32021R2139[1]
A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. június 4.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumok megállapítása érdekében történő kiegészítéséről
A BIZOTTSÁG (EU) 2021/2139 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2021. június 4.)
az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumok megállapítása érdekében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
1. cikk
E rendelet I. melléklete tartalmazza az azon feltételek meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység az éghajlatváltozás mérsékléséhez lényegesen hozzájárulónak minősül és amelyek meghatározzák, hogy e gazdasági tevékenység nem képezi-e az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott egyéb környezeti célkitűzések jelentős megsértését.
2. cikk
E rendelet II. melléklete tartalmazza az azon feltételek meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájárulónak minősül és amelyek meghatározzák, hogy e gazdasági tevékenység nem képezi-e az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott egyéb környezeti célkitűzések jelentős megsértését.
2a. cikk
Felülvizsgálat
Az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikkének (5) bekezdésében előírt felülvizsgálat lefolytatásakor a Bizottság felülvizsgálja az I. melléklet 4.27. szakaszában, 4.28. szakaszában, 4.29. szakaszának 1. b) pontjában, 4.30. szakaszának 1. b) pontjában és 4.31. szakaszának 1. b) pontjában meghatározott időpontokat, és értékeli azok módosításának szükségességét.
Az I. melléklet 4.27. és 4.28. szakaszának 2. pontjában meghatározott időpont felülvizsgálatakor figyelembe kell venni a balesetálló üzemanyagok kereskedelmi hasznosítását illetően az Unióban és világszerte tapasztalt műszaki fejlődést.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
A rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
Technikai vizsgálati kritériumok azon feltételek meghatározásához, amelyek mellett egy konkrét gazdasági tevékenység az éghajlatváltozás mérsékléséhez lényegesen hozzájárulónak minősül, valamint annak meghatározásához, hogy az adott gazdasági tevékenység nem sérti-e jelentősen az egyéb környezeti célkitűzéseket
1. ERDÉSZET
1.1. Erdőtelepítés
A tevékenység leírása
Erdő telepítése ültetés, szándékos bevetés vagy természetes regeneráció útján addig eltérő földhasználatú vagy használaton kívüli földterületen. Az erdőtelepítés során egy nem erdészeti hasznosítású terület erdészeti hasznosítású területté alakul át, az erdőtelepítésnek az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete ("FAO") által megadott fogalommeghatározása szerint ( 1 ), ahol az erdő olyan földterület, amely megfelel az erdő nemzeti jogban foglalt fogalommeghatározásának, vagy annak hiányában az erdő FAO általi fogalommeghatározásának ( 2 ). Az erdőtelepítés kiterjedhet a korábbi erdőtelepítésekre is, amennyiben az a fák telepítése és a földhasználat erdőként való elismerése közötti időszakban történik.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az A2 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a NACE II 02.10-re, azaz az erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységre, 02.20-ra, azaz a fakitermelésre, 02.30-ra, azaz a vadon termő egyéb erdei termék gyűjtésére és 02.40-re, azaz az erdészeti szolgáltatásra korlátozódnak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. Erdőtelepítési terv és az azt követő erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum 1.1. A tevékenység végzésének helyszínéül szolgáló terület legalább öt évre vagy a nemzeti jogban előírt legrövidebb időtartamra szóló, a tevékenység megkezdése előtt kidolgozott és folyamatosan frissített erdőtelepítési terv hatálya alá tartozik mindaddig, amíg e terület nem felel meg az erdő nemzeti jog szerinti fogalommeghatározásának, vagy annak hiányában az erdő FAO általi fogalommeghatározásának. Az erdőtelepítési terv tartalmazza az erdőtelepítés környezeti hatásvizsgálatára vonatkozóan a nemzeti jogban előírt valamennyi tartalmi elemet. 1.2. Az alábbi pontokról lehetőség szerint az erdőtelepítési terv, vagy információ hiányában bármely más dokumentum útján történik részletes információk biztosítása: (a) a területnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett leírása; (b) a terület előkészítése és annak a korábban létezett szénkészletekre gyakorolt hatásai, beleértve a talajokat és a felszín feletti biomasszát is, a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek védelme céljából (1); (c) gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve; (d) a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (e) az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is; (f) területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (g) az erdei ökoszisztémák jó állapotának kialakítása és fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (h) társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (i) az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (j) az élelmezésbiztonságra gyakorolt hatás értékelése; (k) az erdőtelepítés szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium. 1.3. Amikor a terület erdővé válik, az erdőtelepítési tervet egy későbbi erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum követi, a nemzeti jogban meghatározottak szerint, vagy – amennyiben a nemzeti jog nem határoz meg erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot – a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” fogalommeghatározásának (2) megfelelően. Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik. 1.4. Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása: (a) gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve (3); (b) a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (c) az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is; (d) a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása; (e) területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (f) az erdei ökoszisztémák jó állapotának fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (g) társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (h) az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (i) az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium. 1.5. A tevékenység a nemzeti jogban meghatározott helyes erdőtelepítési gyakorlatot követi, vagy ha a nemzeti jogban nem határoztak meg helyes erdőtelepítési gyakorlatot, akkor a tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének: (a) a tevékenység megfelel a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (4); (b) a tevékenység megfelel a „Páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatások, különös tekintettel az UNFCCC rendelkezéseire” (5) című dokumentumnak. 1.6. A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával (6). 1.7. A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek. 1.8. Az erdőtelepítési terv és a későbbi erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum olyan nyomon követést ír elő, amely biztosítja a tervben szereplő információk helyességét, különösen az érintett területre vonatkozó adatok tekintetében. 2. Éghajlati szempontú haszonelemzés 2.1. Azokon a területeken, amelyek teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a) az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna; (b) a hosszú távú éghajlati előnyök az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontjával való összhang bizonyításával igazoltnak tekinthetők. 2.2. Azokon a területeken, amelyek nem teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a) az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna; (b) a tevékenység előre jelzett hosszú távú átlagos nettó ÜHG-egyenlege kisebb, mint a 2.2. pont szerinti alapérték alapján előre jelzett hosszú távú átlagos ÜHG-egyenleg, ahol „hosszú táv” alatt 100 év, de legalább egy teljes erdőciklus időtartama értendő. 2.3. Az éghajlati előnyök kiszámítása a következő kritériumok mindegyikének megfelel: (a) az elemzés összhangban van az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával (8). Az éghajlati szempontú haszonelemzés átlátható, pontos, következetes, teljes és összehasonlítható információkon alapul, kiterjed a tevékenységgel érintett összes széntárolóra, egyaránt beleértve a felszín feletti biomasszát, a felszín alatti biomasszát, a száradékot, az avarréteget és a talajt, a számításokhoz a legóvatosabb feltételezéseket veszi alapul, és megfelelően figyelembe veszi a szénmegkötés ideiglenes jellegével és visszafordulásával összefüggő kockázatokat, a telítettség kockázatát és a kibocsátásáthelyezés kockázatát; (b) a szokásos gyakorlat, ezen belül a fakitermelési gyakorlat a következők valamelyike lehet: i. a tevékenység megkezdése előtt az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum legutóbbi változatában dokumentált gazdálkodási gyakorlat, ha van ilyen; ii. a tevékenység megkezdése előtti legutóbbi szokásos gyakorlat; iii. olyan gazdálkodási rendszernek megfelelő gyakorlat, amely az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében hosszú távon biztosítja az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését. (c) az elemzés felbontása arányos az érintett terület méretével, és az érintett területre jellemző értékek kerülnek alkalmazásra; (d) nem eredményezi az (EU) 2020/852 rendelet kritériumainak való meg nem felelést a természetes bolygatás – például betegségek és kártevőfertőzések, erdőtüzek, szél- és viharkárok – miatt bekövetkező, a területre kiható és alulteljesítést okozó kibocsátás és eltávolítás, amennyiben az éghajlati szempontú haszonelemzés a természetes bolygatás miatti kibocsátások és eltávolítások tekintetében összhangban áll az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával. 2.4. A 13 hektárnál kisebb erdőgazdaságoknak nem kell éghajlati szempontú haszonelemzést végezniük. 3. A tartósság garanciája 3.1. A nemzeti joggal összhangban a tevékenység helyszínéül szolgáló terület erdő státuszát a következő intézkedések valamelyike garantálja: (a) a terület a FAO által meghatározott állandó erdőbirtokként van besorolva (9); (b) a terület védett területként van besorolva; (c) a terület olyan jogi vagy szerződéses garancia tárgyát képezi, amely biztosítja, hogy erdő maradjon. 3.2. A nemzeti joggal összhangban a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy az erdőtelepítési terv és az azt követő erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum jövőbeli frissítései a finanszírozott tevékenységen túl is a 2. pontban meghatározott éghajlati előnyökre fognak törekedni. Emellett a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy a 2. pontban meghatározott éghajlati előny bármely csökkenését az e rendeletben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységek valamelyikének megfelelő tevékenység végzéséből eredő egyenértékű éghajlati előnnyel ellentételezi. 4. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a) az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b) egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. 5. Csoportértékelés Az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás kritériumainak és a DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető: (a) az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 30. pontjában meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület (10) szintjén; (b) olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az 1.2. pont k) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A peszticidhasználatot csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (11) összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség. A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) I. mellékletének A. részében (14), a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben (15),a higanyról szóló Minamata egyezményben (16), az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben (17), továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása (18) alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak. A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az 1.2. pont k) alpontjában (Erdőtelepítési terv) és az 1.4. pont i) alpontjában (Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű rendszer) említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket: (a) az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b) az idegenhonos inváziós fajok használatának és természetbe jutásának kizárása; (c) a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy: i. az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség); ii. a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz. (d) a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása; (e) a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (f) a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása; (g) az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása; (h) az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása. |
| (1) Jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat – és összefüggő erdőterületek. (2) Meghatározott gazdálkodási célokra irányuló, rendszeresen felülvizsgált, hosszú távú (legalább tízéves) dokumentált gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). (3) Beleértve i. a faanyag-forrás hosszú távú fenntarthatóságának, ii. az élőhelymegőrzésre gyakorolt hatások/nehézségek, a kapcsolódó élőhelyek sokféleségének, valamint a talajra gyakorolt hatást minimalizáló kitermelés feltételének elemzését. (4) A Bizottság 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről (HL L 227., 2014.7.31., 1. o.). (5) Forest Europe: Páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatások, különös tekintettel az UNFCCC rendelkezéseire, elfogadta 2008. november 12–13-án az MCPFE szakértői szintű ülése és 2008. november 4-én a PEBLDS Tanács nevében a PEBLDS elnöksége, (2021.6.4-i: https://www.foresteurope.org/docs/other_meetings/2008/Geneva/Guidelines_Aff_Ref_ADOPTED.pdf). (6) Jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat – és összefüggő erdőterületek. (7) Az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról (HL L 295., 2010.11.12., 23. o.). (8) Az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosítása (2021.6.4-i változat: https://www.ipcc-nggip.iges.or.jp/public/2019rf/). (9) Erdőként megőrzendő és más földhasználatra nem átalakítható erdőterület, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). (10) „Biomassza-kinyerési terület”: erdei biomassza-alapanyag kinyerésére használt olyan, földrajzilag meghatározott terület, amelyről megbízható és független információk állnak rendelkezésre és ahol a körülmények elegendően homogének ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdei biomassza fenntarthatósági és jogszerűségi jellemzőivel kapcsolatos kockázatokat. (11) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.). (12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1009 rendelete (2019. június 5.) az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2019.6.25., 1. o.). (13) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.). (14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1021 rendelete (2019. június 20.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (HL L 169., 2019.6.25., 45. o.). (15) Rotterdami Egyezmény a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról (HL L 63., 2003.3.6., 29. o.). (16) Minamata egyezmény a higanyról (HL L 142., 2017.6.2., 6. o.). (17) Montreali Jegyzőkönyv az ózonréteget lebontó anyagokról (HL L 297., 1988.10.31., 21. o.). (18) A növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása (2019. évi változat – 2021.6.4-i változat: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/332193/9789240005662-eng.pdf?ua=1). | |
1.2. Erdők rehabilitációja és helyreállítása, beleértve a szélsőséges esemény utáni újraerdősítést és természetes erdőregenerációt is
A tevékenység leírása
Az erdők nemzeti jogban meghatározott rehabilitációja és helyreállítása. Amennyiben a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen meghatározást, a "rehabilitáció" és a "helyreállítás" kifejezés az egyes országokra vonatkozó, a lektorált szakirodalomban széles körű egyetértéssel meghatározott fogalommeghatározás, egy, az erdő-helyreállításnak a FAO szerinti fogalommeghatározásával ( 3 ) összhangban lévő fogalommeghatározás, az ökológiai helyreállításnak ( 4 ) az erdőre alkalmazott valamelyik fogalommeghatározása vagy az erdőrehabilitációnak ( 5 ) a Biológiai Sokféleség Egyezmény szerinti fogalommeghatározása ( 6 ) szerint értendő. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a FAO szélsőséges esemény utáni "újraerdősítés" ( 7 ) és "természetesen regeneráló erdő" ( 8 ) fogalommeghatározása szerinti erdészeti tevékenységeket is magukban foglalják, ahol a szélsőséges eseményt a nemzeti jog határozza meg, illetve amennyiben a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen fogalommeghatározást, összhangban van az IPCC "szélsőséges időjárási esemény" fogalommeghatározásával ( 9 ); továbbá magukban foglalják az erdőtüzek után végzett hasonló tevékenységeket, ahol az "erdőtűz" fogalmát a nemzeti jog határozza meg, illetve amennyiben a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen fogalommeghatározást, a vegetáció- és az erdőtüzekre vonatkozó európai glosszáriumban meghatározottak szerint ( 10 ).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem járnak a földhasználat megváltoztatásával és olyan leromlott földterületen zajlanak, amely megfelel az erdő nemzeti jogban foglalt fogalommeghatározásának, vagy ha nincs ilyen, akkor a FAO fogalommeghatározása szerinti erdőnek ( 11 ).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az A2 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a NACE II 02.10-re, azaz az erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységre, 02.20-ra, azaz a fakitermelésre, 02.30-ra, azaz a vadon termő egyéb erdei termék gyűjtésére és 02.40-re, azaz az erdészeti szolgáltatásra korlátozódnak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum 1.1. A tevékenység olyan területen zajlik, amelyre erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű, a nemzeti jogban meghatározott eszköz vonatkozik, vagy ha a nemzeti jog nem határozza meg az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum fogalmát, akkor amelyre a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” (1) fogalommeghatározása vonatkozik. Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik. 1.2. Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása: (a) gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve (2); (b) a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (c) az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is; (d) a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása; (e) területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (f) az erdei ökoszisztémák jó állapotának fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (g) társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (h) az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (i) az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium. 1.3. Az 1.1. pontban említett tervben dokumentált erdőgazdálkodási rendszerek fenntarthatósága az alábbiak közül a legambiciózusabb megközelítés kiválasztásával biztosítható: (a) az erdőgazdálkodás megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó nemzeti fogalommeghatározásnak; (b) az erdőgazdálkodás megfelel a Forest Europe fenntartható erdőgazdálkodás fogalommeghatározásának (3), és megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatásoknak (4); (c) a bevezetett gazdálkodási rendszer megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (6) bekezdésében a fenntartható erdőgazdálkodás tekintetében meghatározott kritériumoknak, és az alkalmazásának napjától kezdődően az említett irányelv 29. cikkének (8) bekezdése értelmében elfogadott, az erdei biomasszából előállított energiára vonatkozó gyakorlati iránymutatást meghatározó végrehajtási jogi aktusnak. 1.4. A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával (5). 1.5. A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU rendeletben megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek. 1.6. Az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra. 2. Éghajlati szempontú haszonelemzés 2.1. Azokon a területeken, amelyek teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a) az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna; (b) a hosszú távú éghajlati előnyök az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontjával való összhang bizonyításával igazoltnak tekinthetők. 2.2. Azokon a területeken, amelyek nem teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a) az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna; (b) a tevékenység előre jelzett hosszú távú átlagos nettó ÜHG-egyenlege kisebb, mint a 2.2. pont szerinti alapérték alapján előre jelzett hosszú távú átlagos ÜHG-egyenleg, ahol „hosszú táv” alatt 100 év, de legalább egy teljes erdőciklus időtartama értendő. 2.3. Az éghajlati előnyök kiszámítása a következő kritériumok mindegyikének megfelel: (a) az elemzés összhangban van az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával (6). Az éghajlati szempontú haszonelemzés átlátható, pontos, következetes, teljes és összehasonlítható információkon alapul, kiterjed a tevékenységgel érintett összes széntárolóra, egyaránt beleértve a felszín feletti biomasszát, a felszín alatti biomasszát, a száradékot, az avarréteget és a talajt, a számításokhoz a legóvatosabb feltételezéseket veszi alapul, és megfelelően figyelembe veszi a szénmegkötés ideiglenes jellegével és visszafordulásával összefüggő kockázatokat, a telítettség kockázatát és a kibocsátásáthelyezés kockázatát; (b) a szokásos gyakorlat, ezen belül a fakitermelési gyakorlat a következők valamelyike lehet:: i. a tevékenység megkezdése előtt az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum legutóbbi változatában dokumentált gazdálkodási gyakorlat, ha van ilyen; ii. a tevékenység megkezdése előtti legutóbbi szokásos gyakorlat; iii. olyan gazdálkodási rendszernek megfelelő gyakorlat, amely az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében hosszú távon biztosítja az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését. (c) az elemzés felbontása arányos az érintett terület méretével, és az érintett területre jellemző értékek kerülnek alkalmazásra. (d) nem eredményezi az (EU) 2020/852 rendelet kritériumainak való meg nem felelést a természetes bolygatás – például betegségek és kártevőfertőzések, erdőtüzek, szél- és viharkárok – miatt bekövetkező, a területre kiható és alulteljesítést okozó kibocsátás és eltávolítás, amennyiben az éghajlati szempontú haszonelemzés a természetes bolygatás miatti kibocsátások és eltávolítások tekintetében összhangban áll az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával. 2.4. A 13 hektárnál kisebb erdőgazdaságoknak nem kell éghajlati szempontú haszonelemzést végezniük. 3. A tartósság garanciája 3.1. A nemzeti joggal összhangban a tevékenység helyszínéül szolgáló terület erdő státuszát a következő intézkedések valamelyike garantálja: (a) a terület a FAO által meghatározott állandó erdőbirtokként van besorolva (7); (b) a terület védett területként van besorolva; (c) a terület olyan jogi vagy szerződéses garancia tárgyát képezi, amely biztosítja, hogy erdő maradjon. 3.2. A nemzeti joggal összhangban a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy az erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum jövőbeli frissítései – a finanszírozott tevékenységen túl – továbbra is a 2. pontban meghatározott éghajlati előnyökre fognak törekedni. Emellett a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy a 2. pontban meghatározott éghajlati előny bármely csökkenését az e rendeletben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységek valamelyikének megfelelő tevékenység végzéséből eredő egyenértékű éghajlati előnnyel ellentételezi. 4. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a) az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b) egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. 5. Csoportértékelés Az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás kritériumainak és a DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető: (a) az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 30. pontjában meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület (8) szintjén; (b) olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység által érintett területen végzett tevékenységgel kiváltott erdészeti változás valószínűleg nem eredményezi a hosszú távú körforgásos potenciállal rendelkező faalapú termékek előállítására alkalmas elsődleges erdei biomassza fenntartható kínálatának jelentős csökkenését. E kritérium a (2) pontban említett éghajlati szempontú haszonelemzés útján igazolható. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A peszticidhasználatot csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK irányelvvel összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség. A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 rendeletnek vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében (9), a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak. A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket: (a) az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b) az idegenhonos inváziós fajok használatának és természetbe jutásának kizárása; (c) a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy: i. az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség); ii. a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz. (d) a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása; (e) a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (f) a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása; (g) az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása; (h) az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása. |
| (1) A hosszú távú (tíz vagy annál több éves) dokumentált, meghatározott gazdálkodási célokra irányuló, rendszeres időközönként felülvizsgált gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület. FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). (2) Beleértve i. a faanyag-forrás hosszú távú fenntarthatóságának, ii. az élőhelymegőrzésre gyakorolt hatások/nehézségek, a kapcsolódó élőhelyek sokféleségének, valamint a talajra gyakorolt hatást minimalizáló kitermelés feltételének elemzését. (3) Az erdők és erdőterületek oly módon és oly mértékben történő kezelése és hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten, anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának. H1 határozat – Általános iránymutatások az európai erdők fenntartható kezeléséhez Második miniszteri konferencia az európai erdők védelméről (Forest Europe), 1993. június 16–17., Helsinki/Finnország (2021.6.4-i változat: https://www.foresteurope.org/docs/MC/MC_helsinki_resolutionH1.pdf). (4) Az L2 határozat 2. melléklete. A fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatások. Harmadik miniszteri konferencia az európai erdők védelméről, 1998. június 2–4., Lisszabon/Portugália (2021.6.4-i változat: https://foresteurope.org/wp-content/uploads/2016/10/MC_lisbon_resolutionL2_with_annexes.pdf#page=18). (5) Jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat – és összefüggő erdőterületek. (6) Az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosítása (2021.6.4-i változat: https://www.ipcc-nggip.iges.or.jp/public/2019rf/). (7) Erdőként megőrzendő és más földhasználatra nem átalakítható erdőterület, (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). (8) „Biomassza-kinyerési terület”: erdei biomassza-alapanyag kinyerésére használt olyan, földrajzilag meghatározott terület, amelyről megbízható és független információk állnak rendelkezésre és ahol a körülmények elegendően homogének ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdei biomassza fenntarthatósági és jogszerűségi jellemzőivel kapcsolatos kockázatokat. (9) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.). | |
1.3. Erdőgazdálkodás
A tevékenység leírása
A nemzeti jogban meghatározott erdőgazdálkodás. Amennyiben a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen fogalommeghatározást, az erdőgazdálkodás az erdő ökológiai, gazdasági vagy társadalmi funkcióit befolyásoló erdőre alkalmazandó rendszerből eredő gazdasági tevékenységnek felel meg. Az erdőgazdálkodás a földhasználat változatlanságát feltételezi és olyan földterületen zajlik, amely megfelel az erdő nemzeti jogban foglalt fogalommeghatározásának, vagy ha nincs ilyen, akkor a FAO erdőre vonatkozó fogalommeghatározásának ( 12 ).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az A2 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a NACE II 02.10-re, azaz az erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységre, 02.20-ra, azaz a fakitermelésre, 02.30-ra, azaz a vadon termő egyéb erdei termék gyűjtésére és 02.40-re, azaz az erdészeti szolgáltatásra korlátozódnak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum 1.1. A tevékenység olyan területen zajlik, amelyre erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű, a nemzeti jogban meghatározott eszköz vonatkozik, vagy ha a nemzeti jog nem határozza meg az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum fogalmát, akkor amelyre a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” (1) fogalommeghatározása vonatkozik. Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik. 1.2. Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása: (a) gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve (2); (b) a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (c) az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is; (d) a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása; (e) területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (f) az erdei ökoszisztémák jó állapotának fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (g) társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (h) az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (i) az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium. 1.3. Az 1.1. pontban említett tervben dokumentált erdőgazdálkodási rendszerek fenntarthatósága az alábbiak közül a legambiciózusabb megközelítés kiválasztásával biztosítható: (a) az erdőgazdálkodás megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó nemzeti fogalommeghatározásnak; (b) az erdőgazdálkodás megfelel a Forest Europe fenntartható erdőgazdálkodás fogalommeghatározásának (3), és megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatásoknak (4); (c) a bevezetett gazdálkodási rendszer megfelelést mutat az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (6) bekezdésében a fenntartható erdőgazdálkodás tekintetében meghatározott kritériumoknak, és az alkalmazásának napjától kezdődően az említett irányelv 29. cikkének (8) bekezdése értelmében elfogadott, az erdei biomasszából előállított energiára vonatkozó gyakorlati iránymutatást meghatározó végrehajtási jogi aktusnak. 1.4. A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával (5). 1.5. A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU rendeletben megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek. 1.6. Az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra. 2. Éghajlati szempontú haszonelemzés 2.1. Azokon a területeken, amelyek teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a) az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna; (b) a hosszú távú éghajlati előnyök az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontjával való összhang bizonyításával igazoltnak tekinthetők. 2.2. Azokon a területeken, amelyek nem teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a) az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna; (b) a tevékenység előre jelzett hosszú távú átlagos nettó ÜHG-egyenlege kisebb, mint a 2.2. pont szerinti alapérték alapján előre jelzett hosszú távú átlagos ÜHG-egyenleg, ahol „hosszú táv” alatt 100 év, de legalább egy teljes erdőciklus időtartama értendő. 2.3. Az éghajlati előnyök kiszámítása a következő kritériumok mindegyikének megfelel: (a) az elemzés összhangban van az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával (6). Az éghajlati szempontú haszonelemzés átlátható, pontos, következetes, teljes és összehasonlítható információkon alapul, kiterjed a tevékenységgel érintett összes széntárolóra, egyaránt beleértve a felszín feletti biomasszát, a felszín alatti biomasszát, a száradékot, az avarréteget és a talajt, a számításokhoz a legóvatosabb feltételezéseket veszi alapul, és megfelelően figyelembe veszi a szénmegkötés ideiglenes jellegével és visszafordulásával összefüggő kockázatokat, a telítettség kockázatát és a kibocsátásáthelyezés kockázatát; (b) a szokásos gyakorlat, ezen belül a fakitermelési gyakorlat a következők valamelyike lehet:: i. a tevékenység megkezdése előtt az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum legutóbbi változatában dokumentált gazdálkodási gyakorlat, ha van ilyen; ii. a tevékenység megkezdése előtti legutóbbi szokásos gyakorlat; iii. olyan gazdálkodási rendszernek megfelelő gyakorlat, amely az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében hosszú távon biztosítja az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését. (c) az elemzés felbontása arányos az érintett terület méretével, és az érintett területre jellemző értékek kerülnek alkalmazásra; (d) nem eredményezi az (EU) 2020/852 rendelet kritériumainak való meg nem felelést a természetes bolygatás – például betegségek és kártevőfertőzések, erdőtüzek, szél- és viharkárok – miatt bekövetkező, a területre kiható és alulteljesítést okozó kibocsátás és eltávolítás, amennyiben az éghajlati szempontú haszonelemzés a természetes bolygatás miatti kibocsátások és eltávolítások tekintetében összhangban áll az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával. 2.4. A 13 hektárnál kisebb erdőgazdaságoknak nem kell éghajlati szempontú haszonelemzést végezniük. 3. A tartósság garanciája 3.1. A nemzeti joggal összhangban a tevékenység helyszínéül szolgáló terület erdő státuszát a következő intézkedések valamelyike garantálja: (a) a terület a FAO által meghatározott állandó erdőbirtokként van besorolva (7); (b) a terület védett területként van besorolva; (c) a terület olyan jogi vagy szerződéses garancia tárgyát képezi, amely biztosítja, hogy erdő maradjon. 3.2. A nemzeti joggal összhangban a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy az erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum jövőbeli frissítései – a finanszírozott tevékenységen túl – továbbra is a 2. pontban meghatározott éghajlati előnyökre fognak törekedni. Emellett a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy a 2. pontban meghatározott éghajlati előny bármely csökkenését az e rendeletben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységek valamelyikének megfelelő tevékenység végzéséből eredő egyenértékű éghajlati előnnyel ellentételezi. 4. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a) az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b) egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. 5. Csoportértékelés Az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás kritériumainak és a DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető: (a) az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 30. pontjában meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület (8) szintjén; (b) olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység által érintett területen végzett tevékenységgel kiváltott erdészeti változás valószínűleg nem eredményezi a hosszú távú körforgásos potenciállal rendelkező faalapú termékek előállítására alkalmas elsődleges erdei biomassza fenntartható kínálatának jelentős csökkenését. E kritérium a (2) pontban említett éghajlati szempontú haszonelemzés útján igazolható. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A peszticidhasználatot csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK irányelvvel összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség. A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 rendeletnek vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében (9), a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak (10). A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket: (a) az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b) az idegenhonos inváziós fajok használatának és természetbe jutásának kizárása; (c) a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy: i. az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség); ii. a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz; (d) a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása; (e) a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (f) a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása; (g) az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása; (h) az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása. |
| (1) A hosszú távú (tíz vagy annál több éves) dokumentált, meghatározott gazdálkodási célokra irányuló, rendszeres időközönként felülvizsgált gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület. FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). (2) Beleértve i. a faanyag-forrás hosszú távú fenntarthatóságának, ii. az élőhelymegőrzésre gyakorolt hatások/nehézségek, a kapcsolódó élőhelyek sokféleségének, valamint a talajra gyakorolt hatást minimalizáló kitermelés feltételének elemzését. (3) Az erdők és erdőterületek oly módon és oly mértékben történő kezelése és hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten, anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának. H1 határozat – Általános iránymutatások az európai erdők fenntartható kezeléséhez Második miniszteri konferencia az európai erdők védelméről (Forest Europe), 1993. június 16–17., Helsinki/Finnország (2021.6.4-i változat: https://www.foresteurope.org/docs/MC/MC_helsinki_resolutionH1.pdf). (4) Az L2 határozat 2. melléklete. A fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatások. Harmadik miniszteri konferencia az európai erdők védelméről, 1998. június 2–4., Lisszabon/Portugália (2021.6.4-i változat: https://foresteurope.org/wp-content/uploads/2016/10/MC_lisbon_resolutionL2_with_annexes.pdf#page=18). (5) Jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat – és összefüggő erdőterületek. (6) Az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosítása (2021.6.4-i változat: https://www.ipcc-nggip.iges.or.jp/public/2019rf/). (7) Erdőként megőrzendő és más földhasználatra nem átalakítható erdőterület. (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások 2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). (8) „Biomassza-kinyerési terület”: erdei biomassza-alapanyag kinyerésére használt olyan, földrajzilag meghatározott terület, amelyről megbízható és független információk állnak rendelkezésre és ahol a körülmények elegendően homogének ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdei biomassza fenntarthatósági és jogszerűségi jellemzőivel kapcsolatos kockázatokat. (9) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.). (10) A növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása (2019. évi változat – 2021.6.4-i változat: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/332193/9789240005662-eng.pdf?ua=1). | |
1.4. Természetvédelmi célú erdőgazdálkodás
A tevékenység leírása
Egy vagy több élőhely vagy faj megőrzését célzó erdőgazdálkodási tevékenységek. A természetvédelmi célú erdőgazdálkodás a földhasználati kategória változatlanságát feltételezi és olyan földterületen zajlik, amely megfelel az erdő nemzeti jogban foglalt fogalommeghatározásának, vagy ha nincs ilyen, akkor a FAO erdőre vonatkozó fogalommeghatározásának ( 13 ).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az A2 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a NACE II 02.10-re, azaz az erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységre, 02.20-ra, azaz a fakitermelésre, 02.30-ra, azaz a vadon termő egyéb erdei termék gyűjtésére és 02.40-re, azaz az erdészeti szolgáltatásra korlátozódnak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum 1.1. A tevékenység olyan területen zajlik, amelyre erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű, a nemzeti jogban meghatározott eszköz vonatkozik, vagy ha a nemzeti jogszabályok nem határozzák meg az erdőgazdálkodási terv fogalmát, akkor amelyre a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” (1) fogalommeghatározása vonatkozik. Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik. 1.2. Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása: (a) gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve; (b) a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (c) az erdei élőhely kontextusának, a főbb erdei és tervezett erdei fafajok, valamint azok kiterjedésének és eloszlásának fogalommeghatározása a helyi erdei ökoszisztéma kontextusával összhangban; (d) a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása; (e) területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (f) az erdei ökoszisztémák jó állapotának fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (g) társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (h) az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (i) az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH. 1.3. Az erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum: (a) olyan elsődleges kijelölt gazdálkodási célt (2) mutat, amely a talaj és víz védelméből (3), a biológiai sokféleség megőrzéséből (4) vagy a társadalomnak nyújtott szolgáltatásokból (5) áll a FAO fogalommeghatározásai alapján; (b) előmozdítja a biológiai sokféleségnek kedvező gyakorlatokat, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (c) tartalmazza a következők elemzését: i. az élőhelymegőrzésre gyakorolt hatások és nehézségek, valamint a kapcsolódó élőhelyek sokfélesége; ii. a talajra gyakorolt hatást minimálisra csökkentő fakitermelés feltétele; iii. egyéb tevékenységek, amelyek hatással vannak a természetvédelmi célokra, mint például a vadászat és a halászat, mezőgazdasági, pásztori és erdészeti tevékenységek, ipari, bányászati és kereskedelmi tevékenységek. 1.4. Az 1.1. pontban említett tervben dokumentált erdőgazdálkodási rendszerek fenntarthatósága az alábbiak közül a legambiciózusabb megközelítés kiválasztásával biztosítható: (a) az erdőgazdálkodás megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó nemzeti fogalommeghatározásnak (ha van ilyen); (b) az erdőgazdálkodás megfelel a Forest Europe fenntartható erdőgazdálkodás fogalommeghatározásának (6) és megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatásoknak (7); (c) a bevezetett gazdálkodási rendszer megfelelést mutat az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (6) bekezdésében a fenntartható erdőgazdálkodás tekintetében előírt kritériumoknak, és az alkalmazásának napjától kezdődően az említett irányelv 29. cikkének (8) bekezdése értelmében elfogadott, az erdei biomasszából előállított energiára vonatkozó gyakorlati iránymutatást meghatározó végrehajtási jogi aktusnak. 1.5. A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával (8). 1.6. A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU rendeletben megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek. 1.7. Az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra. 2. Éghajlati szempontú haszonelemzés 2.1. Azokon a területeken, amelyek teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a) az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna; (b) a hosszú távú éghajlati előnyök az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontjával való összhang bizonyításával igazoltnak tekinthetők. 2.2. Azokon a területeken, amelyek nem teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a) az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna; (b) a tevékenység előre jelzett hosszú távú átlagos nettó ÜHG-egyenlege kisebb, mint a 2.2. pont szerinti alapérték alapján előre jelzett hosszú távú átlagos ÜHG-egyenleg, ahol „hosszú táv” alatt 100 év, de legalább egy teljes erdőciklus időtartama értendő. 2.3. Az éghajlati előnyök kiszámítása a következő kritériumok mindegyikének megfelel: (a) az elemzés összhangban van az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával (9). Az éghajlati szempontú haszonelemzés átlátható, pontos, következetes, teljes és összehasonlítható információkon alapul, kiterjed a tevékenységgel érintett összes széntárolóra, egyaránt beleértve a felszín feletti biomasszát, a felszín alatti biomasszát, a száradékot, az avarréteget és a talajt, a számításokhoz a legóvatosabb feltételezéseket veszi alapul, és megfelelően figyelembe veszi a szénmegkötés ideiglenes jellegével és visszafordulásával összefüggő kockázatokat, a telítettség kockázatát és a kibocsátásáthelyezés kockázatát; (b) a szokásos gyakorlat, ezen belül a fakitermelési gyakorlat a következők valamelyike lehet: i. a tevékenység megkezdése előtt az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum legutóbbi változatában dokumentált gazdálkodási gyakorlat, ha van ilyen; ii. a tevékenység megkezdése előtti legutóbbi szokásos gyakorlat; iii. olyan gazdálkodási rendszernek megfelelő gyakorlat, amely az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében hosszú távon biztosítja az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését. (c) az elemzés felbontása arányos az érintett terület méretével, és az érintett területre jellemző értékek kerülnek alkalmazásra. (d) nem eredményezi az (EU) 2020/852 rendelet kritériumainak való meg nem felelést a természetes bolygatás – például betegségek és kártevőfertőzések, erdőtüzek, szél- és viharkárok – miatt bekövetkező, a területre kiható és alulteljesítést okozó kibocsátás és eltávolítás, amennyiben az éghajlati szempontú haszonelemzés a természetes bolygatás miatti kibocsátások és eltávolítások tekintetében összhangban áll az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával. 2.4. A 13 hektárnál kisebb erdőgazdaságoknak nem kell éghajlati szempontú haszonelemzést végezniük. 3. A tartósság garanciája 3.1. A nemzeti joggal összhangban a tevékenység helyszínéül szolgáló terület erdő státuszát a következő intézkedések valamelyike garantálja: (a) a terület a FAO által meghatározott állandó erdőbirtokként van besorolva (10); (b) a terület védett területként van besorolva; (c) a terület olyan jogi vagy szerződéses garancia tárgyát képezi, amely biztosítja, hogy erdő maradjon. 3.2. A nemzeti joggal összhangban a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy az erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum jövőbeli frissítései – a finanszírozott tevékenységen túl – továbbra is a 2. pontban meghatározott éghajlati előnyökre fognak törekedni. Emellett a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy a 2. pontban meghatározott éghajlati előny bármely csökkenését az e rendeletben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységek valamelyikének megfelelő tevékenység végzéséből eredő egyenértékű éghajlati előnnyel ellentételezi. 4. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a) az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b) egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. 5. Csoportértékelés Az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás kritériumainak és a DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető: (a) az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 30. pontjában meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület (11) szintjén; (b) olyan erdőgazdaság-csoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység által érintett területen végzett tevékenységgel kiváltott erdészeti változás valószínűleg nem eredményezi a hosszú távú körforgásos potenciállal rendelkező faalapú termékek előállítására alkalmas elsődleges erdei biomassza fenntartható kínálatának jelentős csökkenését. E kritérium a (2) pontban említett éghajlati szempontú haszonelemzés útján igazolható. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység nem használ peszticideket vagy műtrágyát. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében (12), a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak (13). A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az 1.2. pont i) pontjában említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket: (a) az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b) az idegenhonos inváziós fajok használatának és természetbe jutásának kizárása; (c) a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy: i. az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség); ii. a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz; (d) a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása; (e) a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (f) a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása; (g) az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása; (h) az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása. |
| (1) A hosszú távú (tíz vagy annál több éves) dokumentált, meghatározott gazdálkodási célokra irányuló, rendszeres időközönként felülvizsgált gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). (2) Egy gazdálkodási egységhez rendelt elsődleges kijelölt gazdálkodási cél (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások 2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). (3) Olyan erdő, amelynél a gazdálkodási cél a talaj és víz védelme. (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások 2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). (4) Olyan erdő, amelynél a gazdálkodási cél a biológiai sokféleség megőrzése. Magában foglalja többek között a védett területeken belül található, a biológiai sokféleség megőrzésére kijelölt területeket. (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások 2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). (5) Olyan erdő, amelynél a gazdálkodási cél a társadalom részére történő szolgáltatások nyújtása. (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások 2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf) (6) Az erdők és erdőterületek oly módon és oly mértékben történő kezelése és hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten, anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának. H1 határozat – Általános iránymutatások az európai erdők fenntartható kezeléséhez Második miniszteri konferencia az európai erdők védelméről (Forest Europe), 1993. június 16–17., Helsinki/Finnország (2021.6.4-i változat: https://www.foresteurope.org/docs/MC/MC_helsinki_resolutionH1.pdf). (7) Az L2 határozat 2. melléklete. A fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatások. Harmadik miniszteri konferencia az európai erdők védelméről, 1998. június 2–4., Lisszabon/Portugália (2021.6.4-i változat: https://foresteurope.org/wp-content/uploads/2016/10/MC_lisbon_resolutionL2_with_annexes.pdf#page=18). (8) Jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat – és összefüggő erdőterületek. (9) Az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosítása (2021.6.4-i változat: https://www.ipcc-nggip.iges.or.jp/public/2019rf/). (10) Erdőként megőrzendő és más földhasználatra nem átalakítható erdőterület. (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). (11) „Biomassza-kinyerési terület”: erdei biomassza-alapanyag kinyerésére használt olyan, földrajzilag meghatározott terület, amelyről megbízható és független információk állnak rendelkezésre és ahol a körülmények elegendően homogének ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdei biomassza fenntarthatósági és jogszerűségi jellemzőivel kapcsolatos kockázatokat. (12) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.). (13) A növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása (2019. évi változat – 2021.6.4-i változat: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/332193/9789240005662-eng.pdf?ua=1). | |
2. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HELYREÁLLÍTÁSI TEVÉKENYSÉGEK
2.1. Vizes élőhelyek helyreállítása
A tevékenység leírása
A vizes élőhelyek helyreállítása a vizes élőhelyek eredeti állapotához való visszatérést elősegítő és olyan gazdasági tevékenységeket jelent, amelyek anélkül javítják a vizes élőhelyek funkcióit, hogy szükségszerűen előmozdítanák a zavar előtti állapothoz való visszatérést, ahol a vizes élőhely a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló egyezmény (Ramsari Egyezmény) ( 14 ) szerinti vizes élőhely ( 15 ) vagy tőzegláp ( 16 ) fogalommeghatározásának felel meg. Az érintett terület megfelel a vizes élőhelyeknek a vizes élőhelyek észszerű használatáról és megőrzéséről szóló bizottsági közleményben ( 17 ) megadott uniós fogalommeghatározásának.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységnek nincs a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozása szerinti külön NACE-kódja, de a környezetvédelmi tevékenységeknek a 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 18 ) létrehozott osztályozási rendszerében (CEPA) a 6. osztályba tartozik.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. Helyreállítási terv 1.1. A terület mindaddig helyreállítási terv hatálya alá tartozik, amely összhangban áll a Ramsari Egyezmény vizes élőhelyek helyreállítására vonatkozó alapelveivel és iránymutatásaival (1), amíg a területet nem kap vizes élőhely besorolást és nem kerül vizes élőhely gazdálkodási terv hatálya alá, amely megfelel a Ramsari Egyezmény ramsari területekkel és egyéb vizes élőhelyekkel kapcsolatos gazdálkodástervezési iránymutatásainak (2). A tőzeglápok esetében a helyreállítási terv követi a Ramsari Egyezmény vonatkozó állásfoglalásaiban foglalt ajánlásokat, beleértve a XIII/13. sz. állásfoglalást. 1.2. A helyreállítási tervben gondosan figyelembe kell venni a helyi hidrológiai és talajtani feltételeket, beleértve a talajtelítettség dinamikáját, valamint az aerob és anaerob körülmények változását. 1.3. A helyreállítási terv kitér a vizes élőhelyek kezelése szempontjából releváns összes DNSH-kritériumra. 1.4. A helyreállítási terv rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra. 2. Éghajlati szempontú haszonelemzés 2.1. A tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a) az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna; (b) a tevékenység előre jelzett hosszú távú átlagos nettó ÜHG-egyenlege kisebb, mint a 2.2. pont szerinti alapérték alapján előre jelzett hosszú távú átlagos ÜHG-egyenleg, ahol „hosszú táv” alatt 100 év értendő. 2.2. Az éghajlati előnyök kiszámítása a következő kritériumok mindegyikének megfelel: (a) az elemzés összhangban van az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával (3). Különösen ha a vizes élőhelynek az elemzésben használt fogalommeghatározása eltér a nemzeti ÜHG-jegyzékben használt fogalommeghatározástól, az elemzés az érintett területen található különböző földterület-kategóriák azonosítását is tartalmazza. Az éghajlati szempontú haszonelemzés átlátható, pontos, következetes, teljes és összehasonlítható információkon alapul, kiterjed a tevékenységgel érintett összes széntárolóra, egyaránt beleértve a felszín feletti biomasszát, a felszín alatti biomasszát, a száradékot, az avarréteget és a talajt, a számításokhoz a legóvatosabb feltételezéseket veszi alapul, és megfelelően figyelembe veszi a szénmegkötés ideiglenes jellegével és visszafordulásával összefüggő kockázatokat, a telítettség kockázatát és a kibocsátásáthelyezés kockázatát; A part menti vizes élőhelyek esetében az éghajlati szempontú haszonelemzés a várható relatív tengerszint-emelkedéssel kapcsolatos előrejelzéseket és a vizes élőhelyek majdani vándorlási lehetőségét is figyelembe veszi; (b) a szokásos gyakorlat, ezen belül a fakitermelési gyakorlat a következők valamelyike lehet:: i. a tevékenység megkezdése előtt dokumentált gazdálkodási gyakorlat, ha van ilyen; ii. a tevékenység megkezdése előtti legutóbbi szokásos gyakorlat. (c) az elemzés felbontása arányos az érintett terület méretével, és az érintett területre jellemző értékek kerülnek alkalmazásra; (d) nem eredményezi az (EU) 2020/852 rendelet kritériumainak való meg nem felelést a természetes bolygatás – például betegségek és kártevőfertőzések, tüzek, szél- és viharkárok – miatt bekövetkező, a területre kiható és alulteljesítést okozó kibocsátás és eltávolítás, amennyiben az éghajlati szempontú haszonelemzés a természetes bolygatás miatti kibocsátások és eltávolítások tekintetében összhangban áll az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával. 4. A tartósság garanciája 4.1. A nemzeti joggal összhangban a tevékenység helyszínéül szolgáló terület vizes élőhely státuszát a következő intézkedések valamelyike garantálja: (a) a terület vizes élőhelyként megőrzendő és más földhasználatra nem átalakítható; (b) a terület védett területként van besorolva; (c) a terület olyan jogi vagy szerződéses garancia tárgyát képezi, amely biztosítja, hogy vizes élőhely maradjon. 4.2. A nemzeti joggal összhangban a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy a helyreállítási terv jövőbeli frissítései – a finanszírozott tevékenységen túl – továbbra is a 2. pontban meghatározott éghajlati előnyökre fognak törekedni. Emellett a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy a 2. pontban meghatározott éghajlati előny bármely csökkenését az e rendeletben meghatározott környezetvédelmi és helyreállítási tevékenységek valamelyikének megfelelő tevékenység végzéséből eredő egyenértékű éghajlati előnnyel ellentételezi. 5. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a) az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b) egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. 6. Csoportértékelés Az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás kritériumainak és a DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tőzegkitermelés minimális. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A peszticidhasználatot a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK irányelvvel összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség. A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 rendeletnek vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében (4), a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak (5). A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó nemzeti végrehajtási jogszabályoknak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az e szakasz 1. pontjában („Helyreállítási terv”) említett terv a nemzeti és a helyi rendelkezésekkel összhangban olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek biztosítják a biológiai sokféleség fenntartását és esetleg fokozását, a következőket is beleértve: (a) az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b) az idegenhonos inváziós fajok használatának vagy kiengedésének kizárása. |
| (1) Ramsari Egyezmény (2002): Vizes élőhelyek helyreállítására vonatkozó alapelvek és iránymutatások. A Ramsari Egyezmény VIII.16 (2002) határozatával elfogadva (2021.6.4-i változat: https://www.ramsar.org/sites/default/files/documents/pdf/guide/guide-restoration.pdf). (2) Ramsari Egyezmény (2002): VIII.14 határozat – Új iránymutatások a ramsari területek és egyéb vizes élőhelyek gazdálkodástervezéséhez (2021.6.4-i változat: https://www.ramsar.org/sites/default/files/documents/pdf/res/key_res_viii_14_e.pdf). (3) Az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosítása (2021.6.4-i változat: https://www.ipcc-nggip.iges.or.jp/public/2019rf/). (4) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.). (5) A növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása (2019. évi változat – 2021.6.4-i változat: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/332193/9789240005662-eng.pdf?ua=1). | |
3. FELDOLGOZÓIPAR
3.1. Megújulóenergia-technológiák előállítása
A tevékenység leírása
Megújulóenergia-technológiák előállítása, ahol a megújuló energiát az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése határozza meg.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C25, C27 és C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A gazdasági tevékenység megújulóenergia-technológiákat állít elő. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a) másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított összetevőinek újrahasznosítása és használata; (b) az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c) hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d) az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
3.2. Hidrogén előállítására és felhasználására szolgáló berendezések gyártása
A tevékenység leírása
Hidrogén előállítására és felhasználására szolgáló berendezések gyártása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C25, C27 és C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A gazdasági tevékenység során az e melléklet 3.10. pontjában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő, hidrogén előállítására szolgáló berendezések, valamint hidrogén felhasználására szolgáló berendezések gyártására kerül sor. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a) másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított összetevőinek újrahasznosítása és használata; (b) az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c) hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d) az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
3.3. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák előállítása a közlekedési ágazat számára
A tevékenység leírása
Alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművek és hajók gyártása, javítása, karbantartása, utólagos átalakítása, átállítása és korszerűsítése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C29.1, C30.1, C30.2, C30.9, C33.15 és C33.17 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A gazdasági tevékenység során a következők gyártására, javítására, karbantartására, utólagos átalakítására (1), átállítására vagy korszerűsítésére kerül sor: (a) zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású vonatok, személyszállító kocsik és vasúti teherkocsik; (b) zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású vonatok, személyszállító kocsik és vasúti teherkocsik, ha a szükséges infrastruktúrával felszerelt vágányon üzemeltetik őket, és hagyományos motort használnak, amennyiben nem áll rendelkezésre ilyen infrastruktúra (kétüzemű); (c) városi, elővárosi és közúti személyszállító eszközök, amennyiben a járművek közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; (d) 2025. december 31-ig az M2 és M3 kategóriába (2) sorolt olyan járművek használatával, amelyek felépítménytípusa „CA” (egyszintes jármű), „CB” (kétszintes jármű), „CC” (egyszintes csuklós jármű) vagy „CD” (kétszintes csuklós jármű), (3) és megfelelnek a legutóbbi EURO VI szabványnak, azaz mind az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) követelményeinek, mind pedig az említett rendelet hatálybalépését követően az említett módosító jogi aktusok követelményeinek, még azok alkalmazandóvá válása előtt, valamint az 582/2011/EU bizottsági rendelet (5) I. melléklete 9. függelékének 1. táblázatában foglalt Euro VI szabvány utolsó lépésének, amennyiben az e lépést szabályozó rendelkezések hatályba léptek, de erre a járműtípusra még nem alkalmazandók. (6) Amennyiben ilyen szabvány nem áll rendelkezésre, a járművek közvetlen CO2-kibocsátása zéró; (e) személyi mobilitási eszközök, amelyek meghajtása a felhasználó fizikai erőkifejtéséből, kibocsátásmentes motorból vagy a kibocsátásmentes motor és a fizikai erőkifejtés együtteséből származik; (f) M1 és N1 kategóriába tartozó könnyűgépjárművek (7) a következők mellett: i. 2025. december 31-ig: az (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátás 50 g CO2/km-nél kisebb (alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes könnyűgépjárművek); ii. 2026. január 1-jétől: az (EU) 2019/631 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátás zéró; (g) L kategóriába (9) tartozó járművek, amelyeknek a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) meghatározott kibocsátásvizsgálattal összhangban számított kipufogógáz-CO2-kibocsátása 0 g CO2e/km; (h) N2 és N3, valamint N1 kategóriába tartozó, nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt, az (EU) 2019/1242 rendelet (11) 3. cikkének 11. pontja értelmében „kibocsátásmentes nehézgépjárműnek” minősülő járművek, amelyek műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege nem haladja meg a 7,5 tonnát; (i) N2 és N3 kategóriába tartozó, nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt, az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 11. pontja értelmében „kibocsátásmentes nehézgépjárműnek” vagy 12. pontja értelmében „alacsony kibocsátású nehézgépjárműnek” minősülő járművek, amelyek műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege meghaladja a 7,5 tonnát; (j) belvízi személyszállító hajók, amelyek: i. közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; ii. 2025. december 31-ig olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 50 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik; (k) nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt belvízi áruszállító hajók, amelyek: i. közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; ii. 2025. december 31-ig az energiahatékonysági működési mutató (12) segítségével számított (vagy új hajó esetében becsült) tonnakilométerenkénti közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása (g CO2/tkm) 50 %-kal kisebb, mint a nehézgépjárművekre (5-LH alcsoport) az (EU) 2019/1242 rendelet 11. cikkével összhangban meghatározott átlagos szén-dioxid-referenciakibocsátás; (l) tengeri és áruszállító hajók, kikötői műveletekhez és kiegészítő tevékenységekhez használt hajók, amelyek nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak, és amelyek: i. közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; ii. 2025. december 31-ig olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a tengeren és a kikötőkben való normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 25 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik; iii. 2025. december 31-ig – és csak amennyiben bizonyítható, hogy a hajókat kizárólag olyan part menti és rövid távú tengeri szolgáltatások nyújtására használják, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék a jelenleg szárazföldön zajló áruszállításról a tengeri szállításra történő modális váltást – azok a hajók, amelyeknek a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) energiahatékonysági tervezési mutatója (EEDI) (13) segítségével számított közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása 50 %-kal kisebb, mint a nehézgépjárművekre (5-LH alcsoport) az (EU) 2019/1242 rendelet 11. cikkével összhangban meghatározott átlagos szén-dioxid-referenciakibocsátás; iv. 2025. december 31-ig a hajók elért energiahatékonysági tervezési mutatójának (EEDI) értéke 10 %-kal alacsonyabb a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelményeknél (14), ha a hajók képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal (15) közlekedni; v. 2026. január 1-jétől azok a hajók, amelyek képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal (18) közlekedni, elért energiahatékonysági tervezési mutatójuk (EEDI) értéke egyenértékű azzal, mintha az EEDI-referenciaszint legalább 20 százalékponttal a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelmények (19) alá csökkenne, és: a) képesek veszteglőhelyen hálózati áramra kapcsolni; b) gázüzemű hajók esetében bizonyítottan a legkorszerűbb intézkedéseket és technológiákat alkalmazzák az el nem égett metánból származó kibocsátás csökkentésére. (m) nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt, tengeri közlekedésre szolgáló személyszállító hajók, amelyek: i. közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; ii. 2025. december 31-ig olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a tengeren és a kikötőkben való normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 25 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik; iii. 2025. december 31-ig a hajók elért energiahatékonysági tervezési mutatójának (EEDI) értéke 10 %-kal alacsonyabb a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelményeknél, ha a hajók képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal (16) közlekedni; iv. 2026. január 1-jétől azok a hajók, amelyek képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal (16) közlekedni, elért energiahatékonysági tervezési mutatójuk (EEDI) értéke egyenértékű azzal, mintha az EEDI-referenciaszint legalább 20 százalékponttal a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelmények (19) alá csökkenne, és: a) képesek veszteglőhelyen hálózati áramra kapcsolni; b) gázüzemű hajók esetében bizonyítottan a legkorszerűbb intézkedéseket és technológiákat alkalmazzák az el nem égett metánból származó kibocsátás csökkentésére. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a) másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított összetevőinek újrahasznosítása és használata; (b) az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c) hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d) az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. Adott esetben a járművek nem tartalmaznak ólmot, higanyt, hat vegyértékű krómot és kadmiumot. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A j)–m) pont esetében az utólagos felszerelésre vonatkozó kritériumokat e melléklet 6.9. és 6.12. szakasza tartalmazza. (2) A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint. (3) Az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 3. pontjában foglaltak szerint. (4) Az Európai Parlament és a Tanács 595/2009/EK rendelete (2009. június 18.) a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2009.7.18., 1. o.). (5) A Bizottság 582/2011/EU rendelete (2011. május 25.) az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I–III. mellékletének módosításáról (HL L 167., 2011.6.25., 1. o.). (6) 2022. december 31-ig az 595/2009/EK rendeletben foglalt EURO VI, E. lépés. (7) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint. (8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/631 rendelete (2019. április 17.) az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 111., 2019.4.25., 13. o.). (9) A két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.) 4. cikkében található fogalommeghatározás szerint. (10) Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.). (11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1242 rendelete (2019. június 20.) az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásainak meghatározásáról, valamint az 595/2009/EK és az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 96/53/EK irányelv módosításáról (HL L 198., 2019.7.25., 202. o.). (12) Az energiahatékonysági működési mutató definíció szerint a kibocsátott CO2 tömegéből és a szállítási munka mennyiségéből képzett hányados. A hajó energiahatékonyságának reprezentatív értéke a hajó általános kereskedelmi gyakorlatára jellemző egyenletes időszak alatti üzemeltetés során. A mutató kiszámítására vonatkozó iránymutatást az MEPC.1/Circ. 684 jelű IMO-dokumentum tartalmazza. (13) Energiahatékonysági tervezési mutató (2021.6.4-i változat: http://www.imo.org/fr/MediaCentre/HotTopics/GHG/Pages/EEDI.aspx). (14) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengeri Környezetvédelmi Bizottságának hetvennegyedik ülésén elfogadott, 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelmények. (15) Az e melléklet 3.10. és 4.13. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tüzelőanyagok. (16) Az e melléklet 3.10. és 4.13. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tüzelőanyagok. (17) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről (HL L 269., 2000.10.21., 34. o.). (18) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságának hetvenötödik ülésén elfogadott, az EEDI-referenciaértékre alkalmazandó százalékos csökkentési tényezőként meghatározott EEDI-követelmények. Az EEDI-re vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokban meghatározott százalékpontokat hozzá kell adni az EEDI százalékos csökkentési tényezőjéhez. (19) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságának hetvenötödik ülésén elfogadott, az EEDI-referenciaértékre alkalmazandó százalékos csökkentési tényezőként meghatározott EEDI-követelmények. Az EEDI-re vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokban meghatározott százalékpontokat hozzá kell adni az EEDI százalékos csökkentési tényezőjéhez. | |
3.4. Akkumulátorok gyártása
A tevékenység leírása
Újratölthető elemek, akkumulátorcsomagok és akkumulátorok gyártása közlekedési, helyhez kötött és hálózaton kívüli energiatárolási és más ipari alkalmazásokhoz. Megfelelő alkotóelemek (akkumulátor aktív anyagok, akkumulátorcellák, burkolatok és elektronikus alkatrészek) gyártása.
Hulladékakkumulátorok újrafeldolgozása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C27.2 és az E38.32 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A gazdasági tevékenység során újratölthető elemek, akkumulátorcsomagok és akkumulátorok (és azok alkotóelemei) gyártására kerül sor, amelyek jelentős ÜHG-kibocsátáscsökkenést eredményeznek a közlekedési, helyhez kötött és hálózaton kívüli energiatárolási és más ipari alkalmazásokban. A gazdasági tevékenység során hulladékakkumulátorok újrafeldolgozására kerül sor. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az új akkumulátorok, alkotóelemek és anyagok gyártásához a tevékenység felméri a rendelkezésre álló technikákat, és ahol lehetséges, a következőket támogató technikákat vezet be: (a) a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; (b) az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c) az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. Az újrafeldolgozási folyamatok megfelelnek a 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 12. cikkében és III. mellékletének B. részében foglalt feltételeknek, beleértve a releváns legújabb elérhető legjobb technikák alkalmazását és az ólomsavas akkumulátorokra, nikkel-kadmium elemekre és más vegyi anyagokra meghatározott hatékonysági értékek elérését. E folyamatok a műszakilag megvalósítható legnagyobb mértékben biztosítják a fémtartalom újrafeldolgozását, elkerülve ugyanakkor a túlzott költségeket. Adott esetben az újrafeldolgozási folyamatokat végző létesítmények megfelelnek a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2) foglalt követelményeknek. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az akkumulátorok megfelelnek az elemek Unión belüli forgalomba hozatalára vonatkozó fenntarthatósági szabályoknak, beleértve a veszélyes anyagok elemekben való használatára vonatkozó korlátozásokat, köztük az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3) és a 2006/66/EK irányelvet. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve (2006. szeptember 6.) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 266., 2006.9.26., 1. o.). (2) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.). (3) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.). | |
3.5. Épületek energiahatékonysági berendezéseinek gyártása
A tevékenység leírása
Épületek energiahatékonysági berendezéseinek gyártása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C16.23, C23.11, C23.20, C23.31, C23.32, C23.43, C.23.61, C25.11, C25.12, C25.21, C25.29, C25.93, C27.31, C27.32, C27.33, C27.40, C27.51, C28.11, C28.12, C28.13 és C28.14 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A gazdasági tevékenység során a következő termékek és azok főalkatrészei közül egy vagy több gyártására kerül sor (1): (a) ablakok, amelyek U-értéke 1,0 W/m2K vagy annál kevesebb; (b) ajtók, amelyek U-értéke 1,2 W/m2K vagy annál kevesebb; (c) külső falrendszerek, amelyek U-értéke 0,5 W/m2K vagy annál kevesebb; (d) tetőrendszerek, amelyek U-értéke 0,3 W/m2K vagy annál kevesebb; (e) szigetelő termékek, amelyek lambda-értéke 0,06 W/mK vagy annál kevesebb; f) az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb, nem üres energiahatékonysági osztályba tartozó háztartási készülékek; g) az (EU) 2017/1369 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb, nem üres energiahatékonysági osztályba tartozó fényforrások; h) az (EU) 2017/1369 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb, nem üres energiahatékonysági osztályba tartozó helyiségfűtés és használati melegvíz rendszerek; i) az (EU) 2017/1369 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb, nem üres energiahatékonysági osztályba tartozó hűtő- és szellőztetőrendszerek; (j) világítási rendszerek esetében a jelenlét és a nappali fény érzékelése; (k) az e melléklet 4.16. szakaszában megnevezett technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő hőszivattyúk; (l) homlokzati és tetőelemek árnyékoló vagy benapozáscsökkentő funkcióval, a növényzet növekedését támogató rendszereket is beleértve; (m) energiahatékony épületautomatizálási és -szabályozási rendszerek nem lakáscélú épületek számára; (n) zónás termosztátok és az épületek fő villamosenergia-terhelésének vagy hőterhelésének intelligens nyomon követésére szolgáló eszközök, valamint érzékelő berendezések; (o) a távfűtő rendszerekhez csatlakozó egyedi lakások, az egész épületet kiszolgáló központi fűtési rendszerekhez csatlakozó egyedi lakások, valamint a központi fűtési rendszerek hőfogyasztás-mérésére és termosztátos vezérlésére szolgáló termékek; (p) az e melléklet 4.15. szakaszában meghatározott távfűtési/távhűtési tevékenységnek megfelelő távfűtési hőcserélők és alállomások; (q) a fűtési rendszer intelligens nyomon követésére és szabályozására szolgáló termékek, valamint érzékelő berendezések. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a) a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; (b) az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c) hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d) az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Adott esetben az U-érték kiszámítása az alkalmazandó szabványok, például az EN ISO 10077-1:2017 (ablakok és ajtók), EN ISO 12631:2017 (függönyfalak) és EN ISO 6946:2017 (egyéb épületszerkezetek és épületelemek) szerint történik. (2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1369 rendelete (2017. július 4.) az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2017.7.28., 1. o.). | |
3.6. Egyéb alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák gyártása
A tevékenység leírása
Olyan technológiák előállítása, amelyek célja az ÜHG-kibocsátások jelentős csökkentése a gazdaság más ágazataiban, amennyiben e melléklet 3.1. és 3.5. szakasza nem terjed ki e technológiákra.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C22, C25, C26, C27 és C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A gazdasági tevékenység olyan technológiákat gyárt, amelyek a piacon elérhető legjobb teljesítményű alternatív technológiához/termékhez/megoldáshoz képest az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás lényeges csökkentését célozzák és mutatják. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás kiszámítása a 2013/179/EU bizottsági ajánlás (1) vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (2) vagy ISO 14064-1:2018 (3) útján történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarításokat független harmadik fél ellenőrzi. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a) a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; (b) az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c) hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d) az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.). (2) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html). (3) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html). | |
3.7. Cementgyártás
A tevékenység leírása
Cementklinker, cement vagy alternatív kötőanyag gyártása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C23.51 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység a következők valamelyikének gyártására irányul: (a) szürke cementklinker, ahol az egy tonna szürke cementklinkerre eső fajlagos ÜHG-kibocsátás (1) kisebb mint 0,722 (2) t CO2e; (b) szürke klinkerből vagy alternatív hidraulikus kötőanyagból származó cement, ahol a klinker és cement vagy az alternatív kötőanyag gyártásának fajlagos ÜHG-kibocsátása (3) kisebb mint a gyártott cement vagy alternatív kötőanyag tonnájára eső 0,469 (4) t CO2e. Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a gyártás során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a cement, a mész és a magnézium-oxid gyártására vonatkozó elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (5). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás (6). Az alternatív üzemanyagként veszélyes hulladékot alkalmazó cementgyártás esetében a hulladék biztonságos kezelését biztosító intézkedéseket kell bevezetni. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Számítása a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (HL L 59., 2019.2.27., 8. o.) összhangban történt. (2) Ez az érték a kibocsátási egységek 2021 és 2025 közötti időszakot érintő ingyenes kiosztásának alapjául szolgáló, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgált referenciaértékek meghatározásáról szóló, 2021. március 12-i (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 87., 2021.3.15., 29. o.) mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (3) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt. (4) Ez az érték az (EU) 2021/447 végrehajtási rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t), amelyet 0,65-os klinker-cement arányszámmal megszoroztunk. (5) A Bizottság 2013/163/EU végrehajtási határozata (2013. március 26.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a cement-, mész és magnézium-oxid előállítása tekintetében történő meghatározásáról (HL L 100., 2013.4.9., 1. o.). (6) Lásd a gazdaságossággal és a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatos, az elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentumot (BREF) (2021.6.4-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/ecm_bref_0706.pdf). | |
3.8. Alumíniumgyártás
A tevékenység leírása
Alumíniumgyártás elsődleges aluminát (bauxit) feldolgozása vagy másodlagos alumínium újrafeldolgozása révén.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C24.42 és C24.53 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység a következők valamelyikének gyártására irányul: (a) elsődleges alumínium, amennyiben a gazdasági tevékenység 2025-ig az alábbi kritériumok közül kettőnek és 2025 után az alábbi kritériumok közül mindnek (1) megfelel: i. az ÜHG-kibocsátás (2) a gyártott alumínium (3) tonnájára vetítve nem nagyobb 1,484 (4) t CO2e-nél: ii. a közvetett ÜHG-kibocsátás átlagos szén-dioxid-intenzitása (5) nem haladja meg a 100 g CO2e/kWh értéket; iii. a gyártási folyamat villamosenergia-fogyasztása nem haladja meg a 15,5 MWh/t Al értéket. (b) másodlagos alumínium. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nemvasfémiparra vonatkozó elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (6). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A közvetlen és a közvetett kibocsátás összegével megegyező egyetlen küszöbértékké alakítva, amelyet az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben alkalmazott ipari referenciaértékeknek a 2021–2026. időszakra történő megállapításával kapcsolatban gyűjtött adatok alapján, a 2003/87/EK irányelv szerinti referenciaértékek meghatározására szolgáló módszertannak megfelelően a létesítmények felső 10 %-ára vonatkozóan megállapított átlagértékből, valamint a villamosenergia-termelésnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulására vonatkozó kritériumot megadó érték (100 g CO2e/kWh) és az alumíniumgyártás átlagos energiahatékonysága (15,5 MWh/t Al) szorzatából képzett összeg szolgáltat. (2) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt. (3) A gyártott alumínium az elektrolízis útján előállított megmunkálatlan, ötvözetlen, folyékony alumínium. (4) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (5) A közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátások az elsődleges alumínium gyártásához használt villamos energia termeléséből származó életciklus-alapú üvegházhatásúgáz-kibocsátások. (6) A Bizottság (EU) 2016/1032 végrehajtási határozata (2016. június 13.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nemvasfémipar tekintetében történő meghatározásáról (HL L 174., 2016.6.30., 32. o.). | |
3.9. Vas- és acélgyártás
A tevékenység leírása
Vas- és acélgyártás.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C24.10, C24.20, C24.31, C24.32, C24.33, C24.34, C24.51 és C24.52 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység a következők valamelyikének gyártására irányul: (a) vas és acél, ahol az ÜHG-kibocsátás (1) – az (EU) 2019/331 rendelet VII. melléklete 10.1.5. szakaszának a) pontja szerint a hulladékgáz előállításához rendelt kibocsátás mennyiségével csökkentve – nem haladja meg a gyártási folyamat különböző lépéseire alkalmazott alábbi értékeket: i. forró fém = 1,331 (2) t CO2e/t termék; ii. szinterezett érc = 0,163 (3) t CO2e/t termék; iii. koksz (a lignitkoksz kivételével) = 0,144 (4) t CO2e/t termék; iv. vasöntés = 0,299 (5) t CO2e/t termék; v. elektromos ívkemencében (EAF) előállított erősen ötvözött acél = 0,266 (6) t CO2e/t termék; vi. elektromos ívkemencében (EAF) előállított szénacél = 0,209 (7) t CO2e/t termék. (b) az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott EAF szénacélt vagy EAF erősen ötvözött acélt előállító elektromos ívkemencékben lévő acél, ahol az acélhulladék bemeneti mennyisége a termék kimeneti mennyiségéhez viszonyítva nem kisebb, mint: i. 70 % erősen ötvözött acél gyártásakor; ii. 90 % szénacél gyártásakor. Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a gyártás során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a vas- és acélgyártásra vonatkozó elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. (8) A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt. (2) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (3) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (4) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (5) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (6) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (7) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (8) A Bizottság 2012/135/EU végrehajtási határozata (2012. február 28.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a vas- és acélgyártás tekintetében történő meghatározásáról (HL L 70., 2012.3.8., 63. o.). | |
3.10. Hidrogén előállítása
A tevékenység leírása
Hidrogén és hidrogénalapú szintetikus üzemanyagok gyártása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.11 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység hidrogén esetében megfelel az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarításokra vonatkozó, a 94 g CO2e/MJ fosszilisüzemanyag-komparátorhoz viszonyított 73,4 %-os (ennek alapján 3 t CO2e/t H2-nél kisebb életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás adódik), illetve hidrogénalapú szintetikus üzemanyag esetében 70 %-os követelménynek, az (EU) 2018/2001 irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében és V. mellékletében foglalt megközelítés analógiájára. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítások számítása az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (5) bekezdésében említett módszertan vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (1) vagy az ISO 14064-1:2018 (2) segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú kibocsátásmegtakarításokat az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkével összhangban vagy adott esetben független harmadik fél által kell ellenőrizni. Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a gyártás során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a) a klóralkáligyártás tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (3) és a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (4); (b) az ásványolaj- és a földgázfinomítás tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (5). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html). (2) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html). (3) A Bizottság 2013/732/EU végrehajtási határozata (2013. december 9.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a klóralkáligyártás tekintetében történő meghatározásáról (HL L 332., 2013.12.11., 34. o.). (4) A Bizottság (EU) 2016/902 végrehajtási határozata (2016. május 30.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében történő meghatározásáról (HL L 152., 2016.6.9., 23. o.). (5) A Bizottság 2014/738/EU végrehajtási határozata (2014. október 9.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az ásványolaj- és gázfinomítás tekintetében történő meghatározásáról (HL L 307., 2014.10.28., 38. o.). | |
3.11. Szénpigment gyártása
A tevékenység leírása
Szénpigment gyártása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.13 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A szénpigment-gyártási folyamatokból származó ÜHG-kibocsátás (1) egy tonna termékre vetítve kisebb 1,141 (2) t CO2e-nél. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a) a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) (3); (b) a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (4). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt. (2) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (3) A nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum, (2021.6.4-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/lvic-s_bref_0907.pdf). (4) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat. | |
3.12. Szóda előállítása
A tevékenység leírása
Nátrium-karbonát (szóda, nyersszóda, szénsav nátriumsója) előállítása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.13 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A szódagyártási folyamatokból származó ÜHG-kibocsátás (1) egy tonna termékre vetítve kisebb 0,789 (2) t CO2e-nél. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a) a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) (3); (b) a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (4). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt. (2) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (3) A nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum, (2021.6.4-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/lvic-s_bref_0907.pdf). (4) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat. | |
3.13. Klórgyártás
A tevékenység leírása
Klórgyártás.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.13 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| Az elektrolízishez és a klór kezeléséhez használt villamosenergia-fogyasztás legfeljebb 2,45 MWh / egy tonna klór. A klórgyártáshoz használt villamos energia átlagos, életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása legfeljebb 100 g CO2e/kWh. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (1) vagy az ISO 14064-1:2018 (2) szabvány segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a) a klóralkáligyártás tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (3); (b) a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (4). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html). (2) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html). (3) 2013/732/EU végrehajtási határozat. (4) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat. | |
3.14. Szerves vegyi alapanyag gyártása
A tevékenység leírása
A következők gyártása:
a) nagy értékű vegyi anyagok (HVC):
i. acetilén;
ii. etilén;
iii. propilén;
iv. butadién.
b) aromás vegyületek:
i. alkilbenzol- és alkilnaftalin-keverékek, a 2707 vagy a 2902 HR-kód alá tartozó termékek kivételével;
ii. ciklohexán;
iii. benzol;
iv. toluol;
v. orto-xilol;
vi. para-xilol;
vii. meta-xilol és xilolizomerek keveréke;
viii. etil-benzol;
ix. kumol;
x. bifenil, terfenilek, viniltoluolok, más ciklikus szénhidrogének a ciklánok, ciklének, cikloterpének, benzol, toluol, xilolok, sztirol, etilbenzol, kumol, naftalin és antracén kivételével;
xi. benzol, toluol és xilol;
xii. naftalin és más aromás szénhidrogén-keverékek (a benzol, toluol és xilol kivételével).
c) vinil-klorid;
d) sztirol;
e) etilén-oxid;
f) monoetilén-glikol;
g) adipinsav.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.14 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| a szerves vegyi alapanyagok gyártási folyamataiból származó ÜHG-kibocsátás (1) kevesebb, mint: (a) a HVC esetében: 0,693 (2) t CO2e/egy tonna HVC; (b) az aromás vegyületek esetében: 0,0072 (3) t CO2e/egy tonna komplex súlyozott termelési volumen; (c) a vinil-klorid esetében: 0,171 (4) t CO2e/egy tonna vinil-klorid; (d) a sztirol esetében: 0,419 (5) t CO2e/egy tonna sztirol; (e) az etilénoxid/etilénglikolok esetében: 0,314 (6) t CO2e/egy tonna etilénoxid/etilénglikol; (f) az adipinsav esetében: 0,32 (7) t CO2e/egy tonna adipinsav. Amennyiben az érintett szerves vegyi anyagokat egészben vagy részben megújuló nyersanyagból állítják elő, az egészben vagy részben megújuló nyersanyagból gyártott vegyi anyag gyártásából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás alacsonyabb, mint a fosszilis tüzelőanyag-alapanyagból gyártott egyenértékű vegyi anyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (8) vagy az ISO 14064-1:2018 (9) szabvány segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. A szerves vegyi alapanyagok gyártásához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A szerves vegyi alapanyagok gyártásához felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a) a nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok előállítása tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (10); (b) a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (11). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt. (2) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (3) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (4) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (5) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (6) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (7) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (8) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html). (9) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html). (10) A Bizottság (EU) 2017/2117 végrehajtási határozata (2017. november 21.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok előállítása tekintetében történő meghatározásáról (HL L 323., 2017.12.7., 1. o.). (11) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat. | |
3.15. Ammónia gyártása
A tevékenység leírása
Ammónia gyártása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.15 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a) az ammóniát olyan hidrogénből állítják elő, amely megfelel az e melléklet 3.10. szakaszában (Hidrogén előállítása) meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak; (b) az ammóniát szennyvízből nyerik vissza. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a) a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) (1); (b) a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (2). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum (2021.6.4-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/lvic_aaf.pdf). (2) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat. | |
3.16. Salétromsav gyártása
A tevékenység leírása
Salétromsav gyártása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.15 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A salétromsav-gyártási folyamatokból származó ÜHG-kibocsátás (1) egy tonna salétromsavra vetítve kisebb 0,038 (2) t CO2e-nél. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a) a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) (3); (b) a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (4). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt. (2) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (3) A nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum (2021.6.4-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/lvic_aaf.pdf). (4) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat. | |
3.17. Műanyag-alapanyag gyártása
A tevékenység leírása
Gyanták, műanyag alapanyagok, nem vulkanizálható, hőre lágyuló elasztomerek gyártása, és a gyanták keverése egyedi igények szerint, valamint a szintetikus gyanták gyártása, nem egyedi igényre.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.16 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a) a műanyag-alapanyag teljes egészében műanyaghulladék mechanikus újrafeldolgozásával készült; (b) amennyiben műszakilag vagy gazdaságilag nem megvalósítható a mechanikus újrafeldolgozás, a műanyag-alapanyag teljes egészében műanyaghulladék vegyi újrafeldolgozásával készült, és a gyártott műanyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása – az üzemanyagok előállítása miatti esetleges számított jóváírások nélkül – kisebb, mint az azzal egyenértékű, fosszilis tüzelőanyag-alapanyagból gyártott műanyag-alapanyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (1) vagy az ISO 14064-1:2018 (2) szabvány segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. (c) egészben vagy részben megújuló alapanyagból (3) származik, és az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása alacsonyabb, mint a fosszilis tüzelőanyag-alapanyagból gyártott műanyag-alapanyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 szabvány segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. A műanyag-alapanyag gyártásához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A műanyag-alapanyag gyártásához felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a) a polimerek gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) (4); (b) a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (5). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html). (2) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html). (3) A megújuló alapanyag biomasszát, ipari biohulladékot vagy települési biohulladékot jelent. (4) A polimerek gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum (2021.6.4-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/pol_bref_0807.pdf). (5) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat. | |
3.18. Gépjármű- és mobilitási alkotóelemek gyártása
A tevékenység leírása
Kibocsátásmentes személyi mobilitási eszközök olyan mobilitási alkotóelemeinek, valamint az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 19 ) 3. cikkének 18-21. és 23. pontjában, illetve a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 20 ) 3. cikkének 15-18. és 21. pontjában meghatározott értelemben vett olyan gépjármű- és mobilitási rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek és pótalkatrészek gyártása, javítása, karbantartása, utólagos átalakítása, átállítása és korszerűsítése, amelyeket kizárólag az e szakaszban meghatározott kritériumoknak megfelelő M1, M2, M3, N1, N2 és N3 kategóriájú járművekben és autóbuszokban való használat céljából, illetve az e szakaszban meghatározott kritériumoknak megfelelő L kategóriájú járművekben való használat céljából hagytak jóvá, terveztek és gyártottak, és amelyek nélkülözhetetlenek a jármű környezeti teljesítményének biztosításához és javításához.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem tartoznak e melléklet 3.3. és 3.6. szakaszának hatálya alá.
