17/2023. (IX. 14.) MK utasítás

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár által irányított önálló szervezeti egységek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok készenlétbe helyezésének, valamint a védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítésére való felkészülés rendjéről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján a következő utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések

1. § Ezen utasítás alkalmazásában

1. önálló szervezeti egység: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár (a továbbiakban: államtitkár) irányítása alá tartozó minisztériumi szervezeti egység;

2. polgári nemzetbiztonsági szolgálat:

a) az Alkotmányvédelmi Hivatal (a továbbiakban: AH),

b) az Információs Hivatal,

c) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és

d) a Nemzeti Információs Központ (a továbbiakban: NIK);

3. személyi állomány:

a)[1] a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban álló állománya (a továbbiakban: nemzetbiztonsági állomány),

b)[2] a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban álló állománya,

c)[3]

d)[4] az önálló szervezeti egység vezényelt nemzetbiztonsági állománya,

e) az önálló szervezeti egység politikai, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló állománya és

f) az önálló szervezeti egység munkaviszonyban álló állománya;

4. szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a személyi állomány tagja tartozik;

5.[5] szolgálatteljesítési hely: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény 6. § 29. pontja szerinti szolgálatteljesítési hely, illetve a kormányzati igazgatásról szóló törvény és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkavégzés helye.

2. § Ezen utasítást

a) a különleges jogrendben,

b) a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 5. § 15. pontja szerinti védelmi és biztonsági eseménnyel kapcsolatban,

c) az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelv (NIS 2 irányelv) szerinti kiberfenyegetés esetén vagy

d) a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben

[az a)-d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: készenlétbe helyezésre okot adó esemény] és az ezekre való felkészüléssel összefüggő feladatok tervezése, szervezése és végrehajtása, valamint az ezekkel kapcsolatban elrendelt készenlétbe helyezés és annak fokozása során kell alkalmazni.

2. A készenlétbe helyezés elrendelése, a készenlétbe helyezési fokozatok

3. § (1) A készenlétbe helyezést elrendelheti

a) a Miniszterelnöki Kabinetirodást vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter),

b) az államtitkár vagy

c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató).

(2) Készenlétbe helyezési fokozatként elrendelhető

a) részleges készenlét vagy

b) teljes készenlét.

4. § A készenlétbe helyezés elrendelése történhet

a) a NIK ügyeleti szolgálata vagy

b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat ügyelete

[az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: ügyelet] útján.

5. § (1) A 4. § a) pontja szerint elrendelt készenlétbe helyezésről a NIK ügyeleti szolgálata haladéktalanul tájékoztatja a polgári nemzetbiztonsági szolgálat ügyeletét.

(2) A 4. § b) pontja szerint elrendelt készenlétbe helyezésről a polgári nemzetbiztonsági szolgálat ügyelete haladéktalanul tájékoztatja a NIK ügyeleti szolgálatát.

6. § A főigazgató az általa elrendelt készenlétbe helyezésről az elrendelést követően tájékoztatja az államtitkárt.

7. § Az önálló szervezeti egység készenlétbe helyezéséről az államtitkár dönt.

3. A készenlétbe helyezésre való felkészülés, a készenlétbe helyezés gyakorlása

8. § A készenlétbe helyezésre a készenlétbe helyezésre okot adó esemény bekövetkezését megelőzően kell felkészülni.

9. § A főigazgató a készenlétbe helyezés során biztosítja

a) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat objektumainak fokozott őrzését,

b) a vezetési vagy tartalék vezetési pontok - szükség szerinti - működési feltételeit, aktivizálását,

c) az érintett személyi állomány felkészítését,

d) a készenlétbe helyezési fokozat elrendelése esetén meghatározott feladatok végrehajtására való felkészülést,

e) a szükséges eszközök előkészítését,

f) a vezetést támogató szervezeti egység vagy szervezeti elem, valamint munkacsoport létrehozását és

g) az érintett személyi állomány szükséges védőeszközökkel történő folyamatos ellátását.

