32023R1695[1]

A Bizottság (EU) 2023/1695 végrehajtási rendelete (2023. augusztus 10.) az Európai Unió vasúti rendszerének az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és az (EU) 2016/919 rendelet hatályon kívül helyezéséről

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1695 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023. augusztus 10.)

az Európai Unió vasúti rendszerének az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és az (EU) 2016/919 rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 5. cikke (11) bekezdésére,

mivel:

(1) A Bizottság (EU) 2016/919 rendelete (2) kölcsönös átjárhatósági műszaki előírást (ÁME) határoz meg az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre (CCS) vonatkozóan.

(2) Az (EU) 2017/1474 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat (3) 3. cikke (5) bekezdésének b) és f) pontja értelmében az ÁME-kat felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az uniós vasúti rendszerrel kapcsolatos fejleményeket, illetve kutatási és innovációs tevékenységeket, továbbá hogy a szabványokra vonatkozó hivatkozások naprakészek legyenek.

(3) 2020. január 24-én a Bizottság az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 19. cikkének (1) bekezdésével összhangban felkérte az Európai Unió Vasúti Ügynökségét (a továbbiakban: Ügynökség), hogy dolgozzon ki ajánlásokat az (EU) 2017/1474 felhatalmazáson alapuló határozat 3. és 7. cikkében meghatározottak közül kiválasztott konkrét célkitűzések megvalósítására.

(4) 2022. június 30-án az Ügynökség ajánlást adott ki az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozóan (ERA-REC-1175-1218-2022/REC). Ez a rendelet az említett ajánláson alapul.

(5) A meglévő szabályozási keretet korszerűsíteni kell a vasúti hálózatok digitalizálásához kapcsolódó új funkciók lehetővé tétele érdekében. Javítani kell a vasúti árufuvarozás hatékonyságát és fenntarthatóságát az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) további harmonizációja, valamint az ERTMS szélesebb körű, szisztematikusabb kiépítése révén az egész Unióban, különösen a transzeurópai közlekedési hálózaton.

(6) A vasúti hálózatok digitalizálásával összefüggő, az Ügynökségnek az ERTMS-sel kapcsolatos hosszú távú kilátásokra vonatkozó jelentésében azonosított új funkciók szükségessé tették az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME frissítését. Az új technológiák, amelyek szükségességét maga a vasúti ágazat is megfogalmazta, a következők: a jövőbeni vasúti mobilhírközlő rendszer (FRMCS), az automatikus vonatüzemeltetés, a fejlett vonatpozíció-meghatározás és a digitális automatikus kapcsolókészülékek.

(7) Ezért ez a felülvizsgálat teljes körű előírásokat tartalmaz az automatikus vonatüzemeltetésre (automatizálás 2. szintje), valamint az FRMCS-hez való interfészre vonatkozóan, mivel ezek az előírások már rendelkezésre állnak. Az FRMCS egészére, a fejlett vonatpozíció-meghatározásra és a digitális automatikus kapcsolókészülékekre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre előírások, ezeken a területeken ugyanis további fejlesztésre van szükség.

(8) Ahhoz, hogy a műszaki fejlődéssel lépést lehessen tartani, olyan innovatív megoldásokra lehet szükség, amelyek nem felelnek meg az I. melléklet előírásainak, vagy amelyek esetében nem alkalmazhatóak az I. mellékletben előirányzott értékelési módszerek. Az ilyen innovatív megoldásokat - különösen az Európai Vasút Közös Vállalkozástól (ERJU) származókat - elő kell mozdítani, és bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni önkéntes végrehajtásukat. E célból helyénvaló egy, az összes tagállam tekintetében harmonizált eljárást biztosítani, amellyel a szóban forgó innovatív megoldások hitelesíthetők az önkéntes végrehajtás szempontjából.

(9) Az (EU) 2021/1730 bizottsági végrehajtási határozat (5) megállapítja a vasúti mozgó rádiótávközlő rendszer (RMR) számára rendelkezésre álló rádióspektrum elérhetőségének és hatékony használatának harmonizált feltételeit. A tagállamoknak ezeket a frekvenciákat az FRMCS telepítésének megtervezése érdekében kell használniuk.

(10) Az ERTMS részeként használt fő jelző- és ellenőrző-irányító rendszer az Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS). A vasúti ágazat aktualizált igényeihez való hozzáigazítás érdekében két új ETCS-rendszerverzió (2.2. rendszerverzió és 3.0 rendszerverzió) került bevezetésre az ETCS legutóbbi frissítésébe (tehát a 4. alapkonfigurációba), amit már ez a felülvizsgálat is tartalmaz. A 2.2. rendszerverzió visszamenőleg is teljes mértékig kompatibilis. A 3.0 rendszerverzió nem kompatibilis, mivel olyan funkciókat is magában foglal, amelyekre a pálya menti működtetés során a fedélzeten van szükség.

(11) Az ERTMS további harmonizációja érdekében ez a felülvizsgálat új, koherens átállási és áttérési rendszert biztosít, megbízható eljárást ír elő az előírások hibáinak kijavítására, csökkenti a részleges teljesítés lehetőségét, és fokozatosan felszámolja az összeegyeztethetőségi ellenőrzések szükségességét.

(12) Az új átállási és áttérési rendszer kidolgozásának célja egy következetes keret biztosítása az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-val kapcsolatos új funkciók vasúti hálózaton történő bevezetéséhez. A rendszer a vasúti érdekelt felek, különösen a pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok érdekei közötti egyensúly biztosítását szolgálja.

(13) Tekintettel arra, hogy az ERTMS egy összetett szoftveralapú rendszer, amely az előírások aktív karbantartását igényli, az Ügynökségnek az ERTMS-ért felelős rendszerhatóságként támogatnia kell az ERTMS-re vonatkozó előírásokban előforduló hibák kijavítását. A biztonság és a kölcsönös átjárhatóság biztosítása érdekében meg kell határozni azt az eljárást, amely keretében a hibák ezen javításai bevezetésre kerülnek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekbe és az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekbe.

(14) Az ÁME teljes körű betartása műszaki szempontból biztosítja az egységes európai vasúti térség megvalósítását. Garantálja a járművek átjárhatóságát, és növeli potenciális újrafelhasználási értéküket. Bizonyos nemzeti korlátok figyelembevétele érdekében eredetileg szükségszerűnek tekintették a részleges teljesítést, de a fenti cél eléréséhez e rendelet révén jelentősen csökkenteni kell annak hatókörét.

(15) Még hatékony tanúsítási eljárás mellett sem lehet mindig megakadályozni, hogy az alrendszerek egyike ismételten meghibásodjon vagy adott körülmények között rendellenesen működjön, amikor a fedélzeti ellenőrző-irányító alrendszer kölcsönhatásba lép a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel. Ezért a járművek felhasználási területén ellenőrzéseket kell végezni, melyek igazolják az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek műszaki összeegyeztethetőségét.

(16) Az ilyen ellenőrzések elvégzését ideiglenes intézkedésnek kell tekinteni, amely növeli az alrendszerek közötti műszaki összeegyeztethetőségre vonatkozó bizonyosságot. Az ezen ellenőrzésekre alkalmazandó elveknek átláthatóknak kell lenniük és elő kell készíteniük a további harmonizációt. Prioritást élvez az a lehetőség, hogy a szóban forgó ellenőrzésekre a pályahálózat-működtető által rendelkezésre bocsátandó pálya menti konfigurációt reprezentáló vizsgálóhelyen kerüljön sor. Az ellenőrzések minimalizálása érdekében az adott tagállamnak támogatnia kell az infrastruktúráján belüli összehangolást.

(17) A lehető legrövidebb időn belül mérlegelni kell a szükséges lépéseket a műszaki összeegyeztethetőséggel kapcsolatos bizonyosság növelése, valamint azon vizsgálatok vagy ellenőrzések minimalizálása és felszámolása érdekében, amelyek a fedélzeti egységeknek az európai vasúti forgalomirányítási rendszerhez tartozó különböző pálya menti berendezésekkel való műszaki összeegyeztethetőségének bizonyítására szolgálnak. Ezért az Ügynökség kiértékeli a mögöttes technikai eltéréseket, és döntést hoz azokról a szükséges lépésekről, amelyekkel a fedélzeti egységek és a különböző pálya menti berendezések műszaki összeegyeztethetőségének bizonyításával kapcsolatos vizsgálatok vagy ellenőrzések szükségessége megszüntethető.

(18) A vonatérzékelő rendszerek elemzésének célja az európai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának és harmonizációjának javítása, amennyiben ez gazdaságilag megvalósítható. Az elemzés részét alkotja az ÁME-nak nem megfelelő vonatérzékelő rendszerek átlátható módon történő azonosítása.

(19) Az (EU) 2016/919 rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(20) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/797 irányelv 51. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja az uniós vasúti rendszernek "ellenőrző-irányító és jelző" alrendszerére (CCS) vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírást (ÁME).

2. cikk

Hatály

(1) Az ÁME a vasúti rendszer részét képező, az (EU) 2016/797 irányelv II. mellékletének 2.3., illetve 2.4. pontjában meghatározott valamennyi új, pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre és fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre alkalmazandó. E rendelet I. mellékletének 7.2.2. pontja a meglévő fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer valamennyi változására alkalmazandó.

(2) Az ÁME nem vonatkozik a vasúti rendszer azon meglévő pálya menti, valamint fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszereire, amelyek 2023. szeptember 28-án valamely tagállam teljes vasúti hálózatán vagy annak egy részén már üzemben voltak.

(3) Ugyanakkor vonatkozik azokra a meglévő pálya menti és fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők valamelyikével:

a) az alrendszer e rendelet I. mellékletének 7. pontja szerinti felújítás vagy korszerűsítés alatt áll;

b) a járművek felhasználási területe az (EU) 2016/797 irányelv 54. cikkének (3) bekezdésével összhangban bővül, mely esetben e rendelet I. mellékletének 7.4.2.3. pontját kell alkalmazni, kivéve, ha az új felhasználási területen a következő öt évre nézve nem szerepel ETCS telepítése a RINF-ben, és a felhasználási terület két tagállamra korlátozódik;

c) az alrendszerre az e rendelet I. mellékletének 7.2.10. pontjában meghatározott előírás-karbantartási követelmények vonatkoznak.

(4) Az ÁME műszaki és földrajzi hatályát az I. melléklet 1.1. és 1.2. pontja határozza meg.

3. cikk

Nyitott kérdések

(1) Az e rendelet I. mellékletének F. függelékében nyitott kérdésként meghatározott szempontok tekintetében az (EU) 2016/797 irányelv III. melléklete szerinti alapvető követelményeknek való megfelelés hitelesítése kapcsán teljesítendő feltételeket az adott tagállam hatályban lévő nemzeti szabályai határozhatják meg.

(2) 2024. március 28-ig minden tagállam az (EU) 2016/796 rendelet 25. cikke szerinti eljárással összhangban benyújtja az Ügynökségnek a következő információkat, amennyiben azokat e rendelet korábbi változatának megfelelően még nem közölték az Ügynökséggel vagy a Bizottsággal:

a) az (1) bekezdésben említett nemzeti szabályok;

b) az (1) bekezdésben említett nemzeti szabályok alkalmazása érdekében elvégzendő megfelelőségértékelési és hitelesítési eljárások;

c) a nyitott kérdések tekintetében a megfelelőségértékelési és hitelesítési eljárások elvégzésére kijelölt szervezetek.

4. cikk

Különleges esetek

(1) Az e rendelet I. mellékletének 7.7.2. pontjában felsorolt különleges esetek vonatkozásában az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletében meghatározott alapvető követelmények ellenőrzése tekintetében teljesítendő feltételeknek az I. melléklet 7.7.2. pontjában meghatározott feltételek tekintendők, vagy - indokolt esetben - azokat az adott tagállam hatályban lévő nemzeti szabályai határozhatják meg.

(2) 2024. március 28-ig minden tagállam az (EU) 2016/796 rendelet 25. cikke szerinti eljárással összhangban benyújtja az Ügynökségnek a következő információkat, amennyiben azokat e rendelet korábbi változatának megfelelően még nem közölték az Ügynökséggel vagy a Bizottsággal:

a) az (1) bekezdésben említett nemzeti szabályok;

b) az (1) bekezdésben említett nemzeti szabályok alkalmazása érdekében elvégzendő megfelelőségértékelési és hitelesítési eljárások;

c) a különleges esetek tekintetében a megfelelőségértékelési és hitelesítési eljárások elvégzésére kijelölt szervezetek.

5. cikk

Végrehajtás

(1) A gyártók és az infrastruktúra üzembe helyezési engedélyeinek vagy a járművek forgalombahozatali engedélyeinek kérelmezői gondoskodnak arról, hogy az e rendelet 2. cikkében említett azon alrendszerek, amelyeket az (EU) 2016/797 irányelv 2. cikkének 1. pontja szerinti hálózatokon való használatra szánnak, megfeleljenek az e rendelet I. mellékletében szereplő ÁME-nak.

(2) A gyártók és pályahálózat-működtetők, a vasúti társaságok vagy a vasúti járműért vagy infrastruktúráért felelős bármely más szervezet gondoskodnak arról, hogy a 2. cikkben említett alrendszerek megfeleljenek az I. melléklet 7.2.10. pontjában meghatározott előírás-karbantartási követelményeknek.

(3) A bejelentett szervezetek gondoskodnak arról, hogy az e rendelet I. mellékletének 6. pontja szerinti tanúsítványokat a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vagy alrendszerekre vonatkozó felelősségi körükön belül adják ki, összhangban az (EU) 2016/797 irányelv 10., illetve 15. cikkével.

(4) A tagállamok 2024. június 15-ig bejelentik az I. melléklet 7.4.4. pontjának megfelelően elkészített nemzeti végrehajtási tervüket a Bizottságnak és az Ügynökségnek.

6. cikk

Fedélzeti ETCS, ATO és FRMCS termékek rendelkezésre állása

(1) Az Ügynökség 2025. január 1-jéig jelentést készít a Bizottságnak:

a) a 4. alapkonfigurációnak megfelelő fedélzeti ETCS termékek rendelkezésre állásáról;

b) az 1. alapkonfigurációnak megfelelő fedélzeti ATO termékek rendelkezésre állásáról;

c) az előírásokról szóló közzététel-tervezet alapján a fedélzeti FRMCS prototípusok rendelkezésre állásáról.

(2) Jelentését a Bizottság bemutatja az (EU) 2016/797 irányelv 51. cikkében említett bizottságnak, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

7. cikk

B. osztályú rendszerek

(1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a B. osztályú rendszerek működőképessége, teljesítménye és interfészei az e rendelet II. mellékletében meghatározott szinten maradjanak, kivéve, ha módosításokat kell végrehajtani e rendszerek biztonsági szempontból kritikus hibáinak felszámolása érdekében.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot és az Ügynökséget az (1) bekezdésben említett módosításokról, és az (EU) 2016/796 rendelet 10. cikkének (1) és (3) bekezdése alapján műszaki véleményt kérnek az Ügynökségtől a megfelelésről.

8. cikk

Uniós támogatásban részesülő projektek

(1) Az uniós alapokból az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel összefüggő kiadásokhoz nyújtott pénzügyi támogatás a pálya menti és fedélzeti ERTMS telepítéséhez vagy korszerűsítéséhez közvetlenül kapcsolódó, illetve az ERTMS jövőbeli megvalósításának előkészítéséhez kapcsolódó elszámolható költségekre korlátozódik, beleértve az e rendeletnek megfelelő vonatérzékelő rendszereket, valamint a biztosítóberendezéseket.

Az uniós alapokból származó pénzügyi támogatás fedezheti az e rendelet hatálybalépésekor rendelkezésre álló helyreállítási és rezilienciaépítési terveket és az ERTMS-re vonatkozó nemzeti végrehajtási terveket végrehajtó, folyamatban lévő és jövőbeli projekteket is.

(2) A B. osztályú fedélzeti rendszereknek csak B. osztályú rendszerekkel felszerelt útvonalakon való közlekedését előíró (1) bekezdés hatálya alá tartozó járművek uniós finanszírozásban részesülhetnek, ha az I. melléklet 4.2.6.1. (1), (2) és (3) pontjában említett lehetőségeket alkalmazzák.

9. cikk

Hibák javítása

(1) Az Ügynökség - az (EU) 2016/796 rendelet 28. cikke szerinti, az ERTMS-ért felelős rendszerhatóságként betöltött szerepének megfelelően - elemzi a rendszer módosítására irányuló valamennyi hozzá intézett kérelmet. Előnyben részesíti azon változtatási kérelmeket, amelyek olyan hibákra irányulnak, amelyeket az Ügynökség a vasúti rendszer rendes működését potenciálisan akadályozónak minősít.

(2) Az Ügynökség a Bizottság kérésére az előírás-karbantartási eljárásnak megfelelően biztosítja az e rendelet I. mellékletében meghatározott előírások karbantartási kiadását.

10. cikk

Jövőbeni vasúti mobilhírközlő rendszer

Amennyiben az Ügynökség véleményt bocsátott ki a jövőbeni vasúti mobilhírközlő rendszerre vonatkozó előírásokról szóló közzététel-tervezettel kapcsolatban, a gyártók és a végrehajtás kezdeti szakaszában részt vevők alkalmazzák kísérleti projektjeikben ezeket az előírásokat, és tájékoztatják a Bizottságot és az Ügynökséget az egyes kísérleti projektek megkezdéséről, majd folyamatos tájékoztatást nyújtanak azok későbbi fejleményeiről.

11. cikk

Innovatív megoldások

(1) A technológiai fejlődéshez szükséges és az Európai Vasút Közös Vállalkozás rendszerpillére által jóváhagyott innovatív megoldások esetében a közös vállalkozás innovatív megoldásokat bocsát a Bizottság rendelkezésére, és tájékoztatást nyújt arról, hogy ezek a megoldások mennyiben térnek el ezen ÁME vonatkozó rendelkezéseitől, illetve hogyan egészítik ki azokat.

(2) A Bizottság az (EU) 2016/797 irányelv 6. cikkének megfelelően kikéri az Ügynökség véleményét az innovatív megoldásról.

(3) Az Ügynökség mint rendszerhatóság véleményt nyilvánít az innovatív megoldásról. A Bizottság elemzi az Ügynökség véleményét, és felkérheti a közös vállalkozást, hogy terjessze elő a működésre és az interfészre vonatkozó megfelelő előírásokat, valamint az értékelési módszert, amelyek mindegyikét bele kell foglalni az ÁME-ba az innovatív megoldás használatának lehetővé tétele érdekében.

(4) A Bizottság felkérheti az Ügynökséget, hogy az (EU) 2016/797 irányelv 5. cikkének megfelelően építse be az előírásokat és az értékelési módszereket egy ERA-ajánlásba. Az ÁME felülvizsgálatáig a Bizottság felkérheti az Ügynökséget, hogy adjon ki véleményt az innovatív megoldással kapcsolatos, előírásokról szóló közzététel-tervezetről és értékelési módszerről.

12. cikk

Az ERTMS kompatibilitása és jövőbeli felülvizsgálata

2024. március 28-ig a pályahálózat-működtetők benyújtják az Ügynökségnek a járművek ETCS-rendszerre és a GSM-R rendszerre vonatkozó infrastruktúra-kompatibilitás ellenőrzéseinek meghatározását az ERTMS-sel vagy GSM-R-rel felszerelt meglévő vonalakra. A tagállamok ugyanezen időpontig hatályon kívül helyezik a vonatkozó nemzeti szabályokat. Az Ügynökség 2024. június 1-jéig elemzést nyújt be a Bizottságnak arról, hogy miként lehet fokozatosan megszüntetni a fedélzeti egységek és a különböző ERTMS pálya menti berendezések műszaki összeegyeztethetőségének bizonyításával kapcsolatos ellenőrzéseket az egységes európai vasúti térségre vonatkozó műszaki és üzemeltetési szabályok harmonizációja érdekében.

13. cikk

A vonatérzékelés kompatibilitása

(1) Azon tagállamoknak, amelyek pályahálózat-működtetői e rendeletnek meg nem felelő vonatérzékelő rendszereket működtetnek, 2024. december 31-ig kérelmezniük kell a különleges esetté nyilvánítást, és az érintett rendszereket be kell jelenteniük az Ügynökségnek, tájékoztatást nyújtva a következőkről:

a) interferenciaáram határértékek a sínáramkörök esetében, beleértve az értékelési módszereket és a járművek impedanciáját az ERA/ERTMS/033281 rev 5.0 3.2.2. pontjával összhangban;

b) a tengelyszámlálók X, Y és Z tengelyére vonatkoztatott mezőhatárértékek, beleértve az értékelési módszereket az ERA/ERTMS/033281 rev 5.0 3.2.1. pontjával összhangban;

c) az e rendeletnek meg nem felelő vonatérzékelő rendszerek különleges esetei - az ERA/ERTMS 033281 rev 5.0 B.1. mellékletében említett sablont felhasználásával.

(2) A pályahálózat-működtetők 2024. december 31-ig tájékoztatják az Ügynökséget az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszerek frekvenciagazdálkodásából eredő, az ERA/ERTMS/033281 rev 5.0 3.2.2.1-3.2.2.6 pontja szerint szükséges interferencia-áram és frekvencia határértékekről. Ezeket az interferencia-áram és frekvencia határértékeket közzé kell tenni az Ügynökség internetes honlapján.

(3) A pályahálózat-működtetők ennek megfelelően frissítik az infrastruktúra-nyilvántartás vonatkozó paramétereinek értékeit.

(4) A 13. cikk (1) bekezdése szerinti különleges esetek közzétételével a tagállamok legkésőbb 2025. december 31-ig hatályon kívül helyezik a vonatérzékelő rendszerekkel való összeegyeztethetőségre vonatkozó valamennyi nemzeti szabályt, az (EU) 2016/797 irányelv 13. cikke (2) bekezdése f) pontjának hatálya alá tartozó esetek kivételével.

(5) Az európai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának és harmonizációjának javítása érdekében 2027. december 31-ig újra meg kell vizsgálni a gazdasági megvalósíthatóság tekintetében a vonatérzékelési rendszerekkel kapcsolatos egyedi eseteket és a megfelelő záró dátumokat.

14. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

Az (EU) 2016/919 rendelet hatályát veszti.

Azonban továbbra is alkalmazni kell a szóban forgó rendelettel összhangban engedélyezett azon alrendszerekre, amelyek a 2. cikk értelmében nem tartoznak ezen rendelet hatálya alá.

A hatályon kívül helyezett rendelet vonatkozó pontjai/táblázatai/dokumentumai továbbra is alkalmazandók az alrendszerekre és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre, ha és ameddig a szóban forgó pontokra/táblázatokra/dokumentumokra az I. melléklet B. függelékével összhangban átmeneti rendszer kerül előírásra.

A pályahálózat-működtetőket továbbra is terheli az a kötelezettség, hogy az (EU) 2016/919 rendelet mellékletének 6.1.2.4. pontja értelmében 2020. január 16-ig bejelentsék a járművek ETCS-rendszerre és rádiórendszerre vonatkozó infrastruktúra-kompatibilitás ellenőrzéseinek meghatározását a működő ERTMS-sel és GSM-R-rel felszerelt, meglévő vonalak tekintetében. A 2020. január 16. után és e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett projektek esetében a pályahálózat-működtetők e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül bejelentik ezt az információt.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. augusztus 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 138., 2016.5.26., 44. o.

(2) A Bizottság (EU) 2016/919 rendelete (2016. május 27.) az Európai Unió vasúti rendszerének "ellenőrző-irányító és jelző" alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásról (HL L 158., 2016.6.15., 1. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2017/1474 felhatalmazáson alapuló határozata (2017. június 8.) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az átjárhatósági műszaki előírások kidolgozásával, elfogadásával és felülvizsgálatával kapcsolatos konkrét célkitűzések tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 210., 2017.8.15., 5. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/796 rendelete (2016. május 11.) az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 138., 2016.5.26., 1. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2021/1730 végrehajtási rendelete (2021. szeptember 28.) a 874,4-880,0 MHz és a 919,4 - 925,0 MHz párosított frekvenciasávnak, valamint az 1 900 - 1 910 MHz párosítatlan frekvenciasávnak a vasúti mozgó rádió általi harmonizált használatáról (HL L 346., 2021.9.30., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETÉS 391

1.1. Műszaki hatály 391

1.2. Földrajzi hatály 391

1.3. Az ÁME tartalma 391

2. AZ ALRENDSZER MEGHATÁROZÁSA ÉS HATÁLYA 392

2.1. Bevezetés 392

2.2. Hatály 392

2.3. Pálya menti alkalmazási szintek (ETCS) 393

3. AZ ELLENŐRZŐ-IRÁNYÍTÓ ÉS JELZŐ ALRENDSZEREKRE VONATKOZÓ ALAPKÖVETELMÉNYEK 393

3.1. Általános kérdések 393

3.2. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek különleges szempontjai 395

3.2.1. Biztonság 395

3.2.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás 395

3.2.3. Műszaki összeegyeztethetőség 395

3.3. Az ÁME hatálya alá közvetlenül nem tartozó alapvető követelmények 396

3.3.1. Biztonság 396

3.3.2. Egészségvédelem 396

3.3.3. Környezetvédelem 396

3.3.4. Műszaki összeegyeztethetőség 396

3.3.5. Akadálymentesség 396

4. AZ ALRENDSZEREK JELLEMZÉSE 397

4.1. Bevezetés 397

4.1.1. Alapvető paraméterek 397

4.1.2. A követelmények áttekintése 397

4.1.3. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek részei 398

4.2. Az alrendszerek működési és műszaki előírásai 398

4.2.1. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósággal kapcsolatos megbízhatósági, rendelkezésreállási és biztonsági jellemzői 398

4.2.2. A fedélzeti ETCS funkciói 400

4.2.3. A pálya menti ETCS funkciói 401

4.2.4. Vasúti mobilkommunikációs funkciók - RMR 402

4.2.5. Az RMR, az ETCS és az ATO légrésinterfészei 403

4.2.6. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer belső fedélzeti interfészei 404

4.2.7. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer belső pálya menti interfészei 406

4.2.8. Kulcsmenedzsment 407

4.2.9. ETCS-ID menedzsment 407

4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 407

4.2.11. Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között 407

4.2.12. ETCS DMI (vezető és gép közötti interfész) 407

4.2.13. RMR DMI (vezető és gép közötti interfész) 407

4.2.14. Interfész a szabályozási célú adatrögzítéshez 408

4.2.15. A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző tárgyak 408

4.2.16. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben alkalmazott berendezések kialakítása 408

4.2.17. Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetősége 408

4.2.18. A fedélzeti ATO funkciói 412

4.2.19. A pálya menti ATO funkciói 413

4.2.20. A karbantartás műszaki dokumentációja 413

4.3. A más alrendszerekkel összekötő interfészek működési és műszaki előírásai 414

4.3.1. Interfészek a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerhez 414

4.3.2. Interfész a jármű alrendszerhez 415

4.3.3. Interfész az infrastruktúra alrendszerhez 418

4.3.4. Interfészek az energia alrendszerhez 418

4.4. Üzemeltetési szabályok 418

4.5. Karbantartási szabályok 418

4.6. Szakmai kompetenciák 418

4.7. Egészségvédelmi és biztonsági feltételek 419

4.8. Nyilvántartások 419

4.9. Az útvonallal való összeegyeztethetőség ellenőrzése az engedélyezett járművek használata előtt 419

5. KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TÉVŐ RENDSZERELEMEK 419

5.1. Meghatározás 419

5.2. Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemek felsorolása 419

5.2.1. Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelemek 419

5.2.2. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása 419

5.3. Az átjárhatósági rendszerelemek teljesítménye és előírásai 420

6. A RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGÉNEK, ILLETVE ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS AZ ALRENDSZEREK HITELESÍTÉSE 426

6.1. Bevezetés 426

6.1.1. Általános elvek 426

6.1.2. Az ETCS, az ATO és az RMR tesztelésére vonatkozó alapelvek 427

6.2. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek 427

6.2.1. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósági rendszerelemeinek értékelési eljárásai 427

6.2.2. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósági rendszerelemeinek moduljai 428

6.2.3. Értékelési követelmények 428

6.2.4. Különleges kérdések 431

6.3. Ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek 432

6.3.1. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek értékelési eljárásai 432

6.3.2. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek moduljai 433

6.3.3. A fedélzeti alrendszerre vonatkozó értékelési követelmények 433

6.3.4. A pálya menti alrendszerre vonatkozó értékelési követelmények 438

6.4. Az ÁME-követelmények részleges értékelésére vonatkozó rendelkezések 443

6.4.1. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek részeinek értékelése 443

6.4.2. Közbenső hitelesítési nyilatkozat 444

6.5. A hibák kezelése 444

6.5.1. Az EK-tanúsítványok tartalma 444

6.5.2. Az EK-tanúsítványok tartalma 445

7. AZ ELLENŐRZŐ-IRÁNYÍTÓ ÉS JELZŐ ALRENDSZEREKRE VONATKOZÓ ÁME VÉGREHAJTÁSA 445

7.1. Bevezetés 445

7.2. Általánosan alkalmazandó szabályok 445

7.2.1. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereknek vagy azok részeinek korszerűsítése vagy felújítása 445

7.2.2. A meglévő fedélzeti alrendszer változásai 445

7.2.3. A meglévő pálya menti alrendszer korszerűsítése vagy felújítása 451

7.2.4. EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványok 454

7.2.5. Hagyományos rendszerek 455

7.2.6. Speciális átviteli modulok és B. osztályú fedélzeti interfészek rendelkezésre állása 455

7.2.7. További kiegészítő B. osztályú berendezések A. osztályú berendezésekkel felszerelt vonalon 456

7.2.8. A. és B. osztályú berendezésekkel felszerelt járművek 456

7.2.9. A kötelező és az opcionális funkciókra vonatkozó feltételek 456

7.2.10. Előírás-karbantartás (hibák javítása) 458

7.3. Az RMR telepítésére vonatkozó szabályok 459

7.3.1. Pálya menti létesítmények 459

7.3.2. Fedélzeti létesítmények 460

7.4. Az ETCS telepítésére vonatkozó szabályok 461

7.4.1. Pálya menti létesítmények 461

7.4.2. Fedélzeti létesítmények 462

7.4.3. Nemzeti követelmények 464

7.4.4. Nemzeti végrehajtási tervek 464

7.5. Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer kompatibilitásának vizsgálataira vonatkozó végrehajtási szabályok 466

7.6. Vonatérzékelő rendszerekre vonatkozó telepítési szabályok 466

7.7. Különleges esetek 466

7.7.1. Bevezetés 466

7.7.2. A különleges esetek felsorolása 467

A. függelék 478

A1. táblázat - Az alapvető paraméterek és a kötelező előírások közötti megfelelések 478

A2. táblázat - A kötelező előírások jegyzéke 481

A3. táblázat - A szabványok jegyzéke 486

A4. táblázat - Az akkreditált vizsgálóhelyekre (laboratóriumokra) vonatkozó kötelező szabványok jegyzéke 486

B. függelék 487

B1. A fedélzeti alrendszerekre vonatkozó követelmények és átmeneti rendszerek változásai 487

B2. A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó követelmények és átmeneti rendszerek változásai 499

B3. A CCS alrendszer esetében a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó követelmények és az átmeneti rendszerek változásai 501

C. függelék 503

C. 1. függelék: Az ESC-nyilatkozat sablonja 504

C. 2. függelék: A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC-nyilatkozat sablonja 505

C. 3. függelék: Az RSC-nyilatkozat sablonja 506

C. 4. függelék: A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEKKEL KAPCSOLATOS RSC-NYILATKOZAT SABLONJA 507

C. 5. függelék: A kombinált ESC/RSC-nyilatkozat sablonja 508

C. 6. függelék: A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos, kombinált ESC/RSC-nyilatkozat sablonja 509

D. függelék 510

E. függelék 511

F. függelék 515

G. függelék 516

H. függelék 518

1. BEVEZETÉS

1.1. Műszaki hatály

Ez az ÁME a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozik.

Ez az ÁME az 1.2. pontban (Földrajzi hatály) meghatározott vasúti hálózat pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére és a hálózaton közlekedő (vagy azon való közlekedésre szánt) járművek fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozik. Ezek a járművek az alábbi típusok valamelyikébe tartoznak (az (EU) 2016/797 irányelv I. mellékletének 2. pontjában meghatározottak szerint):

1. mozdonyok és személyszállító járművek, köztük belsőégésű vagy villamos vontatójárművek, önjáró belsőégésű vagy villamos személyvonatok és vezetőfülkével ellátott személyszállító kocsik;

2. speciális járművek, például vasúti munkagépek, ha vezetőfülkével vannak ellátva és üzem közben saját kerekeiken közlekednek.

E járművek felsorolásába tartoznak azok a járművek is, amelyeket kifejezetten az 1.2. pontban (Földrajzi hatály) leírt nagysebességű vonalak különböző típusain való üzemeltetésre terveztek.

1.2. Földrajzi hatály

Ezen ÁME földrajzi hatálya az (EU) 2016/797 irányelv I. mellékletének 1. pontjában leírt teljes vasúti rendszer hálózata, kivételt képeznek az (EU) 2016/797 irányelv 1. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett, infrastruktúrát érintő esetek.

Az ÁME az 1 435 mm-es, az 1 520 mm-es, az 1 524 mm-es, az 1 600 mm-es és az 1 668 mm-es nyomtávú hálózatokra alkalmazandó. Ugyanakkor nem alkalmazandó azon 1 520 mm-es nyomtávú, rövid, határon átnyúló szakaszokra, amelyek összeköttetésben vannak harmadik országok hálózataival.

1.3. Az ÁME tartalma

Az (EU) 2016/797 irányelv 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően ez az ÁME:

1. ismerteti tervezett hatályát - 2. pont (Az alrendszer meghatározása és hatálya);

2. alapkövetelményeket állapít meg az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre és azok más alrendszerekhez való interfészeire vonatkozóan - 3. pont (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó alapkövetelmények);

3. megállapítja az alrendszerek és azok más alrendszerekhez való interfészei esetében teljesítendő működési és műszaki előírásokat - 4. pont (Az alrendszerek jellemzése);

4. meghatározza az európai előírások, köztük az európai szabványok tárgyát képező, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő azon rendszerelemeket és interfészeket, amelyek szükségesek az Unió vasúti rendszerén belüli kölcsönös átjárhatóság eléréséhez - 5. pont (Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tévő rendszerelemek);

5. megállapítja valamennyi mérlegelt esetben, hogy mely eljárásokat kell használni a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségi vagy alkalmazhatósági értékelésekor és az alrendszerek EK-hitelesítésekor - 6. pont (A rendszerelemek megfelelőségének, illetve alkalmazhatóságának vizsgálata és az alrendszerek hitelesítése);

6. kijelöli ezen ÁME végrehajtásának stratégiáját - 7. pont (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó ÁME végrehajtása);

7. ismerteti az ezen alrendszereket működtető és karbantartó, valamint az ÁME-t végrehajtó személyzet szakmai alkalmasságára, valamint munkahelyi egészségügyi és biztonsági körülményeire vonatkozó követelményeket - 4. pont (Az alrendszerek jellemzése);

8. ismerteti a meglévő alrendszerre alkalmazandó rendelkezéseket, különösen korszerűsítés és felújítás esetén, és ilyen esetekben az olyan módosítási munkálatokat, amelyek új engedély iránti kérelmet tesznek szükségessé a jármű vagy pálya menti alrendszer tekintetében - 7. pont (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó ÁME végrehajtása);

9. ismerteti az alrendszerek azon paramétereit, amelyeket a vasúti társaságnak a forgalomba hozatali járműengedély kézhezvétele után, de a jármű első használata előtt ellenőriznie kell a járművek és az általuk igénybe venni kívánt útvonalak összeegyeztethetőségének biztosítása céljából, valamint az ellenőrzés során alkalmazandó eljárásokat - 4. pont (Az alrendszerek jellemzése.

Az (EU) 2016/797 irányelv 4. cikke (5) bekezdésének megfelelően a különleges esetekre vonatkozó rendelkezéseket a 7. pont (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó ÁME végrehajtása) ismerteti.

Ez az ÁME továbbá a 4. pontban (Az alrendszerek jellemzése) megállapítja a kifejezetten az 1.1. és az 1.2. pont szerinti hatályokra vonatkozó üzemeltetési és karbantartási szabályokat.

2. AZ ALRENDSZER MEGHATÁROZÁSA ÉS HATÁLYA

2.1. Bevezetés

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereket az (EU) 2016/797 irányelv II. melléklete a következőképpen határozza meg:

1. Pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer "a biztonság garantálásához és a hálózaton közlekedésre jogosult szerelvények mozgásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges valamennyi pálya menti berendezés."

2. Fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer: "a biztonság garantálásához és a hálózaton közlekedésre jogosult szerelvények mozgásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges valamennyi fedélzeti berendezés".

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek rendelkeznek a következőkkel:

1. olyan funkciók, amelyek nélkülözhetetlenek a vasúti forgalom biztonságos ellenőrzéséhez, valamint nélkülözhetetlenek az üzemeltetéshez, ideértve a korlátozott üzemmódok (1) szerinti funkciókat is;

2. interfészek;

3. az alapkövetelmények teljesítéséhez szükséges teljesítményszint.

2.2. Hatály

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME csak azokat a követelményeket határozza meg, amelyek szükségesek az uniós vasúti rendszer átjárhatóságának biztosításához és az alapkövetelményeknek való megfeleléshez (2).

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek a következő részekből állnak:

1. vonatbefolyásolás;

2. hangalapú rádiókommunikáció;

3. adatátviteli rádiókommunikáció;

4. vonatérzékelés;

5. automatikus vonatüzemeltetés (3).

Az ERTMS (Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer) a vonatbefolyásolásból (ETCS), a rádiókommunikációból (RMR) és az automatikus vonatüzemeltetésből (ATO) tevődik össze.

Az A. osztályú vonatbefolyásoló rendszer az ETCS (egységes európai vonatbefolyásoló rendszer) (4), az A. osztályú rádiórendszer pedig az RMR (vasúti mobil rádiórendszer). Ebben az ÁME-ban az RMR két A. osztályú rádiórendszerből áll, ezek: GSM-R és FRMCS (jövőbeni vasúti mobilhírközlő rendszer), amelyek egyszerre vagy egymástól függetlenül is működtethetők (5).

Ez az ÁME a vonatérzékelés tekintetében csak az egyéb alrendszerekhez való interfésszel kapcsolatos követelményeket tartalmazza.

A B. osztályú rendszerek felsorolása e rendelet II. mellékletében található.

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó követelmények az A. osztályú rádiós mobil egységekkel, a vonatbefolyásolással és az automatikus vonatüzemeltetéssel összefüggésben kerültek meghatározásra.

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó követelmények a következőkkel összefüggésben kerültek meghatározásra:

1. az A. osztályú rádióhálózat;

2. az A. osztályú vonatbefolyásolás;

3. az A. osztályú automatikus vonatüzemeltetés;

4. a vonatérzékelő rendszerek interfészeinek követelményei a járművekkel való összeférhetőség biztosítása érdekében.

Minden ellenőrző-irányító és jelző alrendszert, ideértve az ezen ÁME-ban nem említetteket is, a 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (6) megfelelően kell értékelni.

2.3. Pálya menti alkalmazási szintek (ETCS)

Az ezen ÁME-ban meghatározott interfészek meghatározzák az adatok vonatokra, és adott esetben a vonatokról történő átvitelének eszközeit. Az ezen ÁME-ban hivatkozott ETCS előírások olyan alkalmazási szinteket biztosítanak, amelyek alapján a pálya menti megvalósítás során meg lehet választani a követelményeknek megfelelő adatátviteli eszközöket.

Az ÁME az összes alkalmazási szintre vonatkozóan meghatározza a követelményeket. Az ETCS alkalmazási szintek műszaki meghatározása tekintetében lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.1.c) pontját.

3. AZ ELLENŐRZŐ-IRÁNYÍTÓ ÉS JELZŐ ALRENDSZEREKRE VONATKOZÓ ALAPKÖVETELMÉNYEK

3.1. Általános kérdések

Az (EU) 2016/797 irányelv szerint az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek - ideértve az interfészeket is - meg kell felelniük az irányelv III. mellékletében megállapított általános feltételeknek.

Az alapkövetelmények a következők:

1. biztonság;

2. megbízhatóság és rendelkezésre állás;

3. egészségvédelem;

4. környezetvédelem;

5. műszaki összeegyeztethetőség;

6. akadálymentesség.

Az A. osztályú rendszerekre vonatkozó alapkövetelményeket a 3.1. táblázat tartalmazza.

A B. osztályú rendszerekre vonatkozó követelmények az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.

Az alapvető követelményeket az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének meghatározása és számozása szerint, valamint az ezen ÁME 4. pontjában meghatározott alapvető paraméterek figyelembevételével a következő táblázat tartalmazza.

3.1. táblázat

Az alapvető követelmények és az alapvető paraméterek közötti kapcsolat

3.2. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek különleges szempontjai

3.2.1. Biztonság

Az ezen előírás hatálya alá tartozó, az ellenőrző-irányító és jelző alrendszert érintő valamennyi projekt során végre kell hajtani azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek hatályán belül a hiba bekövetkezésének kockázati szintje ne legyen magasabb a szolgáltatás célkitűzésénél.

Annak érdekében, hogy a biztonság elérésére irányuló intézkedések ne veszélyeztessék az átjárhatóságot, tiszteletben kell tartani a 4.2.1. pontban (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósággal kapcsolatos megbízhatósági, rendelkezésre állási és biztonsági jellemzői) meghatározott alapvető paramétereket.

Az A. osztályú ETCS rendszerek esetében a biztonsági célkitűzést arányosan meg kell osztani a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek között. A részletes követelmények a 4.2.1. pontban (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósággal kapcsolatos megbízhatósági, rendelkezésre állási és biztonsági jellemzői) meghatározott alapvető paraméterek között vannak meghatározva. Ezek a biztonsági követelmények a 3.2.2. pontban (Megbízhatóság és rendelkezésre állás) meghatározott rendelkezésre állási követelményekkel együtt teljesítendők.

3.2.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

Az A. osztályú rendszerek esetében a megbízhatóságra és rendelkezésre állásra vonatkozó célkitűzést arányosan meg kell osztani a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek között. A részletes követelmények a 4.2.1. pontban (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósággal kapcsolatos megbízhatósági, rendelkezésre állási és biztonsági jellemzői) meghatározott alapvető paraméterek között vannak meghatározva.

Az alrendszeren belül használt rendszerelemek korából és elhasználódásából fakadó kockázat szintjét figyelemmel kell kísérni. A 4.5. pontban meghatározott, karbantartásra vonatkozó követelményeket teljesíteni kell.

3.2.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A műszaki összeegyeztethetőség az átjárhatóság eléréséhez szükséges funkciókat, interfészeket és teljesítményeket tartalmazza.

A műszaki összeegyeztethetőség követelményei az alábbi három kategóriára oszthatók:

1. Az első kategória meghatározza az átjárhatóság általános műszaki követelményeit, vagyis a környezeti feltételeket, a belső elektromágneses összeegyeztethetőséget (EMC) a vasút határain belül, valamint a telepítést. A szóban forgó összeegyeztethetőségi követelményeket ez a pont határozza meg.

2. A második kategória ismerteti, műszaki szempontból hogyan kell alkalmazni az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereket, és azoknak milyen funkciókat kell biztosítaniuk az átjárhatóság biztosítása érdekében. Ezt a kategóriát a 4. pont határozza meg.

3. A harmadik kategória ismerteti, hogy az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereket hogyan kell összekapcsolni a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerrel az operatív átjárhatóság elérése érdekében. Ez a kategória a 4. pontban kerül leírásra.

3.2.3.1. Műszaki tervezési összeegyeztethetőség

3.2.3.1.1. A fizikai környezet feltételei

Az ellenőrző-irányító és jelző berendezéseknek képesnek kell lenniük arra, hogy olyan klimatikus és fizikai feltételek között működjenek, amelyek az uniós vasúti rendszer releváns részének helyet adó területet jellemzik.

A 4.2.16. alapvető paraméter (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben alkalmazott berendezések kialakítása) követelményeit teljesíteni kell.

3.2.3.1.2. A vasutak belső elektromágneses összeegyeztethetősége

A járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések közötti elektromágneses összeegyeztethetőség alapvető paraméterének leírása a 4.2.11. pontban található (Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között).

3.3. Az ÁME hatálya alá közvetlenül nem tartozó alapvető követelmények

3.3.1. Biztonság

Az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének 1.1.2. alapvető követelménye nem tartozik ezen ÁME hatálya alá.

Az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó 1.1.4. alapvető követelményére a hatályos európai és nemzeti rendelkezések vonatkoznak.

3.3.2. Egészségvédelem

Az uniós rendeletek, valamint az európai joggal összeegyeztethető nemzeti jogszabályok szerint gondoskodni kell arról, hogy az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben felhasznált anyagok, valamint ezen alrendszerek megtervezése ne jelentsen egészségügyi kockázatot az alrendszerekhez hozzáférő személyek számára. Ez az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének 1.3.1. alapvető követelményével áll összefüggésben. Az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó 1.3.2. alapvető követelményére a hatályos európai és nemzeti rendelkezések vonatkoznak.

3.3.3. Környezetvédelem

Az uniós rendeletek, valamint az európai joggal összeegyeztethető nemzeti jogszabályok szerint:

1. az ellenőrző-irányító és jelző berendezés, ha túlzott hőnek vagy tűznek van kitéve, nem lépheti túl a környezetre ártalmas füstök vagy gázok kibocsátásának határértékeit. Ez az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének 1.4.2. alapvető követelményével áll összefüggésben;

2. az ellenőrző-irányító és jelző berendezés nem tartalmazhat olyan anyagokat, amelyek a rendes használat során szennyezik a környezetet. Ez az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének 1.4.1. alapvető követelményével áll összefüggésben;

3. az ellenőrző-irányító és jelző berendezés azon érvényben lévő uniós szabályozás hatálya alá tartozik, amely meghatározza a károsanyag-kibocsátás és az elektromágneses interferencia iránti érzékenység határértékeit a vasúti tulajdon határainál. Ez az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének 1.4.3. alapvető követelményével áll összefüggésben;

4. az ellenőrző-irányító és jelző berendezésnek meg kell felelnie a zajszennyezésre vonatkozó hatályos rendeleteknek. Ez az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének 1.4.4. alapvető követelményével áll összefüggésben;

5. az ellenőrző-irányító és jelző berendezés nem bocsáthat ki elfogadhatatlan szintű vibrációt, amely veszélyeztetné az infrastruktúra épségét (az infrastruktúra megfelelően karbantartott állapotában). Ez az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének 1.4.5. alapvető követelményével áll összefüggésben.

3.3.4. Műszaki összeegyeztethetőség

3.3.4.1. A vasutak belső elektromágneses összeegyeztethetősége

Az uniós jogszabályok, valamint az uniós jogszabályokkal összeegyeztethető nemzeti jogszabályok szerint az ellenőrző-irányító és jelző berendezések nem zavarhatnak más ellenőrző-irányító és jelző berendezéseket vagy egyéb alrendszereket, és azok sem zavarhatják az ellenőrző-irányító és jelző berendezéseket.

3.3.5. Akadálymentesség

Az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének 1.6. alapvető követelménye nem tartozik ezen ÁME hatálya alá.

4. AZ ALRENDSZEREK JELLEMZÉSE

4.1. Bevezetés

4.1.1. Alapvető paraméterek

Az alkalmazandó alapkövetelményekkel összhangban az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereket a következő alapvető paraméterek jellemzik:

1. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósággal kapcsolatos megbízhatósági, rendelkezésre állási és biztonsági jellemzői (4.2.1. pont)

2. A fedélzeti ETCS funkciói (4.2.2. pont)

3. A pálya menti ETCS funkciói (4.2.3. pont)

4. Vasúti mobilkommunikációs funkciók - RMR (4.2.4. pont)

5. Az RMR, az ETCS és az ATO légrésinterfészei (4.2.5. pont)

6. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer belső fedélzeti interfészei (4.2.6. pont)

7. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer belső pálya menti interfészei (4.2.7. pont)

8. Kulcsmenedzsment (4.2.8. pont)

9. ETCS-ID menedzsment (4.2.9. pont)

10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek (4.2.10. pont)

11. Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között (4.2.11. pont)

12. ETCS DMI (vezető és gép közötti interfész) (4.2.12. pont)

13. RMR DMI (vezető és gép közötti interfész) (4.2.13. pont)

14. Interfész a szabályozási célú adatrögzítéshez (4.2.14. pont)

15. A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző tárgyak (4.2.15. pont)

16. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben alkalmazott berendezések kialakítása (4.2.16. pont)

17. Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetősége (4.2.17. pont)

18. A fedélzeti ATO funkciói (4.2.18. pont)

19. A pálya menti ATO funkciói (4.2.19. pont)

20. A karbantartás műszaki dokumentációja (4.2.20. pont)

4.1.2. A követelmények áttekintése

A 4.2. pontban (Az alrendszerek működési és műszaki előírásai) szereplő, az alapvető paraméterek teljesítésére szolgáló összes követelmény az A. osztályú rendszerekre vonatkozik.

A B. osztályú rendszerekre és az A. osztályú fedélzeti rendszer B. osztályú infrastruktúrán való működését lehetővé tevő STM-ekre vonatkozó követelmények az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.

Ez az ÁME azon az elven alapul, hogy lehetővé kell tenni a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek és az ÁME-nak megfelelő fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek közötti összeegyeztethetőséget. E cél elérése érdekében:

1. a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer funkciói, interfészei és teljesítménye szabványosítottak, hogy minden vonat kiszámítható módon reagáljon a pálya menti berendezésektől kapott adatokra;

2. ez az ÁME a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer esetében teljes mértékben szabványosítja a pálya és a vonat, valamint a vonat és a pálya közötti kommunikációt. Az alábbi pontokban említett előírások lehetővé teszik a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző funkciók rugalmas alkalmazását annak érdekében, hogy azokat optimális módon lehessen integrálni a vasúti rendszerbe. Ezt a rugalmasságot az ÁME-nak megfelelő fedélzeti alrendszerekkel rendelkező járművek mozgásának korlátozása nélkül kell kiaknázni.

Az ellenőrző-irányító és jelző funkciók kategóriákba vannak sorolva aszerint, hogy választhatók vagy kötelezők. A kategóriákat ezen ÁME 7.2.9. pontja és az A. függelékben említett előírások határozzák meg; ezek a szövegek a funkciók besorolásának módját is megadják.

Az A. függelék A1. táblázatának 4.1.c) pontja az A. függelékben említett előírások által használt, ETCS-sel/ATO-val kapcsolatos kifejezések és fogalmak glosszáriumát tartalmazza.

4.1.3. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek részei

A 2.2. pont (Hatály) szerint az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek három részre oszthatók.

A következő táblázat ismerteti, hogy az egyes alrendszerekre és részekre mely alapvető paraméterek vonatkoznak.

4.1. táblázat

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek részei

4.2. Az alrendszerek működési és műszaki előírásai

4.2.1. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósággal kapcsolatos megbízhatósági, rendelkezésre állási és biztonsági jellemzői

Ez az alapvető paraméter leírja a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó követelményeket, figyelembe véve a 3.2.1. pontot (Biztonság) és a 3.2.2. pontot (Megbízhatóság és rendelkezésre állás).

Az átjárhatóság elérése érdekében a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek telepítésekor a következő rendelkezéseket kell betartani:

1. A fedélzeti vagy a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer megtervezése, telepítése és használata nem támaszthat további követelményeket:

a) a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek közötti interfésszel szemben az ezen ÁME-ban megállapított követelményeken túl;

b) bármely más alrendszerrel szemben az alkalmazandó ÁME-kban megállapított követelményeken túl.

2. A 4.2.1.1. és a 4.2.1.2. pontban meghatározott követelményeket teljesíteni kell.

4.2.1.1. Biztonság

A fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszereknek meg kell felelniük az ezen ÁME-ban megállapított, ETCS-berendezésekre és -felszerelésekre vonatkozó követelményeknek.

Az ETCS esetében javasolt sebesség-, illetve távolságkorlátok túllépésének veszélye tekintetében az elfogadható kockázati arány (THR) a fedélzeti ETCS véletlenszerű meghibásodásai esetén 10-9 h-1, a pálya menti ETCS véletlenszerű meghibásodásai esetén 10-9 h-1. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.1.a) pontját.

Az átjárhatóság elérése érdekében a fedélzeti ETCS-nek teljes mértékben meg kell felelnie az A. függelék A1. táblázata 4.2.1. pontjában megállapított valamennyi követelménynek. Mindazonáltal a pálya menti ETCS esetében kevésbé szigorú biztonsági követelmények is elfogadhatók, amennyiben az ÁME-nak megfelelő fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekkel való együttes alkalmazás során az üzemeltetés biztonsági szintje teljesül.

Az A. osztályú ETCS rendszerek esetében:

1. a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők által a megelőző vagy korrekciós karbantartási intézkedések végrehajtása érdekében eszközölt változtatásokat az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv (vasútbiztonsági irányelv) (7) 9. cikke szerinti biztonságirányítási rendszerük folyamataival és eljárásaival összhangban kell kezelni;

2. a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők által eszközölt egyéb típusú változtatásokat (pl. az ETCS tervezésének vagy megvalósításának változtatásai), valamint az egyéb szereplők (pl. gyártók vagy más szállítók) által eszközölt változtatásokat a 402/2013/EU végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott kockázatkezelési eljárásnak megfelelően kell kezelni, összhangban az (EU) 2016/798 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjával.

Ezenkívül a 402/2013/EU végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott kockázatkezelési eljárás helyes alkalmazását, valamint az ezen alkalmazásból fakadó eredmények megfelelőségét egy, a közös biztonsági módszer szerint értékelő szervezet független értékelés alá vonja az említett rendelet 6. cikkének megfelelően. A 402/2013/EU végrehajtási rendelet szerint engedélyezett, a közös biztonsági módszer szerint értékelő szervezet A., B. vagy C. típusú függetlensége nem korlátozható. A közös biztonsági módszer szerint értékelő kijelölt szervezetet a 402/2013/EU végrehajtási rendelet II. melléklete szerinti követelményeknek megfelelően kell akkreditálni vagy elismerni az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer területén, amint az az értékelő szervezetre vonatkozó ERADIS adatbázis-bejegyzések 5. pontjában ("Osztályozás") szerepel.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer területét érintő akkreditáció vagy elismerés kiterjed a közös biztonsági módszer szerint értékelő szervezet azon kompetenciájára, hogy az ETCS alrendszer vagy egy ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén független értékelést végezzen a "biztonságos integrációra" vonatkozóan. Ez a következőkre vonatkozó kompetenciát jelenti:

1. az ETCS alrendszer vagy az ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem felépítését alkotó valamennyi belső összetevő és interfész biztonságos integrációjának értékelése;

2. az ETCS alrendszer vagy az ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem valamennyi külső interfésze biztonságos integrációjának értékelése, figyelembe véve a közvetlen fizikai, funkcionális, környezeti, üzemeltetési és karbantartási összefüggéseket.

Az A. függelék A3. táblázatában említett szabványok alkalmazása megfelelő eszköz a 402/2013/EU végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott kockázatkezelési eljárásnak való teljes körű megfelelés biztosításához a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és alrendszerek tervezése, kivitelezése, gyártása, beépítése és hitelesítése tekintetében (ideértve "a biztonság elfogadását" is). Amennyiben az A. függelék A3. táblázatában említett szabványoktól eltérő szabványokat alkalmaznak, legalább az egyenértékűséget bizonyítani kell.

Amikor egy ETCS alrendszer vagy egy ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében a 402/2013/EU végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott kockázatkezelési eljárásnak való teljes körű megfelelést biztosító eszközként az A. függelék A3. táblázata szerinti előírásokat alkalmazzák, a független értékelő munka szükségtelen megkettőzésének elkerülése érdekében az A. függelék A3. táblázatában említett előírások szerinti független biztonságértékelési tevékenységeket egy, a fenti pont szerint akkreditált vagy elismert, a közös biztonsági módszer szerint értékelő szervezetnek kell végeznie, nem pedig a CENELEC független biztonsági ellenőrének.

4.2.1.2. Rendelkezésre állás / Megbízhatóság

Ez a pont olyan meghibásodási üzemmódokra vonatkozik, amelyek közvetlenül nem veszélyeztetik a biztonságot, de olyan üzemkorlátozásokat eredményeznek, amelyek kezelése csökkentheti a rendszer általános biztonsági szintjét.

E paraméter összefüggésében a "meghibásodás" azt jelenti, hogy valamely alkotóelem nem képes többé ellátni a funkcióját a kívánt teljesítményszinten, a "meghibásodási üzemmód" pedig azt a jelenséget írja le, amely alapján a meghibásodás észlelhető.

Annak érdekében, hogy az érintett pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok minden olyan adathoz hozzájussanak, amely szükséges az üzemkorlátozások kezelésére szolgáló megfelelő eljárások meghatározásához, a pálya menti és fedélzeti CCS alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációnak a meghibásodási üzemmódok tekintetében tartalmaznia kell azokat a kiszámított rendelkezésre állási/megbízhatósági értékeket, amelyek kihatással vannak a CCS alrendszer azon képességére, hogy felügyelje egy vagy több jármű biztonságos haladását vagy biztosítsa a forgalomirányítás és a mozdonyvezetők közötti hangalapú rádiókommunikációt.

A következő kiszámított értékek betartását kell biztosítani:

1. A fedélzeti CCS alrendszer azon meghibásodásai között eltelt üzemórák átlagos száma, amelyek a vonatbefolyásoló funkciók elszigetelődését feltételezik: (nyitott kérdés).

2. A fedélzeti CCS alrendszer azon meghibásodásai között eltelt üzemórák átlagos száma, amelyek megakadályozzák a forgalomirányítás és a mozdonyvezető közötti hangalapú rádiókommunikációt: (nyitott kérdés).

Ahhoz, hogy a pályahálózat-működtetők és a vállalkozó vasúti társaságok az üzemkorlátozások kezelésére szolgáló megfelelő eljárások meghatározása érdekében az alrendszerek élettartama során nyomon követhessék a kockázati szint és a rendelkezésre állási/megbízhatósági értékek tiszteletben tartását, teljesülniük kell a 4.2.20. pontban (A karbantartás műszaki dokumentációja) megállapított karbantartási követelményeknek.

4.2.2. A fedélzeti ETCS funkciói

A fedélzeti ETCS funkcióira vonatkozó alapvető paraméter ismerteti a vonat biztonságos haladásához szükséges összes funkciót. Az elsődleges funkció az automatikus vonatbefolyásolás és a vezetőállás-jelzés biztosítása:

1. a vonatjellemzők (például maximális vonatsebesség, fékezési teljesítmény) meghatározásával;

2. a felügyeleti üzemmód kiválasztásával a pálya menti berendezésekből érkező adatok alapján;

3. útmérési feladatok végrehajtásával;

4. a vonat helyének meghatározásával az Eurobalise-helyeken alapuló koordinációs rendszerben;

5. a dinamikus sebességprofil kiszámításával a menethez a vonat jellemzői és a pálya menti berendezésekből érkező adatok alapján;

6. a dinamikus sebességprofil felügyeletével a menet során;

7. a beavatkozási funkció biztosításával.

Ezeket a funkciókat az A. függelék A1. táblázata 4.2.2.b) pontjának megfelelően kell telepíteni, és teljesítményüknek meg kell felelniük az A. függelék A1. táblázata 4.2.2.a) pontjának.

A vizsgálatokra vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.2.c) pontja tartalmazza.

Az elsődleges funkciókat további funkciók egészítik ki, amelyekre az A. függelék A1. táblázatának 4.2.2.a) és 4.2.2.b) pontja, valamint a következő előírások vonatkoznak:

1. Kommunikáció a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel.

a) Eurobalise-adatátvitel. Lásd a 4.2.5.2. pontot (Eurobalise kommunikáció a vonattal az ERTMS alkalmazásokhoz).

b) Euroloop-adatátvitel. Lásd a 4.2.5.3. pontot (Euroloop kommunikáció a vonattal az ERTMS alkalmazásokhoz). Ez a funkció opcionális a fedélzeten, kivéve, ha a 7.7. pont szerinti különleges esetek előírják, melyekben csak az A. függelék előírásaira történik hivatkozás.

c) Rádiós adatátvitel rádiós infillhez. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.2.d), 4.2.5.1. (RMR-légrésinterfész), 4.2.6.2. (Az RMR adatkommunikáció és az ETCS/ATO-alkalmazások közötti interfész) és 4.2.8. pontját (Kulcsmenedzsment). Ez a funkció opcionális a fedélzeten, kivéve, ha a 7.7. pont szerinti különleges esetek előírják. E funkció telepítésének meg kell felelnie az A. függelék előírásainak, ide értve a különleges eseteket is.

d) Rádiós adatátvitel. Lásd a 4.2.5.1. pontot (RMR-légrésinterfész), a 4.2.6.2. pontot (Az RMR adatkommunikáció és az ETCS/ATO-alkalmazások közötti interfész) és a 4.2.8. pontot (Kulcsmenedzsment). A rádiós adatátvitel opcionális, kivéve, ha 2. szintű (korábban 2. vagy 3. szintű) ETCS rendszerrel felszerelt vonalon üzemeltetik.

2. Kommunikáció a mozdonyvezetővel. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.2.e) és 4.2.12. pontját (ETCS DMI (vezető és gép közötti interfész)).

3. Kommunikáció az STM-mel. Lásd a 4.2.6.1. pontot (ETCS és B. osztályú vonatbefolyásolás). A funkció a következőket tartalmazza:

a) STM-kimenetek kezelése;

b) STM általi felhasználásra szánt adatok biztosítása;

c) STM-átmenetek kezelése.

4. A következőkkel kapcsolatos adatok kezelése:

a) a vonat integritása - A vonatintegritásról szóló információk továbbítása a fedélzeti alrendszerhez opcionális, kivéve, ha a pálya menti berendezés ezt igényli;

b) hidegen mozgatás érzékelése - A fedélzeti ETCS berendezést hidegen mozgatás-érzékelővel kell felszerelni.

5. A berendezések állapotfigyelése és a korlátozott üzemmód támogatása. A funkció a következőket tartalmazza:

a) a fedélzeti ETCS funkciók inicializálása;

b) támogatás biztosítása a korlátozott üzemmódhoz;

c) a fedélzeti ETCS funkcióinak elkülönítése.

6. A szabályozási célú adatrögzítés támogatása. Lásd a 4.2.14. pontot (Interfész a szabályozási célú adatrögzítéshez).

7. Információk, illetve utasítások továbbítása és a járművektől érkező állapotadatok fogadása:

a vonatinterfész-egység részére/részéről. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.2.f) pontját.

Megjegyzés: A fedélzeti ETCS csak az (EU) 2018/545 bizottsági végrehajtási rendelet (8) 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott első engedélyhez kötött, újonnan kifejlesztett járműtervek esetében felel meg a vonatinterfészre vonatkozó kötelező előírásoknak (FFFIS).

8. Információk, illetve utasítások továbbítása és a fedélzeti ATO-ról érkező állapotadatok fogadása. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.2.h) pontját.

4.2.3. A pálya menti ETCS funkciói

Ez az alapvető paraméter leírja az ETCS pálya menti funkcióit. Tartalmazza az adott vonat biztonságos útjának biztosításához szükséges összes ETCS funkciót.

Az elsődleges funkciók a következők:

1. egy adott vonat helyének meghatározása az Eurobalise-helyeken alapuló koordinációs rendszerben (2. szintű ETCS);

2. a pálya menti jelzőberendezések információinak lefordítása a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer szabványos formátumára;

3. menetengedélyek küldése, ideértve a pálya leírását és az adott vonat számára kiadott parancsokat.

Ezeket a funkciókat az A. függelék A1. táblázata 4.2.3.b) pontjának megfelelően kell telepíteni, és teljesítményüknek meg kell felelniük az A. függelék A1. táblázata 4.2.3.a) pontjának.

Az elsődleges funkciókat további funkciók egészítik ki, amelyekre az A. függelék A1. táblázatának 4.2.3.a) és 4.2.3.b) pontja, valamint a következő előírások vonatkoznak:

1. kommunikáció a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel. Ez az alábbiakat foglalja magában:

a) Eurobalise-adatátvitel. Lásd a 4.2.5.2. pontot (Eurobalise kommunikáció a vonattal az ERTMS alkalmazásokhoz) és a 4.2.7.4. pontot (Eurobalise/LEU);

b) Euroloop-adatátvitel. Lásd a 4.2.5.3. pontot (Euroloop kommunikáció a vonattal az ERTMS alkalmazásokhoz) és a 4.2.7.5. pontot (Euroloop/LEU). Az Euroloop csak az 1. szintre vonatkozik, amelyben választható funkció;

c) Rádiós adatátvitel rádiós infill-hez. Lásd a 4.2.5.1.2.1. pontot (GSM-R-légrésinterfész ETCS alkalmazáshoz), a 4.2.7.3.1.1. pontot (GSM-R/pálya menti ETCS) és a 4.2.8. pontot (Kulcsmenedzsment). A rádiós infill csak az 1. szintre vonatkozik, amelyben választható funkció;

d) Rádiós adatátvitel. Lásd a 4.2.5.1. pontot (RMR-légrésinterfész), a 4.2.7.3. pontot (RMR/pálya menti ETCS és RMR/pálya menti ATO) és a 4.2.8. pontot (Kulcsmenedzsment). A rádiós adatátvitel csak a 2. szintű ETCS-re vonatkozik;

2. információk, illetve parancsok generálása a fedélzeti ETCS számára, például a légterelők zárásáról és nyitásáról, az áramszedő leengedéséről és felemeléséről, a fő áramellátó kapcsoló nyitásáról/zárásáról, az A. vontatási rendszerről a B. vontatási rendszerre történő váltásról. előfordulhat azonban, hogy egyes alrendszerek biztonságos integrációja érdekében más ÁME-k, nemzeti szabályok vagy kockázatértékelési folyamatok előírják;

3. az eltérő rádiós blokk-központok (RBC) által felügyelt területek közötti átmenet kezelése (csak a 2. szintű ETCS-re vonatkozik). Lásd a 4.2.7.1. pontot (Funkcionális interfész az RBC-k között) és a 4.2.7.2. pontot (RBC/RBC).

4.2.4. Vasúti mobilkommunikációs funkciók - RMR

Ez az alapvető paraméter leírja a rádiókommunikáció funkcióit. Ezeket a funkciókat a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek esetében az alábbi előírásoknak megfelelően kell telepíteni.

4.2.4.1. Alapvető kommunikációs funkció

4.2.4.1.1. GSM-R alapvető kommunikációs funkció

Az általános követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4.a) pontja tartalmazza.

Ezenkívül a következő előírásokat kell betartani:

1. ASCI jellemzők; A. függelék A1. táblázat 4.2.4.b) pont;

2. SIM-kártya; A. függelék A1. táblázat 4.2.4.c) pont;

3. helyfüggő címzés; A. függelék A1. táblázat 4.2.4.e) pont.

4.2.4.1.2. FRMCS-R alapvető kommunikációs funkció

Az általános követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4.l) pontja tartalmazza.

Ezenkívül a következő előírásokat kell betartani:

1. FRMCS-profil; A. függelék A1. táblázat 4.2.4.n) pont;

4.2.4.2. Hang- és üzemi kommunikációs alkalmazások

4.2.4.2.1. GSM-R hang- és üzemi kommunikációs alkalmazások

Az általános követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4.f) pontja határozza meg.

A vizsgálatokra vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4.g) pontja tartalmazza.

Ezenkívül a következő előírásokat kell betartani:

1. a kiemelt hívások megerősítése; A. függelék A1. táblázat 4.2.4.h) pont;

2. funkcionális címzés; A. függelék A1. táblázat 4.2.4.j) pont;

3. funkcionális számok ismertetése; A. függelék A1. táblázat 4.2.4.k) pont;

4. felhasználók közötti jelzés; A. függelék A1. táblázat 4.2.4.d) pont.

4.2.4.2.2. FRMCS-R hang- és üzemi kommunikációs alkalmazások

Az általános követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4.m) pontja határozza meg.

A vizsgálatokra vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4.o) pontja tartalmazza.

4.2.4.3. Adatkommunikációs alkalmazások az ETCS-hez és az ATO-hoz

4.2.4.3.1. Adatkommunikáció az ETCS-hez

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer "adatátviteli rádiókommunikáció" részének képesnek kell lennie egyidejűleg legalább két, ETCS-sel való kommunikációs kapcsolat létrehozásának támogatására.

4.2.4.3.1.1. GSM-R adatkommunikáció az ETCS-hez

Az általános követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4.f) pontja határozza meg.

A vizsgálatokra vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4.g) pontja tartalmazza.

Ez a funkció csak a 2. szintű ETCS és a rádiós infill alkalmazások esetében kötelező.

4.2.4.3.1.2. FRMCS adatkommunikáció az ETCS-hez

Az általános követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4.m) pontja határozza meg.

A vizsgálatokra vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4.o) pontja tartalmazza.

Ez a funkció a 2. szintű ETCS alkalmazások esetében kötelező.

4.2.4.3.2. Adatkommunikáció az ATO-hoz

4.2.4.3.2.1. GSM-R adatkommunikáció az ATO-hoz

Az általános követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4.f) pontja határozza meg.

A vizsgálatokra vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4.g) pontja tartalmazza.

4.2.4.3.2.2. FRMCS adatkommunikáció az ATO-hoz

Az általános követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4.m) pontja határozza meg.

A vizsgálatokra vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4.o) pontja tartalmazza.

4.2.5. Az RMR, az ETCS és az ATO légrésinterfészei

Ez az alapvető paraméter meghatározza a pálya menti és a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek közötti légrésre vonatkozó követelményeket, amelyeket figyelembe kell venni az ETCS-, az ATO- és az RMR-berendezések közötti interfészekre vonatkozó követelményekkel összefüggésben a 4.2.6. pontban (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer belső fedélzeti interfészei) és a 4.2.7. pontban (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer belső pálya menti interfészei) meghatározottak szerint.

Ez az alapvető paraméter tartalmazza:

1. a biztonságos működés érdekében betartandó fizikai, elektromos és elektromágneses értékeket;

2. az alkalmazandó kommunikációs protokollt;

3. a kommunikációs csatorna rendelkezésre állását.

Az alkalmazandó előírások az alábbi felsorolásban szerepelnek.

4.2.5.1. RMR-légrésinterfész

4.2.5.1.1. RMR általános légrésinterfész

4.2.5.1.1.1. GSM-R-légrésinterfész

A légrésinterfésznek meg kell felelnie az A. függelék A1. táblázata 4.2.5.a) és 4.2.4.f) pontjában meghatározott követelményeknek.

1. megjegyzés: A GSM-R rádiókommunikációs interfészeknek az A. függelék A1. táblázatának 4.2.5.a) és 4.2.4.f) pontjában meghatározott frekvenciasávban kell működniük.

2. megjegyzés: A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszereket védeni kell az interferenciától, az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4.f) pontjában meghatározott követelmények betartásával.

4.2.5.1.1.2. FRMCS-légrésinterfész

A légrésinterfésznek meg kell felelnie az A. függelék A1. táblázata 4.2.5.f) pontjában meghatározott követelményeknek.

4.2.5.1.2. RMR-légrésinterfész ETCS alkalmazáshoz

4.2.5.1.2.1. GSM-R-légrésinterfész ETCS alkalmazáshoz

Az adatkommunikációs protokolloknak meg kell felelniük az A. függelék A1. táblázata 4.2.5.b) pontjának.

A rádiós infill megvalósításakor ezenkívül be kell tartani az A. függelék A1. táblázatának 4.2.5.c) pontjában megállapított követelményeket is.

4.2.5.1.2.2. FRMCS-légrésinterfész ETCS alkalmazáshoz

Az adatkommunikációs protokolloknak meg kell felelniük az A. függelék A1. táblázata 4.2.5.j) pontjának.

4.2.5.1.3. RMR-légrésinterfész ATO alkalmazáshoz

4.2.5.1.3.1. GSM-R-légrésinterfész ATO alkalmazáshoz

Csomagkapcsolásos kommunikációt kell alkalmazni, és az adatkommunikációs protokolloknak meg kell felelniük az A. függelék A1. táblázata 4.2.5.h) pontja szerinti vonatkozó követelményeknek.

Az ATO-alkalmazásban más, például állami vagy magán mobilhálózat-üzemeltető által üzemeltetett vezeték nélküli hírközlő hálózatok használata is megengedett, az azonban nem tartozik ezen ÁME hatálya alá.

Az említett hálózatok használata nem zavarhatja a GSM-R hangalapú és adatátviteli kommunikációt.

4.2.5.1.3.2. FRMCS-légrésinterfész ATO alkalmazáshoz

Az adatkommunikációs protokolloknak meg kell felelniük az A. függelék A1. táblázata 4.2.5.i) pontjának.

4.2.5.2. Eurobalise kommunikáció a vonattal az ERTMS alkalmazásokhoz

Az Eurobalise kommunikációs interfészeknek meg kell felelniük az A. függelék A1. táblázata 4.2.5.d) pontjának.

4.2.5.3. Euroloop kommunikáció a vonattal az ERTMS alkalmazásokhoz

Az Euroloop kommunikációs interfészeknek meg kell felelniük az A. függelék A1. táblázata 4.2.5.e) pontjának.

4.2.6. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer belső fedélzeti interfészei

Ez az alapvető paraméter a következő részekből áll:

4.2.6.1. ETCS és B. osztályú vonatbefolyásolás

Amennyiben ETCS és B. osztályú vonatbefolyásoló funkciókat szerelnek fel a fedélzeten, az integrációt és a köztük lévő átmeneteket a következők egyikével kell kezelni:

1. szabványosított interfész (STM); vagy

2. nem szabványosított interfész; vagy

3. ugyanazon berendezésbe integrált B. és A. osztály (pl. "kétszabványú"); vagy

4. a két berendezés közötti közvetlen interfész nélkül.

Amennyiben az ETCS és a B. osztályú rendszerek integrációját és az azok közötti átmeneteket szabványosított interfésszel (STM) kezelik, annak meg kell felelnie az A. függelék A1. táblázata 4.2.6.a) pontjában meghatározott követelményeknek.

Az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6.b) pontja meghatározza a "K" interfészt (annak lehetővé tétele érdekében, hogy bizonyos STM-ek adatokat olvashassanak a B. osztályú balízokból a fedélzeti ETCS antennán keresztül), az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6.c) pontja pedig a "G" interfészt (a fedélzeti ETCS antenna és a B. osztályú balízok közötti légrés).

A "K" interfész telepítése választható, és ha sor kerül erre, akkor meg kell felelnie az A. függelék A1. táblázata 4.2.6.b) pontjának.

Ezenkívül a "K" interfész telepítése esetén a fedélzeti adatátviteli csatorna funkciónak képesnek kell lennie az A. függelék A1. táblázata 4.2.6.c) pontjában leírt jellemzők kezelésére.

Amennyiben a fedélzeten az ETCS és a B. osztályú vonatbefolyásolás közötti integrációt és átmenetet nem az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6.a) pontjában meghatározott szabványosított interfész használatával kezelik, a módszer nem támaszhat további követelményeket a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel szemben.

4.2.6.2. Az RMR adatkommunikáció és az ETCS/ATO-alkalmazások közötti interfész

4.2.6.2.1. Az RMR adatkommunikáció és az ETCS közötti interfész

4.2.6.2.1.1. A GSM-R adatkommunikáció és az ETCS közötti interfész

A fedélzeti GSM-R és a fedélzeti ETCS-funkció közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6.d) pontja tartalmazza.

A rádiós infill megvalósításakor be kell tartani az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6.e) pontjában megállapított követelményeket.

4.2.6.2.1.2. Az FRMCS adatkommunikáció és az ETCS közötti interfész

A fedélzeti FRMCS és a fedélzeti ETCS-funkció közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6.g) pontja tartalmazza.

4.2.6.2.2. Az RMR adatkommunikáció és az ATO közötti interfész

4.2.6.2.2.1. A GSM-R adatkommunikáció és az ATO közötti interfész

A fedélzeti GSM-R és a fedélzeti ATO-funkció közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6.j) pontja tartalmazza.

4.2.6.2.2.2. Az FRMCS adatkommunikáció és az ATO közötti interfész

A fedélzeti FRMCS és a fedélzeti ATO-funkció közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6.k) pontja tartalmazza.

4.2.6.2.3. A fedélzeti FRMCS hangalapú alkalmazás és a fedélzeti FRMCS közötti interfész

A fedélzeti FRMCS és a fedélzeti FRMCS hangalapú alkalmazás közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6.l) pontja tartalmazza.

4.2.6.3. Útmérés

Az útmérési interfészre vonatkozóan nincsenek meghatározva külön követelmények.

4.2.6.4. Az ATO és az ETCS közötti interfész

A fedélzeti ATO és a fedélzeti ETCS-funkció közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6.h) pontja tartalmazza.

4.2.6.5. Kiegészítő CCS fedélzeti belső interfészek

4.2.6.5.1. CCS vonathálózat kommunikációs rétegei

Eltérő rendelkezés hiányában a végberendezések (pl. fedélzeti ETCS, fedélzeti ATO és fedélzeti FRMCS) és az Ethernet vonathálózat közötti interfésznek meg kell felelnie az A. függelék A1. táblázata 4.2.6.i) pontjának. Ez az interfész csak az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott első engedélyhez kötött, újonnan kifejlesztett járműterveken alkalmazható.

4.2.7. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer belső pálya menti interfészei

Ez az alapvető paraméter öt részből áll.

4.2.7.1. Funkcionális interfész az RBC-k között

Az interfész meghatározza a szomszédos RBC-k között kicserélendő adatokat, hogy a vonat biztonságosan haladhasson át az egyik RBC-körzetből a másikba:

1. információk az "átadó" RBC-től a "fogadó" RBC számára;

2. információk a "fogadó" RBC-től az "átadó" RBC számára;

3. a követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.7.a) pontja tartalmazza.

4.2.7.2. RBC/RBC

Ez két RBC közötti műszaki interfész. A követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.7.b) pontja tartalmazza.

4.2.7.3. RMR/pálya menti ETCS és RMR/pálya menti ATO

4.2.7.3.1. RMR/pálya menti ETCS

4.2.7.3.1.1. GSM-R/pálya menti ETCS

A GSM-R és a pálya menti ETCS-funkció közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.7.c) pontja tartalmazza.

4.2.7.3.1.2. FRMCS/pálya menti ETCS

Az FRMCS és a pálya menti ETCS-funkció közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.7.f) pontja tartalmazza.

4.2.7.3.2. RMR/pálya menti ATO

4.2.7.3.2.1. GSM-R/pálya menti ATO

A GSM-R és a pálya menti ATO-funkció közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.7.g) pontja tartalmazza.

4.2.7.3.2.2. FRMCS/pálya menti ATO

Az FRMCS és a pálya menti ATO-funkció közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.7.h) pontja tartalmazza.

4.2.7.4. Eurobalise/LEU

Ez az Eurobalise és a LEU közötti interfész. A követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.7.d) pontja tartalmazza.

Ez az interfész csak akkor tartozik ehhez az alapvető paraméterhez, ha az Eurobalise és a LEU különálló átjárhatósági rendszerelemként van felszerelve (lásd az 5.2.2. pontot, A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása).

4.2.7.5. Euroloop/LEU

Ez az Euroloop és a LEU közötti interfész. A követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.7.e) pontja tartalmazza.

Ez az interfész csak akkor tartozik ehhez az alapvető paraméterhez, ha az Euroloop és a LEU különálló átjárhatósági rendszerelemként van felszerelve (lásd az 5.2.2. pontot, A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása).

4.2.8. Kulcsmenedzsment

Ez az alapvető paraméter meghatározza a rádión továbbított adatok védelmére szolgáló titkosítási kulcsok menedzsmentjének követelményeit.

A követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.8.a) pontja tartalmazza. Kizárólag az ellenőrző-irányító és jelző berendezések interfészeire vonatkozó követelmények tartoznak az ÁME hatálya alá.

4.2.9. ETCS-ID menedzsment

Ez az alapvető paraméter a pálya menti és a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek berendezéseihez szükséges ETCS-azonosítókra (ETCS-ID) vonatkozik.

A követelményeket az A. függelék 4.2.9.a) pontja tartalmazza.

4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek

Ez az alapvető paraméter meghatározza a pálya menti vonatérzékelő rendszerek és a járművek közötti interfészekre vonatkozó követelményeket a járművek tervezésének és üzemeltetésének vonatkozásában.

A vonatérzékelő rendszerek interfészei esetében betartandó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.10.a) pontja tartalmazza.

4.2.11. Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között

Ez az alapvető paraméter meghatározza az interfészekre vonatkozó követelményeket a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző vonatérzékelő berendezés közötti elektromágneses összeegyeztethetőség tekintetében.

A vonatérzékelő rendszer interfészei esetében betartandó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.11.a) pontja tartalmazza.

4.2.12. ETCS DMI (vezető és gép közötti interfész)

Ez az alapvető paraméter leírja azokat az információkat, amelyeket az ETCS és az ATO közöl a vezetővel, és amelyeket a vezető betáplál a fedélzeti ETCS-egységbe. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.12.a) pontját.

A következőket foglalja magában:

1. ergonómia (idetartozik a kilátás);

2. megjelenítendő ETCS- és ATO-funkciók;

3. vezetői inputok által elindított ETCS- és ATO-funkciók.

4.2.13. RMR DMI (vezető és gép közötti interfész)

Ez az alapvető paraméter leírja azokat az információkat, amelyeket az RMR közöl a vezetővel, és amelyeket a vezető betáplál a fedélzeti RMR egységbe.

A következőket foglalja magában:

1. ergonómia (idetartozik a láthatóság);

2. a megjelenítendő RMR-funkciók;

3. a kimenő hívásokkal kapcsolatos információk;

4. a beérkező hívásokkal kapcsolatos információk.

4.2.13.1. GSM-R DMI (vezető és gép közötti interfész)

Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.13.a) pontját a GSM-R-hez.

4.2.13.2. FRMCS DMI (vezető és gép közötti interfész)

Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.13.b) pontját az FRMCS-hez.

4.2.14. Interfész a szabályozási célú adatrögzítéshez

Ez az alapvető paraméter leírja a fedélzeti ETCS és a jármű rögzítőberendezése közötti adatcserét.

Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.14.a) pontját.

4.2.15. A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző tárgyak

Ez az alapvető paraméter leírja:

1. a fényvisszaverő jelzések jellemzőit a megfelelő láthatóság biztosítása érdekében;

2. az interoperábilis jelzőtáblák jellemzőit;

3. az interoperábilis jelzőtáblák pozíciójának meghatározását tervezett üzemi rendeltetésük betöltése érdekében.

Az (1) és (2) ponthoz lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.15.a) pontját.

A (3) ponthoz lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.15.b) pontját.

Továbbá a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző tárgyak telepítését a vezető látómezejének figyelembevételével és az infrastruktúrára vonatkozó követelményekkel összhangban kell végrehajtani.

4.2.16. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben alkalmazott berendezések kialakítása

Az ezen ÁME A. függelékének A2. táblázatában felsorolt környezeti feltételeket be kell tartani.

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és alrendszerek esetében az anyagokra vonatkozóan be kell tartani az 1302/2014/EU bizottsági rendeletben (9) (LOC-PAS ÁME) említett követelményeket (pl. a tűz elleni védelemre vonatkozóan).

4.2.17. Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetősége

A teljes mértékben megfelelő ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre való átállás egymástól különböző lehetséges végrehajtási módjai és előrehaladottsági fokai miatt ellenőrzéseket kell végezni a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek közötti műszaki összeegyeztethetőség igazolása érdekében. Amennyiben szükség van ilyen ellenőrzésekre, azt olyan intézkedésnek kell tekinteni, amely növeli az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek közötti műszaki összeegyeztethetőségre vonatkozó bizonyosságot. A 6.1.2.1. pont szerinti alapelv érvényre jutásáig az ellenőrzések intenzitása várhatóan csökken.

4.2.17.1. Az ETCS rendszer kompatibilitása

Az ETCS rendszer kompatibilitása (ESC) az ellenőrző-irányító alrendszerek fedélzeti és pálya menti ETCS-részei közötti műszaki kompatibilitás nyilvántartását jelenti az adott felhasználási területen belül.

Minden egyes ESC-típus azonosítja az alkalmazási területen belül egy adott szakaszra vagy szakaszcsoportra alkalmazandó ESC-ellenőrzések sorozatát (pl. dokumentumellenőrzés, vizsgálóhelyi vagy pályateszt stb.). A határokon átnyúló infrastruktúra és a különböző nemzeti infrastruktúrák esetében ugyanazt az ESC-típust lehet használni.

A fedélzeti egységre vonatkozóan a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem vagy alrendszer szintjén végzett ESC-ellenőrzések eredményeit, beleértve a felmerült megállapításokat és feltételeket is, az ESC-ellenőrzési jelentésben rögzítik.

A "reprezentatív konfiguráció" olyan konfiguráció, amelynek alapján olyan vizsgálati eredmények érhetők el, amelyek ugyanazon tanúsított fedélzeti ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem vagy tanúsított fedélzeti alrendszer különböző konfigurációira érvényesek. Ezeknek az eredményeknek egyenértékűeknek kell lenniük a tanúsított pálya menti ETCS alrendszer különböző konfigurációi esetében is.

A fedélzeti ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén végzett ESC-ellenőrzésekhez a következőket kell figyelembe venni:

1. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC-nyilatkozat rögzíti a fedélzeti ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem ESC-eredményeit az ESC-típus(ok) tekintetében, ami a fedélzeti kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő ETCS rendszerelem konkrét konfigurációjától függetlenül érvényes. Ezt a dokumentumot a fedélzeti egység szállítója készíti el. A C.2. függelékben vagy a C.6. függelékben megadott sablont kell használni.

2. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC-nyilatkozatnak tartalmaznia kell az (egy vagy több ESC-típus tekintetében meghatározott) elvégzett ESC-ellenőrzések eredményeiről szóló ESC-ellenőrzési jelentés(ek) összefoglaló megállapításait és feltételeit, amelyek a fedélzeti kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem egyedi konfigurációs paramétereitől függetlenül érvényesek, és ezért a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer valamennyi adott alkalmazandó szintjén felhasználhatók.

3. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC-nyilatkozatnak tartalmaznia kell az ESC-típus(ok) tekintetében elvégzett ESC-ellenőrzések jegyzékét.

4. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC-nyilatkozatnak hivatkozást kell tartalmaznia a bejelentett szervezet értékelési jelentésére, összhangban a 6.2.4.3. ponttal (Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer kompatibilitásának vizsgálatai kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében).

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ESC-jét az ESC-nyilatkozat határozza meg az ESC-típus(ok) tekintetében. A C.1. függelékben vagy a C.5. függelékben megadott sablont kell használni.

Az alrendszer szintjén az ESC-nyilatkozatnak tartalmaznia kell az ESC-ellenőrzési jelentés összefoglalóját is, és igazolnia kell az Ügynökség ESC/RSC műszaki dokumentumában közzétett előírt ESC-ellenőrzések elvégzését (a nyilatkozatban szereplő minden egyes ESC-típus esetében), a már benyújtott ESC kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó nyilatkozatok mellett.

Az ESC-nyilatkozatnak tartalmaznia kell az értékelés során figyelembe vett, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos nyilatkozatok teljes jegyzékét (ha van), a különböző ESC-típusokra vonatkozó feltételeket (ha vannak) és a bejelentett szervezet értékelő jelentését, összhangban a 6.3.3.1. ponttal (Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer kompatibilitásának vizsgálatai).

4.2.17.2. Az ETCS-rendszer kompatibilitására vonatkozó követelmények

A pályahálózat-működtető felelős az ESC-típus(ok) meghatározásáért. Az uniós hálózat minden olyan szakaszának, amelyek esetében az ESC igazolásához azonos ellenőrzéseket kell elvégezni, azonos ESC-típusúaknak kell lenniük.

Az ESC-típusok jegyzékét az Európai Unió Vasúti Ügynöksége teszi közzé és tartja karban a TD/011REC1028 jelzésű ESC/RSC műszaki dokumentumban. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.17.a) pontját. Az Ügynökség értékeli az ellenőrzéseket, kivéve, ha azokat a 6.3. táblázat 10. sora szerint egy bejelentett szervezet már értékelte. Az Ügynökség az értékelést a kézhezvételtől számított két hónapon belül végzi el, kivéve, ha az Ügynökség és a pályahálózat-működtető ennél hosszabb, összesen legfeljebb 4 hónapos időtartamban állapodik meg. Pozitív értékelést követően a műszaki dokumentumot 10 munkanapon belül frissíteni kell.

Az ESC-típusokat csak akkor lehet használni, ha azokat "Érvényes" státusszal közzétették az Ügynökség fent említett műszaki dokumentumában.

A pályahálózat-működtetők - hálózataik ETCS-szállítóinak támogatásával - benyújtják az Ügynökségnek a hálózatukon végzett szükséges ellenőrzések meghatározását minden egyes ESC-típus tekintetében. Legalább az alábbi információkat meg kell adni:

1. Az egyes elvégzendő ellenőrzések meghatározása.

2. Az egyes ellenőrzéseken való megfelelés kritériumai.

3. Az a körülmény, ha az ellenőrzésre csak azon vonatok esetében van szükség, amelyek egy adott M_VERSION funkcióval és az ÁME valamely adott kiadásával kompatibilisek.

4. Az a körülmény, hogy az ellenőrzések vizsgálóhelyeken (laboratóriumban) vagy a pályán elvégzendők. Amennyiben az ellenőrzések a pályán elvégzendők, jelezni kell, hogy egy meghatározott helyről van-e szó.

5. Kapcsolattartási adatok az egyes ellenőrzések elvégzésének kérelmezéséhez.

6. Az ellenőrzés reprezentatív konfigurációjának leírása minden olyan esetben, amikor a vonatkozó pályahálózat-működtető által meghatározott, vizsgálóhelyen (laboratóriumban) elvégzendő ellenőrzésre kerül sor.

7. Az ESC-típusmeghatározás új változata és az azt megelőző változat közötti átmeneti időszakra vagy a nemzeti eljárásra vonatkozó javaslat. Fel kell tüntetni a korábbi ESC-típusok érvényességét is. A végleges átmeneti időszakról az Ügynökséggel kell megállapodni. Megállapodás hiányában az átmeneti időszak hossza 6 hónap.

A pályahálózat-működtetők az ETCS-vonalakat ESC-típusok szerint osztályozzák, és az ESC-típusokat a RINF-ben nyilvántartásba veszik. Ha az ESC/RSC műszaki dokumentumban nem kerül közzétételre az ESC meghatározása, vagy azt az Ügynökség nem kapja meg az ETCS-sel felszerelt meglévő vonalakra vonatkozóan, akkor úgy kell tekinteni, hogy az érintett vonalak esetében nem kell ESC-ellenőrzést végezni.

A pályahálózat-működtető az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 6. cikkében előírtak szerint biztosítja az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges eszközöket, vizsgálóhelyet (laboratóriumot) vagy az infrastruktúrához való hozzáférést.

Ha hálózatukkal kapcsolatban az említett ellenőrzések tekintetében bármilyen változtatás történik, a pályahálózat-működtetők azt az Ügynökség elé terjesztik.

Az ESC-típusok határozatlan ideig érvényesek, kivéve, ha a pályahálózat-működtető módosítja vagy visszavonja azokat. Változások esetén a 7.2.3.4. pont (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek fedélzeti és pálya menti részei közötti műszaki összeegyeztethetőségre gyakorolt hatás) szerinti rendelkezéseket be kell tartani. Ha a fedélzeti ellenőrzést meg kell ismételni, csak az új/frissített ESC-ellenőrzéseket kell elvégezni azon elv értelmében, hogy a már elvégzett ellenőrzések érvényesek, ha magát a járművet nem módosítják.

Ha az ESC-ellenőrzéseket az Ügynökség a TD/011REC1028 jelzésű ESC/RSC műszaki dokumentumban teszi közzé vagy frissíti, az ETCS kompatibilitási vizsgálatára vonatkozó megfelelő nemzeti szabályokat vissza kell vonni, és csak ESC-ellenőrzéseket kell végezni az alrendszerek közötti műszaki kompatibilitás igazolására. A pályahálózat-működtetőnek fel kell tüntetnie az ESC egyenértékűségének fokát (nem egyenértékű, részlegesen vagy teljesen egyenértékű) az előző nemzeti eljárás vonatkozásában, ha van ilyen eljárás. Ilyen esetben azok a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vagy alrendszerek, amelyek tekintetében a korábbi nemzeti eljárással való műszaki összeegyeztethetőség igazolt, újra felhasználhatók az új ESC egyenértékű részének való megfelelés igazolására anélkül, hogy az ellenőrzéseket újból el kellene végezni. Ha az adott rész nem teljesen egyenértékű, a pályahálózat-működtetőnek meg kell adnia a fenti (7) pontban említett átmeneti időszakot.

Az ESC igazolásáért felelős szervezet meghatározza a fedélzeti ETCS alrendszer reprezentatív konfigurációját.

Az ESC-nyilatkozatot az ESC igazolását kérelmező szervezet készíti el.

Az ESC igazolását kérelmező szervezet elvégzi a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vagy alrendszerre vonatkozó ESC-ellenőrzési jelentés bejelentett szervezet általi értékelését, összhangban a 6.2.4.3. ponttal (Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer kompatibilitásának vizsgálatai kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében) vagy a 6.3.3.1. (Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer kompatibilitásának vizsgálatai) ponttal.

Ha az ESC-nyilatkozatban említett ellenőrző jelentés vagy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC-nyilatkozat feltételeket tartalmaz, minden feltételt rögzíteni kell, tükrözve a státuszt és - amennyiben erről megállapodás született - azt, hogy az érintett fél (pl. az útvonallal való kompatibilitást bizonyítani kívánó vasúti társaság) hogyan kezeli azokat, majd ezt a feladatot rögzíteni kell az ESC-nyilatkozatban.

4.2.17.3. A rádiórendszer kompatibilitása

A rádiórendszer kompatibilitása (RSC) az ellenőrző-irányító alrendszerek RMR hangalapú vagy adatátviteli rádiókommunikáció fedélzeti és pálya menti részei közötti műszaki kompatibilitás nyilvántartását jelenti az adott felhasználási területen belül.

Minden egyes RSC-típus azonosítja az alkalmazási területen belül egy adott szakaszra vagy szakaszcsoportra alkalmazandó RSC-ellenőrzések sorozatát (pl. dokumentumellenőrzés, vizsgálóhelyi vagy pályateszt stb.). A határokon átnyúló infrastruktúra és a különböző nemzeti infrastruktúrák esetében azonos RSC-típust lehet használni.

A hangalapú vagy adatátviteli rádiókommunikáció fedélzeti részére vonatkozóan a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem, vagy alrendszer szintjén végzett RSC-ellenőrzések eredményeit, beleértve a felmerült megállapításokat és feltételeket is, az RSC-ellenőrzési jelentésben rögzítik.

A "reprezentatív konfiguráció" olyan konfiguráció, amelynek alapján olyan vizsgálati eredmények érhetők el, amelyek ugyanazon tanúsított kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem vagy tanúsított fedélzeti alrendszer különböző konfigurációira érvényesek. Ezeknek az eredményeknek egyenértékűeknek kell lenniük a tanúsított pálya menti RMR alrendszer különböző konfigurációi esetében is.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén végzett RSC-ellenőrzésekhez a következőket kell figyelembe venni:

1. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos RSC-nyilatkozat rögzíti a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem (pl. mozdonyrádió vagy EDOR) RSC-eredményeit az RSC-típus(ok) tekintetében, ami a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek konkrét konfigurációjától függetlenül érvényes. Ezt a dokumentumot az egység szállítója készíti el. A C.4. függelékben vagy a C.6. függelékben megadott sablont kell használni.

2. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos RSC-nyilatkozatnak tartalmaznia kell az (egy vagy több RSC-típus tekintetében meghatározott) elvégzett RSC-ellenőrzések eredményeiről szóló RSC-ellenőrzési jelentés(ek) összefoglaló megállapításait és feltételeit, amelyek a fedélzeti kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem egyedi konfigurációs paramétereitől függetlenül érvényesek, és ezért a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer valamennyi alkalmazandó szintjén felhasználhatók.

3. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos RSC-nyilatkozatnak tartalmaznia kell az RSC-típus(ok) tekintetében elvégzett RSC-ellenőrzések jegyzékét.

4. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos RSC-nyilatkozatnak hivatkozást kell tartalmaznia a bejelentett szervezet értékelési jelentésére, összhangban a 6.2.4.3. ponttal (Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer kompatibilitásának vizsgálatai kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében).

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer RSC-jét az RSC-nyilatkozat határozza meg az RSC-típus(ok) tekintetében. A C.3. függelékben vagy a C.5. függelékben megadott sablont kell használni.

Az alrendszer szintjén az RSC-nyilatkozatnak tartalmaznia kell az RSC-ellenőrzési jelentés összefoglalóját is, és igazolnia kell az Ügynökség ESC/RSC műszaki dokumentumában közzétett előírt RSC-ellenőrzések elvégzését (a nyilatkozatban szereplő minden egyes RSC-típus esetében), a már benyújtott RSC kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó nyilatkozatok mellett.

Az RSC-nyilatkozatnak tartalmaznia kell az értékelés során figyelembe vett, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos nyilatkozatok teljes jegyzékét (ha van), a különböző RSC-típusokra vonatkozó feltételeket (ha vannak) és a bejelentett szervezet értékelő jelentését, összhangban a 6.3.3.1. ponttal (Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer kompatibilitásának vizsgálatai).

4.2.17.4. A rádiórendszer kompatibilitására vonatkozó követelmények

A pályahálózat-működtető felelős az RSC-típus(ok) meghatározásáért. Az uniós hálózat minden olyan szakaszának, amelyek esetében az RSC igazolásához azonos ellenőrzéseket kell elvégezni, azonos RSC típusúnak kell lenniük.

Az RSC-típusok jegyzékét az Európai Unió Vasúti Ügynöksége teszi közzé és tartja karban a TD/011REC1028 jelzésű ESC/RSC műszaki dokumentumban. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.17.a) pontját. Az Ügynökség értékeli az ellenőrzéseket, kivéve, ha azokat a 6.3. táblázat 10. sora szerint egy bejelentett szervezet már értékelte. Az Ügynökség az értékelést a kézhezvételtől számított két hónapon belül végzi el, kivéve, ha az Ügynökség és a pályahálózat-működtető ennél hosszabb, összesen legfeljebb 4 hónapos időtartamban állapodik meg. Pozitív értékelést követően a műszaki dokumentumot 10 munkanapon belül frissíteni kell.

Az RSC-típusokat csak akkor lehet használni, ha azokat "Érvényes" státusszal közzétették az Ügynökség fent említett műszaki dokumentumában.

A pályahálózat-működtetők - hálózataik RMR-szállítóinak támogatásával - benyújtják az Ügynökségnek a hálózatukon végzett szükséges ellenőrzések meghatározását minden egyes RSC-típus tekintetében. Legalább az alábbi információkat meg kell adni:

1. Az egyes elvégzendő ellenőrzések meghatározása;

2. Az egyes ellenőrzéseken való megfelelés kritériumai;

3. Az a körülmény, ha az ellenőrzésre csak azon vonatok esetében van szükség, amelyek egy adott RMR GSM-R/FRMCS alapkonfigurációval ellátottak és az ÁME valamely adott kiadásával kompatibilisek;

4. Az a körülmény, hogy az ellenőrzések vizsgálóhelyeken (laboratóriumban) vagy a pályán elvégzendők. Amennyiben az ellenőrzések a pályán elvégzendők, jelezni kell, hogy egy meghatározott helyről van-e szó;

5. Kapcsolattartási adatok az egyes ellenőrzések elvégzésének kérelmezéséhez;

6. Az ellenőrzés reprezentatív konfigurációjának leírása minden olyan esetben, amikor a vonatkozó pályahálózat-működtető által meghatározott, vizsgálóhelyen (laboratóriumban) elvégzendő ellenőrzésre kerül sor;

7. Az RSC-típusmeghatározás új változata és az azt megelőző változat közötti átmeneti időszakra vagy a nemzeti eljárásra vonatkozó javaslat. Fel kell tüntetni a korábbi RSC-típusok érvényességét is. A végleges átmeneti időszakról az Ügynökséggel kell megállapodni. Megállapodás hiányában az átmeneti időszak hossza 6 hónap.

A pályahálózat-működtetők a hangalapú RSC-típusoknak és - adott esetben - ETCS-adatoknak megfelelően sorolják be vonalaikat. Ezt az RSC típusbesorolást a RINF-ben nyilvántartásba kell venni. Ha az ESC/RSC műszaki dokumentumban nem kerül közzétételre az RSC meghatározása, vagy azt az Ügynökség nem kapja meg az RMR GSM-R-rel felszerelt meglévő vonalakra vonatkozóan, úgy kell tekinteni, hogy az érintett vonalak esetében nem kell RSC-ellenőrzést végezni.

A pályahálózat-működtető az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 6. cikkében előírtak szerint biztosítja az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges eszközöket, vizsgálóhelyet (laboratóriumot) vagy az infrastruktúrához való hozzáférést.

Ha hálózatukkal kapcsolatban az említett ellenőrzések tekintetében bármilyen változtatás történik, a pályahálózat-működtetők azt az Ügynökség elé terjesztik.

Az RSC-típusok határozatlan ideig érvényesek, kivéve, ha a pályahálózat-működtető módosítja vagy visszavonja azokat. Változások esetén a 7.2.3.4. pont (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek fedélzeti és pálya menti részei közötti műszaki összeegyeztethetőségre gyakorolt hatás) szerinti rendelkezéseket be kell tartani. Ha a fedélzeti ellenőrzést meg kell ismételni, csak az új/frissített RSC-ellenőrzéseket kell elvégezni azon elv értelmében, hogy a már elvégzett ellenőrzések érvényesek, ha magát a járművet nem módosítják.

Ha az RSC-ellenőrzéseket az Ügynökség a TD/011REC1028 jelzésű ESC/RSC műszaki dokumentumban teszi közzé vagy frissíti, a rádió kompatibilitási vizsgálatára vonatkozó megfelelő nemzeti szabályokat vissza kell vonni, és csak RSC-ellenőrzéseket kell végezni az alrendszerek közötti műszaki kompatibilitás igazolására. A pályahálózat-működtetőnek fel kell tüntetnie az RSC egyenértékűségének fokát (nem egyenértékű, részlegesen vagy teljesen egyenértékű) az előző nemzeti eljárás vonatkozásában, ha van ilyen eljárás. Ilyen esetben azok a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vagy alrendszerek, amelyek tekintetében a korábbi nemzeti eljárással való műszaki összeegyeztethetőség igazolt, újra felhasználhatók az RSC igazolására anélkül, hogy sz ellenőrzéseket újból el kellene végezni.

Az RSC igazolásáért felelős szervezet meghatározza a fedélzeti rádióalrendszer reprezentatív konfigurációját.

Az RSC-nyilatkozatot az RSC igazolását kérelmező szervezet készíti el.

Az RSC igazolását kérelmező szervezet elvégzi a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vagy alrendszerre vonatkozó RSC-ellenőrzési jelentés bejelentett szervezet általi értékelését, összhangban a 6.2.4.3. ponttal (Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer kompatibilitásának vizsgálatai kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében) vagy a 6.3.3.1. ponttal (Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer kompatibilitásának vizsgálatai).

Ha az RSC-nyilatkozatban említett ellenőrző jelentés vagy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos RSC-nyilatkozat feltételeket tartalmaz, minden feltételt rögzíteni kell, tükrözve a státuszt és - amennyiben erről megállapodás született - azt, hogy az érintett fél (pl. az útvonallal való kompatibilitást bizonyítani kívánó vasúti társaság) hogyan kezeli azokat, majd ezt a feladatot rögzíteni kell az RSC-nyilatkozatban.

4.2.18. A fedélzeti ATO funkciói

Ez az alapvető paraméter leírja a fedélzeti ATO azon funkcióit, amelyek a 2. szintű automatikus vonatüzemeltetéshez szükségesek az ETCS alkalmazásával, amely az automatikus vonatbefolyásoló funkciókat biztosítja e működtetés lehetővé tétele érdekében. A 4.2.2. pontban (A fedélzeti ETCS funkciói) előírtakon kívül az A. függelék A1. táblázatának 4.2.18.a) pontja szerinti funkciókat kell telepíteni.

Az ATO funkcióit az alábbi kiegészítő előírások támogatják:

1. Kommunikáció a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel a rádiós adatátvitel érdekében. Lásd a 4.2.5.1. pontot (RMR-légrésinterfész) és a 4.2.6.2. pontot (Az RMR adatkommunikáció és az ETCS/ATO-alkalmazások közötti interfész).

2. Kommunikáció a vezetővel. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.2.e) és 4.2.12.a) pontját (ETCS DMI).

3. Információk, illetve utasítások továbbítása és a járművektől érkező állapotadatok fogadása. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.18.c) pontját.

4. Információk, illetve utasítások továbbítása és a fedélzeti ETCS-től érkező állapotadatok fogadása. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.18.d) pontját.

A vizsgálatokra vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.18.b) pontja tartalmazza.

4.2.19. A pálya menti ATO funkciói

Ez az alapvető paraméter leírja a pálya menti ATO azon funkcióit, amelyek a 2. szintű automatikus vonatüzemeltetéshez szükségesek az ETCS alkalmazásával, amely az automatikus vonatbefolyásoló funkciókat biztosítja e működtetés lehetővé tétele érdekében.

A 4.2.3. pontban (A pálya menti ETCS funkciói) előírtakon kívül az A. függelék A1. táblázatának 4.2.19.a) pontja szerinti funkciókat kell telepíteni.

Az ATO funkcióit a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel való rádiós adatátvitelre vonatkozó kiegészítő előírások támogatják. Lásd az A. függelék 4.2.5.1. pontját (RMR-légrésinterfész) és 4.2.7.3. pontját (RMR/pálya menti ETCS és RMR/pálya menti ATO).

A vizsgálatokra vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.19.b) pontja tartalmazza.

4.2.20. A karbantartás műszaki dokumentációja

Ez az alapvető paraméter leírja a karbantartás műszaki dokumentációjával kapcsolatos, a berendezések gyártói és az alrendszer hitelesítését kérelmező által teljesítendő szükséges követelményeket.

4.2.20.1. A berendezés gyártójának felelőssége

Az alrendszerbe beépített berendezés gyártója köteles meghatározni:

1. az összes karbantartási követelményt és eljárást (ideértve a berendezések állapotának felügyeletét, az események diagnosztizálását, a tesztelési módszereket és eszközöket, valamint a szükséges szakmai alkalmasságot), amelyek az ezen ÁME alapkövetelményeiben említett elengedhetetlen követelmények és értékek eléréséhez szükségesek a berendezés teljes életciklusa során (szállítás és tárolás a felszerelést megelőzően, rendes üzemeltetés, hibák és a hibák hatásai, javítási munkálatok, ellenőrzés és karbantartás, leszerelés stb.). A hibák javításával kapcsolatos további részletekért lásd a 6.5. pontot (A hibák kezelése) és a 7.2.10. pontot (Előírás-karbantartás (hibák javítása));

2. minden olyan követelményt és eljárást (vizsgálati módszerek és eszközök, a szükséges szakmai alkalmasság, valamint az alrendszer frissített kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemére gyakorolt hatás értékelése), amely az előírási hibák miatt frissített kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek bevezetéséhez szükséges a berendezés teljes életciklusa során (előírás-karbantartás). Ez magában foglalja a jóváhagyott rendszermodulok és folyamatok frissítéséhez szükséges eljárások meghatározását az életciklus valamennyi szakaszában, amennyiben az e rendelet 9. cikke szerinti hibák javítására került sor az alrendszerekre vonatkozóan;

3. az egészségügyi és biztonsági kockázatokat, amelyek az utazóközönséget és a karbantartó személyzetet érinthetik;

4. a helyben történő karbantartások feltételeit, vagyis a gépben cserélhető egységek (LRU-k) meghatározását, a hardver és a szoftver jóváhagyott kompatibilis változatainak meghatározását, a hibás LRU-k pótlására vonatkozó eljárásokat, és az LRU-k tárolási és a hibás LRU-k javítási feltételeit;

5. azokat az ellenőrzéseket, amelyeket akkor kell elvégezni, ha a berendezés különösen nagy terhelésnek van kitéve (például hátrányos környezeti feltételek vagy rendellenes rázkódások);

6. azokat az ellenőrzéseket, amelyeket az ellenőrző-irányító és jelző berendezéstől eltérő, de az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre hatást gyakorló berendezés karbantartásakor (például kerékátmérő módosítása) kell elvégezni.

4.2.20.2. Az alrendszer hitelesítését kérelmező fél felelőssége

A kérelmező:

1. gondoskodik a 4.2.20.1. pontban (A berendezés gyártójának felelőssége) leírtak szerinti karbantartási követelmények meghatározásáról az ezen ÁME hatálya alá tartozó valamennyi összetevőre nézve (függetlenül attól, hogy azok kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek-e vagy sem);

2. az említett, 4.2.20.1. pont szerinti követelményeket az alrendszer különböző összetevői és az egyéb alrendszerekhez kapcsolódó interfészek közötti interakcióból eredő kockázatok figyelembevételével teljesíti;

3. adott esetben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem vonatkozó dokumentációjának megfelelően meghatározza az előírási hibák miatt frissített kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek bevezetésére vonatkozó eljárásokat (előírás-karbantartás). A kérelmezőnek konfigurációmenedzsment-rendszert kell biztosítania az alrendszerre gyakorolt hatás azonosítására. Biztosítania kell továbbá az alrendszereihez tartozó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek verziójára vonatkozó dokumentáció rendelkezésre állását.

4.2.20.3. Rendszerazonosító

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem vagy alrendszer ERTMS (ETCS, RMR, ATO) funkcióit "rendszerazonosítóval" kell leírni, amely a rendszerverzió azonosítására, valamint a funkcióazonosító és a végrehajtási azonosító megkülönböztetésére szolgáló számozási rendszer. A "funkcióazonosító" a rendszerazonosító része, és az egyedi konfigurációmenedzsment által meghatározott azon számot vagy számokat jelenti, amely(ek) egy ellenőrző-irányító és jelző alrendszerben vagy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemben végrehajtott ellenőrző-irányító és jelző funkcióra utal(nak). A "végrehajtásazonosító" a rendszerazonosító része, és a szállító egyedi konfigurációmenedzsmentje által meghatározott azon számot vagy számokat jelenti, amely(ek) egy ellenőrző-irányító és jelző alrendszer vagy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem speciális konfigurációját (pl. HW és SW) képviseli(k). A "rendszerazonosítót", a "funkcióazonosítót" és a "végrehajtásazonosítót" az egyes szállítók határozzák meg.

4.3. A más alrendszerekkel összekötő interfészek működési és műszaki előírásai

4.3.1. Interfészek a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerhez

4.3.2. Interfész a jármű alrendszerhez

4.3.3. Interfész az infrastruktúra alrendszerhez

4.3.4. Interfészek az energia alrendszerhez

4.4. Üzemeltetési szabályok

Az ETCS-, ATO- és RMR-R-berendezésekkel rendelkező vasúti szolgáltatás üzemeltetésére vonatkozó szabályokat a forgalmi szolgálatra és forgalomirányításra vonatkozó ÁME.

Az ETCS DMI (vezető és gép közötti interfész) által megjelenített harmonizált szöveges jelzéseket és üzeneteket az E. függelék sorolja fel.

4.5. Karbantartási szabályok

Az alrendszernek ezen ÁME-ban szereplő karbantartási szabályai biztosítják, hogy a 4. pontban feltüntetett alapvető paraméterekben említett értékek az előírt határokon belül maradjanak az alrendszerek teljes élettartama alatt. Lehetséges azonban, hogy a megelőző vagy javító jellegű karbantartások során az alrendszer nem képes elérni az alapvető paraméterekben említett értékeket; a karbantartási szabályok biztosítják, hogy e tevékenységek során a rendszer továbbra is biztonságosan üzemeljen.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerért felelős szervezetnek olyan karbantartási szabályokat kell meghatároznia, amelyekkel elérhetők az említett célkitűzések. E szabályok előkészítése a. 4.2.20. pontban (A karbantartás műszaki dokumentációja) foglalt követelmények segítségével történik.

4.6. Szakmai kompetenciák

A berendezés és az alrendszer gyártója elegendő tájékoztatást nyújt ahhoz, hogy meg lehessen határozni, milyen szakmai képesítés szükséges az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek felszereléséhez, átvételi ellenőrzéséhez és karbantartásához Lásd a 4.5. pontot (Karbantartási szabályok).

4.7. Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

Ügyelni kell a karbantartó és üzemeltető személyzet egészségének és biztonságának megóvására, összhangban az uniós rendeletekkel, valamint az európai joggal összeegyeztethető nemzeti szabályokkal.

A gyártóknak jelezniük kell, milyen egészségügyi és biztonsági kockázatokkal jár a berendezések és az alrendszerek használata és karbantartása. Lásd a 4.4. pontot (Üzemeltetési szabályok) és a 4.5. pontot (Karbantartási szabályok).

4.8. Nyilvántartások

Az (EU) 2016/797 irányelv 48. és 49. cikke szerinti nyilvántartások számára rendelkezésre bocsátandó adatokról a 2011/665/EU bizottsági végrehajtási határozat (14), valamint az (EU) 2019/777 bizottsági végrehajtási rendelet (15) rendelkezik.

4.9. Az útvonallal való összeegyeztethetőség ellenőrzése az engedélyezett járművek használata előtt

A vasúti társaság által az útvonallal való összeegyeztethetőség ellenőrzése céljából alkalmazandó, fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó paraméterek az (EU) 2019/773 végrehajtási rendelet D1. függelékében kerülnek leírásra.

5. KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TÉVŐ RENDSZERELEMEK

5.1. Meghatározás

Az (EU) 2016/797 irányelv 2. cikkének 7. pontja szerint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek a berendezések olyan elemi összetevői, összetevőcsoportjai, szerkezeti részegységei vagy egésze, amelyeket beszereltek vagy beszerelni terveznek a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát közvetlenül, vagy közvetve meghatározó valamely alrendszerbe, és amelyek magukban foglalják mind a materiális, mind pedig az immateriális javakat.

5.2. Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemek felsorolása

5.2.1. Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelemek

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelemeit a következők tartalmazzák:

1. Az 5.1. táblázat a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer esetében;

2. Az 5.2. táblázat a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer esetében.

5.2.2. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása

5.2.2.1. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelemek funkciói egy-egy csoportot alkotva kombinálhatók. Egy adott csoportot azután e funkciókkal és a fennmaradó külső interfészekkel lehet meghatározni. Az ilyen módon létrehozott csoportot kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek kell tekinteni. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek belső interfészeinek a 4. pont szerinti alapvető paramétereknek való megfelelését nem szükséges ellenőrizni. Ellenőrizni kell azonban, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek külső interfészei megfelelnek-e e külső interfészekre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos alapvető paramétereknek.

5.2.2.2. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosításakor a csoportosított funkcióknak és kezelésüknek konfigurálhatóknak lenniük oly módon, hogy az ATO, az ETCS és a rádiós átjárhatósági rendszerelemek csoportosított funkcióit az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer életciklusa alatt helyettesíteni lehessen külső ATO-val, ETCS-sel vagy rádiós átjárhatósági rendszerelemekkel. Ezért a csoportosított átjárhatósági rendszerelem alábbi interfészeit a CCS vonathálózat kommunikációs rétegeiben kívülről elérhetővé kell tenni az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6.i) pontjában meghatározottak szerint:

1. Interfész a fedélzeti ATO és a fedélzeti ETCS között az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6.h) pontjában meghatározottak szerint;

2. Interfész a fedélzeti ATO és a fedélzeti GSM-R adatátvitelre szolgáló rádió között az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6.j) pontjában meghatározottak szerint;

3. Interfész a fedélzeti FRMCS és a CCS alkalmazások között (ETCS: A. függelék, A1. táblázata, 4.2.6.g) pont, és ATO: A. függelék, A1. táblázat, 4.2.6.k) pont).

5.3. Az átjárhatósági rendszerelemek teljesítménye és előírásai

Az 5. pontban szereplő táblázatok minden egyes kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelem vagy az ilyen átjárhatósági rendszerelemekből álló csoport tekintetében előírják:

1. a 3. oszlopban a funkciókat és az interfészeket. Ügyelni kell arra, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és/vagy interfészek egy része választható funkciókkal is rendelkezik;

2. a 4. oszlopban az egyes funkciók vagy (adott esetben) interfészek megfelelőségi felmérésére vonatkozó kötelező előírásokat, hivatkozással a 4. pont vonatkozó szakaszára.

5.1. táblázat

Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelemek a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerben

5.2. táblázat

Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelemek a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerben

6. A RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGÉNEK, ILLETVE ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS AZ ALRENDSZEREK HITELESÍTÉSE

6.1. Bevezetés

6.1.1. Általános elvek

6.1.1.1. Megfelelés az alapvető paramétereknek

Az ezen ÁME 3. pontjában megállapított alapkövetelmények teljesülését a 4. pontban meghatározott alapvető paramétereknek való megfelelés biztosítja.

Ezt a megfelelést a következőkkel kell igazolni:

1. az 5. pontban meghatározott, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vizsgálata (lásd a 6.2.1., 6.2.2., 6.2.3., 6.2.4. pontot);

2. az alrendszerek hitelesítése (lásd a 6.3. és a 6.4. pontot).

A meglévő alrendszerek módosítása esetén az értékelés során figyelembe kell venni a fedélzeti alrendszerekre a 7.2.2. pontban, és a pálya menti alrendszerekre a 7.2.3. pontban meghatározott követelményeket.

6.1.1.2. Az ÁME követelményeinek részleges teljesítése

Ha mindkét alábbi feltétel teljesül, a fedélzeti alrendszernek nem feltétlenül kell implementálnia az ezen ÁME-ban meghatározott valamennyi kötelező funkciót:

1. a funkciók felsorolása a G. függelékben található;

2. a pályahálózat-működtető (akinek munkáját a tagállam segíti) jelezte a RINF-ben, hogy az adott követelmény részleges teljesítése nem gátolja hálózatán az optimális és biztonságos üzemeltetést.

Amennyiben az ellenőrző-irányító és jelző átjárhatósági rendszerelem vagy alrendszer nem hajtja végre az ezen ÁME-ban meghatározott valamennyi funkciót, a vonatkozó használati feltételeknek ezt tükrözniük kell, összhangban a 6.5.1. és 6.5.2. pont rendelkezéseivel.

6.1.2. Az ETCS, az ATO és az RMR tesztelésére vonatkozó alapelvek

6.1.2.1. Alapelv

Az elv az, hogy az EK-hitelesítési nyilatkozattal rendelkező fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer minden, EK-hitelesítési nyilatkozattal rendelkező pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel együtt tud működni az ezen ÁME-ban meghatározott feltételek szerint, további hitelesítés nélkül.

Ezen elv érvényesülését a következők könnyítik meg:

1. a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek tervezésére és felszerelésére vonatkozó szabályok;

2. tesztelési előírások annak bizonyítására, hogy a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek megfelelnek az ezen ÁME-ban megállapított követelményeknek, és kölcsönösen összeegyeztethetők.

6.1.2.2. Üzemeltetési tesztforgatókönyvek

Ezen ÁME alkalmazásában "üzemeltetési tesztforgatókönyv": az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekhez kapcsolódó vagy azokra hatással lévő, pálya menti és fedélzeti események (például üzenet küldése/fogadása, a sebességhatár túllépése, az üzemeltető által végzett beavatkozások) sorozata és az egyes események között eltelt idő leírása; e leírás célja a vasúti rendszer tervezett módon történő működésének vizsgálata az ETCS, az ATO és az RMR szempontjából releváns helyzetekben (például: a vonat belépése az ezekkel felszerelt területekre, a vonat indulásra kész állapotba hozása, egy megállj jelzés meghaladása).

Az üzemeltetési tesztforgatókönyvek az adott projektre vonatkozóan elfogadott műszaki tervezési szabályokon alapulnak.

Arról, hogy az éles helyzetben történő megvalósítás megfelel-e az üzemeltetési tesztforgatókönyvnek, könnyen hozzáférhető interfészekről (lehetőleg az ezen ÁME-ban meghatározott szabványos interfészekről) történő adatgyűjtéssel lehet meggyőződni.

6.1.2.3. Az üzemeltetési tesztforgatókönyvekre vonatkozó követelmények

Az ETCS, az ATO és az RMR pálya menti részeire vonatkozó műszaki tervezési szabályoknak, valamint az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekhez kapcsolódó üzemeltetési tesztforgatókönyveknek elegendőeknek kell lenniük ahhoz, hogy le lehessen írni a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerhez kapcsolódó, rendes és meghatározott korlátozott üzemmódú helyzetekben előadódó valamennyi releváns műveletet; továbbá:

1. összhangban kell lenniük az ezen ÁME-ban említett előírásokkal;

2. azon kell alapulniuk, hogy a pálya menti alrendszerrel együttműködő fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek funkciói, interfészei és teljesítménye összhangban vannak ezen ÁME követelményeivel;

3. azonosaknak kell lenniük azokkal a szabályokkal és forgatókönyvekkel, amelyeket a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer EK-hitelesítése során használtak annak ellenőrzésére, hogy a végrehajtott funkciók, interfészek és teljesítmények képesek-e biztosítani, hogy a rendszer tervezett működése - a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer megfelelő módozataival, illetve szintjei és módozatai közötti váltásokkal együtt - megfelelő legyen.

6.2. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

6.2.1. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósági rendszerelemeinek értékelési eljárásai

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és/vagy rendszerelemcsoportok forgalomba hozatala előtt a gyártó, vagy annak az Európai Unión belül székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője köteles EK-megfelelőségi nyilatkozatot készíteni az (EU) 2016/797 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése és 10. cikkének (1) bekezdése szerint.

Az értékelési eljárást a 6.2.2 pontban (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósági rendszerelemeinek moduljai) meghatározott modulok egyikének alkalmazásával kell elvégezni.

Az ellenőrző-irányító és jelző átjárhatósági rendszerelemekhez nem szükséges EK-alkalmazhatósági nyilatkozat. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek forgalomba hozatalához elegendő a releváns alapvető paraméterek teljesítése, amelyet az EK-megfelelőségi nyilatkozat tanúsít (16).

6.2.2. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósági rendszerelemeinek moduljai

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereken belüli átjárhatósági rendszerelemek értékelésekor a gyártó vagy annak az Európai Unión belül székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője az alábbiak közül választhat:

1. típusvizsgálati eljárás (CB modul) a tervezési és fejlesztési fázishoz, ötvözve a gyártási minőségirányítási rendszer eljárásaival (CD modul) a létrehozási fázisban; vagy

2. a tervezési és fejlesztési fázis tekintetében típusvizsgálati eljárás (CB modul), a gyártáshitelesítési eljárással (CF modul) kombinálva; vagy

3. teljes minőségirányítási rendszer tervezésvizsgálati eljárással (CH1 modul).

Továbbá a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő SIM-kártyás és jelzőtáblás rendszerelem ellenőrzéséhez a gyártó vagy képviselője választhatja a CA modult.

A modulok részletes leírása a 2010/713/EU bizottsági határozatban (17) található.

A modulok egy részének használatára a következő szabályok vonatkoznak:

1. Hivatkozással a CB modul 2. pontjára, az EK-típusvizsgálatot a gyártási típus és a tervezési típus kombinációjával kell elvégezni.

2. Hivatkozással a CF modul 3. pontjára (termékhitelesítés), a statisztikai hitelesítés nem megengedett, vagyis az összes átjárhatósági rendszerelemet külön-külön meg kell vizsgálni.

6.2.3. Értékelési követelmények

A kiválasztott modultól függetlenül:

1. a "fedélzeti ETCS" kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében teljesíteni kell az ezen ÁME 6.2.4.1. pontjában megállapított követelményeket.

2. a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vagy rendszerelemcsoportok megfelelőségének értékelésekor a 6.1.1. táblázatban szereplő tevékenységeket ezen ÁME 5. pontjának megfelelően végre kell hajtani. Minden hitelesítést az 5. pont megfelelő táblázatának és az abban szereplő alapvető paramétereknek a felhasználásával kell elvégezni.

3. A berendezés gyártója tájékoztatja a bejelentett szervezetet minden olyan változásról, amely a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelelőségét érinti az alkalmazandó ÁME kiadás követelményei miatt. A gyártó azt is igazolja, hogy ezek a hibakorrekciókra vonatkozó előírások új ellenőrzéseket igényelnek-e, összhangban a 6.1.1. táblázattal, és EK-megfelelési modul alkalmazásakor, összhangban a 6.2.2. táblázattal. Ezeket az információkat a gyártó megfelelő hivatkozásokkal ellátva csatolja a meglévő EK-tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációhoz. A gyártó igazolja és dokumentálja, hogy az alkalmazandó követelmények teljesülnek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek szintjén, amit egy bejelentett szervezetnek értékelnie kell.

A gyártó tájékoztatja az érintett szervezeteket a változásokról, például az üzemeltetéssel és karbantartással kapcsolatban, amennyiben azok meglévő és már telepített termékeket/összetevőket érintenek.

6.1.1. táblázat

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vagy rendszerelem-csoportok megfelelőségértékelésére vonatkozó követelmények

6.2.4. Különleges kérdések

6.2.4.1. Kötelező vizsgálatok a fedélzeti ETCS esetében

Különös figyelmet kell fordítani a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő fedélzeti ETCS rendszerelem megfelelőségének értékelésére, mivel ez a rendszerelem összetett, emellett pedig kulcsszerepet játszik az átjárhatóság biztosításában.

Függetlenül attól, hogy a CB vagy a CH1 modul került-e kiválasztásra, a bejelentett szervezet ellenőrzi, hogy:

1. a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem reprezentatív mintapéldánya keresztülment-e az összes tesztelési sorozaton, és ezen belül a 4.2.2. pontban (A fedélzeti ETCS funkciói) említett funkciók ellenőrzésére szolgáló összes tesztelési eseten. A kérelmező feladata, hogy meghatározza a tesztelési eseteket és azoknak a sorozatokon belüli helyét (amennyiben ezeket az ezen ÁME-ban hivatkozott előírások nem határozzák meg);

2. ezekre a tesztekre olyan vizsgálóhelyen (laboratóriumban) került-e sor, amely a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (18) és az A. függelék A4. táblázatában említett szabványoknak megfelelően akkreditációval rendelkezik arra, hogy az A. függelék A1. táblázatában meghatározott tesztfelépítés és eljárások szerint tesztelést végezzen:

a) fedélzeti ETCS esetében legfeljebb a 2.1 verziót támogatva: 4.2.2.c) pont.

b) fedélzeti ETCS esetében legfeljebb a 2.2 és 3.0 verziót támogatva: nem szerepel benne, lásd az előző (1) pontot.

A vizsgálóhely (laboratórium) mindenre kiterjedő jelentést készít, amelyben feltünteti a tesztelési esetek eredményeit és az alkalmazott sorozatokat. A bejelentett szervezet feladata ellenőrizni a tesztelési esetek és a sorozatok megfelelőségét, az összes releváns követelmény teljesülését, és értékelni a tesztek eredményeit a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tanúsítása céljából.

6.2.4.2. B. osztályú interfészek

Az egyes tagállamok felelősek annak ellenőrzéséért, hogy a B. osztályú rendszerek és azoknak a fedélzeti kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő ETCS rendszerelemhez való interfészei megfelelnek-e a nemzeti követelményeiknek.

A szabványosított STM és a fedélzeti ETCS közötti interfész hitelesítéséhez a bejelentett szervezetnek megfelelőségértékelést kell végeznie.

6.2.4.3. Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer kompatibilitásának vizsgálatai kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében

Mivel a 6.1.1. táblázat nem ír elő ESC/RSC-ellenőrzéseket, azok nem szükségesek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó tanúsítvány kiadásához.

Ha az ESC/RSC-ellenőrzéseket a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén hajtják végre, a bejelentett szervezet feladata a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC/RSC-nyilatkozat(ok) és a kapcsolódó jelentés tekintetében a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó ESC/RSC ellenőrzési jelentés helyességének és teljességének ellenőrzése az e pontban foglalt követelményeknek megfelelően.

Az (EU) 2016/797 irányelvvel összhangban az értékelést végző bejelentett szervezet eltérhet a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem EK-megfelelőségi vagy -alkalmazhatósági eljárását végző bejelentett szervezettől.

6.1.2. táblázat

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek ETCS- vagy a rádiórendszer kompatibilitási vizsgálatának bejelentett szervezet általi értékelése

6.3. Ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek

6.3.1. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek értékelési eljárásai

Ez a pont a fedélzeti, illetve a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatokkal foglalkozik.

A kérelmező kérésére a bejelentett szervezet elvégzi a fedélzeti vagy pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer EK-hitelesítését az (EU) 2016/797 irányelv IV. mellékletével összhangban.

A kérelmező elkészíti a fedélzeti vagy a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatot az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (1) és (9) bekezdésével összhangban.

Az EK-hitelesítési nyilatkozat tartalmának meg kell felelnie az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikke (9) bekezdésének.

Az értékelési eljárást a 6.3.2 pontban (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek moduljai) meghatározott modulok alkalmazásával kell elvégezni.

A fedélzeti, illetve pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatokat a megfelelőségi tanúsítványokkal együtt elegendőnek kell tekinteni az alrendszerek ezen ÁME-ban meghatározott feltételek szerinti összeegyeztethetőségének biztosítására.

6.3.2. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek moduljai

Az alábbiakban feltüntetett összes modul meghatározását a 2010/713/EU határozat tartalmazza.

6.3.2.1. Fedélzeti alrendszer

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hitelesítéséhez a kérelmező a következő lehetőségek közül választhat:

1. típusvizsgálati eljárás (SB modul) a tervezési és fejlesztési fázishoz, ötvözve a gyártási minőségirányítási rendszer létrehozási fázisban jellemző eljárásaival (SD modul); vagy

2. a tervezési és fejlesztési fázis tekintetében típusvizsgálati eljárás (SB modul), a gyártáshitelesítési eljárással (SF modul) kombinálva; vagy

3. teljes minőségirányítási rendszer tervezésvizsgálati eljárással (SH1 modul).

6.3.2.2. Pálya menti alrendszer

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hitelesítéséhez a kérelmező a következő lehetőségek közül választhat:

1. egységhitelesítési eljárás (SG modul); vagy

2. típusvizsgálati eljárás (SB modul) a tervezési és fejlesztési fázishoz, ötvözve a gyártási minőségirányítási rendszer létrehozási fázisban jellemző eljárásaival (SD modul); vagy

3. a tervezési és fejlesztési fázis tekintetében típusvizsgálati eljárás (SB modul), a gyártáshitelesítési eljárással (SF modul) kombinálva; vagy

4. teljes minőségirányítási rendszer tervezésvizsgálati eljárással (SH1 modul).

6.3.2.3. Modulok használatának feltételei a fedélzeti és a pálya menti alrendszerekhez

Hivatkozással az SB modul 4.2. pontjára (típusvizsgálat), a tervezést felül kell vizsgálni.

Hivatkozással az SH1 modul 4.2. pontjára (a teljes minőségirányítási rendszeren és konstrukcióvizsgálaton alapuló megfelelőségértékelési eljárás), szükséges egy további típusvizsgálat elvégzése.

6.3.3. A fedélzeti alrendszerre vonatkozó értékelési követelmények

A 6.2.1. táblázat a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek hitelesítésekor elvégzendő ellenőrzéseket és a teljesítendő alapvető paramétereket tartalmazza.

A kiválasztott modultól függetlenül:

1. a hitelesítésnek igazolnia kell, hogy a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer megfelel az alapvető paraméterek járműbe történő integrálásakor;

2. az EK-megfelelőségi nyilatkozattal már rendelkező, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek funkciói és teljesítményei nem igényelnek további hitelesítést;

3. a már integrált kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem előírás-karbantartás miatti frissítése nem igényel az alrendszert értékelő bejelentett szervezet általi további hitelesítést, ha az átjárhatósági rendszerelemet értékelő bejelentett szervezet megerősíti, hogy az értékelendő frissítés hatása az átjárhatósági rendszerelemre korlátozódik, és ha a frissített alrendszer integrációját a közös biztonsági módszer szerint értékelő szervezet az alrendszer szintjén nem azonosított hatást.

6.2.1. táblázat

A fedélzeti alrendszerekre vagy részek csoportjaira vonatkozó megfelelőségértékelési követelmények

6.3.3.1. Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer kompatibilitásának vizsgálatai

A bejelentett szervezet feladata az ESC/RSC ellenőrzési jelentés tekintetében az alrendszerre vonatkozó ESC/RSC ellenőrzési jelentés helyességének és teljességének ellenőrzése az e pontban foglalt követelményeknek megfelelően.

Mivel a 6.2.1. táblázat nem ír elő ESC/RSC-ellenőrzéseket, azok nem szükségesek a fedélzeti alrendszerre vonatkozó tanúsítvány kiadásához. Ezért egy ilyen fedélzeti alrendszer csak akkor tekinthető összeegyeztethetőnek az A. osztályú infrastruktúrákkal, ha a műszaki kompatibilitás igazolásához nincs szükség konkrét ESC/RSC-ellenőrzésre (azaz a pályahálózat-működtető a RINF-ben ESC-EU-0-ként vagy RSC-EU-0-ként azonosítja).

6.2.2. táblázat

Az ETCS-rendszer, illetve rádiórendszer kompatibilitási vizsgálatának bejelentett szervezet általi értékelése fedélzeti alrendszerek esetében

A bejelentett szervezet nem ellenőrzi újra a fedélzeti alrendszerre vonatkozó EK-ellenőrzési eljárás során már teljesített vagy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC/RSC-nyilatkozatban szereplő szempontokat.

Az értékelést végző bejelentett szervezet az (EU) 2016/797 irányelvvel összhangban eltérhet a fedélzeti alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési eljárást végző bejelentett szervezettől vagy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek ESC/RSC-ellenőrzési jelentésének értékelését végző bejelentett szervezettől.

6.3.4. A pálya menti alrendszerre vonatkozó értékelési követelmények

Az ÁME hatálya alatt végrehajtott értékelések célja annak igazolása, hogy a berendezés megfelel a 4. pont szerinti követelményeknek.

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer részét képező ETCS megtervezéséhez azonban alkalmazásspecifikus információkra is szükség van. Idetartoznak többek között:

1. a vonal olyan jellemzői, mint a lejtési szögek, a távolságok, az útvonalelemek és az Eurobalise/Euroloop egységek helye, a védendő helyek stb.;

2. az ETCS rendszer által kezelendő jelzési adatok és szabályok.

Ez az ÁME nem terjed ki az alkalmazásspecifikus információk helytállóságának ellenőrzésére.

A kiválasztott modultól függetlenül:

1. a 6.3. táblázat a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek hitelesítésekor elvégzendő ellenőrzéseket és a teljesítendő alapvető paramétereket tartalmazza;

2. a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek szintjén már ellenőrzött funkciók és teljesítmények nem igényelnek további hitelesítést;

3. a már integrált kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem előírás-karbantartás miatti frissítése nem igényel az alrendszer bejelentett szervezete általi további hitelesítést, ha a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet értékelő bejelentett szervezet megerősíti, hogy az értékelendő frissítés hatása az átjárhatósági rendszerelemre korlátozódik, és ha a frissített alrendszer integrációját a közös biztonsági módszer szerint értékelő szervezet az alrendszer szintjén nem azonosított hatást.

6.3. táblázat

A pálya menti alrendszerre vonatkozó megfelelőségértékelési követelmények

6.4. Az ÁME-követelmények részleges értékelésére vonatkozó rendelkezések

6.4.1. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek részeinek értékelése

Az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (7) bekezdése értelmében a bejelentett szervezet kiadhat EK-hitelesítési tanúsítványt az alrendszer bizonyos részeire vonatkozóan, amennyiben ezt a vonatkozó ÁME lehetővé teszi.

Amint arra ezen ÁME. 2.2. pontja (Hatály) rámutat, a pálya menti és a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek részekből állnak (e részeket a 4.1. pont (Bevezetés) határozza meg), és ez a szakasz csak ezekre a meghatározott részekre vonatkozik.

Az ezen ÁME-ban meghatározott minden egyes részre vagy a részek valamely kombinációjára EK-hitelesítési tanúsítvány adható ki.

A bejelentett szervezet a kiválasztott modultól függetlenül köteles ellenőrizni, hogy teljesülnek-e a követelmények (a 6.2.1. táblázatban meghatározott valamennyi vonatkozó követelmény) a következők tekintetében:

1. az adott rész; és

2. interfészei az alrendszer változatlan részeihez; és

3. integrációja az alrendszer változatlan részeivel.

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer esetében: A részek bármilyen értékelésekor a bejelentett szervezet(ek) által kiadott EK-hitelesítési tanúsítvány(ok)ban figyelembe kell venni a következő lehetőségek egyikét:

1. a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer valamennyi részére kiterjedő EK-hitelesítési tanúsítvány; vagy

2. a részek alábbi csoportjaira érvényes EK-hitelesítési tanúsítvány:

a) vonatbefolyásolás, adatátviteli rádiókommunikáció és automatikus vonatüzemeltetés részek, valamint

b) hangalapú rádiókommunikáció rész.

Az EK-hitelesítési tanúsítványban fel kell tüntetni és igazolni kell a 6.2.1. táblázat valamennyi követelményének teljesítését, valamint a részek közötti lehetséges interfészeket vagy azok hiányát, az alábbi módok valamelyikén:

1. a másik részhez/részcsoporthoz illeszkedő interfészek hiánya; vagy

2. a másik részhez/részcsoporthoz illeszkedő interfészek megléte esetén a másik rész/részcsoport használatára vonatkozó feltételek és felhasználási határértékek hiánya.

Olyan interfészek megléte esetén, amelyek az ezen ÁME 6.2.1. táblázatában meghatározott követelményekkel összhangban használatra vonatkozó feltételeket és felhasználási határértékeket tesznek szükségessé, valamint a többi részre/részcsoportra vonatkozó kiviteli korlátozások esetében EK-alrendszer-tanúsítványt kell kiállítani; vagy

3. Amennyiben az alrendszer csak egy részből/részcsoportból áll, nincs szükség további értékelésre az alrendszer szintjén, ha a rész/részcsoport értékelése kiterjed az adott részre/részcsoportra vonatkozó összes ÁME-követelményre. Ebben az esetben az adott rész EK-hitelesítési tanúsítványa az alrendszer EK-hitelesítési tanúsítványának helyébe lép.

6.4.2. Közbenső hitelesítési nyilatkozat

Ha a megfelelőség értékelésére a kérelmező által meghatározott olyan alrendszerek tekintetében került sor, amelyek eltérnek az ezen ÁME 4.1. táblázatában engedélyezett részektől, és az értékelési folyamat eltér a 6.4.1. pontjában (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek részeinek értékelése) leírt folyamattól, vagy ha a hitelesítési eljárásnak még csak bizonyos szakaszai zárultak le, csupán közbenső hitelesítési nyilatkozat adható ki.

6.5. A hibák kezelése

Ha a vizsgálatok során vagy valamely alrendszer üzemi élettartama alatt fény derül a tervezett funkcióktól és/vagy teljesítménytől való eltérésekre, a kérelmezők és/vagy az üzemeltetők haladéktalanul tájékoztatják az Ügynökséget és azt az engedélyező szervet, amely kiadta az adott pálya menti alrendszerekre vagy járművekre vonatkozó engedélyeket, hogy indítsák el az (EU) 2016/797 irányelv 16. cikkében meghatározott eljárásokat. A szóban forgó irányelv 16. cikke (3) bekezdésének alkalmazásából eredően:

1. amennyiben az eltérés oka ezen ÁME helytelen alkalmazása vagy a berendezések tervezését vagy felszerelését érintő hiba, akkor a megfelelő tanúsítvány kérelmezője meghozza a megfelelő javító intézkedéseket és naprakésszé teszi az érintett tanúsítványokat és/vagy a megfelelő műszaki dokumentációkat (a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és/vagy az alrendszerek vonatkozásában), valamint a megfelelő EK-nyilatkozatokat;

2. amennyiben az eltérés oka az ezen ÁME-ban vagy az abban hivatkozott előírásokban szereplő hiba, akkor az (EU) 2016/797 irányelv 6. cikkében említett eljárást kell alkalmazni.

A kérelmezők és/vagy szállítók saját megoldást alkalmazhatnak az azonosított hibára, miután a hibával kapcsolatos módosítási kérelem az (EU) 2016/796 rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban lévő változáskezelési eljárás során hitelesítésre került. Ezt a hitelesítést a teljes körű információ benyújtását követő 3 hónapon belül kell elvégezni.

Az azonosított hiba bármely olyan ideiglenes megoldása, amely nem visz át korlátozásokat a másik alrendszerre, alkalmazható mindaddig, amíg a megállapodás szerinti hibajavítást az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME új változatában el nem fogadják. Amint az azonosított hiba megoldását egy új ÁME-verzióban elfogadták, a kérelmezők és/vagy szállítók az elfogadott megoldást a meglévő járművekre az alábbi feltételek teljesülésének időpontjai közül a korábbiban alkalmazzák:

a) ha a hibajavítás végrehajtása nem igényel engedélyt: a következő alkalommal, amikor a B1.1.1. táblázat 1. sora alapján a hibajavítás kötelező, de semmiképpen sem korábban 2026. január 1-jénél;

b) ha a hibajavítás végrehajtása engedélyköteles: a jármű vonatbefolyásoló (ETCS-) rendszerének egyéb módosításához köthető következő újra engedélyezéskor;

c) a jármű vonatbefolyásoló részének következő, magasabb rendszerváltozatra történő frissítésekor.

Megjegyzés: Azon kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében, amellyel kapcsolatban a 7.2.10.1. pontban leírtak szerint megadandó információk eredményei igazolják, hogy nincs hatással a biztonságra, az üzemeltetésre és a kölcsönös átjárhatóságra, nincs szükség frissítésre.

A hibajavítások hatással lehetnek a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre és a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre. Az Ügynökség megszervezi az összes beérkezett információ hatékony feldolgozását annak érdekében, hogy előmozdítsa a változáskezelési eljárást, melynek célja az előírások, köztük a vizsgálati előírások javítása és továbbfejlesztése.

6.5.1. Az EK-tanúsítványok tartalma

Az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendelet (22) értelmében a bejelentett szervezetek a vonatkozó EK-tanúsítványokban feltüntetik a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és az alrendszerek használatára vonatkozó korlátozásokat és feltételeket.

Az (EU) 2016/796 rendelet 29. cikke szerint felállított munkacsoportban a bejelentett szervezet egyeztet az Ügynökséggel arról, hogy a megfelelő EK-hitelesítési tanúsítványok és az azokat kísérő műszaki dokumentációk miként kezeljék a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és az alrendszerek hibáit, használati feltételeit és korlátozásait.

A bejelentett szervezet által kiadott kísérő műszaki dokumentációban a D. függelék szerinti sablont kell használni.

6.5.2. Az EK-tanúsítványok tartalma

Az (EU) 2019/250 végrehajtási rendelet értelmében a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártója vagy az alrendszer kérelmezője az EK-megfelelőségi vagy -hitelesítési nyilatkozatban feltünteti a használati korlátozásokat és feltételeket.

A kísérő műszaki dokumentációban a D. függelék szerinti sablont kell használni.

7. AZ ELLENŐRZŐ-IRÁNYÍTÓ ÉS JELZŐ ALRENDSZEREKRE VONATKOZÓ ÁME VÉGREHAJTÁSA

7.1. Bevezetés

Ez a pont ismerteti az ÁME végrehajtásával kapcsolatos műszaki intézkedéseket, különös tekintettel az A. osztályú rendszerekre való átállás feltételeire.

Figyelembe kell venni, hogy az ÁME végrehajtását esetenként össze kell egyeztetni más ÁME-k végrehajtásával.

7.2. Általánosan alkalmazandó szabályok

7.2.1. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereknek vagy azok részeinek korszerűsítése vagy felújítása

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek korszerűsítése vagy felújítása a 2.2. pontban (Hatály) meghatározottak értelmében az alrendszer bármely részét vagy összes részét érintheti.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer egyes részei ezért külön-külön is korszerűsíthetők vagy felújíthatók, amennyiben ez nem veszélyezteti az átjárhatóságot.

Az egyes részek alapvető paramétereinek meghatározását a 4.1. pont (Bevezetés) tartalmazza.

7.2.2. A meglévő fedélzeti alrendszer változásai

Ez a pont a változást kezelő és az engedélyező szervek által alkalmazandó elveket határozza meg, összhangban az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (9) bekezdésében, 21. cikkének (12) bekezdésében és IV. mellékletében leírt EK-hitelesítési eljárással. Ezt az eljárást az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 13., 15. és 16. cikke, valamint a 2010/713/EU határozat tovább finomítja.

Ez a pont egy meglévő fedélzeti alrendszer vagy fedélzeti alrendszer-típus változása(i) esetén alkalmazandó, beleértve a felújítást vagy korszerűsítést is. Nem alkalmazandó az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozó változások esetén.

7.2.2.1. A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerben bekövetkező változások kezelésére vonatkozó szabályok

1. A fedélzeti alrendszerek változás(ok) által nem érintett - ezen ÁME 4.1. táblázatában meghatározott - részei, valamint alapvető paraméterei mentesülnek az ezen ÁME rendelkezései szerinti megfelelőségértékelés alól. A változást kezelő szerv rendelkezésre bocsátja a változás(ok) által érintett részek, valamint alapvető paraméterek listáját.

2. Az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. és 16. cikkével és a 2010/713/EU határozattal összhangban, az EK-hitelesítésre szolgáló SB, SD/SF vagy SH1 modulok alkalmazásával, valamint adott esetben az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikke (5) bekezdésének megfelelően a változást kezelő szerv értesíti a bejelentett szervezetet az alrendszernek a vonatkozó ÁME(k) követelményeivel való megfelelőségét befolyásoló minden olyan változásról, amely új ellenőrzéseket tesz szükségessé. Ezeket az információkat a változást kezelő szerv megfelelő hivatkozásokkal ellátva csatolja a meglévő EK-tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációhoz.

3. A változást kezelő szervnek igazolnia és dokumentálnia kell, hogy az alkalmazandó követelmények az alrendszer szintjén változatlanul teljesülnek, és ezt egy bejelentett szervezetnek értékelnie kell.

4. A fedélzeti alrendszer alapvető konstrukciós jellemzőit befolyásoló változásokat, melyeket a 7.1. táblázat (Alapvető konstrukciós jellemzők) határoz meg, az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének c) vagy d) pontja szerint kell besorolni; a 7.1. táblázatnak (Alapvető konstrukciós jellemzők) megfelelően az alapvető konstrukciós jellemzőket nem befolyásoló, de azokkal kapcsolatos változásokat a változást kezelő szerv az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint sorolja be.

5. A fenti 7.2.2.1. pont (4) bekezdésében nem említett változásokat úgy kell tekinteni, hogy azok nem befolyásolják az alapvető konstrukciós jellemzőket. Ezeket a változást kezelő szerv az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint sorolja be.

Megjegyzés: A 7.2.2.1. pont (4) bekezdésében és a fenti pontban meghatározott változások besorolását a változást kezelő szerv az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (12) bekezdésének b) pontja szerinti, biztonsági szintre vonatkozó megállapítás sérelme nélkül végzi.

6. Valamennyi változásnak meg kell felelnie az alkalmazandó ÁME-knak (23), függetlenül e változások besorolásától.

7.1. táblázat

Alapvető konstrukciós jellemzők

7. Az EK-hitelesítési tanúsítvány kiállítása érdekében a bejelentett szervezet hivatkozhat a következőkre:

a) A konstrukció változatlan alkatrészeinek, vagy változó, de az alrendszer megfelelőségét nem befolyásoló alkatrészeinek eredeti EK-hitelesítési tanúsítványa, amennyiben még érvényes.

b) Az eredeti EK-hitelesítési tanúsítvány módosításai a konstrukció olyan módosított részei tekintetében, amelyek befolyásolják az alrendszernek az EK-hitelesítéshez használt ÁME-változatnak való megfelelőségét.

8. A változást kezelő szervnek minden esetben biztosítania kell, hogy az EK-tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációt ennek megfelelően frissítsék.

9. Az EK-tanúsítványhoz kapcsolódó frissített műszaki dokumentációra az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő azon műszaki dokumentációban hivatkoznak, amelyet a módosított típusnak megfelelőnek nyilvánított fedélzeti alrendszerre vonatkozóan a változást kezelő szerv adott ki.

7.2.2.2. A fedélzeti ETCS-funkciók alapvető konstrukciós jellemzőket nem befolyásoló megváltoztatásának feltételei

1. A célfunkció (24) változatlan marad vagy olyan állapotba kerül, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek. A célfunkció változatlannak tekintendő a 7.2.10. pontban leírt előírás-karbantartási eljárás (hibák javítása) alkalmazásakor, amely magában foglalja a hibajavítások végrehajtását vagy a kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtását.

2. A "biztonság" és "műszaki összeegyeztethetőség" követelmény szempontjából releváns interfészek változatlanok maradnak vagy olyan állapotba kerülnek, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek.

3. A biztonsági szintre vonatkozó megállapítás eredménye (pl. az EN 50126 szabvány szerinti biztonsági elemzés) változatlan marad.

4. A változtatás miatt nem kell bevezetni új biztonság-vonatkozású alkalmazási feltételt (SRAC) vagy átjárhatósági korlátozást.

5. Egy, a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer szerint értékelő szervezet a 4.2.1. pontban meghatározottak szerint elvégezte a kérelmező független kockázatértékelését és ezen belül annak igazolását, hogy a változtatás nem befolyásolja hátrányosan a biztonságot. A kérelmezővel kapcsolatos igazolásnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a változtatás ténylegesen megszünteti a korábbi működési zavar okait.

6. A változás típusától függően:

a) Abban az esetben, ha a változtatás termékhiba következtében történik: A változtatás egy bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszer alapján kerül elvégzésre. Más modulok esetében igazolni kell, hogy az elvégzett ellenőrzés továbbra is érvényes (25).

b) Abban az esetben, ha a módosítás az előírás-karbantartási eljárás következtében történik (az A. függelék A2. táblázata frissített előírásokat tartalmaz a hibák javítására vonatkozó leírással együtt): a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vagy alrendszerekre vonatkozóan frissített EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány szükséges, mely igazolja a hibajavítások végrehajtását. Ebben az esetben a 6.3.3. pont (3) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

7. Az egyedi konfigurációmenedzsment meghatározza a (4.2.20.3. pont szerinti) "rendszerazonosítót", és annak "funkcióazonosítója" nem változik a változtatás után.

8. A változtatás az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 5. cikkében előírt konfigurációmenedzsment részét képezi.

7.2.2.3. A fedélzeti vasúti mobilkommunikációs funkciók vagy az ATO fedélzeti funkciók alapvető konstrukciós jellemzőket nem befolyásoló megváltoztatásának feltételei

1. A célfunkció (26) változatlan marad vagy olyan állapotba kerül, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek. A célfunkció változatlannak tekintendő a 7.2.10. pontban leírt előírás-karbantartási eljárás (hibák javítása) alkalmazásakor, amely magában foglalja vagy a hibajavítások végrehajtását, vagy a kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtását.

2. A "műszaki összeegyeztethetőség" követelmény szempontjából releváns interfészek változatlanok maradnak vagy olyan állapotba kerülnek, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek.

3. A változás típusától függően:

a) Abban az esetben, ha a változtatás termékhiba következtében történik: A változtatás egy bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszer alapján kerül elvégzésre. Más modulok esetében igazolni kell, hogy az elvégzett ellenőrzés továbbra is érvényes (27).

b) Abban az esetben, ha a módosítás az előírás-karbantartási eljárás következtében történik (az A. függelék A2. táblázata frissített előírásokat tartalmaz a hibák javítására vonatkozó leírással együtt): a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vagy alrendszerekre vonatkozóan frissített EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány szükséges, mely igazolja a hibajavítások végrehajtását. Ebben az esetben a 6.3.3. pont (3) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

4. A változtatás az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 5. cikkében előírt konfigurációmenedzsment részét képezi.

7.2.2.4. A fedélzeti alrendszernek az ETCS vagy rádiórendszer összeegyeztethetőségét érintő, alapvető konstrukciós jellemzőket nem befolyásoló megváltoztatásának feltételei

1. ESC- vagy RSC-nyilatkozat hozzáadása vagy eltávolítása miatt nem kell bevezetni vagy megszüntetni új biztonság-vonatkozású alkalmazási feltételt (SRAC) vagy átjárhatósági korlátozást.

2. ESC- vagy RSC-nyilatkozat hozzáadása vagy eltávolítása miatt nem kell bevezetni vagy megszüntetni a hálózattal való műszaki kompatibilitással kapcsolatos interoperabilitási korlátozást (korlátozásokat vagy használati feltételeket).

7.2.3. A meglévő pálya menti alrendszer korszerűsítése vagy felújítása

Ez a pont a változást kezelő és az engedélyező szervek által alkalmazandó elveket határozza meg, összhangban az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (9) bekezdésében, 18. cikkének (6) bekezdésében és a 2010/713/EU határozatban leírt EK-hitelesítési eljárással.

7.2.3.1. A meglévő pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek korszerűsítésének vagy felújításának irányítására vonatkozó szabályok

Az EK-hitelesítési tanúsítvánnyal rendelkező ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek korszerűsítése vagy felújítása esetén a következő szabályok alkalmazandók:

1. A változtatások új engedélyezést igényelnek, ha befolyásolják a 7.2. táblázatban meghatározott alapvető paramétereket.

7.2. táblázat

A pálya menti alapvető paraméterek új engedélyezést igénylő módosításai

2. A változások csak azon módosítások újbóli értékelésével kezelhetők, amelyek befolyásolják az alrendszernek az EK-hitelesítés során használt vonatkozó ÁME-verziónak való megfelelését. A változást kezelő szervnek igazolnia és dokumentálnia kell, hogy az alkalmazandó követelmények az alrendszer szintjén változatlanul teljesülnek, és ezt egy bejelentett szervezetnek értékelnie kell.

3. A változást kezelő szerv értesíti a bejelentett szervezetet az alrendszernek a vonatkozó ÁME(k) követelményeivel vagy a tanúsítvány érvényességi feltételeivel való megfelelőségét befolyásoló minden változásról.

Ezeket az információkat a változást kezelő szerv megfelelő hivatkozásokkal ellátva csatolja a meglévő EK-tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációhoz.

4. Az ÁME-nak való megfelelést befolyásoló változásokat tükröző EK-tanúsítványt a bejelentett szervezetnek kell kiállítania. Az EK-tanúsítvány kiállítása érdekében a bejelentett szervezet hivatkozhat a következőkre:

a) a konstrukció változatlan alkatrészeinek, vagy változó, de az alrendszer megfelelőségét nem befolyásoló alkatrészeinek eredeti EK-tanúsítványa, amennyiben még érvényes;

b) az (eredeti tanúsítványt módosító) további EK-tanúsítvány a konstrukció olyan módosított alkatrészei tekintetében, amelyek befolyásolják az alrendszernek az EK-hitelesítéshez használt ÁME-változatnak való megfelelőségét.

5. A változást kezelő szervnek minden esetben biztosítania kell, hogy az EK-tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációt ennek megfelelően frissítsék.

6. "konfigurációmenedzsment": olyan módszeres szervezési, műszaki és adminisztratív eljárás, amelyet a CCS alrendszer teljes életciklusa során hajtanak végre annak biztosítása érdekében, hogy a dokumentáció egységessége és a változások nyomon követhetősége megvalósuljon és folyamatosan fennálljon azzal a céllal, hogy:

a) a vonatkozó uniós jogból és a nemzeti szabályokból eredő követelmények teljesüljenek;

b) a módosításokat vagy a műszaki dokumentációban, vagy a kiadott engedélyt kísérő dokumentációban ellenőrizzék és dokumentálják;

c) az információk és az adatok naprakészek és pontosak legyenek;

d) az érintett felek szükség szerint tájékoztatást kapjanak a módosításokról.

7.2.3.2. A pálya menti ETCS-funkciók korszerűsítésének vagy felújításának azon feltételei, amelyek nem teljesülése új üzembehelyezési engedélyt igényel

1. A 4.2.3. alapvető paraméter célfunkciója (28) változatlan marad vagy olyan állapotba kerül, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek. A célfunkció változatlannak tekintendő a 7.2.10. pontban leírt előírás-karbantartási eljárás (hibák javítása) alkalmazásakor, amely magában foglalja a hibajavítások végrehajtását vagy a kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtását.

2. A 4.2.3. alapvető paraméter "biztonság" és "műszaki összeegyeztethetőség" követelmény szempontjából releváns interfészei változatlanok maradnak vagy olyan állapotba kerülnek, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek.

3. A biztonsági szintre vonatkozó megállapítás eredménye (pl. az EN 50126 szabvány szerinti biztonsági elemzés) változatlan marad.

4. A változtatás miatt nem kell bevezetni új biztonság-vonatkozású alkalmazási feltételt (SRAC) vagy átjárhatósági korlátozást.

5. Amennyiben azt a 4.2.1. pont előírja, egy, a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer szerint értékelő szervezet elvégezte a kérelmező független kockázatértékelését és ezen belül annak igazolását, hogy a változtatás nem befolyásolja hátrányosan a biztonságot. Abban az esetben, ha a változtatás termékhiba következtében történik, a kérelmezőnek kiadott igazolásnak tartalmaznia kell annak bizonyítását, hogy a változtatás ténylegesen megszünteti a termékhiba okait.

6. A változás típusától függően:

a) abban az esetben, ha a változtatás termékhiba következtében történik: A változtatás egy bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszer alapján kerül elvégzésre. Más modulok esetében igazolni kell, hogy az elvégzett ellenőrzés továbbra is érvényes (29);

b) abban az esetben, ha a módosítás az előírás-karbantartási eljárás következtében történik (az A. függelék A2. táblázata frissített előírásokat tartalmaz a hibák javítására vonatkozó megoldás leírásával együtt): a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vagy alrendszerekre vonatkozóan frissített EK-tanúsítvány szükséges, mely igazolja a hibajavítások végrehajtását. Ebben az esetben a 6.3.4. pont (3) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

7. Az egyedi konfigurációmenedzsment meghatározza a (4.2.20.3. pont szerinti) "rendszerazonosítót", és annak "funkcióazonosítója" nem változik a változtatás után.

8. A változtatásnak a 7.2.1b.1.7. pontban meghatározott konfigurációmenedzsment részét kell képeznie.

7.2.3.3. A pálya menti vasúti mobilkommunikációs funkciók vagy pálya menti ATO-funkciók korszerűsítésének vagy felújításának azon feltételei, amelyek nem teljesülése új üzembehelyezési engedélyt igényel

1. A 4.2.4.2., 4.2.4.3 és a 4.2.19. alapvető paraméter célfunkciója (30) változatlan marad vagy olyan állapotba kerül, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek. A célfunkció változatlannak tekintendő a 7.2.10. pontban leírt előírás-karbantartási eljárás (hibák javítása) alkalmazásakor, amely magában foglalja vagy a hibajavítások végrehajtását, vagy a kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtását.

2. A 4.2.4.2., 4.2.4.3. és a 4.2.19. alapvető paraméter "biztonság" és "műszaki összeegyeztethetőség" követelmény szempontjából releváns interfészei változatlanok maradnak vagy olyan állapotba kerülnek, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek.

3. A változás típusától függően:

a) Abban az esetben, ha a változtatás termékhiba következtében történik: A változtatás egy bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszer alapján kerül elvégzésre (pl. a CH1, SH1, CD és SD modulok szerint). Más modulok (pl. CF, SF, SG) esetében igazolni kell, hogy az elvégzett ellenőrzés továbbra is érvényes (31).

b) Abban az esetben, ha a módosítás az előírás-karbantartási eljárás következtében történik (az A. függelék A2. táblázata frissített előírásokat tartalmaz a hibák javítására vonatkozó megoldás leírásával együtt): a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vagy alrendszerekre vonatkozóan frissített EK-tanúsítvány szükséges, mely igazolja a hibajavítások végrehajtását. Ebben az esetben a 6.3.4. pont (3) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

4. A változtatásnak a 7.2.3.1. pont (6) bekezdésében meghatározott konfigurációmenedzsment részét kell képeznie.

7.2.3.4. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek fedélzeti és pálya menti részei közötti műszaki összeegyeztethetőségre gyakorolt hatás

A pályahálózat-működtetők biztosítják, hogy a meglévő pálya menti alrendszeren végrehajtott változtatások lehetővé tegyék az ÁME-nak megfelelő (32) fedélzeti alrendszerek működésének folyamatosságát a változások által érintett vonalakon.

Ez a követelmény nem alkalmazandó, ha a változások egy új szintű pálya menti alkalmazásnak a 7.2.9.1. pont (1) és (4) bekezdésében meghatározott követelmények vagy egy nem összeegyeztethető alkalmazás követelményei szerinti végrehajtásából adódnak (pl. az M_VERSION új X-ére való, a 7.4.2.4. pontban meghatározott változás).

7.2.4. EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványok

7.2.4.1. CCS fedélzeti alrendszer

7.2.4.1.1. Meghatározások

1. A CCS fedélzeti alrendszer előzetes értékelési kerete Az előzetes értékelési keret az a CCS ÁME, amely a tervezési fázis kezdetén alkalmazandó, amikor a kérelmező szerződést köt a CCS fedélzeti alrendszerért felelős bejelentett szervezettel.

2. A CCS fedélzeti alrendszer tanúsítási kerete A tanúsítási keret az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány kiadásának időpontjában alkalmazandó CCS ÁME. Ez a tervezési fázisban hatályba lépett ÁME-k felülvizsgált változataival módosított előzetes értékelési keret, amely a B. függelékben leírt átállási rendszer szerint alkalmazandó.

3. A CCS fedélzeti alrendszer tervezési fázisa

A CCS fedélzeti alrendszer tervezési fázisa akkor kezdődik, amikor a kérelmező szerződést köt az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezettel, és akkor végződik, amikor az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt kiadják.

A tervezési fázis a járműtípusba, valamint egy vagy több típusváltozatba és típuskivitelbe beépített ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre terjed ki. Valamennyi típusváltozat és típuskivitel esetében úgy tekintendő, hogy a tervezési fázis a fő típus tervezési fázisával egy időben kezdődik.

4. A CCS fedélzeti alrendszer létrehozási fázisa A létrehozási fázis az az időszak, amely alatt a CCS fedélzeti alrendszer forgalomba hozható egy érvényes EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványra hivatkozó EK-hitelesítési nyilatkozat alapján.

5. Üzemben tartott jármű A jármű akkor minősül üzemben tartottnak, ha a 2007/756/EK bizottsági határozattal (33) összhangban a nemzeti járműnyilvántartásban vagy az (EU) 2018/1614 bizottsági végrehajtási határozattal (34) összhangban az európai járműnyilvántartásban "Érvényes" nyilvántartási státuszban, "00" kóddal be van jegyezve, és az (EU) 2019/779 bizottsági végrehajtási rendelettel (35) összhangban biztonságos üzemi állapotban tartják.

7.2.4.1.2. Az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványra vonatkozó szabályok

1. A bejelentett szervezet kiadja a tanúsítási keretre hivatkozó EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt.

2. Amikor ezen ÁME valamely felülvizsgált változata a tervezési fázisban hatályba lép, a bejelentett szervezet a következő szabályok szerint adja ki az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt:

Az ÁME-k azon változtatásai esetében, amelyekre a B. függelék nem hivatkozik, az előzetes értékelési keretnek való megfelelés a tanúsítási keretnek való megfelelést eredményezi. A bejelentett szervezet minden további értékelés nélkül kiadja a tanúsítási keretre hivatkozó EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt.

Az ÁME-k azon változtatásai esetében, amelyekre a B. függelék hivatkozik, a változtatások alkalmazása kötelező a B. függelékben meghatározott átállási rendszer szerint. A meghatározott átállási időszakban a bejelentett szervezet minden további értékelés nélkül kiadhatja a tanúsítási keretre hivatkozó EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt. A bejelentett szervezetnek az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványban fel kell sorolnia az előzetes értékelési keretnek megfelelően értékelt összes pontot (a B1.1. táblázatból).

3. Amikor ezen ÁME több felülvizsgált változata is hatályba lép a tervezési fázisban, a (2) fenti bekezdést alkalmazni kell valamennyi egymást követő felülvizsgált változatra.

4. Minden esetben megengedett (de nem kötelező) bármely ÁME legfrissebb változatának használata, akár teljes egészében, akár egyes pontok tekintetében, kivéve, ha a szóban forgó ÁME-k felülvizsgált változata erről kifejezetten másként rendelkezik; az egyes pontokra korlátozott alkalmazás esetében a kérelmezőnek igazolnia és dokumentálnia kell, hogy az alkalmazandó követelmények változatlanul teljesülnek, és ezt a bejelentett szervezetnek jóvá kell hagynia.

7.2.4.1.3. Az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány érvényessége

Ezen ÁME valamely felülvizsgált változatának hatálybalépésekor az alrendszerre vonatkozó EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány érvényes marad, kivéve, ha azt az ezen ÁME B. függelékében meghatározott ÁME-módosítás konkrét átállási szabályainak megfelelően felül kell vizsgálni.

7.2.4.2. CCS pálya menti alrendszer

Az (EU) 2016/797 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerint az ellenőrző-irányító és jelző pálya menti alrendszernek meg kell felelnie az üzembe helyezése iránti engedélykérelem benyújtásakor hatályban lévő ÁME-nak.

Ezen ÁME valamely felülvizsgált változatának hatálybalépésekor az alrendszerre vonatkozó EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány érvényes marad, kivéve, ha azt az ezen ÁME B. függelékében (B2. táblázat) meghatározott ÁME-módosítás átállási szabályainak megfelelően felül kell vizsgálni.

7.2.4.3. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

Az ÁME egy korábbi változata alapján már forgalomba hozott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványa akkor is érvényes marad, ha hatályba lép ezen ÁME valamely felülvizsgált változata, kivéve, ha az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer szintjére olyan követelmény vonatkozik, amely hatással van a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre (a B. függelék B1.1. táblázatában vagy B2. táblázatában meghatározottak szerint), vagy ha ezen ÁME B. függelékének B3. táblázatán belül a felülvizsgált változat erről kifejezetten másként rendelkezik.

Ezen időszak alatt e kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek újabb konstrukciós és típusvizsgálat nélkül forgalomba hozhatók.

7.2.5. Hagyományos rendszerek

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hagyományos rendszereknek és azok interfészeinek a működőképessége változatlan maradjon, kivéve akkor, ha e rendszerek biztonsággal kapcsolatos hibáinak megszüntetése érdekében változtatásokat kell végrehajtani (36).

7.2.6. Speciális átviteli modulok és B. osztályú fedélzeti interfészek rendelkezésre állása

Amennyiben az ezen ÁME hatálya alá tartozó pálya menti alrendszerek nincsenek felszerelve az A. osztályú vonatbefolyásoló rendszerrel, a tagállam biztosítja olyan speciális átviteli modul (STM) vagy termékek és/vagy előírások rendelkezésre állását, amelyek lehetővé tennék a tagállam hagyományos B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerének az A. osztályú fedélzeti rendszerrel való integrációját. Az egynél több B. osztályú rendszerrel felszerelt vonalak esetében a követelmény e B. osztályú rendszerek legalább egyikére vonatkozik.

A tagállam az ÁME hatálybalépésétől számított egy éven belül bejelenti azon B. osztályú rendszer(eke)t, amely(ek) esetében a követelmény teljesül.

A B. osztályú fedélzeti berendezésnek és interfészének - azon meglévő termékek esetében, amelyeknél már igazoltan megvalósult az A. osztályú ÁME-nak megfelelő termékekkel való integráció - meg kell felelnie a 4.2.6.1. pontban meghatározott valamennyi műszaki lehetőségnek. Ha nem áll rendelkezésre olyan rendszer, amelynél már igazoltan megvalósult az A. osztályú ÁME-nak megfelelő fedélzeti rendszerrel való integráció, a rendelkezésre bocsátott megoldásnak szabványosított interfésznek (STM) kell lennie.

A tagállam az ÁME hatálybalépésétől számított egy éven belül bejelenti az A. és B. osztályú fedélzeti vonatbefolyásoló rendszerek közötti interfészekre vonatkozó előírásokat.

Ha egy adott B. osztályú rendszer esetében a piacon elérhető egyetlen megoldás a B. és az A. osztályú rendszer ugyanazon berendezésbe integrálva, a B. osztályú előírások kezelői (pl. gyártó, vasúti társaság, pályahálózat-működtető) a kezelésükben lévő részekre vonatkozóan rendelkezésre bocsátják a B. osztályú rendszer megfelelő fedélzeti ETCS-be történő integrálásához szükséges előírásokat. A birtokukban lévő releváns szellemi tulajdont tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes (FRAND) feltételekkel bocsátják rendelkezésre. Az előírások kezelői biztosítják, hogy a megadott információk elegendőek legyenek ahhoz, hogy más gyártók számára lehetővé tegyék a B. osztályú rendszernek a fedélzeti ETCS-be történő integrálását a meglévő járműveken.

Ezzel összefüggésben megfelelő módon figyelembe kell venni a B. osztály és az STM nyitott piacának tisztességes kereskedelmi feltételek mellett történő biztosítását. Amennyiben műszaki vagy gazdasági okok miatt, ideértve a szellemitulajdon-jogokat is, nem lehet biztosítani az STM vagy a B. osztály - az A. osztályú rendszerhez való interfészre vonatkozó hiánytalan előírásokkal kiegészített - rendelkezésre állását, az érintett tagállamnak tájékoztatnia kell az (EU) 2016/797 irányelv 51. cikkének (1) bekezdésében említett bizottságot a probléma okairól és arról, milyen kockázatcsökkentő intézkedésekkel kívánja lehetővé tenni a gazdasági szereplők - különösen a külföldi gazdasági szereplők - számára az infrastruktúrához való hozzáférést.

7.2.7. További kiegészítő B. osztályú berendezések A. osztályú berendezésekkel felszerelt vonalon

ETCS- és/vagy RMR-berendezésekkel felszerelt vonalakon kiegészítő B. osztályú pálya menti berendezéseket lehet telepíteni, hogy A. osztályú berendezésekkel egyelőre nem összeegyeztethető járműveket lehessen üzemeltetni az A. osztályú fedélzeti rendszer kiépítésének fázisában.

Minden pályahálózat-működtető felelős annak ellenőrzéséért, hogy a pálya menti tervezés támogatja-e az A. és a B. osztály közötti átállást anélkül, hogy további követelményeket támasztana az A. osztályú CCS fedélzeti rendszerrel szemben, ezért a CCS pálya menti alrendszert úgy kell megtervezni, mintha az A. osztályú fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer szabványos interfészt (STM) használna az A. és a B. osztályú rendszerek között.

7.2.8. A. és B. osztályú berendezésekkel felszerelt járművek

A több vonalon történő üzemeltetés érdekében a járműveket egyaránt fel lehet szerelni A. és B. osztályú rendszerekkel.

Az érintett tagállam korlátozhatja a B. osztályú fedélzeti rendszer használatát azokon a vonalakon, amelyeken nem került telepítésre B. osztályú pálya menti rendszer.

Az A. és B. osztályú rendszerrel felszerelt járműveknek műszakilag összeegyeztethetőknek kell lenniük az A. osztályú pálya menti rendszerrel azokon a vonalakon, amelyek mind A. osztályú, mind B. osztályú rendszerrel ellátottak. Ahhoz, hogy egy jármű összeegyeztethetőnek minősülhessen olyan vonalakkal, amelyek mind A. osztályú, mind B. osztályú rendszerrel ellátottak, nem előírás, hogy az A. osztályú rendszeren kívül B. osztályú rendszerrel is fel legyen szerelve.

Az A. osztályú rendszerrel felszerelt járművek esetében a B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerek a 4.2.6.1. pontban meghatározott követelményeknek és a 7.2.6. pont szerinti követelményeknek megfelelően valósíthatók meg.

7.2.9. A kötelező és az opcionális funkciókra vonatkozó feltételek

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer EK-hitelesítését kérelmező személynek ellenőriznie kell, hogy azokat a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző funkciókat, amelyek ezen ÁME szerint "opcionálisak", nem írják-e elő az alrendszerek biztonságos integrációja érdekében más ÁME-k, nemzeti szabályok vagy kockázatértékelési folyamatok.

A nemzeti vagy kiegészítő funkciók pálya menti telepítésének műszakilag összeegyeztethetőnek kell lennie, és a telepítés következtében nem tagadható meg az adott infrastruktúra használata olyan vonat számára, amely csak az A. osztályú fedélzeti rendszerek kötelező követelményeinek felel meg, kivéve a 7.2.9.1. és a 7.2.9.3. pont szerinti következő kiegészítő fedélzeti funkciók esetében szükséges követelményeket. Ezen opcionális funkciók egyikének pálya menti megvalósítását, amely meghatározott vonalakon új kötelező fedélzeti követelményt eredményez, legalább 5 évvel az előtt be kell jelenteni, hogy a funkció kötelező fedélzeti követelménnyé válhatna. Az új kötelező fedélzeti követelmény bejelentését a vasúti infrastruktúra-nyilvántartáson (RINF) belül kell megtenni, és a RINF e változásait a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (37) 27. cikkével összhangban fel kell sorolni a hálózati üzletszabályzatban. Az 5 éven belüli bejelentés csak abban az esetben engedélyezett, ha erről az adott vonalakon (a megállapodás létrejöttének időpontjában) szolgáltatásokat nyújtó vagy szolgáltatásokat nyújtani kívánó pályahálózat-működtető és vasúti társaságok megállapodnak. A bejelentési időszak lerövidítésére vonatkozó megállapodásról értesíteni kell az Európai Bizottságot.

A KER STM-et tartalmazó fedélzeti alrendszer esetében "K" interfész telepítésére lehet szükség.

