A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló T/759. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A közjegyzőség több mint 100 éves intézményének átfogó reformja valósult meg a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjt.) megalkotásával. A törvény hatálybalépésével úgynevezett latin típusú közjegyzői szervezet jött létre: szabadfoglalkozású közjegyzők kezdték meg működésüket, a közjegyzői szervezet belső igazgatási feladatainak ellátására megalakultak a közjegyzői önkormányzatok, a külső igazgatási feladatok és a közjegyzői szervezet feletti felügyeleti jogkör pedig a közjegyzőket kinevező igazságügy-miniszter és a megyei bírósági elnökök között került megosztásra.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy mind a szervezetre, mind az eljárásra vonatkozó jogi szabályozás alapvetően biztosítja a közjegyzői intézményrendszer megfelelő színvonalú működését és a közjegyzőség a rendszerváltás után kialakított jogintézmények közé szervesen beilleszkedett. A Kjt. néhány rendelkezésével kapcsolatban felmerült jogértelmezési kérdés, valamint a közjegyzői intézményrendszert érintő egyes kapcsolódó jogszabályok módosítása indokolja a közjegyzőkről szóló törvény módosítását.
A törvényjavaslattal (a továbbiakban: Javaslat) érintett főbb szabályozási területek a következők.
1./ A közelmúltban jelentős módosítások történtek az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogi szabályozás számos területén, melyek közül a bírósági szervezeti és igazgatási rendben bekövetkezett változások érintik közvetlenül a közjegyzői szervezetrendszert.
A hatályos szabályozás szerint az állami igazságszolgáltatási tevékenységet végző, közhitelességgel felruházott közjegyzők kinevezésére az igazságügy-miniszter jogosult. A közjegyzői szervezet igazgatását alapvetően a közjegyzői önkormányzatok, a területi közjegyzői kamarák és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara látja el, de igazgatási jellegű feladatai vannak a megyei bíróságok elnökeinek és az igazságügy-miniszternek is.
E megoldás összhangban állt azzal, hogy a korábbi jogi szabályozás értelmében a bíróságok igazgatási tevékenysége felett az igazságügy-miniszter gyakorolt felügyeletet. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény azonban a bíróságok központi igazgatására új intézményként létrehozta az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (a továbbiakban: OIT) mint a belső igazgatás csúcsszervét, megszüntetve egyúttal a végrehajtó hatalomnak - nevezetesen az igazságügy-miniszternek - a bíróságok igazgatásával kapcsolatos korábbi jogosítványait.
A bírósági igazgatás megváltoztatása következményeként a közjegyzők igazgatása (a megyei bírósági elnökök igazgatási tevékenysége miatt) részben az OIT felügyelete alá került, részben továbbra is az igazságügy-miniszter felügyelete alatt maradt. Ezen kettős igazgatási felügyelet fenntartása nem kívánatos, ugyanis nincs elvi alapja annak, hogy a bíróságok önálló igazgatását ellátó testület az önálló közjegyzői szervezet felett igazgatási jogosítványokkal éljen. Természetesen a közjegyzők hatáskörébe utalt hagyatéki eljárás és egyéb nemperes eljárások tekintetében a jogorvoslatok kapcsán a jövőben is érvényesül a bírói kontroll, de ez nem jelenthet igazgatási függőséget, és ehhez nem szükséges a bíróságok igazgatási jogosítványainak a fenntartása.
A Javaslat e rendszert oly módon alakítja át, hogy a hatályos szabályozás szerint a megyei bíróság elnökének hatáskörébe tartozó igazgatási feladatok közül egyeseket az igazságügy-miniszter, másokat a közjegyzői önkormányzatok hatáskörébe utal. Mivel a Kjt. hatálybalépése óta eltelt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a közjegyzői kamarák a rájuk háruló igazgatási feladatokat magas színvonalon, zökkenőmentesen látják el, a közjegyzők és önkormányzataik egyaránt alkalmasak arra, hogy e hatáskör-átcsoportosítás mellett további igazgatási feladatokat kapjanak.
A Javaslat a közjegyzői szervezet, illetve a közjegyzők működése feletti felügyeletet akként szabályozza, hogy egyértelművé teszi: a közjegyzői önkormányzat működése feletti törvényességi felügyeletet az igazságügy-miniszter gyakorolja, a közjegyző eljárásának törvényességét pedig a közjegyző székhelye szerint illetékes megyei bíróság elnöke felügyeli.
2./ A jogalkalmazókra vonatkozó jogi szabályozások reformja szigorította egyes jogi képesítéshez kötött foglalkozások (bírák, ügyvédek) gyakorlásának feltételeit, magasabb szakmai és erkölcsi követelményeket támasztott a pályákra kerülőkkel szemben. E módosításokra, valamint a közjegyzői pálya elismertségére, és a közjegyzői munka jellegére tekintettel indokolt magasabb követelményrendszer kialakítása a közjegyzői pálya vonatkozásában is. Erre figyelemmel a Javaslat a jelenleg hatályos rendelkezésekhez képest a közjegyzői szolgálat - ideértve a közjegyzőhelyettesként és közjegyzőjelöltként történő működést is - ellátásához szükséges feltételeket szigorítja.
3./ Az elmúlt években bekövetkezett inflációra, és a közjegyzői ügyekben az ügyértékek emelkedésére tekintettel reális követelményként fogalmazódik meg a tevékenység végzésének feltételeként meghatározott kötelező felelősségbiztosítás minimumának emelése, ezért a Javaslat annak mértékét egymillió forintról legalább ötmillió forintra emeli.
4./ A fegyelmi felelősségrevonás hatályos szabályai nem bizonyultak elég hatékonynak. Emiatt szükséges a fegyelmi felelősség szabályainak módosítása, valamint kiterjesztése a közjegyzőhelyettesekre és a közjegyzőjelöltekre, hiszen eljárásuk során a helyettesek és a jelöltek is elkövethetnek fegyelmi vétséget.
5./ A Kjt. alkalmazása során felmerültek kisebb szabályozási hiányosságok és néhány rendelkezésről megállapítható, hogy nem alkalmas a törvény céljának elérésére. Emiatt szükséges néhány, a közjegyzői szervezetrendszerrel, az önkormányzati szervek működésével kapcsolatos, illetve kifejezetten eljárási kérdés újraszabályozása, mint például a közjegyzőjelölt jogállása, a kamarai tisztségviselők újraválaszthatósága, a közjegyzői irattár elhelyezése, működése és fenntartása, a nyelvi jogosítványok megadásának feltételei, eljárásának módja, a közjegyzőhelyettes kirendelése intézményének létrehozása stb.
6./ A Javaslat értelmében közjegyzői irodát nem csak több közjegyző, de a közjegyző maga is létesíthet, az iroda nem jogi személy. Az iroda nevének tartalmaznia kell a közjegyző nevét, amennyiben pedig az irodát több közjegyző tartja fenn, lehetőleg valamennyi közjegyző nevére utalnia kell. Az iroda létesítését be kell jelenteni az iroda székhelye szerint illetékes területi kamarának, amely nyilvántartást vezet a közjegyzői irodákról. A Javaslat értelmében a közjegyzői irodák létesítésének, működésének és megszűnésének szabályait az igazságügy-miniszter rendelettel állapítja meg.
7./ A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseire tekintettel a Javaslat a közjegyzői nemperes eljárások vonatkozásában meghatározza a határozatok megküldése, illetve a határozatban foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedések megtétele vonatkozásában irányadó eljárást.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A közjegyzői tevékenység az állam igazságszolgáltató tevékenységének részét képezi. Az Alkotmánybíróság 108/B/1992. és 944/B/1994. számú határozatában ezt részletesen kifejtette, a korábban felmerült értelmezési problémák miatt indokolttá vált a Kjt. 1. §-ának olyan tartalmú kiegészítése, amely egyértelműen rögzíti, hogy a közjegyzői tevékenység állami jogalkalmazó tevékenység. A közjegyzői foglalkozás gyakorlásának szabályai közjogi tartalmúak, a közjegyzői tevékenységformák normatívan előírtak és formalizáltak. Annak ellenére, hogy a közjegyző tevékenységének a szolgáltatásokért fizetendő díjra tekintettel vannak a gazdaságra kiható vonatkozásai, hiszen az jövedelemszerzésre irányuló tevékenység; a jövedelmi- gazdasági vonatkozások a közjegyző érdemi tevékenységével (amely nem gazdasági jellegű tevékenység) összefüggésbe nem hozhatók, az egyértelműen az állam igazságszolgáltatási tevékenységének részeként jogszolgáltató hatósági tevékenység.
A 2. §-hoz
A Javaslat a korábbi szabályozáshoz képest egyértelműbben, és részletesebben határozza meg azokat az összeférhetetlenségi szabályokat, melyek következetes érvényesítése előfeltétele annak, hogy a közjegyző független, elfogulatlan jogalkalmazóvá váljon.
A Javaslat általános jelleggel kizárja annak a lehetőségét, hogy a közjegyző a közjegyzői tevékenységen kívülegyéb kereső tevékenységet folytasson, egyben meghatározza azokat a kivételeket, amelyek nem esnek az egyéb kereső tevékenység végzésének tilalma alá, tehát a közjegyzői tevékenység mellett is végezhetők. A Javaslat tiltja a közjegyző számára az olyan vállalkozási tevékenységet, amely korlátlan anyagi felelősség vállalásával, illetőleg személyes közreműködéssel jár. A közjegyző politikai összeférhetetlensége nem esik olyan szigorú megítélés alá, mint a bírák esetében, tehát a közjegyző létesíthet országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselői jogviszonyt. Lehetővé válik a közjegyző számára az is, hogy választottbírói tevékenységet folytasson, illetve a területi kamara elnökségének előzetes engedélyével kuratóriumi tagsággal rendelkezzen, illetőleg ilyen tisztséget viseljen. A Kjt. 4. §-ában foglalt, a kizárásra vonatkozó rendelkezés ilyen esetekben is irányadó, tehát a közjegyző közjegyzői minőségében nem járhat el olyan ügyben, amely azt a szervezetet érinti, amelynél a fentiekben megjelölt megbízatásokat betölti.
A 3. §-hoz
Az elmúlt években bekövetkezett inflációra és a közjegyzői ügyekben az ügyértékek emelkedésére tekintettel, továbbá annak érdekében, hogy a közjegyzői működéssel esetlegesen okozott károk megtérítésére megfelelő fedezet álljon rendelkezésre, a Javaslat a kötelező felelősségbiztosítás minimális értékét egymillió forintról 5 millió forintra emeli.
A 4. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest pontosítja a területi kamarába történő kötelező felvételt, ugyanis csak a közjegyző válik a kinevezéssel a területi kamara tagjává, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes esetén ehhez a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzés szükséges.
Az 5. §-hoz
A Javaslat által beiktatott rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az igazságügy-miniszter a közjegyzői önkormányzatok működése felett gyakorol törvényességi felügyeletet.
A 6. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest szigorúbb feltételeket állapít meg a közjegyzői kinevezéshez:
1. A választójognak a kinevezési feltételek közé történő beiktatásával kizártak a közjegyzővé kinevezhető személyek közül azok is, akik cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság hatálya alatt állnak, illetve akiket a bíróság a közügyek gyakorlásától eltiltott.
2. A törvény hatályos szabálya a kinevezéshez állam- és jogtudományi egyetemi végzettséget írt elő. E szabály helyett a Javaslat a közjegyzői kinevezés egyik feltételeként egyetemi jogi végzettséget határoz meg, amely azt is jelenti, hogy a külföldi és a külön jogszabályi rendelkezések szerint honosított diploma megszerzése is megfelelő a közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt kinevezése, illetve a kamarába történő felvétele esetén.
3. A kinevezési feltételek között a Javaslat sajátosan határozza meg a büntetlen előélet követelményét. A pályázónak számot kell adnia a büntetőjogi értelemben vett büntetlenségen felül a már mentesülés alá esett, de a bűnügyi nyilvántartásban még szereplő büntetéseiről. A Javaslat szerint a közjegyzői állás betöltésekor az igazságügy-miniszter beszerzi a bűnügyi nyilvántartásnak a pályázóra vonatkozó teljes körű adatait. Ha a pályázóval szemben szándékos bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztést vagy közérdekű munkát, gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, vagy büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el, nem nevezhető ki közjegyzőnek, ezek az esetek tehát abszolút kizáró okok. Az, hogy a bűnügyi nyilvántartásban szereplő más büntetés kizárja-e a közjegyzői kinevezést, a kinevezésre jogosult igazságügy-miniszter mérlegelési jogkörébe tartozik. A törvényjavaslat azért biztosítja a mérlegelési jogot, mert csak a konkrét eset körülményeinek ismeretében lehet eldönteni, hogy az elkövetett bűncselekmény miatt a pályázó valóban érdemtelen-e a kinevezésre.
4. A Javaslat - az ügyvédi tevékenység folytatására vonatkozó szabályokhoz hasonlóan - azt is kizárja a közjegyzővé kinevezhető személyek közül, akivel szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetést - hivatalvesztést - szabtak ki a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig.
5. A közjegyzői hivatás gyakorlásához megfelelő egészségi és fizikai állapot, valamint kifogástalan életvitel, életút szükséges, ezért a Javaslat értelmében nem lehet közjegyző az, aki a hivatás ellátására egészségügyi vagy más okból alkalmatlan, továbbá az sem, aki életmódja vagy magatartása miatt nem bírja a hivatás gyakorlásához szükséges közbizalmat.
A 7. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest a közjegyzői eskü letételére vonatkozó szabályt annyiban változtatja meg, hogy az esküt a közjegyzőnek a megyei bíróság elnöke helyett a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke előtt kell letennie.
A 8. §-hoz
A Javaslat a közjegyzői szolgálat felső korhatárát a bírói szolgálatra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan állapítja meg. A felső korhatár bevezetésére azért van szükség, mert a közjegyző a hatáskörébe tartozó ügyekben a közreműködést nem tagadhatja meg. Az új rendelkezés ugyanakkor nem a közjegyző nyugdíjkorhatárát határozza meg másoktól eltérően, hanem a közjegyzői szolgálat megszűnésének végső időpontját jelöli ki. A közjegyző a 70. életévének betöltése előtt továbbra is bármikor lemondhat állásáról (a/ pont), az életkor elérésével azonban szolgálata enélkül is megszűnik.
A közjegyzői szolgálat megszűnik továbbá a magyar állampolgárság és a választójog elvesztésével, a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól való eltiltással, alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánítással, hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabásával, valamint egyes olyan feltételek bekövetkezésével, melyek fennállta esetén a kinevezés kizárt.
A 9-10. §-hoz
A Javaslat meghatározza a kinevezési akadályok bekövetkezése, a hivatalvesztés, valamint a közjegyzői szolgálat megszűnése esetén a kinevező és a kamara által követendő eljárást, továbbá azt, hogy ezen esetekben a közjegyző mely időponttól nem gyakorolhatja hivatását.
A 11-15. §-hoz
A közjegyzői kar 1992 óta maga gondoskodik utánpótlásának - a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek - a közjegyzői hivatásra való szakmai felkészítéséről. A hatályos szabályozás szerint a közjegyzőjelölt a közjegyzői kamarával, míg a közjegyzőhelyettes a közjegyzővel áll munkaviszonyban. E kettősség a gyakorlatban nem vált be: a jelölti időszak jelentős része a jogi szakvizsgára való felkészüléssel telik el, a közjegyzőjelölt a közjegyzői munkában igen kevés jártasságot szerezhet, a kamara tevékenységéből is csak igen korlátozott mértékben képes kivenni a részét. A kamarák azért is tartózkodtak jelöltek alkalmazásától, mert a jogi szakvizsga letétele után nem tudják biztosítani azt, hogy a jelölt pályáját közjegyzőhelyettesként, azaz közjegyző alkalmazásában folytathassa. Ha erre nincs lehetőség, a kamaránál jelöltként eltöltött idő nem, vagy csak részben hasznosul a fiatal szakvizsgázott jogász számára. A munkaadó közjegyzők, és a frissen végzett jogászok részéről is igény mutatkozik arra, hogy a pályakezdő jogászok közjegyzői irodában helyezkedjenek el, ezt azonban a hatályos szabályok szerint a képzettségüknek megfelelő közjegyzőjelölti munkakörben nem tehetik meg.
E problémák rendezése érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes egyaránt a közjegyzővel áll munkaviszonyban és a képzés egyenletes minőségének biztosítására a területi kamara részére az eddiginél több jogosítványt ad. A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes bejegyzése a kamarai névjegyzékbe a Javaslat szerint nem formális, hanem érdemi (konstitutív) döntésre ad lehetőséget. Az illetményre és a foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések, valamint a titoktartás, az összeférhetetlenség és a kizárás szabályai a Javaslat szerint a közjegyzőjelöltre és a közjegyzőhelyettesre egyaránt irányadóak.
A 16-18. §-hoz
1. A Javaslat a hatályos szabályokhoz képest különbséget tesz a közjegyző hivatali helyisége, mint az ügyintézés helye és a közjegyző irodája között. A Javaslat 16. §-a ezért módosítja a helyszíni ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezés szövegét.
2. A Javaslat értelmében közjegyzői irodát nem csak több közjegyző, de a közjegyző maga is tarthat fenn. Az iroda létesítését be kell jelenteni az iroda székhelye szerint illetékes területi kamarának, a kamara elnöksége nyilvántartást vezet a közjegyzői irodákról. A Javaslat rendelkezik a közjegyzői iroda elnevezéséről is: a közjegyzői iroda nevének tartalmaznia kell a közjegyző nevét, illetőleg - amennyiben az lehetséges - utalnia kell az iroda keretében működő valamennyi közjegyző nevére. Az iroda működésével kapcsolatos változásokat, valamint az iroda megszűnését ugyancsak be kell jelenteni a kamarának. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az iroda létesítése nem érinti a közjegyző felelősségét, illetőleg a hivatásának személyes gyakorlására vonatkozó kötelezettségét. Az irodák létesítésének, működésének és megszűnésének részletes szabályait nem indokolt törvényi szintre emelni, a felhatalmazás alapján azokat az igazságügy-miniszter rendelettel határozza meg, természetesen az országos kamara - az általános szabályok szerint - az irodával kapcsolatban a jogszabályi keretek között iránymutatást is kiadhat.
A 19. §-hoz
A közjegyző helyettesítésével kapcsolatos intézkedések megtétele a hatályos szabályok szerint a megyei bíróság elnökének hatáskörébe tartozik. A Javaslat - az általánosan megfogalmazott célokra és a célszerűségi szempontokra tekintettel - azt a területi kamara elnökének feladatává teszi.
