18/2023. (IX. 22.) MK utasítás

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok munkavállalóinak lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti díj hozzájárulás szabályairól

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva a következő utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések

1. § Ezen utasítás alkalmazásában

1. méltányolható lakásigény: az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően

a) egy-két személy esetében legfeljebb három lakószoba,

b) három-négy személy esetében legfeljebb négy lakószoba,

c) minden további személy esetében egy lakószobával nő;

2. munkahely vonzáskörzete: ahonnan a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazásra a szolgálati érdek sérelme nélkül lehetőség van;

3. munkavállaló: a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal munkaviszonyban álló személy;

4. polgári nemzetbiztonsági szolgálat:

a) az Alkotmányvédelmi Hivatal,

b) az Információs Hivatal,

c) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és

d) a Nemzeti Információs Központ;

5. szállóférőhely: a belügyminiszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szerv rendelkezése alatt álló azon lakásnak nem minősülő épület, épületrész, amelynek használóját a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a belügyminiszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervvel kötött megállapodás alapján jogosult kijelölni.

2. § (1) Ezen utasítás alkalmazásában önálló lakás a munkavállaló vagy a házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa és a velük együtt élő kiskorú gyermek tulajdonának tárgyát képező és birtokában lévő lakás, ha a tulajdoni hányaduk - együttesen is - meghaladja az 50%-ot, továbbá az általuk bérlőként, bérlőtársként használt bérlakás, ha a lakás állami vagy önkormányzati tulajdonban van.

(2) Nem lehet önálló lakásnak tekinteni

a) az öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelt lakást, ha a haszonélvező a lakásban igazoltan bent lakik,

b) a munkavállaló tulajdonában álló lakást, ha annak használatát a munkavállaló házassági, illetve élettársi kapcsolat igazolt megszűnése miatt a házastársa, illetve élettársa vagy gyermeke részére átengedte, a lakáshasználat tárgyában hozott bírósági határozat jogerőre emelkedését vagy a lakáshasználatot rendező megállapodás hatálybalépését követően.

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén a házasság megszűnését a házasságot felbontó jogerős bírósági határozattal, az élettársi kapcsolat megszűnését a munkavállalónak közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatával kell igazolni.

2. A szállóférőhelyi használat

3. § (1) Szállóférőhelyen történő elhelyezés annak a munkavállalónak biztosítható, aki munkahelyén önálló lakással nem rendelkezik, és lakhatását egyéb módon megoldani nem tudja.

(2) A szállóférőhelyen történő elhelyezés iránti kérelmet a munkavállaló a közvetlen munkahelyi vezető javaslatával ellátva nyújtja be a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz.

(3) A kérelem elbírálására a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója jogosult.

(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat írásban értesíti

a) a munkavállalót, valamint a szállóférőhely üzemeltetőjét a kijelölés tényéről és feltételeiről,

b) a munkavállalót - szállóférőhely hiányában - a nyilvántartásba vételről.

(5) A munkavállalónak a (4) bekezdés a) pontjában foglalt értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a szállóférőhely üzemeltetőjével - az értesítésben meghatározott feltételekkel - a használati jogviszonyra vonatkozó megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) kell kötnie. A határidő elmulasztása esetén a kijelölés hatályát veszti.

(6) A megállapodás meghatározott időtartamra, de legfeljebb 5 évre köthető.

(7) A megállapodás meghosszabbítását indokolt esetben a szállóférőhely használójának - a közvetlen munkahelyi vezetőjének javaslatával ellátott - írásbeli kérelmére a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója - a (8) bekezdés szerinti kivétellel - egy alkalommal, legfeljebb 2 évre engedélyezheti. Meg kell tagadni a meghosszabbítás iránti kérelem teljesítését, ha a munkavállaló használati jogviszonya a munkaviszonyának megszűnése miatt szűnik meg.

(8) A megállapodás meghosszabbítását a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója kivételesen, szolgálati érdekből - a beosztásra, az ellátandó feladatra, a munkaszervezési szempontokra, valamint a munkavállaló személyi, családi körülményeire figyelemmel - a (7) bekezdésben foglalttól eltérően is engedélyezheti.

4. § (1) A megállapodás alapján a szállóférőhely használója a szállóférőhely üzemeltetője által a használatába adott szállóférőhely használatáért, továbbá a szállóférőhely üzemeltetője által nyújtott szolgáltatásért használati díjat fizet.

(2) A szállóférőhely használója hozzájárulása alapján a használati díj a munkabéréből kerül levonásra. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a használati díjat havonta a szállóférőhely használójának a használat hónapját megelőző hónapra járó munkabéréből levonja, és átutalja a szállóférőhely üzemeltetője részére.

(3) Ha a használati jogviszonyt létrehozó megállapodás megkötésére vagy a használati jogviszony megszűnésére nem a hónap első, illetve utolsó napján kerül sor, a szállóférőhely használója a töredék hónapban a használati díjat időarányosan köteles megfizetni.

5. § A szállóférőhely használója köteles betartani a szálló házirendjét, amelynek megismerését beköltözésekor az épület gondnokánál aláírásával kell igazolnia.

6. § A szállóférőhely használója a szállóférőhelyre a megállapodásban megjelölt személyen kívül más személyt nem fogadhat be, a szállóférőhely használati jogát másnak nem engedheti át.

7. § Megszűnik a szállóférőhely-használati jogviszony

a) a megállapodásban meghatározott időtartam lejártával,

b) ha a felek a megállapodást közös megegyezéssel megszüntetik,

c) a felmondással,

d) a megállapodás megkötése után a szállóférőhely használójának önálló lakáshoz jutásával,

e) a szállóférőhely használója munkaviszonyának megszűnésével,

f) a szállóférőhely használójának halálával,

g) ha a szállóférőhely elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisül, és a szállóférőhely üzemeltetője nem tud gondoskodni a szállóférőhely használójának elhelyezéséről, vagy

h) ha az illetékes hatóság életveszély vagy egyéb ok miatt a szállóférőhely kiürítését rendelte el, és a szállóférőhely üzemeltetője nem tud gondoskodni a szállóférőhely használójának elhelyezéséről.

8. § (1) A szállóférőhely használójának halálát követően a szállóférőhelyen maradt - a használó jogán a szállóférőhelyen tartózkodó - személyek - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 30 napon belül, amely időtartam írásbeli kérelemre egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható - elhelyezési igény nélkül kötelesek a szállóférőhelyet elhagyni.

(2) A szállóférőhely használójának halálát követően a szállóférőhelyen maradt, valamint a házastársi, élettársi, bejegyzett élettársi életközösség felbontása, megszüntetése következtében a szállóférőhelyen maradt, a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal hivatásos szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személy a 3. § (1) bekezdésében megállapított feltétel teljesítése esetén az eredetileg meghatározott használati jogviszony időtartamának lejártáig használhatja a szállóférőhelyet.

9. § A megállapodás megszűnésének napjával a szállóférőhely használója köteles a szállóférőhelyet tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a részére átadott leltári tárgyakkal, felszerelésekkel együtt az üzemeltető részére visszaadni. A visszaadás tényéről a szálló gondnoka átadás-átvételi jegyzőkönyvet állít ki.

10. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szállóférőhely jogcím nélküli használójával haladéktalanul, de legkésőbb a jogcím nélkülivé válás tudomásra jutását követő 8 napon belül, írásban közli a használati jogviszony megszűnését vagy a jogcím nélkülivé válás tényét és annak következményeit. A jogcím nélkülivé válás tényéről a polgári nemzetbiztonsági szolgálat haladéktalanul tájékoztatja a szállóférőhely üzemeltetőjét.

(2) A szállóférőhely jogcím nélküli használója térítési díj megfizetésére köteles. A térítési díj mértéke a jogcím nélküli szállóférőhely-használat kezdetétől számított 30. naptól az érintett szállóférőhelyre vonatkozó kéthavi használati díjnak megfelelő, a 60. naptól az érintett szállóférőhelyre vonatkozó háromhavi használati díjnak megfelelő összeg, amelyre támogatás nem nyújtható.

(3) Az üzemeltető és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat külön megállapodás alapján számol el a térítési díj és a használati díj tekintetében.

3. Bérleti díj hozzájárulás

11. § (1) A munkavállaló bérleti díj hozzájárulásban (a továbbiakban: hozzájárulás) részesíthető.

(2) A hozzájárulás nyújtható

a) a magán- vagy önkormányzati tulajdonú lakás egészének vagy egy részének bérletéhez vagy

b) a szállodai jellegű szobabérlethez.

12. § (1) Hozzájárulás biztosítható a munkavállaló részére, ha

a) munkahelyén vagy annak 60 km-es vonzáskörzetében lévő olyan településen, ahová a helyileg szokásos módon a szolgálati érdek sérelme nélkül a napi hazautazásra lehetőség van, önálló lakással nem rendelkezik,

b) részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálat lakást vagy szállóférőhelyet nem biztosít, és

c) lakást bérel.

(2) Nem folyósítható hozzájárulás annak, aki

a) a részére felajánlott lakást vagy szállóférőhelyet méltányolható indok nélkül nem fogadja el,

b) a kérelmében valótlan adatot közölt, vagy

c) közeli hozzátartozójától bérel lakást.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően hozzájárulás biztosítható a munkavállaló részére, ha

a) önálló lakása a 2. § (2) bekezdése alapján nem tekinthető önálló lakásnak, vagy

b) olyan, nem adásvétel útján szerzett lakásban rendelkezik tulajdonrésszel, amelyben a társtulajdonos nem a házastársa vagy élettársa, és a tulajdoni részesedése 50% alatti.

(4) Az adható hozzájárulás havi összege a bérleti szerződésben rögzített bérleti díj havi összegének 50%-a, de

a) legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 200%-a, ha a közös háztartásban élők egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg a minimálbér összegét,

b) legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 150%-a, ha a közös háztartásban élők egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg a minimálbér összegének kétszeresét,

c) legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 100%-a, ha a közös háztartásban élők egy főre jutó nettó jövedelme meghaladja a minimálbér összegének kétszeresét.

(5) A munkavállaló részére a hozzájárulás kifizetését a főigazgató engedélyezi. A hozzájárulás alapja a szerződéssel és számlával vagy számviteli bizonylattal igazolt, rezsiköltséget nem tartalmazó bérleti díj.

(6) A kérelemhez csatolni kell

a) a bérleti szerződés egy példányát,

b) - a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel - a bérelt lakásba történő bejelentkezést bizonyító lakcímet igazoló hatósági igazolvány fénymásolatát, valamint

c) az egy főre jutó jövedelem megállapításához szükséges, a munkavállaló és a vele közös háztartásban élők nettó jövedelméről szóló igazolásokat.

(7) A közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelmét a munkavállaló esetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által kiállított nettó jövedelemről szóló igazolás, a munkavállalóval közös háztartásban élő személy esetében az adott munkáltató vagy illetménykifizető hely nettó jövedelemigazolása alapján kell megállapítani. Az egy főre jutó jövedelmet kizárólag a hozzájárulás megítélésének időpontjában aktuális jövedelmi adatok figyelembevételével kell vizsgálni.

(8) Ha a munkavállaló azért nem tud a bérleménybe bejelentkezni, mert a bérbeadó ahhoz nem járult hozzá, a munkavállalónak olyan közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt bérbeadói nyilatkozatot kell a kérelméhez csatolnia, amelyből kitűnik a bérleményben való tartózkodás ténye, valamint az, hogy a bérbeadó a bejelentkezéshez nem járult hozzá.

(9) Két vagy több munkavállaló közös bérlete esetén a (4) bekezdés szerint adható hozzájárulás összegét a bérleti szerződésben rögzített, az általuk külön-külön fizetett, egy főre eső bérleti díjösszegéből kiindulva kell személyenként megállapítani. A munkavállaló körébe nem tartozó személlyel közösen fenntartott bérlet esetén csak a munkavállalóra eső bérleti díj hányadot lehet a kérelmen feltüntetni, illetve elbíráláskor figyelembe venni, kivéve, ha a munkavállaló házastársa vagy okirattal igazolt élettársa, bejegyzett élettársa a bérlőtárs.

(10) A hozzájárulás egy évig folyósítható. Az egyéves időtartam lejártát követően a támogatás iránti kérelem - a feltételek fennállásának igazolásával - ismételten benyújtható.

(11) Meg kell szüntetni a hozzájárulás kifizetését, ha a munkavállaló

a) munkaviszonya megszűnik,

b) munkahelyén vagy annak 60 km-es vonzáskörzetében lévő olyan településen, ahová a helyileg szokásos módon a szolgálati érdek sérelme nélkül a napi hazautazásra lehetőség van, önálló lakáshoz jut, vagy

c) a munkavállaló tulajdonában álló, haszonélvezettel terhelt önálló ingatlanon a haszonélvező haszonélvezeti joga megszűnik.

(12) A hozzájárulásban részesített munkavállaló köteles a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak írásban, 8 napon belül bejelenteni a hozzájárulásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező, továbbá a bérleti szerződéses jogviszonyban beállt minden olyan változást, amely a hozzájárulás megítélésére, kifizetésére és összegére kihatással lehet.

(13) Jóváhagyás esetén a hozzájárulás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a munkavállalót.

13. § (1) Kivételes szolgálati érdek vagy rendkívüli egyéni körülmények fennállása esetén a hozzájárulás összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója - a munkavállaló írásbeli kérelmére - havonta legfeljebb 200 000 forint összegig a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójának előzetes engedélyével kiegészítheti. A kiegészítés összegét a kivételes szolgálati érdek vagy a munkavállaló rendkívüli egyéni körülményeinek vizsgálata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előzetes engedély beszerzéséhez a munkavállaló írásbeli kérelmét a munkahelye szerinti közvetlen munkahelyi vezetőjének részletes indokolásával ellátva kell a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz benyújtani.

(3) A kérelem felterjesztésének együttes feltételei:

a) a kérelmet a munkavállaló munkahelye szerinti közvetlen munkahelyi vezetője záradékolja, amellyel igazolja a kivételes szolgálati érdek vagy rendkívüli egyéni körülmények fennállását,

b) a munkavállaló nyilatkozatban vállalja, hogy a kivételes szolgálati érdek vagy a rendkívüli egyéni körülmények megszűnéséről azonnal tájékozatja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot,

c) a bérelt lakrész, illetve lakás a munkavállaló méltányolható lakásigénymértékét nem haladja meg, és

d) a munkavállaló munkahelye szerint illetékes gazdasági vezető írásbeli nyilatkozata, hogy a hozzájárulás kiegészítésének összege a polgári nemzetbiztonsági szolgálat költségvetésében rendelkezésre áll.

(4) Az (1) bekezdés szerinti előzetes engedély alapján a hozzájárulás kiegészítése a kivételes szolgálati érdek vagy a rendkívüli egyéni körülmények fennállásáig, de legfeljebb egy évig folyósítható, kivéve, ha a munkavállaló ismételt kérelmet nyújt be. A folyósítás időtartama alatt a kivételes szolgálati érdek vagy a rendkívüli egyéni körülmények fennállását figyelemmel kell kísérni. A kivételes szolgálati érdek vagy a rendkívüli egyéni körülmények további fennállása esetén - azok meglétének felülvizsgálata mellett - a hozzájárulás kiegészítése iránti kérelem ismételten benyújtható.

(5) A hozzájárulás kiegészítése iránti kérelem elbírálása szempontjából kivételes szolgálati érdeknek minősül különösen, ha a munkavállalónak jelenlegi munkahelyére történő áthelyezése nem saját kérelmére történt, és munkahelyének vonzáskörzetén belüli településen önálló lakással nem rendelkezik.

4. Záró rendelkezések

14. § Ez az utasítás a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.

Rogán Antal s. k.,

Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter