Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

AI Szinonimák

Kereséskor az "AI szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

...Tovább...

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

...Tovább...

32013D0755[1]

A Tanács határozata 2013/755/EU ( 2013. november 25. ) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat)

A TANÁCS HATÁROZATA 2013/755/EU

(2013. november 25.)

az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról

(tengerentúli társulási határozat)

ELSŐ RÉSZ

A TENGERENTÚLI ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK UNIÓVAL VALÓ TÁRSULÁSÁNAK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Cél

(1) Ez a határozat létrehozza a tengerentúli országok és területek (TOT-ok) Unióval való társulását (a továbbiakban: a társulás), amely az EUMSZ 198. cikkén alapuló, a TOT-ok fenntartható fejlődésének támogatását, valamint az Unió értékeinek és normáinak szélesebb világszinten történő előmozdítását célzó partnerség.

(2) A társulás partnerei az Unió, a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok.

2. cikk

Területi alkalmazás

A társulás az EUMSZ II. mellékletében felsorolt TOT-okra vonatkozik.

3. cikk

Célkitűzések, elvek és értékek

(1) Az Unió és a TOT-ok közötti társulás a TOT-ok, a kapcsolódó tagállamok és az Unió által közösen osztott célkitűzéseken, elveken és értékeken alapszik.

(2) A társulás az EUMSZ 199. cikkében meghatározott általános célkitűzéseket követi, a TOT-ok versenyképességének fokozásával, ellenállóképességük megerősítésével, gazdasági és környezeti sebezhetőségük csökkentésével, valamint a köztük és egyéb partnerek között folytatott együttműködés előmozdításával.

(3) E célkitűzések követése során a társulás tiszteletben tartja a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás és a fenntartható fejlődés alapelveit, amelyeket a TOT-ok és a kapcsolódó tagállamok egytől egyig közösen osztanak.

(4) Az e határozatban említett együttműködés területein nincs nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés.

(5) A partnerek elismerik egymás jogát a fenntartható fejlődésre vonatkozó politikák és prioritások meghatározására, a hazai környezetvédelem és munkavédelem saját szintjeinek meghatározására, valamint a vonatkozó jogszabályok ennek megfelelő - a nemzetközileg elismert normák és megállapodások melletti kötelezettségvállalással következetes - kiigazítására vagy módosítására. Ennek során magas szintű környezetvédelem és munkavédelem biztosítására törekszenek.

(6) E határozat végrehajtása során a partnerek az átláthatóság, a szubszidiaritás és a hatékonyság igényének elvét tartják szem előtt, továbbá foglalkoznak a TOT-ok fenntartható fejlődésének három pillérével, azaz a gazdasági fejlődéssel, a társadalmi fejlődéssel és a környezetvédelemmel.

4. cikk

A társulás igazgatása

A társulás igazgatását a Bizottság és a TOT-hatóságok - szükség esetén a TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamok - végzik, vonatkozó intézményi, jogi és pénzügyi hatásköreiknek megfelelően.

5. cikk

Kölcsönös érdekek, kiegészítő jelleg és prioritások

(1) A társulás a kölcsönös érdekű kérdésekkel kapcsolatos politikai párbeszéd és együttműködés kerete.

(2) Prioritásként kell tekinteni az olyan kölcsönös érdekű területeken folytatott együttműködést, mint például:

a) a TOT-gazdaságok gazdasági diverzifikációja, ideértve további integrálásukat a világgazdaságba és regionális gazdaságokban;

b) a környezeti szempontból fenntartható növekedés előmozdítása;

c) a természeti erőforrások fenntartható kezelése, ideértve a biodiverzitás megőrzését és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható felhasználását;

d) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és hatásainak enyhítése;

e) a katasztrófakockázat-csökkentés előmozdítása;

f) a kutatási, innovációs és tudományos együttműködési tevékenységek előmozdítása;

g) a TOT-ok, szomszédaik és egyéb partnereik közötti társadalmi, kulturális és gazdasági cserék előmozdítása.

(3) A közös érdeket képviselő területeken folytatott együttműködésnek az a célja, hogy előmozdítsa a TOT-ok önállóságát, valamint alkalmasabbá tegye őket arra, hogy kialakítsák, végrehajthassák és ellenőrizhessék a (2) bekezdésben meghatározott stratégiákat és politikákat.

6. cikk

A társulás előmozdítása

(1) Egymás közötti kapcsolataik megerősítése céljából az Unió és a TOT-ok arra törekszenek, hogy megismertessék polgáraikkal a társulást, különösen egyfelől a TOT-ok hatóságai, akadémiai közössége, civil társadalma, vállalkozásai, másfelől az Unión belüli megfelelőik közötti kapcsolatok és együttműködés fejlesztésének előmozdításával.

(2) A TOT-oknak törekedniük kell arra, hogy megerősítsék és előmozdítsák az Unió egészével való kapcsolataikat. A tagállamok ezeket a törekvéseket támogatják.

7. cikk

Regionális együttműködés, regionális integráció és együttműködés egyéb partnerekkel

(1) E határozat 3. cikkére is figyelemmel, a társulás támogatni kívánja a TOT-ok azon erőfeszítéseit, hogy részt vegyenek a vonatkozó nemzetközi, regionális és/vagy szubregionális együttműködési kezdeményezésekben, valamint a regionális vagy szubregionális integrációs folyamatokban, saját törekvéseik szerint, valamint az illetékes TOT-hatóságok által meghatározott célkitűzésekkel és prioritásokkal összhangban.

(2) E célból az Unió és a TOT-ok információt cserélhetnek és megoszthatják bevett gyakorlataikat, valamint egyéb szoros együttműködési formákat és koordinációt alakíthatnak ki más partnerekkel, a TOT-ok regionális és nemzetközi szervezetekben - adott esetben nemzetközi megállapodások révén - történő részvételének összefüggésében.

(3) A társulásnak az a célja, hogy támogassa a TOT-ok és egyéb partnerek között együttműködést az e határozat Második és Harmadik részében meghatározott együttműködési területeken. E tekintetében a társulásnak az a célja, hogy előmozdítsa a TOT-ok és az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók, valamint a szomszédos afrikai, karibi és csendes óceáni (AKCS) államok és a nem AKCS-államok közötti együttműködést. E célkitűzés elérése érdekében az Unió gondoskodik az EU különféle pénzügyi eszközei által támogatott együttműködési programok közötti koordináció és szinergiák tökéletesítéséről. Az Unió továbbá törekszik arra, hogy adott esetben bevonja a TOT-okat az azok szomszédos országaival - legyenek azok akár AKCS-államok, akár nem AKCS-államok - és a legkülső régiókkal folytatott párbeszédeibe.

(4) A TOT-ok kapcsolódó regionális integrációs szervezetekben való részvételének támogatása különösen az alábbiakra irányul:

a) azon kapcsolódó regionális szervezetek és intézmények kapacitásának fejlesztése, amelyeknek a TOT-ok tagjai;

b) regionális és szubregionális kezdeményezések, például ágazati reformpolitikák végrehajtása az e határozat Második és Harmadik részében azonosított együttműködési területekkel kapcsolatban;

c) a TOT-ok tudatosítása és ismereteik bővítése a különböző területeken folytatott regionális integráció hatásaival kapcsolatban;

d) a TOT-ok részvétele a regionális piacok kialakításában, regionális integrációs szervezetek összefüggésében;

e) határokon átnyúló beruházások a TOT-ok és szomszédaik között.

8. cikk

Részvétel az európai területi együttműködési csoportosulásokban

Az e határozat 7. cikke (1)-(3) bekezdésének alkalmazásában az együttműködési kezdeményezések vagy más együttműködési formák azt is jelentik, hogy a TOT-ok állami hatóságai, regionális és szubregionális szervezetei, helyi önkormányzatai, valamint adott esetben más állami és magánszervei vagy intézményei (ideértve a közszolgáltatást nyújtó szerveket is) részt vehetnek az európai területi együttműködési csoportosulásokban, az ezen határozat együttműködési tevékenységeire vonatkozó, valamint az 1082/2006/EK rendelettel megállapított szabályoknak és céloknak a függvényében, továbbá az azon tagállamra alkalmazandó szabályok szerint, amellyel a TOT kapcsolatban áll.

9. cikk

Különleges bánásmód

(1) A társulás figyelembe veszi a TOT-ok sokszínűségét a gazdasági fejlődés, valamint a 7. cikkben említett regionális együttműködés és regionális integráció teljes mértékű kiaknázásának képessége tekintetében.

(2) Az elszigetelt TOT-ok számára különleges bánásmódot határoznak meg.

(3) Annak elősegítése érdekében, hogy az elszigetelt TOT-ok megbirkózhassanak fejlődésük strukturális és egyéb akadályaival, e különleges bánásmódnak - többek között a pénzügyi támogatás nagyságrendjének, valamint az ahhoz kapcsolódó feltételek meghatározásakor - figyelembe kell vennie sajátos nehézségeiket.

(4) Az elszigeteltnek tekintett TOT-okat az I. melléklet sorolja fel.

2. Fejezet

Az együttműködés szereplői

10. cikk

Általános megközelítés

(1) A társulást széles körű párbeszédre és konzultációra kell alapozni a TOT-okat, a velük kapcsolatban álló tagállamokat és a Bizottságot, valamint adott esetben az Európai Beruházási Bankot (EBB) kölcsönösen érintő kérdésekkel kapcsolatban.

(2) A TOT-ok adott esetben párbeszédet és konzultációkat szerveznek olyan hatóságokkal és testületekkel, mint például az alábbiak:

a) az illetékes regionális, helyi és egyéb állami hatóságok;

b) a gazdasági és szociális partnerek;

c) bármely egyéb megfelelő szervezet, amely a civil társadalmat, a környezeti partnereket, a nem kormányzati szervezeteket, valamint a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség ösztönzéséért felelős szervezeteket képviseli.

11. cikk

Az együttműködés szereplői

(1) Az együttműködés szereplői a TOT-okban:

a) a TOT-ok kormányhatóságai;

b) a TOT-ok helyi hatóságai;

c) közszolgáltatók és civil társadalmi szervezetek, mint például a társadalmi, üzleti szervezetek és szakszervezetek, valamint a helyi, nemzeti vagy nemzetközi nem kormányzati szervezetek;

d) regionális és szubregionális szervezetek.

(2) A TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamok e határozat hatálybalépésétől számított három hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett kormányhatóságokról és helyi hatóságokról.

12. cikk

A nem kormányzati szereplők feladata

(1) A nem kormányzati szereplők szerepet játszhatnak az együttműködést érintő információcserében és konzultációkban és különösen az együttműködési támogatás, projektek vagy programok előkészítésében és végrehajtásában. A nem kormányzati szereplőket az ilyen projektek vagy programok végrehajtásához - a helyi fejlesztési kezdeményezések támogatása céljából - pénzügyi igazgatási hatáskörökkel ruházhatják fel.

(2) A projektek vagy programok decentralizált irányítására jogosult nem kormányzati szereplőket a TOT-hatóságok, a Bizottság és a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam közötti megállapodással választják ki, figyelembe véve az érintett tárgykört, szakértelmüket és tevékenységi körüket. A kiválasztást minden TOT-ban a 10. cikkben említett széles körű párbeszéd és konzultációk részeként végzik.

(3) A társulás hozzá kíván járulni a TOT-ok civil társadalmi szervezetek megerősítését célzó erőfeszítéseihez, különösen létrehozásuk és fejlesztésük tekintetében, valamint a fejlesztési stratégiák és programok megtervezésébe, végrehajtásába és értékelésébe történő bevonásukhoz szükséges feltételek megteremtésében.

3. Fejezet

A társulás intézményi kerete

13. cikk

Irányelvek a párbeszédhez

(1) Az Unió, a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok rendszeresen átfogó és politikai párbeszédet folytatnak.

(2) A párbeszédet az Unió, a TOT-ok, valamint a velük kapcsolatban álló tagállamok intézményi, jogi és pénzügyi hatásköreinek teljes megfeleléssel folytatják. A párbeszédet rugalmas módon folytatják: lehet formális vagy informális, megfelelő szinten és formátumban, a 14. cikkben említett keretek szerint.

(3) A párbeszédnek lehetővé kell tennie, hogy a TOT-ok teljes mértékben részt vehessenek a társulás végrehajtásában.

(4) A párbeszéd középpontjában többek között a feleket kölcsönösen érintő konkrét vagy a társulás célkitűzéseinek elérése szempontjából általános jelentőségű politikai kérdések állnak.

14. cikk

A társulás fórumai

(1) A társulás az alábbi párbeszédalkalmakat hozza létre:

a) párbeszéd céljából évente összeül egy, a TOT hatóságait, a tagállamok képviselőit és a Bizottságot tömörítő TOT-EU fórum (a továbbiakban: a TOT-EU fórum). Adott esetben az Európai Parlament tagjai, az EBB képviselői, a legkülső régiók képviselői társulnak a TOT-EU fórumhoz;

b) a Bizottság, a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok rendszeresen háromoldalú konzultációkat tartanak. E konzultációkat évente legalább négyszer kell megrendezni a Bizottság kezdeményezésére, illetve a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok kérésére;

c) a TOT-ok, a TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamok és a Bizottság közötti egyetértésben tanácsadói minőségben eljáró munkacsoportokat hoznak létre a társulás végrehajtásának követésére, a megválaszolandó kérdéseknek megfelelő formában. Ezek a munkacsoportok a Bizottság, valamely tagállam vagy TOT kérésére összehívhatók. E munkacsoportok technikai eszmecseréket biztosítanak a TOT-okat és a velük kapcsolatban álló tagállamokat különösen érintő kérdésekről, kiegészítve ezzel a TOT-EU fórumon és/vagy a háromoldalú konzultációban folyó munkát.

(2) A Bizottság látja el a TOT-EU-fórum, a háromoldalú konzultáció, valamint a munkacsoportok elnöki tisztét és titkársági feladatait.

MÁSODIK RÉSZ

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEI A TÁRSULÁS KERETÉBEN

1. Fejezet

Környezetvédelmi kérdések, éghajlatváltozás és katasztrófakockázat-csökkentés

15. cikk

Általános célok és elvek

A társulás összefüggésében a környezetvédelem, az éghajlatváltozás és a katasztrófakockázat-csökkentés területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a) a TOT-ok támogatása politikák, stratégiák, cselekvési tervek és intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában;

b) a TOT-ok támogatása a regionális hálózatokba és kezdeményezésekbe történő integrációban;

c) az erőforrások fenntartható felhasználásának és az erőforrás-hatékonyságnak az előmozdítása, valamint a gazdasági növekedés környezetkárosodástól való szétválasztásának ösztönzése; valamint

d) a TOT-ok támogatása azon törekvéseikben, hogy regionális csomópontokként és kiválósági központokként működjenek.

16. cikk

A biodiverzitás megőrzése és fenntartható kezelése, valamint ökoszisztéma-szolgáltatások

A társulás összefüggésében a biodiverzitás megőrzése és fenntartható kezelése, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a) a tengeri és szárazföldi védett területek létrehozásának és hatékony igazgatásának, valamint a meglévő védett területek hatékonyabb igazgatásának előmozdítása;

b) a tengeri és szárazföldi erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás ösztönzése, ami hozzájárul a fajok, élőhelyek, valamint ökoszisztéma-funkciók védett területeken kívüli védelméhez, különös tekintettel a veszélyeztetett, kiszolgáltatott és ritka fajokra;

c) a tengeri és szárazföldi biodiverzitás és ökoszisztémák megőrzésének és fenntartható felhasználásának megerősítése az alábbiak által:

i. az éghajlatváltozás formájában jelentkező, a szélesebb értelemben vett ökoszisztémát érintő kihívás kezelése egészséges, ellenálló ökoszisztémák fenntartásával, a környezetbarát infrastruktúra előmozdításával, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és hatásainak enyhítése tekintetében ökoszisztémán alapuló, gyakran sokszorosan előnyösnek bizonyuló megközelítések ösztönzésével;

ii. a kapacitások megerősítése helyi, regionális és/vagy nemzetközi szinten, az információcsere, ismeretek, bevett gyakorlatok valamennyi érdekelt fél - ideértve a hatóságokat, földbirtokosokat, a magánszektort, a kutatókat és a civil társadalmat is - közötti megosztásának előmozdításával;

iii. a meglévő természetvédelmi programok és kapcsolódó erőfeszítések megerősítése a védett területeken belül és kívül egyaránt;

iv. a tudásalap bővítése és az ismerethiányok pótlása, ideértve az ökoszisztéma-funkciók és szolgáltatások értékének számszerűsítését is;

d) a regionális együttműködés ösztönzése és elősegítése olyan kérdések kezelése érdekében, mint például az idegenhonos özönfajok vagy az éghajlatváltozás hatásai;

e) az erőforrások hathatósabbá tételét szolgáló mechanizmusok fejlesztése, ideértve például az ökoszisztéma-szolgáltatásokra szánt kifizetéseket.

17. cikk

Fenntartható erdőgazdálkodás

A társulás összefüggésében a fenntartható erdőgazdálkodás területén folytatott együttműködés érintheti az erdők megőrzése és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítását, ideértve az erdők környezetvédelmi, például a talajerózió elleni védelemben betöltött szerepének az előmozdítását is, továbbá az elsivatagosodás ellenőrzés alatt tartását, az erdőtelepítést, valamint a fakivitel igazgatását.

18. cikk

A tengerparti övezet integrált kezelése

A társulás összefüggésében a tengerügyek területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a) a TOT-ok tengeri és part menti zónák hatékony fenntartható kezelését célzó erőfeszítéseinek támogatása a tengeri és part menti zónákat érintő tervezés és igazgatás stratégiai és integrált megközelítéseinek kidolgozásában;

b) a gazdasági és társadalmi tevékenységeknek - például halászat és akvakultúra, idegenforgalom, tengeri közlekedés és mezőgazdaság - a fenntartható energia és a nyersanyagok tekintetében a tengeri és part menti övezetekben rejlő lehetőségekkel való összeegyeztetése, az éghajlat-változási hatások és az emberi tevékenységek figyelembevételével.

19. cikk

Tengerügyek

A társulás összefüggésében a tengerügyek területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a) az e terület közös érdekű kérdéseivel kapcsolatos párbeszéd megerősítése;

b) a tengerrel kapcsolatos ismereteknek, valamint a biotechnológiának, az óceánenergiának, a tengerfelügyeletnek, a tengerparti övezet integrált követésének és az ökoszisztéma-alapú gazdálkodásnak az előmozdítása;

c) nemzetközi szinten integrált megközelítések előmozdítása.

20. cikk

A halállomány fenntartható kezelése

(1) A társulás összefüggésében a halállomány fenntartható kezelése területén folytatott együttműködés az alábbi elveken alapszik:

a) kötelezettségvállalás a felelősségteljes halgazdálkodás és halászati gyakorlatok mellett;

b) tartózkodás olyan intézkedésektől vagy tevékenységektől, amelyek nem következetesek a halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának elveivel;

c) az Unió és a TOT-ok közötti létező vagy jövőbeni kétoldalú halászati partnerségi megállapodások sérelme nélkül az Unió és a TOT-ok arra törekszenek, hogy rendszeresen konzultáljanak egymással az élő tengeri erőforrások megőrzésével és kezelésével kapcsolatban, valamint információt cseréljenek az erőforrások aktuális helyzetéről, a társulás 14. cikkben előírt releváns fórumainak keretében.

(2) Az (1) bekezdésben említett együttműködés az alábbiakat érintheti:

a) a felelősségteljes kormányzás, bevett gyakorlatok és felelősségteljes halászati gazdálkodás aktív előmozdítása a halállomány megőrzésében és fenntartható kezelésében, ideértve a közös érdekeltségű halállományokat és a regionális halgazdálkodási szervezetek által kezelteket is;

b) a halállomány megőrzésével kapcsolatos párbeszéd és együttműködés, ideértve az illegális, nem bejelentett vagy nem szabályozott halászat elleni küzdelemmel, valamint a regionális halgazdálkodási szervezetekkel való és azokon belüli hatékony együttműködésre irányuló intézkedéseket is. A párbeszéd és együttműködés a halászat és a part menti környezetek hosszú távon hatékonyabb igazgatását szolgáló ellenőrzési és vizsgálati rendszereket, ösztönzőket és kötelezettségeket foglal magában.

21. cikk

Fenntartható vízgazdálkodás

(1) A társulás összefüggésében az Unió és a TOT-ok együttműködhetnek a fenntartható vízgazdálkodás területén vízpolitikával és intézményfejlesztéssel, a vidéki és városi területeken fellelhető vízforrások, vízkészletek hazai, ipari vagy mezőgazdasági célból történő védelmezésével, a vízforrások tárolásával, elosztásával és kezelésével, valamint a szennyvízkezeléssel.

(2) Ami a vízkészleteket és a szennyvízelvezetést illeti, külön figyelmet kell fordítani a rosszul ellátott és a természeti katasztrófáknak különösen nagy mértékben kitett területeken az ivóvízellátásra és higiéniai szolgáltatásokra, amelyek az egészségi állapot javításával és a termelékenység növelésével közvetlenül hozzájárulnak a humánerőforrás-fejlesztéshez.

(3) Az e területeken folytatott együttműködést azon elv vezérli, hogy a vízzel és szennyvízzel kapcsolatos alapvető szolgáltatások városi és vidéki lakosságra történő kiterjesztésének folyamatos igényét környezetvédelmi szempontból fenntartható módon kell ellátni.

22. cikk

Hulladékkezelés

A társulás összefüggésében a hulladékkezelés területén folytatott együttműködés érintheti a legjobb környezetvédelmi gyakorlat alkalmazásának előmozdítását a hulladékkezeléssel kapcsolatos valamennyi műveletben, ideértve a hulladékcsökkentést, az újrahasznosítást vagy a hasznosítás egyéb folyamatait, például az energetikai hasznosítást és a hulladék ártalmatlanítását.

23. cikk

Energiaügy

A társulás összefüggésében a fenntartható energia területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a) energiaelőállítás, energiaelosztás és az energiához való hozzáférés, különösen a megújuló energiaforrásokból származó fenntartható energia fejlesztése, előmozdítása, felhasználása és tárolása;

b) energiapolitikák és szabályozás, különösen a politikaalakítás, megfizethető és fenntartható energiatarifákat garantáló szabályozások elfogadása;

c) energiahatékonyság, különösen energiahatékonysági normák kidolgozása és bevezetése, energiahatékonysági intézkedések végrehajtása különböző ágazatokban (ipari, kereskedelmi, állami vagy háztartási), valamint kísérő oktató és tudatosító tevékenységek;

d) közlekedés, különösen sokkal inkább környezetbarát tömegközlekedési és magán célú közlekedési eszközök - például hibrid, elektromos vagy hidrogénjárművek - fejlesztése, előmozdítása és alkalmazása, közös járműhasználat (carpooling) és kerékpáros közlekedés;

e) várostervezés és -építés, különösen a magas szintű környezetvédelmi minőségi előírások és magas energiateljesítmény előmozdítása és bevezetése a várostervezésben és -építésben; valamint

f) idegenforgalom, különösen az energiaellátás szempontjából önellátó (megújuló energiaforrásokat felhasználó) és/vagy környezetbarát idegenforgalmi infrastruktúrák.

24. cikk

Éghajlatváltozás

A társulás keretében az éghajlatváltozás területén folytatott együttműködés a TOT-ok azon kezdeményezéseinek támogatására irányul, amelyek az éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozás káros hatásaihoz való alkalmazkodásra irányulnak; az együttműködés az alábbiakra terjedhet ki:

a) a bizonyítékok összegyűjtése, a kulcsfontosságú kockázatok megállapítása és a területi, regionális és/vagy nemzetközi fellépések, tervek vagy intézkedések kijelölése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás vagy káros hatásainak mérséklése céljából;

b) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és annak mérséklésére irányuló célkitűzés beillesztése a politikákba és stratégiákba;

c) a szakpolitikai döntéshozatal és végrehajtás alapvető eszközének számító statisztikai adatok és mutatók kidolgozása és kijelölése; valamint

d) a TOT-ok regionális és nemzetközi párbeszédekben való részvételének előmozdítása, az együttműködésnek, és ezen belül az ismeretek és tapasztalatok megosztásának előmozdítása céljából.

25. cikk

Katasztrófakockázatok csökkentése

A társulás összefüggésében a katasztrófakockázatok csökkentése területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a) a katasztrófamegelőzési és -elhárítási rendszerek - ideértve a (korai) előrejelző rendszereket is - és infrastruktúráik fejlesztése vagy tökéletesítése a katasztrófák következményeinek csökkentése céljából;

b) a katasztrófáknak való kitettség részletes tudnivalóinak kidolgozása, valamint a TOT-ok és a földrajzi elhelyezkedésük szerinti régiók jelenlegi reakciókapacitásának fejlesztése;

c) a katasztrófamegelőzés és -elhárítás meglévő intézkedéseinek megerősítése helyi, nemzeti vagy regionális szinten;

d) az érintett szereplők reakciókapacitásának fejlesztése, valamint összehangoltabbá, hatékonyabbá és eredményesebbé tétele;

e) a lakosság fokozottabb tudatosítása és tájékoztatása a katasztrófa bekövetkezte esetén a veszélyeknek való kitettség, a megelőzés, felkészülés és reakció tekintetében, kellő figyelemmel a fogyatékossággal élők sajátos igényeire;

f) a polgári védelem főbb szereplői közötti együttműködés megerősítése; valamint

g) a TOT-ok regionális, európai és/vagy nemzetközi fórumokon való részvételének előmozdítása a különböző partnerek közötti rendszeresebb információcsere és katasztrófa esetén szorosabb együttműködés érdekében.

2. Fejezet

Hozzáférhetőség

26. cikk

Általános célok

(1) A társulás összefüggésében a hozzáférhetőség területén folytatott együttműködés az alábbiakra irányul:

a) a TOT-ok globális közlekedési hálózatokhoz való nagyobb hozzáférésének biztosítása; valamint

b) a TOT-ok információs és kommunikációs technológiákhoz és szolgáltatásokhoz való nagyobb hozzáférésének biztosítása.

(2) Az (1) bekezdésben említett összefüggésben az együttműködés az alábbiakat érintheti:

a) politikakidolgozás és intézményfejlesztés;

b) közúti, vasúti, légi, tengeri és belvízi közlekedés; valamint

c) tárolólétesítmények kikötőkben és repülőtereken.

27. cikk

Tengeri közlekedés

(1) A társulás összefüggésében a tengeri közlekedés területén folytatott együttműködés célja költséghatékony és jól működő tengeri közlekedési szolgáltatások fejlesztése és előmozdítása a TOT-okban, és az alábbiakat érintheti:

a) a hatékony, valamint gazdaságilag és kereskedelmileg életképes díjazású áruszállítás előmozdítása;

b) a TOT-ok nemzetközi szállítási szolgáltatásokban való fokozott részvételének megkönnyítése;

c) regionális programok ösztönzése;

d) a helyi magánszektor szállítási tevékenységekbe való bevonásának támogatása; valamint

e) az infrastruktúra fejlesztése.

(2) Az Unió és a TOT-ok előmozdítják a hajózás és a legénység biztonságát, valamint a szennyezés megelőzését.

28. cikk

Légi közlekedés

A társulás összefüggésében a légi közlekedés területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a) a TOT-ok légiközlekedési iparágainak reformja és korszerűsítése;

b) a TOT-ok légiközlekedési iparágai kereskedelmi élet- és versenyképességének előmozdítása;

c) a magánberuházás és a magánszektor részvételének megkönnyítése; valamint

d) az ismeretek és a bevett üzleti gyakorlatok megosztásának ösztönzése.

29. cikk

A légiközlekedés biztonsága

A társulás összefüggésében a légiközlekedés biztonságának területén folytatott együttműködés a TOT-ok vonatkozó nemzetközi előírásoknak való megfelelést célzó erőfeszítéseinek támogatására irányul, és többek között az alábbiakat érintheti:

a) légi navigációs biztonsági rendszerek végrehajtása;

b) a repülőtéri biztonság előmozdítása és a polgári légügyi hatóságok arra irányuló képességének megerősítése, hogy irányítsák az ellenőrzésük alá tartozó üzembiztonság valamennyi vonatkozását; valamint

c) az infrastruktúrák és a humán erőforrások fejlesztése;

30. cikk

Információs és kommunikációs technológiai szolgáltatások

A társulás összefüggésében az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban: ikt) és szolgáltatások terén folytatott együttműködésnek az a célja, hogy a TOT-okban felgyorsítsa az innovációt és a gazdasági növekedést, valamint javítsa a polgárok és vállalkozások mindennapjait, ideértve a fogyatékossággal élők akadálymentesítésének előmozdítását is. Az együttműködés különösen a TOT-ok szabályozási kapacitásának megerősítésére irányul, valamint az alábbi intézkedésekkel támogathatja az IKT-hálózatok és -szolgáltatások kiterjesztését:

a) olyan kiszámítható szabályozási környezet létrehozása, amely lépést tart a technológia alakulásával, ösztönzi a növekedést és innovációt, valamint előmozdítja a versenyt és a fogyasztóvédelmet;

b) párbeszéd az információs társadalom előmozdításának és figyelemmel kísérésének különféle politikai vonatkozásairól;

c) információcsere szabványokról és az interoperabilitással kapcsolatos kérdésekről;

d) az együttműködés elősegítése az ikt-kutatás terén, valamint az ikt-alapú kutatási infrastruktúrák tekintetében;

e) szolgáltatások és alkalmazások fejlesztése a nagy társadalmi jelentőségű területeken.

3. Fejezet

Kutatás és innováció

31. cikk

Együttműködés a kutatás és innováció területén

A társulás összefüggésében a kutatás és innováció területén folytatott együttműködés a tudományt és technológiát - és ezen belül az információs és kommunikációs technológiákat is - érintheti, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a TOT-ok fenntartható fejlődéséhez, valamint előmozdítsa a TOT-ok, mint regionális csomópontok és kiválósági központok szerepét, és azok ipari versenyképességét. Az együttműködés különösen az alábbiakat érintheti:

a) párbeszéd, koordináció és szinergiák kialakítása a TOT-ok és az Unió politikái és kezdeményezései között a tudomány, a technológia és az innováció területén;

b) politikaalakítás és intézményfejlesztés a TOT-okon belül, valamint együttes fellépés helyi, nemzeti vagy regionális szinten, a tudományos, technológiai és innovációs tevékenységek fejlesztése és azok alkalmazása céljából;

c) együttműködés a TOT-ok, az Unió, a tagállamok és harmadik országok jogi személyei között;

d) az egyéni TOT-kutatók, kutatószervek és TOT jogi személyek részvétele az Unión belüli kutatással és innovációval kapcsolatos programokra vonatkozó együttműködési keretben, valamint a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programban (COSME); valamint

e) a TOT-kutatók képzése, nemzetközi mobilitása és csereprogramjai.

4. Fejezet

Ifjúság, oktatás, képzés, egészségügy, foglalkoztatás és szociálpolitika

32. cikk

Ifjúság

(1) Az Unió biztosítja, hogy az 50. cikk szerint meghatározott TOT-okból származó természetes személyek ugyanolyan feltételek mellett vehessenek részt az Unió ifjúsági kezdeményezéseiben, mint a tagállamok állampolgárai.

(2) A társulásnak az a célja, hogy megerősítse a TOT-okban és az Unióban élő fiatalok közötti kötelékeket, többek között a TOT-fiatalok tanulási mobilitásának előmozdításával, valamint a fiatalok egymás közötti kölcsönös megértésének elősegítésével.

33. cikk

Oktatás és képzés

(1) A társulás összefüggésében az oktatás és képzés területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a) magas minőségű, inkluzív oktatás biztosítása általános, középfokú és felsőfokú oktatási szinten, valamint a szakoktatás és -képzés területén; valamint

b) a TOT-ok támogatása az oktatási és szakképzési politikák kidolgozásában és végrehajtásában.

(2) Az Unió biztosítja, hogy az 50. cikk szerint meghatározott TOT-okból származó természetes személyek ugyanolyan feltételek mellett vehessenek részt az Unió oktatással és szakképzéssel kapcsolatos kezdeményezéseiben, mint a tagállamok állampolgárai.

(3) Az Unió biztosítja, hogy a TOT-ok oktatási szervei és intézetei ugyanolyan feltételek mellett vehessenek részt az Unió oktatással és szakképzéssel kapcsolatos együttműködési kezdeményezéseiben, mint a tagállamok oktatási szervei és intézetei.

34. cikk

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

(1) Az Unió és a TOT-ok párbeszédet tartanak fenn a foglalkoztatás és a szociálpolitika területén, hogy hozzájáruljanak a TOT-ok gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, valamint a TOT-okban és a földrajzi elhelyezkedésük szerinti régiókban a tisztességes munka előmozdításához. E párbeszédnek az is a célja, hogy támogassa a TOT-hatóságok e területet érintő politikák és jogszabályok fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit.

(2) A párbeszéd főként a foglalkoztatás- és szociálpolitika területét érintő politikákkal és jogszabályokkal kapcsolatos, az Uniót és a TOT-okat kölcsönösen érintő információcseréből és a bevett gyakorlatok megosztásából áll. E tekintetben figyelembe kell venni az olyan területeket, mint például a készségfejlesztés, a szociális védelem, a szociális párbeszéd, az esélyegyenlőség, a megkülönböztetés-mentesség, a fogyatékossággal élők akadálymentesítése, a munkahelyi egészség és biztonság, valamint egyéb munkaelőírások.

35. cikk

Közegészségügy

A társulás összefüggésében a közegészségügy területén folytatott együttműködésnek az a célja, hogy megerősítse a TOT-ok kapacitásait a fertőző betegségek megjelenésének felügyelete, korai felismerése és kezelése terén, többek között az alábbi intézkedések révén:

a) a határon átnyúló egészségügyi veszélyekre - például fertőző betegségek - való felkészültség és reakciókapacitás megerősítését szolgáló fellépések, amelyeket a meglévő struktúrákra kell alapozni, és amelyeknek szokatlan eseményeket kell megcélozniuk;

b) kapacitásfejlesztés a regionális közegészségügyi hálózatok megerősítésével, a szakértők közötti információcsere megkönnyítésével, valamint megfelelő képzés előmozdításával;

c) eszközök és kommunikációs platformok, valamint e-tanulási programok fejlesztése, a TOT-ok sajátos igényeihez igazítva.

5. Fejezet

Kultúra

36. cikk

Kulturális cserék és párbeszéd

(1) A társulás összefüggésében a kulturális cserék és párbeszéd területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a) a TOT-ok önellátó fejlődése; ez a folyamat magukra az emberekre összpontosul, és a népek saját kultúrájában gyökerezik;

b) a TOT-ok illetékes hatóságai által humán erőforrásaik megerősítésére, saját kreatív kapacitásaik növelésére és kulturális identitásuk előmozdítására elfogadott politikák és intézkedések támogatása;

c) a lakosság fejlesztési folyamatban való részvétele;

d) a kulturális és audiovizuális kérdések párbeszéden keresztül történő közös megértésének és fokozott cseréjének fejlesztése.

(2) Az Unió és a TOT-ok együttműködésükkel arra törekszenek, hogy kulturális cseréket ösztönözzenek egymás között az alábbiak révén:

a) együttműködés az összes fél kulturális és kreatív ágazatai között;

b) a kulturális és kreatív alkotások egymás közötti terjesztésének, valamint az ágazati szereplők egymás közötti megismertetésének előmozdítása;

c) szakpolitikai együttműködés a politikaalakítás, innováció, közönségszervezés és új üzleti modellek előmozdítása céljából.

37. cikk

Audiovizuális együttműködés

(1) A társulás összefüggésében az audiovizuális területen folytatott együttműködésnek az a célja, hogy a felek megismertessék egymás audiovizuális alkotásait, és az alábbi tevékenységekre terjedhet ki:

a) a műsorszolgáltatási ágazatok közötti együttműködés és csere ösztönzése;

b) audiovizuális művek cseréjének ösztönzése;

c) az audiovizuális és műsorszolgáltatási politikára és a szabályozási keretekre vonatkozó, az illetékes hatóságok közötti információk és vélemények cseréje;

d) az egymás területén és harmadik országokban rendezett nemzetközi események látogatásának, az azokon való részvételnek az ösztönzése.

(2) A koprodukcióban készült audiovizuális művek részesülhetnek minden olyan programból, amelyet az Unióban, a TOT-okban és a velük kapcsolatban álló tagállamokban hoznak létre a helyi vagy regionális kulturális tartalom előmozdítására.

38. cikk

Előadóművészetek

A társulás összefüggésében az előadóművészetek területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a) az előadóművészek közötti fokozott kapcsolattartás elősegítése olyan területeken, mint például szakmai cserék és képzés, ideértve a meghallgatásokon való részvételt, hálózatok fejlesztését és a hálózatépítés ösztönzését;

b) közös produkciók ösztönzése az Unió egy vagy több tagállamának alkotói és egy vagy több TOT alkotói között; valamint

c) a nemzetközi színház-technológia szabványok fejlesztésének és színpadi jelek használatának ösztönzése, például a megfelelő szabványügyi testületek révén.

39. cikk

A kulturális örökség és a történelmi műemlékek védelme

A társulás összefüggésében az anyagi és a szellemi kulturális örökség, valamint a történelmi műemlékek területén folytatott együttműködésnek az a célja, hogy előmozdítsa a szakértelem és a legjobb gyakorlatok megosztását az alábbiak révén:

a) szakértői cserék elősegítése;

b) együttműködés a szakképzés területén;

c) a helyi közönség tájékoztatása; valamint

d) a történelmi műemlékek és védett helyek védelmére, az örökséggel kapcsolatos jogszabályokra és az intézkedések megvalósítására vonatkozó tanácsadás, különös tekintettel a kulturális örökségnek a helyi életbe történő integrációjára.

