31997R0023[1]

A Tanács 23/97/EK rendelete (1996. december 20.) a munkaerőköltségek szintjére és szerkezetére vonatkozó statisztikákról

A Tanács 23/97/EK rendelete

(1996. december 20.)

a munkaerőköltségek szintjére és szerkezetére vonatkozó statisztikákról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 213. cikkére,

tekintettel a Bizottság által benyújtott rendelettervezetre,

mivel a Bizottságot a rábízott feladatok ellátása érdekében folyamatosan tájékoztatni kell a tagállamokon belüli munkaadói munkaerőköltségek, valamint a munkavállalói jövedelmek szintjéről, változási irányáról és szerkezetéről;

mivel a Közösség fejlődése és az egységes piac működése növeli annak szükségességét, hogy összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre a munkaadói munkaerőköltségek és a munkavállalói jövedelmek szintjéről, változási irányáról és szerkezetéről, különösen a növekedés, a versenyképesség, a foglalkoztatás, a gazdasági és társadalmi kohézió elemzésének eszközeként, valamint a tagállamok és a közösségi régiók közötti megbízható összehasonlítások megteremtése érdekében;

mivel a munkaadói munkaerőköltségek és a munkavállalói jövedelmek szintjével, trendjével és szerkezetével kapcsolatos helyzet értékelésének legjobb módszere olyan konkrét statisztikák készítése, amilyeneket legutóbb 1993-ban az ipari és szolgáltató ágazatban a munkaerőköltségekre vonatkozó felmérés megszervezéséről szóló, 1992. december 21-i 3949/92/EGK tanácsi rendelet [1] alapján készítettek az 1992. évi számviteli adatokra hivatkozva;

mivel a vállalkozások munkabérekkel, valamint az azokkal összefüggésben álló munkaadói járulékokkal kapcsolatos kiadásai helyzetében és összetételében fennálló eltérések miatt a korábbi felmérés eredményeinek aktualizálása céljából új közösségi statisztikát kell létrehozni az 1996. évi számviteli adatok alapján;

mivel a 2223/96/EK rendelet [2] értelmében az Európai Közösségben a Nemzeti és Regionális Számlák Európai Rendszere (ESA-95) képezi a szabványok, meghatározások és számviteli eljárások alapvető szabályozását a tagállamokon belül a Közösség igényeinek kielégítése céljából; mivel mindez szükségessé teszi a teljes körű, megbízható és összehasonlítható statisztikai források megteremtését nemzeti és regionális szinteken; mivel a változó adatokra alkalmazandó lebontási szintek a korábbi felmérésekkel való összehasonlításhoz, valamint a nemzeti számlák követelményeinek való megfeleléshez szükséges szempontokra korlátozódnak;

mivel az egyes tagállamokban rendelkezésre álló statisztikai adatok - különösen a tagállamok törvényei, rendeletei és közigazgatási gyakorlatai közötti különbségek miatt - nem biztosítanak megfelelő alapot az összehasonlításokhoz; mivel ezért létre kell hozni egy közösségi statisztikát, és annak eredményeit a közös meghatározások és a harmonizált módszertani rendszerek alapján kell feldolgozni;

mivel a szubszidiaritás elvével összhangban a harmonizált adatszolgáltatás megvalósítását lehetővé tevő közös statisztikai szabványok megteremtése olyan javasolt intézkedés, amelynek céljait - annak mértéke és hatásai alapján - a Közösség jobban meg tudja valósítani; mivel ezeket a szabványokat az egyes tagállamokban a hivatalos statisztikák összeállítására kijelölt hivatalok vagy intézmények megbízásából vezetik be;

mivel az 1993. és 1997. közötti statisztikai adatszolgáltatás terén elsődleges fontosságú teendők keretprogramjáról szóló, 1993. július 22-i 93/464/EGK tanácsi határozat [3] értelmében a munkaerőköltségekre vonatkozó közösségi statisztikák létrehozása az 1993. és 1997. közötti statisztikai program elsődleges fontosságú teendőinek egyike;

mivel azon országok számára, amelyek rendelkeznek közigazgatási adatforrásokkal vagy egyéb statisztikai adatforrásokkal, elfogadható lehet, hogy ezeket használják vagy esetleg összekapcsolják egy egyszerűsített kérdőívvel, amennyiben ez a módszer összhangban áll a jóváhagyott meghatározásokkal és módszerekkel, és megfelel a kért változók összességének;

mivel szükség van az adminisztrációs eljárások egyszerűsítésére a vállalatok - különösen a kis- és középvállalkozások - számára, ezen belül az új adatgyűjtési- és összeállítási technológiák támogatására is; mivel azonban szükség lehet arra is, hogy a munkaerőköltségekre vonatkozó statisztikák összeállításához szükséges adatokat átfogó, megbízható és aktuális módszerek alkalmazásával közvetlenül a vállalkozásoktól gyűjtsék be anélkül, hogy azzal aránytalan terhet rónának az érintett felekre, különösen a kis- és középvállalkozásokra, az adott statisztikák felhasználói által reálisan elvárható eredményekhez képest;

mivel helyénvalónak tűnik, hogy rendelkezéseket fogadjanak el bizonyos tagállamokra vonatkozó kivételekről annak érdekében, hogy figyelembe vegyék azokat a technikai nehézségeket, amelyekkel az ilyen tagállamok bizonyos típusú információk gyűjtésével kapcsolatban szembesülnek, feltéve hogy az a statisztikai információk minőségét nem érinti;

mivel az Európai Közösségeknek a 89/382/EGK, Euratom határozattal [4] létrehozott Statisztikai Programbizottsága az említett határozat 3. cikkével összhangban a Bizottsággal folytatott konzultáció alapján a jelenlegi javaslat mellett kötelezte el magát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Általános rendelkezések

A Bizottság és a tagállamok saját illetékességi körükben közösségi statisztikát készítenek a munkaadók munkaerőköltségeinek szintjéről és szerkezetéről a 3. cikkben meghatározott gazdasági tevékenységek területén.

2. cikk

Bázisidőszak

A statisztikát az 1996-os üzleti évre vonatkozó statisztikai adatok alapján készítik el az e rendelet mellékletében említett különleges rendelkezések figyelembevételével.

3. cikk

Hatály

A statisztika az e rendelet mellékletében említett különleges rendelkezések szerint az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai besorolásáról szóló, 1990. október 9-i 3037/90/EGK tanácsi rendelettel [5] létrehozott, az Európai Közösségen belüli gazdasági tevékenységek általános ágazati besorolási rendszere (a továbbiakban "NACE Rev. 1") alapján az alábbi szakaszokban meghatározott minden tevékenységre kiterjed: C. (Bányászat és kőbányászat), D. (Feldolgozóipar), E. (Áram-, gáz- és vízellátás), F. (Építőipar), G. (Nagy- és kiskereskedelem; gépjárművek, motorkerékpárok, valamint személyi és háztartási cikkek javítása), H. (Szállodák és éttermek), I. szakasz (Szállítás, raktározás és hírközlés) 63.3 csoportja (Utazási irodák és utazásszervezők tevékenységei; máshol nem szereplő turisztikai szolgáltatási tevékenységek), J. szakasz (Pénzközvetítői szolgáltatások) 65. főcsoportja (Pénzközvetítői szolgáltatások, a biztosítási és nyugdíjalapok kivételével) és 66. főcsoportja (Biztosítási és nyugdíjalapok, a kötelező társadalombiztosítás kivételével), valamint K. szakasz (Ingatlanforgalmazási, bérbeadási és üzleti tevékenységek).

4. cikk

Az információval szemben támasztott követelmények

A munkaerőköltségekre vonatkozó statisztikák összeállítása a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről szóló, 1993. március 15-i 696/93/EGK tanácsi rendeletben [6] meghatározott valamely statisztikai egység alapján történik, és statisztika információkat szolgáltat a helyi egységekre vonatkozóan, amelyek osztályozása saját alaptevékenységük, a Bizottság által létrehozott statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS 1) szerinti legalább 1. szintet képviselő régiók, valamint a helyi egységekkel függőségi viszonyt kialakító vállalkozás foglalkoztatási méretosztálya alapján történik. Információkat csak a legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkozóan kell szolgáltatni.

5. cikk

A megkövetelt információk

Az adatgyűjtés a következőkre terjed ki:

1. az összes munkaerőköltség, beleértve az alábbiakat: a munkavállalók fizetése; a szakképzési költségek; a munkaerőköltségekhez közvetlenül kapcsolódó egyéb kiadások, adók és támogatások;

2. az alkalmazottak teljes létszáma;

és

3. a munkaidő,

figyelemmel az e rendelet mellékletében említett különleges rendelkezésekre.

6. cikk

Adatgyűjtés

(1) A tagállamok illetékes statisztikai szolgálatain keresztül felmérés készül, amely tartalmazza az adatok gyűjtésére vonatkozó megfelelő módszereket.

(2) A munkaadók és az adatszolgáltatásra kötelezett más személyek őszintén, teljes körűen és a megszabott határidőn belül kötelesek válaszolni a kérdésekre. A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket az 5. cikkben említett adatszolgáltatási kötelezettség megszegésének elkerülésére.

(3) A felmérést nem kell elvégezni, ha a tagállamok más alkalmas forrásokból rendelkeznek információkkal, vagy ha a tagállamok képesek becsléseket készíteni a szükséges adatokról olyan statisztikai következtetési módszerek felhasználásával, amelyeknél a jellemzők közül néhány vagy azok mindegyike esetén nem végeztek megfigyelést az összes olyan egységre vonatkozóan, amelyekről statisztikát kell összeállítani. A más megfelelő forrásokból származó információk vagy a szükséges adatok becslései csak akkor használhatók fel, ha azok legalább egyenértékűek a felmérési követelményekkel pontosság, minőség és határidő tekintetében.

(4) A tagállamok az adatforrások megválasztása és azok összekapcsolása, valamint a (3) bekezdésben említett becslések felhasználása során figyelembe veszik a vállalkozások, különösen és kis- és középvállalkozások terheit, valamint az adatok 7. cikk szerinti reprezentatív jellegére vonatkozó követelményeket.