Amennyiben e melléklet 3.2. és 3.4. szakasza alkalmazandó, az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem tartoznak e szakasz hatálya alá.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C22.2, C26.1, C26.2, 26.3, 26.4, C28.14, C28.15, C29.2, C29.3 és C33.17 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A gazdasági tevékenység során olyan alkotóelemek gyártására, javítására, karbantartására, utólagos átalakítására, átállítására és korszerűsítésére kerül sor a következő járművek tekintetében, amelyek elengedhetetlenek a környezeti teljesítmény biztosításához és javításához: a) városi, elővárosi és közúti személyszállító eszközök, amennyiben a járművek közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; b) M2 és M3 kategóriába sorolt járművek (1), amennyiben a járművek közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; c) M1 és N1 kategóriába sorolt könnyűgépjárművek (2), amennyiben az (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos CO2-kibocsátás zéró; d) L kategóriába tartozó járművek (4), amelyeknek a 168/2013/EU rendeletben meghatározott kibocsátásvizsgálattal összhangban számított kipufogógáz-CO2-kibocsátása 0 g CO2e/km; e) N2 és N3, valamint N1 kategóriába tartozó, nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt, az (EU) 2019/1242 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 3. cikkének 11. pontja értelmében „kibocsátásmentes nehézgépjárműnek” minősülő járművek, amelyek műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege nem haladja meg a 7,5 tonnát. 2. A gazdasági tevékenység során mobilitási alkotóelemek gyártására, javítására, karbantartására, utólagos átalakítására, átállítására és korszerűsítésére kerül sor olyan személyi mobilitási eszközök tekintetében, amelyek meghajtása a felhasználó fizikai erőkifejtéséből, kibocsátásmentes motorból vagy a kibocsátásmentes motor és a fizikai erőkifejtés együtteséből származik. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| 2. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| 3. A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| 4. A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: a) másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított összetevőinek újrahasznosítása és használata; b) az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; c) hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; d) az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. |
| 5. A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. Adott esetben az alkotóelemek és alkatrészek nem tartalmaznak ólmot, higanyt, hat vegyértékű krómot és kadmiumot. |
| 6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint. (2) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint. (3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/631 rendelete (2019. április 17.) az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (átdolgozás) (HL L 111., 2019.4.25., 13. o.). (4) A 168/2013/EU rendelet 4. cikkének meghatározása szerint. (5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1242 rendelete (2019. június 20.) az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásainak meghatározásáról, valamint az 595/2009/EK és az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 198., 2019.7.25., 202. o.). | |
3.19. Vasúti járművek alkatrészeinek gyártása
A tevékenység leírása
Az (EU) 2016/797 irányelv II. mellékletének 2.7. pontjában részletezett vasúti rendszerelemekhez kapcsolódó termékek, berendezések, rendszerek és szoftverek gyártása, üzembe helyezése, utólagos átalakítása, korszerűsítése, javítása, karbantartása, átállítása és az ezekkel kapcsolatos műszaki tanácsadás.
Ezek a rendszerelemek és szolgáltatások alapvető fontosságúak az e melléklet 3.3. szakaszának megfelelő vasúti járművek élettartam alatti környezeti teljesítménye, üzemeltetése és működése szempontjából.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C30.2, C27.1 és C27.9 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem tartoznak e melléklet 3.3. és 3.6. szakaszának hatálya alá.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| Az (EU) 2016/797 irányelv II. mellékletének 2.7. pontjában részletezett alábbi vasúti rendszerelemekhez kapcsolódó termékek, berendezések, rendszerek vagy szoftverek gyártására, üzembe helyezésére, utólagos átalakítására, javítására, karbantartására, korszerűsítésére vagy átállítására, illetve az ezekkel kapcsolatos műszaki tanácsadási szolgáltatások nyújtására kerül sor. Ezek a rendszerelemek és szolgáltatások alapvető fontosságúak az alábbi technológiák közül egy vagy több élettartam alatti környezeti teljesítménye, üzemeltetése és működése szempontjából: a) az e rendelet I. melléklete 3.3. szakaszának megfelelő, zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású vonatok, személyszállító kocsik és vasúti teherkocsik; b) az e rendelet I. melléklete 3.3. szakaszának megfelelő olyan vonatok, személyszállító kocsik és vasúti teherkocsik, amelyek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátásúak, ha a szükséges infrastruktúrával felszerelt vágányon üzemeltetik őket, és hagyományos motort használnak, amennyiben nem áll rendelkezésre ilyen infrastruktúra (kétüzemű). | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| 2. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| 3. A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| 4. A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: a) másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított összetevőinek újrahasznosítása és használata; b) az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; c) hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; d) az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. |
| 5. A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. Adott esetben a járművek nem tartalmaznak ólmot, higanyt, hat vegyértékű krómot és kadmiumot. |
| 6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
3.20. Az éghajlatváltozás mérsékléséhez jelentős mértékben hozzájáruló vagy azt lehetővé tevő, villamosenergia-átvitelre és -elosztásra szolgáló nagy-, közép- és kisfeszültségű elektromos berendezések gyártása, üzembe helyezése és szervizelése
A tevékenység leírása
A gazdasági tevékenység során olyan elektromos termékek, berendezések, rendszerek vagy szoftverek fejlesztésére, gyártására, üzembe helyezésére, karbantartására vagy szervizelésére kerül sor, amelyek célja, hogy villamosítás, energiahatékonyság, megújuló energia integrálása vagy hatékony energiaátalakítás révén jelentős mértékben csökkentsék az ÜHG-kibocsátást a nagy-, közép- és kisfeszültségű elektromos átviteli és elosztórendszerekben.
A gazdasági tevékenység olyan rendszereket foglal magában, amelyek szerepe a megújuló energiaforrások integrálása az elektromos hálózatba, a hálózat automatizáltságának, rugalmasságának és stabilitásának megvalósítása vagy növelése, a keresletoldali válasz kezelése, alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedés vagy hő kifejlesztése, vagy intelligens fogyasztásmérési technológiák alkalmazása az energiahatékonyság jelentős javítása érdekében.
Az ebbe a kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem foglalja magában a hő- és villamosenergia-termelő berendezéseket és az elektromos háztartási készülékeket.
Amennyiben valamely gazdasági tevékenység e melléklet ezen szakaszába és 4.9. szakaszába is beletartozik, e melléklet 4.9. szakasza alkalmazandó.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C26.51, C27.1, C27.3, C27.9, C33.13, C33.14 és C33.2 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység során az alábbiak közül egy vagy több gyártására, üzembe helyezésére, karbantartására vagy az ezek élettartama során a működéshez nélkülözhetetlen karbantartási, javítási és műszaki tanácsadási szolgáltatások nyújtására kerül sor: a) elektromos járművek töltőállomásai és a közlekedés villamosításához szükséges olyan elektromos infrastruktúra, amelyet elsősorban az elektromos járművek töltésének lehetővé tétele érdekében helyeznek üzembe. A 7.4. szakaszban felsorolt tevékenységek nem tartoznak e pont hatálya alá. b) átvitelre és elosztásra szolgáló, áramot vezető, valamint áramot nem vezető huzalozó eszközök olyan elektromos áramkörökhöz és transzformátorokhoz, amelyek megfelelnek az 548/2014/EU bizottsági rendelet (1) I. mellékletében a nagy teljesítményű transzformátorokra vonatkozóan meghatározott 2. szint (2021. július 1.) követelményeinek, és a legfeljebb 36 kV legnagyobb szerkezeti feszültségű, közepes teljesítményű transzformátorok esetében az EN 50708 szabványsorozatban meghatározott, terhelés nélküli veszteségre vonatkozó AA0 szintű követelményeknek, feltéve, hogy ezek a berendezések és transzformátorok hozzájárulnak a megújuló energia részarányának növeléséhez vagy az energiahatékonyság javításához; c) kisfeszültségű elektromos termékek, berendezések és rendszerek, amelyek növelik a villamosenergia-rendszer irányíthatóságát, és hozzájárulnak a megújuló energia részarányának növeléséhez vagy az energiahatékonyság javításához, azaz: i. kisfeszültségű áramkör-megszakítók, kapcsolóberendezések, kapcsolószekrények, kapcsolótáblák vagy vezérlőközpontok, amelyek csatlakoztathatók, automatizáltak vagy teljesítmény- vagy energiamérő készülékekkel vannak felszerelve, és amelyek megfelelnek az IEC TR 63196 szabványnak (Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek és azok részegységei – Energiahatékonyság); ii. lakások és épületek elektronikus rendszerei (HBES) az EN IEC 63044 szabványsorozatban említettek szerint, ahol a termékekre és rendszerekre az energiafogyasztás méréséhez, ellenőrzéséhez és csökkentéséhez van szükség; iii. kisfeszültségű berendezések energiahatékonyságának növelését lehetővé tevő technológiák, amelyek elismertek a HD 60364-8-1: Kisfeszültségű villamos berendezések. 8-1. rész: Energiahatékonyság és a HD 60364-8-82: Kisfeszültségű villamos berendezések. 8-82. rész: Működési szempontok – Termelő-fogyasztók kisfeszültségű villamos berendezései, beleértve az energia- és teljesítménymérőket, a külső fogyasztói kijelzőket, a teljesítménykompenzációt, a fáziskompenzációt és -szűrést, valamint a hatékony villanymotorhajtású rendszereket; d) közepes és nagyfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések, amelyek növelik a villamosenergia-rendszer irányíthatóságát, és a beépítésük célja a megújuló energia részarányának növelése vagy az energiahatékonyság javítása. Az e d) pontban említett berendezések megfelelnek az EN 62271-1 Nagyfeszültségű kapcsoló- és vezérlőegységek. 1. rész: Váltakozó áramú kapcsoló- és vezérlőkészülékek közös előírásai és az EN 62271-200 Nagyfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 200. rész: 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 52 kV névleges feszültségű, váltakozó áramú, fémtokozott kapcsoló- és vezérlőkészülékek vagy az EN 62271-203 Nagyfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek – 203. rész: 52 kV-nál nagyobb névleges feszültségű, gázszigetelésű, fémtokozott kapcsolóberendezés c. szabványnak; e) keresletoldali válaszhoz kapcsolódó és terhelésáthelyező berendezések, rendszerek és szolgáltatások, amelyek növelik a villamosenergia-rendszer rugalmasságát és támogatják a hálózat stabilitását, beleértve a következőket: i. a fogyasztóknak a kínálat vagy a fogyasztás távoli befolyásolásához információkat továbbító megoldások, ideértve a fogyasztói adatközpontokat is; ii. terhelésszabályozást biztosító automatizált vezérlőközpontok és azok fő alkatrészei (kapcsolótáblák, kontaktorok, relék, áramkör-megszakítók, automata átkapcsolók). A fő alkotóelemeket a vezérlőközpontok részeként építik be; iii. amennyiben a 8.2. szakaszban nem szerepel, fejlett szoftverek és analitika a villamosenergia-hálózatok hatékonyságának és automatizálásának maximalizálására vagy decentralizált energiaforrások integrálására a villamosenergia-hálózat vagy egy ágazat szintjén, amelyek a következőket foglalják magukban: a) fejlett vezérlőtermek, elektromos alállomások automatizálása, feszültségszabályozási képességek; b) olyan operációs szoftver, amely lehetővé teszi az üzemeltetők számára a hálózatok működésének szimulálását a hálózat stabilitásának biztosítása, az elosztott energiaforrások kezelése vagy a hálózat teljesítményének javítása céljából. A szoftver támogatja a megújuló energiára való átálláshoz szükséges dinamikus hálózati jellemzőket. Képes a közel valós idejű hálózati mérésekből származó adatok feldolgozására annak megfigyelése érdekében, hogy az energiaátvitel, -elosztás és -fogyasztás ténylegesen hogyan történik, és ezeket az információkat fel tudja használni a szimulációs tanulmányok és az üzemeltetési tevékenységek javítására, beleértve az üzemszünetek, az áramkimaradások és a hulladékok elkerülését; iv. amennyiben a 8.2. szakaszban nem szerepel, az új hálózatok vagy a hálózatok korszerűsítéseinek kialakítását és tervezését támogató szoftverek. A szoftver támogatja a megújuló energiára való átálláshoz szükséges dinamikus hálózati jellemzőket, beleértve az elosztási szinten történő ingadozó villamosenergia-termelést („termelő-fogyasztók”), a teljesítményáramlás irányának megváltoztatását és a hálózati tárolóegységek használatát; v. a megújulóenergia-termelés előrejelzésére szolgáló meteorológiai érzékelők; vi. az elektromos források hatékony használatát és a terhelés változtatását lehetővé tevő önálló vagy beágyazott csatlakoztatható vezérlők és relék; vii. terheléskorlátozó és -áthelyező készülékek terhelésszabályozó és átkapcsoló berendezésekhez, amennyiben a készülék megfelel az EN IEC 62962:2019 Terheléskorlátozó készülékek egyedi követelményei c. szabványnak; f) amennyiben a 8.2. szakaszban nem szerepel, az energiahatékonyságot vagy a megújuló energia integrálását szolgáló kommunikációs rendszerek, szoftver- és vezérlőberendezések, termékek, rendszerek és szolgáltatások: i. olyan berendezések, amelyek lehetővé teszik kifejezetten a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia felhasználók közötti cseréjét; ii. a közlekedés villamosítását támogató akkumulátorcsere-technológia vagy -szolgáltatás; iii. mikrohálózat-irányítási rendszerek; iv. energia- vagy teljesítménygazdálkodási rendszerek, energia- vagy teljesítményszabályozó rendszerek, valamint energiagazdálkodásra szolgáló SCADA-rendszerek; v. csatlakoztatható vagy automatizált kontaktorok, motorindítók és motorvezérlők, amelyek lehetővé teszik a távoli vagy automatizált energiafogyasztás-vezérlést és terheltségváltozás-optimalizálást; vi. az elektromos motoralkalmazások energiahatékonyságát lehetővé tevő frekvenciaváltók és egyéb frekvenciaváltós megoldások, kivéve a lágyindítókat, amennyiben a berendezés megfelel az EN 61800-9-1: Szabályozható fordulatszámú villamos hajtásrendszerek – 9-1. rész: A hajtásrendszerek, motorindítók, erősáramú elektronikák és vezérelt alkalmazásaik környezetbarát tervezése – A bővített termékszemléletet (EPA) és félanalitikus modellt (SAM) alkalmazó hajtásrendszerek berendezéseire vonatkozó energiahatékonysági előírások általános követelményei és EN 61800-9-2: Szabályozható fordulatszámú villamos hajtásrendszerek – 9-2. rész: A hajtásrendszerek, motorindítók, erősáramú elektronikák és vezérelt alkalmazásaik környezetbarát tervezése. Hajtásrendszerek és motorindítók energiahatékonysági mutatói; vii. olyan energiahatékonysági osztályba tartozó kisfeszültségű villanymotorok (az EN 60034-30-1: Villamos forgógépek. 30-1. rész: Hálózatról üzemelő, váltakozó áramú motorok hatásfok szerinti osztályai (IE kód)) amelyek meghaladják az (EU) 2019/1781 bizottsági rendeletben (2)eghatározott követelményeket, különösen: a) legalább 0,12 kW névleges teljesítményű és IE3 vagy annál magasabb hatékonysági osztályba tartozó egyfázisú motorok; b) 0,12 kW és 1 000 kW közötti névleges teljesítményű, 2, 4, 6 vagy 8 pólusú és IE3 vagy annál magasabb hatékonysági osztályba tartozó „Ex-eb” fokozott biztonságú motorok; c) 0,75 kW és 1 000 kW közötti névleges teljesítményű, 2, 4, 6 vagy 8 pólusú háromfázisú motorok, amelyek nem „Ex-eb”” fokozott biztonságú motorok, és i. a 2, 4 vagy 6 pólusú és 75 kW és 200 kW közötti névleges teljesítményű motorok esetében IE5 hatékonysági osztályba tartoznak, ii. minden más motor esetében IE4 vagy annál magasabb hatékonysági osztályba tartoznak; d) 0,12 kW és 0,75 kW közötti névleges teljesítményű, 2, 4, 6 vagy 8 pólusú és IE3 vagy annál magasabb hatékonysági osztályba tartozó háromfázisú motorok, amelyek nem „Ex-eb” fokozott biztonságú motorok; e) 0,75 kW és 1 000 kW közötti névleges teljesítményű, 2, 4, 6 vagy 8 pólusú, háromfázisú, kizárólag frekvenciaváltós, az EN IEC TS 60034-30-2 szerint besorolt, az IE5 hatékonysági osztályba sorolt motorok; viii. az IEC 60034-30-3 szabványtervezet szerinti, 1 000 kW-ot meghaladó névleges teljesítményű és IE4 vagy annál magasabb energiahatékonysági osztályba tartozó közép- és nagyfeszültségű motorok. 2. A következő elemek nem felelnek meg a követelményeknek: a) a valamely alállomás vagy hálózat és az életciklus alapján mérve 100 g CO2e/kWh-nál nagyobb kibocsátásintenzitású erőmű közötti közvetlen kapcsolat létrehozására vagy meglévő közvetlen kapcsolat bővítésére szolgáló infrastruktúra. Ez a kizárás csak azokra a berendezésekre vonatkozik, amelyeket közvetlenül az életciklus alapján mérve 100 g CO2e/kWh-nál nagyobb kibocsátásintenzitású erőműhöz való csatlakozásra vagy az ilyen csatlakozás megerősítésére használnak; b) fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, szállítására, forgalmazására, tárolására, gyártására vagy átalakítására szolgáló infrastruktúrában üzembe helyezett termékek, berendezések, rendszerek és szoftverek. 3. Nem felelnek meg a követelményeknek az olyan kapcsolóberendezések, amelyek 10 feletti globális felmelegedési potenciállal rendelkező gázokat tartalmazó, vagy ilyen gázokkal működő szigetelő vagy árammegszakító közeggel vannak ellátva. Az SF6-ot tartalmazó kapcsolóberendezések nem felelnek meg a követelményeknek egyik teljesítménytartomány esetén sem. 4. Valamennyi termék, berendezés és rendszer megfelel a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3)efektetett, az energia- és anyagfelhasználás hatékonyságára vonatkozó kötelező követelményeknek. A gyártók hivatkoznak az Unióban alkalmazandó legújabb hatékonysági követelményekre. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| 2. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| 3. A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| 4. A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: a) a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; b) az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; c) hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; d) az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. |
| 5. A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| 6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A Bizottság 548/2014/EU rendelete (2014. május 21.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kis, közepes és nagy teljesítményű transzformátorok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 152., 2014.5.22., 1. o.). (2) A Bizottság (EU) 2019/1781 rendelete (2019. október 1.) az elektromos motorokra és a frekvenciaváltókra vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról, a 641/2009/EK rendeletnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra és a termékbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezettudatos tervezési követelmények tekintetében történő módosításáról és a 640/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 272., 2019.10.25., 74. o.). (3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (átdolgozás) (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.). | |
3.21. Légi járművek gyártása
A tevékenység leírása
Légi járművek, valamint légijármű-alkatrészek és -berendezések gyártása, javítása, karbantartása, felújítása, utólagos átalakítása, tervezése, átállítása és korszerűsítése ( 21 ).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez különösen a C30.3 és C33.16 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem teljesíti az e szakasz a) pontjában foglalt lényeges hozzájárulási kritériumot, e tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység során az alábbiak valamelyikének gyártására, javítására, karbantartására, felújítására, utólagos átalakítására, tervezésére, átállítására vagy korszerűsítésére kerül sor: a) zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású légi jármű; b) 2027. december 31-ig azon légi jármű, amelyet nem magán- vagy kereskedelmi üzleti repülés céljára gyártottak, és amely megfelel az alábbiakban meghatározott javulási mutatóknak, az összesített helyettesítési arány által korlátozott mértékben annak biztosítása érdekében, hogy a szállítás ne növelje világszinten a légi járművek számát: i. maximális felszállási tömege 5,7 tonnánál nagyobb, de legfeljebb 60 t, és a CO2-kibocsátásának tanúsítás során mért értéke legalább 11 %-kal kisebb, mint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványa (1) által megállapított, új típusokra vonatkozó határérték; ii. maximális felszállási tömege 60 tonnánál nagyobb, de legfeljebb 150 t, és a CO2-kibocsátásának tanúsítás során mért értéke legalább 2 %-kal kisebb, mint az ICAO szabványa által megállapított, új típusokra vonatkozó határérték; iii. maximális felszállási tömege 150 tonnánál nagyobb, és a CO2-kibocsátásának tanúsítás során mért értéke legalább 1,5 %-kal kisebb, mint az ICAO szabványa által megállapított, új típusokra vonatkozó határérték. A taxonómiához igazítható légi járművek taxonómiai követelményeknek való megfelelésének arányát az összesített helyettesítési aránynak kell korlátoznia. Az összesített helyettesítési arányt a globális szinten a használatból végleg kivont légi járművek és a leszállított légi járművek aránya alapján kell kiszámítani, az előző 10 év átlagában, független adatszolgáltatóktól származó ellenőrzött adatok alapján. A CO2-kibocsátás mért értékeire vonatkozó, az ICAO-szabványban az új típusokra vonatkozóan megállapított határérték tekintetében előírt javulást megerősítő tanúsítvány hiányában a légi jármű gyártójának kell nyilatkoznia arról, hogy a légi jármű megfelel az előírt teljesítményszintnek és javulási mutatóknak, azzal a feltétellel, hogy beszerzi a légi jármű tanúsítványát 2026. december 11-ig. c) 2028. január 1-jétől 2032. december 31-ig az ezen alszakasz b) pontjában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő olyan légi jármű, amely rendelkezik 100 %-ban fenntartható légijárműüzemanyag-keverékkel való üzemelésre vonatkozó tanúsítvánnyal. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| 2. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| 3. A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| 4. A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: a) másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított összetevőinek újrahasznosítása és használata; b) az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; c) hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; d) az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. A hulladék életciklus végi kezelésére és újrafeldolgozására vonatkozó intézkedések vannak érvényben, többek között az újrafeldolgozási szolgáltatókkal kötött leszerelési szerződéses megállapodások, illetve a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Ezek az intézkedések biztosítják, hogy az alkotóelemeket és anyagokat a hulladékhierarchiával, a hulladékokkal kapcsolatos uniós rendelet elveivel és az alkalmazandó rendeletekkel összhangban az újrafeldolgozás és az újrahasználat maximalizálása érdekében elkülönítsék és kezeljék, különösen az elemek és az elektronikai termékek, valamint az azokban található kritikus fontosságú nyersanyagok újrahasználata és újrafeldolgozása révén. Ezek az intézkedések magukban foglalják a veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését is. |
| 5. A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A légi jármű megfelel az (EU) 2018/1139 rendelet 9. cikke (2) bekezdésének. Az e szakasz b) és c) pontjában említett légi jármű megfelel a következő szabványoknak: a) a Chicagói Egyezmény 16. melléklete I. kötete (zaj) 13. módosításának 14. fejezete, amely szerint a legmagasabb zajszintek és a 14.4.1.1., 14.4.1.2. és 14.4.1.3. pontban meghatározott megengedett legmagasabb zajszintek között a három mérési ponton mért különbségek összege nem lehet kisebb, mint 22 EPNdB; b) a Chicagói Egyezmény 16. melléklete II. kötete (motorok kibocsátása) 10. módosításának 2. és 4. fejezete. |
| 6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A Chicagói Egyezmény első kiadásának 16. mellékletében szereplő, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által kiadott környezetvédelmi szabvány 3. kötete (CO2-kibocsátás). | |
4. ENERGIA
4.1. Villamos energia előállítása fotovoltaikus napenergia-technológiával
A tevékenység leírása
Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek fotovoltaikus napenergia-technológiával állítanak elő villamos energiát.
Amennyiben a gazdasági tevékenység az e melléklet 7.6. szakaszában említett "Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása" szerves része, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység fotovoltaikus napenergia-technológiával állít elő villamos energiát. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
4.2. Villamos energia előállítása koncentrált napenergia-technológiával
A tevékenység leírása
Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek koncentrált napenergia-technológiával állítanak elő villamos energiát.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység koncentrált napenergia-technológiával állít elő villamos energiát. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
4.3. Villamos energia előállítása szélenergiából
A tevékenység leírása
Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek szélenergiából állítanak elő villamos energiát.
Amennyiben a gazdasági tevékenység az e melléklet 7.6. szakaszában említett "Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása" szerves része, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység szélenergiából állít elő villamos energiát. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tengeri szélerőmű építése esetén a tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, a mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében az (EU) 2017/848 bizottsági határozatban (2) meghatározottak szerint. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak (3). Tengeri szélerőmű esetén a tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK irányelvben meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség) és 6. mutatóhoz (tengerfenék) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, az e mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében pedig az (EU) 2017/848 határozatban meghatározottak szerint. |
| (1) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.). (2) A Bizottság (EU) 2017/848 határozata (2017. május 17.) a tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó kritériumok és módszertani előírások, a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó előírások és szabványosított módszerek megállapításáról, valamint a 2010/477/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 2017.5.18., 43. o.). (3) Az e kritérium végrehajtására vonatkozó gyakorlati iránymutatást az Európai Bizottság „Iránymutatás a szélenergia hasznosításáról és az uniós természetvédelmi jogszabályokról” című, C(2020) 7730 final számú közleménye tartalmazza, (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/environment/nature/natura2000/management/docs/wind_farms_en.pdf). | |
4.4. Villamos energia előállítása óceánenergia-technológiákkal
A tevékenység leírása
Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek óceánenergiából állítanak elő villamos energiát.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység óceánenergiából állít elő villamos energiát. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK irányelvben meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, a mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében az (EU) 2017/848 határozatban meghatározottak szerint. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. A tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK irányelvben meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, a mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében az (EU) 2017/848 határozatban meghatározottak szerint. |
| (1) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. május 22-i 528/2012/EU rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.). | |
4.5. Villamos energia előállítása vízenergiából
A tevékenység leírása
Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek vízenergiából állítanak elő villamos energiát.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének: (a) a villamosenergia-termelő létesítmény folyóvízi erőmű, és nem rendelkezik mesterséges tározóval; (b) a villamosenergia-termelő létesítmény teljesítménysűrűsége nagyobb mint 5 W/m2; (c) a villamos energia vízenergiából történő előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb mint 100 g CO2e/kWh. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (1), ISO 14064-1:2018 (2) szabvány vagy G-res eszköz (3) segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | 1. A tevékenység megfelel a 2000/60/EK irányelv rendelkezéseinek, különösen az irányelv 4. cikkében meghatározott valamennyi követelménynek. 2. Meglévő vízerőművek üzemeltetése esetén, beleértve a megújuló energiaforrások hasznosításának javítására vagy az energiatároló képesség növelésére irányuló átalakítási tevékenységeket is, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: 2.1. A 2000/60/EK irányelvvel és különösen annak 4. és 11. cikkével összhangban minden műszakilag megvalósítható és ökológiai szempontból releváns mérséklő intézkedést végrehajtottak a vízre, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében. 2.2. Az intézkedések adott esetben az érintett víztestekben természetesen jelen lévő ökoszisztémáktól függően a következőket foglalják magukban: (a) a halak folyásiránnyal megegyező és szembeni vándorlását biztosító intézkedések (például halbarát turbinák, halterelők, korszerű, teljesen működőképes hallépcsők, vándorlás vagy ívás idején az üzemeltetés és a vízleeresztés leállítását vagy minimalizálását célzó intézkedések); (b) a minimális ökológiai vízáramlás és az üledékáramlás biztosítására irányuló intézkedések (beleértve a vízáramlás többszöri gyors változását okozó műveletek és a csúcsrajáratás hatásainak enyhítését is); (c) az élőhelyek védelmére vagy állapotuk javítására irányuló intézkedések. 2.3. Ezen intézkedések eredményességét az érintett víztest jó állapotának vagy potenciáljának elérésére vonatkozó feltételeket meghatározó engedély összefüggésében nyomon követik. 3. Új vízerőművek építése esetén a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: 3.1. A 2000/60/EK irányelv 4. cikkével és különösen annak (7) bekezdésével összhangban az építést megelőzően hatásvizsgálatot végeznek a projektről annak érdekében, hogy felmérjék az ugyanazon vízgyűjtőn belüli víztestek állapotára, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt valamennyi lehetséges hatást, különös tekintettel a vonulási útvonalakra, a szabad folyású folyókra és a háborítatlanhoz közeli állapotú ökoszisztémákra. A vizsgálat friss, átfogó és pontos adatokon alapul, beleértve a hidromorfológiai változásokra különösen érzékeny biológiai minőségi elemekre, valamint a víztestnek az új tevékenység eredményeként a jelenlegi állapottal szemben várhatóan kialakuló állapotára vonatkozó adatok nyomon követését is. A vizsgálat kiterjed különösen az új projektnek a vízgyűjtő területen már meglévő vagy tervezett infrastruktúrával együtt kifejtett halmozott hatásai értékelésére. 3.2. E hatásvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy az erőmű tervezési és helyválasztási szempontból, valamint a bevezetett mérséklő intézkedéseknek köszönhetően megfelel az alábbi követelmények egyikének: (a) nem rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését; (b) amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését, ez a romlás nem jelentős, és annak indokoltságát olyan részletes költség-haszon elemzés támasztja alá, amely igazolja az alábbiakat: i. kiemelkedően fontos közérdek megléte vagy hogy a tervezett vízerőműtől várt előnyök ellensúlyozzák a víz állapotának romlásával járó, a környezetet és a társadalmat terhelő költségeket; ii. hogy a kiemelkedően fontos közérdek kielégítése vagy a tervezett vízerőműtől várt előnyök a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el más olyan módon, amely jobb környezeti eredményhez vezet (például meglévő vízerőművek átalakításával vagy a folyók folytonosságát nem zavaró technológia alkalmazásával). 3.3. Minden műszakilag megvalósítható és ökológiai szempontból releváns mérséklő intézkedést végrehajtottak a vízre, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében. A mérséklő intézkedések adott esetben az érintett víztestekben természetesen jelen lévő ökoszisztémáktól függően a következőket foglalják magukban: (a) a halak folyásiránnyal megegyező és szembeni vándorlását biztosító intézkedések (például halbarát turbinák, halterelők, korszerű, teljesen működőképes hallépcsők, vándorlás vagy ívás idején az üzemeltetés és a vízleeresztés leállítását vagy minimalizálását célzó intézkedések); (b) a minimális ökológiai vízáramlás és az üledékáramlás biztosítására irányuló intézkedések (beleértve a vízáramlás többszöri gyors változását okozó műveletek és a csúcsrajáratás hatásainak enyhítését is); (c) az élőhelyek védelmére vagy állapotuk javítására irányuló intézkedések. Ezen intézkedések eredményességét az érintett víztest jó állapotának vagy potenciáljának elérésére vonatkozó feltételeket meghatározó engedély összefüggésében nyomon követik. 3.4. Az erőmű tartósan nem veszélyezteti az ugyanabban a vízgyűjtő kerületben található víztestek jó állapotának/potenciáljának elérését. 3.5. A fenti mérséklő intézkedések mellett adott esetben kompenzációs intézkedéseket is végrehajtanak annak biztosítása érdekében, hogy a projekt ne növelje az ugyanazon vízgyűjtő kerületben található víztestek széttagoltságát. Ennek eléréséhez ugyanabban a vízgyűjtő kerületben olyan mértékűre kell visszaállítani a folytonosságot, amely a folytonosságnak a tervezett vízerőmű általi megzavarását kompenzálja. A kompenzálás már a projekt kivitelezése előtt megkezdődik. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak (4). |
| (1) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html). (2) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html). (3) A Nemzetközi Vízenergia Szövetség (IHA) által az UNESCO globális környezeti változás tanszékkel együttműködésben kifejlesztett nyilvánosan elérhető online eszköz (2021.6.4-i változat: https://www.hydropower.org/gres). (4) Gyakorlati útmutató az „Útmutató az uniós természetvédelmi jogszabályokkal összefüggésben a vízenergia-termeléssel kapcsolatos követelményekről” című, C/2018/2619 számú bizottsági közleményben (HL C 213., 2018.6.18., 1. o.) található. | |
4.6. Villamos energia előállítása geotermikus energiából
A tevékenység leírása
Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek geotermikus energiából állítanak elő villamos energiát.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A villamos energia geotermikus energiából folytatott előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb 100 g CO2e/kWh-nál. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás számítása a 2013/179/EU bizottsági ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy ISO 14064-1:2018 segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A nagy entalpiájú geotermikus energiarendszerek üzemeltetéséhez a kibocsátási szintek csökkentésére megfelelő kibocsátáscsökkentő rendszereket vezettek be, hogy ne legyen akadályozott a 2004/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) és a 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2) meghatározott levegőminőségi határértékek elérése. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/107/EK irányelve (2004. december 15.) a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről (HL L 23., 2005.1.26., 3. o.). (2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.). | |
4.7. Villamos energia előállítása nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból
A tevékenység leírása
Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek megújuló energiaforrásból származó gáznemű és folyékony tüzelőanyagok használatával állítanak elő villamos energiát. Ez a tevékenység nem foglalja magában a biogáz és a folyékony bio-tüzelőanyagok kizárólagos felhasználásával folytatott villamosenergia-termelést (lásd e melléklet 4.8. szakaszát).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A villamos energia megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokkal történő előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb mint 100 g CO2e/kWh. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása projektspecifikus adatok alapján történik, ha vannak ilyenek, a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (1) vagy az ISO 14064-1:2018 (2) szabvány segítségével. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. 2. Amennyiben a létesítményekhez bármilyen jellegű kibocsátáscsökkentés (beleértve a szén-dioxid-leválasztást vagy a dekarbonizált tüzelőanyagok használatát is) társul, az megfelel az e melléklet vonatkozó szakaszában meghatározott kritériumoknak. Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a villamos energia előállítása során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt. 3. A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének: (a) építéskor a fizikai kibocsátások, például metánszivárgás monitorozására szolgáló mérőberendezéseket kell beépíteni, vagy szivárgásriasztó és -javító programot bevezetni; (b) üzemeltetéskor a metánkibocsátás fizikai mérését jelentik, és kiküszöbölik a szivárgást. 4. Amennyiben a tevékenység keretében a megújuló gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagokat biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal keverik, a biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók előállításához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, míg az erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (3). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html). (2) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html). (3) A Bizottság (EU) 2017/1442 végrehajtási határozata (2017. július 31.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nagy tüzelőberendezések tekintetében történő meghatározásáról (HL L 212., 2017.8.17., 1. o.). (4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2193 irányelve (2015. november 25.) a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról (HL L 313., 2015.11.28., 1. o.). | |
4.8. Villamos energia előállítása bioenergiából
A tevékenység leírása
Olyan villamosenergia-termelő létesítmények építése és üzemeltetése, amelyek kizárólag biomasszából, biogázból vagy folyékony bio-energiahordozókból állítanak elő villamos energiát, kivéve a megújuló tüzelőanyagok biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal való keverésével előállított villamos energiát (lásd e melléklet 4.7. szakaszát).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.11 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység során felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A tevékenység során felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. 2. A biomassza használatából eredő, az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarítás az (EU) 2018/2001 irányelv VI. mellékletében meghatározott ÜHG-megtakarítási módszertanhoz és a relatív fosszilisüzemanyag-komparátorhoz képest legalább 80 %-os. 3. Amennyiben a létesítmények szerves anyagok anaerob lebontásán alapulnak, a fermentációs maradék előállítása megfelel az e melléklet 5.6. szakaszában, illetve az e melléklet 5.7. szakaszának 1. és 2. pontjában foglalt kritériumoknak. 4. A 1. és 2. pont nem alkalmazandó a 2 MW alatti teljes névleges bemenő hőteljesítményű, gáznemű biomassza-tüzelőanyagot használó villamosenergia-termelő létesítményekre. 5. Az 50 és 100 MW közötti teljes névleges bemenő hőteljesítményű villamosenergia-termelő létesítmények esetében a tevékenység nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelési technológiát alkalmaz, vagy a kizárólag villamosenergia-termelő létesítmények esetében a tevékenység megfelel a releváns legújabb elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó energiahatékonysági szintnek, beleértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében az elérhető legjobb technikákra (BAT) vonatkozó következtetéseket (1). 6. A 100 MW-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű villamosenergia-termelő létesítmények esetében a tevékenység az alábbi kritériumok közül egynek vagy többnek megfelel: (a) legalább 36 %-os elektromos hatásfokot ér el; (b) a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2) említett nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést alkalmaz; (c) szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiát alkalmaz. Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a villamos energia előállítása során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) hatálya alá tartozó létesítmények esetében a kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (4). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. A 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékeknek meg nem felelő övezetekben vagy övezetrészekben található erőművek esetében intézkedéseket hajtanak végre a kibocsátási szintek csökkentésére, figyelembe véve a Bizottság által az (EU) 2015/2193 irányelv 6. cikkének (9) és (10) bekezdésével összhangban közzétett információcsere eredményeit (5). Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után, az megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (6). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat. (2) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.). (3) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.). (4) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat. (5) A tagállamokkal, az érintett iparágakkal és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott információcseréből származó végleges technológiai jelentés technikai információkat tartalmaz a közepes tüzelőberendezésekben a környezeti hatások csökkentése érdekében használt elérhető legjobb technológiákról, valamint az elérhető legjobb és a kialakulóban lévő technológiák révén elérhető kibocsátási szintekről és a kapcsolódó költségekről (2021.6.4-i változat: https://circabc.europa.eu/ui/group/06f33a94-9829-4eee-b187-21bb783a0fbf/library/9a99a632-9ba8-4cc0-9679-08d929afda59/details). (6) A Bizottság (EU) 2018/1147 végrehajtási határozata (2018. augusztus 10.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a hulladékkezelés tekintetében történő meghatározásáról (HL L 208., 2018.8.17., 38. o.). | |
4.9. Villamosenergia-átvitel és -elosztás
A tevékenység leírása
A villamos energiát igen nagy feszültségű és nagyfeszültségű, összekapcsolt rendszereken szállító átviteli rendszerek építése és üzemeltetése.
Olyan elosztórendszerek építése és üzemeltetése, amelyek nagyfeszültségű, közepes feszültségű és kisfeszültségű elosztórendszereken szállítanak villamos energiát.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.12 és D35.13 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: 1. Az átviteli és elosztási infrastruktúra vagy berendezések olyan villamosenergia-rendszerhez tartoznak, amely az alábbi kritériumok legalább egyikének megfelel: (a) a rendszer az összekapcsolt európai rendszert, azaz a tagállamok, Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság összekapcsolt irányítói területeire kiterjedő összekapcsolt villamosenergia-rendszert és annak alárendelt rendszereit jelenti; (b) a rendszerben az újonnan engedélyezett termelési kapacitás több mint 67 %-a a 100 g CO2e/kWh termelési küszöbérték alatt van, a villamosenergia-termelési kritériumokkal összhangban életciklus alapján mérve, ötéves gördülő átlagot tekintve; (c) a rendszerhálózat átlagos kibocsátási tényezője – amelyet úgy számítanak ki, hogy a rendszerhez csatlakoztatott villamosenergia-termelésből származó teljes éves kibocsátást elosztják az adott rendszer teljes éves nettó villamosenergia-termelésével – a 100 g CO2e/kWh küszöbérték alatt van, a villamosenergia-termelési kritériumokkal összhangban életciklus alapján mérve, ötéves gördülő átlagot tekintve. Nem felel meg a követelményeknek a valamely alállomás vagy hálózat és az életciklus alapján mérve 100 g CO2e/kWh-nál nagyobb kibocsátásintenzitású erőmű közötti közvetlen kapcsolat létrehozására vagy meglévő közvetlen kapcsolat bővítésére szolgáló infrastruktúra. Nem felel meg a követelményeknek az olyan mérési infrastruktúra telepítése, amely nem teljesíti az intelligens fogyasztásmérési rendszerekre vonatkozóan az (EU) 2019/944 irányelv 20. cikkében foglalt követelményeket. 2. A tevékenység a következők egyike: (a) életciklus-alapon mért 100 g CO2e/kWh küszöbérték alatti alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelésnek valamely alállomáshoz vagy hálózathoz történő közvetlen csatlakozásának kiépítése és üzemeltetése vagy meglévő közvetlen csatlakozás bővítése; (b) az elektromos járművek (EV) számára létrehozott töltőállomások, valamint a közlekedés villamosítását szolgáló támogató elektromos infrastruktúra építése és üzemeltetése, az e melléklet közlekedésre vonatkozó szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak való megfelelés függvényében; (c) olyan átviteli és elosztótranszformátorok telepítése, amelyek megfelelnek az 548/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott 2. szint (2021. július 1.) követelményeinek, és a legfeljebb 36 kV legnagyobb szerkezeti feszültségű, közepes teljesítményű transzformátorok esetében az EN 50588-1 szabványban (1)eghatározott, terhelés nélküli veszteségre vonatkozó AA0 szintű követelményeknek; (d) olyan berendezések és infrastruktúra építése/telepítése és üzemeltetése, amelyeknél a fő célkitűzés a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésének vagy felhasználásának növelése; (e) berendezések telepítése a villamosenergia-rendszer irányíthatóságának és megfigyelhetőségének fokozása, valamint a megújuló energiaforrások fejlesztésének és integrálásának lehetővé tétele érdekében, beleértve a következőket: (i) érzékelők és mérőeszközök (beleértve a megújulóenergia-termelés előrejelzésére szolgáló meteorológiai érzékelőket); (ii) kommunikáció és vezérlés (beleértve a fejlett szoftvereket és vezérlőtermeket, az alállomások vagy tápok automatizálását, valamint a decentralizáltabb megújulóenergia-betápláláshoz való alkalmazkodást lehetővé tevő feszültségszabályozási képességeket). (f) olyan berendezések telepítése, mint például – de nem kizárólag – a jövőbeli intelligens fogyasztásmérő rendszerek vagy az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 19. cikke (6) bekezdésének megfelelően az intelligens fogyasztásmérő rendszereket felváltó olyan rendszerek, amelyek megfelelnek az (EU) 2019/944 irányelv 20. cikkében foglalt követelményeknek, és amelyek képesek a fogyasztóknak a fogyasztás távoli befolyásolásához információkat továbbítani, ideértve a fogyasztói adatközpontokat is; (g) olyan berendezések építése/telepítése, amelyek lehetővé teszik a kifejezetten megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia felhasználók közötti cseréjét; (h) az átviteli rendszerek közötti rendszerösszekötők építése és üzemeltetése, amennyiben a rendszerek valamelyike megfelel a követelményeknek. E szakasz alkalmazása céljából a következő előírásokat kell alkalmazni: (a) a küszöbértékeknek való megfelelés megállapításához használt gördülő ötéves időszak öt egymást követő korábbi éven alapul, beleértve azt az évet is, amelyre vonatkozóan a legfrissebb adatok rendelkezésre állnak; (b) a „rendszer” az átviteli vagy elosztóhálózat azon irányítói területe, ahol az infrastruktúrát vagy berendezést telepítették; (c) az átviteli rendszerek magukban foglalhatják az alárendelt elosztórendszerekhez csatlakoztatott termelőkapacitást; (d) a teljes dekarbonizáció felé vezető pályán lévőnek tekintett átviteli rendszernek alárendelt elosztórendszerek szintén a teljes dekarbonizáció felé vezető pályán lévőnek tekinthetők; (e) a követelményeknek való megfelelés meghatározásához több, egymással összekapcsolt és egymás között jelentős energiacserét folytató irányítói területet magában foglaló rendszert is figyelembe lehet venni, amely esetben az összes érintett irányítói területre vonatkozó kibocsátási tényező súlyozott átlagát használják, és az ugyanazon rendszeren belüli egyes alárendelt átviteli vagy elosztórendszereknél nem kell külön-külön igazolni a megfelelést; (f) előfordulhat, hogy egy rendszer azt követően válik a követelményeknek nem megfelelő, hogy előzőleg a követelményeknek megfelelő volt. A követelményeknek nem megfelelővé vált rendszerekben ettől az időponttól kezdve semmilyen új átviteli és elosztási tevékenység nem felel meg a követelményeknek mindaddig, amíg a rendszer újra meg nem felel a küszöbértéknek (a követelményeknek mindig megfelelő tevékenységek kivételével, lásd a fentiekben). Az alárendelt rendszerekben folytatott tevékenységek továbbra is megfelelnek a követelményeknek, ha az alárendelt rendszerek teljesítik e szakasz kritériumait; (g) az erőművekhez történő közvetlen csatlakozás vagy meglévő közvetlen csatlakozás bővítése olyan infrastruktúrát foglal magában, amely nélkülözhetetlen a kapcsolódó villamos energiának a villamosenergia-termelő létesítményből valamely alállomásra vagy hálózatra történő átviteléhez. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Nagyfeszültségű föld feletti vezetékek: (a) építési területen végzett tevékenységek esetében a tevékenységek az IFC általános környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági iránymutatásainak (3) alapelveit követik. (b) a tevékenységek megfelelnek az elektromágneses sugárzás emberi egészségre gyakorolt hatásának korlátozására vonatkozó normáknak és előírásoknak, beleértve az Unióban végzett tevékenységek esetében a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz–300 GHz) korlátozásáról szóló tanácsi ajánlást (4), valamint a harmadik országokban végzett tevékenységek esetében a nem ionizáló sugárzás elleni védelemmel foglalkozó nemzetközi bizottság (ICNIRP) (5) 1998. évi iránymutatásait. A tevékenységek nem használnak poliklórozott bifenileket. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak (6). |
| (1) CEI EN 50588-1: Közepes teljesítménytranszformátorok 50 Hz-re, legfeljebb 36 kV legnagyobb szerkezeti feszültségig. (2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.). (3) Környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági (EHS) iránymutatások, 2007. április 30., (2021.6.4-i változat: https://www.ifc.org/wps/wcm/connect/29f5137d-6e17-4660-b1f9-02bf561935e5/Final%2B-%2BGeneral%2BEHS%2BGuidelines.pdf?MOD=AJPERES&CVID=jOWim3p). (4) A Tanács 1999/519/EK ajánlása (1999. július 12.) a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz–300 GHz) korlátozásáról (HL L 199., 1999.7.30., 59. o.). (5) Az ICNIRP 1998. évi iránymutatásai az időben változó elektromos, mágneses és elektromágneses tereknek való kitettség korlátozásáról (legfeljebb 300 GHz) (2021.6.4-i változat: https://www.icnirp.org/cms/upload/publications/ICNIRPemfgdl.pdf). (6) A kritérium alkalmazására vonatkozó gyakorlati iránymutatást az energiaszállítási infrastruktúráról és az uniós természetvédelmi jogszabályokról szóló C(2018) 2620 európai bizottsági közlemény (HL C 213., 2018.6.18., 62. o.) tartalmazza. | |
4.10. A villamos energia tárolása
A tevékenység leírása
Villamos energiát tároló és azt később villamos energia formájában visszaszolgáltató létesítmények építése és üzemeltetése. A tevékenység szivattyús vízenergia-tárolást is magában foglal.
Amennyiben a gazdasági tevékenység az e melléklet 7.6. szakaszában említett "Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása" szerves része, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem rendelkeznek a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozása szerinti külön NACE-kóddal.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység villamosenergia-tároló, például szivattyús vízenergia-tároló építése és üzemeltetése. Amennyiben a tevékenység kémiai energiatárolást is magában foglal, a tároló közeg (például hidrogén vagy ammónia) megfelel az e melléklet 3.7–3.17. szakaszában az adott termék gyártására vonatkozóan meghatározott kritériumoknak. A hidrogén villamosenergia-tárolóként történő használata esetén, amennyiben a hidrogén megfelel az e melléklet 3.10. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak, a hidrogén újbóli energetizálása is a tevékenység részének minősül. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Folyótesthez nem kapcsolódó szivattyús vízenergia-tároló esetében a tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak. Folyótesthez kapcsolódó szivattyús vízenergia-tároló esetében a tevékenység megfelel a 4.5. szakaszban (Villamosenergia-termelés vízenergiából) a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozóan meghatározott DNSH-kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
4.11. Hőenergia tárolása
A tevékenység leírása
Hőenergiát tároló és azt később hőenergia vagy más energiahordozó formájában visszaszolgáltató létesítmények építése és üzemeltetése.
Amennyiben a gazdasági tevékenység az e melléklet 7.6. szakaszában említett "Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása" szerves része, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem rendelkeznek a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozása szerinti külön NACE-kóddal.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység hőenergiát tárol, beleértve a föld alatti hőenergia-tárolást (UTES) vagy a víztartó rétegben kialakított hőenergia-tárolást (ATES). | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Víztartó rétegben kialakított hőenergia-tárolás esetén a tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében foglalt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást, újragyártást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
4.12. Hidrogén tárolása
A tevékenység leírása
Hidrogént tároló és azt később visszaszolgáltató létesítmények építése és üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem rendelkeznek a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozása szerinti külön NACE-kóddal.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység a következők egyike: (a) hidrogéntároló létesítmények építése; (b) a meglévő föld alatti földgáztárolók hidrogéntárolásra szolgáló tároló létesítményekké alakítása; (c) olyan hidrogéntároló létesítmények üzemeltetése, ahol a létesítményben tárolt hidrogén megfelel az e melléklet 3.10. szakaszában a hidrogén előállítására vonatkozóan meghatározott kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást, újragyártást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Az öt tonnát meghaladó tárolás esetében a tevékenység megfelel a 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (1). |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/18/EU irányelve (2012. július 4.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről (HL L 197., 2012.7.24., 1. o.). | |
4.13. Közlekedési célú biogáz és bioüzemanyagok, valamint folyékony bio-energiahordozók előállítása
A tevékenység leírása
Közlekedési célú biogáz vagy bioüzemanyagok, valamint folyékony bio-energiahordozók előállítása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.21 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A közlekedési célú biogáz vagy bioüzemanyagok előállításához és a folyékony bio-energiahordozók előállításához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A közlekedési célú biogáz vagy bioüzemanyagok előállításához és a folyékony bio-energiahordozók előállításához felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. Élelmiszer- és takarmánynövényeket nem használnak közlekedési célú bioüzemanyagok előállításához és folyékony bio-energiahordozók előállításához. 2. A közlekedési célú biogáz vagy bioüzemanyagok előállításából és a folyékony bio-energiahordozók előállításából származó ÜHG-kibocsátásmegtakarítás az (EU) 2018/2001 irányelv V. mellékletében meghatározott ÜHG-kibocsátásmegtakarítási módszertanhoz és fosszilisüzemanyag-komparátorhoz képest legalább 65 %-os. 3. Amennyiben a biogáz előállítása szerves anyagok anaerob lebontásán alapul, a fermentációs maradék előállítása megfelel az e melléklet 5.6. szakaszában, illetve az e melléklet 5.7. szakaszának 1. és 2. pontjában foglalt kritériumoknak. 4. Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a gyártás során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Biogáztermelés esetén a fermentációs maradék tárolójára gáztömör fedőréteget kell helyezni. A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (1). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után, az megfelel EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. (fermentációs maradék), illetve 3. (komposzt) összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat. | |
4.14. Megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállító- és elosztóhálózatai
A tevékenység leírása
Gázhálózatok átalakítása, átállítása vagy utólagos átalakítása megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállításához.
Hidrogén vagy más alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítására szolgáló szállító és elosztó csővezetékek építése vagy üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.22, F42.21 és H49.50 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység a következők egyike: (a) hidrogén vagy más alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítására szolgáló szállító és elosztó hálózatok építése vagy üzemeltetése; (b) meglévő földgázhálózatok átalakítása/átállítása 100 %-ban hidrogénre; (c) a gázszállító és -elosztó hálózatok utólagos átalakítása, ami lehetővé teszi a hidrogén és más alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok integrálását, beleértve a gázszállító vagy -elosztó hálózati tevékenységeket is, ami lehetővé teszi a hálózat számára, hogy növelje a hidrogén vagy más alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok keverékét a gázrendszerben; 2. A tevékenység magában foglalja a meglévő gázvezetékek és egyéb hálózati elemek szivárgásának észlelését és javítását a metánszivárgás csökkentése érdekében. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) hatálya alá tartozó ventilátorok, kompresszorok, szivattyúk és egyéb felhasznált berendezések adott esetben megfelelnek az energiacímke legfelső osztályára vonatkozó követelményeknek és az említett irányelv végrehajtási rendeleteinek, továbbá az elérhető legjobb technológiát képviselik. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.). | |
4.15. Távfűtés/távhűtés elosztása
A tevékenység leírása
Az alállomásnál vagy hőcserélőnél végződő, hőenergia és hűtési energia elosztására szolgáló csővezetékek és kapcsolódó infrastruktúra építése, felújítása és üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.30 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a) a csővezetékek és a hőenergia/hűtési energia elosztását szolgáló kapcsolódó infrastruktúra építése és üzemeltetése esetében a rendszer megfelel a hatékony távfűtési/távhűtési rendszereknek a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontjában foglalt meghatározásának; (b) a csővezetékek és a hőenergia/hűtési energia elosztását szolgáló kapcsolódó infrastruktúra felújítása esetében az a beruházás, amely révén a rendszer a hatékony távfűtésnek vagy távhűtésnek a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontjában foglalt meghatározásának megfelel, egy olyan hároméves időszakon belül kezdődik, amelyet szerződéses kötelezettség vagy ezzel egyenértékű kötelezettség támaszt alá mind a termelésért, mind a hálózatért felelős üzemeltetők esetében; (c) a tevékenység a következő: i. alacsonyabb hőmérsékletű rendszerekre történő módosítás; ii. fejlett szabályozórendszerek (irányító és energiagazdálkodási rendszerek, a dolgok internete). | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A 2009/125/EK irányelv hatálya alá tartozó ventilátorok, kompresszorok, szivattyúk és egyéb felhasznált berendezések adott esetben megfelelnek az energiacímke legfelső osztályára vonatkozó követelményeknek, és egyébként az említett irányelv végrehajtási rendeleteinek is megfelelnek, továbbá az elérhető legjobb technológiát képviselik. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
4.16. Elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése
A tevékenység leírása
Elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése.
Amennyiben a gazdasági tevékenység az e melléklet 7.6. szakaszában említett "Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása" szerves része, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.30 és az F43.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| Az elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése teljesíti mindkét következő követelményt: (a) hűtőközeg-küszöbérték: a globális felmelegedési potenciál nem haladja meg a 675-öt; (b) teljesülnek a 2009/125/EK irányelv végrehajtási rendeleteiben (1) meghatározott energiahatékonysági követelmények. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat. Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást, újragyártást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A legfeljebb 12 kW névleges teljesítményű levegő-levegő típusú hőszivattyúk esetében a beltéri és kültéri hangteljesítményszintek nem érik el a 206/2012/EU bizottsági rendeletben (2) meghatározott küszöbértéket. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A Bizottság 206/2012/EU rendelete (2012. március 6.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 72., 2012.3.10., 7. o.), a Bizottság 813/2013/EU rendelete (2013. augusztus 2.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 239., 2013.9.6., 136. o.), valamint a Bizottság (EU) 2016/2281 rendelete (2016. november 30.) az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légfűtő eszközök, a hűtőeszközök, a magas hőmérsékletű technológiai hűtők és a ventilátoros konvektorok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 346., 2016.12.20., 1. o.). (2) A Bizottság 206/2012/EU rendelete (2012. március 6.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 72., 2012.3.10., 7. o.). | |
4.17. Napenergiából származó hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése
A tevékenység leírása
Napenergiából villamos energiát és hőenergiát/hűtési energiát kapcsolt formában termelő létesítmények építése és üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és D35.30 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység villamos energia és hőenergia/hűtési energia napenergiából történő kapcsolt termeléséből (1) áll. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A kapcsolt energiatermelés fogalommeghatározása a 2012/27/EK irányelv 2. cikkének 30. pontjában olvasható. | |
4.18. Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése geotermikus energiából
A tevékenység leírása
Geotermikus energiából hőenergiát/hűtési energiát és villamos energiát kapcsolt formában termelő létesítmények építése és üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és D35.30 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A hőenergia/hűtési energia és a villamos energia geotermikus energiából folytatott kapcsolt termeléséből (1) származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás a kapcsolt energiatermelésből kivett 1 kWh teljesítményre vetítve kisebb 100 g CO2e-nél. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása adott esetben projektspecifikus adatok alapján, a 2013/179/EU bizottsági ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A nagy entalpiájú geotermikus energiarendszerek üzemeltetéséhez a kibocsátási szintek csökkentésére megfelelő kibocsátáscsökkentő rendszereket vezettek be, hogy ne legyen akadályozott a 2004/107/EK és a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékek elérése. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A kapcsolt energiatermelés fogalommeghatározása a 2012/27/EK irányelv 2. cikkének 30. pontjában olvasható. | |
4.19. Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból
A tevékenység leírása
Megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokat használó kombinált hőenergia/hűtési energia és villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése. Ez a tevékenység nem foglalja magában a hőenergia/hűtési energia és a villamos energia kizárólag biogáz és folyékony bio-tüzelőanyagok felhasználsával folytatott kapcsolt termelését (lásd e melléklet 4.20. szakaszát).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és D35.30 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A hőenergia/hűtési energia és a villamos energia megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból folytatott kapcsolt előállításából (1) származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás a kapcsolt energiatermelésből kivett 1 kWh teljesítményre vetítve kisebb 100 g CO2e-nél. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása projektspecifikus adatok alapján történik, ha vannak ilyenek, a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (2) vagy az ISO 14064-1:2018 (3) szabvány segítségével. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. 2. Amennyiben a létesítményekhez bármilyen jellegű kibocsátáscsökkentés (beleértve a szén-dioxid-leválasztást vagy a dekarbonizált tüzelőanyagok használatát is) társul, az megfelel e melléklet vonatkozó szakaszainak. Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a kapcsolt energiatermelés során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt. 3. A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének: (a) építéskor a fizikai kibocsátások, például metánszivárgás monitorozására szolgáló mérőberendezéseket kell beépíteni, vagy szivárgásriasztó és -javító programot bevezetni; (b) üzemeltetéskor a metánkibocsátás fizikai mérését jelentik, és kiküszöbölik a szivárgást. 4. Amennyiben a tevékenység keretében a megújuló gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagokat biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal keverik, a biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók előállításához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, míg az erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (4). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A kapcsolt energiatermelés fogalommeghatározása a 2012/27/EK irányelv 2. cikkének 30. pontjában olvasható. (2) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html). (3) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html). (4) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat. | |
4.20. Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése bioenergiából
A tevékenység leírása
Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kizárólag biomasszából, biogázból vagy folyékony bio-energiahordozókból történő kapcsolt termeléséhez használt létesítmények építése és üzemeltetése, kivéve a megújuló tüzelőanyagok biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal való keverésével történő kapcsolt energiatermelést (lásd e melléklet 4.19. szakaszát).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és D35.30 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység során felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A tevékenység során felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. 2. A biomassza kapcsolt energiatermelésű létesítményekben történő használatából eredő, az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarítás az (EU) 2018/2001 irányelv VI. mellékletében meghatározott ÜHG-kibocsátásmegtakarítási módszertanhoz és fosszilisüzemanyag-komparátorhoz képest legalább 80 %-os. 3. Amennyiben a kapcsolt energiatermelésű létesítmények szerves anyagok anaerob lebontásán alapulnak, a fermentációs maradék előállítása megfelel az e melléklet 5.6. szakaszában, illetve az e melléklet 5.7. szakaszának 1. és 2. pontjában foglalt kritériumoknak. 4. A 1. és 2. pont nem vonatkozik a 2 MW alatti teljes névleges bemenő hőteljesítményű, gáznemű biomassza-tüzelőanyagot használó kapcsolt energiatermelésű létesítményekre. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítmények esetében a kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (1), biztosítva ugyanakkor, hogy a környezeti elemek között ne legyen jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. Az olyan övezetekben vagy azok részeiben található erőművek esetében, amelyek nem felelnek meg a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékeknek, figyelembe kell venni azon információcsere eredményeit (2), amelyeket a Bizottság az (EU) 2015/2193 irányelv 6. cikkének (9) és (10) bekezdésével összhangban tett közzé. Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után, az megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (3). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat. (2) A tagállamokkal, az érintett iparágakkal és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott információcseréből származó végleges technológiai jelentés technikai információkat tartalmaz a közepes tüzelőberendezésekben a környezeti hatások csökkentése érdekében használt elérhető legjobb technológiákról, valamint az elérhető legjobb és a kialakulóban lévő technológiák révén elérhető kibocsátási szintekről és a kapcsolódó költségekről (2021.6.4-i változat: https://circabc.europa.eu/ui/group/06f33a94-9829-4eee-b187-21bb783a0fbf/library/9a99a632-9ba8-4cc0-9679-08d929afda59/details). (3) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat. | |
4.21. Hőenergia/hűtési energia előállítása naphőenergia-fűtésből
A tevékenység leírása
Naphőenergia-technológiából hőenergiát/hűtési energiát termelő létesítmények építése és üzemeltetése.
Amennyiben a gazdasági tevékenység az e melléklet 7.6. szakaszában említett "Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása" szerves része, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.30 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység naphőenergia felhasználásával termel hőenergiát/hűtési energiát. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
4.22. Hőenergia/hűtési energia előállítása geotermikus energiából
A tevékenység leírása
Olyan létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek geotermikus energiából állítanak elő hőenergiát/hűtési energiát.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.30 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A hő-, illetve hűtési energia geotermikus energiából folytatott előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb 100 g CO2e/kWh-nál. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása adott esetben projektspecifikus adatok alapján, a 2013/179/EU bizottsági ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A nagy entalpiájú geotermikus energiarendszerek üzemeltetéséhez a kibocsátási szintek csökkentésére megfelelő kibocsátáscsökkentő rendszereket vezettek be, hogy ne legyen akadályozott a 2004/107/EK és a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékek elérése. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
4.23. Hőenergia/hűtési energia előállítása nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból
A tevékenység leírása
Olyan hőtermelő létesítmények építése és üzemeltetése, amelyek megújuló energiaforrásból származó gáznemű és folyékony tüzelőanyagok használatával állítanak elő hőenergiát/hűtési energiát. Ez a tevékenység nem foglalja magában a hőenergia/hűtési energia kizárólag biogáz és folyékony bio-tüzelőanyagok felhasználásával folytatott előállítását (lásd e melléklet 4.24. szakaszát).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.30 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A hőenergia/hűtési energia megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokkal történő előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb 100 g CO2e/kWh-nál. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása projektspecifikus adatok alapján történik, ha vannak ilyenek, a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (1) vagy az ISO 14064-1:2018 (2) szabvány segítségével. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. 2. Amennyiben a létesítményekhez bármilyen jellegű kibocsátáscsökkentés (beleértve a szén-dioxid-leválasztást vagy a dekarbonizált tüzelőanyagok használatát is) társul, az megfelel e melléklet vonatkozó szakaszainak. Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a villamos energia előállítása során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt. 3. A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének: (a) építéskor a fizikai kibocsátások, például metánszivárgás monitorozására szolgáló mérőberendezéseket kell beépíteni, vagy szivárgásriasztó és -javító programot bevezetni; (b) üzemeltetéskor a metánkibocsátás fizikai mérését jelentik, és kiküszöbölik a szivárgást. 4. Amennyiben a tevékenység keretében a megújuló gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagokat biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal keverik, a biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók előállításához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, míg az erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (3). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html). (2) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html). (3) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat. | |
4.24. Hőenergia/hűtési energia előállítása bioenergiából
A tevékenység leírása
Hőenergia/hűtési energia kizárólag biomasszából, biogázból vagy folyékony bio-energiahordozókból történő termeléséhez használt létesítmények építése és üzemeltetése, kivéve a megújuló tüzelőanyagok biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal való keverésével történő hőenergia/hűtési energia termelést (lásd e melléklet 4.23. szakaszát).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.30 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység során hőenergia és hűtési energia előállítására felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A tevékenység során felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. 2. A biomassza kapcsolt energiatermelésű létesítményekben történő használatából eredő, az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarítás az (EU) 2018/2001 irányelv VI. mellékletében meghatározott ÜHG-kibocsátásmegtakarítási módszertanhoz és relatív fosszilisüzemanyag-komparátorhoz képest legalább 80 %-os. 3. Amennyiben a létesítmények szerves anyagok anaerob lebontásán alapulnak, a fermentációs maradék előállítása megfelel az e melléklet 5.6. szakaszában, illetve az e melléklet 5.7. szakaszának 1. és 2. pontjában foglalt kritériumoknak. 4. A 1. és 2. pont nem vonatkozik a 2 MW alatti teljes névleges bemenő hőteljesítményű, gáznemű biomassza-tüzelőanyagot használó hőtermelő létesítményekre. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítmények esetében a kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (1), biztosítva ugyanakkor, hogy a környezeti elemek között ne legyen jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. Az olyan övezetekben vagy azok részeiben található erőművek esetében, amelyek nem felelnek meg a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékeknek, figyelembe kell venni azon információcsere eredményeit (2), amelyeket a Bizottság az (EU) 2015/2193 irányelv 6. cikkének (9) és (10) bekezdésével összhangban tett közzé. Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után, az megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (3). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat. (2) A tagállamokkal, az érintett iparágakkal és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott információcseréből származó végleges technológiai jelentés technikai információkat tartalmaz a közepes tüzelőberendezésekben a környezeti hatások csökkentése érdekében használt elérhető legjobb technológiákról, valamint az elérhető legjobb és a kialakulóban lévő technológiák révén elérhető kibocsátási szintekről és a kapcsolódó költségekről (2021.6.4-i változat: https://circabc.europa.eu/ui/group/06f33a94-9829-4eee-b187-21bb783a0fbf/library/9a99a632-9ba8-4cc0-9679-08d929afda59/details). (3) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat. | |
4.25. Hőenergia/hűtési energia előállítása hulladékhő felhasználásával
A tevékenység leírása
Olyan létesítmények építése és üzemeltetése, amelyek hulladékhőből állítanak elő hőenergiát/hűtési energiát.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.30 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység hulladékhőből hőenergiát/hűtési energiát állít elő. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A környezettudatos tervezés és az energiafogyasztást jelölő címkézés hatálya alá tartozó szivattyúk és az alkalmazott berendezéstípus adott esetben megfelel az (EU) 2017/1369 rendeletben meghatározott, az energiacímke felső osztályára vonatkozó követelményeknek, valamint a 2009/125/EK irányelv szerinti végrehajtási rendeleteknek, továbbá az elérhető legjobb technológiát képviselik. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
4.26. Olyan, nukleáris folyamatok által történő energiatermelésre szolgáló fejlett technológiák kereskedelmi hasznosítást megelőző fejlesztési szakaszai, amelyek esetében a nukleáris üzemanyagciklusban minimális mennyiségű hulladék képződik
A tevékenység leírása
A tagállami illetékes hatóságok által az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban engedélyezett olyan innovatív villamosenergia-termelő létesítményekre irányuló kutatási, fejlesztési, demonstrációs és gyakorlati megvalósítási tevékenység, amelynek során nukleáris folyamatok által állítják elő az energiát, és a nukleáris üzemanyagciklusban minimális mennyiségű hulladék képződik.
A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban az M72. és az M72.1. kód alá tartozik.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Általános kritériumok az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulással és a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben |
1. A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó projektet (a továbbiakban: projekt) olyan tagállamban valósítják meg, amely a következő követelmények mindegyikét teljesíti:
a) maradéktalanul átültette nemzeti jogába a 2009/71/Euratom tanácsi irányelvet ( 22 ) és a 2011/70/Euratom tanácsi irányelvet; ( 23 )
b) megfelel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésben (a továbbiakban: Euratom-Szerződés) és az annak alapján elfogadott jogi aktusokban, köztük különösen a 2009/71/Euratom irányelvben, a 2011/70/Euratom irányelvben és a 2013/59/Euratom tanácsi irányelvben, ( 24 ) valamint az EUMSZ 192. cikke alapján a környezetvédelem területén elfogadott alkalmazandó uniós jogi aktusokban, köztük különösen a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 25 ) és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 26 ) foglaltaknak;
c) a projekt engedélyezésének időpontjától fogva rendelkezik vagy egymástól független, vagy egymással kombinált radioaktívhulladék-kezelési alappal és nukleáris leszerelési alappal;
d) igazolta, hogy a 2006/851/Euratom bizottsági ajánlással ( 27 ) összhangban az atomerőmű becsült hasznos élettartamának lejártakor rendelkezni fog a radioaktívhulladék-kezelés és a leszerelés becsült költségének megfelelő forrásokkal;
e) rendelkezik működő létesítményekkel minden nagyon kis, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére, és ezeket a létesítményeket az Euratom-Szerződés 41. cikke vagy a 2587/1999/Euratom tanácsi rendelet 1. cikkének (4) bekezdése alapján bejelentette a Bizottságnak, továbbá belefoglalta a 2011/70/Euratom irányelv szerinti aktualizált nemzeti programba;
f) rendelkezik részletes lépéseket tartalmazó, a következő tartalmi elemek mindegyikére kiterjedő dokumentált tervvel arról, hogy 2050-re rendelkezni fog egy, a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló, üzemelő létesítménnyel:
i. koncepciók vagy tervek és műszaki megoldások a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére a képződéstől a végleges elhelyezésig tartó teljes időtartam vonatkozásában;
ii. koncepciók vagy tervek a végleges elhelyezésre szolgáló létesítménynek a lezárást követő teljes élettartamára vonatkozóan, ideértve azt az időszakot, amelynek során fenntartják az ellenőrzéseket, valamint a létesítményre vonatkozó ismeretek hosszabb távú megőrzése érdekében alkalmazott eszközöket is;
iii. a terv végrehajtásával kapcsolatos felelősségi körök és a végrehajtás nyomon követésének fő teljesítménymutatói;
iv. költségértékelések és pénzügyi tervek.
Az f) pont alkalmazásában a tagállamok felhasználhatják a 2011/70/Euratom irányelv 11. és 12. cikkében előírt nemzeti program részeként összeállított terveket.
2. A projekt vagy uniós finanszírozású kutatási program része, vagy pedig azt az Euratom-Szerződés 41. cikkével vagy a 2587/1999/Euratom tanácsi rendelet 1. cikkének (4) bekezdésével összhangban bejelentették a Bizottságnak, továbbá amennyiben alkalmazandó az említett rendelkezések valamelyike, a Bizottság az Euratom-Szerződés 43. cikkével összhangban véleményt nyilvánított, és a véleményben felvetett valamennyi, az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése és 17. cikke, valamint az e szakaszban megállapított technikai vizsgálati kritériumok alkalmazása szempontjából releváns kérdés kielégítően tisztázódott.
3. Az érintett tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy ötévente beszámol a Bizottságnak minden projekt tekintetében:
a) az 1. c) ponttal összhangban összegyűjtött források megfelelőségéről;
b) az 1. f) pont szerinti terv végrehajtásának tényleges helyzetéről.
E jelentések alapján a Bizottság értékeli az 1. c) pontban említett radioaktívhulladék-kezelési alapban és nukleáris leszerelési alapban összegyűjtött források megfelelőségét és az 1. f) pont szerinti dokumentált terv végrehajtásának helyzetét, és véleményt bocsáthat ki az érintett tagállam számára.
4. A tevékenység megfelel az 1. a) és az 1. b) pontban említett jogi aktusokat átültető nemzeti jogszabályoknak, különös tekintettel az Unió területén lévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük a földrengésekkel szembeni ellenálló képessége tekintetében - különösen stressztesztek segítségével - végrehajtott értékelésekre vonatkozó szabályokra. Ennek megfelelően a tevékenységre olyan tagállam területén kerül sor, amelyben az atomerőmű üzemeltetője:
a) benyújtotta a nukleáris biztonság igazolását, amelynek terjedelme és részletessége arányban áll a nukleáris létesítmény és telephelye szempontjából releváns veszély lehetséges mértékével és jellegével (a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontja);
b) olyan, mélységben tagolt védelmi intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják egyebek mellett a szélsőséges külső természeti veszélyek és az ember okozta nem szándékolt veszélyek hatásainak minimalizálását (a 2009/71/Euratom irányelv 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontja);
c) az atomerőmű építésének és üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt elvégezte a helyszín és a létesítmény megfelelő értékelését (a 2009/71/Euratom irányelv 8c. cikkének a) pontja).
5. A tevékenység - a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (a továbbiakban: NAÜ) és a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége (a továbbiakban: WENRA) által kiadott legfrissebb, az új és a meglévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni rezilienciáját növelni hivatott nemzetközi iránymutatásokkal alátámasztott módon - teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket.
6. Az 1. e) és az 1. f) pontban említett radioaktív hulladék végleges elhelyezése a hulladék képződésének helye szerinti tagállamban történik, kivéve abban az esetben, ha az érintett tagállam és a céltagállam a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban megállapodást kötött egymással. Ez utóbbi esetben a céltagállam a 2011/70/Euratom irányelv követelményeivel összhangban rendelkezik a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozó programokkal, továbbá üzemeltet megfelelő, a végleges elhelyezésre szolgáló létesítményt.
| További kritériumok az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulással összefüggésben | |
| A tevékenység tárgya vagy célja az atomenergia segítségével történő villamosenergia-előállítás. A villamos energia atomenergia segítségével történő előállításából származó életciklus-alapú üvegházhatásúgáz-kibocsátás (a továbbiakban: ÜHG-kibocsátás) kisebb a 100 g CO2e/kWh küszöbértéknél. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás számítása a 2013/179/EU bizottsági ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 szerint történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik személy ellenőrzi. | |
| További kritériumok a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. A tevékenység teljesíti a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontjában, 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 8c. cikkének a) pontjában foglalt követelményeket. A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott, a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel kapcsolatos nemzetközi iránymutatásokkal összhangban – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatokat az érintett érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban azonosítják és kezelik. A hulladékhő-kibocsátás miatti hőmérsékleti anomáliák korlátozása érdekében a szárazföld belsejében lévő, folyóból vagy tóból vett vízzel egyszeri vizes hűtést alkalmazó atomerőművek üzemeltetői ellenőrzés alatt tartják: a) a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint b) a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget. A hőmérsékletek ellenőrzés alatt tartása az adott műveletekre vonatkozó egyedi engedélyezési feltételeknek megfelelően – ha alkalmazandó – vagy az uniós joggal összhangban lévő küszöbértékek szerint valósul meg. A tevékenység megfelel a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) szabványainak. A nukleáris tevékenységet a 2000/60/EK irányelvben és a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló 2013/51/Euratom tanácsi irányelvben foglalt követelmények teljesítésével végzik. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Mind a nem radioaktív, mind a radioaktív hulladék tekintetében hulladékgazdálkodási, illetve -kezelési terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja ezeknek a hulladékoknak az életciklus végén történő maximális újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását, többek között a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Az üzemeltetés és a leszerelés során a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban és a 2013/59/Euratom irányelvben foglalt sugárvédelmi követelmények teljesítése mellett a lehető legkisebb szinten tartják a radioaktív hulladék, és a lehető legnagyobb szinten a szabályozói ellenőrzés alól kivont anyagok mennyiségét. Olyan finanszírozási terv van érvényben, amely a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2006/851/Euratom ajánlással összhangban elegendő forrást biztosít minden leszerelési tevékenység, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelése számára. Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották. A tagállamok által a 2011/70/Euratom irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott jelentések tárgyalják az e szakaszban foglalt releváns követelményeket. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A nem radioaktív kibocsátások a nagy tüzelőberendezések elérhető legjobb technikáival (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű atomerőművek esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. A levegőbe, a víztestekbe és a talajba való radioaktív kibocsátások összhangban vannak az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel – ha alkalmazandó – vagy a 2013/51/Euratom irányelvvel (1) és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban lévő nemzeti küszöbértékekkel. A kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékot a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban biztonságosan és felelős módon kezelik. A projekt céljára megfelelő befogadóképességű átmeneti tároló áll rendelkezésre, továbbá olyan, a végleges elhelyezésre vonatkozó nemzeti tervek vannak érvényben, amelyek a lehető legkisebb szinten tartják az átmeneti tárolás időtartamát, összhangban a 2011/70/Euratom irányelv azon rendelkezésével, amely a radioaktív hulladék átmeneti tárolását – ideértve a hosszú távú tárolást is – átmeneti megoldásnak, nem pedig a végleges elhelyezés alternatívájának tekinti. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották. A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében található, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területekre (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszínek hálózatát és a kiemelt biodiverzitású területeket, valamint az egyéb védett területeket is) valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló helyszínek/műveletek kapcsán adott esetben megfelelő értékelésre került sor, és annak következtetései alapján elvégezték a szükséges mérséklő intézkedéseket. A helyszínek/műveletek egyetlen, a védett területeken lévő élőhely vagy ott előforduló faj védettségi helyzetét sem rontják. |
| (1) A Tanács 2013/51/Euratom irányelve (2013. október 22.) a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról (HL L 296., 2013.11.7., 12. o.). | |
4.27. Az elérhető legjobb technológiákat alkalmazó, új atomerőművek építése és biztonságos üzemeltetése villamos energia vagy hő előállítása céljából, ideértve a hidrogénfejlesztést is
E szakasz alkalmazásában elérhető legjobb technológiák alatt azok a műszaki megoldások értendők, amelyek maradéktalanul teljesítik a 2009/71/Euratom irányelv követelményeit, továbbá maradéktalanul megfelelnek a NAÜ előírásaiban foglalt legújabb műszaki paramétereknek és a WENRA által meghatározott biztonsági célkitűzéseknek és referenciaszinteknek.
A tevékenység leírása
Olyan új nukleáris létesítmények építése és biztonságos üzemeltetése, amelyekre vonatkozóan a tagállami illetékes hatóságok az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban 2045-ig adtak ki építési engedélyt, és amelyek célja villamos energia vagy folyamathő előállítása, ideértve a távfűtés és az ipari folyamatok, például a hidrogénfejlesztés céljára folytatott energiatermelést is (új nukleáris létesítmények), valamint e létesítmények biztonsági szempontú korszerűsítése.
A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.11. és az F42.22. kód alá tartozik.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Általános kritériumok az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulással és a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben |
1. A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó projektet (a továbbiakban: projekt) olyan tagállamban valósítják meg, amely a következő követelmények mindegyikét teljesíti:
a) maradéktalanul átültette nemzeti jogába a 2009/71/Euratom tanácsi irányelvet és a 2011/70/Euratom tanácsi irányelvet;
b) megfelel az Euratom-Szerződésben és az annak alapján elfogadott jogi aktusokban, köztük különösen a 2009/71/Euratom irányelvben, a 2011/70/Euratom irányelvben és a 2013/59/Euratom irányelvben, valamint az EUMSZ 192. cikke alapján a környezetvédelem területén elfogadott alkalmazandó uniós jogi aktusokban, köztük különösen a 2011/92/EU irányelvben és a 2000/60/EK irányelvben foglaltaknak;
c) a projekt engedélyezésének időpontjától fogva rendelkezik vagy egymástól független, vagy egymással kombinált radioaktívhulladék-kezelési alappal és nukleáris leszerelési alappal;
d) igazolta, hogy a 2006/851/Euratom ajánlással összhangban az atomerőmű becsült hasznos élettartamának lejártakor rendelkezni fog a radioaktívhulladék-kezelés és a leszerelés becsült költségének megfelelő forrásokkal;
e) rendelkezik működő létesítményekkel minden nagyon kis, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére, és ezeket a létesítményeket az Euratom-Szerződés 41. cikke vagy a 2587/1999/Euratom tanácsi rendelet 1. cikkének (4) bekezdése alapján bejelentette a Bizottságnak, továbbá belefoglalta a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv szerinti aktualizált nemzeti programba;
f) rendelkezik részletes lépéseket tartalmazó, a következő tartalmi elemek mindegyikére kiterjedő dokumentált tervvel arról, hogy 2050-re rendelkezni fog egy, a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló, üzemelő létesítménnyel:
i. koncepciók vagy tervek és műszaki megoldások a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére a képződéstől a végleges elhelyezésig tartó teljes időtartam vonatkozásában;
ii. koncepciók vagy tervek a végleges elhelyezésre szolgáló létesítménynek a lezárást követő teljes élettartamára vonatkozóan, ideértve azt az időszakot, amelynek során fenntartják az ellenőrzéseket, valamint a létesítményre vonatkozó ismeretek hosszabb távú megőrzése érdekében alkalmazott eszközöket is;
iii. a terv végrehajtásával kapcsolatos felelősségi körök és a végrehajtás nyomon követésének fő teljesítménymutatói;
iv. költségértékelések és pénzügyi tervek.
Az f) pont alkalmazásában a tagállamok felhasználhatják a 2011/70/Euratom irányelv 11. és 12. cikkében előírt nemzeti program részeként összeállított terveket.
2. A projekt maradéktalanul alkalmazza az elérhető legjobb technológiát, és 2025-től balesetálló üzemanyagot használ. A technológiát a nemzeti biztonsági szabályozó hatóság tanúsította és jóváhagyta.
3. A projektet az Euratom-Szerződés 41. cikkével vagy a 2587/1999/Euratom tanácsi rendelet 1. cikkének (4) bekezdésével összhangban bejelentették a Bizottságnak, továbbá amennyiben alkalmazandó az említett rendelkezések valamelyike, a Bizottság az Euratom-Szerződés 43. cikkével összhangban véleményt nyilvánított, és a véleményben felvetett valamennyi, az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése és 17. cikke, valamint az e szakaszban megállapított technikai vizsgálati kritériumok alkalmazása szempontjából releváns kérdés kielégítően tisztázódott.
4. Az érintett tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy ötévente beszámol a Bizottságnak minden projekt tekintetében:
a) az 1. c) ponttal összhangban összegyűjtött források megfelelőségéről;
b) az 1. f) pont szerinti terv végrehajtásának tényleges helyzetéről.
E jelentések alapján a Bizottság értékeli az 1. c) pontban említett radioaktívhulladék-kezelési alapban és nukleáris leszerelési alapban összegyűjtött források megfelelőségét és az 1. f) pont szerinti dokumentált terv végrehajtásának helyzetét, és véleményt bocsáthat ki az érintett tagállam számára.
5. A Bizottság az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportja (a továbbiakban: ENSREG) értékelése alapján 2025-től legalább tízévente felülvizsgálja az elérhető legjobb technológia műszaki paramétereit.
6. A tevékenység megfelel az 1. a) és az 1. b) pontban említett jogi aktusokat átültető nemzeti jogszabályoknak, különös tekintettel az Unió területén lévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük a földrengésekkel szembeni ellenálló képessége tekintetében - különösen stressztesztek segítségével - végrehajtott értékelésekre vonatkozó szabályokra. Ennek megfelelően a tevékenységre olyan tagállam területén kerül sor, amelyben az atomerőmű üzemeltetője:
a) benyújtotta a nukleáris biztonság igazolását, amelynek terjedelme és részletessége arányban áll a nukleáris létesítmény és telephelye szempontjából releváns veszély lehetséges mértékével és jellegével (a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontja);
b) olyan, mélységben tagolt védelmi intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják egyebek mellett a szélsőséges külső természeti veszélyek és az ember okozta nem szándékolt veszélyek hatásainak minimalizálását (a 2009/71/Euratom irányelv 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontja);
c) az atomerőmű építésének és üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt elvégezte a helyszín és a létesítmény megfelelő értékelését (a 2009/71/Euratom irányelv 8c. cikkének a) pontja).
7. A tevékenység - a NAÜ és a WENRA által kiadott legfrissebb, az új és a meglévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni rezilienciáját és ellenálló képességét növelni hivatott nemzetközi iránymutatásokkal alátámasztott módon - teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket.
8. Az 1. e) és az 1. f) pontban említett radioaktív hulladék végleges elhelyezése a hulladék képződésének helye szerinti tagállamban történik, kivéve abban az esetben, ha az érintett tagállam és a céltagállam a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban megállapodást kötött egymással. Ez utóbbi esetben a céltagállam a 2011/70/Euratom irányelv követelményeivel összhangban rendelkezik a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozó programokkal, továbbá üzemeltet megfelelő, a végleges elhelyezésre szolgáló létesítményt.
| További kritériumok az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulással összefüggésben | |
| A tevékenység atomenergia segítségével állít elő villamos energiát. A villamos energia atomenergia segítségével történő előállításából származó életciklus-alapú üvegházhatásúgáz-kibocsátás (a továbbiakban: ÜHG-kibocsátás) kisebb a 100 g CO2e/kWh küszöbértéknél. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 szerint történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik személy ellenőrzi. | |
| További kritériumok a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. A tevékenység teljesíti a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontjában, 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 8c. cikkének a) pontjában foglalt követelményeket. A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott, a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel kapcsolatos nemzetközi iránymutatásokkal összhangban – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatokat az érintett érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban azonosítják és kezelik. A hulladékhő-kibocsátás miatti hőmérsékleti anomáliák korlátozása érdekében a szárazföld belsejében lévő, folyóból vagy tóból vett vízzel egyszeri vizes hűtést alkalmazó atomerőművek üzemeltetői ellenőrzés alatt tartják: a) a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint b) a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget. A hőmérsékletek ellenőrzés alatt tartása az adott műveletekre vonatkozó egyedi engedélyezési feltételeknek megfelelően – ha alkalmazandó – vagy az uniós joggal összhangban lévő küszöbértékek szerint valósul meg. A tevékenység megfelel a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) szabványainak. A nukleáris tevékenységet az ivóvízkinyerésre használt víztestekre vonatkozóan a 2000/60/EK irányelvnek megfelelően, valamint a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló 2013/51/Euratom tanácsi irányelvnek megfelelően végzik. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Mind a nem radioaktív, mind a radioaktív hulladék tekintetében hulladékgazdálkodási, illetve -kezelési terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja ezeknek a hulladékoknak az életciklus végén történő maximális újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását, többek között a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Az üzemeltetés és a leszerelés során a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban és a 2013/59/Euratom irányelvben foglalt sugárvédelmi követelmények teljesítése mellett a lehető legkisebb szinten tartják a radioaktív hulladék, és a lehető legnagyobb szinten a szabályozói ellenőrzés alól kivont anyagok mennyiségét. Olyan finanszírozási terv van érvényben, amely a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2006/851/Euratom ajánlással összhangban elegendő forrást biztosít minden leszerelési tevékenység, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelése számára. Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották. A tagállamok által a 2011/70/Euratom irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott jelentések tárgyalják az e szakaszban foglalt releváns követelményeket. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A nem radioaktív kibocsátások a nagy tüzelőberendezések elérhető legjobb technikáival (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű atomerőművek esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. A levegőbe, a víztestekbe és a talajba való radioaktív kibocsátások összhangban vannak az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel – ha alkalmazandó – vagy a 2013/51/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban lévő nemzeti küszöbértékekkel. A kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékot a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban biztonságosan és felelős módon kezelik. A projekt céljára megfelelő befogadóképességű átmeneti tároló áll rendelkezésre, továbbá olyan, a végleges elhelyezésre vonatkozó nemzeti tervek vannak érvényben, amelyek a lehető legkisebb szinten tartják az átmeneti tárolás időtartamát, összhangban a 2011/70/Euratom irányelvvel, amely a radioaktív hulladék átmeneti tárolását – ideértve a hosszú távú tárolást is – átmeneti megoldásnak, nem pedig a végleges elhelyezés alternatívájának tekinti. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották. A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében található, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területekre (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszínek hálózatát és a kiemelt biodiverzitású területeket, valamint az egyéb védett területeket is) valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló helyszínek/műveletek kapcsán adott esetben megfelelő értékelésre került sor, és annak következtetései alapján elvégezték a szükséges mérséklő intézkedéseket. A helyszínek/műveletek egyetlen, a védett területeken lévő élőhely vagy ott előforduló faj védettségi helyzetét sem rontják. |
4.28. Villamos energia előállítása atomenergia segítségével meglévő létesítményekben
A tevékenység leírása
Atomenergia segítségével villamos energiát vagy hőt előállító meglévő nukleáris létesítménynek (a továbbiakban: atomerőmű) a biztonságos üzemidő meghosszabbítására irányuló olyan módosítása, amelyet a tagállami illetékes hatóságok az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban 2040-ig engedélyeztek.
A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.11. és az F42.22. kód alá tartozik.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Általános kritériumok az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulással és a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben |
1. A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó projektet (a továbbiakban: projekt) olyan tagállamban valósítják meg, amely a következő követelmények mindegyikét teljesíti:
a) maradéktalanul átültette nemzeti jogába a 2009/71/Euratom tanácsi irányelvet és a 2011/70/Euratom tanácsi irányelvet;
b) megfelel az Euratom-Szerződésben és az annak alapján elfogadott jogi aktusokban, köztük különösen a 2009/71/Euratom irányelvben, a 2011/70/Euratom irányelvben és a 2013/59/Euratom irányelvben, valamint az EUMSZ 192. cikke alapján a környezetvédelem területén elfogadott alkalmazandó uniós jogi aktusokban, köztük különösen a 2011/92/EU irányelvben és a 2000/60/EK irányelvben foglaltaknak;
c) a projekt engedélyezésének időpontjától fogva rendelkezik vagy egymástól független, vagy egymással kombinált radioaktívhulladék-kezelési alappal és nukleáris leszerelési alappal;
d) igazolta, hogy a 2006/851/Euratom ajánlással összhangban az atomerőmű becsült hasznos élettartamának lejártakor rendelkezni fog a radioaktívhulladék-kezelés és a leszerelés becsült költségének megfelelő forrásokkal;
e) rendelkezik működő létesítményekkel minden nagyon kis, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére, és ezeket a létesítményeket az Euratom-Szerződés 41. cikke vagy a 2587/1999/Euratom tanácsi rendelet 1. cikkének (4) bekezdése alapján bejelentette a Bizottságnak, továbbá belefoglalta a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv szerinti aktualizált nemzeti programba;
f) a 2025 után engedélyezett projektek esetében rendelkezik részletes lépéseket tartalmazó, a következő tartalmi elemek mindegyikére kiterjedő dokumentált tervvel arról, hogy 2050-re rendelkezni fog egy, a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló, üzemelő létesítménnyel:
i. koncepciók vagy tervek és műszaki megoldások a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére a képződéstől a végleges elhelyezésig tartó teljes időtartam vonatkozásában;
ii. koncepciók vagy tervek a végleges elhelyezésre szolgáló létesítménynek a lezárást követő teljes élettartamára vonatkozóan, ideértve azt az időszakot, amelynek során fenntartják az ellenőrzéseket, valamint a létesítményre vonatkozó ismeretek hosszabb távú megőrzése érdekében alkalmazott eszközöket is;
iii. a terv végrehajtásával kapcsolatos felelősségi körök és a végrehajtás nyomon követésének fő teljesítménymutatói;
iv. költségértékelések és pénzügyi tervek.
Az f) pont alkalmazásában a tagállamok felhasználhatják a 2011/70/Euratom irányelv 11. és 12. cikkében előírt nemzeti program részeként összeállított terveket.
2. A korszerűsített létesítmény alkalmazza a gyakorlati szempontból észszerűen kivitelezhető biztonsági továbbfejlesztéseket, és 2025-től balesetálló üzemanyagot használ. A technológiát a nemzeti biztonsági szabályozó hatóság tanúsította és jóváhagyta.
3. A projektet az Euratom-Szerződés 41. cikkével vagy a 2587/1999/Euratom tanácsi rendelet 1. cikkének (4) bekezdésével összhangban bejelentették a Bizottságnak, továbbá amennyiben alkalmazandó az említett rendelkezések valamelyike, a Bizottság az Euratom-Szerződés 43. cikkével összhangban véleményt nyilvánított, és a véleményben felvetett valamennyi, az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése és 17. cikke, valamint az e szakaszban megállapított technikai vizsgálati kritériumok alkalmazása szempontjából releváns kérdés kielégítően tisztázódott.
4. Az érintett tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy ötévente beszámol a Bizottságnak minden projekt tekintetében:
a) az 1. c) ponttal összhangban összegyűjtött források megfelelőségéről;
b) az 1. f) pont szerinti terv végrehajtásának tényleges helyzetéről.
E jelentések alapján a Bizottság értékeli az 1. c) pontban említett radioaktívhulladék-kezelési alapban és nukleáris leszerelési alapban összegyűjtött források megfelelőségét és az 1. f) pont szerinti dokumentált terv végrehajtásának helyzetét, és véleményt bocsáthat ki az érintett tagállam számára.
5. A tevékenység megfelel az 1. a) és az 1. b) pontban említett jogi aktusokat átültető nemzeti jogszabályoknak, különös tekintettel az Unió területén üzemelő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük a földrengésekkel szembeni ellenálló képessége tekintetében - különösen stressztesztek segítségével - végrehajtott értékelésekre vonatkozó szabályokra. Ennek megfelelően a tevékenységre olyan tagállam területén kerül sor, amelyben az atomerőmű üzemeltetője:
a) benyújtotta a nukleáris biztonság igazolását, amelynek terjedelme és részletessége arányban áll a nukleáris létesítmény és telephelye szempontjából releváns veszély lehetséges mértékével és jellegével (a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontja);
b) olyan, mélységben tagolt védelmi intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják egyebek mellett a szélsőséges külső természeti veszélyek és az ember okozta nem szándékolt veszélyek hatásainak minimalizálását (a 2009/71/Euratom irányelv 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontja);
c) az atomerőmű építésének és üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt elvégezte a helyszín és a létesítmény megfelelő értékelését (a 2009/71/Euratom irányelv 8c. cikkének a) pontja).
6. A tevékenység - a NAÜ és a WENRA által kiadott legfrissebb, az új és a meglévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni rezilienciáját növelni hivatott nemzetközi iránymutatásokkal alátámasztott módon - teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket.
7. Az 1. e) és az 1. f) pontban említett radioaktív hulladék végleges elhelyezése a hulladék képződésének helye szerinti tagállamban történik, kivéve abban az esetben, ha az érintett tagállam és a céltagállam a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban megállapodást kötött egymással. Ez utóbbi esetben a céltagállam a 2011/70/Euratom irányelv követelményeivel összhangban rendelkezik a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozó programokkal, továbbá üzemeltet megfelelő, a végleges elhelyezésre szolgáló létesítményt.
| További kritériumok az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulással összefüggésben | |
| A tevékenység atomenergia segítségével állít elő villamos energiát. A villamos energia atomenergia segítségével történő előállításából származó életciklus-alapú üvegházhatásúgáz-kibocsátás (a továbbiakban: ÜHG-kibocsátás) kisebb a 100 g CO2e/kWh küszöbértéknél. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 szerint történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik személy ellenőrzi. | |
| További kritériumok a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. A tevékenység teljesíti a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontjában, 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 8c. cikkének a) pontjában foglalt követelményeket. A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott, a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel kapcsolatos nemzetközi iránymutatásokkal összhangban – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatokat az érintett érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban azonosítják és kezelik. A hulladékhő-kibocsátás miatti hőmérsékleti anomáliák korlátozása érdekében a szárazföld belsejében lévő, folyóból vagy tóból vett vízzel egyszeri vizes hűtést alkalmazó atomerőművek üzemeltetői ellenőrzés alatt tartják: a) a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint b) a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget. A hőmérsékletek ellenőrzés alatt tartása az adott műveletekre vonatkozó egyedi engedélyezési feltételeknek megfelelően – ha alkalmazandó – vagy az uniós joggal összhangban lévő küszöbértékek szerint valósul meg. A tevékenység megfelel a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) szabványainak. A nukleáris tevékenységet az ivóvízkinyerésre használt víztestekre vonatkozóan a 2000/60/EK irányelv követelményeinek, valamint a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló 2013/51/Euratom irányelv követelményeinek teljesítésével végzik. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Mind a nem radioaktív, mind a radioaktív hulladék tekintetében hulladékgazdálkodási, illetve -kezelési terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja ezeknek a hulladékoknak az életciklus végén történő maximális újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását, többek között a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Az üzemeltetés és a leszerelés során a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban és a 2013/59/Euratom irányelvben foglalt sugárvédelmi követelmények teljesítése mellett a lehető legkisebb szinten tartják a radioaktív hulladék, és a lehető legnagyobb szinten a szabályozói ellenőrzés alól kivont anyagok mennyiségét. Olyan finanszírozási terv van érvényben, amely a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2006/851/Euratom ajánlással összhangban elegendő forrást biztosít minden leszerelési tevékenység, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelése számára. Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották. A tagállamok által a 2011/70/Euratom irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott jelentések tárgyalják az e szakaszban foglalt releváns követelményeket. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A nem radioaktív kibocsátások a nagy tüzelőberendezések elérhető legjobb technikáival (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű atomerőművek esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. A levegőbe, a víztestekbe és a talajba való radioaktív kibocsátások összhangban vannak az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel – ha alkalmazandó – vagy a 2013/51/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban lévő nemzeti küszöbértékekkel. A kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékot a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban biztonságosan és felelős módon kezelik. A projekt céljára megfelelő befogadóképességű átmeneti tároló áll rendelkezésre, továbbá olyan, a végleges elhelyezésre vonatkozó nemzeti tervek vannak érvényben, amelyek a lehető legkisebb szinten tartják az átmeneti tárolás időtartamát, összhangban a 2011/70/Euratom irányelvvel, amely a radioaktív hulladék átmeneti tárolását – ideértve a hosszú távú tárolást is – átmeneti megoldásnak, nem pedig a végleges elhelyezés alternatívájának tekinti. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották. A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében található, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területekre (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszínek hálózatát és a kiemelt biodiverzitású területeket, valamint az egyéb védett területeket is) valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló helyszínek/műveletek kapcsán adott esetben megfelelő értékelésre került sor, és annak következtetései alapján elvégezték a szükséges mérséklő intézkedéseket. A helyszínek/műveletek egyetlen, a védett területeken lévő élőhely vagy ott előforduló faj védettségi helyzetét sem rontják. |
4.29. Villamos energia előállítása fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból
A tevékenység leírása
Olyan villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagok hasznosításával állítanak elő villamos energiát. A tevékenység nem foglalja magában az e melléklet 4.7. szakasza szerinti, kizárólag nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagok, sem pedig az e melléklet 4.8. szakasza szerinti, kizárólag biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók hasznosításával folytatott villamosenergia-előállítást.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban több NACE-kód, köztük különösen a D35.11. és az F42.22. kód lehet hozzárendelhető.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének: a) A villamos energia fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból történő előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb, mint 100 g CO2e/kWh. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása projektspecifikus adatok alapján történik, ha vannak ilyenek, a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 segítségével. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik személy ellenőrzi. Amennyiben a létesítményekhez bármilyen jellegű kibocsátáscsökkentés (beleértve a szén-dioxid-leválasztást és a megújuló vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gázok használatát is) társul, az megfelel az e melléklet vonatkozó szakaszában meghatározott kritériumoknak. Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a villamos energia előállítása során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt. b) Azok a létesítmények, amelyek esetében az építési engedélyt 2030. december 31-ig adták ki, megfelelnek a következő kritériumok mindegyikének: i. a tevékenységből származó közvetlen ÜHG-kibocsátás a leadott energia egységére vetítve kisebb, mint 270 g CO2e/kWh, vagy a tevékenységből származó éves közvetlen ÜHG-kibocsátás a létesítmény teljesítményének egységére vetítve 20 éven át átlagosan kisebb, mint 550 kg CO2e/kW; ii. az azonos energiatermelő kapacitás leginkább költséghatékony műszakilag megvalósítható alternatívája figyelembevételével végzett összehasonlító értékelés tanúsága szerint a helyettesítendő villamosenergia-termelés nem folytatható megújuló energiaforrásokból; az összehasonlító értékelés eredményeit közzéteszik, és arról konzultálnak az érdekelt felekkel; iii. a tevékenység meglévő, fosszilis szilárd vagy folyékony tüzelőanyagokon alapuló, nagy kibocsátású villamosenergia-termelő tevékenységet helyettesít; iv. az újonnan üzembe állított termelőkapacitás legfeljebb 15 %-kal nagyobb a helyettesített termelőkapacitásnál; v. tervezésénél és építésénél fogva a létesítmény megújuló és/vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gáznemű tüzelőanyagok hasznosítására szolgál, a megújuló és/vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gáznemű tüzelőanyagokra való áttérés 2035. december 31-ig megtörténik, és erre vonatkozóan a vállalkozás vezető testülete kötelezettséget vállal és ellenőrizhető tervet hagy jóvá; vi. a helyettesítés az újonnan üzembe állított termelőkapacitás teljes élettartama folyamán legalább 55 % ÜHG-kibocsátás-csökkentést eredményez; vii. ha a tevékenységet szénalapú energiatermelést folytató tagállam területén végzik, a kérdéses tagállam kötelezettséget vállalt a szénalapú energiatermelés megszüntetésére, és erről az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 3. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és klímatervében vagy más dokumentumban beszámolt. Az 1. b) pontban foglalt kritériumok teljesülését független harmadik személy ellenőrzi. A független harmadik személy rendelkezik az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal és szakértelemmel. A független harmadik személy nincs összeférhetetlenségi helyzetben a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vesz részt a tevékenység előkészítésében vagy végrehajtásában. A független harmadik személy a technikai vizsgálati kritériumok teljesülését kellő alapossággal ellenőrzi. Ennek érdekében a független harmadik személy minden évben közzétesz és megküld a Bizottságnak egy jelentést, amely: a) tanúsítja az 1. b) pont i. alpontjában említett közvetlen ÜHG-kibocsátás nagyságát; b) ha alkalmazandó, értékeli, hogy a tevékenységből származó éves közvetlen ÜHG-kibocsátás pályája hitelesen biztosítja-e az 1. b) pont i. alpontjában foglalt 20 éves átlagos küszöbérték teljesülését; c) értékeli, hogy a tevékenység pályája hitelesen biztosítja-e az 1. b) pont v. alpontjában foglalt követelmény teljesülését. Az 1. b) pontban foglalt követelmények értékelésekor a független harmadik személy figyelembe veszi különösen a pálya minden egyes évére tervezett éves közvetlen ÜHG-kibocsátást, a tényleges éves közvetlen ÜHG-kibocsátásokat, a tervezett és a tényleges üzemórák számát, valamint a megújuló vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gázok tervezett és tényleges hasznosítását. A Bizottság a hozzá beérkező jelentések alapján véleményt bocsáthat ki az érintett üzemeltetőknek. A Bizottság a szóban forgó jelentéseket figyelembe veszi az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikkének (5) bekezdése szerinti felülvizsgálatban. 2. A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének: a) építéskor a fizikai kibocsátások, például a metánszivárgásból származó kibocsátások nyomon követése érdekében mérőberendezéseket kell beépíteni, vagy szivárgásészlelő és -javító programot kell bevezetni; b) üzemeltetéskor a kibocsátások fizikai mérését jelentik, és kiküszöbölik a szivárgást. 3. Ha a tevékenység keretében a fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokat biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal keverik, a bio-energiahordozók előállításához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, az erdei biomassza pedig megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.). | |
4.30. Hő- vagy hűtési energia és villamos energia nagy hatásfokú kapcsolt termelése fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból
A tevékenység leírása
Fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokat hasznosító kapcsolt hő- vagy hűtésienergia- és villamosenergia-termelő létesítmények építése, átalakítása és üzemeltetése. A tevékenység nem foglalja magában az e melléklet 4.19. szakasza szerinti, kizárólag nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagok, sem pedig az e melléklet 4.20. szakasza szerinti, kizárólag biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók hasznosításával folytatott nagy hatásfokú kapcsolt hő- vagy hűtésienergia- és villamosenergia-termelést.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.11. és a D35.30. NACE-kód lehet hozzárendelhető.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének: a) A hő- vagy hűtési energia és a villamos energia gáznemű tüzelőanyagokból folytatott kapcsolt előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás a kapcsolt energiatermelésből kivett 1 kWh teljesítményre vetítve kisebb 100 g CO2e-nél. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása projektspecifikus adatok alapján történik, ha vannak ilyenek, a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 segítségével. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik személy ellenőrzi. Amennyiben a létesítményekhez bármilyen jellegű kibocsátáscsökkentés (beleértve a szén-dioxid-leválasztást és a megújuló vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gázok használatát is) társul, az megfelel az e melléklet vonatkozó szakaszaiban meghatározott kritériumoknak. Amennyiben a villamos energia előállítása során kibocsátott CO2-t leválasztják, a CO2 teljesíti az e szakasz 1. pontjában meghatározott kibocsátási határértéket, és azt az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában a CO2 szállítása, illetve tárolása tekintetében meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt. b) Azok a létesítmények, amelyek esetében az építési engedélyt 2030. december 31-ig adták ki, megfelelnek a következő kritériumok mindegyikének: i. a tevékenység a hőenergia és a villamos energia egymástól független előállításához képest legalább 10 % primerenergia-megtakarítást tesz lehetővé; a primerenergia-megtakarítás számítása a 2012/27/EU irányelvben található összefüggés segítségével történik; ii. a tevékenységből származó közvetlen ÜHG-kibocsátás a leadott energia egységére vetítve kisebb, mint 270 g CO2e/kWh; iii. az azonos energiatermelő kapacitás leginkább költséghatékony műszakilag megvalósítható alternatívája figyelembevételével végzett összehasonlító értékelés tanúsága szerint a helyettesítendő villamosenergia- és/vagy hő- vagy hűtésienergia-termelés nem folytatható megújuló energiaforrásokból; az összehasonlító értékelés eredményeit közzéteszik, és arról konzultálnak az érdekelt felekkel; iv. a tevékenység meglévő, fosszilis szilárd vagy folyékony tüzelőanyagokon alapuló, nagy kibocsátású kapcsolt hő- vagy hűtésienergia- és villamosenergia-termelő tevékenységet, független hő- vagy hűtésienergia-termelő tevékenységet vagy független villamosenergia-termelő tevékenységet helyettesít; v. az újonnan üzembe állított termelőkapacitás nem nagyobb a helyettesített termelőkapacitásnál; vi. tervezésénél és építésénél fogva a létesítmény megújuló és/vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gáznemű tüzelőanyagok hasznosítására szolgál, a megújuló és/vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gáznemű tüzelőanyagokra való áttérés 2035. december 31-ig megtörténik, és erre vonatkozóan a vállalkozás vezető testülete kötelezettséget vállal és ellenőrizhető tervet hagy jóvá; vii. a helyettesítés a leadott energia egységére vetítve legalább 55 % ÜHG-kibocsátás-csökkentést eredményez; viii. a létesítmény átalakítása nem eredményezi a létesítmény termelőkapacitásának növekedését; ix. ha a tevékenységet szénalapú energiatermelést folytató tagállam területén végzik, a kérdéses tagállam kötelezettséget vállalt a szénalapú energiatermelés megszüntetésére, és erről az (EU) 2018/1999 rendelet 3. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és klímatervében vagy más dokumentumban beszámolt. Az 1. b) pontban foglalt kritériumok teljesülését független harmadik személy ellenőrzi. A független harmadik személy rendelkezik az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal és szakértelemmel. A független harmadik személy nincs összeférhetetlenségi helyzetben a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vesz részt a tevékenység előkészítésében vagy végrehajtásában. A független harmadik személy a technikai vizsgálati kritériumok teljesülését kellő alapossággal ellenőrzi. Ennek érdekében a független harmadik személy minden évben közzétesz és megküld a Bizottságnak egy jelentést, amely: a) tanúsítja az 1. b) pont ii. alpontjában említett közvetlen ÜHG-kibocsátás nagyságát; b) értékeli, hogy a tevékenység pályája hitelesen biztosítja-e az 1. b) pont vi. alpontjában foglalt követelmény teljesülését. A Bizottság a hozzá beérkező jelentések alapján véleményt bocsáthat ki az érintett üzemeltetőknek. A Bizottság a szóban forgó jelentéseket figyelembe veszi az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikkének (5) bekezdése szerinti felülvizsgálatban. 2. A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének: a) építéskor a fizikai kibocsátások, például a metánszivárgásból származó kibocsátások nyomon követése érdekében mérőberendezéseket kell beépíteni, vagy szivárgásészlelő és -javító programot kell bevezetni; b) üzemeltetéskor a kibocsátások fizikai mérését jelentik, és kiküszöbölik az esetleges szivárgásokat. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
4.31. Hő- vagy hűtési energia előállítása fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból hatékony távfűtő és távhűtő rendszerben
A tevékenység leírása
A 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében hatékony távfűtéshez/távhűtéshez kapcsolt, a hő-, illetve hűtési energiát fosszilis gáznemű tüzelőanyagokból előállító hőtermelő létesítmények építése, átalakítása és üzemeltetése. A tevékenység nem foglalja magában az e melléklet 4.23. szakasza szerinti, kizárólag nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagok, sem pedig az e melléklet 4.24. szakasza szerinti, kizárólag biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók hasznosításával hatékony távfűtésben folytatott hő- vagy hűtésienergia-termelést.
A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.30. kód alá tartozik.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének: a) A hő- vagy hűtési energia gáznemű tüzelőanyagokból történő előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb, mint 100 g CO2e/kWh. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 szerint történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik személy ellenőrzi. Amennyiben a létesítményekhez bármilyen jellegű kibocsátáscsökkentés (beleértve a szén-dioxid-leválasztást és a megújuló vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gázok használatát is) társul, az megfelel az e melléklet vonatkozó szakaszaiban meghatározott kritériumoknak. Amennyiben a villamos energia előállítása során kibocsátott CO2-t leválasztják, a CO2 teljesíti az e szakasz 1. pontjában meghatározott kibocsátási határértéket, és azt az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában a CO2 szállítása, illetve tárolása tekintetében meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt. b) Azok a létesítmények, amelyek esetében az építési engedélyt 2030. december 31-ig adták ki, megfelelnek a következő kritériumok mindegyikének: i. a tevékenység keretében előállított termikus energiát a 2012/27/EU irányelv értelmében hatékony távfűtő/távhűtő rendszerben használják fel; ii. a tevékenységből származó közvetlen ÜHG-kibocsátás a leadott energia egységére vetítve kisebb, mint 270 g CO2e/kWh; iii. az azonos energiatermelő kapacitás leginkább költséghatékony műszakilag megvalósítható alternatívája figyelembevételével végzett összehasonlító értékelés tanúsága szerint a helyettesítendő hő- vagy hűtésienergia-termelés nem folytatható megújuló energiaforrásokból; az összehasonlító értékelés eredményeit közzéteszik, és arról konzultálnak az érdekelt felekkel; iv. a tevékenység meglévő, fosszilis szilárd vagy folyékony tüzelőanyagon alapuló, nagy kibocsátású hő- vagy hűtésienergia-termelő tevékenységet helyettesít; v. az újonnan üzembe állított termelőkapacitás nem nagyobb a helyettesített termelőkapacitásnál; vi. tervezésénél és építésénél fogva a létesítmény megújuló és/vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gáznemű tüzelőanyagok hasznosítására szolgál, a megújuló és/vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gáznemű tüzelőanyagokra való áttérés 2035. december 31-ig megtörténik, és erre vonatkozóan a vállalkozás vezető testülete kötelezettséget vállal és ellenőrizhető tervet hagy jóvá; vii. a helyettesítés a leadott energia egységére vetítve legalább 55 % ÜHG-kibocsátás-csökkentést eredményez; viii. a létesítmény átalakítása nem eredményezi a létesítmény termelőkapacitásának növekedését; ix. ha a tevékenységet szénalapú energiatermelést folytató tagállam területén végzik, a kérdéses tagállam kötelezettséget vállalt a szénalapú energiatermelés megszüntetésére, és erről az (EU) 2018/1999 rendelet 3. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és klímatervében vagy más dokumentumban beszámolt. Az 1. b) pontban foglalt kritériumok teljesülését független harmadik személy ellenőrzi. A független harmadik személy rendelkezik az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal és szakértelemmel. A független harmadik személy nincs összeférhetetlenségi helyzetben a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vesz részt a tevékenység előkészítésében vagy végrehajtásában. A független harmadik személy a technikai vizsgálati kritériumok teljesülését kellő alapossággal ellenőrzi. Ennek érdekében a független harmadik személy minden évben közzétesz és megküld a Bizottságnak egy jelentést, amely: a) tanúsítja az 1. b) pont ii. alpontjában említett közvetlen ÜHG-kibocsátás nagyságát; b) értékeli, hogy a tevékenység pályája hitelesen biztosítja-e az 1. b) pont vi. alpontjában foglalt követelmény teljesülését. A Bizottság a hozzá beérkező jelentések alapján véleményt bocsáthat ki az érintett üzemeltetőknek. A Bizottság a szóban forgó jelentéseket figyelembe veszi az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikkének (5) bekezdése szerinti felülvizsgálatban. 2. A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének: a) építéskor a fizikai kibocsátások, például a metánszivárgásból származó kibocsátások nyomon követése érdekében mérőberendezéseket kell beépíteni, vagy szivárgásészlelő és -javító programot kell bevezetni; b) üzemeltetéskor a kibocsátások fizikai mérését jelentik, és kiküszöbölik az esetleges szivárgásokat. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
5. VÍZELLÁTÁS SZENNYVÍZ GYŰJTÉSE, TISZTÍTÁSA, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYEZŐDÉSMENTESÍTÉS
5.1. Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek építése, bővítése és üzemeltetése
A tevékenység leírása
Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek építése, bővítése és üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E36.00 és F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A vízellátó rendszer megfelel az alábbi kritériumok egyikének: (a) a kivétel és kezelés nettó átlagos energiafogyasztása legfeljebb 0,5 kWh/egy köbméter kinyert víz. A nettó energiafogyasztás figyelembe veheti az energiafogyasztás csökkentésére irányuló intézkedéseket, például a forrásnál történő szabályozást (szennyezőanyag-terhelés) és adott esetben az energiatermelést (például víz-, nap- és szélenergia); (b) a szivárgási szintet vagy az infrastrukturális szivárgási index (ILI) (1) minősítési módszerével számítják ki, és a küszöbérték legfeljebb 1,5, vagy más megfelelő módszerrel számítják ki, és a küszöbértéket az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 4. cikkével összhangban állapítják meg. E számítást a vízellátási (elosztó) hálózat azon részein kell alkalmazni, ahol a munkát végzik, azaz a vízellátási zóna, a kerületileg mért terület(ek) (DMA) vagy a nyomásszabályozott terület(ek) (PMA) szintjén. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Infrastrukturális szivárgási index (ILI): az aktuális éves valós veszteség (CARL) és az elkerülhetetlen éves valós veszteség (UARL) hányadosa: Az aktuális éves valós veszteség az a vízmennyiség, amely ténylegesen elfolyik a vízelosztó hálózatból (azaz nem jut el a végső fogyasztókhoz). Az elkerülhetetlen éves valós veszteség azt veszi figyelembe, hogy mindig lesz némi szivárgás a vízelosztó hálózatban. Az elkerülhetetlen éves valós veszteséget olyan tényezők alapján számítják ki, mint a hálózat hossza, a szolgáltatásra való csatlakozások száma és a hálózat üzemi nyomása. (2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (átdolgozás) (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.). | |
5.2. Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek felújítása
A tevékenység leírása
Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek felújítása, beleértve a háztartási és ipari szükségletek kielégítésére szolgáló vízgyűjtő, -tisztító és -elosztó infrastruktúrák felújítását. Ez nem jár az összegyűjtött, kezelt vagy szállított áramlás térfogatának lényeges változásával.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E36.00 és F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A vízellátó rendszer felújítása az energiahatékonyság javulásához vezet a következő módok valamelyikén: (a) a rendszer nettó átlagos energiafogyasztásának, a víz kivételét és tisztítását egyaránt beleértve, a rendszer alapfogyasztásához képest legalább 20 %-kal történő csökkentésével, a kinyert víz egy köbméterére vetítve, kWh/m3 mértékegységben számítva; (b) azzal, hogy legalább 20 %-kal szűkíti a különbséget vagy az infrastrukturális szivárgási index (ILI) minősítési módszerével kiszámított, három évre átlagolt aktuális szivárgási szint és 1,5 ILI (1) között, vagy a valamilyen egyéb megfelelő módszerrel kiszámított, három évre átlagolt aktuális szivárgási szint és az (EU) 2020/2184 irányelv 4. cikkével összhangban megállapított küszöbérték között. A három évre átlagolt aktuális szivárgási szintet a vízellátási (elosztó) hálózat azon részein kell kiszámítani, ahol a munkát végzik, azaz a felújított vízellátási (elosztó) hálózaton a kerületileg mért terület(ek) (DMA) vagy a nyomásszabályozott terület(ek) (PMA) szintjén. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Infrastrukturális szivárgási index (ILI): az aktuális éves valós veszteség (CARL) és az elkerülhetetlen éves valós veszteség (UARL) hányadosa: Az aktuális éves valós veszteség az a vízmennyiség, amely ténylegesen elfolyik a vízelosztó hálózatból (azaz nem jut el a végső fogyasztókhoz). Az elkerülhetetlen éves valós veszteség azt veszi figyelembe, hogy mindig lesz némi szivárgás a vízelosztó hálózatban. Az elkerülhetetlen éves valós veszteséget olyan tényezők alapján számítják ki, mint a hálózat hossza, a szolgáltatásra való csatlakozások száma és a hálózat üzemi nyomása. | |
5.3. Szennyvízgyűjtő és -tisztító építése, bővítése és üzemeltetése
A tevékenység leírása
Központi szennyvízrendszerek építése, bővítése és üzemeltetése, a szennyvíz gyűjtését (csatornahálózat) és tisztítását is beleértve.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E37.00 és F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A szennyvíztisztító telep nettó energiafogyasztása legfeljebb: (a) évente 35 kWh/lakosegyenérték (LE) a 10 000 LE alatti kapacitású telepek esetén; (b) évente 25 kWh/lakosegyenérték (LE) a 10 000 és 100 000 LE közötti kapacitású telepek esetén; (c) évente 20 kWh/lakosegyenérték (LE) a 100 000 LE feletti kapacitású telepek esetén. A szennyvíztisztító telep üzemeltetésének nettó energiafogyasztása figyelembe veheti a forrásnál történő szabályozáshoz (a csapadékvíz vagy a szennyezőanyag-terhelés csökkentése) és adott esetben a rendszeren belüli energiatermeléshez (például víz-, nap-, hő- és szélenergia) kapcsolódó energiafogyasztást csökkentő intézkedéseket. 2. Az ÜHG-intenzívebb kezelési rendszereket (például szeptikus tartályok, anaerob tavak) felváltó szennyvíztisztító telep vagy gyűjtőrendszerrel rendelkező szennyvíztisztító telep építéséhez és bővítéséhez el kell végezni a közvetlen ÜHG-kibocsátás értékelését (1). Az eredményeket kérésre közlik a befektetőkkel és az ügyfelekkel. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Amennyiben a tisztítás eredményeként a szennyvíz a mezőgazdasági öntözésben történő újrafelhasználásra alkalmassá válik, meg kell határozni és végre kell hajtani a káros környezeti hatások elkerüléséhez szükséges kockázatkezelési intézkedéseket (2). |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A befogadó vizekbe történő kibocsátások megfelelnek a 91/271/EGK tanácsi irányelvben (3) megállapított követelményeknek, vagy a befogadó vizekbe kibocsátott szennyező anyagok legmagasabb megengedhető szintjét megállapító nemzeti rendelkezésekben előírtaknak. Megfelelő intézkedéseket hajtottak végre a szennyvízgyűjtő rendszerből származó túlzott csapadékidei túlfolyás elkerülése és mérséklése érdekében, amelyek magukban foglalhatják a természetalapú megoldásokat, a külön csapadékvízgyűjtő rendszereket, a tárolótartályokat és az előülepítést. A szennyvíziszapot a 86/278/EGK tanácsi irányelvvel (4) vagy az iszap talajra szórására, illetve az iszap talajra vagy talajba történő bármely egyéb kijuttatására vonatkozó nemzeti joggal összhangban használják fel. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Például a szennyvíztisztításra vonatkozóan a nemzeti ÜHG-jegyzékekre vonatkozó IPCC-iránymutatásban foglalt szabályok alkalmazásával (2021.6.4-i változat: https://www.ipcc-nggip.iges.or.jp/public/2019rf/pdf/5_Volume5/19R_V5_6_Ch06_Wastewater.pdf). (2) A víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 177., 2020.6.5., 32. o.) II. mellékletében meghatározottak szerint. (3) A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.). (4) A Tanács 86/278/EGK irányelve (1986. június 12.) a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről (HL L 181., 1986.7.4., 6. o.). | |
5.4. Szennyvízgyűjtő és -tisztító rendszer felújítása
A tevékenység leírása
Központi szennyvízrendszerek felújítása, a szennyvíz gyűjtését (csatornahálózat) és tisztítását is beleértve. Ez nem jár a szennyvízrendszerre jutó terhelés vagy az összegyűjtött vagy kezelt szennyvíztérfogat lényeges változásával.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az E37.00 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. Egy gyűjtőrendszer felújítása azzal javítja az energiahatékonyságot, hogy a rendszer három évre átlagolt alapfogyasztásához képest 20 %-kal csökkenti az átlagos energiafogyasztást, amit évente igazolnak. Az energiafogyasztás e csökkenése a projekt (azaz a gyűjtőrendszer felújítása) szintjén vagy a szennyvízelvezetési agglomeráció alsó részén (az alsó gyűjtőrendszert, a szennyvíztisztító telepet vagy a szennyvízkibocsátást beleértve) elszámolható. 2. Egy szennyvíztisztító telep felújítása azzal javítja az energiahatékonyságot, hogy a rendszer három évre átlagolt alapfogyasztásához képest legalább 20 %-kal csökkenti az átlagos energiafogyasztást, amit évente igazolnak. 3. Az 1. és 2. pont alkalmazásában a rendszer nettó energiafogyasztását az összegyűjtött vagy a kezelt szennyvíz vagy a kezelt szennyvíz éves kWh/lakosság-egyenértékében kell kiszámítani, figyelembe véve a forrásnál történő szabályozáshoz (a csapadékvíz vagy a szennyezőanyag-terhelés csökkentése) és adott esetben a rendszeren belüli energiatermeléshez (például víz-, nap-, hő- és szélenergia) kapcsolódó energiafogyasztást csökkentő intézkedéseket). 4. Az 1. és 2. pont alkalmazásában az üzemeltető igazolja, hogy nem történt olyan, a külső feltételekhez kapcsolódó lényeges változás, beleértve a kibocsátási engedély(ek) módosítását vagy az agglomeráció terhelésének változását is, amely a meghozott hatékonysági intézkedésektől függetlenül is az energiafogyasztás csökkenéséhez vezetne. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Amennyiben a tisztítás eredményeként a szennyvíz a mezőgazdasági öntözésben történő újrafelhasználásra alkalmassá válik, meg kell határozni és végre kell hajtani a káros környezeti hatások elkerüléséhez szükséges kockázatkezelési intézkedéseket (1). |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A befogadó vizekbe történő kibocsátások megfelelnek a 91/271/EGK irányelvben megállapított követelményeknek, vagy a befogadó vizekbe kibocsátott szennyező anyagok legmagasabb megengedhető szintjét megállapító nemzeti rendelkezésekben előírtaknak. Megfelelő intézkedéseket hajtottak végre a szennyvízgyűjtő rendszerből származó túlzott csapadékidei túlfolyás elkerülése és mérséklése érdekében, amelyek magukban foglalhatják a természetalapú megoldásokat, a külön csapadékvízgyűjtő rendszereket, a tárolótartályokat és az előülepítést. A szennyvíziszapot a 86/278/EGK irányelvvel vagy az iszap talajra szórására, illetve az iszap talajra vagy talajba történő bármely egyéb kijuttatására vonatkozó nemzeti joggal összhangban használják fel. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 177., 2020.6.5., 32. o.) II. mellékletében meghatározottak szerint. | |
5.5. Nem veszélyes hulladék forrásnál elkülönített frakciókban történő gyűjtése és szállítása
A tevékenység leírása
Nem veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése és szállítása egyszeres vagy vegyes frakciókban ( 28 ), az újrafelhasználásra vagy újrafeldolgozásra való előkészítés céljából.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az E38.11 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| Minden szelektíven gyűjtött és szállított, a forrásnál elkülönített nem veszélyes hulladék újrafelhasználásra vagy újrafeldolgozásra történő előkészítésre van szánva. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A szelektíven gyűjtött hulladékfrakciókat a hulladéktároló és -szállító létesítményekben nem keverik össze más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező anyagokkal. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
5.6. A szennyvíziszap anaerob lebontása
A tevékenység leírása
A szennyvíziszap anaerob lebontással történő kezelésére szolgáló létesítmények építése és üzemeltetése, valamint ennek eredményeként biogáz vagy vegyi anyagok előállítása és hasznosítása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E37.00 és F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A létesítményben a metánszivárgás minimalizálása érdekében nyomonkövetési és készenléti terv áll rendelkezésre. 2. Az előállított biogázt közvetlenül villamos energia vagy hőenergia termelésére használják, vagy a földgázhálózatba történő besajtolás céljából korszerűsített biometánná alakítják át, vagy gépjármű-üzemanyagként, illetve a vegyiparban nyersanyagként használják fel. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (1). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Amennyiben az így kapott fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként való felhasználásra szánják, annak nitrogéntartalmát (tűréshatár ± 25 %) közlik a vevővel vagy a fermentációs maradék eltávolításáért felelős szervezettel. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat. | |
5.7. A biohulladék anaerob lebontása
A tevékenység leírása
Külön létesítmények építése és üzemeltetése a szelektíven gyűjtött biohulladék ( 29 ) anaerob lebontással történő kezelésére, valamint ennek eredményeként biogáz és fermentációs maradék és/vagy vegyi anyagok előállítása és hasznosítása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E38.21 és F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A létesítményben a metánszivárgás minimalizálása érdekében nyomonkövetési és készenléti terv áll rendelkezésre. 2. Az előállított biogázt közvetlenül villamos energia vagy hőenergia termelésére használják, vagy a földgázhálózatba történő besajtolás céljából korszerűsített biometánná alakítják át, vagy gépjármű-üzemanyagként, illetve a vegyiparban nyersanyagként használják fel. 3. Az anaerob lebontásra használt biohulladékot a forrásnál kell elkülöníteni, és szelektíven kell gyűjteni. 4. A keletkezett fermentációs maradékot trágyaként vagy talajjavító anyagként használják akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után. 5. A külön biohulladék-kezelő üzemekben az alapanyagként felhasznált élelmiszer- és takarmánynövények (1) tömegének aránya éves átlagban legfeljebb a felhasznált alapanyag 10 %-á teszi ki. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (2). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az előállított fermentációs maradék megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. (fermentációs maradék), illetve 3. (komposzt) összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. A műtrágyaként vagy talajjavító anyagként felhasznált fermentációs maradék nitrogéntartalmát (tűréshatár ± 25 %) közlik a vevővel vagy a fermentációs maradék eltávolításáért felelős szervezettel. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 40. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint. (2) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat. | |
5.8. Biohulladék komposztálása
A tevékenység leírása
Külön létesítmények építése és üzemeltetése a szelektíven gyűjtött biohulladék ( 30 ) komposztálással (aerob lebontással) történő kezelésére, valamint ennek eredményeként komposzt előállítása és hasznosítása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E38.21 és F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A komposztált biohulladékot a forrásnál kell elkülöníteni, és szelektíven kell gyűjteni. 2. Az előállított komposztot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, és az megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének és 3. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A napi 75 tonnát meghaladó mennyiségű anyagot kezelő komposztálóüzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék aerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (1). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. A területen olyan rendszer működik, amely megakadályozza a csurgalékvíz felszín alatti vizekbe jutását. Az előállított komposzt megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének és 3. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat. | |
5.9. Nem veszélyes hulladék anyagában történő hasznosítása
A tevékenység leírása
A szelektíven gyűjtött nem veszélyes hulladékáramok mechanikus újrafeldolgozással járó válogatására és másodlagos nyersanyagokká történő feldolgozására szolgáló létesítmények építése és üzemeltetése, a feltöltési célok kivételével.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E38.32 és F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység a feldolgozott, szelektíven gyűjtött nem veszélyes hulladék tömegének legalább 50 %-át olyan másodlagos nyersanyagokká alakítja át, amelyek alkalmasak a termelési folyamatok során a primer anyagok helyettesítésére. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
5.10. A hulladéklerakó-gáz leválasztása és felhasználása
A tevékenység leírása
Hulladéklerakó-gáz ( 31 ) leválasztására és felhasználására szolgáló infrastruktúra telepítése és üzemeltetése véglegesen bezárt hulladéklerakókban vagy hulladéklerakó cellákban, a hulladéklerakók vagy hulladéklerakó cellák bezárása során vagy után külön e célra telepített új vagy kiegészítő műszaki létesítmények és berendezések használatával.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az E38.21 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A hulladéklerakó nem 2020. július 8. után kezdte meg működését. 2. A gázleválasztó rendszer újonnan telepítésére, bővítésére vagy utólagos átalakítására szolgáló hulladéklerakó vagy hulladéklerakó cella véglegesen bezárt, és nem fogad biológiailag lebomló hulladékot (1). 3. Az előállított hulladéklerakó-gázt biogázként (2) közvetlenül villamos energia vagy hőenergia termelésére használják, vagy a földgázhálózatba történő besajtolás céljából korszerűsített biometánná alakítják át, vagy gépjármű-üzemanyagként, illetve a vegyiparban nyersanyagként használják fel. 4. A hulladéklerakókból származó metánkibocsátás, valamint a hulladéklerakógáz-gyűjtő és -hasznosító létesítményekből származó szivárgások az 1999/31/EK tanácsi irányelv (3) III. mellékletében meghatározott ellenőrzési és nyomonkövetési eljárások hatálya alá tartoznak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Azon régi lerakók végleges bezárása és szennyeződésmentesítése, valamint utógondozása, amelyekben a hulladéklerakógáz-leválasztó rendszert felszerelik, az alábbi szabályok szerint történik: (a) az 1999/31/EK irányelv I. mellékletében meghatározott általános követelmények; (b) az említett irányelv III. mellékletében meghatározott ellenőrzési és megfigyelési eljárások. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Az 1999/31/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint. (2) A biogáz fogalommeghatározása az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 28. pontjában olvasható. (3) A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.). | |
5.11. CO2 szállítása
A tevékenység leírása
A leválasztott CO2 szállítása valamennyi módon.
CO2-vezetékek építése és üzemeltetése, valamint gázhálózatok utólagos átalakítása, ahol a fő cél a leválasztott CO2 integrálása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42.21 és H49.50 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A leválasztó létesítményből a besajtolási pontra szállított CO2 nem járulhat hozzá a szállított CO2 tömegének 0,5 %-át meghaladó CO2-szivárgáshoz. 2. A CO2-t olyan állandó CO2-tárolóhelyre szállítják, amely megfelel az e melléklet 5.12. szakaszában a CO2 földfelszín alatti geológiai tárolására vonatkozóan meghatározott kritériumoknak; vagy olyan egyéb szállítási módokhoz viszik, amelyek az e kritériumoknak megfelelő állandó CO2-tárolóhelyre vezetnek. 3. Megfelelő szivárgásészlelő rendszereket kell alkalmazni, az ebből származó jelentést független harmadik fél ellenőrzi. 4. A tevékenység magában foglalhatja a meglévő hálózat rugalmasságát növelő és irányítását javító eszközök telepítését is. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
5.12. A CO2 földfelszín alatti állandó geológiai tárolása
A tevékenység leírása
A leválasztott CO2 állandó tárolása megfelelő föld alatti földtani közegekben.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az E39.00 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A potenciális tárolókomplexum és a környező terület, illetve a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 3. cikkének 8. pontja szerinti földtani kutatás jellemzése és értékelése annak megállapítását szolgálja, hogy a geológiai formáció alkalmas-e CO2-tárolóhelyként történő felhasználásra. 2. Földfelszín alatti geológiai CO2-tárolóhelyek üzemeltetése esetében, beleértve a bezárásra és a bezárást követő időszakra vonatkozó kötelezettségeket is: (a) megfelelő szivárgásészlelő rendszereket kell kiépíteni ki a működés közbeni kibocsátás megakadályozására; (b) a besajtolóberendezésekre, a tárolókomplexumra és adott esetben az ezeket körülvevő környezetre vonatkozó nyomonkövetési tervet kell bevezetni, amelyet az illetékes nemzeti hatóság rendszeresen ellenőriz. 3. Az Unión belüli tárolóhelyek földtani kutatása és üzemeltetése tekintetében a tevékenység megfelel a 2009/31/EK irányelvnek. A harmadik országbeli tárolóhelyek földtani kutatása és üzemeltetése tekintetében a tevékenység megfelel a CO2 geológiai tárolására vonatkozó ISO 27914:2017 szabványnak (2). | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel a 2009/31/EK irányelvnek. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 114. o.). (2) ISO 27914:2017, Szén-dioxid-leválasztás, szállítás és geológiai tárolás – Geológiai tárolás (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/64148.html). | |
6. SZÁLLÍTÁS
6.1. Helyközi vasúti személyszállítás
A tevékenység leírása
Személyszállítás vásárlása, finanszírozása, bérlése, lízingelése és üzemeltetése vasúti járművek igénybevételével fővonali hálózatokon, kiterjedt földrajzi területen, helyközi vasúton történő személyszállítás, valamint hálókocsik vagy étkezőkocsik üzemeltetése a vasúttársaságok integrált működése keretében.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H49.10 és N77.39 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem teljesíti az e szakasz a) pontjában foglalt lényeges hozzájárulási kritériumot, e tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a) a vonatok és a személyszállító kocsik közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; (b) a vonatok és személyszállító kocsik közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró, ha a szükséges infrastruktúrával ellátott pályán üzemelnek, és hagyományos motort használnak, ha nem áll rendelkezésre ilyen infrastruktúra (bimodális). | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére, különösen a karbantartás során. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A vasúti mozdonyok meghajtására szolgáló motorok és a vasúti motorkocsik meghajtására szolgáló motorok megfelelnek az (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) Az Európai Parlament és a Tanács 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1628 rendelete a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról és a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 252, 2016.9.16., 53 o.). | |
6.2. Vasúti áruszállítás
A tevékenység leírása
Áruszállítás vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és üzemeltetése fővonali vasúti hálózatokon, valamint rövid vonalú vasúti árufuvarozó pályákon.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H49.20 és N77.39 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem teljesíti az e szakasz a) pontjában foglalt lényeges hozzájárulási kritériumot, e tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység teljesíti a következő követelmények legalább egyikét: (a) a vonatok és a vasúti teherkocsik közvetlen kipufogógáz-CO2-kibocsátása zéró; (b) a vonatok és a vasúti teherkocsik közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró, ha a szükséges infrastruktúrával felszerelt vágányon üzemeltetik őket, és hagyományos motort használnak, amennyiben nem áll rendelkezésre ilyen infrastruktúra (kétüzemű). 2. A vonatok és a vasúti teherkocsik nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére, különösen a karbantartás során. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A vasúti mozdonyok meghajtására szolgáló motorok és a vasúti motorkocsik meghajtására szolgáló motorok megfelelnek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
6.3. Városi és elővárosi közlekedés, közúti személyszállítás
A tevékenység leírása
Városi és elővárosi személyszállító járművek és közúti személyszállítás vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és üzemeltetése.
Gépjárművek esetében az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti M2 vagy M3 kategóriájú járművek személyszállítás céljából történő üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek különböző szárazföldi közlekedési módok, például autóbusz, villamos, trolibusz, metró és magasvasút üzemeltetését foglalhatják magukban. Ez magában foglalja a város-repülőtér vagy a város-pályaudvar közötti járatokat, valamint a siklóvasutak és a légi kötélpályák üzemeltetését is, amennyiben azok a városi vagy elővárosi tranzitrendszerek részét képezik.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek közé tartoznak továbbá a menetrend szerinti távolsági buszjáratok, charterjáratok, kiránduló és más különjárati autóbuszok, repülőtéri transzferek (a repülőtereken belül is), és az iskolabuszok és közlekedési célú buszok üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H49.31, H49.3.9, N77.39 és N77.11 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem teljesíti az e szakasz a) pontjában foglalt lényeges hozzájárulási kritériumot, e tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a) a tevékenység városi vagy elővárosi személyszállítást biztosít, és közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró (1); (b) 2025. december 31-ig a tevékenység helyközi közúti személyszállítást biztosít az M2 és M3 kategóriába (2) sorolt olyan járművek használatával, amelyek felépítménytípusa „CA” (egyszintes jármű), „CB” (kétszintes jármű), „CC” (egyszintes csuklós jármű) vagy „CD” (kétszintes csuklós jármű) (3), és megfelelnek a legutóbbi EURO VI szabványnak, azaz mind az 595/2009/EK rendelet követelményeinek, mind pedig az említett rendelet hatálybalépését követően az említett módosító jogi aktusok követelményeinek, még azok alkalmazandóvá válása előtt, valamint az 582/2011/EU rendelet I. melléklete 9. függelékének 1. táblázatában foglalt Euro VI szabvány utolsó lépésének, amennyiben az e lépést szabályozó rendelkezések hatályba léptek, de erre a járműtípusra még nem alkalmazandók (4). Amennyiben ilyen szabvány nem áll rendelkezésre, a járművek közvetlen CO2-kibocsátása zéró. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Intézkedések vannak érvényben a hulladék hulladékhierarchiának megfelelő kezeléséhez mind a használati szakaszban (karbantartás), mind a flotta élettartamának végén, többek között az akkumulátorok és az elektronika (különösen a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagok) újrafelhasználása és újrafeldolgozása útján. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Az M kategóriájú közúti járművek esetében a gumiabroncsok megfelelnek a külső gördülési zaj követelményeinek a legmagasabb, nem üres osztályban, valamint az (EU) 2020/740 rendeletben meghatározott, (a jármű energiahatékonyságát befolyásoló) gördülő-ellenállási tényezőnek a két legmagasabb, nem üres osztályban, amint az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisából (EPREL) ellenőrizhető. Ha alkalmazandó, a járművek megfelelnek az Euro VI nehézgépjárművekre vonatkozó kibocsátási típusjóváhagyás legújabb alkalmazandó szakaszában az 595/2009/EK rendelettel összhangban meghatározott követelményeknek. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) Ide tartoznak a „CE” (alacsony padlós, egyszintes jármű), a „CF” (alacsony padlós, kétszintes jármű), „CG” (csuklós, alacsony padlós, egyszintes jármű), „CH” (csuklós, alacsony padlós, kétszintes jármű), CI (nyitott tetejű egyszintes jármű) vagy „CJ” (nyitott tetejű kétszintes jármű) besorolású motorbuszok, az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 3. pontjában meghatározottak szerint. (2) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint. (3) Az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 3. pontjában foglaltak szerint. (4) 2021. december 31-ig az 595/2009/EK rendelet szerinti EURO VI szabvány E lépése. | |
6.4. Személyi mobilitási eszközök üzemeltetése, kerékpár logisztika
A tevékenység leírása
Személyi mobilitási vagy közlekedési eszközök értékesítése, vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és üzemeltetése, amennyiben a meghajtás forrása a felhasználó fizikai tevékenysége, egy kibocsátásmentes motor vagy egy kibocsátásmentes motor és a fizikai tevékenység keveréke. Ez magában foglalja a (teher) kerékpárokkal végzett áruszállítási szolgáltatásokat is.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az N77.11 és N77.21 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A személyi mobilitási eszközök meghajtása a felhasználó fizikai erőkifejtéséből, kibocsátásmentes motorból vagy a kibocsátásmentes motor és a fizikai erőkifejtés együtteséből származik. 2. A személyi mobilitási eszközöket ugyanazon a közhasználatú infrastruktúrán lehet üzemeltetni, mint amelyet a kerékpárok és a gyalogosok használnak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Intézkedések vannak érvényben a hulladék hulladékhierarchiának megfelelő kezeléséhez mind a használati szakaszban (karbantartás), mind az élettartam végén, többek között az akkumulátorok és az elektronika (különösen a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagok) újrafelhasználása és újrafeldolgozása útján. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
6.5. Motorkerékpárok, személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek által végzett szállítás
A tevékenység leírása
A 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 32 ) hatálya alá tartozó M1 ( 33 ) és N1 ( 34 ), valamint L kategóriájú (két- és háromkerekű járművek, valamint négykerekű motorkerékpárok) ( 35 ) vásárlása, finanszírozása, bérlése, lízingelése és üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H49.32, H49.39 és N77.11 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem teljesíti az e szakasz a) pontjának ii. alpontjában és b) pontjában foglalt lényeges hozzájárulási kritériumot, e tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: (a) a 715/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó M1 és N1 kategóriájú járművek esetében: i. 2025. december 31-ig az (EU) 2019/631 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátás 50 g CO2/km-nél alacsonyabb (alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes könnyűgépjárművek); ii. 2026. január 1-jétől az (EU) 2019/631 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátás zéró. (b) az L kategóriába tartozó járművek esetében a 168/2013/EU rendeletben meghatározott kibocsátásvizsgálattal összhangban számított kipufogógáz-CO2-kibocsátás 0 g CO2e/km. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az M1 és N1 kategóriájú járművek egyaránt a következők: (a) legalább 85 tömegszázalékban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók; (b) legalább 95 tömegszázalékban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók (1). Intézkedések vannak érvényben a hulladék kezelésére mind a használati szakaszban (karbantartás), mind pedig a flotta élettartamának végén, többek között az akkumulátorok és az elektronika (különösen az ezekben található kritikus nyersanyagok) újrafelhasználása és újrafeldolgozása révén, a hulladékhierarchiával összhangban. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A járművek a 715/2007/EK rendelettel összhangban megfelelnek az Euro 6 könnyűgépjárművekre vonatkozó kibocsátási típusjóváhagyás (2)egújabb alkalmazandó szakaszában foglalt követelményeknek. A járművek megfelelnek a tiszta üzemű könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan a 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3)ellékletének 2. táblázatában megállapított kibocsátási küszöbértékeknek. Az M és N kategóriájú közúti járművek esetében a gumiabroncsok megfelelnek a külső gördülési zaj követelményeinek a legmagasabb, nem üres osztályban, valamint az (EU) 2020/740 rendeletben meghatározott, (a jármű energiahatékonyságát befolyásoló) gördülő-ellenállási tényezőnek a két legmagasabb, nem üres osztályban, amint az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisából (EPREL) ellenőrizhető. A járművek megfelelnek az 540/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4). |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásáról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. október 26-i 2005/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 310., 2005.11.25., 10. o.) I. mellékletében meghatározottak szerint. (2) A Bizottság (EU) 2018/1832 rendelete (2018. november 5.) a 2007/46/EK irányelvnek, a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek és az (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyása céljából alkalmazott vizsgálatok és eljárások, ezen belül a használatban lévő járművek megfelelőségére és a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó vizsgálatok és eljárások továbbfejlesztése, valamint a tüzelőanyag- és elektromosenergia-fogyasztás nyomon követésére szolgáló berendezések bevezetése érdekében történő módosításáról (HL L 301., 2018.11.27., 1. o.). (3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.). (4) Az Európai Parlament és a Tanács 540/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a gépjárművek zajszintjéről és a csere-hangtompítórendszerekről, és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 70/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 131. o.). | |
6.6. Közúti áruszállítás
A tevékenység leírása
Az EURO VI ( 36 ), E. lépés vagy utódjának hatálya alá tartozó N1, N2 ( 37 ) vagy N3 ( 38 ) kategóriájú járművek vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és üzemeltetése közúti áruszállítás céljából.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H49.4.1, H53.10, H53.20 és N77.12 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem teljesíti az e szakasz (1)(a) pontjában, (1)(b) pontjában vagy (1)(c) pontjának i. alpontjában foglalt lényeges hozzájárulási kritériumot, e tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a) az N1 kategóriájú járművek közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; (b) a 7,5 tonnát nem meghaladó műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegű N2 és N3 kategóriájú járművek az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 11. pontja szerinti „kibocsátásmentes nehézgépjárművek”; (c) a 7,5 tonnát meghaladó műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegű N2 és N3 kategóriájú járművek a következők egyikét jelentik: i. az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 11. pontja szerinti „kibocsátásmentes nehézgépjárművek”; ii. amennyiben az i) alpontban foglalt kritériumnak való megfelelés technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható, az említett rendelet 3. cikkének 12. pontja szerinti „alacsony kibocsátású nehézgépjárművek”. 2. A járművek nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az N1, N2 és N3 kategóriájú járművek egyaránt a következők: (a) legalább 85 tömegszázalékban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók; (b) legalább 95 tömegszázalékban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók (1). Intézkedések vannak érvényben a hulladék kezelésére mind a használati szakaszban (karbantartás), mind pedig a flotta élettartamának végén, többek között az akkumulátorok és az elektronika (különösen az ezekben található kritikus nyersanyagok) újrafelhasználása és újrafeldolgozása révén, a hulladékhierarchiával összhangban. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Az M és N kategóriájú közúti járművek esetében a gumiabroncsok megfelelnek a külső gördülési zaj követelményeinek a legmagasabb, nem üres osztályban, valamint az (EU) 2020/740 rendeletben meghatározott, (a jármű energiahatékonyságát befolyásoló) gördülő-ellenállási tényezőnek a két legmagasabb, nem üres osztályban, amint az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisából (EPREL) ellenőrizhető. A járművek az 595/2009/EK rendelettel összhangban megfelelnek az Euro VI nehézgépjárművekre vonatkozó kibocsátási típusjóváhagyás (2)egújabb alkalmazandó szakaszában foglalt követelményeknek. A járművek megfelelnek az 540/2014/EU rendeletnek. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A 2005/64/EK irányelv I. mellékletében foglaltak szerint. (2) A Bizottság 582/2011/EU rendelete (2011. május 25.) az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I–III. mellékletének módosításáról (HL L 167., 2011.6.25., 1. o.). | |
6.7. Belvízi személyszállítás
A tevékenység leírása
Személyszállító hajók vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és belvízi üzemeltetése tengeri szállításra nem alkalmas hajók bevonásával.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a H50.30 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem teljesíti az e szakasz a) pontjában foglalt lényeges hozzájárulási kritériumot, e tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a) a hajók közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; (b) 2025. december 31-ig olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 50 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik; (c) amennyiben technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható az a) pontnak való megfelelés, 2026. január 1-jétől kezdődően a beszámolási időszakban a hajó fedélzetén felhasznált energia éves átlagos kibocsátásintenzitása (1) nem haladja meg a következő határértékeket: (a) 76,4 g CO2e/MJ 2026. január 1-jétől 2029. december 31-ig; (b) 61,1 g CO2e/MJ 2030. január 1-jétől 2034. december 31-ig; (c) 45,8 g CO2e/MJ 2035. január 1-jétől 2039. december 31-ig; (d) 30,6 g CO2e/MJ 2040. január 1-jétől 2044. december 31-ig; (e) 15,3 g CO2e/MJ 2045. január 1-jétől 2049. december 31-ig; (f) 0 g CO2e/MJ 2050. január 1-jétől. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A hulladék életciklus végi kezelésére és újrafeldolgozására vonatkozó intézkedések vannak érvényben, többek között az újrafeldolgozási szolgáltatókkal kötött leszerelési szerződéses megállapodások, illetve a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Ezek az intézkedések biztosítják, hogy az alkotóelemeket és anyagokat a hulladékhierarchiával, a hulladékokkal kapcsolatos uniós rendelet elveivel és az alkalmazandó rendeletekkel összhangban az újrafeldolgozás és az újrahasználat maximalizálása érdekében elkülönítsék és kezeljék, különösen az elemek és az elektronikai termékek, valamint az azokban található kritikus fontosságú nyersanyagok újrahasználata és újrafeldolgozása révén. Ezek az intézkedések magukban foglalják a veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését is. Intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy megakadályozzák a hulladék keletkezését a használati szakaszban (árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatás fenntartása és működtetése az étkezési hulladék tekintetében), valamint hogy a fennmaradó hulladékot a hulladékhierarchiával összhangban kezeljék. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A hajókon lévő motorok megfelelnek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek (ideértve azokat a hajókat is, amelyek típusjóváhagyással rendelkező megoldások, például utókezelés nélkül felelnek meg az említett határértékeknek). |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A hajó fedélzetén felhasznált energia kibocsátásintenzitását független harmadik fél ellenőrzi, és azt a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengeri közlekedésben való alkalmazásáról, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott módszertan és alapértelmezett értékek alapján az energiaegységenkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátás mennyiségeként számítják ki. | |
6.8. Belvízi áruszállítás
A tevékenység leírása
Áruszállító hajók vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és belvízi üzemeltetése tengeri szállításra nem alkalmas hajók bevonásával.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a H50.4 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem teljesíti az e szakasz a) pontjában foglalt lényeges hozzájárulási kritériumot, e tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység teljesíti a következő követelmények legalább egyikét: (a) a hajók közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; (b) amennyiben az a) pontban foglalt kritériumnak való megfelelés technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható, 2025. december 31-ig a hajónak az energiahatékonysági működési mutató (1) segítségével számított (vagy új hajó esetében becsült) tonnakilométerenkénti közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása (g CO2/tkm) 50 %-kal kisebb, mint a nehézgépjárművekre (5-LH alcsoport) az (EU) 2019/1242 rendelet 11. cikkével összhangban meghatározott átlagos szén-dioxid-referenciakibocsátás; (c) amennyiben technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható az a) pontnak való megfelelés, 2026. január 1-jétől kezdődően a beszámolási időszakban a hajó vagy a vállalati flotta fedélzetén felhasznált energia éves átlagos kibocsátásintenzitása (2) nem haladja meg a következő határértékeket: (a) 76,4 g CO2e/MJ 2026. január 1-jétől 2029. december 31-ig; (b) 61,1 g CO2e/MJ 2030. január 1-jétől 2034. december 31-ig; (c) 45,8 g CO2e/MJ 2035. január 1-jétől 2039. december 31-ig; (d) 30,6 g CO2e/MJ 2040. január 1-jétől 2044. december 31-ig; (e) 15,3 g CO2e/MJ 2045. január 1-jétől 2049. december 31-ig; (f) 0 g CO2e/MJ 2050. január 1-jétől. 2. A hajók nem a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A hulladék életciklus végi kezelésére és újrafeldolgozására vonatkozó intézkedések vannak érvényben, többek között az újrafeldolgozási szolgáltatókkal kötött leszerelési szerződéses megállapodások, illetve a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Ezek az intézkedések biztosítják, hogy az alkotóelemeket és anyagokat a hulladékhierarchiával, a hulladékokkal kapcsolatos uniós rendelet elveivel és az alkalmazandó rendeletekkel összhangban az újrafeldolgozás és az újrahasználat maximalizálása érdekében elkülönítsék és kezeljék, különösen az elemek és az elektronikai termékek, valamint az azokban található kritikus fontosságú nyersanyagok újrahasználata és újrafeldolgozása révén. Ezek az intézkedések magukban foglalják a veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését is. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A hajókon lévő motorok megfelelnek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek (ideértve azokat a hajókat is, amelyek típusjóváhagyással rendelkező megoldások, például utókezelés nélkül felelnek meg az említett határértékeknek). |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) Az energiahatékonysági működési mutató definíció szerint a kibocsátott CO2 tömegéből és a szállítási munka mennyiségéből képzett hányados. A hajó energiahatékonyságának reprezentatív értéke a hajó általános kereskedelmi gyakorlatára jellemző egyenletes időszak alatti üzemeltetés során. A mutató kiszámítására vonatkozó iránymutatást az MEPC.1/Circ. 684 jelű IMO-dokumentum tartalmazza. (2) A hajó fedélzetén felhasznált energia kibocsátásintenzitását független harmadik fél ellenőrzi, és azt a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengeri közlekedésben való alkalmazásáról, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott módszertan és alapértelmezett értékek alapján az energiaegységenkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátás mennyiségeként számítják ki. | |
6.9. A belvízi személyszállítás és árufuvarozás utólagos átalakítása
A tevékenység leírása
Belvízi áru- vagy személyszállításra szolgáló hajók utólagos átalakítása és korszerűsítése, amely tengeri szállításra nem alkalmas hajókat érint.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H50.4, H50.30 és C33.15 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. Az utólagos átalakítási tevékenység az alábbiak közül legalább az egyiket megvalósítja: a) legalább 15 %-kal csökkenti a belvízi személyhajó egy teljes útra (egy utas által megtett teljes út) számított, energiaegységben kifejezett tüzelőanyag-fogyasztását, és ezt az azon reprezentatív hajózási területekre (beleértve a reprezentatív terhelési profilokat és a dokkolást is) vonatkozó összehasonlító számítások vagy modelltesztek, illetve szimulációk eredményei igazolják, amelyeken a hajó üzemelni fog; b) legalább 15 %-kal csökkenti a belvízi áruszállító hajó egy tonnakilométerre számított, energiaegységben kifejezett tüzelőanyag-fogyasztását, és ezt az azon reprezentatív hajózási területekre (beleértve a reprezentatív terhelési profilokat is) vonatkozó összehasonlító számítások vagy modelltesztek, illetve szimulációk eredményei igazolják, amelyeken a hajó üzemelni fog. 2. Az utólag átalakított vagy korszerűsített hajók nem szolgálnak fosszilis tüzelőanyagok szállítására. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A hulladék életciklus végi kezelésére és újrafeldolgozására vonatkozó intézkedések vannak érvényben, többek között az újrafeldolgozási szolgáltatókkal kötött leszerelési szerződéses megállapodások, illetve a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Ezek az intézkedések biztosítják, hogy az alkotóelemeket és anyagokat a hulladékhierarchiával, a hulladékokkal kapcsolatos uniós rendelet elveivel és az alkalmazandó rendeletekkel összhangban az újrafeldolgozás és az újrahasználat maximalizálása érdekében elkülönítsék és kezeljék, különösen az elemek és az elektronikai termékek, valamint az azokban található kritikus fontosságú nyersanyagok újrahasználata és újrafeldolgozása révén. Ezek az intézkedések magukban foglalják a veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését is. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A hajókon lévő motorok megfelelnek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek (ideértve azokat a hajókat is, amelyek típusjóváhagyással rendelkező megoldások, például utókezelés nélkül felelnek meg az említett határértékeknek). |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
6.10. Tengeri áruszállítás, kikötői műveletekhez és kiegészítő tevékenységekhez használt hajók
A tevékenység leírása
Tengeri vagy part menti áruszállításra vagy kombinált áru- és személyszállításra tervezett és felszerelt hajók vásárlása, finanszírozása, bérlése (személyzettel vagy anélkül) és üzemeltetése menetrendszerű vagy anélküli módon. Kikötői műveletekhez és kiegészítő tevékenységekhez szükséges hajók, például vontatóhajók, horgonyzóhajók, révkalauz-hajók, mentőhajók és jégtörők vásárlása, finanszírozása, bérlése és üzemeltetése menetrendszerű vagy anélküli módon.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H50.2, H52.22 és N77.34 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem teljesíti az e szakasz 1a) pontjában foglalt lényeges hozzájárulási kritériumot, e tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének vagy több kritériumnak: (a) a hajók közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; (b) 2025. december 31-ig olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a tengeren és a kikötőkben való normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 25 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik; (c) amennyiben az a) pontban foglalt kritériumnak való megfelelés technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható, 2025. december 31-ig – és csak amennyiben bizonyítható, hogy a hajókat kizárólag olyan part menti szolgáltatások nyújtására használják, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék a jelenleg szárazföldön zajló áruszállításról a tengeri szállításra történő modális váltást – azok a hajók, amelyeknek a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) energiahatékonysági tervezési mutatója (EEDI) (1) segítségével számított közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása 50 %-kal kisebb, mint a nehézgépjárművekre (5-LH alcsoport) az (EU) 2019/1242 rendelet 11. cikkével összhangban meghatározott átlagos szén-dioxid-referenciakibocsátás; (d) amennyiben az a) pontban foglalt kritériumnak való megfelelés technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható, 2025. december 31-ig a hajók elért energiahatékonysági tervezési mutatójának (EEDI) értéke 10 %-kal alacsonyabb a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelményeknél (2), ha a hajók képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal (3) közlekedni; (e) amennyiben technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható az a) pontnak való megfelelés, 2026. január 1-jétől azok a hajók, amelyek képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal (3) közlekedni, elért energiahatékonysági tervezési mutatójuk (EEDI) értéke egyenértékű azzal, mintha az EEDI-referenciaszint legalább 20 százalékponttal a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelmények (12) alá csökkenne, és: (a) képesek veszteglőhelyen hálózati áramra kapcsolni; (b) gázüzemű hajók esetében bizonyítottan a legkorszerűbb intézkedéseket és technológiákat alkalmazzák az el nem égett metánból származó kibocsátás csökkentésére. (f) amennyiben technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható az a) pontban szereplő kritériumnak való megfelelés, 2026. január 1-jétől amellett, hogy a meglévő hajók elért energiahatékonysági mutatójának (EEXI) értéke egyenértékű azzal, mintha az EEDI-referenciaszint legalább 10 százalékponttal a 2023. január 1-jén alkalmazandó EEXI-követelmények (13) alá csökkenne, a beszámolási időszakban a hajó fedélzetén felhasznált energia éves átlagos kibocsátásintenzitása (14) nem haladja meg a következő határértékeket: (a) 76,4 g CO2e/MJ 2026. január 1-jétől 2029. december 31-ig; (b) 61,1 g CO2e/MJ 2030. január 1-jétől 2034. december 31-ig; (c) 45,8 g CO2e/MJ 2035. január 1-jétől 2039. december 31-ig; (d) 30,6 g CO2e/MJ 2040. január 1-jétől 2044. december 31-ig; (e) 15,3 g CO2e/MJ 2045. január 1-jétől. 2. A hajók nem a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A hulladék életciklus végi kezelésére és újrafeldolgozására vonatkozó intézkedések vannak érvényben, többek között az újrafeldolgozási szolgáltatókkal kötött leszerelési szerződéses megállapodások, illetve a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Ezek az intézkedések biztosítják, hogy az alkotóelemeket és anyagokat a hulladékhierarchiával, a hulladékokkal kapcsolatos uniós rendelet elveivel és az alkalmazandó rendeletekkel összhangban az újrafeldolgozás és az újrahasználat maximalizálása érdekében elkülönítsék és kezeljék, különösen az elemek és az elektronikai termékek, valamint az azokban található kritikus fontosságú nyersanyagok újrahasználata és újrafeldolgozása révén. Ezek az intézkedések magukban foglalják a veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését is. Az 500 bruttó tonnatartalmat meghaladó meglévő és az azokat felváltó új hajók esetében a tevékenység megfelel az 1257/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) követelményeinek. A leselejtezett hajók újrafeldolgozását a hajó-újrafeldolgozó létesítményeknek az (EU) 2016/2323 bizottsági végrehajtási határozatban (5)egállapított európai jegyzékében szereplő létesítményekben végzik. A tevékenység a tengeri környezetnek a hajókról származó hulladékok kibocsátásának negatív hatásaival szembeni védelmét illetően megfelel az (EU) 2019/883 európai parlamenti és tanácsi irányelvnekl (6). A hajó üzemeltetése a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, 1973. november 2-i nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: IMO MARPOL-egyezmény) V. mellékletével összhangban történik, különösen annak érdekében, hogy hulladékainak fenntartható és környezetkímélő kezelése révén csökkenjen a termelt hulladékmennyiség és a legális kibocsátás. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A kén-oxid-kibocsátás és a részecskekibocsátás csökkentése tekintetében a hajók megfelelnek az (EU) 2016/802 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (7) és az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 14. szabályának (8). A tüzelőanyag kéntartalma nem haladja meg a 0,5 tömegszázalékot (a globális kéntartalom-határérték) és a 0,1 tömegszázalékot az IMO által az Északi-tengeren és a Balti-tengeren, valamint (2025-től) a Földközi-tengeren kijelölt kén-oxid-kibocsátás-ellenőrzési területen (15). A nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása tekintetében a hajók megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 13. szabályának (16). A II. szintű NOx-követelmény a 2011 után épített hajókra vonatkozik. A 2016. január 1. után épített hajók csak addig felelnek meg a NOx-kibocsátást csökkentő szigorúbb (III. szintű) motorkövetelményeknek, amíg az IMO-szabályok értelmében létrehozott NOx-kibocsátás-ellenőrzési területen belül működnek (9). A fekete- és szürkevíz-kibocsátások megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény IV. mellékletének. Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU rendelet szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A hajók ballasztvizének és üledékeinek ellenőrzéséről és kezeléséről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban megakadályozzák a nem őshonos fajokat tartalmazó ballasztvíz kibocsátását. Intézkedések vannak érvényben a nem őshonos fajoknak a hajótesten és a hajók résterületein képződő biológiai lerakódás útján való behurcolásának megakadályozására, figyelembe véve az IMO biológiai lerakódásra vonatkozó iránymutatásait (10). A zajt és a rezgéseket zajcsökkentő propellerek, hajótest-kialakítás vagy fedélzeti munkagépek alkalmazásával korlátozzák, összhangban a víz alatti zaj csökkentésére vonatkozó IMO-iránymutatásokkal (11). Az Unióban a tevékenység nem akadályozza jó környezeti állapot elérését, amint a 2008/56/EK irányelv előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelvben foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség), 2. mutatóhoz (nem őshonos fajok), 6. mutatóhoz (tengerfenék épsége), 8. mutatóhoz (szennyező anyagok), 10. mutatóhoz (tengeri hulladék) és 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, és amint az adott mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások kapcsán az (EU) 2017/848 bizottsági határozat előírja. |
| (1) Energiahatékonysági tervezési mutató (2021.6.4-i változat: http://www.imo.org/fr/MediaCentre/HotTopics/GHG/Pages/EEDI.aspx). (2) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengeri Környezetvédelmi Bizottságának hetvenötödik ülésén elfogadott EEDI-követelmények. Azok a hajók, amelyek a MARPOL-egyezmény VI. mellékletének 2. szabályában meghatározott hajótípusokba tartoznak, de az említett rendelet értelmében nem minősülnek új hajónak, a MARPOL VI. mellékletének 4. fejezetével összhangban önkéntes alapon kiszámított, elért EEDI-értéket biztosíthatnak, és e számításokat a MARPOL VI. mellékletének 2. fejezetével összhangban ellenőriztethetik. (3) Az e melléklet 3.10. és 4.13. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tüzelőanyagok. (4) Az Európai Parlament és a Tanács 1257/2013/EU rendelete (2013. november 20.) a hajók újrafeldolgozásáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet és a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 330., 2013.12.10., 1. o.). (5) A Bizottság (EU) 2016/2323 végrehajtási határozata a hajó-újrafeldolgozó létesítmények európai jegyzékének a hajók újrafeldolgozásról szóló 1257/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti összeállításáról (HL L 345., 2016.12.20., 119. o.). (6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/883 irányelve (2019. április 17.) a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről, a 2010/65/EU irányelv módosításáról, valamint a 2000/59/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2019.6.7., 116. o.). (7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/802 irányelve (2016. május 11.) az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről (HL L 132., 2016.5.21., 58. o.). (8) Ami a kibocsátás-ellenőrzési területen alkalmazandó követelmények más uniós tengerekre való kiterjesztését illeti, a Földközi-tengerrel határos országok jelenleg tárgyalnak a vonatkozó kibocsátás-ellenőrzési terület létrehozásáról a barcelonai egyezmény jogi keretében. (9) Az Unió tengereit illetően ez a követelmény a Balti-tengeren és az Északi-tengeren 2021-től alkalmazandó. (10) IMO-iránymutatások a hajók biológiai lerakódásának ellenőrzésére és kezelésére az invazív vízi fajok átvitelének minimálisra csökkentése érdekében, MEPC.207(62). (11) IMO-iránymutatások a kereskedelmi hajózásból származó, víz alatti zajnak a tengeri élővilágra gyakorolt káros hatások kezelése érdekében történő csökkentéséről (MEPC.1/Circ.833). (12) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságának hetvenötödik ülésén elfogadott, az EEDI-referenciaértékre alkalmazandó százalékos csökkentési tényezőként meghatározott EEDI-követelmények. Az EEDI-re vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokban meghatározott százalékpontokat hozzá kell adni az EEDI százalékos csökkentési tényezőjéhez. (13) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságának hetvenhatodik ülésén elfogadott, az EEDI-referenciaértékre alkalmazandó százalékos csökkentési tényezőként meghatározott EEXI-követelmények. Az EEXI-re vonatkozó taxonómiai technikai vizsgálati kritériumokban meghatározott százalékpontokat hozzá kell adni az EEXI százalékos csökkentési tényezőjéhez. (Meglévő hajók elért energiahatékonysági mutatója (EEXI), amely 2023. január 1-jétől kötelező a tengeri árufuvarozásban/személyszállításban részt vevő valamennyi hajó számára energiahatékonyságuk méréséhez, valamint az éves működési szén-dioxid-intenzitási mutatójuk (CII) és CII-besorolásuk jelentéséhez szükséges adatgyűjtés kezdeményezéséhez.) (2023.6.27-i változat: https://www.imo.org/en/MediaCentre/HotTopics/Pages/EEXI-CII-FAQ.aspx). (14) A hajó fedélzetén felhasznált energia kibocsátásintenzitását független harmadik fél ellenőrzi, és azt a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengeri közlekedésben való alkalmazásáról, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott módszertan és alapértelmezett értékek alapján az energiaegységenkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátás mennyiségeként számítják ki. (15) (2023.6.27-i változat: http://www.imo.org/en/OurWork/Environment/PollutionPrevention/AirPollution/Pages/Sulphur-oxides- (SOx)-%E2 %80 %93-Regulation-14.aspx). (16) (2023.6.27-i változat: http://www.imo.org/en/OurWork/Environment/PollutionPrevention/AirPollution/Pages/Nitrogenoxides-(NOx)-–-Regulation-13.aspx). | |
6.11. Tengeri személyszállítás
A tevékenység leírása
Tengeri vagy part menti személyszállításra tervezett és felszerelt hajók vásárlása, finanszírozása, bérlése (személyzettel vagy anélkül) és üzemeltetése menetrendszerű vagy anélküli módon. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a kompok, vízitaxik és kiránduló-, üdülő- vagy városnéző hajók üzemeltetését foglalják magukban.
A tevékenységhez több NACE-kód, különösen a H50.10, N77.21 és N77.34 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem teljesíti az e szakasz a) pontjában foglalt lényeges hozzájárulási kritériumot, e tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének vagy több kritériumnak: (a) a hajók közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró; (b) amennyiben az a) pontban foglalt kritériumnak való megfelelés technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható, 2025. december 31-ig olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a tengeren és a kikötőkben való normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 25 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik; (c) amennyiben az a) pontban foglalt kritériumnak való megfelelés technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható, 2025. december 31-ig a hajók elért energiahatékonysági tervezési mutatójának (EEDI) (1) értéke 10 %-kal alacsonyabb a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelményeknél (2), ha a hajók képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal közlekedni (3); (d) amennyiben technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható az a) pontnak való megfelelés, 2026. január 1-jétől azok a hajók, amelyek képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal (3) közlekedni, elért energiahatékonysági tervezési mutatójuk (EEDI) értéke egyenértékű azzal, mintha az EEDI-referenciaszint legalább 20 százalékponttal a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelmények (8) alá csökkenne, és: (a) képesek veszteglőhelyen hálózati áramra kapcsolni; (b) gázüzemű hajók esetében bizonyítottan a legkorszerűbb intézkedéseket és technológiákat alkalmazzák az el nem égett metánból származó kibocsátás csökkentésére. (e) amennyiben technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható az a) pontnak való megfelelés, 2026. január 1-jétől amellett, hogy a meglévő hajók elért energiahatékonysági mutatójának (EEXI) értéke egyenértékű azzal, mintha az EEDI-referenciaszint legalább 10 százalékponttal a 2023. január 1-jén alkalmazandó EEXI-követelmények (9) alá csökkenne, a beszámolási időszakban (10) a hajó fedélzetén felhasznált energia éves átlagos kibocsátásintenzitása nem haladja meg a következő határértékeket: (a) 76,4 g CO2e/MJ 2026. január 1-jétől 2029. december 31-ig; (b) 61,1 g CO2e/MJ 2030. január 1-jétől 2034. december 31-ig; (c) 45,8 g CO2e/MJ 2035. január 1-jétől 2039. december 31-ig; (d) 30,6 g CO2e/MJ 2040. január 1-jétől 2044. december 31-ig; (e) 15,3 g CO2e/MJ 2045. január 1-jétől. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A hulladék életciklus végi kezelésére és újrafeldolgozására vonatkozó intézkedések vannak érvényben, többek között az újrafeldolgozási szolgáltatókkal kötött leszerelési szerződéses megállapodások, illetve a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Ezek az intézkedések biztosítják, hogy az alkotóelemeket és anyagokat a hulladékhierarchiával, a hulladékokkal kapcsolatos uniós rendelet elveivel és az alkalmazandó rendeletekkel összhangban az újrafeldolgozás és az újrahasználat maximalizálása érdekében elkülönítsék és kezeljék, különösen az elemek és az elektronikai termékek, valamint az azokban található kritikus fontosságú nyersanyagok újrahasználata és újrafeldolgozása révén. Ezek az intézkedések magukban foglalják a veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését is. Intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy megakadályozzák a hulladék keletkezését a használati szakaszban (árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatás fenntartása és működtetése az étkezési hulladék tekintetében), valamint hogy a fennmaradó hulladékot a hulladékhierarchiával összhangban kezeljék. Az 500 bruttó tonnatartalmat meghaladó meglévő és az azokat felváltó új hajók esetében a tevékenység megfelel az 1257/2013/EU rendelet követelményeinek. A leselejtezett hajók újrafeldolgozását a hajó-újrafeldolgozó létesítményeknek az (EU) 2016/2323 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított európai jegyzékében szereplő létesítményekben végzik. A tevékenység a tengeri környezetnek a hajókról származó hulladékok kibocsátásának negatív hatásaival szembeni védelmét illetően megfelel az (EU) 2019/883 irányelvnek. A hajó üzemeltetése a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, 1973. november 2-i nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: IMO MARPOL-egyezmény) V. mellékletével összhangban történik, különösen annak érdekében, hogy hulladékainak fenntartható és környezetkímélő kezelése révén csökkenjen a termelt hulladékmennyiség és a legális kibocsátás. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A kén-oxid-kibocsátás és a részecskekibocsátás csökkentése tekintetében a hajók megfelelnek az (EU) 2016/802 irányelvnek és az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 14. szabályának. A tüzelőanyag kéntartalma nem haladja meg a 0,50 tömegszázalékot (a globális kéntartalom-határérték) és a 0,10 tömegszázalékot az IMO által az Északi-tengeren és a Balti-tengeren, valamint (2025-től) a Földközi-tengeren kijelölt kén-oxid-kibocsátás-ellenőrzési területen (4). A nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása tekintetében a hajók megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 13. szabályának. A II. szintű NOx-követelmény a 2011 után épített hajókra vonatkozik. A 2016. január 1. után épített hajók csak addig felelnek meg a NOx-kibocsátást csökkentő szigorúbb (III. szintű) motorkövetelményeknek, amíg az IMO-szabályok értelmében létrehozott NOx-kibocsátás-ellenőrzési területen belül működnek (5). A fekete- és szürkevíz-kibocsátások megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény IV. mellékletének. Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU rendelet szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A hajók ballasztvizének és üledékeinek ellenőrzéséről és kezeléséről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban megakadályozzák a nem őshonos fajokat tartalmazó ballasztvíz kibocsátását. Intézkedések vannak érvényben a nem őshonos fajoknak a hajótesten és a hajók résterületein képződő biológiai lerakódás útján való behurcolásának megakadályozására, figyelembe véve az IMO biológiai lerakódásra vonatkozó iránymutatásait (6). A zajt és a rezgéseket zajcsökkentő propellerek, hajótest-kialakítás vagy fedélzeti munkagépek alkalmazásával korlátozzák, összhangban a víz alatti zaj csökkentésére vonatkozó IMO-iránymutatásokkal (7). Az Unióban a tevékenység nem akadályozza jó környezeti állapot elérését, amint a 2008/56/EK irányelv előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelvben foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség), 2. mutatóhoz (nem őshonos fajok), 6. mutatóhoz (tengerfenék épsége), 8. mutatóhoz (szennyező anyagok), 10. mutatóhoz (tengeri hulladék) és 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, és amint az adott mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások kapcsán az (EU) 2017/848 határozat előírja. |
| (1) Energiahatékonysági tervezési mutató (2021.6.4-i változat: http://www.imo.org/fr/MediaCentre/HotTopics/GHG/Pages/EEDI.aspx). (2) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengeri Környezetvédelmi Bizottságának hetvenötödik ülésén elfogadott EEDI-követelmények. Azok a hajók, amelyek a MARPOL-egyezmény VI. mellékletének 2. szabályában meghatározott hajótípusokba tartoznak, de az említett rendelet értelmében nem minősülnek új hajónak, a MARPOL VI. mellékletének 4. fejezetével összhangban önkéntes alapon kiszámított, elért EEDI-értéket biztosíthatnak, és e számításokat a MARPOL VI. mellékletének 2. fejezetével összhangban ellenőriztethetik. (3) Az e melléklet 3.10. és 4.13. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tüzelőanyagok. (4) Ami a kibocsátás-ellenőrzési területen alkalmazandó követelmények más uniós tengerekre való kiterjesztését illeti, a Földközi-tengerrel határos országok jelenleg tárgyalnak a vonatkozó kibocsátás-ellenőrzési terület létrehozásáról a barcelonai egyezmény jogi keretében. (5) Az Unió tengereit illetően ez a követelmény a Balti-tengeren és az Északi-tengeren 2021-től alkalmazandó. (6) IMO-iránymutatások a hajók biológiai lerakódásának ellenőrzésére és kezelésére az invazív vízi fajok átvitelének minimálisra csökkentése érdekében MEPC.207(62). (7) IMO-iránymutatások a kereskedelmi hajózásból származó, víz alatti zajnak a tengeri élővilágra gyakorolt káros hatások kezelése érdekében történő csökkentéséről (MEPC.1/Circ.833). (8) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságának hetvenötödik ülésén elfogadott, az EEDI-referenciaértékre alkalmazandó százalékos csökkentési tényezőként meghatározott EEDI-követelmények. Az EEDI-re vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokban meghatározott százalékpontokat hozzá kell adni az EEDI százalékos csökkentési tényezőjéhez. (9) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságának hetvenhatodik ülésén elfogadott, az EEDI-referenciaértékre alkalmazandó százalékos csökkentési tényezőként meghatározott EEXI-követelmények. Az EEXI-re vonatkozó taxonómiai technikai vizsgálati kritériumokban meghatározott százalékpontokat hozzá kell adni az EEXI százalékos csökkentési tényezőjéhez. (Meglévő hajók elért energiahatékonysági mutatója (EEXI), amely 2023. január 1-jétől kötelező a tengeri árufuvarozásban/személyszállításban részt vevő valamennyi hajó számára energiahatékonyságuk méréséhez, valamint az éves működési szén-dioxid-intenzitási mutatójuk (CII) és CII-besorolásuk jelentéséhez szükséges adatgyűjtés kezdeményezéséhez.) (2023.6.27-i változat: https://www.imo.org/en/MediaCentre/HotTopics/Pages/EEXI-CII-FAQ.aspx). (10) A hajó fedélzetén felhasznált energia kibocsátásintenzitását független harmadik fél ellenőrzi, és azt a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengeri közlekedésben való alkalmazásáról, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott módszertan és alapértelmezett értékek alapján az energiaegységenkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátás mennyiségeként számítják ki. | |
6.12. Tengeri áruszállítás, valamint vízi személyszállítás utólagos átalakítása
A tevékenység leírása
A tengeri vagy part menti áru- vagy személyszállításra tervezett és felszerelt hajók, valamint a kikötői műveletekhez és kiegészítő tevékenységekhez szükséges hajók, például vontatóhajók, horgonyzóhajók, révkalauz-hajók, mentőhajók és jégtörők utólagos felszerelése és korszerűsítése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a H50.10, H50.2, H52.22, C33.15, N77.21 és N.77.34 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének vagy több kritériumnak: a) az utólagos átalakítási tevékenység áruszállító hajók esetén a grammban kifejezett üzemanyag és a tonnában kifejezett hordképesség egy tengeri mérföldre vetített arányában, illetve személyhajók esetén egy tengeri mérföldre vetített bruttó tonnatartalomban kifejezve legalább 15 %-kal csökkenti a hajó üzemanyag-fogyasztását, amit a kalkulációs folyadékdinamika (CFD), a tartályvizsgálatok vagy hasonló műszaki számítások igazolnak; b) lehetővé teszi a hajók számára, hogy a meglévő hajók energiahatékonysági mutatójának (EEXI) értéke legalább 10 %-kal alacsonyabb legyen a 2023. január 1-jén alkalmazandó EEXI-követelményeknél, ha a hajók képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásból származó tüzelőanyaggal (5) közlekedni, képesek veszteglőhelyen hálózati áramra kapcsolni, és hálózatról tölthető villamosenergia-technológiával vannak felszerelve. 2. A hajók nem a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A hulladék életciklus végi kezelésére és újrafeldolgozására vonatkozó intézkedések vannak érvényben, többek között az újrafeldolgozási szolgáltatókkal kötött leszerelési szerződéses megállapodások, illetve a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Ezek az intézkedések biztosítják, hogy az alkotóelemeket és anyagokat a hulladékhierarchiával, a hulladékokkal kapcsolatos uniós rendelet elveivel és az alkalmazandó rendeletekkel összhangban az újrafeldolgozás és az újrahasználat maximalizálása érdekében elkülönítsék és kezeljék, különösen az elemek és az elektronikai termékek, valamint az azokban található kritikus fontosságú nyersanyagok újrahasználata és újrafeldolgozása révén. Ezek az intézkedések magukban foglalják a veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését is. Az 500 bruttó tonnatartalmat meghaladó meglévő és az azokat felváltó új hajók esetében a tevékenység megfelel az 1257/2013/EU rendelet követelményeinek. A leselejtezett hajók újrafeldolgozását a hajó-újrafeldolgozó létesítményeknek az (EU) 2016/2323 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított európai jegyzékében szereplő létesítményekben végzik. A tevékenység a tengeri környezetnek a hajókról származó hulladékok kibocsátásának negatív hatásaival szembeni védelmét illetően megfelel az (EU) 2019/883 irányelvnek. A hajó üzemeltetése a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, 1973. november 2-i nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: IMO MARPOL-egyezmény) V. mellékletével összhangban történik, különösen annak érdekében, hogy hulladékainak fenntartható és környezetkímélő kezelése révén csökkenjen a termelt hulladékmennyiség és a legális kibocsátás. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kén-oxid-kibocsátás és a részecskekibocsátás csökkentése tekintetében a hajók megfelelnek az (EU) 2016/802 irányelvnek és az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 14. szabályának. A tüzelőanyag kéntartalma nem haladja meg a 0,50 tömegszázalékot (a globális kéntartalom-határérték) és a 0,10 tömegszázalékot az IMO által az Északi-tengeren és a Balti-tengeren, valamint (2025-től) a Földközi-tengeren kijelölt kén-oxid-kibocsátás-ellenőrzési területen (1). A nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása tekintetében a hajók megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 13. szabályának. A II. szintű NOx-követelmény a 2011 után épített hajókra vonatkozik. A 2016. január 1. után épített hajók csak addig felelnek meg a NOx-kibocsátást csökkentő szigorúbb (III. szintű) motorkövetelményeknek, amíg az IMO-szabályok értelmében létrehozott NOx-kibocsátás-ellenőrzési területen belül működnek (2). A fekete- és szürkevíz-kibocsátások megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény IV. mellékletének. Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU rendelet szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A hajók ballasztvizének és üledékeinek ellenőrzéséről és kezeléséről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban megakadályozzák a nem őshonos fajokat tartalmazó ballasztvíz kibocsátását. Intézkedések vannak érvényben a nem őshonos fajoknak a hajótesten és a hajók résterületein képződő biológiai lerakódás útján való behurcolásának megakadályozására, figyelembe véve az IMO biológiai lerakódásra vonatkozó iránymutatásait (3). A zajt és a rezgéseket zajcsökkentő propellerek, hajótest-kialakítás vagy fedélzeti munkagépek alkalmazásával korlátozzák, összhangban a víz alatti zaj csökkentésére vonatkozó IMO-iránymutatásokkal (4). Az Unióban a tevékenység nem akadályozza jó környezeti állapot elérését, amint a 2008/56/EK irányelv előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelvben foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség), 2. mutatóhoz (nem őshonos fajok), 6. mutatóhoz (tengerfenék épsége), 8. mutatóhoz (szennyező anyagok), 10. mutatóhoz (tengeri hulladék) és 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, és amint az adott mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások kapcsán az (EU) 2017/848 határozat előírja. |
| (1) Ami a kibocsátás-ellenőrzési területen alkalmazandó követelmények más uniós tengerekre való kiterjesztését illeti, a Földközi-tengerrel határos országok jelenleg tárgyalnak a vonatkozó kibocsátás-ellenőrzési terület létrehozásáról a barcelonai egyezmény jogi keretében. (2) Az Unió tengereit illetően ez a követelmény a Balti-tengeren és az Északi-tengeren 2021-től alkalmazandó. (3) IMO-iránymutatások a hajók biológiai lerakódásának ellenőrzésére és kezelésére az invazív vízi fajok átvitelének minimálisra csökkentése érdekében MEPC.207(62). (4) IMO-iránymutatások a kereskedelmi hajózásból származó, víz alatti zajnak a tengeri élővilágra gyakorolt káros hatások kezelése érdekében történő csökkentéséről (MEPC.1/Circ.833). (5) Az e melléklet 3.10. és 4.13. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tüzelőanyagok. | |
6.13. Személyi mobilitást szolgáló infrastruktúra, kerékpár logisztika
A tevékenység leírása
Személyi mobilitást szolgáló infrastruktúra építése, korszerűsítése, karbantartása és üzemeltetése, beleértve utak, autópályák, hidak és alagutak, valamint egyéb, gyalogosoknak és - akár elektromos rásegítéssel működő - kerékpároknak szánt infrastruktúra építését.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42.11, F42.12, F42.13, F43.21, M71.12 és M71.20 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A megépített és üzemeltetett infrastruktúra a személyi mobilitást vagy kerékpár logisztikát szolgálja: járdák, kerékpársávok és gyalogosövezetek, elektromos töltőberendezések és hidrogéntöltő berendezések személyi mobilitást segítő eszközök számára. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK bizottsági határozattal (1) létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal (2) összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A Bizottság 2000/532/EK határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról (HL L 226., 2000.9.6., 3. o.). (2) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en). | |
6.14. Vasúti közlekedési infrastruktúra
A tevékenység leírása
Vasutak és aluljárók, valamint hidak és alagutak, állomások, terminálok, vasúti kiszolgáló létesítmények, ( 39 ) biztonsági és forgalomirányítási rendszerek építése, korszerűsítése, üzemeltetése és karbantartása, beleértve az építészeti szolgáltatásokat, a mérnöki szolgáltatásokat, a műszaki szerkesztési szolgáltatásokat, az építési ellenőri szolgáltatásokat, a földmérési és térképészeti szolgáltatásokat és hasonló szolgáltatásokat, valamint az anyagok és termékek valamennyi típusának fizikai, kémiai és egyéb analitikai vizsgálatát is.
Az alábbi elemek egyikéhez kapcsolódó termékek, berendezések, rendszerek és szoftverek gyártása, üzembe helyezése, utólagos átalakítása, korszerűsítése, javítása, karbantartása, átállítása és az ezekkel kapcsolatos műszaki tanácsadás:
a) összeszerelt vasúti vágánytartozékok;
b) az (EU) 2016/797 rendelet II. mellékletének 2.2-2.6. pontjában említett vasúti rendszerelemek.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C25.99, C27.9, C30.20, F42.12, F42.13, M71.12, M71.20, F43.21 és H52.21 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a) az infrastruktúra (az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) II. mellékletének 2. pontjában meghatározottak szerint) vagy: i. villamosított pálya menti infrastruktúra és a kapcsolódó alrendszerek: az (EU) 2016/797 irányelv II. mellékletének 2. pontjában meghatározott infrastruktúra, energia, fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző, valamint pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek; ii. új és meglévő pálya menti infrastruktúra és kapcsolódó alrendszerek, amennyiben létezik villamosítási terv a vonalvágányokhoz és – a villamos vonat műveletekhez szükséges mértékben – a mellékvágányokhoz, vagy amennyiben az infrastruktúra a tevékenység megkezdésétől számított 10 éven belül alkalmas lesz a zéró kipufogógáz-kibocsátású vonatok általi használatra: az (EU) 2016/797 irányelv II. mellékletének 2. pontjában meghatározott infrastruktúra, energia, fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző, valamint pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek; iii. 2030-ig a meglévő pálya menti infrastruktúra és a kapcsolódó alrendszerek, amelyek nem tartoznak sem a TEN-T hálózathoz (2) és annak harmadik országok felé irányuló indikatív kiterjesztéséhez, sem a jelentős vasútvonalak semmilyen nemzeti, nemzetek feletti vagy nemzetközi szinten meghatározott hálózatához: az (EU) 2016/797 irányelv II. mellékletének 2. pontjában meghatározott infrastruktúra, energia, fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző, valamint pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek; (b) az infrastruktúra és a létesítmények az áruszállítási módok közötti átrakodásra szolgálnak: az áruk berakodására, kirakodására és átrakodására szolgáló terminál-infrastruktúra és felépítmények; (c) az infrastruktúra és a létesítmények az utasok vasútról vasútra vagy más közlekedési módokról vasútra történő átszállására szolgálnak; (d) a digitális eszközök lehetővé teszik a hatékonyság, a kapacitás vagy az energiamegtakarítás növelését. 2. Az infrastruktúra nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására vagy tárolására szolgál. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az üzemeltetők korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, és figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat. Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladékot (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriájában említett, természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal (3) összhangban. Az üzemeltetők szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében. A rendszerelemek gyártása esetében a tevékenység felméri a rendelkezésre álló technikákat, és ahol lehetséges, a következőket támogató technikákat vezet be: a) másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított összetevőinek újrahasznosítása és használata; b) az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; c) hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; d) az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Adott esetben – tekintettel az érintett terület érzékenységére, különösen az érintett lakosság méretére – az infrastruktúra használatából eredő zajt és rezgéseket nyílt árkok, zajvédő falak vagy olyan egyéb intézkedések bevezetésével csökkentik, és azok megfelelnek a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (4). Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyező anyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni. A rendszerelemek gyártása esetében a tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| 6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. Emellett a következő feltételek biztosítandók: a) az Unióban a Natura 2000 területekkel kapcsolatban: a 92/43/EGK tanácsi irányelv (5) 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban elvégzett megfelelő vizsgálat alapján a tevékenység nem gyakorol jelentős hatást a Natura 2000 területekre azok természetmegőrzési céljait tekintve; b) az Unióban bármely területen: a tevékenység nem érinti hátrányosan a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) alapján védett fajok populációi kedvező védettségi állapotának helyreállítását vagy fenntartását. A tevékenység továbbá nem érinti hátrányosan a 92/43/EGK irányelv alapján érintett és védett élőhelytípusok kedvező védettségi állapotának helyreállítását vagy fenntartását; c) az Unión kívül a tevékenységeket az élőhelyek és fajok védelmével kapcsolatos alkalmazandó joggal összhangban végzik. |
| (1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 138., 2016.5.26., 44. o.). (2) A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.) összhangban. (3) EU Construction & Demolition Waste Management Protocol, September 2016: https://ec.europa.eu/docsroom/documents/20509/. (4) Directive 2002/49/EC of the European Parliament and of the Council of 25 June 2002 relating to the assessment and management of environmental noise – Declaration by the Commission in the Conciliation Committee on the Directive relating to the assessment and management of environmental noise (OJ L 189, 18.7.2002, p. 12). (5) Council Directive 92/43/EEC of 21 May 1992 on the conservation of natural habitats and of wild fauna and flora (OJ L 206, 22.7.1992, p. 7). (6) Directive 2009/147/EC of the European Parliament and of the Council of 30 November 2009 on the conservation of wild birds (OJ L 20, 26.1.2010, p. 7). | |
6.15. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású közúti közlekedést és kollektív közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra
A tevékenység leírása
A közúti közlekedés zéró kipufogógáz-kibocsátású üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra, valamint az átrakodásra szolgáló infrastruktúra és a városi közlekedés üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra építése, korszerűsítése, karbantartása és üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42.11, F42.13, M71.12 és M71.20 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének vagy több kritériumnak: (a) az infrastruktúra zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású járművek üzemeltetésére szolgál: elektromos töltőállomások, villamosenergia-hálózati csatlakozások korszerűsítése, hidrogéntöltő állomások vagy elektromos útrendszerek (ERS); (b) az infrastruktúra és a létesítmények az áruszállítási módok közötti átrakodásra szolgálnak: az áruk berakodására, kirakodására és átrakodására szolgáló terminál-infrastruktúra és felépítmények; (c) az infrastruktúra és a létesítmények a városi és elővárosi kollektív közlekedésre szolgálnak, beleértve a metró, a villamos és a vasúti rendszerek kapcsolódó jelzőrendszereit is. 2. Az infrastruktúra nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására vagy tárolására szolgál. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal (1) összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Adott esetben az infrastruktúra használatából eredő zajt és rezgéseket nyílt árkok, zajvédő falak vagy egyéb intézkedések bevezetésével kell csökkenteni, és meg kell felelni a 2002/49/EK irányelvnek. Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. Adott esetben a növényzetnek a közúti közlekedési infrastruktúra mentén történő fenntartása biztosítja, hogy az invazív fajok ne terjedjenek el. Mérséklő intézkedésekre került sor a vadon élő állatokkal való ütközések elkerülése érdekében. |
| (1) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en). | |
6.16. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású vízi szállítást lehetővé tevő infrastruktúra
A tevékenység leírása
A hajók vagy a kikötői műveletek zéró kipufogógáz-kibocsátású üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra, az átrakodásra, modális váltásra szolgáló infrastruktúra, valamint kiszolgáló létesítmények, biztonsági és közlekedésszervezési rendszerek építése, korszerűsítése, üzemeltetése és karbantartása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem foglalják magukban a vízi utak kotrását.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42.91, M71.12 és M71.20 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban. E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének vagy több kritériumnak: (a) az infrastruktúra zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású hajók üzemeltetésére szolgál: elektromos töltés, hidrogénalapú üzemanyag-töltés; (b) az infrastruktúra a kikötőben horgonyzó hajók part menti villamos energiával való ellátására szolgál; (c) az infrastruktúra a kikötő saját műveleteinek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátással történő elvégzésére szolgál; (d) az infrastruktúra és a létesítmények az áruszállítási módok közötti átrakodásra szolgálnak: az áruk berakodására, kirakodására és átrakodására szolgáló terminál-infrastruktúra és felépítmények; (e) a meglévő infrastruktúra korszerűsítése, amely lehetővé teszi a modális váltást és használható a zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású hajók által, és amelyet a Technikai iránymutatás az infrastruktúra éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatáról a 2021 és 2027 közötti időszakban című bizottsági közleménnyel (2021/C 373/01) összhangban ellenőrzött éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatnak vetettek alá. 2. Az infrastruktúra nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására vagy tárolására szolgál. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében meghatározott követelményeknek. A 2000/60/EK irányelv 4. cikkével és különösen annak (7) bekezdésével összhangban hatásvizsgálatot kell végezni a projektről annak érdekében, hogy felmérjék az ugyanazon vízgyűjtőn belüli víztestek állapotára, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt valamennyi lehetséges hatást, különös tekintettel a vonulási útvonalakra, a szabad folyású folyókra és a háborítatlanhoz közeli állapotú ökoszisztémákra. A vizsgálat friss, átfogó és pontos adatokon alapul, beleértve a hidromorfológiai változásokra különösen érzékeny biológiai minőségi elemekre, valamint a víztestnek az új tevékenység eredményeként a jelenlegi állapottal szemben várhatóan kialakuló állapotára vonatkozó adatok nyomon követését is. A vizsgálat kiterjed különösen az új projektnek a vízgyűjtő területen már meglévő vagy tervezett infrastruktúrával együtt kifejtett halmozott hatásai értékelésére. E hatásvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy a projekt tervezési és helyválasztási szempontból, valamint a bevezetett mérséklő intézkedéseknek köszönhetően megfelel az alábbi követelmények egyikének: a) nem rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését; b) amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését, ez a romlás nem jelentős, és annak indokoltságát olyan részletes költség-haszon elemzés támasztja alá, amely igazolja az alábbiakat: i. kiemelkedően fontos közérdek megléte vagy hogy a tervezett hajózási infrastruktúra-fejlesztési projekttől az éghajlatváltozás mérséklésével vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatban várt előnyök ellensúlyozzák a víz állapotának romlásával járó, a környezetet és a társadalmat terhelő költségeket; ii. hogy a kiemelkedően fontos közérdek kielégítése vagy a tervezett tevékenységtől várt előnyök a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el más olyan módon, amely jobb környezeti eredményhez vezet (például természetalapú megoldásokkal, alternatív helyszínen, a meglévő infrastruktúra rehabilitációjával/átalakításával, vagy a folyók folytonosságát nem zavaró technológia alkalmazásával). Minden műszakilag megvalósítható és ökológiai szempontból releváns mérséklő intézkedést végrehajtottak a vízre, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében. A mérséklő intézkedések adott esetben az érintett víztestekben természetesen jelen lévő ökoszisztémáktól függően a következőket foglalják magukban: a) a zavartalan folytonossághoz minél közelebbi feltételek biztosítására irányuló intézkedések, beleértve a hossz- és a keresztirányú folytonosság, a minimális ökológiai vízáramlás és az üledékáramlás biztosítására irányuló intézkedéseket is; b) a vízi fajok számára szükséges morfológiai feltételek és élőhelyek védelmére vagy javítására irányuló intézkedések; c) az eutrofizáció káros hatásainak csökkentésére irányuló intézkedések. Ezen intézkedések eredményességét az érintett víztest jó állapotának vagy potenciáljának elérésére vonatkozó feltételeket meghatározó engedély összefüggésében nyomon követik. A projekt tartósan nem veszélyezteti az ugyanabban a vízgyűjtő kerületben található víztestek jó állapotának/potenciáljának elérését. A mérséklő intézkedések mellett adott esetben kompenzációs intézkedéseket is végrehajtanak annak biztosítása érdekében, hogy a projekt ne vezessen az ugyanazon vízgyűjtő kerületben található víztestek állapotának általános romlásához. Ez az eredmény az ugyanazon vízgyűjtő kerületen belüli (hossz- vagy keresztirányú) folytonosság olyan mértékű helyreállításával érhető el, amely kompenzálja a tervezett hajózási infrastruktúra-fejlesztési projekt által okozott esetleges folytonossági zavart. A kompenzálás már a projekt kivitelezése előtt megkezdődik. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az üzemeltetők korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, és figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat. Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladékot (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal összhangban. Az üzemeltetők szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében. A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: a) a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; b) az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; c) hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; d) az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. |
| 5. A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, rezgés-, por- és szennyező anyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni. |
| 6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A 2011/92/EU irányelvvel (1) összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) vagy szűrést (2) végeztek. Amennyiben KHV-ra került sor, a környezet védelméhez szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották. A tevékenység nincs jelentős hatással a védett területekre (az UNESCO világörökségi helyszínekre, a kiemelt biodiverzitású területekre, valamint a Natura 2000 területeken kívüli egyéb védett területekre) és a védett fajokra, a rendelkezésre álló legjobb ismereteket figyelembe vevő hatásvizsgálat alapján (3). Emellett a következő feltételek biztosítandók: a) az Unióban a Natura 2000 területekkel kapcsolatban: a tevékenység a 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban elvégzett megfelelő vizsgálat alapján nem gyakorol jelentős hatást a Natura 2000 területekre azok természetmegőrzési célkitűzéseit tekintve; b) az Unióban bármely területen: a tevékenység nem érinti hátrányosan a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv alapján védett fajok populációi kedvező védettségi állapotának helyreállítását vagy fenntartását. A tevékenység továbbá nem érinti hátrányosan a 92/43/EGK irányelv alapján érintett és védett élőhelytípusok kedvező védettségi állapotának helyreállítását vagy fenntartását; c) az Unióban az idegenhonos inváziós fajok betelepítését megakadályozzák, vagy elterjedésüket kezelik az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) összhangban; d) az Unión kívül a tevékenységeket az élőhelyek és fajok védelmével, valamint az idegenhonos inváziós fajok kezelésével kapcsolatos alkalmazandó joggal összhangban végzik. |
| (1) Az az eljárás, amelynek révén az illetékes hatóság megállapítja, hogy a 2011/92/EK irányelv II. mellékletében felsorolt projektek esetében szükséges-e környezeti hatásvizsgálat vagy szűrés elvégzése (az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően). (2) Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében az egyenértékű hatályos nemzeti joggal vagy a KHV vagy szűrés elvégzésére vonatkozó nemzetközi előírásokkal összhangban, például az IFC 1. sz. teljesítményszabványa: A környezeti és társadalmi kockázatok értékelése és kezelése (Assessment and Management of Environmental and Social Risks). (3) Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében az egyenértékű hatályos nemzeti joggal vagy azon nemzetközi előírásokkal összhangban, amelyek a természetes élőhelyek és a vadon élő állatok és növények védelmét célozzák és előírják 1. szűrési eljárás végzését annak meghatározására, hogy adott tevékenységhez szükséges-e a védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt lehetséges hatások megfelelő értékelése; 2. ilyen megfelelő értékelés végzését, ha annak szükségességét a szűrés meghatározza, például az IFC 6. sz. teljesítményszabványa: A biológiai sokféleség megőrzése és az élő természeti erőforrások fenntartható kezelése (Biodiversity Conservation and Sustainable Management of Living Natural Resources). (4) Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.). | |
6.17. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású repülőtéri infrastruktúra
A tevékenység leírása
A légi járművek zéró kipufogógáz-kibocsátású üzemeltetéséhez vagy a repülőtér saját műveleteihez és az álló légi járművek földi energiával és előkondicionált levegővel való helyhez kötött ellátásához szükséges infrastruktúra, valamint a vasúti és vízi szállításra történő átrakodást szolgáló infrastruktúra építése, korszerűsítése, karbantartása és üzemeltetése.;
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F41.20 és F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
A gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének vagy több kritériumnak: (a) az infrastruktúra zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású légi járművek üzemeltetésére szolgál: elektromos töltés és hidrogéntöltés; (b) az infrastruktúra az álló repülőgépek rögzített földi árammal és előhűtött levegővel való ellátására szolgál; (c) az infrastruktúra a repülőtér saját műveleteinek zéró közvetlen kibocsátással történő teljesítésére szolgál: elektromos töltőállomások, villamosenergia-hálózati csatlakozások korszerűsítése, hidrogéntöltő állomások; (d) az infrastruktúra és a létesítmények a rakomány vasúti és vízi szállításra történő átrakodására szolgálnak: az áruk berakodására, kirakodására és átrakodására szolgáló terminál-infrastruktúra és felépítmények. 2. Az infrastruktúra nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására vagy tárolására szolgál. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal (1) összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, rezgés-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról (https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en). | |
6.18. Légi jármű lízingelése
A tevékenység leírása
Légi járművek, valamint légijármű-alkatrészek és -berendezések bérlése és lízingelése ( 40 ).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez NACE-kód, különösen a N77.35 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem teljesíti az e szakasz a) pontjában foglalt lényeges hozzájárulási kritériumot, e tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység a következők egyikének bérlését vagy lízingelését foglalja magában: a) zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású légi jármű; b) a 2023. december 11. előtt szállított légi jármű, amely megfelel a 3.21. szakasz „Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez” alszakaszának b) vagy c) pontjában említett technikai vizsgálati kritériumoknak; c) a 2023. december 11. után szállított légi jármű, amely megfelel a 3.21. szakasz „Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez” alszakaszának b) vagy c) pontjában említett technikai vizsgálati kritériumoknak, valamint annak a kötelezettségvállalásnak, hogy a flottában lévő valamely másik, a kritériumoknak nem megfelelő légi járművet: i. a kritériumoknak megfelelő légi jármű leszállítását követő 6 hónapon belül véglegesen kivonják a forgalomból, amely esetben az összesített helyettesítési arány nem alkalmazandó; vagy ii. a kritériumoknak megfelelő légi jármű leszállítását követő 6 hónapon belül véglegesen kivonják a flottából, amely esetben a 3.21. szakaszban meghatározott összesített helyettesítési arány korlátozza a taxonómiai követelményeknek való megfelelés arányát a taxonómiához igazítható légi járművek esetében; amennyiben a használatból vagy a flottából véglegesen kivont légi jármű: i. nem felel meg a 3.21. szakasz „Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez” alszakaszának b) pontjában meghatározott javulási mutatóknak; ii. a kritériumoknak megfelelő légi jármű maximális felszállótömegének legalább 80 %-ával rendelkezik; iii. a forgalomból történő kivonását megelőző legalább 12 hónapban folyamatosan a flottában volt; iv. olyan légialkalmassági igazolással rendelkezik, amelyet a kritériumoknak megfelelő légi jármű leszállítása előtt kevesebb mint 6 hónappal állítottak ki. A lízingbe adó biztosítja, hogy a b) vagy c) pontban említett légi járműveket fenntartható légijármű-üzemanyaggal (SAF) üzemeltetik az e melléklet 6.19. szakaszának d) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott kritériumokkal összhangban. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| 2. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| 3. A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| 4. A körforgásos gazdaságra való átállás | Intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy megakadályozzák a hulladék keletkezését a használati szakaszban (karbantartás), valamint hogy a fennmaradó hulladékot a hulladékhierarchiával összhangban kezeljék. A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: a) másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított összetevőinek újrahasznosítása és használata; b) az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; c) hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; d) az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. A hulladék életciklus végi kezelésére és újrafeldolgozására vonatkozó intézkedések vannak érvényben, többek között az újrafeldolgozási szolgáltatókkal kötött leszerelési szerződéses megállapodások, illetve a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Ezek az intézkedések biztosítják, hogy az alkotóelemeket és anyagokat a hulladékhierarchiával, a hulladékokkal kapcsolatos uniós rendelet elveivel és az alkalmazandó rendeletekkel összhangban az újrafeldolgozás és az újrahasználat maximalizálása érdekében elkülönítsék és kezeljék, különösen az elemek és az elektronikai termékek, valamint az azokban található kritikus fontosságú nyersanyagok újrahasználata és újrafeldolgozása révén. Ezek az intézkedések magukban foglalják a veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését is. |
| 5. A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A légi jármű megfelel az (EU) 2018/1139 rendelet 9. cikke (2) bekezdésében említett vonatkozó követelményeknek. A „Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez” alszakasz b) és c) pontjában említett légi jármű megfelel a következő szabványoknak: a) nem teherszállító légi jármű esetében: a Chicagói Egyezmény 16. melléklete I. kötete (zaj) 13. módosításának 14. fejezete, amely szerint a legmagasabb zajszintek és a 14.4.1.1., 14.4.1.2. és 14.4.1.3. pontban meghatározott megengedett legmagasabb zajszintek között a három mérési ponton mért különbségek összege nem lehet kisebb, mint 22 EPNdB; teherszállító légi jármű esetében: a Chicagói Egyezmény 16. melléklete I. kötete (zaj) 13. módosításának 14. fejezete; b) a Chicagói Egyezmény 16. melléklete II. kötete (motorok kibocsátása) 10. módosításának 2. és 4. fejezete. |
| 6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
6.19. Légi személy- és áruszállítás
A tevékenység leírása
Légi járművek vásárlása, finanszírozása és üzemeltetése, beleértve a személy- és áruszállítást.
A gazdasági tevékenység nem foglalja magában a légi jármű 6.18. szakaszban említett lízingelését.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H51.1 és a H51.21 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem teljesíti az e szakasz a) pontjában foglalt lényeges hozzájárulási kritériumot, e tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenységet a következő kritériumok egyikét alkalmazva végzik: a) zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású légi jármű; b) 2029. december 31-ig a 2023. december 11. előtt beszerzett légi jármű, amely megfelel a 3.21. szakasz „Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez” alszakaszának b) vagy c) pontjában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak; c) 2029. december 31-ig a 2023. december 11. után beszerzett légi jármű, amely megfelel a 3.21. szakasz „Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez” alszakaszának b) vagy c) pontjában említett technikai vizsgálati kritériumoknak, valamint annak a kötelezettségvállalásnak, hogy a flottában lévő valamely másik, a kritériumoknak nem megfelelő légi járművet: i. a kritériumoknak megfelelő légi jármű leszállítását követő 6 hónapon belül véglegesen kivonják a forgalomból, amely esetben az összesített helyettesítési arány nem alkalmazandó; vagy ii. a kritériumoknak megfelelő légi jármű leszállítását követő 6 hónapon belül véglegesen kivonják a flottából, amely esetben a 3.21. szakaszban meghatározott összesített helyettesítési arány korlátozza a taxonómiai követelményeknek való megfelelés arányát a taxonómiához igazítható légi járművek esetében; amennyiben a használatból vagy a flottából véglegesen kivont légi jármű: i. nem felel meg a 3.21. szakasz „Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez” alszakaszának b) pontjában megállapított javulási mutatóknak; ii. a kritériumoknak megfelelő légi jármű maximális felszállótömegének legalább 80 %-ával rendelkezik; iii. a forgalomból történő kivonását megelőző legalább 12 hónapban folyamatosan a flottában volt; iv. olyan légialkalmassági igazolással rendelkezik, amelyet a kritériumoknak megfelelő légi jármű leszállítása előtt kevesebb mint 6 hónappal állítottak ki. d) 2030. január 1-jétől, a fenti b) vagy c) pontban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő és a fenntartható légijármű-üzemanyagok minimális részarányát betartva üzemeltetett légi jármű, amely 2030-ban 15 %-nak felel meg, majd ezt követően évente 2 százalékponttal nő; e) a fenntartható légijármű-üzemanyagok minimális részarányát betartva üzemeltetett légi jármű, amely 2022-ben 5 %-nak felel meg, majd ezt követően a fenntartható légijármű-üzemanyagok aránya évente 2 százalékponttal nő. A fenntartható légijármű-üzemanyagok használatára vonatkozó, a d) és e) pontban említett követelményt a kritériumoknak megfelelő légi jármű által felhasznált összes légijármű-üzemanyag és a flotta szintjén felhasznált fenntartható légijármű-üzemanyagok alapján kell kiszámítani. Az üzemeltetők a megfelelési arányt úgy számítják ki, hogy a flottaszinten vásárolt fenntartható légijármű-üzemanyagok (tonnában kifejezett) mennyiségét elosztják a kritériumoknak megfelelő légi jármű által felhasznált összes légijármű-üzemanyaggal, és ezt az értéket megszorozzák 100-zal. A fenntartható légijármű-üzemanyag fogalommeghatározása a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról szóló rendeletben található. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| 2. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| 3. A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| 4. A körforgásos gazdaságra való átállás | Intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy megakadályozzák a hulladék keletkezését a használati szakaszban (árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatás fenntartása és működtetése az étkezési hulladék tekintetében), valamint hogy a fennmaradó hulladékot a hulladékhierarchiával összhangban kezeljék. A hulladék életciklus végi kezelésére és újrafeldolgozására vonatkozó intézkedések vannak érvényben, többek között az újrafeldolgozási szolgáltatókkal kötött leszerelési szerződéses megállapodások, illetve a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Ezek az intézkedések biztosítják, hogy az alkotóelemeket és anyagokat a hulladékhierarchiával, a hulladékokkal kapcsolatos uniós rendelet elveivel és az alkalmazandó rendeletekkel összhangban az újrafeldolgozás és az újrahasználat maximalizálása érdekében elkülönítsék és kezeljék, különösen az elemek és az elektronikai termékek, valamint az azokban található kritikus fontosságú nyersanyagok újrahasználata és újrafeldolgozása révén. Ezek az intézkedések magukban foglalják a veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését is. |
| 5. A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A légi jármű megfelel az (EU) 2018/1139 rendelet 9. cikke (2) bekezdésében említett vonatkozó követelményeknek. A b)–e) pontban említett technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő légi jármű megfelel a következő szabványoknak: a) nem teherszállító légi jármű esetében: a Chicagói Egyezmény 16. melléklete I. kötete (zaj) 13. módosításának 14. fejezete, amely szerint a legmagasabb zajszintek és a 14.4.1.1., 14.4.1.2. és 14.4.1.3. pontban meghatározott megengedett legmagasabb zajszintek között a három mérési ponton mért különbségek összege nem lehet kisebb, mint 22 EPNdB; teherszállító légi jármű esetében: a Chicagói Egyezmény 16. melléklete I. kötete (zaj) 13. módosításának 14. fejezete; b) a Chicagói Egyezmény 16. melléklete II. kötete (motorok kibocsátása) 10. módosításának 2. és 4. fejezete. |
| 6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
6.20. A légi közlekedés földi kiszolgálása
A tevékenység leírása
A légi közlekedéshez kapcsolódó berendezések gyártása, javítása, karbantartása, felújítása, utólagos átalakítása, tervezése, átállítása és korszerűsítése, vásárlása, finanszírozása, bérlése, lízingelése és üzemeltetése (földi kiszolgálás), valamint a légi közlekedéshez kapcsolódó szolgáltatások, beleértve a repülőtéri földi kiszolgálási tevékenységeket és a rakománykezelést, azon belül az áruk berakodását és légi járműből való kirakodását is.
A gazdasági tevékenység a következőket foglalja magában:
a) a légi jármű beállításához és a forgalmi előtéren belüli egyéb szolgáltatásokhoz szükséges járművek;
b) az utasok beszállására szolgáló berendezések, beleértve az utasszállító buszokat és a mobil lépcsőket is;
c) poggyász- és rakománykezelő berendezések, beleértve a futószalagos rakodókat, a poggyászvontatókat, a repülőtéri raklapemelő kocsikat, az alsófedélzeti teherrakodókat és a főfedélzeti teherrakodókat;
d) catering berendezések, beleértve a hűtőkonténer-kocsikat, de nem beleértve a belső égésű motorral meghajtott hűtőegységgel rendelkező berendezéseket;
e) karbantartásra szolgáló berendezések, beleértve a karbantartó állványokat és platformokat;
f) repülőtolók;
g) légi járművek és hajtóművek jégmentesítő berendezései;
h) hókotrók és más hóeltakarító és felszíni jégmentesítő berendezések;
i) nem autonóm módon végzett gurulás.
A gazdasági tevékenység nem foglalja magában az e melléklet 3.3., 6.3. és 6.6. szakaszában említett, a repülőtéren belül használt, utasok és személyzet szállítására, valamint légi járművek üzemanyag-ellátására szolgáló járműveket.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H52.23, H52.24 és H52.29 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A földi kiszolgálást végző járművek közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró. A földi kiszolgálás valamennyi eszközét és berendezését kibocsátásmentes motor hajtja. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| 2. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| 3. A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. A jégmentesítési tevékenységek tekintetében intézkedéseket hoztak a kibocsátás szükséges repülőtéri szintű ellenőrzésének biztosítására, a vízfolyásokra gyakorolt környezeti hatások csökkentésére, többek között környezeti szempontból fenntarthatóbb vegyi anyagok használata, glikolvisszanyerés és a felszíni víz kezelése révén. |
| 4. A körforgásos gazdaságra való átállás | Intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy megakadályozzák a hulladék keletkezését a használati szakaszban (árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatás fenntartása és működtetése az étkezési hulladék tekintetében), valamint hogy a fennmaradó hulladékot a hulladékhierarchiával összhangban kezeljék. A hulladék életciklus végi kezelésére és újrafeldolgozására vonatkozó intézkedések vannak érvényben, többek között az újrafeldolgozási szolgáltatókkal kötött leszerelési szerződéses megállapodások, illetve a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Ezek az intézkedések biztosítják, hogy az alkotóelemeket és anyagokat a hulladékhierarchiával, a hulladékokkal kapcsolatos uniós rendelet elveivel és az alkalmazandó rendeletekkel összhangban az újrafeldolgozás és az újrahasználat maximalizálása érdekében elkülönítsék és kezeljék, különösen az elemek és az elektronikai termékek, valamint az azokban található kritikus fontosságú nyersanyagok újrahasználata és újrafeldolgozása révén. Ezek az intézkedések magukban foglalják a veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését is. |
| 5. A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| 6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
7. ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS INGATLANÜGYLETEK
7.1. Új épületek építése
A tevékenység leírása
Lakó- és nem lakáscélú épületek építési projektjeinek fejlesztése az építési projektek későbbi értékesítés céljából történő megvalósításához szükséges pénzügyi, műszaki és fizikai eszközök egyesítése révén, valamint teljes lakó- és nem lakáscélú épületek építése saját részre, értékesítés céljából, illetve díjazás ellenében vagy szerződéses alapon.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F41.1, F41.2, illetve az F43 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| Olyan új épületek építése, amelyek esetében: 1. Az építés eredményeként létrejövő épület energiahatékonyságát meghatározó primerenergia-igény (1) legalább 10 %-kal kisebb, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (2) végrehajtó nemzeti intézkedésekben meghatározott küszöbérték. Az energiahatékonyságot a kész épület energiahatékonysági tanúsítványával (EPC) kell igazolni. 2. Az 5 000 m2-nél nagyobb épületek (3) esetében az építés eredményeként létrejövő épületet a befejezéskor légtömörségi és hőállósági vizsgálatnak (4) kell alávetni, és a befektetők és az ügyfelek tudomására kell hozni a tervezési szakaszban meghatározott energiahatékonysági szintekben megfigyelt bármely eltérést vagy a külső térelhatárolók hibáit. Alternatívaként amennyiben az építési folyamat során megbízható és nyomon követhető minőség-ellenőrzési folyamatokat követnek, ez elfogadható a hőintegritás vizsgálatának alternatívájaként. 3. Az 5 000 m2-nél nagyobb épületek (5) esetében az építés eredményeként létrejövő épület teljes életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciálját (GWP) (6) az életciklus minden egyes szakaszára kiszámították, és kérésre közlik a befektetőkkel és az ügyfelekkel. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Amennyiben be vannak szerelve, a lakóegységekben lévők kivételével, az alábbi vízellátó berendezések meghatározott vízhasználatának igazolása az e melléklet E. függelékében foglalt műszaki előírásoknak megfelelően termékadatlapok, épülettanúsítás vagy az Unióban már meglévő termékcímke útján történik: (a) a fürdőszobai csapok és a konyhai csapok vízhozama legfeljebb 6 liter/perc; (b) a zuhanyzók vízhozama legfeljebb 8 liter/perc; (c) a WC-k – beleértve a WC-egységeket, -csészéket és öblítőtartályokat is – teljes öblítési vízmennyisége legfeljebb 6 liter, átlagos öblítési vízmennyisége pedig legfeljebb 3,5 liter; (d) a piszoárok legfeljebb 2 liter/csésze/óra vizet használhatnak. Az öblítéses piszoárok maximális teljes öblítési vízmennyisége 1 liter. Az építési területről származó hatás elkerülése érdekében a tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében foglalt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal (7) összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják. Az épülettervezés és az építési módszerek támogatják a körforgásos jelleget, és az ISO 20887 szabványra (8), illetve az épületek szétszerelhetőségének vagy rugalmasságának értékelésére szolgáló egyéb szabványokra való hivatkozással bemutatják különösen, hogy az épületek kialakítása hogyan biztosítja, hogy erőforrás-hatékonyabbak, alkalmazkodóképesebbek, rugalmasabbak és szétszerelhetők legyenek az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás lehetővé tétele érdekében. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Az építés során használt építőelemek és -anyagok megfelelnek az e melléklet C. függelékében foglalt kritériumoknak. Az építés során használt építőelemek és -anyagok, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az épülethasználókkal (9), az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében foglalt feltételek szerinti vizsgálat során a vizsgálati kamra levegőjének köbméterére vetítve 0,06 mg-nál kevesebb formaldehidet, valamint a CEN/EN 16516 (10) vagy az ISO 16000-3:2011 szabvány (11) vagy más egyenértékű szabványosított vizsgálati feltételek és meghatározási módszerek szerinti vizsgálat során a vizsgálati kamra levegőjének köbméterére vetítve 0,001 mg-nál kevesebb 1A. és 1B. kategóriájú rákkeltő illékony szerves vegyületet bocsátanak ki (12). Amennyiben az új építés potenciálisan szennyezett (barnamezős) területen található, a területet potenciális szennyező anyagok tekintetében vizsgálatnak vetették alá, például az ISO 18400 szabvány (13) alkalmazásával. Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyező anyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az új építmény nem a következők egyikére épül: (a) az EU LUCAS összeírásban (14) említett, mérsékelt–magas talaj-termőképességgel és felszín alatti biológiai sokféleséggel rendelkező szántóterületek és szántóföldek; (b) a biológiai sokféleség szempontjából elismerten nagy értéket képviselő zöldmezős területek, valamint az európai vörös listán (15) vagy a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján (16) szereplő veszélyeztetett fajok (flóra és fauna) élőhelyéül szolgáló területek; (c) a földterület megfelel az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzéke szerinti erdő fogalommeghatározásának, vagy ha nincs ilyen, akkor a FAO erdőre vonatkozó fogalommeghatározásának (17). |
| (1) Az épület szokásos használatához kapcsolódó energiaszükséglet kielégítéséhez szükséges energia számított mennyisége, amelyet a teljes primerenergia-felhasználás kWh/m2/év mértékegységben kifejezett, a vonatkozó nemzeti számítási módszertanon alapuló és az energiahatékonysági tanúsítványon (EPC) feltüntetett számértéke fejez ki. (2) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.). (3) Lakóépületek esetében a vizsgálatot egy, a lakóépület-/lakástípusok szempontjából reprezentatív mintán végzik el. (4) A vizsgálatot az EN 13187 (Épületek hővédelme. Épülethatároló szerkezetek hőszigetelési rendellenességeinek minőségi kimutatása. Infravörös módszer) és az EN 13829 (Épületek hőtechnikai viselkedése. Épületek légáteresztő képességének meghatározása. Túlnyomásos eljárás) szabvány vagy az épület helye szerint illetékes építésfelügyeleti szerv által elfogadott egyenértékű szabványok alapján kell elvégezni. (5) Lakóépületek esetében a számítás és a közlés egy, a lakóépület-/lakástípusok szempontjából reprezentatív mintára vonatkozik. (6) A GWP-t minden egyes életciklus-szakaszra vonatkozóan kg CO2e/m2-ben kifejezett (a hasznos belső födémterület egy négyzetméterére vetített), 50 éves vizsgálati referencia-időszak egy évére átlagolt számérték formájában adják meg. Az adatok kiválasztását, a forgatókönyvek meghatározását és a számításokat az EN 15978 (BS EN 15978:2011. Építmények fenntarthatósága. Épületek környezetvédelmi értékelése. Számítási módszer) szabványnak megfelelően végzik. A figyelembe vett épületszerkezeti elemek és a műszaki berendezések köre megegyezik a közös uniós keretrendszerben az 1.2. mutatóra vonatkozóan meghatározottakkal. Amennyiben létezik nemzeti számítási eszköz, vagy az szükséges a közzétételhez vagy az építési engedély megszerzéséhez, az adott eszköz használható az előírt közzététel biztosítására. Más számítási eszközök is alkalmazhatók, ha megfelelnek a közös uniós keretrendszerben meghatározott minimumkövetelményeknek (2021.6.4-i változat: https://susproc.jrc.ec.europa.eu/product-bureau/product-groups/412/documents), lásd az 1.2. mutató felhasználói kézikönyvét. (7) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en). (8) ISO 20887:2020, Épületek és építmények fenntarthatósága. A szétszerelhetőséget és az átalakíthatóságot biztosító tervezés. Elvek, követelmények és iránymutatás (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/69370.html). (9) Festékekre és lakkokra, mennyezetburkoló lapokra, padlóburkolatokra – beleértve a hozzájuk tartozó ragasztókat és tömítőanyagokat –, belső szigetelésre és belső felületkezelésre vonatkozik, mint például a nedvesség és a penész elleni védelem. (10) CEN/TS 16516 szabvány: 2013, Építési termékek – A veszélyes anyagok kibocsátásának értékelése – A beltéri levegőbe való kibocsátás meghatározása. (11) ISO 16000-3:2011, Beltéri levegőminőség – 3. rész: Formaldehid és más karbonilvegyületek meghatározása a beltéri levegőben és a vizsgálati kamra levegőjében. Aktív mintavételi módszer (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/51812.html). (12) A rákkeltő illékony szerves vegyületek kibocsátási küszöbértékei egy 28 napos vizsgálati időszakra vonatkoznak. (13) ISO 18400 „Talajminőség – Mintavétel” sorozat (14) JRC ESDCA, LUCAS: Földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírás 2021.6.4-i változat: https://esdac.jrc.ec.europa.eu/projects/lucas (15) IUCN, A kihalással fenyegetett európai fajok vörös listája (2021.6.4-i változat: https://www.iucn.org/regions/europe/our-work/biodiversity-conservation/european-red-list-threatened-species). (16) IUCN, A kihalással fenyegetett fajok vörös listája (2021.6.4-i változat: https://www.iucnredlist.org). (17) Több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások 2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). | |
7.2. Meglévő épületek korszerűsítése
A tevékenység leírása
Magas- és mélyépítés, valamint annak előkészítése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F41 és F43 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| Az épület-korszerűsítés megfelel a jelentős épület-korszerűsítésekre vonatkozó követelményeknek (1). Alternatív megoldásként a primerenergia-igény (PED) legalább 30 %-os csökkenését eredményezi (2). | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Amennyiben a korszerűsítés részeként – a lakóegységekben végzett korszerűsítés kivételével – be vannak szerelve, az alábbi vízellátó berendezések meghatározott vízhasználatának igazolása az e melléklet E. függelékében foglalt műszaki előírásoknak megfelelően termékadatlapok, épülettanúsítás vagy az Unióban már meglévő termékcímke útján történik: (a) a fürdőszobai csapok és a konyhai csapok vízhozama legfeljebb 6 liter/perc; (b) a zuhanyzók vízhozama legfeljebb 8 liter/perc; (c) a WC-k – beleértve a WC-egységeket, -csészéket és öblítőtartályokat is – teljes öblítési vízmennyisége legfeljebb 6 liter, átlagos öblítési vízmennyisége pedig legfeljebb 3,5 liter; (d) a piszoárok legfeljebb 2 liter/csésze/óra vizet használhatnak. Az öblítéses piszoárok maximális teljes öblítési vízmennyisége 1 liter. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal (3) összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják. Az épülettervezés és az építési módszerek támogatják a körforgásos jelleget, és az ISO 20887 szabványra (4), illetve az épületek szétszerelhetőségének vagy rugalmasságának értékelésére szolgáló egyéb szabványokra való hivatkozással bemutatják különösen, hogy az épületek kialakítása hogyan biztosítja, hogy erőforrás-hatékonyabbak, alkalmazkodóképesebbek, rugalmasabbak és szétszerelhetők legyenek az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás lehetővé tétele érdekében. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Az építés során használt építőelemek és -anyagok megfelelnek az e melléklet C. függelékében foglalt kritériumoknak. Az épület korszerűsítése során használt építőelemek és -anyagok, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az épülethasználókkal (5), az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében foglalt feltételek szerinti vizsgálat során a vizsgálati kamra levegőjének köbméterére vetítve 0,06 mg-nál kevesebb formaldehidet, valamint a CEN/EN 16516 vagy az ISO 16000-3:2011 szabvány (6) vagy más egyenértékű szabványosított vizsgálati feltételek és meghatározási módszerek szerinti vizsgálat során a vizsgálati kamra levegőjének köbméterére vetítve 0,001 mg-nál kevesebb 1A. és 1B. kategóriájú rákkeltő illékony szerves vegyületet bocsátanak ki (7). Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyező anyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan. |
| (1) A 2010/31/EU irányelvet végrehajtó, az irányelv értelmében vett „jelentős felújításokra” alkalmazandó nemzeti és regionális építési előírások szerint. A korszerűsített épület vagy épületrész energiahatékonysága megfelel a vonatkozó irányelvvel összhangban álló, költségoptimalizált energiahatékonysági minimumkövetelményeknek. (2) A kezdeti primerenergia-igény és annak becsült javulása részletes épületfelmérésen, akkreditált független szakértő által végzett energiaauditon vagy bármely más átlátható és arányos módszeren alapul, és azt energiahatékonysági tanúsítvánnyal validálják. A 30 %-os javulás a primerenergia-igény tényleges csökkenéséből ered (amelynél nem veszik figyelembe a nettó primerenergia-igény megújuló energiaforrások révén történő csökkenését), és legfeljebb három éven belül egymást követően meghozott intézkedésekkel érhető el. (3) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en). (4) ISO 20887:2020, Épületek és építmények fenntarthatósága. A szétszerelhetőséget és az átalakíthatóságot biztosító tervezés. Elvek, követelmények és iránymutatás (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/69370.html). (5) Festékekre és lakkokra, mennyezetburkoló lapokra, padlóburkolatokra – beleértve az ezekhez használt ragasztókat és tömítőanyagokat –, belső szigetelésre és belső felületkezelésre vonatkozik (mint például a nedvesség és penész elleni védelem). (6) ISO 16000-3:2011, Beltéri levegőminőség – 3. rész: Formaldehid és más karbonilvegyületek meghatározása a beltéri levegőben és a vizsgálati kamra levegőjében. Aktív mintavételi módszer (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/51812.html). (7) A rákkeltő illékony szerves vegyületek kibocsátási küszöbértékei egy 28 napos vizsgálati időszakra vonatkoznak. | |
7.3. Energiahatékonysági berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása
A tevékenység leírása
Energiahatékonysági berendezések üzembe helyezéséből, karbantartásából vagy javításából álló egyedi korszerűsítési intézkedések.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42, F43, M71, C16, C17, C22, C23, C25, C27, C28, S95.21, S95.22 és C33.12. kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység a következő egyedi intézkedések valamelyikéből áll, amennyiben azok megfelelnek a 2010/31/EU irányelvet végrehajtó hatályos nemzeti intézkedésekben az egyes elemekre és rendszerekre vonatkozóan meghatározott minimumkövetelményeknek, és adott esetben elérik az (EU) 2017/1369 rendelet szerinti két legmagasabb, nem üres energiahatékonysági osztályt: (a) szigetelés hozzáadása a külső térelhatároló szerkezetek olyan meglévő részeihez, mint például a külső fal (beleértve a zöld falakat is), a tető (beleértve a zöldtetőket is), a padlástér, az alagsor és a földszint (beleértve a légtömörséget biztosító intézkedéseket, a hőhidak hatásának csökkentésére irányuló intézkedéseket és az állványozást is), valamint a szigetelésnek a külső térelhatárolókra való felvitelét szolgáló termékek (beleértve a mechanikus rögzítéseket és a ragasztóanyagokat is) alkalmazása ugyanezeken a helyeken; (b) a meglévő ablakok cseréje új, energiahatékony ablakokra; (c) a meglévő külső ajtók cseréje új, energiahatékony ajtókra; (d) energiahatékony fényforrások beszerelése és cseréje; (e) fűtő-, szellőztető- és légkondicionáló (HVAC), valamint vízmelegítő rendszerek, köztük távfűtési szolgáltatásokhoz kapcsolódó berendezések beszerelése, cseréje, karbantartása és javítása nagy hatékonyságú technológiákkal; (f) alacsony víz- és energiafogyasztású konyhai és fürdőszobai vizes szerelvények beszerelése, amelyek megfelelnek az e melléklet E. függelékében meghatározott műszaki előírásoknak, zuhanymegoldások, keverős zuhanyozók, zuhanyfejek és csaptelepek esetében pedig legfeljebb 6 l/perc vízhozammal rendelkeznek, amelyet egy, az uniós piacon már használatban lévő címke igazol. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Az építőelemek és -anyagok megfelelnek az e melléklet C. függelékében foglalt kritériumoknak. Abban az esetben, ha a meglévő külső térelhatárolók hőszigeteléssel egészülnek ki, a nemzeti joggal összhangban egy hozzáértő, azbesztvizsgálat terén képzett szakemberrel kell épületfelmérést végeztetni. Azbesztet tartalmazó vagy valószínűleg azbesztet tartalmazó szigetelés eltávolítását, szigetelőlapok, burkolólapok és más azbeszttartalmú anyagok feltörését vagy mechanikai fúrását megfelelően képzett személyzet végezheti, a nemzeti joggal összhangban a munkavégzés előtt, közben és után végzett egészségügyi ellenőrzés mellett. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
7.4. Elektromos járművek töltőállomásainak üzembe helyezése, karbantartása és javítása épületeken belül (és az épületekhez tartozó parkolóhelyeken)
A tevékenység leírása
Elektromos járművek töltőállomásainak üzembe helyezése, karbantartása és javítása épületeken belül és az épületekhez tartozó parkolóhelyeken.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42, F43, M71, C16, C17, C22, C23, C25, C27 vagy C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| Elektromos járművek töltőállomásainak létesítése, karbantartása vagy javítása. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
7.5. Épületek energiahatékonyságának mérésére, szabályozására és ellenőrzésére szolgáló műszerek és eszközök üzembe helyezése, karbantartása és javítása
A tevékenység leírása
Épületek energiahatékonyságának mérésére, szabályozására és ellenőrzésére szolgáló műszerek és eszközök üzembe helyezése, karbantartása és javítása
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42, F43, M71, valamint a C16, C17, C22, C23, C25, C27 vagy C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység a következő egyedi intézkedések valamelyike: (a) zónás termosztátok, intelligens termosztátrendszerek és érzékelők telepítése, karbantartása és javítása, ideértve a mozgást és a nappali fényt érzékelő rendszereket is; (b) épületautomatizálási és -szabályozási rendszerek, épületenergetikai szabályozó rendszerek (BEMS), világításszabályozó rendszerek és energiagazdálkodási rendszerek (EMS) telepítése, karbantartása és javítása; (c) intelligens gáz-, hő-, hűtés- és villamosenergia-mérők telepítése, karbantartása és javítása; (d) árnyékoló vagy benapozáscsökkentő funkcióval rendelkező homlokzati és tetőelemek telepítése, karbantartása és javítása, a növényzet növekedését támogató rendszereket is beleértve. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
7.6. Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása
A tevékenység leírása
Megújulóenergia-technológiák helyszíni üzembe helyezése, karbantartása és javítása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42, F43, M71, C16, C17, C22, C23, C25, C27 vagy C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység az alábbi egyedi intézkedések valamelyikéből áll, amennyiben a helyszínen épülettechnikai rendszerként helyezik üzembe: (a) fotovoltaikus napenergia-rendszerek és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása; (b) napelemes vízmelegítők és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása; (c) olyan hőszivattyúk és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása, javítása és korszerűsítése, amelyek hozzájárulnak az (EU) 2018/2001 irányelv szerinti, a fűtéshez és hűtéshez használt megújuló energiára vonatkozó célkitűzésekhez; (d) szélturbinák és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása; (e) légkollektorok és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása; (f) hő- vagy villamosenergia-tároló egységek és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása; (g) nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő mikroerőmű üzembe helyezése, karbantartása és javítása; (h) hőcserélő/hővisszanyerő rendszerek üzembe helyezése, karbantartása és javítása. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
7.7. Épületek vásárlása és tulajdonjoga
A tevékenység leírása
Ingatlan vásárlása és tulajdonjogának gyakorlása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az L68 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A 2020. december 31. előtt épült épületek legalább A. osztályú energetikai tanúsítvánnyal (EPC) rendelkeznek. Alternatívaként az épület a nemzeti vagy regionális épületállomány operatív primerenergia-igényként (PED) kifejezett és megfelelő bizonyítékokkal igazolt felső 15 %-ában található, ami legalább összehasonlítja az adott eszköz teljesítményét a 2020. december 31. előtt épített nemzeti vagy regionális állomány teljesítményével, és legalább különbséget tesz a lakóépületek és a nem lakáscélú épületek között. 2. A 2020. december 31. után épült épületek esetében az épület megfelel az e melléklet 7.1. szakaszában meghatározott, a vásárlás időpontjában releváns kritériumoknak. 3. Amennyiben az épület nagy nem lakáscélú épület (a fűtési rendszerek, kombinált helyiségfűtési és szellőztetési rendszerek, légkondicionáló rendszerek vagy kombinált légkondicionáló és szellőztető rendszerek effektív névleges teljesítménye meghaladja a 290 kW-ot), az energiahatékonyság-ellenőrzés és -értékelés révén hatékonyan működik (1). | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) Ez például a 2010/31/EU irányelv 14. cikkének (4) bekezdése és 15. cikkének (4) bekezdése szerinti energiahatékonysági szerződés vagy épületautomatizálási és -szabályozási rendszer meglétével igazolható. | |
8. INFORMÁCIÓ ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
8.1. Adatfeldolgozási szolgáltatás
A tevékenység leírása
Adatok esetében végzett tárolás, manipulálás, gazdálkodás, mozgatás, ellenőrzés, megjelenítés, kapcsolás, csere, továbbítás vagy feldolgozás adatközpontokon ( 41 ) keresztül, a pereminformatikát is beleértve.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a J63.11 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló európai magatartási kódex legújabb változatában (1) vagy a CEN-CENELEC „Adatközpontok létesítményei és infrastruktúrája – 99-1. rész: Ajánlott energiagazdálkodási gyakorlatok” című CLC TR50600-99-1. sz. dokumentumában (2)„elvárt gyakorlatként” felsorolt összes vonatkozó gyakorlatot végrehajtotta. E gyakorlatok végrehajtását független harmadik fél ellenőrzi, és legalább háromévente auditot is kell végezni. 2. Amennyiben az elvárt gyakorlat fizikai, logisztikai, tervezési vagy egyéb korlátok miatt nem minősül relevánsnak, magyarázatot kell adni arra, hogy az elvárt gyakorlat miért nem alkalmazható vagy miért nem praktikus. Az adatközpontok energiahatékonyságára vonatkozó európai magatartási kódexben vagy más egyenértékű forrásban szereplő alternatív bevált gyakorlatok közvetlen helyettesítőnek minősülhetnek, amennyiben hasonló energiamegtakarítást eredményeznek. 3. Az adatközpont hűtőrendszerében használt hűtőközegek globális felmelegedési potenciálja (GWP) legfeljebb 675. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A felhasznált berendezések megfelelnek a 2009/125/EK irányelvben a szerverekre és adattárolókra vonatkozóan meghatározott követelményeknek. A felhasznált berendezések nem tartalmaznak a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) II. mellékletében felsorolt korlátozott anyagokat, kivéve, ha a homogén anyagokban a tömegszázalékos koncentráció nem haladja meg az említett mellékletben felsorolt maximális értékeket. Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafeldolgozást, többek között az újrafeldolgozási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Életciklusa végén a berendezést újrafelhasználásra, hasznosításra vagy újrafeldolgozásra való előkészítésnek vagy megfelelő kezelésnek kell alávetni, amely magában foglalja az összes folyadék kivonását, valamint a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) VII. mellékletében foglaltaknak megfelelő szelektív kezelést. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) Az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló európai magatartási kódex legújabb változata a Közös Kutatóközpont energiahatékonyság platform (E3P) honlapján, https://e3p.jrc.ec.europa.eu/communities/data-centres-code-coközzétett legutóbbi változat, a közzététel napjától számított hat hónapos átmeneti időszak mellett (a 2021. évi változat itt érhető el: https://e3p.jrc.ec.europa.eu/publications/2021-best-practice-guidelines-eu-code-conduct-data-centre-energy-efficiency). (2) Kiadta 2019. július 1-jén az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) (2021.6.4-i változat: https://www.cenelec.eu/dyn/www/f?p=104:110:508227404055501::::FSP_ORG_ID,FSP_PROJECT,FSP_LANG_ID:1258297,65095,25). (3) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (HL L 174., 2011.7.1., 88. o.). (4) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.). | |
8.2. Adatközpontú megoldások az ÜHG-kibocsátás csökkentésére
A tevékenység leírása
Az adatok gyűjtésére, továbbítására, tárolására, valamint modellezésére és felhasználására irányuló IKT-megoldások fejlesztése vagy használata, amennyiben e tevékenységek elsősorban az ÜHG-kibocsátás csökkentését lehetővé tevő adatszolgáltatásra és elemzésre irányulnak. Ezek az IKT-megoldások magukban foglalhatják többek között a decentralizált technológiák (azaz a megosztott könyvelési technológiák), a dolgok internete (IoT), az 5G és a mesterséges intelligencia használatát. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a J61, J62 és J63.11 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. Az IKT-megoldások használata elsősorban az ÜHG-kibocsátás csökkentését lehetővé tevő adatszolgáltatásra és elemzésre irányul. 2. Amennyiben a piacon már rendelkezésre áll alternatív megoldás/technológia, az IKT-megoldás a legjobban teljesítő alternatív megoldáshoz/technológiához képest jelentős életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítást mutat. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás és a nettó kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ETSI ES 203 199 (1), az ISO 14067:2018 (2) vagy az ISO 14064-2:2019 (3) szabvány segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátáscsökkentést független harmadik fél ellenőrzi, amely átláthatóan értékeli, hogy az érték kiszámításakor miként követték a standard kritériumokat, beleértve a kritikus felülvizsgálatra vonatkozó kritériumokat. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A felhasznált berendezések megfelelnek a 2009/125/EK irányelvvel összhangban a szerverekre és adattárolókra vonatkozóan meghatározott követelményeknek. A felhasznált berendezések nem tartalmaznak a 2011/65/EU irányelv II. mellékletében felsorolt korlátozott anyagokat, kivéve, ha a homogén anyagokban a tömegszázalékos koncentráció nem haladja meg az említett mellékletben felsorolt értékeket. Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafeldolgozást, többek között az újrafeldolgozási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Életciklusa végén a berendezést újrafelhasználásra, hasznosításra vagy újrafeldolgozásra való előkészítésnek vagy megfelelő kezelésnek kell alávetni, amely magában foglalja az összes folyadék kivonását, valamint a 2012/19/EU irányelv VII. mellékletében foglaltaknak megfelelő szelektív kezelést. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) ETSI ES 203 199 , Environmental Engineering (EE); Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) áruk, hálózatok és szolgáltatások környezeti életciklus-értékelésének módszertana (2021.6.4-i változat: https://www.etsi.org/deliver/etsi_es/203100_203199/203199/01.03.00_50/es_203199v010300m.pdf). Az ETSI ES 203 199 számú ETSI szabvány az ITU–T L.1410 számú ITU szabványnak felel meg. (2) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html). (3) ISO 14064-2:2019, Üvegházhatású gázok – 2. rész: Az ÜHG-kibocsátás csökkentésével vagy megszüntetésével kapcsolatos fejlesztések számszerűsítésére, nyomon követésére és jelentésére vonatkozó, projektszintű iránymutatással ellátott specifikáció (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/66454.html). | |
9. SZAKMAI, TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG
9.1. Piacközeli kutatás, fejlesztés és innováció
A tevékenység leírása
Olyan megoldások, folyamatok, technológiák, üzleti modellek és egyéb termékek kutatása, alkalmazott kutatása és kísérleti fejlesztése, amelyek célja az ÜHG-kibocsátás csökkentése, elkerülése vagy megszüntetése (K+F+I), amelyek esetében legalább a 6. technológiai készenléti szintnek (TRL) megfelelő környezetben igazolták az ÜHG-kibocsátás csökkentésének, megszüntetésének vagy elkerülésének képességét a célzott gazdasági tevékenységek során ( 42 ).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az M71.1.2 és M72.1 NACE-kóddal vagy - az azon gazdasági tevékenységek szerves részét képező kutatás esetében, amelyekhez e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg - a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban az e melléklet más szakaszaiban meghatározott NACE-kódok lehetnek hozzárendelhetők.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység olyan technológiák, termékek vagy egyéb megoldások kutatását, fejlesztését vagy innovációját biztosítja, amelyek az e mellékletben meghatározott technikai vizsgálati kritériumok hatálya alá tartozó egy vagy több gazdasági tevékenységre irányulnak. 2. A kutatás, fejlesztés és innováció eredményei lehetővé teszik, hogy e gazdasági tevékenységek közül egy vagy több teljesítse az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás kritériumait, tiszteletben tartva ugyanakkor azokat a kritériumokat, amelyek alapján el kell kerülni a más környezeti célkitűzéseknek okozott jelentős kárt. 3. A gazdasági tevékenység célja, hogy a piacon még nem fellelhető megoldást hozzon forgalomba, és várhatóan jobb teljesítményt nyújt az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás terén, mint a nyilvános vagy piaci információkon alapuló, kereskedelmi forgalomban elérhető legjobb technológiák. A kutatás tárgyát képező technológiák, termékek vagy egyéb megoldások alkalmazása a teljes nettó ÜHG-kibocsátás csökkenését eredményezi azok életciklusa során. 4. Amennyiben a kutatás, fejlesztés vagy innováció tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás már lehetővé teszi, hogy az e mellékletben szereplő egy vagy több tevékenység megfeleljen az e melléklet vonatkozó szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak, vagy ha e technológia, termék vagy más megoldás már lehetővé teszi, hogy a támogatónak vagy átállásinak tekintett egy vagy több gazdasági tevékenység teljesítse az 5. és 6. pontban foglalt követelményeket, a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység az ugyanolyan alacsony vagy alacsonyabb kibocsátású technológiák, termékek vagy a jelentős új előnyökkel – például alacsonyabb költséggel – járó egyéb megoldások fejlesztésére összpontosít. 5. Amennyiben a kutatási tevékenység egy vagy több olyan, az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontja szerint támogató tevékenységnek minősülő gazdasági tevékenységre irányul, amelyek technikai vizsgálati kritériumait e melléklet határozza meg, a kutatás eredményei olyan innovatív technológiákat, folyamatokat vagy termékeket hoznak létre, amelyek lehetővé teszik e támogató tevékenységeket és azon tevékenységeket, amelyekkel végső soron lényegesen csökkenthető az ÜHG-kibocsátásuk, vagy a bővíthetőség érdekében lényegesen javítható a technológiai és gazdasági megvalósíthatóságuk. 6. Amennyiben a kutatási tevékenység egy vagy több olyan, az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése szerint átállási tevékenységnek minősülő gazdasági tevékenységre irányul, amelyek technikai vizsgálati kritériumait e melléklet határozza meg, a kutatás tárgyát képező technológiák, termékek vagy egyéb megoldások lehetővé teszik a célzott tevékenységeknek az e mellékletben meghatározott, az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás technikai vizsgálati kritériumaihoz képest lényegesen alacsonyabb várható kibocsátás melletti végrehajtását. Amennyiben a kutatási tevékenység az e melléklet 3.7., 3.8., 3.9., 3.11., 3.12., 3.13., 3.14. és 3.16. szakaszában foglalt egy vagy több gazdasági tevékenységre irányul, a technológiák, termékek vagy egyéb megoldások vagy lehetővé teszik a célzott tevékenységek lényegesen alacsonyabb ÜHG-kibocsátás melletti végrehajtását – ami az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben alkalmazott referenciaértékhez vagy referenciaértékekhez képest 30 %-os csökkenést céloz (1), vagy az ezekben az ágazatokban, széles körben elfogadott releváns karbonszegény technológiákra vagy folyamatokra összpontosítanak, különösen a fűtés és hűtés villamosítására és a hidrogén, illetve a CLT, CLH és biomassza tüzelőanyagként vagy alapanyagként való alkalmazására, amennyiben a biomassza megfelel az e melléklet 4.8., 4.20. és 4.24. szakaszában foglalt követelményeknek. 7. Amennyiben a kutatás, fejlesztés vagy innováció nyomán kapott technológia, termék vagy egyéb megoldás a TRL 6. vagy 7. szintjén található, a kutatást végző szervezet egyszerűsített formában értékeli az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást. A szervezet adott esetben az alábbiak valamelyikét igazolja: (a) a technológiához, termékhez vagy egyéb megoldáshoz kapcsolódó, 10 évnél nem régebbi szabadalom, amennyiben tájékoztatást nyújtottak az adott ÜHG-kibocsátáscsökkentési potenciálról; (b) az innovatív technológiához, termékhez vagy egyéb megoldáshoz kapcsolódóan a demonstrációs helyszínnek a demonstrációs projekt időtartama alatti üzemeltetésére az illetékes hatóságtól kapott engedély, amennyiben tájékoztatást nyújtottak az adott ÜHG-kibocsátáscsökkentési potenciálról. Amennyiben a kutatás, fejlesztés vagy innováció útján létrehozott technológia, termék vagy más megoldás a TRL 8. vagy magasabb szintjén található, az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (2) vagy az ISO 14064-1:2018 (3) szabvány segítségével történik, és azt független harmadik fél ellenőrzi. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Felmérik és kezelik a víztestek, köztük a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotát vagy jó ökológiai potenciálját, illetve a tengervizek jó környezeti állapotát érintő, a kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás által jelentett esetleges kockázatokat. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy más megoldás kapcsán a körforgásos gazdaság célkitűzéseit érintő esetleges kockázatokat az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglalt lehetséges jelentős kártípusok figyelembevételével értékelik és kezelik. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Felmérik és kezelik azokat a potenciális kockázatokat, amelyek a kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás útján a szennyező anyagok levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátásának jelentős növekedését okozzák. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Felmérik és kezelik azokat a potenciális kockázatokat, amelyek a kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás miatt az ökoszisztémák jó állapotát vagy rezilienciáját, illetve a többek között uniós érdekű élőhelyek és fajok védettségi helyzetét érintik. |
| (1) Ez az érték az (EU) 2021/447 rendelet mellékletével összhangban a létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának 2016. és 2017. évi adataiból képzett átlagértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (2) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html). (3) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html.) | |
9.2. A CO2 levegőből való közvetlen leválasztására irányuló kutatás, fejlesztés és innováció
A tevékenység leírása
A légköri CO2 levegőből való közvetlen leválasztására szolgáló megoldások, folyamatok, technológiák, üzleti modellek és egyéb termékek kutatása, alkalmazott kutatása és kísérleti fejlesztése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az M71.1.2 és M72.1 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| 1. A tevékenység olyan technológiák, termékek vagy egyéb megoldások kutatását, fejlesztését vagy innovációját biztosítja, amelyek a légköri CO2 levegőből való közvetlen leválasztására szolgálnak. 2. A légköri CO2 levegőből való közvetlen leválasztása céljából kutatott technológiák, termékek vagy egyéb megoldások kereskedelmi bevezetése a nettó ÜHG-kibocsátás átfogó csökkenését eredményezheti. 3. Amennyiben a kutatás, fejlesztés vagy innováció nyomán kapott technológia, termék vagy egyéb megoldás a TRL 1–7. szintjén található, a kutatást végző szervezet egyszerűsített formában értékeli az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást. A szervezet adott esetben az alábbiak valamelyikét igazolja: (a) a technológiához, termékhez vagy egyéb megoldáshoz kapcsolódó, 10 évnél nem régebbi szabadalom, amennyiben tájékoztatást nyújtottak az adott ÜHG-kibocsátáscsökkentési potenciálról; (b) az innovatív technológiához, termékhez vagy egyéb megoldáshoz kapcsolódóan a demonstrációs helyszínnek a demonstrációs projekt időtartama alatti üzemeltetésére az illetékes hatóságtól kapott engedély, amennyiben tájékoztatást nyújtottak az adott ÜHG-kibocsátáscsökkentési potenciálról. Amennyiben a kutatás, fejlesztés vagy innováció útján létrehozott technológia, termék vagy más megoldás a TRL 8. vagy magasabb szintjén található, az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (1) vagy az ISO 14064-1:2018 (2) szabvány segítségével történik, és azt független harmadik fél ellenőrzi. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Felmérik és kezelik a víztestek, köztük a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotát vagy jó ökológiai potenciálját, illetve a tengervizek jó környezeti állapotát érintő, a kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás által jelentett esetleges kockázatokat. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy más megoldás kapcsán a körforgásos gazdaság célkitűzéseit érintő esetleges kockázatokat az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglalt lehetséges jelentős kártípusok figyelembevételével értékelik és kezelik. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Felmérik és kezelik azokat a potenciális kockázatokat, amelyek a kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás útján a szennyező anyagok levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátásának jelentős növekedését okozzák. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Felmérik és kezelik azokat a potenciális kockázatokat, amelyek a kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás miatt az ökoszisztémák jó állapotát vagy rezilienciáját, illetve a többek között uniós érdekű élőhelyek és fajok védettségi helyzetét érintik. |
| (1) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html). (2) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html). | |
9.3. Épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szakmai szolgáltatások
A tevékenység leírása
Épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szakmai szolgáltatások.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az M71 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez | |
| A tevékenység a következők egyike: (a) az épületek energiahatékonyságának javításához kapcsolódó műszaki konzultációk (energiaügyi konzultációk, energiaszimulációk, projektmenedzsment, energiahatékonysági szerződések készítése, célzott képzések); (b) akkreditált energiaauditok és épületteljesítmény-értékelések; (c) energiagazdálkodási szolgáltatások; (d) energiahatékonysági szerződések; (e) energetikai szolgáltató vállalatok által nyújtott energetikai szolgáltatások. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz | A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
A. függelék
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLTALÁNOS DNHS-KRITÉRIUM
I. Kritériumok
A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e függelék II. szakaszában található táblázatban felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben:
a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e függelék II. szakaszában felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt;
b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e függelék II. szakaszában felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével;
c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése.
Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy:
a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el;
b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, ( 43 ) és a jelentős beruházások esetében legalább 10-30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket.
Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, ( 44 ) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú ( 45 ) vagy fizetős modellekkel.
A meglévő fizikai eszközöket használó meglévő tevékenységek és új tevékenységek esetében a gazdasági szereplő olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat ("alkalmazkodási megoldások") alkalmaz legfeljebb öt éven át, amelyek csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb azonosított fizikai éghajlati kockázatokat. Ennek megfelelően kidolgozásra kerül az e megoldások végrehajtására vonatkozó alkalmazkodási terv.
Az újonnan épített fizikai eszközöket használó új tevékenységek és meglévő tevékenységek esetében a gazdasági szereplő integrálja azokat az alkalmazkodási megoldásokat, amelyek csökkentik a tervezés és az építés idején az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb azonosított fizikai éghajlati kockázatokat, és azokat a működés megkezdése előtt megvalósítja.
A megvalósított alkalmazkodási megoldások nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási stratégiákkal és tervekkel; és a lehetséges mértékben mérlegelik a természetalapú megoldásokat ( 46 ), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára ( 47 ) támaszkodnak.
II. Az éghajlattal kapcsolatos veszélyek osztályozása ( 48 )
| Hőmérséklettel kapcsolatos | Széllel kapcsolatos | Vízzel kapcsolatos | Felszínborítással kapcsolatos | |
| Krónikus | Változó hőmérséklet (levegő, édesvíz, tengervíz) | Változó szélmintázatok | Változó csapadékmintázatok és -típusok (eső, jégeső, hó/jég) | Parti erózió |
| Hőstressz | Csapadék- vagy hidrológiai változékonyság | Talajromlás | ||
| Hőmérséklet-ingadozás | Az óceánok savasodása | Talajerózió | ||
| Permafroszt olvadás | Sósvízbetörés | Talajfolyás | ||
| Tengerszint-emelkedés | ||||
| Vízhiány | ||||
| Akut | Hőhullám | Ciklon, hurrikán, tájfun | Aszály | Lavina |
| Hideghullám/fagy | Vihar (ideértve a hó-, por- és homokvihart is) | Erőteljes csapadék (eső, jégeső, hó/jég) | Földcsuszamlás | |
| Kontrollálatlan vegetációtűz | Tornádó | Árvíz (tengerparti, illetve folyó, esővíz, talajvíz által okozott) | Talajsüllyedés | |
| Gleccsertavak hirtelen kiöntése |
B. függelék
A VÍZ ÉS A TENGERI ERŐFORRÁSOK FENNTARTHATÓ HASZNÁLATÁRA ÉS VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS DNSH-KRITÉRIUMOK
A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatokat az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 22. és 23. pontjában meghatározott jó vízminőségi állapot és jó ökológiai potenciál elérése céljából, a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 49 ) és az annak értelmében a potenciálisan érintett víztestre vagy víztestekre az érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban azonosítják és kezelik.
Ha a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 50 ) összhangban környezeti hatásvizsgálatra került sor, és az a 2000/60/EK irányelvvel összhangban tartalmazza a vízre gyakorolt hatások vizsgálatát, a vízre gyakorolt hatások további vizsgálatára nincs szükség, amennyiben az azonosított kockázatok kezelése megtörtént.
A tevékenység nem akadályozza a tengervizek jó környezeti állapotának elérését, és nem rontja azokat a tengervizeket, amelyek már a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 51 ), ( 52 ) 3. cikkének 5. pontjában meghatározottak szerinti jó környezeti állapotban vannak, figyelembe véve az (EU) 2017/848 bizottsági határozatot ( 53 ) az említett mutatókra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében.
C. függelék
A VEGYI ANYAGOK HASZNÁLATÁT ÉS JELENLÉTÉT ILLETŐEN A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS MEGELŐZÉSÉRE ÉS CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS DNSH-KRITÉRIUMOK
A tevékenység nem eredményezi az alábbiak gyártását, forgalomba hozatalát vagy használatát:
a) az (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 54 ) I. vagy II. mellékletében felsorolt, önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló anyagok, kivéve a nyomokban nem szándékosan előforduló szennyező anyagokat;
b) az (EU) 2017/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 55 ) 2. cikkében meghatározott higany és higanyvegyületek, ezek keverékei és a hozzáadott higanyt tartalmazó termékek;
c) az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 56 ) I. vagy II. mellékletében felsorolt, önmagukban, keverékben vagy árucikkekben előforduló anyagok;
d) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 57 ) II. mellékletében felsorolt, önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló anyagok, kivéve, ha teljes mértékben teljesül az említett irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelmény;
e) az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 58 ) XVII. mellékletében felsorolt, önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló anyagok, kivéve, ha teljes mértékben teljesülnek az említett mellékletben meghatározott feltételek;
f) az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében foglalt kritériumoknak megfelelő és az említett rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban azonosított, önmagukban, vagy keverékekben vagy árucikkekben 0,1 tömegszázalékot meghaladó koncentrációban előforduló anyagok legalább 18 hónapos időtartamra, kivéve, ha a gazdasági szereplők által elvégzett dokumentált értékelés szerint nem állnak rendelkezésre más megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák a piacon, és azokat ellenőrzött körülmények között használják ( 59 ).
Továbbá a tevékenység nem eredményezi az 1272/2008/EK rendeletben foglalt kritériumoknak megfelelő, az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében említett veszélyességi osztályok vagy veszélyességi kategóriák valamelyikébe tartozó egyéb anyagok gyártását, a végtermékben vagy a termék a kimenetében való jelenlétét, vagy forgalomba hozatalát, akár önmagukban, akár keverékekben, vagy árucikkekben 0,1 tömegszázalékot meghaladó koncentrációban, kivéve, ha a gazdasági szereplők által elvégzett dokumentált értékelés szerint nem állnak rendelkezésre más megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák a piacon, és ha azokat ellenőrzött körülmények között használják ( 60 ).
D. függelék
A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG ÉS AZ ÖKOSZISZTÉMÁK VÉDELMÉRE ÉS HELYREÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS DNSH-KRITÉRIUMOK
A 2011/92/EU irányelvvel ( 61 ) összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) vagy szűrést ( 62 ) végeztek.
Amennyiben KHV-ra került sor, a környezet védelméhez szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.
A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszínek hálózatát és a kiemelt biodiverzitású területeket, valamint egyéb védett területeket) vagy azok közelében található helyszínek/műveletek kapcsán adott esetben megfelelő értékelésre ( 63 ) került sor, és annak következtetései alapján elvégezték a szükséges mérséklő intézkedéseket ( 64 ).
E. függelék
A VÍZELLÁTÓ BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK ( 65 )
1. Az áramlási sebességet 3 - 0/+ 0,2 bar standard referencianyomáson, illetve az alacsony nyomásra korlátozott termékek esetében 0,1 - 0/+ 0,02 standard referencianyomáson kell rögzíteni.
2. A 1,5 - /+ 0,2 bar alsó nyomásnál az áramlási sebesség ≥ a rendelkezésre álló legnagyobb áramlási sebesség 60 %-a.
3. A keverős zuhanyzók referencia-hőmérséklete 38 ± 1 °C.
4. Ha az áramlásnak 6 L/percnél kisebbnek kell lennie, a 2. pontban meghatározott szabálynak kell megfelelnie.
5. Csaptelepek esetében az EN 200 szabvány 10.2.3. szakaszában leírt eljárást kell követni, a következő kivételekkel:
a) olyan csapok esetében, amelyek nem csak kisnyomású használatra korlátozódnak: alternatívaként mind a meleg, mind a hideg bemenő víznél 3 - 0/+ 0,2 bar nyomást kell alkalmazni;
b) olyan csapok esetében, amelyek csak kisnyomású használatra korlátozódnak: mind a meleg, mind a hideg bemenő víznél 0,4 - 0/+ 0,02 bar nyomást kell alkalmazni, és teljesen ki kell nyitni az áramlásszabályozót.
II. MELLÉKLET
Technikai vizsgálati kritériumok azon feltételek meghatározásához, amelyek mellett egy konkrét gazdasági tevékenység az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájárulónak minősül, valamint annak meghatározásához, hogy az adott gazdasági tevékenység nem sérti-e jelentősen az egyéb környezeti célkitűzéseket
1. Erdészet
1.1. Erdőtelepítés
1.2. Erdők rehabilitációja és helyreállítása, beleértve a szélsőséges esemény utáni újraerdősítést és természetes erdőregenerációt is
1.3. Erdőgazdálkodás
1.4. Természetvédelmi célú erdőgazdálkodás
2. Környezetvédelmi és helyreállítási tevékenységek
2.1. Vizes élőhelyek helyreállítása
3. Feldolgozóipar
3.1. Megújulóenergia-technológiák előállítása
3.2. Hidrogén előállítására és felhasználására szolgáló berendezések gyártása
3.3. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák előállítása a közlekedési ágazat számára
3.4. Akkumulátorok gyártása
3.5. Épületek energiahatékonysági berendezéseinek gyártása
3.6. Egyéb alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák gyártása
3.7. Cementgyártás
3.8. Alumíniumgyártás
3.9. Vas- és acélgyártás
3.10. Hidrogén előállítása
3.11. Szénpigment gyártása
3.12. Szóda előállítása
3.13. Klórgyártás
3.14. Szerves vegyi alapanyag gyártása
3.15. Ammónia gyártása
3.16. Salétromsav gyártása
3.17. Műanyag-alapanyag gyártása
4. Energia
4.1. Villamos energia előállítása fotovoltaikus napenergia-technológiával
4.2. Villamos energia előállítása koncentrált napenergia-technológiával
4.3. Villamos energia előállítása szélenergiából
4.4. Villamos energia előállítása óceánenergia-technológiákkal
4.5. Villamos energia előállítása vízenergiából
4.6. Villamos energia előállítása geotermikus energiából
4.7. Villamos energia előállítása nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból
4.8. Villamos energia előállítása bioenergiából
4.9. Villamosenergia-átvitel és -elosztás
4.10. A villamos energia tárolása
4.11. Hőenergia tárolása
4.12. Hidrogén tárolása
4.13. Közlekedési célú biogáz és bioüzemanyagok, valamint folyékony bio-energiahordozók előállítása
4.14. Megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállító- és elosztóhálózatai
4.15. Távfűtés/távhűtés elosztása
4.16. Elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése
4.17. Napenergiából származó hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése
4.18. Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése geotermikus energiából
4.19. Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból
4.20. Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése bioenergiából
4.21. Hőenergia/hűtési energia előállítása naphőenergia-fűtésből
4.22. Hőenergia/hűtési energia előállítása geotermikus energiából
4.23. Hőenergia/hűtési energia előállítása nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból
4.24. Hőenergia/hűtési energia előállítása bioenergiából
4.25. Hőenergia/hűtési energia előállítása hulladékhő felhasználásával
4.26. Olyan, nukleáris folyamatok által történő energiatermelésre szolgáló fejlett technológiák kereskedelmi hasznosítást megelőző fejlesztési szakaszai, amelyek esetében a nukleáris üzemanyagciklusban minimális mennyiségű hulladék képződik
4.27. Az elérhető legjobb technológiákat alkalmazó, új atomerőművek építése és biztonságos üzemeltetése villamos energia és/vagy hő előállítása céljából, ideértve a hidrogénfejlesztést is
4.28. Villamos energia előállítása atomenergia segítségével meglévő létesítményekben
4.29. Villamos energia előállítása fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból
4.30. Hő- vagy hűtési energia és villamos energia nagy hatásfokú kapcsolt termelése fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból
4.31. Hő- vagy hűtési energia előállítása fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból hatékony távfűtő és távhűtő rendszerben
5. Vízellátás, szennyvízgyűjtés és -kezelés, hulladékgazdálkodás és szennyeződésmentesítés
5.1. Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek építése, bővítése és üzemeltetése
5.2. Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek felújítása
5.3. Szennyvízgyűjtő és -tisztító építése, bővítése és üzemeltetése
5.4. Szennyvízgyűjtő és -tisztító rendszer felújítása
5.5. Nem veszélyes hulladék forrásnál elkülönített frakciókban történő gyűjtése és szállítása
5.6. A szennyvíziszap anaerob lebontása
5.7. A biohulladék anaerob lebontása
5.8. Biohulladék komposztálása
5.9. Nem veszélyes hulladék anyagában történő hasznosítása
5.10. A hulladéklerakó-gáz leválasztása és felhasználása
5.11. CO2 szállítása
5.12. A CO2 földfelszín alatti állandó geológiai tárolása
6. Szállítás
6.1. Helyközi vasúti személyszállítás
6.2. Vasúti áruszállítás
6.3. Városi és elővárosi közlekedés, közúti személyszállítás
6.4. Személyi mobilitási eszközök üzemeltetése, kerékpár logisztika
6.5. Motorkerékpárok, személygépkocsik és haszongépjárművek által végzett szállítás
6.6. Közúti áruszállítás
6.7. Belvízi személyszállítás
6.8. Belvízi áruszállítás
6.9. A belvízi személyszállítás és árufuvarozás utólagos átalakítása
6.10. Tengeri és áruszállítás, kikötői műveletekhez és kiegészítő tevékenységekhez használt hajók
6.11. Tengeri és személyszállítás
6.12. Tengeri és áruszállítás, valamint vízi személyszállítás utólagos átalakítása
6.13. Személyi mobilitást szolgáló infrastruktúra, kerékpár logisztika
6.14. Vasúti közlekedési infrastruktúra
6.15. Közúti közlekedést és kollektív közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra
6.16. Vízi közlekedési infrastruktúra
6.17. Repülőtéri infrastruktúra
7. Építési tevékenységek és ingatlanügyletek
7.1. Új épületek építése
7.2. Meglévő épületek korszerűsítése
7.3. Energiahatékonysági berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása
7.4. Elektromos járművek töltőállomásainak üzembe helyezése, karbantartása és javítása épületeken belül (és az épületekhez tartozó parkolóhelyeken)
7.5. Épületek energiahatékonyságának mérésére, szabályozására és ellenőrzésére szolgáló műszerek és eszközök üzembe helyezése, karbantartása és javítása
7.6. Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása
7.7. Épületek vásárlása és tulajdonjoga
8. Információ és kommunikáció
8.1. Adatfeldolgozási szolgáltatás
8.2. Információ-technológiai szolgáltatás
8.3. Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás
9. Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység
9.1. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő mérnöki tevékenység és kapcsolódó műszaki tanácsadás
9.2. Piacközeli kutatás, fejlesztés és innováció
10. Pénzügyi, biztosítási tevékenység
10.1. Nem-életbiztosítás: az éghajlattal kapcsolatos veszélyek ellen nyújtott biztosítások
10.2. Viszontbiztosítás
11. Oktatás
12. Humán-egészségügyi, szociális ellátás
12.1. Bentlakásos, nem kórházi ápolás
13. Művészet, szórakoztatás, szabadidő
13.1. Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység
13.2. Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység
13.3. Film, videó gyártás, televízióműsor gyártása, hangfelvétel kiadás
A. függelék: Az éghajlattal kapcsolatos veszélyek osztályozása
B. függelék: A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozó általános DNSH-kritériumok
C. függelék: A vegyi anyagok használatát és jelenlétét illetően a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó általános DNSH-kritériumok
D. függelék: A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó általános DNSH-kritériumok
1. ERDÉSZET
1.1. Erdőtelepítés
A tevékenység leírása
Erdő telepítése ültetés, szándékos bevetés vagy természetes regeneráció útján addig eltérő földhasználatú vagy használaton kívüli földterületen. Az erdőtelepítés során egy nem erdészeti hasznosítású terület erdészeti hasznosítású területté alakul át, az erdőtelepítésnek az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete ("FAO") által megadott fogalommeghatározása szerint ( 66 ), ahol az erdő olyan földterület, amely megfelel az erdő nemzeti jogban foglalt fogalommeghatározásának, vagy annak hiányában az erdő FAO általi fogalommeghatározásának ( 67 ). Az erdőtelepítés kiterjedhet a korábbi erdőtelepítésekre is, amennyiben az a fák telepítése és a földhasználat erdőként való elismerése közötti időszakban történik.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az A2 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban. A tevékenységek a NACE II 02.10-re, azaz erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységre, 02.20-ra, azaz fakitermelésre, 02.30-ra, azaz vadon termő egyéb erdei termék gyűjtésére és 02.40-re, azaz erdészeti szolgáltatásra korlátozódnak.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység teljesíti az 5. pontban foglalt, a lényeges hozzájárulásra vonatkozó kritériumot, a tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában körülírt támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumokat.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a) más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; (b) hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | 1. Erdőtelepítési terv és az azt követő erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum 1.1. A tevékenység végzésének helyszínéül szolgáló terület legalább öt évre vagy a nemzeti jogban előírt legrövidebb időtartamra szóló, a tevékenység megkezdése előtt kidolgozott és folyamatosan frissített erdőtelepítési terv hatálya alá tartozik mindaddig, amíg e terület nem felel meg az erdő nemzeti jog szerinti fogalommeghatározásának, vagy annak hiányában az erdő FAO általi fogalommeghatározásának. Az erdőtelepítési terv tartalmazza az erdőtelepítés környezeti hatásvizsgálatára vonatkozóan a nemzeti jogban előírt valamennyi tartalmi elemet. 1.2. Az alábbi pontokról lehetőség szerint az erdőtelepítési terv, vagy információ hiányában bármely más dokumentum útján történik részletes információk biztosítása: (a) a területnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett leírása; (b) a terület előkészítése és annak a korábban létezett szénkészletekre gyakorolt hatásai, beleértve a talajokat és a felszín feletti biomasszát is, a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek védelme céljából (6); (c) gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve; (d) a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (e) az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is; (f) területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (g) az erdei ökoszisztémák jó állapotának kialakítása és fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (h) társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (i) az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (j) az élelmezésbiztonságra gyakorolt hatás értékelése; (k) az erdőtelepítés szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium. 1.3. Amikor a terület erdővé válik, az erdőtelepítési tervet egy későbbi erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum követi, a nemzeti jogban meghatározottak szerint, vagy – amennyiben a nemzeti jog nem határoz meg erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot – a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” fogalommeghatározásának (7) megfelelően. Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik. 1.4. Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása: (a) gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve (8); (b) a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (c) az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is; (d) a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása; (e) területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (f) az erdei ökoszisztémák jó állapotának fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (g) társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (h) az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (i) az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium. 1.5. A tevékenység a nemzeti jogban meghatározott helyes erdőtelepítési gyakorlatot követi, vagy ha a nemzeti jogban nem határoztak meg helyes erdőtelepítési gyakorlatot, akkor a tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének: (a) a tevékenység megfelel a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek; (b) a tevékenység megfelel a „Páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatások, különös tekintettel az UNFCCC rendelkezéseire” (9) című dokumentumnak. 1.6. A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával (10). 1.7. A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU rendeletben megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek. 1.8. Az erdőtelepítési terv és a későbbi erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum olyan nyomon követést ír elő, amely biztosítja a tervben szereplő információk helyességét, különösen az érintett területre vonatkozó adatok tekintetében. 2. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a) az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b) egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. 3. Csoportértékelés A DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető: (a) az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület (11) szintjén; (b) olyan erdőgazdaság-csoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A peszticidhasználatot csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK irányelvvel összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség. A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 rendeletnek vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében (12), a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak (13). A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az 1.2. pont k) alpontjában (Erdőtelepítési terv) és az 1.4. pont i) alpontjában (Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű rendszer) említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket: (a) az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b) az inváziós fajok használatának vagy kiengedésének kizárása; (c) a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy: i. az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség); ii. a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz; (d) a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása; (e) a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (f) a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása; (g) az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása; (h) az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat – és összefüggő erdőterületek. (7) A hosszú távú (tíz vagy annál több éves) dokumentált, meghatározott gazdálkodási célokra irányuló, rendszeres időközönként felülvizsgált gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). (8) Beleértve i. a faanyag-forrás hosszú távú fenntarthatósága; valamint ii. az élőhelymegőrzésre gyakorolt hatások/nehézségek, a kapcsolódó élőhelyek sokfélesége, illetőleg a talajra gyakorolt hatást minimalizáló kitermelés feltételének elemzését. (9) Forest Europe: Páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatások, különös tekintettel az UNFCCC rendelkezéseire, elfogadta 2008. november 12–13-án az MCPFE szakértői szintű ülése és 2008. november 4-én a PEBLDS Tanács nevében a PEBLDS elnöksége, (2021.6.4-i változat: https://www.foresteurope.org/docs/other_meetings/2008/Geneva/Guidelines_Aff_Ref_ADOPTED.pdf). (10) Jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat – és összefüggő erdőterületek. (11) „Biomassza-kinyerési terület”: erdei biomassza-alapanyag kinyerésére használt olyan, földrajzilag meghatározott terület, amelyről megbízható és független információk állnak rendelkezésre és ahol a körülmények elegendően homogének ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdei biomassza fenntarthatósági és jogszerűségi jellemzőivel kapcsolatos kockázatokat. (12) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.). (13) A növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása (2019. évi változat) (2021.6.4-i változat: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/332193/9789240005662-eng.pdf?ua=1). | |
1.2. Erdők rehabilitációja és helyreállítása, beleértve a szélsőséges esemény utáni újraerdősítést és természetes erdőregenerációt is
A tevékenység leírása
Az erdők nemzeti jogban meghatározott rehabilitációja és helyreállítása. Amennyiben a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen meghatározást, a "rehabilitáció" és a "helyreállítás" kifejezés az egyes országokra vonatkozó, a lektorált szakirodalomban széles körű egyetértéssel meghatározott fogalommeghatározás, egy, az erdő-helyreállításnak a FAO szerinti fogalommeghatározásával ( 68 ) összhangban lévő fogalommeghatározás, az ökológiai helyreállításnak ( 69 ) az erdőre alkalmazott valamelyik fogalommeghatározása vagy az erdőrehabilitációnak ( 70 ) a Biológiai Sokféleség Egyezmény szerinti fogalommeghatározása szerint értendő. A gazdasági tevékenységek a FAO szélsőséges esemény utáni "újraerdősítés" ( 71 ) és "természetesen regeneráló erdő" ( 72 ) fogalommeghatározása szerinti erdészeti tevékenységeket is magukban foglalják, ahol a szélsőséges eseményt a nemzeti jog határozza meg, illetve amennyiben a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen fogalommeghatározást, összhangban van az IPCC "szélsőséges időjárási esemény" fogalommeghatározásával ( 73 ); továbbá magukban foglalják az erdőtüzek után végzett hasonló tevékenységeket, ahol az "erdőtűz" fogalmát a nemzeti jog határozza meg, illetve amennyiben a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen fogalommeghatározást, a vegetáció- és az erdőtüzekre vonatkozó európai glosszáriumban meghatározottak szerint ( 74 ).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem járnak a földhasználat megváltoztatásával és olyan leromlott földterületen zajlanak, amely megfelel az erdő nemzeti jogban foglalt fogalommeghatározásának, vagy ha nincs ilyen, akkor a FAO fogalommeghatározása szerinti erdőnek ( 75 ).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az A2 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a NACE II 02.10-re, azaz az erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységre, 02.20-ra, azaz a fakitermelésre, 02.30-ra, azaz a vadon termő egyéb erdei termék gyűjtésére és 02.40-re, azaz az erdészeti szolgáltatásra korlátozódnak.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység teljesíti az 5. pontban foglalt, a lényeges hozzájárulásra vonatkozó kritériumot, a tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában körülírt támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumokat.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a) más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; (b) hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | 1. Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum 1.1. A tevékenység olyan területen zajlik, amelyre erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű, a nemzeti jogban meghatározott eszköz vonatkozik, vagy ha a nemzeti jog nem határozza meg az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum fogalmát, akkor amelyre a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” (6) fogalommeghatározása vonatkozik. Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik. 1.2. Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása: (a) gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve (7); (b) a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (c) az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is; (d) a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása; (e) területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (f) az erdei ökoszisztémák jó állapotának fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (g) társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (h) az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (i) az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium. 1.3. Az 1.1. pontban említett tervben dokumentált erdőgazdálkodási rendszerek fenntarthatósága az alábbiak közül a legambiciózusabb megközelítés kiválasztásával biztosítható: (a) az erdőgazdálkodás megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó nemzeti fogalommeghatározásnak; (b) az erdőgazdálkodás megfelel a Forest Europe fenntartható erdőgazdálkodás fogalommeghatározásának (8) és megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatásoknak (9); (c) a bevezetett gazdálkodási rendszer megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (6) bekezdésében a fenntartható erdőgazdálkodás tekintetében meghatározott kritériumoknak, és az alkalmazásának napjától kezdődően az említett irányelv 29. cikkének (8) bekezdése értelmében elfogadott, az erdei biomasszából előállított energiára vonatkozó gyakorlati iránymutatást meghatározó végrehajtási jogi aktusnak. 1.4. A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával (10). 1.5. A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU rendeletben megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek. 1.6. Az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra. 2. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a) az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b) egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. 3. Csoportértékelés A DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető: (a) az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület (11) szintjén; (b) olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység által érintett területen végzett tevékenységgel kiváltott erdészeti változás valószínűleg nem eredményezi a hosszú távú körforgásos potenciállal rendelkező fatermékek előállítására alkalmas elsődleges erdei biomassza fenntartható kínálatának jelentős csökkenését. E kritérium a 2. pontban említett éghajlati szempontú haszonelemzés útján igazolható. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A peszticidhasználatot csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK irányelvvel összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség. A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 rendeletnek vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében (12), a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak. A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket: (a) az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b) az idegenhonos inváziós fajok használatának és természetbe jutásának kizárása; (c) a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy: i. az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség); ii. a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz; (d) a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása; (e) a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (f) a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása; (g) az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása; (h) az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) A hosszú távú (tíz vagy annál több éves) dokumentált, meghatározott gazdálkodási célokra irányuló, rendszeres időközönként felülvizsgált gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület. FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). (7) Beleértve i. a faanyag-forrás hosszú távú fenntarthatóságának, ii. az élőhelymegőrzésre gyakorolt hatások/nehézségek, a kapcsolódó élőhelyek sokféleségének, valamint a talajra gyakorolt hatást minimalizáló kitermelés feltételének elemzését. (8) Az erdők és erdőterületek oly módon és oly mértékben történő kezelése és hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten, anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának. H1 határozat – Általános iránymutatások az európai erdők fenntartható kezeléséhez Második miniszteri konferencia az európai erdők védelméről (Forest Europe), 1993. június 16–17., Helsinki/Finnország (2021.6.4-i változat: https://www.foresteurope.org/docs/MC/MC_helsinki_resolutionH1.pdf). (9) Az L2 határozat 2. melléklete. A fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatások. Harmadik miniszteri konferencia az európai erdők védelméről, 1998. június 2–4., Lisszabon/Portugália (2021.6.4-i változat: https://foresteurope.org/wp-content/uploads/2016/10/MC_lisbon_resolutionL2_with_annexes.pdf#page=18). (10) Jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat – és összefüggő erdőterületek. (11) „Biomassza-kinyerési terület”: erdei biomassza-alapanyag kinyerésére használt olyan, földrajzilag meghatározott terület, amelyről megbízható és független információk állnak rendelkezésre és ahol a körülmények elegendően homogének ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdei biomassza fenntarthatósági és jogszerűségi jellemzőivel kapcsolatos kockázatokat. (12) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.). | |
1.3. Erdőgazdálkodás
A tevékenység leírása
A nemzeti jogban meghatározott erdőgazdálkodás. Amennyiben a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen fogalommeghatározást, az erdőgazdálkodás az erdő ökológiai, gazdasági vagy társadalmi funkcióit befolyásoló erdőre alkalmazandó rendszerből eredő gazdasági tevékenységnek felel meg. Az erdőgazdálkodás a földhasználat változatlanságát feltételezi és olyan földterületen zajlik, amely megfelel az erdő nemzeti jogban foglalt fogalommeghatározásának, vagy ha nincs ilyen, akkor a FAO erdőre vonatkozó fogalommeghatározásának ( 76 ).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az A2 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a NACE II 02.10-re, azaz az erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységre, 02.20-ra, azaz a fakitermelésre, 02.30-ra, azaz a vadon termő egyéb erdei termék gyűjtésére és 02.40-re, azaz az erdészeti szolgáltatásra korlátozódnak.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység teljesíti az 5. pontban foglalt, a lényeges hozzájárulásra vonatkozó kritériumot, a tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában körülírt támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumokat.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, (4) vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a) más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; (b) hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | 1. Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum 1.1. A tevékenység olyan területen zajlik, amelyre erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű, a nemzeti jogban meghatározott eszköz vonatkozik, vagy ha a nemzeti jog nem határozza meg az erdőgazdálkodási terv fogalmát, akkor amelyre a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” (6) fogalommeghatározása vonatkozik. Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik. 1.2. Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása: (a) gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve (7); (b) a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (c) az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is; (d) a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása; (e) területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (f) az erdei ökoszisztémák jó állapotának kialakítása és fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (g) társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (h) az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (i) az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium. 1.3. Az 1.1. pontban említett tervben dokumentált erdőgazdálkodási rendszer fenntarthatósága az alábbiak közül a legambiciózusabb megközelítés kiválasztásával biztosítható: (a) az erdőgazdálkodás megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó nemzeti fogalommeghatározásnak; (b) az erdőgazdálkodás megfelel a Forest Europe fenntartható erdőgazdálkodás fogalommeghatározásának (8) és megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatásoknak (9); (c) a bevezetett gazdálkodási rendszer megfelelést mutat az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (6) bekezdésében a fenntartható erdőgazdálkodás tekintetében meghatározott kritériumoknak, és az alkalmazásának napjától kezdődően az említett irányelv 29. cikkének (8) bekezdése értelmében elfogadott, az erdei biomasszából előállított energiára vonatkozó gyakorlati iránymutatást meghatározó végrehajtási jogi aktusnak. 1.4. A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával (10). 1.5. A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU rendeletben megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek. 1.6. Az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra. 2. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a) az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b) egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. 3. Csoportértékelés A DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető: (a) az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület (11) szintjén; (b) olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység által érintett területen végzett tevékenységgel kiváltott erdészeti változás valószínűleg nem eredményezi a hosszú távú körforgásos potenciállal rendelkező fatermékek előállítására alkalmas elsődleges erdei biomassza fenntartható kínálatának jelentős csökkenését. E kritérium a 2. pontban említett éghajlati szempontú haszonelemzés útján igazolható. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A peszticidhasználatot csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK irányelvvel összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség. A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 rendeletnek vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében (12), a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak (13). A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket: (a) az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b) az idegenhonos inváziós fajok használatának és természetbe jutásának kizárása; (c) a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy: i. az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség); ii. a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz; (d) a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása; (e) a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (f) a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása; (g) az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása; (h) az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) A hosszú távú (tíz vagy annál több éves) dokumentált, meghatározott gazdálkodási célokra irányuló, rendszeres időközönként felülvizsgált gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület. FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). (7) Beleértve i. a faanyag-forrás hosszú távú fenntarthatóságának, ii. az élőhelymegőrzésre gyakorolt hatások/nehézségek, a kapcsolódó élőhelyek sokféleségének, valamint a talajra gyakorolt hatást minimalizáló kitermelés feltételének elemzését. (8) Az erdők és erdőterületek oly módon és oly mértékben történő kezelése és hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten, anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának. H1 határozat – Általános iránymutatások az európai erdők fenntartható kezeléséhez Második miniszteri konferencia az európai erdők védelméről (Forest Europe), 1993. június 16–17., Helsinki/Finnország (2021.6.4-i változat: https://www.foresteurope.org/docs/MC/MC_helsinki_resolutionH1.pdf). (9) Az L2 határozat 2. melléklete. A fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatások. Harmadik miniszteri konferencia az európai erdők védelméről, 1998. június 2–4., Lisszabon/Portugália (2021.6.4-i változat: https://foresteurope.org/wp-content/uploads/2016/10/MC_lisbon_resolutionL2_with_annexes.pdf#page=18). (10) Jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat – és összefüggő erdőterületek. (11) „Biomassza-kinyerési terület”: erdei biomassza-alapanyag kinyerésére használt olyan, földrajzilag meghatározott terület, amelyről megbízható és független információk állnak rendelkezésre és ahol a körülmények elegendően homogének ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdei biomassza fenntarthatósági és jogszerűségi jellemzőivel kapcsolatos kockázatokat. (12) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.). (13) A növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása (2019. évi változat) (2021.6.4-i változat: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/332193/9789240005662-eng.pdf?ua=1). | |
1.4. Természetvédelmi célú erdőgazdálkodás
A tevékenység leírása
Egy vagy több élőhely vagy faj megőrzését célzó erdőgazdálkodási tevékenységek. A természetvédelmi célú erdőgazdálkodás a földhasználati kategória változatlanságát feltételezi és olyan földterületen zajlik, amely megfelel az erdő nemzeti jogban foglalt fogalommeghatározásának, vagy ha nincs ilyen, akkor a FAO erdőre vonatkozó fogalommeghatározásának ( 77 ).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az A2 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a NACE II 02.10-re, azaz az erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységre, 02.20-ra, azaz a fakitermelésre, 02.30-ra, azaz a vadon termő egyéb erdei termék gyűjtésére és 02.40-re, azaz az erdészeti szolgáltatásra korlátozódnak.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység teljesíti az 5. pontban foglalt, a lényeges hozzájárulásra vonatkozó kritériumot, a tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában körülírt támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumokat.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a) más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; vagy (b) hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | 1. Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum 1.1. A tevékenység olyan területen zajlik, amelyre erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű, a nemzeti jogban meghatározott eszköz vonatkozik, vagy ha a nemzeti jogszabályok nem határozzák meg az erdőgazdálkodási terv fogalmát, akkor amelyre a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” (6) fogalommeghatározása vonatkozik. Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik. 1.2. Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása: (a) gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve; (b) a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is; (c) az erdei élőhely kontextusának, a főbb erdei és tervezett erdei fafajok, valamint azok kiterjedésének és eloszlásának fogalommeghatározása a helyi erdei ökoszisztéma kontextusával összhangban; (d) a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása; (e) területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is; (f) az erdei ökoszisztémák jó állapotának fenntartása érdekében bevezetett intézkedések; (g) társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban); (h) az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések; (i) az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH. 1.3. Az erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum: (a) olyan elsődleges kijelölt gazdálkodási célt (7) mutat, amely a talaj és víz védelméből (8), a biológiai sokféleség megőrzéséből (9) vagy a társadalomnak nyújtott szolgáltatásokból (10) áll a FAO fogalommeghatározásai alapján; (b) előmozdítja a biológiai sokféleségnek kedvező gyakorlatokat, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (c) tartalmazza a következők elemzését: i. az élőhelymegőrzésre gyakorolt hatások és nehézségek, valamint a kapcsolódó élőhelyek sokfélesége; ii. a talajra gyakorolt hatást minimálisra csökkentő fakitermelés feltétele; iii. egyéb tevékenységek, amelyek hatással vannak a természetvédelmi célokra, mint például a vadászat és a halászat, mezőgazdasági, pásztori és erdészeti tevékenységek, ipari, bányászati és kereskedelmi tevékenységek. 1.4. Az 1.1. pontban említett tervben dokumentált erdőgazdálkodási rendszer fenntarthatósága az alábbiak közül a legambiciózusabb megközelítés kiválasztásával biztosítható: (a) az erdőgazdálkodás megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó nemzeti fogalommeghatározásnak (ha van ilyen); (b) az erdőgazdálkodás megfelel a Forest Europe fenntartható erdőgazdálkodás fogalommeghatározásának (11) és megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatásoknak (12) (c) a bevezetett gazdálkodási rendszer megfelelést mutat az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (6) bekezdésében a fenntartható erdőgazdálkodás tekintetében előírt kritériumoknak, és az alkalmazásának napjától kezdődően az említett irányelv 29. cikkének (8) bekezdése értelmében elfogadott, az erdei biomasszából előállított energiára vonatkozó gyakorlati iránymutatást meghatározó végrehajtási jogi aktusnak. 1.5. A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával (13). 1.6. A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU rendeletben megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek. Az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra. 2. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a) az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b) egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. 3. Csoportértékelés A DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető: (a) az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület (14) szintjén; (b) olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység által érintett területen végzett tevékenységgel kiváltott erdészeti változás valószínűleg nem eredményezi a hosszú távú körforgásos potenciállal rendelkező fatermékek előállítására alkalmas elsődleges erdei biomassza fenntartható kínálatának jelentős csökkenését. E kritérium a 2. pontban említett éghajlati szempontú haszonelemzés útján igazolható. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység nem használ peszticideket vagy műtrágyát. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében (15), a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak (16). A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az 1.2. pont i) pontjában említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket: (a) az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b) az idegenhonos inváziós fajok használatának és természetbe jutásának kizárása; (c) a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy: i. az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség); ii. a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz; (d) a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása; (e) a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait; (f) a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása; (g) az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása; (h) az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) A hosszú távú (tíz vagy annál több éves) dokumentált, meghatározott gazdálkodási célokra irányuló, rendszeres időközönként felülvizsgált gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). (7) Egy gazdálkodási egységhez rendelt elsődleges kijelölt gazdálkodási cél (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások 2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). (8) Olyan erdő, amelynél a gazdálkodási cél a talaj és víz védelme. (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások 2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). (9) Olyan erdő, amelynél a gazdálkodási cél a biológiai sokféleség megőrzése. Magában foglalja többek között a védett területeken belül található, a biológiai sokféleség megőrzésére kijelölt területeket. (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások 2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). (10) Olyan erdő, amelynél a gazdálkodási cél a társadalom részére történő szolgáltatások nyújtása. (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások 2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf). (11) Az erdők és erdőterületek oly módon és oly mértékben történő kezelése és hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten, anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának. H1 határozat – Általános iránymutatások az európai erdők fenntartható kezeléséhez Második miniszteri konferencia az európai erdők védelméről (Forest Europe), 1993. június 16–17., Helsinki/Finnország (2021.6.4-i változat: https://www.foresteurope.org/docs/MC/MC_helsinki_resolutionH1.pdf). (12) Az L2 határozat 2. melléklete. A fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatások. Harmadik miniszteri konferencia az európai erdők védelméről, 1998. június 2–4., Lisszabon/Portugália (2021.6.4-i változat: https://foresteurope.org/wp-content/uploads/2016/10/MC_lisbon_resolutionL2_with_annexes.pdf#page=18). (13) Jelentős szénkészletekkel rendelkező földterület: az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti vizes élőhelyek – beleértve a tőzeglápokat – és összefüggő erdőterületek. (14) „Biomassza-kinyerési terület”: erdei biomassza-alapanyag kinyerésére használt olyan, földrajzilag meghatározott terület, amelyről megbízható és független információk állnak rendelkezésre és ahol a körülmények elegendően homogének ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdei biomassza fenntarthatósági és jogszerűségi jellemzőivel kapcsolatos kockázatokat. (15) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.). (16) A növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása (2019. évi változat) (2021.6.4-i változat: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/332193/9789240005662-eng.pdf?ua=1). | |
2. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HELYREÁLLÍTÁSI TEVÉKENYSÉGEK
2.1. Vizes élőhelyek helyreállítása
A tevékenység leírása
A vizes élőhelyek helyreállítása a vizes élőhelyek eredeti állapotához való visszatérést elősegítő és olyan gazdasági tevékenységeket jelent, amelyek anélkül javítják a vizes élőhelyek funkcióit, hogy szükségszerűen előmozdítanák a zavar előtti állapothoz való visszatérést, ahol a vizes élőhely a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló egyezmény (Ramsari Egyezmény) ( 78 ) szerinti vizes élőhely ( 79 ) vagy tőzegláp ( 80 ) fogalommeghatározásának felel meg. Az érintett terület megfelel a vizes élőhelyeknek a vizes élőhelyek észszerű használatáról és megőrzéséről szóló bizottsági közleményben ( 81 ) megadott uniós fogalommeghatározásának.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységnek nincs a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozása szerinti külön NACE-kódja, de a környezetvédelmi tevékenységeknek a 691/2011/EU rendelettel létrehozott osztályozási rendszerében (CEPA) a 6. osztályba tartozik.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység teljesíti az 5. pontban foglalt, a lényeges hozzájárulásra vonatkozó kritériumot, a tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában körülírt támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumokat.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a) más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; (b) hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | 1. Helyreállítási terv 1.1. A terület mindaddig helyreállítási terv hatálya alá tartozik, amely összhangban áll a Ramsari Egyezmény vizes élőhelyek helyreállítására vonatkozó alapelveivel és iránymutatásaival, amíg a területet nem kap vizes élőhely besorolást és nem kerül vizes élőhely gazdálkodási terv hatálya alá, amely megfelel a Ramsari Egyezmény ramsari területekkel és egyéb vizes élőhelyekkel kapcsolatos gazdálkodástervezési iránymutatásainak. A tőzeglápok esetében a helyreállítási terv követi a Ramsari Egyezmény vonatkozó állásfoglalásaiban foglalt ajánlásokat, beleértve a XIII/13. sz. állásfoglalást. 1.2. A helyreállítási tervben gondosan figyelembe kell venni a helyi hidrológiai és talajtani feltételeket, beleértve a talajtelítettség dinamikáját, valamint az aerob és anaerob körülmények változását. 1.3. A helyreállítási terv kitér a vizes élőhelyek kezelése szempontjából releváns összes DNSH-kritériumra. 1.4. A helyreállítási terv rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra. 2. Audit A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak: (a) az érintett illetékes nemzeti hatóságok; (b) egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére. A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők. A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében. Csoportértékelés A DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tőzegkitermelés minimális. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A peszticidhasználatot a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK irányelvvel összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség. A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 rendeletnek vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak. Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében (6), a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak (7). A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak. A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal. A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad. Az e szakasz 1. pontjában („Helyreállítási terv”) említett terv a nemzeti és a helyi rendelkezésekkel összhangban olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek biztosítják a biológiai sokféleség fenntartását és esetleg fokozását, a következőket is beleértve: (a) az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása; (b) az idegenhonos inváziós fajok használatának vagy kiengedésének kizárása. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Amely az Unióban végrehajtja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (HL L 209., 2006.7.31., 3. o.). (7) A növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása (2019. évi változat – 2021.6.4-i változat: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/332193/9789240005662-eng.pdf?ua=1). | |
3. FELDOLGOZÓIPAR
3.1. Megújulóenergia-technológiák előállítása
A tevékenység leírása
Megújulóenergia-technológiák előállítása, ahol a megújuló energiát az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése határozza meg.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C25, C27 és C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, (4) vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a) a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; (b) az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c) hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d) az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
3.2. Hidrogén előállítására és felhasználására szolgáló berendezések gyártása
A tevékenység leírása
Hidrogén előállítására és felhasználására szolgáló berendezések gyártása, amennyiben a berendezés segítségével előállított vagy felhasznált hidrogén megfelel az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarításokra vonatkozó, a 94 g CO2e/MJ fosszilisüzemanyag-komparátorhoz viszonyított 73,4 %-os (ennek alapján 3 t CO2e/t H2-nél kisebb életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás adódik), illetve hidrogénalapú szintetikus üzemanyag esetében 70 %-os követelménynek, az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében és V. mellékletében foglalt megközelítés analógiájára.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C25, C27 és C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a) a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; (b) az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c) hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d) az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
3.3. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák előállítása a közlekedési ágazat számára
A tevékenység leírása
Alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművek és hajók gyártása, javítása, karbantartása, utólagos átalakítása, ( 82 ) átállítása és korszerűsítése, amennyiben a technológia az alábbiak egyike:
(a) zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású vonatok, személyszállító kocsik és vasúti teherkocsik;
(b) zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású vonatok, személyszállító kocsik és vasúti teherkocsik, ha a szükséges infrastruktúrával felszerelt vágányon üzemeltetik őket, és hagyományos motort használnak, amennyiben nem áll rendelkezésre ilyen infrastruktúra (kétüzemű);
(c) városi, elővárosi és közúti személyszállító eszközök, amennyiben a járművek közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró;
(d) 2025. december 31-ig az M2 és M3 kategóriába ( 83 ) sorolt olyan járművek használatával, amelyek felépítménytípusa "CA" (egyszintes jármű), "CB" (kétszintes jármű), "CC" (egyszintes csuklós jármű) vagy "CD" (kétszintes csuklós jármű) ( 84 ), és megfelelnek a legutóbbi EURO VI szabványnak, azaz mind az 595/2009/EK rendelet követelményeinek, mind pedig az említett rendelet hatálybalépését követően az említett módosító jogi aktusok követelményeinek, még azok alkalmazandóvá válása előtt, valamint az 582/2011/EU rendelet I. melléklete 9. függelékének 1. táblázatában foglalt Euro VI szabvány utolsó lépésének, amennyiben az e lépést szabályozó rendelkezések hatályba léptek, de erre a járműtípusra még nem alkalmazandók ( 85 ). Amennyiben ilyen szabvány nem áll rendelkezésre, a járművek közvetlen CO2-kibocsátása zéró;
(e) személyi mobilitási eszközök, amelyek meghajtása a felhasználó fizikai erőkifejtéséből, kibocsátásmentes motorból vagy a kibocsátásmentes motor és a fizikai erőkifejtés együtteséből származik;
(f) M1 és N1 kategóriába tartozó könnyűgépjárművek ( 86 ) a következők mellett:
i. 2025. december 31-ig: az (EU) 2019/631 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátás 50 g CO2/km-nél alacsonyabb (alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes könnyűgépjárművek);
ii. 2026. január 1-jétől: az (EU) 2019/631 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátás zéró;
(g) az L kategóriába ( 87 ) tartozó járművek esetében a 168/2013/EU rendeletben meghatározott kibocsátásvizsgálattal összhangban számított kipufogógáz-CO2-kibocsátás 0 g CO2e/km;
(h) N2 és N3, valamint N1 kategóriába tartozó, nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt, az (EU) 2019/1242 rendelet értelmében "kibocsátásmentes nehézgépjárműnek" minősülő nehézgépjárművek, amelyek műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege nem haladja meg a 7,5 tonnát;
(i) N2 és N3 kategóriába tartozó, nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt, az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 11. pontja értelmében "kibocsátásmentes nehézgépjárműnek" vagy 12. pontja értelmében "alacsony kibocsátású nehézgépjárműnek" minősülő járművek, amelyek műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege meghaladja a 7,5 tonnát;
(j) belvízi személyszállító hajók, amelyek:
i. közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró;
ii. 2025. december 31-ig olyan hibrid vagy vegyes üzemű hajók, amelyek normál működésükhöz legalább 50 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagot vagy hálózati áramot használnak;
(k) nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt belvízi áruszállító hajók, amelyek:
i. közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró;
ii. 2025. december 31-ig az energiahatékonysági működési mutató ( 88 ) segítségével számított (vagy új hajó esetében becsült) tonnakilométerenkénti közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása (g CO2/tkm) 50 %-kal kisebb, mint a nehézgépjárművekre (5-LH alcsoport) az (EU) 2019/1242 rendelet 11. cikkével összhangban meghatározott átlagos szén-dioxid-referenciakibocsátás;
(l) tengeri és áruszállító hajók, kikötői műveletekhez és kiegészítő tevékenységekhez használt hajók, amelyek nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak, és amelyek:
i. közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró;
ii. 2025. december 31-ig olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a tengeren és a kikötőkben való normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 25 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik;
iii. 2025. december 31-ig - és csak amennyiben bizonyítható, hogy a hajókat kizárólag olyan part menti és rövid távú tengeri szolgáltatások nyújtására használják, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék a jelenleg szárazföldön zajló áruszállításról a tengeri szállításra történő modális váltást - azok a hajók, amelyeknek a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) energiahatékonysági tervezési mutatója (EEDI) ( 89 ) segítségével számított közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása 50 %-kal kisebb, mint a nehézgépjárművekre (5-LH alcsoport) az (EU) 2019/1242 rendelet 11. cikkével összhangban meghatározott átlagos szén-dioxid-referenciakibocsátás;
iv. 2025. december 31-ig a hajók elért energiahatékonysági tervezési mutatójának (EEDI) értéke 10 %-kal alacsonyabb a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelményeknél ( 90 ), ha a hajók képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal ( 91 ) közlekedni;
(m) nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt, tengeri közlekedésre szolgáló személyszállító hajók, amelyek:
i. közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró;
ii. 2025. december 31-ig olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a tengeren és a kikötőkben való normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 25 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik;
iii. 2025. december 31-ig a hajók elért energiahatékonysági tervezési mutatójának (EEDI) értéke 10 %-kal alacsonyabb a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelményeknél, ha a hajók képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal ( 92 ) közlekedni.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C29.1, C30.1, C30.2, C30.9, C33.15 és C33.17 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, (4) vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a) a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; (b) az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c) hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d) az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. Adott esetben a járművek nem tartalmaznak ólmot, higanyt, hat vegyértékű krómot és kadmiumot, a 2000/53/EK irányelvvel összhangban. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
3.4. Akkumulátorok gyártása
A tevékenység leírása
Újratölthető elemek, akkumulátorcsomagok és akkumulátorok gyártása közlekedési, helyhez kötött és hálózaton kívüli energiatárolási és más ipari alkalmazásokhoz, valamint a vonatkozó alkotóelemek (akkumulátor aktív anyagok, akkumulátorcellák, burkolatok és elektronikus alkatrészek) gyártása, amelyek a közlekedési, helyhez kötött és hálózaton kívüli energiatárolási és más ipari alkalmazások ÜHG-kibocsátásának lényeges csökkenését eredményezik.
Hulladékakkumulátorok újrafeldolgozása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C27.2 és az E38.3.2 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, (4) vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az új akkumulátorok, alkotóelemek és anyagok gyártásához a tevékenység felméri a rendelkezésre álló technikákat, és ahol lehetséges, a következőket támogató technikákat vezet be: (a) a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; (b) az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c) az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. Az újrafeldolgozási folyamatok megfelelnek a 2006/66/EK irányelv 12. cikkében és III. mellékletének B. részében foglalt feltételeknek, beleértve a releváns legújabb elérhető legjobb technikák alkalmazását és az ólomsavas akkumulátorokra, nikkel-kadmium elemekre és más vegyi anyagokra meghatározott hatékonysági értékek elérését. E folyamatok a műszakilag megvalósítható legnagyobb mértékben biztosítják a fémtartalom újrafeldolgozását, elkerülve ugyanakkor a túlzott költségeket. Adott esetben az újrafeldolgozási folyamatokat végző létesítmények megfelelnek a 2010/75/EU irányelvben foglalt követelményeknek. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az akkumulátorok megfelelnek az elemek Unión belüli forgalomba hozatalára vonatkozó fenntarthatósági szabályoknak, beleértve a veszélyes anyagok elemekben való használatára vonatkozó korlátozásokat, köztük az 1907/2006/EK rendeletet és a 2006/66/EK irányelvet. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
3.5. Épületek energiahatékonysági berendezéseinek gyártása
A tevékenység leírása
Az alábbi energiahatékonysági berendezések és azok kulcsfontosságú összetevői ( 93 ) közül egy vagy több gyártása épületekhez:
(a) ablakok, amelyek U-értéke 1,0 W/m2K vagy annál kevesebb;
(b) ajtók, amelyek U-értéke 1,2 W/m2K vagy annál kevesebb;
(c) külső falrendszerek, amelyek U-értéke 0,5 W/m2K vagy annál kevesebb;
(d) tetőrendszerek, amelyek U-értéke 0,3 W/m2K vagy annál kevesebb;
(e) szigetelő termékek, amelyek lambda-értéke 0,06 W/mK vagy annál kevesebb;
f) az (EU) 2017/1369 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb, nem üres energiahatékonysági osztályba tartozó háztartási készülékek;
g) az (EU) 2017/1369 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb, nem üres energiahatékonysági osztályba tartozó fényforrások;
h) az (EU) 2017/1369 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb, nem üres energiahatékonysági osztályba tartozó helyiségfűtés és használati melegvíz rendszerek;
i) az (EU) 2017/1369 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb, nem üres energiahatékonysági osztályba tartozó hűtő- és szellőztetőrendszerek;
(j) világítási rendszerek esetében a jelenlét és a nappali fény érzékelése;
(k) az e melléklet 4.16. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő hőszivattyúk;
(l) homlokzati és tetőelemek árnyékoló vagy benapozáscsökkentő funkcióval, a növényzet növekedését támogató rendszereket is beleértve;
(m) energiahatékony épületautomatizálási és -szabályozási rendszerek nem lakáscélú épületek számára;
(n) zónás termosztátok és az épületek fő villamosenergia-terhelésének vagy hőterhelésének intelligens nyomon követésére szolgáló eszközök, valamint érzékelő berendezések;
(o) a távfűtő rendszerekhez csatlakozó egyedi lakások, az egész épületet kiszolgáló központi fűtési rendszerekhez csatlakozó egyedi lakások, valamint a központi fűtési rendszerek hőfogyasztás-mérésére és termosztátos vezérlésére szolgáló termékek;
(p) az e melléklet 4.15. szakaszában meghatározott távfűtési/távhűtési tevékenységnek megfelelő távfűtési hőcserélők és alállomások;
(q) a fűtési rendszer intelligens nyomon követésére és szabályozására szolgáló termékek, valamint érzékelő berendezések.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C16.23, C23.11, C23.20, C23.31, C23.32, C23.43, C.23.61, C25.11, C25.12, C25.21, C25.29, C25.93, C27.31, C27.32, C27.33, C27.40, C27.51, C28.11, C28.12, C28.13 és C28.14 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a) a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; (b) az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c) hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d) az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
3.6. Egyéb alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák gyártása
A tevékenység leírása
Olyan technológiák előállítása, amelyek célja az ÜHG-kibocsátások jelentős csökkentése a gazdaság más ágazataiban, amennyiben e melléklet 3.1. és 3.5. szakasza nem terjed ki e technológiákra és amennyiben e technológiák a piacon elérhető legjobb teljesítményű alternatív technológiához, termékhez vagy megoldáshoz képest az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás lényeges csökkentését mutatják, ezt a 2013/179/EU bizottsági ajánlás vagy az ISO 14067:2018 ( 94 ) vagy ISO 14064-1:2018 ( 95 ) útján számítják ki és egy független harmadik fél ellenőrzi.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C22, C25, C26, C27 és C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz: (a) a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata; (b) az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés; (c) hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást; (d) az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
3.7. Cementgyártás
A tevékenység leírása
Cementklinker, cement vagy alternatív kötőanyag gyártása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C23.51 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A cementgyártási folyamatokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (6) a következő: (a) szürke cementklinker esetében egy tonna szürke cementklinkerre vetítve kisebb 0,816 (7) t CO2e-nél; (b) szürke klinkerből vagy alternatív hidraulikus kötőanyagból származó cement esetében kisebb mint a gyártott cement vagy alternatív kötőanyag tonnájára eső 0,530 (8) t CO2e. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a cement, a mész és a magnézium-oxid gyártására vonatkozó elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. (9) A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás (10). Az alternatív üzemanyagként veszélyes hulladékot alkalmazó cementgyártás esetében a hulladék biztonságos kezelését biztosító intézkedéseket kell bevezetni. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt. (7) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (8) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (9) A Bizottság 2013/163/EU végrehajtási határozata (2013. március 26.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a cement-, mész és magnézium-oxid előállítása tekintetében történő meghatározásáról (HL L 100., 2013.4.9., 1. o.). (10) Lásd a gazdaságossággal és a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatos, az elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentumot (BREF) (2021.6.4-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/ecm_bref_0706.pdf). | |
3.8. Alumíniumgyártás
A tevékenység leírása
Alumíniumgyártás elsődleges aluminát (bauxit) feldolgozása vagy másodlagos alumínium újrafeldolgozása révén.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C24.42 és C24.53 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység a következők valamelyikének gyártására irányul: (a) elsődleges alumínium, amennyiben a gazdasági tevékenység 2025-ig az alábbi kritériumok közül kettőnek és 2025 után az alábbi kritériumok közül mindnek (6) megfelel: i. az ÜHG-kibocsátás a gyártott alumínium (7) tonnájára vetítve nem nagyobb 1,604 (8) t CO2e-nél; ii. a közvetett ÜHG-kibocsátás nem nagyobb 270 g CO2e/kWh-nál; iii. a gyártási folyamat villamosenergia-fogyasztása nem haladja meg a 15,5 MWh/t Al értéket; (b) másodlagos alumínium. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nemvasfémiparra vonatkozó elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. (9) A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) A közvetlen és a közvetett kibocsátás összegével megegyező egyetlen küszöbértékké alakítva, amelyet az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben alkalmazott ipari referenciaértékeknek a 2021–2026. időszakra történő megállapításával kapcsolatban gyűjtött adatok alapján, a 2003/87/EK irányelv szerinti referenciaértékek meghatározására szolgáló módszertannak megfelelően a létesítményekre vonatkozóan megállapított mediánértékből, valamint a villamosenergia-termelésre vonatkozó, az éghajlatváltozás mérséklésével összefüggő „jelentős károkozás elkerülése” kritériumot megadó érték (270 g CO2e/kWh) és az alumíniumgyártás átlagos energiahatékonysága (15,5 MWh/t Al) szorzatából képzett összeg szolgáltat. (7) A gyártott alumínium az elektrolízis útján előállított megmunkálatlan, ötvözetlen, folyékony alumínium. (8) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (9) A Bizottság (EU) 2016/1032 végrehajtási határozata (2016. június 13.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nemvasfémipar tekintetében történő meghatározásáról (HL L 174., 2016.6.30., 32. o.). | |
3.9. Vas- és acélgyártás
A tevékenység leírása
Vas- és acélgyártás.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C24.10, C24.20, C24.31, C24.32, C24.33, C24.34, C24.51 és C24.52 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, (4) vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység a következők valamelyikének gyártására irányul: (a) vas és acél, ahol az ÜHG-kibocsátás (6) – az (EU) 2019/331 rendelet VII. melléklete 10.1.5. szakaszának a) pontja szerint a hulladékgáz előállításához rendelt kibocsátás mennyiségével csökkentve – nem haladja meg a gyártási folyamat különböző lépéseire alkalmazott alábbi értékeket: i. forró fém = 1,443 (7) t CO2e/t termék; ii. szinterezett érc = 0,242 (8) t CO2e/t termék; iii. koksz (a lignitkoksz kivételével) = 0,237 (9) t CO2e/t termék; iv. vasöntés = 0,390 (10) t CO2e/t termék; v. elektromos ívkemencében (EAF) előállított erősen ötvözött acél = 0,360 (11) t CO2e/t termék; vi. elektromos ívkemencében (EAF) előállított szénacél = 0,276 (12) t CO2e/t termék. (b) az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott EAF szénacélt vagy EAF erősen ötvözött acélt előállító elektromos ívkemencékben lévő acél, ahol az acélhulladék bemeneti mennyisége a termék kimeneti mennyiségéhez viszonyítva: i. legalább 70 % erősen ötvözött acél gyártásakor ii. legalább 90 % szénacél gyártásakor. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a vas- és acélgyártásra vonatkozó elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. (13) A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt. (7) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (8) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (9) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (10) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (11) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (12) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (13) A Bizottság 2012/135/EU végrehajtási határozata (2012. február 28.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a vas- és acélgyártás tekintetében történő meghatározásáról (HL L 70., 2012.3.8., 63. o.). | |
3.10. Hidrogén előállítása
A tevékenység leírása
Hidrogén és hidrogénalapú szintetikus üzemanyagok gyártása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.11 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység megfelel az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarításokra vonatkozó, a 94 g CO2e/MJ fosszilisüzemanyag-komparátorhoz viszonyított 70 %-os követelménynek, az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 25. cikkének (2) bekezdésében és V. mellékletében meghatározottak szerint. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítások kiszámítása az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének(5) bekezdésében említett módszertan vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (7) vagy az ISO 14064-1:2018 (8) útján történik. A számszerűsített életciklus-alapú kibocsátásmegtakarításokat az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkével összhangban vagy adott esetben független harmadik fél által kell ellenőrizni. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a) a klóralkáligyártás tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (9) és a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (10); (b) az ásványolaj- és a földgázfinomítás tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (11). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.). (7) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/71206.html). (8) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html). (9) 2013/732/EU végrehajtási határozat. (10) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat. (11) 2014/738/EU végrehajtási határozat. | |
3.11. Szénpigment gyártása
A tevékenység leírása
Szénpigment gyártása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.13 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DHSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A szénpigment-gyártási folyamatokból származó ÜHG-kibocsátás (6) egy tonna termékre vetítve kisebb 1,615 (7) t CO2e-nél. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabbvonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a) a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) (8); (b) a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (9). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt. (7) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (8) A nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum (2021.6.4-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/lvic-s_bref_0907.pdf). (9) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat. | |
3.12. Szóda előállítása
A tevékenység leírása
Nátrium-karbonát (szóda, nyersszóda, szénsav nátriumsója) előállítása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.13 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A szódagyártási folyamatokból származó ÜHG-kibocsátás (6) egy tonna termékre vetítve kisebb 0,866 (7) t CO2e-nél. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a) a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) (8); (b) a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (9). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt. (7) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (8) A nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum (2021.6.4-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/lvic-s_bref_0907.pdf). (9) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat. | |
3.13. Klórgyártás
A tevékenység leírása
Klórgyártás.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.13 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Az elektrolízishez és a klór kezeléséhez használt villamosenergia-fogyasztás legfeljebb 2,45 MWh / egy tonna klór. A klórgyártáshoz használt villamos energia átlagos, életciklus-alapú üvegházhatásúgáz-kibocsátása 270 g CO2e/kWh vagy annál kevesebb. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a) a klóralkáligyártás tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (6); (b) a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (7). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) 2013/732/EU végrehajtási határozat. (7) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat. | |
3.14. Szerves vegyi alapanyag gyártása
A tevékenység leírása
A következők gyártása:
a) nagy értékű vegyi anyagok (HVC):
i. acetilén;
ii. etilén;
iii. propilén;
iv. butadién.
b) aromás vegyületek:
i. alkilbenzol- és alkilnaftalin-keverékek, a 2707 vagy a 2902 HR-kód alá tartozó termékek kivételével;
ii. ciklohexán;
iii. benzol;
iv. toluol;
v. orto-xilol;
vi. para-xilol;
vii. meta-xilol és xilolizomerek keveréke;
viii. etil-benzol;
ix. kumol;
x. bifenil, terfenilek, viniltoluolok, más ciklikus szénhidrogének a ciklánok, ciklének, cikloterpének, benzol, toluol, xilolok, sztirol, etilbenzol, kumol, naftalin és antracén kivételével;
xi. benzol, toluol és xilol (xilolok);
xii. naftalin és más aromás szénhidrogén-keverékek (a benzol, toluol és xilol kivételével).
c) vinil-klorid;
d) sztirol;
e) etilén-oxid;
f) monoetilén-glikol;
g) adipinsav.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.14 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | a szerves vegyi anyagok gyártási folyamataiból származó ÜHG-kibocsátás (6) kevesebb, mint: (a) a HVC esetében: [0,851 (7)] t CO2e/egy tonna HVC; (b) az aromás vegyületek esetében: 0,0300 (8) t CO2e/egy tonna komplex súlyozott termelési volumen; (c) a vinil-klorid esetében: [0,268 (9) t CO2e/egy tonna vinil-klorid; (d) a sztirol esetében: 0,564 (10) t CO2e/egy tonna sztirol; (e) az etilénoxid/etilénglikolok esetében: 0,489 (11) t CO2e/egy tonna etilénoxid/etilénglikol; (f) az adipinsav esetében: 0,76 (12) t CO2e/egy tonna adipinsav. Amennyiben az érintett szerves vegyi anyagokat egészben vagy részben megújuló nyersanyagból állítják elő, az egészben vagy részben megújuló nyersanyagból gyártott vegyi anyag gyártásából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb, mint az azzal egyenértékű, fosszilis tüzelőanyag-alapanyagból gyártott vegyi anyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása. A szerves vegyi alapanyagok gyártásához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A szerves vegyi alapanyagok gyártásához felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a) a nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok előállítása tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (13); (b) a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (14). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt. (7) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (8) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (9) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (10) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (11) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (12) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (13) A Bizottság (EU) 2017/2117 végrehajtási határozata (2017. november 21.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok előállítása tekintetében történő meghatározásáról (HL L 323., 2017.12.7., 1. o.). (14) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat. | |
3.15. Ammónia gyártása
A tevékenység leírása
Ammónia gyártása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.15 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a) Az ammónia előállítása során az üvegházhatásúgáz-kibocsátás (6) egy tonna ammóniára vetítve kisebb 1,948 (7) t CO2e-nél; (b) az ammóniát szennyvízből nyerik vissza. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a) a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) (8); (b) a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (9). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt. (7) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (8) A nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum (2021.6.4-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/lvic_aaf.pdf). (9) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat. | |
3.16. Salétromsav gyártása
A tevékenység leírása
Salétromsav gyártása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.15 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A salétromsav-gyártási folyamatokból származó ÜHG-kibocsátás (6) egy tonna salétromsavra vetítve kisebb 0,184 (7) t CO2e-nél. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a) a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) (8); (b) a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (9). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Kiszámítása az (EU) 2019/331 rendelettel összhangban történt. (7) Ez az érték az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet kidolgozása keretében gyűjtött 2016. és 2017. évi létesítményenkénti adatokból a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 11. cikke alapján bejelentett ellenőrzött információk alapján képzett mediánértéknek felel meg (t CO2-egyenérték/t). (8) A nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum (2021.6.4-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/lvic_aaf.pdf). (9) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat. | |
3.17. Műanyag-alapanyag gyártása
A tevékenység leírása
Gyanták, műanyag alapanyagok, nem vulkanizálható, hőre lágyuló elasztomerek gyártása, és a gyanták keverése egyedi igények szerint, valamint a szintetikus gyanták gyártása, nem egyedi igényre.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.16 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A műanyag-alapanyag a következők valamelyike: (a) teljes egészében műanyaghulladék mechanikus újrafeldolgozásával készült; (b) amennyiben nem lehetséges a mechanikus újrafeldolgozás, teljes egészében műanyaghulladék vegyi újrafeldolgozásával készült, és a gyártott műanyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása – az üzemanyagok előállítása miatti esetleges számított jóváírások nélkül – kisebb, mint az azzal egyenértékű, fosszilis tüzelőanyag-alapanyagból gyártott műanyag-alapanyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (6) vagy az ISO 14064-1:2018 (7) szabvány segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. (c) egészben vagy részben megújuló nyersanyagból származik, (8) amennyiben az egészben vagy részben megújuló nyersanyagból előállított műanyag-alapanyag életciklus-alapú üvegházhatásúgáz-kibocsátása alacsonyabb, mint az azzal egyenértékű, fosszilis tüzelőanyag-alapanyagból gyártott műanyag-alapanyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 szabvány segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi. A műanyag-alapanyag gyártásához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A műanyag-alapanyag gyártásához felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket: (a) a polimerek gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) (9); (b) a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (10). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez (https://www.iso.org/standard/71206.html). (7) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre (https://www.iso.org/standard/66453.html). (8) A megújuló alapanyag biomasszát, ipari biohulladékot vagy települési biohulladékot jelent. (9) A polimerek gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum (2021.6.4-i változat: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2019-11/pol_bref_0807.pdf). (10) (EU) 2016/902 végrehajtási határozat. | |
4. ENERGIA
4.1. Villamos energia előállítása fotovoltaikus napenergia-technológiával
A tevékenység leírása
Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek fotovoltaikus napenergia-technológiával állítanak elő villamos energiát.
Amennyiben a gazdasági tevékenység az e melléklet 7.6. szakaszában említett "Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása" szerves része, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.2. Villamos energia előállítása koncentrált napenergia-technológiával
A tevékenység leírása
Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek koncentrált napenergia-technológiával állítanak elő villamos energiát.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.3. Villamos energia előállítása szélenergiából
A tevékenység leírása
Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek szélenergiából állítanak elő villamos energiát.
Amennyiben a gazdasági tevékenység az e melléklet 7.6. szakaszában említett "Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása" szerves része, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tengeri szélerőmű építése esetén a tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK irányelvben meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, a mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében az (EU) 2017/848 határozatban meghatározottak szerint. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak (6). Tengeri szélerőmű esetén a tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK irányelvben meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség) és 6. mutatóhoz (tengerfenék) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, az e mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében pedig az (EU) 2017/848 határozatban meghatározottak szerint. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Az e kritérium végrehajtására vonatkozó gyakorlati iránymutatást az Európai Bizottság „Iránymutatás a szélenergia hasznosításáról és az uniós természetvédelmi jogszabályokról” című, C(2020) 7730 final számú közleménye tartalmazza (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/environment/nature/natura2000/management/docs/wind_farms_en.pdf). | |
4.4. Villamos energia előállítása óceánenergia-technológiákkal
A tevékenység leírása
Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek óceánenergiából állítanak elő villamos energiát.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK irányelvben meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, a mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében az (EU) 2017/848 határozatban meghatározottak szerint. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU rendelet szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése, amely rendelet a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenőrzéséről szóló, 2001. október 5-én elfogadott nemzetközi egyezményt hajtja végre az uniós jogban. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. A tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK irányelvben meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, a mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében az (EU) 2017/848 határozatban meghatározottak szerint. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.5. Villamos energia előállítása vízenergiából
A tevékenység leírása
Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek vízenergiából állítanak elő villamos energiát.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kevesebb, mint 270 g CO2e/kWh. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | 1. A tevékenység megfelel a 2000/60/EK irányelv rendelkezéseinek, különösen az irányelv 4. cikkében meghatározott valamennyi követelménynek. 2. Meglévő vízerőművek üzemeltetése esetén, beleértve a megújuló energiaforrások hasznosításának javítására vagy az energiatároló képesség növelésére irányuló átalakítási tevékenységeket is, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: 2.1. A 2000/60/EK irányelvvel és különösen annak 4. és 11. cikkével összhangban minden műszakilag megvalósítható és ökológiai szempontból releváns mérséklő intézkedést végrehajtottak a vízre, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében. 2.2. Az intézkedések adott esetben az érintett víztestekben természetesen jelen lévő ökoszisztémáktól függően a következőket foglalják magukban: (a) a halak folyásiránnyal megegyező és szembeni vándorlását biztosító intézkedések (például halbarát turbinák, halterelők, korszerű, teljesen működőképes hallépcsők, vándorlás vagy ívás idején az üzemeltetés és a vízleeresztés leállítását vagy minimalizálását célzó intézkedések); (b) a minimális ökológiai vízáramlás és az üledékáramlás biztosítására irányuló intézkedések (beleértve a vízáramlás többszöri gyors változását okozó műveletek és a csúcsrajáratás hatásainak enyhítését is); (c) az élőhelyek védelmére vagy állapotuk javítására irányuló intézkedések. 2.3. Ezen intézkedések eredményességét az érintett víztest jó állapotának vagy potenciáljának elérésére vonatkozó feltételeket meghatározó engedély összefüggésében nyomon követik. 3. Új vízerőművek építése esetén a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak: 3.1. A 2000/60/EK irányelv 4. cikkével és különösen annak (7) bekezdésével összhangban az építést megelőzően hatásvizsgálatot végeznek a projektről annak érdekében, hogy felmérjék az ugyanazon vízgyűjtőn belüli víztestek állapotára, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt valamennyi lehetséges hatást, különös tekintettel a vonulási útvonalakra, a szabad folyású folyókra és a háborítatlanhoz közeli állapotú ökoszisztémákra. A vizsgálat friss, átfogó és pontos adatokon alapul, beleértve a hidromorfológiai változásokra különösen érzékeny biológiai minőségi elemekre, valamint a víztestnek az új tevékenység eredményeként a jelenlegi állapottal szemben várhatóan kialakuló állapotára vonatkozó adatok nyomon követését is. A vizsgálat kiterjed különösen az új projektnek a vízgyűjtő területen már meglévő vagy tervezett infrastruktúrával együtt kifejtett halmozott hatásai értékelésére. 3.2. E hatásvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy az erőmű tervezési és helyválasztási szempontból, valamint a bevezetett mérséklő intézkedéseknek köszönhetően megfelel az alábbi követelmények egyikének: a) nem rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését; b) amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését, ez a romlás nem jelentős, és annak indokoltságát olyan részletes költség-haszon elemzés támasztja alá, amely igazolja az alábbiakat: i. kiemelkedően fontos közérdek megléte vagy hogy a tervezett vízerőműtől várt előnyök ellensúlyozzák a víz állapotának romlásával járó, a környezetet és a társadalmat terhelő költségeket; ii. hogy a kiemelkedően fontos közérdek kielégítése vagy a tervezett vízerőműtől várt előnyök a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el más olyan módon, amely jobb környezeti eredményhez vezet (például meglévő vízerőművek átalakításával vagy a folyók folytonosságát nem zavaró technológia alkalmazásával). 3.3. Minden műszakilag megvalósítható és ökológiai szempontból releváns mérséklő intézkedést végrehajtottak a vízre, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében. A mérséklő intézkedések adott esetben az érintett víztestekben természetesen jelen lévő ökoszisztémáktól függően a következőket foglalják magukban: (a) a halak folyásiránnyal megegyező és szembeni vándorlását biztosító intézkedések (például halbarát turbinák, halterelők, korszerű, teljesen működőképes hallépcsők, vándorlás vagy ívás idején az üzemeltetés és a vízleeresztés leállítását vagy minimalizálását célzó intézkedések); (b) a minimális ökológiai vízáramlás és az üledékáramlás biztosítására irányuló intézkedések (beleértve a vízáramlás többszöri gyors változását okozó műveletek és a csúcsrajáratás hatásainak enyhítését is); (c) az élőhelyek védelmére vagy állapotuk javítására irányuló intézkedések. Ezen intézkedések eredményességét az érintett víztest jó állapotának vagy potenciáljának elérésére vonatkozó feltételeket meghatározó engedély összefüggésében nyomon követik. 3.4. Az erőmű tartósan nem veszélyezteti az ugyanabban a vízgyűjtő kerületben található víztestek jó állapotának/potenciáljának elérését. 3.5. A fenti mérséklő intézkedések mellett adott esetben kompenzációs intézkedéseket is végrehajtanak annak biztosítása érdekében, hogy a projekt ne növelje az ugyanazon vízgyűjtő kerületben található víztestek széttagoltságát. Ennek eléréséhez ugyanabban a vízgyűjtő kerületben olyan mértékűre kell visszaállítani a folytonosságot, amely a folytonosságnak a tervezett vízerőmű általi megzavarását kompenzálja. A kompenzálás már a projekt kivitelezése előtt megkezdődik. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak (6). |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Gyakorlati útmutató az „Útmutató az uniós természetvédelmi jogszabályokkal összefüggésben a vízenergia-termeléssel kapcsolatos követelményekről” című, C/2018/2619 számú bizottsági közleményben (HL C 213., 2018.6.18., 1. o.) található. | |
4.6. Villamos energia előállítása geotermikus energiából
A tevékenység leírása
Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek geotermikus energiából állítanak elő villamos energiát.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kevesebb, mint 270 g CO2e/kWh. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A nagy entalpiájú geotermikus energiarendszerek üzemeltetéséhez a kibocsátási szintek csökkentésére megfelelő kibocsátáscsökkentő rendszereket vezettek be, hogy ne legyen akadályozott a 2004/107/EK és a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékek elérése. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.7. Villamos energia előállítása nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból
A tevékenység leírása
Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek megújuló energiaforrásból származó gáznemű és folyékony tüzelőanyagok használatával állítanak elő villamos energiát. Ez a tevékenység nem foglalja magában a biogáz és a folyékony bio-tüzelőanyagok kizárólagos felhasználásával folytatott villamosenergia-termelést (lásd e melléklet 4.8. szakaszát).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kevesebb, mint 270 g CO2e/kWh. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A kibocsátások a releváns legújabb elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szinteken belüliek vagy alacsonyabbak, beleértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (6). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) A Bizottság (EU) 2017/1442 végrehajtási határozata (2017. július 31.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nagy tüzelőberendezések tekintetében történő meghatározásáról (HL L 212., 2017.8.17., 1. o.). | |
4.8. Villamos energia előállítása bioenergiából
A tevékenység leírása
Olyan villamosenergia-termelő létesítmények építése és üzemeltetése, amelyek kizárólag biomasszából, biogázból vagy folyékony bio-energiahordozókból állítanak elő villamos energiát, kivéve a megújuló tüzelőanyagok biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal való keverésével előállított villamos energiát (lásd e melléklet 4.7. szakaszát).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.11 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (2) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkében foglalt, a fenntarthatóságra, az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarításokra és a hatékonyságra vonatkozó követelményeknek. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) hatálya alá tartozó létesítmények esetében a kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. (7) A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. A 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékeknek meg nem felelő övezetekben vagy övezetrészekben található erőművek esetében intézkedéseket hajtanak végre a kibocsátási szintek csökkentésére, figyelembe véve a Bizottság által az (EU) 2015/2193 irányelv 6. cikkének (9) és (10) bekezdésével összhangban közzétett információcsere eredményeit (8). Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után, az megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. (9) A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.). (7) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat. (8) A tagállamokkal, az érintett iparágakkal és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott információcseréből származó végleges technológiai jelentés technikai információkat tartalmaz a közepes tüzelőberendezésekben a környezeti hatások csökkentése érdekében használt elérhető legjobb technológiákról, valamint az elérhető legjobb és a kialakulóban lévő technológiák révén elérhető kibocsátási szintekről és a kapcsolódó költségekről (2021.6.4-i változat: https://circabc.europa.eu/ui/group/06f33a94-9829-4eee-b187-21bb783a0fbf/library/9a99a632-9ba8-4cc0-9679-08d929afda59/details). (9) A Bizottság (EU) 2018/1147 végrehajtási határozata (2018. augusztus 10.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a hulladékkezelés tekintetében történő meghatározásáról (HL L 208., 2018.8.17., 38. o.). | |
4.9. Villamosenergia-átvitel és -elosztás
A tevékenység leírása
A villamos energiát igen nagy feszültségű és nagyfeszültségű, összekapcsolt rendszereken szállító átviteli rendszerek építése és üzemeltetése.
Olyan elosztórendszerek építése és üzemeltetése, amelyek nagyfeszültségű, közepes feszültségű és kisfeszültségű elosztórendszereken szállítanak villamos energiát.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.12 és D35.13 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Az infrastruktúra nem szolgál olyan erőműhöz történő közvetlen csatlakozás létrehozására vagy meglévő közvetlen csatlakozás bővítésére, ahol a közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátások meghaladják a 270 g CO2e/kWh-t. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Nagyfeszültségű föld feletti vezetékek: (a) építési területen végzett tevékenységek esetében a tevékenységek a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) általános környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági iránymutatásainak (6) alapelveit követik. (b) a tevékenységek megfelelnek az elektromágneses sugárzás emberi egészségre gyakorolt hatásának korlátozására vonatkozó normáknak és előírásoknak, beleértve az Unióban végzett tevékenységek esetében a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz–300 GHz) korlátozásáról szóló tanácsi ajánlást (7), valamint a harmadik országokban végzett tevékenységek esetében a nem ionizáló sugárzás elleni védelemmel foglalkozó nemzetközi bizottság (ICNIRP) (8) 1998. évi iránymutatásait. A tevékenységek nem használnak poliklórozott bifenileket. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak (9). |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági (EHS) iránymutatások, 2007. április 30., (2021.6.4-i változat: https://www.ifc.org/wps/wcm/connect/29f5137d-6e17-4660-b1f9-02bf561935e5/Final%2B-%2BGeneral%2BEHS%2BGuidelines.pdf?MOD=AJPERES&CVID=jOWim3p). (7) A Tanács 1999/519/EK ajánlása (1999. július 12.) a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz–300 GHz) korlátozásáról (HL L 199., 1999.7.30., 59. o.). (8) Az ICNIRP 1998. évi iránymutatásai az időben változó elektromos, mágneses és elektromágneses tereknek való kitettség korlátozásáról (legfeljebb 300 GHz) (2021.6.4-i változat: https://www.icnirp.org/cms/upload/publications/ICNIRPemfgdl.pdf). (9) A kritérium alkalmazására vonatkozó gyakorlati iránymutatást az energiaszállítási infrastruktúráról és az uniós természetvédelmi jogszabályokról szóló C(2018) 2620 európai bizottsági közlemény (HL C 213., 2018.6.18., 62. o.) tartalmazza. | |
4.10. A villamos energia tárolása
A tevékenység leírása
Villamos energiát tároló és azt később villamos energia formájában visszaszolgáltató létesítmények építése és üzemeltetése. A tevékenység szivattyús vízenergia-tárolást is magában foglal.
Amennyiben a gazdasági tevékenység az e melléklet 7.6. szakaszában említett "Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása" szerves része, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem rendelkeznek a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozása szerinti külön NACE-kóddal.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Folyótesthez nem kapcsolódó szivattyús vízenergia-tároló esetében a tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak. Folyótesthez kapcsolódó vízenergia-tárolás esetén a tevékenység megfelel a 4.5. szakaszban (Villamosenergia-termelés vízenergiából) a víz és tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozóan meghatározott DNSH-kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.11. Hőenergia tárolása
A tevékenység leírása
Hőenergiát tároló és azt később hőenergia vagy más energiahordozó formájában visszaszolgáltató létesítmények építése és üzemeltetése.
Amennyiben a gazdasági tevékenység az e melléklet 7.6. szakaszában említett "Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása" szerves része, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem rendelkeznek a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozása szerinti külön NACE-kóddal.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Víztartó rétegben kialakított hőenergia-tárolás esetén a tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében foglalt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást, újragyártást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.12. Hidrogén tárolása
A tevékenység leírása
Hidrogént tároló és azt később visszaszolgáltató létesítmények építése és üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem rendelkeznek a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozása szerinti külön NACE-kóddal.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást, újragyártást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Az öt tonnát meghaladó tárolás esetében a tevékenység megfelel a 2012/18/EU irányelvnek. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.13. Közlekedési célú biogáz és bioüzemanyagok, valamint folyékony bio-energiahordozók előállítása
A tevékenység leírása
Közlekedési célú biogáz vagy bioüzemanyagok, valamint folyékony bio-energiahordozók előállítása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.21 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkében foglalt, a fenntarthatóságra, az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarításokra és a hatékonyságra vonatkozó követelményeknek. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Biogáztermelés esetén a fermentációs maradék tárolójára gáztömör fedőréteget kell helyezni. A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. (6) A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után, az megfelel EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. (fermentációs maradék), illetve 3. (komposzt) összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat. | |
4.14. Megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállító- és elosztóhálózatai
A tevékenység leírása
Gázhálózatok átalakítása, átállítása vagy utólagos átalakítása megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállításához.
Hidrogén és más alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítására szolgáló szállító és elosztó csővezetékek építése vagy üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.22, F42.21 és H49.50 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Az átalakítás, átállítás vagy utólagos átalakítás nem növeli a gázszállítási és -elosztási kapacitást. Az átalakítás, átállítás vagy utólagos átalakítás nem hosszabbítja meg a hálózatok élettartamát az előre jelzett, átalakítás, átállítás vagy utólagos átalakítás előtti várható élettartamukon túl, kivéve, ha a hálózat hidrogén vagy más alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítására és elosztására szolgál. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A 2009/125/EK irányelv hatálya alá tartozó ventilátorok, kompresszorok, szivattyúk és egyéb felhasznált berendezések adott esetben megfelelnek az energiacímke legfelső osztályára vonatkozó követelményeknek, és az említett irányelv végrehajtási rendeleteinek is megfelelnek, továbbá az elérhető legjobb technológiát képviselik. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.15. Távfűtés/távhűtés elosztása
A tevékenység leírása
Az alállomásnál vagy hőcserélőnél végződő, hőenergia és hűtési energia elosztására szolgáló csővezetékek és kapcsolódó infrastruktúra építése, felújítása és üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.30 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A 2009/125/EK irányelv hatálya alá tartozó ventilátorok, kompresszorok, szivattyúk és egyéb felhasznált berendezések adott esetben megfelelnek az energiacímke legfelső osztályára vonatkozó követelményeknek, és egyébként az említett irányelv végrehajtási rendeleteinek is megfelelnek, továbbá az elérhető legjobb technológiát képviselik. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.16. Elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése
A tevékenység leírása
Elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése.
Amennyiben a gazdasági tevékenység az e melléklet 7.6. szakaszában említett "Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása" szerves része, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.30 és az F43.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat. Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást, újragyártást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A legfeljebb 12 kW névleges teljesítményű levegő-levegő típusú hőszivattyúk esetében a beltéri és kültéri hangteljesítményszintek nem érik el a 206/2012/EU rendeletben meghatározott küszöbértéket. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.17. Napenergiából származó hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése
A tevékenység leírása
Napenergiából villamos energiát és hőenergiát/hűtési energiát kapcsolt formában termelő létesítmény építése és üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és D35.30 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.18. Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése geotermikus energiából
A tevékenység leírása
Geotermikus energiából hőenergiát/hűtési energiát és villamos energiát kapcsolt formában termelő létesítmények építése és üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és D35.30 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kevesebb, mint 270 g CO2e/kWh. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A nagy entalpiájú geotermikus energiarendszerek üzemeltetéséhez a kibocsátási szintek csökkentésére megfelelő kibocsátáscsökkentő rendszereket vezettek be, hogy ne legyen akadályozott a 2004/107/EK és a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékek elérése. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.19. Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból
A tevékenység leírása
Megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokat használó kombinált hőenergia/hűtési energia és villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése. Ez a tevékenység nem foglalja magában a hőenergia/hűtési energia és a villamos energia kizárólag biogáz és folyékony bio-tüzelőanyagok felhasználásával folytatott kapcsolt termelését (lásd e melléklet 4.20. szakaszát).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és D35.30 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kevesebb, mint 270 g CO2e/kWh. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. (6) A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat. | |
4.20. Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése bioenergiából
A tevékenység leírása
Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kizárólag biomasszából, biogázból vagy folyékony bio-energiahordozókból történő kapcsolt termeléséhez használt létesítmények építése és üzemeltetése, kivéve a megújuló tüzelőanyagok biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal való keverésével történő kapcsolt energiatermelést (lásd e melléklet 4.19. szakaszát).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és D35.30 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkében foglalt, a fenntarthatóságra, az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarításokra és a hatékonyságra vonatkozó követelményeknek. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítmények esetében a kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is, (6) biztosítva ugyanakkor, hogy a környezeti elemek között ne legyen jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. Az olyan övezetekben vagy azok részeiben található erőművek esetében, amelyek nem felelnek meg a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékeknek, figyelembe kell venni azon információcsere eredményeit (7), amelyeket a Bizottság az (EU) 2015/2193 irányelv 6. cikkének (9) és (10) bekezdésével összhangban tett közzé. Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után, az megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. (8) A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat. (7) A tagállamokkal, az érintett iparágakkal és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott információcseréből származó végleges technológiai jelentés technikai információkat tartalmaz a közepes tüzelőberendezésekben a környezeti hatások csökkentése érdekében használt elérhető legjobb technológiákról, valamint az elérhető legjobb és a kialakulóban lévő technológiák révén elérhető kibocsátási szintekről és a kapcsolódó költségekről (2021.6.4-i változat: https://circabc.europa.eu/ui/group/06f33a94-9829-4eee-b187-21bb783a0fbf/library/9a99a632-9ba8-4cc0-9679-08d929afda59/details). (8) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat. | |
4.21. Hőenergia/hűtési energia előállítása naphőenergia-fűtésből
A tevékenység leírása
Naphőenergia-technológiából hőenergiát/hűtési energiát termelő létesítmények építése és üzemeltetése.
Amennyiben a gazdasági tevékenység az e melléklet 7.6. szakaszában említett "Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása" szerves része, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.30 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.22. Hőenergia/hűtési energia előállítása geotermikus energiából
A tevékenység leírása
Olyan létesítmények építése és üzemeltetése, amelyek geotermikus energiából állítanak elő hőenergiát/hűtési energiát.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.30 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kevesebb, mint 270 g CO2e/kWh. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A nagy entalpiájú geotermikus energiarendszerek üzemeltetéséhez a kibocsátási szintek csökkentésére megfelelő kibocsátáscsökkentő rendszereket vezettek be, hogy ne legyen akadályozott a 2004/107/EK és a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékek elérése. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.23. Hőenergia/hűtési energia előállítása nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból
A tevékenység leírása
Olyan hőtermelő létesítmények építése és üzemeltetése, amelyek megújuló energiaforrásból származó gáznemű és folyékony tüzelőanyagok használatával állítanak elő hőenergiát/hűtési energiát. Ez a tevékenység nem foglalja magában a hőenergia/hűtési energia kizárólag biogáz és folyékony bio-tüzelőanyagok felhasználásával folytatott előállítását (lásd e melléklet 4.24. szakaszát).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.30 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kevesebb, mint 270 g CO2e/kWh. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. (6) A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat. | |
4.24. Hőenergia/hűtési energia előállítása bioenergiából
A tevékenység leírása
Hőenergia/hűtési energia kizárólag biomasszából, biogázból vagy folyékony bio-energiahordozókból történő termeléséhez használt létesítmények építése és üzemeltetése, kivéve a megújuló tüzelőanyagok biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal való keverésével történő hőenergia/hűtési energia termelést (lásd e melléklet 4.23. szakaszát).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.30 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkében foglalt, a fenntarthatóságra, az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarításokra és a hatékonyságra vonatkozó követelményeknek. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítmények esetében a kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is, (6) biztosítva ugyanakkor, hogy a környezeti elemek között ne legyen jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. Az olyan övezetekben vagy azok részeiben található erőművek esetében, amelyek nem felelnek meg a 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékeknek, figyelembe kell venni azon információcsere eredményeit (7), amelyeket a Bizottság az (EU) 2015/2193 irányelv 6. cikkének (9) és (10) bekezdésével összhangban tett közzé. Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után, az megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. (8) A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) (EU) 2017/1442 végrehajtási határozat. (7) A tagállamokkal, az érintett iparágakkal és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott információcseréből származó végleges technológiai jelentés technikai információkat tartalmaz a közepes tüzelőberendezésekben a környezeti hatások csökkentése érdekében használt elérhető legjobb technológiákról, valamint az elérhető legjobb és a kialakulóban lévő technológiák révén elérhető kibocsátási szintekről és a kapcsolódó költségekről (2021.6.4-i változat: https://circabc.europa.eu/ui/group/06f33a94-9829-4eee-b187-21bb783a0fbf/library/9a99a632-9ba8-4cc0-9679-08d929afda59/details). (8) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat. | |
4.25. Hőenergia/hűtési energia előállítása hulladékhő felhasználásával
A tevékenység leírása
Olyan létesítmények építése és üzemeltetése, amelyek hulladékhőből állítanak elő hőenergiát/hűtési energiát.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.30 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A környezettudatos tervezés és az energiafogyasztást jelölő címkézés hatálya alá tartozó szivattyúk és az alkalmazott berendezéstípus adott esetben megfelel az (EU) 2017/1369 rendeletben meghatározott, az energiacímke felső osztályára vonatkozó követelményeknek, valamint a 2009/125/EK irányelv szerinti végrehajtási rendeleteknek, továbbá az elérhető legjobb technológiát képviselik. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.26. Olyan, nukleáris folyamatok által történő energiatermelésre szolgáló fejlett technológiák kereskedelmi hasznosítást megelőző fejlesztési szakaszai, amelyek esetében a nukleáris üzemanyagciklusban minimális mennyiségű hulladék képződik
A tevékenység leírása
A tagállami illetékes hatóságok által az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban engedélyezett olyan innovatív villamosenergia-termelő létesítményekre irányuló kutatási, fejlesztési, demonstrációs és gyakorlati megvalósítási tevékenység, amelynek során nukleáris folyamatok által állítják elő az energiát, és a nukleáris üzemanyagciklusban minimális mennyiségű hulladék képződik.
A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban az M72. és az M72.1. kód alá tartozik.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, (4) vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. A tevékenység megfelel az Euratom-Szerződésben és az annak alapján elfogadott jogi aktusokban, köztük különösen a 2013/59/Euratom irányelvben, a 2009/71/Euratom irányelvben és a 2011/70/Euratom irányelvben, valamint az EUMSZ 192. cikke alapján a környezetvédelem területén elfogadott alkalmazandó uniós jogi aktusokban, köztük különösen a 2011/92/EU irányelvben és a 2000/60/EK irányelvben foglalt rendelkezéseknek. 6. A tevékenység megfelel a 2009/71/Euratom irányelvet átültető nemzeti jogszabályoknak, különös tekintettel Unió területén üzemelő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük a földrengésekkel szembeni ellenálló képessége tekintetében – stressztesztek segítségével – végrehajtott értékelésekre vonatkozó szabályokra. Ennek megfelelően a tevékenységre olyan tagállam területén kerül sor, amelyben az atomerőmű üzemeltetője: a) benyújtotta a nukleáris biztonság igazolását, amelynek terjedelme és részletessége arányban áll a nukleáris létesítmény és telephelye szempontjából releváns veszély lehetséges mértékével és jellegével (a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontja); b) olyan, mélységben tagolt védelmi intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják egyebek mellett a szélsőséges külső természeti veszélyek és az ember okozta nem szándékolt veszélyek hatásainak minimalizálását (a 2009/71/Euratom irányelv 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontja); c) az atomerőmű építésének és üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt elvégezte a helyszín és a létesítmény megfelelő értékelését (a 2009/71/Euratom irányelv 8c. cikkének a) pontja). A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott legfrissebb, az új és a meglévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni rezilienciáját növelni hivatott nemzetközi iránymutatásokkal alátámasztott módon – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kisebb, mint 270 g CO2e/kWh. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatokat az érintett érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban azonosítják és kezelik. A hulladékhő-kibocsátás miatti hőmérsékleti anomáliák korlátozása érdekében a szárazföld belsejében lévő, folyóból vagy tóból vett vízzel egyszeri vizes hűtést alkalmazó atomerőművek üzemeltetői ellenőrzés alatt tartják: a) a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint b) a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget. A hőmérsékletek ellenőrzés alatt tartása az adott műveletekre vonatkozó egyedi engedélyezési feltételeknek megfelelően – ha alkalmazandó – vagy az uniós szabályozási keretrendszernek megfelelő küszöbértékek szerint valósul meg. A tevékenység megfelel az ipari alaposztályokra (IFC) vonatkozó szabványelőírásoknak. A nukleáris tevékenységet a 2000/60/Euratom irányelvben és a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló 2013/51/Euratom irányelvben foglalt, az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó követelmények teljesítésével végzik. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Mind a nem radioaktív, mind a radioaktív hulladék tekintetében hulladékgazdálkodási, illetve -kezelési terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja ezeknek a hulladékoknak az életciklus végén történő maximális újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását, többek között a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Az üzemeltetés és a leszerelés során a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban és a 2013/59/Euratom irányelvben foglalt sugárvédelmi követelmények teljesítése mellett a lehető legkisebb szinten tartják a radioaktív hulladék, és a lehető legnagyobb szinten a szabályozói ellenőrzés alól kivont anyagok mennyiségét. Olyan finanszírozási terv van érvényben, amely a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2006/851/Euratom ajánlással összhangban elegendő forrást biztosít minden leszerelési tevékenység, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelése számára. Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották. A tagállamok által a 2011/70/Euratom irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott jelentések tárgyalják az e szakaszban foglalt releváns követelményeket. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A nem radioaktív kibocsátások a nagy tüzelőberendezések elérhető legjobb technikáival (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű atomerőművek esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. A levegőbe, a víztestekbe és a talajba való radioaktív kibocsátások összhangban vannak az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel, ha alkalmazandó, és/vagy a 2013/51/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban lévő nemzeti küszöbértékekkel. A kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékot a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban biztonságosan és felelős módon kezelik. A projekt céljára megfelelő befogadóképességű átmeneti tároló áll rendelkezésre, továbbá olyan, a végleges elhelyezésre vonatkozó nemzeti tervek vannak érvényben, amelyek a lehető legkisebb szinten tartják az átmeneti tárolás időtartamát, összhangban a 2011/70/Euratom irányelv azon rendelkezésével, amely a radioaktív hulladék átmeneti tárolását – ideértve a hosszú távú tárolást is – átmeneti megoldásnak, nem pedig a végleges elhelyezés alternatívájának tekinti. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották. A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében található, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területekre (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszínek hálózatát és a kiemelt biodiverzitású területeket, valamint az egyéb védett területeket is) valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló helyszínek/műveletek kapcsán adott esetben megfelelő értékelésre került sor, és annak következtetései alapján elvégezték a szükséges mérséklő intézkedéseket. A helyszínek/műveletek egyetlen, a védett területeken lévő élőhely vagy ott előforduló faj védettségi helyzetét sem rontják. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6., RCP4.5., RCP6.0. és RCP8.5. számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: „Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység”, az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által rendszeresen közzétett jelentés: https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.27. Az elérhető legjobb technológiákat alkalmazó, új atomerőművek építése és biztonságos üzemeltetése villamos energia és/vagy hő előállítása céljából, ideértve a hidrogénfejlesztést is
A tevékenység leírása
Olyan új nukleáris létesítmények építése és biztonságos üzemeltetése, amelyekre vonatkozóan a tagállami illetékes hatóságok az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban 2045-ig adtak ki építési engedélyt, és amelyek célja villamos energia vagy folyamathő előállítása, ideértve a távfűtés és az ipari folyamatok, például a hidrogénfejlesztés céljára folytatott energiatermelést is (új nukleáris létesítmények), valamint e létesítmények biztonsági szempontú korszerűsítése.
A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.11. és az F42.22. kód alá tartozik.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, (4) vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. A tevékenység megfelel az Euratom-Szerződésben és az annak alapján elfogadott jogi aktusokban, köztük különösen a 2013/59/Euratom irányelvben, a 2009/71/Euratom irányelvben és a 2011/70/Euratom irányelvben, valamint az EUMSZ 192. cikke alapján a környezetvédelem területén elfogadott alkalmazandó uniós jogi aktusokban, köztük különösen a 2011/92/EU irányelvben és a 2000/60/EK irányelvben foglalt rendelkezéseknek. 6. A tevékenység megfelel a 2009/71/Euratom irányelvet átültető nemzeti jogszabályoknak, különös tekintettel az Unió területén üzemelő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük a földrengésekkel szembeni ellenálló képessége tekintetében – stressztesztek segítségével – végrehajtott értékelésekre vonatkozó szabályokra. Ennek megfelelően a tevékenységre olyan tagállam területén kerül sor, amelyben az atomerőmű üzemeltetője: a) benyújtotta a nukleáris biztonság igazolását, amelynek terjedelme és részletessége arányban áll a nukleáris létesítmény és telephelye szempontjából releváns veszély lehetséges mértékével és jellegével (a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontja); b) olyan, mélységben tagolt védelmi intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják egyebek mellett a szélsőséges külső természeti veszélyek és az ember okozta nem szándékolt veszélyek hatásainak minimalizálását (a 2009/71/Euratom irányelv 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontja); c) az atomerőmű építésének és üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt elvégezte a helyszín és a létesítmény megfelelő értékelését (a 2009/71/Euratom irányelv 8c. cikkének a) pontja). A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott legfrissebb, az új és a meglévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni rezilienciáját növelni hivatott nemzetközi iránymutatásokkal alátámasztott módon – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kisebb, mint 270 g CO2e/kWh. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatokat az érintett érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban azonosítják és kezelik. A hulladékhő-kibocsátás miatti hőmérsékleti anomáliák korlátozása érdekében a szárazföld belsejében lévő, folyóból vagy tóból vett vízzel egyszeri vizes hűtést alkalmazó atomerőművek üzemeltetői ellenőrzés alatt tartják: a) a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint b) a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget. A hőmérsékletek ellenőrzés alatt tartása az adott műveletekre vonatkozó egyedi engedélyezési feltételeknek megfelelően – ha alkalmazandó – és/vagy az uniós szabályozási keretrendszernek megfelelő küszöbértékek szerint valósul meg. A tevékenység megfelel az ipari alaposztályokra (IFC) vonatkozó szabványelőírásoknak. A nukleáris tevékenységet a 2000/60/Euratom irányelvben és a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló 2013/51/Euratom irányelvben foglalt, az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó követelmények teljesítésével végzik. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Mind a nem radioaktív, mind a radioaktív hulladék tekintetében hulladékgazdálkodási, illetve -kezelési terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja ezeknek a hulladékoknak az életciklus végén történő maximális újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását, többek között a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Az üzemeltetés és a leszerelés során a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban és a 2013/59/Euratom irányelvben foglalt sugárvédelmi követelmények teljesítése mellett a lehető legkisebb szinten tartják a radioaktív hulladék, és a lehető legnagyobb szinten a szabályozói ellenőrzés alól kivont anyagok mennyiségét. Olyan finanszírozási terv van érvényben, amely a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2006/851/Euratom ajánlással összhangban elegendő forrást biztosít minden leszerelési tevékenység, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelése számára. Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották. A tagállamok által a 2011/70/Euratom irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott jelentések tárgyalják az e szakaszban foglalt releváns követelményeket. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A nem radioaktív kibocsátások a nagy tüzelőberendezések elérhető legjobb technikáival (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű atomerőművek esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. A levegőbe, a víztestekbe és a talajba való radioaktív kibocsátások összhangban vannak az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel, ha alkalmazandó, és/vagy a 2013/51/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban lévő nemzeti küszöbértékekkel. A kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékot a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban biztonságosan és felelős módon kezelik. A projekt céljára megfelelő befogadóképességű átmeneti tároló áll rendelkezésre, továbbá olyan, a végleges elhelyezésre vonatkozó nemzeti tervek vannak érvényben, amelyek a lehető legkisebb szinten tartják az átmeneti tárolás időtartamát, összhangban a 2011/70/Euratom irányelv azon rendelkezésével, amely a radioaktív hulladék átmeneti tárolását – ideértve a hosszú távú tárolást is – átmeneti megoldásnak, nem pedig a végleges elhelyezés alternatívájának tekinti. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották. A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében található, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területekre (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszínek hálózatát és a kiemelt biodiverzitású területeket, valamint az egyéb védett területeket is) valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló helyszínek/műveletek kapcsán adott esetben megfelelő értékelésre került sor, és annak következtetései alapján elvégezték a szükséges mérséklő intézkedéseket. A helyszínek/műveletek egyetlen, a védett területeken lévő élőhely vagy ott előforduló faj védettségi helyzetét sem rontják. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6., RCP4.5., RCP6.0. és RCP8.5. számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: „Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység”, az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által rendszeresen közzétett jelentés: https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.28. Villamos energia előállítása atomenergia segítségével meglévő létesítményekben
A tevékenység leírása
Atomenergia segítségével villamos energiát vagy hőt előállító meglévő nukleáris létesítménynek (a továbbiakban: atomerőmű) a biztonságos üzemidő meghosszabbítására irányuló olyan módosítása, amelyet a tagállami illetékes hatóságok az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban 2040-ig engedélyeztek.
A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.11. és az F42.2. kód alá tartozik.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, (4) vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. A tevékenység megfelel az Euratom-Szerződésben és az annak alapján elfogadott jogi aktusokban, köztük különösen a 2013/59/Euratom irányelvben, a 2009/71/Euratom irányelvben és a 2011/70/Euratom irányelvben, valamint az EUMSZ 192. cikke alapján a környezetvédelem területén elfogadott alkalmazandó uniós jogi aktusokban, köztük különösen a 2011/92/EU irányelvben és a 2000/60/EK irányelvben foglalt rendelkezéseknek. 6. A tevékenység megfelel a 2009/71/Euratom irányelvet átültető nemzeti jogszabályoknak, különös tekintettel az Unió területén üzemelő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük a földrengésekkel szembeni ellenálló képessége tekintetében – stressztesztek segítségével – végrehajtott értékelésekre vonatkozó szabályokra. Ennek megfelelően a tevékenységre olyan tagállam területén kerül sor, amelyben az atomerőmű üzemeltetője: a) benyújtotta a nukleáris biztonság igazolását, amelynek terjedelme és részletessége arányban áll a nukleáris létesítmény és telephelye szempontjából releváns veszély lehetséges mértékével és jellegével (a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontja); b) olyan, mélységben tagolt védelmi intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják egyebek mellett a szélsőséges külső természeti veszélyek és az ember okozta nem szándékolt veszélyek hatásainak minimalizálását (a 2009/71/Euratom irányelv 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontja); c) az atomerőmű építésének és üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt elvégezte a helyszín és a létesítmény megfelelő értékelését (a 2009/71/Euratom irányelv 8c. cikkének a) pontja). A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott legfrissebb, az új és a meglévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni rezilienciáját növelni hivatott nemzetközi iránymutatásokkal alátámasztott módon – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kisebb, mint 270 g CO2e/kWh. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatokat az érintett érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban azonosítják és kezelik. A hulladékhő-kibocsátás miatti hőmérsékleti anomáliák korlátozása érdekében a szárazföld belsejében lévő, folyóból vagy tóból vett vízzel egyszeri vizes hűtést alkalmazó atomerőművek üzemeltetői ellenőrzés alatt tartják: a) a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint b) a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget. A hőmérsékletek ellenőrzés alatt tartása az adott műveletekre vonatkozó egyedi engedélyezési feltételeknek megfelelően – ha alkalmazandó – vagy az uniós joggal összhangban lévő küszöbértékek szerint valósul meg. A tevékenység megfelel az ipari alaposztályokra (IFC) vonatkozó szabványelőírásoknak. A nukleáris tevékenységet a 2000/60/Euratom irányelvben és a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló 2013/51/Euratom irányelvben foglalt, az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó követelmények teljesítésével végzik. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Mind a nem radioaktív, mind a radioaktív hulladék tekintetében hulladékgazdálkodási, illetve -kezelési terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja ezeknek a hulladékoknak az életciklus végén történő maximális újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását, többek között a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Az üzemeltetés és a leszerelés során a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban és a 2013/59/Euratom irányelvben foglalt sugárvédelmi követelmények teljesítése mellett a lehető legkisebb szinten tartják a radioaktív hulladék, és a lehető legnagyobb szinten a szabályozói ellenőrzés alól kivont anyagok mennyiségét. Olyan finanszírozási terv van érvényben, amely a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2006/851/Euratom ajánlással összhangban elegendő forrást biztosít minden leszerelési tevékenység, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelése számára. Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották. A tagállamok által a 2011/70/Euratom irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott jelentések tárgyalják az e szakaszban foglalt releváns követelményeket. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A nem radioaktív kibocsátások a nagy tüzelőberendezések elérhető legjobb technikáival (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű atomerőművek esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. A levegőbe, a víztestekbe és a talajba való radioaktív kibocsátások összhangban vannak az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel, ha alkalmazandó, és/vagy a 2013/51/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban lévő nemzeti küszöbértékekkel. A kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékot a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban biztonságosan és felelős módon kezelik. A projekt céljára megfelelő befogadóképességű átmeneti tároló áll rendelkezésre, továbbá olyan, a végleges elhelyezésre vonatkozó nemzeti tervek vannak érvényben, amelyek a lehető legkisebb szinten tartják az átmeneti tárolás időtartamát, összhangban a 2011/70/Euratom irányelv azon rendelkezésével, amely a radioaktív hulladék átmeneti tárolását – ideértve a hosszú távú tárolást is – átmeneti megoldásnak, nem pedig a végleges elhelyezés alternatívájának tekinti. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották. A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében található, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területekre (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszínek hálózatát és a kiemelt biodiverzitású területeket, valamint az egyéb védett területeket is) valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló helyszínek/műveletek kapcsán adott esetben megfelelő értékelésre került sor, és annak következtetései alapján elvégezték a szükséges mérséklő intézkedéseket. A helyszínek/műveletek egyetlen, a védett területeken lévő élőhely vagy ott előforduló faj védettségi helyzetét sem rontják. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6., RCP4.5., RCP6.0. és RCP8.5. számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: „Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység”, az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által rendszeresen közzétett jelentés: https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.29. Villamos energia előállítása fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból
A tevékenység leírása
Olyan villamosenergia-termelő létesítményeknek az I. melléklet 4.29. szakaszának 1. a) pontjában foglalt követelményeket teljesítő építése vagy üzemeltetése, amelyek fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagok hasznosításával állítanak elő villamos energiát. A tevékenység nem foglalja magában az I. melléklet 4.7. szakasza szerinti, kizárólag nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagok, sem pedig az I. melléklet 4.8. szakasza szerinti, kizárólag biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók hasznosításával folytatott villamosenergia-előállítást.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban több NACE-kód, köztük különösen a D35.11. és az F42.22. kód lehet hozzárendelhető.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, (4) vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kisebb, mint 270 g CO2e/kWh. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6., RCP4.5., RCP6.0. és RCP8.5. számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: „Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység”, az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által rendszeresen közzétett jelentés: https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.30. Hő- vagy hűtési energia és villamos energia nagy hatásfokú kapcsolt termelése fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból
A tevékenység leírása
Olyan kapcsolt hő- vagy hűtésienergia- és villamosenergia-termelő létesítményeknek az I. melléklet 4.30. szakaszának 1. a) pontjában foglalt követelményeket teljesítő építése, átalakítása vagy üzemeltetése, amelyek fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokat hasznosítanak. A tevékenység nem foglalja magában az I. melléklet 4.19. szakasza szerinti, kizárólag nem fosszilis eredetű megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagok, sem pedig az I. melléklet 4.20. szakasza szerinti, kizárólag biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók hasznosításával folytatott nagy hatásfokú kapcsolt hő- vagy hűtésienergia- és villamosenergia-termelést.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.11. és a D35.30. NACE-kód lehet hozzárendelhető.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, (4) vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kisebb, mint 270 g CO2e/kWh. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6., RCP4.5., RCP6.0. és RCP8.5. számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: „Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység”, az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által rendszeresen közzétett jelentés: https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
4.31. Hő- vagy hűtési energia előállítása fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból hatékony távfűtő és távhűtő rendszerben
A tevékenység leírása
A 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében hatékony távfűtéshez/távhűtéshez kapcsolt, a hő-, illetve hűtési energiát fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból előállító hőtermelő létesítményeknek az I. melléklet 4.31. szakaszának 1. a) pontjában foglalt követelményeket teljesítő építése, átalakítása és üzemeltetése. A tevékenység nem foglalja magában az I. melléklet 4.23. szakasza szerinti, kizárólag nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagok, sem pedig az I. melléklet 4.24. szakasza szerinti, kizárólag biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók hasznosításával hatékony távfűtésben folytatott hő- vagy hűtésienergia-termelést.
A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.30. kód alá tartozik.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, (4) vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kisebb, mint 270 g CO2e/kWh. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6., RCP4.5., RCP6.0. és RCP8.5. számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: „Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység”, az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által rendszeresen közzétett jelentés: https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
5. VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZGYŰJTÉS ÉS -KEZELÉS, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYEZŐDÉSMENTESÍTÉS
5.1. Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek építése, bővítése és üzemeltetése
A tevékenység leírása
Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek építése, bővítése és üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E36.00 és F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
5.2. Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek felújítása
A tevékenység leírása
Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek felújítása, beleértve a háztartási és ipari szükségletek kielégítésére szolgáló vízgyűjtő, -tisztító és -elosztó infrastruktúrák felújítását. Ez nem jár az összegyűjtött, kezelt vagy szállított áramlás térfogatának lényeges változásával.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E36.00 és F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
5.3. Szennyvízgyűjtő és -tisztító építése, bővítése és üzemeltetése
A tevékenység leírása
Központi szennyvízrendszerek építése, bővítése és üzemeltetése, a szennyvíz gyűjtését (csatornahálózat) és tisztítását is beleértve.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E37.00 és F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Megtörtént a központi szennyvízrendszerből – a szennyvíz gyűjtését (csatornahálózat) és tisztítását is beleértve – származó közvetlen ÜHG-kibocsátások értékelése (6). Az eredményeket kérésre közlik a befektetőkkel és az ügyfelekkel. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Amennyiben a tisztítás eredményeként a szennyvíz a mezőgazdasági öntözésben történő újrafelhasználásra alkalmassá válik, meg kell határozni és végre kell hajtani a káros környezeti hatások elkerüléséhez szükséges kockázatkezelési intézkedéseket (7). |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A befogadó vizekbe történő kibocsátások megfelelnek a 91/271/EGK irányelvben megállapított követelményeknek, vagy a befogadó vizekbe kibocsátott szennyező anyagok legmagasabb megengedhető szintjét megállapító nemzeti rendelkezésekben előírtaknak. Megfelelő intézkedéseket hajtottak végre a szennyvízgyűjtő rendszerből származó túlzott csapadékidei túlfolyás elkerülése és mérséklése érdekében, amelyek magukban foglalhatják a természetalapú megoldásokat, a külön csapadékvízgyűjtő rendszereket, a tárolótartályokat és az előülepítést. A szennyvíziszapot a 86/278/EGK irányelvvel vagy az iszap talajra szórására, illetve az iszap talajra vagy talajba történő bármely egyéb kijuttatására vonatkozó nemzeti joggal összhangban használják fel. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Például a szennyvíztisztításra vonatkozóan a nemzeti ÜHG-jegyzékekre vonatkozó IPCC-iránymutatásban foglalt szabályok alkalmazásával (2021.6.4-i változat: https://www.ipcc-nggip.iges.or.jp/public/2019rf/pdf/5_Volume5/19R_V5_6_Ch06_Wastewater.pdf). (7) A víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 177., 2020.6.5., 32. o.) II. mellékletében meghatározottak szerint. | |
5.4. Szennyvízgyűjtő és -tisztító rendszer felújítása
A tevékenység leírása
Központi szennyvízrendszerek felújítása, a szennyvíz gyűjtését (csatornahálózat) és tisztítását is beleértve. Ez nem jár a szennyvízrendszerre jutó terhelés vagy az összegyűjtött vagy kezelt szennyvíztérfogat lényeges változásával.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az E37.00 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Megtörtént a központi szennyvízrendszerből – a szennyvíz gyűjtését (csatornahálózat) és tisztítását is beleértve – származó közvetlen ÜHG-kibocsátások értékelése (6). Az eredményeket kérésre közlik a befektetőkkel és az ügyfelekkel. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. Amennyiben a tisztítás eredményeként a szennyvíz a mezőgazdasági öntözésben történő újrafelhasználásra alkalmassá válik, meg kell határozni és végre kell hajtani a káros környezeti hatások elkerüléséhez szükséges kockázatkezelési intézkedéseket (7). |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A befogadó vizekbe történő kibocsátások megfelelnek a 91/271/EGK irányelvben megállapított követelményeknek, vagy a befogadó vizekbe kibocsátott szennyező anyagok legmagasabb megengedhető szintjét megállapító nemzeti rendelkezésekben előírtaknak. Megfelelő intézkedéseket hajtottak végre a szennyvízgyűjtő rendszerből származó túlzott csapadékidei túlfolyás elkerülése és mérséklése érdekében, amelyek magukban foglalhatják a természetalapú megoldásokat, a külön csapadékvízgyűjtő rendszereket, a tárolótartályokat és az előülepítést. A szennyvíziszapot a 86/278/EGK irányelvvel vagy az iszap talajra szórására, illetve az iszap talajra vagy talajba történő bármely egyéb kijuttatására vonatkozó nemzeti joggal összhangban használják fel. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Például a szennyvíztisztításra vonatkozóan a nemzeti ÜHG-jegyzékekre vonatkozó IPCC-iránymutatásban foglalt szabályok alkalmazásával (2021.6.4-i változat: https://www.ipcc-nggip.iges.or.jp/public/2019rf/pdf/5_Volume5/19R_V5_6_Ch06_Wastewater.pdf). (7) A víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 177., 2020.6.5., 32. o.) II. mellékletében meghatározottak szerint. | |
5.5. Nem veszélyes hulladék forrásnál elkülönített frakciókban történő gyűjtése és szállítása
A tevékenység leírása
Nem veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése és szállítása egyszeres vagy vegyes frakciókban ( 96 ), az újrafelhasználásra vagy újrafeldolgozásra való előkészítés céljából.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az E38.11 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A szelektíven gyűjtött hulladékfrakciókat a hulladéktároló és -szállító létesítményekben nem keverik össze más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező anyagokkal. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
5.6. A szennyvíziszap anaerob lebontása
A tevékenység leírása
A szennyvíziszap anaerob lebontással történő kezelésére szolgáló létesítmények építése és üzemeltetése, valamint ennek eredményeként biogáz vagy vegyi anyagok előállítása és hasznosítása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E37.00 és az F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A létesítményben a metánszivárgás nyomon követésére vonatkozó terv van érvényben. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. (6) A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Amennyiben az így kapott fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként való felhasználásra szánják, annak nitrogéntartalmát (tűréshatár ± 25 %) közlik a vevővel vagy a fermentációs maradék eltávolításáért felelős szervezettel. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat. | |
5.7. A biohulladék anaerob lebontása
A tevékenység leírása
Külön létesítmények építése vagy működtetése a szelektíven gyűjtött biohulladék ( 97 ) anaerob lebontással történő kezelésére, valamint ennek eredményeként biogáz és fermentációs maradék vagy vegyi anyagok előállítása és hasznosítása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E38.21 és az F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A létesítményben a metánszivárgás minimalizálása érdekében nyomonkövetési és készenléti terv áll rendelkezésre. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. (6) A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. Az előállított fermentációs maradék megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. (fermentációs maradék), illetve 3. (komposzt) összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. A műtrágyaként vagy talajjavító anyagként felhasznált fermentációs maradék nitrogéntartalmát (tűréshatár ± 25 %) közölni kell a vevővel vagy a fermentációs maradék kivonásáért felelős szervezettel. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat. | |
5.8. Biohulladék komposztálása
A tevékenység leírása
Külön létesítmények építése vagy működtetése a szelektíven gyűjtött biohulladék komposztálással (aerob lebontással) történő kezelésére, valamint ennek eredményeként komposzt előállítása és hasznosítása ( 98 ).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E38.21 és az F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A napi 75 tonnát meghaladó mennyiségű anyagot kezelő komposztálóüzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék aerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. (6) A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás. A területen olyan rendszer működik, amely megakadályozza a csurgalékvíz felszín alatti vizekbe jutását. Az előállított komposzt megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének és 3. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) (EU) 2018/1147 végrehajtási határozat. | |
5.9. Nem veszélyes hulladék anyagában történő hasznosítása
A tevékenység leírása
A szelektíven gyűjtött nem veszélyes hulladékáramok mechanikus újrafeldolgozással járó válogatására és másodlagos nyersanyagokká történő feldolgozására szolgáló létesítmények építése és üzemeltetése, a feltöltési célok kivételével.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E38.32 és F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
5.10. A hulladéklerakó-gáz leválasztása és felhasználása
A tevékenység leírása
Hulladéklerakó-gáz ( 99 ) leválasztására és felhasználására szolgáló infrastruktúra telepítése és üzemeltetése véglegesen bezárt hulladéklerakókban vagy hulladéklerakó cellákban, a hulladéklerakók vagy hulladéklerakó cellák bezárása során vagy után külön e célra telepített új vagy kiegészítő műszaki létesítmények és berendezések használatával.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az E38.21 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A létesítményben a metánszivárgás nyomon követésére vonatkozó terv van érvényben. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Azon régi lerakók végleges bezárása és szennyeződésmentesítése, valamint utógondozása, amelyekben a hulladéklerakógáz-leválasztó rendszert felszerelik, az alábbi szabályok szerint történik: (a) az 1999/31/EK irányelv I. mellékletében meghatározott általános követelmények; (b) az említett irányelv III. mellékletében meghatározott ellenőrzési és megfigyelési eljárások. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
5.11. CO2 szállítása
A tevékenység leírása
Leválasztott CO2 szállítása valamennyi módon, CO2-vezetékek építése és üzemeltetése, valamint gázhálózatok utólagos átalakítása, ahol a fő cél a leválasztott CO2 integrálása, és ahol:
(a) a leválasztó létesítményből a besajtolási pontra szállított CO2 nem járulhat hozzá a szállított CO2 tömegének 0,5 %-át meghaladó CO2-szivárgáshoz;
(b) a CO2-t olyan állandó CO2-tárolóhely szállítják, amely megfelel az e melléklet 5.12. szakaszában a CO2 földfelszín alatti geológiai tárolására vonatkozóan meghatározott kritériumoknak; vagy olyan egyéb szállítási módokhoz történő elszállításra kerül sor, amelyek közvetlenül az említett kritériumoknak megfelelő állandó CO2-tárolóhelyre vezetnek;
(c) szivárgásészlelő rendszereket kell alkalmazni, az ebből származó jelentést független harmadik fél ellenőrzi;
(d) a tevékenység magában foglalhatja a meglévő hálózat rugalmasságát növelő és irányítását javító eszközök telepítését is.
A tevékenységhez több KN-kód, különösen a F42.21 és H49.50 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A CO2-szivárgás nyomon követésére vonatkozó terv van érvényben. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
5.12. A CO2 földfelszín alatti állandó geológiai tárolása
A tevékenység leírása
A leválasztott CO2 állandó tárolása megfelelő föld alatti földtani közegekben.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az E39.00 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A CO2-szivárgás nyomon követésére vonatkozó terv van érvényben. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A tevékenység megfelel a 2009/31/EK irányelvnek. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
5.13. Sótalanítás
A tevékenység leírása
Sótalanító üzemek építése, üzemeltetése, korszerűsítése, bővítése és felújítása ivóvízellátó rendszerekben elosztandó víz előállítása céljából.
A gazdasági tevékenység magában foglalja a tengeri vagy brakkvíz kivételét, az előkezelést (például a szennyező anyagok, a vízkőképződés vagy a membrán algásodásának eltávolítására szolgáló kezelést), a kezelést (például fordított ozmózist membrántechnológiával), az utókezelést (fertőtlenítést és feljavítást), valamint a feldolgozott víz tárolását. A gazdasági tevékenység magában foglalja továbbá a sós víz (selejtvíz) ártalmatlanítását is, amely hígítást biztosító mélytengeri csővezetékek vagy kifolyók, illetve a tengervíztől távolabb található (például brakkvíz-sótalanító) üzemek esetében más sósvíz-kibocsátási technikák révén valósul meg.
A gazdasági tevékenység különböző sótartalmú vizekre alkalmazható, amennyiben ezek a vizek a 2000/60/EK irányelv II. mellékletében meghatározottak szerint nem minősülnek édesvíznek.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E36.00 és az F42.9 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység teljesíti az 5. pontban foglalt, a lényeges hozzájárulásra vonatkozó kritériumot, a tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában körülírt támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumokat.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet (1), és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel (2), a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára támaszkodnak (5); c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: a) más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; b) hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| 1. Az éghajlatváltozás mérséklése | A sótalanító üzemből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás nem haladja meg az 1 080 g CO2e-t egy m3 előállított édesvízre vetítve (beleértve mindenféle kezelést, a szivattyúzást és a sós víz ártalmatlanítását, valamint a kapcsolódó energiafelhasználást). |
| 3. A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatok azonosítását és kezelését az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 22. és 23. pontjában meghatározott jó vízminőségi állapot és jó ökológiai potenciál elérése céljából, a 2000/60/EK irányelvvel (6) és az annak értelmében a potenciálisan érintett víztestre vagy víztestekre az érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban végzik. A projektet az illetékes hatóság a vízgazdálkodási hatóságokkal konzultálva az integrált vízgazdálkodás keretében engedélyezte, prioritásként figyelembe véve az összes többi megvalósítható vízellátási lehetőséget, a vízigény-gazdálkodást és a hatékonysági intézkedéseket. A nemzeti jogszabályokkal összhangban környezeti hatásvizsgálatra vagy szűrésre kerül sor, amely a 2000/60/EK és a 2008/56/EK irányelvvel összhangban tartalmazza az édesvízre és a tengervizekre gyakorolt hatások vizsgálatát. A tevékenység nem akadályozza a tengervizek jó környezeti állapotának elérését, és nem rontja azokat a tengervizeket, amelyek az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 21. pontjában meghatározottak szerinti értelemben és a 2008/56/EK irányelvvel összhangban már jó környezeti állapotban vannak, amely irányelv különösen azt írja elő, hogy megfelelő intézkedéseket kell hozni az említett irányelv I. mellékletében meghatározott mutatókhoz kapcsolódó hatások megelőzésére vagy enyhítésére, figyelembe véve az (EU) 2017/848 bizottsági határozatot az említett mutatókra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében. A tevékenység megfelel a 2014/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (7). A hulladékhő-kibocsátás miatti hőmérsékleti anomáliák korlátozása érdekében a sótalanító üzemek üzemeltetője ellenőrzés alatt tartja: a) a fogadó tengervíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; b) a kibocsátott sós víz és a fogadó tengervíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget. A hőmérsékletek ellenőrzés alatt tartása az uniós jogban és a nemzeti jogban meghatározott küszöbértékekkel összhangban valósul meg. |
| 4. A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| 5. A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A sós víz ártalmatlanítása környezeti hatásvizsgálaton alapul, amely magában foglalja a sós víz tengeri ártalmatlanításával kapcsolatos hatások területspecifikus értékelését, figyelembe véve a következő elemeket: a) a helyi eredeti állapotok, például a tengervíz minősége, topográfiája, hidrodinamikai jellemzői és a tengeri ökoszisztémák helyszíni méréseken és felméréseken alapuló leírása és megértése; b) a sósvíz-kibocsátás hatásainak elemzése a sósvíz-kibocsátás diszperziójának modellezése és laboratóriumi toxicitási vizsgálat alapján, amelynek célja a biztonságos kibocsátási feltételek meghatározása, figyelembe véve a sókoncentrációt, a teljes lúgosságot, a hőmérsékletet és a mérgező fémeket. A vizsgálat során megkövetelt részletesség megfelel a sótalanító üzem méretének, eljárásának, visszanyerési arányának és elhelyezkedésének. A környezeti hatástanulmány azt mutatja, hogy a sósvíz-kibocsátás hatása nem rontja az ökoszisztéma integritását. A környezeti hatástanulmány alapján a tevékenység a sós víz biztonságos kibocsátására vonatkozó kritériumokat fogad el, többek között a helyi vízviszonyok, ökoszisztémák, fajok és élőhelyek megfelelő jellemzésén alapuló területspecifikus minimális sósvíz-hígítási célkitűzéseket a sósvíz-ártalmatlanítás lehetséges káros hatásainak enyhítése érdekében. |
| 6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó nemzeti jogszabályokkal (8) összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) vagy szűrést (9) végeztek. Amennyiben KHV-ra került sor, a környezet védelméhez szükséges mérséklő, helyreállítási és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották. A tevékenység nincs jelentős hatással a védett területekre (az UNESCO világörökségi helyszínekre, a kiemelt biodiverzitású területekre, valamint a Natura 2000 területeken kívüli egyéb védett területekre) és a védett fajokra, a rendelkezésre álló legjobb ismereteket figyelembe vevő hatásvizsgálat alapján (10). |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6., RCP4.5., RCP6.0. és RCP8.5. számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/. (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások »olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba«. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2023.6.27-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése, COM(2013) 249 final. (6) Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében a hatályos nemzeti joggal vagy a jó vízminőségi állapot és a jó ökológiai potenciál elérésére vonatkozó egyenértékű célkitűzéseket szolgáló nemzetközi előírásokkal összhangban, egyenértékű eljárási és anyagi jogi szabályok révén, azaz az érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott olyan vízhasználati és -védelmi gazdálkodási terv révén, amely biztosítja, hogy 1. a tevékenységeknek a potenciálisan érintett víztest vagy víztestek azonosított állapotára vagy ökológiai potenciáljára gyakorolt hatása értékelésre kerüljön, és 2. elkerülhető legyen a jó állapot/ökológiai potenciál romlása vagy akadályozása, vagy ha ez nem lehetséges, 3. azt igazolja a nem aránytalanul költséges/műszakilag megvalósítható jobb környezeti alternatívák hiánya, minden gyakorlati lépésre sor kerül a víztest állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatás mérséklése érdekében. (7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/89/EU irányelve (2014. július 23.) a tengeri területrendezés keretének létrehozásáról (HL L 257., 2014.8.28., 135. o.). (8) Az az eljárás, amelynek révén az illetékes hatóság megállapítja, hogy a 2011/92/EK irányelv II. mellékletében felsorolt projektek esetében szükséges-e környezeti hatásvizsgálat vagy szűrés elvégzése (az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően). (9) Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében az egyenértékű hatályos nemzeti joggal vagy a KHV vagy szűrés elvégzésére vonatkozó nemzetközi előírásokkal összhangban, például az IFC 1. sz. teljesítményszabványa: A környezeti és társadalmi kockázatok értékelése és kezelése (Assessment and Management of Environmental and Social Risks). (10) Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében az egyenértékű hatályos nemzeti joggal vagy azon nemzetközi előírásokkal összhangban, amelyek a természetes élőhelyek és a vadon élő állatok és növények védelmét célozzák és előírják 1. szűrési eljárás végzését annak meghatározására, hogy adott tevékenységhez szükséges-e a védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt lehetséges hatások megfelelő értékelése, 2. ilyen megfelelő értékelés végzését, ha annak szükségességét a szűrés meghatározza, például az IFC 6. sz. teljesítményszabványa: A biológiai sokféleség megőrzése és az élő természeti erőforrások fenntartható kezelése (Biodiversity Conservation and Sustainable Management of Living Natural Resources). | |
6. SZÁLLÍTÁS
6.1. Helyközi vasúti személyszállítás
A tevékenység leírása
Személyszállítás vásárlása, finanszírozása, bérlése, lízingelése és üzemeltetése vasúti járművek igénybevételével fővonali hálózatokon, kiterjedt földrajzi területen, helyközi vasúton történő személyszállítás, valamint hálókocsik vagy étkezőkocsik üzemeltetése a vasúttársaságok integrált működése keretében.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H49.10 és N77.39 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére, különösen a karbantartás során. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A vasúti mozdonyok meghajtására szolgáló motorok és a vasúti motorkocsik meghajtására szolgáló motorok megfelelnek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
6.2. Vasúti áruszállítás
A tevékenység leírása
Áruszállítás vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és üzemeltetése fővonali vasúti hálózatokon, valamint rövid vonalú vasúti árufuvarozó pályákon.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H49.20 és N77.39 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A vonatok és a vasúti teherkocsik nem a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére, különösen a karbantartás során. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A vasúti mozdonyok meghajtására szolgáló motorok és a vasúti motorkocsik meghajtására szolgáló motorok megfelelnek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
6.3. Városi és elővárosi közlekedés, közúti személyszállítás
A tevékenység leírása
Városi és elővárosi személyszállító járművek és közúti személyszállítás vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és üzemeltetése.