6. Fejezet

A szervezett bűnözés elleni küzdelem

40. cikk

A szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a gyermekek szexuális zaklatása és szexuális kizsákmányolása, a terrorizmus és a korrupció elleni küzdelem

(1) A társulás összefüggésében a szervezett bűnözés területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a) a rendőrségi és igazságügyi együttműködés innovatív és hatékony eszközeinek kifejlesztése - ideértve az egyéb érdekelt felekkel, például a civil társadalommal folytatott együttműködést is - a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a gyermekek szexuális zaklatása és szexuális kizsákmányolása, a terrorizmus és a korrupció megelőzése, valamint az ellenük való küzdelem területén; valamint

b) támogatás a célból, hogy a TOT-ok hatékonyabbá tegyék politikáikat a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a gyermekek szexuális zaklatása és szexuális kizsákmányolása, a terrorizmus és a korrupció megelőzése és az ellenük való küzdelem terén, továbbá a kábítószerek és pszichotróp anyagok összes fajtája előállításának, terjesztésének és kereskedelmének megelőzése, valamint az ellenük való küzdelem terén, megelőzve és csökkentve ezáltal a kábítószer-fogyasztást és az azzal kapcsolatos ártalmakat; e támogatás figyelembe veszi a nemzetközi testületek e területeken folytatott tevékenységét, és többek között az alábbiak révén valósul meg:

i. képzés és kapacitásfejlesztés a szervezett bűnözés - ideértve az emberkereskedelmet, a gyermekek szexuális zaklatását és szexuális kizsákmányolását is -, a terrorizmus és a korrupció megelőzése és az ellenük való küzdelem terén;

ii. megelőzés, többek között képzéssel, oktatással és az egészség előmozdításával, a kábítószerfüggők kezelése és rehabilitációja, ideértve a kábítószerfüggők munka- és társadalmi környezetbe való visszailleszkedését célzó projekteket is;

iii. hatékony büntetőintézkedések kidolgozása;

iv. technikai, pénzügyi és igazgatási segítségnyújtás az emberkereskedelemmel kapcsolatos hatékony politikák és jogszabályok kidolgozásához, különösen tudatosító kampányok, átirányítási mechanizmusok, áldozatvédelmi rendszerek révén, az összes érintett szereplő és a civil társadalom bevonásával;

v. technikai, pénzügyi és igazgatási segítségnyújtás a kábítószer-fogyasztás megelőzése, kezelése és az azzal kapcsolatos ártalmak csökkentése terén;

vi. technikai segítségnyújtás a gyermekek szexuális zaklatása és szexuális kizsákmányolása elleni jogszabályok és politikák kidolgozásának támogatására; valamint

vii. technikai segítségnyújtás és képzés a kapacitásfejlődés támogatására, valamint a nemzetközi - és különösen az ENSZ korrupcióellenes egyezményeiben meghatározott - korrupcióellenes szabályoknak való megfelelés ösztönzésére.

(2) A társulás összefüggésében a TOT-ok együttműködnek az Unióval a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében, a 70. és 71. cikkel összhangban.

7. Fejezet

Turizmus

41. cikk

Turizmus

A társulás keretében a turizmus területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

a) az idegenforgalmi politikák fenntarthatóságot célzó meghatározására, kiigazítására és fejlesztésére irányuló intézkedések;

b) a fenntartható turizmus kialakítására és támogatására irányuló intézkedések és műveletek;

c) a fenntartható turizmusnak a TOT polgárai társadalmi, kulturális és gazdasági életébe történő integrálását célzó intézkedések.

HARMADIK RÉSZ

KERESKEDELEM ÉS KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS EGYÜTTMŰKÖDÉS

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Általános célok

Az Unió és a TOT-ok közötti kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos együttműködés általános célkitűzései a következők:

a) a TOT-ok gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítása a közöttük és az Unió egésze között létrehozott szoros gazdasági kapcsolatok révén;

b) ösztönözzük a TOT-ok regionális és világgazdaságokba történő hatékony integrációját, valamint az áruk és szolgáltatások kereskedelmének fejlesztését;

c) a TOT-ok támogatása abban, hogy kedvezőbb befektetési környezetet hozzanak létre a TOT-ok társadalmi és gazdasági fejlődésének támogatása céljából;

d) a globális pénzügyi rendszer stabilitásának, integritásának és átláthatóságának, valamint a jó adóügyi kormányzásnak az előmozdítása;

e) támogassuk a TOT-gazdaságok diverzifikációját;

f) támogassuk a TOT-okat abban, hogy jobban ki tudják dolgozni és végre tudják hajtani az áru- és szolgáltatáskereskedelem fejlesztéséhez szükséges politikákat;

g) támogassuk a TOT-ok export- és kereskedelmi kapacitásait;

h) a TOT-ok azon erőfeszítéseinek támogatása, hogy adott esetben hozzáigazítsák vagy közelítsék helyi jogszabályaikat az uniós jogszabályokhoz;

i) lehetőségek biztosítása az Unióval a kereskedelem és a kereskedelemmel kapcsolatos területeken folytatott célzott együttműködésre és párbeszédre.

II. CÍM

MEGÁLLAPODÁSOK AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK KERESKEDELMÉRE, VALAMINT A LETELEPEDÉSRE VONATKOZÓAN

1. Fejezet

Árukereskedelmi megállapodások/szabályok

43. cikk

A származó áruk szabad elérése

(1) A TOT-okból származó termékek az Unióba történő behozatal esetén mentesek a behozatali vám alól.

(2) A származó termék fogalmát és az azzal kapcsolatos közigazgatási együttműködési eljárásokat a VI. melléklet állapítja meg.

44. cikk

Mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedések

(1) Az Unió a TOT-okból származó behozatal esetében nem alkalmaz semmilyen mennyiségi korlátozást vagy azzal azonos hatású intézkedést.

(2) Az (1) bekezdés nem zárja ki a behozatalra, kivitelre vagy tranzitárukra vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat, amennyiben azok indokoltak a közerkölcs vagy a közrend, a humán-, állat- és növényegészség és élet védelme, a művészeti, történelmi vagy régészeti értékkel bíró nemzeti kincsek, a kimerülő természeti erőforrások védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme alapján.

Az első albekezdésben említett tilalmak vagy korlátozások egyetlen esetben sem képezik önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetés, vagy általában véve a kereskedelem leplezett korlátozásának eszközét.

45. cikk

A TOT-ok által elfogadott intézkedések

(1) A TOT-ok hatóságai az Unióból származó termékek behozatala vonatkozásában fenntarthatnak vagy bevezethetnek vámokat vagy mennyiségi korlátozásokat, amennyiben azt kapcsolódó fejlesztési igényeik tekintetében szükségesnek tartják.

(2) Az e fejezetben felölelt területek esetében a TOT-ok legalább olyan elbánásban részesítik az Uniót, mint a (4) bekezdésben meghatározott jelentősebb kereskedő gazdaságra alkalmazott legkedvezményesebb elbánás.

(3) A (2) bekezdés nem akadályozza meg, hogy valamely TOT kedvezményesebb elbánást biztosítson bizonyos más TOT-ok vagy más fejlődő országok számára, mint az Unió számára.

(4) E cím alkalmazásában "jelentősebb kereskedő gazdaság" valamennyi fejlett ország, illetve bármely olyan ország, amely a világ áruexportjának több mint egy 1 %-át tette ki, vagy - a (3) bekezdés sérelme nélkül - bármely önállóan, közösen vagy gazdasági integrációs megállapodás révén működő országcsoport, amely a világ áruexportjának több mint 1,5 %-át tette ki. Ehhez a számításhoz a világ árukereskedelmének (az Unión belüli kereskedelem kivételével) vezető exportőreire vonatkozó, WTO által legutóbb összeállított hivatalos adatokat kell felhasználni.

(5) A TOT-ok hatóságai 2014. április 2-ig közlik a Bizottsággal az e határozatnak megfelelően általuk alkalmazott vámtarifák és mennyiségi korlátozások jegyzékét.

Továbbá a TOT-ok hatóságai közlik a Bizottsággal az ilyen intézkedések valamennyi utólagos módosítását, e módosítások elfogadásakor.

46. cikk

Megkülönböztetésmentesség

(1) Az Unió nem tesz különbséget a TOT-ok között, és a TOT-ok nem tesznek különbséget a a tagállamok között.

(2) A 65. cikkel összhangban, az e határozatban foglalt különös rendelkezések és különösen az e határozat 44. cikke (2) bekezdésének, a 45., 48., 49., 51. cikkének és 59. cikke (3) bekezdésének végrehajtása nem tekinthető úgy, hogy megkülönböztetést hoz létre.

47. cikk

A hulladékszállítás feltételei

(1) A hulladék tagállamok és a TOT-ok közötti szállítását a nemzetközi és uniós joggal összhangban kell ellenőrizni. Az Unió támogatja egy hatékony, a környezet és a közegészség védelmét szolgáló nemzetközi együttműködés létrehozását és fejlesztését ezen a területen.

(2) A hasznosítási tevékenység céljára szánt nem veszélyes hulladék kivételével az Unió megtiltja a hulladék TOT-okba irányuló közvetlen és közvetett kivitelét, és ezzel egyidejűleg a TOT-ok hatóságai megtiltják az ilyen hulladék közvetlen vagy közvetett behozatalát az Unióból vagy bármely más országból, az e területen az illetékes nemzetközi fórumokon tett vagy a jövőben teendő meghatározott nemzetközi kötelezettségek sérelme nélkül.

(3) Az olyan TOT-ok vonatkozásában, amelyek alkotmányos jogállásuknál fogva nem részesei a bázeli egyezménynek, a vonatkozó hatóságok felgyorsítják a bázeli egyezménynek az említett TOT-okban történő végrehajtásához szükséges belső törvényi és közigazgatási rendelkezések elfogadását.

(4) Emellett a TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamok elősegítik az alábbiak végrehajtásához szükséges belső törvényi és közigazgatási rendelkezések TOT-ok általi elfogadását:

a) Az Európai Parlament és a Tanács 1013/2006/EK rendelete ( 1 ), annak következő cikkei:

- 40. cikk a hulladékok tengerentúli országokba és területekre irányuló kivitele tekintetében,

- 46. cikk a hulladékok tengerentúli országokból és területekről származó behozatala tekintetében;

b) a Bizottság 1418/2007/EK rendelete ( 2 ); valamint

c) az Európai Parlament és a Tanács 2000/59/EK irányelve ( 3 ), az annak 16. cikkében megállapított átültetési határidőkre is figyelemmel.

(5) Egynél több TOT és a velük kapcsolatban álló tagállamok saját eljárásaikat alkalmazhatják a TOT-okból az említett tagállamokba irányuló hulladékkivitelre.

(6) Ebben az esetben a TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamok 2014. július 2-ig értesítik a Bizottságot az alkalmazandó jogszabályokról, a jövőbeni vonatkozó nemzeti jogszabályokról, valamint azok valamennyi utólagos módosításáról.

48. cikk

A kedvezmények ideiglenes visszavonása

Amennyiben a Bizottság megítélése szerint kellő megalapozottsággal kétségbe lehet vonni e határozat helyes végrehajtását, a Bizottság konzultációt indít a TOT-al és az azzal különleges kapcsolatban álló tagállammal e határozat megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében. Ha a konzultációk révén nem sikerül olyan megoldást kialakítani e határozat végrehajtására vonatkozóan, amely a felek számára kölcsönösen elfogadható, az Unió a VII. melléklettel összhangban ideiglenesen visszavonhatja az érintett TOT-tól a kedvezményeket.

49. cikk

Védintézkedések és felügyeleti intézkedések

E határozat megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében az Unió a VIII. mellékletben meghatározott véd- és felügyeleti intézkedéseket hozhat.

2. Fejezet

Megállapodások a szolgáltatások kereskedelmére és a letelepedésre vonatkozóan

50. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

a) "természetes személy valamely TOT-ból": az a valamely TOT-ban tartózkodó személy, aki egy tagállam állampolgára, vagy aki a TOT-okat jellemző jogállást élvez. Ez a meghatározás nem sérti az EUMSZ értelmében az uniós polgárságból fakadó jogokat;

b) "valamely TOT jogi személye": egy TOT-ban az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban létesített jogi személy, amelynek bejegyzett irodája, központi igazgatása vagy fő ügyviteli helyszíne ennek a TOT-nak a területén van; amennyiben a jogi személynek csupán a bejegyzett irodája vagy központi igazgatása található a TOT-ban, nem tekintendő a TOT jogi személyének, kivéve akkor, ha olyan tevékenységet kezd, amelynek valós és folyamatosan fennálló kapcsolata van az említett ország vagy terület gazdaságával;

c) az 51. cikk (1) bekezdésében említett gazdasági integrációs megállapodásokban meghatározott vonatkozó fogalmakat kell alkalmazni az Unió és a TOT-ok között biztosított elbánásra.

51. cikk

A legkedvezőbb elbánás

(1) A szolgáltatások kereskedelmét és a gazdasági tevékenységek létrehozását érintő intézkedések tekintetében:

a) az Unió a TOT-ok természetes és jogi személyeit legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíti, mint az azon harmadik országok hasonló természetes vagy jogi személyeinek biztosított legkedvezőbb bánásmód, amelyekkel az Unió gazdasági integrációs megállapodást köt vagy kötött;

b) A TOT-ok az Unió természetes és jogi személyeit legalább olyan kedvezményes bánásmódban részesítik, mint azon főbb kereskedő gazdaságok hasonló természetes vagy jogi személyeinek biztosított legkedvezőbb bánásmód, amelyekkel 2014. január 1. után gazdasági integrációs megállapodást kötöttek.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében előírt kötelezettségek nem alkalmazhatók a következőkre:

a) olyan belső piac keretében biztosított bánásmód, amely részes feleit arra kötelezi, hogy a letelepedést és a szolgáltatások kereskedelmet nehezítő megkülönböztetés-mentes akadályok elhárítása céljából jelentősen közelítsék jogszabályaikat;

b) a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) VII. cikkének vagy a pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletének megfelelően a minősítések, engedélyek vagy prudenciális intézkedések elismerését előíró intézkedések keretében biztosított elbánás. Ez nem sérti a TOT-ok különleges intézkedéseit e cikk alapján;

c) teljes mértékben vagy elsősorban az adózással kapcsolatos nemzetközi megállapodások vagy egyezmények alapján biztosított elbánás;

d) a GATS II. cikke (2) bekezdésének megfelelően felsorolt, legnagyobb kedvezményes elbánás alóli kivétel alkalmazási körét kihasználó intézkedések.

(3) A TOT-ok hatóságai a helyi foglalkoztatás előmozdítása vagy támogatása céljából rendeleteket fogadhatnak el természetes személyeik vagy helyi tevékenységeik támogatására. Ebben az esetben a TOT-hatóságok értesítik a Bizottságot valamennyi elfogadott rendeletről, hogy utóbbi tájékoztathassa azokról a tagállamokat.

52. cikk

Szakmai képesítések

Az orvosi, fogorvosi, szülésznői, általános nővéri, gyógyszerészi és állatorvosi hivatások tekintetében a Tanács az EUMSZ 203. cikkével összhangban elfogadja a TOT-ok vonatkozó konkrét és a tagállamokban elismerendő szakképesítések jegyzékét.

III. CÍM

KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS TERÜLETEK

1. Fejezet

Kereskedelem és fenntartható fejlődés

53. cikk

Általános megközelítés

A társulás keretében folytatott kereskedelemnek és kereskedelemmel kapcsolatos együttműködésnek az a célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez, annak gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziójában. Ebben az összefüggésben a TOT-ok hazai környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályait és szabályzatait nem kell rugalmasabbá tenni a kereskedelem vagy a befektetések ösztönzése céljából.

54. cikk

Környezetvédelmi és éghajlat-változási standardok a kereskedelemben

(1) A társulás jegyében folytatott kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos együttműködés azt kívánja megerősíteni, hogy a kereskedelem és a környezetvédelmi politikák és kötelezettségek kölcsönösen jobban támogathassák egymást. A társulás keretében folytatott kereskedelemnek és kereskedelemmel kapcsolatos együttműködésnek figyelembe kell vennie a nemzetközi környezetvédelmi szabályozás elveit és a multilaterális környezetvédelmi megállapodásokat.

(2) Követni kell az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének és az ahhoz csatolt Kiotói Jegyzőkönyvnek a végső célkitűzését. Az együttműködést az éghajlatváltozásról szóló, jövőbeli kötelező erejű nemzetközi megállapodás kidolgozására kell alapozni, amely megállapodás valamennyi fél részéről az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek konferenciáin hozott határozatok végrehajtásával összhangban álló mérséklési kötelezettségvállalásokat foglal magában.

(3) A multilaterális környezetvédelmi megállapodások végrehajtására hozott intézkedések nem alkalmazhatók oly módon, amely a felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést jelent, vagy a kereskedelem rejtett korlátozását képezi.

55. cikk

Munkaügyi normák a kereskedelemben

(1) A társulás oly módon kívánja előmozdítani a kereskedelmet, hogy az mindenki számára teljes körű és produktív foglalkoztatást, valamint tisztességes munkát eredményezzen.

(2) A nemzetközileg elismert, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vonatkozó egyezményeiben meghatározott alapvető munkastandardokat tiszteletben tartják, és mind a jogban, mind a gyakorlatban végrehajtják. Az ilyen munkaügyi standardok között szerepel különösen az egyesülési szabadság, a kollektív tárgyaláshoz való jog, a kényszermunka és a kötelező munka valamennyi formájának felszámolása, a gyermekmunka legrosszabb formáinak felszámolása, a munkába állás alsó korhatárának és a megkülönböztetés-mentesség elvének a foglalkoztatás tekintetében történő alkalmazása.

(3) Az alapvető munkaügyi normák megsértésére nem lehet hivatkozni vagy azt jogos komparatív előnyként máshogy felhasználni. E normák nem használhatók protekcionista célokra.

56. cikk

A halászati termékek fenntartható kereskedelme

A halállomány fenntartható igazgatásának előmozdítása céljából a társulás kiterjedhet az illegális, be nem jelentett és szabályozatlan halászat és ahhoz kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelem terén folytatott együttműködésre is. Az e területen folytatott együttműködés célja:

a) a TOT-okban a tiltott, bejelentetlen és szabályozatlan halászat leküzdésére irányuló intézkedések végrehajtásának előmozdítása;

b) a TOT-ok és a regionális halgazdálkodási szervezetek közötti együttműködés megkönnyítése, különös tekintettel az ellenőrző és vizsgálati rendszerek kialakítására és hatékony végrehajtására, a hatékony hosszú távú halgazdálkodásra és a tengeri ökoszisztémák igazgatására vonatkozó ösztönzőkre és intézkedésekre.

57. cikk

Fenntartható fakereskedelem

A társulás összefüggésében a fakereskedelem területén folytatott együttműködés célja a legálisan kitermelt fa kereskedelmének előmozdítása. Az ilyen együttműködés magában foglalhat szabályozási intézkedésekkel kapcsolatos párbeszédeket, valamint a piacalapú vagy önkéntes intézkedésekkel - például erdőtanúsítási vagy zöld közbeszerzési politikákkal - kapcsolatos információcserét.

58. cikk

Fenntartható fejlődés a kereskedelemben

(1) A társulás keretében a fenntartható fejlődés területén folytatott együttműködést az alábbiak révén lehet megvalósítani:

a) a környezetvédelmi áruk és szolgáltatások, valamint a TOT-ok szociális körülményeinek javításához hozzájáruló áruk kereskedelmének és az azokkal kapcsolatos beruházásoknak a megkönnyítése és előmozdítása, többek között a helyi jogszabályok kidolgozása és végrehajtása révén;

b) a kereskedelmet és a befektetéseket nehezítő akadályok felszámolásának elősegítése azon termékek és szolgáltatások tekintetében, amelyek különös jelentőséggel bírnak az éghajlatváltozás enyhítése szempontjából (például fenntartható megújuló energiaforrások, energiahatékony termékek és szolgáltatások), többek között a rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazását eredményező politikai keretek elfogadásával, a környezetvédelmi és gazdasági szükségleteket megválaszoló standardok előmozdításával, valamint a kereskedelem technikai akadályainak minimálisra csökkentésével;

c) a kereskedelem előmozdítása azon termékek tekintetében, amelyek hozzájárulnak a szociális feltételekhez és a környezetbarát gyakorlatokhoz, ideértve az önkéntes alapon működő, fenntarthatóságot garantáló rendszerekhez - például tisztességes és etikus kereskedelmi rendszerek, ökocímkék, valamint a természeti erőforrásokon alapuló termékek tanúsítási rendszerei - tartozó termékeket;

d) nemzetközileg elismert elvek és iránymutatások előmozdítása a vállalati társadalmi felelősségvállalás területén, valamint a TOT-ok területén működő vállalatok ösztönzése azok végrehajtására;

e) információcsere és a bevett gyakorlatok megosztása a vállalati társadalmi felelősségvállalás területén.

(2) A kereskedelmet és a befektetést potenciálisan érintő környezeti és munkafeltételek védelmét célzó intézkedések kidolgozásakor és végrehajtásakor az Unió és a TOT-ok figyelembe veszik a rendelkezésre álló tudományos és technikai információkat, a vonatkozó nemzetközi standardokat, iránymutatásokat vagy ajánlásokat, ideértve az elővigyázatosság elvét is.

(3) Az Unió és a TOT-ok teljes mértékű átláthatósággal dolgoznak ki, vezetnek be és hajtanak végre valamennyi, a kereskedelemre és befektetésekre potenciálisan kiható, a környezeti és munkafeltételek védelmét célzó intézkedést.

2. Fejezet

Egyéb kereskedelemmel kapcsolatos területek

59. cikk

Folyó fizetési műveletek és tőkemozgások

(1) Nem vetnek ki korlátozásokat az Unió és a TOT-ok lakosai között szabadon átváltható valutában teljesített semmilyen kifizetés fizetési mérlegének egyenlegére nézve.

(2) A tőkemozgások mérlegével kapcsolatos tranzakciók tekintetében a tagállamok és a TOT hatóságai nem korlátozzák a tőkemozgást a fogadó tagállam, ország vagy terület törvényeivel összhangban létrehozott gazdasági társaságokba történő közvetlen befektetés esetében, és gondoskodnak arról, hogy az ilyen befektetések által létrehozott vagyoneszközök és az azokból származó haszon realizálható és hazatelepíthető legyen.

(3) Az Unió és a TOT-ok jogosultak az EUMSZ 64., 65., 66., 75. és 215. cikkében említett rendelkezéseket értelemszerűen, az azokban megállapított feltételekkel összhangban megtenni.

(4) A TOT-hatóságok, az érintett tagállam vagy az Unió haladéktalanul tájékoztatják egymást valamennyi ilyen intézkedésről, és időbeli ütemezést nyújtanak be azok mielőbbi megszüntetéséről.

60. cikk

Versenypolitika

A verseny torzulásának kiküszöbölése érdekében és kellő figyelmet fordítva a TOT-ok különböző fejlettségi szintjeire és gazdasági szükségleteire, helyi, nemzeti és regionális szabályokat és politikákat hajtanak végre, ideértve a vállalkozások közötti szerződések, a vállalkozások társulásai által hozott döntések és a vállalkozások által megvalósított összehangolt magatartás ellenőrzését és - bizonyos körülmények között - megtiltását, amennyiben azok célja vagy hatása a verseny megelőzése, korlátozása vagy torzítása. A fenti tilalom arra is vonatkozik, amikor egy vagy több vállalkozás visszaél az erőfölényével az Unió vagy a TOT-ok területén.

61. cikk

A szellemitulajdon-jogok védelme

(1) A legmagasabb szintű nemzetközi szabványokkal összhangban biztosítják a szellemi tulajdonjogok oltalmának megfelelő és hatékony szintjét, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének eszközeit is, adott esetben azzal a céllal, hogy csökkentsék a kétoldalú kereskedelem torzulását és akadályait.

(2) A társulás összefüggésében az e területen folytatott együttműködés magában foglalhatja a szellemi tulajdonjogok védelmével és érvényesítésével kapcsolatos jogszabályok és szabályzatok kidolgozását, annak megelőzését, hogy a jogosultak visszaéljenek e jogokkal, illetve a versenytársak megsértsék e jogokat, valamint a szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó, a jogérvényesítésben és jogvédelemben érintett regionális szervezetek támogatását, többek között személyzeti képzéssel.

62. cikk

A kereskedelem technikai akadályai

A társulás együttműködést foglalhat magában az áruk technikai szabályozása, a szabványosítás, a megfelelőségértékelés, az akkreditáció, a piacfelügyelet és a minőségbiztosítás területén az Unió és a TOT-ok közötti kereskedelem szükségtelen technikai akadályainak megszüntetése, valamint az e területeken fennálló különbségek csökkentése érdekében.

63. cikk

Fogyasztói politika, fogyasztói egészségvédelem és kereskedelem

A társulás összefüggésében a fogyasztópolitika, a fogyasztói egészségvédelem és kereskedelem területén folytatott együttműködés magában foglalhatja a fogyasztópolitika és fogyasztói egészségvédelem területét érintő jogszabályok és szabályzatok kidolgozását, a szükségtelen kereskedelmi akadályok kiküszöbölése céljából.

64. cikk

Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések

A társulás összefüggésében az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések területén folytatott együttműködés célja:

a) az Unió és a TOT-ok egésze közötti, valamint a TOT-ok és harmadik országok közötti kereskedelem megkönnyítése, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodással (a továbbiakban: SPS-WTO megállapodás) összhangban az emberi, állat- és növényegészség vagy élet megőrzése mellett;

b) az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekből fakadó problémák kezelése;

c) átláthatóság biztosítása az Unió és a TOT-ok közötti kereskedelemre alkalmazandó egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések tekintetében;

d) az intézkedések nemzetközi standardokkal való összehangolásának előmozdítása, a WTO-SPS megállapodással összhangban;

e) a TOT-ok olyan szervezetekben való részvételének támogatása, amelyek nemzetközi egészségügyi és növény-egészségügyi standardokat határoznak meg;

f) a TOT-ok és európai intézetek, laboratóriumok közötti konzultációk és cserék támogatása;

g) a TOT-ok egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések végrehajtását és ellenőrzését szolgáló technikai kapacitásának megteremtése és megerősítése;

h) technológiaátadás ösztönzése az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések területén.

65. cikk

A protekcionista intézkedések tilalma

Az 1. és 2. fejezet rendelkezései nem használhatók önkényes megkülönböztetés vagy rejtett kereskedelmi korlátozás eszközeként.

3. Fejezet

Monetáris és adóügyek

66. cikk

Adókivétel

(1) A 67. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, e határozattal összhangban biztosított legnagyobb kedvezményes elbánás nem vonatkozik azokra az adókedvezményekre, amelyeket a tagállamok vagy a TOT hatóságai biztosítanak vagy a jövőben biztosíthatnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy egyéb adózási megállapodások, illetve hazai adóügyi jogszabályok alapján.

(2) E határozatban semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná - a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy egyéb adózási megállapodások, illetve hatályos hazai adóügyi jogszabályok alapján - az adócsalás vagy az adófizetés elkerülésének és kijátszásának megakadályozására irányuló intézkedések elfogadását vagy érvényesítését.

(3) E határozatban semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná a megfelelő illetékes hatóságokat abban, hogy adóügyi jogszabályaik megfelelő rendelkezéseinek alkalmazása során megkülönböztessék az eltérő helyzetben lévő adófizetőket, különös tekintettel a lakóhelyükre vagy a tőkebefektetésük szerinti helyre.

67. cikk

Az Unió által finanszírozott szerződések adózási és vámügyi szabályai

(1) A TOT-ok az Unió által finanszírozott szerződések esetében, az adó- és vámügyi rendelkezések tekintetében nem alkalmaznak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amelyet a velük kapcsolatban álló tagállamra vagy azon államokra alkalmaznak, amelyeknek a legnagyobb kedvezményes elbánást nyújtják, vagy azon nemzetközi fejlesztési szervezetekre alkalmaznak, amelyekkel kapcsolatot tartanak fenn attól függően, hogy melyik elbánás a legkedvezőbb.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a következő szabályok vonatkoznak az Unió által finanszírozott szerződésekre:

a) a szerződésekre sem bélyeg- vagy bejegyzési illetéket, sem ezekkel azonos hatású illetéket nem vetnek ki a kedvezményezett TOT-ban, függetlenül attól, hogy ilyen ott már létezik, vagy bevezetésére a jövőben kerül sor; az ilyen szerződéseket azonban a TOT hatályos jogszabályaival összhangban kell bejegyezni, amelyért a nyújtott szolgáltatásnak megfelelő díj számítható fel;

b) a szerződések teljesítéséből származó nyereség és/vagy bevétel a kedvezményezett TOT belső adóügyi rendelkezései szerint adóköteles, feltéve, hogy az ilyen nyereséget és/vagy bevételt realizáló természetes vagy jogi személyek üzleti tevékenységének állandó helye az adott TOT-ban található, vagy a szerződés teljesítése hat hónapnál tovább tart;

c) azoknak a vállalatoknak, amelyeknek a kivitelezési szerződések teljesítéséhez ipari berendezést kell importálniuk, kérésre, az említett berendezésre vonatkozóan - a kedvezményezett TOT jogszabályai szerint - engedélyezik az ideiglenes behozatal rendszerének igénybevételét;

d) minden olyan berendezés, amely szolgáltatási szerződésekben meghatározott feladatok teljesítéséhez szükséges, vámoktól, adóktól és az ezekkel azonos hatású díjaktól mentesen ideiglenesen behozható a kedvezményezett TOT-ba, összhangban annak nemzeti jogszabályaival, amennyiben az ilyen vámok és díjak nem a szolgáltatásokért nyújtott ellenszolgáltatást jelentenek;

e) ellátási szerződés keretében a kedvezményezett TOT-ba irányuló behozatal vámoktól, importterhektől, adóktól és az ezekkel azonos hatású díjaktól mentes. Az adott TOT-ból származó áruk beszállítására vonatkozó szerződést a gyártelepi ár alapján kell megkötni, amelyhez adott esetben hozzá kell számítani a TOT-ban ezekre az árukra alkalmazandó belső díjakat;

f) a tüzelőanyagokat, kenőanyagokat és szénhidrogénes kötőanyagokat, valamint minden olyan anyagot, amelyet egy kivitelezési szerződés teljesítéséhez használnak, a belföldi piacon vásárolt anyagnak kell tekinteni, és azokra a kedvezményezett TOT-ban hatályos jogszabályok szerint adószabályozás alkalmazandó;

g) a nem belföldön felvett olyan természetes személyek, akiket a szolgáltatási szerződésekben meghatározott feladatokat ellátásával bíztak meg, valamint családtagjaik személyes és háztartási ingóságai, a kedvezményezett TOT hatályos jogszabályainak korlátai között, vámoktól vagy importterhektől, adóktól és az ezekkel azonos hatású díjaktól mentesen hozhatók be.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem szabályozott, a szerződéssel kapcsolatban felmerülő kérdések esetében az érintett TOT jogszabályai az irányadók.

4. Fejezet

A kereskedelmi kapacitás fejlesztése

68. cikk

Általános megközelítés

Annak biztosítása céljából, hogy a TOT-ok maximálisan kiaknázzák az e határozat rendelkezéseiből fakadó előnyöket, valamint hogy a lehető legjobb feltételek mellett vehessenek részt az Unió belső piacán, valamint a regionális, szubregionális és nemzetközi piacokon, a társulásnak az a célja, hogy hozzájáruljon a TOT-ok kereskedelmi kapacitásainak fejlesztéséhez az alábbiak által:

a) a TOT-ok versenyképességének, önállóságának és gazdasági ellenállóképességének fejlesztése, a TOT-ok áru- és szolgáltatáskereskedelmének diverzifikációjával, valamint értékének és mennyiségének növelésével, továbbá a TOT-ok megerősítése a célból, hogy a gazdasági tevékenység különféle szektoraiban vonzóbbá tegyék magukat a magánbefektetések számára;

b) az áruk és szolgáltatások kereskedelme valamint a letelepedés terén a TOT-ok és a szomszédos országok között folytatott együttműködés megerősítése.

69. cikk

Kereskedelmi párbeszéd, együttműködés és kapacitásfejlesztés

A társulás összefüggésében a kereskedelmi párbeszédet, együttműködést és kapacitásfejlesztést célzó kezdeményezések az alábbiakat foglalhatják magukban:

a) a TOT-okat megerősítése abban, hogy jobban ki tudják dolgozni és végre tudják hajtani a kereskedelem fejlesztéséhez szükséges politikákat;

b) a TOT-ok azon erőfeszítéseinek ösztönzése, hogy megfelelő jogi, szabályozási és intézményi kereteket hozzanak létre, valamint kialakítsák a szükséges igazgatási eljárásokat;

c) a magánszektor és különösen a kkv-k fejlesztésének előmozdítása;

d) a piac- és termékfejlesztés elősegítése, ideértve a termékminőség javítását;

e) hozzájárulás a humán erőforrás, valamint az áruk és szolgáltatások kereskedelme szempontjából releváns szakképzettség fejlesztéséhez;

f) az üzleti közvetítők azon kapacitásának megerősítése, hogy a TOT vállalkozások számára exporttevékenységei szempontjából hasznos szolgáltatásokat, például piaci információkat biztosítsanak;

g) hozzájárulás befektetést ösztönző üzleti környezet létrehozásához.

5. Fejezet

Együttműködés a pénzügyi szolgáltatások és az adóügyek területén

70. cikk

Együttműködés a nemzetközi pénzügyi szolgáltatások területén

A globális pénzügyi rendszerek stabilitásának, integritásának és átláthatóságának előmozdítása céljából a társulás a nemzetközi pénzügyi szolgáltatások területén folytatott együttműködésre is kiterjedhet. Ilyen együttműködés az alábbiakat érintheti:

a) a befektetők és a pénzügyi szolgáltatások egyéb felhasználói hatékony és megfelelő védelmének biztosítása;

b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ellenük való küzdelem;

c) a pénzügyi rendszerek különböző szereplői - ideértve a szabályozókat és a felügyeletet ellátókat is - közötti együttműködés előmozdítása;

d) független és hatékony mechanizmusok létrehozása a pénzügyi szolgálatok felügyeletére.

71. cikk

A szabályok összeghangolása a pénzügyi szolgáltatások területén

Az Unió és a TOT-ok előmozdítják a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó szabályaik összehangolását a szabályozással és felügyelettel kapcsolatos elismert nemzetközi standardokkal, többek között az alábbiakkal: a Bázeli Bizottság Hatékony bankfelügyeleti alapelve, a Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetségének Biztosítási alapelvei, az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének az értékpapír-szabályozás céljairól és alapelveiről szóló dokumentuma, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) adóügyekre vonatkozó információcseréről szóló megállapodása, a G20 csoport átláthatóságról és az adózási célú információcseréről tett nyilatkozata, a Pénzügyi Stabilitási Tanács pénzügyi intézmények eredményes szanálási rendszereinek főbb sajátosságait meghatározó dokumentuma, valamint a Pénzügyi Akció Munkacsoport (Financial Action Task Force - FATF) ajánlásai a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és a tömegusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi szabványokra vonatkozóan.

Amennyiben az helyénvaló, illetve az adott TOT kérésére, az Unió és a TOT-ok közös lépéseket tehetnek TOT-k jogszabályainak a pénzügyi szolgáltatásokról szóló uniós jogszabályokkal való fokozottabb összehangolásának elősegítése irányában.

72. cikk

A szabályozó és felügyeleti hatóságok közötti együttműködés

Az Unió és a TOT-ok együttműködést ösztönöznek a vonatkozó szabályozó és felügyeleti hatóságok között, ideértve a pénzügyi piacokkal kapcsolatos információcserét és szakértelem megosztását, valamint egyéb hasonló intézkedéseket. Külön figyelmet fordítanak az ilyen hatóságok igazgatási kapacitásának fejlesztésére, többek között a személyzeti csereprogramokkal és közös képzéssel.

73. cikk

Együttműködés adóügyekben

Az Unió és a TOT-ok együttműködést mozdítanak elő az adózás területén azzal a céllal, hogy elősegítsék a törvényes adóbevételek beszedését, valamint intézkedéseket dolgozzanak ki az adózás területének felelősségteljes irányításával kapcsolatos elvek - ideértve az átláthatóságot, az információcserét, az adózás területén megvalósuló tisztességes verseny - hatékony alkalmazására.

NEGYEDIK RÉSZ

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉST SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK

1. Fejezet

Általános rendelkezések

74. cikk

Általános célok

Az Unió az alábbiak biztosításával járul hozzá a társulás átfogó célkitűzéseinek eléréséhez:

a) megfelelő pénzügyi források és technikai segítségnyújtás a TOT-ok stratégiai és szabályozó keretek kidolgozását és végrehajtását szolgáló kapacitásainak megerősítése céljából;

b) hosszú távú finanszírozás a privátszektor növekedésének előmozdítására.

75. cikk

Fogalommeghatározások

E rész alkalmazásában az alábbi fogalmak alkalmazandók:

a) "programozható támogatás" : az Európai Fejlesztési Alap keretében a TOT-oknak nyújtott nem visszafizetendő támogatás a programozási dokumentumokban meghatározott területi és regionális stratégiák és prioritások finanszírozása céljából;

b) "programozás" : azon indikatív pénzügyi források megszervezésének, az azokkal kapcsolatos döntéshozatalnak, valamint azok odaítélésének folyamata, amelyek az e határozat Második részében említett területen, többéves alapon, a társulásnak a TOT-ok fenntartható fejlődésére vonatkozó célkitűzéseinek elérését szolgáló fellépés végrehajtását szolgálják;

c) "programozási dokumentum" : a TOT stratégiáját, prioritásait és azok megszervezését tartalmazó dokumentum, amely a TOT fenntartható fejlődéssel kapcsolatos céljait és célkitűzéseit a társulás célkitűzéseinek hatékony és eredmények megvalósításába ülteti át;

d) az e határozat 83. cikkében említett "fejlesztési tervek" : a kizárólag a TOT-ok által, saját fejlesztési politikájuk és stratégiájuk keretében meghatározott és finanszírozott, valamint a TOT-ok és a hozzájuk kapcsolódó tagállam által elfogadott koherens műveletsorok;

e) "területi allokáció" : az Európai Fejlesztési Alap keretében a programozható támogatás céljából az egyes TOT-oknak odaítélt összeg a programozási dokumentumokban meghatározott területi és regionális stratégiák és prioritások finanszírozására;

f) "regionális allokáció" : az Európai Fejlesztési Alap keretében a programozható támogatás céljából, a több TOT-ot közösen érintő és a programozási dokumentumokban meghatározott regionális együttműködési stratégiák vagy tematikus prioritások finanszírozására odaítélt összeg;

g) "finanszírozási határozat" : a Bizottság által elfogadott, az Unió pénzügyi hozzájárulásának részleteit meghatározó, valamint az Európai Fejlesztési Alapból nyújtott pénzügyi támogatás odaítélését engedélyező jogi aktus.

76. cikk

A pénzügyi együttműködés elvei

(1) Az Unió pénzügyi támogatása a partnerség, a felelősségvállalás, a területi rendszerek összehangolása, a kiegészítő jelleg és a szubszidiaritás elvén alapszik.

