62015CJ0220[1]

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2016. október 27. Európai Bizottság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság. Tagállami kötelezettségszegés - Áruk szabad mozgása - 2007/23/EK irányelv - A pirotechnikai termékek forgalomba hozatala - 6. cikk - Az irányelv követelményeinek megfelelő pirotechnikai termékek szabad mozgása - Olyan nemzeti szabályozás, amely a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalát kiegészítő követelményektől teszi függővé - A pirotechnikai termékek használati utasításainak ellenőrzésére és módosítására jogosult nemzeti szervezetnél történő előzetes bejelentésre vonatkozó kötelezettség. C-220/15. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2016. október 27. ( *1 )

"Tagállami kötelezettségszegés - Áruk szabad mozgása - 2007/23/EK irányelv - A pirotechnikai termékek forgalomba hozatala - 6. cikk - Az irányelv követelményeinek megfelelő pirotechnikai termékek szabad mozgása - Olyan nemzeti szabályozás, amely a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalát kiegészítő követelményektől teszi függővé - A pirotechnikai termékek használati utasításainak ellenőrzésére és módosítására jogosult nemzeti szervezetnél történő előzetes bejelentésre vonatkozó kötelezettség"

A C-220/15. sz. ügyben,

az EUMSZ 258. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt 2015. május 12-án

az Európai Bizottság (képviselik: D. Kukovec és A. C. Becker, meghatalmazotti minőségben, segítőjük: B. Wägenbaur Rechtsanwalt)

felperesnek

a Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselik: T. Henze, J. Möller és K. Petersen, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

benyújtott keresete tárgyában,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: L. Bay Larsen tanácselnök, D. Šváby, J. Malenovský, M. Safjan és M. Vilaras (előadó) bírák,

főtanácsnok: M. Bobek,

hivatalvezető: K. Malacek tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2016. április 27-i tárgyalásra,

a főtanácsnok indítványának a 2016. július 7-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Keresetével az Európai Bizottság annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság - mivel a pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról szóló 2007. május 23-i 2007/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2007. L 154., 1. o.) követelményein túl és a pirotechnikai termékekre vonatkozó korábban lefolytatott megfelelőség értékelési eljárás ellenére előírta egyrészt, hogy a 2013. július 25-i törvénnyel (BGBl. 2013. I., 2749. o.) módosított Erste Verordnung zum Sprengstoffgesetz (a robbanóanyagokról szóló törvény végrehajtására vonatkozó első rendelet, BGBl. 1991. I., 169. o.; a továbbiakban: SprengV) 6. §-ának (4) bekezdésében rögzített eljárást a pirotechnikai termékeknek a forgalomba hozatalát megelőzően kell elvégezni (a továbbiakban: vitatott bejelentési eljárás), másrészt pedig azt, hogy a Bundesanstalt für Materialforschung und -prüfung (az anyagkutatásért és -tesztelésért felelős szövetségi intézet, Németország; a továbbiakban: BAM) e rendelkezés alapján hatáskörrel rendelkezik e termékek használati utasításainak ellenőrzésére, és szükség esetén azok módosítására (a továbbiakban: a használati utasítások módosítására vonatkozó vitatott hatáskör) - nem teljesítette az ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

Jogi háttér

Az uniós jog

2. A 2007/23 irányelv (1), (2), (8), (16), (19) és (20) preambulumbekezdése az alábbiakat írja elő:

"(1) A tagállamokban a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalára érvényes törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések eltérőek, különösen a biztonsági és a teljesítménybeli jellemzők tekintetében.

(2) Ezeket a Közösségen belüli kereskedelmet korlátozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket harmonizálni kell a pirotechnikai termékek belső piacon történő szabad mozgásának biztosítása érdekében, ugyanakkor szavatolni kell az emberi egészség és a fogyasztói és szakmai végfelhasználói biztonság és védelem magas szintű védelmét.

[...]

(8) A műszaki harmonizáció és a szabványosítás új megközelítési módjáról szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalásban [HL 1985. C 136., 1. o.] meghatározott elveknek megfelelően a pirotechnikai termékeknek meg kell felelniük ezen irányelvnek, amennyiben a terméket először hozzák forgalomba a Közösség területén. [...]

[...]

(16) »A műszaki harmonizációra és szabványosításra vonatkozó új megközelítéssel« összhangban a harmonizált szabványoknak megfelelően gyártott pirotechnikai termékek esetében vélelmezni kell, hogy megfelelnek az ezen irányelvben előírt alapvető biztonsági követelményeknek.

[...]

(19) Piaci forgalomba hozataluk céljából a Közösségen belüli szabad mozgás feltételeként a pirotechnikai termékeken szerepelnie kell egy CE jelölésnek, amely jelzi az ezen irányelv előírásainak való megfelelést.

