62007CJ0522_SUM[1]

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2009. október 29-i ítélete. Dinter GmbH kontra Hauptzollamt Düsseldorf (C-522/07) és Europol Frost-Food GmbH kontra Hauptzollamt Krefeld (C-65/08). Előzetes döntéshozatal iránti kérelmek: Finanzgericht Düsseldorf - Németország. Közös Vámtarifa - 2658/87/EGK rendelet - Kombinált Nómenklatúra - Tarifális besorolás - Érvényesség - Kiegészítő megjegyzés - Almalé-koncentrátum. C-522/07. és C-65/08. sz. egyesített ügyek.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)

2009. október 29. ( *1 )

"Közös Vámtarifa - 2658/87/EGK rendelet - Kombinált Nómenklatúra - Tarifális besorolás - Érvényesség - Kiegészítő megjegyzés - Almalé-koncentrátum"

A C-522/07. és C-65/08. sz. egyesített ügyekben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott két előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyeket a Finanzgericht Düsseldorf (Németország) a Bírósághoz 2007. november 22-én és érkezett, és határozataival terjesztett elő az előtte

a Dinter GmbH

és

a Hauptzollamt Düsseldorf (C 522/07),

valamint

az Europol Frost-Food GmbH

és

a Hauptzollamt Krefeld (C 65/08)

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),

tagjai: G. Arestis (előadó), a nyolcadik tanács elnökeként eljárva, J. Malenovský és T. von Danwitz bírák,

főtanácsnok: E. Sharpston,

hivatalvezető: Fülöp B. tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2009. május 14-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Dinter GmbH képviseletében H. Bleier Rechtsanwalt,

- az Europol Frost-Food GmbH képviseletében A. Erben Rechtsanwalt,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében G. Wilms és A. Sipos, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o., a továbbiakban: 2658/87 rendelet) a tényállás megvalósulása idején hatályos változata I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 20. árucsoportjához fűzött 5. b) kiegészítő megjegyzés érvényességére vonatkoznak.

2 A kérelmeket egyrészt a Dinter GmbH (a továbbiakban: Dinter) és a Hauptzollamt Düsseldorf (düsseldorfi fővámhivatal) között, másrészt az Europol Frost-Food GmbH (a továbbiakban: Europol) és a Hauptzollamt Krefeld (krefeldi fővámhivatal) között az almalé-koncentrátumok KN-besorolása tárgyában folyamatban lévő két eljárás keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

3 A harmonizált áruleíró és kódrendszert (a továbbiakban: HR) létrehozó, Brüsszelben, 1983. június 14-én kelt nemzetközi egyezményt (a továbbiakban: HR-ről szóló egyezmény) és annak Brüsszelben, kelt módosító jegyzőkönyvét az Európai Gazdasági Közösség nevében az 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.

4 A HR-ről szóló egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése szerint minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra, hogy tarifa- és statisztikai nómenklatúrái megegyezzenek a HR-rel, hogy minden kiegészítés és változtatás nélkül felhasználja annak valamennyi vámtarifaszáma és alszáma szövegét, és a hozzájuk tartozó kódszámokat, valamint hogy követi az említett rendszer számozási sorrendjét. Minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra is, hogy alkalmazza a HR általános értelmezési szabályait, valamint a HR áruosztályainak, árucsoportjainak és alszámainak valamennyi megjegyzését, és nem módosítja az utóbbiak hatályát.

5 A 2658/87 rendelet 9. cikke megállapítja a Bizottság kiegészítő megjegyzések elfogadására vonatkozó diszkrecionális jogkörének határait: "(1) Az alábbiakban meghatározott tárgyköröket érintő intézkedéseket a 10. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni: (2) Az (1) bekezdés szerint elfogadott rendelkezések nem módosíthatják: (3) Amennyiben szükséges, a KN-alszámokra vonatkozó módosításokat haladéktalanul fel kell venni TARIC-alszámokként is. Az alszámok a KN-be csak a 12. cikkben említett feltételek alapján vehetők fel."

a) a Kombinált Nómenklatúra és a TARIC alkalmazása, különösen az alábbiak tekintetében:

- áruk besorolása a 8. cikkben említett nómenklatúrákba,

- [magyarázó] megjegyzések;

- [...];

b) a Kombinált Nómenklatúra módosítása a statisztikával vagy a kereskedelempolitikával kapcsolatos követelményekben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében;

c) a II. melléklet módosítása;

d) a Kombinált Nómenklatúra módosítása, illetve a vámtételek kiigazítása a Tanács vagy a Bizottság által elfogadott határozatokkal összhangban;

e) a Kombinált Nómenklatúra olyan módosítása [helyesen: módosításai], amelyek célja a Kombinált Nómenklatúra kiigazítása a technológia vagy a kereskedelem fejlődésének figyelembevételével, illetve amelyek a szövegek egységesítését vagy pontosítását szolgálják;

f) a Kombinált Nómenklatúrának a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúra megváltozásából eredő módosítása;

g) a Harmonizált Rendszer alkalmazásával, működtetésével és kezelésével összefüggő azon kérdések, amelyeket a Vámegyüttműködési Tanács keretében kell megvitatni, és ezeknek a Közösségben való alkalmazása [helyesen: valamint ezeknek a Közösségben való alkalmazásával összefüggő kérdések].

- a vámtételeket,

- a mezőgazdasági vámokat, visszatérítéseket vagy más, a közösségi agrárpolitika vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó egyes árukra alkalmazandó külön szabályozási rendszerek keretében alkalmazott összegeket,

- a közösségi rendelkezésekben megállapított mennyiségi korlátozásokat,

- a közösségi agrárpolitika keretében elfogadott nómenklatúrákat.

6 A 2658/87 rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2000. október 13-i 2388/2000 bizottsági rendelet (HL L 264., 1. o.) lépett hatályba. E rendelet eredeti, 2263/2000-es számát helyesbítéssel (HL L 276., 92. o.) 2388/2000-re változtatták.

7 A 2001. augusztus 6-i 2031/2001 bizottsági rendelet (HL L 279., 1. o.) módosította a 2658/87 rendelet I. mellékletét, és szintén lépett hatályba.

8 A 2658/87 rendelet I. mellékletének az alapügy tényállását érintő utolsó módosítását a 2004. szeptember 7-i 1810/2004 bizottsági rendelet (HL L 327., 1. o.) tartalmazza, amely lépett hatályba.

9 A 2388/2000 rendelet szerint az "Almalé" címet viselő 200970-es alszám megszövegezése a következő:

- Almalé:

- - 20 °C-on 1,33 g/cm3-t meghaladó sűrűségű:

- - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 22 €

- - - Más

- - 20 °C-on 1,33 g/cm3-t meg nem haladó sűrűségű:

- - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke meghaladja a 18 €-t, cukor hozzáadásával

- - - Más:

- - - - 30 tömegszázalékot meghaladó hozzáadottcukor-tartalommal

- - - - Legfeljebb 30 tömegszázalék hozzáadottcukor-tartalommal

- - - - Cukor hozzáadása nélkül"

10 A 2031/2001 rendelet és az 1810/2004 rendelet az "Almalé" címet viselő vámtarifaalszám alá tartozó alszámok tekintetében azonos vámsorokat tartalmaz.

11 Az említett rendeletek szerint ezen alszámnak, amely korábban a 200970 számot viselte, a szövegezése a következő:

"- Almalé:

- - Legfeljebb 20 Brix-értékkel:

- - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke meghaladja a 18 €-t, cukor hozzáadásával

- - - Más:

- - - - Cukor hozzáadásával

- - - - Cukor hozzáadása nélkül

- - Más:

- - - Legalább 67 Brix-értékkel:

- - - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 22 €

- - - - Más

- - - Több mint 20, de legfeljebb 67 Brix-értékkel:

- - - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke meghaladja a 18 €-t, cukor hozzáadásával

- - - - Más:

- - - - - 30 tömegszázalékot meghaladó hozzáadottcukor-tartalommal

- - - - - Legfeljebb 30 tömegszázalék hozzáadottcukor-tartalommal

- - - - - Cukor hozzáadása nélkül".

12 A KN 20. árucsoportjához fűzött 5. kiegészítő megjegyzést az alapügy tényállása idején többször módosították.

13 A 2388/2000 rendelet szerint az említett megjegyzés megállapítja: "[A] 2009 vtsz. alá tartozó termékek hozzáadott cukortartalma akkor felel meg a »cukortartalomnak«, ha levonjuk ebből az egyes léfajtákra megadott alábbi értékeket:

- citromlé vagy paradicsomlé: 3,

- almalé: 11,

- szőlőlé: 15,

- más gyümölcs vagy zöldség leve a keverékeket is beleértve: 13."

14 A 2658/87 rendelet I. mellékletét módosító 2001. szeptember 7-i 1776/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 240., 3. o.) ezt követően a KN 20. árucsoporthoz az 5. b) kiegészítő megjegyzést fűzte, amely a következőképpen rendelkezik:

"[A]zok a hozzáadott cukortartalmú gyümölcslevek, amelyek sűrűsége 20 °C-on nem haladja meg az 1,33 g/cm3-t, és amelyek gyümölcsökből vagy koncentrált gyümölcslé hígításával előállított, természetes állapotú gyümölcslétartalma kevesebb mint 50 tömegszázalék, elvesztik a 2009 vtsz. alá tartozó eredeti gyümölcslé jellegüket."

15 A 2031/2001 rendelet a következőképpen módosította az 5. b) kiegészítő megjegyzést:

"Azok a hozzáadott cukortartalmú gyümölcslevek, amelyek Brix-értéke legfeljebb 67, és gyümölcsökből vagy koncentrált gyümölcslé hígításával előállított, természetes állapotú gyümölcslétartalmuk kevesebb mint 50 tömegszázalék, elvesztik a 2009 vtsz. alá tartozó eredeti gyümölcslé jellegüket."

16 Az 1810/2004 rendelet 5. kiegészítő megjegyzése megállapítja:

"5.

a) a 2009 vtsz. alá tartozó termékek hozzáadott cukortartalma akkor felel meg a »cukortartalomnak«, ha levonjuk ebből az egyes léfajtákra megadott alábbi értékeket:

- citromlé vagy paradicsomlé: 3,

- szőlőlé: 15,

- más gyümölcs vagy zöldség leve a keverékeket is beleértve: 13.

b) azok a hozzáadottcukor-tartalmú gyümölcslevek, amelyek Brix-értéke legfeljebb 67, és gyümölcsökből vagy koncentrált gyümölcslé hígításával előállított, természetes állapotú gyümölcslétartalmuk kevesebb mint 50 tömegszázalék, elvesztik a 2009 vtsz. alá tartozó eredeti gyümölcslé jellegüket".

17 A KN 20. árucsoportjához fűzött 5. b) kiegészítő megjegyzést a közelmúltban a 2008. április 18-i 360/2008/EK rendelet (HL L 111., 9. o.) a következőképpen módosította:

"5. A következőket kell alkalmazni a termék bemutatásakor: [...] A b) pont nem alkalmazandó a sűrített természetes gyümölcslevekre. Következésképpen a sűrített természetes gyümölcsleveket nem kell kizárni a 2009 vtsz. alól."

b) Azok a hozzáadottcukor-tartalmú gyümölcslevek, amelyek Brix-értéke legfeljebb 67, gyümölcslétartalma pedig kevesebb 50 tömegszázaléknál, elveszítik a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcslé jellegüket [helyesen: eredeti gyümölcslé jellegüket].

Az alapeljárások és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A C-522/07. sz. ügy

18 2005. október 27-én a vámhivatal elfogadta a Dinter által behozott, 66,8 Brix-értékű, hozzáadott cukrot nem tartalmazó almalé-koncentrátumnak a KN 20097999 alszám alá történő tarifális besorolását. Az almaléből csak vizet vontak ki.

19 2006. március 15-i határozatában a Hauptzollamt Düsseldorf a Dinter által importált almalére utólag vámot vetett ki, arra hivatkozva, hogy a KN 20. árucsoportjához fűzött 2. a), 5. a) és 5. b) kiegészítő megjegyzés alapján az az almalé, amely elvesztette eredeti gyümölcslé jellegét, nem a 2009 vámtarifaszám alá, hanem a KN 21069098 vámtarifaalszáma alá tartozik.

20 A Dinter e határozat ellen előzetes közigazgatási eljárás nélkül keresetet indított a Finanzgericht Düsseldorf (düsseldorfi pénzügyi bíróság) előtt, a Hauptzollamt Düsseldorf pedig perbe bocsátkozott.

21 E körülmények között a Finanzgericht Düsseldorf az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) Úgy kell-e értelmezni a [KN] 20. árucsoportjához tartozó 5. b) kiegészítő megjegyzést, hogy a »hozzáadott cukortartalmú gyümölcslevek« fogalma alatt olyan gyümölcslevek is értendők, amelyek ténylegesen nem tartalmaznak hozzáadott cukrot, mindenkori hozzáadott cukortartalmukat azonban a [KN] 20. árucsoportjához tartozó 5. a) kiegészítő megjegyzés alapján számították ki?

2) Úgy kell-e értelmezni a [KN] 20. árucsoportjához tartozó 5. b) kiegészítő megjegyzést, hogy a »gyümölcsökből vagy koncentrált gyümölcslé hígításával előállított« kitétel csak az e kiegészítő megjegyzésben említett »természetes állapotú gyümölcslé [...]« kifejezés részletesebb magyarázatára szolgál, e kitételt azonban ténylegesen a vám elé állításuk szerinti mindenkori állapotú (nem erjesztett és hozzáadott alkoholtartalom nélküli) gyümölcslevek valamennyi fajtájára alkalmazni kell?

3) Ha az előbbi két kérdésre igenlő a válasz: érvényes-e a [KN] 20. árucsoportjához tartozó 5. b) kiegészítő megjegyzés?"

A C-65/08. sz. ügy

22 Az Europol a 2001. november 13. és közötti időszakban 65 Brix-értékű almalé-koncentrátumot importált, és ennek során az árukat 2001-ben a KN 20097030 vámtarifaalszám alatt, 2002-ben pedig a 20097919 vámtarifaalszám alatt jelentette be.

23 Mivel a Hauptzollamt Krefeld úgy ítélte meg, hogy a KN 20. árucsoportjához fűzött 5. kiegészítő megjegyzés értelmében az importált lé elvesztette a 2009 vámtarifaszám szerinti gyümölcslé jelleget, és a KN 21069098 vámtarifaalszám alá sorolandó, 2003. augusztus 14-i határozatában erre az almalé-koncentrátumra utólag vámot vetett ki.

24 Az e vámkivetési határozat ellen az Europol által benyújtott közigazgatási jogorvoslati kérelmet 2005. március 15-én megalapozatlanként elutasították.

25 A felperes a Finanzgericht Düsseldorftól az említett elutasító határozat megsemmisítését kérte.

26 E körülmények között a Finanzgericht Düsseldorf 2008. február 12-én úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

"Érvényes-e a [KN] 20. árucsoportjához tartozó 5. b) kiegészítő megjegyzésnek a 2388/2000/EK és a 2031/2001/EK rendelettel megállapított szövege?"

