32023R0734[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/734 rendelete (2023. március 15.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló 549/2013/EU rendelet módosításáról és 11, a nemzeti számlákra vonatkozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/734 RENDELETE

(2023. március 15.)

az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló 549/2013/EU rendelet módosításáról és 11, a nemzeti számlákra vonatkozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) létrehozta a számlák felülvizsgált európai rendszerét (ESA 2010) és tartalmazza az uniós statisztikai követelmények céljára szolgáló tagállami számlák elkészítésére vonatkozó közös előírások, fogalommeghatározások, osztályozások és számviteli szabályok referenciakeretét annak érdekében, hogy a tagállamok között összehasonlítható eredmények szülessenek.

(2) Az 549/2013/EU rendelet A. melléklete meghatározza a tagállami számlák elkészítésének módszertanát.

(3) Az 549/2013/EU rendelet alkalmazása során az említett rendelet A. mellékletében kisebb szövegezési következetlenségeket állapítottak meg, és ezeket a következetlenségeket ki kell javítani.

(4) Az 549/2013/EU rendelet B. melléklete (a továbbiakban: adattovábbítási program) olyan, nemzeti számlaadatokat - beleértve a kapcsolódó metaadatokat - tartalmazó táblázatokat ír elő, amelyeket a tagállamoknak az Unió céljaira továbbítaniuk kell a Bizottság (Eurostat) részére meghatározott határidőkön belül.

(5) A változó felhasználói igények, az új politikai prioritások és az Unióban kialakuló új gazdasági tevékenységek figyelembevétele érdekében frissíteni kell az adattovábbítási programot.

(6) A strukturális információkra vonatkozó, továbbítandó metaadatokban figyelembe kell venni az (EU) 2023/397 bizottsági ajánlásban (4) leírt elveket. A metaadatok továbbítására vonatkozó új követelmények nem róhatnak túlzott többletköltségeket vagy túlzott adminisztratív terheket a tagállamokra.

(7) Az ENSZ Statisztikai Bizottsága a 49. ülésszakán megvizsgálta és jóváhagyta az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozásának felülvizsgált változatát (Coicop 2018), mint nemzetközileg elfogadott szabványt. Az 549/2013/EU rendelet az A. és B. mellékletében az előző változatra (Coicop 1999) hivatkozik, ezért ezeket a hivatkozásokat frissíteni kell.

(8) Az 549/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9) Mivel e rendelet végrehajtása jelentős átalakításokat fog igényelni a nemzeti statisztikai rendszerekben, a Bizottságnak eltéréseket kell engedélyeznie a tagállamok számára. Az ilyen eltéréseknek ideiglenesnek kell lenniük, és legfeljebb hároméves időtartamra engedélyezhetők. A Bizottságnak támogatást kell nyújtania az érintett tagállamok részére ahhoz, hogy statisztikai rendszereikben elvégezzék a szükséges átalakításokat, lehetővé téve ezáltal az említett eltérések mihamarabbi megszüntetését.

(10) Az 549/2013/EU rendelet és az (EU) 2019/516 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) hatálybalépését követően a nemzeti és regionális számláknak a 2223/96/EK tanácsi rendelettel (6) (ESA 95) létrehozott előző európai rendszerén alapuló 11 jogi aktus már nem releváns. Az e rendeletben meghatározott intézkedések fel fogják váltani a 359/2002/EK (7), az 1221/2002/EK (8), az 1267/2003/EK (9), az 501/2004/EK (10), az 1161/2005/EK (11), az 1392/2007/EK (12), és a 400/2009/EK (13) európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az 1222/2004/EK tanácsi rendeletben (14), a 264/2000/EK bizottsági rendeletben (15), valamint a 98/715/EK (16) és a 2002/990/EK (17) bizottsági határozatban meghatározott intézkedéseket. Az említett jogi aktusokat ezért hatályon kívül kell helyezni.

(11) Ezt a rendeletet 2024. szeptember 1-jétől kell alkalmazni, hogy egybeessen a tagállamokban a nemzeti számlák harmonizált referenciaértékeinek felülvizsgálatára vonatkozóan elfogadott ütemezéssel. Ez nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy statisztikáikat már az általános alkalmazás e kezdőnapja előtt a módosított mellékleteknek megfelelően állítsák össze. Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az új adattovábbítási követelményekhez való alkalmazkodásra, a strukturális információkra vonatkozó metaadatok továbbítására vonatkozó új kötelezettségeket 2025. szeptember 1-jétől kell alkalmazni, jóllehet az említett metaadatok önkéntes alapon már az említett időpont előtt továbbíthatók.

(12) A Covid19-válság társadalmi és gazdasági hatásának enyhítése, valamint a tagállamok gazdasági és társadalmi struktúrái rezilienciájának erősítése érdekében az Unió jelentős kezdeményezéseket tett, így különösen létrehozta a NextGenerationEU-t és az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt. Mindezek alapján az uniós statisztikáknak megfelelően tükrözniük kell az Unió intézményeinek és szerveinek statisztikai számláit. Ezért szakértői munkára van szükség egy olyan megbízható módszertan kidolgozása céljából, amely alapján a Bizottság (Eurostat) összeállíthatja és közzéteheti a statisztikai számlákat, beleértve az ESA 2010 szerinti nettó hitelnyújtást / nettó hitelfelvételt és a fennálló maastrichti adósságkötelezettségeket. A Bizottságnak (Eurostat) 2024. március 31-ig jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e tekintetben elért előrehaladásról.

(13) Mivel e rendelet célját, nevezetesen olyan közös statisztikai szabványok létrehozását, amelyek az általános uniós szintű összehasonlíthatóság megvalósítása érdekében lehetővé teszik harmonizált nemzeti számlaadatok előállítását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme vagy hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(14) Az információs és kommunikációs technológiai berendezésekre vonatkozó adatok elengedhetetlenek az elemzés és a szakpolitikai döntéshozatal támogatásához a digitalizációval és a - versenyképesség megerősítését és az új technológiák továbbfejlesztését célzó - európai zöld megállapodással kapcsolatos kiemelt szakpolitikák összefüggésében. Hasonlóképpen az épületek és építmények alatt húzódó földterületekre vonatkozó adatok fontosak a beruházások és a vagyon uniós szintű elemzéséhez. A Bizottságnak (Eurostat) és a nemzeti statisztikai hatóságoknak folytatniuk kell az e területen az elmúlt években végzett módszertani munkát annak érdekében, hogy a nemzeti és regionális számlák európai rendszerének jövőbeli felülvizsgálata keretében részletesebb adatok álljanak rendelkezésre.

(15) A globalizáció, a zöld és digitális átállás és a nemzeti számlák közötti kölcsönhatás figyelembevétele érdekében időszakos frissítésekre van szükség annak érdekében, hogy a döntéshozók rendelkezzenek a szükséges adatokkal és ismeretekkel a versenyképesség, a pénzügyi stabilitás, a költségvetési reziliencia, a rendezett államháztartás és a méltányos adópolitika biztosításához. Ezenkívül az ENSZ Statisztikai Bizottsága már az 51. ülésszakán felkérte a nemzeti számlákkal foglalkozó titkárságközi munkacsoportot, hogy dolgozzon ki ütemtervet a nemzeti számlák 2008-as rendszerének felülvizsgálatára. A nemzeti számlák rendszerének felülvizsgált változatát az ENSZ Statisztikai Bizottsága a tervek szerint 2025-ben fogadja el.

(16) A nemzeti számlák 2008-as rendszeréről szóló nemzetközi kézikönyvek frissítésére is szükség van, különösen a jólét és a fenntarthatóság szempontjából, mivel a lakosság gazdasági jólétét befolyásoló tevékenységek jelentős részére a termelés keretein kívül kerül sor.

(17) A nemzeti számlák 2008-as rendszerének 2025-ben esedékes felülvizsgálata lehetőséget nyújt majd a nemzetközileg elfogadott fogalmak, fogalommeghatározások, osztályozások és számviteli szabályok frissítésére az éghajlatváltozással, a biztonsággal, az egyenlőtlenséggel, a fenntarthatósággal és a jóléttel kapcsolatos globális kihívások kezelése érdekében, és alapvető szerepet fog játszani a politikai döntéshozók abban való támogatásában, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása, a társadalmi és a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a zöld és digitális átállás felgyorsítása érdekében. A Bizottságnak ezért rendszeresen biztosítania kell a nemzeti számlák 2008-as rendszerének felülvizsgálatához szükséges információkat, és a felülvizsgálat 2025-re tervezett lezárása előtt tárgyalnia kell róla az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

(18) Konzultációra került sor az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 549/2013/EU rendelet módosítása

Az 549/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 6. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Amennyiben a nemzeti statisztikai rendszerekben az (EU) 2023/734 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) alkalmazása jelentős átalakításokat igényel, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb hároméves időtartamra ideiglenes eltéréseket engedélyez a tagállamoknak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/734 rendelete (2023. március 15.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló 549/2013/EU rendelet módosításáról és 11, a nemzeti számlákra vonatkozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről (HL L 97.., 2023.4.5., 1. o.)";."

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott célból az érintett tagállamok 2023. július 26-ig megfelelően indokolt kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz."

2. Az A. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

3. A B. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

2. cikk

Hatályon kívül helyezés

A III. mellékletben meghatározott jogi aktusok hatályukat vesztik.

3. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság (Eurostat) 2024. március 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli az Unió intézményei és szervei statisztikai számláinak - többek között az ESA 2010 szerinti nettó hitelnyújtás / nettó hitelfelvétel és a fennálló maastrichti adósságkötelezettségek - terén elért előrehaladást. E jelentés alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújthat be.

4. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2024. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

(3) E cikk (2) bekezdésétől eltérve, e rendelet 1. cikkének 3. pontját az 549/2013/EU rendelet B. mellékletének (10) bekezdésében említett, a strukturális információkra vonatkozó metaadatok továbbítására vonatkozó kötelezettség tekintetében 2025. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

(4) E cikk (3) bekezdésétől eltérve, az 549/2013/EU rendelet B. mellékletének (10) bekezdésében említett, a strukturális információkra vonatkozó metaadatok továbbítására vonatkozó kötelezettséget az említett melléklet 27. táblázata tekintetében 2024. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2023. március 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

J. ROSWALL

(1) HL C 218., 2022.6.2., 2. o.

(2) Az Európai Parlament 2023. február 2-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2023. február 21-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2023/397 ajánlása (2023. február 17.) az európai statisztikai rendszerben használandó leíró jellegű metaadatokról és minőségjelentésekről, valamint az európai statisztikai rendszerben használandó leíró jellegű metaadatokról szóló 2009/498/EK ajánlás felváltásáról (HL L 53., 2023.2.21., 104. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/516 rendelete (2019. március 19.) a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról, valamint a 89/130/EGK, Euratom tanácsi irányelv és az 1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendelet (GNI-rendelet) hatályon kívül helyezéséről (HL L 91., 2019.3.29., 19. o.).

(6) A Tanács 2223/96/EK rendelete (1996. június 25.) a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 359/2002/EK rendelete (2002. február 12.) az ESA 95-nek a HÉA-alapú saját forrásba történő tagállami befizetések meghatározásában történő alkalmazása tekintetében a 2223/96/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 58., 2002.2.28., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2002/EK rendelete (2002. június 10.) az államháztartás negyedéves nem pénzügyi számláiról (HL L 179., 2002.7.9., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1267/2003/EK rendelete (2003. június 16.) a nemzeti számlák fő aggregátumaira vonatkozó adattovábbítás határideje, a nemzeti számlák fő aggregátumai továbbítására vonatkozó eltérések, valamint a foglalkoztatási adatok ledolgozott órákban történő továbbítása tekintetében a 2223/96/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 180., 2003.7.18., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 501/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az államháztartás negyedéves pénzügyi számláiról (HL L 81., 2004.3.19., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1161/2005/EK rendelete (2005. július 6.) a gazdasági szektoronkénti negyedéves, nem pénzügyi számlák összeállításáról (HL L 191., 2005.7.22., 22. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1392/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a nemzeti számlákra vonatkozó adattovábbításról szóló 2223/96/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 324., 2007.12.10., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 400/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló 2223/96/EK tanácsi rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról (HL L 126., 2009.5.21., 11. o.).

(14) A Tanács 1222/2004/EK rendelete (2004. június 28.) a negyedéves államadósság adatainak összeállításáról és továbbításáról (HL L 233., 2004.7.2., 1. o.).

(15) A Bizottság 264/2000/EK rendelete (2000. február 3.) a 2223/96/EK tanácsi rendeletnek a rövid távú államháztartási statisztikákkal kapcsolatos végrehajtásáról (HL L 29., 2000.2.4., 4. o.).

(16) A Bizottság 98/715/EK határozata (1998. november 30.) a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló 2223/96/EK tanácsi rendelet A. mellékletében szereplő, az árak és mennyiségek mérésével kapcsolatos elvek magyarázatáról (HL L 340., 1998.12.16., 33. o.).

(17) A Bizottság 2002/990/EK határozata (2002. december 17.) a 2223/96/EK tanácsi rendelet A. mellékletének a nemzeti számlákban az árak és volumenek mérésére vonatkozó elvekkel kapcsolatos további magyarázatáról (HL L 347., 2002.12.20., 42. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

I. MELLÉKLET

Az 549/2013/EU rendelet A. melléklete a következőképpen módosul:

1. az 1.51. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) az eszközök általános fogalommeghatározásának megfelelő fegyverrendszerekre fordított kiadások folyó termelőfelhasználás helyett állóeszköz-felhalmozásként kerültek osztályozásra;";

2. az 1.51. pont h) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

"h) az ESA 2010 tisztázza, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok által kifizetett szuperosztalékokat rendkívüli kifizetésnek kell tekinteni és sajáttőke-kivonásként kell kezelni;";

3. az 1.118. pontban található diagram elnevezése helyébe a következő szöveg lép:

"1.1. diagram - Diagram a számlák sorozatáról";

4. a 3.98. pontban a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

"A kormányzat végső fogyasztási kiadásain (P.3) belül a háztartásokat segítő nonprofit intézmények esetében elszámoltakhoz hasonlóan, két típust kell elszámolni; ezek:";

5. a 3.105. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.105 Ennek alternatívájaként a kormányzat egyéni fogyasztási kiadásai az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) 15. részének felelnek meg, amely a következő csoportokat foglalja magában:

15.1 Lakásszolgáltatás (a COFOG 10.6. alágazatának felel meg)

15.2 Egészségügy (a COFOG 7.1.-7.4. alágazatának felel meg)

15.3 Szabadidő és kultúra (a COFOG 8.1. és 8.2. alágazatának felel meg)

15.4 Oktatás (a COFOG 9.1.-9.6. alágazatának felel meg)

15.5 Szociális ellátás (a COFOG 10.1.-10.5. alágazatának, valamint 10.7. alágazatának felel meg).";

6. a 3.124. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.124 Fogalommeghatározás: A bruttó állóeszköz-felhalmozás (P.51g) a rezidens termelők adott időszak alatti állóeszköz-beszerzésének és -eladásának egyenlege, plusz a nem termelt állóeszközöknek a termelő vagy a gazdasági egységek termelőtevékenységének eredményeként bekövetkező bizonyos értéknövekedése. Az állóeszközökhöz olyan termelt eszközök tartoznak, amelyeket több mint egy éven át használnak a termelésben.";

7. a 3.132. pont c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

"c) a termelésben több mint egy éven keresztüli használatra szánt számítógépes szoftverek és adatbázisok;";

8. a 3.138. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3.138 A tulajdonjog-átruházás költségei vonatkozhatnak mind a termelt eszközökre, beleértve az állóeszközöket is, mind a nem termelt eszközökre, mint amilyen a föld. Ezek a költségek a termelt eszközök értékelésekor beleszámítanak a piaci beszerzési árakba. A föld és egyéb nem termelt eszközök esetében elkülönítve kezelendők maguktól a vételi és eladási áraktól, és a bruttó állóeszköz-felhalmozás kategóriáiban, külön tétel (P.512) alatt kerülnek elszámolásra.";

9. a 3.181. pontban az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép:

"A használt javak transzferét az eladónál negatív kiadásként (értékesítésként), a vevőnél pedig pozitív kiadásként (beszerzésként) kell elszámolni.";

10. a 4.40. pontból a harmadik mondatot el kell hagyni;

11. a 4.50. pont helyébe a következő szöveg lép:

"4.50 A kamat elszámolása eredményszemléletben történik, azaz a kamatot úgy kell elszámolni, ahogy az a hitelező által nyújtott hitel tőkeösszegén az idők során folyamatosan halmozódik fel. Az egyes elszámolási időszakok alatt felhalmozódó kamatot el kell számolni függetlenül attól, hogy azt ténylegesen kifizették-e, vagy pedig a fennálló tőkeösszeghez adták-e hozzá. Ha nem fizették ki, akkor a tőkeösszeg növekményét a pénzügyi számlában a hitelezőnél pénzügyi eszköz megszerzéseként, az adósnál pedig ezzel egyező összegben keletkező kötelezettségként kell elszámolni.";

12. a 4.82. pontban a: "Néhány esetben a jövedelemadó-fizetési kötelezettséget csak a jövedelem keletkezésénél későbbi elszámolási időszakban lehet meghatározni. Bizonyos rugalmasságra van tehát szükség a fenti adók elszámolási időpontjának tekintetében. A kifizetés helyén levont jövedelemadók - pl. a munkáltatók által közvetlenül a fizetésből levont adók és a rendszeres jövedelemadó-előlegek - abban az időszakban számolhatók el, amelyben kifizetik azokat, és minden jogerős jövedelemadó-fizetési kötelezettséget abban az időszakban lehet rögzíteni, amelyben a kötelezettség meghatározásra került." szöveg helyébe a következő szöveg lép:

"Néhány esetben a jövedelemadó-fizetési kötelezettséget csak a jövedelem keletkezésénél későbbi elszámolási időszakban lehet meghatározni. Bizonyos rugalmasságra van tehát szükség a fenti adók elszámolási időpontjának tekintetében. A kifizetés helyén levont jövedelemadók - pl. a munkáltatók által közvetlenül a fizetésből levont adók és a rendszeres jövedelemadó-előlegek - abban az időszakban számolhatók el, amelyben kifizetik azokat, és minden jogerős jövedelemadó-fizetési kötelezettséget abban az időszakban lehet rögzíteni, amelyben a kötelezettség meghatározásra került.";

13. a 4.93. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) társadalombiztosítási alapba való befizetésre jogszabályban nem kötelezett személyek által befizetett társadalombiztosítási járulékok;";

14. az 5.235. pont helyébe a következő szöveg lép:

"5.235 A felmerült, de még ki nem fizetett FISIM (a pénzközvetítői szolgáltatások közvetett módon mért díja) a megfelelő pénzügyi eszköznél, a biztosítási díjelőleg pedig a biztosítástechnikai tartalékoknál (F.61) szerepel; egyik esetben sem rögzítendő tétel a kereskedelmi hitelek és előlegek alkategóriában.";

15. az 5.236. pont c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

"c) épületek idővel felhalmozódó bérleti díja; valamint";

16. a 7.88. pont helyébe a következő szöveg lép:

"7.88 A határidős ügyletek piaci értéke a pozitív (eszköz) és a negatív (kötelezettség) pozíciók között váltakozhat, a mögöttes termékek árváltozásainak függvényében, így ezek a határidős ügyletek eladója és jogosultja szempontjából egyszer eszközök, másszor kötelezettségek lehetnek. Egyes határidős ügyletek margin-számlával működnek, ahol a nyereséget és veszteséget naponta rendezik; ezekben az esetekben a mérleg szerinti érték nulla.";

17. A 8.09 pontban a 8.1. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

"8.1. táblázat -

A számlák, az egyenlegező tételek és a fő aggregátumok áttekintő bemutatása

18. a 9.61. pont helyébe a következő szöveg lép: (a magyar változatot nem érinti)

19. a 10.27. pont helyébe a következő szöveg lép:

"10.27 A szolgáltatásokkal kapcsolatos gazdasági műveletek esetében gyakran nagyobb gondot jelent a fizikai egységeket meghatározó jellemzők megállapítása, és az alkalmazandó kritériumok tekintetében ütközhetnek a vélemények. Ez olyan fontos ágazatokat érinthet, mint a pénzügyi közvetítési szolgáltatások, a kis- és nagykereskedelem, a vállalatoknak nyújtott szolgáltatások, az oktatás, a kutatás és a fejlesztés, az egészségügy vagy a szórakoztatás. Az ilyen tevékenységekhez választott fizikai egységeket A nemzeti számlák rendszerében végzett ár- és volumenmérésekről szóló kézikönyv (*1) mutatja be.

(*1) "Eurostat, Handbook on prices and volume measures in national accounts (Kézikönyv a nemzeti számlák rendszerében végzett ár- és volumenmérésekről), 2016.";"

20. a 10.56. pontban a második lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

"Eurostat - OECD, Eurostat - OECD Methodological manual on purchasing power parities (Módszertani kézikönyv a vásárlóerő-paritásról) 2012.";

21. a 14.06. pontban a második mondat helyébe a következő szöveg lép:

"A FISIM-számítások az S.122 és az S.125 alszektorra összpontosítanak; a megállapodás szerint a FISIM nem kerül kiszámításra a központi bank esetében (lásd a 14.16. pontot).";

22. a 15.27. pontban az: "Ezt az eszközt (AN.222 kategória) csak akkor jelenítik meg, ha értéke - az engedélyesnek az engedély kiadója számára kifizetett összeget meghaladó haszna - az eszköz átruházásával realizálható." szöveg helyébe a következő szöveg lép:

(a magyar változatot nem érinti);

23. a 15.31. pontban a 15.4. táblázat helyébe a következő lép:

"15.4 tábla

Nem pénzügyi eszközök használatának és vásárlásának elszámolása, tranzakció- és folyamattípusonként

24. a 15.32. pont helyébe a következő szöveg lép:

"15.32 Amikor a kormányzatok például engedélyek kiadásával korlátozzák a taxiként jogszerűen működtetett gépjárművek számát vagy a kaszinók számát, tulajdonképpen monopolnyereséget teremtenek az engedélyezett üzemeltetők számára, majd díj formájában szert tesznek a nyereség egy részére. Ezeket a díjakat egyéb termelési adóként kell elszámolni. Ez az elv vonatkozik minden olyan esetre, amelyben a kormányzat engedélyek kiadásával korlátozza az egy adott területen működő egységek számát, amennyiben a felső határ nem csupán megfelelési kritériumoktól függ, hanem önkényesen szabják meg azt.";

25. a 15.35. pont helyébe a következő szöveg lép:

"15.35 A meghatározott tevékenység folytatására szóló engedély mint eszköz először az »eszközök egyéb volumenváltozásai« számlán jelenik meg. Az érték mindkét irányú változását a vásárló átértékelési számláján kell elszámolni.";

26. a 16.67. pontban a 16.1. tábla helyébe a következő szöveg lép:

"16.1. tábla

Nem-életbiztosítás

27. a 17.148. pont helyébe a következő szöveg lép:

"17.148 Ha a kormányzat explicit ügylet keretében átvállalja azt a felelősséget, hogy nyugdíjat biztosít egy nem kormányzati egység munkavállalói részére, akkor a nem kormányzati egység által teljesített minden fizetést társadalombiztosításijárulék-előlegként kell elszámolni (F.89). Ezt a konstrukciót bővebben a 20.273-20.275. pont tárgyalja.";

28. a 17.165. pont helyébe a következő szöveg lép: (a magyar változatot nem érinti)

29. a 18.26. pontban a lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

"United Nations, International merchandise trade statistics: Concepts and definitions (Az ENSZ nemzetközi árukereskedelmi statisztikája: Fogalmak és fogalommeghatározások), 2010.";

30. a 20.57., a 20.63. és a 20.65. pontban a "(társadalombiztosítási alapok nélkül)" szavak helyébe a következő szavak lépnek:

(a magyar változatot nem érinti);

31. a 20.76. pont táblázata helyébe a következő szöveg lép:

32. a 20.77. pont helyébe a következő szöveg lép:

"20.77 Az »Adók összesen« tételbe tartoznak a termelési és importadók (D.2), a folyó jövedelem-, vagyon- stb. adók (D.5) és a tőkeadók (D.91). A »Nettó társadalombiztosítási járulékok» tételbe tartoznak a tényleges társadalombiztosítási járulékok (munkáltatók tényleges társadalombiztosítási hozzájárulásai, (D.611) és a háztartások tényleges társadalombiztosítási hozzájárulásai, D.613)), a munkáltatók imputált társadalombiztosítási hozzájárulásai (D.612) és a háztartások kiegészítő társadalombiztosítási hozzájárulásai (D.614) mínusz a társadalombiztosítási rendszerek szolgáltatási díjai (D.61SC).";

33. a 20.84. pont 20.1. táblázata helyébe a következő lép:

"20.1. táblázat - Az ESA központi keret és a GFS tranzakciók és aggregátumok összehasonlítása

34. a 20.90. pont helyébe a következő szöveg lép: (a magyar változatot nem érinti)

35. a 20.130. pont helyébe a következő szöveg lép:

"20.130 Ha egy egység visszavásárolja kötelezettségét, akkor annak elszámolása nem eszközbeszerzésnek, hanem kötelezettség teljesítésének tekinthető. Ehhez hasonlóan - alszektor vagy szektor szinten - ha egy kormányzati egység egy az adott alszektorhoz tartozó másik egység által kibocsátott kötelezettséget vásárol meg, akkor az a konszolidált nyilvántartásban az adott alszektor vagy szektor általi kötelezettségteljesítésként szerepel.";

36. a 20.158. pont helyébe a következő szöveg lép:

"20.158 Az egyik kormányzati vagy gazdálkodó egység által egy másiknak fizetett adókat vagy támogatásokat nem kell konszolidálni. A termékadók vagy terméktámogatások azért nem konszolidálhatók a rendszerben, mert ezekhez a tranzakciókhoz az ESA-ban nincs ellentételező szektor: a vonatkozó összegek nem tekinthetők külön kiadásnak, illetve bevételnek, ehelyett hozzáadódnak vagy levonódnak a folyó termelőfelhasználás vagy az árbevétel értékéhez / értékéből.";

37. a 21.22. pont helyébe a következő szöveg lép:

"21.22 Az eszközök valós értéken történő értékelése nemcsak reálisabb képet nyújt a vagyonmérlegről, mint a bekerülési értéken történő értékelés, hanem egyúttal több adatot generál az eszköztartási nyereséggel / veszteséggel kapcsolatban is.";

38. a 22.13. pont helyébe a következő szöveg lép:

"22.13 A Coicopban tizenöt főbb kategória különböztethető meg:

a) élelmiszerek és alkoholmentes italok;

b) szeszes italok, dohányáruk és kábítószerek;

c) ruházat és lábbeli;

d) lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb üzemanyagok;

e) lakberendezés, lakásfelszerelés és rendszeres lakás-karbantartás;

f) egészségügy;

g) közlekedés és szállítás;

h) információ és kommunikáció;

i) szabadidő, sport és kultúra;

j) oktatási szolgáltatások;

k) vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás;

l) biztosítás és pénzügyi szolgáltatások;

m) testápolás, szociális ellátás, valamint egyéb termékek és szolgáltatások;

n) a háztartásokat segítő nonprofit intézmények egyéni fogyasztási kiadásai; és

o) az államháztartás egyéni fogyasztási kiadásai.

Az első tizenhárom kategória összege a háztartások összes egyéni fogyasztási kiadásának felel meg. Az utolsó két kategória a háztartásokat segítő nonprofit intézmények, illetve az államháztartási szektor egyéni fogyasztási kiadásait, tehát azok természetbeni társadalmi transzfereit határozza meg. A tizenöt tétel összesen a háztartások tényleges végső fogyasztását tükrözi.";

39. a 22.14. pont helyébe a következő szöveg lép:

"22.14 A háztartásokat segítő nonprofit intézmények és a kormányzat egyéni fogyasztási kiadásai öt közös alkategóriára bontva szerepelnek, amelyek jelentős szakpolitikai területeknek felelnek meg, ezek a lakásszolgáltatás, az egészségügy, a szabadidő és kultúra, az oktatás és a szociális ellátás. Ezek megegyeznek a Coicopban szereplő, a háztartások egyéni fogyasztási kiadásaira vonatkozó funkciókkal; a szociális védelem alkategória pedig a 13. kategória "Testápolás, szociális ellátás, valamint egyéb javak és szolgáltatások" alkategóriája. Ebből az következik, hogy a Coicop mind az öt közös alkategóriára vonatkozóan bemutatja a magánháztartások, a kormányzat és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények szerepét is. Rávilágíthat például arra, milyen szerepet játszik a kormányzat a lakhatás, az egészségügyi ellátás és oktatás biztosítása terén.";

40. A 22.16. pont helyébe a következő szöveg lép:

"22.16 A kormányzati kiadások funkció szerinti osztályozása (COFOG) a kormányzati pénzügyek leírásának és elemzésének meghatározó eszköze. Ezen belül tíz főbb kategóriát lehet megkülönböztetni:

a) általános közszolgáltatások;

b) védelem;

c) közrend és közbiztonság;

d) gazdasági ügyek;

e) környezetvédelem;

f) lakás- és közműellátás;

g) egészségügy;

h) szabadidő, kultúra és vallás;

i) oktatás; és

j) szociális ellátás.

Az osztályozás célja a kormányzat egyéni és közösségi fogyasztási kiadásainak csoportosítása. Ugyanakkor más olyan kiadástípusok szerepének szemléltetésére is szolgál, mint például a szakpolitikai célok megvalósítása érdekében nyújtott támogatások, beruházási támogatások és társadalmi juttatások.";

41. a 23. fejezet a következőképpen módosul:

a) a 23.05. pont helyébe a következő szöveg lép:

"23.05 A funkcionális osztályozások közé nem csupán a COFOG és Coicop tartozik, hanem a COPNI (a háztartásokat segítő nonprofit intézmények rendeltetés szerinti osztályozása) és a COPP (a termelők kiadásainak rendeltetés szerinti osztályozása) is. Ezeket az osztályozásokat a vállalatok, a kormányzat, a háztartások, a háztartásokat segítő nonprofit intézmények kiadásainak funkcionális elemzéséhez és a funkcionális szatellitszámlákhoz lehet használni.";

b) a "Termékekkel kapcsolatos tranzakciók (P)" címsor alatti táblázat helyébe a következő táblázat lép:

c) a "Tartós fogyasztási cikkek" cím alatti szöveg és táblázat helyébe a következő szöveg lép:

"A tartós fogyasztási cikkek kódolása: X előtag + DHHCE kód (durable household consumption expenditure - háztartási tartós fogyasztási kiadás) + alcsoportnál egyszámjegyű, tételnél pedig kétszámjegyű utótag.

d) "AZ EGYÉNI FOGYASZTÁS RENDELTETÉS SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA (Coicop)" címsor alatti táblázat helyébe a következő táblázat lép:

"01-13 A háztartások egyéni fogyasztási kiadása

(*1) "Eurostat, Handbook on prices and volume measures in national accounts (Kézikönyv a nemzeti számlák rendszerében végzett ár- és volumenmérésekről), 2016.";"

II. MELLÉKLET

"B. MELLÉKLET

AZ ADATOKRA ÉS METAADATOKRA VONATKOZÓ ADATTOVÁBBÍTÁSI PROGRAM

I. Általános követelmények - Adatok

1. A tagállamok a Bizottságnak (Eurostat) továbbítják az e mellékletben foglalt adattáblázatokban meghatározott számlákat. Minden egyes adattáblázat meghatározza a továbbítandó kötelező és önkéntes változókat, az előírt referencia-időszakokat, valamint a továbbítás határidejét.

Az adattáblázatok áttekintése (1)

2. A tagállamok az európai aggregátumok közzétételének tervezett időpontjáig továbbítják a Bizottság (Eurostat) általi közzétételre szánt valamennyi kötelező adatot. Amennyiben a továbbított adatok a statisztikai adatok bizalmas kezelésével kapcsolatos megfontolások miatt nem terjeszthetők, a valós értéket az elsődleges vagy másodlagos statisztikai adatok bizalmas kezelésére elfogadott megjelölésekkel együtt kell elküldeni. Az embargó dátumai kivételével a közzétételt korlátozó egyéb megjelölések alkalmazását indokolni kell, és metaadatokkal kell magyarázni.

3. A tagállamok minden adatot az e rendelet A. mellékletében meghatározott fogalmaknak és fogalommeghatározásoknak megfelelően továbbítanak. Ha a továbbított adatok eltérnek a fogalmaktól és fogalommeghatározásoktól, az érintett megfigyeléseket olyan megjelöléssel kell ellátni, amely jelzi, hogy a meghatározás eltérő.

4. A tagállamok valamennyi adatot az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségi kritériumoknak megfelelően továbbítják.

5. A tagállamok és a Bizottság (Eurostat) koordinálják a számlák közzétételének időpontját. Amennyiben a nemzeti közzétételi időpontok későbbiek, mint az adatoknak a Bizottság (Eurostat) részére történő továbbítására vonatkozó határidők, az adatokat olyan megjelöléssel kell továbbítani, amelyen feltüntetik a közzétételre vonatkozó ideiglenes embargót, valamint az embargó dátumát és a közzététel időpontját.

