32015D0658[1]

A Bizottság (EU) 2015/658 határozata (2014. október 8.) az Egyesült Királyság által a Hinkley Point C atomerőmű javára végrehajtani tervezett SA.34947 (2013/C) (korábbi 2013/N) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2014) 7142. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/658 HATÁROZATA

(2014. október 8.)

az Egyesült Királyság által a Hinkley Point C atomerőmű javára végrehajtani tervezett SA.34947 (2013/C) (korábbi 2013/N) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2014) 7142. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután az említett rendelkezéseknek megfelelően felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére (1), és ezen észrevételek figyelembevételével,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

(1) Prenotifikációt követően az Egyesült Királyság 2013. október 22-én elektronikus úton bejelentette, hogy intézkedésekkel kívánja támogatni az új Hinkley Point C ("HPC") atomerőművet. A bejelentést a Bizottság ugyanazon a napon nyilvántartásba vette.

(2) A Bizottság 2013. december 18-án a bejelentett intézkedésekkel kapcsolatos hivatalos vizsgálatot indított mivel komoly kétségei merültek fel azt illetően, hogy az intézkedés összeegyeztethető-e az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal.

(3) Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot (a továbbiakban: "az eljárás megindításáról szóló határozat") 2014. január 31-én közzétették a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, majd 2014. március 7-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megküldésére.

(4) Az Egyesült Királyság az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeit 2014. január 31-én küldte meg.

(5) Az érdekeltek észrevételeket nyújtottak be a Bizottságnak. Azokat a Bizottság továbbította az Egyesült Királyságnak, amely lehetőséget kapott arra, hogy reagáljon ezekre; az Egyesült Királyság megjegyzései 2014. június 13-án és július 4-én érkeztek meg.

2. AZ INTÉZKEDÉSEK ISMERTETÉSE

2.1. KÜLÖNBÖZETI SZERZŐDÉS

(6) A bejelentett intézkedés elsődlegesen egy különbözeti szerződést (Contract for Difference ["CfD"]) foglal magában, amely bevételkiegészítést biztosít a HPC működési fázisában. Az Egyesült Királyság eredetileg egy beruházási szerződést jelentett be, amelyet a CfD egy korai formájaként határozott meg. Amiatt, hogy a tárgyalások a vártnál hosszabb ideig tartottak az Egyesült Királyság és az EDF Energy plc ("EDF") cég között, amely e határozat időpontjában a kedvezményezett kizárólagos tulajdonosa, a beruházási szerződést teljes körűen felváltották egy CfD-vel. Az EDF az Electricité de France francia villamosenergia-vállalat egyesült királysági leányvállalata.

(7) A kedvezményezett az NNB Generation Company Limited ("NNBG"), amelyet e határozat időpontjában teljes mértékben az EDF irányít. A CfD egy magánjogi megállapodás az NNBG és a CfD-ben Részes Fél, a Low Carbon Contracts Company Ltd. között. A Miniszter és az NNBG részvényesei egy külön megállapodást írnak alá. Ez a külön megállapodás az ügylet feltételeinek csak egy részére, különösen a lehetséges rendszerleállási eseményekre és a nyereségrészesedési mechanizmusokra vonatkozik.

(8) A CfD alapján az NNBG olyan összegű bevételt kap, amelyet az általa értékesített villamos energia nagykereskedelmi árának és egy olyan különbözeti kifizetésnek az összege határoz meg, amely az előre meghatározott Kötési Ár ("Kötési Ár") és az előző referencia-időszakban megfigyelt Referenciaár ("Referenciaár") különbözetének felel meg.

(9) Ha a Referenciaár alacsonyabb, mint a Kötési Ár, akkor a CfD-ben Részes Fél kifizeti a Kötési Ár és a Referenciaár közötti különbözetet, biztosítva, hogy NNBG végeredményben viszonylag stabil bevételekhez jut értékesítési stratégiája és az általa termelt teljesítmény függvényében. Ezzel szemben, amikor a Referenciaár magasabb, mint a Kötési Ár, az NNBG köteles a különbséget megfizetni a CfD-ben Részes Félnek. Következésképpen az NNBG ebben az esetben is viszonylag stabil bevételeket kap.

(10) A Referenciaár azon nagykereskedelmi árak súlyozott átlaga, amelyeket az Egyesült Királyság minden CfD-vel támogatott üzemeltetőre meghatároz. Az NNBG esetében a vonatkozó Referenciaár az alapterhelési piaci Referenciaár, amely minden alapterhelési áramtermelőre vonatkozik (2).

(11) Az alapterhelési piaci Referenciaárat jelenleg úgy állapítják meg, hogy felhasználják a London Energy Broker's Association (LEBA) és a NASDAQ OMX Árutőzsde által jelentett napi áradatokat, amelyek a következő időszaki vételárra (season-ahead price), azaz a villamos energia egy időszakkal (azaz hat hónappal) a szállítást megelőzően kialakult árára vonatkoznak (3).

(12) Az alapterhelési piaci Referenciaárat időszakonként egyszer számítják ki közvetlenül minden egyes időszak előtt, amikor a megelőző időszak egyes napjain közzétett következő időszaki napi árak számtani középértékét számítják ki. Ezt az átlagot súlyozzák annak biztosítása érdekében, hogy arányos befolyást biztosítsanak az egyes referenciaindexek alatt kereskedett mennyiségeknek.

(13) Az NNBG köteles fenntartani egy előre meghatározott minimális szintű teljesítményt, de nem köteles egy előre meghatározott teljesítményszint biztosítására. Az erőműnek 91 %-os terhelési tényezővel kell működnie. Ha az NNBG nem éri el ezt a terhelési tényezőt, akkor implicit módon nem éri el azt a bevételi szintet, amelyet a projektből megszerezni tervez.

(14) Az NNBG a CfD-ben meghatározandó legmagasabb teljesítményszintig ("plafon") különbözeti kifizetést kap majd a mért teljesítmény alapján. A plafont meghaladóan a piacon értékesített teljesítmény után nem jár kifizetés. Az NNBG által termelt villamos energiát a piacon értékesítik.

2.1.1. A CfD mechanizmus általános működése

(15) A CfD-t a CfD-ben Részes Féllel fogják megkötni, azaz egy olyan jogalannyal, amelyet az összes engedélyes szolgáltatóra együttesen vonatkozó jogszabályi kötelezettség alapján finanszíroznak.

(16) A végleges szerződés megkötése az EDF/NNBG végső befektetési döntésétől, a finanszírozási rendelkezésekre vonatkozó megállapodástól (beleértve a brit kormány hitelgarancia feltételeit), és a felek végleges jóváhagyásától függ.

(17) A CfD keretében az engedélyes szolgáltatók együttesen felelősek a szerződésből eredő minden kötelezettségért, és a szerződésben Részes Fél csak olyan mértékben felelős, amelyben az engedélyes szolgáltatók vagy az Egyesült Királyság kormánya pénzt utaltak át a részére. Minden szolgáltató a piaci részesedése alapján felel, amelyet a mért villamosenergia-felhasználás alapján határoznak meg. Ebben a rendszerben a fizetési kötelezettségeknek való nem megfelelés esetén a Miniszter egy másik Részes Felet jelöl ki, más szolgáltatóktól szedi be a kifizetéseket, vagy közvetlenül fizet a termelőknek.

(18) Ettől elkülönülten a Részes Fél megbíz egy elszámolási ügynököt, aki egyrészről beszedési joggal (azaz kifizetéseknek a szolgáltatóktól való beszedésére való joggal), másrészt azon kötelezettséggel rendelkezik, hogy kifizetéseket teljesítsen az áramtermelőknek, illetve kifizetéseket vegyen át tőlük. Az Egyesült Királyság kormánya az Elexon egyik leányvállalatát kívánja kijelölni elszámolási ügynökké (az Elexon a National Grid, az Egyesült Királyság átvitelirendszer-irányítója ("átvitelirendszer-irányító") kizárólagos tulajdonában álló társaság, amely jelenleg az Egyesült Királyságban az elszámolási ügynökként működő szervezet.

(19) Az áramtermelővel a CfD-ben szerződő Részes Fél lesz jogosult döntéseket hozni és mérlegelést gyakorolni, például megállapítani azt, hogy egy áramtermelő teljesíti-e a kötelezettségeit, vagy hogy szükség van-e biztosítékra a rendszerben történő kifizetéseinek biztosítására, vagy bizonyos követelmények felfüggesztésére, az adott piaci feltételektől függően. Az Egyesült Királyság kormánya további útmutatást szándékozik adni azokról a paraméterekről, amelyek korlátozhatják a Részes Fél mérlegelési jogát a CfD működésével kapcsolatos döntések meghozatalában.

(20) Az 1. ábra az egyes résztvevőknek a CfD rendszer működésében betöltött szerepét mutatja be.

1. ábra

Szerepek és felelősségek a CfD működtetésében

Forrás: az Egyesült Királyság hatóságai.

2.1.2. A CfD megállapodás feltételei

(21) Az Egyesült Királyság és az EDF megállapodtak a CfD feltételeiben. Ezeket a feltételeket átdolgozzák egy hosszú alakos szerződéssé a megállapodás végleges aláírását és az EDF Végső Befektetési Döntését megelőzően.

(22) Több megállapodott feltétel a CfD egyéb technológiákra, különösen a megújuló energia technológiákra vonatkozó feltételeit tükrözi. Ezek a feltételek nyilvánosak (4). A további feltételek egyediek a HPC-re vonatkozó CfD-re.

(23) Az elfogadott feltételek értelmében a Kötési Ár 92,50 GBP/MWh lesz a 2012-es nominális árakon. Ha a Sizewell C új atomerőmű megépítésére vonatkozó befektetési döntést hoznak, amely ugyanezt a modellt alkalmazza, és lehetővé teszi bizonyos költségek megosztását a HPC reaktorokkal, a Kötési Ár 89,50 GBP/MWh-ra fog módosulni, ugyancsak a 2012-es nominális feltételek szerint.

(24) A Kötési Árat teljes mértékben a fogyasztóiár-indexhez ("CPI") indexálják, mint a többi CfD esetében. A CPI korrekciója évente történik azzal, hogy bázisidőszak 2011. november lesz. A Kötési Árat minden évben azidőszak első napján az elérhető legfrissebb CPI-index alapján korrigálják, ahogy azt az Office of National Statistics (ONS) február hónapra közli.

(25) A CfD időtartamának végső kezdőnapja az egyes reaktorok Cél Üzembehelyezési Ablaka lesz, amely a megállapodott Cél Üzembehelyezési Naptól számított [...] (5) év. Ezen dátumot követően a CfD futamideje megkezdődik, függetlenül attól, hogy az erőmű üzemel-e vagy sem.

(26) A Legvégső Határnap a második reaktor Cél Üzembehelyezési Ablakának utolsó napjától számított [...] évforduló. Ha egyik reaktort sem helyezték üzembe a Legvégső Határnapon vagy azt megelőzően, a CfD-ben Részes Fél felmondhatja a szerződést. A Legvégső Határnap meghosszabbítható vis maior vagy csatlakozási nehézségek miatt.

(27) Két "nyereség-megosztási" mechanizmus lesz. Az első az építési költségekre (6) vonatkozik, és a következőket jelenti:

i. Az építkezési nyereség első [...]-t (névérték) 50:50 alapon fogják megosztani azzal, hogy a nyereség 50 százaléka a CfD-ben Részes Felet illeti, a másik 50 százalék pedig az NNBG-t; és

ii. A [...]-t (névérték) meghaladó építkezési nyereséget 75:25 alapon fogják megosztani azzal, hogy a nyereség 75 százaléka a CfD-ben Részes Felet illeti, a másik 25 százalék pedig az NNBG-t.

(28) A második nyereségmegosztási rendszer a saját tőke hozamán alapul. Két küszöbértéket állítottak fel (6):

(29) Az első küszöbértéket a legutolsó Pénzügyi Modell alapján az e határozat időpontjában kidolgozott előirányzott saját tőke belső megtérülési ráta szintjén, (7) vagy a lekötött saját tőke alapjának 11,4 százalékában és nominálisan határozták meg. Az ezen a küszöbértéken felüli és túli bármilyen nyereséget úgy osztanának meg, hogy 30 százalék illeti a CfD-ben Részes Felet és 70 százalék illeti az NNBG-t.

(30) A második küszöbérték a 13,5 százalék nominális érték vagy 11,5 százalék reál (CPI-deflált) érték közül a magasabb, ugyanazon modell alapján, mint a fenti a pontban. Az ezen küszöbértéken felüli és túli bármilyen nyereséget úgy osztanának meg, hogy 60 százalék illeti a CfD-ben Részes Felet és 40 százalék illeti az NNBG-t.

(31) Két működésiköltség-újratárgyalási időpont lesz. Az első az első reaktor beindításának napjától számított 15 évvel, a második pedig az első reaktor beindításának napjától számított 25 év lesz. A működésiköltség-újratárgyalás segítségével csökkenthető mindkét fél hosszú távú költségkockázata, és a Kötési Ár mindkét irányban történő változását fogja eredményezni. A mechanizmus lehetővé teszi a Kötési Ár növelését vagy csökkentését a tényleges költségek és az alábbi költségsortételekre vonatkozó jövőbeli költségek felülvizsgált előrejelzései ismeretében, minden esetben teljes egészében és kizárólag úgy, ahogy azt az áramtermelő létesítmény folyamatos működése megköveteli:

a) Nukleáris fűtőanyag előfeltöltés;

b) Biztosítás;

c) ONR (Office for Nuclear Regulation, Nukleáris Szabályozási Hivatal) díjak;

d) Üzleti díjak;

e) Bizonyos átviteli díjak;

f) A közbenső szintű hulladék (ILW)/kiégett fűtőanyag ártalmatlanítási költségeinek változása a hulladékátruházási szerződésben foglalt hulladékátruházási ár változása miatt;

g) A kiégett fűtőanyag kezelési költségének és a megszüntetési költségek változása;

h) Üzemeltetési és karbantartási költségek;

i) Felújítások és készpénz alapú működési költségek, amelyeket a Termelő eredménykimutatásában ráfordításként írnak le az IFRS-nek megfelelően, továbbá minden felmerült tőkeráfordítás.

(32) A tervezéshez, az ésszerű és körültekintő szinttől eltérő működéshez, a termelő létesítmény rendelkezésére állásához vagy kapacitásához, a nem karbantartási jellegű ráfordításokhoz, az új szerkezettel kapcsolatos ráfordításhoz (nem a meglévő épületen belül), a finanszírozáshoz kapcsolódó bármilyen költséget, továbbá bizonyos hulladékátruházási költségeket kizárnak az újratárgyalásból.

(33) A működésiköltség-újratárgyalásban használt felülvizsgált költségbecslések az NNBG által készített és a CfD-ben Részes Fél által elfogadott jelentésen fog alapulni, figyelembe véve az Észak-Amerikában és az EU-ban az EPR technológiát alkalmazó, illetve a nyomottvizes technológiát alkalmazó és minden esetben ésszerű és körültekintő színvonalon működő más atomerőművektől beszerzett benchmark költségeket. A Kötési Ár korrekcióját a benchmark költségek felső felére való utalással számítják ki.

(34) A Kötési Árat csökkentik (vagy átalányösszeg vagy éves kifizetések sorozata a CfD-ben Részes Fél részére), ami tükrözi az NNBG által fizetendő adó összegnek változását az NNBG részvényesi finanszírozásával és az NNBG adóstrukturálásával összefüggő körülmények miatt. E tekintetben emelés nem megengedett.

(35) A Kötési Árat az Üzleti Díjak miatt egyszeri alkalommal a jövőre tekintve korrigálják az Értékelési Iroda általi hivatalos újraértékelést követően az erőmű működésének megkezdését követően. Az Üzleti Díjak későbbi módosítására működésiköltség-újratárgyalások útján kerül sor.

(36) A szokásos CfD általános feltételekben előírt információ-szolgáltatáson felül az NNBG köteles bizonyos szavatosságokat adni az Egyesült Királyság kormányának a projekt költségeivel összefüggésben szolgáltatott adatokban és modellekben levő információ tekintetében. A szerződés rendelkezést tartalmaz egy egyeztetett Pénzügyi Modell használatáról, amely meghatározza a feltételei szerint szükséges kötésiár- és egyéb korrekciókat.

(37) Az NNBG védett és jogosult visszakövetelni bizonyos költségeket a Minősítő Törvénymódosítások ("QCIL") miatt.

(38) QCIL-nek minősül a Törvény Hátrányos Változása, a Törvény Konkrét Változása, a Konkrét Adótörvény Változása, az Egyéb Törvényi Változás, továbbá a Szabályozási Alap Változása, minden esetben, ha az nem előre látható.

(39) A Törvény Hátrányos Változása az olyan törvénymódosítás, amelyek a feltételei kifejezetten (és nem csupán közvetve vagy következményként vagy az általánosan alkalmazandó Egyéb Törvényi Változás aránytalan hatása révén) vonatkoznak a projektre, a termelő létesítményre vagy az NNBG-re, de nem máskülönben.

(40) A Törvény Konkrét Változása az olyan törvénymódosítás, amelyek a feltételei kifejezetten (és nem csupán közvetve vagy következményként vagy az általánosan alkalmazandó Egyéb Törvényi Változás aránytalan hatása révén) vonatkoznak a nukleáris termelő létesítményekre vagy a CfD hatálya alá tartozó termelő létesítményekre.

(41) A Konkrét Adótörvény Változása (i) az uránra kivetett adó változása vagy új adó; vagy (ii) változás a törvényben vagy a HMRC gyakorlatában, amelynek eredményeként az NNBG adózási elbánása kevésbé kedvező lesz, mint amelyet a HMRC által adott bizonyos konkrét adómentességek tartalmaznak.

(42) A Szabályozási Alap Változása azt jelenti, hogy (i) az ONR (vagy a jogutód szabályozó) már nem oly módon szabályozza a termelő létesítményt, hogy azt értékeli, hogy a kockázat csökkentéséhez szükséges áldozat jelentősen aránytalan-e az elérhető előnyhöz képest; vagy (ii) az illetékes Környezetvédelmi Ügynökség (vagy a jogutód szabályozó) a termelő létesítmény tekintetében a kockázatcsökkentési lehetőséget már nem értékeli elfogadható környezeti kockázatként, arra hivatkozással, hogy a megvalósítás költségei aránytalanok az általuk elérhető környezeti előnyökhöz képest.

(43) A QCIL-ekkel kapcsolatos ellentételezés csak akkor fizethető, ha valamennyi QCIL igény együttes összegét meghaladja az 50 millió GBP-t a 2012. évi nominális és indexelt értéken. Kétszeres megtérülés nem engedélyezett. A Kötési Árat bármely adott QCIL tekintetében csak egyszer korrigálják a szerződés további időszaka alatt a megállapodás szerinti Pénzügyi Modell alkalmazásával vagy a szükséges korrekció nettó jelenértékének kiszámításával.

(44) Az NNBG bizonyos feltételektől függően kártérítésben részesül a HPC "politikai" leállása esetén (akár az illetékes egyesült királysági, EU vagy nemzetközi hatóság által) bizonyos okok miatt, amelyek nem tartalmazzák a következőket: egészségügyi, nukleáris biztonsági, biztonsági, környezetvédelmi, nukleáris szállítási vagy nukleáris biztosítéki intézkedési okok (Minősítő Leállítási Esemény).

(45) Akkor is jár kártérítés, ha a termelő létesítményt harmadik fél nukleáris felelősségbiztosítási feltételei miatt zárják be, beleértve azt is, ha az annak következménye, hogy az Egyesült Királyság kormánya nem hagyja jóvá a Termelő által javasolt alternatív biztosítási intézkedéseket, jóllehet azokat az Egyesült Királyság kormányának ésszerűen meg kellett volna tennie, és a Termelő számára nincs más jóváhagyott biztosítási lehetőségeket.

(46) A Minősítő Leállítási Esemény védelem magában foglalja a jogot arra, hogy az NNBG-t átruházzák az Egyesült Királyság kormányára (és hogy az Egyesült Királyság kormánya felhívjon az átruházásra), a CfD-ben Részes Fél vagy az Egyesült Királyság kormánya által fizetendő kártérítés megfizetésén felül.

(47) A megszűnési események csak az NNBG-re vonatkoznak. A CfD-ben Részes Fél döntése, hogy felmondja-e a szerződést a kialakult felmondási esemény bekövetkezésekor.

2.2. HITELGARANCIA

(48) A HPC-projekt és különösen az NNBG nemcsak a CfD-re alapoz, hanem egy Állami Hitelgaranciára is az általa kibocsátott kötvényre (a "Hitelgarancia").

(49) A kibocsátandó kötvényeket a Hitelgarancia biztosítja. Az utóbbit egyfajta biztosítási szerződésnek lehet tekinteni, ami biztosítja a minőségi kötvény tőkéjének és kamatának időben történő megfizetését, ami elérheti akár a 17 milliárd fontot is (8).

(50) A Hitelgaranciát az Infrastructure UK ("IUK") biztosítja, az Egyesült Királyság Kincstárának Egysége, amely az Egyesült Királyság garanciarendszereinek kezelését felügyeli. A Hitelgarancia az egész üzletre vonatkozó adósságeszköz a HPC hosszú távú finanszírozására.

(51) Az IUK úgy véli, hogy az ügyletet úgy strukturálták, hogy az alátámasztja a BB+/Ba1-nek megfelelő kockázatbesorolást a HPC számára. A Garanciadíj szintje 295 bázispont.

(52) Ebben a rendszerben a finanszírozási struktúra részeként kibocsátandó Kötvényeket a Kords Commissioners of the UK ("Garantőr") által kibocsátandó garancia fogja biztosítani. A rendszer magában foglalja a kereskedelmi bankok által biztosítandó építési áthidaló hitelt is (amit viszont az Egyesült Királyság Garanciarendszere nem garantál). Az ügyletre lekötött további tőkét a részvényesek biztosítják. Más forrásból származó tőke a Garantőr hozzájárulásával adható hozzá a pénzügyi szerkezethez.

(53) A döntés idején a tervezett finanszírozási források a következők:

a) Alap Saját tőke: [...] GBP

b) Feltételes Saját Tőke: [...] GBP

c) Építés Áthidaló Hitel: legfeljebb [...] GBP

d) Kötvények: [...] GBP.

(54) A finanszírozási szerkezetet úgy alakították ki, hogy az Alap Saját Tőkét teljes mértékben elvesztik, mielőtt a Kötvények bármilyen veszteséget szenvednek. A Feltételes Saját Tőke további biztosítékot jelent arra, hogy bekövetkezik az a nap, amelyen a Garantőr meggyőződik arról, hogy - többek között - a HPC-t üzembe helyezték és működik, és minden kötelező tartalékot teljes mértékben finanszíroztak ("pénzügyi befejezés").

(55) A részvényesek Saját Tőkével kapcsolatos kötelezettségeit sajáttőke-hozzájárulási megállapodások tartalmazzák, amelyben félként részt vesz a Garantőr is, aki ily módon kötelezettségvállalást kap a Saját Tőke rendelkezésre bocsátására.

(56) Annak érdekében, hogy a Saját Tőke a fent leírt veszteség-elnyelő jelleget mutassa, amennyiben mulasztási esemény következik be, a felek két feltételt állapítottak meg (az Alapeset Feltételt (9) és az FFS Meghibásodás Feltételt (10)), amelyek lehetővé teszik a Garantőr számára, hogy megkövetelje, hogy az Alap Saját Tőke gyorsított megfizetését, vagy, hogy a Feltételes Saját Tőke gyorsított megfizetését, azaz ezeknek az azonnali rendelkezésre bocsátását és a Kötvények visszafizetésére és a Garantőrnek járó összegek megfizetésére való felhasználását. A rendelkezésre bocsátásnak ez a kombináció azt biztosítja, a Részvényesek és ne a Garantőr hordozzák az elsődleges kitettséget az EPR technológia megvalósíthatóságát illetően mindaddig, amíg nincs objektív bizonyíték a bizalomra olyan sikeres korábbi projektek révén, mint a Flamanville 3 és a Taishan 1.

(57) Az Alapeset Feltétel teljesüléséig tartó időszakban van egy plafon a lehívott adósság összegére, ami legalább az adott projekt mérföldkőre vonatkozó adósság mérföldkő plafon és az Alap Saját Tőke [...] százaléka, levonva belőle a fejlesztési saját tőkét, azaz [...] milliárd GBP-t. Az 1. táblázat gyakorlati példát mutat a Saját Tőke veszteség-elnyelési jellegéről:

1. táblázat

Alapeseti Lehívási Profil és az Alapeset Feltétel nem teljesül

Forrás: IUK által benyújtva 2014. szeptember 12-én.

Base Case Drawdown Profile

Base Case Condition Not Met (by 31 December 2020)

(58) Az Alapeset Feltétel teljesülését követően a Garantőr elsődleges védelme az építkezés alatt a Feltételes Saját Tőke összege, amit a költségtúllépések fedezésére és akkor lehet lehívni, ha a projekt mérföldkövek bármely időszakban korlátozzák az adósság összegét.

(59) A részvényesek kötelezettségvállalásai az Alap Saját Tőkéve és a Feltételek Saját Tőkével kapcsolatban teljes mértékben hitellel támogatottak olyan eszközökkel, mint például, de nem kizárólag az anyavállalat garanciák, akkreditívek vagy egyéb hiteltámogatások, amik elfogadhatók a Garantőr számára.

(60) A részvényesek rögzített (11) és/vagy lebegő (12) biztosítékot adnak (13), beleértve a minőségi vagyont terhelő zálogjogot (14) az összes saját eszközükre, vagyonukra és vállalkozásaikra, amik támogatják az NNBG-vel szembeni kötelezettségeiket és az NNBG kötelezettségeit. A kötelezettségeiket biztosítása érdekében az NNBG és a Kötvények kibocsátója, egy újonnan bejegyzett speciális céltársaság, is átfogó rögzített és/vagy lebegő vagyont terhelő biztosítékot ad az összes saját eszközére, vagyonára és vállalkozásaira, ami minőségi vagyont terhelő zálogjognak minősül. A biztosítékot közvetlen megállapodások biztosítják a szerződő felek között, amik bizonyos fontos szerződésekre vonatkoznak.

(61) Az ügylet különleges jellegére és a biztonság kiemelt fontosságára tekintettel, a biztosíték érvényesítése során figyelembe kell venni az Egyesült Királyság biztonsági szabályozójának hozzájárulását, és az a tényt, hogy az értékesítés csak olyan fél részére történhet, amely a HFP telephelyre nukleáris üzemi engedéllyel rendelkezik vagy fog rendelkezni.

(62) A részvényesek, az NNBG és a kibocsátó által nyújtott biztosítékok célja annak biztosítása, hogy a biztosított felek (15): (i) maximális elsőbbséget élvezzenek az érintett adós nem biztosított hitelezőinek igényeivel szemben az adott adós fizetésképtelensége esetén; (ii) fenntartsák a lehetőséget biztosított felek számára, hogy értékesítsék a biztosított eszközöket és az ilyen értékesítésből származó bevételt a kifizetetlen biztosított kötelezettségek kielégítésére használják, amennyiben ez jelenti a legmagasabb szintű megtérülést, és (iii) maximális ellenőrzést tudjanak gyakorolni bármely adós fizetésképtelensége esetén, és elérjék a biztosíték ügyvezetési célját oly módon, hogy adminisztratív csődbiztost neveznek ki az érintett adós vállalkozása és eszközei igazgatására.

(63) A Kötvények a kibocsátó nem biztosított kötelezettségei lesznek, és nem részesednek semmilyen biztosítékból, amelyet a kibocsátó vagy a HPC cégcsoport bármely más tagja ad.

(64) Ami a hitelező rangsort illeti, az NNBG által adott biztosíték érvényesítéséből származó bevételt a gyakorlatban az alábbi elsőbbségi sorrendben használják fel:

1. Törvény által előnyben részesített hitelezők.

2. Végrehajtási költségek (azaz: biztosítéki vagyonkezelők és bármely fizetésképtelenségi megbízott költségei).

3. FDP Hitelezők (16).

4. Építési áthidaló hitelt adó felek.

5. Kötvényesek és Garantőr.

6. Az NNBG nem biztosított hitelezői.

7. Az NNBG részvényesei.

(65) Ez az elsőbbségi sorrend a végrehajtási bevételekből a Garantőr hozzájárulása nélkül nem módosítható.

(66) Az ügylet finanszírozása szakaszokra oszlik a projekt megvalósítási mérföldkövei elérésének megfelelően.

(67) A Kötvények (kivéve az SZC Kötvényeket) legmagasabb összege kibocsátásának napját követő időszakban az Alap Saját Tőkét kell rendelkezésre bocsátani egy ütemezésnek megfelelően, míg a Feltételes Saját Tőke az adott ütemezéshez képest felmerült költségtúllépéseket fedezi.

(68) A részvényesek részére osztalék nem fizethető a pénzügyi befejezés előtt.

(69) Az Egyesült Királyság hatóságai azzal érvelnek, hogy pénzügyi befejezést követően Hitelgaranciát továbbra is számos szerkezeti és kötelezettségvállaláson alapuló eszköz védi, többek között jelentős korlátozások arra vonatkozóan, hogy mikor fizethető osztalék és egy [...] hónapos adósságszolgálati tartalék (amely finanszírozható készpénzzel, készenléti akkreditívvel vagy elfogadható biztosítékokkal), amik [...] milliárd GBP összeget tehetnek ki. Állítólag, a projektfinanszírozásban a 6 hónapos adósságszolgálati tartalék a piaci gyakorlat.

(70) A pénzügyi befejezést követően a Hitelgarancia lehívására vélhetően csak akkor kerül sor, ha: (a) nagyon lényeges eltérés van a működési teljesítményben, és ennek következtében a várthoz képest csökken az adósságszolgálatra rendelkezésre álló készpénzáram; és (b) ez az eltérés kimeríti struktúra részét képező és fent hivatkozott az adósságszolgálati tartalék jelentős részét.

(71) Ha lehívják az adósságszolgálati tartalékot (bármilyen mértékig), azt a teljes összegére fel kell tölteni, mielőtt bármilyen osztalékfizetés történhet.

(72) Az Egyesült Királyság hatóságai azzal érvelnek, hogy a mulasztással szembeni strukturális védelmi eszközökre és a kiváltó események jelenlétére, továbbá a mulasztást megelőző lehetséges jogorvoslatokra tekintettel az érvényesítésre csak igen szűk és valószínűtlen körülmények között kerülhet sor. Ha azonban érvényesítésre lenne szükség, a körülmények valószínűleg váratlanok és súlyosak lennének, amire egy rögzített érvényesítési intézkedés nem lesz megfelelő. Az IUK úgy vélte, hogy rugalmasságra van szüksége abban, hogy a lehetőségeit a felmerülő eseményekre tekintettel fontolja meg, hogy jobban védje az érdekeit. Ezért az IUK úgy döntött, hogy az érvényesítési lehetőségek egy maximális és rugalmas csomagjával rendelkezik amellett, hogy a belátása szerinti választhatja meg az érvényesítés legmegfelelőbb módját az adott időpontban.

(73) A Bizottságnak véleményezésre megküldték a mai napiga HPC-projektfinanszírozása tekintetében egyeztetett főbb finanszírozási feltételeket. Az a felek megállapodását tartalmazza a finanszírozási dokumentumok fő feltételeiről, de a végleges formájú jogi tervezetek e határozat keltének napján még nem állnak rendelkezésre. Az Egyesült Királyság hatóságai kijelentették, hogy a többi feltétel, valamint a végleges finanszírozási dokumentumok szokásos feltételeket tartalmaznak, amelyeket bármely befektető kikötne egy hasonló projektben. Mivel a Bizottságnak nem volt lehetősége ennek megerősítésére, amennyiben a végleges dokumentumok bármilyen módon módosítják az intézkedést, ahogy azt a Bizottsághoz jelenleg benyújtották, akkor az Egyesült Királyság hatóságai a módosításokat kötelesek bejelenteni a Bizottságnak.

2.3. MINISZTERI MEGÁLLAPODÁS

(74) A CfD előírja, hogy az NNBG befektetői kártérítésre jogosultak, amennyiben az Egyesült Királyság kormánya úgy dönt, hogy politikai okokból (és nem az egészségügyi, biztonsági, környezetvédelmi, szállítási vagy biztosítéki intézkedési okból) leállítja a HPC-t. Az ilyen kifizetéseket ugyanúgy finanszírozzák, ahogy a CfD-n alapuló kifizetéseket is finanszírozzák (azaz a szolgáltatókra való kivetéssel). A CfD-ben kapcsolódik egy Miniszteri Megállapodás, amelyet a Miniszter és az NNBG befektetői kötnek meg.

(75) A megállapodás előírja, hogy amennyiben a politikai leállítást követően a Részes Fél mulasztást követ el az NNBG befektetői részére történő kártérítési kifizetések terén, a Miniszter fizeti meg a megállapodás szerinti kártérítést a befektetőknek. A megállapodás nem ír elő további kártérítési kifizetést az NNBG vagy annak befektetői részére.

3. AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI

(76) A Bizottság igen nagy számú választ kapott az eljárás megindításáról szóló határozatot követő konzultáció során, ami 2014. április 7-ig tartott. Az alábbiakban bemutatjuk az állami támogatás értékelésére vonatkozó észrevételek leírását.

(77) Az érdekeltek észrevételeivel az értékelés vonatkozó részeiben foglalkozunk anélkül, hogy kifejezetten említenénk a konkrét észrevételt.

(78) A válaszok számára tekintettel azokat a témák köré csoportosítva írjuk le.

3.1. AZ INTÉZKEDÉSEKRE MINT ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ HOZZÁSZÓLÁSOK

(79) Egy válaszadó egyetértett az Egyesült Királyság kormányával abban, hogy az intézkedések nem tartalmaznak állami támogatást, és idézte az Egyesült Királyság által szolgáltatott bizonyítékot az ÁGÉSZ-szel kapcsolatos értékelésük alátámasztására.

(80) Az egyik fél azt állította, hogy a HPC ÁGÉSZ-t végez, mert egy PSO-t (Public Service Obligation; közszolgáltatási kötelezettséget) végez annak érdekében, hogy biztosítsák energiaszükséglet kielégítését rövid-, közép- és hosszú távon, továbbá, hogy a projektet világos és átlátható módon hajtják végre, ami nem eredményez gazdasági előnyt a résztvevő cégek egyike számára sem. A HPC javítja az ellátás biztonságát is azáltal, hogy csökkenti az import üzemanyagoktól való függőséget és csökkenti a fosszilis fűtőanyagok használatát.

(81) Azok közül, akik szembeállnak az Egyesült Királyság azon véleményével, miszerint az intézkedés nem tartalmaz állami támogatást, az egyik válaszadó megjegyezte, hogy az intézkedés nem felel meg az Altmark kritériumoknak, mert a CfD kizárólag az Általános Gazdasági Érdekű Szolgáltatás ("ÁGÉSZ") teljesítésének ellentételézését jelenti.

(82) Többen észrevételezték, hogy semmilyen más társaság nem pályázhatott a projektre.

(83) Több fél azzal érvelt, hogy a bejelentett intézkedés nem tartozik az EU ÁGÉSZ keretszabályába, mivel az Egyesült Királyság nem határozta meg egyértelműen a közszolgáltatási kötelezettséget ("PSO"), amiért az ellenszolgáltatást adja, továbbá, hogy nem felelt meg a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított közszolgáltatási kötelezettség feltételeinek.

(84) Számos fél megjegyezte, hogy a támogatási intézkedések összeegyeztethetetlenek az Altmark kritériumokkal, mivel a villamosenergia-termelés egy szabványos gazdasági tevékenység és ezért a atomenergiának versenyeznie kellene többi villamosenergia-forrással a liberalizált belső villamosenergia-piacon; az intézkedésnek nincs közös érdekű célja; úgy tűnik, hogy nincs objektív kritérium, ami indokolná a 35 éves időtartamot; másként kezeli az atomenergiát és a megújuló energiaforrásokat; ismeretlen paramétereken alapul és hiányzik a költség-haszon elemzés. Továbbá az a tény, hogy az atomenergia csak zsinór (alapterhelési) villamos energiát tud előállítani, kizárja azt, hogy általános érdekű szolgáltatás legyen. Végül, az esetleges túlkompenzáció jelentős lenne.

3.2. A TÁMOGATÁS LÉTEZÉSÉVEL KAPCSOLATBAN KAPOTT ÉSZREVÉTELEK

(85) Számos válaszadó úgy érvelt, hogy az intézkedések állami támogatásnak minősülnek, mivel kétoldalú megállapodásokkal járnak az Állam és a cég között; a kifizetések kifejezetten atomenergia előállítását célozzák; az állami költségvetést közvetlenül részt vesz a kifizetésekben; és a szerződés támogatást és különleges feltételeket biztosít az atomenergia javára, amely meghaladná a megújuló energiaforrásoknak adott bármely támogatást.

(86) Az egyik válaszadó megjegyezte, hogy az elmozdulás a hulladék "egységenkénti" fizetésről a Hulladék-átruházási Ár maximális plafonja felé támogatást foglal magában, és további támogatást jelent új nukleáris létesítmények üzemeltetői számára.

3.3. A KÖZÖS ÉRDEKŰ CÉLKITŰZÉSEKKEL, A PIACI ZAVAROKKAL ÉS AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS SZÜKSÉGESSÉGÉVEL KAPCSOLATOS ÉSZREVÉTELEK

(87) A pozitív válaszok között az egyik válaszadó megjegyezte, hogy az atomenergia jelentős mértékben hozzájárulhat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termeléshez, és segít diverzifikálni a villamosenergia-termelési ágazatot. Megjegyezték azt is, hogy jóllehet nem képes biztosítani a teljes további kapacitást, amelyre az Egyesült Királyságban a következő évtizedekben szükség lesz, valószínűleg kritikus szerepet fog játszani a kieső nukleáris kapacitás pótlásában és a jövőbeli kereslet kielégítésében.

(88) Számos válaszadó azt állította, hogy az Egyesült Királyság más helyzetben van, mint a többi EU-tagállam, mivel szigetországként korlátozottabb a lehetősége rendszerösszekötőkre. Bármilyen összehasonlítás Franciaországgal és Finnországgal helytelen lenne a jelentősen eltérő piaci struktúrájuk és amiatt, hogy ezekben a tagállamokban hosszú távú gazdasági megállapodások támogatják az atomerőművek építését. Ezenkívül az Egyesült Királyság nem lenne képes kezelni a megújuló energiák időszakosságát oly módon, hogy nagy mennyiségű energiát importál a szomszédaitól, amikor a megújuló erőművek nem termelnek, illetve továbbhárítja a túltermelés által okozott problémákat, amikor azok termelnek. A piaci hiányosságok az Egyesült Királyságban bármely egyedi európai villamosenergia-piachoz képest ezért mindig nagyobbak lesznek, mint az európai kontinensen, és további javító intézkedéseket tesznek szükségessé. Emellett az atomenergia támogatása növelné az energiaellátás diverzifikációját, ezáltal erősítve az Egyesült Királyság energetikai rendszerének rugalmasságát.

(89) Egy válaszadó a nukleáris energiával kapcsolatban felmerülő specifikus piaci hiányosságként rámutatott nevezetesen a hosszú építési időre és arra, hogy a működési idő 30 év feletti befektetési megtérüléshez vezet, ami jóval 2050-en túl lesz. Ezenkívül az egyes tagállamokban történt áramkimaradások tanulságai azt mutatják, hogy a határokon átnyúló összekapcsolásra való támaszkodás korlátozott, és hogy nincs egyetlen átvitelirendszer-irányító (TSO) sem, amely ugyanúgy képes garantálni a rendszerösszekötő kapacitást, mint a belföldi hálózaton belüli kapacitást. A HPC-projekt állami támogatása kevésbé torzítja a versenyt, mint az esetleges más intézkedések, például a kapacitáspiacok bevezetése.

(90) Egy válaszadó azzal érvelt, hogy a HPC nem lenne káros a környezetvédelmi célkitűzések elérése szempontjából, mivel a működését a megfelelő intézmények, például az Office for Nuclear Regulation, szigorúan vizsgálják. Emellett a HPC megfelelne a 2010. évi Környezetvédelmi Engedélyezési Szabályoknak is.

(91) Több fél azt nyilatkozta, hogy már léteznek a nukleáris hulladék biztonságos tárolásához szükséges technológiák.

(92) Több fél megjegyezte, hogy a politikák jelenlegi kombinációja nem elegendő ahhoz, hogy ösztönözze az atomenergiába való beruházást, különösen mivel az ETS szén-dioxid-kibocsátás ára túl alacsony; az Egyesült Királyságban levő Carbon Price Floor (Szén-dioxid-kibocsátás Minimumár) nem hajtja fel a szén-dioxid-kibocsátás árait elég magasra ahhoz, hogy az ösztönözze az atomenergiába való beruházást; az Egyesült Királyság Garanciarendszere önmagában nem elegendő a beruházások támogatására, mivel nem érinti az atomenergia hosszú távú gazdasági életképességét. Végül az atomenergia szénlábnyoma hasonló lenne a szélenergiáéhoz, és jóval alatta lenne a tengeri megújuló energiaforrások, a fotovoltaikus napenergia és a biomassza-technológiák lábnyomának.

(93) Az egyik fél azzal érvelt, hogy az Egyesült Királyság támogatja a megújuló energiaforrásokat, de hogy az ilyen technológiák nem alkalmasak alapterhelési villamos energia biztosítására, ugyanakkor a gázra való támaszkodás miatt az Egyesült Királyság függővé válna a fosszilis tüzelőanyagoktól, ami geopolitikai kockázatot jelent.

(94) Egy válaszadó azt állította, hogy a Bizottságnak fel kellene mérnie a HPC nettó környezeti előnyeit az Egyesült Királyság jelenlegi energiaszerkezetéhez képest. Ezen kritériumok alapján értékelve a HPC egyértelműen jelentős környezetvédelmi hasznot hozna.

(95) Számos fél amellett érvelt, hogy a tagállamoknak szabadon kellene megválasztaniuk a saját energiaszerkezetüket, és biztosítaniuk a szükséges ösztönzőket, amelyek nélkül leállnának a hatékony hosszú távú magánbefektetések az alacsony szén-dioxid-kibocsátású áramtermelési kapacitásokba. A Bizottságnak nem lehetne hatásköre arra, hogy hatást gyakoroljon az ilyen döntésekre. Emellett az atomerőműveknek magas a kezdeti beruházási költségük és alacsony a működési határköltségük, ami - együttesen a működési költségek és a villamosenergia-piaci árak közötti korreláció hiányával - olyan kockázatot jelent, amelyet állami beavatkozás nélkül nem lehet hatékonyan áthárítani a fogyasztókra.

(96) Számos fél bírálta az eljárás megindításáról szóló határozat 337. pontját, különösen, mivel az Egyesült Királyságban nem történt új atomerőművi beruházás az energiapiac 20 évvel ezelőtti liberalizációja óta. Ezen kívül a kormányzati politika változása vagy más politikai kockázatok által előidézett fenyegetés megnehezítené az ilyen befektetést a magánbefektetők számára.

(97) Számos fél azt állította, hogy tőkeköltségek a teljes élettartam költség mintegy 75 százalékát teszik ki (18), szemben a 10-15 százalékkal a kibocsátáscsökkentés nélküli gáz esetében. Megjegyezték azt is, hogy a szén-dioxid-mentesítés gazdaságossága a saját modellezése alapján 50 g CO2/kWh szintet jelent 2030-ig, összevetve a jelenlegi kb. 500 g CO2/kWh szintekkel, amit alacsonyabb költséggel csak akkor érnének el, ha az új nukleáris kapacitás jelentős behatolási szintet érne el (pl. 11-18 GW). A nagyszabású nukleáris program jelenértéken számolt haszna 23 milliárd GBP lenne. Továbbá: az atomenergiára vonatkozó hosszú távú szerződés fenntartaná a villamosenergia-szállítás hatékonyságát, ami releváns mind a nukleáris, mind a megújuló technológiák esetén azok alacsony határköltsége miatt.

(98) Az egyik válaszadó szerint, ha a korai fejlesztési szakaszban nem támogatják az olyan új technológiákat, mint az EPR, emiatt csökkenne a befektetői étvágy az ilyen technológiával kapcsolatban, mind az Egyesült Királyságban, mind azon kívül.

(99) Egy válaszadó azt állította, hogy az Euratom-Szerződés nem alkalmazható a jelenlegi Bizottsági politikáktól függetlenül, tekintettel arra, hogy az Szerződés 40. cikke kötelezi a Bizottságot, hogy rendszeresen közzétegyen nukleáris energia célokat, továbbá, hogy a Szerződés célkitűzéseit csak a Szerződés más rendelkezéseivel összhangban lehet megvalósítani.

(100) Egy válaszadó megállapította, hogy az előliberalizációt, az atomenergiába való beruházást a tarifákon keresztül finanszírozott projektek tették lehetővé, ami megszüntette a befektetési kockázatokat.

(101) Az egyik fél szerint nukleáris fűtőanyag számos forrásból beszerezhető, és az energiabiztonság tekintetében is nagyon magas az értékelése.

(102) Az egyik fél megjegyezte, hogy az atomenergián kívül nincs más bizonyítottan alacsony szén-dioxid-kibocsátású alapterhelési technológia, ami azonos kapacitásszinten lenne bevethető. Emellett a szerte az Európai Unióban meglevő politikai kockázati profil miatt a befektetők egyre óvatosabbak abban, hogy rendkívül nagy tőkét kössenek le a villamosenergia-termelés új rendjében. Végül, megkérdőjelezhető lehet a Bizottság előrejelzése az új atomenergia beruházásokról 2027-2030-ban a bizonytalanság miatt.

(103) Több fél megjegyezte, hogy az Egyesült Királyságnak nincs olyan mechanizmusa, ami hasonló a finn Mankala cég modellhez (az energiatermelő vállalatok és az energiaigényes ágazatok közös befektetése), amivel az induló tőkeköltség kockázata és a hosszú távú pillanatnyi villamosenergia-ár közötti aszimmetria kezelhető lenne.

(104) Az egyik fél megjegyezte, hogy a legtöbb megújuló technológiát már az 1900-as évek elejére felfedezték, ami miatt az érettség alapján azok támogatása kevésbé indokolt, mint a nukleáris technológia támogatása.

(105) Több fél megjegyezte, hogy a reaktorok nem lesznek működőképesek 2023-nál előbb, így az erőmű nem lesz képes hozzájárulni az ellátásbiztonsági kihívás kezeléséhez, amire az Egyesült Királyság az intézkedések indokolásában hivatkozott.

(106) Az egyik fél megjegyezte, hogy a nukleáris technológia nem nyújt ellátásbiztonságot, mivel az energiatermelés a nukleáris hasadóanyag importjától teszi függővé. Egy másik fél megjegyezte, hogy a csökkenteni kellene a behozott energiaforrásoktól való függőséget az ellátás biztonságának javítása érdekében.

(107) Egy válaszadó megjegyezte, hogy az Egyesült Királyság kormányának energiapolitikája politikailag elfogult, és korlátozza a szárazföldi szélerőművek és a naperőművek fejlesztését.

(108) Több válaszadó megjegyezte, hogy nukleáris technológia rontja az ellátásbiztonságot, mivel nem rendelkezik a hálózaton levő kereslet és kínálat egyensúlyozásához, az előre nem látható meghibásodások vagy a csökkent kapacitásszintek vagy a rendszeres karbantartás miatt szükséges rugalmassággal. Az atomenergiát emellett összekapcsolják kiszámíthatatlan válsághelyzetekkel, amik nagy mennyiségű tartalékot igényelnek, szemben a szél változékonyságával, amit úgy írnak le, hogy jelentős mértékben előre kiszámítható. Végül ugyanezen válaszadók szerint az atomenergia rossz módszer a kibocsátás csökkentésére, mivel kutatások szerint a nukleáris ciklus 9-25-ször több CO2-t termel, mint a szélenergia.

(109) Több válaszadó megjegyezte, hogy a nukleáris technológia hozzájárulása a szén-dioxid-mentesítéshez összehasonlító statisztikák alapján nem jelentős.

(110) Több fél megjegyezte, hogy az intézkedés nem eredményez energiabiztonságot, mivel nem pótolja elég gyorsan a kieső kapacitást és az urántartalékokra szorul, amik kimerülhetnek.

(111) Számos válaszadó úgy érvelt, hogy a támogatások más, innovatívabb és környezetvédelmi szempontból kevésbé káros termelési technológiák kizárásához vezethet, továbbá, hogy nem indokoltak, és összeegyeztethetetlen a "szennyező fizet elvvel." A jövő nemzedékek viselnék a hosszú távú intézkedésből fakadó költségeket.

(112) Több válaszadó azt kívánta hangsúlyozni, hogy számos tagállam ("Tagállam"), és különösen Németország, Ausztria, Írország, Olaszország és mások, elleneznék az atomenergiát, míg más Tagállamok, mint például Portugália, Dánia, Észtország és Görögország nem rendelkeznek atomenergiával, így nem lenne közös cél az atomenergia tekintetében.

(113) Többen észrevételezték, hogy nem tekinthető életképesnek egy olyan technológia, amely 60 éven át igényel támogatást, mentesül minden közvetlen és közvetett költségtől, amit indukál, és egy 35 éves garantált szerződést tesz szükségessé.

(114) Az egyik fél azt állította, hogy nincs megfelelő módszer a kiégett radioaktív hulladék ártalmatlanítására.

(115) Egy válaszadó azt állította, hogy az Egyesült Királyságban túlzottan támogatja az az új nukleáris energiát azáltal, hogy elfogadja az ártalmatlanítás körüli számos bizonytalanságot, és biztonságot nyújt a beruházóknak.

(116) Többen kritizálták az Egyesült Királyság által végzett kockázatértékelést, azt állítva, hogy nem értette meg vagy fogta fel a váratlan "tervezési alapon túli" balesetek kockázatát, amelyek a fukusimai és más súlyos nukleáris balesetekben következtek be. Kifogásolták azokat az állításokat is, hogy a HPC-nél a legrosszabb ésszerűen előrelátható baleset/esemény (beleértve a terroristatámadás) esetén a reaktortartályt megkerülő kibocsátás maximális sebessége nem haladhatná meg a reaktormag-állomány 0,03 százalékát naponta.

(117) Többen megjegyezték, hogy nem volt világos, hogy az Egyesült Királyság figyelembe vette-e az új technológiák fejlődését, amelyek javítják a villamos hálózat rugalmasságát (pl. dinamikus árképzés, szerződések megszakítható terhelésre és dinamikus terhelés-korlátozásra az iparban, szolgáltatások összevonása és a háztartások keresletének optimalizálása).

(118) Egy válaszadó bírálta azt, hogy az Egyesült Királyságban milyen fontosságot tulajdonít az alapterhelési villamosenergia-termelésre, figyelemmel az energiaszektorban végbemenő változásokra, amelyek megkérdőjelezik, hogy a 2020-as évek közepére az alaptermelés ugyanilyen fontos lesz-e, mint ma. Különösen a rendszer rugalmassága lesz egyre fontosabb.

(119) Számos fél megjegyezte, hogy HPC nem lenne "első a fajtájából" ("FOAK") erőmű, hanem inkább az ötödik vagy a hatodik, figyelemmel a Finnországban és Franciaországban levő erőművekre, valamint két másikra, amelyek Kínában épültek. Sőt, hasonló reaktorokat rendelték állami támogatás biztosítása nélkül Finnországban és Franciaországban.

(120) Az egyik fél azt állította, hogy a napenergia-ipar képes lenne ugyanolyan mennyiségű villamos energiát adni minden évben, mint amit a HPC várhatóan elő fog állítani és hasonló áron, továbbá, hogy a tengeri szélenergia 2020-ra vagy nem sokkal azután olcsóbb lesz, mint az atomenergia.

(121) Az egyik fél azt állította, hogy a brit kormány saját adatai azt mutatják, hogy az új atomenergia nem szükséges, ellentétben több dokumentummal és beszéddel, amelyek helytelenül azt állítják, hogy a villamosenergia-igény a duplájára vagy akár a háromszorosára nőhet szemben a kormánynak a 2025-ig tartó hosszú távú villamosenergia-igényre és a vonatkozó kapacitási igényekre vonatkozó saját kutatásaival.

3.4. AZ INTÉZKEDÉSEK MEGFELELŐSÉGÉVEL ÉS ÖSZTÖNZŐ HATÁSÁVAL KAPCSOLATBAN BEÉRKEZETT ÉSZREVÉTELEK

(122) A pozitív válaszok között több válaszadó megjegyezte, hogy az atomenergia jelentős mértékben hozzájárulhat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termeléshez, és segít diverzifikálni a villamosenergia-termelési ágazatot. Megjegyezték azt is, hogy jóllehet nem képes biztosítani a teljes további kapacitást, amire az Egyesült Királyságban a következő évtizedekben szükség lesz, valószínűleg kritikus szerepet fog játszani a kieső nukleáris kapacitását pótlásában és jövőbeli kereslet kielégítésében.

(123) Többen azzal érveltek, hogy kormányzati beavatkozás nélkül a magánberuházás csak a rövid távú megtérülésre összpontosítana, ami lehetetlenné tenné az új atomerőművet.

(124) Egy válaszadó azzal érvelt, hogy a támogatás nélkül az üzemeltetőket semmi nem ösztönözné arra, hogy az új atomerőművekbe fektessenek, és hogy az első projekt sikeres befejezése jelentős mértékben csökkentené az új projektek költségeit. Azzal is érveltek, hogy a harmadik generációs reaktorokat nem lehet összehasonlítani a meglévő erőművekkel, és hogy a hosszú távú árstabilitás hiányában lehetetlen lenne a magánberuházás az atomenergia területén.

(125) Többen azt állították, hogy az Egyesült Királyság új nukleáris építési programja jelentősen foglalkoztatási előnyökkel jár az Egyesült Királyság és Európa számára.

(126) Többen észrevételezték, hogy a támogatás magasan specializált és képzett munkaerő számára lehetővé tenné a tudás fenntartását és új technikák fejlesztését, ami létfontosságú lenne a jelenleg működő atomreaktorok leszerelése során. Érintették a támogatás által ellátási láncban érintett üzemeltetőkre gyakorolt pozitív hatást is.

(127) Többen rámutattak, hogy az egyesült királyságbeli vállalkozások erősen támogatják a változatos energiaszerkezetet, és hogy különösen az atom-, a szél- és a vízenergiát támogatnák. A brit program, hogy stabilabb befektetési környezetet hozna a vállalkozások, különösen a nagy villamosenergia-felhasználók számára.

(128) Több válaszadó megjegyezte, hogy - szemben a megújuló energiákra jelenleg alkalmazott zöld bizonyítvány rendszerrel - a javasolt mechanizmus előnye, hogy korlátozza a túlkompenzációt.

(129) Számos fél megjegyezte, hogy az állam köteles ösztönözni befektetők diverzifikációs döntéseit, hiszen a liberalizált piacok nem internalizálhatják a Tagállamok ellátásbiztonságának előnyeit.

(130) Valaki a Bizottság azon álláspontját bírálta, miszerint a CFD kizárja a legtöbb piaci kockázatot, hiszen az átvételi árakat számos Tagállam széles körben alkalmazza a megújuló energiaforrások támogatására, és nincs alapja az eltérő bánásmódnak az atomenergia esetében.

(131) Számos válaszadó úgy érvelt, hogy a nukleáris technológia nem környezetbarát, nem lenne megújuló, hanem véges, nagyon költséges lenne a kiforrott technológia ellenére, és nem lenne tanító hatása.

3.5. AZ INTÉZKEDÉSEK ARÁNYOSSÁGÁVAL KAPCSOLATBAN BEÉRKEZETT ÉSZREVÉTELEK

(132) Az egyik fél megjegyezte, hogy a CFD mechanizmus csökkenti a kockázatot, miközben továbbra is alapvető kockázatnak teszi ki az NNBG-t; emellett megakadályozza a túlkompenzációt, mert csak akkor lesznek kifizetések, ha a Referenciaár a Kötési Ár alatt van. Továbbá, a saját tőke nyereség-megosztási megállapodást korlátozza a túlkompenzációt és az NNBG nem kap állandó szintű bevételre vagy nyereségre vonatkozó garanciát. Végül: a CFD stabilizálja az árakat, ami jobb befektetési környezetet eredményez.

(133) Több fél azzal érvelt, hogy a Kötési Árat a többi alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák Kötési Árával, és nem a gázüzemű erőművek Kötési Árával kell összevetni, és a jövőbeli árszintet kell figyelembe venni a jelenlegiek helyett.

(134) Számos fél megjegyezte, hogy a HPC-re vonatkozó CfD tartana 35 év, miközben a megújuló energiaforrásokra vonatkozó szerződések csak rövidebb időtartamúak, és általában nem hosszabbak 15 évnél. Azonban az atomerőmű 60 évig fog működni, míg a megújuló létesítmények csak 20-25 évig, ami a működési élettartam alacsonyabb támogatás arányát eredményezi. A CfD megkíméli az Egyesült Királyságot attól, hogy meg kelljen fizetnie a magasabb építési költségeket.

(135) Az egyik fél egy költségbecslést nyújtott be, ami a költségek jelentős esését mutatta az erőművet követően, le egészen 60-75 GBP/MWh-ig 2030-ra. Azzal is érvelt, hogy a bejelentett intézkedés Kötési Ára az elemzése által adott tartományba esik, azaz 85 és 100 GBP/MWh közé.

(136) Számos fél azt jelezte, hogy jelenleg csak nagyon kis számú technológia tekinthető olcsóbbnak, és azok egyike sem adhat jelentős mennyiségű villamos energiát a jövőben.

(137) Több fél észrevételezte, hogy ha a megújuló energiaforrások teljes rendszerköltségét vesszük figyelembe, akkor az atomenergia sokkal olcsóbb lenne az Egyesült Királyság által bejelentett Kötési Áron.

(138) Az egyik fél azt állította, hogy a Bizottság döntésének, hogy kizárja a nukleáris projekteket a CfD-típusú mechanizmusok alkalmazásából, jelentős potenciális hatása lesz az NDA képességére, hogy megoldást dolgozzon ki az Egyesült Királyság polgári plutóniumára. Azt is állította, hogy a hulladékkal kapcsolatos költségek adózókra eső terhe minimális/távoli a brit kormány miatt.

(139) Többen megjegyezték, hogy beruházási támogatást nem vonják le a működési támogatásból.

(140) Egy válaszadó megjegyezte, hogy minden megállapodásnak, valamint azok bármilyen módosításának, amely hatással vannak a finanszírozásra, illetve a leszerelésére, a hulladék és a kiégett fűtőelemek kezelését és ártalmatlanítását érintő gyakorlati eljárásokra, hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosság tájékoztatására és parlamenti ellenőrzésre. Azt is megjegyezték, hogy nem hozták nyilvánosságra a költségmodellezésre vonatkozó legfontosabb információkat.

(141) Több fél aggodalmát fejezte ki, hogy az Egyesült Királyság további támogatás nyújt a NNBG-nek, beleértve egy olyan szabályozás formájában, amely korlátozza a nukleáris üzemeltetők felelősségét. Néhány fél megállapította, hogy az nukleáris technológia alternatív technológiáit teljes körű felelősség terheli, míg a nukleáris technológia egy korlátolt felelősségű rendszert élvezne.

(142) Egy másik típusú támogatás, amelyről azt jelezték, hogy feltehetően nem tüntették fel a bejelentett támogatásban, a nukleáris hulladék kezelési és ártalmatlanítási költségeinek az alábecslése a Hulladék-átruházási Szerződés alapján, aminek megkötésére az Egyesült Királyság az új nukleáris üzemeltetőket kötelezni kívánja. Ugyanígy: bizonyos érintettek kijelentették, hogy a leszerelési költségek teljes elszámolásának állítólagos hiánya sérti a "szennyező fizet elvet".

(143) Egy válaszadó hangot adott az esetleges költségtúllépés miatti aggodalmának a franciaországi és finnországi Európai Nyomott Hűtőközegű Reaktor ("EPR") modellek tapasztalatai alapján.

(144) Az Egyesült Királyságban már meglevő nukleáris üzemeltetők máris számos pénzügyi eszközből kapnak pénzügyi támogatást, beleértve a felelősség korlátozását, a kereskedelmi kockázatok szavatolását, a nukleáris hulladék eltávolítási költségeihez való hozzájárulást és terror-ellenes költségekhez adott támogatásokat.

(145) Több fél megjegyezte, hogy a támogatás azt eredményezi, hogy a gazdasági kockázatot a vállalkozás áthárítják az adófizetőkre, továbbá olyan kényszerkötődést okoz, ami a megnöveli az energiaárakat a következő 35 évben.

(146) Számos fél azt állította, hogy a Kötési Ár túl magas, és hogy a HPC a legdrágább erőmű, amit valaha építettek. A torzulások többletköltségekhez vezetnek.

(147) Az egyik fél megjegyezte, hogy az arányossági kritérium nem lehet döntő, amíg a nyereséget-megosztási és a költség-újratárgyalási rendelkezéseket nem jelentik be teljes körűen.

(148) Az egyik fél szerint a Kötési Ár sokkal inkább olyan, mint amit Németország fizet a szárazföldi szélenergiáért.

(149) Az egyik fél szerint reális azt feltételezni, hogy nincs ésszerű elvárás arra vonatkozóan, hogy az EPR költségei jelentősen csökkennének, ha támogatást kapna, és hogy az említett reaktor nem minősíthető feltörekvő technológiának.

(150) Számos fél azt állította, hogy a számos feltörekvő megújuló energiaforrásokat hasznosító technológia sokkal költséghatékonyabbnak bizonyulhat, mint a HPC, és hogy a Carbon Connect egyik legutóbbi jelentése (19) úgy becsüli, hogy az EDF és a HPC többi befektetőjének megtérülése sokkal magasabb lesz (a sajáttőke-megtérülés mintegy 19-21 százalékos), magasabb, mint a Private Finance Initiative projektek várható sajáttőke-megtérülése. És ha figyelembe vesszük a nukleáris katasztrófák elleni teljes biztosítás költségét, akkor a nukleáris energia gazdasági előnye a többi alacsony szén-dioxid-kibocsátású forráshoz képest jelentősen gyengül. Végül, a brit alsóház Államháztartási Bizottsága és a Nuclear Decommissioning Authority egy nemrégiben készült jelentése szerint az atomenergia örökölt költségei 2,5 milliárd GBP-t tesznek ki évente, ami a DECC teljes költségvetésének 42 százaléka.

(151) Számos fél azt állította, hogy alapos a gyanú túlkompenzációra.

(152) Az egyik fél kiszámította, hogy ha a 35 évre vetített Kötési Árat átszámítják 15 évre vetített Kötési Árra, akkor az kb. 117 GBP/MWh-t jelentene 2012. évi reálértéken, ami átszámítás esetén több, mint 20 százalékkal magasabb, mint a szárazföldi szélenergia és 10-15 százalékkal magasabb, mint a biomassza esetében. Emellett azt is feltételezni lehet, hogy a szárazföldi szélenergia költségek tovább csökkentek 2023-ra a nagyobb mértékű telepítés miatt, ami a különbséget még nyilvánvalóbbá teszi.

(153) Számos fél megjegyezte, hogy az alternatív technológiák,és különösen a megújuló források ára valószínűleg esni fog a jövőben, ami a HPC-projekt relatív túlkompenzálását eredményezi.

(154) Az egyik fél azt állította, hogy az Egyesült Királyság nem ment ki a piacra, hogy egyenértékű kapacitásokat vagy teljesítményt keressen ugyanezen időszakra. Franciaországban és Finnországban az atomenergiával termelt villamos energia ára a 45-50 EUR/MWh tartományban mozog. Pénzügyi elemzői jelentések azt mutatják, hogy az EDF éves saját tőke belső megtérülési rátája 25 és 35 százalék között lesz. Végül, a CfD-k lehetővé teszik az atomenergia számára, hogy könnyebben elérje a Referenciaárat, mint a megújuló energiaforrások, és a Szén-dioxid Minimumár és a Capacity Market (Kapacitáspiac) kombinációja az új nukleáris kapacitásba való befektetést támogatja.

3.6. A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI VERSENY ÉS KERESKEDELEM LEHETSÉGES TORZÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN KAPOTT ÉSZREVÉTELEK

(155) A pozitív válaszok között több fél azzal érvelt, hogy az intézkedésnek nincs jelentős hatása a Tagállamok közötti versenyre vagy kereskedelemre, mert nem befolyásolja jelentősen a fogyasztói jólétet, és nem vezet magasabb kiskereskedelmi árakhoz. Emellett az NNBG-re hatnának a piaci erők és ösztönzők, hogy versenyezzen a nagykereskedelmi villamosenergia-piacon.

(156) Több fél azzal érvelt, hogy egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni az összes alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológia számára, így az új nukleáris létesítménynek adott támogatások összhangban lennének a megújuló energiaforrásokra vonatkozó jelenlegi támogatási politikákkal. Több fél azzal érvelt, hogy fenn kell tartani a technológiai semlegességet, ezért a nukleáris technológiát nem érheti hátrányos megkülönböztetés.

(157) Több fél megjegyezte, hogy az intézkedések nem szoríthatják ki befektetéseket a megújuló energiaforrásokba, hiszen azokat is CfD-kkel támogatják. Néhány fél azzal érvelt továbbá, hogy a támogatás éppen ellenkezőleg katalizátorként működik az új energiatermelő technológiákba való beruházásokra.

(158) Az egyik fél megjegyezte, hogy a HPC beépített kapacitása várhatóan valamivel több, mint 3 GW lesz, míg az Egyesült Királyság teljes piaca hamarosan elérheti a 80 GW-ot. Ennek fényében, a piacnak a támogatás által okozott torzulása nem jelentős (kb. 4 százalék).

(159) Számos fél megjegyezte, hogy a nukleáris energiával szembeni alternatívák nyeresége nem alkalmas arra, hogy elég magas szintű kapacitást biztosítson, ami életképes lehetőségnek tekinthető. Különösen a kereslet-oldali reakcióból származó nyereség nem tekinthető bizonyosnak; az energia-hatékonyság további politikákat igényel; a rendszer-összekapcsolás döntően hozzájárul a hatékony erőforrás-kihasználáshoz, de a fő akadálya politikai és szabályozási lenne.

(160) Számos válaszadó úgy érvelt, hogy az intézkedések torzítják a versenyt. Ez úgy történne, hogy kiszorítanák az alternatív technológiákat és különösen úgy, hogy hátrányosan kezelnék vagy kevéssé vonzóvá tennék a megújuló energiákba való befektetéseket. Torzulna a kereskedelem is a belső piacon, mivel az importőrök nem lennének képesek versenyezni az atomenergia támogatott árával, ami mesterséges többlethez vezetnek más Tagállamokban.

(161) Egy válaszadó rámutatott arra, hogy a támogatás torzítja a versenyt a meglévő atomerőművek és az új atomerőművek között, mivel ez utóbbi kap működési támogatást, míg az előbbiek nem. Egy másik fél megjegyezte, hogy fenn kell tartani a technológiai semlegességet, ezért a nukleáris technológiát nem érheti hátrányos megkülönböztetés.

(162) Az egyik fél megjegyezte, hogy a nukleáris támogatások valószínűleg csökkenteni fogják a megújuló energia technológiák rendelkezésére álló piac méretét, és növelik az új megújuló termelési kapacitások létesítésének nehézséget az EU-ban.

(163) Az egyik fél bírálta Prof. Green és Dr. Staffell Szakértői Tanulmányát, különösen azért, mert a módszertanuk nem alkalmas arra, hogy jóléti elemzéseket vagy torzítás-értékelést végezzen; a feltételezéseik nem alkalmasak arra, hogy kezeljék a pénzpiaci zavarok létezését; a WACC (Weighted Average Capital Cost = Súlyozott Átlagos Tőkeköltség) exogenitásának feltételezése nem igazolható; és a tanulmány figyelmen kívül hagyja a tanulást, a szén externáliákat, az ellátás diverzifikációját, és piaci erőt.

(164) Az egyik fél megjegyezte, hogy a támogatás az egyéb energetikai technológiák teljes költsége és a nukleáris teljes technológia költsége közötti egyensúlytalanságot a fogyasztók hátrányára változtatná, és az adók mértéke lényegesen nagyobb lenne. Az EDF erőfölényes helyzetet érne el Nagy-Britannia energiapiacán, különösen, ha engedélyezik a meglévő atomerőművek gazdasági élettartamának meghosszabbítását.

(165) Az egyik fél azt állította, hogy a CfD különbözetek fizetése a mért teljesítmény alapján torzulásokat okoz a piacon, hiszen a terelők akár negatív áron is értékesítenék a villamos energiát és a CfD-re támaszkodnának, hogy pozitív bevételt érjenek el.

(166) Az egyik fél azzal érvelt, hogy a támogatás mértéke aláássa a jövőbeni rendszerösszekötőkbe, beleértve a Skócia és Izland (geotermikus energia), valamint az Anglia és a skandináv országok (geotermikus energia, szélenergia, árapály energia) közötti rendszerösszekötőbe való beruházásokat.

3.7. A HITELGARANCIA TEKINTETÉBEN BEÉRKEZETT ÉSZREVÉTELEK

(167) Többen megjegyezték, hogy a túlkompenzáció nem zárható ki, tekintettel arra, hogy a támogatási csomag a CfD-n felül tartalmaz egy Hitelgaranciát is.

3.8. EGYÉB BEÉRKEZETT ÉSZREVÉTELEK

(168) Több válaszadó említést tett olyan vaddisznókra, amik jelentős mértékű sugárzást mutattak még 2013. márciusban is, 27 év után a csernobili baleset után. Többen kérték, hogy legyen második egyeztetés, amikor a bejelentett intézkedést véglegesítik.

(169) Többen rámutattak, hogy a brit kormány a választások előtti nyilatkozataiban ígéretet tett arra, hogy nem lesz állami támogatás a nukleáris energia terén.

(170) Az egyik fél megjegyezte, hogy az Egyesült Királyság továbbra is arra támaszkodik, amit úgy nevez, hogy új építéssel kapcsolatos folyamatok sikeres befejezése, de figyelmen kívül hagyja a geológia ártalmatlanító létesítmény elhelyezésével, kialakításával és működtetésével kapcsolatos komoly bizonytalanságokat a tervek kidolgozása és a költségek meghatározása során. Emellett kritizálta az Egyesült Királyság jelenlegi javaslatát a nukleáris hulladék kezelésére és ártalmatlanítására.

4. AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG ÁLTAL BENYÚJTOTT ÉSZREVÉTELEK

(171) Az Egyesült Királyságban az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos válaszát 2014. január 31-én küldte meg. Az Egyesült Királyság válasza számos elemzést tartalmazott, köztük az alábbiakat:

a) DECC modellezése és tényeket összevető forgatókönyvek elemzése;

b) Az Oxera jelentése a piaci zavarokról, az arányosságról és a verseny lehetséges torzításáról;

c) A Pöyry tanulmánya a belső piac esetleges torzulásáról és az új nukleáris kapacitás alternatíváiról;

d) A Redpoint jelentése az Egyesült Királyság villamos energia szektorának alakulásáról;

e) A Költség-feltárási és Hitelesítési folyamat leírása, amiben a KPMG és a LeighFisher vett részt;

f) A KPMG jelentése a verseny lehetséges torzulásáról

g) Benchmarking munka a hozamszintről

(172) Válaszában az Egyesült Királyságban lényegében megismétli azt az álláspontot, amit a bejelentésben képviselt. Kiemelte különösen azt, hogy az új nukleáris kapacitás az Egyesült Királyság energiaszerkezetének fontos része lenne, amely megfizethető áron segít megvalósítani a szén-dioxid-mentesített, biztonságos és változatos villamosenergia-ellátást.

(173) Az Egyesült Királyság érveit alább részletesen ismertetjük.

4.1. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS ÉS AZ ÁGÉSZ LÉTEZÉSÉVEL KAPCSOLATBAN KAPOTT ÉSZREVÉTELEK

(174) Az Egyesült Királyság fenntartotta, hogy a bejelentett intézkedés nem minősül támogatásnak a CfD-re vonatkozó Altmark kritériumok és a garanciára vonatkozó Garancia Közlemény (20) alapján. Alternatív megoldásként az Egyesült Királyságban továbbra is úgy véli, hogy a támogatás összeegyeztethető lenne az ÁGÉSZ keretszabállyal (21). Ennek hiányában a támogatás összeegyeztethető lenne az EUMSZ 107. (3)(c) cikkével.

(175) Ami az első Altmark feltételt illeti, vagyis hogy létezik-e általános gazdasági érdekű szolgáltatás ("ÁGÉSZ"), az Egyesült Királyság hatóságai azt állítják, hogy a HPC megépítése egy meghatározott ütemezés szerint, továbbá annak működése a CfD keretében ÁGÉSZ-nek minősül annak érdekében, hogy megvalósítsák a brit kormány általános érdekű céljait.

(176) A brit hatóságok pontosítják az ÁGÉSZ meghatározását. Szerintük az ÁGÉSZ magában foglalja az új nukleáris termelőkapacitásba való befektetés biztosítását, amit meghatározott időkereten belül kell elvégezni. Állítólag egyetlen magánbefektető sem fektetne be új generációs atomerőműbe a jelenlegi piaci feltételek mellett a CfD-ben meghatározott időkereten belül. A brit hatóságok azt állítják, hogy jelentős piaci zavarok vannak új nukleáris kapacitások felépítése tekintetében, amik indokolják az ÁGÉSZ alkalmazását.

(177) Az Egyesült Királyság hatóságai szerint a villamos energiáról szóló irányelv (22) elismeri, hogy a 3(2) cikk szerinti közszolgáltatási kötelezettségek figyelembe vehetik annak szükségességét, hogy hosszú távon kell kapacitást biztosítani az ellátásbiztonság érdekében. Feltehetően nincs ok arra, hogy korlátozzák ezt a megközelítést a közszolgáltatási kötelezettségekre a tartalék termelési kapacitás biztosítása vonatkozásában. Szerintük a HPC hozzá fog járulni az Egyesült Királyság hosszú távú ellátásbiztonsági tervezéséhez azáltal, hogy - a villamos energia irányelv 3(2) cikke is előirányzott - hosszú távú jelentős termelési kapacitást biztosít, nevezetesen arra 35 éves időtartamra, amíg a CfD alapján különbözeti-fizetés történik. Az a tény, hogy a HPC rendszerbe állása nem kellően időszerű a 2020 előtt várható potenciálisan alacsony kapacitás kezelésére, nem lehet meghatározó az általános gazdasági érdek hosszú távú célja fényében, szemben a rövid távú célokkal. Az hogy az Egyesült Királyság kapacitáskorlátokkal szembesül a HPC erőmű üzembe helyezése előtt, nem ássa alá a projekt ésszerűségét. Sőt, további beavatkozás nélkül az Egyesült Királyságnak továbbra is kapacitáskorlátokkal kell számolnia végig a 2020-as években és azon túl is, és olyan energiaszerkezetet kell terveznie, ami folyamatosan megfelel ezeknek a kihívásoknak.

