62005TJ0065_SUM[1]

Az Elsőfokú Bíróság (negyedik tanács) 2007. február 14-i ítélete. Thomas Seldis kontra az Európai Közösségek Bizottsága. Tisztviselők. T-65/05. sz. ügy

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(negyedik tanács)

2007. február 14.

T-65/05. sz. ügy

Thomas Seldis

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

"Tisztviselők - Gyakornokok - A tudományos vagy műszaki szolgálatokhoz tartozó tisztviselők - Ideiglenes alkalmazott véglegesítési versenyvizsga alapján történő kinevezése - Besorolási fokozatba és fizetési fokozatba való besorolás - A személyzeti szabályzat 31. és 32. cikke"

Tárgy: A Bizottságnak a felperest próbaidős tisztviselővé kinevező 2004. április 5-i határozata azon részének megsemmisítése iránti kereset, amely részben a felperes besorolását az A 5-ös besorolási fokozat 5. fizetési fokozatában állapítja meg.

Határozat: Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.

Összefoglaló

Tisztviselők - Felvétel - Besorolási fokozatba és fizetési fokozatba történő kinevezés - A szakmai előmenetel magasabb besorolási fokozatába történő kinevezés

(Személyzeti szabályzat, 31. cikk és 32. cikk, harmadik bekezdés)

A személyzeti szabályzat 31. cikkének (2) bekezdése, amely a kinevezésre jogosult hatóság számára lehetővé teszi, hogy bizonyos korlátok között eltérjen az ugyanezen cikk (1) bekezdése által bevezetett azon szabálytól, amely szerint az újonnan felvett tisztviselőt az előmeneteli rendszer kezdő besorolási fokozatába kell besorolni, nem vonatkozik az ideiglenes alkalmazottként foglalkoztatott személyek végleges tisztviselőként való felvételére, akiknek a besorolására általános szabályként a 32. cikk harmadik bekezdése alkalmazandó.

Jóllehet az utóbbi rendelkezés - amely szerint az az ideiglenes alkalmazott, akit abba a fizetési fokozatba neveznek ki tisztviselőként, amelyet a kinevezése időpontjában betöltött, megőrzi az ideiglenes alkalmazotti minőségében e fizetési fokozatban megszerzett szolgálati idejét -, szó szerinti értelmezése nem zárja ki eleve, hogy a 31. cikk (2) bekezdése alapján ezt a tisztviselőt az általa ideiglenes alkalmazottként betöltöttnél magasabb besorolási fokozatba sorolják, mindazonáltal ez az értelmezés ellentétes volna ezeknek a különböző, az ideiglenes alkalmazottak besorolásának a véglegesítésüket követő meghatározására együttesen nem alkalmazható rendelkezéseknek a rendszerével és céljával. A személyzeti szabályzat 32. cikkének harmadik bekezdése ugyanis - mivel abból a feltevésből indul ki, hogy az ideiglenes alkalmazott megőrzi a besorolási fokozatát a tisztviselővé való kinevezése után - eltér attól a szabálytól, hogy az újonnan felvett tisztviselőt a szakmai előmenetel kezdő besorolási fokozatába kell felvenni, és olyan különleges szabálynak minősül, amelynek hallgatólagosan, de szükségszerűen az a hatása, hogy az ideiglenes alkalmazottak kinevezése kikerül a személyzeti szabályzat 31. cikkének, így ezen cikk (2) bekezdésének, hatálya alól.

Ezen értelmezés alátámasztására hivatkozni lehet egyrészt arra a tényre, hogy ha valamely ideiglenes alkalmazottat tisztviselővé neveznek ki belső véglegesítési versenyvizsga alapján, akkor nincs igazolva az a lehetőség, hogy a pályázó - más lehetséges munkáltatók által is megszerezni kívánt - szolgáltatásainak biztosítása érdekében e pályázó számára kivételesen vonzóbb feltételek nyújthatók, másrészt arra a tényre, hogy az ideiglenes alkalmazott által elért besorolási fokozat és fizetési fokozat már tükrözi a véglegesítése időpontjában meglévő tapasztalatát és érdemeit, ezért a személyzeti szabályzat 31. cikke (2) bekezdésének az ő javára való alkalmazása ugyanazon adatok másodszori figyelembevételét jelentené.

(lásd az 51-57. és 59. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T-195/96. sz., Alexopoulou kontra Bizottság ügyben 1998. február 13-án hozott végzésének (EBHT-KSZ 1998., I-A-51. o. és II-117. o.) 37. pontja; T-203/97. sz., Forvass kontra Bizottság ügyben 1999. március 15-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1999., I-A-129. o. és II-705. o.) 44. pontja; T-411/03. sz., Herbillon kontra Bizottság ügyben 2006. március 15-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2006., I-A-2-45. o. és II-A-2-193. o.) 77. pontja.