben más releváns kritériumokat is figyelembe véve az e cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott öt kategória mindegyikére alkalmazandó, az árra és a volumenre vonatkozó halasztások.

Az e cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott egyes kategóriákra vonatkozóan az EÉPH rendszeresen napra késszé teszi az e bekezdés első albekezdésének e) pontjában említett szabályozástechnikai standardtervezeteket annak érdekében, hogy kiigazítsa az alkalmazandó halasztási időtartamot azzal a céllal, hogy azt adott esetben fokozatosan csökkentse. Legkésőbb egy évvel a csökkentett halasztási időtartamok alkalmazásának kezdetét követően az EÉPH mennyiségi és minőségi elemzést végez azért, hogy értékelje a csökkentés hatásait. Az EÉPH felhasználja a CTP által e célból terjesztett, kereskedés utáni átláthatósági adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Ha a pénzügyi eszközökre nézve kedvezőtlen hatások jelentkeznek, az EÉPH naprakésszé teszi az e bekezdés első albekezdésének e) pontjában említett szabályozástechnikai standardtervezeteket azért, hogy a halasztási időtartamot a korábbi szintre emelje.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. szeptember 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első és második albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

Az EÉPH a 22b. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott, érdekelt felekből álló szakértői csoporttal együttműködve felülvizsgálja és módosítja az első és második albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat azért, hogy figyelembe vegyen az e bekezdés első albekezdésének e) pontja és második albekezdése szerinti, az árra és volumenre vonatkozó halasztások kiigazítását érintő minden lényeges változást."

11. A 12. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak a 3. cikkel, a 4. cikkel és a 6-11a. cikkel összhangban közzétett információkat úgy kell elérhetővé tenniük a nyilvánosság számára, hogy abban elkülönítik a kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatósági adatokat."

12. A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"13. cikk

A kereskedés előtti és kereskedés utáni adatok méltányos üzleti alapon való elérhetővé tételének kötelezettsége

(1) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, az APA-k, a CTP-k és a rendszeres internalizálók a 3., 4., 6-11a., 14., 20., 21., 27g. és 27h. cikkel összhangban közzétett információkat méltányos üzleti alapon - többek között elfogulatlan és tisztességes szerződési feltételek mellett - teszik elérhetővé a nyilvánosság számára.

Az említett piacműködtetők és befektetési vállalkozások, az APA-k, a CTP-k és a rendszeres internalizálók megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítanak az ilyen információkhoz. E piacműködtetők és befektetési vállalkozások, APA-k, CTP-k és rendszeres internalizálók adatpolitikáit díjmentesen, könnyen hozzáférhető és könnyen érthető módon kell elérhetővé tenni a nyilvánosság számára.

(2) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, az APA-k és a rendszeres internalizálók a közzétételt követően 15 perccel díjmentesen, valamennyi felhasználó, köztük a lakossági befektetők számára géppel olvasható és használható formátumban teszik elérhetővé az (1) bekezdésben említett információkat a nyilvánosság számára.

(3) A méltányos üzleti alap a díjak szintjét és az egyéb szerződéses feltételeket is magában foglalja. A díjak szintjét az (1) bekezdésben említett információk előállításának és terjesztésének költsége, valamint egy észszerű árrés alapulvételével kell meghatározni.

(4) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, az APA-k, a CTP-k és a rendszeres internalizálók kérésre információt szolgáltatnak illetékes hatóságaiknak az (1) bekezdésben említett információk előállításának és terjesztésének tényleges költségeiről, ideértve az észszerű árrést is.

(5) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása céljából:

a) hogy mi minősül az (1) bekezdés első albekezdésében említettek szerinti elfogulatlan és tisztességes szerződési feltételnek;

b) hogy mi minősül az információkhoz való, az (1) bekezdés második albekezdésében említettek szerinti megkülönböztetésmentes hozzáférésnek;

c) az (1) bekezdés második albekezdése alapján a nyilvánosság számára elérhetővé teendő adatpolitikák egységes tartalma, formátuma és terminológiája;

d) az adatokhoz való hozzáférés és az (1) bekezdés alapján a nyilvánosság számára elérhetővé teendő információk tartalma és formátuma;

e) a (3) bekezdésben említettek szerint, a költség és észszerű árrés kiszámításába foglalandó elemek;

f) az illetékes hatóságoknak a (4) bekezdés alapján szolgáltatandó információk egységes tartalma, formátuma és terminológiája.

Az EÉPH kétévente nyomon követi és értékeli az adatok költségeinek alakulását, és értékelése alapján - adott esetben - naprakésszé teszi az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első és második albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet."

13. A 14. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Ezt a cikket és a 15., 16. és 17. cikket akkor kell a rendszeres internalizálókra alkalmazni, amikor azok az e cikk (7) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott szabályozástechnikai standardokban meghatározott küszöbértéket meg nem haladó nagyságrendekben kereskednek.

(3) A rendszeres internalizálók minimális jegyzési nagyságrendjét a (7) bekezdés c) pontja alapján elfogadott szabályozástechnikai standardokban kell meghatározni. Egy adott, valamely kereskedési helyszínen kereskedett részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy egyéb hasonló pénzügyi eszköz esetében minden egyes jegyzésnek tartalmaznia kell kötelező érvényű vételi és eladási árat olyan nagyságrend tekintetében, amely a (2) bekezdésben említett küszöbértéket nem haladhatja meg. Az árnak tükröznie kell az adott részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy egyéb hasonló pénzügyi eszköz tekintetében uralkodó piaci feltételeket."

;

b) a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(7) A részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és egyéb hasonló pénzügyi eszközök hatékony értékelésének biztosítása érdekében, és maximalizálva a befektetési vállalkozások számára annak lehetőségét, hogy ügyfeleik számára a legjobb üzletet kössék, az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása céljából:

a) az (1) bekezdésben említett kötelező érvényű jegyzések közzétételének feltételei;

b) a (2) bekezdésben említett küszöbérték meghatározása, amely figyelembe veszi a nemzetközi bevált gyakorlatokat, az uniós vállalkozások versenyképességét, a piaci hatás jelentőségét és az árképzés hatékonyságát, és amely nem lehet kisebb a szokásos piaci méret kétszeresénél;

c) a (3) bekezdésben említett minimális jegyzési nagyságrend meghatározása, amely nem haladhatja meg a (2) bekezdésben említett küszöbérték 90%-át, és amely nem lehet kisebb a szokásos piaci nagyságrendnél;

d) annak megállapítása, hogy az árak - a (3) bekezdésben említettek szerint - megfelelnek-e az uralkodó piaci feltételeknek; és

e) a (4) bekezdésben említett szokásos piaci nagyságrend.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. március 29-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet."

14. A 15. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"A rendszeres internalizálók átlátható és megkülönböztetésmentes szabályokat és objektív kritériumokat állapítanak meg és alkalmaznak a megbízások hatékony végrehajtása érdekében. A rendszeres internalizálóknak mechanizmusokkal kell rendelkezniük technikai műveleteik megbízható irányítására, ideértve a rendszerzavarok kockázatainak kezelését célzó hatékony vészhelyzeti mechanizmusok létrehozását is.";

b) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(5) Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés második albekezdésében említett értesítés tartalmának és formátumának meghatározására.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2025. március 29-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására."

15. A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"16. cikk

Az illetékes hatóságok kötelezettségei

Az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy a rendszeres internalizálók megfelelnek-e a megbízások végrehajtására vonatkozóan a 15. cikk (1) bekezdésében és az árjavításra vonatkozóan a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek."

16. A 17a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"17a. cikk

Árlépésközök

(1) A rendszeres internalizálók jegyzéseinek, az e jegyzésekkel kapcsolatos árjavításoknak és a teljesítési áraknak meg kell felelniük a 2014/65/EU irányelv 49. cikkének megfelelően meghatározott árlépésközöknek.

(2) Az e rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében és a 2014/65/EU irányelv 49. cikkében meghatározott követelmények nem akadályozhatják meg a rendszeres internalizálókat abban, hogy a megbízásokat az aktuális vételi és eladási árak közötti középértéken párosítsák."

17. A (18) és a (19) bekezdést el kell hagyni.

18. A 20. cikk a következőképpen módosul:

a) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Minden egyes ügyletet közzé kell tenni egy alkalommal, egyetlen APA-n keresztül."

;

b) a (3) bekezdés első albekezdésében a c) pontot el kell hagyni.

19. A 21. cikk a következőképpen módosul:

a) a cím helyébe a következő szöveg lép:

" Kereskedés utáni közzététel a befektetési vállalkozások által a kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek és származtatott termékek vonatkozásában ";

b) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Azoknak a befektetési vállalkozásoknak, amelyek akár saját számlára, akár ügyfeleik nevében valamely kereskedési helyszínen kereskedett kötvényekkel, strukturált pénzügyi eszközökkel és kibocsátási egységekkel vagy a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott termékekkel ügyleteket kötnek, nyilvánosságra kell hozniuk ezen ügyletek volumenét és árát, valamint az ügyletkötés időpontját. Ezeket az információkat APA-n keresztül kell nyilvánosságra hozni."

;

c) a (3) és (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) Az (1) bekezdés szerint közzétett információknak és a közzétételi határidőknek meg kell felelniük a 10. cikk alapján elfogadott követelményeknek, ideértve a 11. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontja, valamint a 11a. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontja alapján elfogadott szabályozástechnikai standardokat.

(4) A kereskedési helyszínen kereskedett kötvények, strukturált pénzügyi eszközök és kibocsátási egységek tekintetében a befektetési vállalkozások - a 11. cikkben foglaltakkal megegyező feltételek mellett - elhalaszthatják az ár vagy a volumen közzétételét.

(4a) A 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a befektetési vállalkozások - a 11a. cikkben foglaltakkal megegyező feltételek mellett - elhalaszthatják az ár vagy a volumen közzétételét."

;

d) az (5) bekezdés első albekezdése a következőképpen módosul:

i. a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

"Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása érdekében oly módon, amely lehetővé teszi a 27g. cikk alapján előírt információk közzétételét:";

ii. a c) pontot el kell hagyni.

20. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"21a. cikk

Kijelölt közzétételi szervezetek

(1) Az illetékes hatóságok - a befektetési vállalkozások kérésére - meghatározott pénzügyieszköz-kategóriák tekintetében kijelölt közzétételi szervezeti státuszt biztosítanak e befektetési vállalkozások számára. Az illetékes hatóság az ilyen kérelmeket közli az EÉPH-val.

(2) Amennyiben egy ügyletben csak az egyik fél az e cikk (1) bekezdése szerinti kijelölt közzétételi szervezet, akkor e fél felelős a 20. cikk (1) bekezdésével vagy a 21. cikk (1) bekezdésével összhangban az ügyleteknek APA-n keresztül történő közzétételéért.

(3) Amennyiben az ügyletben részt vevő felek egyike sem, vagy az ügyletben részt vevő mindkét fél az e cikk (1) bekezdése szerinti kijelölt közzétételi szervezet, akkor csak az érintett pénzügyi eszközt eladó szervezet felelős a 20. cikk (1) bekezdésével vagy a 21. cikk (1) bekezdésével összhangban az ügyleteknek APA-n keresztül történő közzétételéért.

(4) Az EÉPH 2024. szeptember 29-ig létrehozza és rendszeresen naprakésszé teszi az összes kijelölt közzétételi szervezetet tartalmazó nyilvántartást, megadva kilétüket és azon pénzügyieszköz-kategóriákat, amelyek tekintetében kijelölt közzétételi szervezetnek minősülnek. Az EÉPH az említett nyilvántartást közzéteszi a honlapján."

21. A 22. cikk (1) bekezdésében, a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

"A kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények, valamint a 3-11a. cikkben, a 14-21. cikkben és a 32. cikkben említett, a pénzügyi eszközökre vonatkozó kereskedési kötelezettségek meghatározására szolgáló számítások elvégzése érdekében, valamint a Bizottság számára a 4. cikk (4) bekezdésének, a 7. cikk (1) bekezdésének, a 9. cikk (2) bekezdésének, a 11. cikk (3) bekezdésének és a 11a. cikk (1) bekezdésének megfelelően jelentések készítése érdekében az EÉPH és az illetékes hatóságok információt kérhetnek a következőktől:".

22. A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

"22a. cikk

Adatok továbbítása a CTP részére

(1) A kereskedési helyszínek és az APA-k (a továbbiakban: adatközlők) a kereskedési helyszínen kereskedett részvények, tőzsdén kereskedett alapok és kötvények, valamint a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében legközelebbi időpontban továbbítják a CTP adatközpontjának a szabályozási adatokat és a 3. cikk (1) bekezdése szerint előírt adatokat - a 4. cikk sérelme nélkül -, valamint a 6. cikk (1) bekezdése, a 10. cikk (1) bekezdése és a 20. és 21. cikk szerint előírt adatokat, továbbá, amennyiben a 22b. cikk (3) bekezdésének d) pontja alapján szabályozástechnikai standardok kerülnek elfogadásra, az előírt adatokat az e standardokban meghatározott követelményeknek megfelelően. Az említett adatokat harmonizált formátumban, kiváló minőségű adattovábbítási protokollon keresztül kell továbbítani.

(2) Az a kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető befektetési vállalkozás vagy az a piacműködtető, amelynek éves részvénykereskedési volumene az Unió éves részvénykereskedési volumenének legfeljebb 1%-át teszi ki, nem köteles arra, hogy adatait továbbítsa a CTP-nek, amennyiben:

a) az említett befektetési vállalkozás vagy piacműködtető nem része egy olyan befektetési vállalkozást vagy piacműködtetőt magában foglaló vagy ilyenek valamelyikével szoros kapcsolatban álló csoportnak, amelynek éves részvénykereskedési volumene az Unió éves részvénykereskedési volumenének több mint 1%-át teszi ki; vagy

b) az említett befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett szabályozott piac vagy kkv-tőkefinanszírozási piac az eredetileg az említett szabályozott piacra vagy kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett részvényekkel való éves kereskedés volumenének több mint 85%-át teszi ki.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve az a kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető befektetési vállalkozás vagy az a piacműködtető, amely teljesíti az említett bekezdésben meghatározott feltételeket, dönthet úgy, hogy az (1) bekezdéssel összhangban adatokat továbbít a CTP-nek, feltéve, hogy erről megfelelően értesíti az EÉPH-t és a CTP-t. Az ilyen befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek az EÉPH-nak küldött értesítéstől számított 30 munkanapon belül meg kell kezdenie az adatok CTP-nek történő továbbítását.

(4) Az EÉPH a honlapján közzéteszi és naprakészen tartja a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő piacműködtetők és kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető befektetési vállalkozások jegyzékét, feltüntetve, hogy melyikük döntött a (3) bekezdés alkalmazása mellett.

(5) Minden CTP megválaszthatja, hogy az adatközlők által más felhasználóknak kínált adattovábbítási protokollok típusai közül melyik adattovábbítási protokollt veszi igénybe az (1) bekezdésben említett adatoknak a CTP adatközpontjába történő közvetlen továbbítására.

(6) Az adatközlők a 27h. cikk (5), (6) és (7) bekezdése alapján kapott bevételeken kívül más díjazásban nem részesülhetnek az e cikk (1) bekezdésében említett adatok továbbításáért vagy az e cikk (5) bekezdésében említett adattovábbítási protokollért.

(7) Az adatközlők adott esetben a 7., 11. és 11a. cikkben, a 20. cikk (2) bekezdésében és a 21. cikk (4) bekezdésében meghatározott halasztásokat alkalmazzák a CTP-nek továbbítandó adatokra.

(8) Amennyiben a CTP úgy ítéli meg, hogy az adatok minősége nem kielégítő, erről megfelelően értesíti az adatközlő illetékes hatóságát. Az illetékes hatóság e rendelet 38 g. cikkével és a 2014/65/EU irányelv 69. és 70. cikkével összhangban megteszi a szükséges intézkedéseket.

22b. cikk

Az adatok minősége

(1) A CTP-nek a 22a. cikk (1) bekezdése alapján továbbított adatoknak és a CTP által a 27h. cikk (1) bekezdésének d) pontja alapján terjesztett adatoknak meg kell felelniük a 4. cikk (6) bekezdésének a) pontja, a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja, a 11. cikk (4) bekezdésének a) pontja és a 11a. cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott szabályozástechnikai standardoknak, kivéve, ha az e cikk (3) bekezdésének b) és d) pontja alapján elfogadott szabályozástechnikai standardok másként rendelkeznek.

(2) A Bizottság 2024. június 29-ig érdekelt felekből álló szakértői csoportot hoz létre, amelynek feladata az adatok minőségével és tartalmával, valamint a 22a. cikk (1) bekezdésében említett adattovábbítási protokoll minőségével kapcsolatos tanácsadás. Az érdekelt felekből álló szakértői csoport és az EÉPH szorosan együttműködik egymással. A érdekelt felekből álló szakértői csoport az általa nyújtott tanácsokat közzéteszi.

Az érdekelt felekből álló csoportot kellően széles körű szakértelemmel, készségekkel, ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező tagoknak kell alkotniuk azért, hogy megfelelő tanácsadást biztosítsanak.

Az érdekelt felekből álló szakértői csoport tagjait nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően választják ki. Az érdekelt felekből álló szakértői csoport tagjainak kiválasztásakor a Bizottság biztosítja, hogy azok tükrözzék a piaci szereplők sokféleségét az Unióban.

Az érdekelt felekből álló szakértői csoport a tagjai közül kétéves időtartamra elnököt választ. Az Európai Parlament felkérheti az érdekelt felekből álló szakértői csoport elnökét, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament előtt, és mindenkor válaszoljon a képviselők bármely kérdésére.

(3) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki azért, hogy meghatározza az adattovábbítási protokoll minőségét, a hibás kereskedési jelentéstétel kezelésére szolgáló intézkedéseket és az adatminőséggel kapcsolatos végrehajtási standardokat, beleértve az adatközlők és a CTP közötti együttműködésre vonatkozó mechanizmusokat, valamint szükség esetén az összesítettadat-szolgáltatások működtetésére szolgáló adatok minőségét és tartalmát.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezetek különösen a következőket határozzák meg:

a) a 22a. cikk (1) bekezdésében említett adattovábbítási protokollok minőségére vonatkozó minimumkövetelmények;

b) a CTP által terjesztendő piaci alapadatok megjelenítése, az uralkodó ágazati szabványokkal és gyakorlatokkal összhangban;

c) mi minősül "a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében legközelebbi időpontban" történő adattovábbításnak;

d) szükség esetén a CTP-nek a működőképessége érdekében továbbítandó adatok, figyelembe véve a (2) bekezdés alapján létrehozott, érdekelt felekből álló szakértői csoport tanácsait, ideértve az említett adatok tartalmát és formátumát, összhangban az uralkodó ágazati szabványokkal és gyakorlatokkal.

Az e bekezdés első albekezdésének alkalmazása tekintetében az EÉPH figyelembe veszi az e cikk (2) bekezdése alapján létrehozott, érdekelt felekből álló szakértői csoport tanácsait, valamint a nemzetközi fejleményeket és az uniós vagy nemzetközi szinten megállapodott standardokat. Az EÉPH biztosítja, hogy a szabályozástechnikai standardtervezetek figyelembe vegyék a 3., 6., 8., 8a., 8b., 10., 11., 11a., 14., 20., 21. és 27g. cikkben meghatározott átláthatósági követelményeket.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

22c. cikk

Az üzleti órák összehangolása

(1) A kereskedési helyszíneknek és azok tagjainak, résztvevőinek vagy felhasználóinak, a rendszeres internalizálóknak, a kijelölt közzétételi szervezeteknek, az APA-knak és a CTP-knek össze kell hangolniuk a jelentendő események napjának és időpontjának rögzítésére használt üzleti órákat.

(2) Az EÉPH - a nemzetközi standardokkal összhangban - szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki azért, hogy meghatározza azt a pontossági szintet, amelynek megfelelően az üzleti órákat össze kell összehangolni.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet."

23. A 23. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli nemzetközi értékpapír-azonosító számmal (ISIN) rendelkező, kereskedési helyszínen kereskedett részvényekkel általa teljesített ügyletekre az esettől függően szabályozott piacon, MTF-en, rendszeres internalizálón, vagy az azokkal a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontjával összhangban egyenértékűnek tekintett, harmadik országbeli kereskedési helyszínen kerüljön sor, kivéve, ha:

a) az említett részvényekkel egy harmadik országbeli helyszínen a helyi pénznemben vagy nem EGT-pénznemben kereskednek; vagy

b) az említett ügyleteket elfogadható partnerek között, szakmai ügyfelek között vagy elfogadható partnerek és szakmai ügyfelek között bonyolítják, és azok nem járulnak hozzá az árfeltárási folyamathoz."

24. A 25. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A kereskedési helyszín működtetőjének legalább öt éven át meg kell őriznie az illetékes hatóság számára a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, a rendszerein keresztül meghirdetett összes megbízásra vonatkozó releváns adatokat, géppel olvasható formátumban és egy közös sablon használatával. A nyilvántartások tartalmazzák a megbízás jellemzőit képező releváns adatokat, beleértve azokat, amelyek a megbízást kapcsolatba hozzák a megbízás alapján teljesített ügyletekkel, és amelyek részleteit a 26. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban jelenteni kell. Az EÉPH szerepe az, hogy megkönnyítse és koordinálja az illetékes hatóságok hozzáférését az e bekezdés szerinti információkhoz."

;

b) a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a megbízással összefüggő azon lényeges adatok részleteinek és formátumának meghatározása érdekében, amelyeket e cikk (2) bekezdése szerint meg kell őrizni, de nem szerepelnek a 26. cikkben."

25. A 26. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés második és harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"Az illetékes hatóságok a 2014/65/EU irányelv 85. cikkének megfelelően kidolgozzák a szükséges eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a következő illetékes hatóságok is megkapják az említett információkat:

a) az említett pénzügyi eszközök likviditása szempontjából leginkább érintett piac illetékes hatósága;

b) a továbbító befektetési vállalkozások felügyeletéért felelős illetékes hatóságok;

c) az ügyletben részt vevő fióktelepek felügyeletéért felelős illetékes hatóságok; és

d) az igénybe vett kereskedési helyszínek felügyeletéért felelős illetékes hatóság.

Az első albekezdésben említett illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül az EÉPH rendelkezésére bocsátják az e cikkel összhangban jelentett valamennyi információt.";

b) a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség a következőkre alkalmazandó:

a) a piacra bevezetett vagy kereskedési helyszínen kereskedett pénzügyi eszközök, vagy olyan pénzügyi eszközök, amelyekre vonatkozóan piacra bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be, arra való tekintet nélkül, hogy ilyen ügyleteket lefolytatnak-e a kereskedési helyszínen, kivéve a 8a. cikk (2) bekezdésében említettektől eltérő, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos ügyleteket, amelyekre a kötelezettség csak akkor alkalmazandó, ha azokat kereskedési helyszínen folytatják le;

b) olyan pénzügyi eszközök, amelyek esetében az alapul szolgáló eszköz kereskedési helyszínen kereskedett pénzügyi eszköz, arra való tekintet nélkül, hogy ilyen ügyleteket lefolytatnak-e a kereskedési helyszínen;

c) olyan pénzügyi eszközök, amelyek esetében az alapul szolgáló eszköz kereskedési helyszínen kereskedett pénzügyi eszközökből álló index vagy kosár, arra való tekintet nélkül, hogy ilyen ügyleteket lefolytatnak-e a kereskedési helyszínen;

d) a 8a. cikk (2) bekezdésében említett, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, arra való tekintet nélkül, hogy ilyen ügyleteket lefolytatnak-e a kereskedési helyszínen.

(3) A jelentéseknek adatokat kell szolgáltatniuk különösen a vásárolt vagy eladott pénzügyi eszközök nevéről és számáról, a teljesítés mennyiségéről, napjairól és időpontjairól, a tényleges napokról, az ügyleti árakról, tartalmazniuk kell azon felek azonosítását, amelyek nevében a befektetési vállalkozás az adott ügyletet végrehajtotta, a befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért és az ügylet végrehajtásáért felelős személyek és a használt számítógépes algoritmusok azonosítását, a jelentéstételi kötelezettség alá eső jogalany azonosítására szolgáló jelölést, valamint az érintett befektetési vállalkozások azonosításának módját. A kereskedési helyszínen végrehajtott ügyletekről szóló jelentéseknek tartalmazniuk kell egy ügyletazonosító kódot, amelyet a kereskedési helyszín generál és ad ki a kereskedési helyszín vevő és eladó tagjai számára.

A nem kereskedési helyszínen teljesített ügyletek esetében a jelentéseknek tartalmazniuk kell az ügyletek típusait azonosító megjelöléseket is az e rendelet 20. cikke (3) bekezdésének a) pontja és 21. cikke (5) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott szabályozástechnikai standardoknak megfelelően. Az árualapú származtatott termékekre vonatkozóan a jelentésekben fel kell tüntetni, hogy az ügylet a 2014/65/EU irányelv 57. cikkének megfelelően objektíven mérhető módon csökkenti-e kockázatokat."

;

c) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(5) A kereskedési helyszín működtetőjének jelentést kell tennie azon ügyletek részleteiről, amelyeket a platformján kereskedett eszközökkel, a rendszerein keresztül bármely olyan tag, résztvevő vagy felhasználó hajt végre, amely az (1) és a (3) bekezdéssel összhangban nem tartozik e rendelet hatálya alá."

;

d) a (8) bekezdés az első albekezdés előtt a következő albekezdéssel egészül ki:

"A befektetési vállalkozásnak a teljes egészében vagy részben a fióktelepén keresztül végrehajtott ügyleteket jelentenie kell a befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának. A harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe a fióktelepet engedélyező illetékes hatósághoz nyújtja be ügyleti jelentéseit. Amennyiben egy harmadik országbeli vállalkozás egynél több tagállamban hozott létre fióktelepeket, e fióktelepeknek meg kell határozniuk azt az illetékes hatóságot, amelynek az összes ügyleti jelentést meg kell kapnia.";

e) a (9) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az első albekezdés a következőképpen módosul:

- a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

"c) a hivatkozásokat a vásárolt vagy eladott pénzügyi eszközökre, a teljesítés mennyiségére, dátumaira és időpontjaira, a tényleges napokra, az ügyleti árakra, az ügyfél-azonosítási információkra és adatokra, az azon felek azonosítására szolgáló megjelölése, amelyek nevében a befektetési vállalkozás az adott ügyletet teljesítette, a befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért és az ügylet teljesítéséért felelős személyek és a használt számítógépes algoritmusok azonosítására, a jelentéstételi kötelezettség alá eső jogalany azonosítására szolgáló jelölésre, az érintett befektetési vállalkozások azonosításának módjára, az ügylet teljesítésének módszerére, azokra az adatmezőkre, amelyek a (3) bekezdésnek megfelelően az ügyleti jelentések feldolgozásához és elemzéséhez szükségesek;",

- a d) pontot el kell hagyni,

- az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

"e) a (2) bekezdés c) pontjával összhangban bejelentendő mutatók vonatkozó kategóriáit;",

- a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

"j) az egyes ügyletek összekapcsolásának feltételei és az ügylet végrehajtását eredményező összesített megbízások azonosításának eszközei; és

k) az ügyletek jelentésének határideje.";

ii. a második és a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"E szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az EÉPH figyelembe veszi a nemzetközi fejleményeket és az uniós vagy nemzetközi szinten megállapodott standardokat, valamint az említett szabályozástechnikai standardtervezeteknek az 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendeletben meghatározott jelentéstételi követelményekkel való összhangját.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. szeptember 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.";

f) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

"(11) Az EÉPH 2028. március 29-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben értékeli az ügyletjelentés integráltabbá tételének és az adatáramlások észszerűsítésének megvalósíthatóságát e cikk alapján, az alábbiak érdekében:

a) az ügyleti adatok jelentésére vonatkozó, és különösen az e rendeletben, az 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendeletben és az egyéb releváns uniós jogi aktusokban megállapított párhuzamos vagy következetlen követelmények csökkentése;

b) az adatszabványosítás és a bármely uniós jelentéstételi keretrendszerben jelentett adatoknak bármely releváns, uniós vagy nemzeti szintű hatóság általi hatékony megosztásának és felhasználásának javítása.

A jelentés elkészítése során az EÉPH adott esetben szorosan együttműködik a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének más szerveivel és az Európai Központi Bankkal."

26. A 27. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdésben az első és a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A piacra bevezetett vagy kereskedési helyszínen kereskedett pénzügyi eszközök tekintetében, vagy amennyiben a kibocsátó jóváhagyta a kibocsátott eszközzel való kereskedést, vagy amennyiben piacra történő bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be, a kereskedési helyszínek a 26. cikk szerinti ügyletjelentés, valamint a 3., 6., 8., 8a., 8b., 10., 14., 20. és 21. cikk szerinti átláthatósági követelmények alkalmazása tekintetében azonosító referenciaadatokat szolgáltatnak az EÉPH-nak.

A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében az azonosító referenciaadatoknak globálisan megállapodott egyedi termékazonosítón és bármely más releváns azonosító referenciaadaton kell alapulniuk.

Az e bekezdés első albekezdésének hatálya alá nem tartozó azon, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében, amelyek a 26. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartoznak, minden kijelölt közzétételi szervezet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az azonosító referenciaadatokat.";

b) a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az első albekezdés a következő ponttal egészül ki:

"c) a referenciaadatok jelentésének határnapja.";

ii. a bekezdés az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:

"E szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az EÉPH figyelembe veszi a nemzetközi fejleményeket és az uniós vagy nemzetközi szinten megállapodott standardokat, valamint az említett szabályozástechnikai standardtervezeteknek az 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendeletben meghatározott jelentéstételi követelményekkel való összhangját.";

c) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

"(5) 2024. június 29-ig a Bizottság az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a 8a. cikk (2) bekezdésében, valamint a 10. és 21. cikkben megállapított átláthatósági követelmények alkalmazása tekintetében használandó azonosító referenciaadatok meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a 26. cikk alkalmazása tekintetében használandó azonosító referenciaadatok meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet."

27. A 27d. cikk a következőképpen módosul:

a) a cím helyébe a következő szöveg lép:

"Az ARM-ekre és APA-kra vonatkozó engedélyek megadásának és a kérelmek elutasításának eljárásai" ;

b) az (1), (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A kérelmező APA vagy ARM kérelmet nyújt be, megadva mindazon információkat, ideértve többek között a tervezett szolgáltatások típusát és a szervezeti felépítést meghatározó üzleti tervet, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az EÉPH vagy adott esetben az illetékes nemzeti hatóság meggyőződhessen arról, hogy az APA vagy ARM az eredeti engedély időpontjában minden szükséges intézkedést megtett ahhoz, hogy az e cím szerinti kötelezettségeinek megfeleljen.

(2) Az EÉPH vagy adott esetben az illetékes nemzeti hatóság az engedély iránti kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül értékeli, hogy a kérelem teljes körű-e.

Ha a kérelem nem teljes körű, az EÉPH vagy adott esetben az illetékes nemzeti hatóság megállapítja azt a határidőt, ameddig az APA-nak vagy ARM-nek meg kell adnia a további információkat.

Az EÉPH vagy adott esetben az illetékes nemzeti hatóság azt követően, hogy megállapította a kérelem teljeskörűségét, ennek megfelelően értesíti az APA-t vagy ARM-t.

(3) Az EÉPH vagy adott esetben az illetékes nemzeti hatóság a teljes körű kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül értékeli az APA vagy ARM e címnek való megfelelését. Az EÉPH vagy adott esetben az illetékes nemzeti hatóság indokolással ellátott határozatot fogad el az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról, és megfelelően értesíti erről az elfogadástól számított öt munkanapon belül a kérelmező APA-t vagy ARM-et."

;

c) a (4) bekezdés első albekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) az APA-k és az ARM-ek tekintetében a 27f. cikk (2) bekezdésében említett tájékoztatásba foglalandó információk.";

d) az (5) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az e cikk (1) bekezdése alapján rendelkezésre bocsátandó információkat, valamint az APA-k és az ARM-ek tekintetében a 27f. cikk (2) bekezdésében említett tájékoztatásba foglalandó információkat illetően az egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások meghatározása céljából."

28. A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

"27da. cikk

Az eszközkategóriánként egyetlen CTP kiválasztására irányuló eljárás

(1) Az EÉPH a következő eszközkategóriák mindegyikére vonatkozóan külön kiválasztási eljárást szervez az egyetlen CTP ötéves időtartamra történő kijelölése céljából:

a) kötvények;

b) részvények és tőzsdén kereskedett alapok; valamint

c) tőzsdén kívüli származtatott ügyletekvagy tőzsdén kívüli származtatott ügyletek releváns alkategóriái.

Az EÉPH 2024. december 29-ig megindítja az első albekezdés a) pontja szerinti első kiválasztási eljárást.

Az EÉPH az első albekezdés a) pontja szerinti kiválasztási eljárás megindításától számított hat hónapon belül megindítja az első albekezdés b) pontja szerinti első kiválasztási eljárást.

Az EÉPH a 27. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazásának kezdőnapjától számított három hónapon belül, de legkorábban az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában meghatározott kiválasztási eljárás megindításától számított hat hónappal megindítja az e bekezdés első albekezdésének c) pontja szerinti első kiválasztási eljárást.

Az EÉPH az első albekezdés szerinti további kiválasztási eljárásokat időben indítja meg ahhoz, hogy az összesítettadat-szolgáltatás biztosítása zavartalanul folytatódhasson.

(2) Az EÉPH az (1) bekezdésben említett minden egyes eszközkategória esetében a következő kritériumok alapján választja ki az összesítettadat-szolgáltatás működtetésére alkalmas pályázót:

a) a pályázó arra való technikai képessége, hogy az Unió egész területén reziliens összesítettadat-szolgáltatást nyújtson;

b) a pályázó arra való képessége, hogy megfeleljen a 27h. cikkben meghatározott szervezeti követelményeknek;

c) a pályázó képessége adott esetben az alábbi adatok fogadására, összevonására és terjesztésére:

i. részvényekre és tőzsdén kereskedett alapokra vonatkozóan kereskedés előtti és utáni adatok;

ii. kötvényekre vonatkozóan kereskedés utáni adatok;

iii. tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan kereskedés utáni adatok;

d) a pályázó irányítási struktúrájának alkalmassága;

e) az a sebesség, amellyel a pályázó piaci alapadatokat és szabályozási adatokat közzé tud tenni;

f) a pályázónak az adatminőség biztosítását szolgáló módszereinek és mechanizmusainak megfelelősége;

g) a pályázó részéről az összesítettadat-szolgáltatás kialakításához felmerülő teljes költségigény, és az összesítettadat-szolgáltatás folyamatos működtetésének költségei;

h) a pályázó által az összesítettadat-szolgáltatás felhasználói különböző típusainak felszámítani kívánt díjak mértéke, a díj- és engedélyezési modelljeinek egyszerűsége, valamint a 13. cikknek való megfelelés;

i) a kötvényekre vonatkozó összesítettadat-szolgáltatás esetében a 27h. cikk (5) bekezdésének megfelelően a bevétel-újraelosztási mechanizmusok megléte;

j) a modern interfésztechnológiák pályázó általi használata a piaci alapadatok és szabályozási adatok terjesztésére és az összekapcsoltság érdekében;

k) a pályázó által a 27 ha. cikk (3) bekezdésével összhangban a nyilvántartások megőrzésére bevezetett intézkedések megfelelősége;

l) a pályázó arra való képessége, hogy rezilienciát és üzletmenet-folytonosságot biztosítson, valamint a pályázó által a leállások és a kiberkockázatok mérséklése és kezelése érdekében bevezetni kívánt intézkedések;

m) a pályázó által az adatok gyűjtése, feldolgozása és tárolása által generált energiafogyasztás mérséklése érdekében bevezetni kívánt intézkedések;

n) amennyiben a pályázatot több pályázó közösen nyújtja be, - a műszaki és logisztikai kapacitás szempontjából - annak szükségessége a pályázók mindegyike tekintetében, hogy közösen pályázzanak.

(3) A pályázónak rendelkezésre kell bocsátania minden ahhoz szükséges információt, hogy az EÉPH megerősíthesse, hogy a pályázó a pályázat időpontjában minden szükséges intézkedést bevezetett az e cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumok teljesítéséhez és a 27h. cikkben meghatározott szervezeti követelményeknek történő megfeleléshez.

(4) Az EÉPH az (1) bekezdésben említett egyes kiválasztási eljárások megindításától számított hat hónapon belül indokolással ellátott határozatot fogad el az összesítettadat-szolgáltatás működtetésére alkalmas pályázó kiválasztásáról, és felkéri a pályázót az engedély iránti kérelem indokolatlan késedelem nélküli benyújtására.

(5) Amennyiben egyetlen pályázót sem választottak ki e cikk alapján vagy engedélyeztek a 27db. cikk alapján, az EÉPH a sikertelen kiválasztási vagy engedélyezési eljárás lezárását követő hat hónapon belül új kiválasztási eljárást indít.

27db. cikk

A CTP-k engedély iránti kérelmeinek jóváhagyására és elutasítására vonatkozó eljárások

(1) A 27da. cikk (4) bekezdésében említett engedély iránti kérelmet benyújtó pályázónak rendelkezésre kell bocsátania minden ahhoz szükséges információt, hogy az EÉPH megerősíthesse, hogy a pályázó az engedély iránti kérelem időpontjában minden szükséges intézkedést bevezetett a 27da. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumok teljesítéséhez.

(2) Az EÉPH az engedély iránti kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül értékeli, hogy a kérelem teljes körű-e.

Ha az engedély iránti kérelem nem teljes körű, az EÉPH határidőt szab meg, amelynek leteltéig a pályázónak rendelkezésre kell bocsátania a további információkat.

Azt követően, hogy az EÉPH az engedély iránti kérelmet teljes körűként értékelte, megfelelően értesíti erről a pályázót.

(3) Az engedély iránti teljes körű kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül az EÉPH értékeli a pályázó e címnek való megfelelését. Az EÉPH indokolással ellátott határozatot fogad el az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról, és az ilyen indokolással ellátott határozat elfogadásának napjától számított öt munkanapon belül megfelelően értesíti a pályázót. Az engedély megadásáról szóló határozatban meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett a pályázónak működnie kell.

(4) A (3) bekezdés szerinti engedélyezést követően az EÉPH átmeneti időszakot biztosíthat a CTP-ként engedélyezett pályázónak a szükséges működési és technikai intézkedések bevezetésére.

(5) A CTP-nek mindenkor meg kell felelnie a 27h. cikkben meghatározott szervezeti követelményeknek, és e cikk (3) bekezdésében említett, a CTP engedélyezéséről szóló, indokolással ellátott határozatban megállapított feltételeknek.

Az a CTP, amely már nem képes megfelelni az említett követelményeknek és feltételeknek, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja erről az EÉPH-t.

(6) Az engedély 27e. cikkben említett visszavonása csak azt követően lép hatályba, hogy az érintett eszközkategória vonatkozásában új CTP-t választottak ki és engedélyeztek a 27da. és 27db. cikknek megfelelően.

(7) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása érdekében:

a) az (1) bekezdés alapján rendelkezésre bocsátandó információk;

b) a CTP-k tekintetében a 27f. cikk (2) bekezdésében említett tájékoztatásba foglalandó információk.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

(8) Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az e cikk (1) bekezdése alapján rendelkezésre bocsátandó információkat és a CTP-k tekintetében a 27f. cikk (2) bekezdésében említett tájékoztatásba foglalandó információkat illetően az egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások meghatározása céljából.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. december 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására."

29. A 27e. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az az adatszolgáltató, amelynek engedélyét vissza kell vonni, biztosítja szabályos helyettesítését, ideértve az adatok más adatszolgáltatóknak történő átadását, az ügyfelei részére megfelelő értesítés küldését és a jelentéstételi adatfolyamok más adatszolgáltatókhoz történő átirányítását a visszavonás előtt."

30. A 27f. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Az EÉPH vagy adott esetben az illetékes nemzeti hatóság megtagadja vagy visszavonja az engedélyezést, ha nincs meggyőződve arról, hogy az adatszolgáltató üzletmenetét ténylegesen irányító személy vagy személyek megfelelően jó hírnévvel rendelkeznek, vagy ha objektív és bizonyítható indokok állnak fenn annak vélelmezésére, hogy a szolgáltatók vezető testületében javasolt változtatások veszélyeztetik a megbízható és prudens vezetést, az ügyfeleik érdekeinek megfelelő figyelembevételét és a piac integritását."

31. A 27g. cikk a következőképpen módosul:

a) a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

"(4a) Az APA objektív és megkülönböztetésmentes követelményeket támaszt a szolgáltatásaihoz a 20. cikk (1) bekezdésében és a 21. cikk (1) bekezdésében megállapított átláthatósági előírások alá tartozó vállalkozások általi hozzáférésre, és a követelményeket nyilvánosan közzéteszi.

Az APA nyilvánosan közzéteszi az e rendelet szerint nyújtott adatszolgáltatásokkal kapcsolatos árakat és díjakat. Külön-külön teszi nyilvánosan közzé az egyes szolgáltatások árait és díjait, ideértve az engedményeket és kedvezményeket, valamint ezek igénybevételének feltételeit. Lehetővé teszi a jelentéstevő jogalanyok számára, hogy egyes szolgáltatásokhoz külön-külön férjenek hozzá.

(4b) Az APA-k legalább öt éven át megőrzik az érintett illetékes hatóság vagy az EÉPH számára az üzleti tevékenységükre vonatkozó nyilvántartásokat."

;

b) a (7) bekezdést el kell hagyni.

32. A 27h. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"27h. cikk

A CTP-kre vonatkozó szervezeti követelmények

(1) A CTP a 27db. cikkben említett engedélyezési feltételekkel összhangban:

a) az engedélyezett eszközkategória vonatkozásában összegyűjt minden, az adatközlők által továbbított adatot;

b) díjakat szed be a felhasználóktól, ugyanakkor díjmentes hozzáférést biztosít az összesítettadat-szolgáltatáshoz a lakossági befektetők, a tudományos szakemberek, a civil társadalmi szervezetek és az illetékes hatóságok számára;

c) a részvényekre és tőzsdén kereskedett alapokra vonatkozó összesítettadat-szolgáltatás esetében bevételei egy részét a (6) bekezdéssel összhangban újraelosztja;

d) a piaci alapadatokat és a szabályozási adatokat folyamatos és élő, elektronikus adatfolyamként terjeszti megkülönböztetésmentes feltételek mellett a felhasználók számára, a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében a legközelebbi időpontban;

e) biztosítja, hogy a piaci alapadatok és a szabályozási adatok könnyen hozzáférhetők, géppel olvashatók és használhatók legyenek valamennyi felhasználó, köztük a lakossági befektetők számára;

f) rendelkezik olyan rendszerekkel, amelyek képesek hathatósan ellenőrizni az adatközlők által továbbított adatok teljeskörűségét, azonosítani a nyilvánvaló hibákat, és kérni az adatok újbóli benyújtását;

g) amennyiben a CTP-t gazdasági szereplők egy csoportja irányítja, rendelkezik olyan megfeleltetési rendszerrel, amely biztosítja, hogy az összesítettadat-szolgáltatás működése ne eredményezze a verseny torzulását.

Az első albekezdés d) pontjának alkalmazása tekintetében a CTP részvények és tőzsdén kereskedett alapok vonatkozásában nem teheti közzé a piacazonosító kódot akkor, amikor a legjobb európai vételi és eladási ajánlatot a valós időhöz a technikai lehetőségek függvényében legközelebbi időpontban terjeszti.

(2) A CTP olyan szolgáltatásiszint-standardokat fogad el, tesz közzé a honlapján és tesz rendszeresen naprakésszé, amelyek a következők mindegyikére kiterjednek:

a) azon adatközlők jegyzéke, akiktől az adatokhoz hozzájutott;

b) a piaci alapadatok és a szabályozási adatok felhasználókhoz való eljuttatásának módjai és gyorsasága;

c) a piaci alapadatok és a szabályozási adatok szolgáltatása terén a működési folytonosság biztosítása érdekében tett intézkedések.

(3) A CTP-nek olyan megbízható biztonsági mechanizmusokkal kell rendelkeznie, amelyeket arra terveztek, hogy garantálják az adatoknak az adatközlők és a CTP közötti, valamint a CTP és a felhasználók közötti átadása biztonságát, valamint hogy minimalizálják az adatsérülés és a jogosulatlan hozzáférés kockázatát. A CTP-nek megfelelő erőforrásokat kell fenntartania, és tartalékrendszerekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy szolgáltatásait mindenkor kínálni és fenntartani tudja.

(4) A CTP a 27da. cikk (1) bekezdésében említett minden egyes eszközkategória vonatkozásában közzéteszi az összesítettadat-szolgáltatás által lefedett pénzügyi eszközök jegyzékét, feltüntetve azok azonosító referenciaadatait.

A CTP díjmentes hozzáférést kínál a listájához, és biztosítja annak rendszeres felülvizsgálatát, valamint naprakésszé tételét annak érdekében, hogy átfogó képet kínáljon az összesítettadat-szolgáltatás által lefedett valamennyi pénzügyi eszközről.

(5) A részvényektől és tőzsdén kereskedett alapoktól eltérő pénzügyi eszközök vonatkozásában a CTP az összesítettadat-szolgáltatás által generált bevétel egy részét újraeloszthatja az adatközlők között.

(6) A részvények és tőzsdén kereskedett alapok vonatkozásában a CTP a 27db. cikk (3) bekezdésében említett, indokolással ellátott határozatban foglaltak szerint újraelosztja az összesítettadat-szolgáltatás által generált bevétel egy részét a következő kritériumok közül egy vagy több kritériumnak megfelelő adatközlők között (a továbbiakban: a bevétel-újraelosztási rendszer):

a) az adatközlő olyan szabályozott piac vagy kkv-tőkefinanszírozási piac, amelynek éves részvénykereskedési volumene az uniós éves részvénykereskedési volumen legfeljebb 1%-át teszi ki (a továbbiakban:kis kereskedési helyszín);

b) az adatközlő olyan kereskedési helyszín, amely 2019. március 27-én vagy azt követően részvények vagy tőzsdén kereskedett alapok piacra történő kezdeti bevezetését biztosította;

c) az adatokat kereskedési helyszín továbbítja, és azok olyan részvényekkel és tőzsdén kereskedett alapokkal folytatott ügyletekhez tartoznak, amelyeket kereskedés előtti átláthatóságot biztosító kereskedési rendszerben kötöttek, amennyiben az említett ügyleteket nem olyan megbízások eredményezik, amelyek a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján a kereskedés előtti átláthatóság alól mentességben részesültek.

(7) A bevétel-újraelosztási rendszer alkalmazása tekintetében a CTP a következő kereskedési volument (a továbbiakban: a releváns kereskedési volumen) veszi figyelembe:

a) a (6) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében az említett kereskedési helyszín által generált teljes éves kereskedési volumen;

b) a (6) bekezdés b) pontjának alkalmazása tekintetében:

i. kis kereskedési helyszínek esetében azok teljes éves kereskedési volumene;

ii. a kis kereskedési helyszínektől eltérő kereskedési helyszínek esetében az említett pontban említett részvényekre és tőzsdén kereskedett alapokra vonatkozó kereskedési volumen;

c) a (6) bekezdés c) pontjának alkalmazása tekintetében az említett pontban említett részvényekre és tőzsdén kereskedett alapokra vonatkozó volumen.

A CTP úgy határozza meg a bevétel-újraelosztási rendszer keretében az adatközlők részére újraelosztandó bevétel összegét, hogy a releváns kereskedési volument megszorozza a (6) bekezdésben meghatározott egyes kritériumokhoz rendelt súlyozással, a (8) bekezdés alapján elfogadott szabályozástechnikai standardokban meghatározottak szerint.

Ha a kereskedési helyszínek a (6) bekezdésben meghatározott kritériumok közül többnek is megfelelnek, az e bekezdés második albekezdésében említett számítás alapján kapott összegeket össze kell adni.

(8) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben:

a) meghatározza a (6) bekezdésben meghatározott egyes kritériumokhoz rendelt súlyozást;

b) részletesen meghatározza a (7) bekezdés második albekezdésében említett, az adatközlők részére újraelosztandó bevétel összegének kiszámítására szolgáló módszert;

c) meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján a CTP - amennyiben bizonyítja, hogy az adatközlő súlyosan és ismételten megsértette a 22a., 22b. és 22c. cikkben említett adatkövetelményeket - ideiglenesen felfüggesztheti az említett adatközlő bevétel-újraelosztási rendszerben való részvételét, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a CTP:

i. folytatja a bevétel-újraelosztást; és

ii. amennyiben az említett követelményeket nem sértették meg, az adatközlő rendelkezésére bocsátja a visszatartott bevételt és a kamatokat.

E bekezdés első albekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott kritérium súlya nagyobb, mint az említett bekezdés b) pontjában meghatározott kritériumé, és az említett bekezdés b) pontjában meghatározott kritérium súlya nagyobb, mint az említett bekezdés c) pontjában meghatározott kritériumé.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 29-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet."

33. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"27ha. cikk

A CTP-kre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek

(1) A CTP minden évben közzéteszi a honlapján az adatminőségre és az adatrendszerekre vonatkozó teljesítménystatisztikákat és a váratlan eseményekről szóló jelentéseket. Az említett teljesítménystatisztikákat és a váratlan eseményekről szóló jelentéseket díjmentesen kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

(2) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdésben meghatározott jelentéstételi kötelezettség tartalmának, ütemezésének, formátumának és terminológiájának meghatározása céljából.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. szeptember 29-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

(3) A CTP legalább öt éven át megőrzi az érintett illetékes hatóság vagy az EÉPH számára az üzleti tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat."

34. A 27i. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

"(4a) Az ARM objektív és megkülönböztetésmentes követelményeket támaszt a szolgáltatásaihoz a 26. cikkben megállapított jelentéstételi kötelezettség alá tartozó vállalkozások általi hozzáférésre vonatkozóan, és e követelményeket nyilvánosan közzéteszi.

Az ARM nyilvánosan közzéteszi az e rendelet szerint nyújtott adatszolgáltatásokkal kapcsolatos árakat és díjakat. Az ARM külön-külön teszi nyilvánosan közzé az egyes szolgáltatások árait és díjait, ideértve az engedményeket és kedvezményeket, valamint ezek igénybevételének feltételeit. Az ARM lehetővé teszi a jelentéstevő jogalanyok számára, hogy egyes szolgáltatásokhoz külön-külön férjenek hozzá. Az ARM által felszámított áraknak és díjaknak a költségekhez kell kötődnie.

(4b) Az ARM legalább öt éven át megőrzi az érintett illetékes hatóság vagy az EÉPH számára az üzleti tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat."

35. A 28. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdésben a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

"A 648/2012/EU rendelet II. címe szerinti elszámolási kötelezettség alá tartozó pénzügyi szerződő felek és nem pénzügyi szerződő felek más ilyen pénzügyi szerződő felekkel vagy más ilyen nem pénzügyi szerződő felekkel olyan származtatott termékekre vonatkozóan, amelyek a származtatott termékek olyan kategóriájához tartoznak, amelyet a 32. cikknek megfelelően a kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánítottak, és amely származtatott termékek szerepelnek a 34. cikkben említett nyilvántartásban ügyleteket csak a következő helyszíneken köthetnek:";

b) a (2) bekezdés első albekezdését el kell hagyni;

c) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A 648/2012/EU rendelet II. címe szerinti elszámolási kötelezettség alól mentesülő vagy annak hatálya alá nem tartozó származtatott termékekre vonatkozó ügyletekre nem vonatkozik a kereskedési kötelezettség."

;

d) a (4) bekezdés harmadik albekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) a kereskedési helyszínek világos és átlátható szabályokkal rendelkeznek, hogy a származtatott termékekkel tisztességes, szabályos és hatékony módon lehessen kereskedni, és hogy azok szabadon átruházhatók legyenek;".

36. A 31. cikk a következőképpen módosul:

a) a cím helyébe a következő szöveg lép:

"Kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatások" ;

b) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Az e rendelet 8a., 10. és 21. cikkében meghatározott átláthatósági követelmények, az e rendelet 28. cikkében meghatározott kereskedési kötelezettség és a megbízásoknak a 2014/65/EU rendeletben megállapított, az ügyfél számára legkedvezőbb feltételek mellett történő végrehajtására vonatkozó kötelezettség nem alkalmazandó a kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatások eredményeként kialakított és létrehozott, tőzsdén kívüli származtatott termékekre vonatkozó ügyletekre."

;

c) a (2) bekezdést el kell hagyni;

d) a (3) és (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozások és piacműködtetők teljes körű és pontos nyilvántartást vezetnek az e cikk (1) bekezdésében említett azon ügyletekről, amelyeket még nem tartanak nyilván vagy nem jelentettek a 648/2012/EU rendeletnek megfelelően. E befektetési vállalkozások és piacműködtetők az említett nyilvántartásokat kérésre haladéktalanul elérhetővé teszik az illetékes hatóság vagy az EÉPH számára.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azért, hogy a következők meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet:

a) kereskedés utáni kockázatcsökkentési szolgáltatások az (1) bekezdés alkalmazása tekintetében;

b) a (3) bekezdés szerint nyilvántartandó ügyletek."

37. Az 32. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"a) a származtatott termék e cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kategóriájával vagy releváns alkategóriájával kereskedni kell legalább egy, a 28. cikk (1) bekezdésében említett kereskedési helyszínen; és";

b) a (4) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"Az EÉPH-nak saját kezdeményezésére, a (2) bekezdésben meghatározott kritériumokkal összhangban és nyilvános konzultáció lefolytatását követően azonosítania és közölnie kell a Bizottsággal a származtatott termékek azon kategóriáit vagy azokat az egyedi származtatott ügyleteket, amelyek az e rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében említett helyszíneken történő kereskedési kötelezettség hatálya alá tartoznának, de amelyekre egyetlen CCP sem kapott még engedélyt a 648/2012/EU rendelet 14. vagy 15. cikke szerint.";

c) a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

"(4a) Az EÉPH, amennyiben úgy véli, hogy az elszámolási kötelezettségnek a 648/2012/EU rendelet 6a. cikkében említett felfüggesztése a kereskedési kötelezettség érvénybe lépésére vonatkozó kritériumok e cikk (5) bekezdésében említett lényegi változásának minősül, úgy az e rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében megállapított kereskedési kötelezettség felfüggesztését kérheti a Bizottságtól a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ugyanazon kategóriái tekintetében, mint amelyekre az elszámolási kötelezettség felfüggesztése iránti kérelem vonatkozik.

(4b) Az EÉPH kérheti a Bizottságtól, hogy függessze fel a 28. cikk (1) bekezdésében meghatározott kereskedési kötelezettséget a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egyes kategóriái vagy a szerződő felek egyes típusa tekintetében, amennyiben ilyen felfüggesztés szükséges a likviditásra gyakorolt kedvezőtlen hatások vagy a pénzügyi stabilitásra nézve komoly fenyegetettség elkerülése vagy kezelése, valamint az uniós pénzügyi piacok szabályos működésének biztosítása érdekében, és amennyiben az említett felfüggesztés arányos az említett célokkal.

(4c) A (4a) és (4b) bekezdésben említett kérelmek nem hozhatók nyilvánosságra.

(4d) A (4a) és (4b) bekezdésben említett kérelmek kézhezvételét követően a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül és az EÉPH által szolgáltatott indokok és rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alapján:

a) végrehajtási jogi aktus útján felfüggeszti a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kategóriáira vagy a szerződő felek típusaira vonatkozó kereskedési kötelezettséget;

b) vagy elutasítja a kért felfüggesztést.

Az első albekezdés b) pontja alkalmazása tekintetében a Bizottság tájékoztatja az EÉPH-t a kért felfüggesztés elutasításának okairól. A Bizottság ezen elutasításról haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, és továbbítja nekik az EÉPH-nak adott indokokat. Az elutasításról és annak indokairól az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátott információk nem hozhatók nyilvánosságra.

Az első albekezdés a) pontjában említett felfüggesztés az említett pontban említett végrehajtási jogi aktus kihirdetése napjától számított legfeljebb három hónapos kezdeti időszakra érvényes.

Amennyiben az első albekezdés a) pontjában említett felfüggesztés indokai továbbra is fennállnak, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján további, legfeljebb három hónapos időszakokra meghosszabbíthatja az említett felfüggesztést, a felfüggesztés teljes időtartama azonban nem haladhatja meg a 12 hónapot.

Az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában és negyedik albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat az 51. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni."

38. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"32a. cikk

A kereskedési kötelezettség önálló felfüggesztése

(1) Valamely tagállam illetékes hatóságának kérésére a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján felfüggesztheti a 28. cikkben meghatározott kereskedési kötelezettséget (a továbbiakban: származtatott-termék-kereskedési kötelezettség) bizonyos pénzügyi szerződő felek tekintetében, adott esetben az EÉPH-val folytatott konzultációt követően. Az illetékes hatóság jelzi, hogy miért véli úgy, hogy teljesülnek a felfüggesztés feltételei. Így különösen, az illetékes hatóságnak bizonyítania kell, hogy a joghatósága alá tartozó pénzügyi szerződő fél:

a) rendszeresen árjegyzőként jár el a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó, tőzsdén kívüli származtatott ügyletben, és rendszeresen fogad jegyzés iránti kérelmeket a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott termékekre vonatkozóan olyan EGT-n kívüli szerződő féltől, amely nem rendelkezik aktív tagsággal olyan EGT-beli kereskedési helyszínen, amely a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó, tőzsdén kívüli származtatott ügylettel való kereskedést kínál; vagy

b) rendszeresen árjegyzőként jár el a származtatotttermék-kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó hitel-nemteljesítési csereügyletben és:

i. saját számlára kíván kereskedni a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó hitel-nemteljesítési csereügyletekkel olyan kereskedési helyszínen, amely csak olyan szerződő felek előtt áll nyitva, amelyek a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 14. pontjában meghatározottak szerint CCP klíringtagok (a továbbiakban: kereskedőközi kereskedési helyszín [dealer-to-dealer venue]);

ii. saját számlára kíván kereskedni a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó hitel-nemteljesítési csereügyletekkel olyan szerződő féllel, amely árjegyző, és nem rendelkezik aktív tagsággal olyan EGT-beli kereskedőközi kereskedési helyszínen, amely a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel való kereskedést kínál; és

iii. e hitel-nemteljesítési csereügyleteket a 648/2012/EU rendelet szerint engedélyezett vagy elismert CCP-nél számolja el.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktust az 51. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2) A Bizottság annak értékelésekor, hogy az (1) bekezdés alapján felfüggessze-e a származtatott-termék-kereskedési kötelezettséget, mérlegeli, hogy azt egyes piacok vonatkozásában függessze-e fel, és figyelembe veszi, hogy a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség ilyen felfüggesztése torzító hatást gyakorolna-e a 648/2012/EU rendelet II. címe szerinti elszámolási kötelezettségre.

A Bizottság más tagállamok illetékes hatóságaival is felveszi a kapcsolatot annak felmérése érdekében, hogy az (1) bekezdés alapján kérelmet benyújtó tagállamtól (a továbbiakban: kérelmező tagállam) eltérő tagállambeli pénzügyi szerződő felek hasonló helyzetben vannak-e, mint a kérelmező tagállambeli pénzügyi szerződő fél.

A kérelmező tagállamtól eltérő tagállam illetékes hatósága az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadását követően kérheti, hogy a végrehajtási jogi aktushoz adják hozzá azokat a pénzügyi szerződő feleket, amelyek hasonló helyzetben vannak, mint a kérelmező tagállambeli pénzügyi szerződő fele. Az említett kérelmet benyújtó tagállam illetékes hatósága igazolja, hogy miért véli úgy, hogy a felfüggesztés feltételei teljesülnek.

(3) Amennyiben a származtatott-termék-kereskedési kötelezettséget a pénzügyi szerződő fél tekintetében az (1) vagy a (2) bekezdés alapján felfüggesztik, a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség nem alkalmazandó a szerződő felére, az (1) bekezdés a) pontjában, vagy az (1) bekezdés b) pontjának ii. alpontjában említettek szerint.

(4) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktushoz csatolni kell a felfüggesztést kérő illetékes hatóság által szolgáltatott bizonyítékokat.

(5) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust közölni kell az EÉPH-val, és közzé kell tenni a 34. cikkben említett nyilvántartásban.

(6) A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja, hogy továbbra is fennállnak-e a származtatott-termék-kereskedési kötelezettség felfüggesztésének indokai."

39. A 35. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés első albekezdésében a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

"A 648/2012/EU rendelet 7. cikkének sérelme nélkül, a CCP köteles a pénzügyi eszközöket megkülönböztetésmentes és átlátható alapon elszámolásra befogadni - ideértve a biztosítéki követelményeket és a hozzáféréssel kapcsolatos díjakat is -, tekintet nélkül arra, hogy az ügyletet mely kereskedési helyszínen teljesítették.

Az első albekezdésben foglalt követelmény nem alkalmazandó a tőzsdén kereskedett származtatott termékekre.

A CCP különösen azt biztosítja, hogy a kereskedési helyszín jogosult az említett kereskedési helyszínen kereskedett ügyletek megkülönböztetésmentes kezelésére az alábbiak tekintetében:";

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A CCP a (2) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül írásbeli választ ad a kereskedési helyszínnek, amellyel vagy engedélyezi a hozzáférést - feltéve, hogy az érintett illetékes hatóság a (4) bekezdés alapján engedélyezte a hozzáférést, vagy megtagadja a hozzáférést. A CCP a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek esetén utasíthatja el a hozzáférési kérelmet. Ha a CCP megtagadja a hozzáférést, válaszát teljeskörűen meg kell indokolnia, és a döntésről írásban tájékoztatnia kell saját illetékes hatóságát. Amennyiben a CCP a kereskedési helyszín tagállamától eltérő tagállamban található, a CCP-nek az említett írásbeli választ a kereskedési helyszín illetékes hatóságának is továbbítania kell. A CCP-nek a hozzáférést a hozzáférési kérelemre adott pozitív választól számított három hónapon belül kell biztosítania."

;

c) A (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A CCP vagy a kereskedési helyszín illetékes hatóságának abban az esetben kell engedélyeznie a kereskedési helyszín számára a CCP-hez való hozzáférést, ha a hozzáférés megadása nem veszélyezteti - többek között a likviditástöredezettség előidézésével - a piacok zavartalan és szabályos működését, valamint nem befolyásolja hátrányosan a rendszerkockázatot.";

ii. a második és a harmadik albekezdést el kell hagyni.

40. A 36. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"A 648/2012/EU rendelet 8. cikkének sérelme nélkül, a kereskedési helyszínnek kérésre megkülönböztetésmentes és átlátható módon továbbítania kell a kereskedési adatfolyamokat - ideértve a hozzáférésre vonatkozó díjakat is - az említett rendelet szerint engedélyezett vagy elismert minden olyan CCP számára, amely az említett kereskedési helyszínen pénzügyi eszközökkel végzett ügyleteket kíván elszámolni. E követelmény nem alkalmazandó a következőkre:

a) olyan származtatott ügyletek, amelyek a 648/2012/EU rendelet 8. cikkében meghatározott hozzáférési kötelezettségek hatálya alá tartoznak már;

b) tőzsdén kereskedett származtatott termékek.";

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A kereskedési helyszín a (2) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül írásbeli választ ad a CCP-nek, amellyel vagy engedélyezi a hozzáférést - feltéve, hogy az érintett illetékes hatóság a (4) bekezdés alapján engedélyezte a hozzáférést, vagy megtagadja a hozzáférést. A kereskedési helyszín a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek esetén utasíthatja el a hozzáférési kérelmet. Amennyiben a kereskedési helyszín megtagadja a hozzáférést, válaszát teljeskörűen meg kell indokolnia, és a döntésről írásban tájékoztatnia kell saját illetékes hatóságát. Amennyiben a CCP a kereskedési helyszín tagállamától eltérő tagállamban található, a kereskedési helyszínnek az említett írásbeli választ a CCP illetékes hatósága számára is továbbítania kell. A kereskedési helyszínnek a hozzáférést a hozzáférési kérelemre adott pozitív választól számított három hónapon belül kell biztosítania."

;

c) a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A kereskedési helyszín, vagy a CCP illetékes hatósága engedélyezi a CCP számára a kereskedési helyszínhez való hozzáférést, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti - többek között a likviditástöredezettség előidézésével - a piacok zavartalan és szabályos működését, valamint ha a kereskedési helyszín megfelelő mechanizmusokat vezetett be a likviditástöredezettség megakadályozására, valamint feltéve, hogy a hozzáférés megadása nem befolyásolja hátrányosan a rendszerkockázatot.";

ii. a második és a harmadik albekezdést el kell hagyni;

d) az (5) bekezdést el kell hagyni;

e) a (6) bekezdés első albekezdésének d) pontját el kell hagyni.

41. A 38. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A harmadik országban létrehozott kereskedési helyszínek csak akkor kérhetnek hozzáférést egy az Unióban letelepedett CCP-hez, ha a Bizottság az adott harmadik országgal kapcsolatban elfogadta a 28. cikk (4) bekezdése szerinti határozatot.

Harmadik országban letelepedett CCP csak akkor kérhet hozzáférést egy Unióban létrehozott kereskedési helyszínhez, ha az említett CCP a 648/2012/EU rendelet 25. cikke szerint elismert CCP.

A harmadik országokban letelepedett CCP-k és létrehozott kereskedési helyszínek számára a 35. és a 36. cikkben említett hozzáférési jog csak az említett cikkek hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök tekintetében biztosítható, feltéve, hogy a Bizottság az adott harmadik országgal kapcsolatban meghozta az e cikk (3) bekezdése szerinti határozatot, megállapítva, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű kölcsönös elismerést biztosít a CCP-k és a kereskedési helyszínek számára ahhoz, hogy hozzáférést kapjanak az adott harmadik országban letelepedett CCP-khez és létrehozott kereskedési helyszínekhez."

42. A 38g. cikk (1) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

"Amennyiben az EÉPH megállapítja, hogy egy, a 38b. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt személy nem felelt meg a 22-22c. cikkekben vagy a IVa. címben meghatározott követelmények egyikének sem, a következő egy vagy több intézkedést hozza:".

43. A 38h. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"Amennyiben az EÉPH - a 38k. cikk (5) bekezdésével összhangban - megállapítja, hogy egy, a 38b. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt személy - szándékosan vagy gondatlanságból - nem felelt meg a 22-22c. cikkekben vagy a IVa. címben meghatározott követelmények egyikének sem, az e cikk (2) bekezdésével összhangban pénzbírságot kiszabó határozatot fogad el."

44. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"39a. cikk

A megbízásfolyamért teljesített kifizetésben (PFOF) való részesülés tilalma

(1) A 2014/65/EU irányelv 4. cikke 1. bekezdésének 11. pontjában meghatározott lakossági ügyfelek vagy az említett irányelv II. mellékletének II. szakaszában említett szakmai ügyfelek nevében eljáró befektetési vállalkozások nem részesülhetnek semmilyen díjban, jutalékban vagy nem pénzbeli juttatásban harmadik féltől az említett ügyfelektől származó megbízások meghatározott végrehajtási helyszínen történő végrehajtásáért vagy ezen ügyfelek megbízásainak egy meghatározott végrehajtási helyszínen történő végrehajtása céljából harmadik fél részére történő továbbításáért (a továbbiakban: megbízásfolyamért teljesített kifizetés (PFOF)).

Az első albekezdés nem alkalmazandó a végrehajtási helyszínek ügyleti díjaira vonatkozó engedményekre vagy kedvezményekre, amennyiben az egy Unióbeli kereskedési helyszín vagy harmadik országbeli kereskedési helyszín jóváhagyott és nyilvános díjszabási struktúrája alapján megengedett, ha azok kizárólag az ügyfél javát szolgálják. Az ilyen engedmények vagy kedvezmények nem eredményezhetnek pénzbeli előnyt a befektetési vállalkozás számára.

(2) Az a tagállam, amelyben - 2024. március 28. előtt - ügyfelek nevében eljáró olyan befektetési vállalkozások telepedtek le, amelyek harmadik féltől díjat, jutalékot vagy nem pénzbeli juttatást kapnak az ezen ügyfelektől származó megbízások egy meghatározott végrehajtási helyszínen történő végrehajtásáért vagy ezen ügyfelek megbízásainak egy meghatározott végrehajtási helyszínen történő végrehajtása céljából valamely harmadik fél részére történő továbbításáért, a joghatósága alá tartozó befektetési vállalkozásokat 2026. június 30-ig mentesítheti az (1) bekezdésben meghatározott tilalom alól, amennyiben e befektetési vállalkozások befektetési szolgáltatásokat nyújtanak az említett tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett ügyfeleknek.

Az első albekezdésben említett mentesség alkalmazása érdekében az első albekezdésben meghatározott feltételt teljesítő tagállam 2024. szeptember 29-ig értesíti erről az EÉPH-t. Az EÉPH jegyzéket vezet az említett mentességet igénybe vevő tagállamokról. A jegyzéket hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára és azt rendszeresen naprakésszé kell tenni."

45. Az 50. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A Bizottságnak az 1. cikk (9) bekezdésében, a 2. cikk (2) és (3) bekezdésében, az 5. cikk (10) bekezdésében, a 8a. cikk (4) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 31. cikk (4) bekezdésében, a 38k. cikk (10) bekezdésében, a 38n. cikk (3) bekezdésében, a 40. cikk (8) bekezdésében, a 41. cikk (8) bekezdésében, a 42. cikk (7) bekezdésében, a 45. cikk (10) bekezdésében, valamint az 52. cikk (10), (14b) és (15) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2014. július 2-től kezdődő hatállyal."

;

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (9) bekezdésében, a 2. cikk (2) és (3) bekezdésében, az 5. cikk (10) bekezdésében, a 8a. cikk (4) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 31. cikk (4) bekezdésében, a 38k. cikk (10) bekezdésében, a 38n. cikk (3) bekezdésében, a 40. cikk (8) bekezdésében, a 41. cikk (8) bekezdésében, a 42. cikk (7) bekezdésében, a 45. cikk (10) bekezdésében, valamint az 52. cikk (10), (14b) és (15) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét."

;

c) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(5) Az 1. cikk (9) bekezdése, a 2. cikk (2) vagy (3) bekezdése, az 5. cikk (10) bekezdése, a 8a. cikk (4) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése, a 27. cikk (4) vagy (5) bekezdése, a 31. cikk (4) bekezdése, a 38k. cikk (10) bekezdése, a 38n. cikk (3) bekezdése, a 40. cikk (8) bekezdése, a 41. cikk (8) bekezdése, a 42. cikk (7) bekezdése, a 45. cikk (10) bekezdése, vagy az 52. cikk (10), (14b) vagy (15) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik."

46. Az 52. cikk a következőképpen módosul:

a) a (11), (12) és (13) bekezdést el kell hagyni;

b) a (14) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(14) Az EÉPH 2026. június 30-ig - a 22b. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott, érdekelt felekből álló szakértői csoporttal szoros együttműködésben - értékeli a részvényekre és tőzsdén kereskedett alapokra vonatkozó összesítettadat-szolgáltatás iránti piaci keresletet, az összesítettadat-szolgáltatásnak az uniós piacok és vállalkozások működésére, vonzerejére és nemzetközi versenyképességére gyakorolt hatását, valamint azt, hogy az összesítettadat-szolgáltatás elérte-e a piaci szereplők közötti információs aszimmetriák csökkentésére és az Unió mint befektetési helyszín vonzóbbá tételére irányuló célját. Az EÉPH jelentést tesz a Bizottságnak arról, hogy helyénvaló-e további jellemzőket hozzáadni az összesítettadat-szolgáltatáshoz, mint például a kereskedés előtti adatok piaci azonosító kódjának terjesztése. E jelentés alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(14a) Három évvel valamely összesítettadat-szolgáltatás első engedélyezését követően a Bizottság az EÉPH-val és a 22b. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott, érdekelt felekből álló szakértői csoporttal folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőkről:

a) az összesítettadat-szolgáltatással lefedett eszközkategóriák;

b) a CTP-nek továbbított adatok időszerűsége és minősége;

c) a piaci alapadatok és a szabályozási adatok minősége és terjesztésük időszerűsége;

d) a piaci alapadatok és a szabályozási adatok szerepe az elégtelen végrehajtás csökkentésében;

e) az összesítettadat-szolgáltatás felhasználóinak száma eszközkategóriánként;

f) a piaci alapadatok és a szabályozási adatok hatása a különböző tőkepiaci szereplők közötti információs aszimmetriák orvoslására;

g) a CTP-be történő adattovábbításhoz használt adattovábbítási protokollok megfelelősége;

h) a bevétel-újraelosztási rendszer megfelelősége és működése, különösen a kis kereskedési helyszíneknek minősülő adatközlők tekintetében;

i) a piaci alapadatok és a szabályozási adatok hatásai a kkv-kba történő befektetésekre.

(14b) 2025. március 29-ig a Bizottság az EÉPH-val szorosan együttműködve értékeli az e rendelet 26. cikkében foglalt követelményeknek a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott olyan ABAK-okra és a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott olyan alapkezelő társaságokra történő kiterjesztését, amelyek befektetési szolgáltatásokat nyújtanak és befektetési tevékenységeket végeznek, valamint pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyleteket hajtanak végre. Így különösen, a Bizottság költség-haszon elemzést és az ilyen kiterjesztés hatókörére vonatkozó elemzést is belefoglal ezen értékelésbe.

Az említett értékelés alapján és a tőkepiaci unió céljainak figyelembevételével a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azért, hogy a 26. cikkben foglalt követelményeknek az e bekezdés első albekezdésével összhangban történő kiterjesztésével módosítsa ezt a rendeletet.

(14c) 2028. március 29-ig az EÉPH jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben értékeli az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott volumenkorlát megfelelőségét, valamint annak szükségességét, hogy azt megszüntessék vagy kiterjesszék azt más olyan kereskedési rendszerekre vagy végrehajtási helyszínekre, amelyek referenciaárból vezetik le az áraikat, figyelembe véve a bevált nemzetközi gyakorlatokat, az uniós pénzügyi piacok versenyképességét, valamint e volumenkorlátnak a piacokon történő tisztességes és rendezett kereskedésre, valamint az árképzés hatékonyságára gyakorolt hatásait."

;

c) a (15) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

"A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy intézkedések meghatározásával kiegészítse ezt a rendeletet a következők érdekében:";

ii. az a)-d) pontokat el kell hagyni;

iii. az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

"e) annak biztosítása, hogy a piaci alapadatokat és a szabályozási adatokat észszerű üzleti alapon nyújtsák, és azok az egész Unióban megfeleljenek az említett adatok felhasználói igényeinek;"

iv. az f) pontot el kell hagyni;

v. a g) és a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

"g) az abban az esetben alkalmazandó intézkedések meghatározása amennyiben a CTP már nem felel meg a kiválasztási kritériumoknak;

h) olyan intézkedések meghatározása, amelyek alapján a CTP továbbra is nyújthatja az összesítettadat-szolgáltatást, feltéve, hogy a kiválasztási eljárás során új jogalanyt nem engedélyeztek."

47. Az 54. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdést el kell hagyni;

b) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 600/2014/EU rendelet 2024. március 28. előtt alkalmazandó változata alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezései a 600/2014/EU rendeletnek az említett időponttól alkalmazandó változata alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásának kezdőnapjáig továbbra is alkalmazandók."

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2024. február 28-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. MICHEL

(1) HL C 286., 2022.7.27., 17. o.

(2) HL C 290., 2022.7.29., 68. o.

(3) Az Európai Parlament 2024. január 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2024. február 20-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(8) A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/834 rendelete (2019. május 20.) a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról (HL L 141., 2019.5.28., 42. o.).

(12) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/791/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)