32009L0016[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/16/EK irányelve ( 2009. április 23.) a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/16/EK IRÁNYELVE

(2009. április 23.)

a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről

(Átdolgozott változat)

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Cél

Ezen irányelv célja az, hogy segítse a tagállamok felségvizein tartózkodó, a követelményeket nem kielégítő hajók számának drasztikus csökkentését a következő intézkedések végrehajtásával:

a) a tengerek biztonságával, a tengerhajózás védelmével, a környezetvédelemmel és a fedélzeti élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos nemzetközi és vonatkozó közösségi jogszabályok nagyobb mértékű betartatása bármely ország lobogója alatt hajózó hajók által;

b) a kikötő szerinti állam hatósága által végzett hajóellenőrzések céljaira közös követelményrendszer kidolgozása, és a hajók ellenőrzésével és visszatartásával kapcsolatos eljárások egységesítése építve a Párizsi Memorandum keretében rendelkezésre álló szakértelemre és tapasztalatra;

c) a Közösségen belül olyan kikötő szerinti állam általi ellenőrzési rendszer bevezetése, amely a Közösségen és a Párizsi Memorandum régióján belül végzett ellenőrzéseken alapul, és célja, hogy valamennyi hajó a kockázati profiljának megfelelő gyakorisággal ellenőrzésen essen át, és a nagyobb kockázatot jelentő hajókon részletesebb, nagyobb gyakoriságú ellenőrzést végezzenek.

2. cikk

Meghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1. "Egyezmények" :

az alábbi egyezmények, jegyzőkönyveik és módosításaik, és kötelező jellegű kapcsolódó szabályzataik naprakész változata:

a) a merülésvonalakra vonatkozó 1966. évi nemzetközi egyezmény (LL 66);

b) az életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény (SOLAS 74);

c) a hajók által okozott környezetszennyezés megelőzéséről szóló, 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi jegyzőkönyv (MARPOL 73/78);

d) a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló, 1978. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az SCTW-egyezmény);

e) a tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályzatról szóló 1972. évi egyezmény (Colreg 72);

f) a hajók köbözéséről szóló 1969. évi nemzetközi egyezmény (ITC 69);

h) az olajszennyezésért való polgári kártérítési felelősségről szóló 1992. évi nemzetközi egyezmény (CLC 92);

i) a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezmény (MLC 2006);

j) a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenőrzéséről szóló 2001. évi nemzetközi egyezmény (AFS 2001);

k) a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 2001. évi nemzetközi egyezmény ("bunkerolaj-egyezmény, 2001");

l) a hajók ballasztvizének és üledékének ellenőrzéséről és kezeléséről szóló, 2004. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: a BWM-egyezmény);

m) a hajóroncsok eltávolításáról szóló, 2007. évi nairobi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: a nairobi egyezmény);

n) a hajók biztonságos és környezetkímélő újrafeldolgozásáról szóló, 2009. évi hongkongi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: a hongkongi egyezmény).

2. " Párizsi Memorandum" : a kikötő szerint illetékes tagállam által végzett ellenőrzésről szóló, 1982. január 26-án Párizsban aláírt Egyetértési Memorandum naprakész változata.

4. "a Párizsi Memorandum régiója" : az a földrajzi terület, ahol a Párizsi Memorandum aláíró felei a Párizsi Memorandum keretében ellenőrzéseket hajtanak végre.

5. "Hajó" : minden olyan tengerjáró hajó, amelyre egy vagy több egyezmény alkalmazandó, és amely nem a kikötő szerinti állam lobogója alatt közlekedik.

6. "Hajó-kikötő kapcsolat" : mindazon érintkezések, amelyekre akkor kerül sor, amikor egy hajót közvetlenül és azonnal érintenek a személyek vagy áruk hajóra vagy hajóról történő mozgatásával, vagy a hajóról vagy a hajó részére nyújtott kikötői szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységek.

7. "Horgonyzó hajó" : kikötőben vagy a kikötő joghatóságához tartozó egyéb területen tartózkodó, de ki nem kötött hajó, amely hajó-kikötő kapcsolatot valósít meg.

8. "Ellenőr" : olyan közalkalmazott vagy egyéb személy, akit a tagállam illetékes hatósága felhatalmazott a kikötő szerinti tagállam általi ellenőrzések végrehajtására és az illetékes hatóság előtt felelősséggel tartozik az ellenőrzések végrehajtásáért.

8a. "Ellenőrzés" : a hajó állapotának, felszerelésének és személyzetének az alkalmazandó egyezményeken alapuló és ellenőr által végzett ellenőrzése. Az ellenőrzés nem a jogszabályban előírt bizonyítványok kiállítására, jóváhagyására vagy megújítására irányuló szemle, és az annak nyomán a hajó parancsnokának rendelkezésére bocsátott ellenőrzési jelentés nem bizonyítvány.

9. "Illetékes hatóság" : a kikötő szerinti állam által ezzel az irányelvvel összhangban végzett ellenőrzésért felelős tengeri hatóság.

10. "Éjszaka" : a nemzeti jog által meghatározott olyan, hét óránál nem rövidebb időszak, amely mindenképpen tartalmazza az éjfél és hajnali 5.00 óra közötti időszakot.

11. "Kezdeti ellenőrzés" : ellenőr által a hajó fedélzetén végzett ellenőrzés, amely magában foglalja legalább a 13. cikk (1) bekezdése alapján előírt ellenőrzéseket.

12. "Részletesebb ellenőrzés" : olyan ellenőrzés, amely magában foglalja a kezdeti ellenőrzés elemeit, amennyiben a hajót, valamint annak felszerelését és személyzetét egészben vagy adott esetben részben - a 13. cikk (3) bekezdésében meghatározott körülmények között - a hajó szerkezetére, felszerelésére, személyzetére, élet- és munkakörülményeire és a fedélzeti üzemeltetési eljárásoknak való megfelelésére vonatkozóan részletes vizsgálatnak vetik alá.

13. "Kiterjesztett ellenőrzés" : olyan ellenőrzés, amely magában foglalja legalább a VII. mellékletben felsorolt elemeket és a kezdeti ellenőrzés elemeit. A kiterjesztett ellenőrzés magában foglalhat részletesebb ellenőrzést is, valahányszor - a 13. cikk (3) bekezdésével összhangban - egyértelmű bizonyítékok állnak fenn.

14. "Panasz" : minden olyan információ vagy jelentés, amelyet bármely, a hajó biztonságában és ezen belül a személyzet biztonságában vagy egészségének veszélyeztetése megelőzésében, a fedélzeti élet-és munkakörülményekben és a környezetszennyezés megelőzésében jogosan érdekelt személy vagy szervezet nyújt be.

15. "Hajó visszatartása" : a hajó tengerre való kifutásának kifejezett tilalma az ellenőrzések során megállapított hiányosságok miatt, amelyek külön-külön vagy együttesen a hajót tengeri hajózásra alkalmatlanná teszik.

16. "Kitiltó határozat" : a hajóparancsnok, a hajóért felelős társaság és a lobogó szerinti állam számára kiállított határozat arról, hogy a hajónak a Közösség kikötőibe és réveibe való belépését nem fogják engedélyezni.

17. "Üzemeltetés leállítása" : a hajó további üzemeltetésének kifejezett tilalma az ellenőrzések során megállapított olyan hiányosságok miatt, amelyek külön-külön vagy együttesen a hajó további üzemeltetését kockázatossá teszik.

18. "Társaság" : a hajó tulajdonosa vagy bármely más szervezet vagy személy, mint például az igazgató vagy a hajó személyzet nélküli bérlése esetén a bérlő, aki a hajó tulajdonosától átvállalta a hajó üzemeltetésének felelősségét, és aki e felelősség átvállalásával a nemzetközi biztonságos üzemeltetési szabályzat (ISM) rendelkezései által előírt valamennyi kötelezettséget és felelősséget átvállalja.

19. "Elismert szervezet" : hajóosztályozó társaság vagy más magánszerv, amely a lobogó szerinti állam hatóságai nevében hatósági feladatokat lát el.

20. "Hatósági bizonyítvány" : egy lobogó szerinti állam által vagy nevében - az alkalmazandó egyezményekkel összhangban - kibocsátott bizonyítvány.

21. "Osztályozási bizonyítvány" : olyan okmány, amely igazolja a SOLAS 74 II-1 fejezete A-1 része 3-1 szabályának való megfelelést.

22. "Ellenőrzési adatbázis" : információs rendszer, amely hozzájárul a Közösségben a kikötő szerinti állam általi ellenőrzési rendszer végrehajtásához, és a Közösségen és a Párizsi Memorandum régióján belül végzett ellenőrzések adatait érinti.

23. "Tengerészeti munkaügyi bizonyítvány" : az MLC 2006 5.1.3. szabályában említett bizonyítvány.

24. "Tengerészeti munkaügyi megfelelőségi nyilatkozat" : az MLC 2006 5.1.3. szabályában említett nyilatkozat.

25. "Ro-ro személyhajó" : közúti vagy vasúti járműveknek a hajóra történő fel- és legördülését lehetővé tevő kialakítással rendelkező hajó, amely tizenkettőnél több utast szállít.

26. "Gyorsjáratú személyszállító vízi jármű" : a SOLAS 74X. fejezetének 1. szabályában meghatározott olyan jármű, amely tizenkettőnél több utast szállít.

27. "Menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás" :

a ro-ro személyhajók vagy gyorsjáratú személyszállító vízi járművek ugyanazon két vagy több kikötő közötti forgalom bonyolítására szolgáló átkeléseinek sorozata, vagy egy kikötőből induló és köztes kikötések nélkül ugyanoda visszatérő útjainak sorozata:

i. közzétett menetrend szerint; vagy

ii. olyan rendszeres, illetve gyakori átkelésekkel, amelyek felismerhető rendszerszerű sorozatot alkotnak.

Az ezen irányelvben az említett egyezményekre, nemzetközi szabályzatokra és határozatokra - és többek között bizonyítványokra és egyéb dokumentumokra - történő valamennyi hivatkozást a szóban forgó egyezmények, nemzetközi szabályzatok és határozatok naprakész változatára való hivatkozásnak kell tekinteni.

3. cikk

Hatály

(1) Ezen irányelv hatálya az olyan hajóra és személyzetére terjed ki, amely egy tagállam kikötőjébe vagy révjébe hajó-kikötő kapcsolat létesítése céljából fut be.

Franciaország határozhat úgy, hogy a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésének hatálya alá tartozó tengerentúli megyékben található kikötők és révek nem tartoznak az e bekezdésben említett kikötők és révek közé.

Ha egy tagállam a joghatósága alá tartozó vizeken tartózkodó hajót ellenőriz, azt az irányelv alkalmazásában végzett ellenőrzésnek kell tekinteni.

E cikk rendelkezései nem befolyásolják a tagállamoknak a vonatkozó egyezményekben biztosított beavatkozási jogosultságait.

Azon tagállamok, amelyek nem rendelkeznek tengeri kikötővel, és igazolni tudják, hogy a folyami kikötőikbe egy megelőző hároméves időszak során évente összesen befutó hajók közül 5 %-nál kevesebb tartozik ezen irányelv hatálya alá, eltérhetnek ezen irányelv rendelkezéseitől.

Azon tagállamok, amelyek nem rendelkeznek tengeri kikötővel, legkésőbb az irányelv átültetésének napján értesítik a Bizottságot az említett hároméves időszak során kikötőikbe összesen befutott hajók számáról, és tájékoztatják a Bizottságot az ezen adatokban később bekövetkező változásokról.

Ez az irányelv a 14a. cikknek megfelelően a ro-ro személyhajókon és gyorsjáratú személyszállító vízi járműveken azok menetrend szerinti közlekedése során, kikötőkön és réveken kívül végzett ellenőrzésekre is alkalmazandó.

(2) Az 500 tonna bruttó űrtartalom alatti hajók esetében a tagállamok a hatályos vonatkozó egyezményben rögzített előírásokat alkalmazzák, valamint - ha egy egyezmény rendelkezései nem alkalmazandók - megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az érintett hajók ne jelentsenek nyilvánvaló veszélyt a biztonságra, az egészségre vagy a környezetre. E bekezdés alkalmazásakor a tagállamok a Párizsi Memorandum 1. mellékletében előírt rendelkezéseket tekintik irányadónak.

(3) Az olyan állam lobogója alatt közlekedő hajó ellenőrzésekor, amely nem részes fél valamely egyezményben, a tagállamok biztosítják, hogy az említett hajóval és személyzetével szemben tanúsított bánásmód ne legyen kedvezőbb, mint valamely, az említett egyezményben részes állam lobogója alatt közlekedő hajóval szemben tanúsított bánásmód. Az ilyen hajót - a Párizsi Memorandum keretében megállapított eljárásokkal összhangban - részletesebb ellenőrzésnek kell alávetni. Azonban az olyan állam lobogója alatt közlekedő hajó, amely nem részes fél a CLC 92-ben, a 2001. évi bunkerolaj-egyezményben vagy a nairobi egyezményben, nem vethető alá automatikusan részletesebb ellenőrzésnek, ha az említett hajó azon releváns bizonyítvánnyal közlekedik, amelyet valamely, az említett egyezményekben részes fél állam állított ki, és az ellenőrzést végző ellenőr úgy dönt, hogy nincs szükség részletesebb ellenőrzésre. Az említett döntést és annak okait rögzíteni kell az ellenőrzési adatbázisban.

(4) Ezen irányelv hatályából ki kell zárni a 24 méternél rövidebb halászhajókat, a hadihajókat, a haditengerészeti segédhajókat, a kezdetleges építésű fahajókat, a nem kereskedelmi célra használt állami hajókat és a kedvtelési célú hajókat. Ezen irányelv alkalmazásában a halászhajó hosszát a halászhajók biztonságáról szóló, 1977. évi torremolinosi nemzetközi egyezményhez csatolt, 1993. évi jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó, 2012. évi fokvárosi megállapodással összhangban kell meghatározni.

(4a) A tagállamok a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéseket végezhetnek a 24 méteres vagy annál hosszabb halászhajókon. A Bizottság - a Párizsi Memorandumot aláíró államokkal együttműködve - iránymutatásokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az említett halászhajókra alkalmazandó, a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésre vonatkozó ilyen párhuzamos és különálló specifikus rendszer részletes szabályait.

(5) Az ezen irányelv hatályba léptetése céljából elfogadott intézkedések nem okozhatják - az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken - a tengerészekre az uniós szociális jogszabályok értelmében vonatkozó védelem általános szintjének a csökkenését az egyes tagállamokban eredetileg fennálló helyzethez képest. Amennyiben az említett intézkedések végrehajtása során a kikötő szerinti állam illetékes hatóságának a tudomására jut, hogy az uniós jogszabályokat a tagállamok valamelyikének lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén egyértelműen megsértették, akkor a kellő intézkedések megtétele érdekében - a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően - haladéktalanul értesít minden más érintett illetékes hatóságot.

4. cikk

Ellenőrzési jogkörök

(1) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy - a nemzetközi joggal összhangban - jogukban álljon külföldi hajók fedélzetén végrehajtani az ebben az irányelvben említett ellenőrzéseket.

(2) A tagállamok megfelelő illetékes hatóságokat tartanak fenn, amelyekhez kellő számú személyzetet és - különösen - képzett ellenőröket osztanak be, pl. felvétel útján, és minden olyan szükséges intézkedést megtesznek, hogy az ellenőrök az ezen irányelvben megállapítottak szerint lássák el feladataikat, valamint különösen, hogy az ezen irányelv alapján szükséges ellenőrzések végrehajtása céljából rendelkezésre álljanak.

5. cikk

Ellenőrzési rendszer és éves ellenőrzési kötelezettségvállalások

(1) A tagállamok a 12. cikkben és az I. melléklet rendelkezéseiben leírt kiválasztási rendszerrel összhangban végzik az ellenőrzéseket.

(2) Éves ellenőrzési kötelezettségének teljesítése érdekében minden tagállam

a) ellenőriz a kikötőibe kikötött vagy révbe befutó minden, a 12. cikk a) pontjában említett I. prioritású hajót, és

b) évente összesen legalább olyan számú ellenőrzést végez el a 12. cikk a) és b) pontjában említett I. és II. prioritású hajókon, amennyi a Közösségben és a Párizsi Memorandum régiójában évente összesen elvégzendő ellenőrzésekből való részesedése. Az egyes tagállamok részesedése az érintett tagállam kikötőibe befutó hajók számának a Közösségen és a Párizsi Memorandum régióján belüli összes tagállam kikötőibe befutó hajók összesített számához viszonyított arányán alapul.

(2a) Egy tagállam által végzett azon hajóellenőrzések, amelyek legalább 20 %-kal túllépik az említett tagállam éves ellenőrzési kötelezettségvállalását, nem vehetők figyelembe a Párizsi Memorandum részes felei éves ellenőrzési kötelezettségvállalásainak kiszámításakor.

(3) A Közösségen és a Párizsi Memorandum régióján belül évente végrehajtandó ellenőrzések a (2) bekezdés b) pontjában említett számának kiszámítása céljából a horgonyzó hajókat nem kell figyelembe venni, kivéve, ha erről az érintett tagállam ettől eltérően rendelkezik.

6. cikk

Az ellenőrzési kötelezettségvállalásnak való megfelelés részletes szabályai

(1) Azon tagállam, amely elmulasztja elvégezni az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján előírt ellenőrzéseket, mégis úgy tekintendő, mint amely megfelel az említett követelménynek, ha az ilyen elmulasztott ellenőrzések nem haladják meg a kikötőibe és révjeibe befutó összes I. prioritású hajó számának 10 %-át, függetlenül azok kockázati profiljától.

(2) Az elmulasztott ellenőrzéseknek az (1) bekezdésben említett százalékos aránya ellenére, a tagállamok elsőbbséget biztosítanak azon hajók ellenőrzésének, amelyek - az ellenőrzési adatbázis által szolgáltatott információk szerint - ritkán futnak be Unión belüli kikötőkbe.

(3) Az elmulasztott ellenőrzéseknek az (1) bekezdésben említett százalékos aránya ellenére, a révekbe befutó I. prioritású hajók tekintetében a tagállamok elsőbbséget biztosítanak azon, nagy kockázati profilú hajók ellenőrzésének, amelyek az ellenőrzési adatbázis által szolgáltatott információk szerint ritkán futnak be Unión belüli kikötőkbe.

7. cikk

Az Unió-szerte kiegyensúlyozott ellenőrzési kötelezettségvállalásra vonatkozó részletes szabályok

(1) Azon tagállam, amelyben az I. prioritású hajók kikötőbe való befutásainak összesített száma meghaladja az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett ellenőrzési részesedést, úgy tekintendő, mint amely megfelel az éves ellenőrzési kötelezettségvállalásának, ha az említett tagállam által elvégzett ellenőrzések száma megfelel legalább az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett ellenőrzési részesedésének, és az említett tagállam nem mulasztja el a kikötőibe és révjeibe befutó összes I. prioritású hajó több mint 40 %-ának ellenőrzését.

(2) Azon tagállam, amelyben az I. és II. prioritású hajók kikötőbe való befutásának összesített száma kisebb, mint az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett ellenőrzési részesedés 150 %-a, mégis úgy tekintendő, mint amely megfelel az éves ellenőrzési kötelezettségvállalásának , ha az említett tagállam elvégzi a kikötőibe és révjeibe befutó I. és II. prioritású hajók összesített száma kétharmadának megfelelő I. és II. prioritású hajók ellenőrzését.

(3) A Bizottság - a 35. cikkben említett felülvizsgálatban - megvizsgálja különösen e cikk hatását az ellenőrzési kötelezettségvállalásra, figyelembe véve a Közösség és a Párizsi Memorandum keretében szerzett szakértelmet és tapasztalatokat. A felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie azt a célt, hogy minden közösségi kikötőbe vagy révbe befutó hajót megvizsgáljanak. Adott esetben a Bizottság kiegészítő intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy erősítsék a Közösségben alkalmazott ellenőrzési rendszer hatékonyságát, és - szükség esetén - e cikk hatásának újabb felülvizsgálatát javasolja egy későbbi időpontban.

8. cikk

Az ellenőrzések elhalasztása és a kivételes körülmények

(1) A tagállam a következő körülmények bármelyikének fennállása esetén úgy határozhat, hogy elhalasztja valamely I. vagy II. prioritású hajó ellenőrzését:

a) ha az ellenőrzés elvégezhető a hajó ugyanazon tagállamba való bármely későbbi befutása alkalmával, a tényleges indulási időponttól számított 15 napon belül, feltéve, hogy a hajó eközben nem fut be az Unión vagy a Párizsi Memorandum régióján belül található bármely más kikötőbe, kivéve a hajó lobogó szerinti államának bármely kikötőjét;

b) ha az ellenőrzés elvégezhető az Unión vagy a Párizsi Memorandum régióján belül egy másik befutás szerinti kikötőben a tényleges indulási időponttól számított 15 napon belül, feltéve, hogy azon állam, amelyben az ilyen befutás szerinti kikötő található, előzetesen beleegyezett az említett ellenőrzés elvégzésébe; vagy

c) ha egy hajó - beleértve a menetrend szerinti ro-ro személyhajókat vagy gyorsjáratú személyszállító vízi járműveket is - ellenőrzése a tényleges indulási időponttól számított 15 napon belül ugyanazon befutás szerinti kikötőben is elvégezhető.

Amennyiben valamely tagállam úgy dönt, hogy az első albekezdés alapján elhalaszt egy ellenőrzést, az említett elhalasztott ellenőrzés nem vehető számításba az említett tagállam általi, a 6. és 7. cikkben említett éves ellenőrzési kötelezettségvállalásának való megfelelés szempontjából, ha az elhalasztott ellenőrzést az ellenőrzési adatbázisban ilyenként rögzítik.

(2) Amennyiben az ellenőrzést egy I. vagy II. prioritású hajón üzemeltetési okokból nem végzik el, az nem számít elmulasztott ellenőrzésnek, feltéve, hogy az ellenőrzés el nem végzésének okát rögzítik az ellenőrzési adatbázisban, és a következő kivételes körülmények bármelyike alkalmazandó:

a) az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az ellenőrzés kockázattal járna az ellenőrök, a hajó vagy annak személyzete biztonságára, vagy a kikötőre vagy a tengeri környezetre nézve;

b) a hajó kikötőbe való befutására csak az éjszaka folyamán kerül sor; vagy

c) a hajó kikötésének időtartama túl rövid az ellenőrzés kielégítő módon történő elvégzéséhez.

Amennyiben a b) pont szerinti körülmények alkalmazandók, a tagállamok megteszik az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a rendszerint az éjszaka folyamán befutó hajókat adott esetben ellenőrizzék.

(3) Ha nem végzik el egy horgonyzó hajó ellenőrzését, az nem számít elmulasztott ellenőrzésnek, ha:

a) a hajót az I. melléklettel összhangban az Unión vagy a Párizsi Memorandum régióján belül egy másik kikötőben vagy révben a tényleges indulási időponttól számított 15 napon belül ellenőrzik;

b) a hajó kikötőbe befutására csak az éjszaka folyamán kerül sor, vagy a kikötésének időtartama túl rövid az ellenőrzés kielégítő módon történő elvégzéséhez, és az ellenőrzés el nem végzésének okát rögzítik az ellenőrzési adatbázisban; vagy

c) az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az ellenőrzés kockázattal járna az ellenőrök, a hajó, annak személyzete, a kikötő vagy a tengeri környezet biztonságára nézve, és az ellenőrzés el nem végzésének okát rögzítik az ellenőrzési adatbázisban.

(4) Ha az ellenőrzést rendkívüli és előre nem látható körülmények miatt nem végzik el, az nem számít elmulasztott ellenőrzésnek, és az ellenőrzés el nem végzésének okát rögzíteni kell az ellenőrzési adatbázisban. Az említett körülményeket megfelelően indokolni kell, és jelenteni kell a Bizottságnak.

10. cikk

A hajó kockázati profilja

(1) Az ellenőrzési adatbázisban szereplő valamennyi, egy tagállami kikötőbe vagy révbe befutó hajóhoz kockázati profilt kell rendelni, amely jelzi prioritási szintjét az ellenőrzés szempontjából, az ellenőrzések között eltelő időtartamot, valamint az ellenőrzések alkalmazási körét.

(2) A hajó kockázati profilját a következő - általános, ellenőrzéstörténeti és környezeti - kockázati paraméterek kombinációja határozza meg:

a) Általános paraméterek

Az általános paraméterek alapjául - az I. melléklet I. része 1. pontjának és a II. mellékletnek megfelelően - a hajó típusa, kora, lobogója, a hozzá kapcsolódó elismert szervezetek és a társaság teljesítménye szolgál.

b) Ellenőrzéstörténeti paraméterek

Az ellenőrzéstörténeti paraméterek alapjául - az I. melléklet I. része 2. pontjának és a II. mellékletnek megfelelően - az egy adott időszakban előfordult hiányosságok és visszatartások száma szolgál.

c) Környezeti paraméterek

A környezeti paraméterek alapjául - az I. melléklet I. része 3. pontjának és a II. mellékletnek megfelelően - a Marpol 73/78, az AFS 2001, a BWM-egyezmény, a CLC 92, a 2001. évi bunkerolaj-egyezmény, a nairobi egyezmény és a hongkongi egyezmény tekintetében fennálló hiányosságok száma szolgál.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a különösen a lobogó szerinti államra vonatkozó kritériumokkal és a társaság teljesítményére vonatkozó kritériumokkal kapcsolatos azon általános kockázati paraméterek figyelembe vételének módszertanát, amelyeket a Párizsi Memorandum keretében 2019-ben fogadtak el, létrehozva a jó, a közepes és az alacsony teljesítményű államok jegyzékeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

11. cikk

Az ellenőrzések gyakorisága

A Közösség kikötőibe vagy réveibe befutó hajókat rendszeres ellenőrzésnek, továbbá kiegészítő ellenőrzésnek kell alávetni az alábbiak szerint:

a) A hajókat az I. melléklet I. része szerinti kockázati profiljuktól függően előre meghatározott időközönként rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni. A hajók rendszeres ellenőrzései között eltelő időtartam a kockázat csökkenésével növekszik. A nagy kockázatot jelentő hajók esetében az időtartam nem haladhatja meg a hat hónapot.

b) A hajókat a legutolsó rendszeres ellenőrzésük óta eltelt időtől függetlenül kiegészítő ellenőrzésnek kell alávetni az alábbiak szerint:

- Az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy ellenőrizzék azokat a hajókat, amelyekre az I. melléklet II. részének 2A. pontjában felsorolt elsődlegességi szempontok vonatkoznak.

- Ellenőrizni lehet azokat a hajókat, amelyekre vonatkoznak az I. melléklet II. részének 2B. pontjában felsorolt rendhagyó tényezők. Az ilyen kiegészítő ellenőrzés végrehajtására vonatkozó döntés meghozatala az illetékes hatóság szakmai megítélésétől függ.

12. cikk

A hajók ellenőrzésre való kiválasztása

Az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a hajókat az I. melléklet I. részében leírt kockázati profiljuk alapján válasszák ki ellenőrzésre, valamint akkor, ha az I. melléklet II. részének 2A. és 2B. pontja szerinti elsődlegességi vagy rendhagyó tényezők merülnek fel.

Az illetékes hatóság a hajók ellenőrzése céljából:

a) az I. melléklet II. részének 3A. pontjában leírt kiválasztási rendszerrel összhangban kiválasztja azokat a hajókat, amelyeken kötelező ellenőrzést kell végezni, azaz az ún. "I. prioritású" hajókat;

b) az I. melléklet II. részének 3B. pontjával összhangban kiválaszthat olyan hajókat, amelyek ellenőrzése esedékes, azaz ún. "II. prioritású" hajókat.

13. cikk

Kezdeti és részletesebb ellenőrzések

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 12. vagy a 14a. cikknek megfelelően ellenőrzésre kiválasztott hajókon kezdeti vagy részletesebb ellenőrzést végezzenek, az alábbiak szerint:

1. Az illetékes hatóság minden kezdeti ellenőrzés alkalmával gondoskodik arról, hogy az ellenőr legalább:

a) ellenőrizze a IV. mellékletben felsorolt, az egyezmények és a Közösség biztonságra és védelemre vonatkozó tengerészeti jogszabályai követelményeinek megfelelően a fedélzeten tartandó bizonyítványokat és dokumentumokat;

b) adott esetben győződjön meg arról, hogy az előző ellenőrzés során a valamely tagállam vagy a Párizsi Memorandumot aláíró állam által feltárt fennmaradó hiányosságokat megszüntették;

c) győződjön meg a hajó általános állapotáról, beleértve a higiéniát, a hajó gépterét és a lakótereket is.

3. Minden olyan esetben, amikor az (1) bekezdésben említett ellenőrzések végrehajtását követően egyértelmű bizonyítékok alapján feltételezhető, hogy a hajó, felszerelése vagy személyzete lényegileg nem elégíti ki egy egyezmény vonatkozó előírásait, részletesebb ellenőrzést kell végezni, beleértve az üzemeltetéssel kapcsolatos követelmények betartásának további ellenőrzését is.

"Egyértelmű bizonyítékok" abban az esetben állnak fenn, amikor az ellenőr olyan jelenségeket talál, amelyek saját szakmai megítélése szerint a hajó, annak felszerelése vagy személyzete vonatkozásában részletesebb ellenőrzés végrehajtását igénylik.

Az "egyértelmű bizonyítékokra" példák az V. mellékletben találhatók.

14. cikk

Kiterjesztett ellenőrzések

(1) A következő hajókategóriáknál esedékes kiterjesztett ellenőrzés, az I. melléklet II. részének 3A. és 3B. pontjával összhangban:

a) nagy kockázati profilú hajók;

b) 12 évesnél idősebb személyszállító hajók, ömlesztettáru-szállító hajók, olajszállító tartályhajók, gázszállító hajók, ártalmas folyékony anyagokat szállító tartályhajók vagy vegyszerszállító tartályhajók;

c) nagy kockázati profilú hajók vagy 12 évesnél idősebb személyszállító hajók, ömlesztettáru-szállító hajók, olajszállító tartályhajók, gázszállító hajók, ártalmas folyékony anyagokat szállító tartályhajók vagy vegyszerszállító tartályhajók, elsődlegességi vagy rendhagyó tényezők esetében;

d) a 16. cikkel és a 21. cikk (4) bekezdésével összhangban kiadott kitiltó határozatot követően ellenőrzésnek alávetendő hajók.

(2) A hajó üzemeltetője vagy parancsnoka biztosítja, hogy a kiterjesztett ellenőrzés elvégzésére elegendő idő álljon rendelkezésre a hajó üzemeltetési tervében.

A védelmi célú ellenőrzési intézkedések sérelme nélkül az ilyen hajónak a kikötőben kell maradnia az ellenőrzés lezárásáig.

(4) A kiterjesztett ellenőrzést - lehetőség szerint - a kikötő szerint illetékes állam legalább két ellenőrének kell elvégeznie. Ha ez nem lehetséges, az okokat megfelelően rögzíteni kell az ellenőrzési adatbázisban. A kiterjesztett ellenőrzés hatókörét - ideértve a vizsgálandó kockázati területeket is - a VII. melléklet határozza meg. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a VII. melléklet alkalmazásának egységes feltételeit biztosító részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

14a. cikk

A menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást nyújtó ro-ro személyhajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek ellenőrzése

(1) A menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást nyújtó ro-ro személyhajókat és gyorsjáratú személyszállító vízi járműveket ellenőrzésnek kell alávetni a XVII. mellékletben meghatározott ütemezés és egyéb követelmények szerint.

(2) A ro-ro személyhajók vagy gyorsjáratú személyszállító vízi járművek ellenőrzéseinek tervezése során a tagállamok kellően figyelembe veszik az adott ro-ro személyhajó vagy gyorsjáratú személyszállító vízi jármű üzemeltetési és karbantartási rendjét.

(3) Amikor egy ro-ro személyhajót vagy gyorsjáratú személyszállító vízi járművet a XVII. melléklettel összhangban ellenőriztek, az ellenőrzés tényét rögzíteni kell az ellenőrzési adatbázisban, és azt figyelembe kell venni a 10., a 11. és a 12. cikk alkalmazásában, valamint annak kiszámítása során, hogy az egyes tagállamok teljesítették-e ellenőrzési kötelezettségüket, és az ellenőrzésnek a minden egyes tagállam által az 5. cikkben meghatározottaknak megfelelően elvégzendő összes éves ellenőrzés részét kell képeznie.

(4) A 11. cikk a) pontja és a 14. cikk nem alkalmazandó az e cikk alapján ellenőrzött, menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást nyújtó ro-ro személyhajókra és gyorsjáratú személyszállító vízi járművekre.

(4a) A hajó üzemeltetője vagy parancsnoka biztosítja, hogy a XVII. melléklet 1.1. pontjában és 2. pontjának a) alpontjában előírt ellenőrzések elvégzésére elegendő idő álljon rendelkezésre az üzemeltetési tervben.

(5) Az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy a 11. cikk b) pontjának megfelelően kiegészítő ellenőrzésnek alávetett ro-ro személyhajókat és gyorsjáratú személyszállító vízi járműveket az I. melléklet II. része 3A. pontjának c) alpontjával és 3B. pontjának c) alpontjával összhangban válasszák ki ellenőrzésre. Az e bekezdés alapján végzett ellenőrzések nem befolyásolhatják a XVII. melléklet 2. pontjában meghatározott ellenőrzési gyakoriságot.

(6) A kikötő szerinti állam illetékes hatóságának ellenőre hozzájárulhat, hogy valamely ro-ro személyhajó vagy gyorsjáratú személyszállító vízi jármű ellenőrzése során megfigyelőként kísérje őt egy másik tagállam kikötői állami ellenőre is. Ha a hajó valamely tagállam lobogója alatt közlekedik, akkor a kikötő szerinti állam kérésre felhívja a lobogó szerinti állam képviselőjét, hogy megfigyelőként vegyen részt az ellenőrzésen.

15. cikk

Biztonsági és védelmi iránymutatások és eljárások

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ellenőreik kövessék a VI. mellékletben meghatározott eljárásokat és iránymutatásokat.

(2) A biztonsági ellenőrzések tekintetében a tagállamok a 725/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 3. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében említett, kikötőikbe vagy réveikbe befutó összes hajó ellenőrzésekor az ezen irányelv VI. mellékletében foglalt vonatkozó eljárásokat alkalmazzák, amennyiben azok nem az ellenőrzést végző kikötő szerinti állam lobogója alatt hajóznak.

(4) A Bizottság részletes intézkedéseket fogadhat el az e cikk (1) bekezdésében említett eljárások egységes alkalmazásának és a (2) bekezdésében említett biztonsági ellenőrzések egységes végrehajtásának biztosítása érdekében. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 31. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

16. cikk

Az egyes hajókat érintő kitiltó intézkedések

(1) A tagállam kitilt a kikötőiből és a révjeiből minden olyan hajót, amely:

a) olyan állam lobogója alatt közlekedik, amely az alacsony teljesítményű államoknak a Párizsi Memorandummal összhangban az ellenőrzési adatbázisban rögzített információk alapján elfogadott és a Bizottság által évente közzétett jegyzékében szerepel, és amelyet az elmúlt 36 hónap során több mint két alkalommal tartottak vissza valamely tagállam vagy valamely, a Párizsi Memorandumot aláíró állam kikötőjében vagy révjében; vagy

b) olyan állam lobogója alatt közlekedik, amely a jó vagy közepes teljesítményű államoknak a Párizsi Memorandummal összhangban az ellenőrzési adatbázisban rögzített információk alapján elfogadott és a Bizottság által évente közzétett jegyzékében szerepel, és amelyet az elmúlt 24 hónap során több mint két alkalommal tartottak vissza valamely tagállam vagy valamely, a Párizsi Memorandumot aláíró állam kikötőjében vagy révjében.

E cikk első albekezdése nem alkalmazandó a 21. cikk (6) bekezdésében említett helyzetekben.

A kitiltás alkalmazandóvá válik, amint a hajó elhagyja azon kikötőt vagy révet, ahol harmadszor tartották vissza, és ahol kitiltó határozatot adtak ki.

(2) A kitiltó határozatot csak az említett határozat kiadásának napjától számított három hónap elteltével lehet megszüntetni, és akkor, ha teljesülnek a VIII. melléklet 3-6. pontjában felsorolt feltételek.

Ha egy hajó második kitiltó határozat hatálya alatt áll, az említett kitiltó határozatot csak 12 hónap elteltével lehet megszüntetni.

(3) Valamely tagállam vagy valamely, a Párizsi Memorandumot aláíró állam kikötőjében vagy révjében történő bármely, ezt követő visszatartás a hajónak az Unión belüli minden kikötőből vagy révből történő kitiltását eredményezi. Az ilyen harmadik kitiltó határozatot az említett határozat kiadásának napjától számított 24 hónap elteltével lehet megszüntetni, és csak akkor, ha:

a) a hajó olyan állam lobogója alatt közlekedik, amelynek a visszatartási aránya nem szerepel sem az alacsony teljesítményű államok jegyzékében, sem a közepes teljesítményű államok jegyzékében;

b) a hajó hatósági és osztályozási bizonyítványait a 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) alapján elismert szervezet vagy szervezetek állították ki;

c) a hajót olyan társaság üzemelteti, amely az I. melléklet I. részének 1. pontja szerint jó teljesítménnyel rendelkezik; és

d) teljesülnek a VIII. melléklet 3-6. pontjában felsorolt feltételek.

Bármely hajót, amely nem teljesíti az első albekezdésben felsorolt kritériumokat, a kitiltó határozat kiadásának napjától számított 24 hónap elteltével véglegesen ki kell tiltani az Unión belüli minden kikötőből és révből.

(4) A közepes vagy alacsony teljesítményű államok jegyzékében szereplő valamely állam lobogója alatt közlekedő hajónak - a harmadik kitiltó határozat után - az Unión belüli valamely kikötőben vagy révben történő bármely további visszatartása a hajó végleges kitiltását eredményezi az Unión belüli minden kikötőből vagy révből.

(4a) A jó teljesítményű államok jegyzékében szereplő valamely állam lobogója alatt közlekedő olyan hajót, amely legalább háromszor kitiltásra került, és amelyet az Unió valamely kikötőjében vagy révjében visszatartanak az említett harmadik vagy bármely későbbi kitiltás utáni első uniós ellenőrzésének alkalmával:

a) 24 hónapra ki kell tiltani minden uniós kikötőből vagy révből, ha a hajó hatósági és osztályozási bizonyítványait a 391/2009/EK rendelet alapján elismert szervezet vagy szervezetek állítja, illetve állítják ki;

b) véglegesen ki kell tiltani minden uniós kikötőből vagy révből, ha a hajó hatósági és osztályozási bizonyítványait nem a 391/2009/EK rendelet alapján elismert szervezet vagy szervezetek állítja, illetve állítják ki.

(4b) A többszöri visszatartás miatti kitiltási időszakot 12 hónappal meg kell hosszabbítani azokban az esetekben, amikor a 21. cikk (4) bekezdésének megfelelően kitiltó intézkedés alkalmazandó.

(5) Ezt a cikket a tagállamok a VIII. mellékletben megállapított eljárásoknak megfelelően alkalmazzák.

17. cikk

Az ellenőrzés jelentése a hajóparancsnoknak

Valamely ellenőrzés végeztével az ellenőr a IX. melléklettel összhangban ellenőrzési jelentést készít. Az ellenőrzési jelentés egy példányát a hajó parancsnokának rendelkezésére kell bocsátani.

Ha egy részletesebb ellenőrzés megállapítja, hogy a hajón az élet- és munkakörülmények nem felelnek meg az MLC 2006 előírásainak, az ellenőr haladéktalanul a hajóparancsnok tudomására hozza a hiányosságokat és határidőt állapít meg azok megszüntetésére.

Amennyiben az ellenőr a hiányosságokat jelentősnek ítéli, vagy ha azok az V. melléklet A. részének 19. pontja szerint lehetséges panaszhoz kapcsolódnak, a hiányosságokról az ellenőrzés lefolytatásának helye szerinti tagállam érintett hajótulajdonosi és tengerészeti szervezeteit is tájékoztatja, valamint:

a) értesítheti a lobogó szerinti állam képviselőjét;

b) elláthatja a következő érintett kikötő illetékes hatóságait a vonatkozó információkkal.

Az MLC 2006 egyezményt érintő ügyekben az ellenőrzés lefolytatásának helye szerinti tagállamnak jogában áll az ellenőr jelentésének egy példányát a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet főigazgatója részére továbbítani, amely jelentéshez mellékelni kell a lobogó szerinti állam illetékes hatóságaitól az előírt határidőn belül kapott esetleges válaszokat, annak érdekében, hogy a megfelelőnek és célszerűnek ítélt intézkedések biztosításával az ilyen jellegű információkról nyilvántartás készüljön, és azokról tájékoztassák a releváns jogorvoslati eljárásokat esetlegesen igénybe venni kívánó feleket.

18. cikk

Panaszok

Az illetékes hatóságnak minden panaszt gyors előzetes értékelésnek kell alávetnie. Ez az értékelés lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a panasz megfelelően megalapozott-e.

Amennyiben igen, az illetékes hatóság megteszi a szükséges lépéseket a panasz kapcsán. Különösen azt biztosítja a panasz által közvetlenül érintett valamennyi személy számára, hogy ismertethessék véleményüket.

Ha az illetékes hatóság a panaszt nyilvánvalóan alaptalannak ítéli, döntéséről és annak indokairól tájékoztatja a panaszost.

A panaszos kilétét nem szabad az érintett hajó parancsnoka vagy tulajdonosa előtt felfedni. Az ellenőr megteszi a szükséges lépéseket a tengerészek által tett panaszok bizalmas jellegének megőrzése érdekében, többek között azáltal, hogy biztosítja a tengerészekkel folytatott meghallgatások bizalmasságát.

A nem nyilvánvalóan alaptalan panaszokról és a nyomukban született intézkedésekről a tagállamok tájékoztatják a lobogó szerinti állam hatóságait, valamint indokolt esetben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO-t).

18a. cikk

Az MLC 2006 hatálya alá tartozó kérdésekben a szárazföldön felmerült panaszok kezelésére szolgáló eljárások

(1) A tengerészek az MLC 2006 előírásainak - ideértve a tengerészek jogait is - állítólagos megsértésével kapcsolatos panaszaikat jelenthetik egy ellenőrnek abban a kikötőben, ahova a tengerész hajója befutott. Ilyen esetekben az ellenőr előzetes vizsgálatot folytat le.

(2) Adott esetben, a panasz jellegétől függően, az előzetes vizsgálat arra is kiterjed, hogy követték-e az MLC 2006 5.1.5 szabályában meghatározott fedélzeti panasztételi eljárásokat. Az ellenőr ezen irányelv 13. cikkének megfelelően részletesebb ellenőrzést is végezhet.

(3) Az ellenőr törekszik arra, hogy elősegítse - adott esetben - a panasz hajón történő orvoslását.

(4) Abban az esetben, ha a vizsgálat, illetve az ellenőrzés a 19. cikk hatálya alá tartozó meg nem felelést fed fel, akkor az említett cikket kell alkalmazni.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés nem alkalmazandó, és ha a tengerész által benyújtott, az MLC 2006 hatálya alá tartozó kérdéseket érintő panaszt nem sikerült a hajón orvosolni, az ellenőr haladéktalanul tájékoztatja erről a lobogó szerinti államot, és az előírt határidőn belül útmutatást, valamint korrekciós intézkedési tervnek a lobogó szerinti állam általi benyújtását kéri. Az elvégzett ellenőrzésről készült jelentést elektronikus úton el kell elküldeni a 24. cikkben említett ellenőrzési adatbázisba.

(6) Amennyiben a panaszt az (5) bekezdésnek megfelelően tett intézkedések segítségével nem sikerült orvosolni, a kikötő szerinti állam az ellenőr jelentésének egy példányát továbbítja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet főigazgatója részére, és mellékeli hozzá a lobogó szerinti állam illetékes hatóságától az előírt határidőn belül kapott esetleges válaszokat. A kikötő szerint illetékes állam megfelelő tengerész- és hajótulajdonosi szervezeteit hasonló módon tájékoztatni kell. Mindezeken felül a kikötő szerint illetékes állam a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet főigazgatója részére rendszeresen benyújtja az orvosolt panaszokról szóló statisztikai adatokat és információkat.

A benyújtás célja, hogy - a megfelelőnek és célszerűnek ítélt intézkedések alapján - az ilyen jellegű információkat nyilvántartásba vegyék, és azokról tájékoztassák a releváns jogorvoslati eljárásokat esetlegesen igénybe venni kívánó feleket, beleértve a tengerész- és hajótulajdonosi szervezeteket is.

(7) E cikk egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni a tekintetben, hogy dolgozzon ki harmonizált elektronikus formátumot és eljárást a tagállamok által tett nyomonkövetési intézkedésekre vonatkozó jelentéstétel céljára. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 31. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(8) Ez a cikk a 18. cikk sérelme nélkül alkalmazandó. A 18. cikk negyedik bekezdését az MLC 2006 hatálya alá tartozó kérdéseket érintő panaszokra is alkalmazni kell.

19. cikk

Hiányosságok orvoslása és a hajó visszatartása

(1) Az illetékes hatóság meggyőződik róla, hogy az egyezményekkel összhangban kijavítanak-e az ellenőrzések által megerősített vagy feltárt minden hiányosságot.

(2) A biztonságra, az egészségre vagy a környezetre nézve egyértelműen veszélyt jelentő hiányosságok esetében annak a kikötő szerinti államnak az illetékes hatósága, amelyben a hajó ellenőrzését végrehajtják, gondoskodik arról, hogy a hajót visszatartsák vagy azt az üzemmódot, amelynél a hiányosságokat feltárták, leállítsák. A hajó visszatartását elrendelő határozat vagy az üzemeltetés leállítása mindaddig nem oldható fel, amíg a veszély kockázatát meg nem szüntetik, vagy amíg az érintett hatóság meg nem állapítja, hogy a hajó a szükséges feltételek teljesülése esetén kifuthat a tengerre, vagy a hajó üzemeltetése folytatható az utasok vagy a személyzet biztonságának és egészségének vagy más hajók kockáztatása, vagy a tengeri környezet indokolatlan veszélyeztetése nélkül.

(2a) Amennyiben a fedélzeti élet- és munkakörülmények egyértelműen veszélyt jelentenek a tengerészek védelmére, egészségére vagy biztonságára, illetve az MLC 2006 előírásainak súlyos vagy ismétlődő megsértését - beleértve a tengerészek jogainak megsértését is - jelentő hiányosságok esetén azon kikötő szerinti államnak az illetékes hatósága, amelyben a hajó ellenőrzését végrehajtják, gondoskodik arról, hogy a hajót visszatartsák vagy azt az üzemmódot, amelynél a hiányosságokat feltárták, leállítsák.

A visszatartást elrendelő határozat vagy az üzemmód leállítása nem vonható vissza mindaddig, amíg a hiányosságokat meg nem szüntették, vagy amíg az illetékes hatóság el nem fogadja a hiányosságok felszámolásával kapcsolatban benyújtott intézkedési tervet, és meg nem győződött arról, hogy annak végrehajtása késedelem nélkül meg fog történni. Az intézkedési terv elfogadását megelőzően az ellenőr konzultálhat a lobogó szerinti állammal.

(3) Az ellenőr szakmai véleményének kialakításakor azzal kapcsolatosan, hogy egy hajót vissza kell-e tartani vagy sem, a X. mellékletben szereplő kritériumokat alkalmazza.

(4) Ha az ellenőrzés feltárja, hogy a hajót nem szerelték fel üzemképes úti adatrögzítővel, és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 3 ) megfelelően az ilyen adatrögzítő használata kötelező, az illetékes hatóság biztosítja, hogy a hajót visszatartsák.

Ha az ilyen hiányosság nem igazítható ki azonnal a visszatartás szerinti kikötőben, az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy a hajó folytassa útját a visszatartó kikötőhöz legközelebbi megfelelő hajójavító üzembe, ahol az azonnal kiigazítható, vagy előírhatja, hogy a hiányosságot legfeljebb 30 napon belül igazítsák ki, a Párizsi Memorandum által kialakított iránymutatások előírásai szerint. Ebből a célból a 21. cikkben megállapított eljárásokat kell alkalmazni.

(5) Kivételes esetben, amikor egy hajó általános állapota nyilvánvalóan nem elégíti ki a követelményeket, az illetékes hatóság felfüggesztheti az ellenőrzést az ilyen hajón mindaddig, amíg a felelősök meg nem teszik a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a hajó az egyezmények vonatkozó előírásait kielégítse.

(6) Visszatartás esetén az illetékes hatóság írásban - az ellenőrzésről készített jelentés csatolásával - haladéktalanul tájékoztatja a lobogó szerinti állam hatóságát, vagy ha ez nem lehetséges, a konzult, vagy annak hiányában az adott állam legközelebbi diplomáciai képviseletét minden olyan körülményről, amely miatt a visszatartás szükségessé vált. Emellett, adott esetben, értesíti az osztályozási bizonyítványok, illetve az egyezményekkel összhangban kiállított hatósági bizonyítványok kibocsátásáért felelős kinevezett ellenőröket vagy elismert szervezeteket is. Ezenkívül, ha egy hajó nem közlekedhet az MLC 2006 előírásainak - beleértve a tengerészek jogait is - súlyos vagy ismételt megsértése miatt, vagy mert a fedélzeti élet- és munkakörülmények egyértelműen veszélyt jelentenek a tengerészek védelmére, egészségére vagy biztonságára nézve, az illetékes hatóság haladéktalanul értesíti erről a lobogó szerinti államot, valamint felkéri, hogy egy képviselője legyen jelen, amennyiben lehetséges, és arra, hogy a megadott határidőn belül adjon választ. Az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja továbbá annak a kikötő szerinti államnak a megfelelő tengerész- és hajótulajdonosi szervezeteit is, amelyben a hajó ellenőrzését végrehajtották.

(7) Ezen irányelv nem érinti az egyezményeknek a kikötő szerint illetékes állam hatósága általi ellenőrzésekkel kapcsolatos értesítésekre és jelentési eljárásokra vonatkozó külön előírásait.

(8) Amikor egy kikötő szerint illetékes állam hatósága ezen irányelv hatálya alatt ellenőrzési jogosultságát gyakorolja, minden lehetséges módon arra törekszik, hogy elkerülje a hajó indokolatlan visszatartását vagy késleltetését. Ha egy hajót indokolatlanul tartanak vissza vagy késleltetnek, a hajó tulajdonosa vagy üzemeltetője jogosult az elszenvedett károk vagy veszteségek megtérítésének követelésére. Minden feltételezetten indokolatlan visszatartás vagy késedelem esetén a bizonyítás a hajó tulajdonosát vagy üzemeltetőjét terheli.

(9) A kikötők túlzsúfoltságát elkerülendő az illetékes hatóság engedélyt adhat arra, hogy egy visszatartott hajót a kikötő másik részébe kormányozzanak, ha ez biztonságosan végrehajtható. A kikötők zsúfoltsága azonban nem lehet szempont a hajók visszatartásáról vagy a visszatartó rendelkezés feloldásáról szóló döntés meghozatalkor.

A visszatartott hajók elhelyezésének megkönnyítése érdekében a kikötőhatóságoknak vagy kikötői szerveknek együtt kell működniük az illetékes hatóságokkal.

(10) A lehető leghamarabb értesíteni kell a kikötői hatóságokat vagy szerveket a kiadott visszatartási határozatról.

20. cikk

Fellebbezési jog

(1) A hajó tulajdonosa vagy üzemeltetője, vagy a tulajdonosnak vagy az üzemeltetőnek a tagállamban lévő képviselője jogosult fellebbezni az illetékes hatóság visszatartásra vagy kitiltásra irányuló döntése ellen. A fellebbezésnek nincs felfüggesztő hatálya a visszatartásra vagy a kitiltásra nézve.

(2) A tagállamok e célra nemzeti jogszabályaiknak megfelelő eljárásokat dolgoznak ki és tartanak fenn.

(3) Az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett hajó parancsnokát a fellebbezési jogáról és az azzal összefüggő gyakorlati szabályokról megfelelően tájékoztatja.

(4) Ha valamely hajó tulajdonosának vagy üzemeltetőjének, vagy annak képviselőjének fellebbezése vagy kérvénye eredményeképpen a visszatartó vagy a kitiltó határozatot visszavonják vagy módosítják:

a) a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ellenőrzési adatbázis haladéktalanul módosuljon ennek megfelelően;

b) az a tagállam, amelynek területén a visszatartó vagy kitiltó határozatot kiadták, a határozatot követő 24 órán belül helyesbíti a 26. cikkel összhangban közzétett információt.

21. cikk

Az ellenőrzések és a visszatartások nyomon követése

(1) Ha a 19. cikk (2) bekezdésében említett hiányosságok nem orvosolhatók abban a kikötőben, ahol az ellenőrzést végrehajtották, az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti indokolatlan késedelem nélkül az érintett hajó számára, hogy a visszatartó kikötőhöz legközelebbi megfelelő hajójavító üzembe hajózzon, ahol sor kerülhet a megfelelő intézkedésre, és amelyet a hajó parancsnoka és az érintett hatóságok választanak ki, amennyiben a lobogó szerinti állam illetékes hatósága által meghatározott és az érintett tagállam által elfogadott feltételek teljesülnek. E feltételek biztosítják, hogy a hajó az utasok vagy a személyzet biztonságának és egészségének, továbbá más hajók veszélyeztetése nélkül, vagy a tengeri környezet feltételezhető veszélyeztetése nélkül teszi meg az utat.

(2) Ha a hajót azért küldik a hajójavító üzembe, mert nem felel meg az IMO A.744(18) határozatának, akár a hajó dokumentációja, akár szerkezeti hibái és hiányosságai tekintetében, az illetékes hatóság előírhatja a szükséges vastagságmérések elvégzését, mielőtt a hajó számára engedélyezi a kikötő elhagyását.

(3) Az (1) bekezdésben említett esetben annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelynek kikötőjében az ellenőrzést végrehajtották, tájékoztatja annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, amelyben a hajójavító üzem található, valamint a 19. cikk (6) bekezdésében említett feleket és - adott esetben - a feltételek teljesítéséért felelős minden más hatóságot is a hajó útjáról.

Az ilyen tájékoztatásban részesülő tagállam illetékes hatósága értesítést küld a tájékoztatást nyújtó hatóság számára a meghozott intézkedésekről.

(4) A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az Unión belüli minden kikötőből és révből kitiltásra kerüljenek az e cikk (1) bekezdésében említett hajók és a 19. cikk (2) bekezdésében említettek szerint visszatartott hajók, amelyek:

a) anélkül futnak ki a tengerre, hogy megfelelnének az ellenőrzés szerinti kikötőben valamely tagállam illetékes hatósága által meghatározott feltételeknek; vagy

b) engedélyt kapnak arra, hogy kifussanak a tengerre azzal a feltétellel, hogy megfelelnek az egyezmények alkalmazandó követelményeinek azáltal, hogy ezt követően befutnak az e cikk (1) bekezdése alapján kijelölt hajójavító üzembe, de elmulasztják ezt megtenni.

A kitiltó határozat a kiadásának napjától alkalmazandó. A kitiltó határozatot csak az említett határozat kiadásának napjától számított 12 hónap elteltével lehet megszüntetni, és akkor, ha teljesülnek a VIII. melléklet 3-6. pontjában felsorolt feltételek.