A 20. §-hoz
A köztestület fogalma a magyar jogban a Kjt. megalkotását követően került megfogalmazásra. A területi és az országos közjegyzői kamara egyaránt köztestület, indokolt ezért, hogy ennek kimondása a közjegyzőkről szóló törvényben is megtörténjék.
A 21-22. §-hoz
1. A közjegyzői létszám bővülésével egyes területi kamarák létszáma megnőtt, melynek folytán az elnökségre háruló feladatok mennyisége meghaladja a hatályos szabályok szerinti létszámú elnökség, illetve a tevékenységüket társadalmi megbízatásként ellátó elnökségi tagok munkabírását. Indokolt tehát- ahol szükséges - az elnökségi tagok létszámának emelésére lehetőséget adni.
2. A kamarai tisztségviselők újraválasztásának tilalma eltérő jogértelmezésből adódó problémákat vetett fel és kikényszerítette a kamarai igazgatási feladatok ellátásában gyakorlatot szerzett tisztségviselők túl gyors fluktuációját, ami hátrányosan érintheti e feladatok ellátásának színvonalát. A Javaslat e problémák megoldása érdekében mellőzi az elnökségi tagok újraválasztásának tilalmára vonatkozó rendelkezést.
A 23-24. §-hoz
1. A Javaslat a megyei bíróság elnökének hatásköréből kikerülő és új feladatok (közjegyzők távollétével és helyettesítésével kapcsolatos intézkedések megtétele, vizsgálóbiztos választása, közjegyzői irodák névjegyzékének vezetése, közjegyzőhelyettes kirendelése) felsorolásával bővíti a területi elnökség feladatainak körét.
2. A Javaslat értelmében lehetővé válik a területi elnökség létszámának bővülése, a határozatképességi szabályt is ehhez kell igazítani.
A 25. §-hoz
A Javaslat 20. §-ában foglaltak szerint a területi kamara is köztestület, ezért indokolt ennek meghatározása az országos kamara vonatkozásában is.
A 26-27. §-hoz
A Javaslat a kamara által már ténylegesen működtetett központi nyilvántartások vezetésének, az országos kamara hatáskörébe utalt közjegyzői levéltári feladatok átvételének (Javaslat 59-62. §-ai) és a fegyelmi határozatok nyilvántartásának kötelezettségével bővíti az országos kamara feladatkörét és felhatalmazást ad az országos kamarának arra, hogy iránymutatásban a közjegyzői kar számára magatartási szabályokat, valamint magasabb színvonalú és folyamatos szakmai továbbképzési kötelezettséget írjon elő.
A 28-32. §-hoz
1. A területi elnökség új feladataira tekintettel a Javaslat első jogorvoslati fórumként az országos elnökséget jelöli ki és az elnök képviseleti feladatát is ehhez igazítja.
2. A Javaslat az igazságügy-miniszternek a közjegyzői önkormányzati szervek felett gyakorolt törvényességi felügyeleti joga alapján indított, a jogszabálysértő határozatok bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárások szabályait részletezi, és bevezeti a felügyelőbiztos intézményét.
3. A Javaslat szabad döntést enged az önkormányzati szerveknek abban a kérdésben, hogy tiszteletdíjat állapítsanak meg a kamara elnöke, elnökhelyettese és pénztárosa részére.
4. A Javaslat újrafogalmazza és egyúttal konkrétan meghatározza a közjegyző székhelye szerint illetékes megyei bíróság elnökének hatáskörében maradó, a közjegyző tevékenysége feletti törvényességi felügyelet tartalmát, mely a kamarai vizsgálat, illetve a fegyelmi eljárás kezdeményezését jelenti. Változatlanul marad az a lehetőség, hogy bármely megyei bíróság elnöke működésének kamarai vizsgálatát indokolt esetben elrendelhesse.
A 33-34. §-hoz
A közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek tevékenységük során megvalósíthatják a Kjt. 70. §-ában foglalt fegyelmi tényállásokat, fegyelmi felelősségük azonban a hatályos szabályozás alapján rendezetlen. A Javaslat a fegyelmi eljárás szabályainak alkalmazását kiterjeszti a közjegyzőhelyettesekre és a közjegyzőjelöltekre is, a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartások körét pedig annyiban bővíti, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatásának megsértése is fegyelmi eljárás megindításának alapjául szolgál.
A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest nem teszi lehetővé, hogy a fegyelemsértés elkövetője az eljárással felmerült költségek megfizetése alól mentesüljön.
A 35-37. §-hoz
A fegyelmi büntetésnek arányban kell állnia az elkövetett vétség súlyával, a büntetés kiszabása során pedig figyelemmel kell lenni az arányosság és fokozatosság követelményére. A fegyelmi büntetések hatályos szabályozása, rendszere nem alkalmas arra, hogy a fegyelmi bíróság a fegyelmi büntetés elkövetőjére minden esetben a felelősségének súlyához mért büntetést szabhasson ki. Jelenleg a pénzbüntetés legmagasabb mértéke és a hivatalvesztés büntetés kiszabása között a fegyelmi vétség elkövetésének szankcionálására nincs lehetőség. A pénzbüntetés legmagasabb mértékének megfelelő felemelésével és a hivatalból való felfüggesztés fegyelmi büntetésként való bevezetésével a Javaslat a jelenleginél jóval szélesebb mérlegelési lehetőséget biztosít a fegyelmi bíróságnak a fegyelmi büntetések kiszabása terén.
A Javaslat, tekintettel arra, hogy a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek szakmai felelőssége nem azonos mértékű a közjegyzők szakmai felelősségével, és jövedelmi körülményeik is eltérnek a közjegyzőkétől, a vonatkozásukban eltérő szankciórendszert állapít meg.
A 38. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a közjegyzők, közjegyzőhelyettesek, illetve közjegyzőjelöltek fegyelmi ügyeiben annak a területi kamarának a székhelye szerinti fegyelmi bíróság illetékes, amely területi kamarának az eljárás alávont személy a tagja.
A 39. §-hoz
A fegyelmi eljárások tapasztalatai szerint a kamarák a feljelentés megtételét követően nem vesznek részt a fegyelmi eljárásban, ezért a Javaslat bevezeti a közjegyzői kar érdekeit képviselő vizsgálóbiztos intézményét. A Javaslat értelmében az Igazságügyi Minisztérium képviselője továbbra is részt vesz az eljárásban a jelenlegi jogosítványainak érintetlenül hagyásával.
A 40-41. §-hoz
A Javaslat szerint a fegyelmi bíróság tagjaihoz hasonlóan a vizsgálóbiztosoknak is a megyei bíróság elnöke előtt kell esküt tenniük és rájuk is vonatkoznak a fegyelmi bírákra vonatkozó kizárási szabályok.
A 42-45. §-hoz
Javaslat - annak érdekében, hogy a vizsgálóbiztos a Kamara fegyelmi érdekeinek képviseletét maradéktalanul elláthassa - biztosítja annak lehetőségét, hogy a vizsgálóbiztos a fegyelmi eljárás során valamennyi eljárási cselekményen részt vegyen az eljárás megindításától annak befejezéséig. Ezért az eljárás során a vizsgálóbiztost is meg kell hallgatni, részére az iratokat kézbesíteni kell, a tárgyalás időpontjáról pedig értesíteni kell.
A 46. §-hoz
A Javaslat rögzíti a bizonyítási eljárás módját, illetve példálózó jelleggel megemlíti a felhasználható bizonyítási eszközöket.
A Javaslat rögzíti az eljárásban résztvevők nyilatkozattételi, illetőleg kérdések feltevésére vonatkozó jogát, a bizonyítási eljárás befejezése után a nyilatkozattételek sorrendjét.
A 47-49. §-hoz
A vizsgálóbiztos és az Igazságügyi Minisztérium képviselőjének fentebb részletezett eljárásjogi státusza indokolja, hogy számukra az eljárást befejező határozatot kézbesítse a bíróság. A Javaslat részükre a fellebbezési jogot is biztosítja: a megyei bíróság fegyelmi tanácsának határozata ellen korlátozás nélkül fellebbezhetnek.
Az 50-51. §-hoz
1. A Javaslat a fegyelmi eljárás újraszabályozásának megfelelően határozza meg a felfüggesztés szabályait, mellőzi azt a lehetőséget, hogy a megyei bíróság elnöke a fegyelmi bíróság egyidejű értesítése mellett elrendelhesse a felfüggesztést. A felfüggesztést az új rendelkezés szerint a közjegyző, közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt vonatkozásában a fegyelmi tanács rendeli el, a felfüggesztésre a vizsgálóbiztos és az Igazságügyi Minisztérium képviselője indítványt tehet, a felfüggesztésről szóló határozat ellen pedig - az eljárás alá vont személy mellett - ők is fellebbezést terjeszthetnek elő. Mivel a felfüggesztés időtartama alatt az eljárás alá vont személy hivatását nem gyakorolhatja, a Javaslat lehetővé teszi, hogy megélhetésének biztosítására munkavégzésre irányuló jogviszonyt, szolgálati viszonyt stb. létesítsen, illetve vállalkozást tartson fenn.
2. A Javaslat a vizsgálóbiztossal egészíti ki azon személyek körét, akik részére a közjegyző, közjegyzőhelyettes, vagy közjegyzőjelölt ellen indított büntetőeljárást befejező jogerős határozatot a büntetőügyben eljáró hatóság köteles kézbesíteni.