(2) Az e határozat keretében finanszírozott műveletek programozható vagy nem programozható támogatás formájában hajthatók végre.

(3) Az uniós pénzügyi támogatás:

a) végrehajtása során kellő figyelmet kell fordítani a TOT-ok földrajzi, társadalmi és kulturális jellemzőire, valamint konkrét potenciáljukra;

b) biztosítja, hogy a forrásokat kiszámítható és rendszeres alapon biztosítják;

c) rugalmas, és az egyes TOT-ok helyzete szerint testre szabott; valamint

d) igazgatása minden egyes partner különböző intézményi, jogi és pénzügyi hatásköreinek teljes mértékű tiszteletben tartása mellett történik.

(4) A műveletek végrehajtásáért az érintett TOT hatóságai felelősek, a Bizottság azon hatásköreinek sérelme nélkül, amelyekkel az uniós pénzforrások felhasználásában a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást biztosítja.

2. Fejezet

Pénzügyi források

77. cikk

Finanszírozási források

A TOT-ok az alábbi finanszírozási forrásokra jogosultak:

a) a 11. Európai Fejlesztési Alapot (EFA) létrehozó, az Unió tagállamai közötti belső megállapodás keretében a TOT-ok számára elkülönített források;

b) az Unió általános költségvetésében előírt uniós programok és eszközök; valamint

c) az Európai Beruházási Bank saját forrásai keretében a Bank által kezelt források, valamint az EFA beruházási kerete számára elkülönített források, a 11. EFA-t létrehozó, az Unió tagállamai között létrejött belső megállapodás ( 4 ) (a továbbiakban: a 11. EFA belső megállapodás) feltételeivel összhangban.

3. Fejezet

A 11. EFA keretében nyújtott pénzügyi segítséggel kapcsolatos különös rendelkezések

78. cikk

Tárgy és hatály

Az érintett TOT által helyi vagy regionális szinten megállapított stratégia és prioritások keretein belül, valamint a humanitárius és sürgősségi segély sérelme nélkül, pénzügyi támogatás nyújtható az e határozatban megállapított célkitűzések megvalósítását segítő alábbi tevékenységek számára:

a) ágazati politikák és reformok, valamint az azokkal összhangban lévő projektek;

b) intézményfejlesztés, kapacitásbővítés és a környezetvédelmi szempontok integrálása;

c) technikai együttműködés; valamint

d) kiegészítő támogatás a 82. cikkben említett, az áruk és szolgáltatások kiviteléből származó exportbevételek ingadozása esetén.

79. cikk

Humanitárius és sürgősségi segély

(1) A humanitárius és sürgősségi segélyt olyan TOT-okban kell nyújtani, amelyek természeti vagy ember okozta katasztrófák vagy hatásukban hasonló rendkívüli körülmények miatt kialakult súlyos gazdasági és szociális nehézségekkel küzdenek. A humanitárius és gyorssegélyt mindaddig fenn kell tartani, ameddig azokra az ilyen helyzetekben felmerülő sürgős problémák megoldásához szükség van.

A humanitárius és gyorssegélyt kizárólag a katasztrófák áldozatainak igényei és érdekei alapján kell nyújtani.

(2) A humanitárius és sürgősségi segély célja:

a) emberéletek mentése, a szenvedés megelőzése és enyhítése, valamint az emberi méltóság megőrzése válsághelyzetekben és a válságot követően;

b) minden rendelkezésre álló logisztikai eszközzel hozzájárulás a humanitárius segély finanszírozásához és célba juttatásához, valamint ahhoz, hogy azt a célzott kedvezményezettek közvetlenül megkaphassák;

c) rövid távú rehabilitációs és újjáépítési intézkedések végrehajtása, hogy az áldozatok minimális szintű társadalmi-gazdasági integrációt élvezhessenek, és amint lehetséges, a fejlesztés újrakezdéséhez szükséges feltételek megteremtése hosszú távú célkitűzések alapján;

d) a természeti vagy ember okozta katasztrófákat követően áttelepített emberek, például menekültek, lakóhelyét elhagyni kényszerülő személyek és hazatelepülők igényeinek kezelése, hogy a szükséges ideig kielégítse - tartózkodási helytől függetlenül - a menekültek és lakóhelyét elhagyni kényszerülő személyek minden igényét, és megkönnyítse önkéntes hazatelepülésüket, illetve származási országukba történő visszaintegrálódásukat; valamint

e) segítségnyújtás a TOT-ok számára rövid távú katasztrófa-megelőzési és -készültségi mechanizmusok - ideértve előrejelző és korai figyelmeztető rendszereket is - létrehozásához, a katasztrófák következményeinek csökkentése céljából.

(3) Az e cikkben előírt segélyt a menekülteket vagy visszatérőket fogadó TOT-ok számára is lehet nyújtani, hogy eleget tegyenek azon égető igényeknek, amelyekre a sürgősségi segély nem terjed ki.

(4) Az e cikkben előírt segélyt az Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni. Kivételes esetben azonban az érintett költségvetési tétel mellett a II. mellékletben megállapított elkülönített összegekből is finanszírozható.

(5) A humanitárius és sürgősségi segéllyel kapcsolatos műveleteket az érintett TOT-ok, a Bizottság, a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam, illetve nemzetközi szervezetek, helyi vagy nemzetközi nem kormányzati szervezetek kérésére kell elindítani. Az ilyen segélyt olyan eljárások alapján kell igazgatni és végrehajtani, amelyek gyors, rugalmas és hatékony műveleteket segítenek elő.

80. cikk

Kapacitásfejlesztés

(1) Pénzügyi támogatás nyújtható többek között a TOT-ok azon intézkedéseihez való hozzájárulásképpen, hogy kiépítsék a második és harmadik részben említett együttműködési területek általános célkitűzéseinek elérését célzó területi és/vagy regionális stratégiák és fellépések meghatározásához, végrehajtásához és ellenőrzéséhez szükséges kapacitásaikat.

(2) Az Unió támogatja a TOT-ok azon erőfeszítéseit, amelyek megbízható statisztikai adatok kidolgozására irányulnak a fenti területeken.

(3) Az Unió támogathatja a TOT-ok arra irányuló törekvéseit, hogy javítsák a makrogazdasági mutatóik összehasonlíthatóságát.

81. cikk

Technikai segítségnyújtás

(1) A Bizottság kezdeményezésére tanulmányok vagy technikai segítségnyújtási intézkedések finanszírozhatók az e határozat végrehajtásához szükséges előkészítés, figyelemmel kísérés, értékelés és felügyelet biztosítása, valamint annak átfogó értékelése érdekében. A helyi szinten biztosított technikai segítségnyújtást minden esetben a decentralizált pénzügyi irányításra alkalmazandó szabályokkal összhangban kell végrehajtani.

(2) A TOT-ok kezdeményezésére tanulmányok vagy technikai segítségnyújtási intézkedések finanszírozhatók a programozási dokumentumokban előütemezett tevékenységek végrehajtásával kapcsolatban. A Bizottság döntése szerint az ilyen fellépést a programozható segélyből vagy a technikai együttműködési intézkedésekre elkülönített pénzügyi előirányzatból finanszírozhatja.

82. cikk

Kiegészítő támogatás az exportbevételek ingadozásának esetére

(1) Az exportbevételek bármilyen rövid távú és - különös tekintettel a mezőgazdasági, halászati és bányászati ágazatokra - az érintett TOT fejlesztési célkitűzéseinek elérését veszélyeztethető ingadozásából fakadó kedvezőtlen hatások enyhítése érdekében kiegészítő támogatási rendszert vezetnek be a II. mellékletben említett pénzügyi elosztáson belül.

(2) Az exportbevételek rövid távú ingadozása esetére szóló támogatás célja, hogy védje azokat a makrogazdasági és ágazati reformokat és politikákat, amelyek a bevételcsökkenés miatt veszélybe kerülhetnek, és orvosolja az exportbevételek instabilitásának kedvezőtlen hatásait különösen a mezőgazdasági és bányászati termékek tekintetében.

A TOT-ok gazdaságainak - különös tekintettel a mezőgazdasági és bányászati ágazatokra - exporttól való függését figyelembe kell venni az V. mellékletben említett források elosztásakor. Ebben az összefüggésben az elszigetelt TOT-ok az V. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban kedvezőbb elbánásban részesülnek.

(3) A kiegészítő forrásokat a támogatási mechanizmus konkrét módozatai szerint kell biztosítani az V. mellékletben megállapítottaknak megfelelően.

(4) Az Unió támogatást biztosít továbbá az olyan, piaci alapú biztosítási rendszerekhez, amelyeket az exportbevételek ingadozásából fakadó kockázatoktól magukat védeni kívánó TOT-ok számára terveztek.

83. cikk

Programozás

(1) E határozat alkalmazásában a programozható támogatás programozási dokumentumon alapszik.

(2) A programozási dokumentum figyelembe veheti a TOT-ok és a kapcsolódó tagállamok között elfogadott területi fejlesztési terveket és egyéb terveket.

(3) A 10. cikk értelmében elsősorban a TOT-hatóságok felelősek a stratégiák, prioritások és megállapodások kidolgozásáért, a programozási dokumentumoknak a Bizottsággal és a TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamokkal együtt történő előkészítésén keresztül.

(4) A TOT hatóságainak felelőssége az alábbiakra terjed ki:

a) a stratégia alapját képező prioritások meghatározása; valamint

b) a Bizottságnak benyújtott és azzal együttesen megvizsgált projekt- és programjavaslatok kidolgozása.

84. cikk

A programozási dokumentum elkészítése, értékelése és jóváhagyása

(1) Az illetékes, engedélyezésre jogosult területi - vagy regionális programok esetében regionális - tisztviselő az érdekeltek lehető legszélesebb körével folytatott konzultációt követően, valamint a levont tanulságok és a legjobb gyakorlatok alapján programozási dokumentumra vonatkozó javaslatot készít el.

(2) Minden programozási dokumentumjavaslatot az adott TOT sajátos igényeihez és körülményeihez kell igazítani. A javaslatban meg kell határozni az uniós finanszírozásra kiválasztott fő ágazatot (ágazatokat), a konkrét célokat, az elvárt eredményeket, a dokumrntum vizsgálatának és értékelésének eszközéül szolgáló teljesítménymutatókat, valamint az indikatív pénzügyi keretet. A javaslatnak ösztönöznie kell az együttműködési programokban való helyi felelősségvállalást.

(3) A javaslat a programozási folyamat kezdetétől a TOT-ok, az adott tagállam és a Bizottság közötti véleménycsere tárgyát képezi annak elősegítése érdekében, hogy az adott együttműködés keretében zajló tevékenységeik kiegészítsék egymást és összhangban legyenek.

(4) A Bizottság megvizsgálja a javaslatot azzal a céllal, hogy megállapítsa, tartalmaz-e minden szükséges elemet és összhangban van-e ezen határozat céljaival és a vonatkozó uniós szakpolitikákkal. A Bizottság konzultációt folytat az Európai Beruházási Bankkal a programozási dokumentumtervezetről.

(5) A TOT-ok minden szükséges információt - beleértve a megvalósítási tanulmányok eredményeiről szóló tájékoztatást is - megadnak a Bizottságnak, hogy lehetővé tegyék számára a tervezet lehető leghatékonyabb értékelését.

(6) A TOT-hatóságok és a Bizottság közösen felelős a programozási dokumentum jóváhagyásáért. A Bizottság a 87. cikkben meghatározott eljárással jóváhagyja a programozási dokumentumot.

85. cikk

Végrehajtás

(1) A Bizottság a 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzatban megállapított szabályokkal és a 87. cikkben előírt eljárással összhangban elfogadja a programozási dokumentumhoz kapcsolódó finanszírozási határozatot.

(2) A Bizottság a 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzatában előírt bármely módon felhasználhatja a TOT-kra szánt 11. EFA-erőforrásokat, összhangban az e határozatban, valamint az említett határozatot végrehajtó intézkedésekben foglalt feltételekkel. E célból finanszírozási megállapodásokat köt a TOT-ok megfelelő hatóságaival.

(3) A TOT hatóságainak felelőssége az alábbiakra terjed ki:

a) a szerződések előkészítése, tárgyalása és megkötése;

b) projektek és programok végrehajtása és irányítása; valamint

c) a projektek és programok fenntartása és fenntarthatóságuk biztosítása.

(4) A TOT-ok megfelelő hatóságai és a Bizottság együttesen felelős az alábbiakért:

a) az ajánlati felhívásokban és a szerződésekben való részvétel egyenlő feltételeinek biztosítása;

b) a projektek és programok hatásainak és eredményeinek figyelemmel kísérése és értékelése; valamint

c) a projektek és programok megfelelő, azonnali és hatékony végrehajtásának biztosítása.

(5) A véleménycserék elősegítése céljából legalább évente egyszer szakmai megbeszéléseket kell tartani az engedélyezésre jogosult területi tisztviselők, az érintett tagállamok és a Bizottság programozásban részt vevő képviselői között, elsősorban a modern technológiák alkalmazása révén, vagy, lehetőség szerint, a TOT-EU fórumon folytatott párbeszéd egy külön vonulataként.

(6) A 11. EFA keretében finanszírozott intézkedések végrehajthatók párhuzamos vagy közös társfinanszírozással, a 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzatban foglalt rendelkezések függvényében.

86. cikk

Engedélyezésre jogosult területi és regionális tisztviselők

(1) Minden TOT kormánya engedélyezésre jogosult területi tisztviselőt nevez ki, aki minden olyan intézkedésnél képviseli, amelyet a 11. EFA-nak a Bizottság és az Európai Beruházási Bank által kezelt eszközeiből finanszíroznak. Az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő maga mellé egy vagy több helyettest nevez ki, akik feladatai ellátásában való akadályozottsága esetén helyettesítik őt, és erről a kinevezésről értesíti a Bizottságot. Amennyiben az intézményi kapacitásra és a hatékony és eredményes pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó feltételek teljesülnek, az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő az érintett programok és projektek megvalósításához kapcsolódó feladatköreit a TOT illetékes hatóságának felelős szervére ruházhatja. Az engedélyezésre jogosult területi tisztviselőnek minden ilyen hatáskör-átruházásról előzetesen értesítenie kell a Bizottságot.

Amennyiben a Bizottság nehézségekről értesül a 11. EFA forrásainak kezelésével kapcsolatos eljárások lefolytatásával összefüggésben, a Bizottság az engedélyezésre jogosult területi tisztviselővel közösen felveszi a kapcsolatot mindenkivel, akivel a helyzet orvoslása érdekében szükséges, és megteszi az esetleges megfelelő lépéseket. Az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő csak a rábízott végrehajtási feladatok tekintetében vállal pénzügyi felelősséget.

Amennyiben a 11. EFA forrásainak kezelése közvetetten történik, és olyan további hatásköröktől függ, amelyeket a Bizottság biztosíthat, az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő:

a) felelős az együttműködés megvalósításának koordinálásáért, programozásáért, rendszeres figyelemmel kíséréséért és felülvizsgálatáért, valamint a támogatókkal való koordinációért;

b) a Bizottsággal szoros együttműködésben felelős a programok és projektek előkészítéséért, benyújtásáért és értékeléséért.

(2) Amennyiben a 11. EFA forrásainak kezelése közvetetten történik, és olyan további hatásköröktől függ, amelyeket a Bizottság biztosíthat, az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő ajánlatkérő szervként jár el a közbeszerzési eljárással vagy pályázati felhívás útján megvalósított programok esetében, a Bizottság előzetes ellenőrzése mellett.

(3) Az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő a tevékenységek végrehajtása közben és a Bizottság tájékoztatására vonatkozó követelményre is figyelemmel határoz a következőkről:

a) a programok és projektek részleteire vonatkozó technikai kiigazítások és módosítások, amennyiben azok nem érintik az elfogadott műszaki megoldásokat, és a módosítások számára a finanszírozási megállapodásban fenntartott keretek között maradnak;

b) a többegységes programok és projektek helyének megváltoztatása, amennyiben azt műszaki, gazdasági vagy szociális indokok igazolják;

c) a késedelmi kötbérek kiszabása és elengedése;

d) a jótállásra kötelezettek felmentése;

e) alvállalkozásba adás;

f) végleges átvétel, feltéve, hogy a Bizottság jóváhagyta az ideiglenes átvételt, a vonatkozó jegyzőkönyvet, és adott esetben jelen van a végleges átvételkor, különösen ha az ideiglenes átvételkor rögzített fenntartások mértéke jelentős kiegészítő munkát tesz szükségessé; valamint tanácsadók és egyéb technikai támogatást nyújtó szakértők alkalmazása.

(4) Regionális programok esetében a részt vevő TOT-ok hatóságai engedélyezésre jogosult regionális tisztviselőt jelölnek ki az együttműködés 11. cikkben említett szereplői közül. A regionális programengedélyező feladatai értelemszerűen megegyeznek a területi programengedélyező feladataival.

87. cikk

Az EFA-TOT bizottság

(1) A Bizottság munkáját adott esetben a 11. EFA belső megállapodással létrehozott bizottság segíti.

(2) Az e határozatban ráruházott hatáskörök gyakorlásában a bizottság neve "EFA-TOT bizottság". A bizottságnak a 11. EFA belső megállapodásban és a 11. EFA-ra alkalmazandó végrehajtási rendeletben megállapított eljárásai alkalmazandók az EFA-TOT bizottságra. Ez utóbbi rendelet hatálybalépéséig a 617/2007/EK tanácsi rendeletben ( 5 ) megállapított eljárások alkalmazandók.

(3) A bizottság a munkája során a fejlesztési együttműködés TOT- és regionális szintű lényegi problémáira összpontosít. A következetesség, az összehangolás és a kiegészítő jelleg érdekében felügyeli a programozási dokumentumok végrehajtását.

(4) A bizottság véleményt nyilvánít az alábbiakról:

a) a programozási dokumentumok tervezetei és azok valamennyi módosítása; valamint

b) a határozat e részének végrehajtására vonatkozó finanszírozási határozatok.

88. cikk

Az Unió küldöttségeinek szerepe

(1) Amennyiben az Uniót küldöttségvezető irányítása alatt álló küldöttség képviseli, a 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzatnak a meghatalmazás alapján eljáró, engedélyezésre jogosult és a számvitelért felelős tisztviselőkre vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.

(2) Az engedélyezésere jogosult területi és regionális tisztviselők szorosan együttműködnek a küldöttségvezetővel, aki az érintett TOT-okkal való együttműködés különböző szereplői számára a fő kapcsolattartó.

89. cikk

Állampolgárságra és származásra vonatkozó szabályok TOT-ok javára végrehajtott közbeszerzések, támogatások és más szerződéskötési eljárások tekintetében

(1) A jogosultságra vonatkozó általános szabályok:

a) Az e határozat keretében finanszírozott, harmadik felek javát szolgáló intézkedésekhez kapcsolódóan lefolytatott, közbeszerzési szerződések kötésére, támogatások nyújtására vagy egyéb szerződések megkötésére irányuló eljárásokban való részvétel nyitva áll minden olyan természetes személy előtt, aki a (2) bekezdésben meghatározottak szerinti támogatható ország vagy terület állampolgára, valamint minden olyan jogi személy előtt, amelynek székhelye ténylegesen ilyen országban vagy területen található, valamint a nemzetközi szervezetek előtt.

b) A valamely partnerrel vagy más támogatóval társfinanszírozott, vagy egy tagállammal megosztott irányítás keretében végrehajtott, illetve a Bizottság által létrehozott vagyonkezelő alap révén megvalósuló intézkedések esetében azon országoknak, amelyek az adott partner, más támogató vagy tagállam szabályai szerint, illetve a vagyonkezelő alap alapokmányában meghatározottak alapján támogathatók, e határozat keretében szintén támogathatók.

A megbízott szerveken - azaz tagállamokon vagy ügynökségeiken -, az Európai Beruházási Bankon, továbbá nemzetközi szervezeteken és ügynökségeiken keresztül végrehajtott intézkedések esetében azok a természetes és jogi személyek, akiket/amelyeket - az adott megbízott szerv szabályai alapján - a társfinanszírozó vagy végrehajtó szervvel kötött megállapodások támogathatóként jelölnek meg, ugyancsak támogathatónak minősülnek.

c) Az e határozat és egyúttal valamely másik külső tevékenységhez tartozó eszköz - többek között az egyrészről az afrikai, karibi és csendes óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt ( 6 ) és legutóbb 2010. június 22-én Ouagadougou-ban módosított ( 7 ) partnerségi megállapodás - által is finanszírozott intézkedések esetében az ilyen eszközök bármelyike által kijelölt országok az adott intézkedés viszonylatában támogathatónak minősülnek.

Az e határozat alapján finanszírozott globális, regionális vagy határokon átnyúló jellegű intézkedések esetében az intézkedés földrajzi hatókörébe tartozó országokban, területeken és régiókban honos bármely természetes és jogi személy részt vehet az adott intézkedések végrehajtására irányuló eljárásokban.

d) Az e határozat keretében finanszírozott közbeszerzési szerződés alapján vagy e határozat keretében finanszírozott támogatási megállapodásnak megfelelően beszerzett valamennyi árunak valamely támogatásra jogosult országból vagy területről kell származnia. Származhatnak azonban bármely más országból vagy területről is, amennyiben a beszerzendő áru összege nem éri el a versenytárgyalásos eljárás alkalmazásának küszöbét. E cikk alkalmazásában a "származás" fogalmát a 2913/92/EGK tanácsi rendelet ( 8 ) 23. és 24. cikkében, valamint a nem preferenciális származásra alkalmazandó más uniós jogszabályokban meghatározottak szerint kell értelmezni.

e) Az e cikkben szereplő szabályok nem alkalmazandók és nem keletkeztetnek az állampolgársághoz kapcsolódó korlátozásokat az olyan természetes személyekre vonatkozóan, akik egy támogatható vállalkozó vagy adott esetben alvállalkozó alkalmazásában vagy vele más jogszerű szerződéses viszonyban állnak.

f) Ha azt az intézkedés sajátos jellege és céljai szükségessé teszik, és amennyiben ez hatékony végrehajtása érdekében szükséges, az e cikkben meghatározott támogathatóság korlátozható a kérelmezők állampolgársága, földrajzi elhelyezkedése vagy jellege tekintetében.

g) A szerződést elnyert természetes és jogi személyek kötelesek tiszteletben tartani az alkalmazandó környezetvédelmi jogszabályokat - és köztük a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat is -, valamint az alapvető nemzetközi munkaügyi normákat.

(2) A következő országokból vagy területekről származó ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők támogathatók e határozat keretében:

a) tagállamok, az Unió által elismert tagjelölt országok és potenciális tagjelölt országok, valamint az Európai Gazdasági Térség tagjai;

b) TOT-ok;

c) az ODA-kedvezményezetteket felsoroló OECD-DAC-jegyzékben szereplő azon fejlődő országok és területek, amelyek nem tagjai a G-20 csoportnak;

d) olyan országok, amelyek számára a Bizottság külső támogatáshoz való kölcsönös hozzáférést biztosít. Legalább egy éves, korlátozott időtartamra kölcsönös hozzáférés biztosítható, amikor egy ország egyenlő feltételek mellett támogatásra jogosítja az Unióból és a TOT-okból származó jogalanyokat;

e) az OECD tagállamai, a legkevésbé fejlett országok egyikében végrehajtott szerződések esetében;

f) amennyiben az eljárás dokumentumaiban azt előzetesen bejelentik:

i. a kedvezményezett országokkal szomszédos, velük hagyományos gazdasági, kereskedelmi vagy földrajzi kapcsolatban álló országok;

ii. sürgősség, vagy a termékeknek és szolgáltatásoknak a támogatásra jogosult országok piacán tapasztalt hiánya esetén minden ország.

(3) A nem támogatható országokbeli ajánlattevőket, pályázókat és részvételre jelentkezőket vagy a nem támogatható származású árukat a Bizottság támogathatónak fogadhatja el kellően indokolt esetekben, ha a jogosultságra vonatkozó szabályok lehetetlenné tennék vagy túlságosan megnehezítenék a projekt, program vagy intézkedés megvalósítását.

(4) Megosztott irányítás keretében végrehajtott intézkedések esetében az az érintett tagállam, amelyre a Bizottság végrehajtási feladatokat ruházott, jogosult a Bizottság nevében engedélyezni a más országokból származó ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők részvételét, valamint a más országokból származó árukat a (2) bekezdés f) pontjában említettek értelmében -, továbbá jogosult támogathatónak elfogadni nem támogatható országokbeli ajánlattevőket, pályázókat és részvételre jelentkezőket a (3) bekezdés értelmében, vagy nem támogatható származású árukat az (1) bekezdés d) pontjában említettek szerint.

90. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme és pénzügyi ellenőrzések

(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel - csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal - biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e határozat alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2) A Bizottság, valamint az Európai Számvevőszék (Számvevőszék) jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben ( 9 ) előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben csalás, korrupció vagy más jogellenes cselekmény.

Az első és második albekezdés sérelme nélkül az e határozat végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásokban, az e határozat végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat, a vonatkozó EFA pénzügyi szabályzattal összhangban.

(3) Elsősorban a TOT-ok felelősek az uniós alapok pénzügyi felügyeletéért. Ezt adott esetben az a tagállam koordinálja, amellyel a TOT kapcsolatban áll, a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban.

(4) A Bizottság felelőssége az alábbiakra terjed ki:

a) annak garantálása, hogy az érintett TOT-ban kialakultak és megfelelően működnek az irányítási és ellenőrzési rendszerek annak biztosítása érdekében, hogy az uniós pénzeszközöket megfelelően és hatékonyan használják fel; valamint

b) szabálytalanságok esetén ajánlások vagy korrekciós intézkedések iránti kérelmek küldése a szabálytalanságok orvoslása és bármely irányítási hiányosság kijavítása érdekében.

(5) A Bizottság, a TOT és adott esetben a vele kapcsolatban álló tagállam a közigazgatási szabályok alapján évenkénti vagy kétévenkénti találkozókon működik együtt, hogy összehangolják a programokat, módszertanokat és az ellenőrzések végrehajtását.

(6) A pénzügyi korrekciók vonatkozásában:

a) elsősorban az érintett TOT felelős a pénzügyi szabálytalanságok észleléséért és javításáért;

b) amennyiben azonban hiányosságok mutatkoznak az érintett TOT részéről, amennyiben a TOT nem orvosolja a helyzetet és az egyeztetésre irányuló kísérletek sikertelenek, a Bizottság jár el, hogy csökkentse vagy visszavonja a programozási dokumentum pénzügyi határozatának megfelelő teljes elkülönített összeget.

91. cikk

Nyomon követés, értékelés, felülvizsgálati folyamat és jelentéstétel

(1) A pénzügyi együttműködésnek kellőképpen rugalmasnak kell lennie annak biztosítására, hogy az intézkedések mindig megfeleljenek e határozat céljainak, és figyelembe vegyék az adott TOT gazdasági helyzetének, prioritásainak és céljainak változásait, különösen a programozási dokumentum ad hoc felülvizsgálata keretében.

(2) A felülvizsgálatot a Bizottság kezdeményezheti, illetve az adott TOT kérésére és a Bizottság jóváhagyását követően is elindítható.

(3) A Bizottság megvizsgálja a TOT-oknak - a 11. EFA keretében - nyújtott pénzügyi támogatás végrehajtása terén történt előrehaladást, és 2015-től kezdődően évente jelentést nyújt be a Tanácsnak a végrehajtásról és az eredményekről, valamint - lehetőség szerint - az uniós pénzügyi támogatás legfőbb eredményeiről és hatásairól. A jelentést megkapja az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága is.

(4) A (3) bekezdésben említett jelentés információkat tartalmaz az előző év vonatkozásában a finanszírozott intézkedésekről, a nyomonkövetési és értékelési műveletek eredményeiről, az érintett partnerek bevonásáról, valamint a 11. EFA kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak a teljesítéséről. A jelentésnek tartalmaznia kell a támogatás eredményeinek értékelését, amelyet lehetőség szerint konkrét és mérhető mutatók alapján kell elvégezni. A jelentésnek tükröznie kell továbbá a legfontosabb levont tanulságokat és az előző évi értékelés ajánlásainak nyomán tett intézkedéseket.

4. Fejezet

A támogathatóság elvei

92. cikk

Területi finanszírozásra való jogosultság

(1) A TOT-ok hatóságai jogosultak az e határozatban előírt pénzügyi támogatásra.

(2) Az érintett TOT-ok hatóságainak beleegyezésére is figyelemmel, az alábbi jogalanyok és szervek jogosultak az e határozatban előírt pénzügyi támogatásra:

a) a TOT-ok helyi, nemzeti és/vagy regionális állami vagy részben állami ügynökségei, szervezeti egységei vagy helyi hatóságai, különös tekintettel azok pénzügyi szervezeteire és fejlesztési bankjaira;

b) a TOT-ok és a regionális csoportok gazdasági társaságai;

c) valamely tagállam társaságai és vállalatai, hogy a saját hozzájárulásukon kívül is képesek legyenek termelő projekteket felvállalni valamely TOT területén;

d) a TOT-ok vagy az Unió pénzügyi közvetítő szervezetei, amelyek előmozdítják a magánbefektetések finanszírozását a TOT-okban; valamint

e) a decentralizált együttműködés, valamint a TOT-ok és az Unió egyéb nem kormányzati szereplői, hogy a 12. cikkben említettek szerint a decentralizált együttműködés keretein belül képesek legyenek felvállalni a TOT-okban megvalósuló gazdasági, kulturális, társadalmi és oktatási projekteket és programokat.

93. cikk

Regionális finanszírozásra való jogosultság

(1) Regionális finanszírozást azon műveletek esetében alkalmaznak, amelyből az alábbiak részesülnek, illetve amelyek az alábbiakat érintik:

a) két vagy több TOT, földrajzi helyüktől függetlenül;

b) egy vagy több TOT és egy vagy több, az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régió;

c) egy vagy több TOT, valamint egy vagy több szomszédos AKCS-állam vagy szomszédos nem AKCS-állam;

d) egy vagy több TOT, egy vagy több legkülső régió és egy vagy több AKCS-állam vagy szomszédos nem AKCS-állam;

e) két vagy több regionális testület, amelynek a TOT-ok tagjai;

f) egy vagy több TOT és regionális testület, amelynek tagjai TOT-ok, AKCS-államok vagy egy vagy több legkülső régió;

g) a TOT-ok és az Unió egésze; vagy

h) legalább egy TOT egy vagy több jogalanya, hatósága vagy egyéb szerve, amely egy, a 8. cikk szerinti európai területi együttműködési csoportosulás tagja, egy vagy több legkülső régió és egy vagy több szomszédos AKCS-állam és/vagy nem AKCS-állam.

(2) Az AKCS-államok, legkülső régiók és egyéb országok részvételének lehetővé tételét biztosító finanszírozás kiegészíti az e határozat alapján a TOT-ok számára elkülönített finanszírozást.

(3) Az AKCS-államok, legkülső régiók és egyéb országok e határozat alapján létrehozott programokban való részvétele csak olyan mértékben helyezhető kilátásba, ha:

a) az együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott projektek és programok súlypontja a TOT-ban marad;

b) az Unió pénzügyi eszközeinek keretrendszere egyenértékű rendelkezéseket tartalmaz; valamint

c) tiszteletben tartják az arányosság elvét.

(4) Megfelelő intézkedések teszik lehetővé az EFA-hitelek és az Unió általános költségvetése azon hitelei finanszírozásának összehangolását, amelyeket a TOT-ok, az AKCS-országok, a legkülső régiók, valamint más országok közötti együttműködési projektek finanszírozására fordítanak, valamint különösen az ilyen projektek közös igazgatásának egyszerűsített mechanizmusait.

94. cikk

Jogosultság uniós programokban való részvételre

(1) A valamely TOT-ból származó, az 50. cikkben meghatározott természetes személyek és adott esetben valamely TOT vonatkozó állami és vagy magánszerve és intézményei jogosultak valamennyi uniós programban részt venni, illetve azokból finanszírozásban részesülni, a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is figyelemmel, amelyhez a TOT kapcsolódik.

(2) A TOT-ok ugyancsak jogosultak az Unió más országokkal - különösen a fejlődő országokkal - való együttműködést célzó programjai keretében nyújtott támogatásra, e programok szabályaira, célkitűzéseire és megállapodásaira is figyelemmel.

(3) A Bizottság a TOT-ok által benyújtott éves végrehajtási jelentésben szereplő és más rendelkezésre álló információk alapján jelentést tesz az EFA-TOT-bizottságnak a TOT-ok uniós programokban való részvételéről.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

95. cikk

A Bizottság felhatalmazás alapján nyert jogkörei

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a vámügyi jogszabályokban bekövetkező technológiai fejlemények figyelembevétele céljából a VI. melléklet függelékeinek módosítására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 96. cikkben meghatározott eljárással összhangban.

96. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 95. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2014. január 1-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) A Tanács bármikor visszavonhatja a 95. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 95. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. A Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

97. cikk

A jogállás megváltozása

A Tanács, az EUMSZ 203. cikkével összhangban eljárva határoz e határozat szükséges kiigazításairól, amennyiben:

a) egy TOT függetlenné válik:

b) egy TOT elhagyja a társulást;

c) egy TOT legkülső régióvá válik;

d) egy legkülső régió TOT-tá válik.

98. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2001/822/EK tanácsi határozat hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat az e határozatra történő hivatkozásokként kell értelmezni.

99. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat 2014. január 1-jén lép hatályba.

A VI. melléklet a 65. cikkében előírtak szerint alkalmazandó.

I. MELLÉKLET

AZ ELSZIGETELT TOT-OK FELSOROLÁSA

- Falkland-szigetek

- Szent Ilona, Ascension, Tristan da Cunha-szigetek,

- Saint-Pierre és Miquelon

II. MELLÉKLET

UNIÓS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS: 11. EFA

1. cikk

A különböző eszközök közötti felosztás

(1) E határozat alkalmazásában a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó hétéves időszakra az Unió által a 11. EFA keretében nyújtott pénzügyi támogatásnak a 11. EFA létrehozásáról szóló belső megállapodásban rögzített 364,5 millió EUR-s teljes összegét a következőképpen kell felosztani:

a) 351 millió EUR programozható támogatás formájában hosszú távú fejlesztésre, humanitárius segélyre, sürgősségi segélyre, menekültek segélyezésére és kiegészítő támogatásra az exportjövedelmek ingadozása esetén, valamint a regionális együttműködés és az integráció támogatására;

b) 5 millió EUR a IV. mellékletben említett TOT befektetési keret összefüggésében, kamattámogatások és technikai segítségnyújtás finanszírozására;

c) 8,5 millió EUR e határozat 81. cikkével összhangban tanulmányokra és technikai segítségnyújtási intézkedésekre, valamint a határozat átfogó értékelésére, amelyet négy évvel a határozat lejárta előtt kell elvégeznì.

(2) A 11. EFA pénzeszközei 2020. december 31-e után már nem köthetők le, kivéve, ha a Bizottság javaslata alapján a Tanács egyhangúlag másképpen nem határoz.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben biztosított pénzeszközök e határozat lejárta előtt kimerülnek, a Tanács megteszi a megfelelő intézkedéseket.

2. cikk

A források kezelése

Az EBB kezeli a III. mellékletben említett saját erőforrásaiból folyósított kölcsönöket, csakúgy, mint a tengerentúli országok és területek beruházási keretéből finanszírozott, a IV. mellékletben említett műveleteket. Minden egyéb, e határozat szerinti pénzügyi forrást a Bizottság kezel.

3. cikk

A TOT-ok közötti forráselosztás

Az e melléklet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett 351 millió EUR-t a TOT-ok szükségletei és teljesítménye alapján kell felosztani az alábbi kritériumok szerint:

(1) 229,5 millió EUR-t kitevő A. összeget különítenek el a Grönlandon kívüli TOT-ok számára, különösen a programozási dokumentumban említett kezdeményezések finanszírozására. Adott esetben a programozási dokumentum különös figyelmet fordít a kedvezményezett TOT-ok kormányzása és intézményi kapacitása erősítésére irányuló tevékenységekre, és - amennyiben alkalmazandó -, a tervezett fellépések várható menetrendjére.

Az A. összeg felosztásakor figyelembe kell venni a népesség számát, a bruttó hazai termék (GDP) szintjét, a korábbi EFA juttatások szintjét, valamint a TOT-ok földrajzi elszigeteltség következtében kialakult korlátozottságát, az e határozat 9. cikkében említettek szerint. Minden juttatásnak lehetővé kell tennie hatékony felhasználását. A juttatásról a szubszidiaritás elvével összhangban kell dönteni.

(2) 100 millió EUR-t különítenek el az e határozat 7. cikkével összhangban a regionális együttműködés és integráció támogatására, különösen az e határozat 5. cikkében említett prioritások és közös érdeket képviselő területek tekintetében, az e határozat 14. cikkében említett EU-TOT partnerség alkalmai során folytatott konzultáció révén. Ennek célja az Unió egyéb pénzügyi eszközeivel való koordináció, valamint a TOT-ok és az EUMSZ 349. cikkében említett legtávolabbi régiók közötti együttműködés előmozdítása.

(3) Egy 21,5 millió eurós B. tartalékot kell elkülöníteni:

a) a tengerentúli országok és területek részére humanitárius, sürgősségi segélyek finanszírozására, valamint szükség esetén kiegészítő támogatásra az exportjövedelmek ingadozása esetén, a IV. melléklettel összhangban;

b) a tengerentúli országok és területek (1) bekezdésben említett szükségleteinek és teljesítményének alakulásával összhangban új juttatások kialakítására.

A teljesítményt objektív és átlátható módon kell értékelni, figyelembe véve többek között az elkülönített források felhasználását, a folyamatban lévő műveletek hatékony végrehajtását, és a fenntartható fejlődésre irányulóan elfogadott intézkedéseket.

(4) A Bizottság félidős felülvizsgálatot követően határozhat az e cikkben említett oda nem ítélt források odaítéléséről. Az e felülvizsgálatra alkalmazandó eljárásokat, valamint az új odaítélésekről szóló határozatot e határozat 87. cikkével összhangban kell elfogadni.

III. MELLÉKLET

UNIÓS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS: AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK SAJÁT FORRÁSAIBÓL FOLYÓSÍTOTT KÖLCSÖNÖK

1. cikk

Összeg

Az EBB legfeljebb 100 millió EUR összeget biztosít saját forrásaiból történő finanszírozás céljából saját szabályaival és eljárásaival, valamint az alapokmányában és e mellékletben előírt feltételek szerint.