27 A Bíróság elnökének 2008. június 27-i végzésével a C-522/07. sz. és a C-65/08. sz. ügyeket a szóbeli eljárás és az ítélethozatal céljából egyesítették.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

28 Kérdéseivel - amelyeket célszerű együttesen vizsgálni - a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a KN 20. árucsoportjához fűzött 5. b) kiegészítő megjegyzésnek az 1776/2001, a 2031/2001 és az 1810/2004 rendelettel megállapított szövege érvényes-e. Konkrétabban e bíróság azt kérdezi, hogy az említett megjegyzést úgy kell-e értelmezni, hogy a hozzáadott cukortartalmú gyümölcslevek fogalma a hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyümölcslé-koncentrátumokat is magában foglalja, valamint hogy a "gyümölcsökből vagy koncentrált gyümölcslé hígításával előállított" kifejezés megjelenési formájától függetlenül minden természetes állapotú gyümölcslére vonatkozik.

29 Először is emlékeztetni kell arra az állandó ítélkezési gyakorlatra, amely szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a Kombinált Nómenklatúra vámtarifaszáma és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd különösen a C-142/06. sz. Olicom-ügyben 2007. július 18-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-6675. o.] 16. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, valamint a C-362/07. sz. Kip Europe és társai ügyben hozott ítélet [EBHT 2008., I-9489. o.] 26. pontját).

30 E tekintetben ugyanis mind a KN árucsoportjait megelőző megjegyzések, mind a HR magyarázó megjegyzései a Közös Vámtarifa egységes alkalmazása lényeges eszközeinek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (lásd a C-11/93. sz. Siemens Nixdorf ügyben 1994. május 19-én hozott ítélet [EBHT 1994., I-1945. o.] 12. pontját, a C-382/95. sz. Techex-ügyben hozott ítélet [EBHT 1997., I-7363. o.] 12. pontját, a C-339/98. sz. Peacock-ügyben hozott ítélet [EBHT 2000., I-8947. o.] 10. pontját és a fent hivatkozott Olicom-ügyben hozott ítélet 17. pontját).

31 E megjegyzések szövegének ezért összhangban kell állnia a KN rendelkezéseivel, és nem módosíthatja azok hatályát (lásd különösen a C-280/97. sz. ROSE Elektrotechnik ügyben 1999. február 9-én hozott ítélet [EBHT 1999., I-689. o.] 23. pontját, a C-42/99. sz. Eru Portuguesa ügyben hozott ítélet [EBHT 2000., I-7691. o.] 20. pontját és a C-495/03. sz. Intermodal Transports ügyben hozott ítélet [EBHT 2005., I-8151. o.] 48. pontját).

32 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Tanács a tagállamok vámszakértőivel együttműködő Bizottság számára széles mérlegelési jogkört biztosít arra vonatkozóan, hogy pontosítsa a vámtarifaszámoknak az egyes áruk besorolása során figyelembe veendő tartalmát. Azonban a 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a), b), d) és e) pontja szerinti intézkedések - köztük a kiegészítő megjegyzések - elfogadására irányuló hatásköre alapján a Bizottság nem jogosult arra, hogy módosítsa a HR-ről szóló egyezmény által létrehozott HR alapján megállapított vámtarifaszámok tartalmát, amely egyezmény 3. cikke szerint a Közösség kötelezettséget vállalt arra, hogy nem módosítja annak hatályát (a C-267/94. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 1995. december 14-én hozott ítélet [EBHT 1995., I-4845. o.] 19. és 20. pontja, valamint a C-15/05. sz. Kawasaki Motors Europe ügyben hozott ítélet [EBHT 2006., I-3657. o.] 35. pontja).

33 A jelen esetben ezért meg kell vizsgálni, hogy a Bizottság az 1776/2001, a 2031/2001 és az 1810/2004 rendeletben szereplő 5. b) kiegészítő megjegyzések elfogadásával módosította-e a KN 20097 vámtarifaszámát, ezzel túllépve a 2658/87 rendelet 9. cikkében rá ruházott hatáskört.

