BH 2021.12.343 I. A munkavállaló keresőképtelensége megállapítható a táppénzre való jogosultsága időtartamát meghaladóan is [A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 43. § (1) bek., 44. §, 45. § (1) bek., 46. § (1) bek., 55. § (2) bek.].

II. A munkavállaló teljesítésre kész és képes állapotát a munkaszerződéses munkakör keretei között lehet értelmezni. A munkáltatót a foglalkoztatási kötelezettség akkor terheli, ha a munkavállaló teljesítésre kész és képes állapotban van [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. § (1) bek., 146. § (1) bek.].

Pertörténet:

Debreceni Törvényszék M.70021/2020/11., Debreceni Ítélőtábla Mf.50032/2020/7., Kúria Mfv.10038/2021/6. (*BH 2021.12.343*), 3161/2025. (V. 15.) AB végzés

***********

A tényállás

[1] A felperes 1984. június 27-től az alperes jogelődjével, 2013. október 1-től pedig az alperessel állt munkaviszonyban, 2017. január 1-től hálózati önálló szerelő munkakörben dolgozott. A felperes munkaköri kötelezettségét - többek között - a helyszíni műszeres fogyasztásmérő-vizsgálat elvégzése, mérőcsere, hitelesítési vizsgálat, meghibásodás miatti vagy panaszkivizsgálás, számlareklamáció miatti mérőhely-vizsgálat vagy leolvasás elvégzése, számlatartozás miatti ki- és visszakapcsolás képezte.

[2] 2017. április 28-án 15 óra körülő időpontban a felperes kollégájával a T.-i fogyasztási helyen végzett mérőhelyi pontossági vizsgálatot. A vizsgálat során tájékoztatta az ügyfelet, hogy a mérőberendezés megfelelő, további mérésre alkalmas, melyet követően az ügyfél váratlanul egy alkalommal a bal arcfelén, szemmagasságban arcon ütötte. A felperes saját és családja biztonsága érdekében nem akart rendőrt hívni, azonban munkatársával együtt telefonon értesítette a koordinátort, aki a munkaidő lejártára hivatkozva a segítségnyújtást elhárította. Ezt követően tájékoztatták az üzemirányító központot, akik felvették a kapcsolatot a munkavédelemmel, illetve az üzemvezetővel.

[3] A felperesnél - a pofon következtében - a bal szem körüli zúzódás, következményes duzzanat, vérbő bőr, a bal kötőhártya alatti vérzés sérülést állapítottak meg. A szemgolyó nem sérült, a kötőhártya alatti vérzés szövődménymentesen gyógyult. A fizikai sérülés tényleges gyógytartama 8 napon belüli volt, ezzel összefüggésben maradandó testi károsodás, fogyatékosság nem volt véleményezhető.

[4] A felperes eltérő munkáltatói intézkedés hiányában 2017. április 28. és május 8. között munkavégzési kötelezettségének eleget tett, azonban az ügyfelek inzultusaira már érzékenyebben reagált, majd 2017. május 9. napjától keresőképtelen állományba került.

[5] A felperes 2017. május 25-én jelentkezett pszichiátriai szakorvosnál, aki a 2017. április 28-i bántalmazással összefüggésben alkalmazkodási zavarokat és közepes depressziós állapotot véleményezett, ezért pszichiátriai szempontból továbbra is keresőképtelenséget véleményezett. A 2017. július 3-ai n.-i pszichiátriai vizsgálata során visszatérő depressziót, súlyos depressziós epizódot és poszttraumás stressz zavart állapítottak meg, 2017. július 4. és július 25. napja között súlyos pszichotikus tünetekkel járó depressziós epizód, egyéb akut és átmeneti pszichotikus zavar és poszttraumás stressz zavar diagnózissal egy szakkórház Pszichiátriai Osztálya Aktív részlegén kezelték.