10. § A főigazgató naprakész állapotban tartja a készenlétbe helyezésre okot adó esemény kezelésének biztosítása érdekében elkészített terveket.

11. § A főigazgató a készenlétbe helyezésre való felkészülés érdekében intézkedhet

a) szükség szerint az ügyelet megerősítéséről vagy a végrehajtandó feladatok indokoltságára tekintettel ügyelet létrehozásáról,

b) a készenlétbe helyezéssel összefüggő feladatok terv- és végrehajtási dokumentumainak felülvizsgálatáról,

c) a szolgálatteljesítési időn kívüli időszakra a vezetők készenléti szolgálatának megszervezéséről,

d) a Kiértesítési Névjegyzék aktualitásának ellenőrzéséről és

e) a kiértesítési feladatok gyakoroltatásáról.

12. § Készenlétbe helyezés elrendelése esetén az együtt tartásra kötelezett személyi állomány kijelölésekor mentesíteni kell

a) a várandós nőket a várandósságról történő tudomásszerzés munkáltatóval való közlésének idejétől, ha a várandósság orvosi megállapítására ekkor még nem került sor, illetve a várandósság orvosi megállapításának idejétől,

b) azokat az egyedülálló szülőket, akiknek 18 éven aluli gyermekük van, ha annak felügyeletét más nem tudja ellátni,

c) azokat, akiknek gondozásra szoruló közeli hozzátartozójuk van, és annak felügyeletéről, gondozásáról más módon gondoskodni nem tudnak,

d) az egészségügyi okból távol lévőket,

e) a rendelkezési állományban lévőket,

f) a szolgálati vagy munkahelyüktől szolgálati érdekből huzamosabb ideig távol lévőket,

g) a felmentési idejüket töltőket,

h)[6] a szolgálati beosztásból, munkakörből felfüggesztetteket és

i)[7]

j)[8] a személyi állomány azon tagjait, akik 18 éven aluli gyermek vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozó felügyeletéről valamely polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál, rendvédelmi szervnél, honvédelmi szervezetnél vagy az ezek irányításában közreműködő szervnél foglalkoztatott, közös háztartásban élő személlyel egy sorban kötelesek, és a 18 éven aluli gyermek vagy közeli hozzátartozó felügyeletét, gondozását egyidejűleg elrendelt készenlétbe helyezés esetén, más módon megoldani nem tudják.

13. § A készenlétbe helyezés elrendelése esetén fel kell készülni az esetleges védelmi és biztonsági esemény következményeinek csökkentésével kapcsolatos intézkedések alkalmazására, illetve azok bevezetésére is.

14. § A készenlétbe helyezés elrendelését a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál a főigazgató által elrendelt kiértesítési gyakorlás során szükség szerint, de legalább évente gyakoroltatni kell.

4. A készenlétbe helyezés fokozása

15. § A főigazgató a készenlétbe helyezés fokozása szükségességének valószínűsíthetősége esetén a 11. §-ban foglaltakon túl intézkedhet

a) a szolgálati utak korlátozásáról,

b) a folyamatban lévő belső ellenőrzések gyorsított befejezéséről,

c) az oktatási intézményekben tanulók és a szabadságon lévők, valamint az egyéb okból távol lévők visszarendelésére történő felkészülésről,

d) az érintett személyi állomány szolgálatteljesítési helyen kívüli elérhetőségi adatai ügyeleti nyilvántartásának felülvizsgálatáról,

e) a készenlétbe helyezés esetleges további fokozása feladatainak, valamint az intézkedési terveknek a szükségszerűen végrehajtandó feladatokkal harmonizáló pontosításáról és

f) a jóváhagyott tervek alapján együtt tartásra kötelezett személyi állomány elhelyezésének és élelmezésének előkészítéséről.

5. A részleges és a teljes készenlétbe helyezés

16. § A részleges készenlétbe helyezés elrendelése esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat érintett személyi állománya teljes létszámmal berendelhető és együtt tartható.

17. § A főigazgató a részleges készenlétbe helyezés feladatainak végrehajtása érdekében intézkedhet

a) a pihenőnapok kiadásának, az alap- és pótszabadság engedélyezésének megtiltásáról,

b) az alap- és pótszabadságon lévő érintett személyi állomány szolgálatteljesítési helyére történő visszarendeléséről,

c) képzések beszüntetéséről és a képzésen lévők vezénylésének, valamint átrendelésének megszüntetéséről,

d) az érintett személyi állomány - szolgálatteljesítési időn kívüli lakó- vagy tartózkodási helyének közigazgatási határán belül való tartózkodása elrendeléséről és

e) a tartalék vezetési pontokon a folyamatos működéshez szükséges tartózkodási és munkakörülmények feltételeinek megteremtéséről.

18. § A főigazgató részleges készenlétbe helyezés elrendelése esetén a szolgálatteljesítési időn kívül, valamint munkaszüneti napokon gondoskodik

a) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat objektumaiban - szükség szerint -

aa) az érintett vezetői állomány,

ab) a védelmi és biztonsági igazgatási szakterületen foglalkoztatottak,

ac) a feladatokra kijelölt személyi állomány,

ad) a kijelölt gépjárművezetők és

ae) a személyi körülményei alapján bevonulási kötelezettségükben akadályozottak elhelyezéséről és együtt tartásáról, valamint

b) az érintett személyi állomány élelmezéséről.

19. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálat személyi állományát részleges készenlétbe helyezése során fel kell készíteni a teljes készenlétbe helyezés végrehajtására.

20. § A teljes készenlétbe helyezés során a szolgálatteljesítési helyre való bevonulás alól mentesítettek kivételével a teljes személyi állomány berendelhető és együtt tartható.

21. § A főigazgató teljes készenlét elrendelése esetén intézkedik

a) a tartalék vezetési pontok működéséhez szükséges tartózkodási és munkafeltételek folyamatos biztosításáról és

b) a személyi állomány szükség szerinti feltöltéséről és az új szervezeti egységek és elemek szükség szerinti létesítéséről.

22. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálat hadiállapotban, illetve szükségállapotban feladatait - a miniszter eltérő rendelkezésének hiányában - teljes készenlétbe helyezéssel hajtja végre.

6. A készenlétbe helyezési fokozatok végrehajtásának időtartama

23. § A készenlétbe helyezés végrehajtásának időtartama

a) részleges készenlétbe helyezés elrendelése esetén egy nap,

b) teljes készenlétbe helyezés elrendelése esetén két nap.

24. § A főigazgató a készenlétbe helyezés miatt szükségessé váló feladatok végrehajtásáról szóló jelentést legkésőbb az adott évi honvédelmi felkészülési feladattervben meghatározott feladatokkal összefüggésben végrehajtott feladatokról szóló beszámolóval egyidejűleg, a tárgyévet követő év március 15-ig terjeszti fel az államtitkárnak.

25. § A főigazgató normatív utasításban szabályozza a polgári nemzetbiztonsági szolgálat készenlétbe helyezésével és a készenlétbe helyezés fokozásával összefüggő feladatokat.

7. A kitelepülés

26. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat objektumából történő kitelepülését a főigazgató rendeli el.

(2) Szolgálati érdekből, szükség szerint részleges kitelepülés is elrendelhető.

27. § A főigazgató a kitelepülés során

a) biztosítja a tartalék vezetési pontok működését,

b) nevesítetten meghatározza a szolgálati helyenként kitelepülő szolgálati beosztásokat és munkaköröket, a szolgálatteljesítési helyet, valamint a szolgálatteljesítési helytől eltérő helyen folyamatosan végzett tevékenységi köröket.

28. § A főigazgató az egyes készenlétbe helyezési fokozatokban előírt együtt-tartási szabályokat a kitelepülési objektumra vonatkozó specialitások figyelembevételével állapítja meg.

8. A védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítésére történő felkészülés és annak ellenőrzése

29. § A főigazgató határozza meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálat védelmi és biztonsági kötelezettségeit, valamint az ezekre való felkészülés rendjét.