7.2.9.1. ETCS

1. A vonatérzékelés nélküli vagy korlátozott vonatérzékelésű 2. szintű ETCS pálya menti alkalmazás (korábban 3. szintű ETCS) fedélzeti információkra támaszkodik a vágány foglaltságának meghatározásakor, és feltétele, hogy a fedélzeti rendszer képes legyen teljesíteni a szerelvény hosszúságára vonatkozó megerősített információkkal kapcsolatos, az A. függelék A2. táblázatának 27. jelzőszámú sorában meghatározott követelményeket.

2. Az infill funkcióval rendelkező 1. szintű ETCS pálya menti alkalmazáshoz szükség van a megfelelő infill adatátvitellel (Euroloop vagy rádiós) rendelkező fedélzeti berendezésre, ha az oldási sebesség biztonsági okokból nullára van beállítva (pl. a veszélyeztetett pontok védelme).

3. Ha az ETCS rádió útján történő adatátvitelt igényel, akkor szükség van az alrendszer ezen ÁME szerinti "adatátviteli rádiókommunikáció" részére.

4. Ha a pálya menti ETCS speciális ETCS-rendszerverziót igényel, a fedélzeti berendezést a 7.4.2.4.2. pontban felsorolt végrehajtási követelményeknek megfelelően kell felszerelni.

7.2.9.2. ATO

1. Pálya menti ATO: az ATO pálya menti telepítése az átjárhatóságot célzó egyik választható funkció, amely műszaki szempontból nem zárja ki, hogy az adott infrastruktúrát olyan vonat használja, amely nincs felszerelve fedélzeti ATO-val. Amennyiben az ATO GoA1/2 funkció pálya menti ETCS révén valósul meg, az ezen ÁME A. függelékében szereplő ATO-előírásokat kell alkalmazni.

Megjegyzés: Amennyiben az ATO GoA1/2 funkció B. osztályú pálya menti ETCS révén valósul meg, az ETCS-sel felszerelendő vonalakon az ATO-ra való jövőbeli átállás megkönnyítése érdekében az ezen ÁME A. függelékében szereplő pálya menti ATO-előírásokat kell alkalmazni.

2. Fedélzeti ATO: az ETCS járműbe történő első telepítésekor az ATO fedélzeti ellenőrző-irányító alrendszerbe történő beszerelése kötelező (38), ha a járművet olyan vonalon való használatra is szánják, amely legalább egy olyan, ATO-val felszerelt szakaszt tartalmaz, amely tekintetében a pályahálózat-működtető a RINF-ben bejelentette a kötelező fedélzeti ATO-t igénylő szolgáltatásokat.

Megjegyzés: Amennyiben az ATO GoA1/2 funkció B. osztályú pálya menti alrendszer révén valósul meg, az ATO fedélzeti megvalósítása a pályahálózat-működtető és a vasúti társaságok közötti szerződéses megállapodásokon alapul, és ily módon nincsenek kötelező ATO GoA1/2 megvalósítási követelmények mindaddig, amíg a pálya menti ATO-val és B. osztályú pálya menti rendszerrel felszerelt vonalakról az átállás meg nem történik a teljes mértékben megfelelő ETCS-re, ideértve az ezen ÁME A. függelékében szereplő pálya menti ATO-előírásokat is.

7.2.9.3. RMR

A GSM-R-t és/vagy az FRMCS-t a 7.3.2. pontban felsorolt végrehajtási követelményeknek megfelelően kell telepíteni.

7.2.10. Előírás-karbantartás (hibák javítása)

7.2.10.1. Feladatok a változáskezelési eljárás során

Az ERTMS-előírásokkal összefüggő változáskezelési eljárás során és ezen ÁME következő jogi közzétételének hatálybalépése előtt a hibákat normál üzemet gátló vagy a normál üzemet nem gátló osztályba kell sorolni.

A normál üzemet gátló hibák esetében a fedélzeti rendszer gyártói, az üzemeltetők (akik pl. a normál üzem során előforduló hibákkal kapcsolatos inputokat adnak) és a pályahálózat-működtetők - a pálya menti rendszer gyártóitól származó szükséges információk birtokában - leírást adnak termékeikről és rendszertelepítéseikről, tekintettel az ERA-kérdőívekre való válaszadás révén azonosított helyzetekre (megadva a hibák megoldását és a kockázatcsökkentő intézkedéseket).

A válaszokat az ERA-kérdőívek közzétételét követő három hónapon belül kell megadni; a pályahálózat-működtetőnek mindenekelőtt értékelnie kell az ERA-kérdőíven, hogy:

1. a hálózatüzemeltetés biztonsága szempontjából elfogadható-e a hiba hatása;

2. az interoperabilitás szempontjából elfogadható-e a hiba hatása; ez vagy azt jelenti, hogy:

a) a pálya menti hiba kijavításának végre nem hajtása lehetővé tenné minden, a legutóbbi ÁME-változatnak megfelelő ERTMS-jármű számára a normál üzemet a hálózaton;

vagy pedig azt, hogy:

b) a fedélzeti hiba kijavításának végre nem hajtása lehetővé tenné az ERTMS-járművek számára a normál üzemet az ÁME-nak megfelelő hálózaton.

Az Ügynökség átlátható módon közzéteszi az ERA-kérdőívek eredményeit.

7.2.10.2. A fedélzeti és a pálya menti rendszerek gyártójának feladatai

A hibák kijavításának jogi közzétételét követően a gyártók ennek megfelelően frissítik a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket, és felelősek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek karbantartásáért a 4.2.20.1. pontban előírtak szerint (beleértve a kapcsolódó EK-tanúsítványok karbantartását is), valamint a B. függelék (B3. táblázat) átállási követelményeinek megfelelően. A frissített kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket (beleértve a kapcsolódó EK-tanúsítványokat is) elérhetővé kell tenni az érintett alrendszerekbe történő integrálás céljából a B. függeléknek (B3. táblázat) megfelelően.

Megjegyzés: Azon kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében, amellyel kapcsolatban a 7.2.10.1. pontban leírtak szerint korábban megadott információk igazolják, hogy nincs hatással a biztonságra, az üzemeltetésre és a kölcsönös átjárhatóságra, nincs szükség frissítésre.

7.2.10.3. A pályahálózat-működtető és a vasúti társaság feladatai

7.2.10.3.1. A pályahálózat-működtető feladatai

Abban az esetben, ha a 7.2.10.1 pontban leírt hibák egyikének hatása a pályahálózat-működtető hálózatára nézve elfogadhatatlannak minősül, a pályahálózat-működtető a fedélzeti rendszer gyártója által korábban az ERA-kérdőíven megadott információk alapján azonosítja a hálózatán való közlekedésre engedélyezett vagy engedélyezendő azon ERTMS-járműveket, amelyek tekintetében nem valósult meg az előírási hiba által okozott átjárhatósági vagy biztonsági problémát mérséklő megoldás. Amennyiben a fedélzeti rendszer gyártói (akiknek munkáját az üzemeltetők segítik) arról számolnak be, hogy a hiba jelentős hatással van a hálózatukon üzemelő meglévő járművekre, a pályahálózat-működtető önként dönthet úgy, hogy értékeli az ideiglenes pálya menti kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtását annak érdekében, hogy megkönnyítse a meglévő járművek tekintetében a szolgáltatás nyújtásának folytatását mindaddig, amíg végrehajtásra nem kerülnek a fedélzeti hibajavítások.

A pályahálózat-működtetőnek nyilvántartásba kell vennie a kapcsolódó RINF-paraméterben (39), hogy melyek azok a hibák, amelyek kijavítása szükséges a fedélzeti rendszerben (tehát a normál üzemet gátló hibák a hálózaton). Ezt legkésőbb 12 hónappal az ÁME hatálybalépését követően kell nyilvántartásba vennie, vagy a hálózatán belüli pálya menti létesítmény újonnan telepítése vagy korszerűsítése esetén.

Az érintett ERTMS pálya menti alrendszerek esetében a pályahálózat-működtetők végrehajtják a releváns pálya menti hibák javításait, amelyek lehetővé teszik az ÁME-nak megfelelő CCS alrendszer (ideértve a fedélzeti hibakorrekció végrehajtását is) normál üzemét ezen CCS ÁME B. függelékének (B2. táblázat) megfelelően.

A szóban forgó pályahálózat-működtető adott esetben frissíti a meglévő ETCS-rendszer és rádiórendszer kompatibilitási ellenőrzésének típusát (ESC/RSC) (mindez tehát nem vezethet új ESC/RSC-típus létrehozásához).

7.2.10.3.2. A vasúti társaság feladatai

A járműben végrehajtandó szükséges javítások azonosítása érdekében a vasúti társaság összehasonlítja a jármű felhasználási területére vonatkozóan a RINF-ben nyilvántartásba vett hibák javításait a 7.2.10.1. pontban leírt, korábban megadott információkkal.

Az érintett fedélzeti ERTMS-alrendszerek esetében a vasúti társaság a fedélzeti rendszer gyártójának támogatásával végrehajtja a CCS fedélzeti alrendszerekben a hibák szükséges javításait ezen CCS ÁME B. függelékének (B1.1. táblázat) megfelelően.

7.3. Az RMR telepítésére vonatkozó szabályok

7.3.1. Pálya menti létesítmények

7.3.1.1. A GSM-R vagy FRMCS felszerelése kötelező a következő esetekben:

1. a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer rádiókommunikációs részének első alkalommal történő felszerelése. Ha egy vonalon az FRMCS az első A. osztályú rádiórendszer, be kell tartani a 7.3.1.3. pont szerinti feltételeket;

2. a már üzembe helyezett pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer rádiókommunikációs részének olyan korszerűsítése, amely megváltoztatja az alrendszer funkcióit vagy teljesítményét. Nem tartoznak ide azok a módosítások, amelyek a hagyományos egységek biztonsági hibáinak megszüntetéséhez szükségesek;

3. a 2. szintű ETCS telepítése adatátviteli rádiókommunikációt igényel;

4. a rádiós infill funkcióval rendelkező 1. szintű ETCS telepítése GSM-R rádiókommunikációt igényel.

7.3.1.2. A GSM-R csak a következő feltételekkel helyezhető üzemen kívül:

- 1. feltétel: legalább 5 éves időszak áll rendelkezésre annak bejelentésére, hogy hol kell leállítani a GSM-R szolgáltatásokat. A bejelentést csak akkor kell megtenni, amikor az FRMCS fedélzeti kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeire vonatkozó, az 5.1. táblázatban és az A. függelékben felsorolt előírások elkészülnek, és azokat közzéteszik ezen CCS ÁME módosításával, ami lehetővé teszi a teljes FRMCS fedélzeti berendezés pályáztatását. A bejelentést a RINF-en belül kell megtenni, és a RINF e változásait a 2012/34/EU irányelv 27. cikkének részeként fel kell sorolni a hálózati üzletszabályzatban,

és

- 2. feltétel: az FRMCS üzemel.

Rövidebb időkeret is megengedett, ha erről az adott vonalakon (a megállapodás létrejöttének időpontjában) szolgáltatásokat nyújtó vagy szolgáltatásokat nyújtani kívánó pályahálózat-működtető és vasúti társaságok megállapodnak. A rövidebb bejelentési időszakra vonatkozó megállapodásról értesíteni kell az Európai Bizottságot.

7.3.1.3. Az FRMCS pálya menti megvalósítása előzetesen meglévő GSM-R nélkül csak a következő feltétellel megengedett:

legalább 5 éves időszak áll rendelkezésre annak bejelentésére, hogy hol kell elindítani az FRMCS szolgáltatásokat. A bejelentés csak akkor tehető meg, amikor az FRMCS fedélzeti kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeire vonatkozó, az 5.1. táblázatban és az A. függelékben felsorolt előírások elkészülnek, és azokat közzéteszik ezen CCS ÁME módosításával, ami lehetővé teszi a teljes FRMCS fedélzeti berendezés pályáztatását. A bejelentést a RINF-en belül kell megtenni, és a RINF e változásait a 2012/34/EU irányelv 27. cikkének részeként fel kell sorolni a hálózati üzletszabályzatban.

Rövidebb időkeret is megengedett, ha erről az adott vonalakon (a megállapodás létrejöttének időpontjában) szolgáltatásokat nyújtó vagy szolgáltatásokat nyújtani kívánó pályahálózat-működtető és vasúti társaságok megállapodnak. A megállapodásról a Bizottságot értesíteni kell.

7.3.2. Fedélzeti létesítmények

7.3.2.1. Azon járművekre, amelyeket olyan vonalon kívánnak használni, amelynek legalább egy szakasza GSM-R-rel van ellátva, FRMCS-sel viszont nincs, vagy olyan vonalon, amely magában foglal legalább egy, FRMCS-t nem támogató RBC-t (még akkor is, ha azt hagyományos rádiókommunikációs rendszerre építették rá), kötelező GSM-R felszerelése a következő esetekben:

1. a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hangalapú rádiókommunikációs részének első alkalommal történő felszerelése;

2. a már forgalomba hozott fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hangalapú rádiókommunikációs részének (B. osztály) olyan korszerűsítése, amely megváltoztatja az alrendszer funkcióit vagy teljesítményét. Ez nem vonatkozik azokra a módosításokra, amelyek a hagyományos egységek biztonsági hibáinak megszüntetéséhez szükségesek.

3. A rádiós infill funkcióval rendelkező 2. szintű vagy 1. szintű ETCS telepítése adatátviteli rádiókommunikációt igényel.

7.3.2.2. Az FRMCS járművekbe történő beszerelése kötelező azon járművek esetében, amelyeket olyan vonalon kívánnak üzemeltetni, ahol a pályahálózat-működtető bejelentette az FRMCS pálya menti telepítését:

1. a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hangalapú rádiókommunikációs részének első alkalommal történő felszerelése;

2. a már forgalomba hozott fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hangalapú rádiókommunikációs részének (B. osztály vagy GSM-R) olyan korszerűsítése, amely megváltoztatja az alrendszer funkcióit vagy teljesítményét. Ez nem vonatkozik azokra a módosításokra, amelyek a hagyományos egységek biztonsági hibáinak megszüntetéséhez szükségesek;

3. a 2. szintű ETCS telepítése adatátviteli rádiókommunikációt igényel.

7.4. Az ETCS telepítésére vonatkozó szabályok

7.4.1. Pálya menti létesítmények

Az (EU) 2017/6 bizottsági végrehajtási rendelet (40) 1. és 2. cikke, valamint I. melléklete az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (41) 47. cikkében említettek szerint, valamint e rendelet frissítései szerint alkalmazandó.

Nem telepíthető és működtethető Euroloop vagy rádiós infill adatátvitel, kivéve a 7.7. pontban különleges esetként felsorolt vonalakon/pálya menti területeken.

A pálya menti létesítményeknek meg kell felelniük a 13. jelzőszámú sorban (SUBSET-40) említett harmonizált műszaki szabályoknak, és üzemeltetésüket korlátozás nélkül, az (EU) 2019/773 végrehajtási rendelet A. függelékében meghatározott üzemeltetési szabályok szerint kell végezni. A pálya menti létesítményekre vonatkozó jóváhagyásoknak az (EU) 2016/797 irányelv 19. cikke szerinti kiadásakor az Ügynökség, a helyhez kötött berendezések üzembe helyezésének engedélyezésekor a nemzeti biztonsági hatóság igazolja a megfelelést.

A pályahálózat-működtető a RINF-en keresztül tájékoztatja az üzemeltetőket az engedélyezett pálya menti ERTMS-létesítmények üzembe helyezésének időpontjáról és dátumáról.

7.4.1.1. Nagysebességű hálózat

Pálya menti ETCS felszerelése kötelező:

1. pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer vonatbefolyásoló részének első alkalommal történő felszerelése esetén (B. osztályú rendszerrel vagy anélkül); vagy

2. a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer meglévő vonatbefolyásoló részének korszerűsítése esetén, amennyiben az módosítja a meglévő hagyományos rendszer funkcióit, teljesítményét és/vagy átjárhatósági szempontból releváns interfészeit (légrés). Ez nem vonatkozik azokra a módosításokra, amelyek a hagyományos egységek biztonsági hibáinak megszüntetéséhez szükségesek.

7.4.1.2. Előírások a CCS ÁME korábbi változataiból.

Azok a hálózatok, amelyeken ezen ÁME hatálybalépése előtt ezen ÁME korábbi változatai A. mellékletének A2.1. táblázata szerinti 1. számú előíráscsomagnak megfelelően hoznak létre és üzemeltetnek ETCS-vonalakat, és amelyek 2020. december 31. előtt 1 000 km-t vagy 25 %-ot meghaladó mértékben működnek vagy építés alatt állnak a törzshálózati folyosókon, új projektek esetében az ezen ÁME közzétételét követő 7 évig, illetve a hálózat korszerűsített vagy felújított projektjei esetében ezen ÁME hatálybalépését követő 10 évig kivételesen továbbra is használhatják ezeket az ETCS-előírásokat üzembe helyezés céljából az alábbi feltételek mellett:

1. Az 1. számú előíráscsomag bevezetésére irányuló szándékról, valamint a tervezett hatályról és tervről ezen ÁME közzétételétől számított két éven belül értesítést küldtek az Európai Bizottságnak.

2. A pályahálózat-működtető biztosítja, hogy ezeken a vonalakon végrehajtásra kerüljön a releváns hibák kijavítására irányuló összes olyan intézkedés, amely lehetővé teszi az ezen ÁME-nak megfelelő fedélzeti ETCS-t (beleértve a fedélzeti rendszer hibáinak kijavítását is) a normál üzem biztosítása érdekében.

3. A pályahálózat-működtető végrehajtja az ügynökségi véleményekben vagy az előírások közzétett változataiban előirányzott, a releváns hibák kijavítását célzó és harmonizált vagy egyenértékű kockázatcsökkentő intézkedéseket, a 7.2.10. pontnak megfelelően.

4. Ezen túlmenően a korábbi 1. számú előíráscsomagnak megfelelő infrastruktúrán végrehajtott bármely módosításnak biztosítania kell, hogy a korábbi (2) és (3) feltételek is teljesüljenek.

Azok a hálózatok, amelyeken ezen ÁME hatálybalépése előtt ezen ÁME korábbi változatai A. mellékletének A2.2. és A2.3. táblázata szerinti 2. és 3. számú előíráscsomagnak megfelelően hoznak létre és üzemeltetnek ETCS-vonalakat, kivételesen továbbra is használhatják ezeket az előírásokat üzembe helyezés céljából ezen ÁME közzétételét követő 7 évig az új projektek esetében és ezen ÁME hatálybalépésétől számított 10 évig a hálózat korszerűsített vagy felújított projektjei esetében a következő feltételek mellett:

1. A pályahálózat-működtető biztosítja, hogy ezeken a vonalakon végrehajtásra kerüljön a releváns hibák kijavítására irányuló összes olyan intézkedés, amely lehetővé teszi az ezen ÁME-nak megfelelő fedélzeti ETCS-t (beleértve a fedélzeti rendszer hibáinak kijavítását is) a normál üzem biztosítása érdekében.

2. A pályahálózat-működtető végrehajtja az ügynökségi véleményekben vagy az előírások közzétett változataiban előirányzott, a releváns hibák kijavítását célzó és harmonizált vagy egyenértékű kockázatcsökkentő intézkedéseket, a 7.2.10. pontnak megfelelően.

3. Ezen túlmenően a korábbi 2. és 3. számú előíráscsomagnak megfelelő infrastruktúrán végrehajtott bármely módosításnak biztosítania kell, hogy a korábbi (1) és (2) feltételek is teljesüljenek.

7.4.1.3. Az ETCS-rendszerverzió telepítési szabályai

A pálya menti rendszer implementációja során kiválasztható, hogy az A. függelékben szereplő előírások közül mely ETCS-funkciók kerüljenek telepítésre. Az A. függelékben szereplő előírások a következő rendszerverziók funkcióit tartalmazzák: 1.0, 1.1, 2.0, 2.1, 2.2, 2.3 és 3.0. A 7.4.4. pontban meghatározott eljárásnak megfelelően a pályahálózat-működtetőnek jelentenie kell, hogy mely vonalakon mely rendszerverziót alkalmazzák. A bejelentést a RINF-en belül kell megtenni, és a RINF e változásait a 2012/34/EU irányelv 27. cikkének részeként fel kell sorolni a hálózati üzletszabályzatban.

A fedélzeti ETCS-rendszer 3.0 verziójához szükséges pálya menti létesítmény csak a következő feltétellel megengedett:

legalább 5 éves bejelentési időkeret azokon a vonalakon, amelyeken az ETCS rendszer 3.0 verziója kötelező fedélzeti követelmény a verzióval lefedett hálózaton közlekedő járművek esetében. Azon vonalak bejelentése, amelyek a fedélzeti ETCS-rendszer 3.0 verzióját igénylik mind az engedélyezett járművek, mind az adott hálózaton közlekedő járművek tekintetében, csak az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME módosítását követően válhat kötelezővé (42) (lásd a B1.1. táblázatot). Rövidebb időkeret is megengedett, ha erről az adott vonalakon (a megállapodás létrejöttének időpontjában) szolgáltatásokat nyújtó vagy szolgáltatásokat nyújtani kívánó pályahálózat-működtető és vasúti társaságok megállapodnak. A megállapodásról a Bizottságot értesíteni kell.

7.4.2. Fedélzeti létesítmények

7.4.2.1. Újonnan gyártott járművek

Az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke szerinti forgalomba hozatal érdekében az újonnan gyártott járműveknek ETCS-rendszerrel felszereltnek kell lenniük és készen kell állniuk az üzemre ezen ÁME-val összhangban.

7.4.2.2. Meglévő járművek

A meglévő járművek (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke szerinti engedélyezésekor a járműveknek ezen ÁME-nak megfelelően ETCS-rendszerrel felszereltnek kell lenniük és üzemre készen kell állniuk (A. osztályú vonatbefolyásoló rendszer), ha a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerben új B. osztályú vonatbefolyásoló rendszert telepítenek.

Kötelező a 7.4.2.4.1 és 7.4.2.4.2 pont betartása, ha a járművön korszerűsítésre kerül a meglévő ETCS-rendszer fedélzeti része.

Nem kötelező a 7.4.2.4.1 és 7.4.2.4.2 pont betartása, ha a járművön javításra kerül a meglévő ETCS-rendszer fedélzeti funkciója.

7.4.2.3. A meglévő járművek felhasználási területének kiterjesztésére vonatkozó szabályok

A felhasználási terület kiterjesztésének kérelmezésekor a következő szabályok alkalmazandók az üzembe helyezett és a 2007/756/EK határozattal összhangban a nemzeti járműnyilvántartásba vagy az (EU) 2018/1614 végrehajtási határozattal összhangban az európai járműnyilvántartásba vett, meglévő járművek tekintetében:

1. A járműveknek meg kell felelniük az e melléklet 7.7. pontjában említett különleges esetekben alkalmazandó egyedi rendelkezéseknek, valamint az (EU) 2016/797 irányelv 13. cikke (2) bekezdése a), c) és d) pontjában említett, a szóban forgó irányelv 14. cikkének megfelelően bejelentett nemzeti szabályoknak.

2. Az ETCS-, GSM-R-, illetve FRMCS-berendezésekkel már felszerelt járműveket nem kell korszerűsíteni, kivéve, ha az ETCS-sel, GSM-R-rel vagy FRMCS-sel való műszaki összeegyeztethetőség ezt megkívánja.

3. Az ETCS-rendszerrel fel nem szerelt járműveken telepíteni kell az ETCS-t, és e járműveknek meg kell felelniük az A. függelék A2. táblázatában említett előíráscsomagoknak. Kötelező a 7.4.2.4.1. és 7.4.2.4.2. pont betartása.

4. Ha a járművet olyan hálózaton kívánják használni, ahol legalább egy vonalszakasz fel van szerelve A. osztályú RMR-rel, az A. osztályú RMR hangalapú rádióval még fel nem szerelt járműveken a rádióhálózattal műszakilag kompatibilis A. osztályú RMR mozdonyrádiót kell telepíteni, kivéve, ha ezt a hálózatot a járműbe már beépített B. osztályú rendszerrel kompatibilis hagyományos B. osztályú rádiókommunikációs rendszerre építették rá. Ilyen esetben az A. osztályú RMR hangalapú rádiónak meg kell felelnie az A. függelék A2. táblázatában említett előírásoknak.

5. Ha a járművön a (3) pontnak megfelelően ETCS-t kell telepíteni, és azt a 2. szintű ETCS rendszerrel felszerelt kiterjesztett alkalmazási területen való üzemeltetésre szánják, az A. osztályú RMR adatkommunikációval még fel nem szerelt járműveken legalább egy olyan A. osztályú RMR adatátviteli rádiót kell telepíteni, amely a rádióhálózattal műszakilag kompatibilis. Ilyen esetben az A. osztályú RMR adatátviteli rádiónak meg kell felelnie az A. függelék A2. táblázatában említett előírásoknak.

6. Amennyiben egy engedélyezett jármű a 2008/57/EK irányelv 9. cikke alapján mentesült az ÁME-k vagy azok egy részének alkalmazása alól, a kérelmezőnek az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikkével összhangban eltérés(eke)t kell kérnie a kiterjesztett felhasználási terület szerinti tagállamokban.

7. Amennyiben az alkalmazási terület kiterjesztésére irányuló kérelmet a meglévő CCS fedélzeti alrendszer vonatbefolyásoló részének korszerűsítésére vonatkozó új engedély iránti kérelemmel együtt nyújtják be, kötelező a 7.4.2.4.1. és a 7.4.2.4.2. pont betartása.

7.4.2.4. Az ETCS-rendszerverzió telepítési szabályai

7.4.2.4.1. A forgalomba hozott fedélzeti ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek esetében a következő verziótartományok egyike alkalmazandó:

1. a jogszerűen működtetett ETCS-rendszerverziók 1.0 és 2.1 verzió közötti tartománya;

2. a jogszerűen működtetett ETCS-rendszerverziók 1.0 és 2.2 verzió közötti tartománya;

3. a jogszerűen működtetett ETCS-rendszerverziók 1.0 és 3.0 verzió közötti tartománya.

7.4.2.4.2. A járműtípusnak olyan megfelelő fedélzeti ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet kell tartalmaznia, amely a jogszerűen működtetett ETCS-rendszerverziók 7.4.2.4.1. pontban meghatározott, előírt tartományába esik (43). A jogszerűen működtetett ETCS-rendszerverziók előírt tartományát az engedély szerinti járműtípus tervezett alkalmazási területére vonatkozóan a RINF-ben szereplő bejelentett rendszerverziók (44) alapján kell meghatározni. Az alábbiak esetében az ETCS-rendszer olyan verzióját kell telepíteni a járműtípuson, amely megfelel legalább azon bejelentett ETCS-rendszerverziónak, amely - a B. függelékben megadott időkeret szerint - a következő 5 évben alkalmazandóvá válik:

1. a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ETCS-részének első alkalommal történő felszerelése;

vagy

2. a már forgalomba hozott fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ETCS-részének olyan korszerűsítése, amely megváltoztatja az alrendszer funkcióit. Ez nem vonatkozik azokra a módosításokra, amelyek a 7.2.10. pontban foglaltak szerint szükségesnek minősülnek a hibák kijavításához.

7.4.3. Nemzeti követelmények

7.4.3.1. A tagállamok nemzeti szinten további követelményeket vezethetnek be, különösen annak érdekében, hogy csak az ETCS-sel felszerelt járművek férhessenek hozzá az ETCS-sel felszerelt vonalakhoz, és így a meglévő nemzeti rendszerek leszerelhetők legyenek. Erről legalább 5 évvel a leszerelés előtt értesítést kell küldeni. Rövidebb időkeret is megengedett, ha erről az adott vonalakon (a megállapodás létrejöttének időpontjában) szolgáltatásokat nyújtó vagy szolgáltatásokat nyújtani kívánó pályahálózat-működtető és vasúti társaságok megállapodnak. A bejelentést a RINF-en belül kell megtenni (45), és a RINF e változásait a 2012/34/EU irányelv 27. cikkének részeként fel kell sorolni a hálózati üzletszabályzatban. Az 5 éves értesítési határidő nem vonatkozik azokra a követelményekre, amelyek értelmében csak az ETCS-sel felszerelt járművek férhetnek hozzá az ETCS-sel felszerelt vonalakhoz, és amelyeket a hálózati üzletszabályzatban e rendelet hatálybalépése előtt jelentettek be.

7.4.3.2. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az ETCS-sel, RMR-rel vagy ATO-val való felszerelésre vonatkozó kötelezettség hatálya alól egy adott alkalmazási területen kizárják a járművekről szóló ÁME 2.2.2. C) pontjában meghatározott különleges járműveket, ideértve a közúti-vasúti járműveket is, ha azok üzemeltetése nem akadályozza a B. osztályú rendszer leszerelését. Mindezeket be kell jelenteni és a 2012/34/EU irányelv 27. cikkének részeként fel kell sorolni a hálózati üzletszabályzatban.

7.4.3.3. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az ETCS-sel való felszerelés kötelezettségének hatálya alól kizárják a 2016/797/EU irányelv 1. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, szigorúan helyi célra használt személyszállító vonatokat, valamint a 20 évnél régebben üzemben lévő, kizárólag a nemzeti hálózat ETCS nélküli részén közlekedő tolatómozdonyokat, amennyiben a következő öt évben nem tervezik az ETCS kiépítését.