(20) »A műszaki harmonizációra és szabványosításra vonatkozó új megközelítés« értelmében védzáradék-eljárásra van szükség annak megengedéséhez, hogy a pirotechnikai termékek megfelelőségét vagy hiányosságait vitatni lehessen. Ennek megfelelően a tagállamok kötelesek megtenni minden megfelelő intézkedést a CE jelölést viselő termékek forgalomba hozatalának megtiltása vagy korlátozása, illetve az ilyen termékeknek a forgalomból történő kivonása érdekében, ha ezek a termékek rendeltetésszerű felhasználásuk esetén veszélyeztetik a fogyasztók egészségét és biztonságát."

3. A 2007/23 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése előírja:

"Ez az irányelv meghatározza a pirotechnikai termékek belső piaci szabad mozgásához szükséges szabályokat, ugyanakkor magas szinten biztosítja az emberi egészség, a közbiztonság, valamint a fogyasztók védelmének és biztonságának védelmét, szem előtt tartva a vonatkozó környezetvédelmi szempontokat."

4. Ezen irányelv 2. cikkének (2) bekezdése a "forgalomba hozatalt" úgy határozza meg mint "a termék első átengedése [helyesen: elérhetővé tétele] ellenérték fejében vagy ingyenesen, a Közösség piacán történő forgalmazása és/vagy felhasználása céljából. A gyártó által saját használatra készített tűzijátékok nem minősülnek forgalomba hozott termékeknek, amennyiben azokat egy adott tagállam a saját területén való használat céljából engedélyezte".

5. Az említett irányelv 5. cikkének (1) bekezdése kimondja:

"(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy pirotechnikai termékeket csak akkor lehessen forgalomba hozni, ha ezen irányelv követelményeinek megfelelnek, azokat ellátták a CE jelöléssel, és a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos követelményeknek eleget tesznek."

6. Ugyanezen irányelv 6. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"(1) A tagállamok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják az ezen irányelv követelményeinek megfelelő pirotechnikai termékek forgalomba hozatalát.

(2) Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem zárják ki azon tagállami intézkedéseket, amelyek közrendi, közbiztonsági vagy környezetvédelmi okokból indokoltan tiltják vagy korlátozzák a 2. és 3. osztályba sorolt tűzijátékok, a színházi és egyéb pirotechnikai termékek birtoklását, használatát és/vagy lakossági értékesítését."

7. A 2007/23 irányelv 14. cikkének (4) és (6) bekezdése értelmében:

"(4) A tagállamok megszervezik és végrehajtják a forgalomba hozott termékek megfelelő felügyeletét, figyelembe véve a CE jelöléssel ellátott termékek megfelelőségének vélelmét.

[...]

(6) Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy valamely CE jelöléssel és EK-megfelelőségi nyilatkozattal ellátott, rendeltetésszerűen használt pirotechnikai termék veszélyeztetheti a személyek egészségét és biztonságát, a tagállam megteszi az összes megfelelő átmeneti intézkedést e termék forgalomból történő kivonására, forgalomba hozatalának megtiltására és szabad mozgásának korlátozására. A tagállam erről tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot."

A német jog

8. A 2013. augusztus 7-i törvénnyel (BGB1. 2013. I., 3154. o.) módosított Sprengstoffgesetz (robbanóanyagokról szóló törvény, BGB1. 2002. I., 3518. o.) 6. §-ának (1) bekezdése előírja:

"A Szövetségi Belügyminisztérium végrehajtási rendelet útján jogosult

[...]

(3) az 1. pontban említett érdekek védelmének érdekében elrendelni azt,

[...]

d) hogy az 1. cikk (1) bekezdése szerinti megszerzett vagy importált robbanóanyagokat be kelljen jelenteni, és a bejelentéshez különös dokumentumokat kelljen csatolni."

9. A SprengV 6. §-ának (4) bekezdése kimondja:

"A robbanóanyagokat és pirotechnikai termékeket a törvény hatálya alá tartozó területen való első használat előtt a gyártónak vagy importőrnek be kell jelentenie az intézethez. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

[...]

2. a 2007/23/EK irányelv I. melléklete 3. pontjának h) alpontjában a pirotechnikai termékekre előírt használati utasításokat. Az intézet a bejelentés kézhezvételének igazolására azonosítószámot ad ki. Az azonosítószámot a használati utasításokban fel kell tüntetni. Az intézet a munkavállalók és harmadik személyek életét és egészségét, illetve a vagyontárgyakat fenyegető veszély megelőzése érdekében korlátozhatja vagy kiegészítheti a gyártó által előírt használati utasításokat; később is lehetőség van a korlátozásra vagy kiegészítésre. A negyedik mondat nem alkalmazandó gépjárművekhez szánt pirotechnikai termékekre és az 1. és 2. kategóriába tartozó tűzijátékokra, amennyiben az azonosítószám a 13. cikk (1) bekezdésének 3. pontja szerint vezetendő listákban szerepel."

A pert megelőző eljárás és a Bíróság előtti eljárás

10. 2012-ben az "EU Pilot" eljárás szerinti levélváltást követően a Bizottság 2013. január 25-én felszólító levelet küldött a Németországi Szövetségi Köztársaságnak, amelyben azt állította, hogy a pirotechnikai termékekre vonatkozó német szabályozás a 2007/23 irányelv által meghatározott követelményeken túlmenő kötelezettséget ír elő, és az említett termékek szabad mozgását korlátozhatja, legalábbis azon termékek tekintetében, amelyeknek ezen irányelv követelményeinek való megfelelőségét ez utóbbi 10. cikke szerint egy bejelentett szervezet már megállapította.