(178) Azáltal, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia termelésével hosszú távon jelentősen hozzájárul az Egyesült Királyság ellátásbiztonságához, az új nukleáris termelőkapacitásba történő befektetés, amit meghatározott időkeretben kell létrehozni és működtetni a CfD keretében, olyan általános vagy közérdekű célt jelent, ami alkalmasak arra, hogy ÁGÉSZ-nek minősítsék. A brit kormány szerint a normál piaci feltételek szerint működő vállalkozások nem biztosítanak új zsinórkapacitást és különösen nukleáris projekteket olyan időtávon, ami elegendő az Egyesült Királyság általános érdekű célkitűzéseinek megvalósításához.

(179) A brit hatóságok azt indítványozták, hogy a CfD-t tekintsék úgy, mint ami külön közszolgáltatási kötelezettségeket ró az NNBG-re. Az ÁGÉSZ szerinti közszolgáltatási kötelezettség pontos meghatározása és kötelező jellege olyan szigorú kikötések kombinációjából ered, amik célja annak biztosítása, hogy az NNBG eleget tegyen a megadott időkeretnek, és annak a ténynek, hogy ha egyszer megkezdődik az NNBG építése, akkor már "nincs visszaút" tekintettel a rendkívül magas meg nem térülő költségekre, amelyek felmerülnek.

(180) Ami a második Altmark feltételt illeti, az Egyesült Királyság hatóságai azt állítják, hogy a Referenciaár kiszámításának paramétereiről és a Referenciaár lehetséges korrekcióiról elvben megállapodtak, és azokat objektív és átlátható módon a CfD-ben rögzítik, mielőtt az hatályba lép.

(181) Ami a harmadik Altmark feltételt illeti, a brit hatóságok azt állítják, hogy az esetjog alapján és figyelemmel arra a mérlegelési lehetőségre, amivel a Tagállam rendelkezik arra, hogy meghatározza egy ÁGÉSZ rendeltetését és a végrehajtása feltételeit, a Bizottság ellenőrzésének terjedelme a kompenzáció szükségességének és arányosságának a harmadik Altmark feltétel szempontjából szintén csak a nyilvánvaló hibára korlátozódik (23). A brit hatóságok úgy vélik, hogy az intézkedés arányos, és hogy a CfD mechanizmus automatikusan a minimális szintre csökkenti az állami támogatást, mivel a különbözet fizetésére csak akkor kerül sor, ha a Referenciaár a Kötési Ár alatt van, illetve ellenirányú fizetés történik, amikor a piaci Referenciaár magasabb, mint a Kötési Ár. A CfD számos biztosítékot tartalmaz túlzott ellentételezéssel szemben.

(182) Hivatkozással a negyedik Altmark feltételre, a brit hatóságok úgy vélik, hogy ennek a kritériumnak a célja annak biztosítása, hogy az ÁGÉSZ végzésére adott ellentételezés megfelel annak, ami az ilyen szolgáltatás szokásos piaci ellenértéke lenne. Az adott ügyben a meglévő megfelelő benchmark adatok hiánya nem zárhatja ki a negyedik Altmark feltétel alkalmazását. A Bizottságnak ezért azt kellene felmérnie, hogy az ebben az ügyben meglevő célokra és igazolható elemekre való hivatkozással fennáll-e valamilyen előny. A brit hatóságok úgy vélik, hogy a Költség-feltárási és Hitelesítési munkának, amit külső szakértők végeztek annak biztosítása érdekében, hogy az NNBG költségbecslései az ÁGÉSZ végzésével kapcsolatos ésszerűen legyenek, elegendőnek kell lennie arra, hogy megállapítsák a negyedik Altmark feltételnek való megfelelést.

(183) Ami a Hitelgaranciát illeti, a brit hatóságoknak az a véleménye, hogy az nem biztosít előnyt a vállalkozásnak, hiszen azt kereskedelmi feltételek szerint nyújtják a piacgazdasági befektetői elvnek ("MEIP") megfelelően. A brit kormány úgy véli, hogy a Hitelgarancia és a CfD feltételei más-más célt szolgálnak. A CfD célja az, hogy a hosszú távú szerződéses megállapodást biztosítson a nagykereskedelmi piaci árak bizonytalanságának csökkentése érdekében az ügylet alapjául szolgáló eszköz teljesítményétől függően. A Hitelgarancia, mint a pénzügyi biztosítók kereskedelmi Hitelgaranciái, megkönnyítik a szélesebb körű hozzáférést a hosszú távú kölcsöntőkepiacokhoz. A Hitelgarancia árazása és jóváhagyása kritikusan függ az egész alapul szolgáló projekt kockázatától, beleértve a CfD feltételeit. Azonban ennek az ellenkezője sem lenne igaz: a garancia jelenléte újraosztja a kockázati profilt a befektetők és a garantőr között, ahelyett, hogy módosítaná a projekt kockázati profilt. A brit kormány nem gondolja, hogy a projekttársaság további támogatást kapna a CfD és a Hitelgarancia kombinálása révén.

(184) Ami a politikai leállítás miatti kompenzációra vonatkozó Miniszteri Megállapodást illeti, az Egyesült Királyság azt állítja, hogy minden CfD tartalmaz rendelkezéseket a befektetők kártalanításáról "minősítő leállítási esemény" esetén, például olyan jogszabályi változás esetén, amely végleg leállítja az egész létesítményt (a technológiától függően), vagy ha a brit kormány megtagadja a hozzájárulást a létesítmény újraindításához a leállítás utáni bizonyos időtartamon belül. A Miniszter és az NNBG befektetői közötti közvetlen megállapodás egy ezen felüli és elkülönülő megállapodás, ami a minősítő leállítási esemény esetén jelent védelmet. A megállapodás biztosítja, hogy amennyiben a politikai leállítást követően a Részes Fél mulasztást követ el az NNBG befektetői részére történő kártérítési kifizetések terén, a Miniszter fizeti meg a megállapodás szerinti kártérítést a befektetőknek. Nem ír elő további kártérítési kifizetést az NNBG vagy annak befektetői részére.

(185) Az Egyesült Királyság hatóságai továbbá azzal érvelnek, hogy a megállapodásra szükség volt, mivel a nukleáris energia különleges kockázatot hordoz a politikai leállítás tekintetében.

(186) Az Egyesült Királyság hatóságai azt állítják, hogy nem céljuk, hogy minden CfD megállapodáshoz kapcsolódjon egy Miniszteri megállapodás, mivel ezt esetenként, a projekt alapján kell megvizsgálni. Azt állítják, hogy lehetséges, hogy a közvetlen megállapodás mögötti logika vonatkozhat más projektekre is, beleértve más technológiákat - pontosabban olyan esetekben, ahol a projekt különösen nagy, ellentmondásos; és/vagy hasonló szabályozások vonatkoznak rá a leszereléssel kapcsolatban.

(187) Az Egyesült Királyság hatóságai szerint a kompenzációs kifizetések célja az, hogy hatékonyan visszaállítsa az NNBG befektetőinek kezdeti pozícióját, és nem tekintendő állami támogatásnak.

(188) Az Egyesült Királyság hatóságai továbbá azt állítják, hogy ha az intézkedés nem tartalmaz állami támogatást, akkor összeegyeztethető lenne a belső piaccal az ÁGÉSZ Keretszabály alapján.

(189) Azt állítják, hogy ÁGÉSZ-nek minősül a nukleáris termelőkapacitásba való befektetés, amit egy meghatározott időkereten belül kell létrehozni és működtetni és az, hogy azt 35 éven át kell üzemeltetni a különbözet fizetésére vonatkozó Befektetési Szerződés alapján. Továbbá a CfD rendelkezései tartalmazzák a szükséges megbízási aktust és meghatározzák a megfelelő közszolgáltatási kötelezettségeket és díjazási mértékeket.

(190) Állítólag 35 éves megbízási időszak (ami a különbözet-kifizetési időszaknak felel meg) rövidebb, mint a HPC értékcsökkenésének 60 éves teljes időtartama, és a megbízás időtartama a szóban forgó ÁGÉSZ-re tekintettel indokolt.

(191) Ami a közbeszerzési követelményeket illeti, az Egyesült Királyság kormánya azt állítja, hogy a Bizottságnak szabályosságot kell feltételeznie a kiválasztási és a tárgyalási folyamatban, kivéve, ha a vizsgálat azt mutatja, hogy a folyamat hibás volt. Az Egyesült Királyság úgy véli, hogy az építési, szállítási és szolgáltatási szerződések odaítélésére vonatkozó 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) vagy a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) közbeszerzési szabályai nem alkalmazhatók a kérdéses intézkedésre, hogy az nem foglal magában semmilyen szállítás, építés vagy szolgáltatás beszerzését az Egyesült Királyság kormánya vagy bármely állami szerv javára ezen irányelvek értelmében. Állítólag ugyanezen okok miatt, az Egyesült Királyság kormánya úgy véli, a villamosenergia-irányelv 8. cikke sem alkalmazandó a Bejelentett Intézkedésre. Mindazonáltal a brit hatóságok azt állítják, hogy azok az eljárások, amiket az Egyesült Királyság kormánya a mai napig követett annak érdekében, hogy megfelelő befektetőket azonosítson az EMR programban, egy világos, átlátható és megkülönböztetés-mentes kereten alapultak, ami egyenértékű a pályázati eljárással az átláthatóságot és a diszkrimináció-mentesség tekintetében. Sőt állítólag, egy olyan szerződés, mint a HPC-re vonatkozó, részletes feltételeit egyedileg kell megtárgyalni, annak érdekében, hogy tükrözzék az adott befektetés jellemzőit.

(192) Ami a megkülönböztetést illeti, amennyiben a brit kormány az új nukleáris termelőkapacitásra vonatkozó ÁGÉSZ-t egy másik vállalkozásra bízná, akkor is ugyanazt a módszert alkalmaznák a Referenciaár és a Kötési Ár kiszámítására. Azonban minden egyes beruházási szerződések pontos feltételei az egyedi termékjellemzőktől függően eltérhetnek. Mindazonáltal ilyen lehetséges eltérések objektíven indokoltak lennének, és nem minősülnének hátrányos megkülönböztetésnek.

(193) A díjazásra vonatkozó követelményeket illetően az Egyesült Királyság hatóságai azt állítják, hogy a Kötési Árat az NNBG tervezett építési és működési költségei alapján számolták, beleértve a nem garantált ésszerű nyereséget, úgy, hogy az NNBG költségei megalapozottak voltak, és azokat független testület ellenőrizte.

(194) Az Egyesült Királyság hatóságai úgy vélik, hogy nincs szükség további követelményekre az intézkedéssel kapcsolatban, mivel az nem tartozik az ÁGÉSZ Keretszabály által meghatározott esetek közé, és állítólag nem indokolt arra következtetni, hogy az intézkedés a belső piaci verseny súlyos torzulásához vezet, vagy ilyen mértékben befolyásolja a Tagállamok közötti kereskedelmet. Hasonló szolgáltatásokat állítólag nem nyújtanak ÁGÉSZ-szel versenyezve, és az sem várható, hogy ilyen szolgáltatást a magánszektor a közeljövőben nyújtana. A Bizottság egy korábbi határozatában állítólag elismerte, hogy a villamosenergia-ágazat állami támogatása egy földrajzilag elszigetelt országban (Írország), amelynek korlátozott rendszerösszekötői vannak energia-hálózatokkal, korlátozott hatást gyakorol a kereskedelemre és nem ellentétes a Közösség érdekeivel (26). Állítólag ugyanez lenne alkalmazható az Egyesült Királyság villamosenergia-szektorára is.

(195) Az Egyesült Királyság hatóságai által benyújtott további észrevételek:

i) Az Egyesült Királyság hatóságai a beadványaik több részében egyértelművé teszik, hogy az intézkedés célja az, hogy ösztönözzék vagy felszabadítsák a beruházásokat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású áramtermelésbe, különösen az új nukleáris kapacitásokba.

ii) A HPC CfD-t úgy alakították ki, hogy a projekt akadályait a lehető leghatékonyabban küzdjék le, beleértve némi védelmet bizonyos kockázatokkal szemben, leginkább a jövőbeli villamosenergia-árak körüli bizonytalansággal szemben.

iii) Számos oka lehet annak, ha az NNBG költségei vártnál magasabbak, vagy a bevételei a vártnál alacsonyabbak lesznek (például, ha nem éri el a tervezett termelési szintet, vagy ha a villamosenergia-értékesítésből realizált árak alacsonyabbak, mint a piac Referenciaár).

iv) Az NNBG szabadon értékesítheti a villamos energiáját a piacon akár azonnali (spot), akár szerződéses alapon. Nincs olyan követelmény, hogy az NNBG csak az azonnali piacon értékesítsen.

4.2. A KÖZÖS ÉRDEKŰ CÉLOKKAL KAPCSOLATBAN BEÉRKEZETT ÉSZREVÉTELEK

(196) Az Egyesült Királyság azt állítja, hogy az EU közös célkitűzéseit kívánja megvalósítani a szén-dioxid-mentesítés, az ellátásbiztonság és az ellátás sokszínűsége terén a legalacsonyabb költségek mellett, és több más Tagállamhoz hasonlóan kihívásokkal néz szembe ezen célok elérésével kapcsolatban.

(197) Az Egyesült Királyság megjegyzi, hogy az energia-hatékonyság, a kereslet-oldali válaszadás, a rendszerösszekötők és a kiegyenlítő piacok jobb működése fontosak, de önmagukban nem érik el ezeket a célokat annak ellenére sem, hogy alkalmazzák őket. Az Egyesült Királyság azt is állítja, hogy a Tagállamok hatáskörébe tartozik az energiaszerkezet meghatározása, és hogy úgy döntött, hogy az atomenergia legyen része az energiaszerkezetének.

(198) A nukleáris kapacitás elősegítené a szén-dioxid-mentesítést, mivel alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológia, és az Egyesült Királyság értékelése szerint ez a szén-dioxid-mentesítéshez vezető leghatékonyabb út egyik eleme a megújuló energiaforrásokkal és a CCS-fel felszerelt erőművekkel együtt.

(199) A kizárólag más technológiákra való hagyatkozás kockázatos lenne. Az Egyesült Királyság úgy becsüli, hogy atomenergia hiányában vagy 14 GW szárazföldi szélerőművi, 11 GW tengeri szélerőművi vagy 5 GW CCGT erőművi kapacitásra (27) lenne szüksége a meglevő vagy jelenleg tervezett kapacitásán felül ahhoz, hogy ugyanazon az időtávon kielégítse a keresletet.

(200) Az Egyesült Királyság úgy véli, hogy a változatos termelési szerkezetre van szükség annak érdekében, hogy villamosenergia-rendszer megbízható és kiegyensúlyozott legyen.

(201) Végül az Egyesült Királyság azt állítja, hogy az atomenergiával kapcsolatos politikája összhangban van az Euratom-Szerződés szerinti közös érdekű célkitűzésre való törekvéssel.

4.3. A PIACI ZAVAROKKAL ÉS AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS SZÜKSÉGESSÉGÉVEL KAPCSOLATOS ÉSZREVÉTELEK

(202) Az Egyesült Királyság azt állítja, hogy többféle piaci zavar van, ami a villamosenergia-termelést és különösen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású áramtermelést, és még pontosabban a nukleáris energiatermelést sújtja.

(203) Az Egyesült Királyság különösen a következő piaci zavarokra hivatkozik, amik általában jellemzőek a villamosenergia-piacra.

a) Maradék szén-dioxid externáliák A jelenlegi politikák (beleértve a Kibocsátás-kereskedelmi Rendszert ("ETS") a szén-dioxid-kibocsátási egységek alacsony árszintje miatt) nem adnak elegendő hosszú távú bizonyosságot vagy elég erős árjelzéseket a villamosenergia-termelésre jellemző negatív külső hatások teljes internalizálására (azaz a szén-dioxid-kibocsátás egyidejű előállítására), ami megnehezíti új nukleáris beruházások végrehajtását;

b) Pozitív externáliák, amelyek a biztonság alacsony jelenlétéhez és a kínálat változatosságához vezetnek a piacon. A villamos energia elérhetőségének vannak a köz számára jó hatásai, amelyek a ritkaság helytelen beárazásához és végül "hiányzó pénzhez", azaz a termelés és az ellátásbiztonság alacsony jelenlétéhez vezetnek. Ez azért van, mert a villamosenergia-termelésbe történő magánbefektetési döntések nem veszik számításba sem a potenciális áramkimaradások társadalmi költségeit, sem a rendelkezésre álló termelés hatását a hálózatra és a hálózat többi használójára, így az egyes technológiák kockázatait és előnyeit nem hangolják a társadalmi optimumhoz, miközben a gázra természetesen fedezeti ügyleteket kötnek és minden más technológiát büntetnek, ami végül alacsonyabb ellátási diverzifikációhoz vezet;

c) Az új és kiforratlan technológiák alkalmazásából származó tanulási előnyök elérésének elégtelen ösztönzése. Ez a FOAK-ba és az új technológiákba való befektetések elégtelen jelenlétéhez vezetne; és

d) A pénzpiaci zavarok korlátozzák az energetikai infrastrukturális projektekre rendelkezésre álló forrásokat. Nem áll rendelkezésre projektfinanszírozás a nukleáris energiatermelésre, mivel a kockázat-átruházási piacok elégtelenek, és nincsenek az ilyen kockázatok fedezésére vonatkozó eszközök. A hosszú távú villamosenergia-ellátási szerződések rövidebb időtávúak lennének a beruházások szintjéhez képest, miközben az áringadozás nagyon nagy lenne és hosszú távú árelőrejelzésekre nagyfokú bizonytalanság hatna.

(204) Az Egyesült Királyság szerint léteznek további piaci zavarok különösen az atomenergia esetében, amik növelik a korlátokat az ebben a technológiába való befektetések előtt:

e) Politikai kockázatnak való kitettség; és

f) Fedezetlen kitettség a villamosenergia-árak kockázatának, ami a d pont alatt kiemelt szélesebb piaci zavar egy akutabb változata, a nukleáris energiatermeléshez szükséges befektetés kivételesen magas szintje miatt.

(205) Az Egyesült Királyság megjegyzi, hogy ezek a piaci zavarok nem pusztán elméletiek, mint az a tény is bizonyít, hogy a piac liberalizációja óta nem volt új atomerőművi beruházás az Egyesült Királyságban.

(206) Az Egyesült Királyság azt állítja, hogy nem megbízható az eljárás megindításáról szóló határozatban hivatkozott modellezés és különösen a Redpoint és az Egyesült Királyság Energetikai és Klímaváltozási Minisztériumának ("DECC") előrejelzései, amelyek az jelezték, hogy új nukleáris kapatás kezd működni 2027-re vagy 2030-ra.

(207) Az Egyesült Királyság újabb adatokkal frissítette a modelljét, ami szerint új nukleáris kapacitás legkorábban 2032-ben, és várhatóan nem később, mint 2050-ben lép kereskedelmi működésbe. Az Egyesült Királyság hangsúlyozza, hogy a modellezés szükségképpen leegyszerűsíti a valóságot, és nem vehet figyelembe minden kockázatot és bizonytalanságot, amikkel a befektetők a való világban szembesülnek.

(208) Az Egyesült Királyság arra a következtetésre jut, hogy önmagában a piaci erőkre való hagyatkozás azt a kockázatot rejti magában, hogy több évvel elhalasztják az új nukleáris kapacitás hozzájárulását az Egyesült Királyság célkitűzéseinek eléréséhez, és a költségek is valószínűleg magasabban lennének. Már egy rövidebb, három-négy éves késlekedés jóléti veszteséget okoz, ami az Egyesült Királyság becslése szerint akár 30 milliárd GBP is lehet.

(209) Végül az Egyesült Királyság vitatja, hogy hasonló piacokon más projekteket valamilyen szintű állami beavatkozással vagy támogatással hajtanak végre.

4.4. AZ INTÉZKEDÉSEK MEGFELELŐSÉGÉVEL ÉS ÖSZTÖNZŐ HATÁSÁVAL KAPCSOLATBAN BEÉRKEZETT ÉSZREVÉTELEK

(210) Az eljárás megindításáról szóló határozatra adott válaszában az Egyesült Királyság fenntartja azt a véleményét, hogy a CfD a legalkalmasabb eszköz az alacsony szén-dioxid-kibocsátású áramtermelésbe és különösen új nukleáris kapacitásba való befektetésbe.

(211) A CfD megszüntetné azt a helyzetet, hogy nem lehet az elégtelen kockázat-átruházási piacok miatti áringadozási kockázatot hatékonyan megosztani vagy áthárítani, továbbá a megfelelő piaci alapú fedezeti ügyletek hiányát. A CfD enyhíti a fedezetlen nagykereskedelmi áringadozás kockázatát azáltal, hogy csökkenti az NNBG által a villamosenergia-termelésért kapott vételárral kapcsolatos bizonytalanságot. Ennek során a CfD bizonyosságot ad arra, hogy a befektetést követően elfogadható szintű megtérülés lehet realizálni.

(212) Az Egyesült Királyság megjegyzi, hogy a CfD a feltárt piaci zavarokat alacsonyabb áron kezelné a fogyasztók számára, mint az alternatív mechanizmusok, mint például a szokásos átvételi felár, mivel maximálja az árszinteket és így csökkenti az állami támogatást, amikor a nagykereskedelmi árak magasabbak, mint a Kötési Ár. Míg a rögzített átvételiár-rendszer ugyanazt az összeget fizetné a villamos energia minden egységére a nagykereskedelmi árszinttől függetlenül, a CfD enyhítené a túlkompenzáció kockázatát, amikor a nagykereskedelmi ár magasan van.

(213) Az Egyesült Királyság azt is hangsúlyozza, hogy a CfD piaci alapú eszköz, tekintettel arra, hogy előírja, hogy a kedvezményezett a piacon értékesítsen az aktuális nagykereskedelmi áron. Ezért megtart bizonyos kereskedelmi ösztönzőket a NNBG számára, hogy a normál piaci működéssel összhangban értékesítse a villamos energiát. Ha az NNBG eltérne a Referenciaártól, például, ha a villamos energiát a Referenciaár alatt értékesítené, akkor csökkenne a bevétele, hiszen a különbözet kifizetését a Referenciaár alapján számítanák. A többi piaci szereplő továbbra gyakorolna bizonyos szintű versenypiaci nyomást a kedvezményezettre.

(214) Az Egyesült Királyság kormánya fenntartja azt a véleményét is, hogy a CfD és a Hitelgarancia kombinációja a megfelelő intézkedés.

(215) Az Egyesült Királyság álláspontja szerint a Hitelgarancia önmagában nem csökkentené a befektetők bizonytalanságát a jövőbeli nagykereskedelmi árakkal kapcsolatban, ami az Egyesült Királyság szerint oda vezetne, hogy magasabb támogatási szintre lenne szükség, és így emelkednének a fogyasztók költségei. A Hitelgarancia célja, hogy kezelje az új nukleáris kapacitásba való befektetés által igényelt elegendő mennyiségű kölcsöntőke tőkepiacról való beszerzésével kapcsolatos nehézségeket.

(216) A Hitelgarancia nem nyújt kiegészítő védelmet a részvénytulajdonosok részére a projekt kockázataival szemben ahhoz képest, amit a piac valószínűleg kínálna, és így nem kezeli azt a kérdést, hogy tőkebefektetőket kell találni. A befektetők nem készek arra, hogy hatalmas pénzösszegeket fektessenek be a saját tőkébe vagy a feltételed saját tőkébe, ha nincs a CfD által biztosított megtérülési bizonyosság.

(217) Végül az Egyesült Királyság megjegyezte, hogy a HPC-projekt az egyetlen nukleáris projekt az Egyesült Királyságban, ami a tárgyalások megfelelő szakaszában van, így nem lenne célravezető valódi versenyeztetést kialakítani.

4.5. AZ INTÉZKEDÉSEK ARÁNYOSSÁGÁVAL KAPCSOLATBAN BEÉRKEZETT ÉSZREVÉTELEK

(218) Válaszában az Egyesült Királyság kitartott azon véleménye mellett, hogy a Kötési Árat a lehető legalacsonyabb szinten állapították meg azért, hogy ösztönözzék a szükséges beruházásokat, mégpedig egy szigorú költségfeltárási és -igazolási folyamat alapján, figyelembe véve a megtérülés olyan szintjét, amit a befektetők ésszerűen várnak a HPC-projekttel kapcsolatban, továbbá hogy kihívást jelentő tárgyalássorozatot folytattak az EDF-fel.

(219) Az Egyesült Királyság azt állította, hogy a CfD alapján a HPC befektetői továbbra is jelentős kockázatot viselnek, különösen az építési költség kockázatát, de emellett bizonyos működési kockázatot és mennyiségi kockázatot a rendelkezésre állás függvényében. A befektetők viselik az építési költségek túllépését és az építés késedelmét, mivel a CfD alapján történő díjazás csak akkor kezdődik, amikor villamos energiát értékesítenek, azaz amikor az erőmű üzembe áll. Amennyiben az NNBG nem építi meg az erőművet a célzott üzembehelyezési időablakon belül, akkor a CfD időtartama lerövidülésének kockázatát is viseli, hiszen azt ettől az időponttól számítják. Amennyiben az építése nem fejeződik be a véghatáridőig, az Egyesült Királyságnak joga van a CfD-t egyoldalú felmondani.

(220) Ugyanakkor a Hitelgarancia továbbra is megköveteli a befektetőktől, hogy jelentős saját tőkével járuljanak hozzá a projekthez és viseljék a költségtúllépéseket, ugyanakkor a saját tőkét nem védi garancia az ilyen kockázatokkal szemben.

(221) A kötésiárszintet az NNBG tervezett projektköltségeire tekintettel számították ki, ésszerű nyereséget figyelembe véve. Ugyanakkor az Egyesült Királyság előadta, hogy a költségek magasabbak, illetve a bevételek alacsonyabb lehetnek a vártnál, ami az NNBG-t profitkockázatnak tenné ki.

(222) Az Egyesült Királyság megjegyzi, hogy a a CfD védelmet nyújt a túlkompenzáció ellen, hiszen amikor a nagykereskedelmi árak magasabbak a Kötési Árnál, a termelők fizetnek a szolgáltatóknak. Rámutatott arra is, hogy az építési és a saját tőke nyereség-megosztás túlkompenzáció elleni további védelmet jelenti, mivel azt biztosítják, hogy az NNBG-vel kapcsolatos bármilyen előnyt megosztanak a szolgáltatókkal és végső soron a fogyasztókkal, miközben elegendő ösztönzést adnak az NNBG-nek, hogy megpróbálják kiaknázni az ilyen előnyöket. Ugyanakkor bármilyen hátrányt kizárólag az NNBG viselne.

(223) Az Egyesült Királyság fenntartja, hogy a Kötési Ár jövőbeni módosításai, például egy QCIL-t vagy működésiköltség-újratárgyalást követően, csak korlátozott és előre meghatározott körülmények között hatnának, és csak kiválasztott költségekhez kapcsolódnának. A működésiköltség-újratárgyalások is a túlkompenzáció korlátaiként működnek, mivel a Kötési Árat lefelé korrigálják, ha az ilyen költségek alacsonyabbnak bizonyulnak a becsültnél.

(224) Az Egyesült Királyság megismételte az álláspontját, hogy a garanciát piaci feltételek mellett adják, és így nem tartalmaz állam támogatást.

4.6. A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI VERSENY ÉS KERESKEDELEM LEHETSÉGES TORZÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN KAPOTT ÉSZREVÉTELEK

(225) Az Egyesült Királyság fenntartja, hogy nem lesz jelentős hatás a Tagállamok közötti versenyre és kereskedelemre, és az állítása alátámasztására benyújtotta a KPMG, az Oxera és a Pöyry jelentéseit.

(226) A CfD eszköz minimalizálja a termelők közötti minden versenytorzulást oly módon, hogy fenntartja az NNBG kitettségét a piaci erőknek és ösztönzi azt, hogy versenyezzen a nagykereskedelmi villamosenergia-piacon. Az NNBG számára nem garantálják, hogy eléri a Referenciaárat, és a teljesítményét a lehető legjobb ár elérése érdekében kell értékesítenie, emellett ugyanazokkal az ösztönzőkkel kell számolnia, mint a többi piaci szereplőnek.

(227) Az Egyesült Királyság azt állította, hogy a CfD nem vezet a verseny jelentős torzulásához, mivel az NNBG vagy az EDF valószínűleg nem lesz ösztönzés vagy lehetőség arra, hogy olyan stratégiát folytasson, ami befolyásolja a Referenciaárat, ami alapján a különbözeti kifizetéseket számítják. Ha az NNBG stratégiailag próbálná csökkenteni a Referenciaárat, akkor eltérne a kockázat-minimalizálási stratégiájától, azaz attól, hogy realizálja a Referenciaárat. Az Egyesült Királyság megkérdőjelezi, hogy létezik-e haszon az az értéklánc előző szintjein levő (upstream) piacon az NNBG számára, vagy hogy NNBG vagy az EDF számára az az értéklánc következő szintjein levő (downstream) kiskereskedelmi piacokon abból, ha ilyen stratégiát folytatna. Az Egyesült Királyságban megjegyzi, hogy a szabályozók az Egyesült Királyság és az EU szabályozási rendszerei alapján is megakadályoznák a stratégiai magatartásokat és a Referenciaár befolyásolását.

(228) A CfD nem csökkentené a fogyasztói jólétet és nem vezetne magasabb kiskereskedelmi árakhoz, sőt: csökkentené annak a valószínűségét, hogy a szolgáltató csak a költségemelkedéseket hárítja át, hiszen stabilizálja a nagykereskedelmi piacot.

(229) Az Egyesült Királyság azt állította, hogy továbbra is elkötelezett a rendszerösszekötők iránt, és hogy a CfD-nek nem lenne jelentős hatása az határkeresztező áramlásokra és a rendszerösszekötőkbe való befektetés ösztönzésére, mivel ezeket az Egyesült Királyság és más piacok közötti árkülönbségek vezérlik.

(230) A Pöyry elemzése szerint a HPC-nek korlátozott hatása lenne az Egyesült Királyság és az Egyesült Királysággal jelenleg rendszerösszekötőkön keresztül összekapcsolt szomszédos piacok közötti árkülönbségekre, és ezért a projekt nem torzítja a Tagállamok közötti kereskedelmet.

(231) Az Egyesült Királyság azt is figyelembe vette, hogy a HOC üzembe helyezése által a kiskereskedelmi árakban okozott enyhe csökkentés nem változtatná meg érdemben az energia-hatékonysági ösztönzőket, és hogy az atomenergia alternatívái (például: keresletoldali válasz vagy energia-hatékonyság) által kínált lehetséges energia-megtakarítás nem elég nagy ahhoz, hogy reális lehetőségként lehessen figyelembe venni.

5. AZ EDF-TŐL KAPOTT ÉSZREVÉTELEK

(232) Az EDF az EDF S.A.-val és az NNBG-vel közösen 2014. április 7-én nyújtotta be a válaszát. Válaszában az EDF további jelentős bizonyítékot és elemzést adott be azon érveinek támogatására, hogy a Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozatában felvetett kételyek egyike sem megalapozott.

(233) Az EDF főbb érveit lejjebb ismertetjük, ismét az állami támogatások értékelési elvei szerint csoportosítva.

(234) Az EDF azt állítja, hogy a CfD megfelel az Altmark kritériumoknak, és így az intézkedés nem minősül állami támogatásnak az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(235) Az első Altmark szempont tekintetében azzal érvelnek, hogy a HPC ÁGÉSZ nem foglalja magában azt, hogy az NNBG alaptermelésű villamos energiát szolgáltat. Ezzel szemben az ÁGÉSZ egy új nukleáris termelőkapacitásba való befektetést ölel fel, amit meghatározott időkereten belül kell elvégezni. Ezért nem relevánsak a Bizottság által felvetett azon aggályok, hogy a zsinór villamosenergia-termelés ÁGÉSZ-nek minősül-e.

(236) Szerinte a HPC szükséges a szén-dioxid-mentesítési célkitűzések eléréséhez, az ellátás biztonságához és változatosságához és az energia megengedhetőségéhez.

(237) A másik három Altmark kritériumot illetően az NNBG nem tesz szert semmilyen előnyre az intézkedés révén. Az ellentételezés kiszámításának paramétereit a CfD-ben rögzítik. A túlkompenzációt számos módszerrel lehet elkerülni, különösen a hivatalos költségfeltárási és igazolási eljárással, amit a Kötési Ár meghatározása előtt vállaltak. Ráadásul az Egyesült Királyság kormánya által a HPC CfD pénzügyi paramétereivel kapcsolatban végzett részletes elemzés állítólag figyelembe vesz minden olyan aggályt, hogy a kompenzáció szintje vajon olyan költségek elemzésén alapul-e, amik egy tipikus, jól vezetett és megfelelően felszerelt vállalkozásnál felmerülnének.

(238) Ami a Hitelgaranciát illeti, az EDF szerint az nem foglal jár állami támogatással és megfelel a MEIP-nek.

(239) Ami a politikai leállítás kockázatával kapcsolatos Miniszter Megállapodást illeti, az EDF azt állítja, hogy a rendelkezések a politikai leállítás kockázatával foglalkoznak, és nem minősülnek állami támogatásnak.

(240) Az EDF szerint az Egyesült Királyság és az EU jogának alapjául szolgáló általános elvek megadják a jogot a kártalanításra ott, ahol tulajdonjogtól való megfosztás történik. Ezek az általános elvek minden piaci szereplőre vonatkoznak, jóllehet bizonyos módszerek kártalanítási igény érvényesítésére csak az EU Tagállamainak vagy az Energia Charta Egyezményben részes államok piaci szereplői számára állnak nyitva. A CfD megfelelő rendelkezései szerződéses bizonyosságot adnak ezen általános elvek érvényesüléséhez. Ezen az alapon az EDF arra következtet, hogy a megállapodás nem minősülhet állami támogatásnak.

5.1. A KÖZÖS ÉRDEKŰ CÉLOKKAL KAPCSOLATBAN BEÉRKEZETT ÉSZREVÉTELEK

(241) Az EDF fenntartotta, hogy az Egyesült Királyságnak mintegy 60 GW új termelési kapacitás rendszerbe állítására van szüksége 2021 és 2030 között annak érdekében, hogy kezelni tudja a meglévő, fosszilis tüzelőanyagot használó és nukleáris erőművek bezárásból származó energiahiányt. Az EDF szerint ez a különbség nem kezelhető egyedül a rendszerösszekötők és az energia-hatékonyság növelésével, hanem jelentős mennyiségű új termelőkapacitás építését igényli.

(242) Az EDF megjegyezte, hogy a DECC modellje azt mutatta, hogy termelés elégségességével kapcsolatos problémák merülnek fel a 2020-as évek elején, és hogy a HPC, amely várhatóan 2023-ban kezd működni, hozzájárulna az energiahiány kezeléséhez.

(243) Az EDF megjegyezte, hogy az új kapacitásnak elsősorban alacsony szén-dioxid-kibocsátásúnak kell lennie, hogy elérjék a Bizottság 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervének megfelelő szén-dioxid-mentesítési célokat (28). Az új nukleáris kapacitás kritikus eleme lenne a villamosenergia-ágazat költséghatékony szén-dioxid-mentesítésének.

(244) Végül, a HPC is segítené elérni energiaellátás további diverzifikálásának célját azáltal, hogy csökkentené Európa függőségét az EU-n kívül gázimporttól. Ez összhangban van az Egyesült Királyság azon jogával, hogy gyakorolja az EUMSZ 194. cikke szerinti mérlegelési jogkörét, hogy az atomenergiát a jövőbeli energiaszerkezete részévé tegye az egyéb alacsony szén-dioxid-kibocsátású módszerek mellett.

(245) Ez a stratégiai döntés összhangban van az Euratom-Szerződéssel is.

5.2. AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS SZÜKSÉGESSÉGÉVEL ÉS A PIACI ZAVAROKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN BEÉRKEZETT ÉSZREVÉTELEK

(246) Az EDF azt állította, hogy a piac önmagában nem tudná elérni ezeket a közös célokat, mivel a szükséges beruházások kétszer annyi befektetést jelentenek, mint amit az 1990-es privatizáció utáni két évtizedben átadtak.

(247) Különösen hátramaradó piaci zavarok kombinációja következhet be általában a villamosenergia-termeléssel és különösen a nukleáris energiával kapcsolatban. Benyújtotta a Compass Lexecon jelentését a piaci zavarokkal kapcsolatos előadása alátámasztására: (29)

a) A szén-dioxid-kibocsátási piac kudarca, minthogy a szén-dioxid-kibocsátást nem árazzák megfelelően az ETS alapján és a Szén-dioxid Minimumár nem elegendő azon politikai kockázat miatt, hogy az árak a jövőben csökkenni fognak.

b) Az ellátás-biztonság és diverzifikáció kudarca, annak a ténynek köszönhetően, hogy a befektetők nem értékelik megfelelően a biztonság és a diverzifikáció által előidézett társadalmi előnyöket. A nagykapacitású termelő létesítményekbe való befektetések nem a legmagasabb árú időszakokban elért várt megtérülésen alapulnak, mivel azok nem jelezhetők előre, ami a "pénzhiány" problémához és az energiaszerkezet sokszínűségének hiányához vezet.

c) Elégtelen kockázat-áthárítási piacok, mivel nem biztos, hogy a nagykereskedelmi villamosenergia-árak összefüggésben lesznek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelők állandó költségeivel. Az ebből eredő áringadozási kockázatát önmagában nem lenne zavar, de azzá válik, ha a kockázatokat hatékony módon át lehetne hárítani, meg lehetne osztani vagy közösen lehetnek kezelni, amit viszont a jelenlegi piaci feltételek nem tesznek lehetővé.

d) Politikai és "kirablási" kockázatok a kiemelt politikai és szabályozási kockázatok miatt, amik jelentős mértékben befolyásolják a befektetők által a projektből elérhető hozamot, ami viszont lehetséges "kirablási" kockázatnak teszi ki a nukleáris kapacitásokba befektetőket, azaz olyan kockázatba, hogy miután végrehajtották a befektetést, kormányzati intézkedés akadályozza meg, hogy a befektetők realizálják annak hozamát.

e) A jelenlegi piaci feltételekből eredő korlátok miatti finanszírozási kockázatok, ahol is a hitelezők idegenkednek az új nukleáris kapacitáshoz kapcsolódó kockázattól.

(248) Az EDF arra a következtetésre jutott a fenti érvek alapján, hogy állami támogatás szükséges, hogy közös érdekű célkitűzések eléréséhez.

5.3. AZ INTÉZKEDÉSEK MEGFELELŐSÉGÉVEL ÉS ÖSZTÖNZŐ HATÁSÁVAL KAPCSOLATBAN BEÉRKEZETT ÉSZREVÉTELEK

(249) Az EDF úgy vélte, hogy az Egyesült Királyság által 2011. decemberben az új alacsony szén-dioxid-kibocsátású kapacitásban érintett fejlesztőknek kibocsátott nyilvános felhívás arra, hogy kezdjenek tárgyalásokat a DECC-vel lehetséges befektetési szerződésekről, amire az NNBG volt az egyetlen új atomerőmű-fejlesztő, aki válaszolt, megfelelővé teszi a felek által követett tárgyalási folyamatot. Az Egyesült Királyság jelentős átvilágítást végzett a projekten a 18 hónapig tartó költség-feltárási és igazolási folyamat révén.

(250) Emellett a CfD nem zárja ki az NNBG-t a piaci kockázatokból. Az NNBG továbbra is a nagykereskedelmi piacon értékesíti a villamos energiát. A különbözet-fizetés a projekt költségei alapján számolt tisztességes összeget jelentene. Az NNBG-t arra ösztönzik, hogy a termelését a piacon adja el annak érdekében, hogy elérje a Referenciaárat, és ő viseli annak a kockázatát, ha nem képes erre, vagy nem képes annyi energiát termelni, mint amennyit tervezett.

(251) Emellett az NNBG jelentős kockázatokat visel, többek között az építési kockázatot, a működési kockázatokat, a pénzügyi kockázatokat és a leszerelési kockázatokat. A költségtúllépéseket nem hárítják át a fogyasztókra, és azokat az NNBG viseli.

(252) Végül: a CfD megfelelő eszköz lenne, mivel hosszú távú szerződéses kínálati árstabilitást biztosít, miközben sokkal költséghatékonyabb, mint a rögzített felárral működő átvételi felár eszközök. A CfD és a Hitelgarancia kombinációja szintén szükséges, mivel a CfD a HPC-projektkockázatát kezeli, míg a garancia lehetővé teszi, hogy az NNBG hozzáférjen hitelekhez, amiket piacon alapon nyújtanak.

(253) Az EDF előadta, hogy új nukleáris kapacitásba való befektetés általában, és a HPC különösen, nem valósítható meg a CfD és a Hitelgarancia nélkül, és üdvözölte a Bizottság előzetes megállapítását, hogy a bejelentett intézkedés ösztönző hatása valószínű.

5.4. AZ INTÉZKEDÉSEK ARÁNYOSSÁGÁVAL KAPCSOLATBAN BEÉRKEZETT ÉSZREVÉTELEK

(254) Az EDF azt állította, hogy a különbözet kifizetések nem haladják meg azt a szintet, ami szükséges ahhoz, hogy a HPC-projektet elegendően nyereségessé tegye. A célzott [9,75-10,25] százalék belső megtérülési ráta összhangban van az EDF csoport befektetési kritériumaival, és helyénvaló a projekt kockázataira tekintettel, valamint összhangban van a más CfD kedvezményezettek által bevallott hozammal.

(255) Az EDF szerint a CfD 35 éves futamideje a minimum, ami szükséges a projekt finanszírozhatóságához. Ennek bármilyen lerövidítése változásokhoz vezetne az adósság-finanszírozási struktúrában, a leszerelési intézkedések finanszírozási profiljában és a hozam és a politikai kockázat szintjében.

(256) Végül: az EDF előadta, hogy a CfD tartalmaz olyan szerződéses mechanizmusokat, amiknek célja, hogy megakadályozza az NNBG és a befektetők túlkompenzálását, elsősorban nyereség-megosztási rendelkezések formájában.

5.5. A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI VERSENY ÉS KERESKEDELEM LEHETSÉGES TORZÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN KAPOTT ÉSZREVÉTELEK

(257) Az EDF úgy vélte, hogy a CfD nem szorítja ki a magánberuházásokat a termelési kapacitás más formáiból, beleértve a megújuló energiaforrásokat, a lekötött kapacitás viszonylag kis hányada miatt.

(258) Az EDF álláspontja szerint az új fosszilis fűtőanyaggal történő termelésbe való befektetés helyettesítése is az intézkedés tervezett közös érdekű célját valósítja meg. A HPC hiányában az Egyesült Királyságnak növelnie kellene az egyéb alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák támogatásának mértékét, de az EDF úgy vélte, hogy egy ilyen forgatókönyv kevésbé lenne hatékony, mivel az ilyen technológiák költségesebb és bizonytalanabb módszert jelentenek az Egyesült Királyság szén-dioxid-mentesítési céljainak eléréséhez.

(259) A rendszerösszekötő kapacitásokra gyakorolt hatás is korlátozott lenne, mivel a HPC nem befolyásolja a rendszerösszekötő projektekkel kapcsolatos befektetési ösztönzőket, nem csökkenti a beruházást a keresletoldali válaszokba, amiket elsősorban a tarifák szerkezete mozgat, és nem csökkentheti energia-hatékonysági beruházásokat sem, amik nagyban támaszkodnak a konkrét támogatásokra és finanszírozási támogatásra.

(260) Az EDF azt is állította, hogy a CfD nem nyújt olyan előnyt az EDF-nek vagy az NNBG-nek, amely nem érhető el más erőművek számára. A versenytársak is kérhetnek CfD-t, és a CfD nem szüntetné meg az NNBG ösztönzését arra, hogy hatékony szállítási és költségcsökkentési döntéseket hozzon.

(261) Végül: a CfD nem ad az NNBG számára a lehetőséget vagy ösztönzést arra, hogy manipulálja a Referenciaárat vagy kizárja az EDF versenytársait, mivel a referenciapiaci nagyon likvid, és az NNBG szezonális teljesítménye a kereskedett mennyiségnek csak egy nagyon kis részét teszi ki. Emellett a CfD-k biztosítékot nyújtanak a Referenciaár torzulásai ellen is. A versenytársak kizárása a HPC alapterhelési kapacitásából elfogadhatatlan az NNBG-nek az EDF-en kívüli részvényesei számára, és elfogadhatatlan az Egyesült Királyság mint a Hitelgaranciában érintett garantőr vagy a projekt hitelezői számára is.

6. AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG VÁLASZA AZ ÉRDEKELT FELEK ÁLTAL BENYÚJTOTT ÉSZREVÉTELEKRE

(262) Az Egyesült Királyság az érdekelt felek által benyújtott észrevételekre vonatkozó válaszát 2014. június 13-án és július 4-én küldte meg.

(263) Összességében az Egyesült Királyság úgy vélte, hogy az észrevételek nagy része pozitív volt, és hogy a bennük felvetett kérdések döntő többségét a korábbi beadványaiban már érintette. Az alábbiakban kiemeljük az Egyesült Királyság által a válaszában az érdekelt felek főbb aggályaival kapcsoltban előadott fontosabb érveket. Csak az állami támogatásra vonatkozó leginkább releváns észrevételekre adott válaszokat emeljük ki.

6.1. A TÁMOGATÁS ÉS AZ ÁGÉSZ MEGLÉTE

(264) Az Egyesült Királyság megismételte azt a véleményét, hogy a Tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek arra, hogy egy tevékenységet ÁGÉSZ-nek minősítsenek. Állítása szerint a villamosenergia-irányelv 8. cikke nem alkalmazható a bejelentett intézkedésre.

(265) Az Egyesült Királyság úgy véli, hogy még hivatalos pályázati eljárás hiányában is széles körben meghirdették a lehetőséget a fejlesztők számára, hogy jelentkezzenek a Befektetési Szerződések vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású áramtermelésre vonatkozó kezdeti CfD-k megtárgyalására.

(266) Ami a Hitelgaranciát illeti, az Egyesült Királyság továbbra is azt a támogatás hiányát állította, mert azt piaci feltételekkel nyújtják, és más projektek számára is rendelkezésre állnak. Az Egyesült Királyság azzal érvel, hogy az IUK garanciaprogram nyitva áll a nagy beruházási projektek számára az Egyesült Királyságban, beleértve a megújuló energia projektekbe és a nukleáris projektekbe való beruházásokat.

(267) Ami a díjazást illeti, a brit hatóságok azt állítják, hogy a Kötési Árat a következők alapján határozták meg: (i) szigorú Költség-feltárási & Igazolási folyamat, hogy ami külső pénzügyi és technikai tanácsadók támogatásával felmérte a HPC-projekt költségeit; (ii) a befektetők által a HPC-projekttel kapcsolatban indokoltan várt megtérülési szintek alapos értékelése, amit más hasonló projektek benchmark vizsgálata alapján végeztek; és (iii) kihívást jelentő tárgyalások sorozata, amiket a brit kormány által a HPC-re megfelelőnek tartott Kötési Ár felső mértékére vonatkozó elemzés támasztott alá, a villamos energia más formáinak költségeivel is összevetve. A brit kormány is végzett ár-érték arány vizsgálatot, ami alapján arra a következtetésre jutott, hogy: (i) a HPC-projekt befektetésének megtérülése tisztességes és nem kompenzálná túl az NNBG-t, (ii) a Kötési Ár költség-kompetitív az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és a nem csökkenő gáz alapú termeléshez mérten; és (iii) összességében a HPC nettó társadalmi előnyt hoz és megfelel a brit kormány megengedhetőségi korlátainak is.

(268) Hivatkozással a Miniszteri Megállapodásra, az Egyesült Királyság hatóságai szerint ennek a kiegészítő megállapodásnak az az indoka, hogy az atomerőmű üzemeltetése különösen érzékeny az atomerőművekkel kapcsolatos politikai támogatás változásaira. Ilyen körülmények között a Miniszter azt vállalta, hogy kártalanítást fizet (ha nem történik fizetés a CfD-ben részes fél részéről) annak érdekében, hogy az NNBG befektetőit ugyanolyan helyzetbe hozza, mintha a politikai leállítás nem történt volna meg.

(269) Az Egyesült Királyság azt állítja, hogy a Miniszteri Megállapodás nem korlátozza az Egyesült Királyság kormányának képességét, hogy atomerőműveket zárjon be. Azt állítják, hogy a CfD kombinálása a Miniszteri Megállapodással pontosan azt ismeri el, hogy a brit kormány továbbra is képes így tenni, mivel kártalanítás kifizetését biztosítja arra az esetre, ha a HPC-t politikai okok miatt be kell zárni. Az Egyesült Királyság hatóságai azt állítják, hogy a jelenlegi brit kormány nem tudja arra kötelezni a jövőbeli a kormányokat, hogy működésben tartsák az atomerőműveket.

6.2. KÖZÖS ÉRDEKŰ CÉLKITŰZÉSEK

(270) Azzal a megjegyzéssel kapcsolatban, hogy az Euratom-Szerződés nem tud közös célt biztosítani, kivéve, ha a Bizottság politikája kifejezetten megerősíti azt, az Egyesült Királyság megjegyezte, hogy az Euratom-Szerződés továbbra is az Európai Unió alkotmányos berendezkedésének részét képezi, amit nem helyeztek hatályon kívül, de nincs alapja azt állítani, hogy a Bizottság atomenergiával kapcsolatos politikája hatással lehet a Szerződés jelentésére vagy értelmezésére, amit a Bizottság egyoldalúan nem módosíthat.

(271) Az Egyesült Királyság nem értett egyet azokkal a megjegyzésekkel, amelyek kétségbe vonták, hogy az atomenergia hozzájárul-e a szén-dioxid-mentesítéshez, illetve azokkal az észrevételekkel, amelyek szerint a javasolt atomenergia káros hatással lenne a környezetre. Az atomenergia az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia-termelés egy elismert formája, ami hozzájárul a szén-dioxid-mentesítéshez. A Bizottságnak el kellene fogadnia a HPC hozzájárulását a szén-dioxid-mentesítési célkitűzésekhez különösen az Euratom-Szerződés 41-43. cikkei alapján folytatott konzultációs folyamat tükrében.

(272) Az atomenergia stabil alapterhelési kapacitást biztosít, így sokkal kiszámíthatóbb módon járul hozzá az ellátásbiztonsághoz, mint a megszakítható termelési technológiák.

6.3. PIACI ZAVAROK ÉS AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS SZÜKSÉGESSÉGE

(273) Az Egyesült Királyság nem értett egyet azokkal az észrevételekkel, hogy a piac állami támogatás hiányában is végezne beruházásokat új atomerőművi kapacitásba. Ezzel szemben egyetértett azokkal a megjegyzésekkel, amik szerint a nukleáris áramtermelés hajlamos többféle piaci zavarra, amik megakadályozzák, hogy a piac hatékony szén-dioxid-mentesítési szintet és ellátásbiztonságot érjen el állami beavatkozás nélkül. A három fő piaci zavar, amelyek befolyásolja a beruházási ösztönzőket a nukleáris termelésbe a következő: 1) szén-dioxid-mentesítési piac zavara, 2) ellátásbiztonsági és változatossági piaci kudarca, és 3) a pénzügyi piacok hiányosságai (hiányos kockázat-átruházás piacok és kirablás).

(274) Az Egyesült Királyság megismételte, hogy az EPR egy új technológia, és hogy már 30 éve nem volt nukleáris befektetés az Egyesült Királyságban. Más országokban egyéb új nukleáris projektek állami támogatást kapnak. Állami támogatás nélkül semmilyen EPR erőművet nem lehet üzembe helyezni az Egyesült Királyságban.

(275) Az Egyesült Királyság azt is megismételte, hogy más mechanizmusok nem elegendőek a közös célok eléréséhez. A CfD-vel támogatott szereplők vehetnek részt a Kapacitáspiacon, és a Szén-dioxid Minimumárak hatása a szén-dioxid-kibocsátási árakra nem lenne elegendő ahhoz, hogy támogassa az új nukleáris kapacitásba való beruházást.

6.4. AZ ESZKÖZ ÉS AZ ÖSZTÖNZŐ HATÁS MEGFELELŐSÉGE

(276) Az Egyesült Királyság nem hiszi, hogy a nukleáris energiához kapcsolódó CfD előnyösebb, mint a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó, hiszen további rendelkezéseket tartalmaz, amik szigorúbban (pl. nyereség-megosztási megállapodások). Emellett, és ez egy olyan további kérdés, amit átfedi az intézkedés arányosságát, az időtartama nem tekinthető túlzottnak, mivel ez tekinthet a lehető legrövidebb időtartamnak, ami ösztönzi a befektetést.

(277) Az intézkedés ösztönző hatással jár, többek között azáltal, hogy az NNBG-t arra ösztönzi, hogy megépítse az erőművet azelőtt, hogy bármilyen ellentételezést kapna.

6.5. AZ INTÉZKEDÉSEK ARÁNYOSSÁGA

(278) Az Egyesült Királyság megismételte azokat az érveket, hogy szerinte az intézkedések arányosak. Az egyes észrevételezők által állított sajáttőke-hozamok nem reálisak, és a nyereség-megosztási mechanizmus megakadályozza a túlkompenzációt, amint a 15 %-os küszöböt elérik.

(279) Az EDF nem kerül olyan helyzetbe, hogy piaci erővel rendelkezzen vagy hogy váratlan nyereséget érjen el a CfD végén, mivel a meglévő atomerőműveit lezárja mielőtt az új atomerőmű belépése, új alacsony szén-dioxid-kibocsátású erőművek belépése és más nukleáris üzemeltetők belépése előtt.

(280) Az atomenergia ára a nagykereskedelmi szinten Finnországban és Franciaországban nem megfelelő viszonyítási alap azon Tagállamok különleges körülményei miatt, különösen azon tényre tekintettel, hogy Franciaországban az ár a meglevő erőműveket tükrözi, amik befektetéseit már nagy mértékben leírták.

(281) Az Egyesült Királyság úgy véli, hogy a gondos hulladékkezelést és leszerelést mint tényezőket figyelembe vették az üzleti esetet alátámasztó elemzésben, figyelemmel arra a tervre, hogy állandó lerakóhelyet és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat kívánnak biztosítani a nukleáris hulladék kezelésére és ártalmatlanítására.

6.6. A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI VERSENY ÉS KERESKEDELEM TORZULÁSA

(282) Az Egyesült Királyság előadta, hogy az érintettek által kiemelt piaci zavarok az állami támogatás esetén nem merülnének fel. Az NNBG és az EDF nem lenne képes manipulálni a Referenciaárat, és az EDF-nek nem lenne piaci ereje vagy erőfölényes helyzete a brit villamosenergia-piacokon.

(283) Az Egyesült Királyság megismételte, hogy a HPC-nek nem lenne negatív hatása az új rendszerösszekötő kapacitásokba való befektetésre, és hogy szándékában áll az ilyen kapacitás bővítése. Emellett a HPC által termelt villamos energia exportálható, ami ösztönzi az új rendszerösszekötőkbe való beruházást.

(284) A támogatás nem lenne hátrányos a más alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra, tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság azokat is támogatja, és nem áll fenn diszkrimináció a megújuló technológiákkal szemben. A támogatás inkább támogatná a befektetést az energetikai kezdeményezések széles skálájába.

6.7. EGYÉB ÉSZREVÉTELEK

(285) Az Egyesült Királyság válaszolt a felelősség, a leszerelés és a hulladékkezelés költségének kérdésére és különösen arra, hogy ezeknek a költségeknek a kezelése nem foglalja magában további állami támogatás nyújtását.

(286) A nukleáris létesítményekre vonatkozó 1965. évi törvény szerinti felelősségi rendszer sem veti fel az állami támogatás kérdését, mivel az Egyesült Királyság nem ad biztosítékot az NNBG részére a nukleáris balesetekkel kapcsolatos kötelezettségeire. A nukleáris létesítményekre vonatkozó 1965. évi törvény 16. és 18. szakaszai szerint a nukleáris balesetekért a felelősséget az üzemeltető és az állam együtt viseli azzal, hogy az előbbi egy bizonyos összegig felel, míg az utóbbi ezen összeg felett egy további összeghatárig felel.

(287) Emellett az Egyesült Királyság megismételte, hogy a korlátozott üzemeltetői és állami felelősségre vonatkozó rendelkezések a Párizs Egyezmény 6. és 7. cikkét, illetve a Brüsszeli Egyezmény 2. és 3. cikkét hajtják végre, és ezek így nemzetközi jogi kötelezettségekből erednek, amiket az EU megerősített, különösen a Bizottság 65/42/Euratom és 66/22/Euratom ajánlásai útján.

7. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS MEGLÉTE

7.1. ÁLLAMI TÁMOGATÁS A SZERZŐDÉS 107. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN

(288) A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerint az állami támogatás a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

7.2. AZ ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ HATÁROZAT

(289) Az Egyesült Királyság azt állította a beadványában, hogy a bejelentett intézkedés nem minősül támogatásnak az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése alapján, különösen azért, mert a beavatkozás nem nyújt előnyt egy vállalkozásnak az "Altmark" kritériumok alapján (30).

(290) A Bizottság az eljárást megindító határozatban megjegyezte, hogy a nukleáris technológiát általában életképes kereskedelmi tevékenységnek tekintették és annak is tekinthető. Továbbá, a HPC építésének időtartamára tekintettel a Bizottság úgy vélte, hogy amikor megépül nem valószínű, hogy képes lesz kezelni azokat az ellátásbiztonsági kérdéseket, amikkel az Egyesült Királyságnak 2020-ban várhatóan szembe kell néznie. A Bizottság kifejezte a kételyét azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy az NNBG-t konkrét közszolgáltatási kötelezettség teljesítésével bízták meg.

(291) A Bizottság kifejezte a kételyét amiatt is, hogy az NNBG-re alkalmazott feltételek tekinthetők-e közszolgáltatási kötelezettségnek, illetve hogy az NNBG-t ÁGÉSZ-szel bíznák-e meg.

(292) Mivel az ellentételezéssel kapcsolatos egy sor lényegi elemről még nem határoztak, és azokról további egyeztetést folytatnak, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban megállapította, hogy még nincs abban a helyzetben, hogy megállapítsa azt, hogy a tárgyalás alatt levő paramétereket objektív és átlátható módon határozzák-e meg, hogy elkerüljék olyan gazdasági előny biztosítását, amely előnyben részesíti a kedvezményezett vállalkozást a versenytárs vállalkozásokkal szemben.

(293) Ami a túlkompenzáció lehetőségét illeti, a Bizottság megállapította, hogy az eljárást megindító határozat idején nem lehetett felmérni, hogy az NNBG piaci díjat fizet-e a garanciáért, és kétségek sorát vetette fel a tekintetben, hogy a CfD mechanizmus lehetővé tesz-e túlkompenzációt.

(294) A Bizottság az eljárást megindító határozatban továbbá kifejezte a kételyeit, hogy a Kötési Ár meghatározásához használt nyereségszint megfelel-e egy tipikus cég hozamszintjének, amely azt vizsgálja, hogy az ÁGÉSZ-t a megbízás teljes időtartama végzi-e, figyelembe véve a kockázat szintjét is.

(295) A Miniszteri Megállapodás tekintetében a Bizottság azt a kérdést tette fel, hogy az állami támogatásnak minősül-e.

7.3. A KÜLÖNBÖZETI SZERZŐDÉS: AZ ELŐNY MEGLÉTE

(296) A Bizottság megjegyzi, hogy a CfD megvédi az NNBG-t minden áringadozástól a villamosenergia-piacon, mivel az megkapja mindig az előre meghatározott Kötési Árat, amikor ezen szint alatti áron értékesít. Ez folyamatos bevételáramot biztosít az NNBG számára a HPC működésének első 35 évében, amit más olyan üzemeltetők, akik nem részesülnek CfD-ben, nem kapnak meg. Ezért a Bizottság megítélése szerint a CfD szelektív előnyt biztosít az NNBG számára.

(297) Az Egyesült Királyság hatóságai úgy vélik, hogy a bejelentett intézkedések nem biztosítanak előnyt az NNBG részére, mivel azok megfelelnek az "Altmark" kritériumoknak.

(298) A Bíróság az "Altmark" kritériumokat azért határozta meg, hogy tisztázza, hogy egy állami hatóság által általános gazdasági érdekű szolgáltatás (ÁGÉSZ) végzéséért cserébe nyújtott ellentételezés milyen körülmények között minősül állami támogatásnak az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése alapján (31).

(299) A Bíróság megállapította, hogy a négy kritériumnak együttesen kell teljesülnie ahhoz, hogy az ÁGÉSZ-ért fizetett ellentételezés nem minősüljön állami támogatásnak. Ezek a feltételek együttes feltételek, mégpedig a következők.

(300) A kedvezményezett vállalkozást ténylegesen közszolgáltatási kötelezettségnek kell terhelnie, és e kötelezettségnek egyértelműen meghatározottnak kell lennie;

(301) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatási feladat címén nyújtott ellentételezés kiszámításának alapjául szolgáló paramétereket tárgyilagos és átlátható módon előre meg kell állapítani annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy az ellentételezés olyan gazdasági előnyt tartalmazzon, amely alkalmas a kedvezményezett vállalkozásnak a versenytársakkal szemben való előnyben részesítésére;

(302) Az ellentételezés nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése során felmerülő költségek egészének vagy egy részének fedezéséhez szükséges mértéket, figyelemmel az ehhez kapcsolódó bevételekre és az e kötelezettségek teljesítéséből származó méltányos nyereségre, valamint

(303) Ha az adott esetben a közszolgáltatási kötelezettséget ellátó vállalkozást nem olyan közbeszerzési eljáráson választott ák ki, amely lehetővé tenné a közösség számára a szolgáltatást legkisebb költséggel nyújtani képes ajánlattevő kiválasztását, az ellentételezés mértékét azon költségek elemzése alapján kell meghatározni, amelyek fejében egy átlagos, jól vezetett és a szükséges eszközökkel rendelkező vállalkozás látta volna el e kötelezettségeket, figyelembe véve a kapcsolódó bevételeket és a kötelezettségek biztosításából származó ésszerű nyereséget.

(304) A Bizottság az EU-nak az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésre való alkalmazásáról szóló közleményében (a továbbiakban: "ÁGÉSZ Ellentételezési Közlemény") tovább pontosította a feltételeket, amelyek alapján a közszolgálatért fizetett ellentételezést állami támogatásnak kell tekinteni (32).

7.4. ÁGÉSZ MEGLÉTE

(305) Az Egyesült Királyság úgy véli, hogy az első feltétel teljesül, különösen mivel az NNBG által nyújtandó szolgáltatás egyértelműen meghatározott, és azt nem a piac biztosítja. Szerinte az ÁGÉSZ magában foglalja az új nukleáris termelőkapacitásba való befektetés biztosítását, amit meghatározott időkereten belül kell elvégezni.

(306) Az ÁGÉSZ meghatározása tekintetében a bírósági gyakorlat megállapította, hogy "[m]eg kell állapítani, hogy a [közösségi] jogban és az [EUM] Szerződés versenyjogi szabályainak alkalmazása céljából nem létezik sem az ÁGÉSZ-feladat fogalmának egyértelmű és pontos jogszabályi meghatározása, sem azon feltételeket véglegesen rögzítő következetes jogi fogalom, amelyeknek együttesen fenn kell állniuk ahhoz, hogy valamely tagállam jogszerűen hivatkozhasson valamely ÁGÉSZ-feladat fennállására és védelmére vagy az első Altmark feltétel, vagy az [EUMSZ 106. cikk (2) bekezdése] értelmében (33)". Konkrét európai uniós szabályok hiányában a Tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek arra, hogy meghatározzák egy ÁGÉSZ fennállását. Az ilyen mérlegelési jogkörnek is vannak azonban korlátai. Így, bár a Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy előírja, pontosan mely típusú szolgáltatás minősülhet ÁGÉSZ-nek, és melyik nem, ugyanakkor - elvileg - megállapíthatja, hogy egy Tagállam nyilvánvaló értékelési hibát követett el (34), amikor egy szolgáltatást ÁGÉSZ-nek minősített. A Tagállamok például nem írhatnak elő meghatározott közszolgáltatási kötelezettséget olyan szolgáltatások kapcsán, amelyeket rendes piaci körülmények között működő vállalkozások már nyújtanak, vagy azok által kielégítően nyújthatók a közérdek állam által meghatározott feltételei mellett.

(307) A Bizottság már számos esetben is megerősítette, hogy a CfD az állami támogatás nyújtásának egyik eszköze az Egyesült Királyság Villamosenergia-piaci Reformjának (EMR) részeként (35). A Bizottság úgy vélte, hogy a CfD megfelelő eszköz a villamosenergia-termelés állami támogatására, amit a belső piaccal összeegyeztethetőnek ítélt meg a 107. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján. Ezért a Bizottságnak nem lenne oka arra, hogy elhatárolja magát az elvégzett értékeléstől, és úgy vélje, hogy a villamosenergia-termelés CfD útján való támogatása valamilyen ÁGÉSZ-től függ.

(308) Az Egyesült Királyság hatóságai a beadványaikban többször említették, hogy az intézkedés célja az, hogy ösztönözze vagy felszabadítsa a beruházásokat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású áramtermelésbe, különösen az új nukleáris kapacitásokba. Ez a politikai cél arányos egy közös érdekű célkitűzéssel, amire inkább állami támogatás adható, semmint megbízás egy ÁGÉSZ-re.

(309) A HPC CfD-t kifejezetten úgy alakították ki, hogy a projekt akadályai a lehető leghatékonyabban leküzdhetők legyenek, beleértve némi védelmet bizonyos kockázatokkal szemben, leginkább a jövőbeli villamosenergia-árak körüli bizonytalansággal szemben. Ez a megközelítés összhangban van az állami támogatás nyújtásával az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés (c) pontja alapján, és nem minősül ÁGÉSZ-nek.

(310) Annak megvitatása során, hogy a közbeszerzési szabályok vonatkoznak-e a projektre, az Egyesült Királyság hatóságai elismerik, hogy az intézkedés nem foglalja magában semmilyen áru, építési beruházás vagy szolgáltatás beszerzését az Egyesült Királyság kormánya részére, amely ellentmond azon állításuknak, hogy az intézkedés ÁGÉSZ-nek minősül.

(311) Az első Altmark kritérium is előírja, hogy a vállalkozásnak közszolgáltatási kötelezettséget kell teljesítenie. Ennek megfelelően az Altmark ítéletben foglaltaknak való megfelelés érdekében szükséges a közszolgáltatási feladattal való megbízás, amely meghatározza a szóban forgó vállalkozások és a hatóság kötelezettségeit (36).

(312) A kérdéses közszolgáltatási kötelezettség kötelező jellegét illetően úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság azzal érvel, hogy szigorú kikötések kombinációja biztosítja számukra, hogy az NNBG eleget tegyen a megadott időkeretnek, és annak a ténynek, hogy ha egyszer megkezdődik az NNBG építése, akkor már "nincs visszaút" tekintettel a rendkívül magas meg nem térülő költségekre, amelyek felmerülnek. Sőt, a CfD egy sor olyan szigorú kikötést tartalmaz, amelyek arra ösztönzik az NNBG-t, hogy a kötelezettségeit a szerződés szerint teljesítse, és lehetővé teszik az Egyesült Királyság hatóságai számára, hogy felmondják a szerződést, ha bizonyos kötelezettségeket nem teljesítenek. Emellett a projekt jellege rendkívül magas meg nem térülő költségeket eredményez, ami minden bizonnyal a projekt elhagyása ellen hat. A projekt különleges jellege ellenére azonban a szerződéses rendelkezések tipikus szerződéses kötelezettségek, amiket bármilyen szerződő fél megkísérli alkalmazni egy hasonló üzletben, nem pedig az Egyesült Királyság hatóságai által kirótt közszolgáltatási kötelezettség. Az NNBG valójában nem köteles megépíteni az atomerőművet, és nem is köteles azt egy bizonyos időpontig megépíteni. Az Egyesült Királyság hatóságai nem tudnak érvényesíteni semmilyen kötelezettséget e tekintetben, hanem csak a szerződést tudják felmondani.

(313) Sőt, a HPC-t nem is terheli kötelezettség villamos energia termelésére, vagy hogy bizonyos mennyiségű villamos energiát termeljen, vagy hogy az ilyen villamos energiát elérhetővé tegye a piacon. Sőt, a CfD alapján a HPC-t igenis arra ösztönzik, hogy annyi villamos energiát termeljen, amennyit csak lehet, hogy növelje a nyereséget, viszont az nem köteles erre. Ami a villamos energia eladását illeti, a HPC az eladhatja akár az azonnali piacon, akár kétoldalú szerződések alapján, ami azt jelenti, hogy sem nem köteles arra, hogy villamos energiát adjon a közönség számára, sem nem kap ösztönzést erre.

(314) A Bizottság úgy véli, hogy ezek a feltételek nem tekinthetők közszolgálati kötelezettségek, és nem igazolják azt sem, hogy az NNBG-t ÁGÉSZ-szel bízták meg.

(315) Ezért a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az első Altmark kritérium nem teljesül, mivel az új generációs nukleáris kapacitásba való, megadott időkereten belül elvégzendő befektetés biztosítása nem tekinthető valódi ÁGÉSZ-nek, és az Egyesült Királyság nem bízza meg az NNBG-t közszolgáltatási kötelezettséggel.

7.5. AZ EUMSZ 107. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSE ALAPJÁN AZ "ALTMARK" KRITÉRIUMOK SZERINT ELVÉGZETT ÉRTÉKELÉS KÖVETKEZTETÉSEI

(316) Mivel az Altmark feltételeknek együttesen kell fennállniuk, és mivel az az első kritérium nem teljesül, a Bizottság nem tartja szükségesnek a többi feltételek értékelését. Emiatt a fenti 7.1-7.5. pontokban leírt indokokra tekintettel az intézkedés nem felel meg az "Altmark" teszten. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések szelektív előnyt nyújtanak az NNBG javára.

7.6. TÁMOGATÁS MEGLÉTE AZ EUMSZ 107. CIKK (1) BEKEZDÉS ÉRTELMÉBEN KÁRTALANÍTÁS POLITIKAI LEZÁRÁS ESETÉN (MINISZTERI MEGÁLLAPODÁS)

(317) Az Egyesült Királyság kártalanítást szándékozik adni az NNBG-nek, abban az esetben, ha a HPC erőművet nem közvetlenül a működésének betudható okból, különösen a kormányzati politika változásai miatt zárják be.

(318) Az Egyesült Királyság az ilyen kártalanítást nem tekinti támogatásnak.

(319) Az Egyesült Királyság azt állítja, hogy minden CfD tartalmaz rendelkezéseket a befektetők kártalanításáról "minősítő leállítási esemény" esetén, például olyan jogszabályi változás esetén, amely végleg leállítja az egész létesítményt (a technológiától függően), vagy ha a brit kormány megtagadja a hozzájárulást a létesítmény újraindításához a leállítás utáni bizonyos időtartamon belül. A Miniszter és az NNBG befektetői közötti közvetlen megállapodás egy ezen felüli és elkülönülő megállapodás, ami a minősítő leállítási esemény esetén jelent védelmet, ami az atomenergia különleges helyzete és a politikai bezárás magasabb kockázata miatt szükséges.

(320) Az EDF szerint az Egyesült Királyság és az EU jogának alapjául szolgáló általános elvek megadják a jogot a kártalanításra ott, ahol tulajdonjogtól való megfosztás történik. Ezek az általános elvek minden piaci szereplőre vonatkoznak, jóllehet bizonyos módszerek kártalanítási igény érvényesítésére csak az EU Tagállamainak vagy az Energia Charta Egyezményben részes államok piaci szereplői számára állnak nyitva.

(321) Valójában minden CfD tartalmaz rendelkezéseket minősítő leállítási esemény tekintetében, de nem mindegyikük élvezi speciális külön miniszteri megállapodás előnyeit. A Bizottság elismeri, hogy lehet azzal érvelni, hogy a nukleáris energia a politikai leállítás nagyobb kockázatát hordozza más technológiákhoz képest; azonban az Egyesült Királyságban levő más atomerőművek nem részesülnek hasonló miniszteri megállapodások előnyeiből.

(322) Az EDF azt állítja, az Egyesült Királyság jogának és az uniós jog alapját képező általános elvek megalapozzák a kártérítésre való jogot, ha a tulajdonjog elvonása történik, azonban úgy tűnik, hogy a különleges megállapodás, ami egy bizonyos céget konkrét módon véd meg az ilyen kockázattal szemben, mentesíti az ilyen céget bármilyen elköltött díjjal és eltöltött idővel szemben, ami az Egyesült Királyság és az EU jogának alapját képező általános elvekből származó jogainak bíróság előtt vagy azon kívül történő érvényesítése során felmerül. Úgy tűnik, hogy egy törvényes jog konkrét szerződéses joggal való alátámasztása előnyt ad az ilyen jogot élvező jogalanynak, különösen, mivel úgy tűnik, hogy ő az egyetlen jogalany ebben a helyzetben.

(323) Ezért a Bizottság megítélése szerint a Miniszteri Megállapodás bizonyos szelektív előnyöket biztosít az NNBG számára.

7.7. CFD ÉS MINISZTERI MEGÁLLAPODÁS: ÁLLAMI FORRÁSOK ÉS AZ ÁLLAMNAK VALÓ BETUDHATÓSÁG

(324) A Miniszteri Megállapodást egy közhatósággal kötik meg, és ennek a közhatóságnak a felelősségéhez kapcsolódik. Bármilyen előnyök, ami belőle származik, állami forrásokból származik.

(325) Mivel a CfD az államnak köszönhető, a CfD-n alapuló előny betudható az államnak.

(326) Ahhoz, hogy valamilyen előnyt támogatásnak minősítsenek az EUMSZ 107. cikke értelmében, azt közvetlenül vagy közvetve állami forrásból kell biztosítani. Ez azt jelenti, hogy azok az előnyök, amiket közvetlenül az állam biztosít, és azok az előnyök is, amiket az állam által kijelölt vagy alapított közjogi vagy magánjogi szerv biztosít, beletartoznak az állami források fogalmába az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében (37). Ebben az értelemben az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése minden olyan pénzügyi eszközt magában foglal, amelyet a hatóságok ténylegesen felhasználhatnak vállalkozások támogatására, anélkül hogy jelentősége lenne annak, hogy ezen eszközök állandó jelleggel az állam vagyonába tartoznak-e, vagy sem (38). Következésképpen még akkor is, ha a szóban forgó intézkedésnek megfelelő összegek nincsenek állandóan az Államkincstár birtokában, az a tény, hogy azok folyamatosan állami ellenőrzés alatt, és így az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére állnak, elegendőek azok állami forrásnak minősítéséhez (39).

(327) Az Egyesült Királyság hatóságai nem vitatják, hogy a CfD-t az állam irányítása alatt álló forrásokból finanszírozzák.

(328) A Bizottság az alább bemutatott elemek alapján úgy véli, hogy a CfD révén biztosított kedvezményt az állam által kijelölt közjogi vagy magánjogi szerv fogja finanszírozni.

(329) A CfD-t a szolgáltatókra kivetett adóból fogják finanszírozni, és ilyen körülmények között meg kell állapítani, hogy a CfD alapján fizetett bármilyen előny az államnak tudható be, és hogy azt az állam ellenőrzése alatt álló forrásokból finanszírozzák.

(330) Először is, a Kötési Árat és az adóterhet az állam határozza meg.

(331) Másodszor, a Részes Fél elvileg egy kormányzati tulajdonú magáncég lesz, amit mindenképpen az állam jelöl ki. A részes fél létesítő okirata nem módosítható a miniszter egyetértése nélkül.

(332) Harmadszor, az állam által kijelölt Részes Fél kezeli a kifizetési rendszert, amely magában foglalja az adó beszedését a szolgáltatóktól, továbbá a kifizetések beszedését a termelőktől, amikor a piaci ár magasabb, mint a Kötési Ár. Magában foglalja kifizetések teljesítését a termelőknek, továbbá bizonyos esetekben a szolgáltatók részére.

(333) Negyedszer, az Energetikai Törvényjavaslat bevétel-beszedési jogkört az a Részes Félnek, hogy az beszedhesse a szolgáltatóktól a forrásokat, amik szükségesek ahhoz, hogy kifizetéseket teljesítsenek a CfD-vel rendelkező termelők részére, és az állam bizonyos számú mechanizmust léptet életbe, hogy biztosítsa a CfD-vel rendelkező termelők részére a kifizetések bizonyosságát abban az esetben, ha a szolgáltató nem fizet. E mechanizmusok magukban foglalják azt a kötelezettséget, hogy az szolgáltatóknak biztosítékot kell nyújtaniuk, fizetésképtelenség tartalékalapot kell képezniük és ki kell jelölni végső menedékes szolgáltatót. A fizetésképtelenségi tartalékalap finanszírozást biztosít a részes fél számára, hogy fedezze a mulasztó szállító adófizetési kötelezettségét attól az időponttól, amikor a biztosítéka kimerül, addig, amíg egy másik szolgáltatót jelölnek ki helyette az Ofgem által irányított Végső Menedékes Szolgáltató mechanizmus szerint.

(334) Ötödször, a Részes Fél az államnak tesz jelentést a végrehajtásról. Ebben az összefüggésben az a szándék, hogy a részes félre egyfajta keretdokumentum lesz irányadó, amely meghatározza többek között a részes fél és az állam kapcsolatát, a részes fél működésének elvét, a részvényesek számára fenntartott kérdéseket, a részes fél szerepét és felelősségét, az ügyvezetési és pénzügyi felelősségeket, és a jelentési és ellenőrzési követelményeket. Tartalmazza azokat a paramétereket is, amelyeken belül a részes félnek be kell töltenie a funkcióját a CfD tekintetében.

(335) Ezen elemek alapján arra lehet következtetni, hogy a CfD alapján biztosított előnyt az állam által kivetett járulékokból finanszírozzák, és hogy azt az állam által kijelölt és az állam által ellenőrzött jogalany kezeli és osztja fel a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően.

7.8. A HITELGARANCIA: AZ ÁLLAM ÁLTAL FINANSZÍROZOTT ÉS AZ ÁLLAMNAK BETUDHATÓ ELŐNY MEGLÉTE

(336) A brit kormány úgy véli, hogy a Hitelgarancia és a CfD feltételei más-más célt szolgálnak. A Hitelgarancia árazása és jóváhagyása kritikusan függ az egész alapul szolgáló projekt kockázatától, beleértve a CfD feltételeit. Azonban ennek az ellenkezője sem lenne igaz: a garancia jelenléte újraosztja a kockázati profilt a befektetők és a garantőr között, ahelyett, hogy módosítaná a projekt kockázati profilt. A brit kormány nem gondolja, hogy a projekttársaság további támogatást kapna a CfD és a Hitelgarancia kombinálása révén.

(337) Mindazonáltal az államnak a HPC-vel kapcsolatos beavatkozásait együttesen kell egyetlen állami intézkedésnek tekinteni a projekthez szükséges idegen tőke nagysága miatt, amit állami beavatkozás nélkül nem lehetne megszerezni, az állami beavatkozások időzítése miatt, amik egyidejűleg történnek, és az NNBG, a Garancia árazása és a CfD rendelkezései közötti összefüggés miatt. A CfD, a Miniszteri Megállapodás és a Hitelgarancia eltérő eszközökkel működnek, de a brit hatóságok ugyanazon befektetési döntésének a részét képezik és ugyanaz a céljuk is: hogy ösztönözzék és lehetővé tegyék a befektetést az új atomerőműbe. A három intézkedés összefügg egymással, és valamennyi szükséges a HPC megépítéséhez.

(338) A Hitelgarancia a projekt finanszírozásának gerince, aminek egyedülálló értéke van. A Hitelgarancia megléte szükséges ahhoz is, hogy a projekt külső hitelt tudjon vonzani. Nincs példa hasonló projektekre adott hasonló garanciákra a piacon, mivel ilyet soha nem adtak. Tekintettel a projekt, a finanszírozás és a Garancia példa nélküli jellegére, mely utóbbira nincsenek pontosan összehasonlítható adatok, még akkor is, ha úgy ítélnénk meg, hogy az ellentételezés minimálisra csökkenti a támogatást, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az NNBG által a Hitelgaranciáért fizetett ár nem tekinthető piaci árnak, mivel a piac nem nyújt és nem nyújtana ilyen eszközt.

(339) A Hitelgaranciát az Egyesült Királyság egy közjogi szerve kínálja és az Egyesült Királyság erőforrásait veszi igénybe. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Királyság által az NNBG idegen tőkéjére adott Hitelgarancia állami támogatást foglal magában.

7.9. A VERSENY TORZULÁSA ÉS A KERESKEDELEMRE GYAKOROLT HATÁS

(340) A CfD, a Miniszteri Megállapodás és a Hitelgarancia képesek arra, hogy torzítsák a versenyt és befolyásolják a Tagállamok közötti kereskedelmet. A Bizottság ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a villamos energia termelése és szolgáltatása liberalizált. Mivel ebben az esetben a bejelentett intézkedések nagy kapacitás fejlesztését teszik lehetővé, ami egyébként más, alternatív technológiát alkalmazó, akár az Egyesült Királyságból vagy a más tagállamokból származó piaci szereplők magánberuházásának tárgya lehet, a bejelentett intézkedések befolyásolhatják a Tagállamok közötti kereskedelmet, és torzíthatják a versenyt.

(341) A Bizottság úgy véli, hogy a támogatási intézkedések potenciálisan torzíthatják a befektetési döntéseket, és kiszoríthatják az alternatív befektetéseket. Az EDF jelenleg is aktív az Egyesült Királyság termelési piacán, és a támogatásnak potenciálisan torzíthatja az értéklánc következő szintjein levő (downstream) piac működését. A támogatás emellett a nagykereskedelmi piac likviditásának csökkenéséhez is vezethet.

7.10. ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉS A TÁMOGATÁS MEGLÉTÉVEL KAPCSOLATBAN

(342) A Bizottság ezért úgy véli, hogy a CfD, a Miniszteri Megállapodás és a Hitelgarancia, mint az egyetlen állami közbeavatkozásra vonatkozó különböző intézkedések, állami támogatást tartalmaznak az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdés alapján.

8. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE AZ EUMSZ 106. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE ALAPJÁN

(343) A Bizottság a közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló közleményében ("ÁGÉSZ Keretszabály") már bemutatta, hogyan értelmezi az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdését, amikor olyan bejelentett intézkedést értékel, amely állami támogatást és ÁGÁSZ nyújtását foglalja magában. (40) A Bizottság a fenti (315) preambulum-bekezdésben már úgy ítélete meg, hogy a bejelentett intézkedés nem foglalja magában valódi ÁGÉSZ nyújtását, ami elengedhetetlen feltétel az intézkedés értékeléséhez az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdés alapján. Ezért a Bizottság nem tartja szükségesnek az ÁGÉSZ Keretszabály által előírt további követelmények értékelését ahhoz, hogy levonja a következtetést miszerint a bejelentett intézkedést nem tekinti összeegyeztethetőnek a belső piaccal az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdés alapján.

9. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE AZ EUMSZ 106. CIKKE (2) BEKEZDÉSÉNEK c) PONTJA ALAPJÁN

(344) Előzetes megjegyzésként a Bizottság rögzíti, hogy a működési támogatást tartalmazó intézkedések elvben összeegyeztethetők a 107. cikk (3) bekezdésének c) pontjával (41). Mindazonáltal a bejelentett intézkedések és különösen a CfD, beruházási támogatással egyenértékű az alábbiakban ismertetett okok miatt.

(345) Az intézkedések és különösen a CfD, célja, hogy lehetővé teszi az NNBG számára, hogy kötelezettséget vállaljon arra, hogy befektet a HPC erőmű építésébe. A CfD hatékony kockázat-fedezeti eszköz biztosít árstabilizálás formájában, ami a bevétel stabilitását és bizonyosságot kínál elegendően hosszú ideig annak érdekében, hogy az NNBG hatalmas pénzösszegeket fektessen be, amik szükségesek a HPC erőmű megépítéséhez.

(346) Igaz, hogy a HPC erőmű jelentősebb kockázatot hordoz az építési fázis során, és kevesebbet a működési fázis során. A HPC működésének hosszú időtartama ezt figyelembe vevő támogatási intézkedéseket igényel. Az adott típusú projekt szempontjából a Bizottság úgy véli, hogy a támogatási intézkedés valójában egyenértékű egy beruházási támogatással, amely figyelembe veszi a projekt jellemzőit és kockázati profilját, és így minimalizálja a szükséges támogatás mértékét és befektetés ösztönzéséhez elengedhetetlen további intézkedéseket. A pénzügyi modellezés szempontjából a kötésiár-kifizetések Nettó Jelenértéke egy olyan átalányfizetéssel tekinthető egyenértékűnek, ami lehetővé teszi az NNBG számára az építési költségek fedezését.

(347) A Bizottság ezért arra következtet, hogy ebben a konkrét esetben - a projekt különlegessége miatt - a támogatás beruházás-támogatási jellege van, és az összeegyeztethetőségét ennek megfelelően kell értékelni. A támogatás által okozott konkrét versenytorzulásokat a 9.6. pontban fogjuk értékelni.

9.1. ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG A MEGLÉVŐ PIACI SZABÁLYOZÁSSAL

(348) A Bizottság megvizsgálta a kérdést, hogy az intézkedések összeegyeztethetők-e a meglévő belső piaci szabályokkal.

(349) Néhány érdekelt fél különösen azt az aggályt említette, hogy a támogatás sértheti a villamosenergia-irányelv 8. cikkét. Néhány válaszadó azt is megkérdőjelezte, hogy az intézkedések megfelelnek-e az uniós közbeszerzési szabályoknak (42).

(350) A Bizottság úgy véli, hogy a két kérdés bizonyos mértékig összekapcsolódik. A 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvekben írt közbeszerzési szabályok nem vonatkoznak a kérdéses intézkedésre, mivel az nem jár semmilyen áru, építési beruházás vagy szolgáltatás beszerzésével.

(351) A 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvek értelmében beszerzésnek minősül az építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások beszerzése közbeszerzési szerződés útján egy vagy több ajánlatkérő vagy szerv által az ilyen ajánlatkérők vagy szervek által kiválasztott gazdasági szereplőktől, függetlenül attól, hogy az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás közcélokat szolgál-e. Ez - más szempontok mellett - magában foglalja az olyan szerződések megkötését is, amelyek kölcsönösen kötelező erejű kötelezettségeket írnak elő, és amik alapján az építési beruházás vagy az áru vagy szolgáltatás teljesítésére az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv által meghatározott, jogilag érvényesíthető, konkrét követelmények vonatkoznak.

(352) Ezzel szemben nem minősülhetnek beszerzésnek az olyan állami aktusok, például felhatalmazások vagy engedélyek, amelyekben a Tagállam vagy annak valamely hatósága meghatározza egy gazdasági tevékenység gyakorlásának feltételeit - ideértve az egy adott művelet végzésére vonatkozó feltételt -, de amelyeket jellemzően nem az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv kezdeményezésére, hanem a gazdasági szereplő kérésére adnak ki, és amelyek esetében a gazdasági szereplő bármikor szabadon felhagyhat az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítésével.

(353) Hasonlóképpen, egy tevékenységnek pusztán a finanszírozása, különösen támogatás formájában - amihez gyakran kapcsolódik a kapott összegek visszatérítésének kötelezettsége, ha azokat nem használták fel a tervezett célokra - nem tartozik az említett irányelvek hatálya alá.

(354) A rendelkezésre álló információ alapján nem állapítható meg, hogy a CfD vonatkozik-e bármilyen építési beruházás, szolgáltatás vagy áru beszerzésére, és hogy ennek alapján közbeszerzési szerződésnek vagy koncessziónak minősül-e.

(355) Először: a CfD nem állapít meg semmilyen különleges követelményt bármilyen szolgáltatás, áru vagy építési beruházás ajánlatkérő vagy harmadik személy részére történő szolgáltatására. E szerződések csak egy általános kötelezettségvállalást foglalnak magukban az NNBG részéről, hogy befektessen a HPC erőműbe, és felépítse és üzemeltessen azt. Továbbá, ahogy a (315) preambulumbekezdésben leírtuk, a Bizottság úgy találja, hogy a nyújtott szolgáltatás nem minősül általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak.

(356) Másodszor: a szerződések nem tartalmaznak kölcsönösen kötelező kötelezettségeket, amiket bíróság előtt lehet érvényesíteni. Ellenkezőleg, a szerződések csak a nukleáris reaktorok építési szakaszaira vonatkozó határidőket tartalmaznak, minden mindegyike tekintetében az NNBG viseli a szerződés megszűnésének kockázatát (lásd: feljebb a (219) preambulumbekezdésben).

(357) Harmadszor: nincs szelektivitás azon gazdasági szereplők számát illetően, akik CfD-t köthetnek. kivéve azokat, amik az atomerőművek építésére elérhető telephelyek korlátozott számából erednek. Az Egyesült Királyság hatóságai kiemelték, hogy a rendszer továbbra is nyitva áll minden potenciális érdekelt fél számára.

(358) A Bizottság ezért arra következtet, hogy a HPC-re vonatkozó CfD megállapítja a nukleáris technológiával történő áramtermelési tevékenység végzésének feltételeit, és nem minősül közbeszerzési szerződésnek vagy beszerzési tevékenységnek.

(359) Még ha valaki azt is állítja, hogy a villamosenergia-irányelv 8. cikke vonatkozik a bejelentett intézkedésre, a Bizottság úgy véli, hogy azt nem sértik meg.

A villamosenergia-irányelv 8. cikke nem írja elő pályázati eljárás alkalmazását, és rögzíti, hogy az átláthatóság és a diszkrimináció-mentesség tekintetében egyenértékű eljárások is alkalmazhatók közzétett szempontok szerint. Az Egyesült Királyság nyilvános ajánlati felhívást tett közzé, hogy azonosítsa az atomenergiában érdekelt alkalmas befektetőket.

(360) A DECC közzétett egy ajánlati felhívást a megadott szempontoknak megfelelő projektek iránt érdeklődő potenciális befektetők számára, ahogy azt a 2011. decemberében közzétett dokumentumban leírták (43).

(361) A CfD-k Működési Keretét és az Energetikai Törvényjavaslatot ezt követően 2012. november 29-én tették közzé (44). A Működési Keret egyértelművé tette, hogy a CfD milyen módon tervezi támogatni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelésbe való beruházást. Javaslatokat fogalmazott meg arra, hogy a fejlesztők hogyan alkalmazhatják a CfD-t, a feltételekről, amelyekkel ezeket a szerződéseket kiadják, továbbá a támogató intézményrendszerről.

(362) Az NNBG volt az egyetlen nukleáris termelővállalat, amely válaszolt a felhívásra, és amely olyan előrehaladott új nukleáris projekttel rendelkezett, amit alkalmasnak tekintettek a tárgyalások megkezdésére. Az NNBG a 2012. március 22-i keltű levelében nyújtotta be az alkalmassági feltételeit. A projekt megfelelőségét a DECC a 2012. május 22-i válaszában erősítette meg.

(363) Az Egyesült Királyság 2012. júliusában megerősítette, hogy az NNBG-n kívül más új nukleáris fejlesztőkkel folytatott megbeszéléseket (45). A brit kormány belső jóváhagyását követően a hivatalos tárgyalások az NNBG-vel 2013. február 15-én kezdődtek meg egy Beruházási Szerződés lehetséges feltételeiről.

(364) A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Királyság által alkalmazott kiválasztási eljárás az új nukleáris beruházásra megfelelő CfD vállalkozó azonosítására egy világos, átlátható és megkülönböztetésmentes keretrendszeren alapult, amely az átláthatóság és megkülönböztetésmentesség szempontjából egyenértékűnek tekinthető egy versenytárgyalási eljárással.

(365) Ezért nem szükséges megállapítani, hogy a belső piacra vonatkozó szabályok lehetséges megsértése összeegyeztethetetlenné teszi-e a támogatást.

9.2. KÖZÖS ÉRDEKŰ CÉLKITŰZÉSEK

(366) Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megkérdőjelezte az Egyesült Királyság által előterjesztett három közös célkitűzést, azaz a diverzifikációt, az ellátásbiztonságot, és szén-dioxid-mentesítést.

(367) Az eljárás megindításáról szóló határozat elismerte, hogy az ellátásbiztonság közös érdekű célnak minősül, de nem volt biztos abban, hogy ebben a konkrét esetben a támogatási intézkedés segít-e a probléma megoldásában, mivel nem látszik az illeszkedés a várható kereslethiány és azon időpont között amikor a HPC rendelkezésre áll. Emellett nem volt világos a Bizottság számára, hogy alternatív technológiák tudják-e fedezni új energiakapacitásra való igényt.

(368) Végül: a diverzifikációt az ellátásbiztonság fontos szempontjának tekintette, de nem olyannak, amit önmagában közös érdekű célkitűzésként lehet elismerni.

(369) Ugyanakkor a Bizottság elfogadta, hogy az intézkedés összhangban van az Euratom-Szerződéssel.

(370) Ahogy a Bizottság korábbi határozatai elismerték, (46) az Euratom-Szerződés célja, hogy "megteremtse egy olyan erőteljes atomenergia-ipar fejlesztésének a feltételeit, amely révén bővül az energiatermelés." E célkitűzés megismétlődik az Euratom-Szerződés 1. cikkében, amely megállapítja, hogy "A Közösség feladata, hogy az atomenergia-ipar gyors létrehozásához és növekedéséhez szükséges feltételek megteremtésével hozzájáruljon a tagállamokban az életszínvonal emeléséhez...".

(371) Ezen az alapon az Euratom-Szerződés - a szükséges eszközöket és e célkitűzések eléréséhez szükséges hatáskörök elosztását előrevetítve - létrehozza az Európai Atomenergia-Közösséget. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a Szerződés rendelkezéseit alkalmazzák.

(372) Az Euratom-Szerződés 2. cikkének c) pontja alapján a Tagállamok feladata, hogy elősegítsék a beruházásokat, és - különösen a vállalkozások kezdeményezéseinek támogatásával - biztosítsák a Közösségben az atomenergia alkalmazásának fejlesztéséhez szükséges alapvető létesítmények megteremtését. A Szerződés 40. cikke szerint pedig a Közösség indikatív programokat tesz közzé "a beruházások ösztönzésére, megjelölve a termelési célkitűzéseket."

(373) A Bizottság értékelése alapján az intézkedés hozzájárul a hosszú távú ellátásbiztonsághoz, különösen a kapacitás-előrejelzések alapján, és azon szerepre tekintettel, amelyet a HPC által szállított villamos energia játszani fog, amikor megkezdi a működését.

(374) Ezért a Bizottság megállapítja, hogy a nukleáris energia támogatását célzó intézkedések közös érdekű célkitűzésnek minősülnek, ugyanakkor hozzájárulhatnak a diverzifikáció és az ellátásbiztonság célkitűzéseihez.

9.3. PIACI ZAVAROK ÉS AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS SZÜKSÉGESSÉGE

(375) Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság megkérdőjelezte azt az álláspontot, hogy a nukleáris energia szükségszerűen piaci zavar hatása alatt áll-e.

(376) A Bizottság utalt különösen a szén-dioxid-mentesítést célzó egyéb eszközök meglétére (pl. az ETS-re), és az atomenergia nyilvánvaló kereskedelmi megvalósíthatóságára. A Bizottság azt is megemlítette, hogy ha piaci zavar lép fel, az összefüggésben állhat azzal a korláttal, hogy lehetséges-e elegendő összegű pénzeszközt gyűjteni tekintettel a hatalmas költségekre, amit - úgy tűnik - a Hitelgarancia nyújtása nem kezel megfelelően anélkül, hogy további eszközök állnának rendelkezésre.

(377) A Bizottság értékelte a lehetséges piaci zavarok kérdését a válaszadók által benyújtott bizonyítékok és az elvégzett szerteágazó gazdasági elemzés alapján (47).

(378) Van ésszerűség az Egyesült Királyság azon állításában, hogy hosszú távon maradék piaci zavar áll fenn a szén-dioxid-kibocsátás terén, mivel nincsenek hosszú távú árjelzések szén-dioxid-kibocsátás tekintetében, és a szén-dioxid-kibocsátás nem rendelkezik kellően pontos és stabil szabályozási kerettel hosszú távon. Ez az érv megalapoz bizonyos fajta kormányzati beavatkozást az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelés támogatása érdekében, ami magában foglalja a nukleáris energiát is.

(379) Emellett úgy tűnik, hogy indokoltak azok érvek, hogy a villamosenergia-ellátás biztonságát nem megfelelően árazták be, és hogy a villamosenergia-termelésbe történő magánbefektetői döntéseket a társadalmi optimum alatt kell tartani.

(380) Azonban ez a két potenciális piaci zavar nem látszik igazolni a kifejezetten a nukleáris energiatermelésbe való befektetést, hanem inkább tágabb értelemben az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelésbe való beruházást és a villamosenergia-termelés jelenleg fennálló kedvező külső hatásainak internalizálását. Kifejezetten utóbbi piaci zavar kérdését kezeli a kapacitás-mechanizmus létrehozása. A Bizottság az Egyesült Királyság kapacitáspiaccal kapcsolatos intézkedését a 2014. július 23.-i döntésével hagyta jóvá. (48)

(381) Van azonban két piaci zavar, amik sokkal konkrétabban vonatkoznak az atomenergiára.

(382) Először: az atomenergiába való befektetés jelentős kockázatot hordoz a magas kezdeti tőkeköltségek, a hosszú építési idő és a befektetés költségeinek megtérülését jelentő hosszú működési idő kombinációja miatt. Az ilyen jelentős kockázatok fedezésére szolgáló piaci alapú pénzeszközök és egyéb szerződéstípusok hiánya további piaci zavart képez, ami jellemző néhány technológiára, köztük az atomenergiára. A piacon jelenleg rendelkezésre álló eszközök nem nyújtanak 10 vagy 15 évet meghaladó időhorizontot, sem hosszú távú szerződések formájában, sem kockázat-fedezeti eszközként.

(383) A nukleáris energiatermelésnek rendkívül hosszú és összetett életciklusai vannak, ellentétben a legtöbb más energetikai infrastruktúrával, és ebben valóban eltér általában a legtöbb infrastrukturális beruházástól. Egy atomerőmű megépítési általában nyolc-tíz évig tart úgy, hogy a költségek azt megelőzően merülnek fel, hogy bármilyen bevétel képződik, és a kockázatokat kizárólag a befektető viseli. A 60 éves működési élettartamot a bevételtermelés jellemzi, de a bevétel a nagykereskedelmi árak bizonytalan alakulásától függ. Az ezt követő leszerelésére időszak negyven évig is eltarthat, és források kell félretenni a létesítmény leszerelésére. Végül: az alapszintű nukleárishulladék-tárolást és -kezelést általában a helyszínen végzik a tárolóba való átszállítás előtt, ahol a hulladékot várhatóan több ezer évig fogják tárolni.

(384) Másodszor: fennáll a(z elsősorban politikai) "kirablás" kockázata a beruházás megvalósítását követően, és a befektető gyengébb tárgyalási pozícióban van. A nukleáris technológia ellentmondásos jellege miatt a későbbi kormányok más álláspontot fogadhatnak el arról, hogy kívánatos-e, ami bizonytalanságot eredményezhet a magánbefektetők számára. A Bizottság nincs meggyőződve arról, hogy ez a kérdés piaci zavarnak minősülhet-e, de elismeri, hogy olyan tényező lehet, ami megnehezíti az út nukleáris kapacitásba való befektetést, különösen, ha figyelembe vesszük az atomerőmű építésének, üzemeltetésének és leszerelésének hosszú idővonalát.

(385) Ezek a kérdések egyediek a nukleáris technológia esetében. Elviekben minden technológia lehet politikai "kirablás" áldozata, azonban a hosszabb időhorizont és a nagyobb beruházási méret miatt a nukleáris projektek kitettsége várhatóan magasabb. Az a körülmény pedig, hogy a magas beruházási költségből eredő kockázat megfelelős megosztására nem állnak rendelkezésre piaci eszközök, aránytalanul súlyosabban hat a nukleáris energiára mint más technológiákra.

(386) A Bizottság azt a kérdést is megvizsgálta, hogy támogatás nélkül történne-e befektetés új nukleáris kapacitásba. Az elvégzett modellezési munka egy sor, tényeken alapuló forgatókönyvet vett alapul, amik eltérő feltevésekből indultak ki a fosszilis fűtőanyagok árát és a politikai körülményeket illetően, amik az új nukleáris kapacitásra hatnának a CfD hiányában (49). Míg az Egyesült Királyság fenntartja, hogy modellezés önmagában és különösen ilyen hosszú időhorizonton, csak a való világ dinamikájának szükségszerű leegyszerűsítésén alapuló jelzéseket adhat, a Bizottság úgy véli, hogy az ilyen modellezési munka is hasznos lehet ahhoz, hogy kialakítsa a véleményét a legfontosabb értékelési szempontoktól.

(387) Abban a forgatókönyvben, amelyben CfD-k állnak rendelkezésre a megújuló energiaforrások és a CCS (Carbon capture and storage = szén-dioxid-megkötés és tárolási) technológiák számára, de nem érhetők el a nukleáris energia számára, a modell szerint a nukleáris kapacitásba való magánbefektetés nem válik gazdaságossá 2046-ig. Abban a forgatókönyvben, amelyben nem érhető el CfD, de működik a Kapacitáspiac, a DECC központi fosszilis fűtőanyagárakra vonatkozó feltevéseire alapozva, nukleáris kapacitásba való magánbefektetési kezdeményezések 2037-ig nem jelennének meg. Ha a fosszilis üzemanyagok ára magas, az új nukleáris beruházási döntések előbbre jönnek 2032-re, míg ha a fosszilis üzemanyagok ára és a szén-dioxid ára alacsony, akkor a modellezési horizont 2049-es végéig egyáltalán nem jelennek meg.

(388) Nyolc további forgatókönyvek modelleztek, amelyek mindegyikét azután tovább módosítottak akár nyolc változó szerint. A válogatott forgatókönyvek legfontosabb eredményeinek összefoglalását a mellékletben található 9. táblázat tartalmazza.

(389) Az elvégzett modellezés fő megállapítása az, hogy számottevő bizonytalanság van abban a kérdésben, hogy történne-e magánberuházás új nukleáris kapacitásba állami támogatás hiányában a 2030-as évek eleje és legkésőbb 2049 közötti időszak során. Ha CfD áll az új nukleáris kapacitás rendelkezésére, annak jólét-növelő hatása van a társadalom egészére és különösen a fogyasztókra, kivéve, ha a szén-dioxid-mentesítési célkitűzéseket félreteszik és a fosszilis fűtőanyagok ára alacsony.

(390) A Bizottság által elvégzett elemzés megerősíti, hogy nagy a bizonytalanság abban a kérdésben, hogy a piac ésszerű időn belül szállít-e beruházásokat új nukleáris kapacitásba. Jóllehet a szolgáltatott bizonyítékok és az elvégzett elemzés nem meggyőzőek, viszonylag magas szintű bizonyossággal (az ilyen időhorizonttal elkerülhetetlenül együtt járó korlátokkal együtt) azt jelzik, hogy nem jelenne meg tisztán kereskedelmi beruházás új nukleáris kapacitásba kellő időben ahhoz, hogy kezelje az energiapolitikai igényeket, amikkel az Egyesült Királyság állami támogatás nélkül szembesül.

(391) Sőt, az alternatív mechanizmusok nem elégségesek arra, hogy ösztönözzék az új nukleáris kapacitásba való befektetést. Sem a Szén-dioxid Minimumár, sem a Kapacitáspiac nem elégséges arra, hogy befektetéseket generáljon az atomenergiába. Sőt: az atomerőmű-üzemeltetők csak akkor jogosultak részt venni a Kapacitáspiacon, miután lemondtak a támogatás egyéb formáiról, beleértve a CfD-t vagy a Hitelgaranciát, és a Kapacitáspiac olyan időtartamot jelent, ami túl rövid ahhoz, hogy biztosítsa az atomenergiába való befektetést. A Szén-dioxid Minimumár nem ad kellő bizonyosságot a jövőbeli nagykereskedelmi árakra egy olyan méretű és időtartamú befektetés számára, mint az új nukleáris kapacitás. Az elvégzett modellezés alapján az egyéb támogatási formák nem lennének elégségesek ahhoz, hogy biztosítsa a befektetést új nukleáris kapacitásba reális időtávon és az Egyesült Királyság szükségletei szerint. Egyik támogatási intézkedés sem kezeli a nagykereskedelmi árak magas szintű bizonytalanságát, és a fedezeti ügyletek és hosszú távú szerződéskötés lehetőségnek hiányát.

(392) A fent kiemelt indokok miatt és abban a mértékben, amelyben az új nukleáris kapacitásba való befektetés a fenti 9.2. pontban kiemelt közös európai uniós érdekű célkitűzésre irányul, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tervezett állami támogatási intézkedés szükséges az új nukleáris befektetés különleges jellege miatt és a pénzügyi piacoknak az e határozat meghozatalakor az Egyesült Királyságban megfigyelhető helyzetére és működésére tekintettel.

9.4. MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEK ÉS ÖSZTÖNZŐ HATÁS

(393) Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megkérdőjelezte, hogy a CfD megfelelő eszköznek tekinthető-e állami támogatás nyújtására, mivel az kiküszöböli az árjelzést és beavatkozik a jelenlegi piaci modellbe, amely szerint a villamosenergia-termelés versengő piac és a beruházásra a villamos energia nagykereskedelmi piacon való értékesítéséből származó várt bevétel alapján kerül sor.

(394) A Bizottság feltette azt a kérdést is, hogy az intézkedés időtartama, és az a tény, hogy olyan mértékben biztosítja a bevételt, ami kizárja az árkockázatot, olyasminek minősül, ami tovább erősödik, amikor a CfD a Hitelgaranciával összekötve működésbe lép. Végül: a Bizottságnak kétségei voltak a nyílt és átlátható pályáztatási eljárás hiánya miatt, ami többek között sértette a technológiai semlegességet, mert zártkörű tárgyalást tett lehetővé az Egyesült Királyság és az EDF között egy adott technológiát alkalmazó projektről.

(395) Az Egyesült Királyság érvei a CFD alátámasztására a fenti 9.3. pontban ismertetett fő piaci zavarokhoz kapcsolódnak, elsősorban ahhoz, hogy a magánbefektetők nem tudják hatékonyan megosztani vagy áthárítani a kockázatot amiatt, hogy a kockázat-áthárítási piac a jelenlegi körülmények között elégtelen.

(396) Abban a terjedelemben, amelyben az ilyen hosszú tartamú tőkepiaci zavarok jelen vannak, a Hitelgarancia nyújtása önmagában nem elegendő a nukleáris kapacitásba való befektetés ösztönzésére, mivel csak azt a kérdést kezeli, hogy idegent tőkét kell szerezni a projekthez, de nem kezeli az atomenergia által felvetett olyan kérdéseket, mint az építéséből és a teljes átfogó életciklusából származó konkrét kockázatok. A Hitelgarancia lehetővé teszi a befektető számára, hogy idegen tőkét vonjon be, míg a CfD azt teszi lehetővé, hogy a befektető saját tőkét kössön le a projektre. Sőt, maga a Hitelgarancia is a CfD meglétén alapul, és szervesen kapcsolódik is hozzá, mivel a projekt minősítése figyelembe veszi a CfD meglétét. Csak a CfD garantált bevétele ellentételezi a projekt hosszú távú kockázati profilját.

(397) A Bizottság a 2014. július 23-i határozatában már elfogadta, hogy a CfD-k megfelelő eszközök lehetnek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és különösen a megújuló technológiák támogatására (50).

(398) A CfD egyértelműen megköveteli az árstabilitás és a kiszámíthatóság biztosításának szükségességét a projekt és a saját tőke megtérülési rátáján felül, amik különösen fontosak az ilyen méretű és időtartamú beruházások esetében, és ezért elengedhetetlenek a beruházás lehetővé tételéhez. Ebben az értelemben a CfD a fent felsorolt fő piaci zavarokat kezeli.

(399) A további feltételek, amelyek a HPC-re vonatkozó CfD-re és a Miniszteri Megállapodásra és különösen a nukleáris technológia politikai vagy jogalkotási úton történő hátrányos szankcionálása esetén biztosított ellentételezésre jellemzőek, olyan további kockázatokat kezelnek, amelyek kifejezetten az atomenergiára jellemzőnek tekinthetők; ilyen a befektetés kirablása a jogalkotási keret változás miatt, például politikai okok miatt.

(400) A támogatási intézkedések célkitűzésére, azaz arra tekintettel, hogy támogassák a nukleáris energiába való befektetést, a Bizottság úgy véli, hogy - az Egyesült Királyság által előírt időkeretre tekintettel - nem lett volna megfelelő egy nyílt pályázat, amelyen többféle villamosenergia-termelési technológia vett volna részt.

(401) Azt követően, hogy az Egyesült Királyság nyílt pályázati felhívást tett közzé, csak az EDF nyújtott be beruházási javaslatot. Az Egyesült Királyság bizonyítékot nyújtott (51) be arra vonatkozóan, hogy az EDF-fel folytatott tárgyalások idején más projekt nem állt készen a versenyre. A nukleáris technológia sajátosságai miatt igen jelentősek az előzetes elkötelezettség költségei, és csak korlátozott számú szereplő rendelkezik a tudással és pénzügyi erővel, hogy HPC méretű beruházásba kezdjen. Az Egyesült Királyság kifejtette, hogy szerette volna, ha az ajánlattevők között verseny alakul ki, de nem volt semmilyen más határozott ajánlat új nukleáris kapacitásra.

(402) A Bizottság elismeri, hogy a nukleáris energia általában más helyzetben van, mint más technológiák azon követelmények tekintetében, amiknek a befektetőknek meg kell felelniük. A befektetés időtartama és mérete tekintetében egyszerűen nincsenek az atomerőművel összevethető projektek. A HPC-projekt nagyon egyedi. Olyan mértékű infrastrukturális beruházás, amit korábban sem az energetikában, sem más szektorban nem láttak. Ezért a Bizottság elismeri, hogy a szóban forgó esetben a pályázati eljárás nem biztosított volna értelmezhető eredményeket a projekt korlátaira tekintettel.

(403) A Bizottság úgy gondolja, hogy a CfD rendelkezésre bocsátása az új nukleáris beruházáshoz nem jelent túlzott hátrányos megkülönböztetést más technológiákkal szemben, és nem kedvezőbb az új nukleáris kapacitás számára, mint más technológiák számára. Valójában más technológiák is hasonlóan támogathatók CfD-kkel, és azonos típusú eszközöket lehet használni, kivéve az olyan átdolgozásokat, amiket szükségesnek tartanak a technológiai különbségek miatt (mint például a miniszteri megállapodások vagy a működésiköltség-újratárgyalások).

(404) Azonban sok megújuló technológia időszakos jellege nem teszi lehetővé számukra, hogy megfelelő alternatívát képviseljenek az alapterhelési technológiák, például az atomenergia ellenében. A fenti (199) preambulumbekezdésben leírtak szerint, a HPC-projekt által várhatóan képviselt kapacitás kiváltása megfelel 14 GW szárazföldi szélerőművi vagy 11 GW a tengeri szárazföldi szélerőművi kapacitásnak, aminek a megvalósítása irreális ugyanazon időkereten belül.

(405) Emellett az új nukleáris kapacitásnak biztosított CfD nem különböztet meg hátrányosan a meglévő atomerőművekkel szemben, amelyek építését nem kell ösztönzőkkel támogatni, és melyek a maitól eltérő körülmények között épültek, mint pl. a piaci liberalizáció előtt.

(406) Ezen konkrét eset és projekt keretein belül tehát a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a CfD, kombinálva a Hitelgaranciával és a Miniszteri Megállapodással (ahogy azt a bejelentett intézkedésekbe strukturálták), megfelelő eszközök arra, hogy támogatást nyújtsanak, és megfelelő ösztönző hatást biztosítanak a kedvezményezett számára.

9.5. ARÁNYOSSÁG

(407) Az eljárást megindító határozatban a Bizottság megkérdőjelezte, hogy a hozam arányos-e, mivel a CfD és a Hitelgarancia és az intézkedés egyéb kockázatcsökkentő elemeinek kombinációja úgy tűnik, hogy lényegesen alacsonyabb megtérülési rátákkal lenne összeegyeztethető, mint amiket az alacsonyabb miatt az NNBG-nek biztosítanak. A CfD a jellegénél fogva lényegében megszünteti a piaci árkockázatot, miközben az intézkedés célja, hogy többféle eseménytől védje meg a befektetőt az ellentételezés nyújtása útján.

(408) Az eljárás megindításáról szóló határozat is tartalmazott aggályokat a lehetséges magas hozamszintre és arra a lehetőségre tekintettel, hogy a kedvezményezett zsebelheti be a váratlan nyereséget, ha a feltevések hibásnak bizonyulnak.

(409) A tervezett brit intézkedés arányosságával kapcsolatban három fő aggály merült fel, amiket a Bizottságnak az értékelésnél figyelembe kell vennie.

(410) Először: a tervezett megtérülési ráta magasnak tekinthető, ami nem alkalmas a túlkompenzáció kizárására, ha figyelembe vesszük a bejelentett CfD és Garancia kombinációját Ha az erőmű megépül, úgy lehet tekinteni, hogy szabályozott eszközként a CfD időtartama alatt és viszonylag stabil bevételi forrással hatékonyan működik.

(411) Másodszor: a CfD leválasztja a megtérülési rátát a támogatási összegtől. A Kötési Árat olyan szinten lehet meghatározni, ami a költségek fedezését és egy ésszerű nyereséget tesz lehetővé az NNBG számára, de ez nem határozza meg a támogatás összegét, ami végső soron kifizetnek és ami szintén a nagykereskedelmi árak függvénye. Emiatt a túlkompenzáció tesztjét a megtérülési ráta tesztjeként kell értelmezni, a támogatás abszolút szintjére való utalás helyett.

(412) Harmadszor: nem biztos, hogy az építést követő bármilyen, a vártnál magasabb nyereség a fogyasztók javát szolgálja, a minimumra csökkenti a megtérülési rátát és maximálja az általános jólétet.

(413) Az alábbi szakaszok ezeket a kérdéseket vizsgálják a Hitelgarancia, a CfD és a megtérülési ráta tekintetében, mielőtt végleges következtetéseket vonnánk le a teljes csomagról.

9.5.1. A Hitelgarancia

(414) A kibocsátó által kibocsátandó kötvényeket a Hitelgarancia fogja támogatni a fenti 2.2. pontban leírtak szerint.

(415) A Bizottság értékelte az IUK által alkalmazott induló Hitelgarancia módszertanát. E módszertan szerint a teljes finanszírozás díja három mutatónak az Üzleti Zárás idején fennálló átlaga lenne, és legalább 225 bázispont lenne. Az Egyesült Királyság azt állította, hogy 2014. augusztus 21. végi állapot szerint a Hitelgarancia díjának mértéke 250 bázispont (ami 263, 243 és 245 átlaga) (52).

(416) A hasonló típusú kockázatot biztosító (elégséges) Hitelgaranciák közvetlenül megfigyelhető árszintjének hiányában alternatív megközelítésekre kell támaszkodni ahhoz, hogy a garanciavállalás díjának mértékét piaci feltételek szerint állapítsák meg. Az első megközelítés az úgynevezett várható veszteség megközelítés. Ez a megközelítés a vállalat üzleti tervét összekapcsolja a tőkeszerkezetével olyan különböző forgatókönyvek szerint, amik a nemteljesítés valószínűségét vetítik előre. Másik megoldásként a Garancia összevethető a hasonló hitelkockázatú és hasonló eszközök piaci árával.

(417) Az Egyesült Királyság beadványai és saját elemzése alapján a Bizottság megállapította, hogy alapos okkal feltehető volt, hogy a minimális Garanciadíj eredetileg javasolt mértéke (225 bázispont) és a 2014. augusztus 26-i mérték (250 bázispont) a piaci árak alatt voltak. Ez a következtetés két vizsgálati szemponton alapult: először a díj meghatározására alkalmazott módszerek; másodszor az Egyesült Királyságban által a Garanciaeszközre javasolt díj.

9.5.1.1. A Garanciadíj mértékére vonatkozó módszerek

(418) A hasonló eszközök piaci árának hiányában a Bizottság elé két megközelítést tártak a Garancia díj mértékének értékelésére.

(419) Az első megközelítés az úgynevezett árképzési benchmark megközelítés, amit részletesebben a HM Treasury 2014. augusztus 26-i, szeptember 5-i, szeptember 12-i és szeptember 19-i válaszai mutattak be. Az elemzés kiindulópontja az a hitel pontszám, ami egyenértékű a BB+/Ba1 minősítéssel az építkezés során. Az IUK úgy véli, hogy az idegen tőkét védő finanszírozási megállapodásba beépített elemek eredményeként a HPC-projektnek képesnek kell lennie arra, hogy BB+/Ba1-gyel egyenértékű minősítést érjen el az építkezés időszakában (53).

(420) A B. melléklet szerint (Benchmark információ), amely áttekintést ad az egyes meghatározott referenciaértékekről, a díj mértéke 243 bázispont (vállalati adósság referenciaértékek) és 263 bázispont (a projektfinanszírozási bankhitelek) között változik.

(421) Az IUK bemutatta az iTraxx Europe XOver indexben (10 éves futamidejű) szereplő hét BB+ jogalany átlagos CDS kamatfelárát, (54) beleértve hatvan összetevőt, amelyek a határeset befektetési fokozatnak felelnek meg, de tartalmaznak BBB-től (negatív kilátás) CCC-ig minősített szervezeteket. A hét BB+ szervezet átlagos kamatfelárát 250 bázisponttal körül számították ki abban az időpontban, amikor az információt a Bizottságnak benyújtották. Az IUK ezt az információt olyan megerősítésnek tekintette, ami alapján a garanciadíj mértékének 250 bázispontnak kell lennie, ha azt az adott napon számítanák.

(422) Azonban nem egyértelmű, hogy az ilyen indexek tekinthetők-e referenciapontnak a HPC Hitelgaranciája tekintetében. Míg az iTraxx Europe XOver használható kiindulópontként a Hinkley Point C garanciadíja mértékének megállapításához, az index céljára kiválasztott vállalatok is csak a "jobb" spekulatív besorolású vállalatok; az index futamideje 10 év, amely nem egyeztethető össze a HPC létesítménnyel; és az egyéni CfD felárak széles köre tükrözi a hitelminőségben levő különbségeket.

(423) A Bizottság ezért nem volt teljesen meggyőződve az IUK értékeléséről, egyrészt a korlátozott számú összehasonlító projektfinanszírozási adatok miatt, másrészt azért, mert a kiválasztási kritériumok kétségbe vonják a benchmark elemzést. A B. melléklet 16. táblázata áttekintést ad a projektfinanszírozási referenciaértékekről.

(424) A második megközelítés a várható veszteség megközelítés. A teljes körű várható veszteségek megközelítés különböző forgatókönyvek szerint összekapcsolja az üzleti modellt a tőkeszerkezettel, és abból származtatja a veszteség valószínűségét és a megfelelő megtérülési rátákat a projekt minden évére, ahol a nemteljesítés valószínűsége annak az esélyét tükrözi, hogy a vállalat nem képes visszafizetni akár kamatot akár a tőkét. Ilyet azonban ehhez a projekthez nem készítettek. Ehelyett a modell a Garancia nettó jelenértékét mutatja be egy büntetőnek (megtorlónak) tekinthető forgatókönyv szerint (55).

(425) Feltételezve, hogy garanciadíj mértéke 250 bázispont és feltételezve a fenti bemeneteket, a várható veszteségeknek alapmodellje azt mutatja, hogy a Garancia nettó jelenértéke pozitív.

(426) A Bizottság szintén nem volt teljesen meggyőződve ennek a második megközelítésnek az eredményéről. Különösen azért, mert a modell nem köti össze az üzleti tervet a nemteljesítés valószínűségével. Ehelyett a nemteljesítés valószínségét tényként kezeli és bemenetként veszi figyelembe az NPV számításához.

(427) Ennek eredményeként a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezeket a módszereket figyelembe lehet venni az értékelése során, de azok nem igazolhatják teljes mértékben a javasolt díj 250 bázispontos mértékét.

9.5.1.2. A belső BB+/Ba1 minősítés körüli bizonytalanság

(428) A fent vázolt két megközelítés szükséges mind a díj és az eszköz hitelminősítési pontszámának meghatározásához. Minősítéseket lehet alkalmazni a pénzügyi eszközök különböző paramétereinek összehasonlítására, beleértve azok kockázatosságát, és főleg árképzését.

(429) Az IUK úgy véli, hogy ebben a projektben BB+/Ba1-gyel egyenértékű minősítés érhető el. A feltüntetett minősítés nem külső hitelminősítés, és nem is hiteljelentéssel alátámasztott pontszám.

(430) Ugyanakkor a Bizottság úgy értékelte, hogy a BB+ minősítést csak vonatkozási pontként lehetne figyelembe venni az ilyen komplex eszköz minősítését övező bizonytalanságok miatt.

(431) Az egyik legfontosabb bizonytalanság az, hogy a projekt jelentős kamatkockázatnak van kitéve. Mivel Kötvényeket bocsátanak ki az építési szakasz első hét évében, a kibocsátáskor jelentős bizonytalanság áll fenn a gilt ráta körül (56). A 10, 20 és 30 éves lejáratú brit államkötvények (giltek) hozama azt mutatja, hogy historikusan alacsony szinten állunk (lásd az 1. grafikont a B. mellékletben). A Bank of England gilt rátával kapcsolatos előrejelzései (a határidős ráta-görbék) a várt gilt ráták növekedése felé mutatnak.

(432) A második bizonytalanságot a HPC-hez kapcsolódó Kötvények eltérő lehetséges lejárata adja, szemben a megadott referenciaértékekkel. Különösen az várható, hogy a garantált idegent tőke futamidejének súlyozott átlagos időtartama (WAL) 27,4 év lesz, azzal, hogy a kötvény futamideje 8 évtől 41 évig tart. Az Egyesült Királyság által adott Garancia érvényben lesz a végső lejáratig, ami a Pénzügyi Zárástól számított akár 41 év. A benchmark elemzés azonban a legfeljebb 10-15 év lejáratú eszközökre összpontosít, leginkább azért, mert árazási referenciaértékek eddig a pontig állnak rendelkezésre. A kötvény ellenjegyzők már jelezték az IUK-nak, hogy a kamatkülönbözet görbe lapos, és gyakran fordított a 10 és 30 éves futamidők között.

(433) A Bizottság ezért nem fogadta el, hogy az IUK által javasolt minősítést a bizonyítékok kellőképpen alátámasztották. A Bizottság úgy döntött, hogy a javasolt minősítést csak hivatkozási pontként kezeli, ami szintén arra a következtetésre vezetett, hogy az eredetileg bejelentett 250 bázispontos javasolt díj nem tekinthető teljes mértékben indokoltnak.

9.5.2. A Kötési Ár szintje és az ebből eredő hozamszint

(434) Ahogy az eljárás megindításáról szóló határozat is tárgyalja, a Pénzügyi Modell bejelentett változata (5.1. verzió) [9,75-10,25] százalék projekt megtérülési rátát mutatott adózás után, nominális alapon, ha a Kötési Ár 92,50 GBP/MWh. Ez 3 GBP/MWh-val (vagy NPV alapon számolva ezzel egyenértékű átalányfizetéssel) csökkenne, ha jóváhagynák egy további új atomerőmű megépítéséről szóló döntést Sizewell C-nél, azon az alapon, hogy az EDF meg tudná osztani az EPR reaktorok FOAK költségeit (különösen a tervezési és mérnöki költségeket) a két erőmű között.

(435) Az Egyesült Királyság következetesen azzal érvelt, hogy az NNBG esetében 10 százalék körüli célzott megtérülési ráta (adózás utáni, nominális) lenne ésszerű, többek között a tengeri szélerőmű és egyéb összehasonlítható projektek hozamaival összehasonlítva.

(436) A Bizottság vizsgálata során a Pénzügyi Modell számos további frissítését nyújtották be, figyelembe véve a modellre vonatkozó feltételezések frissítéseit és a projekt várható finanszírozási struktúráját.

9.5.2.1. A Pénzügyi Modell és a forgatókönyv-elemzés

(437) Az Egyesült Királyság felülvizsgálta az EDF pénzügyi modelljét, és arra támaszkodva állapította meg a projekt hozamát. A Bizottság áttekintette a Pénzügyi Modellt, és kiterjedt érzékenységi vizsgálatot végzett, hogy levezesse a HPC-projekt kulcsfontosságú pénzügyi metrikáját.

(438) Annak megállapítására, hogy a [9,75-10,25] százalék (adózás utáni névleges) hozam nem volt túl magas, az Egyesült Királyság benyújtotta a KPMG által készített tanácsadói jelentést, amely öt módszert alkalmazott az NNBG-nek a HPC-vel kapcsolatos hozamrátája megfelelő szintjének megállapítására. Ezeket a módszereket és a nekik megfelelő származtatott megtérülési rátát az A. melléklet 4. táblázata foglalja össze.

(439) A jelentés szerint az adózás utáni névleges megtérülési ráta a 6 és 14,5 százalék közötti tartományba esik. Az Egyesült Királyság azzal érvelt, hogy a projekt eredetileg becsült [9,75-10,25] százalékos hozama ésszerű szinten volt ebben a tartományban.

(440) A Bizottság három fő fenntartást fejezett ki az Egyesült Királyság és tanácsadói által benyújtott, a megengedett megtérülési rátára vonatkozó elemzéssel kapcsolatban (57).

(441) Először: úgy tűnt, hogy a KPMG módszertana nagyrészt figyelmen kívül hagyta a projekt építési szakaszának és üzemeltetési szakaszának kockázata közötti jelentős különbséget. Másodszor: a Bizottság megkérdőjelezte, hogy a javasolt összehasonlító adatok milyen mértékben hasonlíthatók össze a HPC-projekttel a kockázat szintje és szerkezete, az áttétel és az azt körülvevő támogató intézkedések (például garanciák és egyéb biztosítékok) szempontjából. Harmadszor: a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Hitelgarancia díját piaci feltételek mellett határozták-e meg. A piaci szint alatt rögzített garanciadíj hatással lenne a projekt idegentőke-költségére, és ezáltal a különböző összehasonlító megtérülési rátákkal való összevetés érvényességére, amennyiben az ilyen összehasonlító adatok nem támogatott finanszírozási költségen alapulnak.

(442) A Bizottság ezért különböző érzékenységi teszteket végzett a Pénzügyi Modell további frissítése segítségével (9.8 verzió) (58).

(443) Tekintettel arra, hogy a kockázatok nagy része látszólag az építési fázishoz kapcsolódik, a Bizottság tesztelt olyan forgatókönyveket, amelyekben ezeket a kockázatokat úgy veszik figyelembe, hogy a nominális projekt cash flow-t (adózás utáni cash flow) az alapesethez képest egy bizonyos százalékos mértékkel változtatják meg az egész építési fázis során (59). Diszkontálást végeztek az üzemeltetési szakaszban előforduló kockázatokkal arányos ráták alkalmazásával, miután az erőmű eddigre már megépült. Az eredményeket az A. melléklet 5. táblázata tartalmazza.

(444) A Bizottság továbbá megkérdezte, hogy a Pénzügyi Modell bemutatott különböző változataiban milyen mértékben vették figyelembe a kockázatokat a cash-flow tekintetében. A Bizottság felülvizsgálta a "Költségfeltárás & Igazolás - Értékelő Jelentés (2013. október)" című dokumentumot, amit a DECC nyújtott be, hogy felmérje, hogy a kockázatokat, bizonytalanságokat és előre nem látható eseményeket milyen mértékben vették figyelemben a benyújtott Pénzügyi Modell cash flow-jában.

(445) A DECC a Költségfeltárás és Igazolás (CD&V) ellenőrzését az NNBG-nek a HPC-projekt Költségbecslésével kapcsolatban az EDF/Areva által egy EPR atomreaktorra készített modell alapján végezte. A CD&V jelentést többszörös összehasonlító adatok alapján mért értékelést végzett. Tartalmazza a HPC becsült költségadatainak összevetését a nyilvánosan elérhető költségadatokkal, és megállapította, hogy "az összehasonlító tőkeköltség-becslések nagyságrendje a 10 milliárd GBP és 18 milliárd GBP közötti tartományba esik, és a tartomány közepére eső költség kevesebb, mint 13 milliárd GBP."

(446) A Bizottság megvizsgálta az NNBG "TESLA4 Becslés - 2. kötet - Pénzügyi kockázatelemzés (építési költségek)" jelentését is (60) ("TESLA4"). Az NNBG által végzett belső kockázatelemzés alapján a jelentés bemutatta a HPC-projekt teljes eredményköltsége becsült valószínűségi eloszlását 2014. novemberi bázisidőpont alapján, amelyet az A. melléklet 3. táblázata mutat be.

(447) A Bizottság a CD&V és a TESLA4 felülvizsgálata alapján úgy becsülte, hogy a mintegy [...] milliárd GBP (2010-es értéken) teljes eredményköltség valószínűleg a várható költségek felső tartományába esik. Ez a következtetés tájékoztatott a Bizottság által a projekt megtérülési rátájára vonatkozó értékeléséről, mind a projekt BMR, mind a saját tőke BMR tekintetében.

(448) A Pénzügyi Modell különbséget tesz a saját tőke BMR intézkedés között "lehívási alapon" és "lekötési alapon" számítva. A modellben a saját tőke BMR-t (lehívási alapon) a lehívott saját tőke összege alapján számítják ki, kizárva nem várt eseményekre vonatkozó saját tőke rendelkezésre bocsátásához kapcsolódó költségeket.

(449) A 6. táblázat (A. melléklet) azt mutatja, hogy az "NNBG alapeseti" forgatókönyvben, ahol a Hitelgarancia értékét 250 bázispontra állítják, a projekt várható hozama [11,5-12,0] százalék saját tőke BMR (adózás utáni, névleges, lekötött).

9.5.2.2. A megtérülési ráta összehasonlító elemzése

(450) A HPC-projekt legújabb Pénzügyi Modellje, amit a Bizottság értékelt (61), feltárta, hogy a projekt BMR-je [9,25-9,75] százalék, míg a saját tőke BMR-je [11,5-12,0] százalék. Ezek a két megtérülési ráta azonos pénzügyi eredménynek felel meg, és egymással összhangban van.

(451) Annak megállapításához, hogy az EDF-nek a HPC-re vonatkozó Pénzügyi Modelljéből származó projekt és saját tőke megtérülési ráták megfelelőek vagy sem, értékelni kell a bennük foglalt kockázatokat, azaz a projektkockázatokat (a projekt BMR-hez) és a sajáttőke-tulajdonosok kockázatait (a saját tőke BMR-hez). E célból a Bizottság számos összehasonlító adatot vett figyelembe, amiket a következők szerint kell értékelni: (i) a bennük foglalt kockázatok, (ii) áttétel, (iii) az adósságszolgálat költsége, (iv) a befektetési időtáv, (v) a befektetés mérete, (vi) a bevételvédelem jelenléte vagy hiánya, (vii) nyereség-megosztási mechanizmusok jelenléte vagy hiánya, és (viii) feltételes saját tőke jelenléte vagy hiánya.

(452) Az ügy Bejelentéséhez a KPMG által összegyűjtött összehasonlító adatokon felül (lásd a (435) preambulumbekezdést és az A. melléklet 4. táblázatát), az Egyesült Királyság és az NNBG számos további viszonyítási információt nyújtott be, hogy alátámassza, hogy a várt megtérülési volt megfelelő. Ezek az összehasonlító adatok elsősorban közelmúltbeli infrastruktúra ügyletekre, egyéb nukleáris energiatermelési projektekre, egyéb áramtermelési projektekre, szabályozott vállalkozásokra és közelmúltbeli szabályozott egyezségekre vonatkoztak (62). Ezeket az A. melléklet 3. táblázata és 10-14. táblázata mutatják.

(453) A Bizottság értékelte a hasonló vállalatok tőkeköltség-becslésére vonatkozó nyilvános adatokat is, amelyeket az A. melléklet 15. táblázata tartalmaz. A Bizottság végül az A. melléklet 6. táblázatában összegzett költség-forgatókönyveket és csatolt valószínűségeket vette figyelembe (63), hogy megállapítsa, hogy az építési költségeket megfelelően modellezték-e, és a projektet jellemző kockázat mértékét.

(454) A rendelkezésre álló bizonyítékok és az elvégzett értékelés alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a HPC-projekt [9,25-9,75] százalékos adózás utáni nominális projekt BMR-e a hasonló megtérülési ráták tartományán belül van, figyelemmel a kockázatok és környező paraméterek értékelésére (64).

(455) Mindazonáltal a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy ebben az adott ügyben a saját tőke hozama kiváló módja lehet a lehetséges túlkompenzáció értékelésének, mivel az a részvényesek közvetlen pénzügyi nyereségét jelentő intézkedés, szemben a projekt mint egész megtérülésével kapcsolatos intézkedéssel.

(456) A projekt BMR azt a megtérülési rátát mutatja, amit a projekt várható termelni fog, figyelembe véve a projekt finanszírozásához használt teljes tőkeszerkezetet. Különösen azért, mert a projekt BMR általában figyelembe veszi mind a részvényesek által nyújtott saját tőkét, mind a hitelezők által biztosított idegen tőkét. A saját tőke költsége általában magasabb, mint az idegen tőke költsége, hiszen a részvényesek magasabb tőkemegtérülésre számítanak, mint amit a hitelezők kérnek, ami a különböző kockázati szinteket tükrözi. A részvényesek nagyobb kockázattal szembesülnek, amikor kötelezettséget vállalnak pénzeszközök rendelkezésre bocsátására, tekintettel arra, hogy részben vagy egészben elveszíthetik az ilyen pénzeszközöket, ha a projekt nem a várt módon alakul. Másrészt, a hitelezők általában azzal a kockázattal szembesülnek, hogy az adós késedelmesen fizet, és általában bizonyos védelmet élveznek még ezekben az esetekben is.

(457) A projekt BMR így a tőke teljes finanszírozási struktúrából az alapul fekvő tőkeelemek költségének átlagát adja ki. Attól függően, hogy mekkora az idegen tőke és a saját tőke aránya (az áttételi ráta), és hogy mik az idegen tőke feltételei, a projekt BMR együtt változik a saját tőke BMR-rel. Normál esetben az várható, hogy a kettő párhuzamosan alakul az áttételi aránytól és attól függően, hogy az idegen tőke piackonform-e.

(458) A projekt egyedisége és kockázatossága indokolja a [9,25-9,75] százalékos projekt BMR-t. Ugyanakkor a Bizottság aggályát fejezte ki amiatt, hogy a saját tőke BMR-je, amit a legutolsó Pénzügyi Modellben és a javasolt 250 bázispont Garanciadíj alapján [11,5-12,0] százalékra becsültek, jelentősen megemelkedhet különösen az építés után, amikor az adósságszolgálati költségek várhatóan jelentősen csökkennek. Egy HPC méretű projekt esetén a hozam százalékos mértékének akár kisebb változása is hatalmas különbséget eredményezhet a saját tőke ellentételezésének abszolút szintjében, ami aggodalomra ad okot az NNBG részvényeseinek lehetséges túlkompenzációja tekintetében.

9.5.3. Az intézkedések arányosságával kapcsolatos értékelés és következtetések

(459) A Bizottság alapos vizsgálatot végzett a Garanciadíj és a projekt hozamrátája együttes hatásának arányosságát illetően a fenti 9.5.1. és 9.5.2. pontokban ismertetett megközelítés alapján.

(460) Elöljáróban a Bizottság megjegyzi, hogy bármilyen más támogatást, amit meglévő vagy új atomerőműveknek adnak, és ami nem része a bejelentett intézkedéscsomagnak, az Egyesült Királyság köteles bejelenteni, és azt egyedileg kell értékelni. Ez különösen igaz a felelősséghez, a leszereléséhez vagy a hulladékhoz kapcsolódó költségeket érintő támogatásra.

(461) A Bizottság megjegyzi, hogy a HPC Pénzügyi Modellje már tartalmazza költségtételeket a hulladék kezelésével és lerakásával, a felelősség díjával és a leszereléssel kapcsolatos kiadásokra. Ebben a tekintetben a bejelentett projekt már tartalmazza ezen tevékenységek megfelelő költségeit, amiket ezen határozat idején becsültek. A Bizottság arra számít, hogy bármilyen további támogatási elemet, amely nem szerepel a bejelentett intézkedésekben, külön fognak jelenteni, és megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság megbeszéléseket folytatott a Bizottsággal arról, hogy az állandó geológiai tárolóhely építésére vonatozó tervei, és az a terve, hogy minden új nukleáris üzemeltetőt Hulladékszerződés megkötésére kötelez, esetlegesen állami támogatást tartalmaznak (65).

(462) Az alábbi részben a Bizottság bemutatja a projekt Garanciadíjának és megtérülési rátájának arányosságára vonatkozó szóló következtetéseit.

9.5.3.1. A Hitelgarancia-díjjal kapcsolatos értékelés és következtetések

(463) Az Egyesült Királyság által bejelentett intézkedésekhez kapcsolódó feltételek alapján a Bizottság elfogadta, hogy egy olyan eszköz, mint például a HPC-re vonatkozó Hitelgarancia árazása nehéz feladat, figyelemmel a projekt időhorizontjára és összetettségére, mégis úgy vélte, hogy - figyelembe véve a rendelkezésre álló bizonyítékokat és a 9.5.1. pontban ismertetett érveket - az eredetileg javasolt minimális Garanciadíj mértéke (225 bázispont) és az Egyesült Királyság által alkalmazott módszertanban használt mérték (250 bázispont) valószínűleg a piaci árak alatt voltak.

(464) A Bizottság úgy véli, hogy az IUK által választott megfelelő mértékű Garanciadíjnak, amely kellően tükrözi az ilyen Garancia nyújtásához kapcsolódó kockázatokat, figyelembe kell vennie a díj kiszámítására a 9.5.1.1. pontban leírt mindkét megközelítési módot.

(465) A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az Egyesült Királyság által eredetileg javasolt konkrét minősítés, azaz a BB+/Ba1, nem fogadható el a Garanciaeszköz minősítésére. Azonban az IUK által benyújtott összehasonlító adatok és a két alkalmazott módszertan (azaz árazási benchmark és várható veszteség megközelítés, a 9.5.1.1. pontban leírtak szerint) alapján a Bizottság úgy véli, hogy a (felső) BB/Ba minősítési kategóriába tartozó pontszám megfelelőnek tekinthető erre az eszközre.

(466) Ez a minősítés összhangban van az eszköz által jellemzett adósságszolgálati fedezeti arány ("DSCR") tartománnyal. Ez egy olyan mértékű intézkedés, hogy a kedvezményezett vissza tudja fizetni a kifizetetlen kötvényeket (mind a tőke-, mind a kamatfizetés tekintetében). Az 1 alatti szint azt jelenti, hogy az adós nem fizetne, és így igénybe kellene venni a Garanciát.

(467) Az NNBG esetében a Bizottság részére bizonyítékot mutattak be arra, hogy anyagilag megterhelő forgatókönyvekben a minimális DSCR lecsökken a BB minősítésnek megfelelő szintre (azaz 1,2-1,4), míg néhány optimistább forgatókönyv szerint folyamatosan ezen szint felett marad. Az Alapeseti forgatókönyvet [...] minimális DSCR jellemzi.

(468) A szélesebb értelemben vett BB minősítés összhangban van a viszonylag erős követelményekkel is az Alap és a Feltételes Saját Tőke tekintetében, amik az NNBG részvényeset terhelik (lásd (54) és köv. preambulumbekezdések). A saját tőke követelmények egyfajta puffert biztosítanak, amely megvédi a Garantőrt a nemteljesítéssel szemben, ami viszont megerősíti a minősítést.

(469) Ahogy a 9.5.1.2. pontban bemutattuk, a 250 bázispontos díj túl alacsonynak tekinthető egy olyan eszköz esetében, ami a szélesebb BB/Ba minősítési kategóriába tartozik. A Bizottság ezért úgy vélte, hogy a Garanciadíjat magasabb szinten kell meghatározni, ami összhangban ezzel a minősítés tartománnyal.

(470) Azért, hogy eloszlassák a Bizottságnak a kockázat alulárazásásával kapcsolatos aggályait, a Garanciadíj mértékét a 295 bázispontos szinten állapították meg, azaz 45 bázisponttal az IUK által eredetileg meghatározott szintnél magasabban. A határozat további részében erre korrigált Garanciadíj néven hivatkozunk.

(471) A 295 bázispontos szint összehasonlítható a 291 bázispontos szinttel, amely megfelel a BB kategóriába tartozó 102 európai vállalat CDS-e átlagának (2014. szeptember 9-én). A Bizottság úgy véli, hogy ugyanezen kategória 286 bázispontos medián értéke, amit szintén felfelé korrigáltak, hogy tükrözze a 9.5.1.2. pontban tárgyalt érettségi hatást, ugyancsak megfelelő viszonyítási alapot képvisel a vizsgálathoz, és igazolja a korrigált Garanciadíj mértékét.

(472) A korrigált Garanciadíj mértéke figyelembe veszi a Bizottság aggályát a projekt hitelképességével kapcsolatban, a kibocsátandó kötvények kivételesen hosszú futamidejét, valamint a gilt ráta bizonytalanságát a kötvénykibocsátáskor. Olyan kereskedelmi szintnek felel meg, ami tükrözi a projekt kockázati szintjét, figyelembe véve a Garantőr által viselt kockázat mértékét is.

(473) A Bizottság áttekinthette a HPC-projektfinanszírozása tekintetében eddig egyeztetett főbb finanszírozási feltételek egy részét. Az áttekintés alapján a Bizottság képes volt felmérni, hogy a saját tőke milyen mértékben szenved veszteséget, mielőtt a Garantőr bármilyen veszteséget szenved.

(474) Ezen értékelés alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy - legalábbis egészen addig, amíg az Alapeset feltétel teljesül - a Garantőrnél csak korlátozott kockázat merül fel. Ezt követően egy sor biztosíték áll rendelkezésre a Garantőr kockázatának csökkentésére. A Bizottság elismeri a rugalmasságot, amivel a Garantőr érvényesítés (végrehajtás) esetén rendelkezik, ami megfelelőnek tűnik a projekt különleges jellegére és egyedi biztonsági követelményeire tekintettel.

(475) A korrigált Garanciadíj és az azt alátámasztó módszertan hatékonyan közelítést adnak egy olyan eszköz elméleti piaci rátájára, amit nem kínálnak a piacon. A díj új mértéke elkerüli azt a kockázatot, hogy a sajáttőke-tulajdonosok túlzott kockázatot hárítanak át a Garantőrre, és megpróbálja a piaci kezdeményezésekkel összehasonlítható pénzügyi lehetőségeket a BB/Ba minősítési kategóriához közelíteni.

(476) A Bizottság megállapítja, hogy a korrigált Garanciadíj ezért a minimumra korlátozza a támogatást, és ezért arányosnak tekinthető.

(477) Miután a Garanciadíj olyan szinten állították be, ami tükrözi a piaci árakat ezen projekt esetében, a Bizottság azt vizsgálta, hogy a bejelentett Kötési Ár, és az alapul szolgáló megtérülési ráta, tekinthető-e arányosnak a projekt kockázati szintjével.

9.5.3.2. A Kötési Árral és a megtérülési rátával kapcsolatos értékelés és következtetések

(478) A fenti 9.5.2. pontban leírtak szerint úgy lehet tekinteni, hogy a projekt BMR-je összhangban van azzal a hozamrátával, amit egy ilyen méretű és ilyen szintű bizonytalansággal jellemzett projekt várhatóan elér. A Bizottság megjegyzi, hogy a projekt BMR alatt van annak a szintnek, amit általában a nagy energiatermelési projektekre nyújtanak az energetikai szektorban, vagy amit állami támogatással finanszírozott megújulóenergia-termelőknek nyújtanak (66), jóllehet azoknak a projekteknek a jellemzői igen eltérőek.

(479) A Bizottság különösen úgy véli, hogy a projekt javasolt megtérülési rátája összhangban van az azt körülvevő teljes intézkedéscsomaggal is. Jóllehet egyes intézkedések, mint például a QCIL-ek kompenzációs mechanizmusa, a működésiköltség-újratárgyalás és a Miniszteri Megállapodás, az NNBG számára előnyt biztosító elemek a CfD által önmagában gyakorolt hatáson felül, a projekt BMR - a fenti elemeket figyelembe véve - összhangban van az átfogó kockázati mérleggel és a kedvezményezett számára nyújtott védelemmel.

(480) A Bizottság azonban továbbra is aggályosnak találta, hogy a projektnek megfelelő ösztönző struktúrára vak szüksége mind a projekt BMR, mind a saját tőke BMR tekintetében.

(481) A HPC-projekt részvényesei megfelelő ösztönzőket kell, hogy kapjanak, hogy csökkentsék a költségeket és hatékonyak legyenek, emellett viszont nem kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy jogosulatlanul érjenek el olyan potenciális nyereséget a befektetésből, ami kizárólag a finanszírozási szerkezethez kapcsolódik. A BMR tekintetében ez azt jelenti, hogy az NNBG számára elegendő ösztönzést kell biztosítani a költségek csökkentésére és hatékonyság elérésére, de ezzel egyidejűleg azt is biztosítani kell, hogy minden elért finanszírozási nyereséget megfelelően megosszanak a kedvezményezett és a CfD-ben Részes Fél között.

(482) Míg a projekt BMR-ek változhatnak a projekt teljes hatékonysági szintjéhez kapcsolódó okok miatt, a saját tőke BMR növekedhet a projekt refinanszírozása eredményeként, azaz a tőkeszerkezetét befolyásoló változásokon keresztül. Ahogy a fenti (457) preambulumbekezdésben említettük, különösen az elképzelhető, hogy egy olyan projekt, amit olyan kockázati szint jellemez, amivel a HPC az építés kezdeti szakaszában szembesül, de ami várhatóan csökkenni fog a működési szakaszban, és amiben az NNBG viszonylag stabil és biztos bevételben részesül, potenciálisan jelentős méretű refinanszírozási műveleteket vonz majd. Például elképzelhető, hogy az építési fázisban felvett idegen tőke egy részét az erőmű megépülését követően alacsonyabb áron refinanszírozzák, mint az eredetileg alkalmazott ráták, pontosan tükrözve az alacsonyabb szintű kockázatot, amit az NNBG idegen tőkéje esetlegesen hordoz az építés után. Más szavakkal a projekt BMR ugyanazon a szinten maradhat, míg a saját tőke BMR növekedhet az idegen tőke/saját tőke arány és az idegen tőke költségének változása miatt.

(483) Míg a projekt [9,25-9,75] %-os BMR-e arányosnak tekinthető, a saját tőke (korrigált Garanciadíj alapján számolt) [11,0-11,5] százalékos BMR-e nagy mértékben emelkedhet, ami jelentősen előnyös az NNBG részvényesei számára. Ez felveti a lehetséges túlkompenzáció kérdését, tekintettel arra, hogy a saját tőke BMR akár kisebb változása is hatalmas hozamot jelent abszolút szinten egy HPC méretű projekt esetében, és az ilyen hozamokat támogatás útján finanszíroznák.

(484) A Bizottság aggályosnak találta azt is, hogy az építési nyereség-megosztási arányokat fix szinten határozták meg függetlenül az elért megtakarítás lehetséges összegétől.

(485) A Bizottság ezért szigorúbb saját tőke nyereség-megosztási mechanizmusokat követelt meg, különösen a saját tőke nyereség-megosztással kapcsolatban, az Egyesült Királyság által eredetileg bejelentett mechanizmushoz képest.

9.5.3.3. Nyereségmegosztási kötelezettségvállalások

(486) Az Egyesült Királyság vállalta, hogy a Bizottság aggályaira tekintettel lényegesen módosítja az általa eredetileg javasolt nyereség-megosztási mechanizmusokat.

(487) Az új építési nyereség-megosztás (67) biztosítja, hogy:

a) Az építkezési nyereség első [...] milliárd GBP-jét (névérték) 50:50 alapon fogják megosztani azzal, hogy a nyereség 50 százaléka a CfD-ben Részes Felet illeti, a másik 50 százalék pedig az NNBG-t; és

b) A [...] milliárd GBP-t (névérték) meghaladó építkezési nyereséget 75:25 alapon fogják megosztani azzal, hogy a nyereség 75 százaléka a CfD-ben Részes Felet illeti, a másik 25 százalék pedig az NNBG-t.

(488) A legnagyobb módosítások a saját tőke nyereség-megosztás tekintetében történtek. Míg a bejelentésben a saját tőke nyereség-megosztás eredeti küszöbértékét a 15 százalék szinten állapították meg, az Egyesült Királyság vállalta, hogy korrigálja a küszöbértéket. Ez azt jelenti, hogy NNBG köteles lesz azonnal megosztani bármilyen nyereséget a saját tőke BMR felett, amelyre az e határozat meghozatalakor számít. A korrigált nyereségmegosztás szintje a következő (67):

a) Az első küszöbértéket a legutolsó Pénzügyi Modell alapján az e határozat időpontjában kidolgozott előirányzott saját tőke belső megtérülési ráta szintjén, (68) vagy a lekötött saját tőke alapjának 11,4 százalékában és nominálisan határozták meg. Az ezen a küszöbértéken felüli és túli bármilyen nyereséget úgy osztanak meg, hogy 30 százalék illeti a CfD-ben Részes Felet és 70 százalék illeti az NNBG-t.

b) A második küszöbérték a 13,5 százalék nominális érték vagy 11,5 százalék reál (CPI-deflált) érték közül a magasabb, ugyanazon modell alapján, mint a fenti a pontban. Az ezen küszöbértéken felüli és túli bármilyen nyereséget úgy osztanak meg, hogy 60 százalék illeti a CfD-ben Részes Felet és 40 százalék illeti az NNBG-t.

c) A saját tőke nyereség-megosztási mechanizmus a HPC létesítmény egész élettartamán keresztül hatályban lesz, szemben az intézkedés időtartamával.

(489) A saját tőke nyereség-megosztás időtartamának meghosszabbítása a projekt időtartamára elhárítja a túlkompenzációval kapcsolatos aggályok a 35 év eltelte után, amely alatt a CfD érvényben van, ami összhangban van azzal a nézettel, hogy az intézkedés beruházási támogatást biztosít.

(490) Továbbá, a saját tőke nyereség-megosztás a Garanciadíj 295 bázispontra való felemelésének a következménye - különösen a korrigált 295 bázispont alapján számított [11,0-11,5] százalékos saját tőke BMR alacsonyabb, mint az eredetileg javasolt [11,5-12,0] százalék saját tőke BMR, amit a javasolt 250 bázispontos díj alapján számoltak (69). Ezért a saját tőke nyereségmegosztást alkalmazni kell a saját tőke BMR minden olyan szintjére, amely magasabb, mint az e határozat napján becsült szint.

(491) A CfD-ben Részes Fél nyereségét a Kötési Ár korrigálása tükrözi. Különösen a saját tőke nyereség-megosztás tekintetében a korrigált mechanizmus valószínűleg a Kötési Ár jelentős csökkenését, és így a szolgáltatók - végeredményben az áramfogyasztók - által nyújtandó alacsonyabb szintű támogatást eredményezi az erőmű működésének teljes időtartama alatt (70).

(492) Sőt, mind a saját tőke nyereség-megosztás, mind az építési nyereség-megosztás biztosítja, hogy az NNBG folyamatosan hatékonysági ösztönzőt kap a projekt egész élettartama során, hiszen az NNBG befektetői megtartják a nyereség egy részét.

(493) A megállapodás szerinti saját tőke és építési nyereség-megosztási küszöbértékek alapján és figyelembe véve a korrigált Garanciadíjat és az intézkedés általános jellegét, a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az intézkedések arányosak.

(494) A Bizottsággal egyeztetett módosítások eredményeként a projekt pénzügyi mutatóit ezekkel a kötelezettségekkel, illetve ezen kötelezettségek nélkül a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat

A HPC-projekt pénzügyi metrikája a Bizottsággal egyeztetett módosítások előtt és után

9.6. A VERSENY ÉS A KERESKEDELEM LEHETSÉGES TORZULÁSA

(495) A támogatás belső piaccal való összeegyeztethetősége érdekében a támogatási intézkedésnek a verseny és a tagállamok közötti kereskedelem torzulása tekintetében jelentkező negatív hatásait korlátozni kell, és azokat meg kell haladniuk a közös érdekű célkitűzés megvalósítása tekintetében jelentkező pozitív hatásoknak. A támogatás céljának meghatározását követően különösen elengedhetetlen, hogy a minimálisra csökkentsék annak lehetséges negatív hatásait a versenyre és a kereskedelemre.

(496) A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban azt állította, hogy a projekt háromféle módon torzíthatja a versenyt. Először is, a támogatás torzíthatja a befektetési döntéseket, és kiszoríthatja az alternatív befektetéseket. Másodszor, torzíthatja a downstream piac működését, különösen a Kötési Ár által a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi piaci árakra gyakorolt tisztázatlan hatás miatt; a kedvezményezett által a Referenciaár befolyásolására tanúsított stratégiai magatartáson keresztül; és az NNBG és az EDF Energy (mint az NNBG által a termelése értékesítésére megbízott szolgáltató) számára a nagy kibocsátási mennyiség által lehetővé tett más típusú stratégiai magatartásokon keresztül, mint például az árak befolyásolása a határidős piacokon vagy alternatív szolgáltatók korlátozása a villamos energia független beszerzésére. Az utolsó torzítás a jólét felosztása a végfelhasználók és az NNBG között (amit fent az arányossággal összefüggésben tárgyaltunk). A fenti pontok mellett a Bizottság mélyrehatóan értékelt négy fő downstream versenytorzulást, amit a támogatást okozhat.

(497) Először: az EDF vagy az NNBG lehetőségét arra, hogy megváltoztassa a Referenciaárat stratégiai értékesítéssel azon a piacokon, amelyek segítségével kiszámítják azt. Például nem világos, hogy mi ösztönözné az EDF-et arra, hogy ajánlatot tegyen kapacitásra egy nagyon alacsony (akár negatív) ár alatt a piacon és különösen a referenciapiac(ok)on egy olyan helyzetben, ahol felárat kap, ami tükrözi az aktuális (akár negatív) Referenciaár és az előző referencia időszak Kötési Ára közötti különbözetet. A Referenciaár megváltoztatása hatással lenne a különbözetfizetésre minden más CfD technológia esetében, beleértve az EDF egyéb CfD-ben részesülő létesítményeit.

(498) Másodszor: az EDF mint csoport manipulálhatja a határidős piacokat a HPC létesítményben termelt nagy mennyiségű villamos energia eladásával vagy visszatartásával a csoport kereskedelmi vagy fedezeti pozíciói érdekében. Az EDF a vertikálisan integrált vállalkozás, amely a termelésben (upstream), a szolgáltatásban (downstream) és a kereskedelmi piacokon is aktív. A CfD arra ösztönözheti, hogy előnyben részesítse a saját downstream leányvállalatait. Például: ha a csoport számára az az előnyös, ha a 10 évvel későbbi árak magasabbak vagy alacsonyabbak, a HPC alkalmas eszköz lehet ennek az eléréséhez.

(499) Harmadszor, és a fentiekhez kapcsolódva: a HPC megnövelheti az EDF jövedelmezőségét azáltal, hogy lehetővé teszi számára a fedezeti költségek csökkentését, különösen, ha a szolgáltatók képesek "nettósítani" a belső kereskedési pozícióikat a HPC által biztosított hatalmas és stabil termelés felhasználásával.

(500) Negyedszer: a projekt negatív hatással lehet a nagykereskedelmi piac likviditására, tekintettel arra, hogy egy vertikálisan integrált vállalkozás termelő létesítményeit egészíti ki, ami a független ellátók kizárásához vagy a lehetséges belépők számára belépési korlátokhoz vezethet az ellátás szintjén.

(501) Az alábbi szakaszok ezeket a kérdéseket vizsgálják.

9.6.1. A befektetések és kereskedelmi forgalom torzulásai

(502) A Bizottság megvizsgálta a kérdéseket, hogy a támogatás torzítja-e az energia-áramlást, vagy a villamosenergia-árakat.

(503) A Bizottság előzetesen megjegyzi, hogy a CfD széles körben elterjedt használata jelentősen zavarhatja, vagy teljesen megszüntetheti, az árak mint befektetési jelzés szerepét, és hogy lényegében a villamosenergia-termelés árszabályozásához vezet az állam által választott szinten.

(504) A Bizottság elismeri, hogy a CfD-k azt követelik meg, hogy a termelők a piacon értékesítsenek, ás így megőriznem bizonyos ösztönzőket, amelyek a nem támogatott piaci szereplőkre vonatkoznak. Azonban ezeket az ösztönzőket leginkább a működés szintjén tartják fenn, nem pedig a beruházási döntések szintjén, amiket valószínűleg inkább a bevétel CfD által biztosított stabilitása és biztonsága határoz meg.

(505) Mindenesetre a CfD-ből a működési szinten származó piaci torzulások nagyon korlátozottak a nukleáris energiatermelők esetében, amiket az alacsony üzemeltetési határköltségek jellemeznek, és amik ezért valószínűleg az az árszintektől függetlenül értékesítenek a piacon, és - ahogy a későbbiekben kifejtjük - az elsődleges pozíciót foglalják el az érdemi görbén.

(506) Ami a rendszerösszekötők építését és a kereskedelmi forgalom irányát és intenzitását illeti, a Bizottság elemzése megerősíti, hogy a támogatás nyújtásának és a HPC erőmű ebből eredő megépítésének a becslések szerint csak minimális hatása van a nagykereskedelmi árakra az Egyesült Királyságban.

(507) Különösen az elvégzett modellezési (71) sugallja azt, hogy a nagy-britanniai árak kevesebb mint 0,5 százalékkal fognak csökkenni a HPC erőmű működésének eredményeként. Ez viszont kevesebb, mint 1,7 százalék halmozott és összesített csökkenést eredményez a rendszerösszekötők bevételében 2030-ig. Ez az eredmény abból a tényből fakad, hogy a HPC által termelt villamos energia határköltsége alacsonyabb lesz, mint az meglévő erőművek ára, viszont a teljes kapacitása csak egy kis töredéke lesz a teljes brit kapacitásnak.

(508) Ez az eredmény a legrosszabb forgatókönyvön alapul, mivel a HPC nélkül az Egyesült Királyság várhatóan más alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelés terén lép tovább olyan mértékig, amely kivitelezhető lesz (és nem a HPC által adott teljes kapacitás mértékéig, ami túl nagy lenne ahhoz, hogy csak alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokkal helyettesítsék, ahogyan ezt a (199) preambulumbekezdésben tárgyaltuk). Így a nagykereskedelmi árak és rendszerösszekötői bevételek csökkenésére várhatóan a HPC hiányában is sor kerülhet.

(509) Ami a kereskedelmi torzulásokat illeti, a Bizottság megállapította, hogy a HPC-nek elhanyagolható hatása lenne a nem nagy-britanniai árakra, és a mértékét legfeljebb 0,1 százalékban határozták meg. Ez lefordítva a határkeresztező áramlások kevesebb, mint 1 százalékos csökkenését jelenti.

(510) Végül, a Bizottság alternatív forgatókönyveket modellezett, amikben a HPC-projekt nem valósul meg. Ennek a vizsgálatnak az eredményei azt mutatják, hogy az alternatív befektetések kiszorítása korlátozott. A szűkülő kínálatra vonatkozó előrejelzések bőven adnak teret más termelők és termelési technológiák számára, hogy belépjenek és/vagy bővítsék a kapacitásukat a HPC beruházástól függetlenül, különös tekintettel a meglévő nukleáris és széntüzelésű erőművek bezárásának időzítésére. Az Egyesült Királyságnak mintegy 60 GW új termelési kapacitás üzembe állására van szüksége 2021 és 2030 között, amiből a HPC 3,2 GW-ot tesz ki. Lehetetlen lenne, hogy ezt a különbséget kizárólag alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból pótolják.

(511) A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy a támogatásnak elhanyagolható hatása van a kereskedelmi forgalomra, az árakra és a befektetésre.

9.6.2. Kísérletek a Referenciaár befolyásolására

(512) A Bizottság kezdeti aggályokat vetett fel, hogy az NNBG vagy az EDF esetleg érdekelt abban, hogy a Referenciaárat stratégiailag alacsony szinten tartsa, hogy maximalizálja a különbözet kifizetéseket.

(513) Az eljárás megindításáról szóló határozatra adott válaszában az Egyesült Királyság benyújtotta a KPMG jelentését (72), amely azt elemezte, hogy az NNBG vagy az EDF kapott-e ösztönzést arra vagy képes-e arra, hogy stratégiailag csökkentse a Referenciaárat oly módon, ahogy azt a Bizottság bemutatta.

(514) Az NNBG csak akkor lenne érdekelt a Referenciaár csökkentésében, ha jelentős mennyiséget lenne képes eladni a Referenciaárnál magasabb áron. Ha az NNBG a villamos energiát a Referenciaár alatt értékesíti, lehet, hogy a különbözet kifizetések nem kompenzálják őt teljes mértékben a Kötési Ár mértékéig.

(515) A Bizottság úgy véli, hogy az NNBG kockázat-minimalizáló stratégiája az lesz, hogy a HPC által termelt kapacitás a következő szezoni piacon adja el, így az ár a lehető legközelebb lesz a Referenciaárhoz. Ha stratégiailag próbálják csökkenti a Referenciaárat, akkor megnövekszik a kockázata annak, hogy a HPC kapacitásét a Referenciaár alatti áron adják el, így viszont ez NNBG eltávolodnak a kockázat-minimalizáló stratégiájától.

(516) Még akkor is, ha az EDF és az NNBG érdekelt lenne a Referenciaárat csökkentő stratégiában, erre a lehetőségük korlátozott. Ez azért van így, mert a piaci erők és a villamosenergia-eladók áruüzletei ellensúlyozzák a Referenciaár bármilyen stratégiai csökkentését. Ha a Referenciaár alacsonyabb lenne, az arra ösztönözné a többi generátort, hogy máshol értékesítsék kapacitásukat.

(517) A Bizottság megvizsgálta, hogy az EDF-nek milyen mértékben lenne lehetősége arra, hogy szisztematikusan magasabb árakat realizáljon a piacon. A (11) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Referenciaár-görbe a szállítást megelőző egy szezon (azaz hat hónap) árain ("következő szezoni" áron) alapul. Mivel a nukleáris áramtermelés alapterhelési technológia folyamatos és viszonylag megbízható teljesítmény profillal, a HPC elméletileg nagy mennyiségű villamos energiát tud eladni egy szezonnál hosszabbra előre tekintve is. Ha az egy szezonnál távolabbi időszak árai módszeresen és jelentősen magasabbak, mint a következő szezoni árak (a Referenciaár-görbe alapja), akkor a HPC átlagban a Kötési Árnál magasabb tényleges MWh-kénti árat tud realizálni.

(518) Ennek a lehetőségnek a megvizsgálására a Bizottság felkérte az Egyesült Királyságot, hogy alkalmazza (11) preambulumbekezdésben bemutatott képletet a historikus piaci feltételekre (árak és a mennyiségek) 2012-es téli időszaktól a 2014-es téli időszakig, hogy létrehozzon egy szimulált historikus Referenciaár görbét. A Bizottság a kapott Referenciaár-görbét összevetette az egy, illetve kettő szezonnal későbbi villamosenergia-árakkal az azonos időintervallumban levő szállítási dátumokra (73). Az eredményt az A. melléklet 2. ábrája ábrázolja.

(519) A 2. ábra alapján kiderül, hogy bár esetenként voltak kereskedési napok, amikor a kettő szezonnal későbbi alapterhelési ár magasabb volt, mint az egy szezonnal későbbi ár és a Referenciaár, a különbség nem különösebben nagy, és a kapcsolat sem tűnik módszeresnek. Ezenkívül ahhoz, hogy szisztematikusan a Referenciaárnál magasabb nyereséget érjen el, az EDF-nek nagy valószínűséggel a termelése döntő részét a referenciapiacon kívül kellene eladnia. Ha így tenne, az magasabb kockázati szintet jelentene az EDF számára, mint a referenciapiacon való értékesítés, ami viszont kevésbé nyereségessé teszi az ilyen stratégia alkalmazását.

9.6.3. Lehetséges ösztönzők az EDF számára, hogy visszafogja a kapacitást

(520) Elméletben a stratégiai visszatartás megnövekedett nyereséghez vezethet a termelőknél még akkor is, ha nagyon alacsony a piaci részesedésük. A legfontosabb tényező, amely lehetővé teszi számukra, hogy ily módon piaci erőt fejezzenek ki, az az érdem szerinti rangsorban elfoglalt helyük. Tekintettel arra, hogy az EDF rugalmas és alapterhelési erőművekkel egyaránt rendelkezik, a HPC üzembe helyezése lehetővé teheti az EDF számára, hogy visszatartsa a kapacitást a rugalmas erőműveiből annak érdekében, hogy a nagykereskedelmi árakat magasabbra hajtsa és magasabb árakat érjen el az alapterhelési erőműveiből (beleértve a HPC-t) értékesített villamos energián.

(521) Az Egyesült Királyság előadta (74), hogy a HPC sem lehetőséget, sem ösztönzést nem adna az EDF-nek a rugalmas kapacitás visszatartására.

(522) Az Egyesült Királyság azt állítja, hogy 2025-re az EDF részesedése a rugalmas kapacitást előállító piacból csak 6,5 % lesz (figyelembe véve a hasznos élettartamának a végéhez közeledő egyik széntüzelésű erőmű bezárását, valamint a egy új erőmű lehetséges megnyitását). Annak elismerését követően, hogy a piaci részesedés gyenge indikátor lehet egy termelő azon képességére, hogy a kapacitás visszafogásával befolyásolja az árakat, különböző "sarokponti" (annak a mértéke, hogy egy adott energiatermelő egység vagy cég mennyire szükséges a kereslet kielégítéséhez, ami potenciálisan képessé teszi az adott egységet vagy céget arra, hogy a kapacitás csökkentése útján befolyásolja a piaci árat) indexeket számoltak annak bemutatására, hogy az EDF rugalmas kapacitása várhatóan nem lesz sarokponti 2025-ben. Különböző tényeket feltételezve azt is kimutatták, hogy a HPC megépítése semmiképpen sem növeli az ilyen sarokpontiságot.

(523) A Bizottság úgy véli, hogy a CfD eszköz a jellegénél fogva korlátozza a visszatartásra való ösztönzést. Különösen, mert a CfD egyik legelső hatásaként a legtöbb HPC energiát a Referenciapiacon adnák el az alapkockázat csökkentése érdekében az NNBG által az IUK-val együtt meghatározott fedezeti stratégiának megfelelően. Emiatt az EDF Energy megkapja a Kötési Árat a HPC termelésre, és a bevétele nem növekedne akkor sem, ha a nagykereskedelmi azonnali árak a kapacitás átmeneti visszatartása következtében emelkednének. Egy olyan stratégia, hogy nagy mennyiségű kapacitást értékesítenek az azonnali piacon, ebben az összefüggésben nem valószínű, hogy nyereséges lenne.

(524) Azonban tekintettel az érdemi görbe sajátosságaira, a Bizottság úgy véli, hogy még akkor is, ha egy bizonyos rugalmas kapacitás nem sarokponti, befolyásolhatja az árakat. A kínálati görbén elfoglalt relatív helyzetétől függően már akár egy a kis kapacitásnak a visszatartása a piacról is balra mozdíthatja el a kínálati görbét, ami magasabb árakkal létesít egyensúlyt. Tekintettel arra, hogy a HPC megépítése növelheti a visszatartásból eredő potenciális nyereséget, az EDF inkább a támogatást követő időszakban alkalmazhatja ezt az eszközt.

(525) A Bizottság ezért az Egyesült Királyság által a 2025. évi bekapcsolási sorrend görbe alapján készített szimuláció útján értékelte, hogy az EDF mennyire érdekelt a kapacitás visszatartásában.

(526) A szimuláció azt mutatja, hogy - még a CfD hatásától elvonatkoztató elméleti és nem reális forgatókönyv esetén is - a HPC üzembe helyezése nem növelne semmilyen elméleti ösztönzést a rugalmas kapacitás visszatartására, amire az EDF Energy-nek a CfD hiányában lehetősége lenne. Az Egyesült Királyság szimulációja olyan várható energia-termelési szerkezetet alkalmaz 2025-ben az Egyesült Királyságban, ami nagy mértékben összhangban a DECC EMR forgatókönyveivel. Ez a gyakorlat azt mutatja, hogy alacsony valószínűséggel jelentkezik olyan elfogadható keresleti szint, ahol a visszatartási stratégia kifizetődő lenne.

(527) Összefoglalva a Bizottság úgy véli, hogy a kapacitás esetleges visszatartása által előidézett versenytorzulást a minimális szinten tartják.

9.6.4. Az EDF előnye a fedezeti költségek csökkenése miatt

(528) A nagykereskedelmi villamosenergia-piacok bizonytalanok mind a termelők, mind a szolgáltatók számára a kereslet és a kínálat sajátos jellemzői miatt. Annak érdekében, hogy nagyobb biztonságot érjenek el a villamosenergia-értékesítésből származó bevételeket és a villamos energia költségeit illetően, a szolgáltatók és a termelők általában határidős villamos energiát vásárolnak, illetve adnak el, és az azonnali és a rövid távú piacok segítségével finomhangolják a pozíciójukat.

(529) Ezért a határidős kereskedés (vagy fedezeti ügyletek) bizonyos fokú védelmet adnak az áringadozással szemben. A fedezeti költségeket elsősorban a határidős ajánlati árak és kínálati árak közötti árrés határozza meg, azaz az ajánlati ár (az az ár, amelyen a vásárlók hajlandóak vásárolni) és a kínálati ár (az az ár, amelyen az eladók hajlandók eladni) közötti különbözet. Minél nagyobb a résztvevők száma és a kereskedett mennyiség, annál alacsonyabb az ajánlati-kínálati árrés, és így annál alacsonyabbak az eladók és a vevők tranzakciós költségei.

(530) A Bizottságnak kezdetben az volt az aggálya, hogy a HPC által adott és az EDF Energy által értékesített további alapterhelési kapacitás lehetővé teheti az utóbbi számára a fedezeti költségei csökkentését, amivel versenyelőnyre tesz szert a versenytársaival szemben, különösen azon potenciálisan jobb képessége alapján, hogy jobban tudja optimalizálni a kockázati portfólióját. A Bizottság felvetette azt a további előzetes aggályt is, hogy az EDF Energy jobb helyzetbe kerülhet, hogy egyes szegmensekben, például az energia-intenzív felhasználók körében növelje a részesedését.

(531) A Bizottság értékelte az EDF által a támogatás utáni forgatókönyv szerint szállított kapacitásról benyújtott bizonyítékot. Az EDF-nek már 2013-ban is 22,9 TWh nettó termelése volt, azaz ennyi a különbség a saját eszközeivel termelt mennyiség és a kiskereskedelmi műveletein keresztül eladott mennyiség között. Becslése szerint 2020-ra, hogy a nettó termelési pozíciója [...] TWh, míg 2025-ben a HPC-vel együtt a nettó pozíciója [...] TWh lesz.

(532) A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy fedezeti költségek valószínűleg nem módosulnak a támogatás következtében.

(533) Emellett úgy tekinthető, hogy a nem-háztartási felhasználók, közöttük az energia-intenzív felhasználók, villamosenergia-ellátása terén verseny van. Az EDF részesedése a piacon kevesebb, mint 25 százalék az általa jelenleg birtokolt a magas alapterhelési termelési kapacitás ellenére. A Versenypolitikai és Piacfelügyeleti Hatóság által végzett teljes a villamosenergia-piaci átvizsgálással kapcsolatban benyújtott anyagában az Ofgem (75) ki is zárta a nem-háztartási szektort azon az alapon, hogy az az ágazat nem tekinthető széles értelemben versengőnek (76).

(534) Azon bizonytalanságok ellenére, amik a viszonylag hosszú idő horizont során, azaz azon időtartam során, amikor a HPC üzemelni fog, a stratégiák előrejelzésében és a piaci eredményekben szükségképpen benne rejlenek, a Bizottság úgy véli, hogy ezek az érvek kellően megalapozottak ahhoz, hogy eloszlassák a verseny lehetséges torzulásának ezen konkrét típusával kapcsolatos aggályait.

9.6.5. A nagykereskedelmi piac likviditásának esetleges csökkenése

(535) Pusztán az a tény, hogy képes hozzájutni további saját termelésű villamos energiához, negatív hatással lehet a nagykereskedelmi piaci likviditási szintjére, ami viszont valószínűleg negatívan befolyásolja a független szolgáltatókat. Bár ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a vertikális integráció kevésbé likvid piacokhoz vagy kizáráshoz vezet, azt igenis jelenti, hogy ahol a legtöbb termelőkapacitás a szolgáltatók tulajdonában van, a piacok egyre kevésbé lesznek likvidek.

(536) A Bizottságnak volt néhány előzetes aggálya azzal kapcsolatban, hogy a saját termeléshez való megnövekedett hozzáférés eredményezi-e azt, hogy az EDF kevésbé fog a határidős piacokra támaszkodni azért, hogy kapacitást szerezzen. Azt, hogy az EDF-nek a támogatást követően milyen mértékben kell kereskednie, kiegyenlíti az a lehetősége, hogy hozzáférhet a HPC termeléséhez.

(537) Válaszul a Bizottság azon kérdéseire, amik a HPC-nek a piac likviditására gyakorolt lehetséges hatására vonatkoztak, az EDF azt válaszolta, hogy sem ösztönzése, sem képessége nem lenne a csökkentésre.

(538) Az EDF Energy azt állítja, hogy a szolgáltatási tevékenysége teljesen független az építéstől vagy egyébként a HPC-től (77). Amint az előző részben bemutattuk, az EDF termelési és szolgáltatási tevékenységének politikája az, hogy csökkentse a piaci árkockázatot. Nincs arra vonatkozó politika, hogy módszeresen belsőleg szolgáltasson, mivel nem ez a legjobb mód arra, hogy csökkentse a piaci árkockázatot. Éppen ellenkezőleg, a piaci árkockázat csökkentésének legjobb módja az, ha vásárolnak és eladnak a piacon (vagy piaci áron).

(539) Az EDF Energy azt is előadta, hogy az üzleti tevékenységének nem az a célja, hogy nettósítsa a szolgáltatás és a termelés közötti mennyiségeket. EDF konkrétan nem is azonosít olyan ügyleteket, amelyek a termelői és a szolgáltatási tevékenységei között mennek végbe úgy, hogy azok nem a piacon keresztül történnek.

(540) Annak az állításnak a bizonyítására, hogy a belső nettósítás mértéke korlátozott, az EDF számadatokat mutatott be a kereskedett mennyiségekről és a forgási összegekről (78). Végül az EDF bemutatta, hogy a közelmúltbeli szabályozási fejlemények miatt nem is képes arra, hogy csökkentse a nagykereskedelmi piac likviditását. Annak érdekében, hogy fokozza a különböző piaci szegmensek likviditását, az Ofgem beemelte a kötelező "árjegyzési" kötelezettséget a legnagyobb hat egyesült királysági energiaszolgáltató engedélyébe, beleértve EDF Energy-t. A követelmény az, hogy vételi és eladási árakat ajánljanak a piacon azzal a céllal, hogy támogassák az ármeghatározódást és biztosítsák a rendszeres kereskedési lehetőséget.

(541) A Bizottság értékelte, hogy az intézkedés eredményeként várhatóan milyen csökken a nagykereskedelmi piacok likviditása.

(542) Megjegyezte, hogy az EDF Energy részesedése a kereskedett mennyiségből az általa termelt mennyiséghez képest folyamatosan csökkent: a lemorzsolódási arány (kereskedett mennyiség/termelés) a 2010. évi 3-ról 2-re csökkent 2014-re. Sőt, ez az arány a legalacsonyabb a hat legfontosabb, vertikálisan integrált egyesült királysági áramtermelő között (79).

(543) A Bizottság megjegyzi, hogy az Ofgem szabályozási "árjegyzési" kötelezettségei korlátozhatják azt, hogy a vertikálisan integrált szolgáltatók akarva-akaratlanul milyen mértékben vesznek részt a stratégiákban, amelyek alacsonyabb likviditási szintekhez vezetnek. Ugyanakkor nem világos a Bizottság számára, hogy az ilyen kötelezettségek várhatóan milyen mértékben marad hatályban, vagy hogy milyen mértékben akadályozhatják meg a belső pozíciók nettósítását (azaz a saját termelő létesítmények igénybevételét a saját felhasználók ellátására).

(544) A Bizottság ezért további biztosítékokat kért annak érdekében, hogy teljes mértékben eloszlasson minden, a támogatás utáni időszakban a piaci likviditás esetleges csökkenésével kapcsolatos kétséget.

(545) Az EDF különösen azt vállalta, hogy növeli annak az átláthatóságát, ahogy kereskedik és villamos energiát értékesít a piacon, így csökkentve azt, hogy milyen mértékben növelheti indokolatlanul a nyereségességét, ami negatív hatást gyakorol a likviditásra.

(546) Az NNBG számára a piaci szolgáltatások kizárólagos szállítójaként a HPC előre jelzett termelése tekintetében, az EDF a következőkre vállalt kötelezettséget (80):

a) a HPC előre jelzett termelésére vonatkozó kereskedést egy külön NNBG könyvben vezeti;

b) a HPC előre jelzett termelésére vonatkozó kereskedést az EDF-fel az adott terméknek a kereskedés idején érvényes piaci árán áraz;

c) a piaci áron vállal minden, a HPC előre jelzett termelésére vonatkozó kétoldalú kereskedést bármilyen más, az EDF tulajdonában levő vagy általa forgalmazott eszközportfólióval, és

d) évente jelentést nyújt be a CfD-ben Részes Félnek és az Európai Bizottságnak, hogy igazolja a fenti kötelezettségvállalásoknak való megfelelést.

9.6.6. A versenytorzulással kapcsolatos következtetések

(547) A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a lehetséges versenytorzulások összességében korlátozottak a fenti 9.6.1., 9.6.2., 9.6.3., 9.6.4. és 9.6.5. pontokban írt megfontolások alapján és figyelembe véve az EDF által felajánlott kötelezettségvállalásokat.

(548) Alapos mérlegelést követően és figyelembe véve az EDF által felajánlott kötelezettségvállalásokat, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a HPC üzembe állítása miatti versenytorzulásokat a szükséges legalacsonyabb szinten tartják, és azokat az intézkedések pozitív hatásai ellensúlyozzák.

(549) Az EUMSZ 30. és 110. cikkeinek való megfelelés tekintetében az Egyesült Királyság vállalta, hogy mindaddig, amíg a CfD nem lesz elérhető a Nagy-Britannián kívüli villamosenergia-termelők számára, módosítja a villamosenergia-szolgáltatók CfD-fizetési kötelezettségeinek számítási módját úgy, hogy a Nagy Britannián kívüli EU Tagállamok által atomenergiával termelt és Nagy-Britanniában levő felhasználóknak szállított, figyelembe vehető villamos energiát nem számítják hozzá a szolgáltatók piaci részesedéséhez. Az Egyesült Királyság megszünteti ezt a kivételt, amikor a nem nagy-britanniai termelők jogosulttá válnak arra, hogy CfD-re pályázzanak.

10. KÖVETKEZTETÉS

(550) Az elvégzett vizsgálat alapján és figyelemmel az adott ügy egyedi körülményeire, a Bizottság megállapítja, hogy az Egyesült Királyság által bejelentett intézkedési csomag állami támogatást foglal magában, amely - a kötelezettségvállalásokkal módosítva - az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján összeegyeztethető a belső piaccal.

(551) A Bizottság megjegyzi, hogy véleményezésre megküldték részére a mai napig a HPC-projekt finanszírozása tekintetében egyeztetett főbb finanszírozási feltételeket. Az Egyesült Királyság hatóságai kijelentették, hogy a többi feltétel, valamint a végleges finanszírozási dokumentumok olyan szokásos rendelkezéseket tartalmaznak, amelyeket bármely befektető kikötne egy hasonló projektben. Mivel a Bizottságnak nem volt lehetősége ennek megerősítésére, amennyiben a végleges dokumentumok a Bizottsághoz jelenleg benyújtott formájához képest bármilyen módon módosítják az intézkedést, akkor az Egyesült Királyság hatóságai a módosításokat kötelesek bejelenteni a Bizottságnak. Ha azonban a végleges finanszírozási dokumentumok további állami támogatási elemeket tartalmaznak, akkor, rebus stantibus, azokat nem lehet jóváhagyni, mivel az állami intézkedések jelen csomagja az összes támogatást olyan támogatást képviseli, amely szükséges ahhoz, hogy lehetővé tegye a HPC beruházási projekt elvégzését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Egyesült Királyság által a Hinkley Point C részére a Különbözeti Szerződés, a Miniszteri Megállapodás és a Hitelgarancia, valamint az azokhoz kapcsolódó összes elem formájában nyújtani tervezett támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal.

A támogatás megvalósítása ennek megfelelően engedélyezett.

2. cikk

Ennek a határozatnak Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 8-án.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök

(1) HL C 69., 2014.3.7., 60. o.

(2) Az alapterhelési áramtermelés (zsinórtermelés) azokra az erőművekre jellemző, amelyek folyamatosan képesek áramot termelni, és ezért alkalmasak arra, hogy az alapvető igényeket mindenkor kielégítsék. Az atomerőművek alapterhelési áramtermelők, amelyeket viszonylag alacsony változó költségek jellemeznek, és ezért jellemzően a legelső helyet foglalják el az ellátási görbén.

(3) A CfD-ben alkalmazott képlet a következő:

ahol (d) a kereskedési napok száma az előző időszak alatt, (e) a források száma, (BP) az ár az egyes napokra és egyes forrásokra vonatkozóan, és (BQ) a mennyiség az egyes napokra és az egyes forrásokra vonatkozóan.

(4) Letölthetők a következő címen: https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/267649/Generic_CfD_-_Terms_and_Conditions__518596495_171_.pdf

(5) Üzleti titok.

(6) A kötelezettségvállalás részletes leírását a C. melléklet tartalmazza.

(7) A HPC IUK modell [...].

(8) A kibocsátás eredetileg 16 milliárd font adósságra, és további 1 milliárd font adósságra vonatkozik a Sizewell C Korrekció miatt a CfD alapján ("SZC Kötvény").

(9) Az Alapeset Feltétel az, hogy kielégítő bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a Flamanville 3 teljesítette a próbaüzemi időszakot, és hogy teljesítette a Garantőrnek az ilyen időszak alatti teljesítménnyel kapcsolatos követelményeit. A Garantőr jogosult meghosszabbítani az Alapeset Feltétel teljesítésére rendelkezésre álló időszakot oly módon, hogy felemeli az Alap Saját Tőkét és biztosítja, hogy az ilyen emelés is részesedik a szükséges hiteltámogatásból. Az Alapeset Feltétel nem következhet be 2020. december 31-ét követően.

(10) Az FFS Meghibásodás Feltétel az, hogy:

a) [...];

b) [...]; és

c) [...].

(11) Rögzített biztosíték kapcsolódik az érintett azonosított és egyedi eszközhöz rögtön a folyósításkor, és kötelezett nem értékesítheti a biztosítéknak minősülő eszközt és egyébként sem rendelkezhet a biztosítéknak minősülő eszközzel a jogosult hozzájárulása nélkül.

(12) Lebegő biztosítékot adnak a kötelezett meglevő vagy jövőbeli eszközeinek változó kategóriájára.

(13) Biztosítéki érdek, ami jogot biztosít a jogosult számára a biztosítékul lekötött eszköz felett. A teher egyfajta biztosítéki érdek, amely nem ad sem tulajdonjogokat, sem birtoklási jogot a jogosult számára. Ezzel szemben a teher olyan teher a biztosítékként lekötött eszközökön, ami a jogosultat feljogosítja arra, hogy igénybe vegye és pénzzé tegye azt a biztosított adósság megfizetése érdekében. Egyfajta méltányos tulajdonosi jogot biztosít a jogosult számára, ami alapján az jogosulttá válik arra, hogy a rendelkezése alá vonja az eszközt és az értékesítéséből származó bevételt a biztosított követelés kielégítésére használja fel.

(14) Egy vállalat összes (vagy lényegében összes) eszközét terhelő vagyont terhelő zálogjog, amely az ilyen teher jogosultját arra jogosítja, hogy vagyonkezelőt vagy adminisztratív csődbiztost jelöljön ki, és ami minőségi vagyont terhelő zálogjognak minősül az 1986. évi fizetésképtelenségi törvény alkalmazásában.

(15) A biztosított felek a következők: a Garantőr, a kibocsátó és az Energetikai és Éghajlat-változási Miniszter, továbbá a Nuclear Decommissioning Fund Company Limited.

(16) Az Energetikai és Éghajlat-változási Miniszter és a Nuclear Decommissioning Fund Company Limited a Hinkley Point C megszüntetésével kapcsolatos intézkedések tekintetében.

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/72/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.).

(18) A villamos energia teljes élettartam költsége ("LCOE") a villamosenergia-termelés költségének mérőszáma a különböző technológiákban, melynek célja, hogy lehetővé tegye ezen költségek összehasonlítását számos feltételezés alapján.

(19) F Leveque és A Robertson: A jövő villamos energiája sorozat, 3. rész: Villamos energia atomenergiából, Carbon Connect-ből, Policy Connect-ből, London, 2014

(20) A Bizottság közleménye az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (HL C 155., 2008.6.20., 10. o.).

(21) A Bizottság közleménye - A közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabály (HL C 8., 2012.1.11., 15. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.).

(23) T-17/02 Fred Olsen kontra Commission [2005] ECR II-2031 ügy, 216. pont, és T-289/03 BUPA és mások kontra Bizottság [2008] ECR II-81 ügy, 166. és 220. pontok.

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 0001/17/EK irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 1. o.).

(25) Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 0114/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134., 2004.4.30., 114. o.).

(26) Lásd a Bizottság határozatát, 2001. október 30. N 6/A/2001 számú állami támogatás - Írország C(2001)3265 fin, 56. pont.

(27) A Combined Cycle Gas Turbines (CCGT, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű) modern gázalapú energiatermelési technológia.

(28) COM(2011) 885 végleges, 2050-ig szóló energiaügyi üzemterv, 6. o.

(29) Compass Lexecon: A Hinkley Point C különbözeti szerződésének gazdasági elemzése. 2014. április 14.

(30) C-280/00. sz. Altmark Trans GmbH és Regierungspräsidium Magdeburg kontra Nahverkehrsgesellschaft Altmark GmbH ügy, 87-93. pontok. Az "Altmark" kritériumokat a Bíróság azért határozta meg, hogy tisztázza, hogy egy állami hatóság által általános gazdasági érdekű szolgáltatás (ÁGÉSZ) végzéséért cserébe nyújtott ellentételezés milyen körülmények között minősül állami támogatásnak az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése alapján.

(31) C-280/00. sz. Altmark Trans GmbH és Regierungspräsidium Magdeburg kontra Nahverkehrsgesellschaft Altmark GmbH ügy, 87-93. pontok.

(32) Az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (2012/C 8/02), (HL C 8., 2012.1.11., 4. o.).

(33) A T-289/03. sz. BUPA e.a. kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2008. II-81. o.) 165. pontja.

(34) T-17/02 Olsen kontra Bizottság ügy, 216. pont; megerősíti: a C-320/05P Olsen kontra Bizottság ügy.

(35) Lásd SA. 36196, SA. 38812, SA. 38763, SA. 38761, SA. 38759 és SA. 38758.

(36) ÁGÉSZ közlemény 51. pont.

(37) 76/78 Steinike & Weinlig kontra Németország [1977] sz. ügy ECR 595, 21. pont; C-379/98 PreussenElektra [2001] sz. ügy ECR I2099, 58. pont.

(38) C-677/11 Doux Elevage sz. ügy (még nem jelent meg), 34. pont, T-139/09 ügyben Franciaország kontra Bizottság ügy (még nem jelent meg), 36. pont.

(39) C-262/12 Vent de Colère sz. ügy (még nem tették közzé), 21. pont.

(40) A Bizottság közleménye - A közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabály (2012/C 8/03) (HL C 8., 2012.1.11., 15. o.).

(41) Lásd az eljárás megindításáról szóló határozat 8.1. pontját.

(42) Különösen a 2004/18/EK és 2004/18/EK irányelveknek való megfelelés volt kérdéses.

(43) DECC, A villamos jövőnk tervezése, 2011. december Lásd különösen a B. mellékletet. Elérhető a következő címen: https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/48253/3884-planning-electric-future-technical-update.pdf

(44) DECC, A. melléklet: Különbözeti szerződések kötelező átvételi tarifájának működési kerete, 2012. november 29. A dokumentumok letölthetők a következő címeken: https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/66554/7077-electricity-market-reform-annex-a.pdf valamint http://services.parliament.uk/bills/2012-13/energy.html

(45) A dokumentumot ezen a címen találja: https://www.gov.uk/government/publications/purchase-of-horizon-nuclear-power-meetings-between-ond-and-hitachi-ltd-foi-request-12-1718

(46) Lásd például az állami támogatásról szóló, 2004. szeptember 22-i 2005/407/EK bizottsági határozatot, amelyet az Egyesült Királyság a British Energy plc esetében tervez végrehajtani. (HL L 142., 2005.6.6., 26. o.).

(47) Az Egyesült Királyság villamosenergia-szektorában jelenleg kialakult helyzetet az eljárás megindításáról szóló határozat 2.1. pontja írja le.

(48) A sajtóközleményt ezen a címen találja: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-865_hu.htm

(49) A Bizottság felkérte a DECC-t, hogy végezzen érzékenységi vizsgálatokat az előrejelzési modell segítségével és az egyes forgatókönyvek bemenetének és kimenetének gondos értékelésével. A DECC Dinamikus Szállítási Modellje (DDM) egy integrált villamosenergia-piaci modell, amely Nagy-Britannia árampiacát mutatja be közép- és hosszú távon. A becsült villamosenergia-kereslet és a félóránként számított kínálat alapján szimulálja a villamosenergia-szállítást Nagy-Britannia áramtermelőiből és a termelőkapacitásba való beruházási döntéseket 2010-től egészen 2049-ig. A befektetési döntések alapja a tervezett bevétel és a cash flow, és figyelembe veszi a politikai hatásokat és a termelés összetételének változásait is. A DDM így lehetővé teszi a termelésre, kapacitásra, költségekre, árakra, ellátásbiztonságra és szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó különböző politikai döntések hatásának összehasonlító elemzését.

(50) A sajtóközleményt ezen a címen találja: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-866_hu.htm

(51) Az Egyesült Királyság ajánlati felhívást tett közzé a Befektetési Szerződés megkötésére, amely nyitott volt minden érdeklődő befektetők számára, de arra csak az EDF válaszolt.

(52) Lásd a HM Treasury beadványát 2014. szeptember 5-i beadványát.

(53) A HM Treasury különösen három különböző viszonyítási alapot mutatott be: Legutóbbi korlátozott visszkeresetű projektfinanszírozási banki hitelek (alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások); vállalati adósságok (BB+ minősítésű) kamatkülönbözete 2014. augusztus 21-én; és az átlagos 10 éves hitel-nemteljesítési csereügyletek és iTraxx Europe XOver (BB+ terület).

(54) Az IUK 2014. augusztus 26-i beadványa.

(55) A büntető forgatókönyv különösen a következő feltevéseket alkalmazta az éves nemteljesítési valószínűség és a megtérülési arány tekintetében:

- A nemfizetés miatti veszteség az 1-6. években nulla, mivel ha az Alapeset Feltétel nem teljesül 2020. decemberig, a teljes idegen tőke visszafizetés történik 100 százalékos megtérüléssel.

- A feltételezés szerint nem történik nemteljesítés a 7-10. években, mivel nincs tőketörlesztési kötelezettség, és az építkezés során felmerülő minden kamatot (beleértve a garanciadíjat is) vagy az Alap Saját Tőke összege vagy az Alap és/vagy a Feltételes Saját Tőke fedez.

- 14 éves építési fázis (beleértve 4 éves késést) és a 30 éves üzemeltetési időtartam.

- Az összesített nemteljesítés valószínűsége 10 százalék a 4 éves építési késedelem alatt (nulla százalék a 11. és 12. évben, és 5 százalék a 13. és 14. évben) és a 100 százalékos veszteség a nemfizetés miatt.

- 5,6 százalékos nemteljesítési valószínűség a működés bármely évében. Ezt állandó 5,6 százaléknak tekintik, ami megfelel a nem USA-beli erőműprojektek az átlagos mértékének.

(56) Amint azt a HM Treasury 2014. szeptember 19-i válasza mutatja, a 20-30 éves lejáratú kötvényekhez kapcsolódó 1,5 százalékos növekedés valószínűsége kb. 17-20 százalék. A HM Treasury 2014. szeptember 12-i válasza (B. melléklet - IUK Érzékenységi elemzés) azt mutatja, hogy a kötvénykibocsátás időtartama alatt a gilt görbe 1,5 százalékos emelkedése (minden más tényezőt változatlannak tekintve) a saját tőkét [...] milliárd GBP-vel fogja csökkenteni (v19.7 modellverzió).

(57) Ezeket a Versenypolitikai Főigazgatóság által a brit DECC-nek 2014. szeptember 9-én küldött "A HPC-re vonatkozó CfD - Észrevétel a hozamrátára" című e-mail összegezte.

(58) Ez a változat a bejelentett pénzügyi modell frissítését képezte, amit további frissítések követtek. Különösen a 21.10 verzió (2014. augusztus 29.) mutatta a projekt [...] százalékos BMT-jét és a saját tőke [...] %-os BMT-jét (adózás utáni névleges) lehívási alapon és [...] százalékos BMT-jét lekötési alapon. A 21. verzió megfelel az NNBG alapváltozatának, és az 5.1-es verzióval összevetve több frissítést tartalmazott az építési ütemezéssel, a finanszírozási konstrukciókkal és makrogazdasági paraméterekkel kapcsolatban.

(59) A Bizottság azt feltételezte, hogy a cash-flow-t érintő ezen változások a 2017. január 1. és 2023. június 30. közötti időszakban realizálódnak. Ebben az időszakban a projekt nominális cash-flow-ja (adózás utáni cash) negatív a Pénzügyi Modell 9.8. verziója szerint.

(60) NNBG Document no.HPC-NNBGPCP-XX-000-EST-000069, 2014. június 27.

(61) HPC IUK modell 21.10 verzió, amit a Bizottság 2014. szeptember 19-én nyújtott be.

(62) A Bizottság nem vette figyelembe az olyan viszonyítási adatokat, ahol az információ forrását nem lehetett megbízhatóan visszakeresni. A Bizottság kapott több megvalósított saját tőke BMR-re vonatkozó bejelentést, amelyek ex ante (előzetes) megtérülésiráta-szabályozás hatálya alá tartoznak. Jóllehet a Bizottság tudomásul vette ezeket az ex post (utólagos) teljesítménymutatókat és azokat tájékoztató jellegűnek tekintette, az értékelésének nagyobb súlyt helyezett az ex ante meghatározott elfogadható megtérülési rátákra. A Bizottság úgy véli, hogy a szabályozók által meghatározott előzetes megtérülési ráták jobban közelítenek a szabályozott vállalkozások valódi akadályszintjéhez. Emellett gyakran a megengedett megtérülési rátát állítják be a minimumnak, amit a szabályozott vállalkozások elérhetnek. Így természetes, hogy az utólagos realizált megtérülési ráták magasabbnak bizonyulnak, mint az ex-ante meghatározott érték.

(63) Hasonló álláspont kerekedik ki a 8. táblázatban közölt forgatókönyvek értékeléséből is.

(64) Különösen, [...].

(65) Lásd a Hulladékszerződés árképzési módszertanát, ami elérhető a következő címen: https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/42629/3798-waste-transfer-pricing-methodology.pdf

(66) Lásd például az SA.31107 (11/N) ügyet, ahol a tőke 9,6 százalék és 11 százalék közötti hozamrátáját elfogadhatónak találták. Lásd még az N354/09 ügyet, ahol elfogadhatónak találták a 12 százalékos tőkehozamot.

(67) A kötelezettségvállalás részletes leírását a C. melléklet tartalmazza.

(68) Különösen: HPC IUK Model v[21.10] (Beta)_2014-09-19_DECC.xlsm, "DECC Output" munkalap

(69) Ezeket a számokat ezen határozat megírásának idején számították ki a 2014. szeptember 19-én a Bizottságnak benyújtott Pénzügyi Modell 21.10 alapján.

(70) A CfD 35 éves időtartamát követően a nyereség már nem fordul át a Kötési Ár csökkenésébe, mivel már nem lesz Kötési Ár. Ezért a CfD végét követően a nyereség már közvetlenül a CfD-ben Részes Fél és az NNBG között oszlik meg.

(71) Az elemzést a Bizottság végezte, figyelembe véve a DECC modelljét és a Pöyry modellezési munkáját.

(72) Az Egyesült Királyság kormánya által a Bizottság eljárás megindításáról szóló határozatára adott válasz (2014. január 31.) 8. melléklete.

(73) A szállítások és a kereskedési napok megfeleltetését az EFA naptár alapján végezték: https://www.theice.com/publicdocs/EFA_Calendar.pdf, letöltve 2014. június 13-án.

(74) Compass Lexecon beadvány: "A HPC kapacitás-visszatartás lehetőségére gyakorolt hatásának elemzése"2014. augusztus 4.

(75) Ofgem: Döntés piaci vizsgálati referencia elvégzéséről az energia-szolgáltatás és -beszerzés tekintetében Nagy-Britanniában, 2014. június 26. Letölthető a következő címen: https://www.ofgem.gov.uk/publications-and-updates/decision-make-market-investigation-reference-respect-supply-and-acquisition-energy-great-britain

(76) Lásd Ofgem: A piaci helyzet értékelése. 2014. március 27., 4.41 és köv. pontok. Letölthető a következő címen: https://www.ofgem.gov.uk/publications-and-updates/state-market-assessment

(77) Lásd az EDF/NNBG válaszát a piaci likviditásra gyakorolt lehetséges hatásról, 2014. szeptember 8.

(78) Az EDF/NNBG válaszát a piaci likviditásra gyakorolt lehetséges hatásról, 3. táblázat. 2014. szeptember 8.

(79) Lásd a 43. ábrát: Ofgem - A piaci helyzet értékelése. 2014. március 27.

(80) A kötelezettségvállalás részletes leírását a C. melléklet tartalmazza.

A. MELLÉKLET - CFD MEGTÉRÜLÉSI RÁTA

3. táblázat

NNBG pénzügyi kockázatértékelés - a HPC teljes végső költségeinek becsült valószínűségi eloszlása

(...)

Forrás: TESLA4, 12. oldal

2. ábra

Egyesült Királyság historikus határidős árak és Referenciaár

4. táblázat

A KPMG által a megfelelő hozamráta elemzésére használt megközelítések összegzése

5. táblázat

A Bizottság érzékenységi vizsgálata - Modell a megváltozott éves cash flow-val az építési fázisban

(...)

Az árnyékolt cellák az építési költség capex-t (tőkekiadást) jelölik - a célzott BMR forgatókönyvek 92,50 GBP/MWh-nál alacsonyabb Kötési Árat eredményeznek. Az NNBG Pénzügyi modell 9.8. verzió alapján.

6. táblázat

Projekt forgatókönyvek, valószínűségek (annak a megbízhatósági szintje, hogy a végső tényezők kedvezőbbek lesznek a feltevéseknél) és a projekt alapvető metrikái

(...)

Megjegyzések:

(1) 0,8 GBP/MWh építési nyereség-megosztást tartalmaz (2012-es reálértéken)

(2) Az SZC-ből származó átalányösszeget csak a COD2 után szabadítják fel, és ezért nem képezi a finanszírozási igény részét.

(3) Opex (működési költség) korrekciót csak az első 15 évre és a CfD időszakot követően alkalmaznak a lehetséges működésiköltség-újratárgyalási védelem miatt.

(4) A minimum DSCR nem tartalmazza az első időszakot.

(5) EIRR (Economic Internal Rate of Return = gazdasági belső megtérülési ráta) lekötött reálérték közelítése: EIRR lekötött névleges mínusz hosszú távú CPI (Consumer Price Index = fogyasztói árindex) feltételezés

(6) A Pénzügyi modell ezen verziójában feltételezett alacsonyabb szintű Lekötött saját tőke jelentése: Lekötött Saját Tőke BMP optimista kontra jelenleg modellezett eredmények

7. táblázat

Finanszírozási profil az építés alatt és DSCR a működés során

(...)

8. táblázat

Kombinált capex, késedelem és egyéb hátrányos forgatókönyvek

(...)

9. táblázat

DDM eredmények összefoglalása a kiválasztott forgatókönyvekre

10. táblázat

Összehasonlító infrastruktúra tranzakciók

11. táblázat

Számítások a szabályozó hatóság által megengedett hozamra (válogatott)

12. táblázat

Összehasonlító nukleáris áramtermelési projektek

13. táblázat

Összehasonlító villamosenergia-vásárlási szerződés (Purchase Agreement, PPA) projektek

14. táblázat

Szabályozott elszámolási összehasonlító adatok: Brit energetikai és vízi közművek szabályozott eszközeinek engedélyezett hozama a legutóbbi felügyeleti árszabályozásban

15. táblázat

Tőkeköltség-becslések az Európai Unióban a "Közmű (általános)" ("Utility (general)") ipari csoportba tartozó vállalatokra

(1) Végső javaslatok a National Grid Electricity Distribution (nemzeti villamosenergia-elosztó hálózat) és a National Grid Gas (nemzeti földgázhálózat) számára

(2) Ofwat jövőbeli víz- és csatornahálózati díjak 2010-2015: Végső meghatározások

(3) Ofwat: Árszabályozás meghatározása 2015-20-ra - kockázati és haszon útmutató

Forrás: Az EDF Energy prezentációja a Bizottság tisztviselőinek 2014. július 15-én: "A HPC összehasonlítása az Egyesült Királyság szabályozott közműveivel" dia.

(4) Az abu dzabi Independent Water and Power Producer (IWPP) szerződésekben, amelyek 20 éves rögzített, inflációval indexált árú víz/áramvásárlási megállapodást tartalmaznak, "a saját tőke névleges belső megtérülési rátája (BMR) nem lehet kevesebb, mint 13 százalék". Az ilyen projektek jellemzően műszakilag kiérlelt CCGT kapacitás átalánydíj ellenében történő építését és dátumra biztos kulcsrakész EPC szerződést foglalnak magukban, ahol tartalékot képeznek a befektetők késedelem vagy a szerződés feltételeitől való eltérés miatti kártalanítására. Lásd: Független víz- és áramtermelők, Abu Dhabi Szabályozási és Felügyeleti Iroda, http://rsb.gov.ae/assets/documents/231/infoiwpp.pdf (Forrás: Egyesült Királyság beadványa)

(5) http://www.gdfsuez.com/wp-content/uploads/2012/07/GDF-SUEZ-at-a-glance-060712-final.pdf 8. dia

(6) Bár az Egyesült Királyság beadványa a (2) pontban megadott forrás alapján 9-15 %-os adózás utáni névleges megtérülési rátára hivatkozik, a Bizottság megjegyzi, hogy úgy tűnik, hogy figyelmen kívül hagyták az ebben a forrásban említett "szabályozott és koncessziós" projekteket. A Bizottság a (2) pont alapján úgy érti, hogy a GDF Suez szabályozott és koncessziós tevékenységei kb. 5-13 százalék utáni adó névleges projekthozamot mutatnak, és a valószínű tartomány 10 százalék alatti.

(7) http://www.ofwat.gov.uk/pricereview/pr14/gud_tec20140127riskreward.pdf

(8) https://www.ofgem.gov.uk/ofgem-publications/86375/fast-trackdecisionletter.pdf

(9) https://assets.digital.cabinet-office.gov.uk/media/535a5768ed915d0fdb000003/NIE_Final_determination.pdf. A Bizottság megjegyzi, hogy míg az idézett dokumentum 13.10. táblázata "alacsony" és "magas" becslést alkalmaz a bejelentett pénzügyi mutatókra, úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság beadványa kizárólag a "magas" becsléseken alapul.

(10) https://www.ofgem.gov.uk/publications-and-updates/riio-t1-final-proposals-national-grid-electricity-transmission-and-national-grid-gas---overview

(11) A beadványban nem jelölték meg a forrást.

(12) http://www.caa.co.uk/docs/33/CAP%201140.pdf

(13) http://orr.gov.uk/__data/assets/pdf_file/0011/452/pr13-final-determination.pdf

(14) A nominális értékeket a számtani megközelítéssel számítják ki. A mértani megközelítés 0,1-0,2 százalékot ad hozzá a saját tőke nominális költségéhez és a nominális egyszerű (vanilla) WACC becslésekhez.

(15) Credit Suisse: Nemzeti hálózat - Már nem a növekedés/érték játszmája; semlegesre vágva, 2014. május 29.; Credit Suisse: SSE - A népszavazási kockázatra is figyelni kell, 2014. augusztus 15.; Macquarie: Nemzeti hálózat - Minőséggel kapcsolatos költségek, de jobb lehetőségek másutt, 2014. március 24.

(16) A beadvány a befektetési horizontot az árszabályozási időszak hosszának feleltette meg. Azonban a beadvány megjegyezte, hogy a szabályozott cégek által vállalt befektetések eszközélettartama gyakran több árszabályozási időszakot ölel fel, és a "hasznos élettartam akár 60 év is lehet."

(17) Az engedélyes vállalkozása által igénybe vett tőkének a szabályozó által betudott érték.

(18) Ahol a forrás RAV értékek historikus árként jelennek meg, azokat az ONS RPI index használatával konvertálták át aktuális árakra (amennyiben másként nem jelezték).

(19) Megjegyezzük, hogy a szabályozott vállalatok befektetési kiadásai vegyes és többszörös projektekbe történtek, amik jellemzően a RAV-juk csak egy kis hányadát teszik ki.

(20) http://ofwat.gov.uk/regulating/prs_web_rcvupdates

(21) http://www.westernpower.co.uk/docs/About-us/financial-information/2014/Annual-reports-and-financial-statements/Financial-performance-for-website-Mar-14.aspx

(22) http://www.uregni.gov.uk/uploads/publications/RP5_Main_Paper_22-10-12_FINAL.pdf, 100. oldal

(23) Ez az Ofgem előrejelzése a RAV-ra az árszabályozási időszak végén. Megjegyzendő, hogy az árszabályozási időszak kezdetén a SHETL RAV-ja a becslések szerint 0,7 mrd volt (ami az előrejelzések szerint 3,6 mrd-re emelkedik 2020-21-re): https://www.ofgem.gov.uk/ofgem-publications/53747/sptshetlfpsupport.pdf (36-37.oldal) és https://www.ofgem.gov.uk/ofgem-publications/53602/4riiot1fpfinancedec12.pdf (8-9. oldal)

(24) http://www.bristolwater.co.uk/wp/wp-content/uploads/2013/04/Annual-Report-2013.pdf 27. oldal

(25) http://www.heathrowairport.com/static/HeathrowAboutUs/Downloads/PDF/Development_of_Regulatory_Asset_Base_30-Jun-2014.pdf

(26) http://www.networkrail.co.uk/browse%20documents/regulatory%20documents/regulatory%20compliance%20and%20reporting/regulatory%20accounts/nril%20regulatory%20financial%20statements%20for%20the%20year%20ended%2031%20march%202013.pdf?cd=1 331. oldal

Forrás: Egyesült Királyság beadványa: "SA.34974 Hinkley Point C állami támogatási ügye - Válaszok a Bizottság 2014. szeptember 16-én kapott kérdéseire"

B. MELLÉKLET - HITELGARANCIA

16. táblázat

Összehasonlító információ

1. Recent Limited Recourse Project Finance Bank Loans (Low Carbon Energy)

This table updates the one provided in Annex A of our responses dated 5 September 2014 to show the quantum of the commercial debt tranche distinct from the total debt quantum which, for certain projects, included export credit guaranteed or multilateral debt facilities.

2. Corporate Debt (rated BB+) Spreads

3. iTraxx Europe Crossover Series 21 Constituents Rated BB+/Ba1

17. táblázat

Szimulált hozamgörbe-eloszlás 10 év után

IUK Érzékenységvizsgálat

(...)

Egyesült Királyság gilt hozamok lejáratokként

1. grafikon

Egyesült Királyság gilt hozamok 10, 20 és 30 éves futamidőre

USD hozamgörbe BB vállalatok hozamkülönbözetére

3. ábra

SD hozamgörbe nem pénzügyi BB vállalatok hozamkülönbözetére

Megjegyzés: az adatok a Bloomberg egy pillanatfelvételét jelentik 2014. augusztus 21-én

C. MELLÉKLET

AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG ÁLTAL FELAJÁNLOTT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

KERESKEDELMI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

Meghatározás

"EDF Csoport Vállalat": jelenti ugyanannak a cégcsoportnak a tagját, amelyiknek az EDF Energy is tagja.

Működési feltételek

[...].1 Mind az NNBG, mind az EDF Energy biztosítja - a bármely EDF Csoport Vállalattal ("MSA Részes Fél") a HPC termelésének értékesítésére vonatkozó piaci szolgáltatásokra megkötött bármilyen szerződésben -, hogy mindaddig, amíg bármely EDF Csoport Vállalat az NNBG (közvetlen vagy közvetett) részvényese, az MSA Részes Fél vállalja, hogy:

(A) a HPC előre jelzett termelésére vonatkozó minden elvégzett kereskedést egy külön NNBG könyvben vezet;

(B) a HPC előre jelzett termelésére vonatkozó, bármilyen EDF Csoport Vállalattal végzett minden kereskedést az adott terméknek a kereskedés idején érvényes piaci árán áraz;

(C) a piaci áron vállal minden, a HPC előre jelzett termelésére vonatkozó kétoldalú kereskedést bármilyen más, az EDF Csoport Vállalat tulajdonában levő vagy általa forgalmazott eszközportfólióval, és

(D) meg az NNBG számára minden információt (és hozzájárul ahhoz, hogy az NNBG azt átadja a CfD-ben Részes Félnek, a Miniszternek és az Európai Bizottságnak), ami ésszerűen szükséges lehet az NNBG számára, hogy jelentést tegyen a CfD-ben Részes Félnek, a Miniszternek és az Európai Bizottságnak arról, hogy az MSA Részes Fél megfelel-e a fenti (A), (B) és (C) pontoknak.

[...].2 Az NNBG köteles benyújtani, és az EDF Energy köteles gondoskodni arról, hogy az NNBG benyújt egy írásbeli jelentést a CfD-ben Részes Félnek minden naptári év [ߦ] Munkanapjáig (és hozzájárul ahhoz, hogy a CfD-ben Részes Fél azt átadja a Miniszternek és az Európai Bizottságnak) arról, hogy az MSA Részes Fél az előző naptári évben megfelelt-t a [ߦ].1 pont (A), (B) és (C) pontjainak.

SAJÁT TŐKE NYERESÉG-MEGOSZTÁSI MECHANIZMUS

1. A rendelkezés áttekintése

1.1. A Saját Tőke Nyereség-megosztási megállapodás két külön összetevőből áll:

(A) mechanizmus a projektből származó nyereség rögzítésére bizonyos szintek felett annak eredményeként, hogy a projekt jobban teljesít az eredeti alapeseti feltevésekhez képest (a "Projektnyereség Mechanizmus"); és

(B) mechanizmus a nyereség rögzítésére bizonyos szintek felett, ami az eredeti részvényesek saját tőkéjének értékesítéséből ered (a "Saját Tőke Eladási Mechanizmus").

1.2. A saját tőke nyereség összegét meg kell osztani a CfD-ben Részes Féllel, és az a megfelelő időben realizált saját tőke BMR szintjétől függ. Minden küszöbérték figyelembe veszi a lekötött saját tőke költségét, ahogy azt a modell meghatározza:

HPC IUK modell [...] "DECC Output" munkalap

(A) Ha a realizált Saját Tőke BMR több, mint a modellben szereplő Saját Tőke BMR, ami tartalmazza a lekötött saját tőke költségét (11,4 %, (névleges) a HPC IUK modell [...] "DECC Output" munkalap szerint, ahogy azt 2014. szeptember 19-én benyújtották a Bizottságnak),

de kisebb vagy egyenlő, mint az alábbi (B)-ben levő küszöb, akkor a Saját Tőke BMR feletti bármilyen nyereséget meg kell osztani a CfD-ben Részes Féllel, aki 30 %-ot kap; és

(B) ha a realizált Saját Tőke BMR több, mint (i) 13,5 % (névleges) és (ii) 11,5 % (reálértékben kifejezett, de a CPI inflációt figyelembe véve) egyszerre, akkor az ilyen küszöbérték feletti bármilyen nyereséget meg kell osztani a CfD-ben Részes Féllel, aki 60 %-ot kap.

1.3. A mechanizmusok egyszerre nem alkalmazhatók.

1.4. Az alábbiakban részletezik, hogy a mechanizmusok hogyan fognak működni. Ezen túlmenően lesz egy csomag kötelezettségvállalás, amik ezeket a kötelezettségeket támasztják alá, és amik tartalmazhatnak biztosítékokat is.

2. Érintett mechanizmus - Projektnyereség Mechanizmus

2.1. A Projektnyereség Mechanizmus első elindulását követően, amennyiben bármely időben további saját tőkét kell rendelkezésre bocsátani, a rendelkezésre bocsátott további saját tőkét a tőketulajdonosok nyereségének számításánál figyelembe kell venni.

2.2. A Projektnyereség Mechanizmus a megadott (a fenti 1.1. pontban szereplő) küszöbértéket meghaladó nyereséget kezeli, ami annak a következménye, hogy a projekt jobban teljesít az eredeti alapeseti feltevésekhez képest.

2.3. Annak megállapítására, hogy bármely időszakban bármilyen küszöbértéket elértek-e, az összesített realizált adott napig terjedő Saját Tőke BMR-t a projekt teljes élettartama során folyamatosan frissített pénzügyi modell segítségével kell kiszámítani. A Saját Tőke Nyereség-megosztási számítást ugyanabban az időszakban kell végezni, amelyikben bármely küszöbértéket elérik.

2.4. Ha a Projektnyereség Mechanizmus elindul, a CfD-ben Részes Fél jogosult a tőketulajdonosoknak az adott időszakban és minden további időszakban járó felosztás megfelelő százalékára (mindaddig, amíg a következő küszöbértéket elérik, amely esetben a vonatkozó megosztási százalékot megfelelő korrigálni kell).

2.5. A CfD-ben Részes Fél jogosultsága a tőketulajdonosok nyereségére a HPC-projekt teljes időtartamára hatályba marad az első olyan időponttól, amikor a Projektnyereség Mechanizmus elindul.

3. Érintett mechanizmus - Saját Tőke Eladási Mechanizmus

3.1. Saját Tőke Nyereség-megosztást indít el az, ha az NNBG eredeti részvényesei részvényeket vagy és részvényesi kölcsönöket (adott esetben) közvetlenül vagy közvetve értékesítenek bármikor a HPC-projekt futamideje alatt. A lépések a következők:

(A) 1. lépés- Minden befektető esetében meg kell állapítani az alapeseti saját tőke hozzájárulást és az árat (a megfelelő pénzügyi modellből kivonva).

(B) 2. lépés- Amennyiben egy befektető eladja/elidegeníti a saját tőke bármely részét, meg kell állapítani az adott befektető által a konkrét sajáttőke-rész eladáson/rendelkezésen elért Saját Tőke BMR-t.

(C) 3. lépés- A sajáttőke-részt értékesítő befektető által elért Saját Tőke BMR-t a következőkre tekintettel kell kiszámítani: a sajáttőke-rész eladásából/elidegenítéséből származó tényleges bruttó bevétel, az ilyen eladott/elidegenített sajáttőke-résszel arányos tényleges saját tőke hozzájárulások, és az NNBG-ből az adott befektető részére történt múltbéli osztalék/részvényesi tőkére fizetett kamat és tőketörlesztés kifizetések (az eladott/elidegenített ilyen sajáttőke-rész arányában).

(D) 4. lépés- Ha a Saját Tőke Eladási BMR meghaladja a fenti 1.2. bekezdésben írt küszöbértéket, akkor a Saját Tőke Nyereség-megosztást a következőképpen kell számítani.

(E) 5. lépés- Ki kell számolni azt az elméleti pénzösszeget, amit a részvényesnek realizálnia kellett volna ugyanazon sajáttőke-értékesítésen, ami - ha a Saját Tőke BMR kiszámítására használnák a fenti 3. lépés szerint - olyan realizált Saját Tőke Eladási BMR-r eredményezett volna, ami egyenlő a megfelelő küszöbértékkel.

(F) 6. lépés- A fenti 3. lépés szerinti tényleges értékesítési összeg és a fenti 5. lépés szerinti elmélet értékesítési összeg közötti pozitív különbözet (ha van ilyen) többlet saját tőke nyereségnek minősül, amit meg kell osztani az NNBG részvényesek és a CfD-ben Részes Fél között.

3.2. A fenti minden saját tőke eladás/elidegenítés esetén végre kell hajtani, függetlenül bármilyen korábbi saját tőke eladástól/elidegenítéstől és függetlenül attól, hogy a korábbi saját tőke eladás/elidegenítés eredményezett-e nyereség-megosztást a CfD-ben Részes Fél számára.

3.3. A másodlagos befektetők (azaz olyanok, akik független harmadik félként piaci feltételekkel vásárolták/szerezték meg a saját tőkét az eredeti saját tőke befektetőktől) által végrehajtott saját tőke eladásra/elidegenítésre nem vonatkozik ez a mechanizmus, has az ilyen másodlagos befektető később tovább eladás/elidegeníti az ilyen saját tőkét (ami "másodlagos saját tőke").

4. Rendelkezések a Saját Tőke Nyereség-mechanizmusok támogatására

4.1. A szabályok megkerülését kizáró rendelkezések biztosítják, hogy a tranzakciók nem úgy tervezik meg, hogy meghiúsítsák a Projektnyereség Mechanizmus vagy a Saját Tőke Eladási Mechanizmus célját.

4.2. A Saját Tőke Nyereség-megosztási mechanizmus támogatására rendelkezni fognak annak biztosítása érdekében, hogy a CfD -ben Részes Fél részére történő kifizetéseket teljesítsék akkor is, ha megsértik akár a Projektnyereség Mechanizmust, akár a Saját Tőke Eladási Mechanizmust, vagy megsértik a szabályok megkerülését kizáró rendelkezéseket.

5. Vitarendezés

A Saját Tőke Nyereség-megosztással kapcsolatos bármilyen vitát a HPC Szerződésben meghatározott vitarendezési folyamathoz hasonló módon kell rendezni.

ÉPÍTÉSI NYERESÉG-MEGOSZTÁSI MECHANIZMUS

1. A rendelkezés áttekintése

1.1. az építési nyereség részesedés mechanizmus célja, hogy ossza meg a megtakarítások, a Kötési Ár, ahol építési jön-ban elfogadott pénzügyi modellben a HPC-projekt előre jelzett költségnél alacsonyabb csökkentése révén hajtják végre. Ez a mechanizmus egy irányba működik, és a Kötési Ár nem emelkedik, ha az építési költségek magasabbak, mint az előrejelzett.

1.2. Az első nyereség-megosztási számítást a következők közül a korábbi napon kell elvégezni: (i) a Kettes Reaktor Beindítási Napjától számított 6 hónap elteltének napja; (ii) az Egyes Reaktor Beindítási Napjának tizedik évfordulója; vagy (iii) az Egyes Reaktor Beindítási Napját követően azon nap (ha van ilyen), amelyen a felek megállapodnak abban, hogy a Kettes Reaktor nem jut el a beindítási napjáig. A végleges nyereség-megosztási számításra az első nyereség-megosztási számítás napjának hatodik évfordulóján kerül sor (vagy korábban, ha az építéssel kapcsolatos összes igényt ezt megelőzően rendezték).

1.3. Az alábbiakban tovább részletezzük, hogy a mechanizmusok hogyan fognak működni.

2. Érintett mechanizmus

2.1. Az NNBG köteles írásbeli jelentést benyújtani a CfD-ben Részes Félnek az Első Elszámolási Napot, illetve a Végleges Elszámolási Napot megelőző, egyeztetett időben.

2.2. Minden jelentésnek:

2.2.1. ésszerűen részletezve tartalmaznia kell:

a) az Építési Költségek összesített összegét a jelentés napjáig, font sterlingben kifejezve;

b) az Építési Költségek összesített összegét, ami az NNBG-nél ésszerű előrejelzés szerint fel fog merülni vagy amit az NNBG kifizetett vagy elhatárolt, font sterlingben kifejezve, azzal, hogy az ilyen Építési Költségek azon Építési Költségekre korlátozódnak, amik ésszerűen és célszerűen felmerülnek az NNBG-nél, vagy amiket az NNBG kifizetett vagy elhatárolt, hogy eleget tegyen a szabályozási követelménynek anélkül, hogy túlzott költséget vagy kiadást viselne;

c) az NNBG tényleges Építési Ütemezését; és

d) az NNBG becsült Építési Ütemezését az adott jelentés keltét követő időszakra;

2.2.2. ésszerűen részletezve tartalmaznia kell bizonyítékot azokra a lépésekre, amiket annak érdekében tettek, hogy bármely Építési Költség összege, ami az NNBG-nél ésszerű előrejelzés szerint fel fog merülni vagy amit az NNBG kifizetett vagy elhatárolt a jelentés napját követően az olyan Építési Költségekre korlátozódjon, amik ésszerűen és célszerűen felmerülnek az NNBG-nél, vagy amiket az NNBG ki kell fizetnie vagy el kell határolnia, hogy eleget tegyen a szabályozási követelménynek anélkül, hogy túlzott költséget vagy kiadást viselne;

2.2.3. ha a jelentést vagy annak bármely részét egy vagy több harmadik személy készíti vagy az ő segítségükkel készítik, az ilyen egy vagy több harmadik személy adatait, és az ilyen harmadik személy(ek) által készített bármilyen jelentés másolatát; és

2.2.4. a Kötési Ár ebből következő korrekcióját (ha van).

2.3. A jelentésben megfelelő háttér-információt kell adni, és ahhoz mellékelni kell az Igazgatók Tanúsítványát, amely igazolja a jelentésben foglalt információt.

2.4. A CfD-ben Részes Fél meghatározott időn belül további alátámasztó információt kérhet az NNBG-től. A CfD-ben Részes Fél ilyen kérést nyújt be, az NNBG az ilyen alátámasztó információt a kéréstől számított meghatározott időn belül köteles megadni.

2.5. A CfD-ben Részes Fél meghatározott időn belül értesíti az NNBG-t, hogy elfogadja a jelentést vagy sem. Ha az NNBG és a CfD-ben Részes Fél nem tudnak megállapodásra jutni, akkor az ügyet bármelyik fél független döntésre utalhatja.

2.6. Ha az NNBG nem küldi meg a jelentést a CfD-ben Részes Félnek, a CfD-ben Részes Fél véleményt kérhet egy független költségbecslő cégtől az Építési Költségek és az Építési Ütemezés tekintetében, és ilyenkor ezt a véleményt kell használni.

2.7. Az NNBG megad a CfD-ben Részes Fél és annak szakmai tanácsadói részére (beleértve a költségbecslőket is) minden olyan segítséget, amit a CfD-ben Részes Fél ésszerűen kér a jelentés felülvizsgálata és az Építési Költségek ellenőrzése céljából.

2.8. A pénzügyi modellt frissíteni kell a felülvizsgált Építési Költségekkel és felülvizsgált Építési Ütemezésnek megfelelően, ahogy azt a jelentést meghatározta vagy ahogy a költségbecslők javasolják, és azt újra kell futtatni a felülvizsgált Kötési Ár meghatározásához. Az előrejelzett Építési Költségek és Építési Ütemezés alapján futtatott pénzügyi modellből származó Kötési Ár és a felülvizsgált Építési Költségek és felülvizsgált Építési Ütemezés alapján futtatott pénzügyi modellből származó Kötési Ár közötti különbözet határozza meg az építési nyereség nagyságát GBP/MWh-ban kifejezve. A CfD-ben Részes Fél a fenti számítás eredményeként meghatározott építési nyereség 50 %-ára jogosult (amely részesedés 75 %-ra emelkedik a [...] GBP-t (névleges) meghaladó bármilyen építési nyereség tekintetében), a hatályos Kötési Árat ezen összeggel való csökkentése útján.

2.9. Ha az Első és a Végleges Elszámolási Napok közötti időszak során bármikor az NNBG megállapítja, hogy az Építési Költségek vagy Építési Ütemezés eltér a modell frissítése során alkalmazottaktól, és az megtakarítást eredményez az Építési Költségek tekintetében, akkor az NNBG dönthet úgy, hogy időközi kifizetést teljesít a CfD-ben Részes Félnek olyan összegben, ami egyenlő az ilyen további Építési Költség megtakarítás egészével vagy egy részével.