(5) A (4) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett körülmények között azon tagállam illetékes hatósága, ahol a hajón hiányosságot észleltek, haladéktalanul értesíti az összes többi tagállam illetékes hatóságait.

A (4) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett körülmények között azon tagállam illetékes hatósága, amelyben a hajójavító üzem található, tájékoztatja azon tagállam hatóságát, ahol a hajón hiányosságot észleltek, arról, hogy a hajó megérkezett-e. Amennyiben azon tagállam illetékes hatósága, ahol a hajón hiányosságot észleltek, tudomást szerez arról, hogy a hajó nem futott be az említett javítóüzembe, haladéktalanul figyelmezteti az összes többi tagállam illetékes hatóságait.

A (4) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett körülmények között, ha az (1) bekezdés alapján kijelölt hajójavító üzem nem valamely tagállamban található, és azon tagállam illetékes hatósága, ahol a hajón hiányosságot észleltek, tudomást szerez arról, hogy a hajó nem futott be az említett javítóüzembe, haladéktalanul figyelmezteti az összes többi tagállam illetékes hatóságait.

A hajó kitiltását megelőzően a tagállam konzultációkat kérhet az érintett hajó lobogója szerinti állam hatóságaival.

(6) A (4) bekezdéstől eltérve, a kikötő szerint illetékes állam releváns hatósága engedélyezheti a (4) bekezdésben említett hajó meghatározott kikötőbe vagy révbe történő belépését vis maior vagy elsődlegességi biztonsági megfontolások esetén, a szennyezés kockázatának csökkentése vagy minimalizálása céljából, vagy a hiányosságoknak az (1) bekezdéssel összhangban történő orvoslása céljából, feltéve, hogy a hajó tulajdonosa, üzemeltetője vagy parancsnoka - az említett tagállam illetékes hatóságának elvárásait kielégítő módon - megfelelő intézkedéseket hajtott végre, hogy biztosítsa az érintett hajó biztonságos belépését az említett kikötőbe vagy révbe.

22. cikk

Az ellenőrökre vonatkozó képzési követelmények

(1) Ellenőrzések végrehajtására csak a XI. mellékletben előírt képesítési követelményeket teljesítő, és az illetékes hatóság által a kikötő szerinti állam ellenőrzéseinek végzésére felhatalmazott személyek jogosultak.

(2) Ha a kikötő szerinti állam illetékes hatósága nem tud az ellenőrzés céljaira a kívánt szakismeretekkel rendelkező személyt biztosítani, az illetékes hatóság ellenőre számára bármely olyan személy segítséget nyújthat, aki rendelkezik a szükséges szakismeretekkel.

(3) Az illetékes hatóság, a kikötő szerinti illetékes állam ellenőrzését végző személyek és a számukra segítséget nyújtó személyek gazdaságilag nem lehetnek érdekeltek sem abban a kikötőben, ahol az ellenőrzést végrehajtják, sem pedig az ellenőrzött hajóban, továbbá az ellenőrző személyek nem állhatnak olyan nem állami szervezetek szolgálatában, amelyek törvényben előírt okmányokat és osztályozási bizonyítványokat bocsátanak ki, vagy akik e bizonyítványok vagy osztályozási bizonyítványok kibocsátásához szükséges felügyeleti szemléket végeznek, és nem vállalhatják ilyen szervezetek nevében munkák elvégzését.

(4) Minden ellenőr magánál tartja a kikötő szerinti illetékes állam általi ellenőrzéseket végrehajtó személyek igazolványa közös modelljének kidolgozásáról szóló, 1996. június 25-i 96/40/EK bizottsági irányelvvel ( 4 ) összhangban az illetékes hatóság által, az ellenőr nevére kiállított igazolványt.

(5) A tagállamoknak kötelességük meggyőződni az ellenőrök szakértelméről, valamint a XI. mellékletben említett minimumfeltételeknek való megfelelésükről, mielőtt felhatalmazást kapnak az ellenőrzések végzésére. A vizsgát ezt követően a (7) bekezdésben említett képzési rendszer figyelembevételével rendszeresen meg kell ismételni.

(6) A tagállamoknak biztosítaniuk kell az ellenőrök megfelelő képzését az ebben az irányelvben vagy az egyezmények módosításaiban előírt, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzések Közösségben alkalmazott rendszerében bekövetkezett változásokkal kapcsolatban.

(7) A Bizottság - a tagállamokkal és a Párizsi Memorandumot aláíró államokkal együttműködve, valamint az Unióban tagállami szinten és a Párizsi Memorandum keretében szerzett szakértelem és tapasztalatok alapján - szakmai képzési programot dolgoz ki a kikötő szerint illetékes állam ellenőrei tagállami képzésének és képességfelmérésének támogatására, a Párizsi Memorandum képzési politikájának kiegészítése érdekében, a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzési gyakorlatok harmonizálása céljából.

A Bizottság - a tagállamokkal és a Párizsi Memorandumot aláíró államokkal együttműködve - folyamatosan új képzési igényeket tár fel és elégít ki, inputot biztosítva az ellenőrök képzési programja tanterveinek, tanmeneteinek és tartalmának módosításához, különös tekintettel a környezetvédelmi, szociális és munkaügyi problémákkal, valamint az új technológiákkal kapcsolatos, új tengerészeti biztonsági kihívásokra, továbbá inputot biztosítva a releváns eszközökből eredő további kötelezettségekkel kapcsolatban.

23. cikk

Révkalauzok és kikötőhatóságok jelentései

(1) A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy azon révkalauzaik, akik részt vesznek a hajók kikötőhelyhez történő irányításában vagy onnan történő kivezetésében, vagy akik részt vesznek egy tagállam egyik kikötője felé tartó vagy azon áthaladó hajó irányításában, haladéktalanul tájékoztassák - az esettől függően - a kikötő szerint illetékes állam vagy a parti állam illetékes hatóságát, valahányszor a szokásos feladataik teljesítése során tudomást szereznek arról, hogy olyan látható rendellenességek állnak fenn, amelyek veszélyeztethetik a biztonságot - ideértve a hajó biztonságos útját vagy a fedélzeten lévő tengerészek biztonságát is -, vagy amelyek veszélyeztethetik a tengeri környezetet.

(2) Ha a kikötőhatóságok vagy kikötői szervek a szokásos feladataik teljesítése során tudomást szereznek arról, hogy a kikötőjükben tartózkodó hajó olyan látható rendellenességekkel rendelkezik, amelyek veszélyeztethetik a biztonságot - ideértve a hajó biztonságos útját vagy a fedélzeten lévő tengerészek biztonságát is -, vagy amelyek veszélyeztethetik a tengeri környezetet, az ilyen kikötőhatóságnak vagy kikötői szervnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a kikötő szerint illetékes állam illetékes hatóságát.

(3) A tagállamok megkövetelik, hogy a révkalauzok és a kikötőhatóságok vagy kikötői szervek - amikor csak lehet, elektronikus formátumban - tegyenek jelentést legalább az alábbi információkról:

- a hajó adatai (név, IMO-azonosítószám, hívójel és lobogó),

- hajózási adatok (legutóbbi befutás szerinti és rendeltetési hely szerinti kikötő),

- a fedélzeten észlelt látható rendellenességek.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a révkalauzok és kikötőhatóságok vagy kikötői szervek által jelentett látható rendellenességek nyomán megfelelő intézkedés történjen, és a megtett intézkedéseket részletesen rögzítsék.

(5) A Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni az e cikk végrehajtására irányuló intézkedések elfogadása céljából, beleértve a látható rendellenességeknek a révkalauzok és a kikötőhatóságok vagy kikötői szervek általi bejelentésére, valamint a tagállamok által hozott nyomonkövetési intézkedésekről való jelentéstételre vonatkozó harmonizált eljárások kialakítását is. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 31. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

24. cikk

Ellenőrzési adatbázis

(1) A Bizottság a Párizsi Memorandum szakértelmére és tapasztalatára építve kifejleszti, fenntartja és frissíti az ellenőrzési adatbázist.

Az ellenőrzési adatbázis tartalmazza az ezen irányelvvel létrehozott ellenőrzési rendszer végrehajtásához szükséges valamennyi információt, és rendelkezik a XII. mellékletben meghatározott funkcionális jellemzőkkel.

(2) A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a kikötőikbe vagy révjeikbe befutó bármely hajó tényleges érkezési ideje és tényleges indulási ideje - az érintett kikötő vagy rév azonosítójával együtt - az érkezési és az indulási időtől számított három órán belül továbbításra kerüljön az ellenőrzési adatbázisba a 2002/59/EK irányelv 3. cikkének s) pontjában említett "SafeSeaNet" uniós tengeri információcsere-rendszeren keresztül. Amint az ilyen információkat a SafeSeaNeten keresztül továbbították az ellenőrzési adatbázisba, a tagállamok mentesülnek az ezen irányelv XIV. melléklete 1.2. pontjának és 2. pontja a) és b) alpontjának megfelelő adatszolgáltatás alól.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvvel összhangban végzett ellenőrzésekhez kapcsolódó információk továbbításra kerüljenek az ellenőrzési adatbázisba, amint az ellenőrzési jelentés elkészül, vagy a visszatartást megszüntetik.

A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrzési adatbázisba bevitt információk közzétételi célokra való hitelesítésére 72 órán belül sor kerüljön. Az ellenőrzési jelentést az adatbázisba történő bevitel előtt lehetőség szerint a kikötő szerint illetékes állam olyan ellenőrének - vagy az illetékes hatóság egy másik megfelelően felhatalmazott alkalmazottjának - kell hitelesítenie, aki nem volt tagja az ellenőrzést végző csoportnak.

(4) A tagállamok által szolgáltatott ellenőrzési adatok alapján a Bizottság le tudja hívni az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos releváns adatokat, különösen a hajók kockázati profilját, az egyes hajók ellenőrzésének esedékességét, a hajók mozgásával kapcsolatos adatokat és az egyes tagállamok ellenőrzési kötelezettségeit illetően.

A tagállamok hozzáféréssel rendelkeznek az ellenőrzési adatbázisban rögzített valamennyi olyan adathoz, amely az ezen irányelvben foglalt ellenőrzési eljárások végrehajtásához kapcsolódik.

A tagállamok és a Párizsi Memorandumot aláíró harmadik felek számára biztosított a hozzáférés minden olyan adathoz, amelyet ezen államok maguk rögzítettek az adatbázisban, valamint az ezen államok lobogóját viselő hajókra vonatkozó adatokhoz.

24a. cikk

Elektronikus bizonyítványok

A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben végrehajtási jogi aktusokat fogad el az elektronikus hatósági bizonyítványok tekintetében alkalmazandó validálási eszközre vonatkozó működési és műszaki előírások megállapítása érdekében . Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

25. cikk

Információcsere és együttműködés

Minden egyes tagállam biztosítja, hogy kikötőhatóságai vagy kikötői szervei és más releváns hatóságai vagy szervei megadják az illetékes hatóság számára a birtokukban lévő, következő típusú információkat:

a) információ azon hajókra vonatkozóan, amelyek elmulasztottak bejelenteni bármely információt ezen irányelv, a 2002/59/EK irányelv és az (EU) 2019/883 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ), valamint adott esetben a 725/2004/EK rendelet követelményeinek megfelelően;

b) információ azon hajókról, amelyek úgy futottak ki a tengerre, hogy nem feleltek meg az (EU) 2019/883 irányelv 7. cikkének;

c) információ azon hajókról, amelyek esetében biztonsági okokból a belépést megtagadják, vagy el kell hagyniuk a kikötőt;

d) információ a 23. cikknek megfelelően jelentett látható rendellenességekről.

26. cikk

Az információ közzététele

A Bizottság - építve a Párizsi Memorandum keretében rendelkezésre álló szakértelemre és tapasztalatra - a XIII. melléklettel összhangban hozzáférést biztosít az ellenőrzésekkel, visszatartásokkal és kitiltásokkal kapcsolatos információkhoz, és egy nyilvános weboldalon biztosítja azok elérhetőségét.

27. cikk

Az alacsony vagy nagyon alacsony teljesítményt nyújtó társaságok jegyzékének közzététele

A Bizottság rendszeresen összeállít és egy nyilvános honlapon közzétesz egy tájékoztatót azokról a társaságokról, amelyek teljesítményét az I. melléklet I. részében említettek szerint meghatározott kockázati profilra figyelemmel egy háromhónapos vagy annál hosszabb időszak során alacsonynak vagy nagyon alacsonynak ítélték.

A Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni az első bekezdésben említett információk közzétételére vonatkozó részletes szabályoknak, a vonatkozó adatok összegyűjtésére vonatkozó kritériumoknak és az adatfrissítés gyakoriságának megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 31. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

28. cikk

Költségek megtérítése

(1) Ha a 13. és 14. cikkben említett ellenőrzések egy egyezmény követelményeivel kapcsolatosan olyan hiányosságok meglétét tárják fel vagy állapítják meg, amelyek egy hajó visszatartását teszik szükségessé, bármely szokásos elszámolási időszak folyamán az ilyen ellenőrzésekkel kapcsolatosan felmerülő összes költséget a hajótulajdonosnak, a hajóüzemeltetőnek vagy a kikötő szerinti országban jelenlévő képviselőnek kell megtérítenie.

(2) Egy tagállam illetékes hatósága által a 16. cikk és 21. cikk (4) bekezdésének rendelkezései szerint végrehajtott ellenőrzésekkel kapcsolatos összes költséget a hajótulajdonos vagy a hajó üzemeltetője viseli.

(3) Ha egy hajót visszatartanak, a hajótulajdonos vagy üzemeltető viseli a kikötői visszatartással kapcsolatos összes költséget.

(4) A hajó visszatartását mindaddig nem szabad feloldani, amíg a költségek teljes összegének befizetése meg nem történik, vagy kielégítő biztosítékot nem nyújtanak a költségek megtérítésére.

29. cikk

A végrehajtás nyomon követéséhez szükséges adatok

A tagállamok a XIV. mellékletben megállapított időközönként közlik a Bizottsággal az abban a mellékletben felsorolt információkat.

30. cikk

A tagállamok megfelelésének és teljesítményének ellenőrzése

Ezen irányelv hatékony végrehajtásának biztosítása és az 1406/2002/EK rendelettel összhangban az Uniónak a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzési rendszere általános működésének nyomon követése érdekében a Bizottság összegyűjti a szükséges információkat, és tagállami látogatásokat folytat.

Minden egyes tagállam minőségirányítási rendszert fejleszt ki, vezet be és tart fenn az ellenőrzésekben közvetlenül részt vevő hatóságai által végzett, a kikötő szerint illetékes államra háruló tevékenységek operatív részeire vonatkozóan. Az említett minőségirányítási rendszert 2032. július 6-ig az alkalmazandó nemzetközi minőségi szabványok szerint tanúsítani kell.

30a. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság a 30b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, hogy módosítsa a 2. cikk 1. pontját az abban foglalt egyezmények jegyzéke tekintetében - amint a Párizsi Memorandum keretében releváns eszközként ilyen egyezményeket elfogadtak -, valamint módosítsa a VI. mellékletet a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel kapcsolatos, a Párizsi Memorandum keretében elfogadott és az említett mellékletben foglalt eljárások, iránymutatások, utasítások és körlevelek jegyzékének kiegészítése vagy naprakésszé tétele érdekében.

30b. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság 30a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól, 2013. augusztus 20-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 30a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 30a. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

31. cikk

A bizottság

(1) A Bizottságot a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 3. cikkével létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt a 10. cikk (3) bekezdése, a 23. cikk (5) bekezdése, illetve a 27. cikk második bekezdése szerint elfogadandó végrehajtási aktus tervezetéről, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

31a. cikk

Az egyezmények módosítása

Az egyezmények módosításait a 2099/2002/EK rendelet 5. cikkében meghatározott megfelelőség-ellenőrzési eljárás sérelme nélkül kell alkalmazni.

33. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

A 10. cikk (3) bekezdésében, a 14. cikk (4) bekezdésében, a 15. cikk (4) bekezdésében, a 18a. cikk (7) bekezdésében, a 23. cikk (5) bekezdésében, a 24a. cikk (1) bekezdésében és a 27. cikk második bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusoknak a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárásokkal összhangban történő elfogadásakor a Bizottság különös gondot fordít annak biztosítására, hogy az említett jogi aktusok figyelembe vegyék az ellenőrzési rendszerrel az Unióban nyert szakértelmet és tapasztalatokat, és a Párizsi Memorandum szerinti szakértelemre épüljenek.

34. cikk

Szankciók

A tagállamok szankciók rendszerét alakítják ki arra az esetre, ha megsértik az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti jogszabályaikat, és meghoznak minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy e szankciókat alkalmazzák. Az ilyen módon előírt szankciónak hatékonynak, arányosnak és visszatartó hatásúnak kell lennie.

35. cikk

A végrehajtás felülvizsgálata

A Bizottság 2032. július 6-ig, majd ezt követően 5 évente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé ezen irányelv végrehajtásáról és az annak való megfelelésről. A Bizottság az említett jelentés alapján meghatározza, hogy szükséges-e benyújtani az ezen irányelv módosítására vagy ezen a területen további jogi aktusokra irányuló jogalkotási javaslatot.

Miután az IMO befejezte a szén-dioxid-intenzitási mutatójának (CII) felülvizsgálatát, a Bizottság értékeli az említett CII alkalmasságát egy hajó ezen irányelv szerinti kockázati profiljának meghatározásához használt környezeti paraméterként. Az említett értékelés alapján a Bizottság adott esetben mérlegeli jogalkotási javaslat benyújtását.

36. cikk

Végrehajtás és tájékoztatás

(1) A tagállamok 2010. december 31-ig elfogadják és közzéteszik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek megfeleljenek.

A tagállamok e rendelkezéseket 2011. január 1-től alkalmazzák.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkoznak erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell olyan értelmű nyilatkozatot, hogy a hatályos törvényekben, rendeletekben és közigazgatási rendelkezésekben az ezzel az irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre tett hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és szövegét a tagállamok határozzák meg.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

(4) Ezen túl a Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az ezen irányelv tagállamokon belüli végrehajtásának előrehaladásáról, különös tekintettel a közösségi ellenőrzési rendszer egységes alkalmazására.

37. cikk

Hatályon kívül helyezés

A XV. melléklet A. részében felsorolt irányelvekkel módosított 95/21/EK irányelv 2011. január 1-től kezdődő hatállyal hatályát veszti a XV. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre vonatkozó hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és az ezen irányelv XVI. mellékletében található korrelációs táblázat szerint kell értelmezni.