2. cikk

EBB

(1) Az EBB:

a) az általa kezelt források révén területi és regionális alapon hozzájárul az TOT-ok gazdasági és ipari fejlődéséhez; és e célból prioritásként finanszíroz termelő projekteket vagy egyéb beruházásokat, amelyek célja a magánszektor támogatása valamennyi gazdasági ágazatban;

b) szoros együttműködési kapcsolatokat létesít a nemzeti és regionális fejlesztési bankokkal, valamint a TOT-ok és az Unió banki és pénzügyi intézményeivel,

c) szükség esetén az érintett TOT-tal konzultálva kiigazítja a fejlesztési finanszírozási együttműködés e határozatban megállapítottak szerinti végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket és eljárásokat, hogy figyelembe vegye a projektek jellegét, és hogy az e határozatban megállapított célkitűzésekkel összhangban járjon el az alapokmányában megállapított eljárások keretén belül.

(2) Az EBB saját forrásaiból történő finanszírozást a következő feltételek mellett kell folyósítani:

a) a referencia-kamatláb az EBB által a pénznem, és a szerződés aláírásakor vagy a folyósítás napján kezdődő törlesztési időszak és értékpapírok tekintetében azonos egyéb feltételek mellett folyósított kölcsön esetében alkalmazott kamatláb;

b) azonban

i. 3 %-os kamattámogatásra jogosultak általában az állami szektorbeli projektek;

ii. olyan magánszektorbeli projektek esetében, amelyek felölelik a privatizáció keretében megvalósuló szerkezetátalakítási projekteket, vagy ha a projektek egyértelműen kimutatható társadalmi vagy környezetvédelmi haszonnal járnak, a kölcsönök esetében kamattámogatás lehetséges, amelynek összegét és formáját a projekt konkrét jellemzőire való tekintettel kell meghatározni. A kamattámogatás azonban nem lehet magasabb 3 %-nál;

iii. a végleges kamatláb egyetlen esetben sem lehet alacsonyabb a referencia-kamatláb 50 %-ánál.

c) A kamattámogatásnak a kölcsön folyósításakor érvényes értéke szerint számított összegét a IV. melléklet 2. cikkének (11) bekezdésében meghatározott kamattámogatási juttatásra kell terhelni, és közvetlenül az EBB-nek kell megfizetni. A kamattámogatások azonban tőkésíthetők vagy a projekttel kapcsolatos technikai segítségnyújtás támogatását célzó juttatások formájában felhasználhatók, különösen a TOT-ok pénzügyi intézményei esetében.

d) az EBB saját forrásaiból folyósított kölcsönök törlesztési időszakát a projekt gazdasági és pénzügyi jellemzői alapján határozzák meg, de nem haladhatja meg a 25 évet. E kölcsönök rendszerint tartalmaznak egy türelmi időt, amelyet a projekt kivitelezési idejére utalással kell rögzíteni.

(3) Állami vállalatoknak az EBB saját forrásaiból finanszírozott beruházásai esetén különleges, a projekttel kapcsolatos garanciákat és kötelezettségvállalásokat lehet kérni az érintett TOT-októl.

3. cikk

A devizaátutalás feltételei

(1) Az e határozat szerinti és azon műveletek tekintetében, amelyre vonatkozóan már megadta írásbeli hozzájárulását, az érintett TOT:

a) mentességet biztosítanak a kölcsönök és részleteik esetében az érintett TOT-ok törvényei szerinti összes nemzeti vagy helyi illeték, kamatadó és jutalék alól;

b) a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátják a szükséges pénznemet a kölcsönök kamatainak, jutalékainak és törlesztésének kifizetéséhez, amelyek a projektek területükön való végrehajtása esetében odaítélt pénzügyi szerződések feltételei szerint esedékesek;

c) az EBB rendelkezésére bocsátják az általuk nemzeti pénznemben kapott összegek átutalásához szükséges külföldi valutát az EUR vagy az átutalt egyéb valuta és a nemzeti valuta átutalás napján érvényes átváltási árfolyamán. Ez magában foglalja az ellenszolgáltatás minden formáját, többek között például a kölcsönök kamatait, osztalékokat, jutalékokat és díjakat, valamint a projektek területükön történő végrehajtására odaítélt finanszírozási szerződések szerint esedékes törlesztőrészleteket és a részesedés eladásából származó bevételeket.

(2) E cikk alkalmazásában "az érintett TOT" a műveletből részesülő TOT-ot jelenti.

IV. MELLÉKLET

UNIÓS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS: EBB BERUHÁZÁSI ESZKÖZÖK

1. cikk

Cél

Fennmarad a 2001/822/EK határozattal létrehozott TOT Befektetési Alap (a továbbiakban: az Alap), melynek célja, hogy az EFA-alapokkal kereskedelmileg életképes vállalkozásokat mozdítson elő.

Az Alap műveleteivel, illetve az EBB saját forrásából származó kölcsönökkel kapcsolatban a 11. EFA-t létrehozó belső megállapodás, a III. melléklet, valamint e melléklet állapítja meg a finanszírozás feltételrendszerét.

E forrásokat közvetve vagy közvetlenül a támogatható vállalkozásokhoz kell irányítani a megfelelő beruházási pénzeszközök és/vagy pénzügyi közvetítők révén.

2. cikk

Az Alap erőforrásai

(1) Az Alap forrásai felhasználhatók többek között:

a) kockázati tőke biztosítására a következő formákban:

i. törzsrészesedés TOT-vállalatokban - függetlenül attól, hogy székhelyük valamely TOT-ban van-e vagy sem - a pénzügyi szervezeteket is ideértve;

ii. saját tőke jellegű támogatás a TOT-vállalkozásoknak, a pénzügyi intézményeket is ideértve;

iii. garanciák és egyéb hitelminőség javítások, amelyek felhasználhatók a politikai és a befektetéssel kapcsolatos egyéb kockázatok fedezésére mind a külföldi, mind a helyi befektetők vagy kölcsönadók esetében;

b) rendes kölcsönök nyújtására.

(2) A saját tőkében való részvétel általában a nem ellenőrző kisebbségi részesedés számára adott, és ellenszolgáltatása az érintett projekt teljesítése alapján történik.

(3) A saját tőke jellegű támogatás állhat részvényesi előlegekből, részvényre átváltható kötvényekből, feltételes, alárendelt és osztalékra jogosító kölcsönökből, és a támogatás más hasonló formáiból. Az ilyen támogatás különösen a következőkből áll:

a) feltételes kölcsönök, amelyek törlesztése és/vagy időtartama a projekt teljesítésével kapcsolatos meghatározott feltételek teljesítéséhez kapcsolódik; a beruházás előtti tanulmányokra vagy a projekttel kapcsolatos egyéb technikai segítségnyújtásra biztosított feltételes kölcsönök meghatározott eseteiben a törlesztéstől el lehet tekinteni, ha a beruházás nem történt meg;

b) osztalékra jogosító kölcsönök, amelyek törlesztése és/vagy időtartama a projekt pénzügyi hozamához kapcsolódik;

c) alárendelt kölcsönök, amelyeket csak a követelések rendezése után kell visszafizetni.

(4) Az egyes műveletek díját a kölcsön nyújtásakor határozzák meg.

(5) A (4) bekezdés sérelme nélkül:

a) a feltételes vagy osztalékra jogosító kölcsönök esetében a díjazás rendszerint egy legfeljebb 3 %-os rögzített kamatlábból és egy változó, a projekt teljesítéséhez kapcsolódó összetevőből áll;

b) az alárendelt kölcsönök esetében a kamatlábnak a piaci kamatokhoz kell kötődnie.

(6) A garanciák árát úgy kell megállapítani, hogy az tükrözze a biztosított kockázatokat és a művelet egyedi jellemzőit.

(7) A rendes kölcsönök kamatlába tartalmazza az EBB által a türelmi idő és a törlesztési időszak tekintetében azonos feltételekkel rendelkező, hasonló kölcsönökre alkalmazott referencia-kamatlábat és az EBB által meghatározott haszonkulcsot.

(8) A rendes kölcsönök időbeli hatálya a koncessziós feltételek alapján a következő esetekben hosszabbítható meg:

a) a legkevésbé fejlett tengerentúli országok és területek, konfliktus utáni helyzetben vagy természeti katasztrófa utáni helyzetben lévő tengerentúli országok és területek olyan infrastrukturális projektjei, amelyek a magánszektor fejlődésének előfeltételei. Ilyen esetekben a kölcsön kamatlába 3 %-kal csökken;

b) a privatizáció keretei között megvalósuló szerkezetátalakítással járó vagy jelentős és egyértelműen kimutatható társadalmi vagy környezetvédelmi előnyökkel járó projektek. Ilyen esetekben a kölcsönök kamattámogatással egészíthetők ki, amelynek mennyiségét és formáját a projekt egyedi jellemzőinek figyelembevételével határozzák meg. A kamattámogatás azonban nem lehet magasabb 3 %-nál.

(9) A (8) bekezdés a) vagy b) pontja alá tartozó végleges kamatláb egyetlen esetben sem lehet alacsonyabb a referencia-kamatláb 50 %-ánál.

(10) Az ilyen koncessziós célokból nyújtott pénzeszközöket az alapból biztosítják, és nem haladják meg az alapból és az EBB saját forrásaiból történő befektetési finanszírozás céljára elkülönített teljes összeget.

(11) A kamattámogatások azonban tőkésíthetők vagy a projekttel kapcsolatos technikai segítségnyújtás támogatását célzó juttatások formájában felhasználhatók, különösen a TOT-ok pénzügyi intézményei esetében.

3. cikk

Az Alap műveletei

(1) Az Alap az összes gazdasági ágazatban működik, és támogatja a magán- és kereskedelmi alapokon vezetett állami szektorbeli szervezeteket, ideértve a magánszektor számára kritikus fontosságú, jövedelemtermelő gazdasági és technológiai infrastruktúrát is. Az Alap:

a) kezelése feltöltődő alapként történik, és célja, hogy pénzügyileg fenntartható legyen. Műveletei a piaccal kapcsolatos feltételeken alapulnak, és elkerülik, hogy a helyi piac torzulását, illetve a magánfinanszírozás forrásainak helyettesítését idézzék elő;

b) támogatja a tengerentúli országok és területek pénzügyi ágazatot, és katalizátorként szolgál azáltal, hogy mozgósítja a hosszú távú helyi forrásokat, és a tengerentúli országok és területek projektjeihez vonzza a külföldi magánbefektetőket és kölcsönadókat;

c) viseli a kockázat egy részét az általa finanszírozott projektek vonatkozásában, mivel pénzügyi fenntarthatóságát a portfolió egésze, és nem egyedi műveletek biztosítják;

d) a pénzeszközöknek a tengerentúli országok és területek olyan intézményein és programjain keresztül történő folyósítására törekszik, amelyek a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztését mozdítják elő.

(2) Az EBB díjazásban részesül az alap kezelése kapcsán felmerülő költségek vonatkozásában. Az EBB díjazása az eredeti dotáció évi 0,5 %-át kitevő rögzített összetevőből, valamint az alap tengerentúli országokban és területeken megvalósuló projektekkel kapcsolatos befektetésekre vonatkozó portfóliójának legfeljebb 1,5 %-ot kitevő változó összetevőből áll. A díjazást az Alapból finanszírozzák.

(3) E határozat lejártakor és a Tanács külön határozatának hiányban az Alaphoz visszakerülő összesített nettó pénzeszközöket átcsoportosítják a TOT-ok következő pénzügyi eszközéhez.

4. cikk

Az árfolyamkockázatra vonatkozó feltételek

Az árfolyam-ingadozás hatásainak minimalizálása érdekében az árfolyamkockázat kérdését a következőképpen kell kezelni:

a) valamely vállalkozás saját pénzeszközeinek erősítésére szolgáló sajáttőke-részvétel esetében az árfolyamkockázatot általános szabályként az alap viseli;

b) a kis- és középvállalkozások kockázatitőke-finanszírozása esetében az árfolyamkockázat általános szabályként megoszlik egyrészről az Unió, másrészről az érintett felek között. Átlagban véve az árfolyamkockázatot egyenlően kell megosztani;

c) ahol megvalósítható és indokolt, különösen a makroökonómiai és pénzügyi stabilitással jellemezhető országok esetében, az alap arra törekszik, hogy kiterjessze a kölcsönöket a tengerentúli országok és területek helyi pénznemeire, ezzel átvállalva az árfolyamkockázatot.

5. cikk

Pénzügyi ellenőrzések

(1) A Beruházási Alapból finanszírozott műveletek az EBB alapokmányában az összes tevékenységére vonatkozóan megállapított ellenőrzési és mentesítő eljárások hatálya alá tartoznak.

(2) A Számvevőszék a Bizottság, az EBB és a Számvevőszék között elfogadott és különösen az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank között 2003. október 27-én kötött - időről időre módosított, kiegészített vagy javított - háromoldalú megállapodásban szereplő eljárásokkal összhangban végzi a Beruházás Alap műveleteit.

6. cikk

Kiváltságok és mentességek

(1) Az EBB képviselői az e határozathoz kapcsolódó tevékenységek vagy a határozat végrehajtása során szokásjogon alapuló kiváltságokat, mentességeket és kedvezményeket élveznek feladataik ellátása, illetve az e feladatok elvégzésének helyszínére oda vagy onnan vissza történő utazás során.

(2) Az EBB hivatalos kapcsolattartása és összes dokumentuma továbbítása tekintetében a TOT-ok területén azt az elbánást élvezi, amelyben a TOT-ok a nemzetközi szervezeteket részesítik.

(3) Az EBB hivatalos levelezése és egyéb hivatalos közlései nem cenzúrázhatók.

V. MELLÉKLET

AZ UNIÓ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSA: KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS AZ EXPORTBEVÉTELEK RÖVID TÁVÚ INGADOZÁSA ESETÉN

1. cikk

Alapelvek

(1) A hosszú távú fejlesztés felosztását meghatározó szempont tehát az, hogy a TOT-ok gazdaságai milyen mértékben függnek az áruk és különösen a mezőgazdasági, halászati és bányászati termékek kivitelétől.

(2) Az exportjövedelmek bizonytalanságából eredő káros hatások enyhítése és a bevételek csökkenése által veszélyeztetett fejlesztési programok védelme érdekében az e 'melléklet 2. és 3. cikke alapján további pénzügyi támogatást lehet mozgósítani a programozható forrásokból az ország hosszú távú fejlesztésére.

2. cikk

Jogosultsági követelmények

(1) A kiegészítő forrásokra való jogosultságot a következők szerint kell megállapítani:

a) az áruk exportjából származó jövedelmek 10 %-os - vagy az I. mellékletben említett elszigetelt TOT-ok esetében 2 %-os - csökkenése a kérelmezés évét megelőző négy év első három évének számtani átlagához képest; vagy

b) az összes mezőgazdasági, halászati vagy bányászati termék exportjából származó jövedelem 10 %-os - vagy az I. mellékletben említett elszigetelt TOT-ok esetében 2 %-os - csökkenése a kérelmezés évét megelőző négy év első három évének számtani átlagához képest olyan országok esetében, ahol a mezőgazdasági, halászati vagy bányászati kivitel az áruk exportjából származó jövedelem több mint 40 %-át képviseli.

(2) A kiegészítő támogatásra való jogosultság négy egymást követő évre korlátozódik.

(3) A kiegészítő forrásokat fel kell tüntetni az érintett ország költségvetésében. Ezeket az e határozat 85. cikke alapján megállapítandó végrehajtási rendelkezésekkel összhangban kell felhasználni. A két fél megállapodása alapján a forrásokat fel lehet használni a nemzeti költségvetésben szereplő programokra is. A kiegészítő források egy részét azonban el lehet különíteni meghatározott ágazatok számára is.

3. cikk

Előlegek

A kiegészítő források elosztási rendszere előlegekről rendelkezik az összesített kereskedelmi statisztikák beszerzése bármely késedelmének fedezésére és annak biztosítására, hogy a szóban forgó forrásokat szerepeltetni lehessen a kérelmezés évét követő év költségvetésében. Az előlegeket a TOT-ok hatóságai által összeállított és a Bizottsághoz a végleges és összesített hivatalos statisztikákat megelőzően benyújtott ideiglenes kiviteli statisztikák alapján kell mozgósítani. Az előleg legmagasabb összege a kérelmezés évére vonatkozó kiegészítő források becsült összegének 80 %-a. Az így mozgósított forrásokat a Bizottság és a TOT-ok hatóságai közötti közös megállapodással módosítják a végleges és összesített kiviteli statisztikák és az állami költségvetési hiány végleges számadataira figyelemmel.

4. cikk

Felülvizsgálat

E melléklet rendelkezései legkésőbb az e határozat 85. cikkében említett végrehajtási rendelkezések hatálybalépését követő két éven belül, azt követően pedig a Bizottság, valamely tagállam vagy TOT kérelmére felülvizsgálhatók.

VI. MELLÉKLET

A 'SZÁRMAZÓ TERMÉK' FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRÓL ÉS AZ IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDSZEREIRŐL

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) 'gazdasági partnerségi megállapodást kötött ország (GPM-ország)': az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok és régiók csoportjához tartozó olyan régiók és államok, amelyek gazdasági partnerségi megállapodást létrehozó vagy azt eredményező megállapodásokat (GPM) kötöttek, ha ilyen megállapodást ideiglenesen alkalmaznak vagy ilyen megállapodás lép hatályba, attól függően, hogy melyik időpont korábbi;

b) 'előállítás': bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést is;

c) 'anyag': a termék előállítása során felhasznált bármilyen összetevő, nyersanyag, alkatrész vagy alkotórész stb.;

d) 'termék': az előállított termék, akkor is, ha egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják;

e) 'áruk': anyagok és termékek egyaránt;

f) 'felcserélhető anyagok': olyan anyagok, amelyek azonos jellegűek és kereskedelmi minőségűek, azonos műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és a végtermékbe beépített állapotukban egymástól nem különböztethetők meg;

g) 'vámérték': az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtására vonatkozó 1994. évi megállapodás (a vámérték megállapításáról szóló WTO-egyezmény) szerint megállapított érték;

h) 'anyag értéke': az I. függelékben található listában a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert és nem állapítható meg, az anyagért a TOT területén fizetett első megállapítható ár. E pont rendelkezéseit a felhasznált származó anyagok vámértékének megállapítására is értelemszerűen alkalmazni kell;

i) 'gyártelepi ár': a gyárból való elszállításkor a termékért azon gyártónak fizetett ár, amelynek vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást végezték, azzal a feltétellel, hogy az árnak magában kell foglalnia az összes felhasznált anyag értékét és a gyártással összefüggésben felmerülő összes költséget, de nem foglalhatja magában a létrejövő termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető belső adókat.

Ha a ténylegesen kifizetett árban nem jelenik meg a termék gyártásával összefüggésben a TOT-ban ténylegesen felmerült valamennyi költség, akkor a gyártelepi ár az összes ilyen költség összegét jelenti, levonva belőle a létrejött vagy előállított termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető mindennemű belső adót.

E fogalommeghatározás alkalmazásában abban az esetben, ha az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást egy bizonyos gyártó alvállalkozásban végezte, az e pont első albekezdésében említett 'gyártó' az alvállalkozót igénybe vevő vállalkozás is lehet.

j) 'a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részaránya': a nem származó anyagok mennyiségének azon megengedett legnagyobb részaránya, amely mellett az előállítás a termék származó státusának biztosítása szempontjából még kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak minősül. Bizonyos esetekben a termék gyártelepi árának százalékában, más esetekben az árucsoportok egy meghatározott csoportjába vagy egy meghatározott árucsoportba, vámtarifaszám alá vagy alszám alá tartozó felhasznált anyagok nettó tömegének százalékában van kifejezve;

k) 'nettó tömeg': magának a terméknek a tömege bárminemű csomagolóanyag vagy csomagolótartály nélkül;

l) 'árucsoport', 'vámtarifaszám', 'alszám': a Vámegyüttműködési Tanács 2004. június 26-án kelt ajánlásában foglaltak szerinti módosításokkal együtt a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszert (a továbbiakban: Harmonizált Rendszer) alkotó nómenklatúrán belül meghatározott árucsoport, vámtarifaszám, alszám (négy- vagy hatszámjegyű kódok);

m) 'besorolt': utalás arra, hogy egy termék vagy anyag egy adott vámtarifaszáma vagy alszáma alá tartozik;

n) 'szállítmány': olyan termékek, amelyeket vagy

i. egy adott exportőr egy adott címzettnek egyidejűleg szállít, vagy

ii. az exportőrtől a címzettig való szállításuk során egyetlen fuvarokmány, ilyen okmány hiányában egyetlen számla kísér;

o) 'exportőr': az árut az Unióba vagy TOT-ba exportáló olyan személy, amely képes bizonyítani az áru származását, függetlenül attól, hogy az adott személy azonos-e a gyártóval, és függetlenül attól, hogy az exportügylettel kapcsolatos vámalakiságokat maga végzi-e vagy sem;

p) 'regisztrált exportőr': olyan exportőr, akit/amelyet az érintett TOT illetékes hatóságai a rendszer keretében végrehajtott exportügyletekkel kapcsolatos származásmegjelölő nyilatkozatok megtétele céljából nyilvántartásba vettek;

q) 'származásmegjelölő nyilatkozat': az exportőr által egy adott árunak e melléklet származási szabályainak való megfelelőségéről abból a célból tett nyilatkozat, hogy annak alapján az árunak az Unióban való szabad forgalomba bocsátása érdekében nyilatkozó személy preferenciális tarifális elbánást igényelhessen, vagy a TOT-ba a kumulációs szabályok alkalmazásában való további feldolgozás céljából anyagokat importáló gazdasági szereplő az áruk származó státusát bizonyíthassa;

r) 'GSP-ország': a 978/2012/EU európai parlamenti tanácsi rendelet ( 10 ) 2. cikkének d) pontjában meghatározott GSP-kedvezményezett ország;

s) 'REX-rendszer': az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet ( 11 ) 80. cikkének (1) bekezdésében említett, az áruk származásának igazolására engedéllyel rendelkező exportőrök regisztrálására szolgáló rendszer.

II. CÍM:

A SZÁRMAZÓ TERMÉK FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

2. cikk

Általános követelmények

(1) Egy adott TOT-ból származónak a következő termékek minősülnek:

a) teljes egészében a TOT-ban létrejött vagy előállított áru az e melléklet 3. cikke értelmében;

b) valamely TOT-ban olyan anyagok felhasználásával létrejött áru, amely nem teljes egészében ott jött létre, de az e melléklet4. cikke értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson esett át.

(2) A teljes egészében két vagy több TOT-ban előállított vagy kielégítően megmunkált anyagokból készült származó termékeket abból a TOT-ból származónak kell tekinteni, ahol az utolsó megmunkálás vagy feldolgozás történt.

3. cikk

Teljes egészében egyetlen országban létrejött vagy előállított áru

(1) Az alábbiak tekintendők teljes egészében a TOT-ban létrejöttnek vagy előállítottnak:

a) a föld mélyéből vagy a tengerfenékről ott kitermelt ásványi termékek;

b) az ott termesztett és betakarított növényi termékek;

c) az ott született és nevelt élő állatok;

d) az ott nevelt élő állatokból nyert termékek;

e) az ott született és felnevelt, majd levágott állatokból nyert termékek;

f) az ott folytatott vadászatból vagy halászatból nyert termékek;

g) az ott született és tenyésztett halakból, rákfélékből és puhatestűekből nyert akvakultúra-termékek;

h) a TOT-hoz tartozó hajókkal bármely parti tengeren kívüli tengerszakaszból nyert tengeri halászati termékek és a tengerből nyert más termékek;

i) a TOT-hoz tartozó feldolgozóhajókon kizárólag a h) pontban említett termékekből készített termékek;

j) a kizárólag nyersanyagok visszanyerésére alkalmas, ott összegyűjtött használt cikkek;

k) az ott folytatott előállítási műveletekből származó hulladék és maradék;

l) bármely parti tengeren kívül fekvő olyan tengerfenék felszínéről vagy talajából kinyert termékek, amelynek kiaknázására a TOT kizárólagos joggal rendelkezik;

m) a kizárólag az a)-l) pontban meghatározott termékekből ott termelt áruk.

(2) Az (1) bekezdés h) és i) pontjában szereplő 'hajói' és 'feldolgozóhajói' kifejezés kizárólag azon hajókra és feldolgozóhajókra vonatkozik, melyek minden alábbi követelménynek megfelelnek:

a) a TOT-ban vagy valamely tagállamban nyilvántartásba vették;

b) a TOT vagy valamely tagállam lobogója alatt hajóznak;

c) teljesítik a következő feltételek valamelyikét:

i. legalább 50 %-ban a TOT-ok vagy a tagállamok állampolgárainak tulajdonában állnak; vagy

ii. olyan társaság tulajdonában állnak:

- amelynek székhelye és tevékenysége gyakorlásának elsődleges helye a TOT-ban vagy a tagállamokban van; és

- amely legalább 50 %-ban a TOT-ok vagy a tagállamok, állami szerveik vagy állampolgáraik tulajdonában áll.

(3) A (2) bekezdésben előírt minden egyes feltétel a tagállamokban vagy különböző TOT-okban is teljesíthető. Ez utóbbi esetben a terméket abból a TOT-ból származónak kell tekinteni, ahol a hajót vagy feldolgozóhajót a (2) bekezdés a) pontjával összhangban nyilvántartásba vették.

4. cikk

Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termék

(1) Az e melléklet 5. és 6. cikke sérelme nélkül az e melléklet 3. cikke értelmében nem teljes egészében a TOT-ban létrejött termékek onnan származónak minősülnek, ha teljesülnek az I. függelék listájában az érintett áruk vonatkozásában meghatározott feltételek.

(2) Ha egy olyan terméket, amely az (1) bekezdés alapján egy adott országból származónak minősül, ugyanebben az országban másik termék előállítása céljából mint anyagot további feldolgozásnak vetnek alá, az előállítása során esetleg felhasznált nem származó anyagokat nem kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdésében előírt követelmények teljesülését termékenként kell vizsgálni.

Ha azonban a vonatkozó szabály a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányán alapul, a költségek és az átváltási árfolyamok rövid távú változásainak figyelembevétele érdekében a nem származó anyagok értéke a (4) bekezdésben foglalt átlagolásos eljárással is meghatározható.

(4) A (3) bekezdés második albekezdése szerinti esetben a termék átlagos gyártelepi árát és a felhasznált nem származó termékek átlagos értékét kell kiszámítani, előbbit az előző adóévben a termékért - annak valamennyi eladását figyelembe véve - felszámított gyártelepi árak összegéből, utóbbit az előző adóévben a termék előállítása során felhasznált összes nem származó anyag értékének összegéből, adóévként a kivitel szerinti országban meghatározott adóévet figyelembe véve, azzal, hogy ha a teljes adóévre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, akkor rövidebb, legalább három hónap hosszúságú időtartam vehető figyelembe.

(5) Ha egy exportőr az átlagolásos eljárás alkalmazását választotta, a referenciaként figyelembe vett adóévet, illetőleg a referenciaként figyelembe vett, az adóévnél rövidebb időszakot követő év során következetesen azt kell alkalmaznia. Az exportőr az átlagolásos eljárás alkalmazásával felhagyhat ugyanakkor abban az esetben, ha egy adott adóév vagy annál rövidebb, legalább három hónap hosszúságú reprezentatív időtartam alatt azt tapasztalja, hogy a költségeknek vagy az árfolyamoknak az eljárás alkalmazását megalapozó rövid távú változásai megszűntek.

(6) A nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányára vonatkozó kritérium teljesülésének vizsgálata során gyártelepi árként és a nem származó anyagok értékeként a (4) bekezdés szerinti átlagos értékeket kell figyelembe venni.

5. cikk

Nem kielégítő megmunkálási vagy feldolgozási műveletek

(1) Az e cikk (3) bekezdése sérelme nélkül a származó termék státusmegszerzéséhez nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni a következőket, függetlenül attól, hogy teljesülnek-e az e melléklet 4. cikkének követelményei:

a) tartósító műveletek, biztosítandó, hogy a szállítás és a tárolás során a termék jó állapotban maradjon;

b) a csomagok megosztása és összeállítása;

c) mosás, tisztítás; por, oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítása;

d) textilanyagok vasalása vagy simítása;

e) egyszerű festési vagy fényezési művelet;

f) a rizs hántolása, részleges és teljes őrlése; a gabonafélék és a rizs fényezése, glazúrozása;

g) a cukor színezésére vagy formázására szolgáló műveletek; a kristálycukor részleges és teljes őrlése;

h) gyümölcs, dióféle és zöldség hámozása, magozása és héjtalanítása;

i) az élezés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű vágás;

j) szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, méret szerinti osztályozás, összepárosítás; (ideértve készletek összeállítását is);

k) egyszerű palackba, konzervdobozba, üvegbe, flakonba, zsákba, ládába, dobozba való helyezés, kartonra vagy táblára való rögzítés és minden egyéb egyszerű csomagolási művelet;

l) jelzés, címke, logó és egyéb hasonló megkülönböztető jel elhelyezése a terméken vagy csomagolásán, vagy ilyen rányomtatása;

m) akár különböző fajtájú termékek egyszerű összekeverése; cukor keverése bármely más anyaggal;

n) a termékekhez való egyszerű vízhozzáadás, vagy a termékek egyszerű hígítása vagy víztelenítése vagy denaturálása;

o) árucikkek alkatrészeinek egyszerű összeszerelése teljes árucikk létrehozása érdekében, vagy a termékek részekre való szétszerelése;

p) az a)-o) pontban meghatározott műveletek közül kettő vagy több kombinációja;

q) állatok levágása.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a művelet akkor egyszerű, ha elvégzéséhez sem speciális szaktudás, sem olyan speciális gép, felszerelés vagy szerszám nem szükséges, amelyet kifejezetten az adott művelet céljára gyártottak vagy állítottak üzembe.

(3) Annak eldöntése során, hogy az adott terméken végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás az (1) bekezdés értelmében nem kielégítőnek minősül-e, a terméken a TOT-ban végrehajtott valamennyi műveletet figyelembe kell venni.

6. cikk

Tűréshatárok

(1) Az e melléklet 4. cikkétől eltérve, az e cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételek mellett az I. függelék listája értelmében egy adott termék előállítása során nem felhasználható nem származó anyagok az adott termék előállítása során mégis felhasználhatók, ha teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a termékben az összértékük, illetőleg nettó tömegük nem haladja meg:

a) a 2. és a 4-24. árucsoportba tartozó termékek esetében, a 16. árucsoportba tartozó feldolgozott halászati termékek kivételével, a termék tömegének 15 %-át;

b) más termékek esetében az 50-63. árucsoportba tartozó termékek kivételével, amelyekre az I. függelékben foglalt 6. és 7. megjegyzés szerinti tűréshatár vonatkozik, a termék gyártelepi árának 15 %-át.

(2) Az e cikk (1) bekezdése alkalmazása következtében a nem származó anyagok részaránya nem lépheti túl az I. függelékben szereplő listán található szabályokban megállapított megengedett legnagyobb értékeket.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható az e melléklet 3. cikke értelmében teljes egészében egy adott TOT-ban létrejött termékekre. Az e melléklet 5. cikkében és 11. cikke (2) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül azonban az e cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított tűréshatárok alkalmazhatók a termék előállítása során felhasznált mindazon anyagok összességére, amelyeknek az I. függelék listáján az adott termékre vonatkozóan szereplő szabály értelmében teljes egészében egy adott helyen létrejöttnek kell lenniük.

7. cikk

Kétoldalú kumuláció

(1) Az e melléklet 2. cikke sérelme nélkül, az Unióból származó anyagokat valamely TOT-ból származó anyagoknak kell tekinteni, amennyiben ott előállított termékbe építik be, és az e melléklet 5. cikkének (1) bekezdésében említetteket meghaladó megmunkálásnak vagy feldolgozásnak tették ki azokat.

(2) Az e melléklet 2. cikke sérelme nélkül, az Unióban elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás a TOT-ban elvégzettnek tekintendő, amennyiben az anyagok ott utólagos megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át.

(3) Az e cikkben előírt kumuláció alkalmazásában az anyagok származását e melléklettel összhangban állapítják meg.

8. cikk

Kumuláció a gazdasági partnerségi megállapodást kötött országokkal

(1) Az e melléklet 2. cikke sérelme nélkül, a gazdasági partnerségi megállapodást kötött országokból származó anyagokat valamely TOT-ból származó anyagoknak kell tekinteni, amennyiben ott előállított termékbe építik be, és az e melléklet 5. cikkének (1) bekezdésében említetteket meghaladó megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át.

(2) Az e melléklet 2. cikke sérelme nélkül, a gazdasági partnerségi megállapodást kötött országokban elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás a TOT-ban elvégzettnek tekintendő, amennyiben az anyagok ott utólagos megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országból származó anyagok származását az érintett gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országra alkalmazandó származási szabályokkal, valamint a származás igazolásával és az igazgatási együttműködéssel kapcsolatos vonatkozó rendelkezésekkel összhangban határozzák meg.

Az e cikk által biztosított eltérés nem alkalmazandó a Dél-Afrikai Köztársaságból származó azon anyagokra, amelyeket az Unió és a Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) között létrejött gazdasági partnerségi megállapítás keretében nem lehet közvetlenül importálni az Unióba vám- és kvótamentesen.

(4) Az e cikkben előírt kumuláció csak abban az esetben alkalmazható, ha:

a) Az anyagokat szállító GPM-ország és a végterméket előállító TOT vállalták, hogy:

i. eleget tesznek e mellékletnek vagy biztosítják az abban előírtakat, valamint

ii. az e melléklet helyes végrehajtásának biztosításához szükséges mértékben igazgatási együttműködést folytatnak mind az Unióval, mind egymással;

b) az érintett TOT megküldte a Bizottságnak az a) pontban előírt vállalásokat.

(5) Ha a gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országok 2014. január 1. előtt már eleget tettek a (4) bekezdésben foglaltaknak, új vállalásra nincs szükség.

9. cikk

Kumuláció olyan egyéb országokkal, amelyek az Általános Preferenciarendszer keretében vám- és kvótamentes piaci hozzáférést élveznek

(1) Az e melléklet 2. cikke sérelme nélkül, az e cikk (2) bekezdésében meghatározott országokból és területekről származó anyagokat valamely TOT-ból származó anyagoknak kell tekinteni, amennyiben ott előállított termékbe építik be, és az e melléklet 5. cikkének (1) bekezdésében említetteket meghaladó megmunkálásnak vagy feldolgozásnak tették ki azokat.

(2) Az e cikk (1) bekezdése alkalmazásában az anyagok valamely olyan országból vagy területről származók, amely:

a) az Általános Preferenciarendszer (GSP) 'a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírásának' kedvezményezettjei, a 978/2012/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint; vagy

b) a GSP általános rendelkezései alapján a Harmonizált Rendszer hatjegyű szintjén az Unió piacához vám- és kvótamentesen férhetnek hozzá, a 978/2012/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint;

(3) Az érintett országok és területek anyagainak származását az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben ( 12 ) szereplő származási szabályok szerint állapítják meg, a 978/2012/EU rendelet 33. cikkében foglaltakkal összhangban.

(4) Az e cikk (1) bekezdésében előírt kumuláció nem alkalmazandó az alábbiakra:

a) az Unióba irányuló behozatalkor dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámoknak alávetett termékek, amelyek olyan országból származnak, amelyekre ilyen dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok vonatkoznak;

b) a 3. vagy a 16. árucsoportjába sorolt, a 978/2012/EU rendelet 7. cikkében, valamint a későbbi módosító és kapcsolódó jogi aktusokban felölelt tonhaltermékek;

c) a 978/2012/EU rendelet 8. és 22-30. cikkében, valamint a későbbi módosító és kapcsolódó jogi aktusokban felölelt anyagok.

A TOT-ok illetékes hatóságai évente értesítik a Bizottságot azon anyagokról - amennyiben vannak ilyenek -, amelyekre az e cikk (1) bekezdésében említett kumulációt alkalmazták.

(5) Az e cikk (1) bekezdésében előírt kumuláció csak abban az esetben alkalmazható, ha:

a) a szóban forgó kumulációban részt vevő országok vagy területek vállalták, hogy teljesítik e melléklet rendelkezéseit, illetőleg biztosítják azt, továbbá vállalták, hogy az e melléklet helyes végrehajtásának biztosításához szükséges mértékben igazgatási együttműködést folytatnak mind az Unióval, mind egymással;

b) az érintett TOT megküldte a Bizottságnak az e bekezdés a) pontjában előírt vállalást.

(6) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi azt a napot, amelytől kezdődően az e cikkben meghatározott kumuláció alkalmazható az e cikkben említett olyan országok vagy területek által, amelyek megfelelnek a szükséges követelményeknek.

10. cikk

Kiterjesztett kumuláció

(1) A Bizottság valamely TOT kérésére származási kumulációt adhat meg egy TOT és egy olyan ország között, amellyel az Uniónak az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) mindenkor hatályos változatának XXIV. cikke értelmében szabadkereskedelmi megállapodása áll fenn, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a) a szóban forgó kumulációban részt vevő országok vagy területek vállalták, hogy:

i. teljesítik e melléklet rendelkezéseit, illetőleg az abban biztosítják előírtakat;

ii. az e melléklet helyes végrehajtásának biztosításához szükséges mértékben igazgatási együttműködést folytatnak mind az Unióval, mind egymással; és

iii. a TOT-oknak megadják az igazgatási együttműködés területén ugyanazt a támogatást, amelyet az említett szabadkereskedelmi megállapodás vonatkozó rendelkezései értelmében a tagállamok vámhatóságainak biztosítanának;

b) az érintett TOT megküldte a Bizottságnak az a) pontban előírt vállalást.

A Bizottság, a kereskedelem kijátszásának kockázatát és a kumuláció során használandó anyagok sajátos érzékenységét figyelembe véve, további feltételeket állapíthat meg a kért kumuláció megadásához.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében említett kérelemnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a) írásban a Bizottsághoz kell intézni;

b) a fel kell tüntetni benne az érintett harmadik országot vagy országokat;

c) listán kell felsorolni benne a kumulációban érintett anyagokat; valamint

d) bizonyítania kell az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesülését.

(3) A felhasznált anyagok származását és a származás igazolása érdekében bemutatandó okmányt a vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani. Az Unióba exportált termékek származását az e mellékletben megállapított származási szabályok alapján kell megállapítani.

(4) A létrejött termék származóvá minősítéséhez nem szükséges kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson átesniük az Unióba exportált termék előállítása során a TOT-ban felhasznált harmadik országból származó anyagoknak, amennyiben a TOT-ban elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az e melléklet 5. cikkének (1) bekezdésében körülírt műveleteket.

(5) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat) közzéteszi azt az időpontot, amikor a kiterjesztett kumuláció hatályba lép, az érintett kumulációban érintett uniós szabadkereskedelmi partnert, az alkalmazandó feltételeket és azon anyagok listáját, amelyekre a kumuláció alkalmazandó.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokkal fogadja el az e cikk (1) bekezdésében említett kumulációt engedélyező intézkedést. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e melléklet 47. cikke (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

11. cikk

A minősítés egysége

(1) E melléklet rendelkezéseinek alkalmazásában a minősítés egysége az a termék, amelyet a Harmonizált Rendszer szerinti besorolás megállapítása során alapegységnek kell tekinteni.

(2) Ha egy szállítmány ugyanazon vámtarifaszám alá besorolt több azonos termékből áll, akkor e melléklet rendelkezéseinek alkalmazása során minden egyes terméket figyelembe kell venni.

(3) Amennyiben besorolási szempontból a csomagolás - a Harmonizált Rendszer 5. általános szabálya alapján - a termék részét képezi, úgy azt a származás meghatározásakor is figyelembe kell venni.

12. cikk

Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok

A berendezés, gép, készülék vagy jármű részének kell tekinteni azokat a vele együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek normál felszerelésének részét képezik, és gyártelepi árában benne foglaltatnak.

13. cikk

Készlet

A Harmonizált Rendszer 3. általános értelmező szabálya értelmében vett készletet származónak kell tekinteni, ha az azt alkotó összes termék származó.

Ha a készlet származó és nem származó termékeket egyaránt tartalmaz, a készletet mint egészet származónak kell tekinteni, amennyiben a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.

14. cikk

Semleges elemek

A termék származó voltának megállapítása céljából nem kell figyelembe venni az előállítása során esetleg felhasznált következő termékek származását:

a) energia és fűtőanyag;

b) berendezés és felszerelés;

c) gépek és szerszámok;

d) minden más olyan áru, amely a termék végső összetételét figyelembe véve sem ténylegesen, sem szándék szerint nem épül be a termékbe.

15. cikk

Számvitel szerinti elkülönítés

(1) Ha egy termék megmunkálása vagy feldolgozása során származó és nem származó felcserélhető anyagokat egyaránt felhasználnak, akkor a tagállamok vámhatóságai - gazdasági szereplők írásos kérelme alapján - a kétoldalú kumuláció keretében valamely TOT-ba való későbbi kivitel céljából engedélyezhetik, hogy a szóban forgó anyagok kezelése az Unióban a könyvelés szerinti elkülönítés módszere alapján, az érintett anyagok fizikailag elkülönített raktározása nélkül történjék.

(2) A tagállamok vámhatóságai az (1) bekezdés szerinti engedély megadását az általuk indokoltnak ítélt feltételekhez köthetik.

Az engedély csak akkor adható meg, ha a (3) bekezdésben említett módszer alkalmazása mellett biztosítható, hogy az Unióból származónak tekinthető létrejött termékek száma mindenkor ugyanakkora legyen, mint amekkora az anyagok fizikailag elkülönített raktározása mellett volna.

Engedélyezése esetén a módszert az Unióban alkalmazandó általános számviteli elvek alapján kell alkalmazni, és a módszer alkalmazását az Unióban alkalmazandó általános számviteli elvek alapján kell nyilvántartani.

(3) A (2) bekezdésben említett módszer kedvezményezettje annyi termék esetében jogosult származási igazolást kiállítani, illetőleg a REXrendszer bevezetéséig annyi termék esetében jogosult kérelmezni a származási igazolás kiállítását, amennyi az Unióból származónak tekinthető. A tagállamok vámhatóságainak kérésére a kedvezményezett köteles nyilatkozatot tenni a készletek kezelésének módjáról.

(4) A tagállamok vámhatóságai figyelemmel kísérik az (1) bekezdés szerinti engedély felhasználását.

A tagállamok vámhatóságai az engedélyt visszavonhatják, ha:

a) a kedvezményezett bármilyen formában helytelenül használja fel az engedélyt; vagy

b) a kedvezményezett nem teljesíti maradéktalanul az e mellékletben előírt követelményeket.

16. cikk

Eltérések

(1) A Bizottság kezdeményezésére vagy valamely tagállam vagy TOT kérelmére bármely TOT-nak engedélyezhető, hogy átmenetileg eltérjen e melléklettől az alábbi esetekben:

a) az adott kedvezményezett országot belső vagy külső tényezők átmenetileg megakadályozzák abban, hogy a származás megszerzésére vonatkozóan az e melléklet 2. cikkében rá nézve előírt követelményeket teljesítse annak ellenére, hogy korábban teljesíteni tudta őket;

b) az adott kedvezményezett országnak időre van szüksége ahhoz, hogy a származás megszerzésére vonatkozóan az e melléklet 2. cikkében rá nézve előírt követelményeket képes legyen teljesíteni;

c) azokat a meglévő iparágak fejlődése vagy új iparágak létrehozása indokolja.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett kérelmet a Bizottsághoz kell intézni írásban, a II. függelékben megadott űrlapon. Fel kell tüntetni a kérelem okát, valamint csatolni kell a megfelelő kísérő dokumentumokat.

(3) A kérelmek vizsgálata során elsősorban a következőket kell figyelembe venni:

a) az érintett TOT fejlettségi szintje vagy földrajzi helyzete, különös tekintettel meghozandó döntés gazdasági és társadalmi hatására, főleg a foglalkoztatás tekintetében;

b) azok az esetek, amikor a meglévő származási szabályok alkalmazása jelentősen befolyásolhatja egy TOT valamely meglévő iparágának azon képességét, hogy folytassa az Unióba irányuló kivitelét, különös hivatkozással azokra az esetekre, amikor ez tevékenységének megszüntetéséhez vezethetne;

c) olyan egyedi esetek, amikor egyértelműen kimutatható, hogy a származási szabályok valamely iparágban jelentős beruházásokat akadályozhatnak meg, és amikor a beruházási program megvalósulásának kedvező eltérés lehetővé teheti az említett szabályok szakaszokban történő teljesítését.

(4) A Bizottság pozitívan válaszol minden olyan kérelemre, amelyet e cikkel összhangban kellően megindokoltak, és amely nem okozhat súlyos kárt valamely meghonosodott uniós iparágban.

(5) A Bizottság megteszi a szükséges lépéseket annak biztosításához, hogy a lehető leggyorsabban döntés szülessen, és a kérés kézhezvételétől számított 75 munkanapon belül állásfoglalást igyekszik elfogadni.

(6) Az átmeneti eltérésnek az eltérést indokoló belső vagy külső tényezők hatásának időtartamára kell korlátozódnia, vagy arra az időtartamra, amelyre a TOT-nak szüksége van ahhoz, hogy meg tudjon felelni a szabályoknak vagy teljesíteni tudja az eltérés által kitűzött célokat, figyelembe véve az érintett TOT sajátos helyzetét és nehézségeit.

(7) Engedélyezése után az eltérést az eltérés felhasználásáról a Bizottság felé teljesítendő információszolgáltatással és az eltérés tárgyát képező mennyiségek kezelésével kapcsolatban megállapított követelmények maradéktalan teljesítése mellett kell gyakorolni.

(8) A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett ideiglenes eltérést engedélyező intézkedést végrehajtási aktusok útján fogadja el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e melléklet 47. cikke (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

III. CÍM

TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK

17. cikk

Területi elv

(1) Az e melléklet 7-10. cikkében szereplő rendelkezések kivételével, az e mellékletben foglalt, a származó helyzet megszerzésére vonatkozó feltételeknek megszakítás nélkül teljesülniük kell a TOT-ban.

(2) Ha a TOT-ból egy másik országba exportált származó terméket visszavisznek a TOT-ba, azt a továbbiakban csak akkor szabad származónak tekinteni, ha a TOT illetékes hatóságai számára hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a visszavitt termék:

a) azonos az eredetileg kivitt termékkel; valamint

b) az adott országbeli tartózkodásuk vagy kivitelük alatt a jó állapotban való megőrzéshez szükségeseken kívül semmilyen műveleten nem estek át.

18. cikk

A manipulálás tilalmára vonatkozó záradék

(1) Az Unióban való szabad forgalomba bocsátás érdekében bejelentett terméknek meg kell egyeznie azzal a termékkel, amelyet abból a TOT-ból vittek ki, amelyből származónak minősül. Az ilyen termék a szabad forgalomba bocsátás érdekében tett bejelentést megelőzően az állagmegőrzést biztosító műveleteket nem számítva semminemű módosításon vagy más átalakításon nem eshetett át. A termékek és a szállítmányok tárolása és a szállítmányok megbontása csak az exportőr vagy az áruk későbbi birtokosa felelősségi körében történhet, és a termékeket a tranzitországban vagy tranzitországokban vámfelügyelet alatt kell tartani.

(2) A vámhatóságoknak mindaddig vélelmezni kell az (1) bekezdésben előírt feltételek teljesülését, amíg a nincs okuk ellenkező értelmű feltételezésre. Ebben az esetben a vámhatóságok felkérhetik a nyilatkozattevőt az említett feltételek teljesülésének igazolására, aki ezt tetszőleges módon igazolhatja, ideértve a különböző fuvarokmányok, például a hajóraklevél, a csomagolási egységek jelölésén vagy számozásán alapuló ténybeli vagy konkrét bizonyítékok, valamint a magához az áruhoz kapcsolódó bárminemű bizonyíték bemutatását is.

(3) Az e cikk (1) és a (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az e melléklet 7-10. cikke szerinti kumuláció alkalmazása során is.

19. cikk

Kiállítások

(1) Azok a származó termékek, amelyeket valamely TOT-ból egy TOT-on, gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országon vagy a tagállamokon kívüli országban rendezett kiállításra küldtek, és a kiállítást követően az Unióba való behozatal céljából értékesítettek, a behozatalkor abban az esetben részesülhetnek a határozat rendelkezései által biztosított előnyökből, ha a vámhatóságok számára kielégítően bizonyítható, hogy

a) az exportőr e termékeket a TOT-ból olyan országba szállította, ahol a kiállítást tartották, és azokat ott ki is állították;

b) a termékeket ez az exportőr eladta vagy más módon bocsátotta rendelkezésére egy unióbeli személynek;

c) a termékeket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána szállították el ugyanolyan állapotban, mint ahogy azokat a kiállításra elküldték;

d) a termékeket a kiállításra szállítást követően a kiállításon való bemutatáson kívül semmilyen más célra nem használták.

(2) Az ezen melléklet IV. címével összhangban származási igazolást kell kiadni vagy kiállítani, és azt a szokásos módon be kell nyújtani az importáló ország vámhatóságaihoz. Ezen fel kell tüntetni a kiállítás nevét és címét. Szükség esetén további okmányszerű igazolás követelhető meg az áruk kiállításának körülményeiről.

(3) Az (1) bekezdést kell alkalmazni minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműves kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem eladóhelyeken vagy üzlethelyiségekben magáncélra, külföldi termékek értékesítése céljából szerveznek, és amelynek során a termékek vámfelügyelet alatt maradnak.

IV. CÍM

SZÁRMAZÁSI IGAZOLÁS

1. Szakasz

Általános követelmények

20. cikk

Euróban kifejezett összeg

(1) Az e melléklet 29. és 30. cikkének alkalmazása céljából, olyan esetekben, amikor a termékeket eurótól eltérő pénznemben számlázták, az érintett országok mindegyike évente rögzíti a tagállamok nemzeti valutájában megadott, az euróban kifejezett összegekkel megegyező összegeket.

(2) Egy szállítmány az e melléklet 29. és 30. cikke szerinti kedvezményben a kiállított számla pénzneme alapján részesülhet.

(3) A bármely adott nemzeti pénznemben felhasználandó összegek megegyeznek a minden év októberének első munkanapján az euróban kifejezett összegek ilyen valutában számított értékével. Az összegeket október 15-ig kell a Bizottsággal közölni, és azok a következő év január 1-jétől alkalmazandók. A vonatkozó összegekről a Bizottság az összes érintett országot tájékoztatja.

(4) A tagállamok az EUR-ban kifejezett összegnek a nemzeti pénznemre történő átszámításából származó összeget kerekíthetik akár felfelé, akár lefelé. A kerekített összeg legfeljebb 5 százalékkal térhet el az átváltással kapott összegtől. A tagállamok változatlanul fenntarthatják az euróban kifejezett összeg nemzeti valutában megállapított egyenértékét, ha a (3) bekezdésben előírt éves kiigazításkor ennek az összegnek az átváltása - bármilyen kerekítést megelőzően - 15 %-nál kisebb növekedést eredményez a nemzeti valuta egyenértékében. A nemzeti pénznemben kifejezett egyenérték változtatás nélkül is megtartható, ha az átváltás csökkenést eredményezne az egyenértékhez képest.

(5) A Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam vagy TOT kérésére felülvizsgálja az euróban kifejezett összegeket és az azoknak a tagállami nemzeti pénznemekben számított ellenértékeit. E felülvizsgálat során a Bizottság figyelembe veszi, hogy célszerű a szóban forgó értékhatárok hatályának reális feltételek közötti fenntartása. E célból dönthet úgy, hogy módosítja az euróban kifejezett összegeket.

2 Szakasz

A TOT-ban alkalmazandó exporteljárások

21. cikk

Általános követelmények

Az e határozat nyújtotta előnyök az alábbi esetekben alkalmazandóak:

a) az e melléklet követelményeit teljesítő áruknak az e melléklet 22. cikke értelmében vett regisztrált exportőrök általi kivitelekor;

b) az egy vagy több csomagból álló, legfeljebb 10 000 EUR összértékű származó termékeket tartalmazó szállítmányok bármely exportőr általi kivitelekor.

22. cikk

Regisztráció iránti kérelem

(1) Amennyiben az exportőr regisztrált exportőrként kívánja magát nyilvántartásba vétetni, az V. függelékben megadott mintának megfelelő formanyomtatványon kell kérelmet benyújtania a TOT-nak az e melléklet 39. cikkének (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságaihoz.

(2) A TOT illetékes hatóságai csak hiánytalan kérelmet fogadnak el.

(3) A regisztráció attól az időponttól érvényes, amikor a TOT-ok illetékes hatóságai a regisztráció iránti hiánytalan kérelmet kézhez veszik, az (1) és (2) bekezdéssel összhangban.

(4) A valamely TOT-ban székhellyel rendelkező olyan exportőrnek, amelyet a Norvégiával vagy Svájccal fennálló GSP-rendszer alkalmazásában már regisztráltak a REX-rendszerben, nem szükséges az e határozat alkalmazásában történő regisztráció iránti kérelmet benyújtania a TOT illetékes hatóságaihoz.

23. cikk

Regisztráció

(1) A TOT-ok illetékes hatóságai a III. függelékben szereplő teljes kérelemnyomtatvány kézhezvételekor haladéktalanul hozzárendelik a regisztráltexportőr-azonosító számot az exportőrhöz, és rögzítik a REX-rendszerben a regisztráltexportőr-azonosító számot, a nyilvántartási adatokat, és azt a dátumot, amelytől a regisztráció az e melléklet 22. cikkének (3) bekezdése értelmében érvényes.

A TOT-ok illetékes hatóságai tájékoztatják az exportőrt az érintett exportőrhöz hozzárendelt regisztráltexportőr-azonosító számról, valamint arról az időpontról, amelytől a regisztráció érvényes.

A TOT-ok illetékes hatóságai naprakészen tartják az általuk nyilvántartásba vett adatokat. A hatóságok az e melléklet 24. cikkének (1) bekezdésével összhangban a regisztrált exportőrtől kapott tájékoztatást követően haladéktalanul módosítják ezeket az adatokat.

(2) A regisztrációnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a regisztrált exportőr neve, a III. függelékben előírt formanyomtatvány 1. rovatában foglaltak szerint;

b) annak a helynek a címe, ahol a regisztrált exportőr székhelye található - beleértve az ország vagy terület azonosítóját (ISO szerinti alpha-2-es országkódját) is -, a III. függelékben előírt formanyomtatvány 1. rovatában foglaltak szerint;

c) a III. függelékben előírt formanyomtatvány 1. és 2. rovatában meghatározott kapcsolatfelvételi adatok;

d) a preferenciális elbánásra jogosult áruk indikatív leírása, beleértve vámtarifaszámok vagy árucsoportok indikatív listáját, a III. függelékben előírt formanyomtatvány 4. rovatában meghatározottak szerint;

e) a regisztrált exportőr gazdálkodói azonosító száma (TIN), a III. függelékben előírt formanyomtatvány 1. rovatában foglaltak szerint;

f) annak ismertetése, hogy az exportőr kereskedő vagy gyártó-e, a III. függelékben előírt formanyomtatvány 3. rovatában foglaltak szerint;

g) a regisztrált exportőr regisztrációjának időpontja;

h) a dátum, amelytől a regisztráció érvényes;

i) adott esetben a regisztráció visszavonásának dátuma.

24. cikk

A regisztráció visszavonása

(1) Az a regisztrált exportőr, amely többé nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján e határozat keretében árukat exportálhatna, továbbá az az exportőr, amely többé nem kíván ilyen termékeket exportálni, köteles erről értesíteni a TOT-ok illetékes hatóságait, amelyek kötelesek a kérdéses exportőrt haladéktalanul törölni az adott TOT regisztrált exportőreit tartalmazó nyilvántartásból.

(2) A TOT-okban alkalmazott büntetőjogi és más természetű szankciók rendszerének sérelme nélkül, ha egy regisztrált exportőr szándékosan vagy gondatlan magatartást tanúsítva olyan származásmegjelölő nyilatkozatot vagy más olyan okmányt állít ki vagy olyan származásmegjelölő nyilatkozat vagy más olyan okmány kiállítását eszközli ki, amely helytelen adatokat tartalmaz és ennek következtében szabálytalan vagy csalárd módon preferenciális tarifális elbánást eredményez, akkor a TOT-ok illetékes hatóságai kötelesek a kérdéses exportőrt törölni az adott TOT regisztrált exportőreit tartalmazó nyilvántartásból.

(3) Anélkül, hogy a feltárt szabálytalanságoknak a folyamatban lévő ellenőrzésekre való lehetséges következményeit bármilyen formában érintené, a regisztrált exportőrök nyilvántartásából való visszavonása a jövőre nézve hatályos, azaz csak a visszavonás időpontja után kiállított nyilatkozatokra nézve van joghatása.

(4) Az a regisztrált exportőr, akinek regisztrációját valamely TOT illetékes hatóságai a (2) bekezdés alapján visszavonták a regisztrált exportőrök nyilvántartásából, csak akkor nyerhet ismételten felvételt a regisztrált exportőrök nyilvántartásába, ha a TOT illetékes hatóságai előtt bizonyította, hogy a visszavonást eredményező helyzetet orvosolta.

(5) Amennyiben egy exportőr regisztrációját a TOT illetékes hatóságai a norvég vagy svájci GSP-jogszabályokkal összhangban törölték a regisztrált exportőrök nyilvántartásából, a visszavonás e határozat céljából is alkalmazandó.

25. cikk

Alátámasztó okmányok

(1) Az exportőrök - függetlenül attól, hogy regisztrált exportőrnek minősülnek-e vagy sem - kötelesek:

a) megfelelő üzleti számviteli nyilvántartást vezetni a preferenciális elbánás alá eső termelésről és termékértékesítésről;

b) teljes körben rendelkezésre tartani az előállítás során felhasznált anyagokkal kapcsolatos bizonyítékokat;

c) teljes körben megőrizni az előállítás során felhasznált anyagokkal kapcsolatos vámokmányokat;

d) legalább a származásmegjelölő nyilatkozat kiállításának évét követő harmadik naptári év végéig - vagy a nemzeti jogszabályaikban előírt ennél hosszabb időtartamig - megőrizni nyilvántartásaikat:

i. az általuk kiállított származásmegjelölő nyilatkozatokról; valamint

ii. származó és nem származó anyagaikról, gyártásukról és raktárkészleteikről.

(2) Az első bekezdés d) pontjában előírt nyilvántartások elektronikus formában is őrizhetők, azonban az exportált termékek előállítása során felhasznált anyagok visszakeresését és származó státusának ellenőrzését lehetővé kell tenniük.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében előírt kötelezettségek azokra a beszállítókra is alkalmazandók, amelyek az e melléklet 27. cikke szerinti szállítói nyilatkozatot állítanak ki az exportőrök számára.

26. cikk

Származásmegjelölő nyilatkozat és kumuláció alkalmazása céljából adott információk

(1) Az exportőr köteles az érintett termékek kivitelekor származásmegjelölő nyilatkozatot kiállítani, ha az érintett áruk a TOT-ból származónak tekinthetők.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a származásmegjelölő nyilatkozat kivételes esetben a kivitel után visszamenőlegesen is kiállítható; ezt az úgynevezett visszamenőleges származásmegjelölő nyilatkozatot a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat szerinti tagállamban a kivitelt követően két éven belül be kell mutatni.

(3) A származásmegjelölő nyilatkozatot, amelynek a IV. függelékben előírt információkat kell tartalmaznia, az exportőr köteles átadni uniós üzleti partnerének. A származásmegjelölő nyilatkozatot angol vagy francia nyelven kell kiállítani.

A származásmegjelölő nyilatkozat bármelyik olyan kereskedelmi okmányra rávezethető, amely lehetővé teszi az érintett exportőr és az érintett áruk azonosítását.

(4) Az e melléklet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában vagy az e melléklet 7. cikke szerinti kétoldalú kumuláció alkalmazása céljából:

a) a valamely másik TOT-ból vagy az Unióból származó anyagok származó státusát az e melléklettel összhangban kiállított származásmegjelölő nyilatkozat kiállításával kell bizonyítani, és azt az anyag származási helye szerinti TOT-ban vagy az Unióban a szállítónak át kell adnia az exportőr részére;

b) a valamely másik TOT-ban vagy az Unióban végzett megmunkálást vagy feldolgozást az e melléklet 27. cikkével összhangban kiállított szállítói nyilatkozat kiállításával kell bizonyítani, és azt az anyag származási helye szerinti TOT-ban vagy az Unióban a szállítónak át kell adnia az exportőr részére.

Amenniyben az első albekezdés alkalmazandó, az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozatnak az adott esetnek megfelelően tartalmaznia kell az 'EU cumulation', 'OCT cumulation' vagy 'Cumul UE', 'Cumul PTOM' megjegyzést.

(5) Az e melléklet 8. cikke szerint valamely gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országgal alkalmazott kumuláció esetében:

a) a valamely gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országból származó anyagok származó státusát gazdasági partnerségi megállapodást aláíró ország és az Unió közötti gazdasági partnerségi megállapodás rendelkezéseivel összhangban kiállított származási igazolás kiállításával kell bizonyítani, és azt az anyag származási helye szerinti, gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országban a szállítónak át kell adnia az exportőr részére;

b) a gazdasági partnerségi megállapodást kötött országban végzett megmunkálást vagy feldolgozást az e melléklet 27. cikkével összhangban kiállított szállítói nyilatkozat kiállításával kell bizonyítani, és azt az anyag származási helye szerinti, gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országban a szállítónak át kell adnia az exportőr részére.

Amenniyben az első albekezdés alkalmazandó, az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozatnak az adott esetnek megfelelően tartalmaznia kell a 'cumulation with EPA country [name of the country]' vagy a 'cumul avec le pays APE [nom du pays]' utalást.

(6) Az e melléklet 9. cikke szerinti, az általános preferenciarendszer (GSP) keretében az Unió piacához vám- és kvótamentes hozzáfrést élvező egyéb országokkal való kumuláció céljából a származó anyagok származó státusát az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendeletben meghatározott származási igazolások útján kell bizonyítani, és az igazolást az anyag származási helye szerinti GSP-országban a szállítónak át kell adnia az exportőr részére.

Amennyiben az első albekezdés alkalmazandó, az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozatnak az adott esetnek megfelelően tartalmaznia kell a 'cumulation with GSP country [name of the country]' vagy a 'cumul avec le pays SPG [nom du pays]' utalást.

(7) Az e melléklet 10. cikke szerinti kiterjesztett kumuláció céljából a valamely olyan országból származó anyagok származó státusát, amellyel az Uniónak szabadkereskedelmi megállapodása áll fenn, az adott szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezéseiben meghatározott származási igazolások útján kell bizonyítani, és az igazolást az anyag származási helye szerinti országban a szállítónak át kell adnia az exportőr részére.

Amennyiben az első albekezdés alkalmazandó, az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozatnak az adott esetnek megfelelően tartalmaznia kell az 'extended cumulation with country [name of the country] vagy a cumul étendu avec le pays [nom du pays]' utalást.

27. cikk

Szállítói nyilatkozat

(1) Az e melléklet 26. cikke (4) bekezdése első albekezdésének b) pontja és (5) bekezdése első albekezdésének b) pontja alkalmazásában, külön szállítói nyilatkozatot kell adni az anyag minden egyes szállítmányára vonatkozóan az adott szállításra vonatkozó kereskedelmi számlán, a számla mellékletében vagy a szállítási jegyzékben, illetve a szállítmánnyal kapcsolatos egyéb olyan kereskedelmi okmányon, amely kellő részletességgel írja le az érintett anyagokat ahhoz, hogy azonosíthatók legyenek. A szállítói nyilatkozat mintája az V. függelékben található.

(2) Amennyiben valamely szállító egy adott vevőnek rendszeresen szállít olyan árukat, amelyek státusa a preferenciális származás tekintetében várhatóan huzamosabb ideig változatlan marad, akkor a szóban forgó szállító a kérdéses áruk egymást követő szállítmányaira vonatkozóan egyszeri szállítói nyilatkozatot (a továbbiakban: hosszú távú szállítói nyilatkozat) tehet, feltéve, hogy a nyilatkozat elfogadásakor fennálló tények és körülmények nem változnak.

A hosszú távú beszállítói nyilatkozat a nyilatkozat kiadásának időpontjától számított egyéves időtartamra adható ki. A hosszú távú beszállítói nyilatkozat utólag is kiadható. Ilyen esetben a nyilatkozat érvényessége nem haladhatja meg az egyéves időtartamot, a hatálybalépés időpontjától számítva. Az érvényességi időt a hosszú távú szállítói nyilatkozatban meg kell jelölni.

A vámhatóság visszavonhatja a hosszú távú szállítói nyilatkozatot, ha megváltoznak a körülmények, vagy ha pontatlan vagy téves információt szolgáltattak.

A szállító haladéktalanul értesíti az ügyfelet, ha a hosszú távú szállítói nyilatkozat a szállított áruk tekintetében többé nem érvényes.

(3) A szállítói nyilatkozat előre nyomtatott formanyomtatványon is kiállítható.

(4) A szállítói nyilatkozatokat kézírással kell aláírni. Ha azonban a számlát és a szállítói nyilatkozatot elektronikus adatfeldolgozási módszerek segítségével készítik el, a szállítói nyilatkozatot nem szükséges kézírással aláírni, feltéve, hogy a szállító cég felelős tisztségviselője a szállítói nyilatkozat kiállításának helye szerinti ország vagy terület vámhatóságai számára kielégítően azonosítható. Az említett hatóság feltételeket állapíthat meg e bekezdés végrehajtásához.

28. cikk

A származási igazolás

(1) A származásmegjelölő nyilatkozatot szállítmányonként kell kiállítani.

(2) Az exportőr általi kiállítását követően a származásmegjelölő nyilatkozat tizenkét hónapig érvényes.

(3) Több szállítmányra egyetlen származásmegjelölő nyilatkozat állítható ki abban az esetben, ha az áruk megfelelnek a következő feltételeknek:

a) a Harmonizált Rendszer 2. a) általános értelmezési szabálya értelmében szétszerelt vagy összeszereletlen termékeknek minősülnek;

b) a Harmonizált Rendszer szerinti XVI. vagy XVII. áruosztályba vagy 7308 vagy 9406 vámtarifaszám alá tartoznak; valamint

c) behozatalukat részszállítmányok formájában tervezik.

3 Szakasz

Az Unióban való szabad forgalomba bocsátással összefüggésben alkalmazandó eljárások

29. cikk

A származási igazolás benyújtása

(1) A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozaton utalni kell a származásmegjelölő nyilatkozatra. A származásmegjelölő nyilatkozatot a vámhatóságok rendelkezésére kell tartani; a vámhatóságok a vámáru-nyilatkozat ellenőrzése keretében kérhetik a származásmegjelölő nyilatkozat benyújtását. Az említett hatóságok kérhetik a nyilatkozat lefordítását az érintett tagállam hivatalos nyelvére vagy valamelyik hivatalos nyelvére.

(2) Ha a nyilatkozattevő az e határozatból származó előnyök alkalmazását úgy kéri, hogy a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat befogadásakor nincs birtokában származásmegjelölő nyilatkozat, a vámáru-nyilatkozatot a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ) 166. cikke értelmében egy egyszerűsített nyilatkozatnak kell tekinteni, és ennek megfelelően kell kezelni.

(3) A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat benyújtása előtt a nyilatkozattevő köteles megfelelően gondoskodni arról, hogy az áruk teljesítsék az e mellékletben foglaltaknak; ennek érdekében köteles ellenőrizni különösen azt, hogy:

a) az e melléklet 40. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett nyilvános internetes oldal szerint az exportőr szerepel-e a származásmegjelölő nyilatkozatok megtétele céljából regisztrált exportőrök nyilvántartásában; ez nem szükséges akkor, ha a szállítmányban található származó termékek összértéke nem haladja meg a 10 000 EUR-t; és

b) a származásmegjelölő nyilatkozat megfelel-e a IV. függelékben foglalt mintának.

30. cikk

A származási igazolás alóli mentesség

(1) A következő termékek mentesülnek a származásmegjelölő nyilatkozat kiállítására és bemutatására vonatkozó kötelezettség alól:

a) a magánszemély által magánszemélynek kiscsomagban küldött olyan termékek esetében, amelyek összértéke nem haladja meg az 500 EUR-t;

b) az utazók személyes poggyászának részét képező olyan termékek esetében, amelyek összértéke nem haladja meg az 1 200 EUR-t.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott termékeknek teljesíteniük kell a következő feltételeket:

a) behozataluk nem kereskedelmi forgalomban történik;

b) a nyilatkozattevő úgy nyilatkozott, hogy teljesítik e határozat alkalmazásának feltételeit;

c) a b) pontban említett nyilatkozat valóságtartalmával kapcsolatban nem merül fel kétség.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a behozatal akkor nem tekintendő kereskedelmi forgalomban történőnek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a behozatal alkalmi jellegű;

b) a behozatal kizárólag a címzett vagy az utas vagy családtagjaik személyes használatára szolgáló termékeket érint;

c) a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy behozataluk nem kereskedelmi céllal történik.

31. cikk

Eltérések és alaki hibák

(1) A származásmegjelölő nyilatkozatban szereplő adatok, illetve a termékek behozatalához szükséges vámalakiságok elvégzése céljából a vámhatóságokhoz benyújtott okmányokon feltüntetett adatok közötti kisebb ellentmondások felfedezése önmagában nem teszi a származásmegjelölő nyilatkozatot érvénytelenné, ha hitelt érdemlően megállapítást nyer, hogy az okmány az adott termékekre vonatkozik.

(2) A származásmegjelölő nyilatkozat nyilvánvaló alaki hibái, mint például a gépelési hibák, nem eredményezik az okmány elutasítását, ha ezek a hibák nem teszik kétségessé az okmányon tett nyilatkozatok helyességét.

32. cikk

A származásmegjelölő nyilatkozat érvényessége

Az importáló ország vámhatóságaihoz az e melléklet 28. cikkének (2) bekezdésében előírt érvényességi időtartam után benyújtott származásmegjelölő nyilatkozat a tarifális preferenciák alkalmazása céljából elfogadható abban az esetben, ha benyújtása az előírt határidőig rendkívüli körülmények miatt hiúsult meg. A késedelmes bemutatás más eseteiben az importáló ország vámhatóságai csak akkor fogadhatják el a származásmegjelölő nyilatkozatot, ha a termékeket az említett határidő előtt vám elé állították.

33. cikk

Részletekben történő behozatal esetén alkalmazandó eljárás

(1) Az e melléklet 28. cikkének (3) bekezdése szerinti eljárás a tagállamok vámhatóságai által meghatározott időtartamon belül alkalmazható.

(2) Az importáló tagállam vámhatóságai, amelyek a szabad forgalomba bocsátás egymást követő eseteit felügyelik, kötelesek ellenőrizni, hogy az egymást követő szállítmányok valóban azoknak a szétszerelt vagy összeszereletlen termékeknek a részét képezik-e, amelyekre a származásmegjelölő nyilatkozat vonatkozik.

34. cikk

A származásmegjelölő nyilatkozat ellenőrzése

(1) Ha a vámhatóságok a termékek származó státusát kétségesnek tartják, felkérhetik a nyilatkozattevőt arra, hogy egy általuk észszerűen meghatározott határidőn belül mutassa be mindazokat a rendelkezésére álló bizonyítékokat, amelyek alapján a származásmegjelölő nyilatkozaton a származásra vonatkozóan tett utalás helytálló volta vagy az e melléklet 18. cikkében előírt feltételek teljesülése ellenőrizhető.

(2) A vámhatóságok az e melléklet 43. cikkében előírt ellenőrzési eljárás időtartamára felfüggeszthetik a preferenciális tarifális intézkedés alkalmazását, ha:

a) a nyilatkozattevő által szolgáltatott információk nem elegendőek a termékek származó státusának, illetőleg az e melléklet 17. cikkének (2) bekezdésében vagy a 18. cikkében előírt feltételek teljesülésének ellenőrzéséhez;

b) a nyilatkozattevő az e cikk (1) bekezdésében említett információk rendelkezésre bocsátására meghatározott határidőn belül nem válaszol.

(3) Az (1) bekezdés alapján a nyilatkozattevőtől kért adatok megérkezéséig, vagy a (2) bekezdésben említett ellenőrzési eljárás eredményeinek megszületéséig a szükségesnek ítélt óvintézkedések mellett fel kell ajánlani az importőr részére a termékek átengedését.

35. cikk

A kedvezmények megvonása

(1) A behozatali tagállam vámhatóságai a következő esetekben megtagadják az e határozat nyújtotta kedvezmények alkalmazását, és nem kötelesek sem kiegészítő bizonyítékokat kérni, sem a TOT-tól ellenőrzést igényelni:

a) ha az áru nem egyezik meg a származásmegjelölő nyilatkozatban megjelölt áruval;

b) ha a nyilatkozattevő az érintett termékekre vonatkozóan nem nyújt be származásmegjelölő nyilatkozatot annak ellenére, hogy ilyen nyilatkozatot be kellene mutatnia;

c) az e melléklet 21. cikke b) pontjának és 30. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül akkor, ha a nyilatkozattevő birtokában lévő származásmegjelölő nyilatkozatot nem a TOT valamely regisztrált exportőre állította ki;

d) ha a származásmegjelölő nyilatkozat nem felel meg a IV. függelékben foglalt mintának; vagy

e) ha az e melléklet 18. cikkében foglalt feltételek nem teljesülnek.

(2) A behozatali tagállam vámhatóságai megvonják az e határozat alapján nyújtott kedvezményeket, ha az e melléklet 43. cikke értelmében a TOT illetékes hatóságaitól kérelmezett ellenőrzést követően:

a) olyan visszajelzést kaptak, amely szerint az exportőr nem volt jogosult a származásmegjelölő nyilatkozatot kiállítani;

b) olyan visszajelzést kaptak, amely szerint az érintett termékek nem az érintett TOT-ból származnak, vagy az e melléklet 17. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesültek; vagy

c) abban az esetben, ha az ellenőrzés igénylésekor alapos okkal kétségesnek tartották a származásmegjelölő nyilatkozat érvényességét vagy a kérdéses termékek valós származásával kapcsolatban a nyilatkozattevő által adott információk helytálló voltát; valamint

i. az e melléklet 43. cikke alapján meghatározott határidőn belül nem kaptak visszajelzést; vagy

ii. olyan visszajelzést kaptak, amely nem válaszolta meg az ellenőrzés igénylésekor feltett kérdéseiket.

V. CÍM

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK

1. SZAKASZ

Általános követelmények

36. cikk

Alapelvek

(1) A preferenciák helyes alkalmazása érdekében a TOT-ok kötelesek vállalni, hogy:

a) kialakítják és fenntartják azokat az igazgatási struktúrákat és rendszereket, amelyek az e mellékletben megállapított szabályoknak és eljárásoknak az adott országban való végrehajtásához és a kapcsolódó igazgatási feladatoknak az adott országban való ellátásához szükségesek, az adott esetnek megfelelően, ideértve a kumuláció alkalmazásához szükséges feladatok ellátását is;

b) illetékes hatóságaikon keresztül együttműködnek a Bizottsággal és a tagállamok vámhatóságaival.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttműködés a következő elemekből áll:

a) minden szükséges támogatás megadása abban az esetben, ha a Bizottság e melléklet adott országban való helyes végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzési tevékenysége keretében arra igényt tart, ideértve a Bizottság vagy a tagállamok vámhatóságai által tett helyszíni ellenőrző látogatásokat is;

b) az e melléklet 34. és 35. cikke sérelme nélkül a termékek származó státusának és az e mellékletben megállapított egyéb feltételek teljesülésének ellenőrzése, ideértve a helyszíni látogatások végrehajtását is, ha a Bizottság vagy valamely tagállam vámhatóságai a származásra vonatkozó vizsgálatok keretében arra igényt tartanak;

c) amennyiben úgy tűnik, hogy az ellenőrzési eljárás vagy bármely más rendelkezésre álló információ e melléklet rendelkezéseinek megsértését jelzi, a TOT saját kezdeményezésére, illetve a Bizottság vagy a tagállamok vámhatóságai kérelmére kellő sürgősséggel megfelelő vizsgálat lefolytatása, vagy ilyen vizsgálat biztosítása, az ilyen megsértés azonosítása és megakadályozása érdekében. A Bizottság és a tagállamok vámhatóságai részt vehetnek ezekben a vizsgálatokban.

(3) A TOT-ok 2020. január 1-je előtt hivatalos kötelezettségvállalást nyújtanak be a Bizottságnak arról, hogy eleget tesznek az (1) bekezdés követelményeinek.

37. cikk

Közzétételi követelmények és megfelelés

(1) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi a TOT-ok jegyzékét, és megjelöli azokat a dátumokat, amelyektől fogva úgy tekinthető, hogy az egyes országok teljesítik az e melléklet 39. cikkében előírt feltételeket. A Bizottság ezt a jegyzéket minden olyan alkalommal naprakésszé teszi, amikor új TOT teljesíti ugyanezeket a feltételeket.