(5) A tagállamok a Bizottság kérésére továbbítanak annak minden olyan információt, amely e rendelet alkalmazásához szükséges, különös tekintettel a módszertani eljárásokra, valamint különösen azokban az esetekben, amikor az adatok közigazgatási forrásokból származnak, minden olyan információt, amely az adatok megbízhatóságának és összehasonlíthatóságának értékeléséhez szükséges.

7. cikk

Reprezentatív jelleg

A magas fokú megbízhatóságot és összehasonlíthatóságot olyan mintaméretek alkalmazásával biztosítják, amelyek lehetővé teszik, hogy "az egy órára eső munkaerőköltségek" változó relatív standard hibája a NACE Rev. 1 szerinti megoszlásban ne haladja meg a 3 %-ot.

8. cikk

Az eredmények feldolgozása

A tagállamok statisztikai szolgálatai feldolgozzák a 6. cikk (2) bekezdésében említett kérdésekre adott válaszokat vagy az egyéb forrásokból származó információkat a 6. cikk (3) bekezdésének megfelelően oly módon, hogy összehasonlítható eredményeket kapjanak.

9. cikk

Az eredmények továbbítása

Az eredményeket, beleértve a bizalmas jellegű adatokat is, a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalához történő továbbításáról szóló, 1990. június 15-i 1588/90/Euratom, EGK tanácsi rendelettel [7] összhangban a bázisidőszaknak megfelelő naptári év végétől számított 18 hónapon belül továbbítják.

10. cikk

A végrehajtással kapcsolatos intézkedések

A 11. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell megállapítani a rendelet végrehajtásával kapcsolatos intézkedéseket, különösen a következőket:

- az előírt meghatározások,

- a változók előírt lebontási szintje,

- a pontosságra és a minőségi szempontokra vonatkozó iránymutatások,

- a továbbított változók megfelelő formái,

és

- a továbbítandó eredmények.

11. cikk

Eljárás

A Bizottságot az Európai Közösségek Statisztikai Programbizottsága (a továbbiakban: "a bizottság") támogatja.

A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottsághoz a foganatosítandó intézkedésekről. A bizottságnak az elnök által az ügy sürgősségétől függően meghatározott határidőn belül véleményeznie kell a tervezetet. Az olyan határozatok esetében, amelyeket a Bizottság javaslata alapján a Tanácsnak kell elfogadnia, a véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében megállapított többséggel fogadják el. A tagállamok képviselőinek szavazatait a Bizottságon belül az említett cikkben leírt módon súlyozzák. Az elnök nem szavaz.

A Bizottság intézkedéseket fogad el, amelyeket azonnali hatállyal alkalmazni kell. Ha azonban ezek az intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, akkor a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja azokról a Tanácsot. Ilyen esetben:

- a Bizottság a közlemény időpontjától számított három hónapos időtartamra elhalasztja azon intézkedések alkalmazását, amelyekről döntés született,

- a Tanács - minősített többségi szavazattal - eltérő határozatot is hozhat az előző francia bekezdésben említett határidőn belül.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1996. december 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. Barrett

[1] HL L 404., 1992.12.31., 7. o.

[2] HL L 310., 1996.11.30., 1. o.

[3] HL L 219., 1993.8.28., 1. o.

[4] HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

[5] HL L 293., 1990.10.24., 1. o. A 761/93/EGK rendelettel (HL L 83., 1993.4.3., 1. o.) módosított rendelet.

[6] HL L 76., 1993.3.30., 1. o. Az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

[7] HL L 151., 1990.6.15., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

I. A bázisidőszakra vonatkozó kivételek (2. cikk)

Svédország esetében: az 1997. üzleti év az 1996-os bázisévre vonatkozó becslések biztosításának feltételével.

II. Kivételek a felmérés hatályára vonatkozólag (3. cikk)

1. Valamennyi tagállam esetében: 65.11. osztály

2. Németország esetében: K. szakasz, az I. szakasz 63.3. csoportja

3. Görögország esetében: K. szakasz

4. Franciaország és Portugália esetében: a K. szakasz 73. főcsoportja

5. Írország esetében: H. szakasz

6. Ausztria esetében: F., G., H. szakasz, az I. szakasz 63.3. osztálya

III. Részletesebb információk (5. cikk)

A tagállamok előírhatják részletesebb adatok szolgáltatását is, különösen a fizikai és nem fizikai dolgozók közötti különbségtétellel vagy a tíznél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egységekre való kiterjesztéssel.

Az eredmények nemzeti szintű összesítésével kapcsolatos különleges körülmények figyelembevétele érdekében, feltéve hogy az nem érinti a statisztikai információk minőségét, Németország eltérő statisztikákat állíthat össze a Németországi Szövetségi Köztársaságra - Nyugat-Berlint is beleértve 1990. október 3. előtti formájában -, valamint az új tartományokra vonatkozóan, Kelet-Berlint is beleértve. A reprezentatív jellegről szóló 7. cikk rendelkezéseit külön-külön kell alkalmazni minden egyes összesítésre.