6. Az európai aggregátumok közzétételi időpontját követő embargó-időpontok meghatározása a lehető legnagyobb mértékben kerülendő.

Referencia-időszakok

7. A tagállamok minden egyes határidőre továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) a teljes kötelező idősort, beleértve a felül nem vizsgált adatokat is, kivéve, ha az egyes táblázatok ettől eltérően rendelkeznek. Ha a továbbított adatok tartalmaznak törést az idősorokban, az érintett referencia-időszak értékét a törést jelző megjelöléssel kell elküldeni.

8. Ha a tagállamok az adattáblázatokban meghatározott kötelező referencia-időszakoknál hosszabb idősorokkal rendelkeznek, a teljes adatsort önkéntes alapon is továbbíthatják.

Metaadatok

9. A metaadatoknak a 10. pontban említettek szerinti strukturális információkból, valamint a 11. ponttal összhangban továbbított adatokra vonatkozó konkrét információkból kell állniuk. A tagállamok továbbítják a metaadatokat a Bizottságnak (Eurostat), hogy a Bizottság (Eurostat) értékelhesse a továbbított adatok minőségét. A metaadatoknak az adattovábbítási program keretében történő továbbításával elkerülhető a más folyamatokban és táblázatokban gyűjtött ugyanazon információkra vonatkozó kérések megkettőzése. Amennyiben a metaadatok bizalmas információkat tartalmaznak, a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot (Eurostat), hogy a metaadatokban levő érintett szöveg nem terjeszthető.

10. A tagállamok által a Bizottságnak (Eurostat) továbbítandó, strukturális információkra vonatkozó metaadatoknak tartalmazniuk kell az előállítási folyamatra, valamint a felhasznált forrásokra és módszerekre vonatkozó információkat, amennyiben azok más forrásokból nem állnak rendelkezésre, valamint adott esetben a továbbított adatokat érintő jelentős módszertani vagy egyéb változásokat, lehetővé téve a Bizottság (Eurostat) számára, hogy értékelje a változásokat és tájékoztassa a felhasználókat ezekről a változásokról.

Az ilyen, strukturális információkra vonatkozó metaadatoknak - amennyiben az A. mellékletben meghatározott fogalmak és fogalommeghatározások nem kerülnek alkalmazásra - rövid magyarázatot kell adniuk a továbbított adatokban ténylegesen alkalmazott fogalmakról és fogalommeghatározásokról, és meg kell indokolniuk, hogy az A. mellékletben meghatározott fogalmak és fogalommeghatározások miért nem kerülnek alkalmazásra vagy azok miért nem alkalmazhatók.

A strukturális információkra vonatkozó metaadatokat - az első továbbításukat követően - minden olyan esetben továbbítani kell, amikor az előállítási folyamatban jelentős változás következett be.

11. A tagállamok által továbbított adatokra vonatkozó konkrét információk metaadatainak tájékoztatással kell szolgálniuk a Bizottság (Eurostat) számára az olyan főbb eseményekről, mint például a főbb adatfelülvizsgálatok, az adatok jelentős mértékű következetlensége, a kiugró értékek, az idősorok törései, a szezonális kiigazítás frissítései, valamint a szokatlan nulla és negatív értékek. Az évente továbbított adatok esetében ezeket az információkat legkésőbb t+3 napon belül kell elküldeni, kivéve az 1., a 6. és a 7. táblázatot, amely esetében a metaadatokat az adatokkal együtt kell továbbítani. Negyedéves adatok esetében a metaadatokat az adatokkal együtt kell továbbítani. Ezeket az információkat csak akkor kell elküldeni, ha az említett események tükröződnek a továbbított adatokban, és azokban rövid magyarázatot kell adni az esemény továbbított adatokban való észlelésének okaira, valamint arra, hogy ez mely változókat és referencia-időszakokat érinti. A tagállamok konkrét információkat szolgáltatnak azokról a felülvizsgálatokról, amelyek nem rutinműveletekből származnak.

Adattovábbítási határidők

12. A metaadatokkal kísért adattáblázatokat az egyes táblázatokra meghatározott határidőkön belül kell továbbítani.

13. Az adatokat minden alkalommal továbbítani kell a Bizottságnak (Eurostat), amikor azokat a nemzeti hatóság közzéteszi, és legkésőbb a közzétételük napján.

14. Ha a tagállamok a továbbított adatok hibáiról szereznek tudomást, erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot (Eurostat), és amint a hiba kijavítható, továbbítják a kijavított adatokat.

15. Ha egy tagállam az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett minőségi kritériumoknak megfelelően a határidő lejárta előtt hiánytalan adatkészleteket továbbít, a határidőig nem szükséges az adatok ismételt elküldése, kivéve, ha az egyes táblázatok ettől eltérően rendelkeznek.

Konzisztencia

16. A táblázatban továbbított adatoknak belsőleg konzisztenseknek kell lenniük. A különböző adattáblázatokban ugyanarra a változóra vonatkozóan továbbított értékeknek számszerűen konzisztenseknek kell lenniük, ha azonos határidővel rendelkeznek, vagy ha ismételten továbbítják őket ugyanazon a határidőn belül, mint más táblázatokat.

17. Egy negyedéves adatokat tartalmazó táblázatban egy változó szezonális- és naptárhatások alapján nem korrigált negyedéves értékei összegének számszerűen konzisztensnek kell lenniük bármely referenciaévre vonatkozóan, ahol a megfelelő táblázat azonos változót tartalmaz az éves adatokkal, amennyiben a megfelelő táblázatoknak ugyanaz a határidejük.

1Q. és 1A. táblázat

Negyedéves (Q) és éves (A) nemzeti számlák fő aggregátumai.

Az 1A. táblázatban foglalt adatokat a referencia-időszakot követő t+2 hónapban és t+9 hónapban, az 1Q. táblázatban foglalt adatokat pedig t+2 hónapban kell jelenteni. Ha a tagállam t+2 hónapon belül teljes adatsort továbbít, akkor nem szükséges t+3 hónapon belül is továbbítani az adatokat. Az 1Q. táblázatnak konzisztensnek kell lennie a t+9 hónapban az 1A. táblázattal.

A folyó áron (CUP) 1995-től, az előző évi áron (PYP) 1996-tól, a láncindexált volumenek (CLV) pedig az éves adatok esetében 1995-től, a negyedéves adatok esetében pedig 1996 első negyedévétől számított adatok kötelezőek (x) az alábbiak szerint. Néhány bontás opcionális (o).

A negyedéves adatokat szezonálisan nem kiigazított formában, valamint szezonálisan kiigazított formában kell megadni (adott esetben a naptári kiigazításokkal együtt), kivéve az előző évi árakat. A csak naptári vagy szezonális kiigazításokat tartalmazó negyedéves adatok benyújtása nem kötelező.

Bizonyos adminisztratív felhasználások esetében az éves B.1 * g adatot a rendelkezésre álló legnagyobb pontossággal kell továbbítani, de csak érdemi értékekre korlátozva, pl. legfeljebb 8 tizedesjegy nemzeti pénznemben kifejezve a millióban, és 3 tizedesjegy az ezer főben kifejezett adatok esetében.

Népességi és foglalkoztatási adatok

Kötelező mértékegységek (x): a népességre és az összes foglalkoztatási változóra és a ledolgozott munkaórákra (HW) vonatkozó személyek (PS) rezidens termelési egységekben való foglalkoztatás esetén.

Munkahelyek (JB) és teljes munkaidős egyenérték (FTE) opcionális (o) a rezidens termelési egységekben való foglalkoztatás esetén.

Export és import földrajzi bontásban - az utolsó referencia-időszak végén érvényes tényleges összetétel ("állandó összetétel") szerint

1F. táblázat

A GDP-re és a foglalkoztatásra vonatkozó gyorsbecslések - önkéntes adattovábbítás, negyedévente

A Bizottság (Eurostat) és a tagállamok megállapodnak a GDP-re és a foglalkoztatás növekedésére vonatkozó gyorsbecslések önkéntes továbbításáról annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelő európai aggregátumokra vonatkozó becsléseket a referencia-időszak után körülbelül 30 vagy 45 nappal rendszeresen és koordinált módon közzétegyék. Az ilyen becsléseket a Bizottságnak (Eurostat) továbbító tagállamok negyedévente, legalább egy munkanappal a megállapodás szerinti közzététel időpontja előtt elküldik azokat egyértelműen jelezve, hogy a becslések közzétehetők-e (előnyben részesített alternatíva).

2. táblázat

Az államháztartás és alszektorai fő aggregátumai - évente

3. táblázat

A fő aggregátumok és foglalkoztatás részletes bontása ágazatok szerint - évente

Az adatokat a referencia-időszakot követő t+9 hónapban kell jelenteni a NACE legfeljebb A*21 bontása (beleértve a teljes gazdaságot és az A*10-et) esetében, a t+21 hónapban pedig az A*64 bontás (beleértve az A*38-at is) esetében. E bontás kötelező (x); az A*88 bontás opcionális (o).

Fő kibocsátás- és jövedelemaggregátumok:

A folyó áron (CUP) számított adatokat 1995-től kezdődően; az előző évi árakat (PYP) 1996-tól kezdődően és a láncindexált volumeneket (CLV) 1995-től kezdődően kell jelenteni; a PYP és a CLV opcionális a P1 és P2 esetében, de kötelező a B.1g és a P.51c esetében; saját tulajdonú lakásszolgáltatás imputált bérleti díja (44. tétel - "Ingatlanügyletek") csak a P.1, P.2 és B.1g esetében.

Foglalkoztatás rezidens termelésben (hazai szemlélet, DC):

Az adatokat 1995-től kezdődően a személyek (PS) és a ledolgozott munkaórák (HW) vonatkozásában kell jelenteni. A t+9 hónapban az adatszolgáltatás kötelező (x) a NACE bontások esetében A*21-ig (beleértve a teljes gazdaságot és az A*10-et), a t+21 hónapban pedig az A*64 (PS) és az A*38 (HW) esetében; a munkahelyekre (JB) és teljes munkaidős egyenértékre (FTE) vonatkozó A*88 bontások és adatok nem kötelezőek (o).

5. táblázat

A háztartások végső fogyasztási kiadása rendeltetés szerint - évente

Az adatokat a referencia-időszakot követő t+9 hónapban, 1995-től kezdődően folyó áron (CUP), 1996-tól az előző évi áron (PYP), 1995-től pedig a láncindexált volumenekben (CLV) kell jelenteni. A háztartások végső fogyasztási kiadása esetében a hazai szemlélet (DC) alapján kiadástípus szerinti bontást kell megadni a Coicop 2018 osztályozás szerint, a harmonizált fogyasztói árindexek (HICP) összeállításánál alkalmazott ágazatonkénti (két számjegyű) és csoportonkénti (3 számjegyű) bontásban.

6. táblázat

Pénzügyi számlák szektorok szerint - évente

Az adatokat folyó áron, 1995-től kezdődően a referencia-időszakot követő t+4 és/vagy t+9 hónapon belül kell továbbítani.

Az S.11 szektor alábbi alszektoraira vonatkozó adatokat nem kötelező megadni: S.11DO Belföldi irányítás alatt álló nem pénzügyi vállalatok; S.11001 Állami nem pénzügyi vállalatok; S.110011 ebből: Belföldi multinacionális vállalatok részét képező közösségi tulajdonban lévő nem pénzügyi vállalatok; S.11002 Hazai nem pénzügyi magánvállalatok; S.110021 ebből: Belföldi multinacionális vállalatok részét képező nem pénzügyi hazai magánvállalatok; S.11003 Külföldi irányítás alatt álló nem pénzügyi vállalatok.

Az S.12 szektor alábbi alágazataira vonatkozó adatokat nem kötelező megadni: S.12DO Belföldi irányítás alatt álló pénzügyi vállalatok; S.12001 Állami pénzügyi vállalatok; S.120011 ebből: Belföldi multinacionális vállalatok részét képező közösségi tulajdonban lévő pénzügyi vállalatok; S.12002 Hazai magántulajdonban lévő pénzügyi vállalatok; S.120021 ebből: Belföldi multinacionális vállalatok részét képező pénzügyi hazai magánvállalatok; S.12003 Külföldi irányítás alatt álló pénzügyi vállalatok; S.122 Betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével; S.123 Pénzpiaci alapok (Money market funds - MMF-ek); S.125 Egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével; S.126 Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek; S.127 Captive finanszírozók (zártkörű pénzügyi közvetítők) és pénzkölcsönzők; S.128 Biztosítótársaságok; S.129 Nyugdíjpénztárak.

Az S.2 szektor alábbi alszektoraira vonatkozó adatokat nem kötelező megadni: S.21: az Európai Unió tagállamai, intézményei és szervei; S.2I az euroövezet tagállamai, az Európai Központi Bank, valamint az euroövezet más intézményei és szervei; S.22 nem uniós tagországok és az Európai Unióban nem rezidens nemzetközi szervezetek.

Az EMU és az Unió szerinti bontásoknak az utolsó referencia-időszakok végén érvényes tényleges összetételt ("állandó összetétel") kell tükrözniük.

7. táblázat

A pénzügyi eszközök és kötelezettségek mérlegei - évente

Az adatokat folyó áron, 1995-től kezdődően a referencia-időszakot követő t+4 és/vagy t+9 hónapon belül kell továbbítani.

Az S.11 szektor alábbi alszektoraira vonatkozó adatokat nem kötelező megadni: S.11DO Belföldi irányítás alatt álló nem pénzügyi vállalatok; S.11001 Közösségi tulajdonú nem pénzügyi vállalatok; S.110011 ebből: Belföldi multinacionális vállalatok részét képező, közösségi tulajdonú nem pénzügyi vállalatok; S.11002 Hazai nem pénzügyi magánvállalatok; S.110021 ebből: Belföldi multinacionális vállalatok részét képező, nem pénzügyi hazai magánvállalatok; S.11003 Külföldi irányítású nem pénzügyi vállalatok.

Az S.12 szektor alábbi alszektoraira vonatkozó adatokat nem kötelező megadni: S.12DO Belföldi irányítás alatt álló pénzügyi vállalatok; S.12001 Közösségi tulajdonú pénzügyi vállalatok; S.120011 ebből: Belföldi multinacionális vállalatok részét képező, közösségi tulajdonú pénzügyi vállalatok; S.12002 Hazai pénzügyi magánvállalatok; S.120021 ebből: Belföldi multinacionális vállalatok részét képező, hazai pénzügyi magánvállalatok; S.12003 Külföldi irányítású pénzügyi vállalatok; S.122 Betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével; S.123 Pénzpiaci alapok (Money market funds - MMF-ek); S.123A Állandó nettó eszközértékű MMF-ek (pénzpiaci alapok); S.123B Változó nettó eszközértékű MMF-ek; S.124A Nyílt végű nem pénzpiaci alapok - Összesen; S.124A1 Nyílt végű nem pénzpiaci alapok - Ingatlanalapok; S.124A2 Nyílt végű nem pénzpiaci alapok - Részvényalapok; S.124A3 Nyílt végű nem pénzpiaci alapok - Kötvényalapok; S.124A4 Nyílt végű nem pénzpiaci alapok - Vegyes vagy kiegyensúlyozott alapok; S.124A5 Nyílt végű nem pénzpiaci alapok - Fedezeti alapok; S.124A9 Nyílt végű nem pénzpiaci alapok - Egyéb alapok; S.124B Zárt végű nem pénzpiaci alapok - Összesen; S.124B1 Zárt végű nem pénzpiaci alapok - Ingatlanalapok; S.124B2 Zárt végű nem pénzpiaci alapok - Részvényalapok; S.124B3 Zárt végű nem pénzpiaci alapok - Kötvényalapok; S.124B4 Zárt végű nem pénzpiaci alapok - Vegyes vagy kiegyensúlyozott alapok; S.124B5 Zárt végű nem pénzpiaci alapok - Fedezeti alapok; S.124B9 Zárt végű nem pénzpiaci alapok - Egyéb alapok; S.125 Egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjalapok kivételével; S.125A Értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi vállalatok; S.125B Hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok; S.125C Értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök; S.125D Specializálódott pénzügyi vállalatok; S.125E Egyéb pénzügyi közvetítők (EPK-k) - Összesen; S.125E1 ebből: Központi szerződő felek; S.126 Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző szervezetek; S.127 Captive finanszírozók (zártkörű pénzügyi közvetítők) és pénzkölcsönzők; S.1271 Vagyonkezelői, ingatlankezelői és ügynöki számlák; S.1272 Vállalatcsoportok captive pénzügyi szervezetei - Összesen; S.1272A ebből: Külföldi tulajdonban lévő SPE-típusú, zártkörű társaságok; S.1273 Egyéb captive pénzügyi vállalatok és pénzkölcsönzők; S.128 Biztosítótársaságok; S.1281 Nem-életbiztosítók; S.1282 Életbiztosítók; S.129 Nyugdíjalapok; S.129A Meghatározott juttatási alapok; S.129B Meghatározott hozzájárulási alapok.

Az S.2 szektor alábbi alszektoraira vonatkozó adatokat nem kötelező megadni: S.21 Az Európai Unió tagállamai, intézményei és szervei; S.2I Az euroövezet tagállamai, az Európai Központi Bank, valamint az euroövezet más intézményei és szervei; S.22 Nem uniós tagországok és az Európai Unióban nem rezidens nemzetközi szervezetek.

Az EMU és az Unió szerinti bontásoknak az utolsó referencia-időszakok végén érvényes tényleges összetételt ("állandó összetétel") kell tükrözniük.

8. táblázat

Nem pénzügyi számlák szektorok szerint - évente

Az adatok 1995-től kezdődően, a referencia-időszakot követő "t+9 hónap" időpontban szolgáltatandók. Az S.14 és S.15 szektor adatait a 2012-t megelőző referenciaévekre vonatkozóan nem kötelező továbbítani. A 2012-es referenciaévtől kezdődően kötelező az adattovábbítás.

Az S.11 szektor alábbi alágazataira vonatkozó adatokat nem kötelező megadni: S.11DO Belföldi irányítás alatt álló nem pénzügyi vállalatok; S.11001 Állami nem pénzügyi vállalatok; S.110011 ebből: Belföldi multinacionális vállalatok részét képező, állami nem pénzügyi vállalatok; S.11002 Hazai nem pénzügyi magánvállalatok; S.110021 ebből: Belföldi multinacionális vállalatok részét képező, nem pénzügyi hazai magánvállalatok; S.11003 Külföldi irányítású nem pénzügyi vállalatok;

Az S.12 szektor alábbi alágazataira vonatkozó adatokat nem kötelező megadni: S.12DO Belföldi irányítás alatt álló pénzügyi vállalatok; S.12001 Állami pénzügyi vállalatok; S.120011 ebből: Belföldi multinacionális vállalatok részét képező, állami pénzügyi vállalatok; S.12002 Hazai pénzügyi magánvállalatok; S.120021 ebből: Belföldi multinacionális vállalatok részét képező, hazai pénzügyi magánvállalatok; S.12003 Külföldi irányítású pénzügyi vállalatok; S12K (S.121 + S.122 + S.123) Monetáris pénzügyi intézmények (MPI); S12P (S.124 + S.125 + S.126 + S.127) Egyéb pénzügyi intézmények (az MPI-ktől, a biztosítótársaságoktól és a nyugdíjalapoktól eltérő pénzügyi vállalatok); S.12Q (S.128 + S.129) Biztosítók és nyugdíjalapok.

801. táblázat

Nem pénzügyi számlák szektorok szerint - negyedévente

Az adatokat 1999 első negyedévétől kezdődően kell jelenteni. A 801. táblázat esetében a határidő a referencia-időszaktól számított 85 nap. Ha a tagállam "t+85 nap" időpontban teljes adatsort továbbít, nem szükséges "t+3 hónap" időpontban továbbítani az adatokat.

Az S.11, S.12, S.14 + S.15, S.14, S.15 és S.1N szektorokra vonatkozó adatok önkéntes alapon szolgáltathatók azon országok esetében, amelyeknek a folyó áron számított GDP-je nem éri el a teljes uniós GDP 1 %-át. Az 1 %-os küszöbértéket mozgóátlagként kell számítani a legutóbbi három olyan év alapján, amelyekről adatok állnak rendelkezésre.

Az S.11 szektor következő alszektoraira vonatkozó adatokat nem kötelező megadni: S.11DO Belföldi irányítás alatt álló nem pénzügyi vállalatok; S.11001 Állami nem pénzügyi vállalatok; S.110011 ebből: Belföldi multinacionális vállalatok részét képező, állami nem pénzügyi vállalatok; S.11002 Hazai nem pénzügyi magánvállalatok; S.110021 ebből: Belföldi multinacionális vállalatok részét képező, nem pénzügyi hazai magánvállalatok; S.11003 Külföldi irányítás alatt álló nem pénzügyi vállalatok.

Az S.12 szektor következő alszektoraira vonatkozó adatokat nem kötelező megadni: S.12DO Belföldi irányítás alatt álló pénzügyi vállalatok; S.12001 Állami pénzügyi vállalatok; S.120011 ebből: Belföldi multinacionális vállalatok részét képező, állami pénzügyi vállalatok; S.12002 Hazai pénzügyi magánvállalatok; S.120021 ebből: Belföldi multinacionális vállalatok részét képező, hazai pénzügyi magánvállalatok; S.12003 Külföldi irányítás alatt álló pénzügyi vállalatok; S12K (S.121 + S.122 + S.123) Monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k); S12P (S.124 + S.125 + S.126 + S.127) Egyéb pénzügyi intézmények (az MPI-ktől, a biztosítótársaságoktól és a nyugdíjalapoktól eltérő pénzügyi vállalatok); S12Q (S.128 + S.129) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

801SA. táblázat

Nem pénzügyi számlák szektorok szerint - szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok - negyedévente

Az adatokat 1999 első negyedévétől kezdődően kell jelenteni. A határidő a referencia-időszaktól számított 85 nap plusz 3 munkanap. Amennyiben újra kell továbbítani a 801. táblázatot, a 801SA. táblázatot is újra kell továbbítani 3 munkanappal azt követően, hogy a 801SA. táblázatban szereplő változók bármelyikét kiigazítás nélkül felülvizsgálták.

Az S.11, S.12, S.14 + S.15, S.14, S.15 és S.1N szektorokra vonatkozó adatok önkéntes alapon szolgáltathatók azon országok esetében, amelyeknek a folyó áron számított GDP-je nem éri el a teljes uniós GDP 1 %-át. Az 1 %-os küszöbértéket mozgóátlagként kell számítani a legutóbbi három olyan év alapján, amelyekről adatok állnak rendelkezésre.

A szezonális kiigazításnak adott esetben naptári kiigazításokat is magában kell foglalnia.

9. táblázat

Az adókból és társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó bevételek részletezése, a nemzeti osztályozások szerinti adók és társadalombiztosítási hozzájárulások listájával együtt - évente

Az adatokat folyó áron, nemzeti fizetőeszközben, millió egységben (a nemzeti pénznemben legalább milliós pontossággal) kell jelenteni az államháztartásra (S.13) és alszektoraira (S.1311 központi kormányzat, S.1312 tartományi kormányzat, S.1313 helyi önkormányzat, S.1314 társadalombiztosítási alapok), az Európai Unió intézményeire és szerveire (S.212), valamint az államháztartásra, továbbá az Európai Unió intézményeire és szerveire (S.13 + S.212) vonatkozóan az 1995-ös referenciaévtől kezdődően a referencia-időszakot követő "t+9 hónap" időpontban.

Ezeken túlmenően a 9. táblázatban meg kell adni az adók és társadalombiztosítási hozzájárulások nemzeti osztályozásának teljes részletezését ("nemzeti adólista") is az egyes ESA-kódokhoz tartozó megfelelő összegekkel együtt. A nemzeti adólista továbbítása az államháztartás, valamint az Európai Unió intézményei és szervei (S.13 + S.212) vonatkozásában kötelező.

Az adatoknak konzisztensnek kell lenniük e melléklet 2. táblázatával.

A nem kötelező adatokat megjegyzések jelölik. A meg nem jelölt adatok esetében az 1995-ös referenciaévtől kezdődően kötelező az adatszolgáltatás.

10. táblázat

Régiók szerinti fő aggregátumok, NUTS 2. és 3. szint - évente

Az adatokat 2000-től kezdődően kell jelenteni, kivéve az előző évi áron számított bruttó hozzáadott értéket, amelyet 2001-től kell jelenteni.

Azon tagállamok, amelyek egyetlen, a statisztikai célú területi egységeknek az 1059/2003/EK rendeletben szereplő nómenklatúrája szerinti NUTS 3. szintű területi egységből állnak, nem kötelesek benyújtani ezt a táblázatot. Az egyetlen NUTS 2. szintű területi egységből álló tagállamok nem kötelesek megadni e táblázat változóit a NUTS 2. szintű regionális szinthez.

A nem felülvizsgált adatok továbbítása önkéntes alapon történik.

11. táblázat

Államháztartási kiadások funkciók szerint (COFOG) - évente

Az adatokat folyó áron, nemzeti fizetőeszközben, millió egységben kell jelenteni (a nemzeti pénznemben legalább milliós pontossággal) "t+11 hónap" időpontban.

Az adatszolgáltatás kötelező (az alábbi megjegyzésekben meghatározott kivételekkel):

- COFOG-ágazatonként, valamint a teljes COFOG az államháztartás (S.13) és az államháztartás alszektorai (központi kormányzat - S.1311, tartományi kormányzat - S.1312, helyi önkormányzat - S.1313 és társadalombiztosítási alapok - S.1314) esetében, az 1995-ös referenciaévtől kezdődően;

- COFOG-alágazatonként az államháztartás esetében (S.13), a 2001-es referenciaévtől kezdődően.

A további részleteket (COFOG-alágazatonként, alszektoronként, ESA-ügyletenként és referencia-időszakonként) önkéntes alapon lehet jelenteni.

Az alszektorok adatait konszolidált formában, a tulajdonból származó jövedelem (D.4), az egyéb folyó transzferek (D.7) és a tőketranszferek (D.9) (és azok altételei) között konszolidálva kell jelenteni; részben konszolidálva az összes kiadásban (TE) az egyes alszektorokon belül, de nem az alszektorok között. Az S.13 szektor adatai megegyeznek az alszektorok adatainak összegével, kivéve a D.4, D.7 és D.9 tételeket (és azok altételeit és TE-jét), amelyeket az alszektorok között konszolidálni kell (a kiadási oldalról származó, a partnerszektorokra vonatkozó önkéntes információk alapján).

A közölt adatoknak konzisztensnek kell lenniük az e melléklet 2. táblázatában jelentett adatokkal, az évjárati eltérések kivételével.

13. táblázat

Háztartások számlái (S.14) régiók szerint (NUTS 2)

Az adatok folyó áron, 2000-től kezdődően, a referencia-időszakot követő "t+24 hónap" időpontban szolgáltatandók.

A 2000 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan az S.14 helyett az S.14 + S.15 értéke is bejelenthető.

Azon tagállamok, amelyek egyetlen, a statisztikai célú területi egységeknek az 1059/2003/EK rendeletben szereplő nómenklatúrája szerinti NUTS 2. szintű területi egységből állnak, nem kötelesek benyújtani ezt a táblázatot.

A nem felülvizsgált adatok továbbítása önkéntes alapon történik.

15. táblázat

Forrástábla alapáron kiegészítve a piaci beszerzési árra történő átszámítással

Az adatokat folyó áron (2010-től kezdődően) és előző évi áron (2015-től kezdődően) kell jelenteni a NACE (n=64, önkéntesen n=88) és CPA (m=64, önkéntesen m=88) esetében a referencia-időszakot követő "t+36 hónap" időpontban.

A nem felülvizsgált adatok továbbítása önkéntes alapon történik.

16. táblázat

Felhasználástábla, piaci beszerzési áron (*1) - évente

Az adatokat folyó áron (2010-től kezdődően) és előző évi áron (2015-től kezdődően) kell jelenteni a NACE (n=64, önkéntesen n=88) és CPA (m=64, önkéntesen m=88) esetében a referencia-időszakot követő "t+36 hónap" időpontban. Ötévente be kell nyújtani öt további táblázatot (*1).

A nem felülvizsgált adatok továbbítása önkéntes alapon történik.

17. táblázat

Szimmetrikus input-output tábla alapáron (*2) (termék × termék (*3)) - ötévente

Az adatokat 2010-től kezdődően folyó áron, nemzeti fizetőeszközben, millió egységben (n=64, önkéntesen n=88) kell jelenteni ötévenként (a 0-val és 5-tel végződő években) a referencia-időszakot követő "t+36 hónap" időpontban.

Az előző évi áron alapuló adatok megadása önkéntes.

A nem felülvizsgált adatok továbbítása önkéntes alapon történik.

20. táblázat

Állóeszközök gazdasági ágazatok és eszközök szerint (állomány) - évente

Az állóeszközökre vonatkozó adatokat a referencia-időszakot követő "t+24 hónap" időpontban kell jelenteni bruttó és nettó (g/n), a folyó újrabeszerzési áron (CURC) 2000-től, az előző évi újrabeszerzési áron (PYRC) 2001-től kezdődően; a láncindexált volumenek (CLV) továbbítása nem kötelező (o).

22. táblázat

Bruttó állóeszköz-felhalmozás gazdasági ágazatok és eszközök szerint (tranzakciók) - évente

Az adatokat a referencia-időszakot követő "t+9 hónap" időpontban kell jelenteni az A * 10-es NACE bontás szerint, az A * 21-es NACE bontás szerint pedig "t+24 hónap"-ra következők szerint; az egyéb eszközökre és az A * 38/64/88 bontásokra vonatkozó adattovábbítás opcionális (o). Az adatokat folyó áron (CUP), előző évi áron (PYP) és láncindexált volumenekben (CLV) kell jelenteni; a CUP vagy CLV jelentésének kezdő éve az alábbiak szerint 1995 vagy 2000; a PYP esetében ez egy évvel későbbi (1996 vagy 2001).

25. táblázat

Államháztartás nem pénzügyi számlái - negyedévente

Az adatokat folyó áron, nemzeti fizetőeszközben, millió egységben kell jelenteni (a nemzeti pénznemben legalább milliós pontossággal), 2002 1. negyedévétől kezdődően, a referencia-időszakot követő "t+3 hónap" időpontban.

Az alábbiakban ismertetett kivételektől eltekintve a kormányzati szektorra (S.13) vonatkozó, szezonálisan nem kiigazított adatokat kötelező jelenteni.

Az adatszolgáltatás az államháztartás alszektoraira vonatkozóan önkéntes:

- S.1311 központi kormányzat

- S.1312 tartományi kormányzat

- S.1313 helyi önkormányzat

- S.1314 társadalombiztosítási alapok.

Az Európai Unió intézményeire és szerveire vonatkozó adatok (S.212) önkéntes alapon továbbíthatók a termelési és importadókra (D.2r), a termékadókra (D.21r) és az egyéb termelési adókra (D.29r) vonatkozóan.

Szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok is szolgáltathatók önkéntes alapon, a következő S.13 szintű tételek kivételével: összbevétel (TR), összkiadás (TE) és nettó hitelnyújtás (+)/nettó hitelfelvétel (-) (B.9). Az utóbbiakat kötelezően jelenteni kell, a referencia-időszak végét követő t+107 napos határidővel. A tagállamok a szezonális kiigazításra vonatkozóan metaadatokat bocsátanak rendelkezésre, amelyek tartalmazzák a szezonális kiigazítási módszer általános jellemzőinek rövid leírását, azaz a közvetlen vagy közvetett megközelítést, a szezonális kiigazítási módszert és a kapcsolódó szoftvereket, a naptárhatások meglétét, az éves adatokkal való összehasonlítást, valamint az alkalmazott egyedi modelleket. A Bizottság (Eurostat) technikai segítséget nyújt a szezonális kiigazításhoz a tagállamok követelményeivel összhangban.

Az alszektorok adatait konszolidált formában, a tulajdonból származó jövedelem (D.4), az egyéb folyó transzferek (D.7) és a tőketranszferek (D.9) (és azok altételei) között konszolidálva kell jelenteni; részben konszolidálva az összkiadásban és az összbevételben (TE és TR) az egyes alszektorokon belül, de nem az alszektorok között). Az S.13 szektor adatai megegyeznek az alszektorok adatainak összegével, kivéve a D.4., D.7. és D.9. tételeket (és azok altételeit és összesítéseit), amelyeket az alszektorok között konszolidálni kell.

Az adatoknak alapforrásokból - például államháztartási számlákból vagy közigazgatási forrásokból - rendelkezésre álló közvetlen információkon kell alapulniuk, amelyek a termelési és importadók (D.2r), a folyó jövedelem- és vagyonadók stb. (D.5r), a tőkeadók (D.91r), a tényleges társadalombiztosítási járulékok (D.611 és D.613 kombinálva), valamint a társadalmi juttatások (D.62p) esetében a kategória összegének legalább 90 %-át képviselik. A közvetlen információkat szükség esetén az érintett kör korrekciójával és koncepcionális korrekciókkal kell teljessé tenni, hogy a negyedéves adatok összhangba kerüljenek az ESA 2010 koncepcióival.

Az e melléklet 2. táblázatában megadott negyedéves adatoknak és a kapcsolódó éves adatoknak, valamint a 479/2009/EK rendelet szerint jelentett adatoknak konzisztensnek kell lenniük a nem egybeeső adattovábbítási határidőkön belüli évjárati különbségekkel.

A tagállamok a negyedéves adatok e rendeletben előírt ütemezés szerinti továbbításával egyidejűleg benyújtják a Bizottságnak (Eurostat) az adatok összeállításához használt források és módszerek leírását. A negyedéves adatok összeállításához használt források és módszerek kezdeti leírásának esetleges felülvizsgálatát a felülvizsgált adatok közlésekor kell a Bizottság (Eurostat) részére megküldeni.

Az adattovábbítást a főbb eseményekről és a főbb módosításokról szóló jelentésnek kell kísérnie.

26. táblázat

Nem pénzügyi eszközök mérlegei - évente

Az adatokat a referencia-időszakot követő "t+24 hónap" időpontban kell jelenteni folyó áron, 1995-től, 2000-től vagy 2012-től kezdődően, a meghatározásnak megfelelően; a kiegészítő bontások opcionálisak (o).

27. táblázat

Államháztartás pénzügyi számlái és mérlegei - negyedévente

Az adatokat az államháztartási szektorra és alszektoraira vonatkozóan az 1999 1. negyedévi referencia-negyedévtől kezdődően, nemzeti fizetőeszközben, millió egységben kell jelenteni (a nemzeti pénznemben legalább milliós pontossággal).

Az előzetes adatszolgáltatás határideje a referencia-negyedévet követő "t+85 nap" időpont. A tagállamok a "t+3 hónap" időpontban továbbítják a véglegesített adatokat, beleértve az adatok frissítését vagy egyéb felülvizsgálatát is. Ha a "t+85 nap" időpontban továbbított adatokat nemzeti szinten "nem tették közzé" jelzéssel jelentik, akkor azokat európai szinten sem teszik közzé.

Az adatokat kötelezően jelenteni kell a következők esetében:

- S.13 államháztartás

- konszolidálva az alszektoron belül és azok között (S.13C) és

- nem konszolidált (S.13N)

- S.1311 központi kormányzat - az alszektoron belül konszolidálva

- S.1312 tartományi kormányzat - az alszektoron belül konszolidálva

- S.1313 helyi önkormányzat - az alszektoron belül konszolidálva

- S.1314 társadalombiztosítási alapok - az alszektoron belül konszolidálva.

A tranzakciókat és a mérlegtételeket kötelezően jelenteni kell (az alábbi megjegyzésekben meghatározott kivételekkel). Az egyéb volumenváltozásokat (K.3 katasztrófa miatti veszteségek + K.4 Térítés nélküli lefoglalások + K.5 Máshová nem sorolt egyéb volumenváltozások + K.6 Az osztályozásban bekövetkezett változások) és a névleges eszköztartási nyereséget és veszteséget (K.7) önkéntes alapon lehet jelenteni instrumentumonként.

A partnerszektorra vonatkozó egyes információk - az alábbi megjegyzések szerint - kötelezőek, míg a partnerszektorra vonatkozó egyéb információk önkéntes alapon továbbíthatók a következő partnerszektorok esetében:

- S.11 nem pénzügyi vállalatok

- S.12 pénzügyi vállalatok

- S.128 + S.129 biztosítók és nyugdíjalapok

- S.14 + S.15 háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

- teljes gazdaság, az S.13 kivételével

- S.2 külföld.

A jó minőségű statisztikák összeállítása céljából a pénzügyi tranzakciókra és pénzügyi eszközökre és kötelezettségekre vonatkozó negyedéves adatoknak a lehetőségekhez képest az államháztartásban közvetlenül rendelkezésre álló adatokon kell alapulniuk. A kormányzati egységek birtokában lévő, nem tőzsdei részvényekre (AF.512) és egyéb tulajdonosi részesedésekre (AF.519) vonatkozó negyedéves adatok azonban a vonatkozó éves adatokra vonatkozó információk inter- és extrapolálásával becsülhetők meg. A 479/2009/EK rendelet szerint azonos időpontban jelentett negyedéves adatoknak és a kapcsolódó éves adatoknak egymással konzisztensnek kell lenniük.

Az adattovábbítást a főbb eseményekről és a főbb módosításokról szóló jelentésnek kell kísérnie.

28. táblázat

Az államháztartás bruttó adóssága (maastrichti adósság) - negyedévente

Az adatokat az államháztartási szektor és alszektorai esetében 2000 1. negyedévétől kezdődően a referencia-időszak végét követő "t+3 hónap" időpontban, folyó áron, nemzeti fizetőeszközben, millió egységben kell jelenteni (a nemzeti pénznemben legalább milliós pontossággal).

Az államháztartási szektor (S.13) és az alszektorok bontását (S.1311 központi kormányzat, S.1312 tartományi kormányzat, S. 1313 helyi önkormányzat, valamint S.1314 társadalombiztosítási alapok) kötelező jelenteni, az alábbi kivételekkel.

Szektorok és alszektorok szerinti bontások, amelyek önkéntes alapon szolgáltathatók:

- S.13111 költségvetési központi kormányzat

- S.13112 költségvetésen kívüli központi kormányzat

- S.11001 közösségi tulajdonú nem pénzügyi vállalatok

- S.12001 közösségi tulajdonú pénzügyi vállalatok

- S.13 + S.11001 + S.12001 közszektor.

Az alszektorok adatait minden egyes alszektoron belül konszolidálni kell, de az alszektorok között nem. Az államháztartást az alszektorokon belül és azok között konszolidálva kell jelenteni.

A bruttó államadósságot (mérlegadatok) a negyedév végén fennálló névértéken a 479/2009/EK rendeletben szereplő meghatározásnak megfelelően kell jelenteni.

A közölt adatoknak konzisztensnek kell lenniük a 479/2009/EK rendelet szerint jelentett adatokkal az eltérő adattovábbítási határidők miatti évjárati eltérések kivételével.

28A. táblázat

Az államháztartás bruttó adósságának (maastrichti adósság) szerkezete - évente

Az adatokat folyó áron, nemzeti fizetőeszközben, millió egységben (a nemzeti pénznemben legalább milliós pontossággal kell jelenteni, az alábbiakban részletezett kivételekkel) az államháztartási szektorra és alszektoraira vonatkozóan. A kötelező adatokat a referencia-időszak végét követő "t+100 nap" és "t+283 nap" időpontig kell továbbítani. Az önkéntes adatokat a referencia-időszak végét követő "t+132 nap" és "t+283 nap" időpontig kell továbbítani.

Az államháztartási szektor (S.13) és az alszektorok bontását (S.1311 központi kormányzat, S.1312 tartományi kormányzat, S. 1313 helyi önkormányzat, valamint S.1314 társadalombiztosítási alapok) önkéntes alapon kell jelenteni, az alábbi kivételekkel.

A kötelező adatokat az előző négy referenciaévre vonatkozóan kell jelenteni. Az önkéntes és kötelező adatokat 1995-től lehet jelenteni.

A partnerszektorok (al)szektorok szerinti bontása:

- S.11 nem pénzügyi vállalatok

- S.12 pénzügyi vállalatok

- S.121 központi bank - csak az alább feltüntetett kiválasztott tételek esetében.

- S.122 + S.123 betétgyűjtő vállalatok, a központi bank és a pénzpiaci alapok kivételével

- S.124 + S.125 + S.126 + S.127 + S.128 + S.129 egyéb pénzügyi vállalkozások

- S.1311 központi kormányzat

- S.1312 tartományi kormányzat

- S.1313 helyi önkormányzat

- S.1314 társadalombiztosítási alapok

- S.14 + S.15 háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

- S.11 + S.14 + S.15 nem pénzügyi vállalatok, háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

- S.2 külföld

- S.1 + S.2 összesen.

Lejárat szerinti bontás (eredeti és hátralévő futamidő):

- összesen

- < 1 év (beleértve)

- 1-5 év (beleértve)

- 5-10 év (beleértve)

- 10-30 év (kivételével)

- 30 év (beleértve)

- 1 év.

Devizanem szerinti bontás:

- nemzeti valuta

- minden deviza

- euro

- USA-dollár

- japán jen

- svájci frank

- brit font sterling

- egyéb deviza

Az alszektorok adatait minden egyes alszektoron belül konszolidálni kell, de az alszektorok között nem. Az államháztartást az alszektorokon belül és azok között konszolidálva kell jelenteni.

A bruttó államadósságot (mérlegadatok) a negyedév végén fennálló névértéken a 479/2009/EK rendeletben szereplő meghatározásnak megfelelően kell jelenteni. A maastrichti adósságkötelezettségekkel kapcsolatos államháztartási tranzakciókat piaci értéken kell jelenteni.

A jelentett adatoknak konzisztensnek kell lenniük a 479/2009/EK rendelet alapján bejelentett adatokkal.

29. táblázat

Az adott időpontig felhalmozott társadalombiztosítási nyugdíjjogosultságok (20) - háromévente

Az adatokat 2015-ös referenciaévtől kezdődően a referencia-időszakot követő "t+24 hónap" időpontban háromévente kell jelenteni.

A nem felülvizsgált adatok továbbítása önkéntes alapon történik.

".

(1) A konkrét követelmények részletes leírása a külön táblázatokban található. A zárójelben szereplő határidők csak bizonyos esetekben alkalmazandók.

(2) A (3) a t+ 3 hónapos adattovábbítást jelenti. Ha a tagállam t+2 hónapon belül teljes adatsort továbbít, akkor nem szükséges t+3 hónapon belül is továbbítani az adatokat.

(3) A (3) a t+ 3 hónapos adattovábbítást jelenti. Ha a tagállam t+85 napon belül teljes adatsort továbbít, akkor nem szükséges t+3 hónapon belül is továbbítani az adatokat.

(4) A Tanács 479/2009/EK rendelete (2009. május 25.) az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról (HL L 145., 2009.6.10., 1. o.).

(1) Kizárólag a "pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tranzakciókra" vonatkozóan kell feltüntetni; a "volumenváltozásokra", a "pénzügyi eszközök átértékelésére" és a partnerszektorokra vonatkozó információkra nézve nem releváns.

(2) A partnerszektorra vonatkozó információk nem alkalmazhatók erre a tételre.

(5) Az államháztartás alszektorai között konszolidálva (S.13).

(6) A bontásnak az egyes referencia-időszakok végi tényleges összetételt ("állandó összetétel") kell tükröznie.

(7) Az államháztartás alszektorai között konszolidálva (S.13)

(8) A bontásnak az egyes referencia-időszakok végi tényleges összetételt ("állandó összetétel") kell tükröznie.

(9) Az A*6 a NACE Rev. 2. A*10 bontásának következő összesített pozícióinak felel meg: - (G, H, I és J) (G, H és I) és (J) helyett; - (K, L, M és N) (K), (L) és (M és N) helyett - (O, P, Q, R, S, T és U) (O, P és Q) és (R, S, T és U) helyett.

(10) Azt a szemléletet, amely termékenkénti adatokat alkalmaz a forrás- és felhasználástáblákban, valamint az input-output táblákban, hazai szemléletnek nevezzük. A nemzeti szemlélethez képest végzett kiigazításokat (rezidensek közvetlen külföldi vásárlásai) a táblázat 2. része tartalmazza az összesítések sorában. A cif-áron számított, termékenkénti import nem tartalmazza a rezidensek közvetlen külföldi vásárlásait.

(11) Az importot a következők szerint kell részletezni:

a) S.21 Tagállamok és az Európai Unió intézményei és szervei, a1) S.2I Az euroövezet tagállamai, az Európai Központi Bank és az euroövezet más intézményei és szervei, a2) S.21 - S.2I Az euroövezeten kívüli tagállamok és az Európai Unió intézményei és szervei (kivéve az Európai Központi Bankot és az euroövezet más intézményeit és szerveit), valamint b) S.22 Nem tagországok és az EU-ban nem rezidens nemzetközi szervezetek, figyelembe véve, hogy:

- az importra vonatkozó értékeknek az egyes referencia-időszakok végén a tényleges összetételt ("változó összetétel") kell tükrözniük;

- az euroövezet tagállamainak meg kell adniuk az a), a1), a2) és b) pontban említett összes bontást; az euroövezeten kívüli tagállamoknak meg kell adniuk az a) és b) pontban említett bontásokat, de az a1) és az a2) pontban említett bontások megadása önkéntes.

(*1) Az alább említett öt további táblázatot ötévente kell továbbítani (a 0-ra és 5-re végződő referenciaévekre vonatkozóan). Az öt további táblázat továbbítása a folyó áron számított adatokkal kötelező, az előző évi áron számított adatokkal pedig önkéntes alapon történik.

A következő öt táblázatról van szó:

- felhasználástábla alapáron (az (1)-(7) sor adataiból).

- a hazai kibocsátásra vonatkozó felhasználástábla alapáron (az (1) és a (2) sor adataiból)

- az importra vonatkozó felhasználástábla alapáron (az (1) és a (2) sor adataiból).

- a kereskedelmi és szállítási árrés táblája (az (1) és a (2) sor adataiból).

- a termékadók és -támogatások egyenlegének táblája (az (1) és a (2) sor adataiból).

(12) Azt a szemléletet, amely termékenkénti adatokat alkalmaz a forrás- és felhasználástáblákban, valamint az input-output táblákban, hazai szemléletnek nevezzük. A nemzeti szemlélethez képest végzett kiigazításokat (rezidensek közvetlen külföldi vásárlásai, valamint nem rezidensek hazai területen végrehajtott vásárlásai) a táblázat 3. része tartalmazza az összesítések sorában. A háztartások termékenkénti bontásban megadott végső fogyasztási kiadása nem foglalja magában a rezidensek közvetlen külföldi vásárlásait. A háztartások termékenkénti bontásban megadott végső fogyasztási kiadása magában foglalja a nem rezidensek hazai területen végrehajtott vásárlásait. A fob-áron megadott termékenkénti export nem foglalja magában a nem rezidensek hazai területen végrehajtott vásárlásait.

(13) Csak folyó áron.

(14) Az exportot a következők szerint kell részletezni:

j) S.21 Tagállamok és az Európai Unió intézményei és szervei, j1) S.2I Az euroövezet tagállamai, az Európai Központi Bank és az euroövezet más intézményei és szervei, j2) S.21 - S.2I Az euroövezeten kívüli tagállamok és az Európai Unió intézményei és szervei (kivéve az Európai Központi Bankot és az euroövezet más intézményeit és szerveit), valamint k) S.22 Nem uniós tagországok és az EU-ban nem rezidens nemzetközi szervezetek, figyelembe véve, hogy:

- az exportra vonatkozó értékeknek az egyes referencia-időszakok végén a tényleges összetételt ("változó összetétel") kell tükrözniük;

- az euroövezet tagállamainak meg kell adniuk a j), j1), j2) és k) pontban említett összes bontást; az euroövezeten kívüli tagállamoknak meg kell adniuk a j) és k) pontban említett bontásokat, de a j1) és a j2) pontban említett bontások megadása önkéntes.

(15) Önkéntes alapon.

(*2) A következő két további alapáras tábla továbbítása a kötelező:

- a hazai kibocsátásra vonatkozó szimmetrikus input-output tábla, alapáron (az (1) és a (2) sor, az "Importált termékek felhasználása" sor, valamint a (3) és a (4) sor adataiból),

- az importra vonatkozó szimmetrikus input-output tábla, alapáron (az (1) és a (2) sor adataiból).

(*3) Ágazat × ágazat, feltéve hogy ez megközelítőleg megfelel a termék × termék típusú táblának.

(*4) Csak a hazai kibocsátásról készített altáblára vonatkozik.

(16) Azt a szemléletet, amely termékenkénti adatokat alkalmaz a forrás- és felhasználástáblákban, valamint az input-output táblákban, hazai szemléletnek nevezzük. A nemzeti szemlélethez képest végzett kiigazításokat (rezidensek közvetlen külföldi vásárlásai, valamint nem rezidensek hazai területen végrehajtott vásárlásai) az összesítő sorok tartalmazzák. A háztartások termékenkénti bontásban megadott végső fogyasztási kiadása nem foglalja magában a rezidensek közvetlen külföldi vásárlásait. A háztartások termékenkénti bontásban megadott végső fogyasztási kiadása magában foglalja a nem rezidensek hazai területen végrehajtott vásárlásait. A fob-áron megadott termékenkénti export nem foglalja magában a nem rezidensek hazai területen végrehajtott vásárlásait.

(17) Önkéntes alapon.

(18) Az importot és az exportot a következők szerint kell részletezni:

j) S.21 Az Európai Unió tagállamai és intézményei és szervei, j1) S.2I Az euroövezet tagállamai, az Európai Központi Bank és az euroövezet más intézményei és szervei, j2) S.21 - S.2I Az euroövezeten kívüli tagállamok és az Európai Unió intézményei és szervei (kivéve az Európai Központi Bankot és az euroövezet más intézményeit és szerveit), valamint k) S.22 Nem uniós tagországok és az EU-ban nem rezidens nemzetközi szervezetek, figyelembe véve, hogy:

- az exportra vonatkozó értékeknek az egyes referencia-időszakok végén a tényleges összetételt ("változó összetétel") kell tükrözniük;

- az euroövezet tagállamainak meg kell adniuk a j), j1), j2) és k) pontban említett összes bontást; az euroövezeten kívüli tagállamoknak meg kell adniuk a j) és k) pontban említett bontásokat, de a j1) és a j2) pontban említett bontások megadása önkéntes.

(19) Az adatokat folyó áron kell megadni.

(20) A G és H oszlopban három adatsort kell feltüntetni, amelyeknek a kérdéses nyugdíjrendszerekre elvégzett biztosításmatematikai számításokon kell alapulniuk. Az adatsoroknak tükrözniük kell a számítások legfontosabb paramétereire vonatkozó érzékenységelemzés eredményét, amelyet jóvá kell hagynia mind a statisztikusoknak, mind az idősödő népességgel foglalkozó, a Gazdaságpolitikai Bizottság égisze alatt tevékenykedő szakértőknek. Az alkalmazandó paramétereket e rendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően kell egyértelművé tenni.

(21) Az ilyen jellegű, egyéb nem hozzájárulásalapú - gyakran hibridnek nevezett - rendszerek járadékalapú és hozzájárulásalapú elemet is tartalmaznak.

(22) Az államháztartás által a jelenlegi és korábbi munkavállalói részére szervezett rendszerek.

(23) Ezek nem önálló, hozzájárulásalapú rendszerek, amelyek nyugdíjjogosultságait a fő nemzeti számlákban feltüntetik.

(24) A nem rezidens háztartások ellentételezési adatai külön csak akkor jelennek meg, ha a külfölddel fenntartott nyugdíjbiztosítási viszonyok jelentősek.

(25) Ezek a kiegészítések a nyugdíjrendszerek tagjainak a rendszerrel szembeni követeléseire vonatkozóan elért hozamot képviselik, egyrészt a hozzájárulásalapú rendszerek eszközeinek befektetéséből származó jövedelem, másrészt a hozzájárulásalapú rendszerekben alkalmazott ráta érvényesítése révén.

(26) Ezeknek a pozícióknak a részletesebb bontását a G és a H oszlopban kell megadni, a rendszerekhez megadott mintaszámítások alapján.

III. MELLÉKLET

Azon jogi aktusok jegyzéke, amelyek hatályukat vesztik

Az Európai Parlament és a Tanács 359/2002/EK rendelete (2002. február 12.) az ESA 95-nek a HÉA-alapú saját forrásba történő tagállami befizetések meghatározásában történő alkalmazása tekintetében a 2223/96/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 58., 2002.2.28., 1. o.);

Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2002/EK rendelete (2002. június 10.) az államháztartás negyedéves nem pénzügyi számláiról (HL L 179., 2002.7.9., 1. o.);

Az Európai Parlament és a Tanács 1267/2003/EK rendelete (2003. június 16.) a nemzeti számlák fő aggregátumaira vonatkozó adattovábbítás határideje, a nemzeti számlák fő aggregátumai továbbítására vonatkozó eltérések, valamint a foglalkoztatási adatok ledolgozott órákban történő továbbítása tekintetében a 2223/96/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 180., 2003.7.18., 1. o.);

Az Európai Parlament és a Tanács 501/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az államháztartás negyedéves pénzügyi számláiról (HL L 81., 2004.3.19., 1. o.);

Az Európai Parlament és a Tanács 1161/2005/EK rendelete (2005. július 6.) a gazdasági szektoronkénti negyedéves, nem pénzügyi számlák összeállításáról (HL L 191., 2005.7.22., 22. o.);

Az Európai Parlament és a Tanács 1392/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a 2223/96/EK tanácsi rendeletnek a nemzeti számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás tekintetében történő módosításáról (HL L 324., 2007.12.10., 1. o.);

Az Európai Parlament és a Tanács 400/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló 2223/96/EK tanácsi rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról (HL L 126., 2009.5.21., 11. o.);

A Tanács 1222/2004/EK rendelete (2004. június 28.) a negyedéves államadósság adatainak összeállításáról és továbbításáról (HL L 233., 2004.7.2., 1. o.);

A Bizottság 264/2000/EK rendelete (2000. február 3.) a 2223/96/EK tanácsi rendeletnek a rövid távú államháztartási statisztikákkal kapcsolatos végrehajtásáról (HL L 29., 2000.2.4., 4. o.);

A Bizottság 98/715/EK határozata (1998. november 30.) a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló 2223/96/EK tanácsi rendelet A. mellékletében szereplő, az árak és mennyiségek mérésével kapcsolatos elvek magyarázatáról (HL L 340., 1998.12.16., 33. o.);

A Bizottság 2002/990/EK határozata (2002. december 17.) a 2223/96/EK tanácsi rendelet A. mellékletének a nemzeti számlákban az árak és volumenek mérésére vonatkozó elvekkel kapcsolatos további magyarázatáról (HL L 347., 2002.12.20., 42. o.).