38. cikk

Hatály

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

39. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A KIKÖTŐ SZERINTI ÁLLAM ÁLTAL VÉGZETT ELLENŐRZÉSEK UNIÓS RENDSZERÉNEK ELEMEI

(az 5. cikkben említettek szerint)

A következő elemek tartoznak a kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzések uniós rendszerébe:

I. A hajó kockázati profilja

A hajó kockázati profilját a következő általános, ellenőrzéstörténeti és környezeti paraméterek kombinációja alapján kell meghatározni.

1. Általános paraméterek

a) A hajó típusa

A személyszállító hajókat, az ömlesztettáru-szállító hajókat, az olajszállító tartályhajókat, a gázszállító hajókat, az ártalmas folyékony anyagokat szállító tartályhajókat vagy a vegyszerszállító tartályhajókat nagyobb kockázatot jelentő hajóknak kell tekinteni.

b) A hajó kora

A tizenkét évesnél idősebb hajókat nagyobb kockázatot jelentő hajóknak kell tekinteni.

c) A lobogó szerinti állam teljesítménye

i. Az olyan állam lobogója alatt közlekedő hajókat, amely az Unión és a Párizsi Memorandum régióján belül magas visszatartási aránnyal rendelkezik, nagyobb kockázatot jelentő hajóknak kell tekinteni.

ii. Az olyan állam lobogója alatt közlekedő hajókat, amely az Unión és a Párizsi Memorandum régióján belül alacsony visszatartási aránnyal rendelkezik, kisebb kockázatot jelentő hajóknak kell tekinteni.

iii. Az olyan állam lobogója alatt közlekedő hajókat, amely a 2. cikk 1. pontjában felsorolt valamennyi kötelező érvényű IMO- és ILO-eszközt megerősítette, kisebb kockázatot jelentő hajóknak kell tekinteni.

d) Elismert szervezetek

i. Az olyan hajókat, amelyek bizonyítványait az Unión és a Párizsi Memorandum régióján belüli visszatartási arányaik alapján alacsony vagy nagyon alacsony teljesítményű elismert szervezetek állították ki, nagyobb kockázatot jelentő hajóknak kell tekinteni.

ii. Az olyan hajókat, amelyek bizonyítványait az Unión és a Párizsi Memorandum régióján belüli visszatartási arányaik alapján jó teljesítményű elismert szervezetek állították ki, kisebb kockázatot jelentő hajóknak kell tekinteni.

iii. Az olyan hajók, amelyek bizonyítványait a 391/2009/EK rendeletnek megfelelően elismert szervezetek állították ki.

e) A társaság teljesítménye

i. Az olyan társaságok hajóit, amelyek teljesítménye az Unión és a Párizsi Memorandum régióján belül a hajóik hiányossági és visszatartási arányai alapján alacsony vagy nagyon alacsony, nagyobb kockázatot jelentő hajóknak kell tekinteni.

ii. Az olyan társaságok hajóit, amelyek teljesítménye az Unión és a Párizsi Memorandum régióján belül a hajóik hiányossági és visszatartási arányai alapján jó, kisebb kockázatot jelentő hajóknak kell tekinteni.

2. Ellenőrzéstörténeti paraméterek

i. Azon hajókat, amelyeket egynél többször tartottak vissza, nagyobb kockázatot jelentő hajóknak kell tekinteni.

ii. Azon hajókat, amelyeknél a II. mellékletben említett időszakon belül végzett ellenőrzés(ek) alkalmával a II. mellékletben említett számúnál kevesebb hiányosságot regisztráltak, kisebb kockázatot jelentő hajóknak kell tekinteni.

iii. Azon hajókat, amelyeket a II. mellékletben említett időszak során nem tartották vissza, kisebb kockázatot jelentő hajóknak kell tekinteni.

A kockázati paraméterek kombinálásával - olyan súlyozást alkalmazva, amely tükrözi az egyes paramétereknek a hajó teljes kockázatának alakulására gyakorolt relatív befolyását - a következő kockázati profilokat kell meghatározni:

- nagy kockázatú,

- átlagos kockázatú,

- kis kockázatú.

Az említett kockázati profilok meghatározásakor nagyobb hangsúlyt kell fektetni a következő paraméterekre: a hajó típusa, a lobogó szerinti állam teljesítménye, elismert szervezetekhez tartozás és a társaság teljesítménye.

3. Környezeti paraméterek

Azon hajókat, amelyeknél a II. mellékletben említett időszakon belül végzett ellenőrzés(ek) alkalmával a Marpol 73/78, az AFS 2001, a BWM-egyezmény, a CLC 92, a 2001. évi bunkerolaj-egyezmény, a nairobi egyezmény és a hongkongi egyezmény tekintetében a II. mellékletben említett számúnál több hiányosságot regisztráltak, nagyobb kockázatot jelentő hajóknak kell tekinteni.

II. A hajók ellenőrzése

1. Rendszeres ellenőrzések

A rendszeres ellenőrzéseket előre meghatározott időközönként kell elvégezni. Ezek gyakoriságát a hajó kockázati profilja alapján kell meghatározni. A nagy kockázatú hajók rendszeres ellenőrzései közötti időköz nem haladhatja meg a hat hónapot. Az egyéb kockázati profillal rendelkező hajók rendszeres ellenőrzései közötti időköz nő, ahogyan a kockázat csökken.

A tagállamok rendszeres ellenőrzést végeznek:

- az olyan, nagy kockázati profillal rendelkező hajókon, amelyek az elmúlt hat hónap során nem estek át ellenőrzésen az Unión vagy a Párizsi Memorandum régióján belül található kikötőben vagy révben. A nagy kockázatú hajóknál az ötödik hónaptól válik esedékessé az ellenőrzés.

- az olyan átlagos kockázatú hajókon, amelyek az elmúlt 12 hónap során nem estek át ellenőrzésen az Unión vagy a Párizsi Memorandum régióján belül található kikötőben vagy révben. Az átlagos kockázatú hajóknál a 10. hónaptól válik esedékessé az ellenőrzés.

- az olyan, kis kockázati profillal rendelkező hajókon, amelyek az elmúlt 36 hónap során nem estek át ellenőrzésen az Unión vagy a Párizsi Memorandum régióján belül található kikötőben vagy révben. A kis kockázatú hajóknál a huszonnegyedik hónaptól válik esedékessé az ellenőrzés.

2. Kiegészítő ellenőrzések

Az utolsó rendszeres ellenőrzésük óta eltelt időre tekintet nélkül, ellenőrizni kell azon hajókat, amelyekre a következő elsődlegességi vagy rendhagyó tényezők alkalmazandók. Azonban a rendhagyó tényezők alapján történő, ilyen kiegészítő ellenőrzés szükségessége tekintetében az ellenőr szakmai ítélete a döntő.

2A. Elsődlegességi tényezők

Az utolsó rendszeres ellenőrzésük óta eltelt időre tekintet nélkül, ellenőrizni kell azon hajókat, amelyekre a következő elsődlegességi tényezők alkalmazandók:

- Azon hajók, amelyeket az Unión vagy a Párizsi Memorandum régióján belül elvégzett utolsó ellenőrzés óta biztonsági okokból felfüggesztettek vagy kivontak az osztályából.

- Azon hajók, amelyekre vonatkozóan egy másik tagállam bejelentést vagy értesítést tett.

- Azon hajók, amelyek nem azonosíthatók az ellenőrzési adatbázisban.

- Azon hajók, amelyek(et):

- a kikötő felé haladva, ütköztek, zátonyra futottak vagy megfeneklettek;

- a káros anyagok vagy szennyvizek kibocsátására vonatkozó rendelkezések állítólagos megsértésével vádoltak meg;

- szabálytalan vagy nem biztonságos manővert hajtottak végre az IMO által elfogadott útvonal-tervezési intézkedések, vagy a biztonságos hajózási gyakorlatok és eljárások figyelmen kívül hagyásával;

- korábban kitiltottak (a kitiltó határozat megszüntetését követően kerül sor az első ellenőrzésre); vagy

- súlyos balesetben, különösen súlyos fedélzeti tűzesetben, gépmeghibásodásban vagy halálos balesetben voltak érintettek.

2B. Rendhagyó tényezők

Az utolsó rendszeres ellenőrzésük óta eltelt időre tekintet nélkül, ellenőrizni lehet azon hajókat, amelyekre a következő rendhagyó tényezők alkalmazandók. Egy ilyen kiegészítő ellenőrzés elvégzésére vonatkozó döntés meghozatala az illetékes hatóság szakmai megítélésétől függ:

- A hajók bizonyítványait olyan korábban elismert szervezet bocsátotta ki, amelynek elismerését visszavonták az Unión vagy a Párizsi Memorandum régióján belül elvégzett utolsó ellenőrzés óta.

- Azon hajók, amelyek tekintetében révkalauzok, kikötőhatóságok vagy kikötői szervek olyan látható rendellenességek meglétét jelentették, amelyek ezen irányelv 23. cikkével összhangban veszélyeztethetik a biztonságos hajózásukat, vagy veszélyeztethetik a környezetet. Az említett bejelentések magukban foglalhatják a hajóközlekedéssel kapcsolatos, a hajóforgalmi szolgáltatás keretében nyújtott információkat is.

- Azon hajók, amelyek nem feleltek meg az (EU) 2019/883 irányelvben említett releváns bejelentési követelményeknek.

- Azon hajók, amelyekről bejelentés vagy panasz érkezett - a partról érkezett panaszokat is beleértve - a hajóparancsnok, a személyzet valamely tagja vagy bármely olyan személy vagy szervezet részéről, akinek vagy amelynek jogos érdeke fűződik a hajó biztonságos működéséhez, a fedélzeti élet- és munkakörülményekhez, vagy a szennyezés megelőzéséhez, kivéve, ha az érintett tagállam úgy ítéli, hogy a bejelentés vagy a panasz nyilvánvalóan megalapozatlan.

- A hajók esetében továbbra is fennáll az ISM-szabályzattal kapcsolatos hiányosság (3 hónappal a hiányosság megállapítása után).

- Azon hajók, amelyeket - több mint 3 hónappal ezelőtt - korábban már visszatartottak.

- Azon hajók, amelyek rakományára vonatkozó problémákat jelentettek, különösen ártalmas és veszélyes rakományok esetében.

- Azon hajók, amelyek üzemeltetése személyek, tárgyak vagy a környezet veszélyeztetését idézte elő.

- Azon hajók, ahol megbízható forrásból kiderült, hogy a kockázati paraméterei eltérnek a rögzítettektől, és ezáltal nőtt a kockázati szint.

- Azon hajók, amelyek tekintetében a hiányosságok orvoslása érdekében elfogadásra került a 19. cikk (2a) bekezdésében említett intézkedési terv, de amelyek tekintetében az említett terv végrehajtását ellenőr még nem ellenőrizte.

3. Kiválasztási rendszer

3A. Az I. prioritású hajókat a következők szerint kell ellenőrizni:

a) Kiterjesztett ellenőrzést kell végezni:

- minden olyan, nagy kockázati profillal rendelkező hajón, amelyet az elmúlt hat hónapban nem ellenőriztek;

- minden olyan, 12 évesnél idősebb, átlagos kockázati profillal rendelkező személyszállító hajón, ömlesztettáru-szállító hajón, olajszállító tartályhajón, gázszállító hajón, ártalmas folyékony anyagokat szállító tartályhajón vagy vegyszerszállító tartályhajón, amelyet az elmúlt 12 hónapban nem ellenőriztek.

b) Adott esetben kezdeti vagy részletesebb ellenőrzést kell végezni:

- Minden olyan, - a személyszállító hajótól, ömlesztettáru-szállító hajótól, olajszállító tartályhajótól, gázszállító hajótól, ártalmas folyékony anyagokat szállító tartályhajótól vagy vegyszerszállító tartályhajótól eltérő - 12 évesnél idősebb, átlagos kockázati profillal rendelkező hajón, amelyet az elmúlt 12 hónapban nem ellenőriztek.

c) Elsődlegességi tényező esetén:

- az ellenőr szakmai megítélése szerint részletesebb vagy kiterjesztett ellenőrzést kell végezni minden olyan hajón, amely nagy kockázati profillal rendelkezik, valamint minden, 12 évesnél idősebb személyszállító hajón, ömlesztettáru-szállító hajón, olajszállító tartályhajón, gázszállító hajón, ártalmas folyékony anyagokat szállító tartályhajón vagy vegyszerszállító tartályhajón;

- részletesebb ellenőrzést kell végezni minden egyéb, személyszállító hajótól, ömlesztettáru-szállító hajótól, olajszállító tartályhajótól, gázszállító hajótól, ártalmas folyékony anyagokat szállító tartályhajótól vagy vegyszerszállító tartályhajótól eltérő, 12 évesnél idősebb hajón;

- kiterjesztett ellenőrzést kell végezni minden hajón a kitiltó határozat megszüntetését követő első ellenőrzés alkalmával.

3B. Amennyiben az illetékes hatóság II. prioritású hajó ellenőrzéséről dönt, a következők alkalmazandók:

a) Kiterjesztett ellenőrzést kell végezni:

- minden olyan, nagy kockázati profillal rendelkező hajón, amelyet az elmúlt 5 hónapban nem ellenőriztek;

- minden olyan, 12 évesnél idősebb, átlagos kockázati profillal rendelkező személyszállító hajón, ömlesztettáru-szállító hajón, olajszállító tartályhajón, gázszállító hajón, ártalmas folyékony anyagokat szállító tartályhajón vagy vegyszerszállító tartályhajón, amelyet az elmúlt 10 hónapban nem ellenőriztek; vagy

- minden olyan, 12 évesnél idősebb, kis kockázati profillal rendelkező személyszállító hajón, ömlesztettáru-szállító hajón, olajszállító tartályhajón, gázszállító hajón, ártalmas folyékony anyagokat szállító tartályhajón vagy vegyszerszállító tartályhajón, amelyet az elmúlt 24 hónapban nem ellenőriztek.

b) Adott esetben kezdeti vagy részletesebb ellenőrzést kell végezni:

- minden olyan, - személyszállító hajótól, ömlesztettáru-szállító hajótól, olajszállító tartályhajótól, gázszállító hajótól, ártalmas folyékony anyagokat szállító tartályhajótól vagy vegyszerszállító tartályhajótól eltérő - 12 évesnél idősebb, átlagos kockázati profillal rendelkező hajón, amelyet az elmúlt 10 hónapban nem ellenőriztek; vagy

- minden olyan, - személyszállító hajótól, ömlesztettáru-szállító hajótól, olajszállító tartályhajótól, gázszállító hajótól, ártalmas folyékony anyagokat szállító tartályhajótól vagy vegyszerszállító tartályhajótól eltérő - 12 évesnél idősebb, kis kockázati profillal rendelkező hajón, amelyet az elmúlt 24 hónapban nem ellenőriztek.

c) Rendhagyó tényező esetén:

- az ellenőr szakmai megítélése szerint részletesebb vagy kiterjesztett ellenőrzést kell végezni minden olyan hajón, amely nagy kockázati profillal rendelkezik, vagy minden, 12 évesnél idősebb személyszállító hajón, ömlesztettáru-szállító hajón, olajszállító tartályhajón, gázszállító hajón, ártalmas folyékony anyagokat szállító tartályhajón vagy vegyszerszállító tartályhajón;

- részletesebb ellenőrzést kell végezni minden - személyszállító hajótól, ömlesztettáru-szállító hajótól, olajszállító tartályhajótól, gázszállító hajótól, ártalmas folyékony anyagokat szállító tartályhajótól vagy vegyszerszállító tartályhajótól eltérő - 12 évesnél idősebb hajón.

II. MELLÉKLET

A HAJÓ KOCKÁZATI PROFILJÁNAK FELÉPÍTÉSE

(a 10. cikk (2) bekezdésében említettek szerint)

IV. MELLÉKLET

BIZONYÍTVÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK LISTÁJA

(a 13. cikk (1) bekezdésében említettek szerint)

Azon bizonyítványok és dokumentumok jegyzéke, amelyeket - a lehetséges mértékben - az ellenőrzés során legalább ellenőrizni kell (adott esetben):

1. nemzetközi köbözési bizonyítvány;

2. a kikötő szerint illetékes állam általi korábbi ellenőrzésekről készült jelentések;

3. személyhajó-biztonsági bizonyítvány (1974. évi SOLAS-egyezmény, I/12. szabály);

4. teherhajószerkezet-biztonsági bizonyítvány (1974. évi SOLAS-egyezmény, I/12. szabály);

5. teherhajó-biztonsági felszerelési bizonyítvány (1974. évi SOLAS-egyezmény, I/12. szabály);

6. teherhajó-biztonsági rádió-bizonyítvány (1974. évi SOLAS-egyezmény, I/12. szabály);

7. teherhajó-biztonsági bizonyítvány (1974. évi SOLAS-egyezmény, I/12. szabály);

8. felmentési bizonyítvány (1974. évi SOLAS-egyezmény, I/12. szabály);

9. minimális biztonságos személyzet létszámát igazoló okmány (1974. évi SOLAS-egyezmény, V/14.2. szabály);

10. nemzetközi merülésvonal bizonyítvány (LL 66, 16. cikk (1) bekezdés);

11. nemzetközi merülésvonal-mentesítési bizonyítvány (LL 66, 16. cikk (2) bekezdés);

12. nemzetközi olajszennyezés-megelőzési bizonyítvány (MARPOL, I. melléklet, 7.1. szabály);

13. szennyeződések megelőzésére vonatkozó nemzetközi bizonyítvány ömlesztett, ártalmas folyékony anyagok szállításához (MARPOL, II. melléklet, 9.1. szabály);

14. nemzetközi bizonyítvány a szennyvíz által okozott szennyeződés megelőzéséről (ISPPC) (MARPOL, IV. melléklet, 5.1. szabály, MEPC.1/Circ.408. sz. körlevél);

15. nemzetközi légszennyezés-megelőzési bizonyítvány (IAPPC) (MARPOL, VI. melléklet, 6.1. szabály);

16. nemzetközi energiahatékonysági bizonyítvány (MARPOL, VI. melléklet, 6. szabály);

17. a ballasztvízkezelésre vonatkozó nemzetközi bizonyítvány (IBWMC) (BWM-egyezmény, 9. cikk (1) bekezdés a) pont és E-2. szabály);

18. nemzetközi bizonyítvány az antivegetatív bevonatrendszerről (IAFS-bizonyítvány) (2001. évi AFS, 4. melléklet, 2. szabály);

19. nyilatkozat az antivegetatív bevonatrendszerről (2001. évi AFS, 4. melléklet, 5. szabály);

20. nemzetközi hajóvédelmi bizonyítvány (ISSC) vagy ideiglenes nemzetközi hajóvédelmi tanúsítvány (ISPS-szabályzat, A/19. rész és függelékek);

21. az STCW-egyezménnyel összhangban kiadott parancsnoki, tiszti vagy beosztotti képesítő bizonyítványok (STCW-egyezmény, VI. cikk, I/2. szabály és STCW-szabályzat, A-I/2. szakasz);

22. a hajók biztonságos üzemeltetéséről és a környezetszennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi szabályzat (ISM-szabályzat) alapján kiállított megfelelési okmány másolata vagy ideiglenes megfelelési okmány másolata (1974. évi SOLAS-egyezmény, IX/4.2. szabály, ISM-szabályzat, 13. és 14. pont);

23. a hajók biztonságos üzemeltetéséről és a környezetszennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi szabályzat alapján kiállított biztonságos üzemeltetési bizonyítvány vagy ideiglenes biztonságos üzemeltetési bizonyítvány (1974. évi SOLAS-egyezmény, IX/4.3. szabály, ISM-szabályzat, 13. és 14. pont);

24. ömlesztett cseppfolyósított gáz szállítására vonatkozó nemzetközi alkalmassági bizonyítvány vagy ömlesztett cseppfolyósított gáz szállítására vonatkozó alkalmassági bizonyítvány, amelyik a megfelelő (IGC-szabályzat, 1.5.4. szabály vagy GC-szabályzat, 1.6. szabály);

25. ömlesztett veszélyes vegyi anyagok szállítására vonatkozó nemzetközi alkalmassági bizonyítvány, vagy ömlesztett veszélyes vegyi anyagok szállítására vonatkozó alkalmassági bizonyítvány, amelyik a megfelelő (IBC-szabályzat, 1.45.4. szabály és BCH-szabályzat, 1.6.3. szabály);

26. INF (a csomagolt kiégett fűtőelemek, plutónium és nagy aktivitású radioaktív hulladék biztonságos vízi szállítására vonatkozó nemzetközi szabályzat) alkalmassági bizonyítvány (1974. évi SOLAS-egyezmény, VII/16. szabály és INF-szabályzat, 1.3. szabály);

27. az olajszennyezésből eredő kárért viselt polgári jogi felelősség esetére szóló biztosításról vagy bármely egyéb, pénzügyi biztosítékról szóló igazolás (CLC 92., VII. cikk (2) bekezdés);

28. a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősség esetére szóló biztosításról vagy bármely egyéb, pénzügyi biztosítékról szóló igazolás (2001. évi bunkerolaj-egyezmény, 7. cikk (2) bekezdés);

29. a hajóroncsok eltávolításával kapcsolatos polgári jogi felelősség esetére szóló biztosításról vagy egyéb pénzügyi biztosítékról szóló igazolás (a nairobi egyezmény, 12. cikk);

30. gyorsjáratú vízi jármű biztonsági bizonyítványa és gyorsjáratú vízi jármű üzemeltetési engedélye (1974. évi SOLAS-egyezmény, X/3.2. szabály és 94/00 HSC-szabályzat, 1.8.1. és 1.9. szabály);

31. a veszélyes árukat szállító hajókra vonatkozó különleges követelmények teljesüléséről szóló dokumentum (1974. évi SOLAS-egyezmény, II-2/19.4. szabály);

32. gabonaszállításra jogosító engedély és a gabonarakodási kézikönyv (1974. évi SOLAS-egyezmény, VI/9. szabály; az ömlesztett gabona biztonságos szállítására vonatkozó nemzetközi szabályzat, 3. szakasz);

33. állapotminősítési rendszer (CAS) megfelelőségi nyilatkozat, CAS zárójelentés és felülvizsgálati jegyzőkönyv (Marpol 73/78, I. melléklet, 20. és 21. szabály; a MEPC.99(48), MEPC.112(50), MEPC.131(53), MEPC.155(55) és MEPC.236(65) állásfoglalással módosított MEPC.94(46) állásfoglalás);

34. folyamatos törzsadat-nyilvántartás (1974. évi SOLAS-egyezmény, XI-1/5. szabály);

35. olaj-nyilvántartási napló, I. és II. rész (Marpol 73/78, I. melléklet, 17. és 36. szabály);

36. rakománynapló (Marpol 73/78, II. melléklet, 15. szabály);

37. szemét-nyilvántartási napló, I. és II. rész (Marpol 73/78, V. melléklet, 10.3. szabály);

38. hulladékkezelési terv (Marpol 73/78, V. melléklet, 10. szabály; MEPC.220(63) állásfoglalás);

39. hajónapló és a tengeri dízelmotorok meghatározási szintjéről, be- és kikapcsolt állapotáról készült felvételek (Marpol 73/78, VI. melléklet, 13.5.3. szabály);

40. napló az üzemolaj-átváltásról (Marpol 73/78, VI. melléklet, 14.6. szabály);

41. az ózonkárosító anyagok nyilvántartása (Marpol 73/78, VI. melléklet, 12.6. szabály);

42. ballasztvíz-kezelési nyilvántartás (BWRB) (BWMC, 9. cikk (1) bekezdés b) pont és B-2. szabály);

43. beépített, gázzal oltó tűzoltó rendszerek - rakterek felmentési bizonyítványa és a szállítmányok listája (1974. évi SOLAS-egyezmény, II-2/10.7.1.4. szabály);

44. veszélyes árukról szóló rakományjegyzék vagy tárolási terv (1974. évi SOLAS-egyezmény, VII/4. és VII/7-2. szabály; Marpol 73/78, III. melléklet, 54. szabály);

45. olajszállító tartályhajók esetén az olajkibocsátás-ellenőrző és -szabályozó rendszerről készült jelentés az utolsó ballasztban megtett útról (Marpol 73/78, I. melléklet, 31.2. szabály);

46. együttműködési terv a rögzített útvonalon közlekedő utasszállító hajók felkutatásáról és mentéséről (1974. évi SOLAS-egyezmény, V/7.3. szabály);

47. üzemeltetési korlátozások listája személyszállító hajókra (1974. évi SOLAS-egyezmény, V/30.2. szabály);

48. hajózási térképek és hajózási kiadványok (1974. évi SOLAS-egyezmény, V/19.2.1.4. és V/27. szabály);

49. a pihenőidő nyilvántartása és a fedélzeti munkarendet tartalmazó áttekintés (STCW-szabályzat, A-VIII/1.5. és 1.7. szakasz; 180. sz. ILO-egyezmény, 5.7. és 8.1. cikk, és MLC 2006, A.2.3.10. és A.2.3.12. szabvány);

50. tengerészeti munkaügyi bizonyítvány;

51. tengerészeti munkaügyi megfelelőségi nyilatkozat, I. és II. rész;

52. felügyelet nélküli gépterekre (UMS) vonatkozó bizonyítékok (1974. évi SOLAS-egyezmény, II-I/46.3. szabály);

53. a 2009/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) alapján előírt igazolások;

54. a 392/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) alapján előírt igazolás;

55. az 1257/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) alapján alkalmazandó, a veszélyes anyagok jegyzékével kapcsolatos tanúsítvány vagy egy megfelelési tanúsítvány;

56. az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) alapján kiállított megfelelőségi dokumentum.

V. MELLÉKLET

PÉLDÁK AZ "EGYÉRTELMŰ BIZONYÍTÉKOKRA"

(a 13. cikk (3) bekezdésében említettek szerint)

A. Példák a részletesebb ellenőrzést alátámasztó egyértelmű bizonyítékokra

1. Az I. melléklet II. részének 2A. és 2B. pontjában szereplő hajók.

2. Az olaj-nyilvántartási könyvet nem vezetik az előírásoknak megfelelően.

3. A bizonyítványok és egyéb dokumentumok vizsgálatakor pontatlanságokat tártak fel.

4. Arra utaló körülmények, hogy a hajószemélyzet nem felel meg a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló, 2008. november 19-i 2008/106/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ) fedélzeti kommunikációra vonatkozó 18. cikk rendelkezéseinek.

5. Valamely bizonyítványt vagy igazolást csalással szereztek meg, vagy a bizonyítvány vagy igazolás felmutatója nem azonos azzal a személlyel, akinek részére a bizonyítványt eredetileg kiállították.

6. A hajó parancsnoka vagy tisztje olyan igazolvánnyal rendelkezik, vagy a hajó besorolását olyan bizonyítvány igazolja, amelyet az STCW 78/95-t alá nem írt ország állított ki.

7. Bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a rakománnyal kapcsolatos és egyéb műveleteket nem biztonságosan, vagy az IMO iránymutatásokkal összhangban végzik, ilyen például, amikor a rakománytartályokhoz vezető semlegesgáz-fővezetékben az oxigéntartalom meghaladja az előírásokban engedélyezett maximális szintet.

8. Olajszállító tartályhajó parancsnokának mulasztása a legutóbbi ballasztmenetben megtett úton az olajlefejtés megfigyelési és ellenőrző rendszere nyilvántartásának bemutatásával kapcsolatban.

9. Naprakész riadóterv hiánya, vagy ha a személyzet nem ismeri teendőit tűz keletkezése vagy a hajó elhagyására vonatkozó parancs esetén.

10. Téves vészjelzés leadása, melyet nem követ megfelelő visszavonási eljárás.

11. Az egyezmények által megkövetelt fontosabb berendezések vagy intézkedési tervek hiánya.

12. A higiéniai feltételek nagyfokú hiánya a hajó fedélzetén.

13. Az ellenőr általános benyomásából és megfigyeléseiből származó bizonyíték arra nézve, hogy a hajótest vagy -szerkezet súlyos károsodása vagy hiányossága áll fenn, amely veszélyeztetheti a hajó szerkezeti integritását, illetve víz- és időjárás-állóságát.

14. Információ vagy bizonyíték arra nézve, hogy a parancsnok vagy a személyzet nem ismeri jól a hajózás biztonságával vagy a környezetszennyezés megelőzésével kapcsolatos alapvető műveleteket, vagy ezeket nem hajtja végre.

15. A fedélzeti munkarendről, a tengerészek munka-és pihenőidejéről nincs nyilvántartás.

16. Az MLC 2006 egyezményben előírt dokumentumokat nem mutatják be, nem vezetik vagy nem megfelelően vezetik, vagy a bemutatott dokumentumok nem tartalmazzák az MLC 2006 által megkövetelt információkat, illetőleg más okból érvénytelenek.

17. A hajón uralkodó élet- és munkakörülmények nem felelnek meg az MLC 2006 előírásainak.

18. Alapos okkal feltételezhető, hogy a hajó az MLC 2006 egyezménynek való megfelelés elkerülése végett lobogót váltott.

19. Panasztételre került sor azt illetően, hogy a hajón uralkodó élet- és munkakörülmények nem felelnek meg az MLC 2006 előírásainak.

B. Példák a hajók védelmi szempontú ellenőrzését alátámasztó egyértelmű bizonyítékokra

1. Az ellenőr a kezdeti ellenőrzés során a következő okok miatt tarthatja egyértelműen indokoltnak további védelmi ellenőrzések végzését:

1.1. A nemzetközi hajóvédelmi bizonyítvány (ISSC) nem érvényes vagy lejárt.

1.2. A hajó védelmi szintje alacsonyabb, mint a kikötőé.

1.3. A hajó védelmével kapcsolatos gyakorlatokat nem tartották meg.

1.4. Az utolsó tíz hajó-kikötő vagy hajó-hajó kapcsolat dokumentációja hiányos.

1.5. Bizonyíték vagy megfigyelés utal arra, hogy a hajó személyzetének legfontosabb tagjai nem tudnak egymással kommunikálni.

1.6. Megfigyelés utal arra, hogy a védelmi intézkedések terén jelentős hiányosságok állnak fenn.

1.7. Harmadik féltől tájékoztatás (például jelentés, panasz) érkezett valamely, védelemmel kapcsolatos információról.

1.8. A hajónak egymás után többször kiállított ideiglenes nemzetközi hajóvédelmi bizonyítványai vannak, és az ellenőr szakmai megítélése szerint a hajó vagy a társaság egyik célja az ideiglenes bizonyítvány kérésekor az volt, hogy az ideiglenes bizonyítvány érvényességén túl is elkerülhesse a SOLAS 74 XI-2. fejezetének és az ISPS szabályzat A. részének való teljes körű megfelelést. Az ISPS szabályzat A. része rendelkezik arról, hogy milyen körülmények között állítható ki ideiglenes bizonyítvány.

2. Ha az ellenőr megállapítja a fent említett egyértelmű bizonyítékok meglétét, erről haladéktalanul tájékoztatja az illetékes védelmi hatóságot (kivéve, ha az ellenőr egyben védelmi tiszt is). Az illetékes védelmi hatóság határoz arról, hogy a védelmi szint figyelembevételével a SOLAS 74 XI. fejezetének 9. szabálya szerint milyen további ellenőrzési intézkedések szükségesek.

3. A fent említettektől eltérő egyértelmű bizonyítékok a védelmi tiszt hatáskörébe tartoznak.

VI. MELLÉKLET

HAJÓ-ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁSOK

(a 15. cikk (1) bekezdésében említettek szerint)

A Párizsi Memorandum keretében kiadott valamennyi műszaki utasítás és körlevél, naprakész változatban:

A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzéssel foglalkozó bizottság (PSCC) Műszaki utasítások

- PSCC41-2008-07 Bevált gyakorlatok gyűjteménye

- PSCC53-2020-08 Fogalommeghatározások és rövidítések

Általános Párizsi Memorandum

- PSCC54-2021-03 Az ellenőrzés típusa

- PSCC56-2023-06 Visszatartás és végrehajtott intézkedés

- PSCC56-2023-04 Formanyomtatvány-minták

- PSCC52-2019-05 Üzemelésellenőrzés

- PSS43-2010-11 A lobogó szerinti állam felmentései

- PSCC51-2018-13 Üzemeltetés leállítása

- PSCC49-2016-11 Áramszünetteszt

- PSCC53-2020-06 A belépés megtagadása (Kitiltás)

- PSCC50-2017-12 Az ömlesztettáru-/olajszállító hajók felépítése

- PSCC43-2010-06 Szárazdokkolás

- PSCC53-2020-11 Egyetlen hajóút engedélyezése egy hajójavító üzembe "véletlen kár" hiányosságok esetén

SOLAS-egyezmény

- PSCC56-2023-05 ISM-szabályzat

- PSCC54-2021-02 ISPS-szabályzat

- PSCC51-2018-12 ECDIS

- PSCC43-2010-32 VDR (útiadat-rögzítő)

- PSCC43-2010-09 Biztonsági adatlap

- PSCC43-2010-21 GMDSS

- PSCC44-2011-16 Mentőcsónak terhelés alatti kioldókampói

- PSCC45-2012-10 Tartályhajók havariastabilitása

- PSCC55-2022-05 LRIT

- PSCC43-2010-28 ESP/CAS Vastagságmérések

- PSCC43-2010-29 Vastagságmérések

- PSCC51-2018-11 Sarkvidékre vonatkozó kódex

- PSCC55-2022-02 IGF-szabályzat

MARPOL-egyezmény

- PSCC46-2013-18 MARPOL I. melléklet: OWS

- PSCC43-2010-39 MARPOL II. melléklet: Sztrippelés

- PSCC47-2014-08 MARPOL III. melléklet: IMDG

- PSCC55-2022-07 MARPOL IV. melléklet: Szennyvíz

- PSCC52-2019-07 MARPOL V. melléklet: Hulladék

- PSCC56-2023-07 MARPOL VI. melléklet: Levegőszennyezés

- PSCC43-2010-38 Nyersolaj mosás

- PSCC44-2011-20 MARPOL Vizsgálat

A merülésvonalakról szóló nemzetközi egyezmény

- PSCC54-2021-06 A merülésvonalakról szóló nemzetközi egyezmény

AFS-egyezmény

- PSCC47-2014-13 Antivegetatív bevonatrendszerek

Bunkerolaj-egyezmény

- PSCC56-2023-02 A pénzügyi felelősségre vonatkozó egyezmények

A tengerészek képesítése és a személyzet létszáma

- PSCC56-2023-08 A tengerészek képesítése és a személyzet létszáma (STCW, MLC és SOLAS)

A ballasztvízkezelésről szóló egyezmény

- PSCC51-2018-09 A ballasztvízkezelésről szóló egyezmény

ILO-egyezmények

- PSCC52-2019-10 A 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény

- PSCC53-2020-14 Munka- vagy pihenőidő és szolgálatra való alkalmasság).

VII. MELLÉKLET

A HAJÓK KITERJESZTETT ELLENŐRZÉSE

(a 14. cikkben említettek szerint)

A kiterjesztett ellenőrzés különösen az alábbi kockázati területek általános állapotára vonatkozik:

- Dokumentáció

- Hajószerkezet állapota

- Időjárásállóság

- Vészüzemi rendszerek

- Rádiós kommunikáció

- Rakománykezelési műveletek

- Tűzvédelem

- Riasztóberendezések

- Élet- és munkakörülmények

- Navigációs berendezések

- Életmentő felszerelések

- Veszélyes áruk

- Meghajtó- és segédgépek

- Szennyezés-megelőzés

Továbbá a kiterjesztett ellenőrzés magában foglalja az ellenőrzött hajó típusától függően a kockázati terület bizonyos egyedi tételeinek ellenőrzését is a 14. cikk (3) bekezdésének megfelelően, figyelemmel azok gyakorlati megvalósíthatóságára, valamint a személyek, hajó vagy a kikötő biztonságával kapcsolatos korlátozásokra.

VIII. MELLÉKLET

AZ UNIÓN BELÜLI KIKÖTŐKBŐL ÉS RÉVEKBŐL TÖRTÉNŐ KITILTÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

(a 16. cikkben és a 21. cikk (4) bekezdésében említettek szerint)

1. Ha teljesülnek a 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek, azon kikötő illetékes hatóságának, amelyben a hajót harmadik alkalommal visszatartják, a hajó parancsnokát írásban tájékoztatnia kell arról, hogy kitiltó határozatot fognak kiadni, amely alkalmazandóvá fog válni közvetlenül azután, hogy a hajó elhagyta a kikötőt. A kitiltó határozat alkalmazandóvá válik közvetlenül azután, hogy a hajó elhagyta a kikötőt, miután kijavították a visszatartáshoz vezető hiányosságokat.

2. Az illetékes hatóságnak meg kell küldenie a kitiltó határozat egy példányát a lobogó szerinti állam hatóságainak, az érintett elismert szervezetnek, a többi tagállamnak, valamint a Párizsi Memorandum többi aláíró felének, a Bizottságnak és a Párizsi Memorandum titkárságának. Az illetékes hatóságnak a kitiltásra vonatkozó információval késedelem nélkül naprakésszé kell tennie az ellenőrzési adatbázist is.

3. A kitiltó határozat megszüntetése érdekében a hajó tulajdonosának vagy üzemeltetőjének hivatalos kérelmet kell benyújtania azon tagállam illetékes hatóságához, amely a kitiltó határozatot hozta. Az ilyen kérelemhez csatolni kell a lobogó szerinti állam hatóságai által - az általuk jogszerűen felhatalmazott ellenőr által végzett fedélzeti szemlét követően - kiállított dokumentumot, amely igazolja, hogy a hajó teljes mértékben megfelel az egyezmények alkalmazandó rendelkezéseinek. A lobogó szerinti állam hatóságainak bizonyítékot kell szolgáltatniuk az illetékes hatóság számára arról, hogy a fedélzeti szemlére sor került. A dokumentum öltheti hivatalos nyilatkozat formáját, amelyet a lobogó szerinti állam hatóságainak kell kiállítaniuk, és nem egy elismert szervezetnek.

4. A kitiltó határozat megszüntetésére irányuló kérelemhez adott esetben a hajóosztályozó társaság ellenőrének fedélzeti szemléjét követően csatolni kell a hajó osztályozását elvégző hajóosztályozó társaság nyilatkozatát is, amely igazolja, hogy a hajó megfelel az említett társaság által az osztályra vonatkozóan előírt normáknak. A hajóosztályozó társaságnak bizonyítékot kell szolgáltatnia az illetékes hatóság számára arról, hogy a fedélzeti szemlére sor került.

5. A kitiltó határozat csak az ezen irányelv 16. cikkében említett időtartam leteltével szüntethető meg, és a társaságnak hivatalos kérelmet kell benyújtania azon tagállamban a kikötő szerint illetékes állam hatóságához, amely a kitiltást elrendelte, valamint be kell nyújtania a (3) és (4) bekezdésben előírt dokumentumokat.

6. A szükséges dokumentumokat tartalmazó ilyen kérelmet legalább egy hónappal a kitiltás időtartamának vége előtt be kell nyújtani a kitiltást elrendelő államhoz. Ha e határidőt nem tartják be, a kérelemnek a kitiltást elrendelő állam általi kézhezvételétől számított legfeljebb egy hónapos késedelemre kerülhet sor.

7. Az információs rendszer egy elsődlegességi tényezőt fog rendelni a hajóhoz, és a hajót a Párizsi Memorandum régiójában a következő kikötőbe/révbe történő befutásakor kiterjesztett ellenőrzésre esedékesként fogják megjelölni.

8. Az illetékes hatóságnak a döntéséről írásban értesítenie kell a lobogó szerinti állam hatóságait, az érintett hajóosztályozó társaságot, a többi tagállamot, a Párizsi Memorandum többi aláíró felét, a Bizottságot és a Párizsi Memorandum titkárságát. Az illetékes hatóságnak a kitiltásra vonatkozó információval késedelem nélkül naprakésszé kell tennie az ellenőrzési adatbázist is.

9. Az Unión belüli kikötőkből kitiltott hajókkal kapcsolatos információkat hozzáférhetővé kell tenni az ellenőrzési adatbázisban, és közzé kell tenni a 26. cikkel és a XIII. melléklettel összhangban.

IX. MELLÉKLET

VIZSGÁLATI JELENTÉS

(a 17. cikkben említettek szerint)

A vizsgálati jelentésnek legalább az alábbi pontokat tartalmaznia kell:

I. Általános rész

1. a jelentést összeállító illetékes hatóság,

2. az ellenőrzés helye és időpontja,

3. az ellenőrzött hajó neve,

4. lobogó,

5. a hajó típusa (a biztonságos üzemeltetési bizonyítványban foglaltaknak megfelelően),

6. IMO-azonosítószám,

7. rádióhívójel,

8. bruttó űrtartalom (gt),

9. bruttó hordképesség (ahol indokolt),

10. a hajó építési ideje, amelyet a hajó biztonsági bizonyítványaiban feltüntetett dátum alapján határoznak meg,

11. az a hajóosztályozó társaság (vagy hajóosztályozó társaságok), valamint bármely egyéb szervezet, amely e hajó esetében kibocsátotta az osztályozási bizonyítványt,

12. az az elismert szervezet, illetve azok az elismert szervezetek és/vagy más részes államok, amelyek a hajóra a lobogó szerinti állam nevében a vonatkozó nemzetközi egyezmények szerinti hajóokmányokat kiállították,

13. a hajótársaság vagy üzemeltető neve és címe,

14. a folyadékot vagy ömlesztett szilárd rakományt szállító hajók esetében a hajó kiválasztásáért felelős bérlő neve és a bérleti szerződés típusa,

15. a vizsgálati jelentés kelte,

16. annak jelzése, hogy az ellenőrzéssel vagy a visszatartással kapcsolatos részletes információkat közzé kell-e tenni.

II. Az ellenőrzéssel kapcsolatos adatok

1. a vonatkozó egyezmények alapján kiállított bizonyítványok, a szóban forgó bizonyítvány(oka)t kiállító hatóság vagy szervezet, ideértve annak kiállítási és lejárati dátumát;

2. a hajó ellenőrzés alá vont részei vagy elemei (részletesebb vagy kiterjesztett ellenőrzés esetén);

3. az a kikötő, ahol a legutóbbi közbenső, éves vagy megújító szemlét végezték, a szemle időpontja és a szemlét végző szervezet neve;

4. az ellenőrzés típusa (ellenőrzés, részletesebb ellenőrzés vagy kiterjesztett ellenőrzés);

5. a hiányosságok jellege;

6. a megtett intézkedések.

III. További adatok visszatartás esetén

1. a visszatartás elrendelésének kelte;

2. a visszatartás feloldásának időpontja;

3. a visszatartási utasítást indokoló hiányosságok jellege (adott esetben az egyezmények említésével);

4. annak megjelölése, hogy az elismert szervezet vagy más, ellenőrzést végrehajtó magánszerv hatásköre kiterjedt-e azokra a hiányosságokra, amelyek önmagukban vagy egymással társítva a visszatartáshoz vezettek;

5. a megtett intézkedések.

X. MELLÉKLET

A HAJÓVISSZATARTÁS KRITÉRIUMAI

(a 19. cikk (3) bekezdésében említettek szerint)

BEVEZETÉS

Annak eldöntése előtt, hogy az érintett hajó ellenőrzése folyamán feltárt hiányosságok indokolják-e a hajó visszatartását, az ellenőr az alábbi 1. és 2. pontban előírt kritériumokat veszi figyelembe.

A 3. pont olyan hiányosságokra tartalmaz példákat, amelyek önmagukban indokolttá tehetik az érintett hajó visszatartását (lásd 19. cikk (3) bekezdés).

Amennyiben a visszatartás oka az, hogy a hajóban a kikötőbe tartó útja során véletlenül kár keletkezett, nem kell visszatartást elrendelni, feltéve, hogy:

a) a SOLAS 74 I/11(c) szabályában előírt követelményeket kellően figyelembe vették a lobogó szerinti ország hatóságai, a kijelölt ellenőrző személy vagy a vonatkozó bizonyítvány kiadásáért felelős elismert szervezet értesítését illetően;

b) a kikötőbe való belépést megelőzően a parancsnok vagy a hajótulajdonos részletes jelentést adott a kikötő szerinti illetékes állam ellenőrző hatóságának a kár keletkezésének körülményeiről és a károsodás mértékéről és információt a lobogó szerinti ország hatóságának előírt értesítéséről;

c) a hajó a hatóságot kielégítő módon megtette a megfelelő helyreállítási intézkedéseket; és

d) a hatóság - miután értesült a helyreállítási intézkedések végrehajtásáról - megbizonyosodott arról, hogy a személyi és tárgyi biztonságot, illetve a környezetet veszélyeztető hiányosságok kijavításra kerültek.

1. Fő kritériumok

Amikor az ellenőr szakmai szempontok szerint azt határozza meg, hogy egy hajót vissza kell-e tartani vagy sem, az alábbi kritériumok szerint kell eljárnia:

Időzítés:

Azokat a hajókat, amelyeknek biztonsági állapota nem teszi lehetővé a tengerre való kifutást, vissza kell tartani a legelső ellenőrzés végrehajtásakor függetlenül attól, hogy a hajó mennyi időt tölt el a kikötőben.

Kritérium:

A hajó visszatartására akkor kerül sor, ha a feltárt hiányosságok olyan súlyosak, hogy az ellenőrnek a hajóhoz vissza kell térnie, hogy megállapítsa, hogy a hiányosságokat a hajó elindulásáig rendelkezésre álló idő alatt orvosolták-e.

A hiányosságok súlyosságát jelzi, ha az ellenőrnek a hajóra vissza kell térnie. Azonban ez nem minden esetben keletkeztet kötelezettséget. Azonban a hatóságnak valamilyen módon, lehetőség szerint egy újabb látogatás során ellenőriznie kell, hogy a hajó indulása előtt a feltárt hiányosságokat orvosolták-e.

2. A fő kritériumok alkalmazása

Annak eldöntésére, hogy a hajón talált hiányosságok elég súlyosak-e ahhoz, hogy indokolttá tegyék a hajó visszatartását, az ellenőrnek fel kell mérnie, hogy:

1. a hajó rendelkezik-e a szükséges, érvényes okmányokkal;

2. a hajó rendelkezik-e a biztonsághoz szükséges összetételű és létszámú személyzetet igazoló okmányban előírt személyzettel.

Az ellenőrzés folyamán az ellenőr felméri továbbá, hogy a hajó és/vagy a hajószemélyzet az előttük álló út során képes-e:

3. biztonságosan hajózni;

4. biztonságosan kezelni, szállítani a rakományt, és figyelemmel kísérni annak állapotát;

5. biztonságosan üzemeltetni a géptéri berendezéseket;

6. biztonságosan fenntartani a megfelelő géperőt és kormányhatást;

7. szükség esetén hatékonyan leküzdeni a hajó bármely részén keletkező tüzeket;

8. szükség esetén a hajót biztonságosan és gyorsan elhagyni, és a mentési intézkedéseket megtenni;

9. megakadályozni a környezet szennyezését;

10. fenntartani a hajó megfelelő stabilitását;

11. fenntartani a hajó megfelelő vízmentességét;

12. szükség esetén vészhelyzetekben kommunikálni;

13. a fedélzeten biztonságos és egészséges körülményeket biztosítani és fenntartani;

14. baleset esetén maximális tájékoztatást biztosítani.

Ha ezeknek a kérdéseknek bármelyikére a válasz nemleges, az összes feltárt hiányosság figyelembevételével nagyon alaposan meg kell fontolni, hogy a hajó visszatartása szükséges-e. Több, kevésbé súlyos természetű hiányosság megléte szintén indokolttá teheti a hajó visszatartását.

3. Ezen iránymutatások alkalmazásában az ellenőrt az alábbi lista segíti, amely a vonatkozó egyezmények és/vagy szabályzatok szerint csoportosított olyan hiányosságok felsorolását tartalmazza, amelyek súlyosságuk miatt indokolttá tehetik az érintett hajó visszatartását. A felsorolás nem teljes.

3.1. Általános rész

A vonatkozó egyezményekben előírt érvényes bizonyítványok és okmányok hiánya. Ugyanakkor az olyan államok lobogóját viselő hajók, amely államok egy vonatkozó egyezménynek nem aláíró felei, vagy nem hajtják végre másik vonatkozó megállapodás rendelkezéseit, nem jogosultak az egyezmény vagy másik vonatkozó megállapodás rendelkezéseiben előírt bizonyítványokat magukkal hordani. Ezért az előírások szerint szükséges bizonyítványok hiánya önmagában nem indokolhatja hajók visszatartásának a jogosságát; ugyanakkor a "kedvezőbb bánásmód tilalma" elvén alapuló záradék alkalmazásával a rendelkezések lényegi betartása elvárható mielőtt a hajó kifutását engedélyezik.

3.2. A SOLAS 74 hatálya alá eső területek

1. a meghajtó és egyéb lényeges gépi berendezések, valamint az elektromos berendezések megfelelő működésének a zavara;

2. a géptér nem megfelelő mértékű tisztasága, nagy mennyiségű olajos víz jelenléte a fenékárkokban, a géptéri csövek szigeteléseinek olajos elszennyeződése, a kipufogó csöveket is beleértve, a fenékvíz-szivattyúk nem kielégítő működése;

3. a vészhelyzeti generátor, világítás, akkumulátorok és kapcsolók nem kielégítő működése;

4. a fő- és segédkormánygép nem kielégítő működése;

5. a személyi életmentő felszerelések, túlélési járművek és vízre bocsátó berendezések hiánya, nem kielégítő befogadóképessége vagy súlyos károsodása;

6. a tűzjelző rendszer, tűzriasztók, tűzoltó berendezések, rögzített tűzoltó berendezések, szellőztető szelepek, tűzgátlók, gyorszáró berendezések hiánya, nem az előírásoknak megfelelő állapota vagy olyan súlyos mértékű károsodása, amely azokat használatra alkalmatlanná teszi;

7. tartályhajókon a rakományfedélzeti terek tűzvédelmi berendezéseinek hiánya, súlyos károsodása vagy üzemzavara;

8. világítótestek, jelzőtestek vagy hangjelző berendezések hiánya, nem előírásszerű állapota vagy súlyos károsodása;

9. vészjelzés és biztonsági kapcsolattartás céljaira használt rádióberendezések hiánya vagy nem megfelelő működése;

10. navigációs berendezések hiánya vagy nem megfelelő működése a SOLAS 74 V/16.2. szabálya rendelkezéseinek figyelembevételével;

11. a tervezett útvonalhoz szükséges, a navigációt elősegítő kijavított térképek és/vagy egyéb hajózási kiadványok hiánya, figyelembe véve, hogy a papír térképek helyett használható hivatalos adatokkal működtetett, típusjóváhagyott elektronikus térképkijelző és információs rendszer (ECDIS) is;

12. szikramentes elszívó ventillátorok hiánya a rakományszivattyú terekben;

13. a Párizsi Memorandum 1. mellékletének 5.5. szakaszában szereplő, üzemeltetési követelmények terén mutatkozó súlyos hiányosságok;

14. a személyzet létszáma, összetétele vagy képesítése nem felel meg a biztonságos személyzetet igazoló okmány előírásainak;

15. a SOLAS 74 XI. fejezetének 2. szabálya szerinti kiterjesztett ellenőrző program végrehajtásának elmulasztása.

3.3. Az IBC-kódex hatálya alá eső területek

1. az alkalmassági bizonyítványban fel nem tüntetett anyag szállítása, vagy a rakományra vonatkozó információk hiánya;

2. magasnyomású biztonsági felszerelések hiánya vagy meghibásodása;

3. ténylegesen nem biztonságos vagy a szabályzat előírásainak nem megfelelő elektromos berendezések;

4. robbanásveszélyes helyeken gyúlékony anyagok jelenléte;

5. különleges elvárások megszegése;

6. a tartályonként engedélyezett maximális rakománymennyiség túllépése;

7. érzékeny áruk nem kielégítő mértékű hő elleni védelme.

3.4. Az IGC-kódex hatálya alá eső területek

1. az alkalmassági bizonyítványban fel nem tüntetett anyag szállítása vagy a rakományra vonatkozó információk hiánya;

2. a lakóterek vagy szolgálati helyiségek zárására szolgáló felszerelések hiánya;

3. nem gázmentes válaszfalak;

4. meghibásodott légzsilipek;

5. hiányzó vagy meghibásodott gyorszáró szelepek;

6. hiányzó vagy meghibásodott biztonsági szelepek;

7. ténylegesen nem biztonságos, vagy a kódex előírásait nem kielégítő elektromos berendezések;

8. a rakománytér szellőzői nem működnek;

9. a rakománytartályok nyomásérték riasztói nem működnek;

10. a gázfelderítő és/vagy mérgező gáz felderítő felszerelés meghibásodott;

11. tilalom alatt álló anyagok szállítása érvényes inhibitor bizonyítványa nélkül.

3.5. Az LL 66 alá eső területek

1. a fedélzet és a hajótest jelentős mértékű károsodása vagy korróziója, a lemezelés pontszerű korrodálása és ennek folyamán merevvé válása, amely a tengerállóságot vagy a helyi terhelések elviseléséhez szükséges szilárdságot befolyásolja, kivéve, ha megfelelő ideiglenes javítást végeztek ahhoz, hogy a hajó eljusson egy olyan kikötőbe, ahol a végleges javítás elvégezhető;

2. nem kielégítő mértékű stabilitás megállapított esete;

3. elegendő és megbízható információ hiánya egy megfelelő formában, amelynek segítségével a hajóparancsnok gyorsan és egyszerű eszközökkel intézkedhet a hajó rakományának és ballasztjának olyan elosztásáról, hogy az út folyamán adódó változó körülmények között és az út minden szakaszában a megfelelő stabilitás biztosított legyen és a hajótest szerkezete ne legyen kitéve túlzott mértékű terhelésnek;

4. záró eszközök, nyílászáró szerelvények és vízzáró ajtók hiánya, súlyos károsodása vagy meghibásodása;

5. túlterhelés;

6. merülési jelek hiánya vagy olvashatatlansága.

3.6. A MARPOL-73/78 I. mellékletének hatálya alá eső területek

1. az olajosvízszűrő-berendezés, az olajtöltést figyelő és szabályzó rendszer vagy a 15 ppm riasztóberendezés hiánya, súlyos károsodása vagy meghibásodása;

2. a fáradt olaj és/vagy olajsár maradvány tartály nem elég nagy a tervezett útvonalra;

3. olajnapló hiánya;

4. nem engedélyezett olajelvezető csatornák kialakítása;

5. hiányzó vagy a MARPOL 73/78 13G (3) b) szabályának meg nem felelő vizsgálati jelentés.

3.7. A MARPOL 73/78 II. mellékletének hatálya alá eső területek

1. a P&A kézikönyv hiánya;

2. a rakomány nem osztályozott;

3. rakomány nyilvántartó könyv hiánya;

4. olajszerű anyagok szállítása az előírásoknak nem megfelelő módon vagy megfelelően módosított bizonyítvány nélkül;

5. nem engedélyezett olajelvezető csatornák kialakítása.

3.8. A MARPOL 73/78 V. mellékletének hatálya alá eső területek

1. hulladékkezelési terv hiánya;

2. hulladéknyilvántartási könyv hiánya;

3. a hajó személyzete nem ismeri a hulladékkezelési terv hulladékártalmatlanítási követelményeit.

3.9. Az STCW 78/95 hatálya alá eső területek és a 2008/106/EK irányelv hatálya alá eső területek

1. a tengerészek nem rendelkeznek bizonyítvánnyal, nem rendelkeznek megfelelő bizonyítvánnyal, nem rendelkeznek érvényes felmentéssel, illetve nem tudják okmánnyal igazolni, hogy jóváhagyási kérelmet nyújtottak be a lobogó szerinti ország hatóságaihoz;

2. bizonyíték arra vonatkozóan, hogy valamely bizonyítványt vagy igazolást csalással szereztek meg, vagy a bizonyítvány vagy igazolás felmutatója nem azonos azzal a személlyel, akinek részére a bizonyítványt eredetileg kiállították;

3. nem teljesülnek a lobogó szerinti ország hatóságának a biztonsághoz szükséges összetételű és létszámú személyzetre vonatkozó követelményei;

4. a navigációs, illetve géptéri őrszolgálatra vonatkozó intézkedések nem felelnek meg a lobogó szerinti ország hatósága által a hajóra előírt hatályos feltételeknek;

5. az őrszolgálatban nincs megfelelő képesítéssel rendelkező személy a biztonságos navigáláshoz, a biztonsági rádióhírközléshez, illetve a tengerszennyezés megelőzéséhez szükséges berendezések működtetéséhez;

6. nem tudnak bizonyságot tenni arról a szakmai hozzáértésről, amely a hajó biztonsága és a környezetszennyezés megelőzése érdekében a tengerészek feladatainak részét képezi;

7. nincs elegendő, az út kezdetén az első őrszolgálat és az ezt követő váltások ellátásához szükséges, kellően kipihent és az őrszolgálatra egyéb szempontok szerint is alkalmas személy.

3.10.

1. a következő kikötő eléréséig megteendő útra nincs elegendő élelmiszer;

2. a következő kikötő eléréséig megteendő útra nincs elegendő mennyiségű ivóvíz;

3. higiéniai feltételek nagyfokú hiánya;

4. az alacsony hőmérsékletű területeken közlekedő hajó lakóterében a fűtés hiánya;

5. elégtelen szellőztetés a hajó lakóterében;

6. a folyosókon/lakóterekben túlzott mennyiségű hulladék, felszerelésekből vagy rakományból álló torlaszok vagy egyéb, a biztonságot veszélyeztető állapot;

7. egyértelmű bizonyíték arra nézve, hogy az őrség és más, az első őrszolgálatért felelős személyzet, illetve a következő őrszolgálati váltások személyzete túl kimerült;

8. a fedélzeti körülmények egyértelműen veszélyeztetik a tengerészek védelmét, egészségét vagy biztonságát;

9. a meg nem felelés az MLC 2006 egyezményben foglalt, a hajón dolgozó tengerészek élet- és munkakörülményeire, ezen belül a tengerészek jogaira vonatkozó - a hajó tengerészeti munkaügyi bizonyítványában és tengerészeti munkaügyi megfelelőségi nyilatkozatában rögzített - előírások súlyos vagy ismétlődő megsértésének minősül.

3.11. Olyan területek, amelyek nem indokolják a hajó visszatartását, de például indokolhatják a rakománykezelési műveletek felfüggesztését.

Az inert gázrendszer, rakománnyal kapcsolatos felszerelés vagy gépi berendezés megfelelő működésének zavara vagy karbantartásának hiánya, amely alapot szolgáltathat a rakománykezelő műveletek leállításához.

XI. MELLÉKLET

AZ ELLENŐRÖKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

(a 22. cikk (1) és (5) bekezdésében említettek szerint)

1. Az ellenőröknek megfelelő elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal kell rendelkezniük a hajókkal és azok működésével kapcsolatban. Jártasnak kell lenniük az egyezmények követelményeinek, valamint a kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzési eljárások követelményeinek végrehajtásában. Ezt a szaktudást és a nemzetközi és közösségi követelmények végrehajtásában való jártasságot dokumentált képzések során kell megszerezniük.

2. Az ellenőr legalább:

a) megfelelő képesítéssel bír egy tengeri vagy hajózási intézménytől, rendelkezik tengeren töltött hajóstiszti tapasztalattal és van vagy volt STCW II/2-es vagy III/2-es bizonyítványa, amelyre nem vonatkozik korlátozás a működési terület, a főgépteljesítmény vagy a raksúly alapján; vagy

b) rendelkezik az illetékes hatóság által elismert hajóépítőmérnöki, gépészmérnöki vagy a hajózás terén mérnöki vizsgával és ilyen minőségben legalább ötéves szakmai tapasztalattal; vagy

c) rendelkezik a megfelelő egyetemi vagy azzal egyenértékű oklevéllel, valamint megfelelő módon részt vett és megfelelő képesítést szerzett egy hajóbiztonsági ellenőr-képzésen.

3. Az ellenőrnek:

- legalább egyéves szolgálati idővel kell rendelkeznie vagy egy lobogó szerinti államnak az egyezmények rendelkezései szerinti felügyeleti tevékenységével és bizonyítványok kiadásával megbízott ellenőreként, vagy hatósági feladatokkal megbízott elismert szervezetek tevékenységeinek felügyeletében való részvétele révén, vagy

- legalább egyéves kihelyezett gyakorlati képzés keretében a kikötő szerint illetékes állam tapasztalt ellenőreinek irányítása alatt a kikötő szerint illetékes állam ellenőrzésein való részvétel révén megszerzett, ezzel egyenértékű tapasztalattal kell rendelkeznie.

4. A fenti 2. a) pontban említett ellenőrnek legalább ötéves, fedélzeti vagy gépüzemi tengerésztiszti szolgálati időszakot, avagy egy lobogó szerinti állam ellenőreként vagy a kikötő szerint illetékes állam segédellenőreként letöltött szolgálati időszakokat is magában foglaló tengerhajózási tapasztalattal kell rendelkeznie. E tapasztalatnak legalább kétévnyi fedélzeti vagy gépüzemi tengerésztisztként letöltött tengerhajózási tapasztalatot kell tartalmaznia.

5. Az ellenőr mind szóban, mind írásban meg tudja értetni magát a tengerészekkel a tengeren leggyakrabban használt nyelven.

6. A fenti kritériumoknak meg nem felelő ellenőrök abban az esetben végezhetnek ellenőrzést, ha a kikötő szerinti állam általi ellenőrzés elvégzéséért felelős tagállam illetékes hatósága ezen irányelv elfogadásának időpontját megelőzően az ilyen személyt már foglalkoztatta.

7. Amennyiben egy tagállamban a 15. cikk (1) és (2) bekezdésében említett ellenőrzéseket a kikötő szerint illetékes állam ellenőrei végzik, az ellenőröknek megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük, amely igazolja a szükséges elméleti és gyakorlati tengerhajózás-védelmi tapasztalatot. Ebbe általában beletartozik:

a) a tengerhajózás védelmének, és a vizsgált műveletekre vonatkozó alkalmazásának alapos ismerete;

b) a védelmi technológiák és technikák alapos gyakorlati ismerete;

c) az ellenőrzési elvek, eljárások és technikák ismerete;

d) a vizsgálandó műveletekről szerzett munkatapasztalat.

XII. MELLÉKLET

AZ ELLENŐRZÉSI ADATBÁZIS FUNKCIONÁLIS JELLEMZŐI

(a 24. cikk (1) bekezdésében említettek szerint)

1. Az ellenőrzési adatbázisnak rendelkeznie kell legalább a következő funkcionális jellemzőkkel:

- tartalmazza a tagállamok és a Párizsi Memorandumot aláíró valamennyi más állam ellenőrzési adatait,

- adatokat szolgáltat a hajók kockázati profiljáról és az ellenőrzések esedékességéről,

- kiszámítja az ellenőrzési kötelezettségvállalásokat az egyes tagállamok számára,

- összeállítja a jó, a közepes és az alacsony teljesítményű lobogó szerinti államoknak a 16. cikk (1) bekezdésében említett jegyzékét,

- adatokat szolgáltat a társaságok teljesítményéről,

- meghatározza a kockázati területek azon tételeit, amelyeket az egyes ellenőrzések alkalmával ellenőrizni kell.

2. Az ellenőrzési adatbázisnak alkalmasnak kell lennie a jövőbeli fejleményekhez való alkalmazkodásra, továbbá arra, hogy együttműködjön a tengerészeti biztonsággal kapcsolatos egyéb uniós adatbázisokkal - ideértve a SafeSeaNetet is -, amelyek a hajóknak a tagállami kikötőkbe történő tényleges befutásairól szolgáltatnak adatokat, valamint adott esetben a releváns nemzeti információs rendszerekkel.

3. Az ellenőrzési adatbázisból mélylinknek kell mutatnia az Equasis információs rendszerre. A tagállamoknak ösztönözniük kell, hogy az ellenőrök igénybe vegyék a hajóellenőrzésekkel kapcsolatos, az Equasison keresztül hozzáférhető, nyilvános és magán-adatbázisokat.

XIII. MELLÉKLET

A TAGÁLLAMOK KIKÖTŐIBEN ÉS RÉVEIBEN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSEKKEL, VISSZATARTÁSOKKAL ÉS A BELÉPÉS MEGTAGADÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK KÖZZÉTÉTELE

(a 26. cikkben említettek szerint)

1. A 26. cikkel összhangban közzétett információnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a hajó neve;

b) IMO-azonosítószám;

c) a hajó típusa;

d) bruttó űrtartalom (gt);

e) a hajó építési ideje, amelyet a hajó biztonsági bizonyítványaiban feltüntetett dátum alapján határoznak meg;

f) a hajótársaság neve és címe;

g) a folyadékot vagy ömlesztett szilárd rakományt szállító hajók esetében a hajó kiválasztásáért felelős bérlő neve és a bérleti szerződés típusa;

h) a lobogó szerinti állam;

i) a vonatkozó egyezmények alapján kiállított osztályozási bizonyítványok és hatósági bizonyítványok, a szóban forgó bizonyítvány(oka)t kiállító hatóság vagy szervezet, és a bizonyítvány(ok) kiállítási és lejárati dátuma;

j) a legutóbbi közbenső vagy éves szemle kikötője és időpontja a fenti i) pontban említett bizonyítványokat illetően, valamint az ellenőrzést végző hatóság vagy szervezet neve;

k) a visszatartás időpontja, a visszatartó állam és kikötő.

2. A visszatartott hajókról a 26. cikkel összhangban közétett információnak a fentieken túl az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) megelőző 36 hónap alatti visszatartások száma;

b) visszatartás feloldásának időpontja;

c) a visszatartás időtartama napokban;

d) visszatartás indoklása világos és szabatos fogalmazással;

e) annak megjelölése, hogy az ellenőrzést végrehajtó elismert szervezet hatásköre kiterjedt-e azokra a hiányosságokra, amelyek önmagukban vagy egymással társítva a visszatartáshoz vezettek;

f) az intézkedések leírása olyan hajó esetében, amely engedélyt kapott, hogy továbbhaladjon a legközelebbi megfelelő javítóműhelyig;

g) amennyiben a hajót a Közösség valamely kikötőjéből vagy révéből kitiltották, az ilyen intézkedés indoklása világos és szabatos fogalmazással.

XIV. MELLÉKLET

A VÉGREHAJTÁS FELÜGYELETÉRE VONATKOZÓ ADATOK

(a 29. cikkben említettek szerint)

1. A tagállamok minden évben legkésőbb április 1-ig közlik az alábbi adatokat a Bizottsággal az előző évre vonatkozóan:

1.1. A kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzések keretében eljáró ellenőrök száma.

Ezt az információt a tagállamok alábbi minta szerint közlik a Bizottsággal ( 12 ) ( 13 ).

1.2. A tagállam kikötőjébe befutó hajók száma. Ez a szám az ezen irányelv hatálya alá tartozó és a tagállam kikötőibe befutott hajók számának felel meg, a hajókat nemzeti szinten csak egyszer kell számolni.

2. A tagállamok:

a) hathavonta közlik a Bizottsággal - a rendszeres személy- és áruszállító kompjáratok kivételével - a kikötőikbe befutó egyes hajók, vagy a kikötőhatóságnak vagy kikötői szervnek révbe érkezésükről értesítést küldő hajók befutásaira vonatkozó kimutatást, amely tartalmazza a hajó minden mozgásánál annak IMO-azonosítószámát és az érkezés napját, valamint a kikötőt. Ezt a kimutatást olyan táblázatkezelő programban kell megadni, amely lehetővé teszi a fent említett adatok automatikus lehívását és feldolgozását. A kimutatást az adatok tárgyidőszaka végétől számított négy hónapon belül kell hozzáférhetővé tenni;

és

b) az ezen irányelv végrehajtásától számított legfeljebb hat hónapon belül kötelesek megadni a Bizottságnak az a) pontban említett rendszeres személy- és áruszállító kompjáratok külön jegyzékeit, majd azt követően minden változást, amely e járatokkal kapcsolatban bekövetkezik. A jegyzékek minden hajó esetében tartalmazzák az IMO-azonosítószámot, a hajó nevét és a megtett útvonalat. A jegyzéket olyan táblázatkezelő programban kell megadni, amely lehetővé teszi a fent említett adatok automatikus lehívását és feldolgozását.

XV. MELLÉKLET

A RÉSZ

A hatályát vesztett irányelv és annak egymást követő módosításai

(a 37. cikkben említettek szerint)

B. RÉSZ

A NEMZETI JOGBA TÖRTÉNŐ ÁTÜLTETÉSRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐK FELSOROLÁSA

(a 37. cikkben említettek szerint)

XVI. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

(a 37. cikkben említettek szerint)

XVII. MELLÉKLET

A menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást nyújtó ro-ro személyhajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek ellenőrzése

1.1. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó, menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást nyújtó ro-ro személyhajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek üzemeltetésének megkezdése előtt a tagállamok az (EU) 2017/2110 irányelv ( 14 ) 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően ellenőrzést végeznek annak biztosítása érdekében, hogy a ro-ro személyhajó vagy gyorsjáratú személyszállító vízi jármű megfeleljen a menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás biztonságos üzemeltetéséhez szükséges követelményeknek.

1.2. Amikor egy ro-ro személyhajó vagy gyorsjáratú személyszállító vízi jármű esetében új menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás nyújtását tervezik, az érintett tagállam figyelembe veheti a megelőző nyolc hónap során az ezen irányelv hatálya alá tartozó másik menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás kapcsán az adott ro-ro személyhajón vagy gyorsjáratú személyszállító vízi járművön elvégzett ellenőrzéseket, amennyiben a tagállam minden esetben megállapította, hogy a korábbi ellenőrzések egyrészt relevánsak az új üzemeltetési feltételek szempontjából, másrészt azok során teljesültek a menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás biztonságos üzemeltetéséhez szükséges követelmények. Nincs szükség az 1.1. pontban meghatározott ellenőrzések elvégzésére azt megelőzően, hogy a ro-ro személyhajó vagy gyorsjáratú személyszállító vízi jármű megkezdené az új menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást.

1.3. Abban az esetben, ha előre nem látható körülmények miatt, a szolgáltatás folytonosságának fenntartása érdekében helyettesítő ro-ro személyhajót vagy gyorsjáratú személyszállító vízi járművet kell gyorsan üzembe helyezni és az 1.2. pont nem alkalmazható, a tagállam engedélyezheti a személyhajónak vagy vízi járműnek az üzemelés megkezdését, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

a) a szemrevételezés és az okiratok ellenőrzése nem veti fel az aggályát annak, hogy a ro-ro személyhajó vagy a gyorsjáratú személyszállító vízi jármű nem felel meg a biztonságos üzemeltetés szükséges követelményeinek; és

b) a tagállam egy hónapon belül elvégzi az (EU) 2017/2110 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzést.

2. A tagállamok évente egyszer, az előző ellenőrzéstől számítva legkorábban négy hónap, legkésőbb nyolc hónap múlva elvégeznek:

a) egy ellenőrzést, többek között az (EU) 2017/2110 irányelv II. mellékletében, illetve adott esetben a 428/2010/EU bizottsági rendeletben ( 15 ) foglalt követelményekre vonatkozóan; és

b) egy menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás közbeni ellenőrzést. Ennek az ellenőrzésnek ki kell terjednie az (EU) 2017/2110 irányelv III. mellékletében felsorolt elemekre, valamint az (EU) 2017/2110 irányelv I. és II. mellékletében felsoroltak közül az ellenőr szakmai megítélése szerint elegendő számú elemre, annak biztosítása érdekében, hogy a ro-ro személyhajó vagy a gyorsjáratú személyszállító vízi jármű továbbra is megfeleljen a biztonságos üzemeltetés valamennyi szükséges követelményének.

(3) Ha egy ro-ro személyhajót vagy gyorsjáratú személyszállító vízi járművet még nem vetettek alá a 2. pont szerinti ellenőrzésnek, akkor azt a ro-ro személyhajót vagy gyorsjáratú személyszállító vízi járművet I. prioritású hajónak kell tekinteni.

(4) Az 1.1. pont szerinti ellenőrzést az e melléklet 2. pontja a) alpontja szerinti ellenőrzésnek kell tekinteni.

( 1 ) HL L 129., 2004.4.29., 6. o.

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 391/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól (HL L 131., 2009.5.28., 11. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/59/EK irányelve (2002. június 27.) a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról és a 93/75/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 208., 2002.8.5., 10. o.).

( 4 ) HL L 196., 1996.8.7., 8. o.

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/883 irányelve (2019. április 17.) a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről (HL L 151., 2019.6.7., 116. o.).

( 6 ) HL L 324., 2002.11.29., 1. o..

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/20/EK irányelve (2009. április 23.) a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényre vonatkozó biztosításáról (HL L 131., 2009.5.28., 128. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 392/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a tengeri utasszállítók baleseti felelősségéről (HL L 131., 2009.5.28., 24. o.)

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1257/2013/EU rendelete (2013. november 20.) a hajók újrafeldolgozásáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet és a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 330., 2013.12.10., 1. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/757 rendelete (2015. április 29.) a tengeri közlekedésből eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 123., 2015.5.19., 55. o.).

( 11 ) HL L 323., 2008.12.3., 33. o.

( 12 ) Azon ellenőrök számát, akik csak részmunkaidőben végeznek ellenőrzéseket, át kell számítani főállású ellenőrre. Amennyiben egy ellenőr több kikötőben vagy földrajzi övezetben dolgozik, minden kikötőben a megfelelő részmunkaidőt kell figyelembe venni.

( 13 ) Ezt az információt nemzeti szinten és az érintett tagállam minden egyes kikötőjére vonatkozóan kell megadni. E melléklet alkalmazásában a kikötő egy adott kikötőt jelent, vagy egy ellenőr vagy ellenőrcsoport által ellenőrzött földrajzi övezetet, amely adott esetben több kikötőt foglal magában.

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2110 irányelve (2017. november 15.) a menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett ellenőrzések rendszeréről, a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról és az 1999/35/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2017.11.30., 61. o.).

( 15 ) A Bizottság 428/2010/EU rendelete (2010. május 20.) a 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikkének a hajók kiterjesztett ellenőrzése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 125., 2010.5.21., 2. o.).