30. § A főigazgató a védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítésére való felkészülés során gondoskodik

a) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat ügyeletét és személyi állományát érintő riasztási, kiértesítési, készenlétbe helyezési feladatok hatékony végrehajtására való felkészülésről,

b) a készenlétbe helyezés elrendelésével és a védelmi és biztonsági kötelezettségek tervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtási rendjének meghatározásáról,

c) a személyi állomány képzéséről, továbbképzéséről, valamint a védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítésére való felkészülés gyakoroltatásáról és ellenőrzéséről,

d) a védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítéséhez szükséges személyi és anyagi-technikai feltételek biztosításáról és

e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladataival összefüggő védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézkedések folyamatos, szükségszerű aktualizálásáról.

31. § A főigazgató gondoskodik annak a szervezeti egységnek a kijelöléséről, amely a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vonatkozásában tervezi, szervezi és ellátja a védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítésére való felkészülés feladatait.

32. § A főigazgató a védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítésére való felkészülés során végrehajtandó feladatokat az éves ütemtervek alapján lebonyolított gyakorlat keretében ellenőrzi.

33. § (1) A főigazgató évente felterjeszti az államtitkárnak

a) a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve tárgyévi feladattervében és

b) a tárgyévi védelmi felkészülési feladattervben

meghatározott feladatokkal összefüggésben végrehajtott feladatokról szóló beszámolót.

(2) A főigazgató legkésőbb a tárgyévet követő év március 15-ig terjeszti fel az államtitkárnak

a) a tárgyévben a polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendelkezésére álló védelmi és biztonsági igazgatási célú központi költségvetési és

b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által saját költségvetésébe a védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítésére a tárgyévben betervezett pénzügyi

forrás felhasználásáról szóló elszámolást.

(3) A főigazgató legkésőbb a tárgyévet megelőző év március 15-ig terjeszti fel az államtitkárnak a következő év védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítésére vonatkozó forrásigénnyel kapcsolatos javaslatot.

34. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálat védelmi és biztonsági kötelezettségeinek teljesítésére való felkészülését az államtitkár ellenőrzi.

35. § A főigazgató évente ellenőrzi és értékeli a polgári nemzetbiztonsági szolgálat védelmi és biztonsági kötelezettségeinek teljesítésére való felkészülésével kapcsolatos feladatainak végrehajtását.

9. A védelmi és biztonsági igazgatás területi és helyi szerveivel való együttműködés, az ellenőrzési feladatok végrehajtásában való közreműködés

36. § Az AH a felelős a helyi és területi védelmi bizottság (a továbbiakban: védelmi bizottság) védelmi és biztonsági kötelezettségei teljesítésének figyelemmel kíséréséért és az ezekkel összefüggő védelmi és biztonsági érdekkörbe tartozó nemzetbiztonsági érdekek érvényesítéséért.

37. § (1) Az AH a védelmi bizottság nemzetbiztonsági érdekeket érintő védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítésével összefüggő feladatai végrehajtásának ellenőrzésében a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének felkérésére vesz részt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésben az AH területileg illetékes szervezeti elemei állományából kijelölt személyek működnek közre.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésben részt vevő személyek ellenőrzési feladatukat megbízólevéllel látják el.

(4) Az AH az (1) bekezdés alapján végrehajtott ellenőrzés során elvégzett feladatokról és az ellenőrzés eredményének értékeléséről jelentést készít, amelyet az ellenőrzést követő hónap 15. napjáig terjeszt fel az államtitkárnak.

38. § (1) A védelmi bizottság munkájában és ellenőrzésében az AH-n kívül más polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladatköri érintettségének megfelelően tanácskozási joggal az államtitkár utasítása alapján vesz részt.

(2) Az (1) bekezdés szerint eljáró polgári nemzetbiztonsági szolgálat a feladatok végrehajtása során együttműködik az AH-val.

10. Záró rendelkezések

39. § Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba.

Rogán Antal s. k.,

Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter