62015CJ0570[1]

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2017. szeptember 13. X kontra Staatssecretaris van Financiën. A Hoge Raad der Nederlanden (Holalndia) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - A szociális biztonsági rendszerek alkalmazása - Migráns munkavállalók - Az alkalmazandó jogszabályok meghatározása - 1408/71/EGK rendelet - A 14. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja - Szokásosan két vagy több tagállam területén munkavállalóként tevékenységet végző személy - A valamely tagállamban foglalkoztatott, és részben a lakóhelye szerinti tagállamban tevékenységet végző személy. C-570/15. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2017. szeptember 13. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - A szociális biztonsági rendszerek alkalmazása - Migráns munkavállalók - Az alkalmazandó jogszabályok meghatározása - 1408/71/EGK rendelet - A 14. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja - Szokásosan két vagy több tagállam területén munkavállalóként tevékenységet végző személy - A valamely tagállamban foglalkoztatott, és részben a lakóhelye szerinti tagállamban tevékenységet végző személy"

A C-570/15. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia legfelsőbb bírósága) a Bírósághoz 2015. november 5-én érkezett, 2015. október 30-i határozatával terjesztett elő az

X

és

a Staatssecretaris van Financiën között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: L. Bay Larsen tanácselnök (előadó), M. Vilaras, J. Malenovský, M. Safjan és D. Šváby bírák,

főtanácsnok: M. Szpunar,

hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2016. december 14-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett írásbeli észrevételeket:

- az X képviseletében A. B. Bongers belastingadviseur,

- a holland kormány képviseletében M. Bulterman és M. Noort, meghatalmazotti minőségben,

- a belga kormány képviseletében M. Jacobs és L. Van den Broeck, meghatalmazotti minőségben,

- a cseh kormány képviseletében M. Smolek és J. Vláčíl, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében D. Martin és M. van Beek, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2017. március 8-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2008. június 17-i 592/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2008. L 177., 1. o.) módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1408/71 rendelet) 1996. december 2-i 118/97/EK tanácsi rendelettel módosított és naprakésszé tett változata (HL 1997. L 28., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 3. o.) 13. cikke (2) bekezdése a) pontjának és 14. cikke (2) bekezdése b) pontja i. alpontjának értelmezésére vonatkozik.

2. E kérelmet az X és a Staatssecretaris van Financiën (pénzügyi államtitkár, Hollandia) között egy jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot megállapító határozat tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

A jogi háttér

3. A 1408/71 rendelet 13. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) A 14c. cikkre és a 14f. cikkre is figyelemmel, a rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak. E jogszabályokat e cím rendelkezései szerint kell meghatározni.

(2) A 14-17. cikk rendelkezéseire is figyelemmel:

a) egy tagállam területén alkalmazott személy e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, még abban az esetben is, ha egy másik tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, vagy ha az őt alkalmazó vállalkozás vagy munkáltató székhelye vagy lakóhelye egy másik tagállam területén található;

[...]"

4. E rendelet 14. cikke így rendelkezik:

"A 13. cikk (2) bekezdésének a) pontja az alábbi kivételekkel és körülmények között alkalmazandó:

[...]

(2) Az a személy, akit szokásosan két vagy több tagállam területén foglalkoztatnak, a következők szerint meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozik:

[...]

b) az a) pontban nem említett személy azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik:

i. amelynek területén lakóhellyel rendelkezik, ha tevékenységét részben e tagállam területén végzi, vagy ha több olyan vállalkozás vagy több olyan munkáltató számára végez munkát, amelynek vagy akinek székhelye vagy lakóhelye különböző tagállamok területén található;

ii. amelynek területén az őt alkalmazó vállalkozás vagy magánszemély székhelye vagy lakóhelye található, ha tevékenységét nem annak a tagállamnak a területén végzi, ahol lakóhellyel rendelkezik.

[...]"

5. Az említett rendelet 14a. cikke (2) bekezdésének szövege a következő:

"Az a személy, aki két vagy több tagállam területén önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelynek területén lakóhellyel rendelkezik, ha tevékenységének bármely részét e tagállam területén végzi. [...]"

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

6. X holland állampolgár 2009-ben Belgiumban rendelkezett lakóhellyel és 1872 órát dolgozott egy hollandiai székhelyű munkáltató alkalmazásában távközlési "account managerként" és ügyfélkapcsolati menedzserként.

7. Ebből az 1872 munkaórából 121-et dolgozott Belgiumban, ami az ebben az évben ledolgozott összes munkaóráinak hozzávetőleg 6,5%-át tette ki. 17 órát fordított az ügyfelek felkeresésére és 104 órában pedig otthon dolgozott. E tevékenységeket nem rögzített munkarend alapján végezte, és a munkaszerződés nem írt elő belgiumi munkavégzést.

8. X 2009-ben 1751 órában végzett tevékenységet munkáltatója javára a vállalkozás irodájában, illetve lehetséges ügyfeleknél.

9. Az X és a pénzügyi államtitkár közötti jogvita a 2009. évre vonatkozó jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék kiszámítására irányul.

10. A Rechtbank Zeeland-West-Brabant (zeeland-west-brabanti elsőfokú bíróság) ítéletével szemben benyújtott fellebbezés tárgyában eljáró Gerechtshof 's-Hertogenbosch ('s-hertogenboschi fellebbviteli bíróság, Hollandia) megállapította, hogy X 2009-ben kizárólag esetileg végzett tevékenységet Belgiumban. Ez alapján azt állapította meg, hogy e tevékenységeket nem kell figyelembe venni az alkalmazandó szociális biztonsági jogszabályok meghatározása szempontjából, és az 1408/71 13. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében 2009-re vonatkozóan kizárólag a holland jogszabályokat kellett alkalmazni.

11. X e határozattal szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a kérdést előterjesztő bírósághoz.

12. E körülmények között a Hoge Raad der Nederlanden (holland legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

"Mi alapján kell megvizsgálni, hogy az 1408/71 rendelet mely jogszabályokat határoz meg alkalmazandóként a Belgiumban lakóhellyel rendelkező olyan munkavállaló esetében, aki Holland Királyság területén folytatja a holland munkáltatója javára végzett tevékenységeinek túlnyomó részét, és emellett e tevékenységek 6,5%-át az adott évben Belgiumban - otthon és ügyfeleknél - végzi, anélkül hogy e tekintetben rögzített munkarendről lenne szó, valamint hogy munkáltatójával a belgiumi munkavégzést illetően megállapodást kötött volna?"

A kérdésről

13. Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az 1408/71 rendelet 14. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontját úgy kell-e értelmezni, hogy az olyan személyt, mint amilyen az alapügyben szerepel, aki az egyik tagállam területén székhellyel rendelkező munkáltató javára végez munkát, és lakóhellyel egy másik tagállamban rendelkezik, amelynek területén a megelőző évben munkaidejének 6,5%-át dolgozta anélkül, hogy erről előzetesen megállapodott volna munkáltatójával, e rendelkezés értelmében szokásosan két tagállam területén foglalkoztatottnak kell tekinteni.

14. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az 1408/71 rendelet II. címének rendelkezései, amelyek közé a 14. cikk (2) bekezdése is tartozik, az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében teljes és egységes kollíziós szabályrendszert képeznek, amelyek célja annak biztosítása, hogy az Unión belül mozgó munkavállalók csak egy tagállam szociális biztonsági rendszeréhez tartozzanak, és így el lehessen kerülni az alkalmazandó tagállami jogszabályok halmozódását, valamint az esetlegesen ebből fakadó nehézségeket (2012. október 4-iFormat Urządzenia i Montaże Przemysłowe ítélet, C-115/11, EU:C:2012:606, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

15. E tekintetben az 1408/71 rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontja kifejezetten akként rendelkezik, hogy egy tagállam területén foglalkoztatott munkavállaló e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, még abban az esetben is, ha egy másik tagállam területén rendelkezik lakóhellyel (lásd ebben az értelemben: 2012. október 4-iFormat Urządzenia i Montaże Przemysłowe ítélet, C-115/11, EU:C:2012:606, 30. pont).

16. Az 1408/71 rendelet ezt az elvet ugyanakkor "a 14-17. cikk rendelkezéseire is figyelemmel" fogalmazza meg. Bizonyos, különleges helyzetekben ugyanis az e rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt általános szabály puszta és egyszerű alkalmazása azzal a veszéllyel jár, hogy nem az elkerülését eredményezi az olyan, mind a munkavállalót, mind a munkáltatót és a szociális biztonsági intézményeket érintő adminisztrációs nehézségeknek, amelyek hatásuknál fogva akadályozhatják az említett rendelet hatálya alá tartozó személyek szabad mozgásának gyakorlását, hanem épp ellenkezőleg: a létrehozását (2012. október 4-iFormat Urządzenia i Montaże Przemysłowe ítélet, C-115/11, EU:C:2012:606, 31. pont).

17. Az 1408/71 rendelet 14. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja azt írja elő, hogy az a személy, aki két vagy több tagállam területén szokásosan munkavállalóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelynek területén lakóhellyel rendelkezik, ha tevékenységének bármely részét ennek területén végzi.

18. Ebből a munkavégzés helye szerinti államhoz való kapcsolódás főszabályától eltérő rendelkezésből következik, hogy annak alkalmazása attól a feltételtől függ, hogy az érintett személy szokásosan két vagy több tagállam területén folytat-e munkavállalóként tevékenységet.

19. Márpedig az ilyen követelmény azt feltételezi, hogy az érintett személy szokásosan jelentős mértékű tevékenységet végezzen két vagy több tagállam területen (lásd analógia útján: 2000. március 30-iBanks és társai ítélet, C-178/97, EU:C:2000:169, 25. pont).

20. E tekintetben az a körülmény, hogy az érintett személy kizárólag eseti jelleggel végez tevékenységet valamely tagállam területén, nem vehető figyelembe az 1408/71 rendelet 14. cikke (2) bekezdése b) pontja i. alpontjának alkalmazása szempontjából.

21. Annak értékeléséhez, hogy az adott személyt úgy kell-e tekinteni, mint akit szokásosan két vagy több tagállam területén foglalkoztatnak, vagy hogy ellenkezőleg, olyan tevékenységekről van-e szó, amelyek kizárólag esetileg terjednek ki több tagállam területére, különösen a tevékenységi időszakoknak a szerződéses iratokban meghatározott időtartamát és a munkavégzés azokban meghatározott jellegét, valamint adott esetben a folytatott tevékenység valós jellegét kell figyelembe venni (lásd ebben az értelemben: 1973. július 12-iHakenberg ítélet, 13/73, EU:C:1973:92, 20. pont; 2012. október 4-iFormat Urządzenia i Montaże Przemysłowe ítélet, C-115/11, EU:C:2012:606, 44. pont).

22. A két vagy több tagállam területén végzett tevékenységek szokásos jellegét és jelentős mértékét illetően ki kell emelni, hogy a Bíróság a 1995. február 16-iCalle Grenzshop Andresen ítéletében (C-425/93, EU:C:1995:37) már megállapította, hogy az egyik tagállamban lakóhellyel rendelkező és egy másik tagállamban székhellyel rendelkező munkáltató által foglalkoztatott munkavállaló, aki e munkaviszony keretében tevékenységét rendszeresen heti tíz órában, részben a lakóhelye szerinti tagállamban végzi, az 1408/71 rendelet 14. cikke (2) bekezdése b) pontja i. alpontjának hatálya alá tartozik.

23. A Bíróság azt is megállapította, hogy azt a személyt, aki önálló vállalkozóként folytatott tevékenységét fele részben a lakóhelye szerinti tagállam, fele részben pedig valamely más tagállam területén végzi, úgy kell tekinteni, hogy az 1408/71 rendelet 14a. cikke értelmében két vagy több tagállam területén végez szokásosan önálló vállalkozóként tevékenységet (lásd ebben az értelemben: 1993. október 13-iZinnecker ítélet, C-121/92, EU:C:1993:840, 15-18. pont).

24. A jelen esetben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapügybeli munkaszerződés nem írja elő, hogy X a lakóhelye szerinti tagállam területén is végezzen munkát. Ezenkívül az érintett az általa a szóban forgó évben teljesített összes munkaidejének csak hozzávetőleg 6,5%-át végezte ebben a tagállamban, lényegében az otthonában.

25. Ilyen körülmények között nem állapítható meg, hogy az olyan személy, mint aki az alapügyben szerepel, szokásosan jelentős mértékben végezne tevékenységet a lakóhelye szerinti tagállam területén.

26. Az ilyen megállapítás összhangban áll az 1408/71 rendelet II. címében szereplő rendelkezéseiben előírt kollíziós szabályok rendszerével.

27. Ugyanis, amint az e rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjából kitűnik, a munkavégzés helye szerinti államhoz való kapcsolódás főszabályától csak olyan különleges helyzetekben lehet eltérni, amelyekben egy eltérő kapcsolóelv nyilvánvalóan megfelelőbbnek bizonyul.

28. Márpedig annak az elfogadása, hogy az, hogy valamely személy, aki az egyik tagállam területén székhellyel rendelkező munkáltató javára teljesített összes munkaidejének csak 6,5%-át dolgozta egy másik - a lakóhelye szerinti - tagállam területén anélkül, hogy erről előzetesen megállapodott volna az említett munkáltatóval, indokolhatja az 1408/71 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének alkalmazását, egyrészt alkalmas arra, hogy kétségbe vonja a lakóhely szerinti államhoz való kapcsolódás kivételes jellegét, másrészt - amint arra a főtanácsnok is rámutatott indítványának 29. pontjában - az 1408/71 rendelet II. címében foglalt kollíziós szabályok megkerülésének kockázatával járhat.

29. A fenti megfontolásokra figyelemmel a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1408/71 rendelet 14. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontját úgy kell értelmezni, hogy az olyan személyt, mint amilyen az alapügyben szerepel, aki az egyik tagállam területén székhellyel rendelkező munkáltató javára végez munkát, és lakóhellyel egy másik tagállamban rendelkezik, amelynek területén a megelőző évben munkaidejének 6,5%-át dolgozta anélkül, hogy erről előzetesen megállapodott volna munkáltatójával, e rendelkezés értelmében nem tekintendő szokásosan két tagállam területén foglalkoztatottnak.

A költségekről

30. Mivel ez az eljárás az alapügyben részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

A 2008. június 17-i 592/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 1996. december 2-i 118/97/EK tanácsi rendelettel módosított és naprakésszé tett változata 14. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontját úgy kell értelmezni, hogy az olyan személyt, mint amilyen az alapügyben szerepel, aki az egyik tagállam területén székhellyel rendelkező munkáltató javára végez munkát, és lakóhellyel egy másik tagállamban rendelkezik, amelynek területén a megelőző évben munkaidejének 6,5%-át dolgozta anélkül, hogy erről előzetesen megállapodott volna munkáltatójával, e rendelkezés értelmében nem tekintendő szokásosan két tagállam területén foglalkoztatottnak.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: holland.