(2) A valamely TOT-ból származónak minősülő termékek az Unióban való szabad forgalomba bocsátásukkor csak akkor élvezhetnek tarifális preferenciális elbánást, ha kivitelük az (1) bekezdésben előírt jegyzéken megjelölt dátum szerinti napon vagy azt követően történt.

(3) Úgy kell tekinteni, hogy a TOT attól a naptól fogva teljesíti az e melléklet 36. és a 39. cikkében előírtakat, amikor:

a) megküldte az e melléklet 39. cikkének (1) bekezdésében említett értesítést, valamint

b) megtette az e melléklet 36. cikkének (3) bekezdése szerinti vállalást.

38. cikk

Szankciók

Szankciót kell alkalmazni minden olyan személlyel szemben, aki termékek preferenciális elbánásának megszerzése céljából olyan okmányt készít vagy készíttet, amely valótlan adatokat tartalmaz.

2. SZAKASZ

Az igazgatási együttműködésnek a REX-rendszerre alkalmazandó módjai

39. cikk

A TOT-ok illetékes hatóságai nevének és címének közlése

(1) A TOT-ok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a területükön található azon hatóságok nevét és címét, amelyek:

a) az adott ország kormányzati hatóságainak részeként felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy a Bizottságnak és a tagállamok vámhatóságainak az e címben előírt igazgatási együttműködés keretében támogatást nyújtsanak;

b) az adott ország kormányzati hatóságainak részeként vagy a kormány alá rendelt szervként felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy exportőröket nyilvántartásba vegyenek és a regisztrált exportőrök nyilvántartásából töröljenek.

(2) A TOT-ok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot az (1) és (2) bekezdés alapján rendelkezésre bocsátott adatok mindennemű megváltozásáról.

(3) Ezeket az információkat a Bizottság megküldi a tagállamok vámhatóságainak.

40. cikk

hozzáférési jog és az adatok közzététele a REX-rendszerből

(1) A Bizottság valamennyi adathoz hozzáféréssel rendelkezik és betekinthet azokba.

(2) A TOT-ok illetékes hatóságai hozzáféréssel rendelkeznek és betekinthetnek az általuk regisztrált exportőrökre vonatkozó adatokba.

A Bizottság biztonságos hozzáférést biztosít a REX-rendszerhez a TOT-ok illetékes hatóságai számára.

(3) A Bizottság nyilvánosságra hozza az alábbi adatokat:

a) a regisztráltexportőr-azonosító szám;

b) a regisztrált exportőr regisztrációjának időpontja;

c) a dátum, amelytől a regisztráció érvényes;

d) adott esetben a regisztráció visszavonásának dátuma.

(4) A Bizottság az alábbi adatokat teszi nyilvánossá, amihez az exportőr a III. függelékben előírt formanyomtatvány 6. rovatának aláírásával hozzájárul:

a) a regisztrált exportőr neve, a III. függelékben előírt formanyomtatvány 1. rovatában foglaltak szerint;

b) annak a helynek a címe, ahol a regisztrált exportőr székhelye található, a III. függelékben előírt formanyomtatvány 1. rovatában foglaltak szerint;

c) a III. függelékben előírt formanyomtatvány 1. és 2. rovatában meghatározott kapcsolatfelvételi adatok;

d) a preferenciális elbánásra jogosult áruk indikatív leírása, beleértve vámtarifaszámok vagy árucsoportok indikatív listáját, a III. függelékben előírt formanyomtatvány 4. rovatában meghatározottak szerint;

e) a regisztrált exportőr gazdálkodói azonosító száma (TIN), a III. függelékben előírt formanyomtatvány 1. rovatában foglaltak szerint;

f) annak ismertetése, hogy az exportőr kereskedő vagy gyártó-e, a III. függelékben előírt formanyomtatvány 3. rovatában foglaltak szerint.

A 6. rovat aláírásának megtagadása nem ad alapot az exportőr regisztrálásának megtagadására.

41. cikk

Adatvédelem a REX-rendszerben

(1) A TOT-ok illetékes hatóságai által a REX-rendszerben nyilvántartásba vett adatok kizárólag e melléklet céljából dolgozhatók fel.

(2) A regisztrált exportőrök rendelkezésére kell bocsátani az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) 14-16. cikkében vagy az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 15 ) 12-14. cikkében rögzített információkat.

Az első albekezdásben említett információkat az e melléklet III. függelékében előírt, a regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolt értesítés formájában bocsátják a regisztrált exportőrök rendelkezésére.

(3) A TOT-ok minden olyan illetékes hatóságát, amely a REX-rendszerbe adatokat vitt be, az érintett adatok feldolgozásáért felelős ellenőrnek kell tekinteni.

A Bizottság közös adatkezelőnek minősül minden adat feldolgozása tekintetében, annak biztosítása érdekében, hogy a regisztrált exportőr érvényesíteni tudja jogait.

(4) A regisztrált exportőrök a REX-rendszerben tárolt, az e melléklet III. függelékében felsorolt és a nemzeti rendszerekben feldolgozott adatok feldolgozásához fűződő jogaikat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban gyakorolják.

(5) Azok a tagállamok, amelyek saját nemzeti rendszerükben reprodukálják az általuk hozzáférhető REX-rendszerbeli adatokat, naprakészen tartják az említett reprodukált adatokat.

(6) A regisztrált exportőrök az őket a saját nyilvántartási adataiknak a Bizottság által történő feldolgozásával összefüggésben megillető jogokat az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően gyakorolják.

(7) A regisztrált exportőrök az adatokhoz való hozzáféréshez, adatok kiigazításához, törléséhez és zárolásához való, a z (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jog gyakorlása iránti minden kérelmet az adatkezelőnek nyújtanak be, és a kérelmeket az adatkezelők dolgozzák fel.

Amennyiben egy regisztrált exportőr anélkül nyújtja be kérelmét a Bizottsághoz, hogy megpróbálta volna jogait az adatkezelőn keresztül érvényesíteni, a Bizottság továbbítja a kérelmet a regisztrált exportőr adatkezelőjének.

Amennyiben a regisztrált exportőr nem tudja az adatkezelő révén érvényesíteni jogait, kérelmét a Bizottsághoz, mint adatkezelőhöz nyújtja be. A Bizottságnak jogában áll az adatokat helyesbíteni, törölni vagy zárolni.

(8) A nemzeti adatvédelmi felügyelő hatóságok és az európai adatvédelmi biztos - a hatáskörük szabta keretek között

a) együttműködnek egymással, és biztosítják a nyilvántartásban szereplő adatok összehangolt felügyeletét;

b) kicserélik egymás között a vonatkozó információkat;

c) segítik egymást az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásában;

d) megvizsgálják az e melléklettel kapcsolatos alkalmazási vagy értelmezési nehézségeket;

e) tanulmányozzák a független felügyelet gyakorlása vagy az érintettek jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat;

f) összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására; és

g) előmozdítják az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismeretek terjesztését.

42. cikk

A származás ellenőrzése

(1) A termékek származónak minősülésére vonatkozó szabályok teljesülésének biztosítása érdekében a TOT illetékes hatóságai kötelesek:

a) a tagállamok vámhatóságainak kérésére ellenőrizni a termékek származó státusát;

b) saját kezdeményezésből rendszeresen ellenőrizni az exportőröket.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzésnek biztosítania kell, hogy az exportőrök folyamatosan eleget tegyenek kötelezettségeiknek. Az ellenőrzések végrehajtásának gyakoriságát megfelelő kockázatelemzési kritériumok alapján kell meghatározni. Ebből a célból a TOT-ok illetékes hatóságai kötelezhetik az exportőröket az általuk kiállított származásmegjelölő nyilatkozatok egy-egy példányának vagy átfogó listájának átadására.

(3) A TOT-ok illetékes hatóságainak jogosultsággal kell rendelkezniük arra, hogy bizonyítékokat kérjenek, hogy betekintsenek az exportőrök és - az adott esetnek megfelelően - az exportőröknek termékeket szállító gyártók nyilvántartásaiba, beleértve az azok helyiségeiben végrehajtott ilyen célú ellenőrzéseket is, továbbá hogy elvégezzenek minden más szükségesnek ítélt ellenőrzést.

43. cikk

A származásmegjelölő nyilatkozat ellenőrzése iránti kérelem

(1) A származásmegjelölő nyilatkozatok utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen kell elvégezni, továbbá minden olyan esetben, amikor a tagállamok vámhatóságai alapos okkal kétségesnek tartják hitelességüket, az érintett termékek származó státusát vagy az e mellékletben előírt más követelmények teljesülését.

Ha valamely tagállam vámhatóságai származásmegjelölő nyilatkozatok érvényességének, termékek származó státusának vagy mindkettőnek az ellenőrzése céljából egy TOT illetékes hatóságaitól együttműködést igényelnek, megkeresésükben az adott esetnek megfelelően megjelölik azokat a megfontolásokat, amelyek alapján alapos okuk van a származásmegjelölő nyilatkozat érvényességét, illetve a termékek származó státusát kétségesnek tartani.

Az ellenőrzés igénylésekor a tagállam vámhatóságai továbbíthatják a származásmegjelölő nyilatkozat másolatát és minden más olyan információt vagy okiratot, amely arra enged következtetni, hogy az adott nyilatkozatban szereplő információk helytelenek.

Az ellenőrzést igénylő tagállam első ízben hat hónapos, az ellenőrzés igénylésének napjától számítandó határidőt tűz ki az ellenőrzés eredményeinek átadására.

(2) Ha alapos kétség esetén az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem érkezik visszajelzés, vagy ha a visszajelzés nem tartalmaz elegendő információt a termékek valós származásának megállapításához, akkor az érintett TOT illetékes hatóságaihoz újabb megkeresést kell küldeni. Ebben a megkeresésében újabb, legfeljebb hat hónapos határidőt kell kitűzni.

44. cikk

A szállítói nyilatkozat ellenőrzése

(1) A szállítói nyilatkozat az e melléklet 27. cikkében említett ellenőrzése szúrópróbaszerűen vagy akkor végezhető el, amikor az importáló ország vámhatóságainak alapos okuk van kétségbe vonni az okmány valódiságát vagy az adott anyagok valódi származásával kapcsolatos információ pontosságát vagy teljességét.

(2) Azok a vámhatóságok, amelyekhez a szállítói nyilatkozatot benyújtják, felkérhetik a nyilatkozat kiállításának helye szerinti ország vámhatóságait, hogy állítsanak ki egy olyan adatlapot, amelynek mintája a VI. függelékben került meghatározásra. Azok a vámhatóságok, amelyekhez a szállítói nyilatkozatot benyújtják, felkérhetik az exportőrt is, hogy mutassa be a nyilatkozat kiállításának helye szerinti ország vámhatóságai által kiállított adatlapot.

Az adatlap másolatát a kiállító hivatal legalább három évig megőrzi.

(3) A kérelmező vámhatóságot a lehető leghamarabb tájékoztatni kell az ellenőrzés eredményeiről. Az eredményeknek kifejezetten jelezniük kell, hogy helytálló-e az anyagok helyzetével kapcsolatos nyilatkozat.

(4) Az ellenőrzés céljából a szállítóknak legalább három évig meg kell őrizniük a nyilatkozatot tartalmazó okmány másolatát az anyagok valódi helyzetével kapcsolatos minden szükséges bizonyítékkal együtt.

(5) A szállítói nyilatkozat kiállításának helye szerinti ország vámhatóságai jogosultak bekérni minden olyan bizonyítékot vagy elvégezni minden olyan ellenőrzést, amelyet indokoltnak tartanak a szállítói nyilatkozat helyességének ellenőrzése érdekében.

(6) A helytelen szállítói nyilatkozat alapján kiállított származásmegjelölő nyilatkozatot érvénytelennek kell tekinteni.

45. cikk

További rendelkezések

(1) E szakasz és a IV. cím 2. szakasza értelemszerűen alkalmazandó

a) az e melléklet 7. cikkében foglalt kétoldalú kumuláció alkalmazása céljából az Unióból valamely TOT-ba teljesített exportügyletekre;

b) az e melléklet 2. cikke (2) bekezdésében előírt TOT-kumuláció alkalmazása céljából valamely TOT-ból egy másik TOT-ba teljesített exportügyletekre;

c) az Unióból valamely TOT-ba teljesített exportügyletekre, amennyiben az érintett TOT e melléklettel összhangban egyoldalú preferenciális tarifális elbánást biztosít az Unióból származó valamely termékre.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett esetekben az exportőröknek regisztrációval kell rendelkezniük az Unióban, az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 68. cikkével összhangban.

VI. CÍM

CEUTA ÉS MELILLA

46. cikk

Ceuta és Melilla

(1) A származási igazolások kibocsátására, használatára és utólagos ellenőrzésére vonatkozóan e szakaszban előírt rendelkezéseket a valamely TOT-ból Ceutába vagy Melillába exportált, valamint a kétoldalú kumuláció keretében Ceutából vagy Melillából valamely TOT-ba exportált termékek esetében is értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) Ceuta és Melilla egységes területnek minősül.

(3) A spanyol vámhatóságok felelősek e melléklet Ceutára és Melillára történő alkalmazásáért.

VII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. cikk

Bizottsági eljárások

(1) A Bizottságot az 952/2013/EU rendelet 285. cikke által létrehozott Vámkódexbizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3) Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania és erre a bekezdésre történik hivatkozás, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz.

I. függelék

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK ÉS A SZÁRMAZÓ STÁTUST MEGALAPOZÓ MEGMUNKÁLÁSI VAGY FELDOLGOZÁSI MŰVELETEK JEGYZÉKE

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK

1. megjegyzés - Általános bevezetés

Ez a függelék azokat az e melléklet 4. cikke szerinti feltételeket állapítja meg, amelyek teljesülése esetén a termékek az érintett TOT-okból származónak minősülnek. Négy különböző, a terméktől függően változó szabálytípus különböztetendő meg:

a) a megmunkálás vagy feldolgozás nem eredményezi a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányának túllépését;

b) a megmunkálás vagy feldolgozás eredményeképpen az előállított termékek 4 számjegyből álló vámtarifaszáma vagy 6 számjegyből álló alszáma különböző lesz a felhasznált anyagok 4 számjegyből álló vámtarifaszámától vagy 6 számjegyből álló alszámától;

c) meghatározott megmunkálási vagy feldolgozási művelet végrehajtására kerül sor;

d) egyes, teljes egészében az adott helyen létrejött vagy előállított anyagok megmunkálásra vagy feldolgozásra kerülnek.

2. megjegyzés - A jegyzék felépítése

2.1. Az 1. és a 2. oszlop a létrejött termék megnevezésére szolgál. Az 1. oszlopban az árucsoport száma, illetve a 4 számjegyből álló vámtarifaszám vagy - adott esetben - a 6 számjegyből álló alszám szerepel. A 2. oszlopban az említett rendszerben a szóban forgó vámtarifaszámra vagy árucsoportra vonatkozóan használt árumegnevezés található. Az 1. és a 2. oszlop minden egyes bejegyzésénél - a 2.4. megjegyzésre is figyelemmel - egy vagy több szabály ('a minősítést megalapozó művelet') kerül meghatározásra a 3. oszlopban. A minősítést megalapozó műveletek csak a nem származó anyagokat érintik. Abban a néhány esetben, ahol az 1. oszlopban lévő szám előtt az 'ex' szó szerepel, ez azt jelenti, hogy a 3. oszlopban szereplő szabály csupán az adott vámtarifaszámnak a 2. oszlopban meghatározott részére vonatkozik.

2.2. Amennyiben az 1. oszlopban több összevont vámtarifaszám vagy alszám található, illetve valamely árucsoport száma szerepel, és ezért a termékek megnevezésére a 2. oszlopban általános kifejezéseket alkalmaznak, a 3. oszlop szerinti megfelelő szabály mindazon termékekre vonatkozik, amelyek az árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban összevont vámtarifaszámok vagy alszámok bármelyike alá vannak besorolva.

2.3. Ha a jegyzékben egy adott vámtarifaszámon belül különböző termékekre különböző szabályok vonatkoznak, az egyes franciabekezdések a vámtarifaszám azon részének megnevezését tartalmazzák, amelyre a 3. oszlop adott sorában megállapított szabály vonatkozik.

2.4. Amennyiben a 3. oszlopban két alternatív szabály szerepel, amelyeket a 'vagy' szó választ el egymástól, az exportőr választhat, hogy melyiket alkalmazza.

3. megjegyzés - Példák a szabályok alkalmazására

3.1. Az e melléklet 4. cikke (2) bekezdésének az adott országból származónak minősülő, más termékek előállításához felhasznált termékekre vonatkozó rendelkezéseit attól függetlenül alkalmazni kell, hogy a termékek a származó státust abban a gyárban nyerték-e el, ahol azokat felhasználják, vagy pedig a TOT vagy az Unió más gyárában.

3.2. Az e melléklet 5. cikke értelmében a terméken végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás mértékének meg kell haladnia az említett cikkben felsorolt műveletek szintjét. Ha nem haladja meg ezt a szintet, a kérdéses áru tekintetében akkor sem biztosítható a preferenciális tarifális elbánás, ha az alábbi jegyzékben meghatározott feltételek teljesülnek.

Az e melléklet 5. cikkére is figyelemmel a jegyzékben szereplő szabályok a megmunkálás vagy feldolgozás minimálisan megkövetelt mértékét jelölik; viszont kevesebb megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése nem eredményezhet származó státust. Tehát, ha egy szabály előírja, hogy az előállítás egy bizonyos szintjén nem származó anyagok felhasználhatók, az ilyen anyagok felhasználása az előállítás egy korábbi szakaszában megengedett, és egy későbbi szakaszban már nem.

3.3. A 3.2. megjegyzés sérelme nélkül, ha a szabályban az 'Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból' kifejezés szerepel, akkor bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagot (tehát a termékével azonos árumegnevezéssel bíró és vámtarifaszám alá tartozó anyagot is) fel lehet használni, figyelembe véve azonban azokat a konkrét korlátozásokat, amelyek az adott szabályban esetleg szintén szerepelnek.

Az 'Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a ... vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve' vagy az 'Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve' kifejezés ugyanakkor azt jelenti, hogy bármely vámtarifaszám alá tartozó anyag felhasználható, kivéve a szóban forgó termékre vonatkozó, a jegyzék 2. oszlopában szereplővel azonos árumegnevezésű anyagokat.

3.4. Ha a jegyzék valamely szabálya meghatározza, hogy egy termék egynél több anyagból is előállítható, ez azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Ez nem jelenti azt, hogy mindegyiket fel kell használni.

3.5. Ha a jegyzék valamely szabálya értelmében egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, ez nem zárja ki más olyan anyagok egyidejű felhasználását, amelyek természetüknél fogva nem felelhetnek meg ennek a feltételnek.

4. megjegyzés - Egyes mezőgazdasági árukra vonatkozó általános rendelkezések

4.1. Azokat a 6., a 7., a 8., a 9., a 10. és a 12. árucsoport, valamint a 2401 vámtarifaszám alá tartozó mezőgazdasági árukat, amelyeket valamely TOT területén termesztenek vagy takarítanak be, a szóban forgó ország területéről származónak kell minősíteni, még akkor is, ha az adott árukat valamely más országból behozott vetőmagokból, hagymákból, gyökértörzsből, dugványokból, oltványokból, hajtásokból, rügyekből vagy növények egyéb élő részeiből termesztik.

4.2. Azokban az esetekben, amikor a nem származó cukor adott terméken belüli aránya nem haladhat meg bizonyos határértékeket, e határértékek kiszámításához a 1701 vámtarifaszám (szacharóz) és a 1702 vámtarifaszám (pl. gyümölcscukor, szőlőcukor, tejcukor, malátacukor, izoglükóz vagy invertcukor) alá tartozó, a végtermék előállításához és a végtermékbe beledolgozott nem származó termékek előállításához felhasznált cukrok tömegét kell figyelembe venni.

5. megjegyzés - Egyes textiltermékek vonatkozásában használt kifejezések

5.1. A jegyzékben használt 'természetes szálak' kifejezés a mesterséges és szintetikus szálakon kívüli egyéb szálakra vonatkozik. A kifejezés jelentése a fonást megelőző szakaszokra korlátozódik, beleértve a hulladékot is, és - eltérő rendelkezés hiányában - tartalmazza a kártolt, fésült vagy másként feldolgozott, de nem fonott szálakat is.

5.2. A 'természetes szálak' fogalma a 0503 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 5002 és az 5003 vámtarifaszám alá tartozó selymet, továbbá az 5101-5105 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszálat és finom vagy durva állati szőrt, az 5201-5203 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálat, valamint az 5301-5305 vámtarifaszám alá tartozó egyéb növényi szálakat foglalja magában.

5.3. A jegyzékben szereplő 'textilpép', 'vegyi anyagok' és 'papíripari rostanyag' kifejezések a mesterséges, szintetikus vagy papírszálak vagy -fonalak előállítására felhasználható, az 50-63. árucsoportba nem besorolt anyagok megnevezésére szolgálnak.

5.4. A jegyzékben szereplő 'vágott műszál' kifejezés az 5501-5507 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy hulladék megjelölésére szolgál.

6. megjegyzés - A textilanyagok keverékéből készülő termékekre alkalmazandó tűréshatárok

6.1. Ahol a jegyzék egy termékkel kapcsolatban erre a megjegyzésre hivatkozik, a 3. oszlopban meghatározott feltételek nem alkalmazandók a termék előállítása során felhasznált, együttesen a felhasznált textilalapanyagok teljes tömegének legfeljebb 10 %-át kitevő textilalapanyagokra. (Lásd még a 6.3. és a 6.4. megjegyzést.)

6.2. A 6.1. megjegyzésben említett tűréshatárt azonban csak a kevert, két vagy több textil alapanyagból készült termékekre lehet alkalmazni.

Az alapvető textilanyagok a következők:

- selyem,

- gyapjú,

- durva állati szőr,

- finom állati szőr,

- lószőr,

- pamut,

- papírgyártási anyagok és papír,

- len,

- valódi kender,

- juta és más textilrost-szál,

- szizál és az Agave nemhez tartozó más növények rostjai,

- kókuszdiórost, abaka (manilakender), rami és más növényi eredetű textilrost,

- szintetikus végtelen szál,

- mesterséges végtelen szál,

- áramvezető végtelen szál,

- szintetikus vágott műszál polipropilénből,

- szintetikus poliészter vágott műszál,

- szintetikus poliamid vágott műszál,

- szintetikus poliakrilnitril vágott műszál,

- szintetikus poliimid vágott műszál,

- szintetikus politetrafluoretilén vágott műszál

- szintetikus polifenilén-szulfid vágott műszál,

- szintetikus polivinil-klorid vágott műszál,

- egyéb szintetikus vágott műszál,

- mesterséges viszkóz vágott műszál,

- egyéb mesterséges vágott műszál,

- rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is,

- rugalmas poliészter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonál, paszományozott is,

- az 5605 vámtarifaszám alá tartozó termékek (fémezett fonal), amelyek legfeljebb 5 mm széles, alumíniumfólia-magból vagy műanyagfilm-magból - alumíniumporral bevonva is - álló, két műanyag filmréteg között átlátszó vagy színezett ragasztóval összeillesztett szalagot tartalmaznak,

- az 5605 vámtarifaszám alá tartozó más termékek,

- üvegszálak,

- fémszálak.

Példa:

Egy, az 5205 vámtarifaszám alá tartozó fonal, amelyet az 5203 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálból és az 5506 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott szálból készítenek, kevert fonal. Ezért az olyan nem származó szintetikus vágott szál, amely nem felel meg a származási szabályoknak, felhasználható azzal a feltétellel, hogy teljes tömege nem haladja meg a fonal tömegének 10 %-át.

Példa:

Egy, az 5112 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszövet, amelyet az 5107 vámtarifaszám alá tartozó fésült gyapjú fonalból és az 5509 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott szálból készítenek, kevert szövet. Ezért az olyan szintetikus fonal, amely nem felel meg a származási szabályoknak, vagy az olyan gyapjúfonal, amely nem felel meg a származási szabályoknak, vagy az ilyen fonalak kombinációja felhasználható azzal a feltétellel, hogy teljes tömege nem haladja meg a szövet tömegének 10 %-át.

Példa:

Az az 5802 vámtarifaszám alá tartozó frottírszövet, amely az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5210 vámtarifaszám alá tartozó pamutszövetből készül, csak akkor kevert termék, ha maga a pamutszövet is kevert szövet, amely két különböző vámtarifaszám alá besorolt fonalból készült, vagy ha a felhasznált pamutfonalak önmagukban is keverékek.

Példa:

Ha a szóban forgó frottírszövet az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5407 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus szövetből készült, a felhasznált két fonal nyilvánvalóan két különböző textil alapanyag, így a frottírszövet ennek megfelelően kevert termék.

6.3. A 'rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is' megnevezésű fonalat tartalmazó termék esetében ez a tűréshatár e fonal tekintetében 20 %.

6.4. Az olyan termékek esetében, amelyek 'két műanyagfilm-réteg közé - átlátszó vagy színezett ragasztóval - illesztett, legfeljebb 5 mm széles alumíniumfólia- vagy (alumíniumporral bevont vagy nem bevont) műanyagfilm-magból álló szalagot' tartalmaznak, a tűréshatár az érintett szalag tekintetében 30 %.

7. megjegyzés - Egyes textiltermékekre alkalmazandó egyéb tűréshatárok

7.1. Amennyiben e jegyzékben erre a megjegyzésre történik hivatkozás, az érintett konfekcionált termékre a jegyzék 3. oszlopában meghatározott szabálynak meg nem felelő textilanyagok felhasználhatók, feltéve, hogy a termékétől eltérő vámtarifaszám alá vannak besorolva, és hogy értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 8 %-át.

7.2. A 7.3. megjegyzés sérelme nélkül, az 50-63. árucsoportba nem sorolható anyagok korlátlanul felhasználhatók a textiltermékek előállítása során, textiltartalmuktól függetlenül.

Példa:

Ha a jegyzék valamely szabálya azt írja elő, hogy egy bizonyos textiltermék (például nadrág) előállításához fonalat kell használni, ez nem akadályozza meg a fém részek - például gombok - használatát, mivel a gombok nem sorolandók az 50-63. árucsoportba. Ugyanilyen oknál fogva ez nem zárja ki a zipzár használatát, jóllehet a zipzárak általában tartalmaznak textilanyagokat.

7.3. Százalékos szabály alkalmazása esetén a nem az 50-63. árucsoportba besorolt anyagok értékét figyelembe kell venni a felhasznált nem származó anyagok értékének kiszámításakor.

8. megjegyzés - A 27. árucsoport egyes termékei tekintetében végrehajtott különleges eljárások és egyszerű műveletek meghatározása

8.1. Az ex 2707 és a 2713 vámtarifaszám alkalmazásában a 'különleges eljárások' a következők:

a) vákuumdesztilláció;

b) átdesztillálás nagyon alapos frakcionált eljárással ( 16 );

c) krakkolás;

d) reformálás;

e) extrakció szelektív oldószerrel;

f) a folyamat a következő összes műveletet felöleli: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsav-anhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;

g) polimerizáció;

h) alkilezés;

i) izomerizálás.

8.2. A 2710, 2711 és 2712 vámtarifaszám alkalmazásában a 'különleges eljárások' a következők:

a) vákuumdesztilláció;

b) átdesztillálás nagyon alapos frakcionált eljárással (16) ;

c) krakkolás;

d) reformálás;

e) extrakció szelektív oldószerrel;

f) a folyamat a következő összes műveletet felöleli: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsav-anhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;

g) polimerizáció;

h) alkilezés;

i) izomerizálás;

j) kizárólag az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó nehézolajok esetében: hidrogénnel történő kéntelenítés, amely a kezelt termék kéntartalmának legalább 85 %-os csökkenését eredményezi (ASTM D 1266-59 T módszer);

k) kizárólag a 2710 vámtarifaszám alá tartozó termékek tekintetében parafinmentesítés a szűrés kivételével;

l) kizárólag az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó nehézolajok esetében: hidrogénnel több mint 20 bar nyomáson és több mint 250 °C hőmérsékleten végzett katalitikus kezelés, a kéntelenítési eljáráson kívül, ha a hidrogén a vegyi folyamat aktív szereplője. Az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó kenőolajok további, különösen a szín vagy stabilitás javítása céljából végzett hidrogénes kezelését (pl. hidrofiniselés vagy színtelenítés) azonban nem lehet 'különleges eljárásnak' tekinteni;

m) kizárólag az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok esetében: atmoszferikus desztilláció, azzal a feltétellel, hogy az ASTM D 86 módszerrel mérve ezeknek a termékeknek - a veszteségeket is beleértve - kevesebb mint 30 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-on;

n) kizárólag az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó egyéb nehézolajok - a gázolaj és fűtőolaj kivételével - esetében kezelés nagyfrekvenciás elektromos koronakisülésekkel;

o) csak az ex 2712 vámtarifaszám alá (a súlyát tekintve 0,75 %-nál kevesebb olajt tartalmazó vazelin, ozokerit, lignitviasz vagy tőzegviasz, paraffinviasz kivételével) besorolt nyerstermékek tekintetében: olajmentesítés frakcionált kristályosítással.

8.3. Az ex 2707 és a 2713 vámtarifaszám alkalmazásában az olyan egyszerű műveletek, mint a tisztítás, a dekantálás, a sótalanítás, a vízelválasztás, a szűrés, a színezés, a jelölés, a kéntartalom-beállítás különböző kéntartalmú termékek keverése révén, vagy e műveletek bármilyen kombinációja, illetve az ezekhez hasonló műveletek nem biztosítják a származó státust.

A termékek és a származó státust megalapozó megmunkálási vagy feldolgozási műveletek jegyzéke

A Harmonizált Rendszer szerinti vámtarifaszámTermékmegnevezésMinősítő művelet (A nem származó anyagokon végrehajtott olyan megmunkálás vagy feldolgozás, amely megalapozza a származó státust)
(1)(2)(3)
1. árucsoportÉlő állatokAz 1. árucsoportba tartozó összes állat teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra
2. árucsoportHús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségekElőállítás, amely során az ezen árucsoportba tartozó termékekben lévő összes hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra
ex 3. árucsoportHalak és rákfélék, puhatestű és más gerinctelen víziállatok, a következők kivételével:Az összes hal és rákféle, puhatestű és más gerinctelen víziállat teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra
0304Halfilé és más halhús (aprított is), frissen, hűtve vagy fagyasztvaElőállítás, amely során a 3. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított
0305Szárított, sózott vagy sós lében tartósított hal; füstölt hal, a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzve is; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) halbólElőállítás, amely során a 3. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított
ex 0306Rákféle héjában is, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; rákféle héjában gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva is; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) rákfélébőlElőállítás, amely során a 3. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított
ex 0307Rákféle héjában is, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; gerinctelen víziállat, a rákfélék és puhatestűek kivételével, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) rákfélébőlElőállítás, amely során a 3. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított
4. árucsoportTejtermékek; madártojás; természetes méz; máshol nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű termékElőállítás, amely során
— a 4. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított, valamint
— a felhasznált cukor tömege (1) nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át
ex 5. árucsoportMáshol nem említett állati eredetű termékek, a következők kivételével:Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
ex 0511 91Élelmezési célra nem alkalmas halikra és haltejAz összes haltojás és halikra teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra
6. árucsoportÉlő fák és más növények; hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítőlombozatElőállítás, amely során a 6. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított
7. árucsoport:Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, és egyes gyökerek és gumókElőállítás, amely során a 7. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított
8. árucsoportÉlelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék; citrusfélék vagy a dinnyefélék héjaElőállítás, amely során
— a 8. árucsoportba tartozó összes felhasznált gyümölcs, dióféle, valamint a citrus- vagy a dinnyefélék héja teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra, és
— a felhasznált cukor tömege (1) nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át
9. árucsoportKávé, tea, matétea és fűszerekElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
10. árucsoportGabonafélékElőállítás, amely során a 10. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított
ex 11. árucsoportMalomipari termékek; maláta; keményítők; inulin; búzasikér; a következők kivételével:Előállítás, amely során a 10. és a 11. árucsoport, a 0701 és a 2303 vámtarifaszám, valamint a 0710 10 alszám alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra
ex 1106Liszt, dara és por a 0713 vámtarifaszám alá tartozó szárított, kifejtett hüvelyes zöldségbőlA 0708 vámtarifaszám alá tartozó hüvelyes zöldségek szárítása és őrlése
12. árucsoportOlajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények, szalma és takarmányElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
13. árucsoportSellak; mézga, gyanta és más növényi nedv és kivonatElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból úgy, hogy a felhasznált cukor tömege (1) nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át
14. árucsoportNövényi eredetű nyersanyag fonásra; másutt nem említett növényi termékekElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
ex 15. árucsoportÁllati vagy növényi zsír és olaj, és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely alszám alá tartozó anyagokból
1501–1504Sertészsiradék, baromfi-, szarvasmarha-, birka-, kecske- vagy halzsír stb.Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
1505, 1506 és 1520Gyapjúzsír és ennek zsíros származékai (beleértve a lanolint is). Más állati zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva. Nyers glicerin; glicerinvíz és glicerinlúgElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
1509 és 1510Olívaolaj és frakcióiElőállítás, amely során az összes felhasznált növényi anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra
1516 és 1517Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói részben vagy teljesen hidrogénezve, közbeesően észterezve, újraészterezve vagy elaidinizálva, finomítva is, de tovább nem elkészítve
Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 1516 vámtarifaszám alá tartozó étkezési zsír vagy olaj vagy ezek frakciói kivételével
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
16. árucsoportHúsból, halból vagy rákféléből, puhatestűből, vagy más gerinctelen víziállatból készült termékekElőállítás:
— bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 2. árucsoportba tartozó hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek, valamint a 2. árucsoportba tartozó húsból, illetve élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékekből és belsőségekből létrejött, a 16. árucsoportba tartozó anyagok kivételével, valamint
— amely során az összes, a 3. árucsoportba tartozó anyag, valamint a 3. árucsoportba tartozó halakból és rákfélékből, puhatestűekből és más gerinctelen víziállatokból előállított, a 16. árucsoportba tartozó anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra
ex 17. árucsoportCukor és cukoráruk; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
1702Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot és szőlőcukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup; műméz, természetes mézzel keverve is; karamellElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során a 1101–1108, a 1701 és a 1703 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 30 %-át
1704Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkülElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során:
— a felhasznált cukor tömege (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és
— a felhasznált cukor tömege (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege együttesen nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át
18. árucsoportKakaó és kakaókészítményekElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során:
— a felhasznált cukor tömege (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és
— a felhasznált cukor tömege (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege együttesen nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át
19. árucsoportGabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek; cukrászati termékekElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során:
— a 2., a 3. és a 16. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át, és
— a 1006 és a 1101–1108 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át, és
— a felhasznált cukor tömege (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és
— a felhasznált cukor tömege (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege együttesen nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át
ex 20. árucsoportZöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, amely során a felhasznált cukor tömege (1) nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át
2002 és 2003Paradicsom, ehető gomba és szarvasgomba, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítvaElőállítás, amely során a 7. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra
21. árucsoportKülönféle ehető készítmények; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során:
— a felhasznált cukor tömege (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és
— a felhasznált cukor tömege (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege együttesen nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át
22. árucsoportItalok, alkoholtartalmú folyadékok és ecetElőállítás a termékétől, valamint a 2207 és a 2208 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, amely során:
— a 0806 10 , a 2009 61 és a 2009 69 alszám alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra, és
— a felhasznált cukor tömege (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és
— a felhasznált cukor tömege (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege együttesen nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át
ex 23. árucsoportAz élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
ex 2302
ex 2303
Keményítő gyártásánál keletkező maradékElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során a 10. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át
2309Állatok etetésére szolgáló készítményElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során:
— a 2. és a 3. árucsoport alá besorolt összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra, és
— a 10. és a 11. árucsoportba, valamint a 2302 és a 2303 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át, és
— a felhasznált cukor tömege (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és
— a felhasznált cukor tömege (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege együttesen nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át
ex 24. árucsoportDohány és feldolgozott dohánypótló; a következők kivételével:Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során a 24. árucsoportba tartozó felhasznált nem származó anyagok tömege nem haladja meg a 24. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes tömegének 30 %-át
2401Feldolgozatlan dohány; dohányhulladékA 24. árucsoportba tartozó összes feldolgozatlan dohány és dohányhulladék teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra
2402Szivar, mindkét végén levágott végű szivar (manillaszivar), kis alakú szivar (cigarillos) és cigaretta dohányból vagy dohánypótlóbólElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos vámtarifaszám és a 2403 vámtarifaszám alá tartozók kivételével; az előállítás során a 2401 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a 2401 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok össztömegének 50 %-át
ex 25. árucsoportSó; kén; földek és kövek; gipsz, mész és cement; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
ex 2519Zúzott természetes magnézium-karbonát (magnezit), légmentesen lezárt tartályban, és magnézium-oxid, vegyileg tisztán is, az olvasztott magnézia és a kiégetett (szinterezett) magnézia kivételévelElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból Természetes magnézium-karbonát (magnezit) azonban felhasználható
26. árucsoportÉrcek, salakok és hamuElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
ex 27. árucsoportÁsványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok, a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
ex 2707Kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert ásványolajhoz hasonló olajok, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét, ha legalább 65 térfogatszázalékuk 250 °C hőmérsékleten átdesztillál (beleértve a benzinkeverékeket és a benzolt is), energetikai vagy fűtőanyagként történő felhasználásraFinomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás (2)
vagy
Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
2710Kőolaj és bitumenes anyagokból előállított olaj, a nyers kivételével; máshol nem említett olyan készítmény, amely legalább 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és ez az olaj a készítmény lényeges alkotórésze; olajhulladékFinomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás alkalmazása (3)
vagy
Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
2711Földgáz és gáz-halmazállapotú más szénhidrogénFinomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás (3)
vagy
Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
2712Vazelin; paraffinviasz, mikrokristályos kőolajviasz, paraffingács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve isFinomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás (3) alkalmazása
vagy
Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
2713Ásványolajkoksz, ásványolaj-bitumen és kőolaj vagy bitumenes ásványból előállított olaj más maradékaFinomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás (2) alkalmazása
vagy
Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 28. árucsoportSzervetlen vegyi anyagok; szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatóak, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át
vagy
Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 29. árucsoportSzerves vegyi anyagok; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatóak, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át
vagy
Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 2905Az e vámtarifaszám alá tartozó alkoholok és az etanol fémalkoholátjai; a következők kivételével:Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 2905 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve. Az e vámtarifaszám alá tartozó fémalkoholátok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át
vagy
Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
2905 43 ;
2905 44 ;
2905 45
Mannit; Szorbit (D-glucit): GlicerinElőállítás a termékétől eltérő bármely alszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos alszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át
vagy
Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
30. árucsoportGyógyszeripari termékekElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
31. árucsoportTrágyázószerekElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatóak, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át
vagy
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
32. árucsoportCserző- vagy színezőkivonatok; tanninok és származékaik; színezékek, pigmentek és más színezőanyagok; festékek és lakkok; gitt és más masztix (simító- és tömítőanyagok); tintákElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatóak, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át
vagy
Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
33. árucsoportIllóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatóak, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át
vagy
Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 34. árucsoportSzappan, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- vagy polírozóanyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázópaszta, ’fogászati viasz’ és gipszalapú fogászati készítmények, a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatóak, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át
vagy
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
ex 3404Műviaszok és elkészített viaszok:
— paraffin alapú, ásványolajviasz, bitumenes ásványi anyagból nyert viasz, paraffingacs, izzasztott préselt paraffinviasz alapú
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
35. árucsoportFehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimekElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból úgy, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
36. árucsoportRobbanóanyagok; pirotechnikai készítmények; gyufák; piroforos ötvözetek; egyes gyúlékony anyagokElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatóak, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át
vagy
Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
37. árucsoportFényképészeti vagy mozgófényképészeti termékekElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatóak, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át
vagy
Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 38. árucsoportA vegyipar különféle termékei; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatóak, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át
vagy
Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
3824 60Szorbit, a 2905 44 alszám alá tartozó kivételévelElőállítás a termékétől és a 2905 44 alszámtól eltérő bármely alszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos alszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át
vagy
Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 39. árucsoportMűanyagok és ezekből készült árucikkek; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 3907— Kopolimerek polikarbonátból és akrilnitril-butadiénsztirol kopolimerből (ABS)Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át (4)
vagy
Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
— PoliészterElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás tetrabróm-(biszfenol-A) polikarbonátból
vagy
Előállítás, amely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 40. árucsoportGumi és ebből készült árucikkek; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
4012Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, gumiabroncs-futófelület és gumiabroncs-tömlővédő szalag:
— Újrafutózott gumi légabroncs, tömör vagy kisnyomású gumiabroncsHasznált gumiabroncsok újrafutózása
— EgyébElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 4011 és 4012 vámtarifaszám alá tartozók kivételével
vagy
Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
ex 41. árucsoportNyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
4101–4103Szarvasmarhafélék (a bivalyt is beleértve) vagy lófélék nyers bőre (kezeletlenül vagy sózva, szárítva, meszezve, pácolva vagy másképpen tartósítva, a cserzett, a pergamentált vagy tovább kikészített bőrök kivételével), szőrtelenítve vagy hasítva is; juh- vagy báránybőr nyersen (kezeletlenül vagy sózva, szárítva, meszezve, pácolva vagy másképp tartósítva, a cserzett, pergamentált vagy tovább kikészített bőrök kivételével), gyapjasan vagy hasítva is, a 41. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. c) pontjában felsoroltak kivételével; Más nyersbőr (kezeletlenül vagy sózva, szárítva, meszezve, pácolva vagy másképp tartósítva, a cserzett, pergamentált vagy tovább kikészített bőrök kivételével), szőrtelenítve vagy hasítva is, a 41. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1.b) és c) pontjában felsoroltak kivételévelElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
4104–4106Szőrtelen vagy gyapjú nélküli, cserzett vagy crust bőr, hasítva is, de tovább nem kikészítveA 4104 11 , a 4104 19 , a 4105 10 , a 4106 21 , a 4106 31 vagy a 4106 91 alszám alá tartozó, cserzett vagy előcserzett bőr újracserzése
vagy
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
4107, 4112, 4113Cserzés vagy kérgesítés után tovább kikészített bőrElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A 4104 41 , a 4104 49 , a 4105 30 , a 4106 22 , a 4106 32 és a 4106 92 alszám alá tartozó anyagok azonban csak akkor használhatók fel, ha a cserzett vagy kérgesített, száraz állapotban lévő bőröket újracserzik
42. árucsoportBőráruk; nyerges- és szíjgyártóáruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók; állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével)Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
ex 43. árucsoportSzőrme és műszőrme; ezekből készült áruk; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
4301Nyers szőrme (beleértve a szűcsáruként felhasználható fejet, farkat, lábat és más részeket vagy vágott darabokat is), a 4101, 4102 vagy a 4103 vámtarifaszám alá tartozó nyers szőrös bőr kivételévelElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
ex 4302Cserzett vagy kikészített szőrme, összeállítva:
— Lap, kereszt és más hasonló formákA nem összeállított cserzett vagy kikészített szőrme fehérítése vagy festése a vágáson és összeállításon felül
— EgyébElőállítás össze nem állított, cserzett vagy kikészített szőrméből
4303Ruházati cikkek, ruházati tartozékok és más szőrmeárukElőállítás a 4302 vámtarifaszám alá tartozó, össze nem állított, cserzett vagy kikészített szőrméből
ex 44. árucsoportFa és faipari termékek; faszén; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
ex 4407Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítvaGyalulás, csiszolás vagy fogazott illesztés
ex 4408Falemez furnérlap (beleértve a rétegelt fa szeletelésével előállítottat is) és rétegelt lemez készítésére, legfeljebb 6 mm vastagságban, részekből (lapolással) összeállítva, és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez, legfeljebb 6 mm vastagságban, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítvaRészekből összeállítás (lapolás), gyalulás, csiszolás vagy végillesztés
ex 4410–ex 4413Szegélyléc és gyöngyléc, beleértve a padló-szegélylécet és más szegélylemezt isPeremezés vagy mintázás
ex 4415Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyagElőállítás nem méretre vágott falemezből
ex 4418— Ács- és épületasztalos-ipari termék fábólElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. Üreges fapanel és zsindely azonban felhasználható
— Szegélyléc és gyöngylécPeremezés vagy mintázás
ex 4421Gyufaszál; cipész faszeg vagy facsapElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó fából a 4409 vámtarifaszám alá tartozó fadrót kivételével
45. árucsoportParafa és parafa árukElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
46. árucsoportSzalmából, eszpartófűből vagy más fonásanyagból készült áruk; kosárkötő- és fonásárukElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
47. árucsoportPapíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy kartonElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
48. árucsoportPapír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült árukElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
49. árucsoportKönyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek; kéziratok, gépírásos szövegek és tervrajzokElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amely során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
ex 50. árucsoportSelyem; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
ex 5003Selyemhulladék (beleértve a le nem gombolyítható selyemgubót, a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is), kártolva vagy fésülveA selyemhulladék kártolása vagy fésülése
5004–ex 5006Fonal selyemből és selyemhulladékbólTermészetes szálak fonása vagy műszálak préselése, és fonás vagy sodrás (5)
5007Szövet selyemből vagy selyemhulladékból:Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak sajtolása, vagy sodrás; e műveletek mindegyikéhez szövés társul
vagy
Szövéshez festés társul
vagy
Fonalfestés, amihez szövés társul
vagy
Nyomás és legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5)
ex 51. árucsoportGyapjú, finom és durva állati szőr; lószőr fonal és szövet; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
5106–5110Fonal gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrbőlTermészetes szálak fonása vagy műszálak préselése, és fonás (5)
5111–5113Szövet gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrbőlTermészetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul
vagy
Szövéshez festés társul
vagy
Fonalfestés, amihez szövés társul
vagy
Nyomás és legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5)
ex 52. árucsoportPamut; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
5204–5207Pamutfonal és cérnaTermészetes szálak fonása vagy műszálak préselése, és fonás (5)
5208–5212Pamutszövet:Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak sajtolása; e műveletek mindegyikéhez szövés társul
vagy
A szövéshez festés vagy bevonás társul
vagy
Fonalfestés, amihez szövés társul
vagy
Nyomás és legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5)
ex 53. árucsoportMás növényi textilszálak; papírfonal és papírfonalból szőtt szövet; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
5306–5308Fonal más növényi textilrostból; papírfonalTermészetes szálak fonása vagy műszálak préselése, és fonás (5)
5309–5311Szövet más növényi textilrostból; szövet papírfonalból:Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak sajtolása; e műveletek mindegyikéhez szövés társul
vagy
A szövéshez festés vagy bevonás társul
vagy
Fonalfestés, amihez szövés társul
vagy
Nyomás és legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5)
5401–5406Fonal, monofil és cérna végtelen műszálbólMűszálak préselése, amihez fonás társul, VAGY természetes szálak fonása (5)
5407 és 5408Szövet szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból:Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul
vagy
A szövéshez festés vagy bevonás társul
vagy
Sodrás vagy szálszerkezet-átalakítás, és szövés, feltéve, hogy a felhasznált nem sodort/nem átalakított szálszerkezetű fonal értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át
vagy
Nyomás és legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5)
5501–5507Szintetikus vagy mesterséges vágott szálak (vágott műszálak)Műszálak sajtolása
5508–5511Vágott műszálból készült fonal és varrócérnaTermészetes szálak fonása vagy műszálak préselése, és fonás (5)
5512–5516Szövet vágott műszálból:Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul
vagy
A szövéshez festés vagy bevonás társul
vagy
Fonalfestés, amihez szövés társul
vagy
Nyomás és legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5)
ex 56. árucsoportVatta, nemez és nem szőtt textília; különleges fonalak; zsineg, kötél, hajókötél és kábel, valamint ezekből készült áruk; a következők kivételével:Műszálak préselése és fonás, vagy természetes szálak fonása
vagy
Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul (5)
5602Nemez, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is:
— TűnemezMűszálak sajtolása, amihez szövetképzés társul
Azonban:
— az 5402 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén végtelen szál,
— az 5503 vagy az 5506 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén szál, vagy
— az 5501 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén fonókábel,
amelyet egyágú végtelen fonal vagy szál esetében mindig 9 decitexnél kisebb érték jellemez,
felhasználható, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át
vagy
Csak szövetképzés a természetes szálakból készült nemez esetében (5)
— EgyébMűszálak sajtolása, amihez szövetképzés társul
vagy
Csak szövetképzés a természetes szálakból készült más nemez esetében (5)
5603Nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt isMűszálak sajtolása vagy természetes szálak használata és a nem szőtt textíliák készítésére szolgáló technikák alkalmazása, a tűlyukasztást is beleértve
5604Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva; az 5404 vagy az 5405 vámtarifaszám alá tartozó textilszál, -szalag és hasonlók, gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy ezekbe az anyagokba bemártva:
— Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonvaElőállítás textilanyaggal be nem vont gumifonalból vagy -zsinegből
— - EgyébMűszálak préselése és fonás, vagy természetes szálak fonása (5)
5605Fémezett fonal, paszományozott is, az 5404 vagy az 5405 vámtarifaszám alá tartozó olyan textilszálból vagy szalagból vagy hasonló termékből is, amelyet fémszállal, fémcsíkkal vagy fémporral kombináltak vagy fémmel bevontakMűszálak préselése és fonás, vagy természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása (5) )
5606Paszományozott fonal és az 5404 és az 5405 vámtarifaszám alá tartozó szalag és hasonló áru paszományozva (az 5605 vámtarifaszám alá tartozók és a paszományozott lószőrfonal kivételével); zseníliafonal (beleértve a zseníliapehelyből készült zseníliafonalat is); hurkolt, bordázott fonalMűszálak préselése és fonás, vagy természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása
vagy
Fonás, amihez pelyhesítés társul
vagy
Pelyhesítés és festés (5)
57. árucsoportSzőnyegek és más textil padlóborítók:Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul
vagy
Előállítás kókuszrost fonalból vagy szizálfonalból vagy jutafonalból
vagy
Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul
vagy
Tűzés, amelyhez festés vagy nyomás társul
Műszálak préselése és nem szőtt textíliák készítésére szolgáló technikák alkalmazása, a tűlyukasztást is beleértve (5)
Azonban:
— az 5402 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén végtelen szál,
— az 5503 vagy az 5506 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén szál, vagy
— az 5501 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén fonókábel,
amelyet egyágú végtelen fonal vagy szál esetében mindig 9 decitexnél kisebb érték jellemez, felhasználható, ha ezen anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át
Jutaszövet hátoldalként felhasználható
ex 58. árucsoportKülönleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke; kárpit; paszomány; hímzés; a következők kivételével:Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul
vagy
Szövés, amihez festés vagy pelyhesítés vagy bevonás társul
vagy
Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul
vagy
Fonalfestés, amihez szövés társul
vagy
Nyomás és legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5)
5805Kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit, mint pl: Gobelin, Flanders, Aubusson, Beauvais és hasonló fajták és a tűvarrással (pl. pontöltéssel, keresztöltéssel) előállított faliszőnyeg, kárpit, konfekcionálva isElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
5810Hímzés méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokbanElőállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
5901Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal bevonva, amelyeket külső könyvborítónak vagy hasonló célokra használnak; pauszvászon; elkészített festővászon; kalapvászon (kanavász) és hasonló merevített textilszövet kalapkészítéshezSzövés, amihez festés, vagy pelyhesítés vagy bevonás társul
vagy
Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul
5902Kerékköpeny kordszövet magas szakítószilárdságú nejlon- vagy más poliamid, poliészter vagy viszkóz műselyem fonalból:
— Legfeljebb 90 tömegszázalék textilanyag-tartalommalSzövés
— EgyébMűszálak sajtolása, amihez szövés társul
5903Textilszövet műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy laminálva, az 5902 vámtarifaszám alá tartozó szövetek kivételévelSzövéshez, amihez festés vagy bevonás társul
vagy
A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodás mentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át
5904Linóleum, kiszabva is; padlóborító, amely textilalapra alkalmazott bevonatból vagy borításból áll, kiszabva isSzövés, amihez festés vagy bevonás társul (5)
5905Textil falborító:
— Gumival, műanyaggal vagy más anyaggal impregnált, bevont, beborított vagy laminált szövetA szövéshez festés vagy bevonás társul
— EgyébTermészetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul
vagy
A szövéshez festés vagy bevonás társul
vagy
A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodás mentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5)
5906Gumizott textilszövet, az 5902 vámtarifaszám alá tartozó kivételével:
— Kötött vagy hurkolt kelmékTermészetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak sajtolása; e műveletek mindegyikéhez kötés társul
vagy
Kötés, amihez festés vagy bevonás társul
vagy
Természetes szálakból készült fonal festése, amihez kötés társul (5)
— Szintetikus végtelen szálból készült más szövet több mint 90 tömegszázalék textilanyag-tartalommalMűszálak sajtolása, amihez szövés társul
— EgyébSzövéshez, amihez festés vagy bevonás társul
vagy
Természetes szálakból készült fonal festése, amihez szövés társul
5907Más módon impregnált, bevont vagy beborított textilszövet; festett kanavász színházi stúdió- (műtermi) díszletek, vagy hasonlók számáraSzövés, amihez festés, vagy pelyhesítés vagy bevonás társul
vagy
Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul
vagy
A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodás mentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át
5908Textilalapanyagból szőtt, fonott vagy kötött bél lámpához, tűzhelyhez, öngyújtóhoz, gyertyához vagy hasonlóhoz; fehérizzású gázharisnya és annak előállítására csőszerűen kötött gázharisnyaszövet, impregnálva is
— Fehérizzású gázharisnya, impregnáltElőállítás csőszerűen kötött gázharisnya-szövetből
— EgyébElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
5909–5911Ipari felhasználásra alkalmas textiltermékek:
— Polírozó korong vagy gyűrű az 5911 vámtarifaszám alá tartozó, nemezből készítettek kivételévelSzövés
— Az 5911 vámtarifaszám alá tartozó, papír- előállításhoz vagy más műszaki célra általánosan használt, csőszerű vagy végtelenített egyszeres vagy többszörös lánc- és/vagy vetülékfonallal, vagy lapos szövésű, többszörös lánc- és/vagy vetülékfonallal szőtt textilszövet, nemezelve, impregnálva vagy bevonva isMűszálak sajtolása vagy természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása; e műveletek mindegyikéhez szövés társul
vagy
Szövés, amihez festés vagy bevonás társul
Csak a következő szálak használata engedélyezett:
— kókuszrostfonal
— politetrafluoretilén fonal (6),
— fenolgyantával bevont, impregnált vagy beborított, többágú poliamid fonal,
— m-feniléndiaminból és izoftálsavból polikondenzációval előállított, aromás poliamid szintetikus textilszálból készült fonal,
— egyágú politetrafluoretilén fonal (6),
— oli(p-fenilén tetraftalimid) szintetikus textilszálból álló fonal,
— fenolgyanta bevonatú, akrilfonallal paszományozott üvegrost fonal (6),
— poliészterből, valamint tereftálsav és 1,4-ciklohexandimetanol és izoftálsav gyantából készült kopoliészter monofilből
— EgyébVégtelen műszálak préselése vagy természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul (5)
vagy
Szövés, amihez festés vagy bevonás társul
60. árucsoportKötött vagy hurkolt kelmékTermészetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak sajtolása; e műveletek mindegyikéhez kötés társul
vagy
Kötés, amihez festés vagy pelyhesítés vagy bevonás társul
vagy
Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul
vagy
Természetes szálakból készült fonal festése, amihez kötés társul
vagy
Sodrás vagy szálszerkezet-átalakítás, és kötés, feltéve, hogy a felhasznált nem sodort/nem átalakított szálszerkezetű fonal értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át
61. árucsoportKötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok:
— Két vagy több formára vágott vagy eleve formára készített, kötött vagy hurkolt anyagdarab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával előállítvaKötés és konfekcionálás (a szabást is beleértve) (5) (7)
— EgyébTermészetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak sajtolása; e műveletek mindegyikéhez kötés társul (formára kötött termékek)
vagy
A természetes szálakból készült fonal festése, amihez kötés társul (formára kötött termékek) (5)
ex 62. árucsoportRuházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött vagy hurkolt áruk kivételével; a következők kivételével:Szövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)
vagy
A konfekcionálást megelőző nyomáshoz legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5) (7)
ex 6202, ex 6204, ex 6206, ex 6209 és ex 6211Női, lányka- és csecsemőruha és tartozékai, hímzésselSzövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)
vagy
Előállítás hímzés nélküli szövetből, feltéve, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (7)
ex 6210 és ex 6216Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetbőlSzövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)
vagy
Bevonás – feltéve, hogy a felhasznált nem bevont kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) (7)
ex 6212Melltartó, csípőszorító, fűző, nadrágtartó, harisnyatartó, zoknitartó és hasonló áru és ezek részei, kötött vagy hurkolt anyagból
— Két vagy több, formára kiszabott vagy közvetlenül alakra kötött vagy hurkolt darab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával készítveKötés és konfekcionálás (a szabást is beleértve) (5) (7)
— EgyébTermészetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak sajtolása; e műveletek mindegyikéhez kötés társul (formára kötött termékek)
vagy
A természetes szálakból készült fonal festése, amihez kötés társul (formára kötött termékek) (5)
6213 és 6214Zsebkendő, kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló:
— HímzettSzövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)
vagy
Előállítás hímzés nélküli szövetből, feltéve, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (7)
vagy
A konfekcionálást megelőző nyomáshoz legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5) (7)
— gyébSzövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)
vagy
A konfekcionálást követő nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5) (7)
6217Más konfekcionált ruházati kellékek és tartozékok; ruhák vagy ruházati kellékek és tartozékok részei, a 6212 vámtarifaszám alá tartozók kivételével:
— HímzettSzövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)
vagy
Előállítás hímzés nélküli szövetből, feltéve, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (7)
— Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetbőlSzövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)
vagy
Bevonás – feltéve, hogy a felhasznált nem bevont kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) (7)
— Közbélés gallérhoz és mandzsettához, kiszabvaElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból; az előállítás során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át
— EgyébSzövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) (7)
ex 63. árucsoportMás készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és használt textiláru; rongy; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
6301–6304Takaró, úti takaró, ágynemű stb.; függöny stb.; más lakástextíliák:
— Nemezből, nem szőtt textíliábólMűszálak préselése vagy természetes szálak felhasználása; e műveletek mindegyikéhez tűlyukasztást és konfekcionálást (a szabást is beleértve) is magában foglaló, nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás társul (5)
— Egyéb:
— HímzettA szövéshez vagy a kötéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) (7)
vagy
Előállítás hímzés nélküli szövetből, feltéve, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (7)
— EgyébSzövés vagy kötés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)
6305Zsák és zacskó áruk csomagolásáraMűszálak préselése vagy természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés vagy kötés és konfekcionálás (a szabást is beleértve) társul (5)
6306Ponyva, vászontető és napellenző; sátor; csónakvitorla, szörfvitorla vagy szárazföldi járművek vitorlája; kempingcikk:
— Nem szőtt textíliábólMűszálak vagy természetes szálak sajtolása, és bármely, nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás alkalmazása, a tűlyukasztást is beleértve
— EgyébSzövés és konfekcionálás (a szabást is beleértve) (5) (7)
vagy
Bevonás – feltéve, hogy a felhasznált nem bevont kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)
6307Más készáru, beleértve a szabásmintát isElőállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át
6308Szőnyeg, faliszőnyeg, hímzett asztalterítő vagy szalvéta vagy hasonló textiltermékek készítésére szolgáló, szövetből és fonalból álló készlet, tartozékokkal, kellékekkel is, a kiskereskedelmi forgalomban szokásos kiszerelésbenA készletben levő termékek mindegyikének ki kell elégítenie a szabályt, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. Nem származó árucikkek azonban részét képezhetik a készletnek, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át
ex 64. árucsoportLábbeli, lábszárvédő és hasonló áruk; ezek alkatrészei; a következők kivételével:Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 6406 vámtarifaszám alá tartozó, a talpbéléshez vagy más talprészhez erősített felsőrész-összeállítás kivételével
6406Lábbelirész (beleértve a felsőrészt is, a belső talphoz erősítve is); kiemelhető talpbélés, sarokemelő és hasonló áru; lábszárvédő, bokavédő és hasonló áru és ezek részeiElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
65. árucsoportKalap és más fejfedők, valamint ezek alkatrészeiElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
66. árucsoportEsernyők, napernyők, sétabotok, botszékek, ostorok, lovaglókorbácsok és ezek alkatrészeiElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
67. árucsoportKikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok; emberhajból készült árukElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
ex 68. árucsoportKőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból vagy hasonló anyagokból készült áruk, a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
ex 6803Palakőből vagy agglomerált palából készült áruElőállítás megmunkált palakőből
ex 6812Azbesztből készült áru; azbesztalapú vagy azbeszt- és magnézium-karbonát-alapú keverékekből készült áruElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból.
ex 6814Csillámból készült áru, beleértve az agglomerált vagy rekonstruált csillámot is, papír-, karton- vagy más anyagból készült alátétenElőállítás megmunkált csillámból (az agglomerált és rekonstruált csillámot is beleértve)
69. árucsoportKerámiatermékekElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 70. árucsoportÜveg és üvegáruk, a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
7006A 7003, 7004 vagy a 7005 vámtarifaszám alá tartozó üvegek hajlítva, megmunkált széllel, metszve, fúrva,
— Dielektromos vékonyréteggel bevont üveglap szubsztrátum, a SEMII (8) szabványainak megfelelő félvezetői minőségbenElőállítás a 7006 vámtarifaszám alá tartozó nem bevont üveglap szubsztrátumokból
— EgyébElőállítás a 7001 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból
7010Üvegballon (fonatos is), üvegpalack, flaska, konzervüveg, üvegedény, fiola, ampulla és más üvegtartály áru szállítására vagy csomagolására; befőzőüveg; dugasz, fedő és más lezáró üvegbőlElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Üvegáru metszése, feltéve, hogy a felhasznált nem metszett üvegáru összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
7013Asztali, konyhai, tisztálkodási, irodai, lakásdíszítési vagy hasonló célra szolgáló üvegáru (a 7010 vagy a 7018 vámtarifaszám alá tartozók kivételével)Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Üvegáru metszése, feltéve, hogy a felhasznált nem metszett üvegáru összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
vagy
Kézi munkával készült, fúvott üveg kézi díszítése (szitanyomás kivételével), feltéve, hogy a felhasznált kézi munkával készült, fúvott üveg összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 71. árucsoportTermészetes vagy tenyésztett gyöngyök, drágakövek vagy féldrágakövek, nemesfémek, nemesfémmel plattírozott fémek és ezekből készült áruk; ékszerutánzatok; érmék, a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
7106, 7108 és 7110Nemesfém:
— MegmunkálatlanElőállítás a 7106, a 7108 és a 7110 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból
vagy
A 7106, a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása
vagy
A 7106, a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek összeolvasztása és/vagy ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel
— Félgyártmány vagy por alakjábanElőállítás megmunkálatlan nemesfémből
ex 7107, ex 7109 és ex 7111Nemesfémmel plattírozott nem nemesfém, félgyártmányElőállítás nemesfémmel plattírozott megmunkálatlan fémből
7115Más áru nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémbőlElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
7117ÉkszerutánzatElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás nemesfémmel nem plattírozott vagy bevont nem nemesfém részekből, feltéve, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 72. árucsoportVas és acél; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
7207Félkész termék vasból vagy ötvözetlen acélbólElőállítás a 7201, a 7202, a 7203, a 7204, a 7205 vagy a 7206 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból
7208–7216Síkhengerelt termék, rúd, szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélbólElőállítás a 7206 vagy a 7207 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából vagy félkész anyagokból
7217Huzal vasból vagy ötvözetlen acélbólElőállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagokból
7218 91 és 7218 99Félkész termékElőállítás a 7201, a 7202, a 7203, a 7204, a 7205 vámtarifaszám vagy a 7218 10 alszám alá tartozó anyagokból
7219–7222Síkhengerelt termék, rúd, szögvas, idomvas és szelvény rozsdamentes acélbólElőállítás a 7218 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából, illetve félkész anyagból
7223Huzal rozsdamentes acélbólElőállítás a 7218 vámtarifaszám alá tartozó félkész termékből
7224 90Félkész termékElőállítás a 7201, a 7202, a 7203, a 7204, a 7205 vámtarifaszám vagy a 7224 10 alszám alá tartozó anyagokból
7225–7228Síkhengerelt termék, melegen hengerelt rúd, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben; szögvas, idomvas és szelvény egyéb acél ötvözetekből; üreges fúrórúdvas és -rúdacél ötvözött vagy ötvözetlen acélbólElőállítás a 7206, a 7207, a 7218 vagy a 7224 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából vagy félkész anyagokból
7229Huzal más ötvözött acélbólElőállítás a 7224 vámtarifaszám alá tartozó félkész termékből
ex 73. árucsoportVas- vagy acéláruk; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
ex 7301SzádpallóElőállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó anyagból
7302Vasúti vagy villamosvasúti pályaépítő anyag vasból vagy acélból, úgymint: sín, terelősín és fogazott sín, váltósín, sínkeresztezés, váltóállító rúd és más keresztezési darab, sínaljzat (talpfa), csatlakozólemez, sínsaru, befogópofa, alátétlemez, sínkapocs, nyomtávlemez, kengyel, továbbá más, a vasúti sín összeszereléséhez vagy rögzítéséhez szükséges speciális anyagElőállítás a 7206 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból
7304, 7305 és 7306Cső és üreges profil vasból (az öntöttvas kivételével) vagy acélbólElőállítás a 7206, a 7207, a 7208, a 7209, a 7210, a 7211, a 7212, a 7218, a 7219, a 7220 vagy a 7224 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból
ex 7307Csőszerelvény rozsdamentes acélbólA kovácsdarabok esztergálása, fúrása, dörzsárazása, menetvágása, lesorjázása és homokfúvása, feltéve hogy a felhasznált kovácsdarabok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 35 %-át
7308Szerkezet (a 9406 vámtarifaszám. alá tartozó előre gyártott épületek kivételével) és részei (pl. híd és hídrész, zsilipkapu, torony, rácsszerkezetű oszlop, tető, tetőszerkezet, ajtó és ablak és ezek kerete, valamint ajtóküszöb, zsaluzat, korlát, pillér és oszlop) vasból vagy acélból; szerkezetben való felhasználásra előkészített lemez, rúd, szögvas, idomvas, szelvény, cső és hasonló termék vasból vagy acélbólElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A 7301 vámtarifaszám alá tartozó hegesztett szögvas, idomvas és szelvény azonban nem használható fel
ex 7315HóláncElőállítás, amelynek során a 7315 vámtarifaszám alá besorolt összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 74. árucsoportRéz és ebből készült áruk; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
7403Finomított réz és rézötvözet, megmunkálatlanElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
75. árucsoportNikkel és ebből készült árukElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
ex 76. árucsoportAlumínium és ebből készült áruk; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
7601Megmunkálatlan alumíniumElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
7607Alumíniumfólia (papír, karton, műanyag vagy hasonló alátéten vagy nyomtatva is), ha vastagsága (az alátétet nem számítva) legfeljebb 0,2 mmElőállítás a termékétől, valamint a 7606 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
77. árucsoportA harmonizált rendszerben történő későbbi felhasználásra fenntartva
ex 78. árucsoportÓlom és ebből készült áruk; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
7801Megmunkálatlan ólom:
— Finomított ólomElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
— EgyébElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A 7802 vámtarifaszám alá tartozó hulladék és törmelék azonban nem használható fel
79. árucsoportCink és ebből készült áruk:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
80. árucsoportÓn és ebből készült árukElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
81. árucsoportMás nem nemesfém; cermet; ezekből készült árukElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
ex 82. árucsoportSzerszámok, késművesáruk, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; mindezek részei nem nemesfémből; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
8206A 8202–8205 vámtarifaszámok közül két vagy több vámtarifaszám alá tartozó szerszámok a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt készletbenElőállítás a 8202–8205 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból A 8202–8205 vámtarifaszám alá tartozó szerszámokat is be lehet azonban foglalni a készletbe, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át
8211Kés sima vagy fogazott pengével (beleértve a kertészkést is), a 8208 vámtarifaszám alá tartozó kés kivételével, és ezek vágópengéiElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból Nem nemesfémből készült késpenge és -nyél azonban felhasználható
8214Máshol nem említett késművesáru (pl. hajnyíró gép, mészárosbárd vagy konyhai bárd, aprító- és darabolókés, papírvágó kés); manikűr- vagy pedikűrkészlet és felszerelés (körömreszelő is)Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból Nem nemesfémből készült nyél azonban felhasználható
8215Kanál, villa, merőkanál, szűrőkanál, tortalapát, halkés, vajkés, cukorfogó és hasonló konyhai vagy asztali eszközElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból Nem nemesfémből készült nyél azonban felhasználható
ex 83. árucsoportMáshol nem említett különféle áruk nem nemesfémből; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
ex 8302Más vasalás, veret, szerelvény és hasonló cikk épülethez, és automatikus ajtócsukóElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A 8302 vámtarifaszám alá tartozó más anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át
ex 8306kis szobor és más dísztárgy nem nemesfémbőlElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A 8306 vámtarifaszám alá tartozó más anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át
ex 84. árucsoportAtomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
8401Atomreaktor; nem besugárzott fűtőanyagelem (patron) atomreaktorhoz; izotóp szétválasztására szolgáló gép és berendezésElőállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
8407Szikragyújtású, belső égésű, dugattyús vagy forgódugattyús motorElőállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8408Kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús motor (dízel vagy féldízel)Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8427Villás emelőtargonca; más üzemi targonca emelő- vagy szállítószerkezettelElőállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
8482Golyós vagy görgős gördülőcsapágyElőállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 85. árucsoportElektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és -lejátszó, televíziós kép- és hangfelvevő és -lejátszó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
8501, 8502Elektromotor és elektromos generátor; Elektromos áramfejlesztő egységek és forgó áramátalakítókElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8503 vámtarifaszám alá tartozók kivételével
vagy
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8513Hordozható elektromos lámpa saját (pl. szárazelemes, akkumulátoros, elektromágneses) energiaforrással, a 8512 vámtarifaszám alá tartozó világítókészülék kivételévelElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8519Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülékElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8522 vámtarifaszám alá tartozók kivételével
vagy
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8521Videofelvevő vagy -lejátszó készülék, videotunerrel egybeépítve isElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8522 vámtarifaszám alá tartozók kivételével
vagy
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8523Hang vagy más jel felvételére alkalmas, ilyen célra előkészített, felvételt nem tartalmazó adathordozó, a 37. árucsoportba tartozó termékek kivételévelElőállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8525Rádió- vagy televízióműsor-adókészülék, -vevőkészülékkel vagy hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel egybeépítve is; televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevőkElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozók kivételével
vagy
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8526Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülékElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozók kivételével
vagy
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8527Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával kombinálva is, közös házbanElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozók kivételével
vagy
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8528Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor-vevőkészüléket vagy hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló isElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozók kivételével
vagy
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8535–8537Elektromos áramkör összekapcsolására vagy védelmére vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló elektromos készülék; optikai szálakhoz, optikai szálból álló nyalábokhoz vagy kábelekhez való csatlakozók; kapcsolótábla, -panel, -tartó (konzol), -asztal, -doboz és más foglalat, amely elektromos vezérlésre vagy az elektromosság elosztására szolgálElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8538 vámtarifaszám alá tartozók kivételével
vagy
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8540 11 és 8540 12Katódsugaras televízió-képcső, beleértve a katódsugaras videomonitor-csövet isElőállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8542 31 – 8542 33 és 8542 39Monolitikus integrált áramkörökElőállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
vagy
Diffúziós művelet, amely során az integrált áramköröket félvezető szubsztrátumon, megfelelő adalékanyag szelektív hozzáadásával alakítják ki, függetlenül attól, hogy az összeszerelést és/vagy a tesztelést hol végezték
8544Szigetelt elektromos huzal (zománcozott vagy anódosan oxidált is), kábel (a koaxiális kábel is) és más szigetelt elektromos vezeték, csatlakozóval vagy anélkül; önállóan beburkolt optikai szálakból álló kábel, elektromos vezetékkel összeállítva vagy csatlakozóval felszerelve isElőállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8545Szénelektróda, szénkefe, ívlámpaszén, galvánelemhez való szén és más elektromos célra szolgáló, grafitból vagy más szénből készült cikk, fémmel vagy anélkülElőállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
8546Bármilyen anyagból készült elektromos szigetelőElőállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8547Szigetelőszerelvény elektromos géphez, készülékhez vagy berendezéshez, kizárólag szigetelőanyagból, eltekintve bármilyen apróbb fémrésztől (pl. belső menetes foglalat), amelyeket az öntésnél csak a szerelhetőség érdekében helyeztek az anyagba, a 8546 vámtarifaszám alá tartozó szigetelő kivételével; szigetelőanyaggal bélelt, nem nemesfémből készült elektromos szigetelőcső és ezek csatlakozódarabjaiElőállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8548Primer cella, primer elem és elektromos akkumulátor selejtje és hulladéka; kimerült primer cella, kimerült primer elem és kimerült elektromos akkumulátor; gépnek vagy készüléknek ebben az árucsoportban máshol nem említett elektromos alkatrészeElőállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
86. árucsoportVasúti mozdonyok vagy villamos-motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; Vasúti vagy villamosvágány-tartozékok, és -felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés:Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
ex 87. árucsoportJárművek és ezek alkatrészei és tartozékai, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével; a következők kivételével:Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8711Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), és kerékpár segéd motorral felszerelve, oldalkocsival is; oldalkocsiElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 88. árucsoportLégi járművek, űrhajók és ezek alkatrészei, a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
ex 8804Forgó (rotáló) ejtőernyőElőállítás bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagokból, beleértve a 8804 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is
vagy
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
89. árucsoportHajók, csónakok és más úszószerkezetekElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
ex 90. árucsoportOptikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző-, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; mindezek alkatrészei és tartozékai, a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
9002Lencse, prizma, tükör és más optikai elem bármilyen anyagból, szerelve, amely a műszer vagy készülék alkatrésze vagy szerelvénye, az optikailag nem megmunkált üvegből készült elem kivételévelElőállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
9033A 90. árucsoportba tartozó gép, berendezés, műszer vagy készülék (ebben az árucsoportban máshol nem említett) alkatrésze és tartozékaElőállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
91. árucsoportÓrák és kisórák és ezek alkatrészeiElőállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
92. árucsoportHangszerek; mindezek alkatrészei és tartozékaiElőállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
93. árucsoportFegyverek és lőszerek; ezek alkatrészei és tartozékaiElőállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
94. árucsoportBútor; ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; máshol nem említett lámpák és világító-felszerelések; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épületekElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
ex 95. árucsoportJátékok, játékszerek és sporteszközök; mindezek alkatrészei és tartozékai, a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
ex 9506Golfütő és alkatrészeiElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A golfütőfejek készítéséhez azonban durván megmunkált tömbök felhasználhatók
ex 96. árucsoportKülönböző áruk; a következők kivételével:Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
vagy
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
9601 és 9602Megmunkált elefántcsont, csont, teknősbékahéj, szarv, agancs, korall, gyöngyház és faragásra alkalmas más állati eredetű anyag és ezekből készült áru (beleértve az öntéssel formázott árut is).
Megmunkált növényi vagy ásványi eredetű, faragásra alkalmas anyag és ezekből készült áru; öntött vagy faragott tárgy viaszból, sztearinból, természetes mézgából vagy természetes gyantából vagy mintázó pasztából, és máshol nem említett formázott vagy faragott tárgy; nem kemény, megmunkált zselatin (a 3503 vámtarifaszám alá tartozó zselatin kivételével) és ebből készült áru
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
9603Seprű, kefe és ecset (gép, készülék- vagy járműalkatrészt képező kefe is), kézi működtetésű, mechanikus padlóseprő motor nélkül, nyeles felmosó-, mosogatóruha és tollseprű, kefe, seprű vagy ecset előállításához előkészített csomó és nyaláb; szobafestő párna és henger; gumibetétes törlő (a gumihengeres kivételével)Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
9605Utazási készlet testápoláshoz, varráshoz vagy cipő- vagy ruhatisztításhozA készletben levő termékek mindegyikének ki kell elégítenie a szabályt, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. Nem származó árucikkek azonban részét képezhetik a készletnek, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át
9606Gomb, franciakapocs, patentkapocs és patent, gombtest és ezek más alkatrészei; nyers gombElőállítás:
— a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból,
— feltéve, hogy az összes felhasznált anyag együttes értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
9608Golyóstoll, filc- és más, szivacsvégű toll és jelző; töltőtoll, rajzolótoll és más toll; másoló töltőtoll (átírótoll); töltőceruza vagy csúszóbetétes ceruza; tollszár, ceruzahosszabbító és hasonló; mindezek alkatrészei (beleértve a kupakot és a klipszet is), a 9609 vámtarifaszám alá tartozó áru kivételévelElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó tollhegy vagy tollhegycsúcs azonban felhasználható
9612Írógép- vagy hasonló szalag, tintával vagy más anyaggal – lenyomat készítésére – átitatva, orsón vagy kazettában is; bélyegzőpárna, dobozzal is, átitatva vagy semElőállítás:
— a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból,
— feltéve, hogy az összes felhasznált anyag együttes értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
9613 20Zseböngyújtó, gáztöltésű, újratölthetőElőállítás, amelynek során a 9613 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át
9614Pipa (pipafej is), és szivar- és cigarettaszipka és ezek alkatrészeiElőállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
97. árucsoportMűvészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségekElőállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
(1) Lásd a 4.2. sz. bevezető megjegyzést.
(2) A ’különleges eljárások’ különleges feltételeit lásd a 8.1. és a 8.3. bevezető megjegyzésben.
(3) A ’különleges eljárások’ különös feltételeit lásd a 8.2. bevezető megjegyzésben.
(4) Az egyfelől a 3901–3906 vámtarifaszám alá, másfelől a 3907–3911 vámtarifaszám alá besorolt anyagokból álló termékek esetében ez a korlátozás csak arra az anyagcsoportra vonatkozik, amelyik a nagyobb tömeget képviseli.
(5) A kevert textil alapanyagokból előállított termékekkel kapcsolatos különleges feltételek a 6. bevezető megjegyzésben találhatók.
(6) Ezen anyag felhasználása a papírgyártó gépekhez használatos szövetek előállítására korlátozódik.
(7) Lásd a 7. bevezető megjegyzést.
(8) SEMII – Semiconductor Equipment and Materials Institute Incorporated.

II. függelék

ELTÉRÉS IRÁNTI KÉRELEM

1. A KÉSZTERMÉK KERESKEDELMI MEGNEVEZÉSE

1.1. Vámbesorolás (HR-kód)

2. A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOK KERESKEDELMI LEÍRÁSA

2.1. Vámbesorolás (HR-kód)

3. AZ UNIÓBA IRÁNYULÓ EXPORT VÁRHATÓ ÉVES MENNYISÉGE (TÖMEG, DARABSZÁM, MÉTER VAGY EGYÉB MÉRTÉKEGYSÉG)

4. A KÉSZTERMÉK ÉRTÉKE

5. A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOK ÉRTÉKE

6. A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOK EREDETE

7. ANNAK INDOKOLÁSA, HOGY MIÉRT NEM TARTHATÓ BE A KÉSZTERMÉKRE VONATKOZÓ SZÁRMAZÁSI SZABÁLY

8. AZ ELTÉRÉS KÉRELMEZETT IDŐTARTAMA

éééé. hh. nn. – éééé. hh. nn.

9. ESETLEGES FEJLEMÉNYEK, AMELYEK MEGSZÜNTETIK AZ ELTÉRÉS SZÜKSÉGESSÉGÉT

10. A VÁLLALKOZÁSRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

Az érintett vállalat tőkestruktúrája/A megvalósított vagy tervezett beruházások összege/Alkalmazott vagy alkalmazandó személyzet

III. függelék

KÉRELEM REGISZTRÁLT EXPORTŐRKÉNT VALÓ NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL IRÁNT

az exportőrök TOT-okon belüli regisztrációja céljából a tengerentúli országok és területek Európai Unióval való társulása keretében

1. Az exportőr neve, teljes címe és országa, kapcsolattartási adatai, valamint TIN száma
2. Kiegészítő kapcsolattartási adatok, köztük telefon- és telefaxszám, valamint e-mail-cím, ha van (nem kötelező adat)
3. Jelölje meg, hogy elsődleges tevékenysége a gyártás/termelés vagy a kereskedelem
4. A preferenciális elbánás feltételeit teljesítő áruk indikatív megnevezése a Harmonizált Rendszer szerinti vámtarifaszámok indikatív listájának megadásával (ha a kereskedelem tárgyát képező áruk húsznál több vámtarifaszám alá tartoznak, akkor elegendő a Harmonizált Rendszer szerinti árucsoportokat megjelölni)
5. Az exportőr nyilatkozata:
Alulírott:
— kijelenti, hogy a fenti adatok helytállóak;
— kijelenti, hogy korábbi regisztrációja nem került visszavonásra; ellenkező esetben kijelenti, hogy a regisztráció visszavonását eredményező helyzetet orvosolta;
— vállalja, hogy származásmegjelölő nyilatkozatot csak olyan árukra vonatkozóan állít ki, amelyek teljesítik a preferenciális bánásmód feltételeit, és megfelelnek az adott árura vonatkozóan e mellékletben előírt származási szabályoknak;
— vállalja, hogy a preferenciális elbánás alá eső áruk termeléséről/szállításáról megfelelő üzleti számviteli nyilvántartást vezete, és ezt a nyilvántartást a származásmegjelölő nyilatkozat kiállítási évének végétől számítva legalább három évig megőrzi;
— vállalja, hogy a nyilvántartásba vett adataiban a regisztráltexportőr-azonosító szám megszerzését követően bekövetkező változásokról haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot;
— vállalja, hogy együttműködik az illetékes hatósággal;
— kész alávetni magát a származásmegjelölő nyilatkozatai pontosságára vonatkozó bárminemű ellenőrzésnek, beleértve az Európai Bizottság vagy a tagállamok hatóságai által a számviteli nyilvántartásai vonatkozásában elvégzendő megerősítéseket és a helyiségeiben végzendő látogatásokat is;
— vállalja, hogy kérelmezi a rendszerben való regisztrációja visszavonását, amennyiben nem teljesíti többé azokat a feltételeket, amelyek alapján jogosult lenne a rendszer keretében bármilyen árut exportálni;
— vállja, hogy kérelmezi a rendszerben való regisztrációja visszavonását, amennyiben már nem szándékozik ilyen árukat exportálni e határozat értelmében.
____________________________________________________
Hely, dátum, az aláírásra jogosult személy aláírása, neve és beosztása (1)
6. Az exportőr kifejezett előzetes hozzájárulása a helyzet ismeretében adatainak a nyilvános internetes oldalon történő közzétételéhez
Alulírott tudomásul veszi, hogy az e nyilatkozatban szereplő információk nyilvános internetes oldalon közzétételre kerülhetnek. Alulírott hozzájárul, hogy ezek az információk a nyilvános internetes oldalon közzétételre kerüljenek. Alulírott tudomásul veszi, hogy a szóban forgó információknak a nyilvános internetes oldalon történő közzétételére vonatkozóan ezúton tett hozzájárulását a regisztrációért felelős illetékes hatóságnak küldött kérelem útján visszavonhatja.
____________________________________________________
Hely, dátum, az aláírásra jogosult személy aláírása, neve és beosztása (1)
7. Az illetékes hatóság számára fenntartva!
A kérelmező regisztrációjának adatai:
Regisztrációs szám: …
A regisztráció időpontja: …
A regisztráció érvényességének kezdete: …
Aláírás és bélyegző (1): …
Tájékoztató
a rendszerben rögzített személyes adatok védelméről és feldolgozásáról
1. A regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti e kérelemben foglalt személyes adatok Európai Bizottság általi feldolgozása során az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alkalmazandó. Amennyiben valamely TOT illetékes hatóságai az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3) hajtják végre, e rendelet rendelkezései alkalmazandók a regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti kérelemben foglalt személyes adatok kezelése és az ilyen adatok szabad áramlása tekintetében.
2. A regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel kapcsolatos személyes adatok feldolgozására a 2013/755/EU tanácsi határozatban (4) foglalt származási szabályok alkalmazása céljából kerül sor. Az 1. pontban említettrendelet jelenti a jogalapot a személyes adatoknak a regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti kérelem vonatkozásában való feldolgozásához.
3. Az adatok REX-rendszerben történő feldolgozását illetően a kérelem benyújtásának helye szerinti TOT illetékes hatósága tekintendő az adatkezelőnek.
A TOT-ok illetékes hatóságai jegyzékét a Bizottság honlapján teszik közzé.
4. A bizottsági felhasználók, a TOT-ok illetékes hatóságai, valamint a tagállamok vámhatóságai számára felhasználói azonosító/jelszó útján biztosítanak hozzáférést e kérelem valamennyi adatához.
5. A TOT-ok illetékes hatóságai a visszavont regisztráció adatait tíz naptári éven keresztül megőrzik a REX-rendszerben. Ez az időszak azon év végétől indul, amelyben a regisztráció visszavonásra került.
6. Az érintett hozzáférési joggal rendelkezik a rá vonatkozó, a REX-rendszeren keresztül feldolgozásra kerülő adatokat illetően, és adott esetben az (EU) 2018/1725 rendelettel vagy az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban megilleti az adatok helyesbítésének, törlésének vagy zárolásának joga. Bármely hozzáférésre, helyesbítésre, törlésre vagy zárolásra vonatkozó jog gyakorlása iránti kérelmet adott esetben a TOT regisztrációért felelős illetékes hatóságaihoz kell benyújtani, a kérelmek feldolgozását az említett hatóságok végzik. Amennyiben egy regisztrált exportőr a Bizottsághoz nyújtotta be a fenti jog gyakorlása iránti kérelmét, a Bizottság továbbítja az ilyen kérelmet az érintett TOT illetékes hatóságainak. Amennyiben a regisztrált exportőr nem tudja az adatkezelő révén érvényesíteni jogait, kérelmét a Bizottsághoz mint adatkezelőhöz nyújtja be. A Bizottságnak jogában áll az adatokat helyesbíteni, törölni vagy zárolni.
7. A panaszokat a megfelelő nemzeti adatvédelmi hatóságnak kell címezni. Amennyiben a panasz az Bizottság általi adatfeldolgozást érinti, akkor a panaszt az európai adatvédelmi biztosnak kell címezni (http://www.edps.europa.eu/EDPSWEB/).
(1) Amennyiben a regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmek benyújtása, továbbá a regisztrált exportőrök és a TOT-ok illetékes hatóságai közötti egyéb információcsere elektronikus adatfeldolgozási eljárás segítségével történik, az 5., 6. és 7. rovatban említett aláírás és bélyegző helyett elektronikus azonosítást kell alkalmazni.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)(HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(4) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

IV. függelék

SZÁRMAZÁSMEGJELÖLŐ NYILATKOZAT

Az alábbi nyilatkozat bármely olyan kereskedelmi okmányra rávezethető, amely tartalmazza az exportőr és a címzett nevét és teljes címét, az áruk megnevezését és a kiállítás dátumát.)

Francia nyelvű változat

L'exportateur (Numéro d'exportateur enregistré - excepté lorsque la valeur des produits originaires contenus dans l'envoi est inférieure à EUR 10 000 ( 17 )) des produits couverts par le présent document déclare que, sauf indication claire du contraire, ces produits ont l'origine préférentielle.... ( 18 ) au sens des règles d'origine de la Décision d'association des pays et territoires d'outre-mer et que le critère d'origine satisfait est ... ... ( 19 )

Angol nyelvű változat

The exporter (Number of Registered Exporter - unless the value of the consigned originating products does not exceed EUR 10 000 (17) ) of the products covered by this document declares that, except where otherwise clearly indicated, these products are of. . . preferential origin (18) according to rules of origin of the Decision on the association of the overseas countries and territories and that the origin criterion met is ... ... (19)

V. függelék

SZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT NEM PREFERENCIÁLISSZÁRMAZÓ STÁTUSÚ TERMÉKEK ESETÉBEN

Alulírott kijelentii, hogy az ezen a számlán felsorolt termékeket ... (1)

... -ban/-ben állították elő (2)

és azok az alábbi alkotórészekből vagy anyagokból állnak, amelyek nem rendelkeznek GPM, TOT vagy Európai Unió származó státussal a preferenciális kereskedelemben:

... (3) ... (4) ... (5)

...

...

... (6)

Alulírott vállalja, hogy a vámhatóságok kérésére a rendelkezésükre bocsátjaa az e nyilatkozatot alátámasztó bizonyítékokat.

... (7)... (8)

... (9)

Megjegyzés

A fenti szöveg - az alábbi lábjegyzeteknek megfelelően értelemszerűen kitöltve - alkotja a szállítói nyilatkozatot. A lábjegyzeteket nem kell lemásolni.

(1) - Ha csak néhány, a számlán szereplő áru érintett, azokat egyértelműen meg kell jelölni, és a megjelölést az alábbiak szerint kell a nyilatkozatra rávezetni: 'az e számlán felsorolt és ... jelzéssel ellátott ... előállítási helye ... '.

- Ha a számlától vagy számlamelléklettől eltérő okmányt használnak (lásd az e melléklet 27. cikke (1) bekezdését), a 'számlán' szó helyett az érintett okmány nevét kell feltüntetni.

(2) Az Európai Unió, a tagállam, gazdasági partnerségi megállapodást aláíró ország vagy a TOT.

(3) A megnevezést minden esetben meg kell adni. A megnevezésnek helytállónak és kellően részletesnek kell lennie, hogy lehetővé tegye az érintett áruk tarifális besorolásának meghatározását.

(4) A vámértéket csak kérésre kell megadni.

(5) A származási országot csak kérésre kell megadni. A megadott származásnak preferenciálisnak kell lennie, minden egyéb származást 'harmadik országként' kell megadni.

(6) Az 'és az alábbi feldolgozáson estek át [az Európai Unióban] [tagállamban] [gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országban] [TOT-on: ... ' szöveggel és az elvégzett feldolgozás megnevezésével kell kiegészíteni, ha ezt az információt kérik.

(7) Hely és dátum. Az e melléklet 27. cikke (2) bekezdése szerinti hosszú távú szállítói nyilatkozat esetében a következő mondatot kell beilleszteni: 'Ez a nyilatkozat a(z) ... és ... között teljesített valamennyi ilyen áruszállítmányra érvényes.'

(8) Név és a társaságon belüli beosztás

(9) Aláírás

VI. függelék

ADATLAP

1. Az ebben a függelékben meghatározásra került adatlapot egy vagy több olyan hivatalos nyelven kell felhasználni és kinyomtatni, amelye(ke)n ez a határozat készült, az exportáló ország vagy terület hazai jogszabályaival összhangban. Az adatlapot e nyelvek valamelyikén kell kitölteni; kézi kitöltés esetén annak tintával és nyomtatott nagybetűvel kell történnie. A formanyomtatványokat az azonosításukra szolgáló nyomtatott vagy kézzel írt sorszámmal kell ellátni.

2. Az adatlap mérete 210 × 297 mm, hosszirányban legfeljebb + 8 mm, illetve -5 mm eltérés megengedett. A felhasznált papír fehér írópapír, amely mechanikus rostanyagot nem tartalmaz, és tömege legalább 25 g/m2.

3. A nemzeti igazgatási szervek fenntarthatják maguknak a jogot, hogy a formanyomtatványokat maguk nyomtassák, vagy az általuk engedélyezett nyomdákban állíttassák elő. Ez utóbbi esetben a bizonyítványokon fel kell tüntetni az ilyen engedélyre történő utalást. Minden egyes formanyomtatványon szerepelnie kell a nyomda nevének és címének vagy az azonosítására szolgáló jelnek.

1. Szállító (1)ADATLAP
az alábbiak közötti preferenciális kereskedelemben történő felhasználásra:
EURÓPAI UNIÓ
és
a TOT-ok
2. Címzett (1)
3. Feldolgozó (1)4. A megmunkálás vagy feldolgozás helye szerinti állam
6. Behozatali vámhivatal (1)5. A hivatal tölti ki
7. Behozatali okmány (2)
Formanyomtatvány: … Szám: …
Sorozat: …
Dátum: …
ÁRUK
8. Jelölések, számok, a csomagok mennyisége és fajtája9. A Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer (Harmonizált Rendszer) szerinti vámtarifaszám/alszám (KN-kód)10. Mennyiség (1)
11. Érték (4)
FELHASZNÁLT IMPORTÁLT ANYAGOK
12. A Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer (Harmonizált Rendszer) szerinti vámtarifaszám/alszám (KN-kód)13. Származási ország14. Mennyiség (3)15. Érték (2(5)
16. Az elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás jellege
17. Megjegyzések
18. VÁMHIVATAL IGAZOLÁSA19. A SZÁLLÍTÓ NYILATKOZATA
A nyilatkozat igazolása:Alulírott kijelenti, hogy az ezen az adatlapon feltüntetett adatok pontosak.
Okmány: …
Formanyomtatvány: … Szám: …
Vámhivatal: …
Dátum: …
(Hely)(Dátum)
Hivatalos bélyegző
(Aláírás)(Aláírás)
(1)(2)(3)(4)(5) Ld. a túloldalon szereplő lábjegyzeteket.
ELLENŐRZÉS IRÁNTI KÉRELEMAZ ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE
Az alulírott vámtisztviselő kéri ezen adatlap hitelességének és pontosságának ellenőrzését.Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy
a) ezt az adatlapot a feltüntetett vámhivatal adta ki, és az abban szereplő adatok pontosak (*)
b) ez az adatlap nem felel meg a hitelesség és a pontosság követelményeinek (lásd a csatolt megjegyzéseket) (*)
(Hely és dátum)(Hely és dátum)
Hivatalos bélyegzőHivatalos bélyegző
(vámtisztviselő aláírása)(vámtisztviselő aláírása)
( * ) A nem kívánt rész törlendő
KERESZTHIVATKOZÁSOK
(1) A személy vagy vállalkozás neve és teljes címe
(2) Opcionális információk.
(3) Kg, hl, m3 vagy más mértékegységek.
(4) A csomagolást úgy kell tekinteni, hogy a benne levő áruval egységet alkot. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik a becsomagolt áru szokásostól eltérő és olyan csomagolására, amely a csomagolási funkción kívüli saját tartós használati értékkel is rendelkezik.
(5) Az értéket a származási szabályokra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell feltüntetni.

VII. MELLÉKLET

A KEDVEZMÉNYEK IDEIGLENES VISSZAVONÁSA

1. cikk

A kedvezmények visszavonásával kapcsolatos elvek

(1) Az e határozat 43. cikkében előírt kedvezményes előírások ideiglenesen visszavonatkozók a valamely TOT-ból származó összes vagy bizonyos termékek vonatkozásában, az alábbi esetekben:

a) csalás;

b) szabálytalanság vagy a termékek származási szabályainak és a kapcsolódó eljárásoknak a rendszeres megsértése, illetve betartásuk biztosításának elmulasztása; vagy

c) vagy az e cikk (2) bekezdésében és a VI. melléklet V. címében említett, az e határozat 43-49. cikkében említett előírások végrehajtásához és ellenőrzéshez szükséges igazgatási együttműködés elmulasztása.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazgatási együttműködés megköveteli többek között, hogy a TOT:

a) közölje a Bizottsággal a származási szabályok végrehajtásához és azok tiszteletben tartásának ellenőrzéséhez szükséges adatokat és tartsa azokat naprakészen;

b) segítse az Uniót a tagállamok vámhatóságainak kérésére az áruk származásának utólagos ellenőrzésével és az eredmények időben történő közlésével;

c) megfelelő vizsgálatokat végezzen vagy rendeljen el a származási szabályok megsértésének feltárása és megakadályozása érdekében;

d) segítse az Uniót annak engedélyezésével, hogy a Bizottság - a tagállamok illetékes hatóságaival összehangoltan és szorosan együttműködve - uniós felméréseket végezhessen területén az e határozat 43. cikkében említett előírásokból származó előnyök biztosításához szükséges okmányok hitelességének és az információk pontosságának ellenőrzésére;

e) a VI. melléklet 7-10. cikkeinek értelmében vett kumuláció tekintetében betartják a származási szabályokat vagy biztosítják azok betartását.

f) adott esetben segítse az Uniót a származással kapcsolatos, feltételezhető csalásra utaló magatartás vizsgálatában. Csalás gyanúja merülhet fel abban az esetben, ha az e határozat értelmében előírt kedvezményes előírások keretében bonyolított termékimport mértéke jelentősen meghaladja a kedvezményezett TOT szokásos exportszintjét.

2. cikk

A kedvezményes előírások visszavonása

(1) A Bizottság ideiglenesen visszavonhatja az e határozatban meghatározott kedvezményes előírások alkalmazását valamely kedvezményezett országból származó valamennyi termék vagy a termékek egy része tekintetében, ha úgy ítéli meg, hogy az e melléklet 1. cikkének (1) és a (2) bekezdésben említett okok következtében elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az ideiglenes visszavonás igazolására, feltéve, hogy előzőleg:

a) konzultált a VIII. melléklet 10. cikkében említett bizottsággal, az e melléklet 3. cikke (2) bekezdésében említett eljárással összhangban;

b) felkérte a tagállamokat arra, hogy tegyék meg a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket az Unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítására és/vagy annak biztosítása érdekében, hogy a kedvezményezett ország teljesítse kötelezettségeit; és

c) értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában arról, hogy megalapozott kétely merült fel a kedvezményes előírások alkalmazása és/vagy annak tekintetében, hogy a kedvezményezett ország teljesíti vonatkozó kötelezettségeit, és ez megkérdőjelezheti az adott ország jogát arra, hogy továbbra is részesüljön az e határozat által biztosított kedvezményekben.

A Bizottság értesíti az érintett TOT-ot az e bekezdés értelmében hozott valamennyi határozatáról, még azok hatálybalépését megelőzően. A Bizottság értesíti a VIII. melléklet 10. cikkében említett bizottságot is.

(2) Az ideiglenes visszavonás időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. Ezen időtartam lejártával a Bizottság határoz arról, hogy - a VIII. melléklet 10. cikkében említett bizottság értesítését követően - megszünteti-e az ideiglenes visszavonást, vagy annak időtartamát az e cikk (1) bekezdésben említett eljárással összhangban meghosszabbítja.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan lényeges információról, amely a kedvezmények visszavonását, meghosszabbítását vagy megszüntetését indokolhatja.

3. cikk

Bizottsági eljárás

(1) Az e melléklet. 2. cikke végrehajtása céljából a Bizottságot a VIII. melléklet 10. cikkében említett bizottság segíti.

(2) E bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VIII. MELLÉKLET

VÉDINTÉZKEDÉSI ÉS FELÜGYELETI ELJÁRÁSOK

1. cikk

A felügyeleti és védintézkedésekkel kapcsolatos fogalommeghatározások

Az e melléklet felügyeleti és védintézkedésekkel kapcsolatos 2-10. cikkei alkalmazásában:

a) "hasonló termék": az a termék, amely a szóban forgó termékkel azonos, azaz vele minden tekintetben megegyezik, vagy ilyen termék hiányában az a termék, amely a szóban forgó termékkel ugyan nem egyezik meg minden tekintetben, de azzal szoros hasonlóságot mutató tulajdonságokkal rendelkezik;

b) "érdekelt felek": az e melléklet 2. cikke (1) bekezdésében említett importált, illetve a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek előállításában, forgalmazásában és/vagy értékesítésében érdekelt felek;

c) "súlyos nehézségek" akkor állnak fenn, ha az uniós termelők gazdasági és/vagy pénzügyi helyzete romlik.

2. cikk

A védintézkedések elvei

(1) Amennyiben valamely TOT-ból származó, az e határozat 43. cikkében említett terméket olyan mennyiségben és/vagy áron importálnak, amelyek súlyos nehézségeket okoznak hasonló, vagy az adott termékkel közvetlenül versenyző termékeket előállító közösségi termelőknek vagy ilyen nehézségek bekövetkezésével fenyegetnek, az alábbi rendelkezésekkel összhangban meg lehet hozni a szükséges védintézkedéseket.

(2) Az (1) bekezdés végrehajtása céljából elsőbbséget kell biztosítani az olyan intézkedéseknek, amelyek a társulás működését a legkevésbé zavarják. Ezen intézkedések nem lépik túl a felmerült nehézségek orvoslásához feltétlenül szükséges határokat. Nem léphetik túl az e határozattal megadott kedvezményes elbánás visszavonását.

(3) Amennyiben védintézkedéseket tesznek vagy módosítanak, különös figyelmet kell fordítani az érintett TOT-ok érdekeire.

3. cikk

Eljárás indítása

(1) A Bizottság megvizsgálja, hogy kell-e védintézkedéseket hozni, amennyiben első látásra elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy teljesülnek az e melléklet 2. cikkének feltételei.

(2) A vizsgálat valamely tagállam, bármely, az uniós termelők nevében eljáró jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyesület kérésére vagy a Bizottság saját kezdeményezésére indul, ha a Bizottság számára nyilvánvaló, hogy az e melléklet 2. cikkben említett tényezők alapján első látásra elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálat megindításához. A vizsgálat indítására irányuló kérelemnek bizonyítékot kell tartalmaznia arra nézve, hogy teljesülnek a védintézkedés bevezetésének e melléklet 2. cikkében meghatározott feltételei. A kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani. A Bizottság a lehetőségekhez mérten megvizsgálja a kérelemben közölt bizonyítékok pontosságát és helytállóságát, hogy eldönthesse, első látásra elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésére a vizsgálat megindításához.

(3) Amennyiben nyilvánvaló, hogy első látásra elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy alátámassza az eljárás megindításának indokoltságát, a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az eljárás megindítására az (2) bekezdés alapján beérkezett kérelem kézhezvétele után egy hónapon belül kerül sor. Amennyiben vizsgálatot kezdeményeznek, az értesítés minden szükséges adatot tartalmaz az eljárással és a határidőkkel kapcsolatban, beleértve az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának meghallgató tisztviselőjéhez való fordulás lehetőségét is.

(4) A vizsgálat lefolytatására vonatkozó szabályokat és eljárásokat e melléklet 4. cikke állapítja meg.

(5) A TOT-hatóságok kérésére és az e cikkben említett határidők sérelme nélkül meg kell szervezni az e határozat 14. cikkében említett háromoldalú konzultációt. A háromoldalú konzultációt eredményét továbbítani kell a konzultációs bizottsághoz.

4. cikk

Vizsgálatok

(1) A Bizottság az eljárás kezdeményezését követően vizsgálatot indít. A (3) bekezdésben meghatározott időtartam azon a napon kezdődik, amelyen a vizsgálat megindítására vonatkozó határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik.

(2) A Bizottság tájékoztatást kérhet a tagállamoktól, a tagállamok pedig minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy ezt a kérést teljesítsék. Ha az információ közérdekű, és nem minősül bizalmas jellegűnek az e melléklet 9. cikkében foglaltak szerint, akkor a (8) bekezdésben foglaltak szerint a nem bizalmas aktákhoz kell csatolni.

(3) A vizsgálatot megindítása után tizenkét hónapon belül le kell zárni.

(4) A Bizottság minden olyan információt felkutat, amelyet az e melléklet 2. cikkében megállapított feltételekre tekintettel szükségesnek tart a döntéshez, és - amennyiben azt helyénvalónak tartja - az információ ellenőrzésére törekszik.

(5) A vizsgálat során a Bizottság minden olyan objektív és számszerűsíthető jellegű releváns tényezőt értékel, amely hatással van az uniós gazdasági ágazat helyzetére, különösen a piaci részesedést, valamint az értékesítés, a termelés, a termelékenység, a kapacitáskihasználás, a nyereség és veszteség, illetve a foglalkoztatás szintjének változásait. Ez a lista nem kimerítő jellegű, a Bizottság egyéb releváns tényezőket is figyelembe vehet.

(6) Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben előírt időtartamon belül fellépő érdekelt felek és az érintett TOT képviselői írásbeli kérelemre a vizsgálattal összefüggésben a Bizottság rendelkezésére bocsátott valamennyi információba betekintést nyerhetnek (kivéve az Unió vagy a tagállamok hatóságai által készített belső dokumentumokat), feltéve, hogy ezek az információk ügyük tekintetében relevánsak és nem minősülnek bizalmasnak az e melléklet 9. cikke értelmében, továbbá hogy a Bizottság a vizsgálat során felhasználja őket. A fellépő érdekelt felek az információkkal kapcsolatos álláspontjukat közölhetik a Bizottsággal. Ezeket az álláspontokat figyelembe kell venni, ha azok tekintetében elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre.

(7) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a vizsgálathoz felhasznált minden adat és statisztika rendelkezésre álljon, és azok érthetők, átláthatók és ellenőrizhetők legyenek.

(8) A Bizottság meghallgatja az érdekelt feleket különösen abban az esetben, ha azok az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben előírt időtartamon belül írásban kérik a meghallgatást, és a kérelemben bemutatják, hogy a vizsgálat eredménye valószínűleg hatással lesz rájuk, és szóbeli meghallgatásukat különleges okok indokolják. A Bizottság e feleket ezután több alkalommal is meghallgatja, ha ezt különleges okok indokolják.

(9) Amennyiben az információk benyújtása nem a Bizottság által meghatározott határidőn belül történik, vagy a vizsgálat komoly akadályba ütközik, akkor a rendelkezésre álló tények alapján is lehet megállapításokat tenni. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy valamely érintett fél vagy harmadik fél hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül hagyja, és a rendelkezésre álló tényeket használhatja fel.

(10) A Bizottság írásban értesíti az érintett TOT-ot a vizsgálat megkezdéséről.

5. cikk

Előzetes felügyeleti intézkedések

(1) Az e határozat 43. cikkében említett, a TOT-okból származó termékeket különleges felügyeletnek vethetik alá.

(2) Az előzetes felügyeleti intézkedéseket a Bizottság fogadja el az e melléklet 10. cikkében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően.

(3) Az előzetes felügyeleti intézkedések korlátozott ideig érvényesek. Eltérő rendelkezés hiányában ezek az intézkedések a bevezetésüket követő hat hónap után következő újabb hat hónapos időszak lejártakor érvényüket veszítik.

(4) A Bizottság és a TOT illetékes hatóságai biztosítják a felügyeleti intézkedések hatékonyságát azáltal, hogy bevezetik a VI. és VII. mellékletben említett közigazgatási együttműködési eljárásokat.

6. cikk

Átmeneti védintézkedések meghozatala

(1) Az uniós termelők gazdasági és/vagy pénzügyi helyzetének nehezen helyrehozható romlását érintő kellően indokolt sürgős esetekben ideiglenes intézkedéseket lehet alkalmazni. Az átmeneti intézkedések legfeljebb 200 napig alkalmazhatók. Az átmeneti intézkedéseket a Bizottság fogadja el az e melléklet 10. cikkében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően. Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság azonnal alkalmazandó ideiglenes védintézkedéseket fogad el az e melléklet 10. cikkében említett eljárással összhangban.

(2) Amennyiben az ideiglenes intézkedés a 2. cikkben foglalt feltételek nem teljesülése miatt hatályát veszti, az ideiglenes intézkedések következtében beszedett vámot automatikusan vissza kell téríteni.

7. cikk

Végleges intézkedések bevezetése

(1) Ha a végleges tényállás azt mutatja, hogy a 2. cikkben meghatározott feltételek nem teljesülnek, a Bizottság határozatot fogad el a vizsgálat befejezéséről és az eljárás lezárásáról a 4. cikkben említett vizsgálati eljárásnak megfelelően. A Bizottság - kellő figyelemmel a 9. cikk értelmében vett bizalmas információk védelmére - közzéteszi az összes vonatkozó tény és jogszabály alapján hozott megállapításait és megindokolt következtetéseit.

(2) Amennyiben a végleges tényállás azt mutatja, hogy teljesülnek a 2. cikkben meghatározott feltételek, az e melléklet 4. cikkében említett vizsgálati eljárás szerint a Bizottság határozatot fogad el végleges védintézkedések meghozataláról. A Bizottság - kellő figyelemmel a 9. cikk értelmében vett bizalmas információk védelmére - a döntés szempontjából lényeges tények és megfontolások összefoglalását tartalmazó jelentést tesz közzé, valamint haladéktalanul értesíti a TOT-hatóságokat a szükséges védintézkedések meghozataláról szóló döntésről.

8. cikk

A védintézkedések időtartama és felülvizsgálata

(1) Védintézkedés csak addig marad hatályban, amíg az a súlyos kár megelőzése vagy orvoslása és az alkalmazkodás megkönnyítése érdekében szükséges. Az intézkedés időtartama nem haladhatja meg a három évet, kivéve, ha a (2) bekezdés szerint meghosszabbították.

(2) A védintézkedés kezdeti időtartamát kivételes esetben legfeljebb két évvel meg lehet hosszabbítani, feltéve, hogy a védintézkedés továbbra is szükségesnek bizonyul a komoly nehézségek elhárítására vagy orvosolására.

(3) Az időtartam minden, (2) bekezdés szerinti meghosszabbítását egy, valamely tagállam, bármely jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező bármely, az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró szövetség kérésére vagy a Bizottság saját kezdeményezésére indított vizsgálatnak kell megelőznie, amennyiben elegendő első látásra elfogadható bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a védintézkedésre továbbra is szükség van.

(4) A vizsgálat megkezdését a 4. cikkel összhangban közzéteszik, és a védintézkedés a vizsgálat eredményéig hatályban marad. A vizsgálat és az e cikk (2) bekezdése szerinti meghosszabbításra vonatkozó döntés meghozatala a 6. és 7. cikknek megfelelően történik.

9. cikk

Titoktartás

(1) Az e határozat alapján kapott információk csak a megjelölt célra használhatók fel. Bizalmas jellegű vagy az e határozat alapján bizalmas alapon szolgáltatott információk nem hozhatók nyilvánosságra az információ szolgáltatójának kifejezett engedélye nélkül.

(2) Minden bizalmas kezelés iránti kérelemben meg kell jelölni azokat az okokat, amiért az információ bizalmasnak minősül. Amennyiben a bizalmas kezelés iránti kérelem megalapozatlannak tűnik, az információ szolgáltatója viszont nem kívánja nyilvánosságra hozni az információt, és nem kívánja engedélyezni annak általánosított vagy összegzett formájú közzétételét, akkor az adott információ figyelmen kívül hagyható.

(3) Az információ mindenképpen bizalmasnak minősül, ha annak közzététele az információ szolgáltatójára vagy forrására valószínűleg jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna.

(4) Az (1)-(4) bekezdés nem zárja ki azt, hogy az uniós hatóságok általános információkra és különösen olyan okokra hivatkozzanak, amelyeken az e határozat szerint hozott határozatok alapulnak. Az említett hatóságoknak azonban figyelembe kell venniük az érintett természetes és jogi személyek ahhoz fűződő jogos érdekeit, hogy üzleti titkaik ne kerüljenek nyilvánosságra.

10. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottságot a 260/2009/EK tanácsi rendelet ( 20 ) 4. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikkével összefüggésben értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.).

( 2 ) A Bizottság 2007. november 29-i 1418/2007/EK rendelete az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. vagy IIIA. mellékletében felsorolt egyes hulladékoknak a hulladékok határokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló OECD-határozat hatálya alá nem tartozó egyes országokba történő hasznosítási célú kiviteléről (HL L 316., 2007.12.4., 6. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. november 27-i 2000/59/EK irányelve a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről (HL L 332., 2000.12.28., 81. o.).

( 4 ) Belső megállapodás az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS-EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014-2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról (HL L 210., 2013.8.6., 1. o.).

( 5 ) A Tanács 2007. május 14-i 617/2007/EK rendelete az AKCS-EK partnerségi megállapodás alapján létrehozott 10. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról (HL L 152., 2007.6.13., 1. o.).

( 6 ) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

( 7 ) HL L 287., 2010.11.4., 3. o.

( 8 ) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

( 9 ) A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/ Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelme biztosítása érdekében elvégzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 303., 2012.10.31., 1. o.).

( 11 ) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

( 12 ) A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

( 15 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

( 16 ) Lásd a Kombinált Nómenklatúra 27. árucsoportjára vonatkozó 4. b) további magyarázó megjegyzést.

( 17 ) Másik származásmegjelölő nyilatkozat helyett kiállított helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat esetében az áruknak a nyilatkozatot kiállító birtokosa köteles feltüntetni nevét és teljes címét, majd ezt követően a nyilatkozatot a következő szöveggel kiegészíteni: 'acting on the basis of the statement on origin issued by [name and full address of the exporter in the beneficiary country], registered under the following number [Number of Registered Exporter of the exporter in the OCT]'.

( 18 ) Meg kell jelölni a termékek származási országát. Ha a származásmegjelölő nyilatkozat teljes egészében vagy részben az e melléklet 46. cikke értelmében Ceuta vagy Melilla területéről származó termékekre vonatkozik, azt az exportőrnek világosan jelölnie kell az adott terméken oly módon, hogy a nyilatkozatot tartalmazó okmányon feltünteti a 'CM' utalást.

(

19

) Teljes egészében az adott helyen létrejött vagy előállított termék: 'P' betű; Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termék: 'W' betű, majd azt követően az exportált terméknek a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer (Harmonizált Rendszer) szerinti vámtarifaszáma (négy számjegyű kódja) (például 'W' 9618); az adott esetnek megfelelően e megjelölések helyett a következő utalások valamelyikét kell beírni:

a) az e melléklet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti kumuláció vagy az e melléklet 7. cikke szerinti kétoldalú kumuláció esetében: 'EU cumulation' vagy 'cumul UE'; 'OCT cumulation' vagy 'cumul PTOM';

b) Az e melléklet 8. cikke szerinti, gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országgal alkalmazott kumuláció esetében: 'cumulation with EPA country [name of the country]' vagy 'cumul avec le pays APE [nom du pays]';

c) Az e melléklet 9. cikke szerinti, GSP-országgal alkalmazott kumuláció esetében: 'cumulation with GSP country [name of the country]' vagy 'cumul avec le pays SPG [nom du pays]';

d) Az e meléklet 10. cikke szerinti, olyan országgal való kumuláció esetében, amellyel az Uniónak szabadkereskedelmi megállapodása áll fenn: 'extended cumulation with country [name of the country]' vagy 'cumul étendu avec le pays [nom du pays]'.

( 20 ) A Tanács 2009. február 26-i 260/2009/EK rendelete a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 84., 2009.3.31., 1. o.).

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32013D0755 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32013D0755&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02013D0755-20200101 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02013D0755-20200101&locale=hu

Tartalomjegyzék