34/2021. (X. 6.) AM rendelet
a megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó egyes szabályokról
A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, valamint biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza nyersanyag akkor minősül fenntarthatóan termesztett nyersanyagnak, ha
a) azon a földterületen termesztik, amelyre egységes területalapú támogatási kérelmet nyújtottak be, és
b) betartják az e rendeletben meghatározott előírásokat.
1/A. §[1] Az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (1) bekezdésében foglalt fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok a biomassza földrajzi eredetétől függetlenül alkalmazandók.
2. § Bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, valamint biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza nyersanyagának kitermelése nem teljesíti az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (1) bekezdésében foglalt fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat, ha a kitermelés helye - a földterület jelenlegi besorolására tekintet nélkül - a 2008 januárjában vagy azt követően érzékenynek minősülő következő földterület:[2]
a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: OEA) nyilvántartott, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott természetes erdő, valamint az OEA-ban nem nyilvántartott egyéb fás terület, ahol nem láthatók emberi tevékenység egyértelmű jelei, és az ökológiai folyamatokat nem zavarták meg jelentős mértékben;
b) magas fokú biológiai sokféleséget képviselő erdő, illetve egyéb fás terület,
ba)[3] amely nagy fajgazdagságot mutat és nem degradálódott, és
bb) amelynek magas fokú biodiverzitását az illetékes hatóság megállapította;
c) olyan kijelölt területek, amelyek[4]
ca)[5] természetvédelmi oltalom alatt álló vagy Natura 2000 területek, vagy
cb)[6] ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére szolgáló, nemzetközi megállapodások által elismert területek, vagy olyan területek, amelyek kormányközi szervezetek vagy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió jegyzékében szerepelnek, az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikk (4) bekezdés első albekezdésében meghatározott eljárással összhangban való elismerésükre is figyelemmel;
d) egy hektárnál nagyobb kiterjedésű, a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő, nagy biodiverzitású gyepterület, amely
da) természetes gyepterület, és emberi beavatkozás nélkül olyan gyepterület maradna, amely megőrzi természetes fajösszetételét, ökológiai jellemzőit és folyamatait, vagy
db)[7] mesterséges, nagy fajgazdagságot mutató és nem degradálódott gyepterület, amely emberi beavatkozás nélkül nem maradna gyepterület, valamint az illetékes hatóság megállapította, hogy a terület nagy biodiverzitású, vagy
e)[8] fenyér.
2/A. §[9] Amennyiben az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (6) bekezdés a) pont vi. és vii. alpontjában meghatározott feltételek nem teljesülnek, a 2. § a), b), d) és e) pontja az erdei biomasszából és a fásszárú biomasszából előállított bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomasszából előállított üzemanyagokra is alkalmazandó.
3. § Bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, valamint biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza nyersanyaga nem teljesíti az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (1) bekezdésében foglalt fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat, ha a kitermelés helye jelentős szénkészletekkel rendelkező érzékeny földterület, amely 2008 januárjában a következő besorolású volt, azonban a kitermeléskor már nem minősült ilyen besorolású területnek:[10]
a) vizes élőhelyek, azaz a tartósan vagy az év jelentős részében vízzel borított vagy vízzel átitatott földterületek;
b)[11] összefüggő erdősült terület, azaz több mint egy hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 30%-ot meghaladó lombkorona-fedettséggel vagy e küszöbértékeket az adott helyen elérni képes fákkal borított területek, vagy
c)[12] egy hektárnál nagyobb kiterjedésű földterület öt méternél magasabb fákkal és 10-30% közötti lombkorona-fedettséggel vagy e küszöbértékeket az adott helyen elérni képes fákkal borított területek.
3/A. §[13] Amennyiben az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (6) bekezdés a) pont vi. és vii. alpontjában meghatározott feltételek nem teljesülnek, a 3. § a) pontja és az 5. § d) pontja az erdei biomasszából és a fásszárú biomasszából előállított bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomasszából előállított üzemanyagokra is alkalmazandó.
4. §[14] Bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok nyersanyagának kitermelése nem teljesíti az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (1) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat, ha a nyersanyag olyan földterületen termesztett nyersanyag, amely földterület 2008 januárjában tőzeges ősláp földterület volt, kivéve, ha a biomassza-termelő bizonyítja, hogy a nyersanyag termesztése és betakarítása nem jár korábban lecsapolatlan területek lecsapolásával.
4/A. §[15] Amennyiben az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (6) bekezdés a) pont vi. és vii. alpontjában meghatározott feltételek nem teljesülnek, a 4. § az erdei biomasszából és a fásszárú biomasszából előállított bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomasszából előállított üzemanyagokra is alkalmazandó.
5. § Nem kell alkalmazni
a) a 2. § b) pontját, ha az adott nyersanyag előállítása nem járt a környezetvédelmi célok sérelmével, engedélyköteles vagy bejelentésköteles fakitermelés esetén a fakitermelést az illetékes hatóság engedélyezte, vagy bejelentésre nem tiltotta meg;
b) a 2. § c) pontját, ha a nyersanyagtermelés nem ellentétes a természetvédelmi célokkal, engedélyköteles vagy bejelentésköteles fakitermelés esetén a fakitermelést az illetékes hatóság engedélyezte, vagy bejelentésre nem tiltotta meg;
c) a 2. § d) pont db) alpontját, ha a gyepterületi besorolás megőrzéséhez a nyersanyag betakarítása szükséges;
d) a 3. §-t, ha a terület a nyersanyag kitermelésének időpontjában a 2008 januárjában meglevő besorolással megegyező besorolású;
e)[16] a 3. § c) pontját, ha a terület szénkészlete a művelési ág megváltoztatása előtt és után olyan, hogy az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (4) bekezdés c) pontjában meghatározott módszertan alkalmazásakor teljesülnének a 29. cikk (10) bekezdésében foglalt feltételek.
6. § (1) Az erdőtől eltérő mezőgazdasági területekről közvetlenül származó hulladékból és maradványanyagokból előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza nyersanyaga olyan földterületen termeszthető, amelyre vonatkozóan évente tápanyag-gazdálkodási tervet készítettek. A biomassza-termelőnek a tápanyag-gazdálkodási tervben foglalt előírásokat gazdálkodása során kötelező betartania.
(2) Ha a biomassza-termelő felsőfokú agrárszakirányú képesítéssel rendelkezik, a tápanyag-gazdálkodási tervet önállóan készítheti el, egyéb esetben a tápanyag-gazdálkodási tervet a biomassza-termelő által felkért szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet készíti el.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet tápanyag-gazdálkodási tervet akkor készíthet, ha a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyilvántartásában talajvédelem, tápanyag-gazdálkodás szakterületre vonatkozóan szakértői jogosultsággal rendelkezik.
(4) A tápanyag-gazdálkodási tervet a biomassza-termelő minden évben szeptember 30-ig - ha az adott növénykultúra betakarítására ezen időpontot követően kerül sor, úgy a betakarítást követően 30 napon belül - elektronikus úton nyújtja be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH).
(5) A tápanyag-gazdálkodási tervet öt évnél nem régebbi talajvizsgálati eredmények alapján kell elkészíteni. A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítéséhez a NÉBIH segédletet tesz közzé a honlapján.
(6) A tápanyag-gazdálkodási terv az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a biomassza-termelő neve, lakcíme és a Magyar Államkincstár által kibocsátott ügyfél-azonosító száma;
b) a földterület termőhelyi adottságai és alkalmassági szempontjai [termőhelyi kategória, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerinti blokkazonosító és táblasorszám, a terület mérete, a talaj pH-értéke, a vízben oldható sók aránya (%)], az Arany-féle kötöttség, nitrátérzékeny területi besorolás esetén ennek megjelölése;
c) a termesztett növény betakarításának időpontja;
d) a tápanyag-ellátottságra vonatkozó talajvizsgálati adatok;
e) a termesztett növény fajlagos tápanyagigénye (kg/t);
f) a tervezett átlagos termés- és/vagy melléktermékhozam (t/ha);
g) a termesztett növény tápanyagigényének meghatározása a tervezett átlagos termés- és/vagy melléktermékhozama alapján (t/ha);
h) az elővetemény és a betakarított termésének mennyisége (t/ha), szárbedolgozottság;
i) a tápanyag hatóanyagának mennyiségi korrekciója;
j) a talajba dolgozandó tápanyagok hatóanyag-mennyiségeinek meghatározása;
k) szerves trágyával kijuttatott tápanyag mennyisége;
l) a meghatározott szükséges tápanyag-hatóanyagok átszámítása műtrágyára és meszezőanyagra és
m) a tápanyagok, valamint meszezőanyag kijuttatásának ideje, gyakorisága és módja.
6/A. §[17] A bioüzemanyag, a folyékony bio-energiahordozó, valamint a biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló erdei biomassza, fásszárú biomassza - a 2. §-ban foglaltak mellett - csak akkor minősül fenntarthatóan előállítottnak, ha a kitermelésre vonatkozó nemzeti vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok - ennek hiányában az erdei forrásterület szintjén érvényes gazdálkodási rendszerek -, valamint az alkalmazott nyomonkövetési és jogérvényesítési rendszerek biztosítják az alábbiakat:
a) a kitermelési műveletek végrehajtása jogszerűen történjen;
b) a kitermelt területeken sor kerüljön az erdő felújítására;
c) a természetvédelmi célokból nemzetközi vagy nemzeti jogszabály vagy az illetékes hatóság által kijelölt területek, így többek között a vizes élőhelyek, a gyepterületek, a fenyérek és a tőzeglápok védelmet élvezzenek a biológiai sokféleség megőrzésének és az élőhelyek pusztulása megelőzésének céljából;
d) a kitermelést a talajminőség és a biológiai sokféleség megőrzését szem előtt tartva, a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek megfelelően, a káros hatások megelőzése céljával végezzék, elkerülve a tuskók és a gyökérzet kitermelését, az erdő elhelyezkedése szerinti országban meghatározottak szerinti természetes erdők és öreg-erdők pusztulását vagy ültetvényerdőkké alakítását, valamint sérülékeny talajon történő kitermelését, a kitermelést az erdő helye szerinti országban meghatározott, nagy tarvágásokra vonatkozó maximális küszöbértékeknek, valamint a holtfa kitermelésére vonatkozó helyi és ökológiai szempontból megfelelő visszahagyási küszöbértékeknek megfelelően végezzék, és a kitermelést olyan fakitermelési rendszerek használatára vonatkozó követelményeknek megfelelően végezzék, amelyek minimalizálják a talajminőségre, többek között a talajtömörödésre, valamint a biológiai sokféleség jellemzőire és az élőhelyekre gyakorolt káros hatásokat;
e) a kitermelés tartsa fenn vagy javítsa az erdő hosszú távú termelőkapacitását;
f) azok az erdők, amelyekben az erdei vagy fásszárú biomasszát kitermelik, nem érzékeny besorolású földterületekről származnak, az adott érzékeny földterület besorolása tekintetében meghatározott ugyanazon feltételek mellett.
7. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 6. § 2022. január 1-jén lép hatályba.
8. §[18] Ez a rendelet
a) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (2)-(6) bekezdésének,
b) az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 19. pont b)-e) alpontjának
való megfelelést szolgálja.
9. §[19]
Dr. Nagy István s. k.,
agrárminiszter
Lábjegyzetek:
[1] Beiktatta a 39/2025. (VIII. 13.) AM rendelet 2. §-a. Hatályos 2025.08.14.
[2] A nyitó szövegrészt módosította a 39/2025. (VIII. 13.) AM rendelet 9. § a) pontja. Hatályos 2025.08.14.
[3] Módosította a 39/2025. (VIII. 13.) AM rendelet 9. § b) pontja. Hatályos 2025.08.14.
[4] Módosította a 39/2025. (VIII. 13.) AM rendelet 9. § c) pontja. Hatályos 2025.08.14.
[5] Módosította a 39/2025. (VIII. 13.) AM rendelet 9. § d) pontja. Hatályos 2025.08.14.
[6] Módosította a 39/2025. (VIII. 13.) AM rendelet 9. § e) pontja. Hatályos 2025.08.14.
[7] Módosította a 39/2025. (VIII. 13.) AM rendelet 9. § f) pontja. Hatályos 2025.08.14.
[8] Beiktatta a 39/2025. (VIII. 13.) AM rendelet 3. §-a. Hatályos 2025.08.14.
[9] Beiktatta a 39/2025. (VIII. 13.) AM rendelet 4. §-a. Hatályos 2025.08.14.
[10] A nyitó szövegrészt módosította a 39/2025. (VIII. 13.) AM rendelet 9. § g) pontja. Hatályos 2025.08.14.
[11] Módosította a 39/2025. (VIII. 13.) AM rendelet 9. § h) pontja. Hatályos 2025.08.14.
[12] Módosította a 39/2025. (VIII. 13.) AM rendelet 9. § i) pontja. Hatályos 2025.08.14.
[13] Beiktatta a 39/2025. (VIII. 13.) AM rendelet 5. §-a. Hatályos 2025.08.14.
[14] Módosította a 39/2025. (VIII. 13.) AM rendelet 9. § j) pontja. Hatályos 2025.08.14.
[15] Beiktatta a 39/2025. (VIII. 13.) AM rendelet 6. §-a. Hatályos 2025.08.14.
[16] Módosította a 39/2025. (VIII. 13.) AM rendelet 9. § k) pontja. Hatályos 2025.08.14.
[17] Beiktatta a 39/2025. (VIII. 13.) AM rendelet 7. §-a. Hatályos 2025.08.14.
[18] Megállapította a 39/2025. (VIII. 13.) AM rendelet 8. §-a. Hatályos 2025.08.14.
[19] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.