34 A KN 20. árucsoportjához fűzött 5. b) kiegészítő megjegyzésnek a két alapügy tényállása idején hatályos változata úgy rendelkezik, hogy azok a hozzáadott cukortartalmú gyümölcslevek, amelyek Brix-értéke legfeljebb 67, és gyümölcsökből vagy koncentrált gyümölcslé hígításával előállított, természetes állapotú gyümölcslétartalmuk kevesebb mint 50 tömegszázalék, elveszítik a 2009 vámtarifaszám alá tartozó eredeti gyümölcslé jellegüket. Meg kell állapítani, hogy a 20 °C-on 1,33 g/cm3-t meghaladó sűrűségre vonatkozó kritérium 67 Brix-értéknek felel meg, következésképpen az 1776/2001, a 2031/2001 és az 1810/2004 rendeletben szereplő 5. b) kiegészítő megjegyzések tartalma megegyezik. E tekintetben nem vitatott, hogy e megjegyzés alkalmazása esetén a kevéssel 67 alatti Brix-értékkel rendelkező almalé-koncentrátumok kikerülnek a 2009 vámtarifaszám hatálya alól.

35 Az alapügyek felperesei azt állítják, hogy a 2009 vámtarifaszám vámsorainak megszövegezése szerint a gyümölcsök saját cukortartalma nincs korlátozva. A jelen esetben a KN 20. árucsoportjához fűzött 5. b) kiegészítő megjegyzést alkalmazva a tagállami hatóságok a hozzáadottcukor-tartalmat fiktív módon számították ki. Az importált almalé-koncentrátum gyümölcslétartalma 100 tömegszázalék volt, és e koncentrátum semmilyen átalakításon nem esett át azon kívül, hogy vizet vontak ki belőle, ami semmilyen módon nem befolyásolja a gyümölcslé eredeti jellegét. A felperesek álláspontja szerint az említett megjegyzés nem alkalmazandó azon almalé-koncentrátumra, amely hozzáadott cukrot nem tartalmaz. Ráadásul, szerintük a HR nem írja elő azt, hogy a kevéssel 67 alatti Brix-értékkel rendelkező almalé-koncentrátumokat a 2009 vámtarifaszám hatálya alól ki kell vonni.

36 A Bizottság a C-522/07. sz. ügyben azon az állásponton van, hogy a KN 20. árucsoportjához fűzött 5. b.) kiegészítő megjegyzés célja az, hogy kizárja azon termékeket, amelyek magas cukortartalmuk miatt elveszítik eredeti gyümölcslé jellegüket. A 2658/87 rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2001. szeptember 7-i 1776/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 240, 3. o.) (1) és (5) preambulumbekezdése alapján a szóban forgó rendeletnek az 50 tömegszázalékot el nem érő természetesgyümölcslé-tartalmú termékek kizárására irányuló célja az említett megjegyzés olyan értelmezését támasztja alá, miszerint a hozzáadottcukor-tartalmat kizárólag számítás útján határozzák meg.

37 A Bizottság szerint a KN 20. árucsoportjához fűzött 5. b) kiegészítő megjegyzést a vám elé állításuk szerinti mindenkori állapotú gyümölcslevek valamennyi fajtájára, következésképpen az almalé-koncentrátumokra is, alkalmazni kell. Márpedig a 2009 vámtarifaszám szerkezete, és az az állandó ítélkezési gyakorlat, amely szerint a gyümölcslé az illata és az íze alapján őrzi meg eredeti gyümölcslé jellegét, lehetetetlenné tenné az említett megjegyzés alkalmazását az alapeljárásokban fennállóhoz hasonló helyzetben, amikor is a kérdéses termék az illata és az íze alapján megőrzi almalé jellegét.

38 Ráadásul a C-65/08. sz. ügyben a Bizottság elismeri, hogy a KN 20. árucsoportjához fűzött 5. b) kiegészítő megjegyzés elfogadásával túllépte a 2658/87 rendelet 9. cikkében ráruházott hatáskört. Ezért a Bizottság a 360/2008 rendelettel módosította e megjegyzést, és olyan új rendelkezéssel egészítette ki, amely kimondja, hogy e megjegyzés b) pontja a sűrített természetes gyümölcslevekre nem alkalmazandó.

