32023L0977[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/977 irányelve (2023. május 10.) a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/977 IRÁNYELVE

(2023. május 10.)

a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez az irányelv harmonizált szabályokat állapít meg a bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából az illetékes bűnüldöző hatóságok között megvalósuló megfelelő és gyors információcserére vonatkozóan.

Ez az irányelv különösen az alábbiakat szabályozza:

a) a tagállamok által létrehozott vagy kijelölt egyedüli kapcsolattartó pontokhoz benyújtott információátadásra vonatkozó megkeresések, különösen az ilyen megkeresések tartalma, az ilyen megkeresések nyomán megvalósuló információátadás, az egyedüli kapcsolattartó pontok munkanyelvei, a kért információ átadására vonatkozó kötelező határidők és az ilyen megkeresések elutasításának okai;

b) a releváns információk átadása valamely tagállam által, saját kezdeményezésre, más tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontja vagy illetékes bűnüldöző hatóságai számára, különösen az, hogy az ilyen információkat milyen helyzetekben és milyen módon kell átadni;

c) az ezen irányelv szerinti összes információcseréhez főszabályként használandó kommunikációs csatorna, valamint az illetékes bűnüldöző hatóságok közötti közvetlen információcserével kapcsolatban az egyedüli kapcsolattartó pontoknak átadandó információk;

d) az egyes tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjának létrehozása vagy kijelölése és megszervezése, feladatai, összetétele és képességei, így többek között a kapcsolattartó pontok ezen irányelv szerinti feladatainak ellátása céljából egy egységes elektronikus ügyviteli rendszer bevezetése és működtetése.

(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó a bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából az illetékes bűnüldöző hatóságok között megvalósuló azon információcserékre, amelyeket más uniós jogi aktusok kifejezetten szabályoznak. A tagállamok az ezen irányelv vagy más uniós jogi aktusok szerinti kötelezettségeik sérelme nélkül - többek között két- vagy többoldalú megállapodások formájában - elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan rendelkezéseket, amelyek tovább könnyítik a más tagállamok illetékes bűnüldöző hatóságaival a bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából folytatott információcserét.

(3) Ez az irányelv semmilyen módon nem kötelezi a tagállamokat az alábbiakra:

a) információ megszerzése kényszerítő intézkedések útján;

b) információk tárolása kizárólag más tagállamok illetékes bűnüldöző hatóságainak történő átadás céljából;

c) információátadás más tagállamok illetékes bűnüldöző hatóságai számára, bírósági eljárásokban bizonyítékként történő felhasználás céljából.

(4) Ez az irányelv nem keletkeztet semmilyen jogot az ezen irányelvvel összhangban átadott információk bírósági eljárásokban bizonyítékként történő felhasználására. Az információt átadó tagállam hozzájárulhat az információ bírósági eljárásokban bizonyítékként történő felhasználásához.

2 cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. "illetékes bűnüldöző hatóság": a tagállamok bármely olyan rendőrsége, vámhatósága vagy egyéb hatósága, amely a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkezik bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából történő eljárásra és kényszerítő intézkedések alkalmazására, vagy bármely olyan hatóság, amely két vagy több tagállam között a bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából létrehozott közös szervekben vesz részt, de e fogalom nem foglalja magában a kifejezetten nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó ügynökségeket vagy egységeket, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 47. cikke alapján kirendelt összekötő tisztviselőket;

2. "kijelölt bűnüldöző hatóság": olyan illetékes bűnüldöző hatóság, amely a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban jogosult információátadásra vonatkozó megkeresést benyújtani más tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjához;

3. "súlyos bűncselekmény": az alábbiak bármelyike:

a) a 2002/584/IB tanácsi kerethatározat ( 1 ) 2. cikkének (2) bekezdésében említett bűncselekmény;

b) az (EU) 2016/794 rendelet 3. cikkének (1) vagy (2) bekezdésében említett bűncselekmény;

4. "információ": az illetékes bűnüldöző hatóságok számára a bűncselekmények megelőzésére, felderítésére vagy nyomozására vonatkozó - nemzeti jogban meghatározott - feladataik ellátása céljából releváns bármely, egy vagy több természetes vagy jogi személyre, tényre vagy körülményre vonatkozó tartalom, többek között bűnüldözési operatív információ;

5. "rendelkezésre álló információ": a közvetlenül hozzáférhető információ és a közvetetten hozzáférhető információ;

6. "közvetlenül hozzáférhető információ": olyan adatbázisban tárolt információ, amelyhez azon tagállam egyedüli kapcsolattartó pontja vagy illetékes bűnüldöző hatósága közvetlenül hozzáférhet, amelytől az információt kérik;

7. "közvetetten hozzáférhető információ": olyan információ, amelyet azon tagállam egyedüli kapcsolattartó pontja vagy illetékes bűnüldöző hatósága, amelytől az információt kérik - a nemzeti joggal összhangban, amennyiben az ezt lehetővé teszi -, kényszerítő intézkedés nélkül megszerezhet más hatóságoktól vagy az adott tagállamban letelepedett magánfelektől;

8. "személyes adat": az (EU) 2016/680 irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat.

3. cikk

Az információcserére vonatkozó elvek

Az ezen irányelv szerinti valamennyi információcserével kapcsolatban minden tagállam biztosítja, hogy:

a) a rendelkezésre álló információ átadható legyen a többi tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjának vagy illetékes bűnüldöző hatóságainak ("a hozzáférhetőség elve");

b) a más tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjától és illetékes bűnüldöző hatóságaitól való információátadásra vonatkozó megkeresés, illetve a számukra történő információátadás feltételei egyenértékűek legyenek a hasonló információk adott tagállamon belül történő kérésére, illetve átadására vonatkozó feltételekkel ("az egyenértékű hozzáférés elve");

c) védje az egyedüli kapcsolattartó pontjának vagy illetékes bűnüldöző hatóságainak átadott olyan információkat, amelyeket a nemzeti jogában meghatározott, az információt átadó tagállam nemzeti jogához hasonló szintű bizalmas adatkezelést biztosító követelményekkel összhangban bizalmasként jelölnek meg ("az adatkezelés bizalmasságának elve");

d) amennyiben a kért információt eredetileg egy másik tagállamtól vagy harmadik országtól vették át, az ilyen információt csak az információt eredetileg átadó tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával és az általa az információ felhasználására vonatkozóan meghatározott feltételek mellett adja át valamely más tagállamnak vagy az Europolnak ("az adatok feletti rendelkezési jog elve");

e) az ezen irányelv alapján megosztott azon személyes adatokat, amelyekről megállapítást nyer, hogy pontatlanok, hiányosak vagy már nem naprakészek, az esettől függően töröljék vagy helyesbítsék vagy korlátozzák azok kezelését, és a címzetteket haladéktalanul értesítsék ("az adatok megbízhatóságának elve").

II. FEJEZET

INFORMÁCIÓCSERE AZ EGYEDÜLI KAPCSOLATTARTÓ PONTOKON KERESZTÜL

4. cikk

Az egyedüli kapcsolattartó pontokhoz benyújtott, információátadásra vonatkozó megkeresés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az egyedüli kapcsolattartó pontjuk és - amennyiben nemzeti joguk úgy rendelkezik - a kijelölt bűnüldöző hatóságaik által egy másik tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjához benyújtott, információátadásra vonatkozó megkeresés megfeleljen a (2)-(6) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

A tagállamok benyújtják a Bizottságnak a kijelölt bűnüldöző hatóságaik jegyzékét. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, ha e jegyzékben változás következik be. A Bizottság online közzéteszi és naprakészen tartja e jegyzékek gyűjteményét.

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben kijelölt bűnüldöző hatóságaik információátadásra vonatkozó megkeresést nyújtanak be egy másik tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjához, ezzel egyidőben megküldjék az említett információátadásra vonatkozó megkeresés egy másolatát az egyedüli kapcsolattartó pontjuknak.

(2) A tagállamok lehetővé tehetik kijelölt bűnüldöző hatóságaik számára, hogy eseti alapon ne küldjék meg egyedüli kapcsolattartó pontjuknak az információátadásra vonatkozó megkeresés másolatát azzal egyidejűleg, hogy azt egy másik tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjához az (1) bekezdéssel összhangban benyújtják, ha ez az alábbiak közül egyet vagy többet veszélyeztetne:

a) olyan folyamatban lévő, rendkívül érzékeny nyomozást, amelyhez az információk feldolgozása megfelelő szintű bizalmas adatkezelést igényel;

b) terrorizmussal kapcsolatos olyan ügyeket, amelyek nem járnak veszély- vagy válsághelyezetek kezelésével;

c) valamely személy biztonságát.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az információátadásra vonatkozó megkereséseket csak akkor nyújtsák be egy másik tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjának, ha objektív okok alapján feltételezhető, hogy:

a) a kért információ az 1. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett cél elérése szempontjából szükséges és arányos; és

b) a kért információ a másik tagállam rendelkezésére áll.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy egy másik tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjához benyújtott információátadásra vonatkozó megkeresésben minden esetben feltüntessék, hogy a megkeresés sürgős-e, és ha igen, indokolják a sürgősséget. Az ilyen információátadásra vonatkozó megkeresés sürgősnek tekintendő, ha - az adott üggyel kapcsolatos valamennyi releváns tényt és körülményt figyelembe véve - objektív okok alapján feltételezhető, hogy a kért információra az alábbiak közül egy vagy több jellemző vonatkozik:

a) valamely tagállam közbiztonságát közvetlenül és komolyan fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges;

b) valamely személy életét vagy testi épségét érintő közvetlen veszély megelőzése érdekében szükséges;

c) olyan döntés meghozatalához szükséges, amely magában foglalhatja szabadságelvonással járó korlátozó intézkedések alkalmazását;

d) a sürgős információátadás elmulasztása esetén fennáll annak a közvetlen veszélye, hogy az információ elveszíti relevanciáját, és az információ bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása szempontjából fontosnak minősül.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy egy másik tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjához benyújtott információátadásra vonatkozó megkeresés magában foglalja az ezen irányelvvel összhangban történő megfelelő és gyors feldolgozást lehetővé tevő minden szükséges adatot, köztük legalább a következőket:

a) a kért információnak az adott körülmények között észszerűen lehetséges legrészletesebb meghatározása;

b) az információátadásra vonatkozó megkeresés céljának leírása - beleértve a tények leírását - és az alapjául szolgáló bűncselekmény megjelölése;

c) azok az objektív okok, amelyek alapján feltételezik, hogy a kért információ a megkeresett tagállam számára rendelkezésre áll;

d) adott esetben a megkeresés célja és azon bármely természetes vagy jogi személy vagy szervezet között fennálló kapcsolat ismertetése, akire vagy amelyre az információ vonatkozik;

e) a (4) bekezdéssel összhangban adott esetben azok az okok, amelyek miatt a megkeresés sürgősnek minősül;

f) a megkeresésben foglalt információknak a megkeresés benyújtásának céljától eltérő célokra történő felhasználására vonatkozó korlátozások.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy az információátadásra vonatkozó megkereséseket egy másik tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjához a másik tagállam által a 11. cikkel összhangban meghatározott jegyzékben szereplő nyelvek valamelyikén nyújtsák be.

5. cikk

Információátadás az egyedüli kapcsolattartó pontokhoz benyújtott, információátadásra vonatkozó megkeresés nyomán

(1) A tagállamok biztosítják, hogy egyedüli kapcsolattartó pontjuk a lehető leghamarabb átadja a 4. cikkel összhangban kért információkat, legkésőbb - esettől függően - a következő határidőkön belül:

a) nyolc órán belül a közvetlenül hozzáférhető információkkal kapcsolatos sürgős megkeresések esetében;

b) három naptári napon belül a közvetetten hozzáférhető információkhoz kapcsolódó sürgős megkeresések esetében;

c) hét naptári napon belül minden egyéb megkeresés esetében.

Az első albekezdésben meghatározott határidők az információátadásra vonatkozó megkeresés kézhezvételét követően azonnal megkezdődnek.

(2) Amennyiben egy tagállam a kért információt a 9. cikkel összhangban a vonatkozó nemzeti jog szerint csak igazságügyi hatósági engedély megszerzését követően adhatja át, a tagállam az engedély megszerzéséhez szükséges mértékben eltérhet az e cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőktől. Ilyen esetekben a tagállamok biztosítják, hogy egyedüli kapcsolattartó pontjuk elvégezze mindkét következő feladatot:

a) azonnal értesíti a megkereső tagállam egyedüli kapcsolattartó pontját vagy adott esetben kijelölt bűnüldöző hatóságát a várható késedelemről, ismertetve a várható késedelem hosszát és annak okait;

b) ezt követően folyamatosan tájékoztatja a megkereső tagállam egyedüli kapcsolattartó pontját vagy adott esetben kijelölt bűnüldöző hatóságát, és az igazságügyi hatósági engedély megszerzését követően a kért információt a lehető leghamarabb átadja.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy egyedüli kapcsolattartó pontjuk a megkereső tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjának vagy adott esetben kijelölt bűnüldöző hatóságának azon a nyelven adja át a 4. cikkel összhangban kért információt, amelyen a 4. cikk (6) bekezdésével összhangban az említett információátadásra vonatkozó megkeresést benyújtották.

A tagállamok biztosítják, hogy egyedüli kapcsolattartó pontjuk azzal egyidejűleg, hogy a megkereső tagállam kijelölt bűnüldöző hatóságának átadja a kért információt, arról a megkereső tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjának is másolatot küldjön.

A tagállamok lehetővé tehetik egyedüli kapcsolattartó pontjuk számára, hogy azok az e cikk szerinti, valamely más tagállam kijelölt bűnüldöző hatóságai számára történő információátadással egyidejűleg ne küldjék meg a szóban forgó más tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjának az említett információ másolatát, ha ez az alábbiak közül egyet vagy többet veszélyeztetne:

a) olyan folyamatban lévő, rendkívül érzékeny nyomozást, amelyhez az információk feldolgozása megfelelő szintű bizalmas adatkezelést igényel;

b) terrorizmussal kapcsolatos olyan ügyeket, amelyek nem járnak veszély- vagy válsághelyezetek kezelésével;

c) valamely személy biztonságát.

6. cikk

Az információátadásra vonatkozó megkeresés elutasítása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy egyedüli kapcsolattartó pontjuk kizárólag akkor utasíthassa el a 4. cikkel összhangban kért információ átadását, ha fennáll a következő okok valamelyike:

a) a kért információ a megkeresett tagállam egyedüli kapcsolattartó pontja és illetékes bűnüldöző hatóságai számára nem áll rendelkezésre;

b) az információátadásra vonatkozó megkeresés nem tesz eleget a 4. cikkben meghatározott követelményeknek;

c) a megkeresett tagállam nemzeti joga által a 9. cikkel összhangban előírt igazságügyi hatósági engedély megadását elutasították;

d) a kért információ a 10. cikk b) pontjában említett személyesadat-kategóriákon kívül eső személyes adatnak minősül;

e) megállapítást nyert, hogy a kért információk pontatlanok, hiányosak vagy már nem naprakészek, és nem adhatók át az (EU) 2016/680 irányelv 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

f) objektív okok alapján feltételezhető, hogy a kért információ átadása:

i. ellentétes lenne a megkeresett tagállam alapvető nemzetbiztonsági érdekeivel vagy sértené azokat;

ii. folyamatban lévő nyomozás vagy bűnügyi operatív művelet sikerét vagy valamely személy biztonságát veszélyeztetné;

iii. indokolatlanul sértené egy jogi személy fontos védett érdekeit;

g) a megkeresés a következőkkel kapcsolatos:

i. olyan bűncselekmény, amely a megkeresett tagállam joga szerint legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; vagy

ii. olyan ügy, amely a megkeresett tagállam joga szerint nem minősül bűncselekménynek;

h) a kért információt eredetileg valamely más tagállamtól vagy harmadik országtól vették át, és az adott tagállam, illetve harmadik ország nem járult hozzá az információátadáshoz.

A tagállamok kellő gondossággal értékelik, hogy az egyedüli kapcsolattartó pontjukhoz benyújtott információátadásra vonatkozó megkeresés összhangban van-e a 4. cikkben meghatározott követelményekkel, különös tekintettel arra, hogy fennáll-e az alapvető jogok nyilvánvaló megsértése.

Az információátadásra vonatkozó megkeresés elutasítása a kért információnak csak azon részét érintheti, amelyre az első albekezdésben meghatározott okok vonatkoznak, és adott esetben nem érinti az információ más részeinek ezen irányelvvel összhangban történő átadására vonatkozó kötelezettséget.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy egyedüli kapcsolattartó pontjuk az 5. cikk (1) bekezdésében előírt határidőn belül tájékoztassa a megkereső tagállam egyedüli kapcsolattartó pontját vagy adott esetben kijelölt bűnüldöző hatóságát az információátadásra vonatkozó megkeresés elutasításáról, ismertetve az elutasítás okait.

(3) Adott esetben a tagállamok biztosítják, hogy egyedüli kapcsolattartó pontjuk haladéktalanul pontosítást vagy specifikációkat kérjen a megkereső tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjától vagy adott esetben kijelölt bűnüldöző hatóságától az olyan, információátadásra vonatkozó megkeresések feldolgozása érdekében, amelyeket egyébként el kellene utasítani.

Az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőket fel kell függeszteni attól az időponttól kezdve, amikor a megkereső tagállam egyedüli kapcsolattartó pontja vagy adott esetben kijelölt bűnüldöző hatósága kézhez veszi a pontosítás vagy specifikációk iránti kérést addig az időpontig, amíg a kért pontosítást vagy specifikációkat rendelkezésre nem bocsátják.

(4) Az információátadásra vonatkozó megkeresések elutasításait, az ilyen elutasítások okait, a pontosítás vagy specifikációk kérését és a pontosítást vagy specifikációkat e cikk (3) bekezdése szerint, valamint a más tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjához benyújtott, információátadásra vonatkozó megkeresésekkel kapcsolatos minden egyéb kommunikációt azon a nyelven kell továbbítani, amelyen az említett megkeresést a 4. cikk (6) bekezdésével összhangban benyújtották.

III. FEJEZET

EGYÉB INFORMÁCIÓCSERÉK

7. cikk

Információátadás saját kezdeményezésre

(1) A tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjukon vagy illetékes bűnüldöző hatóságaikon keresztül saját kezdeményezésre átadhatnak a kapcsolattartó pont vagy a bűnüldöző hatóságaik rendelkezésére álló információkat más tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjának vagy illetékes bűnüldöző hatóságainak, amennyiben objektív okok alapján feltételezhető, hogy ez az információ releváns lehet az említett más tagállamok számára bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása szempontjából.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy egyedüli kapcsolattartó pontjuk vagy illetékes bűnüldöző hatóságaik saját kezdeményezésre átadják a rendelkezésükre álló információkat más tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjának vagy illetékes bűnüldöző hatóságainak, amennyiben objektív okok alapján feltételezhető, hogy ez az információ releváns lehet az említett más tagállamok számára súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása szempontjából. Ez a kötelezettség azonban nem áll fenn, amennyiben ezen információ tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének c) vagy f) pontjában említett okok állnak fenn.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egyedüli kapcsolattartó pontjuk vagy illetékes bűnüldöző hatóságaik az (1) vagy a (2) bekezdéssel összhangban saját kezdeményezésre információt adnak át a másik tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjának, ezt a másik tagállam által a 11. cikkel összhangban összeállított jegyzékben szereplő nyelvek egyikén tegyék meg.

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egyedüli kapcsolattartó pontjuk saját kezdeményezésére információt ad át egy másik tagállam illetékes bűnüldöző hatósága számára, arról egyidejűleg az adott másik tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjának is másolatot küldjön.

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben illetékes bűnüldöző hatóságaik saját kezdeményezésükre egy másik tagállamnak adnak át információt, akkor ezzel egyidejűleg az adott információnak egy másolatát a tagállamuk egyedüli kapcsolattartó pontjának, valamint adott esetben az adott másik tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjának is megküldjék.

(4) A tagállamok lehetővé tehetik az illetékes bűnüldöző hatóságaik számára, hogy azok az e cikk szerinti, valamely más tagállam egyedüli kapcsolattartó pontja vagy illetékes bűnüldöző hatóságai számára történő információátadással egyidejűleg az említett információ másolatát ne küldjék meg saját tagállamuk egyedüli kapcsolattartó pontjának, vagy az említett másik tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjának, ha ez az alábbiak közül egyet vagy többet veszélyeztetne:

a) olyan folyamatban lévő, rendkívül érzékeny nyomozást, amelyhez az információk feldolgozása megfelelő szintű bizalmas adatkezelést igényel;

b) terrorizmussal kapcsolatos olyan ügyeket, amelyek nem járnak veszély- vagy válsághelyezetek kezelésével;

c) valamely személy biztonságát.

8. cikk

Információcsere a közvetlenül az illetékes bűnüldöző hatóságokhoz benyújtott megkeresések alapján

(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egyedüli kapcsolattartó pontjuk közvetlenül egy másik tagállam illetékes bűnüldöző hatóságához nyújt be információátadásra vonatkozó megkeresést, ezzel egyidejűleg megküldje a megkeresés egy másolatát az említett másik tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjának. A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben valamelyik illetékes bűnüldöző hatóságuk ilyen információátadásra vonatkozó megkeresés alapján ad át információkat, akkor ezzel egyidejűleg az adott információkról a saját tagállama egyedüli kapcsolattartó pontjának is küldjön egy másolatot.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben valamelyik illetékes bűnüldöző hatóságuk közvetlenül egy másik tagállam illetékes bűnüldöző hatóságának nyújt be információátadásra vonatkozó megkeresést vagy ad át ilyen megkeresés nyomán információt, akkor ezzel egyidejűleg az adott információátadásra vonatkozó megkeresésnek vagy információnak egy másolatát a tagállama egyedüli kapcsolattartó pontjának, valamint az említett másik tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjának is megküldje.

(3) A tagállamok lehetővé tehetik egyedüli kapcsolattartó pontjuk vagy illetékes bűnüldöző hatóságaik számára, hogy ne küldjenek másolatot az (1) vagy (2) bekezdésben említett megkeresésekről vagy információkról, ha ez az alábbiak közül egyet vagy többet veszélyeztetne:

a) olyan folyamatban lévő, rendkívül érzékeny nyomozást, amelyhez az információk feldolgozása megfelelő szintű bizalmas adatkezelést igényel;

b) terrorizmussal kapcsolatos olyan ügyeket, amelyek nem járnak veszély- vagy válsághelyezetek kezelésével;

c) valamely személy biztonságát.

IV. FEJEZET

A II. ÉS III. FEJEZET SZERINTI INFORMÁCIÓÁTADÁSRA VONATKOZÓ TOVÁBBI SZABÁLYOK

9. cikk

Igazságügyi hatósági engedély

(1) Egy tagállam nem kötheti igazságügyi hatósági engedélyhez a II. és III. fejezet szerinti, másik tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontja vagy illetékes bűnüldöző hatóságai számára történő információátadást, ha nemzeti joga nem köti igazságügyi hatósági engedélyhez hasonló információ átadását az adott tagállamon belül.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben nemzeti joguk igazságügyi hatósági engedélyhez köti a II. vagy III. fejezet szerinti, más tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontja vagy illetékes bűnüldöző hatóságai számára történő információátadást, úgy egyedüli kapcsolattartó pontjuk vagy illetékes bűnüldöző hatóságaik nemzeti jogukkal összhangban haladéktalanul megtegyenek minden szükséges lépést az ilyen igazságügyi hatósági engedély mielőbbi megszerzése érdekében.

(3) A (2) bekezdésben említett, igazságügyi hatósági engedély iránti kérelmek tekintetében az illetékes igazságügyi hatóság tagállamának nemzeti jogával összhangban kell értékelést végezni és döntést hozni.

10. cikk

A személyes adatnak minősülő információkra vonatkozó további szabályok

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egyedüli kapcsolattartó pontjuk vagy illetékes bűnüldöző hatóságaik a II. és a III. fejezet alapján személyes adatnak minősülő információt adnak át, úgy:

a) a személyes adatok az (EU) 2016/680 irányelv 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban pontosak, hiánytalanok és naprakészek legyenek;

b) az érintettek kategóriái szerint átadott személyes adatok kategóriái az (EU) 2016/794 rendelet II. mellékletének B. szakaszában felsoroltakra, valamint az információátadásra vonatkozó megkeresés céljának eléréséhez szükséges és arányos mértékre korlátozódjanak;

c) egyedüli kapcsolattartó pontjuk vagy illetékes bűnüldöző hatóságaik ezzel egyidejűleg és lehetőség szerint rendelkezésre bocsássák az ahhoz szükséges elemeket is, hogy a másik tagállam egyedüli kapcsolattartó pontja vagy illetékes bűnüldöző hatósága felmérhesse a személyes adatok pontosságának, hiánytalanságának és megbízhatóságának mértékét, valamint azt, hogy a személyes adatok mennyire naprakészek.

11. cikk

A nyelvek jegyzéke

(1) A tagállamok összeállítanak és naprakészen tartanak egy jegyzéket, amely megjelöli azt az egy vagy több nyelvet, amelyen egyedüli kapcsolattartó pontjuk információcserét tud folytatni. A jegyzékben szerepelnie kell az angol nyelvnek.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett jegyzéket és annak esetleges frissítéseit megküldik a Bizottságnak. A Bizottság online közzéteszi és naprakészen tartja e jegyzékek gyűjteményét.

12. cikk

Információátadás az Europol számára

(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egyedüli kapcsolattartó pontjuk vagy illetékes bűnüldöző hatóságaik ezen irányelv II. vagy III. fejezete alapján információátadásra vonatkozó megkeresést küldenek, ilyen megkeresés nyomán információt adnak át, vagy saját kezdeményezésre információt adnak át, az egyedüli kapcsolattartó pontjuk vagy illetékes bűnüldöző hatóságaik munkatársai azt is értékeljék eseti alapon, és az (EU) 2016/794 rendelet 7. cikkének (7) bekezdésére is figyelemmel, hogy szükséges-e a megkeresés vagy az átadott információ másolatát megküldeni az Europolnak, amennyiben a kommunikáció tárgyát képező információ olyan bűncselekményt érint, amely az Europolnak az (EU) 2016/794 rendelet 3. cikkében meghatározott céljai körébe tartozik.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben e cikk (1) bekezdése alapján az Europolnak megküldik az információátadásra vonatkozó megkeresés másolatát vagy az információ másolatát, az (EU) 2016/794 rendelet 19. cikke szerinti információkezelés céljait és az információkezelésre vonatkozó esetleges korlátozásokat megfelelően közöljék az Europollal. A tagállamok biztosítják, hogy az eredetileg egy másik tagállamtól vagy harmadik országtól átvett információkat e cikk (1) bekezdésének megfelelően csak akkor küldjék meg az Europolnak, ha az említett másik tagállam vagy az említett harmadik ország ehhez hozzájárult.

13. cikk

Biztonságos kommunikációs csatorna

(1) A tagállamok biztosítják, hogy egyedüli kapcsolattartó pontjuk vagy illetékes bűnüldöző hatóságaik az Europol Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazását (SIENA) használják arra, hogy a II. vagy a III. fejezet alapján, vagy a 12. cikk alapján információátadásra vonatkozó megkeresést küldjenek, az ilyen megkeresés nyomán információt adjanak át, vagy saját kezdeményezésükre információt adjanak át.

(2) A tagállamok lehetővé tehetik egyedüli kapcsolattartó pontjuk vagy illetékes bűnüldöző hatóságaik számára, hogy a következők közül egy vagy több esetben ne a SIENA-t használják, amikor a II. vagy a III. fejezet alapján, vagy a 12. cikk alapján információátadásra vonatkozó megkeresést küldenek, ilyen megkeresés nyomán információt adnak át vagy saját kezdeményezésükre információt adnak át:

a) az információcsere harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek bevonását igényli, vagy objektív okok alapján feltételezhető, hogy egy későbbi szakaszban ilyen bevonásra szükség lesz, többek között az Interpol kommunikációs csatornáján keresztül;

b) az információátadásra vonatkozó megkeresés sürgőssége szükségessé teszi egy másik kommunikációs csatorna ideiglenes használatát;

c) egy váratlan műszaki vagy működési esemény megakadályozza, hogy az egyedüli kapcsolattartó pontjuk vagy illetékes bűnüldöző hatóságaik a SIENA-t használják az információcserére.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy egyedüli kapcsolattartó pontjuk, valamint az ezen irányelv szerinti információcserében esetlegesen részt vevő valamennyi illetékes bűnüldöző hatóságuk közvetlenül kapcsolódjon a SIENA-hoz, adott esetben akár mobil eszközökön keresztül is.

V. FEJEZET

A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI INFORMÁCIÓCSERÉT SZOLGÁLÓ EGYEDÜLI KAPCSOLATTARTÓ PONT

14. cikk

Az egyedüli kapcsolattartó pontok létrehozása vagy kijelölése, valamint e kapcsolattartó pontok feladatai és képességei

(1) Minden tagállam létrehoz vagy kijelöl egy egyedüli kapcsolattartó pontot. Az egyedüli kapcsolattartó pont az ezen irányelv szerinti információcsere koordinációjáért és megkönnyítéséért felelős központi egységként működik.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy egyedüli kapcsolattartó pontjuk megfelelő eszközökkel és felhatalmazással rendelkezzen legalább valamennyi következő feladat ellátására:

a) a 4. cikkel összhangban a 11. cikk (2) bekezdése alapján közölt nyelveken benyújtott információátadásra vonatkozó megkeresések fogadása és értékelése;

b) információátadásra vonatkozó megkeresések továbbítása a megfelelő illetékes bűnüldöző hatóságokhoz, és szükség esetén az ilyen megkeresések feldolgozásával, illetve az ilyen megkeresések nyomán történő információátadással kapcsolatos koordináció;

c) az információk elemzésének és rendszerezésének koordinálása a más tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontja és adott esetben illetékes bűnüldöző hatóságai számára történő átadásuk céljából;

d) megkeresésre vagy saját kezdeményezés alapján információk átadása más tagállamok számára az 5. és a 7. cikkel összhangban;

e) az információátadás elutasítása a 6. cikkel összhangban, és szükség esetén pontosítás vagy specifikációk kérése a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban;

f) információátadásra vonatkozó megkeresés küldése más tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontja számára a 4. cikkel összhangban, és szükség esetén pontosítás vagy specifikációk nyújtása a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy:

a) egyedüli kapcsolattartó pontjuk:

i. hozzáférjen az illetékes bűnüldöző hatóságaik számára rendelkezésre álló valamennyi információhoz, amennyiben ez az ezen irányelv szerinti feladatainak ellátásához szükséges;

ii. a hét minden napján, napi 24 órában ellássa feladatait;

iii. rendelkezzen a megfelelő, hatékony és gyors, az ezen irányelvvel - ideértve adott esetben az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőket is - összhangban történő feladatvégzéshez szükséges képzett személyzettel, megfelelő operatív eszközökkel, technikai és pénzügyi erőforrásokkal, infrastruktúrával és képességekkel, többek között a fordítás tekintetében;

b) a 9. cikkel összhangban a nemzeti jogban előírt igazságügyi hatósági engedélyek megadására illetékes igazságügyi hatóságok az egyedüli kapcsolattartó pont általi megkeresésük esetére a hét minden napján, napi 24 órában rendelkezésre álljanak.

(4) A tagállamok az egyedüli kapcsolattartó pontjuk létrehozásáról vagy kijelöléséről az azt követő egy hónapon belül értesítik a Bizottságot. Az egyedüli kapcsolattartó pontjukat érintő változásokról tájékoztatják a Bizottságot.

A Bizottság közzéteszi ezeket az értesítéseket és azok esetleges frissítéseit az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

15. cikk

Szervezet, összetétel és képzés

(1) A tagállamok oly módon határozzák meg egyedüli kapcsolattartó pontjuk szervezeti felépítését és összetételét, hogy az hatékonyan és eredményesen el tudja látni az ezen irányelv szerinti feladatait.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy egyedüli kapcsolattartó pontjuk illetékes bűnüldöző hatóságaik azon személyzetéből álljon, akik bevonása szükséges az ezen irányelv szerinti megfelelő és gyors információcseréhez, beleértve legalább a következőket, amennyiben az érintett tagállamot a vonatkozó jogszabály vagy nemzetközi megállapodás ilyen egységek vagy irodák létrehozására kötelezi:

a) az (EU) 2016/794 rendelet 7. cikke szerint létrehozott Europol nemzeti egység;

b) az (EU) 2018/1862 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerint létrehozott SIRENE-iroda;

c) a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol) alapokmányának 32. cikke szerint létrehozott Interpol nemzeti iroda.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy egyedüli kapcsolattartó pontjuk személyzete megfelelő képesítéssel rendelkezzen az ezen irányelv szerinti feladatkörének ellátásához. E célból a tagállamok megfelelő és rendszeres képzést biztosítanak egyedüli kapcsolattartó pontjuk személyzete számára, különösen az alábbi területeken:

a) az egyedüli kapcsolattartó ponton belül használt adatkezelési eszközök - különösen a SIENA és az ügyviteli rendszer - használata;

b) az egyedüli kapcsolattartó pont ezen irányelv szerinti tevékenységei szempontjából releváns uniós és nemzeti jog alkalmazása, így különösen a személyes adatok védelméről szóló jogszabályok - beleértve a bűnüldöző hatóságok közötti határokon átnyúló együttműködésről szóló (EU) 2016/680 irányelvet, ezen irányelvet és az (EU) 2016/794 rendeletet -, valamint a bizalmas információk kezeléséről szóló jogszabályok alkalmazása;

c) az érintett tagállam által a 11. cikknek megfelelően összeállított jegyzékben szereplő nyelvek használata.

16. cikk

Ügyviteli rendszer

(1) A tagállamok biztosítják, hogy egyedüli kapcsolattartó pontjuk egy adattárként szolgáló egységes elektronikus ügyviteli rendszert vezessen be és működtessen, amely az egyedüli kapcsolattartó pont számára lehetővé teszi az ezen irányelv szerinti feladatainak ellátását. Az ügyviteli rendszernek rendelkeznie kell legalább valamennyi alábbi funkcióval és képességgel:

a) az 5. és 8. cikkben említett, információátadásra vonatkozó beérkező és kimenő megkeresések, valamint a más tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjaival és adott esetben illetékes bűnüldöző hatóságaival folytatott minden egyéb, az ilyen megkeresésekhez kapcsolódó kommunikáció rögzítése, beleértve a megkeresések elutasításával, valamint a pontosítás vagy specifikációk kérésével és nyújtásával kapcsolatos információkat a 6. cikk (2), illetve (3) bekezdésében említettek szerint;

b) az egyedüli kapcsolattartó pont és az illetékes bűnüldöző hatóságok között a 14. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint megvalósuló kommunikáció rögzítése;

c) a más tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontja és adott esetben illetékes bűnüldöző hatóságai számára az 5., 7. és 8. cikkel összhangban történő információátadás rögzítése;

d) az 5. és 8. cikkben említett, információátadásra vonatkozó beérkező megkeresések összevetése az egyedüli kapcsolattartó pont rendelkezésére álló információkkal, beleértve az 5. cikk (3) bekezdésének második albekezdésével és a 7. cikk (3) bekezdésének második albekezdésével összhangban átadott információkat, valamint az ügyviteli rendszerben rögzített egyéb releváns információkat;

e) a 4. cikkben említett, információátadásra vonatkozó beérkező megkeresések megfelelő és gyors nyomon követésének biztosítása, különösen a kért információ átadására vonatkozóan az 5. cikkben meghatározott határidők betartása érdekében;

f) interoperabilitás a SIENA-val, biztosítva különösen azt, hogy a SIENA-n keresztül beérkező kommunikáció közvetlenül rögzíthető legyen az ügyviteli rendszerben, és hogy a SIENA-n keresztül kimenő kommunikáció közvetlenül az ügyviteli rendszerből küldhető legyen;

g) az ezen irányelv szerinti információcserére vonatkozó statisztikák készítése értékelési és nyomonkövetési célokból, különösen a 18. cikk alkalmazásában;

h) az ügyviteli rendszerben tárolt információkhoz való hozzáférés és az azokkal kapcsolatos egyéb adatkezelési műveletek naplózása elszámoltathatósági és kiberbiztonsági célokból, az (EU) 2016/680 irányelv 25. cikkével összhangban.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az ügyviteli rendszerrel kapcsolatos valamennyi kiberbiztonsági kockázatot - különösen a rendszer felépítését, irányítását és ellenőrzését illetően - körültekintő és hatékony módon kezeljék és orvosolják, valamint hogy megfelelő biztosítékok álljanak rendelkezésre a jogosulatlan hozzáféréssel és visszaéléssel szemben.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az ügyviteli rendszer csak addig tartalmazzon személyes adatokat, ameddig az szükséges és arányos az egyedüli kapcsolattartó pont számára az ezen irányelv alapján ráruházott feladatok elvégzéséhez, és hogy az abban szereplő személyes adatokat ezt követően visszavonhatatlanul töröljék.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy egyedüli kapcsolattartó pontjuk első alkalommal legkésőbb az információcsere lezárását követő hat hónapon belül, majd azt követően rendszeresen felülvizsgálja a (3) bekezdésnek való megfelelést.

17. cikk

Az egyedüli kapcsolattartó pontok közötti együttműködés

(1) A tagállamok ezen irányelv alkalmazásában ösztönzik az egyedüli kapcsolattartó pontjaik és az illetékes bűnüldöző hatóságok közötti gyakorlati együttműködést.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az egyedüli kapcsolattartó pontok vezetői évente legalább egyszer találkozzanak, hogy értékeljék a szolgálataik közötti együttműködés minőségét, megvitassák az esetleges nehézségek esetén szükséges technikai vagy szervezési intézkedéseket, és szükség esetén tisztázzák az eljárásokat.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Statisztikák

(1) A tagállamok minden év március 1-jéig a Bizottság rendelkezésére bocsátják az ezen irányelv szerint az előző naptári évben a többi tagállammal megvalósult információcserékről készített statisztikákat.

(2) Minden tagállam biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett statisztikák kiterjedjenek legalább a következőkre:

a) az egyedüli kapcsolattartó pontja és adott esetben illetékes bűnüldöző hatóságai által benyújtott, információátadásra vonatkozó megkeresések száma;

b) az egyedüli kapcsolattartó pontjához és illetékes bűnüldöző hatóságaihoz beérkezett információátadásra vonatkozó megkeresések száma, valamint azon információátadásra vonatkozó megkeresések száma, amelyekre válaszoltak, sürgős és nem sürgős megkeresések, valamint megkereső tagállamok szerinti bontásban;

c) a 6. cikk alapján elutasított, információátadásra vonatkozó megkeresések száma megkereső tagállamok és elutasítási okok szerinti bontásban;

d) azon esetek száma, amikor az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőktől a kötelező igazságügyi hatósági engedély beszerzésének szükségessége miatt az 5. cikk (2) bekezdése szerint eltértek, az érintett információátadásra vonatkozó megkereséseket benyújtó tagállamok szerinti bontásban.

(3) A Bizottság összegyűjti a tagállamok által a (2) bekezdés alapján szolgáltatott minimális statisztikákat, és az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja azokat.

19. cikk

Jelentéstétel

(1) A Bizottság 2026. június 12-ig és 2027. június 12-t követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli ezen irányelv végrehajtását, és amely részletes információkat tartalmaz arról, hogy az egyes tagállamok hogyan hajtották végre ezt az irányelvet. E jelentés összeállításakor a Bizottság különös figyelmet fordít az illetékes bűnüldöző hatóságok közötti információcsere hatékonyságára, az információátadásra vonatkozó megkeresések elutasításának indokaira - különösen, ha a megkeresések nem tartoznak ezen irányelv célkitűzéseinek hatálya alá -, valamint az adatvédelmi rendelkezések betartására és az információk Europolnak történő átadására.

(2) A Bizottság 2027. június 12-ig, majd ezt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli ezen irányelv eredményességét, így különösen annak a bűnüldözési együttműködésre, a 14. cikk (3) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában megállapított kötelezettségekre és a személyes adatok védelmére gyakorolt hatását. A Bizottság figyelembe veszi a tagállamok által átadott információkat, valamint az ezen irányelv átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos minden egyéb lényeges információt, beleértve adott esetben az irányelv eredményes végrehajtásának gyakorlati akadályait is. A Bizottság ezen értékelés alapján dönt a megfelelő, ezt követő intézkedésekről, beleértve adott esetben egy jogalkotási javaslatot is.

20. cikk

A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosítása

2024. december 12-től a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 39. és 46. cikkének azon részei helyébe, amelyeket a 2006/960/IB kerethatározat nem váltott fel, ez az irányelv lép, amennyiben az említett cikkek az ezen irányelv hatálya alá tartozó információcserére vonatkoznak.

21. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2006/960/IB kerethatározat 2024. december 12-től hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett kerethatározatra történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni, és azokat a mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

22. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok 2024. december 12-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok a 13. cikknek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket 2027. június 12-ig léptetik hatályba. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják az első és a második albekezdésben említett rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

24. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).