[6] Az alperes mint társadalombiztosítási kifizetőhely 2017. szeptember 18-án kelt határozatával a felperes sérülését munkabalesetnek ismerte el, de baleseti táppénz iránti igényét elutasította arra hivatkozva, hogy a felperes keresőképtelensége nem a munkavégzéssel összefüggő. A Megyei Kormányhivatal e határozatot megváltoztatva a felperes 2017. április 28. napján bekövetkezett balesetét - figyelemmel arra is, hogy a szakértő főorvos véleménye szerint a bántalmazás és a felperes pszichés állapota közötti ok-okozati összefüggés egyértelműen fennáll - üzemi balesetnek ismerte el.

[7] 2018. szeptemberben a felperest ismételten pszichiátriai osztályon kezelték. Pszichés állapota a folyamatos pszichiátriai kezelés és ellenőrzések mellett érdemben nem javult, jelenleg súlyos fokú negatív irányú hangulatzavarnak (súlyos fokú depresszió) megfelelő elmekóros tünetek jellemzik. A tünetek a mindennapi életét is hátrányosan befolyásolják, életvitelét, viselkedését a kialakult pszichés betegsége határozza meg. A fennálló pszichiátriai betegségének kialakulásához vezető okfolyamatot a bántalmazás indította el.

[8] A perbeli bántalmazást megelőzően a felperesnél mozgásszervi elváltozások, magas vérnyomás betegség, emésztőrendszeri károsodás és egyensúlyban lévő, nem inzulinfüggő cukorbetegség okozta mintegy 30%-os munkaképesség csökkenés volt véleményezhető, mely azonban a munkaviszonyból származó kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését nem akadályozta. Az átélt pszichés terhelés mellett kialakult és jelenleg is fennálló baleseti egészségkárosodása 40%, baleseti eredetű munkaképesség-csökkenése 50%, természetes kórokú megbetegedései a felperes felépülését nem befolyásolják. A felperes a bántalmazás és annak pszichés következményei miatt alkalmatlanná vált a villanyszerelői munkaköre ellátásra, mely állapota tartósnak véleményezhető.

[9] A felperes kérelmet nyújtott be a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítása érdekében, melynek eredményeként, a 2018. május 4-én végzett vizsgálata alapján az elsőfokú orvosi bizottság B1 minősítéssel az össz-szervezeti egészségkárosodását 40%-ban határozta meg. A fellebbezés alapján eljárt Hajdú-Bihar Megyei Komplex minősítést végző II. fokú szakértői bizottság 2018. június 26-án végzett vizsgálata szerint össz-szervezeti egészségkárosodásának mértéke 40%, B2 minősítéssel, valamint annak megállapításával, hogy foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.

[10] A felperes 2018. május 8-ig a fenti megbetegedésével összefüggésben táppénzellátásban részesült. 2018. május 9-én "Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről" megnevezésű iratot adott le az alperesnél, amely szerint keresőképtelen volt 2018. május 8-ig, "keresőképes 2018. május 9-én táppénz joga lejárt". Az okiratban a háziorvos megjelölte továbbá, hogy felperes járóbeteg, kijárhat 8.00 -tól 14.00-ig. A háziorvos beutalása alapján a felperest 2018. május 9. napján a táppénz egy éven túli meghosszabbítása érdekében megvizsgálta a Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalának szakértői bizottsága és megállapította, hogy a felperes egy éven túli üzemi baleseti táppénzen tartása nem indokolt.

[11] Az alperes a felperest 2018. május 10-re elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra utalta be, melynek eredményeként a foglalkozás-egészségügyi orvos a felperest a hálózati önálló szerelő munkakör ellátására alkalmatlannak minősítette. Az alperes a felperes részére a táppénz folyósítását 2018. május 9-től megszüntette, majd a jogviszony fenntartása mellett a továbbiakban nem foglalkoztatta, részére táppénzt, munkabért, vagy állásidőre járó alapbért nem fizetett arra hivatkozva, hogy a felperes táppénzre már nem jogosult, a keresőképtelensége megszűnését (azaz keresőképességét) pedig nem igazolta. A felperes ekként 2018. május 9-től ellátatlan volt.