62011CJ0638[1]

A Bíróság (ötödik tanács) 2013. november 14-i ítélete. Az Európai Unió Tanácsa kontra Gul Ahmed Textile Mills Ltd. Fellebbezés - Dömping - Pakisztánból származó pamutféle ágyneműk behozatala - 384/96/EK rendelet - 3. cikk, (7) bekezdés - Az »egyéb tényezők« fogalma. C-638/11 P. sz. ügy

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2013. november 14. ( *1 )

"Fellebbezés - Dömping - Pakisztánból származó pamutféle ágyneműk behozatala - 384/96/EK rendelet - 3. cikk, (7) bekezdés - Az »egyéb tényezők« fogalma"

A C-638/11. P. sz. ügyben,

az Európai Unió Tanácsa (képviseli: J.-P. Hix, meghatalmazotti minőségben, segítője: G. Berrisch Rechtsanwalt)

fellebbezőnek

az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2011. december 6-án benyújtott fellebbezése tárgyában,

a többi fél az eljárásban:

a Gul Ahmed Textile Mills Ltd (képviseli: L. Ruessmann ügyvéd)

felperes az elsőfokú eljárásban,

az Európai Bizottság (képviseli: A. Stobiecka-Kuik, meghatalmazotti minőségben, segítője: E. McGovern barrister)

beavatkozó az elsőfokú eljárásban,

A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

tagjai: T. von Danwitz tanácselnök, K. Lenaerts, a Bíróság elnökhelyettese, az ötödik tanács tagjaként eljáró bíró, Juhász E. (előadó), A. Rosas és C. Vajda bírák,

főtanácsnok: E. Sharpston,

hivatalvezető: L. Hewlett főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2013. február 21-i tárgyalásra,

a főtanácsnok indítványának a 2013. április 25-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1. A fellebbezésével az Európai Unió Tanácsa az Európai Unió Törvényszékének a T-199/04. sz., Gul Ahmed Textile Mills kontra Tanács ügyben 2011. szeptember 27-én hozott azon ítélete (a továbbiakban: megtámadott ítélet) hatályon kívül helyezését kéri, amelyben megsemmisítette a Pakisztánból származó pamutféle ágyneműk behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2004. március 2-i 397/2004/EK tanácsi rendeletet (HL L 66., 1. o.) a Gul Ahmed Textile Mills Ltd-et (a továbbiakban: Gul Ahmed Textile Mills) érintő részében.

Jogi háttér

2. A 2002. november 5-i 1972/2002/EK tanácsi rendelettel (HL L 305., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 10. kötet, 132. o.) módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletnek (HL 1996. L 56., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 10. kötet, 45. o.; a továbbiakban: 384/96 rendelet) "A kár meghatározása" című 3. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) E rendelet értelmében a »kár« kifejezés, amennyiben nincs másként meghatározva, a Közösség egy gazdasági ágazatának okozott jelentős hátrányt, a Közösség egy gazdasági ágazatának jelentős hátrány okozásával való fenyegetését, illetve az ilyen gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatását jelenti, és e cikk rendelkezéseinek megfelelően kell értelmezni.

(2) A kármegállapításnak tényleges bizonyítékokon és tárgyilagos vizsgálaton kell alapulnia, a) mind a dömpingelt import mennyiségét és a dömpingelt importnak a Közösség piacán lévő hasonló termékek árára gyakorolt hatását; b) mind az ilyen importnak az iparra gyakorolt hatását illetően.

(3) A dömpingelt import mennyiségét illetően vizsgálni kell, hogy a dömpingelt behozatal abszolút mértékben vagy a Közösségen belüli termeléshez, illetve felhasználáshoz viszonyítva jelentős mértékben nőtt-e. A dömpingelt importnak az árra gyakorolt hatásával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a dömpingelt importtal történt-e jelentős árleszorítás a közösségi ipar valamely hasonló termékének árával való összehasonlításban, vagy hogy az ilyen behozatal hatása az árakat jelentős mértékben leszorítja-e, vagy jelentős mértékben megakadályozza-e azt az áremelkedést, amely egyébként bekövetkezett volna. Ezen ismérvek közül egynek vagy többnek a fennállása sem ad szükségszerűen döntő útmutatást.

[...]

(5) A dömpingelt behozatalnak a Közösség érintett gazdasági ágazatára gyakorolt hatásvizsgálatának mindazoknak a gazdasági tényezőknek és mutatóknak az értékelésére ki kell terjednie, amelyek a gazdasági ágazat helyzetét befolyásolják, beleértve azt a tényt, hogy valamely gazdasági ágazat még a korábbi dömpingelt vagy szubvencionált behozatal hatásaiból való felépülés folyamatában van; figyelembe kell venni a dömpingkülönbözet tényleges nagyságát; az eladások, a nyereség, a termelés, a piaci részesedés, a termelékenység, a beruházások megtérülésének vagy a kapacitások kihasználtságának tényleges vagy potenciális visszaesését; a közösségi árakat befolyásoló tényezőket; a pénzáramlásra (cash-flow), az árukészletekre, a foglalkoztatottságra, a bérekre, a növekedésre, a tőkebevonási vagy beruházási képességre gyakorolt tényleges és potenciális kedvezőtlen hatásokat. Ez a felsorolás nem kimerítő, és ezen ismérvek közül egynek vagy többnek a fennállása sem ad szükségszerűen döntő útmutatást.

(6) A (2) bekezdéssel kapcsolatosan bemutatott összes releváns bizonyítékkal alátámasztva bizonyítani kell, hogy a dömpingelt behozatal e rendelet értelmében kárt okoz. Ez különösen annak bizonyítását igényli, hogy az (5) bekezdésben leírt, a közösségi ipart érő hatást a (3) bekezdés alapján megállapított mennyiség- és/vagy árszint okozta, és hogy ez a hatás olyan mértékű, amely jelentősnek minősíthető.

(7) A dömpingelt behozatalon kívüli azon ismert tényezőket, amelyek a dömpinggel egy időben kárt okoznak a Közösség egy gazdasági ágazatának, szintén meg kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy az ezen tényezők által okozott kárt ne tulajdonítsák a (6) bekezdés szerinti dömpingelt behozatal eredményének. Az ilyen tényezők közé tartozik a nem dömpingáron eladott importtermékek ára és mennyisége, a kereslet csökkenése vagy a fogyasztási szokások változásai, a harmadik országbeli és a közösségi gyártók korlátozó kereskedelmi gyakorlata, illetve a közöttük zajló verseny, a technológiai fejlődés, valamint a közösségi ipar exportteljesítménye és termelékenysége.

[...]"

A jogvita előzményei

3. A megtámadott ítélet a következő megállapításokat tartalmazza:

"1 A felperes, a Gul Ahmed Textile Mills [...], egy karacsi (Pakisztán) székhelyű, a pakisztáni jog hatálya alá tartozó társaság. Többek között ágyneműk eladásával és kivitelre szánt értékesítésével foglalkozik. A felperes ezt a terméket Pakisztánban gyártja és az Európai Unióba exportálja. A pakisztáni piacon ágyneműt nem, de különböző alaptermékeket értékesít.

2. 1996. július 30-án az Európai Közösségek pamut- és rokontextil-iparágakkal foglalkozó bizottsága [...] által benyújtott panasz, és a dömpingellenes eljárás 1996. szeptember 13-i megindítása után az Egyiptomból, Indiából és Pakisztánból származó pamut ágyneműk behozatalára végleges dömpingellenes vámot kivető, 1997. november 28-i 2398/97/EK tanácsi rendelet (HL L 332., 1. o.) többek között a pakisztáni termelőkre végleges dömpingellenes vámot szabott ki (a továbbiakban: korábbi dömpingellenes vámok). Az említett rendelet 1. cikkének első bekezdése értelmében kiszabott végleges dömpingellenes vám a Pakisztánból származó, fehérített, festett vagy nyomott, tiszta vagy műszállal, illetve lennel kevert (a len nem meghatározó összetevő) pamutfonalból készült és a Kombinált Nomenklatúra alábbi kódjai alá sorolható ágynemű behozatalára vonatkozott: ex 6302 21 00 (6302 21 00 * 81 és 6302 21 00 * 89 TARIC-kód), ex 6302 22 90 (6302 22 90 * 19 TARIC-kód), ex 6302 31 10 (6302 31 10 * 90 TARIC-kód), ex 6302 31 90 (6302 31 90 * 90 TARIC-kód) és ex 6302 32 90 (6302 32 90 * 19 TARIC-kód).

3. A textil- és ruházati termékek piacra jutásával kapcsolatos átmeneti szabályokról szóló, 2001. október 15-én Brüsszelben parafált, az Európai Közösség és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság közötti egyetértési megállapodás (HL L 345., 81. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 40. kötet, 89. o.) értelmében, és a az általános tarifális preferenciák rendszerének a 2002. január 1-jétől 2004 decemberéig történő alkalmazásáról szóló, 2001. december 10-i 2501/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 346., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 12. kötet, 105. o.) elfogadása következtében a Pakisztáni Iszlám Köztársaság is részesült e rendszer előnyeiben, mivel az a kábítószer-előállítás és -kereskedelem elleni küzdelmet folytató országokra vonatkozott. Következésképpen a Pakisztánból származó textil- és ruházati termékek - a 12%-os vámkötelezettséget követően - 2002. január 1-jétől kezdve vámmentesen juthattak az Európai Közösségek piacára. A 2501/2001 rendeletnek a IV. melléklettel együtt értelmezett 10. cikke értelmében a kábítószer-előállítás és -kereskedelem elleni küzdelmet szolgáló különleges intézkedések miatt vámmentes termékek többek között a következő, a Kombinált Nomenklatúra 63. fejezetébe tartozó termékeket foglalják magukba: »más készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és használt textiláru«.

4. A 2398/97 rendeletet módosító, 2002. január 28-i 160/2002/EK tanácsi rendelet (HL L 26., 1. o.) 2002. január 30-tól eltörölte a korábbi dömpingellenes vámokat a pakisztáni termelők vonatkozásában.

5. Az [Európai Unió pamut- és rokon textiliparágakkal foglalkozó bizottsága] által 2002. november 4-én a közösségi pamutágynemű-termelés jelentős részét képviselő termelők nevében benyújtott panasz alapján az Európai Közösségek Bizottsága dömpingellenes eljárást indított a Pakisztánból származó, fehérített, festett vagy nyomott, tiszta vagy műszállal, illetve lennel kevert (a len nem meghatározó összetevő) pamutfonalból készült [...] ágyneműk Közösségbe történő behozatalára vonatkozóan, amelyekkel kapcsolatban »pusztán tájékoztató jelleggel« megjegyezte, hogy azok a Kombinált Nomenklatúra alábbi kódjai alá sorolhatók: »ex 6302 21 00, ex 6302 22 90, ex 6302 31 10, ex 6302 31 90 és ex 6302 32 90«. Az eljárás megindításáról szóló értesítést az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának 2002. december 18-i számában tették közzé (HL C 316., 6. o.).

6. A dömping és a kár megállapítására vonatkozó vizsgálati időszak 2001. október 1-jétől 2002. szeptember 30-ig tartott (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A kár felmérése szempontjából fontos trendek vizsgálata az 1999-től a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki. [...]

7. A dömpingellenes eljárásban érintett exportáló termelők nagy számára tekintettel a Bizottság a [...] 384/96 rendelet 17. cikke értelmében hat reprezentatív, a vizsgálati időszakban a Közösségbe történő pakisztáni pamutágynemű-kivitel több mint 32%-át képviselő vállalatot választott ki, köztük a felperest is. Ezeket a társaságokat felkérte arra, hogy nyújtsák be a választ a dömpingellenes kérdőívekre.

8. A panaszt támogató közösségi termelők nagy számára tekintettel és a [384/96] rendelet 17. cikkével összhangban a Bizottság a legreprezentatívabb piacméretnek tekintett termelési és értékesítési mennyiség alapján szintén kiválasztotta három tagállam öt vállalatát mintának. Ezt követően a Bizottság kérdőíveket küldött a kiválasztott vállalatoknak.

9. A mintában szereplő valamennyi pakisztáni exportáló termelőtől, valamint panaszos közösségi termelőtől érkezett válasz a kérdőívekre. Emellett két független közösségi importőrtől, valamint a mintába be nem vont, de egyedi vizsgálatot kérelmező pakisztáni exportáló termelőtől is érkezett válasz a kérdőívre.

10. 2003. február 10-én az ágyneműt exportáló pakisztáni termelőket képviselő szövetségek egy »Kárral kapcsolatos észrevételek« című iratot nyújtottak be a Bizottsághoz. Ebben többek között a dömpingellenes eljárás megindításának jogszerűségét, a közösségi gazdasági ágazat által ténylegesen elszenvedett kárt, valamint a Pakisztánból származó behozatal és a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti okozati összefüggést vitatták. 2003. június 2-án a Bizottság többek között a pakisztáni exportáló termelők - köztük a felperes - részvételével meghallgatást tartott. A pakisztáni exportáló termelőket képviselő szövetségek ezt követően egy »Kárral kapcsolatos észrevételek a meghallgatást követően« című iratot nyújtottak be a Bizottsághoz, amelyben az ezen meghallgatáson megtárgyalt kérdéseket vették át.

11. A [384/96] rendelet 16. cikke értelmében a Bizottság helyszíni ellenőrzést tartott többek között két pakisztáni exportáló termelőnél a dömpingellenes kérdőívekre adott válaszokban számára nyújtott információ ellenőrzése érdekében. [...] [Cs]upán egy teljes helyszíni ellenőrzést végeztek egy pakisztáni exportáló termelő telephelyén, mégpedig a felperesnél, és egy részleges helyszíni ellenőrzést egy másik pakisztáni exportáló termelő telephelyén. E két vállalatnak a Közösségbe történő kivitele a mintának kiválasztott exportáló termelők teljes CIF (költség, biztosítás, fuvar) exportértékének több mint 50%-át tette ki. Ezenkívül, mivel úgy értékelte, hogy a pakisztáni helyszíni ellenőrzések elvégzéséhez szükséges feltételek nem teljesültek, a Bizottság nem fogadta el a mintának ki nem választott három pakisztáni exportáló termelő egyedi vizsgálatokra vonatkozó kérelmeit.

12. 2003. december 10-én a Bizottság a felperesnek végleges általános tájékoztatót küldött, amelyben részletezte azon tényeket és okokat, amelyek alapján a végleges dömpingellenes intézkedések elfogadását javasolta, valamint egy, kifejezetten a felperesnek szóló végleges tájékoztatót (a továbbiakban: végleges tájékoztatók). 2004. január 5-i levelével a felperes hivatalosan vitatta a Bizottságnak a végleges tájékoztatókban foglalt megállapításait. 2004. február 16-i levelekben a felperes további információkat szolgáltatott a Bizottságnak.

13. 2004. február 17-én a Bizottság válaszolt a 2004. január 5-i levélre. Bár a számításait bizonyos mértékben kiigazította, megerősítette a végleges tájékoztatókban kifejtett megállapításait. 2004. február 27-i levelében a felperes továbbra is azt hangsúlyozta, hogy a Bizottság hibát követett el az elemzésében.

[...]

15. 2004. március 2-án a Tanács elfogadta a [...] 397/2004 rendeletet [...].

16. A [397/2004] rendelettel a Tanács az ex 6302 21 00 (6302 21 00 81 és 6302 21 00 89 TARIC-kód), ex 6302 22 90 (6302 22 90 19 TARIC-kód), ex 6302 31 10 (6302 31 10 90 TARIC-kód), ex 6302 31 90 (6302 31 90 90 TARIC-kód) és ex 6302 32 90 (6302 32 90 19 TARIC-kód) Kombinált Nomenklatúra-kód alá sorolt, Pakisztánból származó, fehérített, festett vagy nyomott, tiszta vagy műszállal vagy lennel kevert (a len nem meghatározó összetevő) pamutfonalból készült ágynemű behozatalára 13,1%-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki.

17. Ezt követően a felperest érintően a [397/2004] rendeletet a 2006. május 5-i 695/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 121., 14. o.) módosította. A módosító rendelet a felperes által előállított termékekre alkalmazandó végleges dömpingellenes vám mértékét 5,6%-ban állapította meg."

A megtámadott ítélet

4. 2004. május 28-án benyújtott keresetében a Gul Ahmed Textile Mills azt kérte a Törvényszéktől, hogy semmisítse meg a 397/2004 rendeletet az őt érintő részében.

5. A Gul Ahmed Textile Mills az alábbi öt jogalapra hivatkozott:

- a vizsgálat megindítását illetően a 384/96 rendelet 5. cikke (7) és (9) bekezdésének, és a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó, 1994. április 15-én Marrakeshben aláírt egyezmény 1A. mellékletébe foglalt, a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986-1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozattal jóváhagyott, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (WTO-GATT 1994) VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás (HL L 336., 103. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 80. o.; a továbbiakban: 1994. évi dömpingellenes kódex) 5.1 és 5.2 cikkének megsértése;

- nyilvánvaló értékelési hiba és a 384/96 rendelet 2. cikke (3) és (5) bekezdésének, illetve 18. cikke (4) bekezdésének, valamint az 1994. évi dömpingellenes kódexnek a rendes érték kiszámítása tekintetében való megsértése;

- a rendes érték és az exportár összehasonlításában a vámvisszatérítés kiigazítását illetően a 384/96 rendelet 2. cikke (10) bekezdésének, az 1994. évi dömpingellenes kódexnek és az EK 253. cikk által előírt, a megfelelő indokolás nyújtása kötelezettségének megsértése;

- a jelentős kár meghatározását illető nyilvánvaló értékelési hiba és a 384/96 rendelet 3. cikke (1)-(3), illetve (5) bekezdésének megsértése, valamint az 1994. évi dömpingellenes kódex megsértése, és

- az állítólagos dömpingelt behozatal és a hivatkozott kár közötti okozati összefüggés megállapítását illető nyilvánvaló értékelési hiba, és a 384/96 rendelet 3. cikke (6) és (7) bekezdésének, valamint az 1994. évi dömpingellenes kódex megsértése.

6. A Törvényszék úgy ítélte megfelelőnek, hogy először is az ötödik jogalap harmadik részéről határoz. Ebben a részben a felperes lényegében azt rótta fel a Tanácsnak, hogy tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem vizsgálta meg, hogy a korábbi dömpingellenes vám megszüntetése és az általános tarifális preferenciák rendszerének a Pakisztáni Iszlám Köztársaság javára, 2002 elejétől történő alkalmazása megtörte-e a Pakisztánból származó behozatal és a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti okozati összefüggést.

7. Először is a megtámadott ítélet 45-51. pontjában a Törvényszék megjegyezte, hogy a pakisztáni ágyneműket exportáló termelőket képviselő szövetségek a közigazgatási eljárás kezdete óta arra hívták fel az uniós intézmények figyelmét, hogy a közösségi gazdasági ágazat által állítólagosan elszenvedett kárt két tényező okozta, mégpedig a korábbi dömpingellenes vámok és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság javára alkalmazandó általános preferenciális rendszer keretében a rendes vámok eltörlése, nem pedig a Pakisztánból származó dömpingelt behozatal. Így a Pakisztánból származó behozatal megnövekedését a pakisztáni exportáló termelők szerint a bizonyos vámok alóli mentesség és a jogszabályi keret módosítása segítette elő.

8. A megtámadott ítélet 53-59. pontjában a Törvényszék úgy értékelte, hogy ahhoz, hogy megfelelően elvégezzék "a dömpingelt behozatalon kívüli olyan ismert tényezők" vizsgálatára irányuló, a 384/96 rendelet 3. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kötelezettségüket, "amelyek a dömpinggel egy időben kárt okoznak a közösségi gazdasági ágazatnak", az uniós intézményeknek a dömpingelt behozatal káros hatásait helyesen el kell határolniuk és meg kell különböztetniük az egyéb ismert tényezők káros hatásaitól.

9. A Törvényszék a megtámadott ítélet 56. pontjában azt állapította meg, hogy "a dömpingelt behozatalon kívüli ismert tényezőknek" a 384/96 rendelet 3. cikkének (7) bekezdésében található felsorolása nem kimerítő, hanem ellenkezőleg, példálózó jellegű, amint azt a relevánsnak tekinthető tényezők felsorolását bevezető "többek között" kifejezés használata is mutatja. A Törvényszék hangsúlyozta ezen ítélet 57. pontjában, hogy e rendelet 3. cikke (7) bekezdésének és az 1994. évi dömpingellenes kódex 3.5 cikkének együttes célja annak biztosítására irányul, hogy ne a vizsgálat tárgyát képező behozatal eredményének tulajdonítsák az olyan egyéb lehetséges tényezők esetleges negatív hatását, amelyek befolyásolhatják akár a közösségi, akár a belföldi gazdasági ágazat által elszenvedett kárt, annak érdekében, hogy az említett gazdasági ágazatok ne részesüljenek a szükségesnél nagyobb védelemben.

10. A Törvényszék a megtámadott ítélet 59. pontjában azt állapította meg, hogy a korábbi dömpingellenes vámok és az általános preferenciális rendszer keretében a rendes vámok eltörlése ismert tényezők voltak, amelyeket az uniós intézményeknek figyelembe kellett venniük a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár és a dömpingellenes vizsgálat tárgyát képező, Pakisztánból származó behozatal közötti okozati összefüggés megállapítása során.

11. A Törvényszék a megtámadott ítélet 84. pontjában ebből arra a következtetésre jutott, hogy az uniós intézmények által elvégzett elemzésből nem tűnik ki egyértelműen - még egyszerű becslés formájában sem -, hogy a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár mekkora lett volna bármiféle dömping hiányában, azaz mekkora lett volna a pusztán az általános tarifális preferenciák rendszerének hatálybalépéséből és a korábbi dömpingellenes vámok eltörléséből következő kár, akár a piaci részesedés csökkenésének, a fent említett ágazat nyereségessége vagy teljesítőképessége csökkenésének, a piac alsóbb szegmenseiről való lemondásnak vagy bármely más releváns gazdasági mutatónak a formájában.

12. Következésképpen a Törvényszék helyt adott az ötödik jogalap harmadik részének, és a többi jogalap vizsgálata nélkül megsemmisítette a 397/2004 rendeletet a Gul Ahmed Textile Millst érintő részében.

13. E körülmények között a Tanács - az elsőfokú eljárásban beavatkozóként részt vevő Bizottság támogatásával - a megtámadott ítélettel szemben benyújtotta a jelen fellebbezést.

A fellebbezésről

A felek érvei

14. A Tanács úgy véli, hogy a Törvényszék megsértette a 384/96 rendelet 3. cikkének (7) bekezdését, azáltal hogy az e rendelkezésben foglalt "egyéb tényezők" fogalmát tévesen értelmezte. A Tanács kiemeli, hogy jóllehet a Törvényszék helyesen értékelte úgy, hogy az említett rendelkezés lényegében arra kötelez, hogy a dömpingelt behozatal káros hatásait el kell határolni és meg kell különböztetni az egyéb ismert tényezők káros hatásaitól. Mindazonáltal a Tanács azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg azt, hogy a két vitatott tényező, vagyis a korábbi dömpingellenes vámok eltörlése és az általános tarifális preferenciák rendszerének felállítása a 384/96 rendelet 3. cikkének (7) bekezdése értelmében vett "egyéb tényezőknek" minősült. Következésképpen a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a jelen ügyben az intézmények megsértették ezt a rendelkezést, mivel nem különítették el és különböztették meg e két tényező állítólagos káros hatásait.

15. A Tanács szerint a 384/96 rendelet 3. cikkének (7) bekezdése értelmében vett "egyéb tényező" fogalmilag olyan, amely nem áll kapcsolatban a dömpingelt behozatallal. A két vitatott tényező szorosan kapcsolódik a Pakisztánból származó, dömpingelt behozatalhoz. A Tanács szerint "az olyan tényező, amely a dömpingelt behozatal mértékét növelheti, önmagában nem minősül kárt okozó tényezőnek, hiszen a dömpingelt behozatal növekedéséből fakadó bármilyen kár nem a dömpingelt behozatalt elősegítő tényezők, hanem a dömpingelt behozatal eredménye". Ezt az értelmezést alátámasztja a WTO vizsgálóbizottságának az "Európai Unió - Kínából származó bizonyos lábbelikre kivetett dömpingellenes vám" címmel 2011. október 28-án készült jelentése (WT/DS405/R).

16. A Tanács megjegyzi, hogy bár a 384/96 rendelet 3. cikkének (7) bekezdésében foglalt felsorolás nem kimerítő jellegű, az mégsem öleli fel a két vitatott tényezőt mint e rendelkezés értelmében vett "egyéb tényezőket". A jogszabályi és szabályozási keret módosítása ugyanis csakis akkor bír jelentőséggel, ha az hatással van a piacra, míg a két vitatott tényező csupán a dömpingelt behozatalra fejthetett ki hatást. A Tanács szerint azonban e két tényező semmiféle hatással nem volt az uniós gazdasági ágazat teljesítményére.

17. A Tanács továbbá úgy véli, hogy a Törvényszék téves jogalkalmazása a 384/96 rendelet 3. cikke (6) és (7) bekezdésének a megtámadott ítélet 84. pontjában foglalt megállapításokból kitűnő téves értelmezéséből következik.

18. A Bizottság lényegében támogatja a Tanács álláspontját.

19. A Gul Ahmed Textile Mills úgy véli, hogy a fellebbezés alátámasztására felhozott jogalapok indokolatlanul leszűkítik az "egyéb tényezők" 384/96 rendelet 3. cikkének (7) bekezdése értelmében vett fogalmát. Az "egyéb tényezők" Tanács általi értelmezése ugyanis ellentétben áll e rendelkezéssel. Továbbá, mivel e rendelkezés célja arra irányul, hogy ne a dömpingelt behozatal eredményének tulajdonítsák az egyéb tényezők eredményeképpen bekövetkezett kárt, nem lehet önkényesen korlátozni azon tényezőket, amelyek károkozó hatását figyelembe kell venni.

20. A Gul Ahmed Textile Mills szerint, ami az "egyéb tényezők" fogalmát illeti, nem igaz az az, hogy a vitatott tényezők "szorosan kapcsolódnak" a dömpingelt behozatalhoz. A korábbi dömpingellenes vámok eltörlése az 1997. évi intézkedések alaptalan bevezetésének az Unió részéről való helyesbítését tükrözi, és nem áll kapcsolatban sem a vizsgálati időszakban végzett, sem pedig az ezt megelőző dömpingelt behozatallal. A Pakisztánból származó behozatalra a külön tarifális preferenciák Unió általi, 2002. január 1-jétől való engedélyezése nem kifejezetten az ágyneműk behozatalára, még kevésbé az ágyneműk dömpingelt behozatalára vonatkozott. A piac jogszabályi keretének megváltoztatása csakis az uniós fellépésnek köszönhető, és nem "kapcsolódik szorosan" harmadik államok termelőinek tevékenységéhez.

21. A Gul Ahmed Textile Mills megjegyzi, hogy a vitatott tényezők közvetlen módon csökkentették a vámterhet minden Pakisztánból származó ágyneműbehozatalra nézve, így közvetlenül hatással voltak e behozatal uniós piaci árszintjére. E vámtarifák módosításának akként minősítése, hogy azok "csupán elősegítették a dömpingellenes behozatal mértékének növekedését", nyilvánvalóan téves.

22. A Gul Ahmed Textile Mills szerint a kulcskérdés az, hogy a vitatott tényezők közvetlenül hatást gyakoroltak-e azon gazdasági mutatók valamelyikének szintjére, amelyeket az uniós intézmények figyelembe vesznek annak meghatározása során, hogy az uniós gazdasági ágazat vagyoni károkat szenvedett-e, és ha igen, mi ennek az oka. Márpedig a 384/96 rendelet 3. cikkének (5) bekezdése megköveteli "mindazoknak a gazdasági tényezőknek és mutatóknak az értékelésé[t], amelyek a gazdasági ágazat helyzetét befolyásolják", és az e rendelkezésben meghatározott példálózó felsorolásban szerepelnek "a közösségi árakat befolyásoló tényezők". A Gul Ahmed Textile Mills hangsúlyozza, hogy a vitatott tényezők közvetlenül azt eredményezték, hogy - a pakisztáni termelők FOB-paritáson alapuló árainak bármiféle változása nélkül - az uniós termelők egyszer csak az uniós piacra lényegesen alacsonyabb áron bekerülő behozatallal találták szemben magukat. Következésképpen a szabályozási módosítások közvetlen hatással voltak a kár meghatározása, illetve a kár és a dömping közötti okozati összefüggés megállapítása során figyelembe veendő gazdasági körülményekre.

A Bíróság álláspontja

23. A 397/2004 rendelet (108)-(115) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az uniós intézmények megvizsgálták azokat a tényezőket, amelyeket a dömpingelt behozatalon kívüli tényezőknek tekintettek.

24. Különösen az Indiából, Törökországból, Romániából, Bangladesből és Egyiptomból származó behozatalokat, valamint a kereslet csökkenésével, az uniós gazdasági ágazat által történő behozatallal és kivitellel, illetve ezen ágazat termelékenységével kapcsolatos tényezőket vizsgálták meg.

25. A dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti okozati összefüggés értékelése alapján egyértelmű, hogy az uniós intézmények nem vizsgálták meg a két szóban forgó, vitatott intézkedést, vagyis az általános preferenciális rendszer alkalmazása keretében a rendes vámok eltörlését és a korábbi dömpingellenes vámok megszüntetését.

26. Meg kell állapítani, hogy ezek az intézkedések a Pakisztánból származó termékekre vonatkoztak, és hogy a 397/2004 rendelet hatálya valamennyi pakisztáni exportőrre kiterjed. Így e rendelet értelmében az ott felsorolt valamennyi termék exportja a 384/96 rendelet 3. cikke értelmében vett dömpingelt behozatalnak minősül.

27. Bizonyos, hogy egyrészt a 12%-os, másrészt a 6,7%-os behozatali vám eltörlése megkönnyíthette és elősegíthette az érintett termékek behozatalát. Ez a hatás viszont dömpingelt behozatal esetén érvényesült.

28. A 384/96 rendelet 3. cikke (7) bekezdésének szövegéből, különösen pedig az "ismert [tényezők], amelyek [...] kárt okoznak a Közösség egy gazdasági ágazatának" kifejezésből kitűnik, hogy e rendelet megköveteli a közvetlen módon kárt okozó tényezők vizsgálatát, ami közvetlen okozati összefüggést feltételez.

29. Ezzel szemben a jelen ügyben a dömpingelt behozatalra vonatkozó szabályozási feltételek módosítása nem tekinthető úgy, hogy az önmagában kárt okoz. Maga a behozatal az, ami kárt okoz.

30. A dömpingelt behozatal és a rá vonatkozó szabályozási feltételek ugyanis egymástól elválaszthatatlanok.

31. Így a vitatott, a behozatalt megkönnyítő és elősegítő intézkedések csupán közvetett okok, és nem tekinthetők a 384/96 rendelet 3. cikkének (7) bekezdése értelmében vett "egyéb tényezőknek".

32. Ez az értelmezés megfelel a WTO vizsgálóbizottságának a "Európai Unió - Kínából származó bizonyos lábbelikre kivetett dömpingellenes vám" című, 2011. október 28-án készült azon jelentésének, amely az 1994. évi dömpingellenes kódex 3.5 cikkére tekintettel megvizsgálta a behozatali kvóta megszüntetése és a kár közötti okozati összefüggés kérdését. E jelentés 7.527 pontjában megállapították, hogy a behozatali kvóta megszüntetése, amely a dömpingelt behozatal mértékét növelheti, önmagában nem minősül kárt okozó tényezőnek.

33. A behozatali kvóták a behozatali vámhoz hasonlóan olyan szabályozási feltételek, amelyek mellett a behozatalra sor kerül.

34. E körülmények között a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állapította meg, hogy a vitatott tényezők a 384/96 rendelet 3. cikkének (7) bekezdése értelmében vett "egyéb tényezőknek" minősülnek.

35. Mindazonáltal ez a megállapítás nem vetíti előre az azon kérdésben hozandó döntést, hogy a vitatott tényezőket figyelembe kell-e venni a kár fennállásának a 384/96 rendelet 3. cikkének (2), (3) és (5) bekezdésével összhangban elvégzendő vizsgálata során.

36. Következésképpen a megtámadott ítéletet hatályon kívül kell helyezni.

37. Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikkének első bekezdése értelmében, ha a Bíróság a Törvényszék határozatát hatályon kívül helyezi, és ha a per állása megengedi, az ügyet maga a Bíróság is érdemben eldöntheti, illetve határozathozatalra visszautalhatja a Törvényszékhez.

38. A jelen ügyben nem teljesülnek annak feltételei, hogy a Bíróság az ügyet maga döntse el érdemben.

39. Következésképpen az ügyet vissza kell utalni a Törvényszékhez határozathozatalra, és a költségekről jelenleg nem szükséges határozni.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

1) A Bíróság az Európai Unió Törvényszékének a T-199/04. sz., Gul Ahmed Textile Mills kontra Tanács ügyben 2011. szeptember 27-én hozott ítéletét hatályon kívül helyezi.

2) A Bíróság az ügyet visszautalja az Európai Unió Törvényszéke elé.

3) A Bíróság a költségekről jelenleg nem határoz.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.