11. A felszólítás a vitatott bejelentési eljárásra és a használati utasítások módosítására vonatkozó vitatott hatáskörre irányult.

12. A Németországi Szövetségi Köztársaság 2013. március 21-i levelében válaszolt a felszólításra. A vitatott bejelentési eljárás funkcióját ismertetve kifejtette, hogy a BAM nem a pirotechnikai termékek megfelelőségértékelésével foglalkozó bejelentett szervezetként jár el, hanem a 2007/23 irányelvvel megvalósított harmonizációs területen kívül eső piacfelügyeleti feladatot lát el. Azt is kifejtette, hogy noha a pirotechnikai termékeknek a piacra jutása harmonizált követelményeknek vannak alárendelve, a gyújtószerkezetek esetében ez nem áll fenn. Egyebekben megjegyezte, hogy a vitatott bejelentési eljárás elhanyagolható terhet jelent a gyártók és az importőrök számára, és következésképpen az nem tekinthető aránytalan tehernek. Végül a tagállami fogyasztókra és gazdasági szereplőkre gyakorolt hátrányosan megkülönböztető hatás hiányára hivatkozott.

13. 2014. január 27-én a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött a Németországi Szövetségi Köztársaságnak, amelyben megismételte kifogásait a vitatott bejelentési eljárás és a használati utasítások módosítására vonatkozó vitatott hatáskör vonatkozásában, elutasította e tagállam érveit, és felszólította, hogy a 2007/23 irányelvből eredő kötelezettségeinek az említett vélemény kézhezvételéről számított két hónapon belül tegyen eleget.

14. Kiegészítette benne többek között azon érvelését, amely szerint az említett eljárás többletköltséget, többletmunkát és megnövekedett időigényt okoz - ahogyan arról egy hozzá érkezett panasz tanúskodik -, és nem jelent tehát elhanyagolható terhet. E panasz szerint a vitatott bejelentési eljárás három hónapig tarthat, díj fizetéséhez vezet, és minták benyújtását foglalja magában. Egyebekben kifejtette benne, hogy a 2007/23 irányelv követelményeinek megfelelő használati utasítások megléte ez utóbbinak egyik alapvető követelményét képezi, és hogy azt a bejelentett szervezet úgy ellenőrizte a megfelelőségértékelési eljárás keretében, hogy az említett utasításoknak egy újabb, a nemzeti rendelkezések alapján való ellenőrzése nem volt megengedett. E véleményben végül rámutatott, hogy a vitatott bejelentési eljárás nem tartozik a 2007/23 irányelv 6. cikke (2) bekezdésének hatálya alá, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a tűzijátékok birtoklásának, használatának és/vagy értékesítésének megtiltását vagy korlátozását közrendi, közbiztonsági vagy környezetvédelmi okokból.

15. A Németországi Szövetségi Köztársaság 2014. március 20-i és április 2-i levelében válaszolt az indokolással ellátott véleményre.

16. A vitatott bejelentési eljárást illetően először is rámutatott, hogy 2014. március 27 óta már nem alkalmazták a pirotechnikai termékek gyártóira és importőrei vonatkozó azon követelményt, miszerint a BMA által kiadott azonosítószámot a használati utasításokban fel kell tüntetni. Ezt követően megjegyezte, hogy a BAM soha nem végzett ellenőrzést olyan pirotechnikai termékeken, amelyeknek a megfelelősége már értékelésre került. Végül pontosította, hogy az eljárás időtartama átlagosan két vagy három hét, három hónapos határidő csak sajátos körülményeken alapulhat.

17. A használati utasítások módosítására vonatkozó vitatott hatáskört illetően fenntartotta az érvelését. A 2007/23 irányelv által megvalósított harmonizáció csak a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalára vonatkozik, és nem azok használatára, a 2007/23 irányelv 12. és 13. cikkében előírt címkézési követelmények pedig csak a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok által kiegészíthető minimumkövetelményeknek minősülnek. Végül az említett hatáskört nem csak a fogyasztók védelme, hanem tágabb értelemben az élet védelmére vonatkozó kötelezettség is indokolja, amely mind a Grundgesetz (Alaptörvény) 2. cikkének (2) bekezdéséből, mind az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én aláírt európai egyezmény 2. cikkének (1) bekezdéséből, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 3. cikkének (1) bekezdéséből következik.

18. E körülmények alapján a Bizottság a jelen kereset benyújtása mellett döntött.

A keresetről

A felek érvei

19. A Bizottság úgy véli, hogy a SprengV 6. §-ának (4) bekezdése a pirotechnikai termékek valamennyi gyártóját és importőrét azon vitatott bejelentési eljárástól teszi függővé, amely a piacra jutásuk feltételét képezi, és így sérti a 2007/23 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését. Jóllehet e nemzeti rendelkezés nem írja elő érdemi követelmények teljesítését, valamennyi gyártót és importőrt arra kötelez, hogy minden pirotechnikai terméket jelentsen be, akár ellenőrizte azt valamely bejelentett szervezet a 2007/23 irányelv alapvető követelményeire tekintettel, akár nem, hogy díjat fizessen, hogy várja meg az azonosítószám kiadását, és hogy adott esetben fogadja el e termékek használati utasításainak módosításait azok német területen való értékesítése előtt.

20. Az, hogy a vitatott bejelentési eljárás megkülönböztetés nélkül alkalmazandó a belföldi és az importált termékekre, és hogy a Németországi Szövetségi Köztársaságtól eltérő tagállamokban letelepedett gazdasági szereplőket nem részesíti hátrányos megkülönböztetésben, nem változtat ezen a megállapításon. A 2007/23 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése ugyanis nem pusztán a hátrányos megkülönböztetés tilalmát tartalmazza, hanem biztosítja valamennyi, e követelményeknek megfelelő pirotechnikai termék szabad mozgását. A 2007/23 irányelvben semmi nem utal arra, hogy annak érdekében, hogy azt a 6. cikkének (1) bekezdése szerinti korlátozásnak vagy akadálynak lehessen tekinteni, valamely intézkedés egy bizonyos küszöböt meghaladó terhet kell, hogy jelentsen.

21. A Bizottság elutasítja továbbá azon állítást, amely szerint a BAM nem mint a 2007/23 irányelv 10. cikke szerinti bejelentett szervezet, hanem mint a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében vett piacfelügyeleti hatóságként jár el, oly módon, hogy a vitatott bejelentési eljárást nem lehet a 2007/23 irányelv tekintetében értékelni. Még ha feltételezhetnénk is, hogy a BAM piacfelügyeleti hatóságként jár el, akkor sem alkalmazhat a pirotechnikai termékek szabad mozgásával ellentétes kiegészítő eljárást. A 2007/23 irányelv mindenesetre mind a piacra jutást, mind a piacfelügyeletet szabályozza, a 14. cikkének (4) bekezdése pontosítja, hogy a tagállamok hajtják végre a pirotechnikai termékek piacának felügyeletét, "figyelembe véve a CE-jelöléssel ellátott termékek megfelelőségének vélelmét".

22. A Bizottság egyebekben úgy véli, hogy a használati utasítások módosítására vonatkozó vitatott hatáskör is sérti a 2007/23 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését. Ugyanis egy olyan további ellenőrzésről van szó, amely megkülönböztetés nélkül kiterjed valamennyi termékre akkor is, ha azokra már lefolytatták a megfelelősségértékelési eljárást, amelyet a CE-jelölés igazol.

23. A Bizottság vitatja, hogy a használati utasítások módosítására vonatkozó vitatott hatáskör a 2007/23 irányelv 6. cikkének (2) bekezdése értelmében a pirotechnikai termékek birtoklásának vagy használatának a megtiltására vagy korlátozására irányul. Habár a pirotechnikai termékek birtoklása vagy használata a tagállamok szabályozási hatáskörének hatálya alá tartozik, a BAM által végzett ellenőrzés célja inkább az, hogy a pirotechnikai termékek forgalomba hozatala előtt meggyőződjön arról, hogy használati utasításaik más nemzeti rendelkezésekre tekintettel megfelelők-e, mint az, hogy meghatározza ezen eszközök használatának részletes szabályait. Márpedig a használati utasítások megfelelősége a pirotechnikai termékek megfelelőségének a 2007/23 irányelv I. mellékletében felsorolt alapvető követelményekre tekintettel való értékelése részét képezi. A CE-jelöléshez kötött termékek megfelelőségének vélelme kiterjed a használati utasításaik megfelelőségére.

24. A Németországi Szövetségi Köztársaság elsődlegesen úgy véli, hogy a 2007/23 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően a tagállamok azon kötelezettsége, miszerint nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalát, ezen irányelv 2. cikke (2) bekezdésének meghatározása szerint csak a termék első, az Unió piacán történő forgalmazása és/vagy felhasználása céljából történő, ellenérték fejében való vagy ingyenes elérhetővé tételére vonatkozik. A pirotechnikai termékek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2013. június 12-i 2013/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2013. L 178., 27. o.) 4. cikkének (1) bekezdésétől eltérően ez a rendelkezés tehát nem a pirotechnikai termékek Unión belüli szabad mozgását biztosítja, hanem csak azok értékesítésének első lépéseit.

25. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy amennyiben a tagállamok fenntartják a pirotechnikai termékek értékesítésének és forgalmazásának szabályozására vonatkozó hatáskört a piacon első alkalommal történő elérhetővé tételüket követően, akkor sem a vitatott bejelentési eljárás, sem a használati utasítások módosítására vonatkozó vitatott hatáskör nem összeegyeztethetetlen a 2007/23 irányelvvel.

26. A vitatott bejelentési eljárást illetően a Németországi Szövetségi Köztársaság elsődlegesen úgy érvel, hogy nem tekinthető úgy, hogy megismétel valamely olyan, bejelentett szervezetnél lefolytatott megfelelőségértékelési eljárást, amelynek a 2007/23 irányelv 4. cikke (4) bekezdésének a) pontja és a 9. cikke, illetve a 10. cikke szerint valamennyi pirotechnikai termék meg kell, hogy feleljen. Egyrészt a vitatott bejelentési eljárásra jóval az Unión belüli első forgalomba hozatalt és a német piacon történő elérhetővé tételt követően kerül sor. Másrészt a BAM nem végzi el a megfelelőségnek a 2007/23 irányelv 9. cikke értelmében vett műszaki ellenőrzését, hanem csak egy nyilvántartási vagy azonosítószámot ad ki, és a benyújtott dokumentumok alapján ellenőrzi a pirotechnikai termékek címkézésének pontosságát.

27. A kapott azonosítószámhoz, amelyet csak a BAM-nál történő rendszeres bejelentés igazolása céljából és a pirotechnikai termékeknek az ellátási láncban való nyomonkövethetőségének érdekében adnak ki, nem járul a 2007/23 irányelv I. mellékletében foglalt alapvető követelményeken túlmenő további érdemi követelmény. Az azonosítószám használati utasításokban való feltüntetésére vonatkozó kötelezettséget egyébként pedig felfüggesztették.

28. Mindenesetre a vitatott bejelentési eljárással, mint egyszerű formális bejelentéssel csak a behozatali engedélyeknél kedvezőbb és a piacfelügyeleti hatóságok általi ellenőrzésekhez kapcsoltaknál alacsonyabb, minimális adminisztrációs terhekkel jár, különösen a pirotechnikai termékek által a személyek egészségére és biztonságára nézve képezett veszélyekre tekintettel, amely termékeket adott esetben csak olyan személyek használhatnak, akik megfelelő műszaki képesítéssel rendelkeznek.

29. A Németországi Szövetségi Köztársaság másodlagosan úgy véli, hogy a vitatott bejelentési eljárás, amely a piac vagy a felhasználó ellenőrzéséhez szükséges előkészítő intézkedés, mindenesetre megfelel a 2007/23 irányelvben előírt piacfelügyeleti elveknek.

30. A használati utasítások módosítására vonatkozó vitatott hatáskört illetően a Németországi Szövetségi Köztársaság úgy véli, hogy az nem minősül a megfelelőségértékelési eljárás megismétlésének, amennyiben a 2007/23 irányelv I. melléklete 3. pontjának h) alpontja semmilyen szigorú kötelezettséget nem ír elő a bejelentett szervezet számára a pirotechnikai termékek használati utasításainak ellenőrzésére vonatkozóan.

31. A vitatott bejelentési eljárás keretében a BAM nem végez a 2007/23 irányelv 9. cikkének értelmében vett műszaki ellenőrzéseket, hanem a benyújtott dokumentumok alapján vizsgálja a használati utasítások szabályszerűségét. Egyebekben, amikor a használati utasításokat módosítja, a BAM nem állít fel a pirotechnikai anyagokra vagy a használati utasítások megfelelőségére alkalmazandó olyan további követelményeket, amelyek a 2007/23 irányelv I. mellékletének követelményeihez adódnak hozzá. Ellenőrzése a 2007/23 irányelvnek megfelelően a használati utasításokra alkalmazandó követelmények betartására korlátozódik, és kizárólag a címkézést érintő főbb kötelezettségekre vonatkozik, amelyek megszegése a személyek biztonságára és egészségére nézve különösen súlyos veszélyeket vonna maga után.

32. A Németországi Szövetségi Köztársaság megjegyzi továbbá, hogy a bejelentett szervezetek nem tudják ellenőrizni a pirotechnikai termékek használati utasításainak szabályszerűségét azok megfelelőségértékelésének és címkézésének időpontjában annak a tagállamnak a nyelvén vagy nyelvein, amelyen azokat a felhasználó rendelkezésére bocsátották. Ugyanis e termékek megfelelőségértékelésének időpontjában a kérdéses tagállamok még nem ismertek. Megjegyzi ezenkívül, hogy azok a különböző elemek sem ismertek még az említett termékek megfelelőségértékelésének időpontjában, amelyeket a címkézésnek a 2007/23 irányelv 12. cikke (2) bekezdésének megfelelően tartalmaznia kell, vagyis a korhatár, a használati utasítás és a minimális biztonsági távolság.

A Bíróság álláspontja

A 2007/23 irányelv 2. cikke 2. pontjának és 6. cikkének hatályára vonatkozó előzetes észrevételek

33. Meg kell jegyezni, hogy a 2007/23 irányelvet a 2013/29 irányelv 2015. július 1-jével hatályon kívül helyezte. Mindazonáltal a jelen kereset csak a Németországi Szövetségi Köztársaságnak a 2007/23 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségeire vonatkozik.

34. E rendelkezés értelmében a tagállamok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják a 2007/23 irányelv követelményeinek megfelelő pirotechnikai termékek forgalomba hozatalát.

35. Egyebekben a 2007/23 irányelv 2. cikkének (2) bekezdése a "forgalomba hozatalt" úgy határozza meg, mint "a termék első elérhetővé tétele ellenérték fejében vagy ingyenesen, a Közösség piacán történő forgalmazása és/vagy felhasználása céljából".

36. Következésképpen, amennyiben az uniós piacon, azaz az egyik tagállam területén valamely pirotechnikai termék első elérhetővé tétel tárgyát képezte, akkor a 2007/23 irányelvből eredő követelmények tiszteletben tartásával a többi tagállam főszabály szerint már nem akadályozhatja meg annak értékesítését és forgalmazását a területén az említett követelményeken túl többek között olyan kötelezettségek betartásának és kiegészítő alakiságok elvégzésének előírásával, amelyek ezen irányelvben nem szerepelnek. Ugyanis nem lehet szó egy, a 2007/23 irányelv 2. cikkének (2) bekezdése értelmében vett termék forgalomba hozataláról, ha az említett termék nem mozoghat szabadon a teljes uniós piacon.

37. E tekintetben a Németországi Szövetségi Köztársaság a 2007/23 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének az ezen irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében előírt "forgalomba hozatal" fogalmának meghatározására összpontosuló, szó szerinti értelmezésével úgy véli, hogy ez utóbbi csak a pirotechnikai termékek első forgalomba hoztalát biztosítja, azaz az értékesítésük első lépését, oly módon, hogy a tagállamok hatáskörrel rendelkeznek a forgalmazásuk valamennyi későbbi lépésének szabályozására, egészen a végső fogyasztók számára történő kiskereskedelemi értékesítésig.

38. Ennek az érvelésnek nem lehet helyt adni.

39. E tekintetben emlékeztetni kell, hogy valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében nemcsak annak kifejezéseit kell figyelembe venni, hanem azon szövegkörnyezetet is, amelybe illeszkedik, és annak a jogi aktusnak a célkitűzéseit is, amelynek az említett rendelkezés részét képezi (lásd többek között: 1993. április 1-jeiFindling Wälzlager ítélet, C-136/91, EU:C:1993:133, 11. pont; 2016. február 4-iHassan-ítélet, C-163/15, EU:C:2016:71, 19. pont). Valamely uniós jogi rendelkezés értelmezése szempontjából annak keletkezése is relevánsnak bizonyulhat (lásd: 2012. november 27-iPringle-ítélet, C-370/12, EU:C:2012:756, 135. pont; 2013. október 3-iInuit Tapiriit Kanatami és társai kontra Parlement és Tanács,C-583/11 P, EU:C:2013:625, 50. pont).

40. A jelen esetben a 2007/23 irányelv (2) és (19) preambulumbekezdéséből, valamint 1. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy ez utóbbinak fő célja, hogy válaszoljon a tagállamoknak az irányelv által meghatározott pirotechnikai termékek forgalomba hozatalát szabályozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek eltéréseiből eredő Közösségen belüli kereskedelmi akadályokra, és hogy ennélfogva biztosítsa az említett termékek szabad mozgását a belső piacon, ugyanakkor magas szinten biztosítva az emberi egészség, a közbiztonság védelmét, valamint a fogyasztók és a foglalkozásszerű felhasználók magas szintű védelmét és biztonságát.

41. Emlékeztetni kell e tekintetben, hogy "a műszaki harmonizációra és szabványosításra vonatkozó új megközelítésnek" megfelelően, amelyre a (8), (16) és (20) preambulumbekezdése hivatkozik, a 2007/23 irányelv olyan alapvető biztonsági követelményeket sorol fel, amelyeknek a pirotechnikai termékeknek meg kell felelniük, és amelyek végrehajtása harmonizált szabványokkal, átültetett nemzeti szabványokkal történik (lásd analógia útján: 2014. október 16-iBizottság kontra Németország, C-100/13, nem tették közzé, EU:C:2014:2293, 51. pont).

42. A forgalombahozataluk érdekében ezen irányelv 5. cikkének a (16) és (19) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett (1), (8) és (3) bekezdése szerint a tagállamok vélelmezik, hogy a CE-jelölést viselő termékek megfelelnek az említett irányelv I. mellékletében rögzített alapvető követelményeknek.

43. Egyebekben a 2007/23 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése alapján a tagállamok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják a pirotechnikai termékek egész Unióban történő értékesítését, kivéve ha az elfogadott intézkedések nem tartoznak az említett irányelv 6. cikkének (2) bekezdésében előírt kivételek vagy az ugyanezen irányelv 14. cikkének (6) bekezdésében előírt piacfelügyelet hatálya alá.

44. Ebből következik, hogy a 2007/23 irányelv alapvető követelményeinek való megfelelőségüket igazoló CE-jelöléssel ellátott pirotechnikai termékek számára főszabály szerint lehetővé kell tenni az akadályok és korlátozások nélküli szabad mozgást az egész Unióban a valamely tagállamban való első elérhetővé tételüket követően, azon intézkedések sérelme nélkül, amelyeket a tagállamok az említett irányelv 6. cikkének (2) bekezdése alapján közrendi, közbiztonsági vagy környezetvédelmi okokból vagy ideiglenesen ugyanezen irányelv 14. cikkének (6) bekezdése alapján és annak 16. cikkének figyelembevételével a piacfelügyelet címén fogadhatnak el.

45. Következésképpen a Németországi Szövetségi Köztársaság állításával ellentétben a 2007/23 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése nem értelmezhető úgy, mint amely az ezen irányelv követelményeinek megfelelő pirotechnikai termékeknek csak az első elérhetővé tételét biztosítja a 2. cikkének 2. pontja szerinti fogalommeghatározás ellenére.

46. Ugyanis minden más értelmezés megfosztaná lényegétől a 2007/23 irányelv által bevezetett rendelkezés egészét, legyen szó akár azon alapvető biztonsági követelmények meghatározásáról, amelyeknek a pirotechnikai termékeknek meg kell felelniük, vagy akár azon különböző ellenőrzések meghatározásáról, amelyeknek a tagállamok kötelesek mind az első forgalomba hozataluk előtt, mind pedig azt követően alávetni az említett termékeket a megfelelőségértékelésük, CE-jelölésük, illetve a piacfelügyelet révén.

47. Ezt az értelmezést egyébiránt megerősíti a 2007/23 irányelv keletkezése. Ugyanis ez utóbbi hűen átveszi a "műszaki harmonizációra és szabványosításra vonatkozó új megközelítésre" vonatkozó azon különböző elveket és szabályokat, amelyeket a Bizottság az "Új megközelítés irányelvei végrehajtásának javításáról" című, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett 2003. május 7-i COM(2003) 240 végleges közleményében ismertetett.

48. E fenti elemzés alapján kell vizsgálni a vitatott bejelentési eljárás és a használati utasítások módosítására vonatkozó vitatott hatáskör 2007/23 irányelvvel való összeegyeztethetőségét.

A vitatott bejelentési eljárásnak a 2007/23 irányelvvel való összeegyeztethetőségéről

49. Meg kell állapítani, hogy a SprengV 6. §-ának (4) bekezdése alapján a pirotechnikai termékek Németországban történő használatának feltétele, hogy azokat a használati utasításaikkal együtt a gyártó vagy az importőr előzetesen bejelentse a BAM-nál, és hogy egy olyan azonosítószámmal rendelkezzenek, amelyet az említett utasításokon fel kell tüntetni.

50. Így e rendelkezés a pirotechnikai termékek német piachoz való hozzáséférését olyan alakiságokhoz köti, amelyek egyrészt meghaladják a 2007/23 irányelv által előírt különböző követelményeket, és különösen azon megfelelőségértékelési eljárást, amelyet az említett termékek tekintetében kötelezően el kell végezni a forgalombahozataluk érdekében, és másrészt eljárási díj beszedéséhez vezethetnek.

51. E szabályozás tehát akadályozza a pirotechnikai termékeknek a 2007/23 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése által biztosított szabad mozgását.

52. Az a körülmény, miszerint az említett alakiságok megkülönböztetés nélkül alkalmazandók belföldi és importált termékekre, hogy azok nem minősülnek a 2007/23 irányelvben előírt megfelelőségértékelési eljárás megismétlésének, vagy hogy azok csak minimális adminisztratív és pénzügyi terhet jelentenek a gyártók és az importőrök számára, nem változtat ezen a megállapításon.

53. Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a behozatal akadályozására alkalmas intézkedést az áruk szabad mozgása akadályának kell minősíteni, még abban az esetben is, ha ez az akadály gyenge (lásd ebben az értelemben: 2004. december 14-iRadlberger Getränkegesellschaft és S. Spitz ítélet, C-309/02, EU:C:2004:799, 68. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

54. Egyedül az a körülmény, hogy a vitatott bejelentési eljárás valamely tagállamban a 2007/23 irányelv követelményeinek megfelelően elérhetővé tett valamennyi pirotechnikai termékre vonatkozik, elegendő a fennálló kötelezettségszegés megállapításához, mivel a Németországi Szövetségi Köztársaság egyebekben nem hozott fel az ezen irányelv 6. cikkének (2) bekezdésében előírt közrendi, közbiztonsági vagy környezetvédelmi okokat igazolásként.

55. A Németországi Szövetségi Köztársaság ugyanakkor úgy véli, hogy a vitatott eljárás egy olyan piacfelügyeleti és felhasználói előkészítő intézkedésnek minősül, amely mindenképpen megfelel a 2007/23 irányelv 14. cikkében előírt elveknek.

56. Ezen érvnek azonban nem lehet helyt adni.

57. Ugyanis a 2007/23 irányelv 14. cikkének (6) bekezdése kétségkívül előírja a tagállamok számára azt a lehetőséget, hogy megtegyék a megfelelő átmeneti intézkedést az ezen irányelv követelményeinek megfelelő, azaz valamely CE-jelöléssel és EK-megfelelőségi nyilatkozattal ellátott, rendeltetésszerűen használt pirotechnikai termék forgalomból történő kivonására, piacra jutásának megtiltására vagy szabad mozgásának korlátozására, amennyiben ez a termék veszélyeztetheti a személyek egészségét és biztonságát.