Az 52-54. §-hoz
1. A Javaslat csak különös méltánylást érdemlő esetben ad lehetőséget arra, hogy az eljárás alá vont személy az eljárási költséget csak részben térítse meg.
2. A Javaslat az egységes fegyelmi eljárási gyakorlat, illetőleg a magatartási, etikai szabályok kialakítása érdekében létrehoz egy országos nyilvántartást, melyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezet a fegyelmi határozatokról. Ennek megfelelően a fegyelmi eljárást befejező jogerős határozatot is meg kell küldeni a területi elnökségnek és az országos kamarának, valamint a fegyelmi büntetés törléséről is értesíteni kell őket.
Az 55. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozásnak a közjegyző alkalmatlanságára vonatkozó szabályait kiterjeszti a közjegyző érdemtelenségének megállapítására is; a jelenlegi szabályozás szerint az alkalmatlanság esetén irányadó, a megyei bíróság elnöke részére megállapított feladatokat pedig a közjegyző tekintetében a kinevező, a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt tekintetében pedig a területi kamara hatáskörébe utalja.
Az 56. §-hoz
A nyelvi jogosítvány megadásának lehetőségét a Javaslat kiterjeszti a közjegyzőhelyettesekre is és egyben előírja, hogy a kérelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara véleményével kell felterjeszteni az igazságügy-miniszterhez.
Az 57-58. §-hoz
1. A közjegyzői okiratok és a közjegyzői tanúsítványok egymástól való elhatárolását, a közjegyző feladatainak és felelősségének eltérő voltát a Javaslat a meghatározás egyértelműbbé tételével kívánja kifejezni.
2. A közjegyző ún. nyelvi jogosítványa, valamint a Kjt. 5. §-ában megfogalmazott közreműködési kötelezettsége következtében nehezen háríthatja el a szakterületéhez nem tartozó szövegek (pl. orvosi, műszaki szakszöveg) fordításával kapcsolatos kérelem teljesítését. A nyelvi jogosítvány valódi rendeltetése, hogy a megfelelő nyelvtudással rendelkező közjegyző a hatáskörébe tartozó eljárásbana nyelvismeretének megfelelő okiratot (pl. meghatalmazást) fordítással lássa el, az ilyen okiratról készített fordítás helyességét tanúsítsa, illetve a hatáskörébe tartozó közjegyzői tanúsítványt vagy közjegyzői okiratot a fél kérésére idegen nyelven is elkészíthesse. E cél elérése érdekében pontosítja a Javaslat az idegen nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyzők eljárására vonatkozó szabályokat.
Az 59-62. §-hoz
1. A hatályos szabályok a közjegyzői irattár létesítését és fenntartását a közjegyző székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróság feladatává teszik. Ha a közjegyző szolgálati viszonya megszűnik, vagy áthelyezték, a közjegyzői irattárban kell elhelyezni az általa őrzött közjegyzői okiratokat, közjegyzői bélyegzőket, továbbá a közjegyzői okiratokhoz, tanúsítványokhoz kapcsolódó nyilvántartásokat.
A bírósági szervezet igazgatásának megváltozása és a megyei bíróság elnökének a közjegyzőkkel kapcsolatos igazgatási feladatai megszűnése miatt a Javaslat a közjegyzői irattár fenntartását a közjegyzői önkormányzat hatáskörébe utalja. Ez a megoldás az állami (azon belül a bírósági) költségvetés kiadásaiban kisebb megtakarítást eredményez, mivel az eddig e célra használt helyiségek részben felszabadulnak, az e feladattal megbízott bírósági dolgozók más ügycsoportban lesznek foglalkoztathatók. Továbbra is a bíróságok őrizetében maradnak az 1992. január 1-je előtt keletkezett közjegyzői okiratok - melyeket a bíróságokkal munkaviszonyban álló közjegyzők készítettek - mindaddig, amíg azoknak a közlevéltárakról szóló jogszabályok rendelkezései szerinti levéltári elhelyezésére nincs lehetőség. A közjegyző hatáskörébe tartozó ún. bírósági nemperes ügyek kezelésére és irattározására továbbra is a bírósági ügyvitel szabályai az irányadók, ezen iratok a jogerős befejezést követő két év elteltével a közjegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróság irattárában nyernek elhelyezést.
Az közjegyzői irattár elnevezést a tárolt és kezelt anyag jellegére tekintettel kellett közjegyzői levéltárra változtatni, ugyanez vonatkozik a levéltárban foglalkoztatott, jogi alapvégzettséggel rendelkező és érdemi, közjegyzői feladatokat részleges hatáskörrel ellátó alkalmazott elnevezésére is.
A közjegyzői levéltárban kezelt közjegyzői okiratok számára, illetve az iratkezeléssel kapcsolatosan várható technikai fejlődésre való tekintettel a Javaslat egy központi közjegyzői levéltár létesítését rendeli el, melyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara - a felkészüléshez szükséges türelmi idő letelte után - székhelyén létesít és működtet.
2. A közjegyzői levéltárban a kamara levéltárost és ügykezelő személyt alkalmaz. A levéltárost az igazságügy-miniszter nevezi ki, a levéltárosi állás betöltésére a kamara ír ki pályázatot és tesz javaslatot.
3. A Javaslat meghatározza a közjegyzői levéltárban lévő iratokkal kapcsolatos feladatokat, valamint azt is, hogy a bírósági irattárban maradó iratok vonatkozásában ki jogosult az irattári feladatokat ellátni. A Javaslat kimondja, hogy ezen feladatok ellátásáért a közjegyzői díjszabás szerinti díjazás a kamarát, illetve a bíróságokat illeti.
A 63. §-hoz
A közjegyzőnél bizalmi őrzésben, vagy letétként kezelt okiratok és pénz, illetve értékek kezelése meghaladja a közjegyzői levéltáros hatáskörét, ezért ezeket a Javaslat szerint a közjegyző állására kinevezett utódnak, illetve ennek hiányában a kamara által kirendelt másik közjegyzőnek kell átadni, aki az ezekkel kapcsolatos további közjegyzői feladatokat teljes hatáskörénél fogva képes ellátni.
A 64. §-hoz
A Kjt. hatálybalépése óta eltelt idő alatt a jogalkotásban általánossá vált, hogy minden olyan jogszabályi rendelkezésnek, amely állampolgárok személyi és vagyoni adataival kapcsolatos információk kezelését külön nem szabályozza, figyelembe kell vennie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit. Erre tekintettel a Javaslat a közjegyzői nemperes eljárások vonatkozásában olyan módosítást tartalmaz, amely előírja, hogy a közjegyzőknek határozataik megküldése, illetve a határozatban foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedések megtétele során úgy kell eljárniuk, hogy lehetőleg csak az adott személyre, illetve vagyontárgyra vonatkozó intézkedések jussanak mások tudomására.
A 65. §-hoz
A kizárás kérdését a hatályos jogszabályok egyértelműen nem rendezik, a kizárás elbírálására több szervezet is hivatottnak tűnik (bíróság, kamara). A bizonytalanság kiküszöbölése érdekében a Javaslat - a Pp. megfelelő rendelkezéseinek bizonyos körben történő alkalmazásával - a kérdést rendezi.
A 66. §-hoz
A közjegyzői titoktartás szabályai a Kjt. 9. §-ához képest eltérően alakulnak a közjegyző által lefolytatott nemperes eljárás esetén. A Javaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a közjegyző nem sérti a titoktartási kötelezettségét akkor, ha a jogerős hagyatékátadó végzést az illeték kiszabása végett az illetékes illetékhivatal részére küldi meg.
A 67. §-hoz
A közjegyző korlátozott képviseleti jogának gyakorlása során beadványokat nyújt be az illetékes hatóságoknak. A felelősségi viszonyok egyértelművé tételét célozza a Javaslat, amely előírja, hogy a közjegyző ezen iratokon köteles nevének feltüntetésére.
A 68-69. §-hoz
1. A Javaslat a hatálybalépés napját - néhány rendelkezése kivételével - a törvény kihirdetését követő harmadik hónap első napjában állapítja meg. Ez megfelelő felkészülési időt jelent a törvény alkalmazásához.
2. A Javaslat a közjegyzői szervezet igazgatásának változásával, a fegyelmi eljárás újraszabályozásával és a kinevezési feltételek módosulásával kapcsolatos kisebb szövegrészek változását átvezeti a törvény szövegén, illetve hatályon kívül helyezést tartalmaz.
3. A közjegyzői szolgálatnak a Javaslattal bevezetett felső korhatára, a felelősségbiztosítás minimális értékhatárának felemelése és a közjegyzői levéltár létesítése hosszabb felkészülést igényel, ezért a Javaslat ezen rendelkezéseket későbbi időpontban, 2000. január 1-jével lépteti hatályba. A levéltárak későbbi működésével kapcsolatos rendelkezések miatt szükséges szövegrészek módosulása is ezzel az időponttal következik be.
4. A Javaslat kimondja, hogy rendelkezéseit - a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok kivételével - a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A fegyelmi eljárásra a Javaslat rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, ha az eljárás olyan fegyelmi vétség miatt indult, amelyet a Javaslat hatályba lépése után követtek el.
5. A Javaslat felhatalmazást ad a törvény végrehajtásához szükséges igazságügy-miniszteri rendelet kiadásra.