Gépjárművek esetében magában foglalja az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti M2 vagy M3 kategóriájú járművek személyszállítás céljából történő üzemeltetését.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek különböző szárazföldi közlekedési módok, például autóbusz, villamos, trolibusz, metró és magasvasút üzemeltetését foglalhatják magukban. Ez magában foglalja a város-repülőtér vagy a város-pályaudvar közötti járatokat, valamint a siklóvasutak és a légi kötélpályák üzemeltetését is, amennyiben azok a városi vagy elővárosi tranzitrendszerek részét képezik.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek közé tartoznak továbbá a menetrend szerinti távolsági buszjáratok, charterjáratok, kiránduló és más különjárati autóbuszok, repülőtéri transzferek (a repülőtereken belül is), és az iskolabuszok és közlekedési célú buszok üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H49.31, H49.3.9, N77.39 és N77.11 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan. (6) |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Intézkedések vannak érvényben a hulladék hulladékhierarchiának megfelelő kezeléséhez mind a használati szakaszban (karbantartás), mind a flotta élettartamának végén, többek között az akkumulátorok és az elektronika (különösen a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagok) újrafelhasználása és újrafeldolgozása útján. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Az M kategóriájú közúti járművek esetében a gumiabroncsok megfelelnek a külső gördülési zaj követelményeinek a legmagasabb, nem üres osztályban, valamint az (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, (a jármű energiahatékonyságát befolyásoló) gördülő-ellenállási tényezőnek a két legmagasabb, nem üres osztályban, amint az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisából (EPREL) ellenőrizhető. Ha alkalmazandó, a járművek megfelelnek az Euro VI nehézgépjárművekre vonatkozó kibocsátási típusjóváhagyás legújabb alkalmazandó szakaszában az 595/2009/EK rendelettel összhangban meghatározott követelményeknek. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) A járműveknek meg kell felelniük a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozóan e szakaszban meghatározott DNSH-kritériumoknak, beleértve a CO2-kibocsátási szinteket. | |
6.4. Személyi mobilitási eszközök üzemeltetése, kerékpár logisztika
A tevékenység leírása
Személyi mobilitási vagy közlekedési eszközök értékesítése, vásárlása, lízingelése, bérlése és üzemeltetése, amennyiben a meghajtás forrása a felhasználó fizikai tevékenysége, egy kibocsátásmentes motor vagy egy kibocsátásmentes motor és a fizikai tevékenység keveréke. Ez magában foglalja a (teher) kerékpárokkal végzett áruszállítási szolgáltatásokat is.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a N77.11 és N77.21 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Intézkedések vannak érvényben a hulladék hulladékhierarchiának megfelelő kezeléséhez mind a használati szakaszban (karbantartás), mind az élettartam végén, többek között az akkumulátorok és az elektronika (különösen a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagok) újrafelhasználása és újrafeldolgozása útján. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
6.5. Motorkerékpárok, személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek által végzett szállítás
A tevékenység leírása
A 715/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó M1 ( 100 ) és N1 ( 101 ), valamint L kategóriájú (két- és háromkerekű járművek, valamint négykerekű motorkerékpárok) ( 102 ) vásárlása, finanszírozása, bérlése, lízingelése és üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H49.32, H49.39 és N77.11 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Az M1 és N1 kategóriájú járművek esetében az (EU) 2019/631 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos CO2-kibocsátás nem haladja meg a teljes járműállományra vonatkozó CO2-kibocsátási célokat (6). A teljes járműállományra vonatkozóan figyelembe veendő CO2-kibocsátási célértékek: (a) 2024. december 31-ig: i. NEDC értékek esetében az (EU) 2019/631 rendelet 1. cikkének (2)–(3) bekezdésében meghatározott célértékek: 95 g CO2/km M1 kategóriájú járműveknél és 147 g CO2/km N1 kategóriájú járműveknél; ii. WLTP értékek esetében az (EU) 2019/631 rendelet I. mellékletében, M1 kategóriájú járműveknél az A. rész 6.0 pontjában, N1 kategóriájú járműveknél pedig a B. rész 6.0. pontjában a teljes uniós járműállományra vonatkozóan meghatározott célérték2021. A teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték2021 közzétételéig az M1 és N1 kategóriájú járművekre, amelyek CO2-kibocsátását csak a WLTP vizsgálati eljárás szerint fejezik ki, 1,21, illetve 1,24 átváltási tényezőt alkalmaznak az NEDC-ről a WLTP-re való áttérés figyelembevétele érdekében, ami az M1 kategóriájú járművek esetében 115 g CO2/km, az N1 kategóriájú járművek esetében pedig 182 g CO2/km WLTP-értéket eredményez; (b) 2025. január 1-jétől az (EU) 2019/631 rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott célértékek. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az M1 és N1 kategóriájú járművek egyaránt a következők: (a) legalább 85 tömegszázalékban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók; (b) legalább 95 tömegszázalékban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók. (7) Intézkedések vannak érvényben a hulladék kezelésére mind a használati szakaszban (karbantartás), mind pedig a flotta élettartamának végén, többek között az akkumulátorok és az elektronika (különösen az ezekben található kritikus nyersanyagok) újrafelhasználása és újrafeldolgozása révén, a hulladékhierarchiával összhangban. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A járművek megfelelnek az Euro 6 könnyűgépjárművekre vonatkozó kibocsátási típusjóváhagyás (8)egújabb alkalmazandó szakaszában a 715/2007/EK rendelettel összhangban meghatározott követelményeknek. A járművek megfelelnek a tiszta üzemű könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan a 2009/33/EK irányelv mellékletének 2. táblázatában megállapított kibocsátási küszöbértékeknek. Az M és N kategóriájú közúti járművek esetében a gumiabroncsok megfelelnek a külső gördülési zaj követelményeinek a legmagasabb, nem üres osztályban, valamint az (EU) 2020/740 rendeletben meghatározott, (a jármű energiahatékonyságát befolyásoló) gördülő-ellenállási tényezőnek a két legmagasabb, nem üres osztályban, amint az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisából (EPREL) ellenőrizhető. A járművek megfelelnek az 540/2014/EU rendeletnek. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) A járműveknek meg kell felelniük a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozóan e szakaszban meghatározott DNSH-kritériumoknak, beleértve a CO2-kibocsátási szinteket. (7) A 2005/64/EK irányelv I. mellékletében meghatározottak szerint. (8) A Bizottság (EU) 2018/1832 rendelete. | |
6.6. Közúti áruszállítás
A tevékenység leírása
Az EURO VI ( 103 ), E. lépés vagy utódjának hatálya alá tartozó N1, N2 ( 104 ) vagy N3 ( 105 ) kategóriájú járművek vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és üzemeltetése közúti áruszállítás céljából.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H49.4.1, H53.10, H53.20 és N77.12 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | 1. A járművek nem a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak. 2. Az (EU) 2019/1242 rendelet hatálya alá tartozó N2 és N3 kategóriájú járművek esetében a közvetlen fajlagos szén-dioxid-kibocsátás legfeljebb az ugyanazon alcsoportba tartozó összes járműnek az említett rendelet 3. cikkében meghatározott szén-dioxid-referenciakibocsátása lehet (6). |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az N1, N2 és N3 kategóriájú járművek egyaránt a következők: (a) legalább 85 tömegszázalékban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók; (b) legalább 95 tömegszázalékban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók. (7) Intézkedések vannak érvényben a hulladék kezelésére mind a használati szakaszban (karbantartás), mind pedig a flotta élettartamának végén, többek között az akkumulátorok és az elektronika (különösen az ezekben található kritikus nyersanyagok) újrafelhasználása és újrafeldolgozása révén, a hulladékhierarchiával összhangban. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Az M és N kategóriájú közúti járművek esetében a gumiabroncsok megfelelnek a külső gördülési zaj követelményeinek a legmagasabb, nem üres osztályban, valamint az (EU) 2020/740 rendeletben meghatározott, (a jármű energiahatékonyságát befolyásoló) gördülő-ellenállási tényezőnek a két legmagasabb, nem üres osztályban, amint az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisából (EPREL) ellenőrizhető. A járművek az 595/2009/EK rendelettel összhangban megfelelnek az Euro VI nehézgépjárművekre vonatkozó kibocsátási típusjóváhagyás (8)egújabb alkalmazandó szakaszában foglalt követelményeknek. A járművek megfelelnek az 540/2014/EU rendeletnek. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Valamennyi járműnek meg kell felelnie a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozóan e szakaszban meghatározott DNSH-kritériumoknak, beleértve a szén-dioxid-kibocsátási szinteket. (7) A 2005/64/EK irányelv I. mellékletében meghatározottak szerint. (8) A Bizottság 582/2011/EU rendelete (2011. május 25.) az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I–III. mellékletének módosításáról (HL L 167., 2011.6.25., 1. o.). | |
6.7. Belvízi személyszállítás
A tevékenység leírása
Személyszállító hajók vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és belvízi üzemeltetése tengeri szállításra nem alkalmas hajók bevonásával.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H50.30 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére mind a hajó használati szakaszában (karbantartás), mind pedig az élettartam végén, beleértve a hajók fedélzetén található veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését, valamint biztonságos újrafeldolgozásuk biztosítását. Az akkumulátoros hajók esetében ezek az intézkedések magukban foglalják az akkumulátorok és az elektronika újrafelhasználását és újrafeldolgozását, beleértve a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagokat is. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A hajókon lévő motorok megfelelnek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek (ideértve azokat a hajókat is, amelyek típusjóváhagyással rendelkező megoldások, például utókezelés nélkül felelnek meg az említett határértékeknek). |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
6.8. Belvízi áruszállítás
A tevékenység leírása
Áruszállító hajók vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és belvízi üzemeltetése tengeri szállításra nem alkalmas hajók bevonásával.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H50.4 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A hajók nem a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére mind a hajó használati szakaszában (karbantartás), mind pedig az élettartam végén, beleértve a hajók fedélzetén található veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését, valamint biztonságos újrafeldolgozásuk biztosítását. Az akkumulátoros hajók esetében ezek az intézkedések magukban foglalják az akkumulátorok és az elektronika újrafelhasználását és újrafeldolgozását, beleértve a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagokat is. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A hajók megfelelnek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek (ideértve azokat a hajókat is, amelyek típusjóváhagyással rendelkező megoldások, például utókezelés nélkül felelnek meg az említett határértékeknek). |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
6.9. A belvízi személyszállítás és árufuvarozás utólagos átalakítása
A tevékenység leírása
Belvízi áru- vagy személyszállításra szolgáló hajók utólagos átalakítása és korszerűsítése, amely tengeri szállításra nem alkalmas hajókat érint.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H50.4, H50.30 és C33.15 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A hajók nem a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére mind a hajó használati szakaszában (karbantartás), mind pedig az élettartam végén, beleértve a hajók fedélzetén található veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését, valamint biztonságos újrafeldolgozásuk biztosítását. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A hajók megfelelnek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek (ideértve azokat a hajókat is, amelyek típusjóváhagyással rendelkező megoldások, például utókezelés nélkül felelnek meg az említett határértékeknek). |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
6.10. Tengeri áruszállítás, kikötői műveletekhez és kiegészítő tevékenységekhez használt hajók
A tevékenység leírása
Tengeri vagy part menti áruszállításra vagy kombinált áru- és személyszállításra tervezett és felszerelt hajók vásárlása, finanszírozása, bérlése (személyzettel vagy anélkül) és üzemeltetése menetrendszerű vagy anélküli módon. Kikötői műveletekhez és kiegészítő tevékenységekhez szükséges hajók, például vontatóhajók, horgonyzóhajók, révkalauz-hajók, mentőhajók és jégtörők vásárlása, finanszírozása, bérlése és üzemeltetése menetrendszerű vagy anélküli módon.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H50.2, H52.22 és N77.34 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A hajók nem a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére mind a hajó használati szakaszában, mind pedig az élettartam végén. Az akkumulátoros hajók esetében ezek az intézkedések magukban foglalják az akkumulátorok és az elektronika újrafelhasználását és újrafeldolgozását, beleértve a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagokat is. Az 500 bruttó tonnatartalmat meghaladó meglévő és az azokat felváltó új hajók esetében a tevékenység megfelel az 1257/2013/EU rendelet fedélzeten található veszélyes anyagok jegyzékére vonatkozó követelményeinek. A leselejtezett hajók újrafeldolgozását a hajó-újrafeldolgozó létesítményeknek az (EU) 2016/2323 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított európai jegyzékében szereplő létesítményekben végzik. A tevékenység a tengeri környezetnek a hajókról származó hulladékok kibocsátásának negatív hatásaival szembeni védelmét illetően megfelel az (EU) 2019/883 irányelvnek. A hajó üzemeltetése az IMO MARPOL-egyezmény V. mellékletével összhangban történik, különösen azzal a céllal, hogy hulladékainak fenntartható és környezetkímélő módon történő kezelésével csökkentett mennyiségű hulladékot termeljenek és csökkentsék a legális kibocsátásokat. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A kén-oxid-kibocsátás és a részecskekibocsátás csökkentése tekintetében a hajók megfelelnek az (EU) 2016/802 irányelvnek és az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 14. szabályának (6). A tüzelőanyag kéntartalma nem haladja meg a 0,5 tömegszázalékot (a globális kéntartalom-határérték) és a 0,1 tömegszázalékot az IMO által az Északi-tengeren és a Balti-tengeren kijelölt kibocsátás-ellenőrzési területen (7). A nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása tekintetében a hajók megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 13. szabályának (8). A II. szintű NOx-követelmény a 2011 után épített hajókra vonatkozik. A 2016. január 1. után épített hajók csak addig felelnek meg a NOx-kibocsátást csökkentő szigorúbb (III. szintű) motorkövetelményeknek (9), amíg az IMO-szabályok értelmében létrehozott NOx-kibocsátás-ellenőrzési területen belül működnek. A fekete- és szürkevíz-kibocsátások megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény IV. mellékletének. Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU rendelet szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése, amely rendelet a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenőrzéséről szóló, 2001. október 5-én elfogadott nemzetközi egyezményt hajtja végre az uniós jogban. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A hajók ballasztvizének és üledékeinek ellenőrzéséről és kezeléséről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban megakadályozzák a nem őshonos fajokat tartalmazó ballasztvíz kibocsátását. Intézkedések vannak érvényben a nem őshonos fajoknak a hajótesten és a hajók résterületein képződő biológiai lerakódás útján való behurcolásának megakadályozására, figyelembe véve az IMO biológiai lerakódásra vonatkozó iránymutatásait (10). A zajt és a rezgéseket zajcsökkentő propellerek, hajótest-kialakítás vagy fedélzeti munkagépek alkalmazásával korlátozzák, összhangban a víz alatti zaj csökkentésére vonatkozó IMO-iránymutatásokkal (11). Az Unióban a tevékenység nem akadályozza jó környezeti állapot elérését, amint a 2008/56/EK irányelv előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelvben foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség), 2. mutatóhoz (nem őshonos fajok), 6. mutatóhoz (tengerfenék épsége), 8. mutatóhoz (szennyező anyagok), 10. mutatóhoz (tengeri hulladék) és 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, és amint az adott mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások kapcsán az (EU) 2017/848 bizottsági határozat előírja. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) (2021.6.4-i változat http://www.imo.org/en/OurWork/Environment/PollutionPrevention/AirPollution/Pages/Sulphur-oxides-(SOx)-%E2%80%93-Regulation-14.aspx). (7) Ami a kibocsátás-ellenőrzési területen alkalmazandó követelmények más uniós tengerekre való kiterjesztését illeti, a Földközi-tengerrel határos országok jelenleg tárgyalnak a vonatkozó kibocsátás-ellenőrzési terület létrehozásáról a barcelonai egyezmény jogi keretében. (8) (2021.6.4-i változat: http://www.imo.org/en/OurWork/Environment/PollutionPrevention/AirPollution/Pages/Nitrogen-oxides-(NOx)-–-Regulation-13.aspx). (9) Az Unió tengereit illetően ez a követelmény a Balti-tengeren és az Északi-tengeren 2021-től alkalmazandó. (10) IMO-iránymutatások a hajók biológiai lerakódásának ellenőrzésére és kezelésére az invazív vízi fajok átvitelének minimálisra csökkentése érdekében, MEPC.207(62). (11) IMO-iránymutatások a kereskedelmi hajózásból származó, víz alatti zajnak a tengeri élővilágra gyakorolt káros hatások kezelése érdekében történő csökkentéséről (MEPC.1/Circ.833). | |
6.11. Tengeri személyszállítás
A tevékenység leírása
Tengeri vagy part menti személyszállításra tervezett és felszerelt hajók vásárlása, finanszírozása, bérlése (személyzettel vagy anélkül) és üzemeltetése menetrendszerű vagy anélküli módon. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a kompok, vízitaxik és kiránduló-, üdülő- vagy városnéző hajók üzemeltetését foglalják magukban.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H50.10, N77.21 és N77.34 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére mind a hajó használati szakaszában, mind pedig az élettartam végén. Az akkumulátoros hajók esetében ezek az intézkedések magukban foglalják az akkumulátorok és az elektronika újrafelhasználását és újrafeldolgozását, beleértve a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagokat is. Az 500 bruttó tonnatartalmat meghaladó meglévő és az azokat felváltó új hajók esetében a tevékenység megfelel az 1257/2013/EU rendelet veszélyes anyagok jegyzékére vonatkozó követelményének. A leselejtezett hajók újrafeldolgozását a hajó-újrafeldolgozó létesítményeknek az (EU) 2016/2323 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított európai jegyzékében szereplő létesítményekben végzik. A tevékenység a tengeri környezetnek a hajókról származó hulladékok kibocsátásának negatív hatásaival szembeni védelmét illetően megfelel az (EU) 2019/883 irányelvnek. A hajó üzemeltetése az IMO MARPOL-egyezmény V. mellékletével összhangban történik, különösen azzal a céllal, hogy hulladékainak fenntartható és környezetkímélő módon történő kezelésével csökkentett mennyiségű hulladékot termeljenek és csökkentsék a legális kibocsátásokat. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A kén-oxid-kibocsátás és a részecskekibocsátás csökkentése tekintetében a hajók megfelelnek az (EU) 2016/802 irányelvnek és az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 14. szabályának. A tüzelőanyag kéntartalma nem haladja meg a 0,5 tömegszázalékot (a globális kéntartalom-határérték) és a 0,1 tömegszázalékot az IMO által az Északi-tengeren és a Balti-tengeren kijelölt kibocsátás-ellenőrzési területen (6). A nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása tekintetében a hajók megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 13. szabályának. A II. szintű NOx-követelmény a 2011 után épített hajókra vonatkozik. A 2016. január 1. után épített hajók csak addig felelnek meg a NOx-kibocsátást csökkentő szigorúbb (III. szintű) motorkövetelményeknek (7), amíg az IMO-szabályok értelmében létrehozott NOx-kibocsátás-ellenőrzési területen belül működnek. A fekete- és szürkevíz-kibocsátások megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény IV. mellékletének. Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU rendelet szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése, amely rendelet a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenőrzéséről szóló, 2001. október 5-én elfogadott nemzetközi egyezményt hajtja végre az uniós jogban. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A hajók ballasztvizének és üledékeinek ellenőrzéséről és kezeléséről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban megakadályozzák a nem őshonos fajokat tartalmazó ballasztvíz kibocsátását. Intézkedések vannak érvényben a nem őshonos fajoknak a hajótesten és a hajók résterületein képződő biológiai lerakódás útján való behurcolásának megakadályozására, figyelembe véve az IMO biológiai lerakódásra vonatkozó iránymutatásait (8). A zajt és a rezgéseket zajcsökkentő propellerek, hajótest-kialakítás vagy fedélzeti munkagépek alkalmazásával korlátozzák, összhangban a víz alatti zaj csökkentésére vonatkozó IMO-iránymutatásokkal (9). Az Unióban a tevékenység nem akadályozza jó környezeti állapot elérését, amint a 2008/56/EK irányelv előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelvben foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség), 2. mutatóhoz (nem őshonos fajok), 6. mutatóhoz (tengerfenék épsége), 8. mutatóhoz (szennyező anyagok), 10. mutatóhoz (tengeri hulladék) és 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, és amint az adott mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások kapcsán az (EU) 2017/848 bizottsági határozat előírja. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Ami a kibocsátás-ellenőrzési területen alkalmazandó követelmények más uniós tengerekre való kiterjesztését illeti, a Földközi-tengerrel határos országok jelenleg tárgyalnak a vonatkozó kibocsátás-ellenőrzési terület létrehozásáról a barcelonai egyezmény jogi keretében. (7) Az Unió tengereit illetően ez a követelmény a Balti-tengeren és az Északi-tengeren 2021-től alkalmazandó. (8) IMO-iránymutatások a hajók biológiai lerakódásának ellenőrzésére és kezelésére az invazív vízi fajok átvitelének minimálisra csökkentése érdekében MEPC.207(62). (9) IMO-iránymutatások a kereskedelmi hajózásból származó, víz alatti zajnak a tengeri élővilágra gyakorolt káros hatások kezelése érdekében történő csökkentéséről (MEPC.1/Circ.833). | |
6.12. Tengeri áruszállítás, valamint vízi személyszállítás utólagos átalakítása
A tevékenység leírása
A tengeri vagy part menti áru- vagy személyszállításra tervezett és felszerelt hajók, valamint a kikötői műveletekhez és kiegészítő tevékenységekhez szükséges hajók, például vontatóhajók, horgonyzóhajók, révkalauz-hajók, mentőhajók és jégtörők utólagos felszerelése és korszerűsítése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a H50.10, H50.2, H52.22, C33.15, N77.21 és N.77.34 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A hajók nem a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Intézkedések vannak érvényben a hulladéknak a hulladékhierarchiával összhangban történő kezelésére mind a hajó használati szakaszában, mind pedig az élettartam végén. Az akkumulátoros hajók esetében ezek az intézkedések magukban foglalják az akkumulátorok és az elektronika újrafelhasználását és újrafeldolgozását, beleértve a bennük található kritikus fontosságú nyersanyagokat is. Az 500 bruttó tonnatartalmat meghaladó meglévő és az azokat felváltó új hajók esetében a tevékenység megfelel az 1257/2013/EU rendelet veszélyes anyagok jegyzékére vonatkozó követelményeinek. A leselejtezett hajók újrafeldolgozását a hajó-újrafeldolgozó létesítményeknek az (EU) 2016/2323 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított európai jegyzékében szereplő létesítményekben végzik. A tevékenység a tengeri környezetnek a hajókról származó hulladékok kibocsátásának negatív hatásaival szembeni védelmét illetően megfelel az (EU) 2019/883 irányelvnek. A hajó üzemeltetése az IMO MARPOL-egyezmény V. mellékletével összhangban történik, különösen azzal a céllal, hogy hulladékainak fenntartható és környezetkímélő módon történő kezelésével csökkentett mennyiségű hulladékot termeljenek és csökkentsék a legális kibocsátásokat. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | A kén-oxid-kibocsátás és a részecskekibocsátás csökkentése tekintetében a hajók megfelelnek az (EU) 2016/802 irányelvnek és az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 14. szabályának. A tüzelőanyag kéntartalma nem haladja meg a 0,5 tömegszázalékot (a globális kéntartalom-határérték) és a 0,1 tömegszázalékot az IMO által az Északi-tengeren és a Balti-tengeren kijelölt kibocsátás-ellenőrzési területen (6). A nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása tekintetében a hajók megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 13. szabályának. A II. szintű NOx-követelmény a 2011 után épített hajókra vonatkozik. A 2016. január 1. után épített hajók csak addig felelnek meg a NOx-kibocsátást csökkentő szigorúbb (III. szintű) motorkövetelményeknek (7), amíg az IMO-szabályok értelmében létrehozott NOx-kibocsátás-ellenőrzési területen belül működnek. A fekete- és szürkevíz-kibocsátások megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény IV. mellékletének. Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU rendelet szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése, amely rendelet a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenőrzéséről szóló, 2001. október 5-én elfogadott nemzetközi egyezményt hajtja végre az uniós jogban. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A hajók ballasztvizének és üledékeinek ellenőrzéséről és kezeléséről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban megakadályozzák a nem őshonos fajokat tartalmazó ballasztvíz kibocsátását. Intézkedések vannak érvényben a nem őshonos fajoknak a hajótesten és a hajók résterületein képződő biológiai lerakódás útján való behurcolásának megakadályozására, figyelembe véve az IMO biológiai lerakódásra vonatkozó iránymutatásait (8). A zajt és a rezgéseket zajcsökkentő propellerek, hajótest-kialakítás vagy fedélzeti munkagépek alkalmazásával korlátozzák, összhangban a víz alatti zaj csökkentésére vonatkozó IMO-iránymutatásokkal (9). Az Unióban a tevékenység nem akadályozza jó környezeti állapot elérését, amint a 2008/56/EK irányelv előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelvben foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség), 2. mutatóhoz (nem őshonos fajok), 6. mutatóhoz (tengerfenék épsége), 8. mutatóhoz (szennyező anyagok), 10. mutatóhoz (tengeri hulladék) és 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, és amint az adott mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások kapcsán az (EU) 2017/848 bizottsági határozat előírja. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Ami a kibocsátás-ellenőrzési területen alkalmazandó követelmények más uniós tengerekre való kiterjesztését illeti, a Földközi-tengerrel határos országok jelenleg tárgyalnak a vonatkozó kibocsátás-ellenőrzési terület létrehozásáról a barcelonai egyezmény jogi keretében. (7) Az Unió tengereit illetően ez a követelmény a Balti-tengeren és az Északi-tengeren 2021-től alkalmazandó. (8) IMO-iránymutatások a hajók biológiai lerakódásának ellenőrzésére és kezelésére az invazív vízi fajok átvitelének minimálisra csökkentése érdekében MEPC.207(62). (9) IMO-iránymutatások a kereskedelmi hajózásból származó, víz alatti zajnak a tengeri élővilágra gyakorolt káros hatások kezelése érdekében történő csökkentéséről (MEPC.1/Circ.833). | |
6.13. Személyi mobilitást szolgáló infrastruktúra, kerékpár logisztika
A tevékenység leírása
Személyi mobilitást szolgáló infrastruktúra építése, korszerűsítése, karbantartása és üzemeltetése, beleértve utak, autópályák, hidak és alagutak, valamint egyéb, gyalogosoknak és - akár elektromos rásegítéssel működő - kerékpároknak szánt infrastruktúra építését.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42.11, F42.12, F42.13, F43.21, M71.12 és M71.20 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal (6) összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en). | |
6.14. Vasúti közlekedési infrastruktúra
A tevékenység leírása
Vasutak és aluljárók, valamint hidak és alagutak, állomások, terminálok, vasúti kiszolgáló létesítmények, ( 106 ) biztonsági és forgalomirányítási rendszerek építése, korszerűsítése, üzemeltetése és karbantartása, beleértve az építészeti szolgáltatásokat, a mérnöki szolgáltatásokat, a műszaki szerkesztési szolgáltatásokat, az építési ellenőri szolgáltatásokat, a földmérési és térképészeti szolgáltatásokat és hasonló szolgáltatásokat, valamint az anyagok és termékek valamennyi típusának fizikai, kémiai és egyéb analitikai vizsgálatát is.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42.12, F42.13, M71.12, M71.20, F43.21 és H52.21 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Az infrastruktúra nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására vagy tárolására szolgál. Új infrastruktúra vagy nagyobb korszerűsítés esetén az infrastruktúrát a szénlábnyomot és a szén-dioxid egyértelműen meghatározott árnyékköltségét magában foglaló, az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatok keretében követett megfelelő gyakorlattal összhangban ellenállóképessé tették az éghajlatváltozás hatásaival szemben. A szénlábnyom az 1–3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásokra terjed ki, és bizonyítja, hogy az infrastruktúra óvatos feltételezések, értékek és eljárások alapján számítva sem vezet további relatív üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal (6) összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Adott esetben – tekintettel az érintett terület érzékenységére, különösen az érintett lakosság méretére – az infrastruktúra használatából eredő zajt és rezgéseket nyílt árkok, zajvédő falak vagy olyan egyéb intézkedések bevezetésével csökkentik, amelyek megfelelnek a 2002/49/EK irányelvnek. Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en). | |
6.15. Közúti közlekedést és kollektív közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra
A tevékenység leírása
Autópályák, utcák, közutak és egyéb, jármű- vagy gyalogosforgalom céljára szánt utak építése, korszerűsítése, karbantartása és üzemeltetése, utcákon, közutakon, autópályákon, hidakon vagy alagutakon végzett burkolati munka, valamint repülőtéri futópályák építése, beleértve az építészeti szolgáltatásokat, a mérnöki szolgáltatásokat, a műszaki szerkesztési szolgáltatásokat, az építési ellenőri szolgáltatásokat, a földmérési és térképészeti szolgáltatásokat és hasonló szolgáltatásokat, valamint az anyagok és termékek valamennyi típusának fizikai, kémiai és egyéb analitikai vizsgálatát, és bele nem értve a közvilágítás és az elektromos jelzőberendezések felszerelését.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek több, különösen az F42.11, F42.13, M71.12 és M71.20 NACE-kódhoz sorolhatók, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Az infrastruktúra nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására vagy tárolására szolgál. Új infrastruktúra vagy nagyobb korszerűsítés esetén az infrastruktúrát a szénlábnyomot és a szén-dioxid egyértelműen meghatározott árnyékköltségét magában foglaló, az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatok keretében követett megfelelő gyakorlattal összhangban ellenállóképessé tették az éghajlatváltozás hatásaival szemben. A szénlábnyom az 1–3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásokra terjed ki, és bizonyítja, hogy az infrastruktúra óvatos feltételezések, értékek és eljárások alapján számítva sem vezet további relatív üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal (6) összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Adott esetben az infrastruktúra használatából eredő zajt és rezgéseket nyílt árkok, zajvédő falak vagy egyéb intézkedések bevezetésével kell csökkenteni, és meg kell felelni a 2002/49/EK irányelvnek. Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. Adott esetben a növényzetnek a közúti közlekedési infrastruktúra mentén történő fenntartása biztosítja, hogy az invazív fajok ne terjedjenek el. Mérséklő intézkedésekre került sor a vadon élő állatokkal való ütközések elkerülése érdekében. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en). | |
6.16. Vízi közlekedési infrastruktúra
A tevékenység leírása
Vízi utak, kikötői és folyami építmények, sportkikötők, hajózsilipek, völgyzáró gátak, védőgátak és egyebek építése, korszerűsítése és üzemeltetése, beleértve az építészeti szolgáltatásokat, a mérnöki szolgáltatásokat, a műszaki szerkesztési szolgáltatásokat, az építési ellenőri szolgáltatásokat, a földmérési és térképészeti szolgáltatásokat és hasonló szolgáltatásokat, valamint az anyagok és termékek valamennyi típusának fizikai, kémiai és egyéb analitikai vizsgálatát, és bele nem értve az építményekhez kapcsolódó projektmenedzsment tevékenységet.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem foglalják magukban a vízi utak kotrását.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42.91, M71.12 és M71.20 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Az infrastruktúra nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására vagy tárolására szolgál. Új infrastruktúra vagy nagyobb korszerűsítés esetén az infrastruktúrát a szénlábnyomot és a szén-dioxid egyértelműen meghatározott árnyékköltségét magában foglaló, az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatok keretében követett megfelelő gyakorlattal összhangban ellenállóképessé tették az éghajlatváltozás hatásaival szemben. A szénlábnyom az 1–3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásokra terjed ki, és bizonyítja, hogy az infrastruktúra óvatos feltételezések, értékek és eljárások alapján számítva sem vezet további relatív üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel a 2000/60/EK irányelv rendelkezéseinek, különösen az irányelv 4. cikkében meghatározott valamennyi követelménynek. A 2000/60/EK irányelv 4. cikkével és különösen annak (7) bekezdésével összhangban az átalakítást/építést megelőzően hatásvizsgálatot végeznek a projektről annak érdekében, hogy felmérjék az ugyanazon vízgyűjtőn belüli víztestek állapotára, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt valamennyi lehetséges hatást, különös tekintettel a vonulási útvonalakra, a szabad folyású folyókra és a háborítatlanhoz közeli állapotú ökoszisztémákra. A vizsgálat friss, átfogó és pontos adatokon alapul, beleértve a hidromorfológiai változásokra különösen érzékeny biológiai minőségi elemekre, valamint a víztestnek az új tevékenység eredményeként a jelenlegi állapottal szemben várhatóan kialakuló állapotára vonatkozó adatok nyomon követését is. A vizsgálat kiterjed különösen az új projektnek a vízgyűjtő területen már meglévő vagy tervezett infrastruktúrával együtt kifejtett halmozott hatásai értékelésére. E hatásvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy a projekt tervezési és helyválasztási szempontból, valamint a bevezetett mérséklő intézkedéseknek köszönhetően megfelel az alábbi követelmények egyikének: (a) nem rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését; (b) amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését, ez a romlás nem jelentős, és annak indokoltságát olyan részletes költség-haszon elemzés támasztja alá, amely igazolja az alábbiakat: i. kiemelkedően fontos közérdek megléte vagy hogy a tervezett hajózási infrastruktúra-fejlesztési projekttől az éghajlatváltozás mérséklésével/az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatban várt előnyök ellensúlyozzák a víz állapotának romlásával járó, a környezetet és a társadalmat terhelő költségeket; ii. hogy a kiemelkedően fontos közérdek kielégítése vagy a tervezett tevékenységtől várt előnyök a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el más olyan módon, amely jobb környezeti eredményhez vezet (például természetalapú megoldással, alternatív helyszínen, a meglévő infrastruktúra rehabilitációjával/átalakításával, vagy a folyók folytonosságát nem zavaró technológia alkalmazásával). Minden műszakilag megvalósítható és ökológiai szempontból releváns mérséklő intézkedést végrehajtottak a vízre, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében. A mérséklő intézkedések adott esetben az érintett víztestekben természetesen jelen lévő ökoszisztémáktól függően a következőket foglalják magukban: (a) a zavartalan folytonossághoz minél közelebbi feltételek biztosítására irányuló intézkedések (beleértve a hossz- és a keresztirányú folytonosságot, a minimális ökológiai vízáramlást és az üledékáramlás biztosítására irányuló intézkedéseket is); (b) a vízi fajok számára szükséges morfológiai feltételek és élőhelyek védelmére vagy javítására irányuló intézkedések; (c) az eutrofizáció káros hatásainak csökkentésére irányuló intézkedések. Ezen intézkedések eredményességét az érintett víztest jó állapotának vagy potenciáljának elérésére vonatkozó feltételeket meghatározó engedély összefüggésében nyomon követik. A projekt tartósan nem veszélyezteti az ugyanabban a vízgyűjtő kerületben található víztestek jó állapotának/potenciáljának elérését. A fenti mérséklő intézkedések mellett adott esetben kompenzációs intézkedéseket is végrehajtanak annak biztosítása érdekében, hogy a projekt ne vezessen az ugyanazon vízgyűjtő kerületben található víztestek állapotának általános romlásához. Ez az ugyanazon vízgyűjtő kerületen belüli (hossz- vagy keresztirányú) folytonosság olyan mértékű helyreállításával érhető el, amely kompenzálja a tervezett hajózási infrastruktúra-fejlesztési projekt által okozott esetleges folytonossági zavart. A kompenzálás már a projekt kivitelezése előtt megkezdődik. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal (6) összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, rezgés-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en). | |
6.17. Repülőtéri infrastruktúra
A tevékenység leírása
A légi járművek zéró kipufogógáz-kibocsátású üzemeltetéséhez vagy a repülőtér saját műveleteihez, valamint az álló légi járművek földi energiával és előkondicionált levegővel való helyhez kötött ellátásához szükséges infrastruktúra építése, korszerűsítése és üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek több, különösen az F41.20 és F42.99 NACE-kódhoz sorolhatók, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Az infrastruktúra nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására vagy tárolására szolgál. Új infrastruktúra vagy nagyobb korszerűsítés esetén az infrastruktúrát a szénlábnyomot és a szén-dioxid egyértelműen meghatározott árnyékköltségét magában foglaló, az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatok keretében követett megfelelő gyakorlattal összhangban ellenállóképessé tették az éghajlatváltozás hatásaival szemben. A szénlábnyom az 1–3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásokra terjed ki, és bizonyítja, hogy az infrastruktúra óvatos feltételezések, értékek és eljárások alapján számítva sem vezet további relatív üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal (6) összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, rezgés-, por- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en). | |
7. ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS INGATLANÜGYLETEK
7.1. Új épületek építése
A tevékenység leírása
Lakó- és nem lakáscélú épületek építési projektjeinek fejlesztése az építési projektek későbbi értékesítés céljából történő megvalósításához szükséges pénzügyi, műszaki és fizikai eszközök egyesítése révén, valamint teljes lakó- és nem lakáscélú épületek építése saját részre, értékesítés céljából, illetve díjazás ellenében vagy szerződéses alapon.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F41.1, F41.2, illetve az F43 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Az épület nem a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgál. Az építés eredményeként létrejövő épület energiahatékonyságát meghatározó primerenergia-igény (6) nem lehet nagyobb a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezésekben meghatározott küszöbértéknél. Az energiahatékonyságot a kész épület energiahatékonysági tanúsítványával (EPC) kell igazolni. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Amennyiben be vannak szerelve, a lakóegységekben lévők kivételével, az alábbi vízellátó berendezések meghatározott vízhasználatának igazolása az e rendelet I. mellékletének E. függelékében foglalt műszaki előírásoknak megfelelően termékadatlapok, épülettanúsítás vagy az Unióban már meglévő termékcímke útján történik: (a) a fürdőszobai csapok és a konyhai csapok vízhozama legfeljebb 6 liter/perc; (b) a zuhanyzók vízhozama legfeljebb 8 liter/perc; (c) a WC-k – beleértve a WC-egységeket, -csészéket és öblítőtartályokat is – teljes öblítési vízmennyisége legfeljebb 6 liter, átlagos öblítési vízmennyisége pedig legfeljebb 3,5 liter; (d) a piszoárok legfeljebb 2 liter/csésze/óra vizet használhatnak. Az öblítéses piszoárok maximális teljes öblítési vízmennyisége 1 liter. Az építési területről származó hatás elkerülése érdekében a tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében foglalt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal (7) összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják. Az épülettervezés és az építési módszerek támogatják a körforgásos jelleget, és az ISO 20887 szabványra (8), illetve az épületek szétszerelhetőségének vagy rugalmasságának értékelésére szolgáló egyéb szabványokra való hivatkozással bemutatják különösen, hogy az épületek kialakítása hogyan biztosítja, hogy erőforrás-hatékonyabbak, alkalmazkodóképesebbek, rugalmasabbak és szétszerelhetők legyenek az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás lehetővé tétele érdekében. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Az építés során használt építőelemek és -anyagok megfelelnek az e melléklet C. függelékében foglalt kritériumoknak. Az építés során használt építőelemek és -anyagok, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az épülethasználókkal (9), az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében foglalt feltételek szerinti vizsgálat során a vizsgálati kamra levegőjének köbméterére vetítve 0,06 mg-nál kevesebb formaldehidet, valamint a CEN/EN 16516 (10) vagy az ISO 16000-3 szabvány (11) vagy más egyenértékű szabványosított vizsgálati feltételek és meghatározási módszerek szerinti vizsgálat során a vizsgálati kamra levegőjének köbméterére vetítve 0,001 mg-nál kevesebb 1A. és 1B. kategóriájú rákkeltő illékony szerves vegyületet bocsátanak ki (12). Amennyiben az új építés potenciálisan szennyezett (barnamezős) területen található, a területet potenciális szennyező anyagok tekintetében vizsgálatnak vetették alá, például az ISO 18400 szabvány (13) alkalmazásával. Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyező anyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. Az új építmény nem a következők egyikére épül: (a) az EU LUCAS összeírásban (14) említett, mérsékelt–magas talaj-termőképességgel és felszín alatti biológiai sokféleséggel rendelkező szántóterületek és szántóföldek; (b) a biológiai sokféleség szempontjából elismerten nagy értéket képviselő zöldmezős területek, valamint az európai vörös listán (15) vagy a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján (16) szereplő veszélyeztetett fajok (flóra és fauna) élőhelyéül szolgáló területek; (c) a földterület megfelel az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzéke szerinti erdő fogalommeghatározásának, vagy ha nincs ilyen, akkor a FAO erdőre vonatkozó fogalommeghatározásának (17). |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Az épület szokásos használatához kapcsolódó energiaszükséglet kielégítéséhez szükséges energia számított mennyisége, amelyet a teljes primerenergia-felhasználás kWh/m2/év mértékegységben kifejezett, a vonatkozó nemzeti számítási módszertanon alapuló és az energiahatékonysági tanúsítványon (EPC) feltüntetett számértéke fejez ki. (7) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en). (8) ISO 20887:2020, Épületek és építmények fenntarthatósága. A szétszerelhetőséget és az átalakíthatóságot biztosító tervezés. Elvek, követelmények és iránymutatás (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/69370.html). (9) Festékekre és lakkokra, mennyezetburkoló lapokra, padlóburkolatokra – beleértve a hozzájuk tartozó ragasztókat és tömítőanyagokat –, belső szigetelésre és belső felületkezelésre vonatkozik, mint például a nedvesség és a penész elleni védelem. (10) CEN/TS 16516 szabvány: 2013, Építési termékek – A veszélyes anyagok kibocsátásának értékelése – A beltéri levegőbe való kibocsátás meghatározása. (11) ISO 16000-3:2011, Beltéri levegőminőség – 3. rész: Formaldehid és más karbonilvegyületek meghatározása a beltéri levegőben és a vizsgálati kamra levegőjében – Aktív mintavételi módszer. (12) A rákkeltő illékony szerves vegyületek kibocsátási küszöbértékei egy 28 napos vizsgálati időszakra vonatkoznak. (13) ISO 18400 „Talajminőség – Mintavétel” sorozat (14) JRC ESDCA, LUCAS: Földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírás 2021.6.4-i változat: https://esdac.jrc.ec.europa.eu/projects/lucas). (15) IUCN, A kihalással fenyegetett európai fajok vörös listája (2021.6.4-i változat: https://www.iucn.org/regions/europe/our-work/biodiversity-conservation/european-red-list-threatened-species). (16) IUCN, A kihalással fenyegetett fajok vörös listája (2021.6.4-i változat: https://www.iucnredlist.org). (17) Több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre. | |
7.2. Meglévő épületek korszerűsítése
A tevékenység leírása
Magas- és mélyépítés, valamint annak előkészítése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F41 és F43 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Az épület nem a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgál. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Amennyiben a korszerűsítés részeként – a lakóegységekben végzett korszerűsítés kivételével – be vannak szerelve, az alábbi vízellátó berendezések meghatározott vízhasználatának igazolása az e rendelet I. mellékletének E. függelékében foglalt műszaki előírásoknak megfelelően termékadatlapok, épülettanúsítás vagy az Unióban már meglévő termékcímke útján történik: (a) a fürdőszobai csapok és a konyhai csapok vízhozama legfeljebb 6 liter/perc; (b) a zuhanyzók vízhozama legfeljebb 8 liter/perc; (c) a WC-k – beleértve a WC-egységeket, -csészéket és öblítőtartályokat is – teljes öblítési vízmennyisége legfeljebb 6 liter, átlagos öblítési vízmennyisége pedig legfeljebb 3,5 liter; (d) a piszoárok legfeljebb 2 liter/csésze/óra vizet használhatnak. Az öblítéses piszoárok maximális teljes öblítési vízmennyisége 1 liter. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal (6) összhangban. Az üzemeltetők az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokollal összhangban korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, aminek során figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat, és szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében az anyagok szelektív eltávolítása révén, amelyhez az építési és bontási hulladék válogatására rendelkezésre álló rendszereket használják. Az épülettervezés és az építési módszerek támogatják a körforgásos jelleget, és az ISO 20887 szabványra (7), illetve az épületek szétszerelhetőségének vagy rugalmasságának értékelésére szolgáló egyéb szabványokra való hivatkozással bemutatják különösen, hogy az épületek kialakítása hogyan biztosítja, hogy erőforrás-hatékonyabbak, alkalmazkodóképesebbek, rugalmasabbak és szétszerelhetők legyenek az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás lehetővé tétele érdekében. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Az építés során használt építőelemek és -anyagok megfelelnek az e melléklet C. függelékében foglalt kritériumoknak. Az épület korszerűsítése során használt építőelemek és -anyagok, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az épülethasználókkal (8), az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében foglalt feltételek szerinti vizsgálat során a vizsgálati kamra levegőjének köbméterére vetítve 0,06 mg-nál kevesebb formaldehidet, valamint a CEN/EN 16516 (9) vagy az ISO 16000-3:2011 szabvány (10) vagy más egyenértékű szabványosított vizsgálati feltételek és meghatározási módszerek szerinti vizsgálat során a vizsgálati kamra levegőjének köbméterére vetítve 0,001 mg-nál kevesebb 1A. és 1B. kategóriájú rákkeltő illékony szerves vegyületet bocsátanak ki (11). Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyező anyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Uniós protokoll az építési és bontási hulladékról (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/growth/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en). (7) ISO 20887:2020, Épületek és építmények fenntarthatósága. A szétszerelhetőséget és az átalakíthatóságot biztosító tervezés. Elvek, követelmények és iránymutatás (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/69370.html). (8) Festékekre és lakkokra, mennyezetburkoló lapokra, padlóburkolatokra – beleértve az ezekhez használt ragasztókat és tömítőanyagokat –, belső szigetelésre és belső felületkezelésre vonatkozik (mint például a nedvesség és penész elleni védelem). (9) ISO 16000-3:2011, Beltéri levegőminőség – 3. rész: Formaldehid és más karbonilvegyületek meghatározása a beltéri levegőben és a vizsgálati kamra levegőjében. Aktív mintavételi módszer (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/51812.html). (10) CEN/TS 16516 szabvány: 2013, Építési termékek – A veszélyes anyagok kibocsátásának értékelése – A beltéri levegőbe való kibocsátás meghatározása. (11) A rákkeltő illékony szerves vegyületek kibocsátási küszöbértékei egy 28 napos vizsgálati időszakra vonatkoznak. | |
7.3. Energiahatékonysági berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása
A tevékenység leírása
Energiahatékonysági berendezések üzembe helyezéséből, karbantartásából vagy javításából álló egyedi korszerűsítési intézkedések. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a következő egyedi intézkedések valamelyikéből állnak, amennyiben azok megfelelnek a 2010/31/EU irányelvet végrehajtó hatályos nemzeti intézkedésekben az egyes elemekre és rendszerekre vonatkozóan meghatározott minimumkövetelményeknek, és adott esetben elérik az (EU) 2017/1369 rendelet szerinti két legmagasabb, nem üres energiahatékonysági osztályt:
(a) szigetelés hozzáadása a külső térelhatároló szerkezetek olyan meglévő részeihez, mint például a külső fal (beleértve a zöld falakat is), a tető (beleértve a zöldtetőket is), a padlástér, az alagsor és a földszint (beleértve a légtömörséget biztosító intézkedéseket, a hőhidak hatásának csökkentésére irányuló intézkedéseket és az állványozást is), valamint a szigetelésnek a külső térelhatárolókra való felvitelét szolgáló termékek (beleértve a mechanikus rögzítéseket és a ragasztóanyagokat is) alkalmazása ugyanezeken a helyeken;
(b) a meglévő ablakok cseréje új, energiahatékony ablakokra;
(c) a meglévő külső ajtók cseréje új, energiahatékony ajtókra;
(d) energiahatékony fényforrások beszerelése és cseréje;
(e) fűtő-, szellőztető- és légkondicionáló (HVAC), valamint vízmelegítő rendszerek, köztük távfűtési szolgáltatásokhoz kapcsolódó berendezések beszerelése, cseréje, karbantartása és javítása nagy hatékonyságú technológiákkal;
(f) alacsony víz- és energiafogyasztású konyhai és fürdőszobai vizes szerelvények beszerelése, amelyek megfelelnek az e rendelet I. mellékletének A. függelékében meghatározott műszaki előírásoknak, zuhanymegoldások, keverős zuhanyozók, zuhanyfejek és csaptelepek esetében pedig legfeljebb 6 l/perc vízhozammal rendelkeznek, amelyet egy, az uniós piacon már használatban lévő címke igazol.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42, F43, M71, C16, C17, C22, C23, C25, C27, C28, S95.21, S95.22 és C33.12. kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Az épület nem a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgál. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Az építőelemek és -anyagok megfelelnek az e melléklet C. függelékében foglalt kritériumoknak. Abban az esetben, ha a meglévő külső térelhatárolók hőszigeteléssel egészülnek ki, a nemzeti joggal összhangban egy hozzáértő, azbesztvizsgálat terén képzett szakemberrel kell épületfelmérést végeztetni. Azbesztet tartalmazó vagy valószínűleg azbesztet tartalmazó szigetelés eltávolítását, szigetelőlapok, burkolólapok és más azbeszttartalmú anyagok feltörését vagy mechanikai fúrását megfelelően képzett személyzet végezheti, a nemzeti joggal összhangban a munkavégzés előtt, közben és után végzett egészségügyi ellenőrzés mellett. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
7.4. Elektromos járművek töltőállomásainak üzembe helyezése, karbantartása és javítása épületeken belül (és az épületekhez tartozó parkolóhelyeken)
A tevékenység leírása
Elektromos járművek töltőállomásainak üzembe helyezése, karbantartása és javítása épületeken belül és az épületekhez tartozó parkolóhelyeken.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42, F43, M71, C16, C17, C22, C23, C25, C27 vagy C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Az épület nem a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgál. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
7.5. Épületek energiahatékonyságának mérésére, szabályozására és ellenőrzésére szolgáló műszerek és eszközök üzembe helyezése, karbantartása és javítása
A tevékenység leírása
Épületek energiahatékonyságának mérésére, szabályozására és ellenőrzésére szolgáló műszerek és eszközök üzembe helyezése, karbantartása és javítása, amely a következő intézkedések egyikéből áll:
(a) zónás termosztátok, intelligens termosztátrendszerek és érzékelők telepítése, karbantartása és javítása, ideértve a mozgást és a nappali fényt érzékelő rendszereket is;
(b) épületautomatizálási és -szabályozási rendszerek, épületenergetikai szabályozó rendszerek (BEMS), világításszabályozó rendszerek és energiagazdálkodási rendszerek (EMS) telepítése, karbantartása és javítása;
(c) intelligens gáz-, hő-, hűtés- és villamosenergia-mérők telepítése, karbantartása és javítása;
(d) árnyékoló vagy benapozáscsökkentő funkcióval rendelkező homlokzati és tetőelemek telepítése, karbantartása és javítása, a növényzet növekedését támogató rendszereket is beleértve.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42, F43, M71, valamint a C16, C17, C22, C23, C25, C27 vagy C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Az épület nem a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgál. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
7.6. Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása
A tevékenység leírása
Megújulóenergia-technológiák helyszíni üzembe helyezése, karbantartása és javítása, amely az alábbi egyedi intézkedések egyikét foglalja magában, amennyiben a helyszínen épülettechnikai rendszerként helyezik üzembe:
(a) fotovoltaikus napenergia-rendszerek és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása;
(b) napelemes vízmelegítők és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása;
(c) olyan hőszivattyúk és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása, javítása és korszerűsítése, amelyek hozzájárulnak az (EU) 2018/2001 irányelv szerinti, a fűtéshez és hűtéshez használt megújuló energiára vonatkozó célkitűzésekhez;
(d) szélturbinák és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása;
(e) légkollektorok és a kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása;
(f) hő- vagy villamosenergia-tároló egységek és kiegészítő műszaki berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása;
(g) nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő mikroerőmű üzembe helyezése, karbantartása és javítása;
(h) hőcserélő/hővisszanyerő rendszerek üzembe helyezése, karbantartása és javítása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42, F43, M71, C16, C17, C22, C23, C25, C27 vagy C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Az épület nem a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgál. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
7.7. Épületek vásárlása és tulajdonjoga
A tevékenység leírása
Ingatlan vásárlása és tulajdonjogának gyakorlása.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az L68 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Az épület nem a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgál. A 2020. december 31. előtt épült épületek legalább C. osztályú energetikai tanúsítvánnyal (EPC) rendelkeznek. Alternatívaként az épület a nemzeti vagy regionális épületállomány operatív primerenergia-igényként (PED) kifejezett és megfelelő bizonyítékokkal igazolt felső 30 %-ában található, ami legalább összehasonlítja az adott eszköz teljesítményét a 2020. december 31. előtt épített nemzeti vagy regionális állomány teljesítményével, és legalább különbséget tesz a lakóépületek és a nem lakáscélú épületek között. A 2020. december 31. után épült épületek esetében az építés eredményeként létrejövő épület energiahatékonyságát meghatározó primerenergia-igény (6) nem lehet nagyobb a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezésekben meghatározott küszöbértéknél. Az energiahatékonyságot a kész épület energiahatékonysági tanúsítványával (EPC) kell igazolni. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Az épület szokásos használatához kapcsolódó energiaszükséglet kielégítéséhez szükséges energia számított mennyisége, amelyet a teljes primerenergia-felhasználás kWh/m2/év mértékegységben kifejezett, a vonatkozó nemzeti számítási módszertanon alapuló és az energiahatékonysági tanúsítványon (EPC) feltüntetett számértéke fejez ki. | |
8. INFORMÁCIÓ ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
8.1. Adatfeldolgozási szolgáltatás
A tevékenység leírása
Különböző adatok esetében végzett tárolás, manipulálás, gazdálkodás, mozgatás, ellenőrzés, megjelenítés, kapcsolás, csere, továbbítás vagy fogadás adatközpontokon ( 107 ) keresztül, a pereminformatikát is beleértve.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a J63.1.1 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység igazolta az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló európai magatartási kódex legújabb változatában (6) vagy a CEN-CENELEC „Adatközpontok létesítményei és infrastruktúrája – 99-1. rész: Ajánlott energiagazdálkodási gyakorlatok” című CLC TR50600-99-1. sz. dokumentumában (7)„elvárt gyakorlatként” felsorolt vonatkozó gyakorlatok végrehajtására irányuló legjobb törekvéseket és elvégzett minden, az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló európai magatartási kódex legújabb változatában maximális 5 értéket kapott elvárt gyakorlatot. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A felhasznált berendezések megfelelnek a 2009/125/EK irányelvben a szerverekre és adattárolókra vonatkozóan meghatározott követelményeknek. A felhasznált berendezések nem tartalmaznak a 2011/65/EU irányelv II. mellékletében felsorolt korlátozott anyagokat, kivéve, ha a homogén anyagokban a tömegszázalékos koncentráció nem haladja meg az említett mellékletben felsorolt maximális értékeket. Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafeldolgozást, többek között az újrafeldolgozási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Életciklusa végén a berendezést újrahasználatra, hasznosításra vagy újrafeldolgozásra való előkészítésnek vagy megfelelő kezelésnek kell alávetni, amely magában foglalja az összes folyadék kivonását, valamint a 2012/19/EU irányelv VII. mellékletében foglaltaknak megfelelő szelektív kezelést. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). (6) Az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló európai magatartási kódex legújabb változata a Közös Kutatóközpont energiahatékonyság platform (E3P) honlapján, https://e3p.jrc.ec.europa.eu/communities/data-centres-code-coközzétett legutóbbi változat, a közzététel napjától számított hat hónapos átmeneti időszak mellett (a 2021. évi változat itt érhető el: https://e3p.jrc.ec.europa.eu/publications/2021-best-practice-guidelines-eu-code-conduct-data-centre-energy-efficiency). (7) Kiadta 2019. július 1-jén az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) (2021.6.4-i változat: https://www.cenelec.eu/dyn/www/f?p=104:110:508227404055501::::FSP_ORG_ID,FSP_PROJECT,FSP_LANG_ID:1258297,65095,25). | |
8.2. Információ-technológiai szolgáltatás
A tevékenység leírása
Szakértelem biztosítása az információs technológiák területén: szoftver írása, módosítása, tesztelése és támogatása; számítógépes hardvereket, szoftvereket és kommunikációs technológiákat integráló számítógépes rendszerek tervezése és kialakítása; az ügyfelek számítógépes rendszereinek vagy adatfeldolgozó berendezéseinek helyszíni kezelése és üzemeltetése; valamint egyéb, számítógéppel kapcsolatos szakmai és műszaki tevékenységek.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a J62 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
8.3. Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás
A tevékenység leírása
A műsorösszeállítási és műsorszolgáltatási tevékenységek közé tartozik a tartalom létrehozása vagy a tartalom terjesztéséhez való jog megszerzése, majd ezt követően e tartalom például szórakoztató, hír-, beszélgetős és hasonló rádió-, televízió- és adatprogramok formájában történő sugárzása, beleértve jellemzően a rádiós vagy televíziós műsorszolgáltatásba integrált adatátvitelt. A műsorszolgáltatás különböző technológiák felhasználásával végezhető, vezeték nélkül, műhold segítségével, kábelhálózaton vagy interneten keresztül. Ez magában foglalja a jellemzően szűk körnek szánt (korlátozott formátumú, például hír-, sport-, oktatási és ifjúsági) műsorok harmadik fél számára előfizetéses vagy díjfizetéses alapon történő előállítását is, a nagyközönségnek történő későbbi közvetítés céljából.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a J60 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység teljesíti az 5. pontban foglalt, a lényeges hozzájárulásra vonatkozó kritériumot, a tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában körülírt támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumokat.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a) más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; (b) hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
8.4. A fizikai éghajlati kockázatok kezelését és az azokhoz való alkalmazkodást lehetővé tevő szoftverek
A tevékenység leírása
Szoftverfejlesztési vagy programozási tevékenységek, amelyek célja szoftver biztosítása a következőkhöz:
a) az éghajlati kockázatok becslése, előrejelzése és nyomon követése;
b) az éghajlati kockázatokhoz használt korai előrejelző rendszerek;
c) éghajlatikockázat-kezelés.
A gazdasági tevékenység nem foglalja magában az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó mérnöki tevékenységek és kapcsolódó műszaki tanácsadási tevékenység (lásd e melléklet 9.1. szakaszát) a piacközeli kutatás, fejlesztés és innováció (lásd e melléklet 9.2. szakaszát), valamint a fizikai éghajlati kockázatok kezelésével és az azokhoz való alkalmazkodással kapcsolatos tanácsadási tevékenység (lásd e melléklet 9.3. szakaszát) részét képező szoftverfejlesztést és programozást.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a J62.01 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A tevékenység megszünteti az alkalmazkodás útjában álló információs, technológiai és kapacitással összefüggő akadályokat. 2. A tevékenység olyan módszertant és adatokat használ, amelyek: a) a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel (1), a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (2) vagy fizetős modellekkel; b) összhangban vannak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a kockázatkezelésre és a katasztrófakockázat-csökkentésre vonatkozó szabványokkal és iránymutatásokkal, többek között például az éghajlati hatások és bizonytalanságok megértésére és döntéshozatalban való alkalmazására vonatkozó EN ISO 14090 szabvánnyal (3), az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységről, a hatásokról és a kockázatfelmérésről szóló EN ISO 14091 szabvánnyal (4), az éghajlatváltozással összefüggő átfogó kockázatértékelésről és -tervezésről szóló műszaki iránymutatással (5), valamint a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel (6). 3. A kifejlesztett szoftver: a) célja az e melléklet A. függelékében felsorolt veszélyekkel kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatok kezelésének lehetővé tétele; b) nem befolyásolja hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; c) a lehetséges mértékben előnyben részesíti a természetalapú megoldásokat (7); d) összhangban áll a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási stratégiákkal és tervekkel; e) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| 1. Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| 3. A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| 4. A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| 5. A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| 6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/. (2) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások és Galileo korai előrejelző szolgáltatás. (3) ISO 14090:2019 szabvány: Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. Alapelvek, követelmények és irányelvek (2023.6.27-i változat: https://www.iso.org/standard/68507.html). (4) ISO 14091:2021: Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. A sérülékenységgel, a környezeti hatásokkal és a kockázatfelméréssel kapcsolatos irányelvek (2023.6.27-i változat: https://www.iso.org/standard/68508.html). (5) Műszaki iránymutatás az éghajlatváltozással összefüggő átfogó kockázatértékelésről és -tervezésről, https://www.undrr.org/publication/technical-guidance-comprehensive-risk-assessment-and-planning-context-climate-change. (6) A 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret, https://www.undrr.org/publication/sendai-framework-disaster-risk-reduction-2015-2030. (7) A természetalapú megoldások »olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba«. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2023.6.27-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). | |
9. SZAKMAI, TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG
9.1. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő mérnöki tevékenység és kapcsolódó műszaki tanácsadás
A tevékenység leírása
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő mérnöki tevékenység és kapcsolódó műszaki tanácsadás.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az M71.12 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/20061/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| A gazdasági tevékenység elsősorban olyan tanácsadás nyújtására irányul, amely egy vagy több olyan gazdasági tevékenységhez nyújt segítséget, amelyre vonatkozóan e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, hogy a tevékenység megfeleljen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz való lényeges hozzájárulás kritériumainak, tiszteletben tartva ugyanakkor azokat a kritériumokat, amelyek alapján el kell kerülni a más környezetvédelmi célkitűzéseknek okozott jelentős kárt. A gazdasági tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének: (a) olyan korszerű modellezési technikákat alkalmaz, amelyek: i. megfelelően tükrözik az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat; ii. nem csak korábbi tendenciákra támaszkodnak; iii. előretekintő forgatókönyveket foglalnak magukban; (b) éghajlati modelleket és előrejelzéseket, szolgáltatásokat és hatásokvizsgálatokat, a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat dolgozza ki, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel és a lektorált tudományos publikációkkal. A gazdasági tevékenység megszünteti az alkalmazkodás útjában álló információs, pénzügyi, technológiai és kapacitással összefüggő akadályokat. Az éghajlati kockázatokból eredő lényeges hatások csökkentésének lehetőségét a megcélzott gazdasági tevékenységre vonatkozó megbízható éghajlati kockázatértékelés segítségével kell felmérni. Az építészeti tervezéssel kapcsolatos tevékenységek figyelembe veszik az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatra vonatkozó iránymutatásokat, az éghajlattal kapcsolatos veszélyek modellezését, és lehetővé teszik az építés és az infrastruktúra kiigazítását, beleértve az építési szabályzatokat és az integrált irányítási rendszereket. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (1), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (2) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység végzése nem fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére vagy szállítására irányul. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (2) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
9.2. Piacközeli kutatás, fejlesztés és innováció
A tevékenység leírása
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó megoldások, folyamatok, technológiák, üzleti modellek és egyéb termékek kutatása, alkalmazott kutatása és kísérleti fejlesztése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az M72 NACE-kód vagy - az azon gazdasági tevékenységek szerves részét képező kutatás esetében, amelyekhez e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg - a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban az e melléklet más szakaszaiban meghatározott NACE-kódok lehetnek hozzárendelhetők.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység olyan megoldások, technológiák, termékek, folyamatok vagy üzleti modellek, köztük természetalapú és természet által inspirált megoldások (1) kutatását, innovációját vagy fejlesztését végzi, amelyek célja, hogy az e mellékletben meghatározott technikai vizsgálati kritériumokhoz tartozó egy vagy több tevékenység megfeleljen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz történő lényeges hozzájárulás vonatkozó kritériumainak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növelése érdekében, miközben jelentősen nem sért más környezeti célkitűzéseke. 2. Amennyiben a kutatás, fejlesztés vagy innováció tárgyát képező termék vagy egyéb megoldás már lehetővé teszi, hogy az e mellékletben szereplő egy vagy több tevékenység megfeleljen a lényeges hozzájárulásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak, a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység az új, jelentős előnyökkel – például jobb teljesítménnyel vagy alacsonyabb költségekkel – járó technológiák, termékek vagy egyéb megoldások fejlesztésére összpontosít. 3. A gazdasági tevékenység új vagy tökéletesített megoldások, technológiák, termékek, folyamatok vagy üzleti modellek, köztük természetalapú megoldások útján megszünteti az alkalmazkodás útjában álló informatikai, pénzügyi, technológiai és kapacitási akadályokat. 4. A gazdasági tevékenység alkalmas arra, hogy egy másik gazdasági tevékenység keretében végzett megbízható éghajlati kockázatértékeléssel azonosított éghajlati kockázatok miatti lényeges hatásokat csökkentse olyan megoldások, technológiák, termékek, folyamatok vagy üzleti modellek fejlesztése, kutatása vagy innovációja útján, amelyek kockázatcsökkentési potenciálját legalább a kereskedelmi hasznosítást megelőző működési környezetben (2) igazolták, és amelyeket az alábbi elemek legalább egyike alátámaszt: (a) a megoldáshoz, technológiához, termékhez, folyamathoz vagy üzleti modellhez kapcsolódó, 10 évnél nem régebbi szabadalom első használata; (b) a megoldáshoz, technológiához, termékhez, folyamathoz vagy üzleti modellhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogok egyéb formái, például üzleti titkok, védjegyek vagy szerzői jogok; (c) a megoldáshoz, technológiához, termékhez, folyamathoz vagy üzleti modellhez kapcsolódóan a demonstrációs helyszínnek a demonstrációs projekt időtartama alatti üzemeltetésére az illetékes hatóságtól kapott engedély. 4. A gazdasági tevékenység az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel és a lektorált tudományos kiadványokkal összhangban a legkorszerűbb éghajlati előrejelzéseket és hatásvizsgálatokat, a sérülékenység- és kockázatelemzéshez rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteket és kapcsolódó módszertanokat használja fel az általa fejlesztett megoldások, technológiák, termékek, folyamatok vagy üzleti modellek referenciájaként. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység végzése nem fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, szállítására vagy használatára irányul. A kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás életciklus-alapú tervezett ÜHG-kibocsátása nem ássa alá az üvegházhatású gázok Párizsi Megállapodás szerinti mérséklési célkitűzéseit, illetve nem akadályozza az éghajlatváltozás mérséklését célzó megoldások alkalmazását. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Felmérik és kezelik a víztestek, köztük a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotát vagy jó ökológiai potenciálját, illetve a tengervizek jó környezeti állapotát érintő, a kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás által jelentett esetleges kockázatokat. |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | A kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy más megoldás kapcsán a körforgásos gazdaság célkitűzéseit érintő esetleges kockázatokat az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglalt lehetséges jelentős kártípusok figyelembevételével értékelik és kezelik. |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Felmérik és kezelik azokat a potenciális kockázatokat, amelyek a kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás útján a szennyező anyagok levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátásának jelentős növekedését okozzák. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Felmérik és kezelik azokat a potenciális kockázatokat, amelyek a kutatás tárgyát képező technológia, termék vagy egyéb megoldás miatt az ökoszisztémák jó állapotát vagy rezilienciáját, illetve a többek között uniós érdekű élőhelyek és fajok védettségi helyzetét érintik. |
| (1) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en). (2) A HORIZONT 2020 MUNKAPROGRAM 2016–2017 általános mellékletei G. mellékletével (29. o.) összhangban legalább a 7. technológiai készenléti szintnek (TRL) felel meg, a célzott tevékenységek esetében teljesítve legalább az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz történő lényeges hozzájárulás kritériumait. | |
9.3. A fizikai éghajlati kockázatok kezelésével és az azokhoz való alkalmazkodással kapcsolatos tanácsadás
A tevékenység leírása
Olyan tanácsadási tevékenységek nyújtása vagy igénybevétele, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások vagy szervezetek számára a fizikai éghajlati kockázatok kezelését.
A gazdasági tevékenység végzése a következő célkitűzések legalább egyikét szolgálja:
a) az éghajlati hatások, sérülékenységek vagy kockázatok értékelésének biztosítása vagy támogatása;
b) a fizikai éghajlati kockázatok kezelésére irányuló stratégiák, tervek vagy intézkedések kidolgozása, végrehajtása, nyomon követése vagy értékelése.
A gazdasági tevékenység nem foglalja magában az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó mérnöki tevékenységekkel kapcsolatos műszaki tanácsadást (lásd e melléklet 9.1. szakaszát) a piacközeli kutatást, fejlesztést és innovációt (lásd e melléklet 9.2. szakaszát), valamint a fizikai éghajlati kockázatok kezelését és az azokhoz való alkalmazkodást lehetővé tevő szoftverek fejlesztésének és programozásának részét képező tanácsadást (lásd e melléklet 8.4. szakaszát).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a M74.90 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A tevékenység megszünteti az alkalmazkodás útjában álló információs, technológiai és kapacitással összefüggő akadályokat. 2. A tevékenység olyan módszertant és adatokat használ, amelyek: a) a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel (1), a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (2) vagy fizetős modellekkel; b) összhangban vannak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a kockázatkezelésre és a katasztrófakockázat-csökkentésre vonatkozó szabványokkal és iránymutatásokkal, többek között például az éghajlati hatások és bizonytalanságok megértésére és döntéshozatalban való alkalmazására vonatkozó EN ISO 14090:2019 szabvánnyal (3), az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységről, a hatásokról és a kockázatfelmérésről szóló ISO 14091:2021 szabvánnyal (4), az éghajlatváltozással összefüggő átfogó kockázatértékelésről és -tervezésről szóló műszaki iránymutatással (5), valamint a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel (6). 3. A kidolgozott éghajlati kockázatkezelési stratégiák, tervek és intézkedések: a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (7), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára támaszkodnak (8); c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási stratégiákkal és tervekkel; d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| 1. Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység keretében nem fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgáló létesítményeknek adnak tanácsot. |
| 3. A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| 4. A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| 5. A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| 6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/. (2) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások és Galileo korai előrejelző szolgáltatás. (3) ISO 14090:2019 szabvány: Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. Alapelvek, követelmények és irányelvek (2023.6.27-i változat: https://www.iso.org/standard/68507.html). (4) ISO 14091:2021: Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. A sérülékenységgel, a környezeti hatásokkal és a kockázatfelméréssel kapcsolatos irányelvek (2023.6.27-i változat: https://www.iso.org/standard/68508.html). (5) Műszaki iránymutatás az éghajlatváltozással összefüggő átfogó kockázatértékelésről és -tervezésről, https://www.undrr.org/publication/technical-guidance-comprehensive-risk-assessment-and-planning-context-climate-change (6) A 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret, https://www.undrr.org/publication/sendai-framework-disaster-risk-reduction-2015-2030 (7) A természetalapú megoldások »olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba«. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2023.6.27-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (8) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése, COM(2013) 249 final. | |
10. PÉNZÜGYI, BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG
10.1. Nem-életbiztosítás: az éghajlattal kapcsolatos veszélyek ellen nyújtott biztosítások
A tevékenység leírása
A 2014. október 10-i (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 108 ) I. mellékletében meghatározott alábbi (életbiztosítástól eltérő) biztosítási szolgáltatások nyújtása az e melléklet A. függelékében meghatározott, éghajlattal kapcsolatos veszélyek elleni biztosításhoz kapcsolódóan:
(a) gyógyászati költségek térítésére vonatkozó biztosítás;
(b) keresőképtelenségi biztosítás;
(c) üzemi balesetbiztosítás;
(d) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás;
(e) egyéb gépjármű-biztosítás;
(f) tengeri, légi és szállítási biztosítás;
(g) tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása;
(h) segítségnyújtás.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a K65.12 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. Vezető szerep az éghajlati kockázatok modellezésében és árazásában: 1.1. A biztosítási tevékenység korszerű modellezési technikákat alkalmaz, amelyek: (a) megfelelően tükrözik az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat; (b) nem csak korábbi tendenciákra támaszkodnak; (c) előretekintő forgatókönyveket foglalnak magukban. 1.2. A biztosító nyilvánosságra hozza, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat miként veszik figyelembe a biztosítási tevékenység során. 1.3. A szerződéses feltételekre és a biztosítási díjakra vonatkozó jogi korlátozások kivételével a biztosítási tevékenység oly módon ösztönzi a kockázatcsökkentést, hogy meghatározza a kockázat biztosítási fedezetének (elő)feltételeit és a kockázat árjelzéseként szolgál. E pont alkalmazásában kockázatcsökkentési ösztönzőként vehető figyelembe – lehetőleg a meglévő/lehetséges intézkedések alátámasztó információi alapján – a biztosítási díjak vagy önrészek csökkentése az adott eszközt vagy tevékenységet a természeti katasztrófákkal szemben védelmező kötvénytulajdonosok számára. 1.4. Egy éghajlati kockázati eseményt követően a biztosító tájékoztatást nyújt azokról a feltételekről, amelyek mellett a biztosítási tevékenység keretében nyújtott fedezetet meg lehet újítani vagy fenn lehet tartani, és főként ebben az összefüggésben a jobb építés előnyeiről. 2. Termékkialakítás: 2.1. A biztosítási tevékenység keretében értékesített biztosítási termékek kockázatalapú jutalmakat kínálnak a kötvénytulajdonosok által hozott megelőző intézkedésekért. E pont alkalmazásában, amennyiben egy kötvénytulajdonos alkalmazkodási intézkedésekbe fektetett be, az alacsonyabb biztosítási díjak a kötvénytulajdonosok által hozott megelőző intézkedések kockázatalapú jutalmának tekinthetők. E ponttól eltérve, amennyiben a szerződéses feltételekre és a biztosítási díjakra vonatkozó jogi korlátozások megakadályozzák a biztosítót vagy viszontbiztosítót abban, hogy kockázatalapú jutalmakat nyújtson, a biztosítási termékek ehelyett a természeti katasztrófákat megelőző vagy velük szemben védő intézkedéseket nyújthatnak az ügyfeleknek egy eszköz, tevékenység vagy személyek vonatkozásában. Ezen intézkedések az éghajlati kockázatokkal és az ügyfelek által hozható megelőző intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatásként vagy tanácsként nyújthatók az ügyfeleknek. 2.2. Az e termékekre vonatkozó forgalmazási stratégia olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek biztosítják, hogy a kötvénytulajdonosok tájékoztatást kapjanak arról, hogy az általuk meghozott megelőző intézkedések a biztosítási fedezet feltételei szempontjából milyen relevanciával bírnak, beleértve az ilyen intézkedéseknek a biztosítási fedezetre vagy a biztosítási díj mértékére gyakorolt esetleges hatását is. 3. Innovatív biztosítási fedezeti megoldások: 3.1. A biztosítási tevékenység keretében értékesített biztosítási termékek az éghajlattal kapcsolatos veszélyekre (1) kínálnak fedezetet, amennyiben a kötvénytulajdonosok igényei és szükségletei ezt megkövetelik. 3.2. Az egyes ügyfelek igényeitől és szükségleteitől függően a termékek konkrét kockázatátruházási megoldásokat is magukban foglalhatnak, például tartalmazhatják az üzleti tevékenység megszakítása, az üzleti tevékenység veszélyhelyzeti megszakítása, az egyéb, nem fizikai kárral összefüggő veszteségtényezők, a veszélyek tovagyűrűző és egymást felerősítő hatásai (másodlagos veszélyek), az egymással kölcsönhatásban lévő természeti és technológiai veszélyek tovagyűrűző hatásai, valamint a kritikus infrastruktúra meghibásodásai elleni védelmet. 4. Adatmegosztás: 4.1. Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) kellő figyelembevételével a biztosító tevékenységéhez kapcsolódó veszteségadatok jelentős részét díjmentesen egy vagy több hatóság rendelkezésére bocsátják elemző kutatás céljából. E hatóságok kijelentik, hogy az adatokat régiós, országos vagy nemzetközi szinten az éghajlatváltozáshoz való társadalmi alkalmazkodás fokozására használják fel, a biztosító pedig az adott hatóságok által bejelentett felhasználásnak megfelelő részletességgel szolgáltatja az adatokat. 4.2. Amennyiben a biztosító még nem osztja meg ezen adatokat egy hatósággal a fent említett célra, kinyilvánította azon szándékát, hogy adatait díjmentesen az érdekelt harmadik felek rendelkezésére bocsátja, és jelezte, hogy ezen adatok milyen feltételek mellett oszthatók meg. A rendelkezésre álló adatok megosztására vonatkozó szándéknyilatkozat az érintett hatóságok számára könnyen, többek között a biztosító honlapján is hozzáférhető. 5. Magas szintű szolgáltatás katasztrófa utáni helyzetben: A biztosítási tevékenységhez kapcsolódó – mind a folyamatban lévő, mind az éghajlattal kapcsolatos kockázatokból eredő jelentős veszteségeseményekhez tartozó – kárigényeket az ügyfelek tekintetében méltányosan, a kárigények kezelésére vonatkozó magas szintű szabályok szerint, a hatályos joggal összhangban és időben kell feldolgozni, és a közelmúlt jelentős veszteségeseményeivel kapcsolatban ez így is történt. A jelentős veszteségesemények esetén alkalmazandó további intézkedésekkel kapcsolatos információk nyilvánosan hozzáférhetők. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A tevékenység nem foglalja magában a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy gyártására vonatkozó biztosítást, sem pedig az ilyen célokra szánt járművek, ingatlanok vagy egyéb eszközök biztosítását. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) Lásd az A. függeléket. (2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). | |
10.2. Viszontbiztosítás
A tevékenység leírása
Az e melléklet A. függelékében meghatározott, az éghajlattal kapcsolatos veszélyekből eredő, a biztosító által a viszontbiztosítóra engedményezett kockázatok fedezése. A fedezetet a biztosító és a viszontbiztosító közötti megállapodás határozza meg, amely megnevezi a biztosítók azon termékeit (a továbbiakban: alaptermék), amelyekből az átadott kockázatok származnak. A biztosító és a viszontbiztosító közötti szerződéses megállapodás előkészítésében vagy megkötésében viszontbiztosítás-közvetítő ( 109 ) is részt vehet.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a K65.20 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. Vezető szerep az éghajlati kockázatok modellezésében és árazásában: 1.1. A viszontbiztosítási tevékenység korszerű modellezési technikákat alkalmaz, amelyek: (a) arra szolgálnak, hogy a díj mértékében megfelelően tükrözzék az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal összefüggő kitettséget, veszélyt és sérülékenységet, valamint a biztosító szerződője által a biztosított eszköz vagy tevékenység e kockázatokkal szembeni védelme érdekében tett intézkedéseket, amennyiben a biztosító ezeket az információkat a viszontbiztosító rendelkezésére bocsátja; (b) nem csak korábbi tendenciákra támaszkodnak; (c) előretekintő forgatókönyveket foglalnak magukban. 1.2. A viszontbiztosító nyilvánosságra hozza, hogy az éghajlattal kapcsolatos veszélyekből eredő kockázatokat miként veszik figyelembe a viszontbiztosítási tevékenység során. 2. A nem-életviszontbiztosítási termékek fejlesztésének és kínálatának támogatása: 2.1. A viszontbiztosítási tevékenység mögöttes termékei fedezik az éghajlattal kapcsolatos veszélyekből eredő kockázatokat és jutalmazzák – kockázatalapú módon és a szerződéses feltételekre és biztosítási díjakra vonatkozó jogi korlátozások sérelme nélkül – a biztosító kötvénytulajdonosai által hozott megelőző intézkedéseket. 2.2. A viszontbiztosítási tevékenység megfelel az alábbi kritériumok közül egynek vagy többnek: (a) amennyiben a biztosító úgy kívánja, a viszontbiztosító az alaptermék kifejlesztése során közvetlenül vagy viszontbiztosítás-közvetítőn keresztül együttműködik a biztosítóval a következő módok valamelyikén: i. azon lehetséges viszontbiztosítási megoldások megvitatása, amelyeket a viszontbiztosító az adott termékkel kapcsolatban kínálni hajlandó. A végtermék forgalomba hozatala a viszontbiztosítóval a termékfejlesztési szakaszban megvitatott viszontbiztosítási megoldások valamelyikével történik; ii. olyan adatok vagy egyéb technikai tanácsadás nyújtása, amely lehetővé teszi a biztosító számára, hogy beárazza az éghajlattal kapcsolatos veszélyekből eredő kockázatok fedezetét, valamint a biztosító szerződői által hozott megelőző intézkedések kockázatalapú jutalmazását; (b) a biztosító a viszontbiztosítási megállapodás vagy hasonló, már meglévő viszontbiztosítási megállapodás hiányában valószínűleg csökkentené vagy megszüntetné az alaptermék szerinti fedezetet; (c) a viszontbiztosító a biztosítóval vagy a viszontbiztosítás-közvetítővel fennálló üzleti kapcsolata részeként olyan adatokat és/vagy egyéb technikai tanácsadást nyújt, amely lehetővé teszi a biztosító számára, hogy az éghajlattal kapcsolatos veszélyekből eredő kockázatokra fedezetet kínáljon, és e fedezet lehetővé teszi a biztosító szerződői által hozott megelőző intézkedések kockázatalapú jutalmazását. 2.3. Amennyiben a viszontbiztosítási termék a mögöttes termékek egy portfóliójának szintjén alkalmazandó, a viszontbiztosítási tevékenység mögöttes termékeinek csak egy része fedezheti az éghajlattal kapcsolatos veszélyekből eredő kockázatokat és jutalmazhatja – kockázatalapú módon – a biztosító kötvénytulajdonosai által a 2.1. pont alkalmazásában hozott megelőző intézkedéseket. Ebben az esetben a viszontbiztosító azonosítani tudja a viszontbiztosítási díjak mögöttes termékekhez kapcsolódó részét. 3. Innovatív viszontbiztosítási fedezeti megoldások: 3.1. A viszontbiztosítási tevékenység keretében értékesített viszontbiztosítási termékek az éghajlattal kapcsolatos veszélyekből eredő kockázatokra kínálnak fedezetet, amennyiben a biztosító ügyfeleinek igényei és szükségletei ezt megkövetelik. E biztosítási termékek megfelelően tükrözik a biztosító kötvénytulajdonosai által hozott megelőző intézkedések utáni kockázatalapú jutalmat. 3.2. A biztosító egyes ügyfeleinek igényeitől és szükségleteitől függően a viszontbiztosítási termékek magukban foglalhatnak konkrét kockázatátruházási megoldásokat is, amelyek körébe tartozhat az üzleti tevékenység megszakítása, az üzleti tevékenység veszélyhelyzeti megszakítása, az egyéb, nem fizikai kárral összefüggő veszteségtényezők, a veszélyek tovagyűrűző és egymást felerősítő hatásai (másodlagos veszélyek), az egymással kölcsönhatásban lévő természeti és technológiai veszélyek tovagyűrűző hatásai vagy a kritikus infrastruktúra meghibásodásai elleni védelem. 4. Adatmegosztás: 4.1. Az (EU) 2016/679 rendelet kellő figyelembevételével a biztosító tevékenységéhez kapcsolódó veszteségadatok jelentős részét díjmentesen egy vagy több hatóság rendelkezésére bocsátják elemző kutatás céljából. A hatóságok kijelentik, hogy az adatokat régiós, országos vagy nemzetközi szinten az éghajlatváltozáshoz való társadalmi alkalmazkodás fokozására használják fel, a viszontbiztosító pedig az adott hatóságok által bejelentett felhasználásnak megfelelő részletességgel szolgáltatja az adatokat. 4.2. Amennyiben a viszontbiztosító még nem osztja meg ezen adatokat egy hatósággal a fent említett célra, kinyilvánította azon szándékát, hogy adatait díjmentesen az érdekelt harmadik felek rendelkezésére bocsátja, és jelezte, hogy ezen adatok milyen feltételek mellett oszthatók meg. A rendelkezésre álló adatok megosztására vonatkozó szándéknyilatkozat az érintett hatóságok számára könnyen, többek között a viszontbiztosító honlapján is hozzáférhető. 5. Magas szintű szolgáltatás katasztrófa utáni helyzetben: A viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódó – mind a folyamatban lévő, mind az éghajlattal kapcsolatos kockázatokból eredő jelentős veszteségeseményekhez tartozó – kárigényeket a kárigények kezelésére vonatkozó magas szintű szabályok szerint, a hatályos joggal összhangban és időben kell feldolgozni, és a közelmúltbeli jelentős veszteségeseményeivel kapcsolatban ez így is történt. Adott esetben a viszontbiztosító támogatja a biztosítót vagy a viszontbiztosítás-közvetítőt az alaptermékből eredő kárigények értékelésében. A jelentős veszteségesemények esetén a biztosító által alkalmazandó további intézkedésekkel kapcsolatos információk nyilvánosan hozzáférhetők. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | A viszontbiztosítási tevékenység nem terjed ki a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy gyártására vonatkozó biztosítás átruházására, vagy az ilyen célokra szánt járművek, ingatlanok vagy egyéb eszközök biztosításának átruházására. |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
11. OKTATÁS
A tevékenység leírása
Köz- vagy magánoktatás bármely szinten vagy bármely szakma tekintetében. Az oktatás lehet szóbeli vagy írásbeli, és rádión, televízión, interneten vagy levelezés útján is nyújtható. A tevékenység magában foglalja a különböző intézmények által a rendes iskolarendszerben, annak különböző szintjein folytatott oktatást, valamint a felnőttoktatási és írás-olvasást oktató programokat, beleértve saját szintjükön a katonai iskolákat, akadémiákat és a börtöniskolákat.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a P85 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység teljesíti az 5. pontban foglalt, a lényeges hozzájárulásra vonatkozó kritériumot, a tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában körülírt támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumokat.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a) más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; (b) hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
12. HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS
12.1. Bentlakásos, nem kórházi ápolás
A tevékenység leírása
Bentlakásos gondozás biztosítása ápolással, felügyelettel vagy a lakók által igényelt egyéb típusú ellátással kombinálva. A létesítmények a termelési folyamat jelentős részét képezik, és a nyújtott ellátás az egészségügyi és szociális szolgáltatások ötvözete, az egészségügyi szolgáltatások pedig jórészt bizonyos mértékű ápolási szolgáltatásnak felelnek meg.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a Q87 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja 1) a veszélyes hulladékok (különösen a mérgező vagy fertőző hulladékok) és a gyógyszerek biztonságos és környezetkímélő kezelését és 2) a nem veszélyes hulladékok maximális újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodások útján. |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
13. MŰVÉSZET, SZÓRAKOZTATÁS, SZABADIDŐ
13.1. Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység
A tevékenység leírása
Az alkotó-, művészeti és szórakoztató tevékenységek magukban foglalják a megrendelők kulturális és szórakoztatással kapcsolatos érdeklődését kielégítő szolgáltatások nyújtását. Ide tartoznak a közönségnek szóló élő fellépések, rendezvények vagy kiállítások létrehozása, népszerűsítése és az azokon való részvétel, valamint művészeti termékek és élő fellépések készítéséhez szükséges művészeti, kreatív vagy műszaki készségek biztosítása. Ezek a tevékenységek nem foglalják magukban mindenfajta múzeum, növény- és állatkertek üzemeltetését, történelmi helyszínek és természetvédelmi területek megóvását, szerencsejáték- és fogadási tevékenységeket, valamint a sport-, szórakoztatási és szabadidős tevékenységeket.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az R90 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység teljesíti az 5. pontban foglalt, a lényeges hozzájárulásra vonatkozó kritériumot, a tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában körülírt támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumokat.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a) más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; (b) hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
13.2. Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység
A tevékenység leírása
A könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális tevékenység magában foglalja a könyvtári és levéltári tevékenységeket, mindenfajta múzeum, növény- és állatkert működését, a történelmi helyszínek és a természetvédelmi területek működtetését. E tevékenységek közé tartozik továbbá a történelmi, kulturális vagy oktatási érdeklődésre számot tartó tárgyak, helyszínek és természeti csodák megőrzése és bemutatása, a világörökségi helyszíneket is beleértve. Ezek a tevékenységek nem foglalják magukban a sport-, szórakoztatási és szabadidős tevékenységeket, mint például a strandok és szabadidőparkok üzemeltetése.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az R91 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység teljesíti az 5. pontban foglalt, a lényeges hozzájárulásra vonatkozó kritériumot, a tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában körülírt támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumokat.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a) más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; (b) hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
13.3. Film, videó gyártás, televízióműsor gyártása, hangfelvétel kiadás
A tevékenység leírása
A film, videó gyártás, televízióműsor gyártása, hangfelvétel kiadása magában foglalja a színházi és nem színházi mozgókép filmen, videokazettán vagy lemezen történő gyártását közvetlen színházi vetítés vagy televíziós közvetítés céljából, az olyan támogató tevékenységeket, mint a filmek szerkesztése, vágása vagy szinkronizálása, a mozgóképek és más filmes produkciók egyéb iparágak részére történő terjesztése, valamint a mozgóképek vagy más filmes produkciók vetítése. A mozgókép vagy más filmes produkciók terjesztési jogainak adás-vétele szintén ide tartozik. E tevékenységek közé tartoznak a hangfelvétel-készítési tevékenységek is, beleértve az eredeti mesterfelvételek előállítását, azok kiadását, népszerűsítését és terjesztését, a zenekiadást, valamint a stúdióban vagy máshol nyújtott hangfelvétel-szolgáltatást.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az J59 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység teljesíti az 5. pontban foglalt, a lényeges hozzájárulásra vonatkozó kritériumot, a tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában körülírt támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumokat.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: (a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; (b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; (c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: (a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; (b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: (a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; (b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak; (c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; (d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; (e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célokkal összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: (a) más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; vagy (b) hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| (1) Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| (3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | Tárgytalan |
| (4) A körforgásos gazdaságra való átállás | Tárgytalan |
| (5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Tárgytalan |
| (6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | Tárgytalan |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/ (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások „olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba”. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final). | |
14. KATASZTRÓFAKOCKÁZAT-KEZELÉS
14.1. Készenléti segélyszolgálatok
A tevékenység leírása
1. A készenléti segélyszolgálatok tevékenységei, beleértve a következőket:
a) a katasztrófareagálás koordinálása az értékeléssel, koordinációval vagy felkészültséggel kapcsolatos létesítmények és csoport(ok) - például az állandó veszélyhelyzet-reagálási koordinációs központok vagy a veszélyhelyzet helyszínén működő helyszíni műveleti koordinációs központok - létrehozásához és működtetéséhez. A veszélyhelyzet-reagálási tevékenység magában foglalja az irányítást, az értékelést vagy elemzést, a tervezést, a kapcsolattartást vagy koordinációt, a kommunikációt és a médiabeszámolókat;
b) sürgősségi egészségügyi szolgáltatások, azaz sürgősségi elsősegély és orvosi ellátás nyújtása veszélyhelyzet által érintett betegek számára a helyszínen, ideiglenes tábori kórházakban, beleértve a katonai kórházakat, vagy olyan orvosi létesítményekben, amelyekben kórházi és járóbeteg-ellátás folyik, figyelembe véve a tábori kórházak használatára vonatkozó elismert nemzetközi iránymutatásokat ( 110 ). Ez az alábbiakat foglalja magában:
i. betegfelvétel, szűrés és profilalkotás (betegosztályozás) a katasztrófa helyszínén vagy egészségügyi létesítményben;
ii. elsősegélynyújtás;
iii. súlyos trauma és nem traumás sürgősségi helyzetek esetében stabilizáció és továbbutalás, adott esetben felkészítve a beteget az egészségügyi létesítménybe történő szállításra, ahol a végső kezelése történik;
iv. újraélesztési és életben tartási szakműveletek;
v. egészségügyi vészhelyzetekhez kapcsolódó érzéstelenítési, képalkotási, sterilizálási, laboratóriumi és vérátömlesztési szolgáltatások;
vi. életmentő sebészi beavatkozások, általános sürgősségi műtétek elvégzése;
vii. meghatározott ellátás kisebb traumás és nem traumás sürgősségi helyzetek esetében;
viii. katasztrófák áldozatainak egészségügyi evakuálása, beleértve a szárazföldi, vízi és légi evakuálást;
c) katasztrófasegély, azaz a katasztrófa után a helyszínen végzett ad hoc segítséget nyújtó tevékenységek, például evakuálási központok létrehozása és irányítása a meglévő struktúrákkal, helyi hatóságokkal és nemzetközi szervezetekkel együttműködésben a helyi hatóságoknak vagy humanitárius szervezeteknek való átadásig, valamint az elsődleges szükségletek (például gyógyszerek, élelem, víz, meleg ruházat, a katasztrófa által érintetteknek szánt takarók) ellátása a katasztrófa bekövetkezte alatt és közvetlenül azt követően. Ez az alábbiakat foglalja magában:
i. ideiglenes katasztrófasegély-központok, például közösségi evakuálási központok, víz-, élelmiszer- és segélyelosztó helyek és hasonló létesítmények előzetes kijelölése és készenlétének biztosítása;
ii. a katasztrófasegélyezésben részt vevő személyzet képzése átadás esetén;
d) kutatás-mentés, például a bajba jutott vagy közvetlen veszélyben lévő, árvíz sújtotta területen rekedt, törmelék alatt rekedt, elveszett, evakuálás lehetősége vagy evakuálást lehetővé tevő eszköz nélkül megfeneklett, elszigetelődött, eltűnt és hiányzó áldozatok keresése, felkutatása és mentése szárazföldön és vízen. A tevékenységeket a nemzetközi iránymutatásokkal összhangban végzik ( 111 ). Ez az alábbiakat foglalja magában:
i. földi, vízi és légi kutatás, akár keresőkutyákkal vagy műszaki keresőberendezésekkel;
ii. mentés, beleértve az emelést és a mozgatást;
iii. életmentő segítség, és szükség esetén az elsődleges szükségletek biztosítása;
iv. bontás, behatolás és darabolás;
v. kötelekkel végzett speciális műveletek;
vi. dúcolás;
e) veszélyes anyagokkal kapcsolatos reagálási műveletek, például veszélyes anyagok kimutatása és elkülönítése azokra a területekre korlátozódva, ahol azokat a veszélyes anyagokkal kapcsolatos esemény során vagy közvetlenül azt követően azonnali kockázatcsökkentés céljából végzik, beleértve a következőket: a talaj és a felszín alatti vizek in situ vagy ex situ mentesítése a szennyezés helyén mechanikai, kémiai vagy biológiai módszerekkel; ipari üzemek vagy telephelyek mentesítése, beleértve az atomerőműveket és a nukleáris létesítményeket is; a felszíni vizek mentesítése és tisztítása véletlenül bekövetkezett szennyezést követően, például szennyező anyagok összegyűjtésével vagy vegyi anyagok felhasználásával; olajjal szennyezett föld, felszíni víz, óceán és tengerek megtisztítása, beleértve a part menti vizeket is; azbeszt, ólomfesték és egyéb mérgező anyagok eltávolítása. Ez az alábbiakat foglalja magában:
i. a kémiai kockázatok azonosítása és a sugárzásveszély kimutatása kézi, hordozható és laboratóriumi eszközökkel;
ii. biológiai, vegyi és radiológiai minták összegyűjtése, kezelése és előkészítése más helyszínen történő további vizsgálat céljából;
iii. megfelelő tudományos modell alkalmazása a kockázatok előrejelzése céljából;
iv. azonnali kockázatcsökkentés, többek között a kockázatok kezelése, a kockázatok semlegesítése és a személyek, állatok és berendezések helyszíni kezelése vagy mentesítése, amely magában foglalhatja a 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 112 ) 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti azonnali kárfelszámolási tevékenységeket is;
f) tűzoltás és tűzmegelőzés, például a hivatásos és önkéntes tűzoltóegységek tűzmegelőzési és tűzoltási, valamint talajon végzett, vízi és légi tűzoltási tevékenységének igazgatása és működtetése;
g) éghajlati veszéllyel kapcsolatos műszaki védelem és segítségnyújtás, amennyiben az a katasztrófa bekövetkezte alatt és közvetlenül azt követően történik. Ez az alábbiakat foglalja magában:
i. nagy teljesítményű szivattyúzás, például szivattyúzás elárasztott területeken, valamint vízszivattyúzás tűzoltáshoz;
ii. víztisztítás, -tárolás és -szállítás mozgatható víztisztító és -tároló egységeken keresztül;
iii. a veszélyhelyzet-reagálásban részt vevő személyzet és ellátmány szállítása;
iv. veszélyhelyzeti kommunikációs rendszerek felállítása, karbantartása és működtetése a veszélyhelyzet alatti és utáni kommunikáció biztosítása érdekében;
v. veszélyhelyzeti energiaellátási rendszerek felállítása, karbantartása és működtetése a veszélyhelyzet alatt és után;
vi. a meglévő építmények megerősítésére és új gátak építésére irányuló árvízvédelem a növekvő vízszinttel rendelkező folyók, medencék és vízi utak további áradásának megakadályozása érdekében.
2. Az ebbe a kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek közé tartoznak a készenléti segélyszolgálatokhoz közvetlenül kapcsolódó, felkészültségre ( 113 ) irányuló tevékenységek is, mint például:
a) megfelelő tervek kidolgozása és aktualizálása a veszélyhelyzet-reagálási tevékenységek készenlétének biztosítása érdekében;
b) a személyzet és a szakértők, valamint adott esetben az önkéntesek és a segítő állatok képzése és kapacitásépítése;
c) az éghajlati veszélyekre való reagálást célzó képzéshez használt képzési létesítmények kialakítása;
d) a katasztrófa közvetlen következményeinek enyhítéséhez szükséges anyagi erőforrások beszerzése, tárolása, korszerűsítése és karbantartása, beleértve azon modulok ( 114 ) részeit is, amelyek polgári védelmi segítség ( 115 ) részét képezik;
e) tűzjelzők és korai előrejelző rendszerek beszerzése, üzembe helyezése, javítása, üzemeltetése, karbantartása és távfelügyelete;
f) a katasztrófakockázatokkal kapcsolatos oktatási és tudatosságnövelő tevékenységek, amelyeket a készenléti segélyszolgálatok végeznek a közösségben, vagy amelyek meghatározott érdekelt feleket vagy célcsoportokat céloznak meg.
3. Az 1. és 2. pontban említett gazdasági tevékenységek akkor tartoznak ide, ha éghajlati veszélyekhez kapcsolódó katasztrófákat vagy azok hatásait tudják kezelni.
4. Azok a tevékenységek és eszközök, amelyek elsődleges célja nem polgári készenléti segélyszolgáltatások nyújtása, csak akkor tartozhatnak ide, ha az éghajlattal kapcsolatos katasztrófákra irányuló polgári veszélyhelyzet-reagálási tevékenységhez nyújtanak támogatást.
Az ebbe a kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem foglalják magukban az »Árvízkockázat-megelőzési és -védelmi infrastruktúra« tevékenység keretében végzett tevékenységeket (lásd e melléklet 14.2. szakaszát).
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem foglalják magukban a 2004/35/EK irányelvnek megfelelően a környezeti károkért felelős gazdasági szereplő által végzett tevékenységeket.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az A2.40, B9.10, E39.00, H52.23, N80.20, Q84, O84.25, Q86.10, Q86.90 és Q88.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység teljesíti az 5. pontban foglalt, a lényeges hozzájárulásra vonatkozó kritériumot, a tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában körülírt támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumokat.
Technical screening criteria
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet (1), és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel (2), a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára támaszkodnak (5); c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó »jelentős károkozás elkerülése« technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: a) más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; b) hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| 1. Az éghajlatváltozás mérséklése | 1. A tevékenységet végző gazdasági szereplő kidolgozott és végrehajtott az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó tervet, amely: a) azonosítja az eszközeinek és műveleteinek az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából releváns főbb káros éghajlati hatásait, beleértve az alábbiak hatásait: i. 1. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások (6); ii. 2. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások (7); iii. 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások (8); b) meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a tevékenység által az éghajlatra gyakorolt azonosított káros hatások minimalizálásához, de nem befolyásolják a készenléti segélyszolgálat fő céljának elérését; c) ismerteti a javasolt intézkedések végrehajtásával elérhető javulás szintjét, és tartalmazza ezen intézkedések végrehajtásának ütemtervét; d) nyomon követi és dokumentálja az azonosított intézkedések végrehajtását az ütemtervvel és az elért javulás szintjével összhangban. 2. Az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó terv: a) a nyilvánosságra hozott, rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapul; b) kidolgozására az érdekelt felekkel, többek között a környezetvédelmi hatóságokkal egyeztetve kerül sor; c) aktualizálásra kerül, ha a tevékenység jellemzői és működése jelentősen megváltozik oly módon, hogy az megváltoztatja az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatások jellegét vagy mértékét; d) tűzoltási tevékenységek esetén megfelel az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 11. cikkében foglaltaknak. |
| 3. A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | 1. A tevékenységet végző gazdasági szereplő kidolgozott és végrehajtott az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó tervet, amely: a) azonosítja az eszközeinek és műveleteinek a vízi és tengeri erőforrások védelme szempontjából releváns főbb káros környezeti hatásait, beleértve a védett területek 2000/60/EK irányelv 6. cikkében vagy más egyenértékű nemzeti vagy nemzetközi osztályozásban vagy fogalommeghatározásban meghatározott jegyzékében szereplő területek vízi és tengeri erőforrásaira gyakorolt hatásokat, többek között (például a PFAS (per- és polifluorozott alkilezett) anyagok) a tűzoltó habokban, a tűzoltó szerekben és tűzgátló anyagokban található káros anyagok vízi erőforrásokra gyakorolt negatív hatásait; b) meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a tevékenység által a környezetre gyakorolt azonosított káros hatások minimalizálásához, de nem befolyásolják a készenléti segélyszolgálat fő céljának elérését, beépítve (az idő és a kezelt terület tekintetében) a célzott alkalmazás és a megfelelő szintű végrehajtás elveit (lehetőség esetén előnyben részesítve a fizikai vagy más nem vegyi módszereket) a veszélyhelyzet-reagálás tervezésébe; c) ismerteti a javasolt intézkedések végrehajtásával elérhető javulás szintjét, és tartalmazza ezen intézkedések végrehajtásának ütemtervét; d) nyomon követi és dokumentálja az azonosított intézkedések végrehajtását az ütemtervvel és az elért javulás szintjével összhangban. 2. Az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó terv: a) a nyilvánosságra hozott, rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapul; b) kidolgozására az érdekelt felekkel, többek között a környezetvédelmi hatóságokkal egyeztetve kerül sor; c) aktualizálásra kerül, ha a tevékenység jellemzői és működése jelentősen megváltozik oly módon, hogy az megváltoztatja az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatások jellegét vagy mértékét. |
| 4. A körforgásos gazdaságra való átállás | 1. A tevékenységet végző gazdasági szereplő kidolgozott és végrehajtott az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó tervet, amely: a) azonosítja az eszközeinek és műveleteinek a körforgásos gazdaságra való átállás szempontjából releváns főbb káros környezeti hatásait, beleértve a hulladék (10) keletkezésére, a hulladékgazdálkodásra és -kezelésre gyakorolt hatásokat, többek között az eldobható, nem újrahasznosítható termékek nagymértékű vagy gyakori használatának, a nem megfelelő hulladékgazdálkodásnak (a veszélyes és nem veszélyes anyagok tekintetében is), valamint a vegyi anyagok (11) és az egészségügyi hulladékok (12) tárolásának és ártalmatlanításának negatív hatásait; b) a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (13) összhangban meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a tevékenység által a környezetre gyakorolt azonosított káros hatások minimalizálásához, de nem befolyásolják a készenléti segélyszolgálat fő céljának elérését, beleértve az építési és bontási hulladékról szóló uniós protokollban (14)eghatározott, a fel nem használt készletek megsemmisítésének minimalizálását célzó intézkedéseket és az ideiglenes infrastruktúra eltávolítására vonatkozó bevált ipari gyakorlatot; c) ismerteti a javasolt intézkedések végrehajtásával elérhető javulás szintjét, és tartalmazza ezen intézkedések végrehajtásának ütemtervét; d) nyomon követi és dokumentálja az azonosított intézkedések végrehajtását az ütemtervvel és az elért javulás szintjével összhangban. 2. Az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó terv: a) a nyilvánosságra hozott, rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapul; b) kidolgozására az érdekelt felekkel, többek között a környezetvédelmi hatóságokkal egyeztetve kerül sor; c) aktualizálásra kerül, ha a tevékenység jellemzői és működése jelentősen megváltozik oly módon, hogy az megváltoztatja az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatások jellegét vagy mértékét. |
| 5. A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | 1. A tevékenységet végző gazdasági szereplő kidolgozott és végrehajtott az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó tervet, amely: a) azonosítja az eszközeinek és műveleteinek a szennyezés megelőzése és csökkentése szempontjából releváns főbb káros környezeti hatásait, beleértve a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 3. cikkének 2. pontjában meghatározott, levegőbe, vízbe vagy talajba történő szennyező kibocsátások hatásait, így a tűzoltó habokban, tűzoltó szerekben és tűzgátló anyagokban található káros anyagoknak a környezetszennyezés szintjére gyakorolt negatív hatásait, valamint a halonok használatának az ózonréteg lebomlására gyakorolt negatív hatásait; b) meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a tevékenység által a környezetre gyakorolt azonosított káros hatások minimalizálásához, de nem befolyásolják a készenléti segélyszolgálat fő céljának elérését; c) ismerteti a javasolt intézkedések végrehajtásával elérhető javulás szintjét, és tartalmazza ezen intézkedések végrehajtásának ütemtervét; d) nyomon követi és dokumentálja az azonosított intézkedések végrehajtását az ütemtervvel és az elért javulás szintjével összhangban. 2. Az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó terv: a) az átlátható módon nyilvánosságra hozott, rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapul; b) kidolgozására az érdekelt felekkel, többek között a környezetvédelmi hatóságokkal egyeztetve kerül sor; c) aktualizálásra kerül, ha a tevékenység jellemzői és működése jelentősen megváltozik oly módon, hogy az megváltoztathatja az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatások jellegét vagy mértékét; d) tűzoltási tevékenységek esetén megfelel az (EU) 1005/2009 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 13. cikkében foglaltaknak. |
| 6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | 1. A tevékenységet végző gazdasági szereplő kidolgozott és végrehajtott az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó tervet, amely: a) azonosítja az eszközeinek és műveleteinek a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása szempontjából releváns főbb káros környezeti hatásait, beleértve a következőkre gyakorolt hatásokat: i. a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területek, például a Natura 2000 területek (17) a 92/43/EGK tanácsi irányelv 3. cikke, a 2009/147/EK irányelv 4. cikke és a 2008/56/EK irányelv 13. cikkének (4) bekezdése vagy más egyenértékű nemzeti vagy nemzetközi osztályozás/fogalommeghatározás szerint (18); ii. a földterület-kivonás és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégiában leírt »földterület-kivonási hierarchia« alkalmazása, többek között a katasztrófasegély-táborok létrehozása és közép- és hosszú távú működtetése miatt; b) meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a tevékenység által a környezetre gyakorolt azonosított káros hatások minimalizálásához, de nem befolyásolják a készenléti segélyszolgálat fő céljának elérését, beleértve a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket érintő kockázatok minimalizálására irányuló tervezett intézkedéseket, például a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területekre vonatkozó térinformációknak és az ellátás elveinek a veszélyhelyzet-reagálási tervezésbe való beépítésével; c) ismerteti a javasolt intézkedések végrehajtásával elérhető javulás szintjét, és tartalmazza ezen intézkedések végrehajtásának ütemtervét; d) nyomon követi és dokumentálja az azonosított intézkedések végrehajtását az ütemtervvel és az elért javulás szintjével összhangban. 2. Az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó terv: a) a nyilvánosságra hozott, rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapul; b) kidolgozására az érdekelt felekkel, többek között a környezetvédelmi hatóságokkal egyeztetve kerül sor; c) aktualizálásra kerül, ha a tevékenység jellemzői és működése jelentősen megváltozik oly módon, hogy az megváltoztathatja az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatások jellegét vagy mértékét. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6., RCP4.5., RCP6.0. és RCP8.5. számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/. (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások »olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba«. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2023.6.27-i változat: https://research-and-innovation.ec.europa.eu/research-area/environment/nature-based-solutions_en). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése, COM(2013) 249 final. (6) »1. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások«: a gazdasági szereplő tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló forrásokból származó közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátások, beleértve a szárazföldi, vízi és légi sürgősségi szállítás ÜHG-kibocsátásait is. (7) »2. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások«: a gazdasági szereplő által felhasznált villamos energia előállításából származó közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás. (8) »3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások«: a 2. körbe nem tartozó valamennyi közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Lásd: Éghajlati Charta, Szén-dioxid-kalkulátor humanitárius szervezetek számára, 2023, iránymutatás a humanitárius szervezetek szénlábnyomának kiszámításához, https://www.climate-charter.org/humanitarian-carbon-calculator/. (9) Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 195. o.). (10) A 2000/532/EK bizottsági határozattal létrehozott európai hulladékjegyzékben meghatározottak szerint. (11) Például a tűzoltó habokban, tűzoltó szerekben és tűzgátló szerekben található anyagok. (12) Lásd: Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, Egészségügyi hulladékok kezelése, 2011, elérhető a következő internetcímen: https://www.icrc.org/en/doc/assets/files/publications/icrc-002-4032.pdf. (13) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.). (14) Az építési és bontási hulladékról szóló uniós protokoll és iránymutatások, Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika, elérhető a következő internetcímen: https://single-market-economy.ec.europa.eu/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en. (15) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (átdolgozás) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.). (16) Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról (átdolgozás) (HL L 286., 2009.10.31., 1. o.). (17) Szerepel a Natura 2000 Viewer eszköz listájában; lásd: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Natura 2000 Network Viewer, https://natura2000.eea.europa.eu/. (18) Beleértve a katasztrófasegély-táborok létrehozásából és működtetéséből eredő hatásokat, valamint a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő területekre gyakorolt, a veszélyes anyagok nem szándékos behurcolásából/kiömléséből, illetve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos reagálási műveletek során a védelem elmulasztásából eredő hatásokat. | |
14.2. Árvízkockázat-megelőzési és -védelmi infrastruktúra
A tevékenység leírása
A tevékenység olyan strukturális ( 116 ) és nem strukturális ( 117 ) intézkedéseket foglal magában, amelyek célja az árvizek megelőzése és az emberek, az ökoszisztémák, a kulturális örökség és az infrastruktúra árvizekkel szembeni védelme a 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 118 ) összhangban.
1. A strukturális intézkedések közé tartoznak a következők:
a) védőgátak, folyami töltések;
b) tengerparti töltések, vihardagálygátak, tengerparti védőgátak, hullámtörő töltések és gátak;
c) a hálózatba épített és a hálózaton kívülre épített puffermedencék árvízvisszatartás és -védelem céljából természetes és mesterséges vízelvezető hálózatokban;
d) az áradás megfékezésére irányuló intézkedések a vízgyűjtő területek vízmegtartó képességének növelése révén, például elosztott puffermedencék vagy a szennyvízcsatornákban túlfolyó szerkezetek kialakítása;
e) a vízáramlást szabályozó hidraulikus szerkezetek, például szivattyúállomások, zsilipek, kapuk;
f) üledék szabályozására szolgáló építmények.
2. A nem strukturális intézkedések közé tartoznak a következők:
a) árvízzel kapcsolatos figyelemfelhívó kampányok;
b) árvízmodellezés és -előrejelzés, árvízveszély és -kockázat feltérképezése;
c) az árvízkockázatok csökkentését célzó területrendezés az árvízveszélynek kitett területeken, például a földhasználat korlátozása és védelmi kritériumok építési szabályzatokon keresztül történő érvényesítése révén;
d) korai árvíz-előrejelző rendszerek.
A tevékenység magában foglalja a strukturális vagy nem strukturális intézkedések tervezését, az építmények megépítését, bővítését, rehabilitációját, korszerűsítését és működtetését.
Az ebbe a kategóriába tartozó tevékenységek nem foglalják magukban a »Természetalapú megoldások az árvíz- és aszálykockázatok megelőzésére és az azokkal szembeni védekezésre« tevékenység alá tartozó nagyszabású, természetalapú árvíz- vagy aszálykezeléssel és a vizes élőhelyek helyreállításával kapcsolatos intézkedések tervezését, megépítését, bővítését és működtetését (lásd a XXXX/XXXX felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 3.1. szakaszát). A tevékenység nem foglalja magában továbbá a vízi közlekedési infrastruktúrát, például a vízi utakat, a kikötőket és a sportkikötőket (lásd e melléklet 6.16. szakaszát), a veszélyhelyzet-reagálást árvízesemény esetén (lásd e melléklet 14.1. szakaszát), a fizikai éghajlati kockázatok kezelésével és az azokhoz való alkalmazkodással kapcsolatos tanácsadási tevékenységet (lásd a 9.3. szakaszt), valamint a fizikai éghajlati kockázatok kezelését és az azokhoz való alkalmazkodást lehetővé tevő szoftvereket (lásd a 8.4. szakaszt).
Az ebbe a kategóriába tartozó tevékenységek nem foglalják magukban az olyan hálózatba épített vízmegtartó szerkezetek építését, módosítását vagy eltávolítását, amelyek elsősorban vízenergia-felhasználás vagy öntözés céljából duzzasztást eredményeznek.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a F42.91 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.
Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység teljesíti az 5. pontban foglalt, a lényeges hozzájárulásra vonatkozó kritériumot, a tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában körülírt támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumokat.
Technikai vizsgálati kritériumok
| Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz | |
| 1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat. 2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben: a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt; b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével; c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése. Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy: a) a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el; b) minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet (1), és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket. 3. Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel (2), a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel. 4. A megvalósított alkalmazkodási megoldások: a) nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét; b) a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat (4), vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára támaszkodnak (5); c) összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal; d) nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet; e) amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó »jelentős károkozás elkerülése« technikai vizsgálati kritériumoknak. 5. Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát: a) más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése; b) hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez. | |
| Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH) | |
| 1. Az éghajlatváltozás mérséklése | Tárgytalan |
| 3. A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme | A tevékenység nem akadályozza a tengervizek jó környezeti állapotának elérését, és nem rontja azokat a tengervizeket, amelyek az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 21. pontjában meghatározottak szerinti értelemben és a 2008/56/EK irányelvvel összhangban már jó környezeti állapotban vannak, amely irányelv különösen azt írja elő, hogy megfelelő intézkedéseket kell hozni az említett irányelv I. mellékletében meghatározott mutatókhoz kapcsolódó hatások megelőzésére vagy enyhítésére, figyelembe véve az (EU) 2017/848 bizottsági határozatot az említett mutatókra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében. A tevékenység megfelel a 2000/60/EK irányelv (6) rendelkezéseinek, különösen az említett irányelv 4. cikkében meghatározott valamennyi követelménynek. A 2000/60/EK irányelv 4. cikkével és különösen annak (7) bekezdésével összhangban hatásvizsgálatot végeznek a projektről annak érdekében, hogy felmérjék az ugyanazon vízgyűjtőn belüli víztestek állapotára, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt valamennyi lehetséges hatást, különös tekintettel a vonulási útvonalakra, a szabad folyású folyókra és a háborítatlanhoz közeli állapotú ökoszisztémákra. A vizsgálat friss, átfogó és pontos adatokon alapul, beleértve a hidromorfológiai változásokra különösen érzékeny biológiai minőségi elemekre, valamint a víztestnek az új tevékenység eredményeként a jelenlegi állapottal szemben várhatóan kialakuló állapotára vonatkozó adatok nyomon követését is. A vizsgálat különösen a projektnek a vízgyűjtő területen már meglévő vagy tervezett infrastruktúrával együtt kifejtett halmozott hatásait értékeli. E hatásvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy a projekt tervezési és helyválasztási szempontból, valamint a bevezetett mérséklő intézkedéseknek köszönhetően megfelel az alábbi követelmények egyikének: a) nem rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését; b) amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését, ez a romlás nem jelentős, és annak indokoltságát olyan részletes költség-haszon elemzés támasztja alá, amely igazolja az alábbiakat: i. kiemelkedően fontos közérdek megléte vagy hogy a tervezett hajózási infrastruktúra-fejlesztési projekttől az éghajlatváltozás mérséklésével/az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatban várt előnyök ellensúlyozzák a víz állapotának romlásával járó, a környezetet és a társadalmat terhelő költségeket; ii. hogy a kiemelkedően fontos közérdek kielégítése vagy a tervezett tevékenységtől várt előnyök a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el más olyan módon, amely jobb környezeti eredményhez vezet (például természetalapú megoldásokkal, alternatív helyszínen, a meglévő infrastruktúra rehabilitációjával/átalakításával, vagy a folyók folytonosságát nem zavaró technológia alkalmazásával). Minden műszakilag megvalósítható és ökológiai szempontból releváns mérséklő intézkedést végrehajtottak a vízre, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében. A mérséklő intézkedések adott esetben az érintett víztestekben természetesen jelen lévő ökoszisztémáktól függően a következőket foglalják magukban: a) a zavartalan folytonossághoz minél közelebbi feltételek biztosítására irányuló intézkedések, beleértve a hossz- és a keresztirányú folytonosság, a minimális ökológiai vízáramlás és az üledékáramlás biztosítására irányuló intézkedéseket is; b) a vízi fajok számára szükséges morfológiai feltételek és élőhelyek védelmére vagy javítására irányuló intézkedések; c) az eutrofizáció káros hatásainak csökkentésére irányuló intézkedések. Ezen intézkedések eredményességét az érintett víztest jó állapotának vagy potenciáljának elérésére vonatkozó feltételeket meghatározó engedély összefüggésében nyomon követik. A projekt tartósan nem veszélyezteti az ugyanabban a vízgyűjtő kerületben található víztestek jó állapotának/potenciáljának elérését. A fenti mérséklő intézkedések mellett adott esetben kompenzációs intézkedéseket is végrehajtanak annak biztosítása érdekében, hogy a projekt ne vezessen az ugyanazon vízgyűjtő kerületben található víztestek állapotának általános romlásához. Ez az ugyanazon vízgyűjtő kerületen belüli (hossz- vagy keresztirányú) folytonosság olyan mértékű helyreállításával érhető el, amely kompenzálja a tervezett hajózási infrastruktúra-fejlesztési projekt által okozott esetleges folytonossági zavart. A kompenzálás már a projekt kivitelezése előtt megkezdődik. |
| 4. A körforgásos gazdaságra való átállás | Az üzemeltetők korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, és figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat. Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladékot (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriájában említett, természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal (7) összhangban. Az üzemeltetők szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében. |
| 5. A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése | Megfelelő intézkedéseket hajtottak végre a kombinált szennyvízgyűjtő rendszerből származó káros csapadékidei túlfolyás elkerülése és mérséklése érdekében, amelyek magukban foglalhatják a fenntartható települési csatornázási rendszereket, a külön csapadékvízgyűjtő rendszereket, a tárolótartályokat és az előülepítést. |
| 6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása | A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak. Emellett a következő feltételek biztosítandók: a) az EU-ban a Natura 2000 területekkel kapcsolatban: a tevékenység a 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban elvégzett megfelelő vizsgálat alapján nem gyakorol jelentős hatást a Natura 2000 területekre azok természetmegőrzési célkitűzéseit tekintve; b) az EU-ban bármely területen: a tevékenység nem érinti hátrányosan a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv alapján védett fajok populációi kedvező védettségi állapotának helyreállítását vagy fenntartását. A tevékenység továbbá nem érinti hátrányosan a 92/43/EGK irányelv alapján érintett és védett élőhelytípusok kedvező védettségi állapotának helyreállítását vagy fenntartását; c) az EU-ban az idegenhonos inváziós fajok betelepítését megakadályozzák, vagy elterjedésüket kezelik az 1143/2014/EU rendelettel összhangban; d) az EU-n kívül a tevékenységeket az élőhelyek és fajok védelmével, valamint az idegenhonos inváziós fajok kezelésével kapcsolatos alkalmazandó joggal összhangban végzik. |
| (1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6., RCP4.5., RCP6.0. és RCP8.5. számú reprezentatív koncentrációs pályáit. (2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/. (3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások. (4) A természetalapú megoldások »olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba«. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2023.6.27-i változat: https://research-and-innovation.ec.europa.eu/research-area/environment/nature-based-solutions_en). (5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése, COM(2013) 249 final. (6) Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében a hatályos nemzeti joggal vagy a jó vízminőségi állapot és a jó ökológiai potenciál elérésére vonatkozó egyenértékű célkitűzéseket szolgáló nemzetközi előírásokkal összhangban, egyenértékű eljárási és anyagi jogi szabályok révén, azaz az érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott olyan vízhasználati és -védelmi gazdálkodási terv révén, amely biztosítja, hogy 1. a tevékenységeknek a potenciálisan érintett víztest vagy víztestek azonosított állapotára vagy ökológiai potenciáljára gyakorolt hatása értékelésre kerüljön, és 2. elkerülhető legyen a jó állapot/ökológiai potenciál romlása vagy akadályozása, vagy ha ez nem lehetséges, 3. azt igazolja a nem aránytalanul költséges/műszakilag megvalósíthatatlan jobb környezeti alternatívák hiánya, minden gyakorlati lépésre sor kerül a víztest állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatás mérséklése érdekében. (7) Az építési és bontási hulladékról szóló uniós protokoll és iránymutatások, Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika (europa.eu) https://single-market-economy.ec.europa.eu/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en. | |
A. függelék
AZ ÉGHAJLATTAL KAPCSOLATOS VESZÉLYEK OSZTÁLYOZÁSA ( 119 )
| Hőmérséklettel kapcsolatos | Széllel kapcsolatos | Vízzel kapcsolatos | Felszínborítással kapcsolatos | |
| Krónikus | Változó hőmérséklet (levegő, édesvíz, tengervíz) | Változó szélmintázatok | Változó csapadékmintázatok és -típusok (eső, jégeső, hó/jég) | Parti erózió |
| Hőstressz | Csapadék- vagy hidrológiai változékonyság | Talajromlás | ||
| Hőmérséklet-ingadozás | Az óceánok savasodása | Talajerózió | ||
| Permafroszt olvadás | Sósvízbetörés | Talajfolyás | ||
| Tengerszint-emelkedés | ||||
| Vízhiány | ||||
| Akut | Hőhullám | Ciklon, hurrikán, tájfun | Aszály | Lavina |
| Hideghullám/fagy | Vihar (ideértve a hó-, por- és homokvihart is) | Erőteljes csapadék (eső, jégeső, hó/jég) | Földcsuszamlás | |
| Kontrollálatlan vegetációtűz | Tornádó | Árvíz (tengerparti, illetve folyó, esővíz, talajvíz által okozott) | Talajsüllyedés | |
| Gleccsertavak hirtelen kiöntése |
B. függelék
A VÍZ ÉS A TENGERI ERŐFORRÁSOK FENNTARTHATÓ HASZNÁLATÁRA ÉS VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS DNSH-KRITÉRIUMOK
A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatok azonosítását és kezelését az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 22. és 23. pontjában meghatározott jó vízminőségi állapot és jó ökológiai potenciál elérése céljából, a 2000/60/EK irányelvvel ( 120 ) és az annak értelmében a potenciálisan érintett víztestre vagy víztestekre az érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban végzik.
Ha a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatra került sor, és az a 2000/60/EK irányelvvel összhangban tartalmazza a vízre gyakorolt hatások vizsgálatát, a vízre gyakorolt hatások további vizsgálatára nincs szükség, amennyiben az azonosított kockázatok kezelése megtörtént.
A tevékenység nem akadályozza a tengervizek jó környezeti állapotának elérését, és nem rontja azokat a tengervizeket, amelyek már a 2008/56/EK irányelv ( 121 ) 3. cikkének 5. pontjában meghatározottak szerinti jó környezeti állapotban vannak, figyelembe véve az (EU) 2017/848 bizottsági határozatot az említett mutatókra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében.
C. függelék
A VEGYI ANYAGOK HASZNÁLATÁT ÉS JELENLÉTÉT ILLETŐEN A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS MEGELŐZÉSÉRE ÉS CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS DNSH-KRITÉRIUMOK
A tevékenység nem eredményezi az alábbiak gyártását, forgalomba hozatalát vagy használatát:
(a) az (EU) 2019/1021 rendelet I. vagy II. mellékletében felsorolt, önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló anyagok, kivéve a nem szándékosan nyomokban előforduló szennyező anyagok esetében;
(b) az (EU) 2017/852 rendelet 2. cikkében meghatározott higany és higanyvegyületek, ezek keverékei és hozzáadott higanyt tartalmazó termékek;
(c) az 1005/2009/EK rendelet I. vagy II. mellékletében felsorolt, önmagukban, keverékben vagy árucikkekben előforduló anyagok;
(d) a 2011/65/EU irányelv II. mellékletében felsorolt, önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló anyagok, kivéve, ha teljes mértékben teljesül az említett irányelv 4. cikkének (1) bekezdése;
(e) az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében felsorolt, önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló anyagok, kivéve, ha teljes mértékben teljesülnek az említett mellékletben meghatározott feltételek;
(f) az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében foglalt kritériumoknak megfelelő és az említett rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban azonosított, önmagukban, vagy keverékekben vagy árucikkekben 0,1 tömegszázalékot meghaladó koncentrációban előforduló anyagok legalább 18 hónapos időtartamra, kivéve, ha a gazdasági szereplők által elvégzett dokumentált értékelés szerint nem állnak rendelkezésre más megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák a piacon, és azokat ellenőrzött körülmények között használják ( 122 ).
Továbbá a tevékenység nem eredményezi az 1272/2008/EK rendeletben foglalt kritériumoknak megfelelő, az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében említett veszélyességi osztályok vagy veszélyességi kategóriák valamelyikébe tartozó egyéb anyagok gyártását, a végtermékben vagy a termék a kimenetében való jelenlétét, vagy forgalomba hozatalát, akár önmagukban, akár keverékekben, vagy árucikkekben 0,1 tömegszázalékot meghaladó koncentrációban, kivéve, ha a gazdasági szereplők által elvégzett dokumentált értékelés szerint nem állnak rendelkezésre más megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák a piacon, és ha azokat ellenőrzött körülmények között használják ( 123 ).
D. függelék
A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG ÉS AZ ÖKOSZISZTÉMÁK VÉDELMÉRE ÉS HELYREÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS DNSH-KRITÉRIUMOK
A 2011/92/EU irányelvvel ( 124 ) összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) vagy szűrést ( 125 ) végeztek.
Amennyiben KHV-ra került sor, a környezet védelméhez szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.
A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszínek hálózatát és a kiemelt biodiverzitású területeket, valamint egyéb védett területeket) vagy azok közelében található helyszínek/műveletek kapcsán adott esetben megfelelő értékelésre ( 126 ) került sor, és annak következtetései alapján elvégezték a szükséges mérséklő intézkedéseket ( 127 ).
( 1 ) Erdőtelepítés ültetés vagy szándékos bevetés útján addig eltérő földhasználatú földterületen, amely a nem erdő földhasználat erdővé alakításával jár, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).
( 2 ) Több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).
( 3 ) Az erdő-helyreállítás a következőket foglalja magában:
- rehabilitáció, azaz a kívánt fajok, struktúrák vagy folyamatok helyreállítása egy meglévő ökoszisztémában,
- rekonstrukció, azaz őshonos növények helyreállítása olyan földterületen, amelyet más célra használnak,
- regenerálás, azaz súlyosan leromlott, növényzet nélküli földterületek helyreállítása,
- a legradikálisabb esetben helyettesítés, amikor az adott helyhez rosszul alkalmazkodó és vándorlásra képtelen fajokat betelepített fajokkal helyettesítik az éghajlat gyors változása miatt,
Erdő-helyreállítási modul. A fenntartható erdőgazdálkodás (SFM) eszköztárban (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/sustainable-forest-management/toolbox/modules/forest-restoration/basic-knowledge/en/).
( 4 ) Ökológiai helyreállítás (más néven ökoszisztéma helyreállítása):
- az ökoszisztéma helyreállításának folyamata a zavar előtti természetes struktúrának és funkciónak megfelelően,
- a leromlott, károsodott vagy megsemmisült ökoszisztéma helyreállítását segítő folyamat,
- a terület szándékos megváltoztatásának folyamata egy meghatározott, őshonos ökoszisztéma létrehozása érdekében. E folyamat célja az adott ökoszisztéma szerkezetének, funkciójának, sokféleségének és dinamikájának reprodukálása,
- olyan emberei beavatkozás, amelynek ... célja a károsodott élőhelyek helyreállásának felgyorsítása vagy az ökoszisztémák minél teljesebb visszaállítása a zavar előtti állapotba,
Az ökoszisztéma helyreállításához kapcsolódó legfontosabb kifejezések leggyakrabban használt fogalommeghatározásai/leírásai. A Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 11. konferenciája. 2012. UNEP/CBD/COP/11/INF/19 (2021.6.4-i változat: https://www.cbd.int/doc/meetings/cop/cop-11/information/cop-11-inf-19-en.pdf).
( 5 ) Az erdőrehabilitáció az erdő azon képességének helyreállítására irányuló folyamat, hogy ismét árukat és szolgáltatásokat tudjon nyújtani, amennyiben a rehabilitált erdő állapota nem azonos az erdő állapotromlás előtti állapotával,
Az ökoszisztéma helyreállításához kapcsolódó legfontosabb kifejezések leggyakrabban használt fogalommeghatározásai/leírásai. A Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 11. konferenciája. 2012. UNEP/CBD/COP/11/INF/19 (2021.6.4-i változat: https://www.cbd.int/doc/meetings/cop/cop-11/information/cop-11-inf-19-en.pdf).
( 6 ) (2021.6.4-i változat: https://www.cbd.int/convention/text/).
( 7 ) Erdő ültetés és/vagy szándékos bevetés útján, erdő besorolású földterületen történő újbóli létrehozása,
FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).
( 8 ) Elsősorban természetes regeneráció útján létrejött fákból álló erdő,
FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).
( 9 ) A szélsőséges időjárási esemény olyan esemény, amely az adott helyen és az év adott időpontjában ritkán fordul elő. A "ritka" fogalommeghatározása változó, de a szélsőséges időjárási esemény általában olyan ritka vagy ritkább, mint a megfigyelések alapján becsült valószínűségi sűrűségfüggvény 10. vagy 90. percentilise. Definíció szerint a szélsőséges időjárás jellegzetességei abszolút értelemben helyenként eltérhetnek. Ha egy szélsőséges időjárási mintázat egy ideig - például egy évszakban - fennáll, akkor szélsőséges éghajlati eseménynek minősíthető, különösen ha olyan átlagot vagy teljes összeget eredményez, amely önmagában is szélsőséges (például aszály vagy heves esőzés egy évszakban). Lásd IPCC, 2018: I. melléklet: Glosszárium (2021.6.4-i változat: https://www.ipcc.ch/sr15/chapter/glossary/).
( 10 ) Az oltás tekintetében döntést vagy intézkedést igénylő bármely kontrollálatlan vegetációtűz, az INTERREG IVC program részeként az európai erdőtűzhálózat (EUFOFINET) projekt keretében kidolgozott, a kontrollálatlan vegetációtüzekre és erdőtüzekre vonatkozó 2012. évi európai glosszárium (2021.6.4-i változat: https://www.ctif.org/index.php/library/european-glossary-wildfires-and-forest-fires).
( 11 ) Több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).
( 12 ) Több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).
( 13 ) Több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).
( 14 ) Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről (2021.6.4-i változat: https://www.ramsar.org/sites/default/files/documents/library/current_convention_text_e.pdf).
( 15 ) A vizes élőhelyek közé a nem tengeri élőhelyek széles köre tartozik, mint például a mocsarak, nedves gyepterületek, valamint tőzeglápok, árterületek, folyók és tavak, valamint part menti területek, mint például a sós mocsarak, mangrove-erdők, dagálykor vízzel borított területek és tengerifűágyak, valamint korallzátonyok és egyéb, apály idején hat méternél nem mélyebb tengeri területek, valamint ember alkotta vizes élőhelyek, például völgyzáró gátak, víztározók, rizsföldek, valamint szennyvíztisztító tavak és derítők. A vizes élőhelyekről szóló Ramsari Egyezmény bevezetője, 7. kiadás (korábban: a Ramsari Egyezmény kézikönyve). A Ramsari Egyezmény Titkársága, Gland, Svájc.
( 16 ) A tőzeglápok tőzegtalajjal rendelkező ökoszisztémák. A tőzeget pangóvizes és gyakran savas körülmények között felhalmozódott, legalább 30 %-ban elpusztult, részben lebomlott növényi maradványok alkotják. XIII.12 határozat Iránymutatás a tőzeglápok globális éghajlatváltozási szabályozáshoz kapcsolódó nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyként (ramsari területként) való azonosításáról, a meglévő ramsari kritériumok további érveként, 2018. október 21-29-én elfogadott Ramsari Egyezmény.
( 17 ) A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (1995. május 29.) a vizes élőhelyek észszerű használatáról és megőrzéséről, COM(95) 189 végleges.
( 18 ) Az Európai Parlament és a Tanács 691/2011/EU rendelete (2011. július 6.) az európai környezeti-gazdasági számlákról (HL L 192., 2011.7.22., 1. o.).
( 19 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).
( 20 ) Regulation (EU) No 168/2013 of the European Parliament and of the Council of 15 January 2013 on the approval and market surveillance of two- or three-wheel vehicles and quadricycles (OJ L 60, 2.3.2013, p. 52).
( 21 ) A tevékenység magában foglalja az alkatrészek és berendezések gyártását és a kapcsolódó szolgáltatások nyújtását, valamint a karbantartási, javítási és felújítási (MRO) szolgáltatásokat, amennyiben ezek összekapcsolhatók valamely, a taxonómiához igazítható légijármű-típussal, és javítják vagy fenntartják a légi jármű hatékonyságát.
( 22 ) A Tanács 2009/71/Euratom irányelve (2009. június 25.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról (HL L 172., 2009.7.2., 18. o.).
( 23 ) A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48. o.).
( 24 ) A Tanács 2013/59/Euratom irányelve (2013. december 5.) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 13., 2014.1.17., 1. o.).
( 25 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).
( 26 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
( 27 ) A Bizottság 2006/851/Euratom ajánlása (2006. október 24.) a nukleáris létesítmények leszerelésére, illetve a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló pénzügyi források kezeléséről (HL L 330., 2006.11.28., 31. o.).
( 28 ) Az Unióban a tevékenység összhangban van a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.) 10. cikkének (3) bekezdésével, valamint a nemzeti jogszabályokkal és hulladékgazdálkodási tervekkel.
( 29 ) A 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában található fogalommeghatározás szerint.
( 30 ) A 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában található fogalommeghatározás szerint.
( 31 ) A hulladéklerakó fogalommeghatározása a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.) 2. cikkének g) pontjában olvasható.
( 32 ) Az Európai Parlament és a Tanács 715/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről (HL L 171., 2007.6.29., 1. o.).
( 33 ) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában foglaltak szerint.
( 34 ) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában foglaltak szerint.
( 35 ) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint.
( 36 ) Az 595/2009/EK rendeletben foglaltak szerint.
( 37 ) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában foglaltak szerint.
( 38 ) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában foglaltak szerint.
( 39 ) Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 34/2012/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 343., 2021.12.14., 32. o.) 3. cikkének 11. pontjával összhangban.
( 40 ) A tevékenység magában foglalja az alkatrészek és berendezések lízingelését, amennyiben azok összekapcsolhatók valamely, a taxonómiához igazítható légijármű-típussal, és javítják vagy fenntartják a légi jármű hatékonyságát.
( 41 ) Az adatközpontok a következő berendezéseket foglalják magukban: IKT-berendezések és -szolgáltatások; hűtés; adatközpont energiaellátó berendezése; adatközpont energiaelosztó berendezése; az adatközpontnak otthont adó épület; megfigyelő rendszerek.
( 42 ) A "HORIZONT 2020 MUNKAPROGRAM 2016-2017" általános mellékletei G. mellékletével (29. o.) összhangban (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/research/participants/data/ref/h2020/other/wp/2016-2017/annexes/h2020-wp1617-annex-ga_en.pdf).
( 43 ) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és RCP8.5 számú reprezentatív koncentrációs pályáit.
( 44 ) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) - az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve - által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/.
( 45 ) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.
( 46 ) A természetalapú megoldások "olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba". A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2021.6.4-i változat: https://ec.europa.eu/research/environment/index.cfm?pg=nbs).
( 47 ) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra - Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).
( 48 ) Ez a táblázat nem teljes körű felsorolást ad az éghajlattal kapcsolatos veszélyekről, és csupán tájékoztató jellegű felsorolást tartalmaz azokról a legelterjedtebb veszélyekről, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni az éghajlati sérülékenység- és kockázatértékelés során.
( 49 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében a hatályos nemzeti joggal vagy a jó vízminőségi állapot és a jó ökológiai potenciál elérésére vonatkozó egyenértékű célkitűzéseket szolgáló nemzetközi előírásokkal összhangban, egyenértékű eljárási és anyagi jogi szabályok révén, azaz az érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott olyan vízhasználati és -védelmi gazdálkodási terv révén, amely biztosítja, hogy 1. a tevékenységeknek a potenciálisan érintett víztest vagy víztestek azonosított állapotára vagy ökológiai potenciáljára gyakorolt hatása értékelésre kerüljön és 2. elkerülhető legyen a jó állapot/ökológiai potenciál romlása vagy akadályozása, vagy ha ez nem lehetséges, 3. azt igazolja a nem aránytalanul költséges/műszakilag megvalósíthatatlan jobb környezeti alternatívák hiánya, minden gyakorlati lépésre sor kerül a víztest állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatás mérséklése érdekében.
( 50 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).
( 51 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
( 52 ) A 2008/56/EK irányelv 3. cikkének 5. pontjában szereplő fogalommeghatározás különösen azt írja elő, hogy a jó környezeti állapotot az említett irányelv I. mellékletében meghatározott minőségi mutatók alapján kell megállapítani.
( 53 ) A Bizottság (EU) 2017/848 határozata (2017. május 17.) a tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó kritériumok és módszertani előírások, a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó előírások és szabványosított módszerek megállapításáról, valamint a 2010/477/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 2017.5.18., 43. o.).
( 54 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1021 rendelete (2019. június 20.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (HL L 169., 2019.6.25., 45. o.).
( 55 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/852 rendelete (2017. május 17.) a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 137., 2017.5.24., 1. o.).
( 56 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról (HL L 286., 2009.10.31., 1. o.).
( 57 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (HL L 174., 2011.7.1., 88. o.).
( 58 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
( 59 ) A Bizottság a vegyi anyagok nélkülözhetetlen felhasználására vonatkozó horizontális elvek közzétételét követően felül fogja vizsgálni az f) és g) pontban említett anyagok gyártásának, forgalomba hozatalának és felhasználásának tilalma alóli kivételeket.
( 60 ) A Bizottság a vegyi anyagok nélkülözhetetlen felhasználására vonatkozó horizontális elvek közzétételét követően felül fogja vizsgálni az e bekezdésben említett anyagok gyártásának, a végtermékben vagy a termék kimenetében való jelenlétének vagy forgalomba hozatalának tilalma alóli kivételeket.
( 61 ) Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében az egyenértékű hatályos nemzeti joggal vagy a KHV vagy szűrés elvégzésére vonatkozó nemzetközi előírásokkal összhangban, például az IFC 1. sz. teljesítményszabványa: A környezeti és társadalmi kockázatok értékelése és kezelése (Assessment and Management of Environmental and Social Risks).
( 62 ) Az az eljárás, amelynek révén az illetékes hatóság megállapítja, hogy a 2011/92/EK irányelv II. mellékletében felsorolt projektek esetében szükséges-e környezeti hatásvizsgálat elvégzése (az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően).
( 63 ) A 2009/147/EK és a 92/43/EGK irányelvvel összhangban. Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében az egyenértékű hatályos nemzeti joggal vagy azon nemzetközi előírásokkal összhangban, amelyek a természetes élőhelyek és a vadon élő állatok és növények védelmét célozzák és előírják (1) szűrési eljárás végzését annak meghatározására, hogy adott tevékenységhez szükséges-e a védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt lehetséges hatások megfelelő értékelése; (2) ilyen megfelelő értékelés végzését, ha annak szükségességét a szűrés meghatározza, például az IFC 6. sz. teljesítményszabványa: A biológiai sokféleség megőrzése és az élő természeti erőforrások fenntartható kezelése (Biodiversity Conservation and Sustainable Management of Living Natural Resources).
( 64 ) Megállapítást nyert, hogy ezek az intézkedések biztosítják, hogy a projekt, terv vagy tevékenység ne gyakoroljon jelentős hatást a védett terület természetmegőrzési céljaira.
( 65 ) Uniós szabványokra való uniós szintű hivatkozás biztosított a termékek műszaki előírásainak értékeléséhez: EN 200 - "Egészségügyi szerelvények. Egyedi csapok és kombinált csapok 1-es és 2-es típusú vízellátó rendszerekhez. Általános műszaki előírás"; EN 816 - "Egészségügyi szerelvények. Automatikus elzárószelepek PN 10"; EN 817 - "Egészségügyi szerelvények. Mechanikus keverő csaptelepek (PN 10). Általános műszaki előírások"; EN 1111 - "Egészségügyi szerelvények. Hőfokszabályzós keverő csaptelepek (PN 10). Általános műszaki előírások"; EN 1112 - "Egészségügyi szerelvények. 1-es és 2-es típusú vízellátó rendszerek egészségügyi szerelvényeinek zuhanycsatlakozói. Általános műszaki követelmények"; EN 1113 - "Egészségügyi szerelvények. 1-es és 2-es típusú vízellátó rendszerek egészségügyi szerelvényeinek zuhanytömlői. Általános műszaki követelmények", beleértve a tömlő hajlítási ellenállásának vizsgálati módszerét; EN 1287 - "Egészségügyi szerelvények. Kisnyomású, hőfokszabályozós keverő csaptelepek. Általános műszaki előírások"; EN 15091 - "Egészségügyi szerelvények. Az egészségügyi szerelvények elektronikus nyitása és zárása".
( 66 ) Az erdők ültetés vagy szándékos bevetés révén előzőleg eltérő hasznosítású területen történő létrehozása nem erdészeti hasznosítású terület erdészeti hasznosítású területté történő átalakítását jelenti (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások 2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).
( 67 ) Több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre (FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).
( 68 ) Az erdő-helyreállítás a következőket foglalja magában:
- rehabilitáció, azaz a kívánt fajok, struktúrák vagy folyamatok helyreállítása egy meglévő ökoszisztémában,
- rekonstrukció, azaz őshonos növények helyreállítása olyan földterületen, amelyet más célra használnak,
- regenerálás, azaz súlyosan leromlott, növényzet nélküli földterületek helyreállítása,
- a legradikálisabb esetben helyettesítés, amikor az adott helyhez rosszul alkalmazkodó és vándorlásra képtelen fajokat betelepített fajokkal helyettesítik az éghajlat gyors változása miatt,
Erdő-helyreállítási modul. A fenntartható erdőgazdálkodás (SFM) eszköztárban (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/sustainable-forest-management/toolbox/modules/forest-restoration/basic-knowledge/en/).
( 69 ) Ökológiai helyreállítás (más néven ökoszisztéma helyreállítása):
- az ökoszisztéma helyreállításának folyamata a zavar előtti természetes struktúrának és funkciónak megfelelően,
- a leromlott, károsodott vagy megsemmisült ökoszisztéma helyreállítását segítő folyamat,
- a terület szándékos megváltoztatásának folyamata egy meghatározott, őshonos ökoszisztéma létrehozása érdekében. E folyamat célja az adott ökoszisztéma szerkezetének, funkciójának, sokféleségének és dinamikájának reprodukálása,
- olyan emberei beavatkozás, amelynek ... célja a károsodott élőhelyek helyreállásának felgyorsítása vagy az ökoszisztémák minél teljesebb visszaállítása a zavar előtti állapotba,
Az ökoszisztéma helyreállításához kapcsolódó legfontosabb kifejezések leggyakrabban használt fogalommeghatározásai/leírásai. A Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 11. konferenciája. 2012. UNEP/CBD/COP/11/INF/19 (2021.6.4-i változat: https://www.cbd.int/doc/meetings/cop/cop-11/information/cop-11-inf-19-en.pdf).
( 70 ) Az erdőrehabilitáció az erdő azon képességének helyreállítására irányuló folyamat, hogy ismét árukat és szolgáltatásokat tudjon nyújtani, amennyiben a rehabilitált erdő állapota nem azonos az erdő állapotromlás előtti állapotával,
Az ökoszisztéma helyreállításához kapcsolódó legfontosabb kifejezések leggyakrabban használt fogalommeghatározásai/leírásai. A Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 11. konferenciája. 2012. UNEP/CBD/COP/11/INF/19 (2021.6.4-i változat: https://www.cbd.int/doc/meetings/cop/cop-11/information/cop-11-inf-19-en.pdf).
( 71 ) Erdő ültetés és/vagy szándékos bevetés útján, erdő besorolású földterületen történő újbóli létrehozása,
FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).
( 72 ) Elsősorban természetes regeneráció útján létrejött fákból álló erdő,
FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).
( 73 ) A szélsőséges időjárási esemény olyan esemény, amely az adott helyen és az év adott időpontjában ritkán fordul elő. A "ritka" fogalommeghatározása változó, de a szélsőséges időjárási esemény általában olyan ritka vagy ritkább, mint a megfigyelések alapján becsült valószínűségi sűrűségfüggvény 10. vagy 90. percentilise. Definíció szerint a szélsőséges időjárás jellegzetességei abszolút értelemben helyenként eltérhetnek. Ha egy szélsőséges időjárási mintázat egy ideig - például egy évszakban - fennáll, akkor szélsőséges éghajlati eseménynek minősíthető, különösen ha olyan átlagot vagy teljes összeget eredményez, amely önmagában is szélsőséges (például aszály vagy heves esőzés egy évszakban). Lásd IPCC, 2018: I. melléklet: Glosszárium (2021.6.4-i változat: https://www.ipcc.ch/sr15/chapter/glossary/).
( 74 ) Az oltás tekintetében döntést vagy intézkedést igénylő bármely kontrollálatlan vegetációtűz, az INTERREG IVC program részeként az európai erdőtűzhálózat (EUFOFINET) projekt keretében kidolgozott, a kontrollálatlan vegetációtüzekre és erdőtüzekre vonatkozó 2012. évi európai glosszárium (2021.6.4-i változat: https://www.ctif.org/index.php/library/european-glossary-wildfires-and-forest-fires).
( 75 ) Több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).
( 76 ) Több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).
( 77 ) Több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre, FAO Global Resources Assessment 2020. Kifejezések és fogalommeghatározások (2021.6.4-i változat: http://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf).
( 78 ) A vizes élőhelyek közé a nem tengeri élőhelyek széles köre tartozik, mint például a mocsarak, nedves gyepterületek, valamint tőzeglápok, árterületek, folyók és tavak, valamint part menti területek, mint például a sós mocsarak, mangrove-erdők, dagálykor vízzel borított területek és tengerifűágyak, valamint korallzátonyok és egyéb, apály idején hat méternél nem mélyebb tengeri területek, valamint ember alkotta vizes élőhelyek, például völgyzáró gátak, víztározók, rizsföldek, valamint szennyvíztisztító tavak és derítők. A vizes élőhelyekről szóló Ramsari Egyezmény bevezetője, 7. kiadás (korábban: a Ramsari Egyezmény kézikönyve). A Ramsari Egyezmény Titkársága, Gland, Svájc.
( 79 ) A tőzeglápok tőzegtalajjal rendelkező ökoszisztémák. A tőzeget pangóvizes és gyakran savas körülmények között felhalmozódott, legalább 30 %-ban elpusztult, részben lebomlott növényi maradványok alkotják. XIII.12 határozat Iránymutatás a tőzeglápok globális éghajlatváltozási szabályozáshoz kapcsolódó nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyként (ramsari területként) való azonosításáról, a meglévő ramsari kritériumok további érveként, 2018. október 21-29-én elfogadott Ramsari Egyezmény.
( 80 ) Ramsari Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről (2021.6.4-i változat: https://www.ramsar.org/sites/default/files/documents/library/current_convention_text_e.pdf).
( 81 ) A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (1995. május 29.) a vizes élőhelyek észszerű használatáról és megőrzéséről, COM(95) 189 végleges.
( 82 ) A j)-m) pont esetében az utólagos felszerelésre vonatkozó kritériumokat e melléklet 6.9. és 6.12. szakasza tartalmazza.
( 83 ) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint.
( 84 ) Az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete C. részének 3. pontjában foglaltak szerint.
( 85 ) 2022. december 31-ig az 595/2009/EK rendeletben foglalt EURO VI, E. lépés.
( 86 ) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint.
( 87 ) A 168/2013/EU rendelet 4. cikkének meghatározása szerint.
( 88 ) Az energiahatékonysági működési mutató definíció szerint a kibocsátott CO2 tömegéből és a szállítási munka mennyiségéből képzett hányados. A hajó energiahatékonyságának reprezentatív értéke a hajó általános kereskedelmi gyakorlatára jellemző egyenletes időszak alatti üzemeltetés során. A mutató kiszámítására vonatkozó iránymutatást az MEPC.1/Circ. 684 jelű IMO-dokumentum tartalmazza.
( 89 ) Energiahatékonysági tervezési mutató (2021.6.4-i változat: http://www.imo.org/fr/MediaCentre/HotTopics/GHG/Pages/EEDI.aspx).
( 90 ) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengeri Környezetvédelmi Bizottságának hetvennegyedik ülésén elfogadottak szerint.
( 91 ) Az e melléklet 3.10. és 4.13. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tüzelőanyagok.
( 92 ) Az e melléklet 3.10. és 4.13. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tüzelőanyagok.
( 93 ) Adott esetben az U-érték kiszámítása az alkalmazandó szabványok, például az EN ISO 10077-1:2017 (ablakok és ajtók), EN ISO 12631:2017 (függönyfalak) és EN ISO 6946:2017 (egyéb épületszerkezetek és épületelemek) szerint történik.
( 94 ) ISO 14067:2018, Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez (https://www.iso.org/standard/71206.html).
( 95 ) ISO 14064-1:2018, Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás az üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre (2021.6.4-i változat: https://www.iso.org/standard/66453.html).
( 96 ) Az Unióban a tevékenység összhangban van a 2008/98/EK irányelv 10. cikkének (3) bekezdésével, valamint a nemzeti jogszabályokkal és hulladékgazdálkodási tervekkel.
( 97 ) A 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában található fogalommeghatározás szerint.
( 98 ) A biohulladék fogalommeghatározása a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában olvasható.
( 99 ) A hulladéklerakó fogalommeghatározása a hulladéklerakókról szóló 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.) 2. cikkének g) pontjában található.
( 100 ) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában foglaltak szerint.
( 101 ) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában foglaltak szerint.
( 102 ) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint.
( 103 ) Az 595/2009/EK rendeletben foglaltak szerint.
( 104 ) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában foglaltak szerint.
( 105 ) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában foglaltak szerint.
( 106 ) A 34/2012/EU irányelv 3. cikkének 11. pontjával összhangban.
( 107 ) Az adatközpontok a következő berendezéseket foglalják magukban: IKT-berendezések és -szolgáltatások; hűtés; adatközpont energiaellátó berendezése; adatközpont energiaelosztó berendezése; az adatközpontnak otthont adó épület; megfigyelő rendszerek.
( 108 ) A Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről (HL L 12., 2015.1.17., 1. o.).
( 109 ) A biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 26., 2016.2.2., 19. o.) 5. cikkének 2. pontjában foglalt fogalommeghatározás szerint.
( 110 ) Például az Egészségügyi Világszervezetnek az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és környezeti szempontból fenntartható egészségügyi létesítményekre vonatkozó 2020. évi iránymutatását, amely a következő internetcímen érhető el: https://www.who.int/publications/i/item/9789240012226 és Egészségügyi Világszervezet; 2020. Engedély: CC BY-NC-SA 3.0 IGO), Egészségügyi Világszervezet, Smart Hospitals Toolkit (Eszközök intelligens kórházak számára), Pánamerikai Egészségügyi Szervezet, 2017, elérhető a következő internetcímen: https://cdn.who.int/media/docs/default-source/climate-change/smart-hospital-toolkit-paho.pdf
( 111 ) Például a nemzetközi kutatási és mentési tanácsadó csoport (INSARAG) 2020. évi iránymutatásaival összhangban: »II. kötet: Felkészültség és reagálás« és »III. kötet: Operatív gyakorlati útmutató«, az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA), elérhető a következő internetcímen: www.insarag.org
( 112 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről (HL L 143., 2004.4.30., 56. o.).
( 113 ) A »felkészültség« az emberi és anyagi erőforrások, struktúrák, közösségek és szervezetek rendelkezésre állásának és képességeinek olyan - előzetesen meghozott intézkedések eredményeként elért - szintje, amely biztosítja a hatékony és gyors katasztrófareagálást.
( 114 ) E melléklet alkalmazásában a modul az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat 4. cikkének 6. pontján alapuló fogalommeghatározásból származik, amely szerint a modul »[...] előre meghatározott feladatokra és igényekre létrehozott, önellátó és autonóm módon működő, vagy [...] emberi és anyagi erőforrások kombinációjából álló, mobil operatív csoport[...], amelyet beavatkozási képessége vagy azon feladat(ok) alapján lehet azonosítani, amelyeket képes elvégezni«. Az anyagi erőforrások közé tartozik adott esetben a veszélyhelyzeti beavatkozás támogatásához szükséges szállítás. Az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 2014/762/EU és (EU) 2019/570 végrehajtási határozatok a készenléti segélyszolgálatok különböző típusú reagálási moduljaihoz szükséges anyagi erőforrásokra vonatkozó példákat tartalmaznak, például a légi vagy földi tűzoltáshoz kapcsolódó anyagi erőforrásokat, úgymint helikopterek, légi járművek és járművek, mentőcsónakok és az egészségügyi evakuálás légi eszközei.
( 115 ) »Polgári védelmi segítség«: a polgári védelmi csoportok, szakértők vagy modulok felszereléseikkel együtt, valamint a katasztrófa közvetlen következményeinek enyhítéséhez szükséges anyagok vagy készletek. Az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 2004/277/EK, Euratom és a 2007/606/EK, Euratom bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. október 16-i bizottság végrehajtási határozat (az értesítés a C(2014) 7489. számú dokumentummal történt) (2014/762/EU) 2. cikkének 2 pontja.
( 116 ) Mérnöki építményeket érintő intézkedések.
( 117 ) Mérnöki építményeket nem érintő intézkedések.
( 118 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről (HL L 288., 2007.11.6., 27. o.).
( 119 ) Ez a táblázat nem teljes körű felsorolást ad az éghajlattal kapcsolatos veszélyekről, és csupán tájékoztató jellegű felsorolást tartalmaz azokról a legelterjedtebb veszélyekről, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni az éghajlati sérülékenység- és kockázatértékelés során.
( 120 ) Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében a hatályos nemzeti joggal vagy a jó vízminőségi állapot és a jó ökológiai potenciál elérésére vonatkozó egyenértékű célkitűzéseket szolgáló nemzetközi előírásokkal összhangban, egyenértékű eljárási és anyagi jogi szabályok révén, azaz az érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott olyan vízhasználati és -védelmi gazdálkodási terv révén, amely biztosítja, hogy 1. a tevékenységeknek a potenciálisan érintett víztest vagy víztestek azonosított állapotára vagy ökológiai potenciáljára gyakorolt hatása értékelésre kerüljön és 2. elkerülhető legyen a jó állapot/ökológiai potenciál romlása vagy akadályozása, vagy ha ez nem lehetséges, 3. azt igazolja a nem aránytalanul költséges/műszakilag megvalósíthatatlan jobb környezeti alternatívák hiánya, minden gyakorlati lépésre sor kerül a víztest állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatás mérséklése érdekében.
( 121 ) A 2008/56/EK irányelv 3. cikkének 5. pontjában szereplő fogalommeghatározás különösen azt írja elő, hogy a jó környezeti állapotot az említett irányelv I. mellékletében meghatározott minőségi mutatók alapján kell megállapítani.
( 122 ) A Bizottság a vegyi anyagok nélkülözhetetlen felhasználására vonatkozó horizontális elvek közzétételét követően felül fogja vizsgálni az f) pontban említett anyagok gyártásának, forgalomba hozatalának és felhasználásának tilalma alóli kivételeket.
( 123 ) A Bizottság a vegyi anyagok nélkülözhetetlen felhasználására vonatkozó horizontális elvek közzétételét követően felül fogja vizsgálni az f) pontban említett anyagok gyártásának, forgalomba hozatalának és felhasználásának tilalma alóli kivételeket.
( 124 ) Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében az egyenértékű hatályos nemzeti joggal vagy a KHV vagy szűrés elvégzésére vonatkozó nemzetközi előírásokkal összhangban, például az IFC 1. sz. teljesítményszabványa: A környezeti és társadalmi kockázatok értékelése és kezelése (Assessment and Management of Environmental and Social Risks).
( 125 ) Az az eljárás, amelynek révén az illetékes hatóság megállapítja, hogy a 2011/92/EK irányelv II. mellékletében felsorolt projektek esetében szükséges-e környezeti hatásvizsgálat elvégzése (az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően).
( 126 ) A 2009/147/EK és a 92/43/EGK irányelvvel összhangban. Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében az egyenértékű hatályos nemzeti joggal vagy azon nemzetközi előírásokkal összhangban, amelyek a természetes élőhelyek és a vadon élő állatok és növények védelmét célozzák és előírják (1) szűrési eljárás végzését annak meghatározására, hogy adott tevékenységhez szükséges-e a védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt lehetséges hatások megfelelő értékelése; (2) ilyen megfelelő értékelés végzését, ha annak szükségességét a szűrés meghatározza, például az IFC 6. sz. teljesítményszabványa: A biológiai sokféleség megőrzése és az élő természeti erőforrások fenntartható kezelése (Biodiversity Conservation and Sustainable Management of Living Natural Resources).
( 127 ) Megállapítást nyert, hogy ezek az intézkedések biztosítják, hogy a projekt, terv vagy tevékenység ne gyakoroljon jelentős hatást a védett terület természetmegőrzési céljaira.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32021R2139 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32021R2139&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02021R2139-20250108 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02021R2139-20250108&locale=hu