39 Előzetesen meg kell jegyezni, hogy a 2388/2000, a 2031/2001 és az 1810/2004 rendeletből következő 2009 vámtarifaszám, a HR-ben és a KN-ben egyaránt, kiterjed az almalé-koncentrátumokra. A 2031/2001 és az 1810/2004 rendelet az "Almalé" címet viselő vámtarifaalszám alá tartozó alszámok tekintetében azonos vámsorokról rendelkezik, és tartalmazza a KN 20. árcusoportjához fűzött, kérdéses 5. b) kiegészítő megjegyzést. A 2388/2000 rendelet e megjegyzést nem tartalmazza, és a "20 °C-on 1,33 g/cm3-t meghaladó sűrűségű" kritériumot használja, amely 67 Brix-értéknek felel meg. Ebből következik, hogy a 2388/2000 rendeletben előírt vámtarifaszámok a 2031/2001 és az 1810/2004 rendeletben szereplőkkel azonos elhatárolásokat alkalmaznak.

40 A 2009 vámtarifaszám alá tartozó különböző almaléfajták megnevezésének szóhasználata a legfeljebb 20 Brix-értékű, a 200971 alszámba sorolt termékeket, és a 200979 alszám alá tartozó "más" termékeket elhatárolja egymástól. A 200979 alszám az almalevek két kategóriáját: a 67 feletti Brix-értékűt, illetve a 20-at meghaladó, de legfeljebb 67 Brix-értékűt foglalja magában. A 200971 és a 200979 alszámok alatt "cukor hozzáadása nélkül" leírást tartalmazó alkategóriák találhatók. E 2009 vámtarifaszámnak sem a megfogalmazása, sem a szerkezete nem zárja ki, hogy azt meghatározott Brix-értékű almalé-koncentrátumokra alkalmazzák.

41 Ezért a 200979 alszám szerkezetéből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a kevéssel 67 alatti Brix-értékkel rendelkező, természetes almalé-koncentrátumok nem veszítették el gyümölcslé jellegüket, ellentétben azzal, amit a KN 20. árucsoportjához fűzött, kérdéses 5. b) kiegészítő megjegyzés mond, amely az említett leveket kizárja az említett alszám hatálya alól. E megjegyzés az almalé-koncentrátumokat a hozzáadottcukor-tartalom fiktív módon történő kiszámítása révén zárja ki, amelynek során 50 tömegszázalékot meghaladó eredményt kapnak. A kérdéses almalé-koncentrátumok, amelyekből a vizet kivonták, és amelyek így magas Brix-értéket mutatnak, megőrzik természetes jellegüket. A jelen esetben nem került sor cukor hozzáadására. A magas hozzáadottcukor-tartalom, amely 50 tömegszázalékot meghaladó eredményt mutat, kizárólag a sűrítésnek köszönhető, amely a víz kivonásának következménye. Ennélfogva a KN 20. árucsoportjához fűzött 5. b.) kiegészítő megjegyzés, mivel kivonja az almalé-koncentrátumokat a 2009 vtsz. hatálya alól, a szóban forgó vámtarifaszámok tartalmát kétségtelenül módosítja, és ezáltal túllépi a 2658/87 rendelet 9. cikkében a Bizottságra ruházott hatáskört.

42 A fentiekre tekintettel meg kell állapítani, hogy a KN 20. árucsoportjához fűzött 5. b) kiegészítő megjegyzésnek az 1776/2001, a 2031/2001 és az 1810/2004 rendelettel megállapított szövege érvénytelen annyiban, amennyiben a természetes almalé-koncentrátumokat kivonja a 2009 vámtarifaszám hatálya alól.

A költségekről

43 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő 20. árucsoporthoz fűzött 5. b) kiegészítő megjegyzésnek a 2658/87 rendelet I. mellékletét módosító 1776/2001/EK bizottsági rendelettel, 2031/2001/EK bizottsági rendelettel és 1810/2004/EK bizottsági rendelettel megállapított szövege érvénytelen annyiban, amennyiben a természetes almalé-koncentrátumokat kivonja a 2009 vámtarifaszám hatálya alól.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: német.