62001CJ0332[1]

A Bíróság (második tanács) 2004. szeptember 9-i ítélete. Görög Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága. EMOGA - Elszámolás - 1996-1999-os gazdasági évek - 2001/557/EK határozat - Gyapot, olívaolaj, szárított szőlő, juh- és kecskehús. C-332/01. sz. ügy

C-332/01. sz. ügy

Görög Köztársaság

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

"EMOGA - Elszámolás - 1996-1999-es gazdasági évek - 2001/557/EK határozat - Gyapot, olívaolaj, szárított szőlő, juh- és kecskehús"

Az ítélet összefoglalása

1. Mezőgazdaság - Közös agrárpolitika - Az EMOGA általi finanszírozás - Elvek - A költségek közösségi szabályoknak való megfelelése - A tagállamok ellenőrzési kötelezettsége

2. Intézmények jogi aktusai - Rendeletek - Egyedi ellenőrzési intézkedéseket előíró rendelet - A tagállamok mérlegelési jogkörének hiánya - A végrehajtás elmaradása - Igazolás - Más ellenőrzési rendszer nagyobb hatékonysága - Megengedhetetlenség

3. Mezőgazdaság - Közös agrárpolitika - Az EMOGA általi finanszírozás - Elszámolási eljárás - Tárgy - Szankciónak nem minősülő pénzügyi korrekció

4. Intézmények jogi aktusai - Indokolás - Kötelezettség - Terjedelem - Az EMOGA által finanszírozott kiadások elszámolására vonatkozó határozat

5. Mezőgazdaság - Közös agrárpolitika - Egyes támogatási rendszerekre vonatkozó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer - Az ellenőrzött minták reprezentativitása - A földrajzi szempont megválasztásának hatása

(3887/92 bizottsági rendelet, 6. cikk (1), (3) és (4) bekezdés)

6. Mezőgazdaság - Közös agrárpolitika - Az EMOGA által biztosított finanszírozás - Támogatások biztosítása a juhhús- és kecskehústermelők javára - A korábban repóügylet tárgyát képező, áthelyezett állatok azonosítása - A "repóügylet" fogalma - Terjedelem

(2700/93 bizottsági rendelet, 1. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés)

1. A tagállamok egyes, az EMOGA alapján teljesített kifizetéseinek esetében a tagállamok kötelessége, hogy megbízható és működő ellenőrzési rendszert hozzanak létre oly módon, hogy a hiányosságok elkerülhetőek legyenek. E tekintetben nem vehető figyelembe az az érv, amely szerint az ellenőrzések elmaradása a személyzet átmeneti hiányának volt köszönhető.

(vö. 50. pont)

2. Amikor valamely rendelet egyedi ellenőrzési intézkedéseket ír elő, a tagállamok anélkül kötelesek azt alkalmazni, hogy szükség lenne azon feltételezés megalapozottságának értékelésére, amely szerint egy eltérő ellenőrzési rendszer hatékonyabb lenne, még ha feltételezzük is, hogy alternatív ellenőrzéseket már szerveztek.

(vö. 62. pont)

3. Az EK 226. cikkben előírt tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás és az EMOGA elszámolási eljárása eltérő célokat szolgálnak és eltérő szabályok vonatkoznak rájuk. Az utóbbi eljárás során a Bizottság köteles pénzügyi korrekciót alkalmazni, ha a finanszírozni kért kifizetéseket nem a közösségi jogszabályoknak megfelelően teljesítették. Az ilyen pénzügyi korrekció célja, hogy elkerülje az EMOGA olyan összegekkel való megterhelését, amelyek nem a közösségi szabályozás céljainak finanszírozására szolgáltak, és így nem minősül szankciónak.

(vö. 63. pont)

4. Az EMOGA elszámolásával kapcsolatos határozatok kidolgozásának keretében a határozatot megfelelően indokoltnak kell tekinteni, ha a címzett állam nagymértékben részt vett az e határozatot kidolgozó eljárásban, és ismerte azokat az indokokat, amelyek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a vitatott összeggel nem terheli az EMOGÁ-t.

(vö. 67. pont)

5. Az egyes közösségi támogatási rendszerekre vonatkozó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 3887/92 rendelet 6. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy ami a mintavétel földrajzi alapját illeti, helyszíni ellenőrzést kell elvégezni a kérelmeknek legalább egy jelentős mintáján, és hogy ennek a mintának képviselnie kell az állattenyésztési támogatás iránti kérelmek meghatározott százalékát. Ez a rendelkezés ugyanakkor nem jelöli meg, hogy a minimális százalékos arányt közigazgatási egységenként vagy a teljes országra vetítve kell meghatározni.

E tekintetben jobban biztosítja a minták reprezentativitását, ha azokat inkább a közigazgatási egységek szintjén határozzák meg, mintsem az egész ország szintjén. Ellenkezne ugyanis a hatékony ellenőrzés céljával az, ha egyes, az érintett termékek jelentős termelését nyújtó közigazgatási egységek részben vagy egészben mentesülhetnének az ellenőrzés alól, mihelyt a nemzeti mintavétel aránya meghalad egy meghatározott százalékot.

(vö. 109., 111. pont)

6. Az áthelyezett állatok más állatokkal való keverését megelőző azonosításának biztosítását célzó, a juhhús- és kecskehústermelőknek nyújtott jövedelemtámogatás alkalmazásának részletes szabályairól szóló 2700/93 rendelet 1. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerint: a "repóügylet" fogalmát úgy kell érteni, hogy az arra az esetre is vonatkozik, amikor a különböző tulajdonosok nyájainak közös tartása miatt az állatokat más állatokkal keverik.

A repóügylet lényeges jellemzője ugyanis az, hogy különböző eredetű állatokat kevernek össze, és gyakorlatilag lehetetlenné válik azok azonosítása, ha előzetesen nem jelölték meg őket.

(vö. 142. pont)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2004. szeptember 9.(*)

"EMOGA - Elszámolás - 1996-1999-es gazdasági évek - 2001/557/EK határozat - Gyapot, olívaolaj, szárított szőlő, juh- és kecskehús"

A C-332/01. sz. ügyben,

az EK 230. cikk alapján a Bírósághoz 2001. szeptember 3-án

a Görög Köztársaság (képviselik: V. Kontolaimos és I. Chalkias, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

felperesnek

az Európai Közösségek Bizottsága (képviseli: M. Condou-Durande, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

alperes ellen

benyújtott megsemmisítés iránti keresete tárgyában,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, J.-P. Puissochet, J. N. Cunha Rodrigues (előadó), R. Schintgen és N. Colneric bírák,

főtanácsnok: F. G. Jacobs,

hivatalvezető: H. von Holstein hivatalvezető-helyettes,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2003. november 13-i tárgyalásra,

a főtanácsnok indítványának a 2004. január 22-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Keresetében a Görög Köztársaság a tagállamok egyes, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege alapján teljesített kifizetéseinek a közösségi finanszírozás keretéből való kizárásáról szóló, 2001. július 11-i 2001/557/EK bizottsági határozat (HL L 200., 28. o., a továbbiakban: a megtámadott határozat) megsemmisítését kérte a reá vonatkozó részében.

Jogi háttér

A kifizetések finanszírozása az EMOGA alapján

2 Az 1995. május 22-i 1287/95/EK tanácsi rendelettel (HL L 125., 1. o.) módosított, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1970. április 21-i 729/70/EGK tanácsi rendelet (HL L 94., 13. o., a továbbiakban: 729/70 rendelet) 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 3. cikkének (1) bekezdése szerint a közösségi előírásoknak megfelelően az EMOGA Garanciarészlege finanszírozza a mezőgazdasági piacok közös szervezése keretében végrehajtott, a mezőgazdasági piacok szabályozására irányuló beavatkozásokat.

3 A 729/70/EGK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint:

"A Bizottság [...]

[...]

c) határoz a kifizetéseknek a 2. és 3. cikk szerinti közösségi finanszírozásból való kizárásáról, amennyiben azokat nem a közösségi előírásoknak megfelelően teljesítették.

Minden, a finanszírozás megtagadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően a Bizottság ellenőrzéseinek eredményei, valamint az érintett tagállam észrevételei írásbeli egyeztetés tárgyát képezik, amelynek során a felek törekednek a következményekben való megállapodásra.

Megállapodás hiányában a tagállam négy hónapos határidőn belül kezdeményezheti az álláspontok egyeztetésére irányuló eljárást, amelynek eredményét - a Bizottsággal közlendő és ez utóbbi által a finanszírozás megtagadása tárgyában történő határozathozatalt megelőzően megvizsgálandó - jelentésbe kell foglalni.

A Bizottság a finanszírozásból kizárandó összeget különösen a megállapított szabálytalanság súlya alapján állapítja meg. A Bizottság ennek során figyelembe veszi a jogsértés természetét és súlyát, valamint a Közösségnek okozott pénzügyi hátrány mértékét.

Nem tagadható meg a Bizottság által az ellenőrzések eredményéről a tagállamnak címzett írásbeli értesítéstől számított huszonnégy hónapnál régebben teljesített kifizetés finanszírozása. [...]" [nem hivatalos fordítás]

4 A 729/70 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerint:

"A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az összes olyan adatot, amely az [EMOGA] megfelelő működésének ellenőrzéséhez szükséges, és megtesznek minden olyan intézkedést, amely elősegíti a Bizottság által a közösségi finanszírozás igazgatása keretében szükségesnek ítélt ellenőrzéseket, ideértve a helyszíni ellenőrzéseket is.

A tagállamok kötelesek közölni a Bizottsággal az általuk a közös agrárpolitikára vonatkozó közösségi jogszabályok végrehajtása érdekében elfogadott azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az [EMOGÁ-ra] pénzügyi hatást gyakorolhatnak."

5 A 729/70 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottságnak a helyszíni ellenőrzések lefolytatásával megbízott képviselői betekinthetnek az EMOGA által finanszírozott kifizetésekkel kapcsolatos könyvekbe és minden egyéb okiratba.

6 A 729/70/EGK tanácsi rendeletnek az EMOGA Garanciarészlege számla-elszámolási eljárása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. július 7-i 1663/95/EK bizottsági rendelet (HL L 158., 6. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 18. kötet, 31. o.) határozza meg különösen a koordinációs testületek kötelezettségeit, amelyek a Bizottság előtt az érintett tagállamok kizárólagos képviselőiként járnak el. E testületek kötelesek az összes szükséges számviteli adatot olyan módon a Bizottság rendelkezésére bocsátani, hogy annak szolgálatai elvégezhessék a szükséges ellenőrzéseket.

7 Az 1663/95 rendelet melléklete meghatározza a tagállamok kifizető ügynökségei által annak érdekében követendő adminisztratív és számviteli előírásokat, hogy a támogatás iránti kérelmek elfogadhatósága és a vonatkozó kifizetések közösségi szabályozásnak való megfelelése hatékonyan ellenőrizhető legyen.

8 Az 1997. december 23-i VI/5330/97. sz. bizottsági irat tartalmazza azokat az iránymutatásokat, amelyeket a Bizottság az EMOGA elszámolási eljárása keretében a pénzügyi korrekciók alkalmazása során követni törekszik. Ezen iránymutatások szerint abban az esetben, ha a szabálytalan kifizetések tényleges mértéke nem állapítható meg, és ennek következtében nem állapítható meg a Közösség veszteségeinek összege sem, a Bizottság átalánykorrekciót alkalmaz, amelynek általános mértéke a veszteségek kockázatának nagyságától függően a bejelentett kifizetések 2 %-a, 5 %-a, 10 %-a vagy 25 %-a.

9 Az említett irat iránymutatásai az ellenőrzések két alábbi kategóriáját különböztetik meg:

- "A kulcsellenőrzések az érdemi elemek, különösen a kérelem tárgyának valósága, a mennyiség és a minőségi feltételek, ideértve a határidők betartását is, a terméssel kapcsolatos követelmények, birtokon tartási határidő, stb., tárgyi és adminisztratív ellenőrzése. Az ilyen ellenőrzéseket a helyszínen kell elvégezni a független forrásokból, úgymint a telekkönyvi nyilvántartásokból származó információkkal való összevetés útján."

- "A másodlagos ellenőrzések a kérelmek megfelelő kezeléséhez szükséges adminisztratív intézkedések, úgymint a benyújtási határidők megtartásának ellenőrzése, az ugyanazon célra irányuló kettős kérelmek azonosítása, a kockázatfelmérés, a szankciók alkalmazása és az eljárások megfelelő felügyelete."

10 Ebben a tekintetben a VI/5330/97. sz. irat az alábbiak szerint rendelkezik:

"Amennyiben egy vagy több kulcsellenőrzést nem végeztek el, illetve azokat olyan rosszul vagy ritkán végezték el, hogy alkalmatlanok voltak a kérelmek elfogadhatóságának megállapítására vagy a szabálytalanságok megelőzésére, 10 %-os mértékű korrekciót kell alkalmazni, mivel ésszerűen feltételezhető, hogy komoly veszélye merült fel annak, hogy az EMOGA súlyos veszteségeket szenved.

Amennyiben minden kulcsellenőrzést elvégeztek, de azokat nem a rendeletek által előírt számban, gyakorisággal vagy szigorral hajtották végre, 5 %-os mértékű korrekciót kell alkalmazni, mivel ésszerűen feltételezhető, hogy ezek az ellenőrzések nem biztosították elvárt mértékben a kérelmek szabályosságát, és jelentős kockázata volt annak, hogy az EMOGA veszteségeket szenved.

Amennyiben valamely tagállam megfelelően végzi el a kulcsellenőrzéseket, de teljes mértékben elmulaszt egy vagy több másodlagos ellenőrzést, 2 %-os korrekciót kell alkalmazni, tekintettel annak kisebb mértékű kockázatára, hogy az EMOGA veszteségeket szenved, valamint figyelemmel a jogsértés kisebb súlyára.

[...]

Mindazonáltal, ha az ellenőrzési rendszer alkalmazására egyáltalán nem kerül sor vagy az súlyosan hiányos, valamint nagyon gyakori szabálytalanságokra és a szabálytalan vagy csalárd gyakorlattal szembeni fellépés során tanúsított gondatlanságra utaló adatok merülnek fel, 25 %-os korrekciót kell alkalmazni, mivel ésszerűen feltételezhető, hogy az elfogadhatatlan kérelmek büntetlen előterjesztésének lehetősége azt eredményezi, hogy az EMOGA különösen súlyos veszteségeket szenved."

A gyapotágazat

11 Az 1996. július 23-i 1437/96/EK bizottsági rendelettel (HL L 184., 29. o.) módosított, a támogatási rendszernek a gyapot-ágazatban való alkalmazásának részletes szabályairól szóló, 1989. május 3-i 1201/89/EGK bizottsági rendelet (HL L 123., 23. o., a továbbiakban: 1201/89 rendelet) 8. cikkének (1) bekezdése szerint:

"Minden gyapottermelő évente az érintett tagállam által meghatározott napig, de - a vis maior esetét kivéve - legkésőbb július 1-ig nyilatkozatot nyújt be a bevetett területekről.

Mindazonáltal az 1996. évben Görögország esetében a július 1-jei határidő helyett augusztus 1-je irányadó."

12 Az 1201/89 rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint:

"A termelő tagállam által e célból kijelölt szervezet a nyilatkozatok legalább 5 %-a tekintetében szúrópróbaszerűen a helyszínen ellenőrzi [...] a bevetett területekre vonatkozó nyilatkozatok pontosságát."

Az olívaolaj-ágazat

13 Az 1980. december 22-i 3453/80/EGK tanácsi rendelettel (HL L 360., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 4. kötet, 276. o.) módosított, az olívaolaj-termelő tagállamokban olajfakataszter létrehozásáról szóló, 1975. január 21-i 154/75/EGK tanácsi rendelet (HL L 19., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 2. kötet, 64. o., a továbbiakban: 154/75 rendelet) 1. cikkének (1) bekezdése az érintett tagállamokat a területükön található összes olajbogyó-termesztő gazdaságra kiterjedő olajfakataszter létrehozására kötelezi.

14 A 154/75 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerint az olajfakataszternek alkalmasnak kell lennie arra, hogy valamennyi gazdaság tekintetében megállapítható legyen:

- a teljes olajbogyó-termőterület, a benne foglalt parcellák telekkönyvi számával;

- az olajfák teljes száma;

- minden egyes parcella tulajdonosának a neve;

- a szakosodott és vegyes olajbogyó-termőterületek részaránya;

- az olajfák fajtamegoszlása;

- az alkalmazott művelési rendszer;

- a fák életkora, valamint a művelés és termelés állapota, valamint

- az öntözéses művelés alatt álló fák száma.

15 Ugyanazon rendelkezés az olajfakataszter létrehozásának határidejét Görögországban 1988. október 31-re tűzi ki.

16 Az olívaolaj termelésére nyújtott támogatásra és az olívaolaj termelői szervezeteinek támogatására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1984. július 17-i 2261/84/EGK tanácsi rendelet (HL L 208., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 6. kötet, 94. o.) 16. cikkének (1) bekezdése kötelezi a termelő tagállamokat, hogy az olajbogyó- és olívaolaj-termelési adatokról állandó számítógépes adattárat hozzanak létre és vezessenek naprakészen.

17 Az 1989. január 17-i 98/89/EGK bizottsági rendelettel (HL L 14., 14. o.) módosított, a támogatási rendszernek az olívaolaj-termelés tekintetében való alkalmazásának részletes szabályairól szóló, 1984. október 31-i 3061/84/EGK bizottsági rendelet (HL L 288., 52. o., a továbbiakban: 3061/84 rendelet) 11. cikkének (1) bekezdése szerint a termelő tagállamok kötelesek adattáraikat kiegészíteni az olajfakataszterben szereplő alapvető adatokkal, amint azok rendelkezésre állnak.

18 A 3061/84 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az adattár működőképes létrehozásának 1990. október 31. előtt meg kell történnie.

A szárítottszőlő-ágazat

19 Az 1994. október 13-i 2475/94/EK bizottsági rendelettel (HL L 264., 6. o.) és az 1995. november 9-i 2614/95/EK bizottsági rendelettel (HL L 268., 7. o.) módosított, az egyes szárítottszőlő-fajták termeléséhez nyújtott támogatások folyósításának részletes szabályairól szóló, 1990. október 9-i 2911/90/EGK bizottsági rendelet (HL L 278., 35. o., a továbbiakban: 2911/90 rendelet) 3. cikke meghatározza a termelési nyilatkozatba foglalandó információkat és adatokat.

20 A 2911/90 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint:

"A következő gazdasági évre vonatkozó termelési nyilatkozatot [...] minden évben legkésőbb április 30-ig kell benyújtani.

[...]"

21 Ugyanazon rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerint:

"A termelési nyilatkozat legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a kérelmező családi neve, utóneve és lakcíme;

b) az e szőlőgazdaságok által érintett, valamint az érintett termék vagy termékek előállítása céljából megművelt területek (hektárban és árban) és e területek helyrajzi száma vagy a területek ellenőrzését végző szervezet által ezzel egyenértékűnek elfogadott megjelölése;

c) a felhasznált szőlőfajta, a sultanine esetében annak megjelölésével, hogy a szőlőültetvényt megtámadta-e a filoxéra vagy azt a megelőző öt éven belül újratelepítették-e;

d) a termelő nyilatkozata arról, hogy az érintett területek, illetve annak terményei egyéb rendelkezések, különösen a 797/58/EGK rendelet alapján nem képezik támogatás iránti kérelem tárgyát;

e) a várható terméshozam megbecslése;

f) a mezőgazdasági rendtartás és a termelés módja."

22 A 2911/90 rendelet 6. cikke határozza meg a tagállamok által elvégzendő ellenőrzéseket. E cikk (2) bekezdésének első albekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

"A tagállamok helyszíni ellenőrzéseket szerveznek a (3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően minden hatáskörrel rendelkező közigazgatási egység illetékességi területén a benyújtott termelési nyilatkozatok reprezentatív hányadán. Ez a hányad nem lehet kisebb 10 %-nál, de legalább 15 %, ha nagyszámú hibás bejelentést tárnak fel."

23 Az 1997/1998-as gazdasági évben az egyes szárítottszőlő-féleségek termelése érdekében végzett szőlőművelés támogatásának összegéről szóló, 1997. július 25-i 1456/97/EK bizottsági rendelet (HL L 199., 4. o.) meghatározza a minimális terméshozamot, amely alatt egyáltalán nem fizethető ki támogatás. A rendelet 1. cikkének (3) bekezdése szerint a tagállamok kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni e minimális terméshozam ellenőrzése érdekében.

24 A borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 179., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 26. kötet, 25. o.) 16. cikke felsorolja a termelési potenciálról szóló leltár által tartalmazandó információkat. E cikk (2) bekezdése szerint a tagállam úgy rendelkezhet, hogy a leltárt régiónként állítsák össze. Ebben az esetben azonban az összes regionális leltárt 2001. december 31-ig el kell készíteni.

25 Az egyes szárítottszőlő-féleségek előállítására termesztett szőlőfajták termesztéséhez nyújtott támogatás tekintetében a 2201/96/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 1999. július 22-i 1621/1999/EK bizottsági rendelet (HL L 192., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 26. kötet, 163. o.), amely az 1999/2000-es gazdasági évtől a 2911/90 rendelet helyébe lépett, 2. cikkének (3) bekezdésében az alábbiak szerint rendelkezik:

"A támogatási rendszer adminisztrációja céljából be kell vezetni a 4. cikkben, valamint a 8. cikk (4) bekezdésében említett információkat tartalmazó, »adatbázisnak« hívott számítógépesített alfanumerikus adatbázist. A parcellák alfanumerikus azonosítására szolgáló rendszer azonos a 3508/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikkében említett integrált rendszerrel, szükséges esetben kiegészítve, annak érdekében, hogy kiterjedjen azokra a szőlőtermelő területekre, amelyekre ez a támogatási rendszer vonatkozik."

26 Az 1621/1999 rendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerint:

"A tagállamoknak a 2. cikk (4) bekezdésében megjelölt adatbázist a 2002/03-as gazdasági év kezdetét megelőzően létre kell hozniuk. Az 1999/2000-es, 2000/01-es és 2001/02-es gazdasági években az adatbázisban történő regisztrációs kötelezettséget az a kötelezettség helyettesíti, hogy a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően 1999. szeptember 1-jét megelőzően be kell nyújtani az adatbázisba történő felvételre vonatkozó regisztrációs kérelmet; a területre és a parcellák azonosítására vonatkozó referenciák a földhivatali referenciák, illetve a területek ellenőrzéséért felelős szervezet által ezzel egyenértékűnek elfogadott egyéb adatok."

A juhhús- és kecskehúságazat

27 Az egyes közösségi támogatási rendszerekre vonatkozó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 23-i 3887/92/EGK bizottság rendelet (HL L 391., 36. o.) 5. cikkének (1) bekezdése szerint:

"Az ágazati szabályozás által a támogatás iránti kérelmekkel szemben felállított követelmények sérelme nélkül az »állattenyésztési« támogatás iránti kérelem minden szükséges információt tartalmaz, és különösen az alábbiakat:

- az állattenyésztő azonosítása,

[...]

- azon állatok száma és fajtája, amelyek tekintetében a támogatást igénylik,

- adott esetben az állattenyésztő arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy ezen állatokat megtartja a gazdaságában a birtokon tartási időszak alatt, és azon hely(ek) meghatározása, ahol ezen birtokon tartásra sor kerül, valamint adott esetben a vonatkozó időszak(ok), továbbá a szarvasmarhák tekintetében azok azonosítószáma; e hely ezen időszak során történő megváltoztatása esetén az állattenyésztő köteles előzetesen írásban értesíteni a hatáskörrel rendelkező hatóságot,

- adott esetben az érintett állatokra vonatkozó egyéni korlát vagy felső határ,

[...]

- az állattenyésztő nyilatkozata arról, hogy tudomásul vette az érintett támogatás nyújtásának feltételeit.

[...]"

28 Ugyanazon rendelet 6. cikke szerint:

"(1) Az adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket olyan módon kell elvégezni, hogy biztosíthassák a támogatások és jövedelemtámogatások nyújtása feltételeinek való megfelelés hatékony igazolását.

[...]

(3) Helyszíni ellenőrzést kell elvégezni a kérelmeknek legalább egy jelentős mintáján. Ennek a mintának képviselnie kell legalább:

- az »állattenyésztési« támogatás iránti kérelmek vagy a részvételi nyilatkozatok 10 %-át,

[...]

(4) A helyszíni ellenőrzés tárgyát képező kérelmek körét a hatáskörrel rendelkező hatóság határozza meg, különösen a kockázatfelmérés alapján, valamint a benyújtott kérelmek mintája reprezentativitásának valamely elemére való tekintettel. A kockázatfelmérésre az alábbiak figyelembevételével kerül sor:

- a támogatások összege,

- az igényelt támogatás által érintett területek, parcellák vagy állatok száma,

- az előző évhez viszonyított fejlődés,

- az előző években végzett ellenőrzésekből levont megállapítások,

- a tagállamok által meghatározott egyéb körülmények.

[...]"

29 A 3887/92 rendelet 10. cikkének (5) bekezdése szerint:

"Abban az esetben, ha az állomány természetes életkörülményeiből fakadó okokból az állattenyésztő nem tudja teljesíteni a jövedelemtámogatásra bejelentett állatok birtokon tartására vonatkozó kötelezettségvállalását a vonatkozó kötelező időszak tartama alatt, a jövedelemtámogatásra való jogosultság fennmarad a kötelező időszak alatt birtokon tartott állatok azon száma tekintetében, amelyek után ténylegesen jár jövedelemtámogatás, azzal a feltétellel, hogy az állattenyésztő erről írásban tájékoztatta a hatáskörrel rendelkező hatóságot az állatállomány csökkenésének megállapításától számított tíz munkanapon belül."

30 Az említett rendelet 12. cikke az alábbiak szerint fogalmaz:

"Minden ellenőrző látogatást jelentésben kell rögzíteni, amely tartalmazza a látogatás indokait, a jelenlévő személyeket, a meglátogatott, illetve a felmért parcellák számát, az alkalmazott mérési módszert, a helyszínen megvizsgált állatok számát, valamint fajtáját és adott esetben azonosítószámát.

Az állattenyésztő vagy képviselője jogosult aláírni ezt a jelentést, adott esetben legalább ezzel vagy a vonatkozó észrevételeinek közlésével igazolva jelenlétét az ellenőrzés során."

31 Az 1994. február 8-i 279/94/EK bizottsági rendelettel (HL L 37., 1. o.) módosított, a juhhús- és kecskehústermelőknek nyújtott jövedelemtámogatás alkalmazásának részletes szabályairól szóló, 1993. szeptember 30-i 2700/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 245., 99. o., a továbbiakban: 2700/93/EGK rendelet) 1. cikke (3) bekezdésének első és második albekezdése szerint:

"A birtokon tartási időszak tartama - amelyre a termelő vállalja, hogy gazdaságában [...] megtartja a juhok és/vagy a kecskék azon számát, amelyre a jövedelemtámogatást igényelte - a (2) bekezdés alapján a kérelmek benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjától számított száz nap.

Mielőtt a birtokon tartási időszak alatt repóügylet tárgyává tennék a juhok és/vagy kecskék azon számának egy részét vagy egészét, amelyre a jövedelemtámogatást igényelték, azonosítani kell ezeket az állatokat. [...]"

32 A 2700/93 rendelet 4. cikke szerint:

"(1) A helyszíni ellenőrzéseket a 3887/92/EGK rendelet 6. cikkének rendelkezései szerint kell végrehajtani, és az állatállomány mozgását nyilvántartó rendszer alkalmazására [az állatok azonosításáról és nyilvántartásba vételéről szóló, 1992. november 27-i] 92/102/EGK [tanácsi] rendelet [(HL L 355., 32. o.)] 4. cikkében foglaltaknak megfelelően kell sor kerülnie.

Mindazonáltal az 1994-es gazdasági évben amennyiben a tagállam még nem vezette be az első albekezdésben említett nyilvántartási rendszert, olyan nyilvántartási rendszert is létrehozhat, amely állandó jelleggel és világosan képes az állatállomány tényleges helyzetét tükrözni. [...]

[...]

(2) A tagállamok minden gazdasági évben megállapítják a juhtejet és -tejtermékeket értékesítő juhtermelők leltárát. [...]"

33 A 2700/93 rendelet - 9. cikkének második albekezdése alapján - az 1994-es gazdasági évtől hatályos.

Tényállás és eljárás

34 A megtámadott határozat által megállapított szabálytalanság alapjait a 2001. június 19-i AGRI/17537/01-FR-final sz. bizottsági összefoglaló jelentés (a továbbiakban: összefoglaló jelentés) tartalmazza.

35 A gyapotágazatot illetően a Bizottság megállapította, hogy az 1995/1996-os gazdasági évben annak ellenére elmaradt a gyapottal bevetett területek helyszíni ellenőrzése Szerrai és Drama nomoszokban (közigazgatási területek), hogy az 1201/89 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése szerint az ilyen ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a vetésre vonatkozó nyilatkozatok 5 %-ára. A Bizottság szintén megállapította, hogy a bevetett területek ellenőrzésére későn, 1996 decembere és 1997 márciusa között került sor. E hibák miatt 10 %-os átalánykorrekciót alkalmazott, ami 4 163 259 550 GRD összegnek felel meg.

36 Ami az olívaolaj-ágazatot illeti, a Görögországban végzett átvilágítás az ellenőrzési rendszer több gyengeségére világított rá, amelyek közül a legfontosabbak az olajfakataszter és a számítógépes adattárak hiánya. A Bizottság szolgálatai, miután a görög hatóságok 1999-ben tájékoztatták a végrehajtott javításokról, a Brüsszelben 1999. szeptember 23-án tartott kétoldalú megbeszélésen kijelentették, hogy értékelik a végrehajtott javításokat, de ezek nem elegendőek a feltárt gyengeségek orvoslására. Következésképpen a Bizottság 5 %-os pénzügyi korrekciót alkalmazott az 1997-es és 1998-as gazdasági években bejelentett kifizetésekre (amelyek az 1995/1996-os, illetve az 1996/1997-es gazdasági évekre vonatkoztak), amelynek összege 17 308 535 972 GRD.

37 A szárítottszőlő-ágazat tekintetében az 1998-ban a Heraklion nomoszban elvégzett vizsgálat alapján a Bizottság a kötelezettségszegések három csoportját állapította meg: először a megművelt területek és annak ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségszegéseket, hogy az adott szőlőfajta közösségi támogatásokra jogosít-e, majd a minimális terméshozam, és a támogatható szőlőfajták ellenőrzése terén történt kötelezettségszegéseket, végül pedig az ellenőrzési rendszer átültetésével és alkalmazásával kapcsolatos kötelezettségszegéseket. A Bizottság az első két kötelezettségszegési csoport alapján 5 %-os pénzügyi korrekciót alkalmazott az 1997-ben, 1998-ban és 1999-ben Heraklion nomosz tekintetében bejelentett kifizetésekre. A kötelezettségszegések harmadik csoportja okán 2 %-os korrekciót alkalmazott az ugyanezen gazdasági években Görögország egészére vonatkozóan bejelentett kifizetések tekintetében. Ezek a korrekciók összesen 3 144 838 970 GRD összegnek felelnek meg.

38 A juhhús- és kecskehúságazat tekintetében két, 1997-ben és 1998-ban végrehajtott átvilágítás nyomán a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a juh- és kecskehús után járó jövedelemtámogatás Görögországban alkalmazott ellenőrzési rendszere nem felel meg a közösségi szabályozásnak, és különböző hiányosságokkal rendelkezik, úgymint az állatállomány mozgását nyilvántartó rendszer hiánya, a helyszíni ellenőrzéseknek egyes nomoszokban való alacsony gyakorisága, a vizsgálatok statisztikai adatai megbízhatóságának hiánya, az ellenőrzési jelentések rossz minősége, az adatfeldolgozás késedelmei, a kockázatfelmérés elve alkalmazásának elmulasztása, a birtokon tartás helye bejelentésének hiánya, az állatállomány megjelölésének hiánya és az a tény, hogy a veszteségek puszta szóbeli bejelentések tárgyát képezték. Ezen az alapon a Bizottság az 1995., 1996. és 1997. évben bejelentett kifizetésekre Retimnon nomosz (Kréta) tekintetében - az ellenőrzések teljes hiánya okán - 25 %-os, egyes egyéb nomoszok tekintetében 10 %-os, valamint az ország egyéb területei tekintetében 5 %-os korrekciót alkalmazott, amely korrekciók összesen 11 863 933 000 GRD összegnek felelnek meg.

39 A Bizottság a megtámadott határozat útján a közösségi joggal való összeegyeztethetetlenségük okán kizárta a közösségi finanszírozásból a jelen ítélet 35-38. pontjaiban említett összegeket.

40 A jelen kereset útján a Görög Köztársaság arra kéri a Bíróságot, hogy a vele szemben alkalmazott pénzügyi korrekciók tekintetében semmisítse meg vagy legalább módosítsa a megtámadott határozatot.

41 A Bizottság arra kéri a Bíróságot, hogy a keresetet utasítsa el és a Görög Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

A gyapottermeléshez nyújtott támogatásra vonatkozó korrekcióról

A felek érvelése

42 A görög kormány szerint a Bizottság tévesen értelmezi az 1201/89 rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a) pontját, mivel az nem nomoszonként követeli meg a bevetett területek 5 %-ának ellenőrzését, hanem nemzeti szinten, ahogyan azt Görögországban tették. Ha az említett rendelet meg is követeli, hogy a területekre vonatkozó nyilatkozatok valóságtartalmát és pontosságát reprezentatív minta alapján ellenőrizzék, semmi sem utal arra, hogy a nomosz a viszonyítás alapjául szolgáló közigazgatási egység.

43 A Bizottság álláspontja szerint a reprezentativitást azon egyes közigazgatási régiók tekintetében kell vizsgálni, ahol gyapotot termesztenek, mivel az ellenőrzés a nyilatkozatok pontosságának biztosítására irányul. Ez vitatható lenne, ha az ellenőrzések teljes mértékben elmaradnának a magas terményű régiókban. Az ellenőrzések hiánya a két kérdéses nomoszban - amit a Görög Köztársaság nem vitat - fokozott kockázati tényezőt képez a közösségi források számára.

44 A görög kormány az ellenőrzések elvégzése terén neki felrótt késedelmeket illetően arra hivatkozik, hogy az 1201/89 rendelet a helyszíni ellenőrzések tekintetében nem ír elő olyan határidőt, amelynek elmulasztása pénzügyi korrekcióval járna. Az ellenőrzést nem csak novemberig, hanem a betakarítást követő év márciusáig vagy áprilisáig is el lehet végezni, mivel a gyapot szárát akkor még nem vágták le a parcellán. Továbbá, a jelen esetben a késedelmeket vis maior - jelen esetben sztrájk - okozta.

45 A Bizottság szerint az ellenőrzéseket a betakarítás előtt kellett volna elvégezni, azaz legkésőbb októberben. Hozzáteszi, hogy a sztrájkról szóló előzetes értesítés benyújtása kizárja a vis maiorra történő hivatkozás lehetőségét.

A Bíróság álláspontja

46 Az 1201/89 rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a kijelölt szervezet "a nyilatkozatok legalább 5 %-a tekintetében szúrópróbaszerűen [végez] helyszíni ellenőrzést".

47 Annak megkövetelésével, hogy az ellenőrzések a nyilatkozatok legalább 5 %-át érintsék, ez a rendelkezés arra törekszik, hogy az ellenőrzések reprezentatívak legyenek. Nem határozza meg, hogy ezt az 5 %-ot Görögországban minden egyes nomosz tekintetében kellene megállapítani vagy nagyobb közigazgatási régiók alapján. Azonban megköveteli, hogy az ellenőrzéseket "szúrópróbaszerűen" végezzék.

48 A Bíróság elé terjesztett iratokból kitűnik, hogy az 1995/1996-os gazdasági évben a görög hatóságok az ilyen szúrópróba címén a Szerrai nomoszban benyújtott 10 874 nyilatkozatból 1 101-et, a Drama nomoszban benyújtott 3 222 nyilatkozat közül pedig 325-öt választottak ki. Ugyanakkor nem vitatott, hogy az említett gazdasági évben e nomoszokban egyetlen helyszíni ellenőrzésre sem került sor.

49 Ennek következtében az említett nomoszokban az 1201/89 rendelet 12. cikk (1) bekezdése a) pontjának követelményeivel ellentétben nem került sor szúrópróbaszerű ellenőrzésre.

50 Ami a görög kormány azon érvét illeti, amely szerint az ellenőrzések elmaradása e két nomoszban az 1995/1996-os gazdasági év során a személyzet átmeneti hiánya miatti elszigetelt jelenség volt, emlékeztetni kell arra, hogy a tagállami hatóságok kötelessége, hogy megbízható és működő ellenőrzési rendszert hozzanak létre oly módon, hogy a hiányosságok elkerülhetőek legyenek (lásd ebben a tekintetben a C-157/00. sz., Görögország kontra Bizottság ügyben 2003. január 9-én hozott ítéletet [EBHT 2003., I-153. o.] 18. pontját).

51 Az 1996/1997-es gazdasági év során a gyapottal bevetett területek ellenőrzésének a Bizottság által megállapított késedelmét illetően emlékeztetni kell arra, hogy az érintett tagállam kötelessége az általa ténylegesen elvégzett ellenőrzésekre vonatkozó, és adott esetben a Bizottság állításainak pontatlanságára utaló részletes és teljes bizonyítékok szolgáltatása (a fent hivatkozott Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítélet 17. pontja).

52 A Bíróság rendelkezésére bocsátott adatokból következik, hogy a Bizottság ismételt kérései ellenére a görög hatóságok megfelelő időn belül semmilyen olyan információt vagy dokumentumot nem szolgáltattak, amely az ilyen ellenőrzések - akár a kérdéses gazdasági évben történt betakarítás előtt, akár azt követően történő - elvégzését igazolta volna.

53 Következésképpen el kell utasítani a görög kormánynak a területek késedelmes ellenőrzésére vonatkozó érvét, anélkül hogy dönteni kellene arról, hogy a betakarítást megelőző hónapok helyett az azt követő hónapokban elvégzett ilyen ellenőrzések megfeleltek-e az 1201/89 rendelet 12. cikk (1) bekezdése a) pontjának, és anélkül hogy meg kellene vizsgálni, hogy valamely sztrájk az ellenőrzések késedelmét kimentő vis maiort képezhet-e.

54 A fentiekre való tekintettel a görög kormány azon érveinek összességét, amelyek a gyapottermeléshez nyújtott támogatások terén történt pénzügyi korrekcióval kapcsolatosak mint megalapozatlant el kell utasítani.

Az olívaolaj-termeléshez nyújtott támogatásokra vonatkozó korrekcióról

A 729/70 rendelet 5. cikke (2) bekezdése c) pontja negyedik albekezdésének megsértésén alapuló első jogalapról

A felek érvelése

55 A görög kormány szerint az 5 %-os pénzügyi korrekciónak az 1997-ben és 1998-ban bejelentett kifizetésekre történő alkalmazása ellentétes a 729/70 rendelet 5. cikke (2) bekezdése c) pontjának negyedik albekezdésével, mivel a Bizottság kivetítette az 1996. május 20-tól 24-ig végzett ellenőrzések megállapításait ezekre a gazdasági évekre kizárólag azzal az indokkal, hogy nem orvosolták az olajfakataszter és az olajbogyó- és olívaolaj-termelési számítógépes adattár már 1996-ban felrótt hiányát. Annál inkább alaptalan a korrekció, mivel az olajfakataszter hiánya pótolható hasonlóan megbízható egyéb ellenőrzési rendszerrel. Ráadásul a Bizottság helytelenül járt el, mivel a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás alkalmasabb lett volna, amennyiben a korrekció inkább az említett kataszter létrehozásában történt késedelem szankciójának tűnik.

56 A Bizottság arra hivatkozik, hogy az olajfakataszter létrehozásának elmulasztását nem kell szükségszerűen kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset tárgyává tenni, és az EMOGA kifizetései keretében az ilyen pénzügyi korrekció nem minősül szankciónak. A korrekció nem lehet alacsonyabb 5 %-nál, mivel az olajfakataszter és a számítógépes adattár a közösségi ellenőrzési rendszer alapjait képezik.

A Bíróság álláspontja

57 Emlékeztetni kell arra, hogy a 154/75 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerint a Görög Köztársaságnak legkésőbb 1988. október 31-ig létre kellett volna hoznia az olajfakatasztert.

58 Nem vitatott, hogy a Görög Köztársaság nem tartotta be ezt a határidőt, valamint hogy az 1998-as gazdasági év során még mindig nem került sor az olajfakataszter létrehozására.

59 A 2261/84 és 3061/84 rendeleteknek megfelelően a Görög Köztársaság 1990. október 31-ig köteles volt létrehozni az olajbogyó- és olívaolaj-termelési számítógépes adattárat.

60 A Görög Köztársaság nem tartotta be ezt a határidőt, és az 1998-as gazdasági év során még mindig nem került sor a számítógépes adattár létrehozására.

61 Ilyen körülmények között a Bizottság nem köteles további bizonyítékokat előterjeszteni az olajfakataszter és a számítógépes adattár hiányáról a jelen esetben érintett 1997-es és 1998-as gazdasági években azokhoz képest, amelyeket az 1996-os gazdasági év tekintetében feltárt, ugyanakkor az érintett tagállam köteles bizonyítani, hogy az 1996-os gazdasági év óta ténylegesen létrehozta az olajfakatasztert és a számítógépes adattárat (lásd ebben a tekintetben a fent hivatkozott Görögország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 18. pontját). Mivel a Görög Köztársaság nem terjesztett elő ilyen bizonyítékot, ebben a tekintetben megalapozott a pénzügyi korrekció.

62 Még ha feltételezzük is, hogy alternatív ellenőrzéseket szerveztek, emlékeztetni kell arra, hogy amikor valamely rendelet egyedi ellenőrzési intézkedéseket ír elő, a tagállamok anélkül kötelesek azt alkalmazni, hogy szükség lenne azon feltételezésük megalapozottságának értékelésére, amely szerint egy eltérő ellenőrzési rendszer hatékonyabb lenne (lásd a C-130/99. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben 2002. március 21-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-3005. o.] 87. pontját).

63 Ami a görög kormánynak azon érvét illeti, amely szerint a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás alkalmasabb lett volna arra, hogy az olajfakataszter létrehozásának késedelmét szankcionálja, emlékeztetni kell arra, hogy az EK 226. cikk szerinti kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás és az EMOGA elszámolási eljárása eltérő célokat szolgálnak és eltérő szabályok vonatkoznak rájuk. Az utóbbi eljárás során a Bizottság köteles pénzügyi korrekciót alkalmazni, ha a finanszírozni kért kifizetéseket nem a közösségi szabályoknak megfelelően teljesítették. Az ilyen pénzügyi korrekció célja, hogy elkerülje az EMOGA olyan összegekkel való megterhelését, amelyek nem a közösségi szabályozás céljainak finanszírozására szolgáltak, és így - a görög kormány állításával ellentétben - nem minősül szankciónak (lásd a C-247/98. sz., Görögország kontra Bizottság ügyben 2001. január 11-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-1. o.] 13. és 14. pontját).

64 Következésképpen az olívaolaj-termeléshez nyújtott támogatásokkal kapcsolatos első jogalapot mint alaptalant el kell utasítani.

Az indoklás hiányán, illetve megalapozatlanságán alapuló második jogalap

A felek érvelése

65 A görög kormány az indoklási kötelezettségnek az EK 253. cikket sértő elmulasztására hivatkozik, mivel a Bizottság nem vette figyelembe az olívaolaj-termelési támogatások ellenőrzési és kifizetési rendszerének javítására tett erőfeszítéseket. Különböző ellenőrzéseket vezettek be, úgymint annak olajbogyó-termelőktől való megkövetelése, hogy háromszorosan ellenőrzött nyilatkozatot nyújtsanak be, megjelölve az olajfákat és azok elhelyezkedését, a malmok kötelezése arra, hogy "a tevékenység[ük]ről havi helyzetjelentést" tegyenek, és az úgynevezett "szociális ellenőrzés", amelyet az olívaolaj-termelők és adataik (személyazonosság, benyújtott kérelem és a termelési nyilatkozatok) listájának közzététele, amit maguk az olajtermelők ellenőriznek. A görög kormány szerint a kérdéses kifizetések egyetlen elemét sem kellene kizárni; legalábbis a fennmaradó hiányosságok jelentéktelenek, illetve csak adminisztratív jellegűek, és az arányosság elvének megfelelően nem indokolnak 2 %-ot meghaladó korrekciót.

66 A Bizottság szerint a végrehajtott javítások nem indokolják, hogy a korrekció mértékét az 1997-es és 1998-as gazdasági évek tekintetében 5 %-ról 2 %-ra csökkentsék. Arra hivatkozik, hogy amíg az ellenőrzés két alapvető eleme, azaz az olajfakataszter és a számítógépes adattár nem kerül létrehozásra, a Közösség veszteségeinek kockázata magas marad, és a korrekciók megalapozottak.

A Bíróság álláspontja

67 Ami az indoklási kötelezettséget illeti, az ítélkezési gyakorlat következetes abban, hogy az elszámolással kapcsolatos határozatok kidolgozása keretében a határozatot megfelelően indokoltnak kell tekinteni, ha a címzett állam nagymértékben részt vett az e határozatot kidolgozó eljárásban, és ismerte azokat az indokokat, amelyek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a vitatott összeggel nem terheli az EMOGÁ-t (a C-242/97. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben 2000. május 18-án hozott ítélet [EBHT 2000., I-3421. o.] 95. pontja és a C-118/99. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 2002. január 24-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-747. o.] 54. pontja).

68 A jelen esetben az iratokból kitűnik, hogy a görög kormány részt vett a megtámadott határozatot kidolgozó eljárásban. Az olajfakataszter és a számítógépes adattár létrehozásának hiánya már a korábbi gazdasági években is korrekciók alapjául szolgált, és az 1999. szeptember 23-i kétoldalú megbeszélésen - amelyre az egyeztetési eljárás keretében került sor -, valamint az összefoglaló jelentésben közölték annak indokait, hogy miért szándékozott a Bizottság pénzügyi korrekciót alkalmazni a kérdéses gazdasági években.

69 Ilyen körülmények között a megtámadott határozat indoklását megfelelőnek kell tekinteni.

70 Ami a Bizottság által az olívaolaj-termeléshez nyújtott támogatások korrekciójának kiszámítása érdekében alkalmazott 5 %-os mértéket illeti, emlékeztetni kell arra, hogy a támogatások ellenőrzésére szolgáló közösségi rendszer alapvető elemeit képezi az olajfakataszter és a számítógépes adattár. Amíg ezeket az elemeket nem hozzák létre, elvileg akár a Bizottság által a VI/5330/97. sz. iratban foglalt iránymutatások által előírt 10 %-os mértékű korrekció is indokolt lehet.

71 Mindazonáltal a Bizottság elismerte, hogy a görög hatóságok által 1996. óta bevezetett intézkedések javulást eredményeztek, ugyanakkor hatékonyságuk nem felel meg a közösségi szabályozás által előírt ellenőrzési rendszerének. Ezért megfelelőnek találta a korrekciós mérték 10 %-ról 5 %-ra történő csökkentését.

72 A Bizottság iránymutatásai alapján nem lenne elfogadható a korrekciós mérték 5 % alá történő csökkentése, amíg az olajfakataszter és a számítógépes adattár létrehozására nem kerül sor, mivel ezek a közösségi ellenőrzési rendszer kulcselemeit képezik. A görög kormány ezzel ellentétes érveit tehát el kell utasítani.

73 Következésképpen az olívaolaj-termeléshez nyújtott támogatásokkal kapcsolatos második jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

A szárított szőlő termeléséhez nyújtott támogatásokra vonatkozó korrekcióról

Az 1493/1999 rendelet 16. cikke (2) bekezdésének és az 1621/1999 rendelet 2. cikkének, valamint 13. cikke (1) bekezdésének téves értelmezésén és alkalmazásán, valamint a tényállás téves megállapítása miatt hibás indokláson alapuló első jogalap

A felek érvelése

74 A Bizottság által a megművelt területek és annak ellenőrzése kapcsán megállapított kötelezettségszegések tekintetében, miszerint a termelt szőlőfajták támogatásra jogosítanak-e, a görög kormány arra hivatkozik, hogy az 1493/1999 rendelet 16. cikkének (2) bekezdése és az 1621/1999 rendelet 2. cikke, valamint 13. cikkének (1) bekezdése kifejezetten elismeri a tagállamok jogosultságát arra, hogy a földhivatali referenciák helyett az ellenőrzéséért felelős szervezet által ezzel egyenértékűnek elfogadott egyéb adatokat használjanak fel az azon területekre és parcellák azonosítására vonatkozó referenciák szolgáltatása érdekében, ahol szárított szőlőt termelnek. Mindazonáltal egyes földhivatali adatok hiányát pótolják a vidékfejlesztési igazgatóság által tizenkét éve nyilvántartott adatok.

75 A Bizottság álláspontja szerint a görög kormány által hivatkozott intézkedések nem biztosítják a kifizetések szabályosságát a földhivatali adatokkal azonos mértékben, mivel hiányoznak különösen a területek felmérésére vonatkozó adatok. Továbbá hangsúlyozza, hogy az alkalmazott korrekciók nem a szőlőkataszter létrehozásának elmulasztásához kapcsolódnak, hanem a területek helyének megállapításához és a parcellák azonosításához, amelyeket az 1621/1999 rendelet 13. cikkének megsértésével végeztek el.

76 A görög kormány szerint a kiegészítő utasításoknak és a formanyomtatvány-mintáknak a mezőgazdasági termékek piacfelügyeleti főigazgatósága általi bevezetése áthidalta a parcellák méretére és alakjára vonatkozó kísérőiratok hiányát, amely hiányosság ráadásul csak adminisztratív jellegű.

77 A Bizottság állítja, hogy a dokumentumok ilyen hiánya nem egyszerű adminisztratív hiányosságnak tekintendő, hanem súlyos kötelezettségszegésnek, amely akadályát képezi a konkrét alapokon végzett ellenőrzéseknek.

A Bíróság álláspontja

78 A jelen jogalappal támadott pénzügyi korrekció az 1997-es, 1998-as és 1999-es pénzügyi évekre, azaz az 1996/1997-es, 1997/1998-as és 1998/1999-es gazdasági évekre vonatkozik. Az 1493/1999 rendelet - annak 82. cikke második bekezdése szerint - 2000. augusztus 1-től hatályos. Az 1621/1999 rendelet - annak 16. cikke második bekezdése szerint - az 1999/2000-es gazdasági évtől hatályos. Ennek megfelelően a kérdéses korrekció megalapozottsága nem bírálható el e két rendelet alapján, mivel azok nem voltak hatályosak a jelen eljárás tényállásának megvalósulása idején.

79 Következésképpen ezt a jogalapot, mivel a fent említett rendeletek rendelkezésein alapszik, el kell utasítani.

80 Az egyebek tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy a releváns időszakban hatályos 2911/90 rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerint a szárított szőlő termelésére vonatkozó termelési nyilatkozatnak tartalmaznia kell különösen "az e szőlőgazdaságok által érintett, valamint az érintett termék vagy termékek előállítása céljából megművelt területeket [...] és e területek helyrajzi száma vagy a területek ellenőrzését végző szervezet által elfogadott, ezzel egyenértékű megjelölést".

81 A görög kormány alapvetően arra hivatkozik, hogy a földhivatali nyilvántartás hiányában a görög hatóságok által bevezetett intézkedések azzal egyenértékű ellenőrzést biztosítanak.

82 Mindazonáltal a helyszíni ellenőrzések során a Bizottság több hiányosságot tárt fel a területek és annak ellenőrzése terén, hogy a szőlőfajták támogatásra jogosítanak-e. Az összefoglaló jelentés különösen a következő kötelezettségszegéseket sorolja fel: a területekre vonatkozóan az ellenőrzési jelentésekben és a termelési nyilatkozatokban szereplő információk nem feleltek meg a helyszínen tapasztaltaknak. A helyszínen semmilyen jelölést nem alkalmaztak az említett területek azonosítására, és a jogosult jelenléte hiányában lehetetlen volt a területek azonosítása. Ráadásul semmilyen igazolás nem határozta meg az állítólag felmért parcellákat vagy a mérési adatokat. Egyes ellenőrök figyelmen kívül hagyták a feladatuk végrehajtására vonatkozó utasításokat. Az ellenőrzési jelentéseken későbbi dátum szerepelt, mint a szőlő szállításának napja. Végül a nemzeti ellenőrök ellenőrzési jelentései teljes mértékben megegyeztek a jogosultak nyilatkozataival annak ellenére, hogy a Bizottság által a helyszínen elvégzett ellenőrzések majdnem minden esetben eltérést tártak fel.

83 A Bizottság által megállapítottakhoz hasonlóan súlyos kötelezettségszegések sorozata esetén az érintett tagállam kötelessége a lehető legrészletesebb és legteljesebb bizonyítékok szolgáltatása arról, hogy ez utóbbi megállapításai pontatlanok. Ez a tagállam nem vonhatja kétségbe a Bizottság megállapításait anélkül, hogy a saját állításait megbízható és működő ellenőrzési rendszer fennállására utaló adatokkal támasztaná alá (lásd a fent hivatkozott Görögország kontra Bizottság ügyben 2003. január 9-én hozott ítélet 17. és 18. pontjait).

84 A jelen esetben meg kell állapítani, hogy a görög kormány nem igazolta, hogy megbízható és működő ellenőrzési rendszert hozott létre, és nem bizonyította, hogy a Bizottság megállapításai pontatlanok voltak.

85 Következésképpen a szárított szőlő termeléséhez nyújtott támogatásokkal kapcsolatos ezen első jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

A tényállás téves megállapítására és az indoklási kötelezettség nem teljesítésére alapozott második jogalap

A felek érvelése

86 Ami a Bizottság által a támogatható szőlőfajták legkisebb terméshozamának ellenőrzésével kapcsolatban megállapított kötelezettségszegéseket és a támogatható szőlőfajtákat illeti, a görög kormány arra hivatkozik, hogy a termelők nem voltak abban a helyzetben, hogy a 2911/90 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének e) pontja szerint a betakarítható terméshozamról becsléseket szolgáltassanak az e cikk (1) bekezdése által megkövetelt időpontig, azaz április 30-ig, mivel az ilyen becslés ebben az időpontban korai lett volna. Következésképpen az érintett időszakban a legkisebb terméshozam betartásának megvizsgálása érdekében keresztellenőrzéseket végeztek. Ezeket az ellenőrzéseket három részletben végezték el: először helyszíni ellenőrzés, majd az értékesítési adatok keresztellenőrzése, végül pedig a csomagolási, illetve borrá erjesztési helyiségekben végzett szúrópróbaszerű ellenőrzések útján. A Bizottság tehát tévesen állapította meg a tényállást, és következésképpen az EK 253. cikk megsértésével elégtelenül indokolta a megtámadott határozatot.

87 A Bizottság szerint a görög hatóságok semmilyen bizonyítékát nem szolgáltatták annak, hogy e hármas ellenőrzést ténylegesen elvégezték volna. Ezzel szemben a végrehajtott ellenőrzések alapján bebizonyosodott, hogy nem történt hatékony helyszíni ellenőrzés, amely biztosíthatta volna, hogy a nyújtott támogatásokat kizárólag az előírt legkisebb terméshozamot elérő, támogatható szőlőfajták után folyósították, és hogy ez utóbbi csökkentését valóban a kedvezőtlen időjárási viszonyok indokolták. Továbbá a görög hatóságok nem szolgáltattak bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a szőlőket kiszárították, és azokat nem a szárított szőlő termelésétől eltérő célokra használták fel.

A Bíróság álláspontja

88 Egyrészről a görög kormány nem vitatja, hogy a kérdéses támogatás jogosultjai nem szolgáltatták a 2911/90 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének e) pontjában megkövetelt becsléseket.

89 Másrészről a görög kormány nem igazolta a szárított szőlő termeléséhez nyújtott támogatásban részesíthető egyes szőlőfajták legkisebb terméshozama elérésének teljesítésére vonatkozó ellenőrzések tényleges elvégzését.

90 Ebből következik, hogy a görög kormány nem szolgáltatott bizonyítékot a Bizottság megállapításának megkérdőjelezésére, és következésképpen a szárított szőlő termeléséhez nyújtott támogatással kapcsolatos második jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

A Bizottság megállapításainak ténybeli tévedésén alapuló harmadik jogalap

A felek érvelése

91 A görög kormány vitatja a Bizottság által az ellenőrzési rendszer átültetésével és végrehajtásával kapcsolatban alkalmazott korrekciót, mivel a megállapított hiányosságok és az azzal járó korrekció a kifizető szervezet egész belső ellenőrzési rendszerét érinti, és nem csak a szárított szőlő termeléséhez nyújtott támogatásokat. Álláspontja szerint a Bizottság szolgálatai ellenőrizhették volna a kifizető szervezetet ahelyett, hogy az említett rendszer ellenőrzéséből arra következtettek volna, hogy az 1663/95 rendelet melléklete egészét figyelmen kívül hagyták.

92 Továbbá az ellenőrzési rendszert megerősítették, a szőlőkataszter létrehozása pedig egy kétlépcsős menetrend szerint folyik, amelynek második lépcsője már előrehaladott állapotban van.

93 Ebből következik, hogy a Bizottság tévesen értékelte az e korrekciót megalapozó adatokat, amely korrekciót ezért meg kellene semmisíteni.

94 A Bizottság szerint a görög kormány állításai szerinti javítások végrehajtására csak egy 1999. február 23-án kelt miniszteri körlevél kiadását követően került sor, és e javítások igazolták, hogy a korábbi rendszer kockázatot jelentett a közösségi költségvetésre. Hozzáteszi, hogy a belső ellenőrzési rendszernek az Európai Közösségek Számvevőszéke által megállapított gyengeségei minden nomoszt érintettek, ami megalapozza a 2 %-os korrekciót. Az a tény, hogy ezek a gyengeségek más mezőgazdasági rendszereket is érintenek, nem alapozza meg a korrekciók alkalmazásának a szárítottszőlő-ágazatban való mellőzését.

A Bíróság álláspontja

95 Az összefoglaló jelentésből kitűnik, hogy a Bizottság a Heraklion nomoszban végrehajtott ellenőrzések során a szárított szőlő termeléséhez nyújtott támogatások ellenőrzési rendszerében gyengeségeket állapított meg. A Bizottság feltételezte, hogy ezek a gyengeségek kivetíthetők Görögország összes nomoszára, mivel az egész országban ugyanazt a rendszert alkalmazták.

96 E jelentés alapján a Bizottság által a Heraklion nomoszban tett megállapításokat tehát kivetítették Görögország egyéb nomoszaira, de nem terjesztették ki a szárított szőlő termeléséhez nyújtott támogatásokkal kapcsolatosakon kívüli kifizetések területére. Ennek megfelelően a görög kormány jogalapja megalapozatlan, amennyiben a jelen jogalappal azt állítja, hogy ezeket a megállapításokat kiterjesztették a szárítottszőlő-ágazaton kívüli ágazatokra is.

97 Ami a Bizottság azon megállapítását illeti, amely szerint a Heraklion nomoszban tapasztalt kötelezettségszegések az ország egészében megismétlődtek, a görög kormány egyetlen bizonyítékot sem szolgáltatott annak cáfolatául. Először is ez utóbbi nem vitatja a Bizottság által Heraklion nomosszal kapcsolatban tett megállapítások valóságtartalmát. Majd az említett kormány az érvelését a nemzeti rendszerben történt javulásokra alapozva hallgatólagosan elismeri, hogy az előző rendszer hibás volt. Végül, mivel a kérdéses gazdasági éveket követően léptek életbe, az említett javulások nem szolgálhatnak az e gazdasági években megállapított hiányosságok ellensúlyozására.

98 Következésképpen a szárított szőlő termeléséhez nyújtott támogatásokkal kapcsolatos harmadik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

A juhhús- és kecskehúságazattal kapcsolatos korrekciókról

99 A görög kormány hét jogalapra hivatkozik a juhhús- és kecskehústermelők jövedelemtámogatása tekintetében végrehajtott korrekciókkal szemben. Az első jogalap a Retimón nomosz tekintetében bejelentett kifizetésekre alkalmazott 25 %-os korrekcióval kapcsolatos. A másodiktól a hetedik jogalapig az egyes egyéb nomoszokban bejelentett kifizetésekre alkalmazott 10 %-os korrekcióra vonatkoznak.

Az arányosság elvének megsértésén, a Bizottság mérlegelési jogkörének túllépésén, és az indoklási kötelezettség elmulasztásán alapuló első jogalap

A felek érvelése

100 Ami a Retimnon nomoszban bejelentett kifizetésekre alkalmazott 25 %-os korrekciót illeti, a görög kormány az arányosság elvének megsértésére, a Bizottság mérlegelési jogkörének túllépésére és a megtámadott határozat elégtelen indoklására hivatkozik. Álláspontja szerint azt követően, hogy az 1997. évi ellenőrzés feltárta, hogy Retimnon nomoszban 1995. és 1997. között a helyszíni ellenőrzések száma nagyon alacsony volt - gyakorlatilag egyetlen ellenőrzés sem történt -, a görög hatóságok e nomoszban a részletes ellenőrzések elvégzéséig azonnal felfüggesztették minden, a juhhús- és kecskehústermelők részére történő jövedelemtámogatás kifizetését. Így 1998-ban a retimnoni termelők 99,6 %-át ellenőrizték, és a jövedelemtámogatás iránti kérelmek megtagadásának aránya megemelkedett. Ebből kifolyólag nem alátámasztott és nem alapozhat meg 25 %-os pénzügyi korrekciót a Bizottság azon megállapítása, amely szerint 1997-ig súlyos gondatlanság állt fenn a jövedelemtámogatások nyújtása során.

101 A Bizottság szerint gyakorlatilag három egymást követő évben, azaz 1995-ben, 1996-ban és 1997-ben nem történt ellenőrzés Retimnon nomoszban. Így nem egyedül a visszautasítások számának 1998-ban történt emelkedése indokolta a 25 %-os korrekciót, hanem a helyszíni ellenőrzések megállapításai. A visszautasítások számának növekedése csak megerősítették a Bizottság gyanúját.

A Bíróság megállapításai

102 A Bizottság által a VI/5330/97. sz. iratban megállapított iránymutatások 25 %-os korrekció alkalmazását követelik meg, amennyiben az ellenőrzési rendszer alkalmazására egyáltalán nem kerül sor vagy az súlyosan hiányos, valamint nagyon gyakori szabálytalanságokra és a szabálytalan vagy csalárd gyakorlattal szembeni fellépés során tanúsított gondatlanságra utaló adatok merülnek fel.

103 Az iratokból kitűnik, hogy a kérdéses korrekciót az a tény indokolta, hogy 1995-től 1997-ig Retimnon nomoszban a helyszíni ellenőrzések száma nagyon csekély volt, gyakorlatilag egyetlen vizsgálat sem történt. Ez a tény az ellenőrzési rendszer súlyosan hiányos alkalmazását képezi, és bizonyos gondatlanságra utal a szabálytalan vagy csalárd gyakorlattal szembeni fellépésben, ami a Bizottság vonatkozó iránymutatásai szerint alátámasztja a 25 %-os korrekció alkalmazását.

104 Az ellenőrzések, valamint az elutasított támogatás iránti kérelmek számának növekedése 1998-ban - amelyre a görög kormány hivatkozik - a kérdéses korrekció által érintett időszakot követően történt, és következésképpen nem alkalmas annak alátámasztására, hogy e korrekció nem megalapozott. Ellenkezőleg, ha a visszautasított kérelmek száma 1998-ban hirtelen megnőtt, miután a görög hatóságok ellenőriztek majdnem minden Retimnon nomoszi termelőt, az inkább megerősíti, hogy a korábbi években az ellenőrzési rendszer alkalmazása súlyosan hiányos volt.

105 Következésképpen a juhhús- és kecskehústermelők részére nyújtott jövedelemtámogatással kapcsolatos első jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

A 3887/92 rendelet 6. cikke (3) bekezdésének hibás értelmezésén és alkalmazásán alapuló második jogalap

A felek érvelése

106 A görög kormány szerint a Bizottság nem vette figyelembe azt a tényt, hogy egyes nomoszokban a görög hatóságok az 1995. és 1996. évek tekintetében az eredetileg átadott hibás adatok helyett felülvizsgált statisztikai adatokat szolgáltattak a Bizottság részére. Következésképpen az e nomoszok vonatkozásában alkalmazott 10 %-os korrekció nem megalapozott. A görög kormány továbbá arra hivatkozik, hogy a 3887/92 rendelet 6. cikkének (3) bekezdése nem minden nomoszban, hanem nemzeti szinten követeli meg a 10 %-os ellenőrzést. Az a tény, hogy ezek száma Retimnon és Khania nomoszokban a kérdéses gazdasági évben nem érte el a minimális 10 %-os arányt nem jogellenes, mivel a nemzeti szinten elvégzett ellenőrzések elérték ezt a százalékos arányt.

107 A Bizottság arra hivatkozik, hogy a 3887/92 rendelet reprezentatív ellenőrzés elvégzését követeli meg. Az ellenőrzések hatékonysága érdekében szükséges, hogy a minta nomoszonként feleljen meg a támogatás iránti kérelmek 10 %-ának.

A Bíróság álláspontja

108 Ami az 1995. és 1996. évekre vonatkozó statisztikai adatokat illeti, a Bíróság előtt előadott információ nem igazolja, hogy a görög kormány által hivatkozott felülvizsgált adatok pontosak voltak, sem azt, hogy azokat a közösségi szabályozásnak megfelelően szolgáltatták. A Görög Köztársaság kötelezettsége ellenére nem igazolta megbízható és működő rendszer létezését (lásd a fent hivatkozott Görögország kontra Bizottság ügyben 2003. január 9-én hozott ítélet 18. pontját).

109 Ami a mintavétel földrajzi alapját illeti, igaz, hogy a 3887/92 rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerint "[h]elyszíni ellenőrzést kell elvégezni a kérelmeknek legalább egy jelentős mintáján. Ennek a mintának képviselnie kell legalább [...] az »állattenyésztési« támogatás iránti kérelmek vagy a részvételi nyilatkozatok 10 %-át". Meg kell állapítani, hogy ez a rendelkezés nem jelöli meg, hogy a minimális százalékos arányt nomoszonként vagy a teljes országra vetítve kell meghatározni.

110 Ugyanakkor ugyanezen rendelet 6. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az ellenőrzéseket "olyan módon kell elvégezni, hogy biztosíthassák a támogatások és jövedelemtámogatások feltételeinek való megfelelés hatékony igazolását". Ráadásul az említett rendelet 6. cikkének (4) bekezdése szerint "[a] helyszíni ellenőrzés tárgyát képező kérelmek körét a hatáskörrel rendelkező hatóság határozza meg, különösen a kockázatfelmérés alapján, valamint a benyújtott kérelmek mintájának reprezentativitására való tekintettel". Ebből következik, hogy a 3887/92 rendelet 6. cikkének célja a támogatási feltételek hatékony ellenőrzésének megvalósítása, különösen az ellenőrzött minták reprezentativitása útján.

111 Nyilvánvaló, hogy jobban biztosítja a minták reprezentativitását, ha azokat inkább a nomoszok szintjén határozzák meg, mintsem az egész ország szintjén. Ellenkezne ugyanis a hatékony ellenőrzés céljával az, ha egyes, az érintett termékek jelentős termelését nyújtó nomoszok részben vagy egészben mentesülhetnének az ellenőrzés alól, mihelyt a nemzeti mintavétel aránya meghaladja a 10 %-ot. Tehát a 3887/92 rendelet céljának és rendszerének megfelelően e rendelet 6. cikke (3) bekezdésének első franciabekezdését úgy kell értelmezni, hogy az abban említett mintának az egyes érintett nomoszokban kell a támogatás iránti kérelmek 10 %-át képviselnie.

112 Másrészről a Bizottság e tekintetben nem vitatott állítása szerint a görög hatóságok a helyszíni ellenőrzések tekintetében maguk is 10 %-os mintát követelnek meg minden egyes nomoszban.

113 Ilyen körülmények között a juhhús- és kecskehústermelők részére nyújtott támogatásokkal kapcsolatos második jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

A 3887/92 rendelet 12. cikkének téves értelmezésén alapuló harmadik jogalap

A felek érvelése

114 Ami az 1995-1997. évek során végzett ellenőrzések statisztikai adatai megbízhatóságának hiányát illeti, a görög kormány szerint a Bizottság elszigetelt esetre alapozta álláspontját, amelynek során az ellenőrzési jelentések keltezése arra utalt, hogy 30 ellenőrzést egy napon végeztek el anélkül, hogy e jelentéseket az ellenőrzött termelő aláírta volna. Ugyanakkor erre az esetre magyarázatot ad a munkateher, ami arra kényszerítette az ellenőrök csoportjainak vezetőit, hogy a keltezést és az aláírást több napi ellenőrzés elvégzését követően vezessék rá a jelentésekre. Ami az aláírásokat illeti, a 3887/92 rendelet 12. cikke az állattenyésztőnek lehetőséget ad - és nem kötelezi őt - az ellenőrzési jelentés aláírására.

115 A Bizottság szerint nem elszigetelt esetről van szó, mivel hasonló példákat tapasztaltak az 1998. évben csakúgy, mint a juh- és kecskehústól eltérő egyéb területeken is. Továbbá az a tény, hogy a kérdéses jelentéseket nem írták alá, a termelők szerint arra utal, hogy nem az ellenőrzés alkalmával készültek, ami kétségeket ébreszthet az elvégzett ellenőrzések minősége kapcsán.

A Bíróság álláspontja

116 Igaz, hogy a 3887/92 rendelet 12. cikke lehetőséget ad az állattenyésztőnek az ellenőrzési jelentés aláírására anélkül, hogy erre őt kötelezné. Az aláírás hiánya tehát önmagában nem képez szabálytalanságot.

117 Mindazonáltal az aláírásoknak a kérdéses ellenőrzések esetében megállapított hiánya olyan nyom, ami az egyéb feltárt rendellenességekhez kapcsolódva a Bizottságban komoly és ésszerű kétséget ébresztett a görög hatóságok által elvégzett ellenőrzések tekintetében.

118 Ilyen körülmények között a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően a görög kormány kötelezettsége, hogy a lehető legrészletesebb és legteljesebb bizonyítékokat szolgáltassa ezen ellenőrzések megtörténtéről (lásd a fent hivatkozott Görögország kontra Bizottság ügyben 2003 január 9-én hozott ítélet 16. és 17. pontjait).

119 Mivel a görög kormány ebben a tekintetben nem szolgáltatott bizonyítékot, a juhhús- és kecskehústermelők részére nyújtott jövedelemtámogatással kapcsolatos harmadik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

A tényállás téves megállapításán alapuló negyedik jogalap

A felek érvelése

120 A görög kormány szerint az állatállomány mozgását nyilvántartó állandó rendszer bevezetése tagállamonként kisebb-nagyobb nehézségekbe ütközik azok topográfiájától függően. A görög felségterület különösen hátrányos helyzetben van, mivel a nyájak magas vagy közép-hegységekben, illetve szigeteken találhatók, amelyek nehezen megközelíthetőek.

121 A Bizottság arra hivatkozik, hogy a hatályos szabályozásnak megfelelően az ilyen nyilvántartási rendszernek 1995. óta léteznie kellene, és ennek ellenére e rendszer bevezetésére még 2001-ben sem került sor.

122 A görög kormány szerint a Bizottságnak a kockázatfelmérés hiányával kapcsolatos - a 3887/92 rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján tett -megállapításai tévesek, mivel jóllehet ezt a felmérést nem számítógépes eszközökkel végezték el, minden nomoszban végrehajtották kézi úton.

123 A Bizottság szerint egyetlen ellenőrzött nomoszban sem bizonyították, hogy a kockázatfelmérést, ha csak kézi úton is, de elvégezték.

124 Ami pedig végül a veszteségekről szóló szóbeli bejelentések elfogadását illeti, amiről nem rendelkezik a közösségi szabályozás, a görög kormány arra hivatkozik, hogy csak rendkívüli és múltbéli esetekről van szó.

125 A Bizottság ezzel szemben azt állítja, hogy a görög kormány nem szolgáltatott bizonyítékot arról, hogy az előírt tájékoztatást megadták volna.

A Bíróság álláspontja

126 A 2700/93 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése a 92/102 rendelet 4. cikkével együtt olvasva kötelezi a tagállamokat, hogy az 1994-es gazdasági évvel kezdődő hatállyal az állatállomány mozgását nyilvántartó állandó rendszert vezessenek be, azzal az átmeneti rendelkezéssel, hogy az 1994-es gazdasági évben kevésbé költséges rendszert használhatnak. Ebből következik, hogy az említett nyilvántartási rendszernek legkésőbb az 1995-ös gazdasági évben működőképesnek kellett volna lennie.

127 A görög kormány nem vitatja, hogy nem vezetett be ilyen nyilvántartási rendszert, amint azt a Bizottság megállapította.

128 Ami a 3887/92 rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében előírt kockázatfelmérést illeti, emlékeztetni kell arra, hogy egy tagállam nem vonhatja kétségbe a Bizottság megállapításait anélkül, hogy saját állításait egy megbízható és működő ellenőrzési rendszer létezésére utaló adatokkal igazolja (lásd a fent hivatkozott Görögország kontra Bizottság ügyben 2003. január 9-én hozott ítélet 18. pontját).

129 A jelen esetben a görög kormány nem terjesztett elő ilyen adatokat, és következésképpen a Bizottságnak a kockázatfelmérés hiányára vonatkozó megállapításait nem vonta kétségbe.

130 Ráadásul a 3887/92 rendelet 10. cikkének (5) bekezdése szerint abban az esetben, ha az állattenyésztő nem képes teljesíteni az arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a jövedelemtámogatásra bejelentett állatokat a kötelező birtokon tartási időszak ideje alatt megtartsa, a jövedelemtámogatásra való jogosultság fennmarad "azzal a feltétellel, hogy az állattenyésztő erről írásban tájékoztatta a hatáskörrel rendelkező hatóságot az állatállomány csökkenésének megállapításától számított tíz munkanapon belül".

131 A jelen esetben a görög kormány nem vitatja, hogy - ezzel a rendelkezéssel ellentétben - a veszteségekről szóbeli bejelentéseket is elfogadott.

132 Következésképpen a juhhús- és kecskehústermelők részére nyújtott jövedelemtámogatással kapcsolatos negyedik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

A 3887/92 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének téves értelmezésén alapuló ötödik jogalap

A felek érvelése

133 Ami a Bizottság által a jövedelemtámogatás iránti kérelmekben az állattartás helye meghatározásának pontatlanságára vonatkozóan tett megállapítását illeti, a görög kormány arra hivatkozik, hogy ez a rovat egy helységnév megjelöléséből állt, mivel Görögországban nem létezik ingatlan-nyilvántartás. Az ilyen adat megfelel a 3887/92 rendelet 5. cikke (1) bekezdése negyedik franciabekezdésének, amely egyszerűen "azon hely(ek) meghatározás[át]" követeli meg, "ahol ezen állattartásra sor kerül", és nem annak részletes leírását.

134 A Bizottság szerint ellenőrei nem az állattartás helyének részletes leírását, hanem csak annak világos megjelölését kérték. Mindazonáltal ilyen felvilágosítást nem szolgáltattak. Ebben a tekintetben annak a helységnek az egyszerű megjelölése, ahol a gazdaság található nem elegendő az állattartás helyének ellenőrzéséhez, mivel ez utóbbi eltérhet attól, ahol a gazdaság található.

A Bíróság álláspontja

135 A 3887/92 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének negyedik franciabekezdése abban az esetben, ha az állattenyésztő kötelezettséget vállal arra, hogy a birtokon tartási időszak alatt az állatokat megtartja, megköveteli "azon hely(ek) meghatározás[át] ahol ezen állattartásra sor kerül". Tekintettel e rendelkezés szerkezetére és céljára, úgy kell tekinteni, hogy a megkövetelt meghatározásnak kellően világosnak kell lennie ahhoz, hogy az ellenőrző hatóságok az állattartás pontos helyét ellenőrizhessék.

136 A Bíróság előtt előadottakra való tekintettel meg kell állapítani, hogy a görög kormány nem bizonyította, hogy a világosság e követelményének megfelelő információt szolgáltattak volna az ellenőrző hatóságok részére.

137 Következésképpen a juhhús- és kecskehústermelők részére nyújtott jövedelemtámogatásokkal kapcsolatos ötödik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

A 2700/93 rendelet 1. cikke (3) bekezdésének téves értelmezésén alapuló hatodik jogalap

A felek érvelése

138 Ami az állatok megjelölését illeti, a görög kormány azt állítja, hogy a 2700/93 rendelet 1. cikke (3) bekezdése második albekezdésének megfelelően a kötelezettség csak akkor áll fenn, ha az állatokat repóügylet tárgyává teszik. Ugyanakkor az ellenőrzés tárgyát képező esetben az állatok tekintetében nem került sor repóügyletre, hanem csak a különböző tulajdonosok nyájainak közös tartására.

139 A Bizottság szerint a megjelölést azért vezették be, hogy az állatok hatékonyan azonosíthatók legyenek, amikor más nyájak állataival keverik őket. A különböző tulajdonosok nyájainak közös tartása nagyon gyakori Görögországban, és az az állatok azonosításának ugyanazon problémáit veti fel, mint a repóügyletek.

A Bíróság álláspontja

140 A 2700/93 rendelet 1. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerint "[m]ielőtt a birtokon tartási időszak alatt repóügylet tárgyává tennék a juhok és/vagy kecskék azon számának egy részét vagy egészét, amelyre a jövedelemtámogatást igényelték, azonosítani kell ezeket az állatokat".

141 A 2700/93 rendeletet ezzel a rendelkezéssel kiegészítő 279/94 rendelet első preambulumbekezdése szerint "az áthelyezett állatok azonosítását repóügylet esetén biztosítani kell".

142 Ebből következik, hogy az említett rendelkezés célja az áthelyezett állatok azonosításának biztosítása, mielőtt más állatokkal kevernék őket. A repóügylet lényeges jellemzője, hogy különböző eredetű állatokat kevernek össze, és gyakorlatilag lehetetlenné válik azok azonosítása, ha előzetesen nem jelölték meg őket. Ezt a jellegzetesség osztja a különböző tulajdonosok nyájainak közös tartása. A 2700/93 rendelet 1. cikke (3) bekezdése második albekezdése hatékony érvényesülésének biztosítása érdekében a közös tartást ugyanazon garanciáknak kell alávetni. Következésképpen a "repóügylet" fogalmát e rendelkezésben oly módon kell értelmezni, hogy az arra az esetre is vonatkozik, amikor a különböző tulajdonosok nyájainak közös tartása miatt az állatokat más állatokkal keverik.

143 Következésképpen a juhhús- és kecskehústermelők részére nyújtott jövedelemtámogatásokkal kapcsolatos hatodik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

A 729/70 rendelet 5. cikke (2) bekezdése c) pontja ötödik albekezdésének téves értelmezésén alapuló hetedik jogalap

A felek érvelése

144 A görög kormány szerint a juhhús- és kecskehúságazatban történt egyes kifizetések finanszírozásának a Bizottság által történő megtagadása - ellentétben a 729/70 rendelet 5. cikke (2) bekezdése c) pontjának ötödik albekezdésével - a Bizottság által a tagállam részére címzett, az érintett tagállam által végrehajtott ellenőrzések eredményéről szóló írásbeli értesítéstől számított 24 hónapot megelőzően teljesített kifizetéseket érinti. A Bizottság ellenőrzéseire 1997-ben és 1998-ban került sor, és mivel az ezek eredményéről szóló írásbeli értesítés 1998-ban érkezett, az említett 24 hónapos időszak 1996-ban lejárt. Így tehát hibásan vonatkozik a korrekció az 1995. évhez tartozó kifizetésekre is.

145 A Bizottság arra hivatkozik, hogy a 729/70 rendelet 5. cikke szerint a 24 hónapos határidő az ellenőrzések eredményeiről szóló értesítéssel kezdődik. A kérdéses megállapítások az 1995., 1996. és 1997. éveket, azaz olyan időszakot érintenek, amelyek nem korábbiak az ellenőrzések eredményeiről szóló értesítéstől számított 24 hónapnál. A jelen esetben az írásbeli értesítést nem 1998-ban, hanem az 1997. július 22-én kelt levélben teljesítették.

A Bíróság álláspontja

146 A 729/70 rendelet 5. cikke (2) bekezdése c) pontjának ötödik albekezdése szerint "[n]em tagadható meg a Bizottság által az ellenőrzések eredményéről a tagállamnak címzett írásbeli értesítéstől számított huszonnégy hónapnál régebben teljesített kifizetés finanszírozása. [...]"

147 A Bizottság a Bíróság rendelkezésére bocsátott egy, a görög változatában 1997. július 22-én kelt levelet, amelynek útján értesítette a görög hatóságokat a juhhús- és kecskehúságazat tekintetében végzett helyszíni ellenőrzései során megállapított szabálytalanságokról. Tartalma szerint ez a levél nem csak az 1996. és 1997. évekre, hanem az 1995. évre vonatkozóan megállapított szabálytalanságokat is érinti. E levélből világosan kitűnik, hogy a Bizottság a vonatkozó megállapítások alapján egyes kifizetéseket ki kíván zárni a közösségi finanszírozásból. Továbbá kifejezetten megjelöli, hogy ez a levél megindítja a 729/70 rendelet 5. cikke (2) bekezdése c) pontjának ötödik albekezdése szerinti 24 hónapos határidőt. A görög kormány nem vitatja, hogy átvette ezt a levelet.

148 Ebből következik, hogy az ellenőrzések eredményeiről szóló értesítés - az említett rendelkezés értelmében - az 1997. július 22-i levélben megtörtént. Így a juhhús- és kecskehústermelők részére nyújtott jövedelemtámogatások tekintetében alkalmazott pénzügyi korrekciók jogosan vonatkozhattak az 1995-ben teljesített kifizetésekre.

149 Következésképpen az említett jövedelemtámogatásokkal kapcsolatos hetedik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

150 A fenti megállapítások összességére való tekintettel a Görög Köztársaság keresetét egészében el kell utasítani.

A költségekről

151 Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §-a alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Görög Köztársaságot, mivel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

1) A keresetet elutasítja.

2) A Görög Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

Aláírások.

* Az eljárás nyelve: görög.