58. Azonban, amint arra a főtanácsnok indítványának 63. pontjában rámutatott, az a piacfelügyelet, amelyet a tagállamoknak kell megszervezniük és végrehajtaniuk, a 2007/23 irányelv 14. cikke (4) bekezdésének megfelelően a CE-jelöléssel ellátott termékek megfelelőségének vélelmén alapul, és ennélfogva nem igazolhatja a Németországban értékesített valamennyi pirotechnikai termék olyan rendszeres ellenőrzését, mint amelyhez a vitatott bejelentési eljárás vezet.

59. Mindenesetre az ilyen intézkedéseket elfogadni kívánó tagállamnak a 2007/23 irányelv 14. cikke (6) bekezdésének utolsó mondata szerint előzetesen tájékoztatnia kell erről a Bizottságot, és ezen irányelv 16. cikke (1) bekezdésének megfelelően egyedül a Bizottság rendelkezik hatáskörrel annak eldöntésére, hogy ez az intézkedés indokolt-e. Márpedig a vitatott bejelentési eljárás nem írja elő a Bizottság bármilyen módon való tájékoztatását, és ez utóbbi előzetes jóváhagyása nélkül kötelezi a Németországban pirotechnikai eszközöket forgalomba hozni kívánó valamennyi gyártót és importőrt.

60. A fenti elemzésből következik, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság - mivel a 2007/23 irányelv követelményein túl és a pirotechnikai termékekre vonatkozó korábban lefolytatott megfelelőségértékelési eljárás ellenére előírta, hogy a vitatott bejelentési eljárást a forgalomba hozatalukat megelőzően el kell végezni - nem teljesítette az ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

A használati utasítások módosítására vonatkozó vitatott hatáskörnek a 2007/23 irányelvvel való összeegyeztethetősége

61. Meg kell állapítani, hogy a SprengV 6. §-ának (4) bekezdése előírja, hogy a BAM a munkavállalók és harmadik személyek életét és egészségét, illetve a vagyontárgyakat fenyegető veszély megelőzése érdekében korlátozhatja vagy kiegészítheti a pirotechnikai terméknek a gyártó által előírt használati utasításait, akár utólag is.

62. A használati utasítások módosítására vonatkozó vitatott hatáskör - a vitatott bejelentési eljárás részeként - azt jelenti, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaságtól eltérő tagállamokban forgalomba hozott pirotechnikai termékeknek a német piacra jutása azok használati utasításainak olyan rendszeres ellenőrzésétől függ, amely kiegészíti a 2007/23 irányelv által előírt megfelelőségértékelési eljárás keretében végzett ellenőrzéseket.

63. Ugyanis, amint azt a főtanácsnok indítványának 74. pontjában megállapította, a 2007/23 irányelv I. melléklete 3. pontjának h) alpontja előírja, hogy minden pirotechnikai termék használati utasítását és amennyiben szükséges, a jelöléseket a biztonságos kezelésre, tárolásra, felhasználásra, beleértve a biztonsági távolságot is, és megsemmisítésre vonatkozóan ellenőrzésnek kell alávetni a fogadó tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein.

64. A BAM számára így biztosított hatáskör tehát akadályozza a pirotechnikai termékeknek a 2007/23 irányelv által biztosított szabad mozgását.

65. A fenti elemzésből következik, hogy a Németországi Köztársaság - mivel a 2007/23 irányelv követelményein túl és a pirotechnikai termékekre vonatkozó korábban lefolytatott megfelelőségértékelési eljárás ellenére előírta, hogy a BAM rendelkezzen a használati utasítások módosítására vonatkozó vitatott hatáskörrel - nem teljesítette az ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

A költségekről

66. A Bíróság eljárási szabályzata 138. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Németországi Szövetségi Köztársaságot, mivel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

1) A Németországi Szövetségi Köztársaság - mivel a pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról szóló 2007. május 23-i 2007/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv követelményein túl és a pirotechnikai termékekre vonatkozó korábban lefolytatott megfelelőségértékelési eljárás ellenére előírta egyrészt, hogy a 2013. július 25-i törvénnyel módosított Erste Verordnung zum Sprengstoffgesetz (a robbanóanyagokról szóló törvény végrehajtására vonatkozó első rendelet) 6. §-ának (4) bekezdésében rögzített eljárást e termékek forgalomba hozatalát megelőzően el kell végezni, és másrészt, hogy a Bundesanstalt für Materialforschung und -prüfunghoz (Anyagkutatásért és -tesztelésért felelős szövetségi intézet, Németország) e rendelkezés alapján hatáskörrel rendelkezik e termékek használati utasításainak ellenőrzésére, és szükség esetén azok módosítására - nem teljesítette az ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

2) A Bíróság a Németországi Szövetségi Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: német.