7.4.4. Nemzeti végrehajtási tervek

A tagállamoknak az érintett pályahálózat-működtetőkkel és vállalkozó vasúti társaságokkal együttműködésben nemzeti végrehajtási tervet kell készíteniük ezen ÁME végrehajtására, figyelembe véve az Európai Unió teljes vasúti rendszerének koherenciáját és a vasúti rendszer gazdasági életképességét, kölcsönös átjárhatóságát és biztonságosságát. A tagállamok konzultálnak a szomszédos országokkal a határokon átnyúló vasúti szakaszok koherens tervezése érdekében. A tervnek ki kell terjednie az ÁME hatálya alá tartozó valamennyi vonalra, beleértve a TEN-T vonalakat, a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is.

A szóban forgó nemzeti végrehajtási terv szerinti átfogó ERTMS-kiépítéshez szükséges technikai és indikatív pénzügyi átállási stratégia kidolgozása érdekében a tagállamok összehangolják a folyamatot az összes érdekelt fél között.

A tagállamok nemzeti végrehajtási tervükbe belefoglalják a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők által az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer tekintetében ismertetett, a 7.2.9. pontban felsorolt kötelező és opcionális feltételekkel kapcsolatos igények értékelését.

A szóban forgó értékelés alapján a tagállamok döntenek az átállási stratégiáról, amelyben (uniós szemszögből) ismertetik a vasúti rendszerre gyakorolt várható általános hatást, valamint azt, hogy az érintett érdekelt felek viszonylatában hogyan kívánják biztosítani e hatás kiegyensúlyozott és megkülönböztetésmentes jellegét. E koordinációs folyamat végén meg kell határozni a végrehajtandó technikai és pénzügyi átállási stratégiát.

A nemzeti végrehajtási tervnek tájékoztatást kell nyújtania minden új, felújított és korszerűsített vonalról a 7.2.9. pontban felsorolt kötelező és opcionális feltételekkel összefüggésben, biztosítva, hogy a vasúti társaságok legalább 5 évvel korábban értesítést kapjanak abban az esetben, ha a hálózaton való üzemeltetéshez új kötelező fedélzeti követelményekre lesz szükség. Ezt be kell jelenteni a RINF-en belül (46), és a RINF e változásait a 2012/34/EU irányelv 27. cikkének részeként fel kell sorolni a hálózati üzletszabályzatban. Az 5 éves értesítési határidő nem vonatkozik azokra a követelményekre, amelyeket a hálózati üzletszabályzatban ezen CCS ÁME hatálybalépése előtt jelentettek be.

A nemzeti végrehajtási tervnek legalább 20 éves időszakot kell lefednie, és azt rendszeresen - legalább ötévente - frissíteni kell. A tervnek a H. függelékben szereplő sablont kell követnie a lefedett időszak első öt évére vonatkozóan.

A következő tizenöt éves időszakra nézve a tervnek lehetőleg szintén az említett sablont kell követnie, azonban kevésbé részletesen.

A Bizottság a honlapján közzéteszi a nemzeti végrehajtási terveket, és ezekről az (EU) 2016/797 irányelv 51. cikke (1) bekezdésében említett bizottságon keresztül tájékoztatja a tagállamokat.

A Bizottság a nemzeti végrehajtási tervekről elemzést készít, amely kiterjed többek között a tervek összehasonlítására és a további koordinációs intézkedések iránti igények meghatározására.

A nemzeti végrehajtási terveknek legalább a következő információkat kell tartalmazniuk (47):

1. A fent leírt általános átállási stratégia, beleértve a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők által ismertetett igények értékelését is

2. Az aktuális helyzet bemutatása, beleértve az alábbiakat:

a) tények és adatok a telepített vonatbefolyásoló, ATO-, rádió- és vonatérzékelő rendszerekről, ideértve a kapacitás, a biztonság, a megbízhatóság és a teljesítmény szempontjából nyújtott előnyök részleteit, valamint a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző rendszerre vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat;

b) a B. osztályú rendszerek és azok hátralévő gazdasági élettartama, ideértve a hagyományos B. osztályú vonatbefolyásoló és rádiórendszerek tekintetében a nyitott piaci feltételek biztosítása érdekében hozott, a 7.2.6. pont szerinti intézkedések leírását.

c) A fedélzeti CCS alrendszerek, a rendelkezésre álló információk alapján.

3. Az átállási stratégia meghatározása (a jövőbeli helyzet felvázolása)

A műszaki átállási stratégiának tartalmaznia kell az alábbiakkal kapcsolatos információkat és tervezést:

1. az ETCS-t érintően: A vonalanként és hálózatonként előírt ETCS szintje és rendszerverziója, részletes információkkal a határokon átnyúló szakaszokról és csomópontokról. Adott esetben az alapkonfiguráció és a szintek frissítési stratégiájára vonatkozó információk;

2. a rádiórendszert érintően: a rádiórendszerekre vonatkozó információk (pl. rádiós vonalkapcsolás, csomagkapcsolás, telepítési opciók ETCS-hez);

3. az ATO-t érintően: az ATO telepítésének szükségességére vonatkozó információk;

4. a vonatérzékelést érintően: az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszerre való átállásra vonatkozó információk;

5. különleges esetek: a különleges esetek fokozatos megszüntetésére vonatkozó információk.

6. Fedélzeti CCS-alrendszerek.

7. A pálya menti és a fedélzeti rendszerekkel kapcsolatos pénzügyi információk.

A következő 20 évben az alábbiakkal kapcsolatos változásokról áttekintést nyújtó tervezés (hálózati térképek):

1. a vonatbefolyásolást érintően:

a) hálózati térkép az ETCS üzembe helyezésének dátumaival; részletes információk a határokon átnyúló vonalakról és csomópontokról.

b) Adott esetben hálózati térkép azokkal a dátumokkal, amikortól a B. osztályú rendszer üzeme már nem engedélyezett, illetve az ETCS kizárólagos alkalmazása kötelező; amennyiben a szóban forgó térképtől eltér, hálózati térkép a B. osztályú rendszer üzemen kívül helyezésének dátumaival;

2. a rádiórendszert érintően:

a) hálózati térkép a GSM-R üzembe helyezésének dátumaival; részletes információk a határokon átnyúló vonalakról és csomópontokról.

b) adott esetben hálózati térkép azokkal a dátumokkal, amikortól a B. osztályú rádiórendszer üzeme már nem engedélyezett; amennyiben a szóban forgó térképtől eltér, hálózati térkép a B. osztályú rádiórendszer üzemen kívül helyezésének dátumaival;

c) hálózati térkép az FRMCS üzembe helyezésének dátumaival;

d) adott esetben hálózati térkép azokkal a dátumokkal, amikortól a GSM-R üzeme már nem engedélyezett; amennyiben a szóban forgó térképtől eltér, hálózati térkép a GSM-R üzemen kívül helyezésének dátumaival;

3. az ATO-t érintően:

a) adott esetben hálózati térkép az ATO üzembe helyezésének dátumaival; részletes információk a határokon átnyúló vonalakról és csomópontokról.

4. a vonatérzékelést érintően:

a) hálózati térkép az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer üzembe helyezésének dátumaival. részletes információk a határokon átnyúló vonalakról és csomópontokról.

5. Fedélzeti CCS alrendszerek, a határokon átnyúlóan közlekedő járművekre vonatkozó opcionális információkkal.

7.5. Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer kompatibilitásának vizsgálataira vonatkozó végrehajtási szabályok

Az ETCS-sel és RMR-rel ellátott meglévő járműveket, valamint azok megfelelő típusait minden további ellenőrzés nélkül összeegyeztethetőnek kell tekinteni az ETCS-rendszer, illetve rádiórendszer hálózati összeegyeztethetőségi típusaival, ha azok 2020. január 16-án az ETCS-sel és RMR-rel működőképesek, ugyanakkor a meglévő használati feltételeket és korlátozásokat fenn kell tartani.

A jármű, annak típusa vagy az infrastruktúra bármely későbbi műszaki vagy útvonal-kompatibilitásra vonatkozó módosítását az ezen ÁME-ban meghatározott, az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetőségére vonatkozó követelményeknek megfelelően kell kezelni.

7.6. Vonatérzékelő rendszerekre vonatkozó telepítési szabályok

A vonatérzékelő rendszer ezen ÁME-val összefüggésben a pálya mentén felszerelt olyan berendezést jelenti, amely érzékeli járművek jelenlétét és hiányát a teljes útvonalon vagy annak egy adott szakaszán.

Az érzékelőberendezésből származó adatokat felhasználó pálya menti rendszerek (például a biztosítóberendezés vagy a szintbeli keresztezést ellenőrző rendszer) nem tekintendők a vonatérzékelő rendszer részének.

Ez az ÁME csak olyan mértékben határozza meg a járművekhez csatlakozó interfészre vonatkozó követelményeket, amennyire az az ÁME-nak megfelelő járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer közötti összeegyeztethetőség biztosításához szükséges.

Az ÁME követelményeinek megfelelő vonatérzékelő rendszer telepítése lehet független az ETCS vagy a GSM-R felszerelésétől.

Ezen ÁME vonatérzékelő rendszerekkel kapcsolatos követelményeit a következő esetekben kell teljesíteni:

1. a vonatérzékelő rendszer korszerűsítése;

2. a vonatérzékelő rendszer felújítása, amennyiben ezen ÁME követelményeinek teljesítése nem jelenti más pálya menti vagy fedélzeti rendszer nem kívánt módosítását vagy korszerűsítését;

3. a vonatérzékelő rendszer felújítása, amennyiben arra a vonatérzékelő rendszerből származó információkat felhasználó pálya menti rendszerek korszerűsítése vagy felújítása miatt van szükség;

4. a B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerek eltávolítása (integrált vonatérzékelő és vonatbefolyásoló rendszerek esetében).

Az átállási fázisban gondoskodni kell arról, hogy az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer felszerelése minimális kedvezőtlen hatást fejtsen ki az ÁME-nak meg nem felelő járművekre.

Ennek elérése érdekében a pályahálózat-működtetőnek ajánlatos ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszert választania, amely egyúttal összeegyeztethető az adott infrastruktúrában működtetett, ÁME-nak meg nem felelő járművekkel is.

7.7. Különleges esetek

7.7.1. Bevezetés

Az alábbi különleges esetekben a következő különös rendelkezések megengedettek.

E különleges esetek két kategóriába tartoznak: a rendelkezések vagy folyamatosan ("P" eset), vagy pedig ideiglenesen alkalmazandók, ez esetben 2040 előtt ("T" eset) vagy az e rendelet 13. cikkének (5) bekezdésében meghatározott újbóli vizsgálatot követően meghatározandó időpont előtt ("T2" eset) törlendők.

Az alábbi pontokban meghatározott különleges eseteket a 4. pont alkalmazandó pontjaival és/vagy az ott említett előírásokkal együtt kell értelmezni.

A különleges esetek felválthatják a 4. pontban meghatározott követelményeket.

Amennyiben a 4. pont vonatkozó pontjában meghatározott követelményekhez nem kapcsolódik különleges eset, ezek a követelmények nem szerepelnek a következő pontokban, és továbbra is változatlanul teljesíteni kell őket.

A 4.2.10. és 4.2.11. alapvető paraméterekkel kapcsolatos különleges esetek értékelését, amely paraméterek esetében a Megjegyzések oszlopban a "járművekre alkalmazandó" megjegyzés szerepel, a járművek alrendszer bejelentett szervezete értékeli.

Az ÁME jövőbeni felülvizsgálatai során minden különleges esetet (a vonatkozó dátumokkal együtt) újra meg kell vizsgálni a biztonságra, az interoperabilitásra, a határokon átnyúló szolgáltatásokra, a TEN-T folyosókra gyakorolt befolyásuk, valamint az ezek megőrzésével vagy felszámolásával összefüggő gyakorlati és gazdasági hatásuk értékelése alapján abból a célból, hogy a szóban forgó esetek műszaki és földrajzi hatályát korlátozni lehessen. Különös figyelmet kell fordítani az uniós finanszírozás elérhetőségére. A vonatérzékelő rendszereket és a megfelelő záródátumokat e rendelet 13. cikkének (5) bekezdése szerint újbóli vizsgálat alá kell vonni.

A különleges eseteknek azon útvonalra vagy hálózatra kell korlátozódniuk, ahol alkalmazásuk feltétlenül szükséges; a különleges eseteket figyelembe kell venni az útvonal-kompatibilitási eljárásokban.

7.7.2. A különleges esetek felsorolása

7.7.2.1. Belgium

7.7.2.2. Észak-Írország tekintetében Egyesült Királyság

7.7.2.3. Franciaország

7.7.2.4. Lengyelország

7.7.2.5. Litvánia, Lettország és Észtország

7.7.2.6. Svédország

7.7.2.7. Luxemburg

7.7.2.8. Németország

7.7.2.9. Olaszország

7.7.2.10. Cseh Köztársaság

7.7.2.11. Hollandia

7.7.2.12. Írország

KÉP HIÁNYZIK

Kép #1

7.7.2.13. Bulgária

7.7.2.14. Ausztria

A. függelék (49)

Hivatkozások

Az alapvető paraméterekben (ezen ÁME 4. pontja) szereplő minden hivatkozással kapcsolatosan a következő táblázat jelöli a kötelező előírásokat az A2. táblázatban szereplő jelzőszám segítségével.

A1. táblázat

Az alapvető paraméterek és a kötelező előírások közötti megfelelések

Előírások

Amennyiben az A2. táblázatban felsorolt dokumentumok valamelyike egy másik dokumentum egyértelműen meghatározott rendelkezését tartalmazza (oly módon, hogy az bemásolásra került a dokumentumba vagy a dokumentum arra hivatkozást tartalmaz), akkor úgy kell tekinteni, hogy csak és kizárólag az adott rendelkezés képezi részét az A2. táblázatban felsorolt, érintett dokumentumnak.

Ezen ÁME alkalmazásában amennyiben az A2. táblázatban felsorolt dokumentumok valamelyike "kötelező" vagy "normatív" hivatkozást tartalmaz egy, az A2. táblázatban nem szereplő dokumentumra, akkor a hivatkozott dokumentum nem előírásnak, hanem minden esetben az alapkövetelmények teljesülésének igazolására szolgáló elfogadható megfelelési módozatnak tekintendő (amely a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és az alrendszerek tanúsításakor felhasználható, és nem igényli az ÁME jövőbeni felülvizsgálatait).

Megjegyzés: az A2. táblázatban "fenntartva" szóval jelölt előírások az F. függelékben nyitott kérdésként is fel vannak sorolva abban az esetben, ha a megfelelő nyitott kérdések lezárásához nemzeti szabályok bejelentésére van szükség. A nyitott kérdésként fel nem sorolt, "fenntartva" jelzéssel ellátott dokumentumok a rendszer javítására szolgálnak.

A2. táblázat

A kötelező előírások jegyzéke

A3. táblázat

A szabványok jegyzéke

Az alábbi táblázatban felsorolt szabványok és későbbi módosításaik alkalmazása, amennyiben azokat a tanúsítási eljárás harmonizált szabványaként teszik közzé, megfelelő eszköz ahhoz, hogy maradéktalanul teljesüljenek a 402/2013/EU végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott kockázatkezelési eljárás feltételei, az ezen ÁME 4. és 6. pontjában foglalt rendelkezések sérelme nélkül.

A4. táblázat

Az akkreditált vizsgálóhelyekre (laboratóriumokra) vonatkozó kötelező szabványok jegyzéke

B. függelék

B1. A fedélzeti alrendszerekre vonatkozó követelmények és átmeneti rendszerek változásai

B1.1. táblázat

A fedélzeti CCS alrendszerre vonatkozó átmeneti rendszer (55)

B1.2 táblázat

A LOC-PAS alrendszerre vonatkozó átmeneti rendszer (56)

B2. A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó követelmények és átmeneti rendszerek változásai

B2. táblázat

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó átmeneti rendszer

B3. A CCS alrendszer esetében a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó követelmények és az átmeneti rendszerek változásai

B3. táblázat

A CCS átjárhatósági rendszerelemekre vonatkozó átmeneti rendszer

A 7.2.4.3. pont (A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek) szerint a CCS alrendszerekre meghatározott átmeneti időszakok alkalmazandók a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre, hacsak e táblázatban másként nem szerepel.

C. függelék

Ez a függelék a (kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos) különböző ESC/RSC-nyilatkozatok sablonjait tartalmazza.

C. 1. függelék Az ESC-nyilatkozat sablonja

AZ ETCS-RENDSZER KOMPATIBILITÁSÁRA (ESC) VONATKOZÓ NYILATKOZAT SABLONJA

AZ ETCS-RENDSZER KOMPATIBILITÁSÁRA (ESC) VONATKOZÓ NYILATKOZAT

Az ETCS-rendszer kompatibilitására vonatkozó nyilatkozatot tartalmazó [dokumentum száma] dokumentum (57)

Alulírott kérelmező

[Cégnév]

[Teljes postai cím]

felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy az alábbi alrendszert (58):

[Az alrendszer neve, rövid leírása, releváns konfigurációja, egyedi azonosítója]

amelyre ez a nyilatkozat vonatkozik, a következő ESC-típus(ok)nak megfelelő ellenőrzéseknek vetették alá:

[Hivatkozás az Ügynökség műszaki dokumentációjában közzétett ESC-típusok azonosítóira].

Az értékelést az itt megnevezett bejelentett szervezet végezte:

Cégnév

Nyilvántartási szám

Teljes cím

Az alábbi jelentés(ek) alapján:

[Jelentés(ek) száma(i), a kiállítás dátuma(i)].

Az alkalmazandó használati feltételek és egyéb korlátozások (59) (60) a következők:

[Hivatkozás a használati feltételek és egyéb korlátozások jegyzékét tartalmazó dokumentumra].

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos alábbi ESC-nyilatkozatok kerültek figyelembevételre:

[A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC-nyilatkozatok felhasználásának módja].

Hivatkozás a korábbi ESC-nyilatkozatokra (adott esetben)

[Igen/Nem].

Kelt:

[ÉÉÉÉ/HH/NN]-án/-én.

A kérelmező aláírása,

családi név és utónév

C. 2. függelék A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC-nyilatkozat sablonja

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEKKEL KAPCSOLATOS ESC-NYILATKOZAT SABLONJA

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEKKEL KAPCSOLATOS ESC-NYILATKOZAT

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos, az ETCS-rendszer kompatibilitására vonatkozó nyilatkozatot tartalmazó [dokumentum száma] dokumentum (61)

Alulírott kérelmező

[Cégnév]

[Teljes postai cím]

felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy az alábbi kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet (62):

[A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem neve, rövid leírása, releváns konfigurációja, egyedi azonosítója]

amelyre ez a nyilatkozat vonatkozik, a következő ESC-típus(ok)nak megfelelő ellenőrzéseknek vetették alá:

[Hivatkozás az Ügynökség műszaki dokumentációjában közzétett ESC-típusok azonosítóira]

Az értékelést az itt megnevezett bejelentett szervezet végezte:

Cégnév

Nyilvántartási szám

Teljes cím

Az alábbi jelentés(ek) alapján:

[Jelentés(ek) száma(i), a kiállítás dátuma(i)]

Az alkalmazandó használati feltételek és egyéb korlátozások (63) (64) a következők:

[Hivatkozás a használati feltételek és egyéb korlátozások jegyzékét tartalmazó dokumentumra]

Hivatkozás a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos korábbi ESC-nyilatkozatokra (adott esetben)

[Igen/Nem]

Kelt:

[ÉÉÉÉ/HH/NN]-án/-én.

A kérelmező aláírása,

családi név és utónév

C. 3. függelék Az RSC-nyilatkozat sablonja

A RÁDIÓRENDSZER KOMPATIBILITÁSÁRA (RSC) VONATKOZÓ NYILATKOZAT SABLONJA

A RÁDIÓRENDSZER KOMPATIBILITÁSÁRA (RSC) VONATKOZÓ NYILATKOZAT

A rádiórendszer kompatibilitására vonatkozó nyilatkozatot tartalmazó [dokumentum száma] dokumentum (65)

Alulírott kérelmező

[Cégnév]

[Teljes postai cím]

felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy az alábbi alrendszert (66):

[Az alrendszer neve, rövid leírása, releváns konfigurációja, egyedi azonosítója]

amelyre ez a nyilatkozat vonatkozik, a következő RSC-típus(ok)nak megfelelő ellenőrzéseknek vetették alá:

[Hivatkozás az Ügynökség műszaki dokumentációjában közzétett RSC-típusok azonosítóira]

Az értékelést az itt megnevezett bejelentett szervezet végezte:

Cégnév

Nyilvántartási szám

Teljes cím

Az alábbi jelentés(ek) alapján:

[Jelentés(ek) száma(i), a kiállítás dátuma(i)]

Az alkalmazandó használati feltételek és egyéb korlátozások (67) (68) a következők:

[Hivatkozás a használati feltételek és egyéb korlátozások jegyzékét tartalmazó dokumentumra]

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos alábbi RSC-nyilatkozatok kerültek figyelembevételre:

[A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos RSC-nyilatkozatok felhasználásának módja]

Hivatkozás a rádiórendszer kompatibilitására vonatkozó korábbi nyilatkozatra (adott esetben)

[Igen/Nem]

Kelt:

[ÉÉÉÉ/HH/NN]-án/-én.

A kérelmező aláírása,

családi név és utónév

C. 4. függelék A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEKKEL KAPCSOLATOS RSC-NYILATKOZAT SABLONJA

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEKKEL KAPCSOLATOS RSC-NYILATKOZAT SABLONJA

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEKKEL KAPCSOLATOS RSC-NYILATKOZAT

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos, a rádiórendszer kompatibilitására vonatkozó nyilatkozatot tartalmazó [dokumentum száma] dokumentum (69)

Alulírott kérelmező

[Cégnév]

[Teljes postai cím]

felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy az alábbi kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet (70):

[A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem neve, rövid leírása, releváns konfigurációja, egyedi azonosítója]

amelyre ez a nyilatkozat vonatkozik, a következő RSC-típus(ok)nak megfelelő ellenőrzéseknek vetették alá:

[Hivatkozás az Ügynökség műszaki dokumentációjában közzétett RSC-típusok azonosítóira]

Az értékelést az itt megnevezett bejelentett szervezet végezte:

Cégnév

Nyilvántartási szám

Teljes cím

Az alábbi jelentés(ek) alapján:

[Jelentés(ek) száma(i), a kiállítás dátuma(i)]

Az alkalmazandó használati feltételek és egyéb korlátozások (71) (72) a következők:

[Hivatkozás a használati feltételek és egyéb korlátozások jegyzékét tartalmazó dokumentumra]

Hivatkozás a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos korábbi RSC-nyilatkozatokra (adott esetben)

[Igen/Nem]

Kelt:

[ÉÉÉÉ/HH/NN]-án/-én.

A kérelmező aláírása,

családi név és utónév

C. 5. függelék A kombinált ESC/RSC-nyilatkozat sablonja

AZ ETCS-RENDSZER, ILLETVE A RÁDIÓRENDSZER KOMPATIBILITÁSÁRA VONATKOZÓ NYILATKOZAT SABLONJA

AZ ETCS-RENDSZER, ILLETVE A RÁDIÓRENDSZER KOMPATIBILITÁSÁRA VONATKOZÓ NYILATKOZAT

Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer kompatibilitására vonatkozó nyilatkozatot tartalmazó [dokumentum száma] dokumentum (73)

Alulírott kérelmező

[Cégnév]

[Teljes postai cím]

felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy az alábbi alrendszert (74):

[Az alrendszer neve, rövid leírása, releváns konfigurációja, egyedi azonosítója]

amelyre ez a nyilatkozat vonatkozik, a következő ESC-, illetve RSC-típus(ok)nak megfelelő ellenőrzéseknek vetették alá:

[Hivatkozás az Ügynökség műszaki dokumentációjában közzétett ESC-, illetve RSC-típusok azonosítóira]

Az értékelést az itt megnevezett bejelentett szervezet végezte:

Cégnév

Nyilvántartási szám

Teljes cím

Az alábbi jelentés(ek) alapján:

[Jelentés(ek) száma(i), a kiállítás dátuma(i)]

Az alkalmazandó használati feltételek és egyéb korlátozások (75) (76) a következők:

[Hivatkozás a használati feltételek és egyéb korlátozások jegyzékét tartalmazó dokumentumra]

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos alábbi ESC-, illetve RSC-nyilatkozatok kerültek figyelembevételre:

[A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC-, illetve RSC-nyilatkozatok felhasználásának módja]

Hivatkozás a korábbi ESC-, illetve RSC-nyilatkozatra (adott esetben)

[Igen/Nem]

Kelt:

[ÉÉÉÉ/HH/NN]-án/-én.

A kérelmező aláírása,

családi név és utónév

C. 6. függelék A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos, kombinált ESC/RSC-nyilatkozat sablonja

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEKKEL KAPCSOLATOS, KOMBINÁLT ESC/RSC-NYILATKOZAT SABLONJA

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEKKEL KAPCSOLATOS, KOMBINÁLT ESC/RSC-NYILATKOZAT

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos, az ETCS- és a rádiórendszer kompatibilitására vonatkozó nyilatkozatot tartalmazó [dokumentum száma] dokumentum (77)

Alulírott kérelmező

[Cégnév]

[Teljes postai cím]

felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy az alábbi kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet (78):

[A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem neve, rövid leírása, releváns konfigurációja, egyedi azonosítója]

amelyre ez a nyilatkozat vonatkozik, a következő ESC-, illetve RSC-típusnak megfelelő ellenőrzéseknek vetették alá:

[Hivatkozás az Ügynökség műszaki dokumentációjában közzétett ESC-, illetve RSC-típusok azonosítóira]

Az értékelést az itt megnevezett bejelentett szervezet végezte:

Cégnév

Nyilvántartási szám

Teljes cím

Az alábbi jelentés(ek) alapján:

[Jelentés(ek) száma(i), a kiállítás dátuma(i)]

Az alkalmazandó használati feltételek és egyéb korlátozások (79) (80) a következők:

[Hivatkozás a használati feltételek és egyéb korlátozások jegyzékét tartalmazó dokumentumra]

Hivatkozás a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos korábbi ESC-, illetve RSC-nyilatkozatokra (adott esetben)

[Igen/Nem]

Kelt:

[ÉÉÉÉ/HH/NN]-án/-én.

A kérelmező aláírása,

családi név és utónév

D. függelék

Ez a függelék a feltételek, korlátozások és kiegészítő funkciók leírására szolgáló sablont tartalmazza.

A sablont és annak használatát leíró dokumentum az Ügynökség weboldalának ERTMS-re vonatkozó részében található.

E. függelék

Az ETCS DMI (járművezető és gép közötti interfész) által megjelenített harmonizált szöveges jelzések és üzenetek listája

E1. táblázat

Az ETCS DMI (járművezető és gép közötti interfész) által megjelenített harmonizált szöveges jelzések és üzenetek listája

F. függelék (81)

Nyitott kérdések

G. függelék

Részleges teljesítés

Az ezen ÁME-ban - pl. a 7.3.2. pontban vagy a SUBSET-34-ben - engedélyezett lehetőségek ellenére el lehet térni ezen ÁME-tól, feltéve, hogy a 6.1.1.2. pont rendelkezéseinek való megfelelés és az eltérés megfelel a következő kategóriák egyikének, és az alábbi táblázatban meghatározott esetekre korlátozódik:

1. Meglévő berendezések korszerűsítését igénylő funkciók, amelyek veszélyeztetnék a járművekben már engedélyezett hardverek korszerűsítésére irányuló projekt gazdasági életképességét;

2. A 2.2. és 3.0 rendszerverzióban szereplő funkciók ideiglenes végre nem hajtása mindaddig, amíg a hiányzó funkciók nem szükségesek a tervezett felhasználási területen - feltéve, hogy a szóban forgó funkciókat az alábbi feltételek teljesülésének időpontjai közül a korábbiban telepítik:

a) Ha a hiányzó funkció telepítése nem igényel engedélyt: a következő alkalommal, amikor a B1.1.1. táblázat 1. sora alapján a hibajavítás kötelező, de semmiképpen sem korábban 2026. január 1-jénél.

b) Ha a hiányzó funkció telepítése engedélyköteles: a jármű vonatbefolyásoló (ETCS-) rendszerének egyéb módosításához köthető következő újra engedélyezéskor.

c) Az ETCS vonatbefolyásoló részének következő, magasabb rendszerváltozatra történő frissítésekor.

A 2.2. és a 3.0. rendszerverzió valamennyi funkciójának telepítéséig ezeket a járműveket 2.1., illetve 2.2. rendszerverziójúnak kell nyilvánítani.

3. A SUBSET-34 opciói a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek szintjén: ha a működés szempontjából releváns bizonyos jelzések vagy funkciók kizárását érintően.

H. függelék

Ez a függelék a nemzeti végrehajtási terv sablonját tartalmazza.

A KIBOCSATAS EVE

NEMZETI VÉGREHAJTÁSI TERV

[TAGÁLLAM]

Tartalomjegyzék

1. ÁLTALÁNOS ÁTÁLLÁSI STRATÉGIA - BEVEZETÉS 522

2. AZ AKTUÁLIS HELYZET ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA 522

2.1. Az A. osztályú rendszerek, az ATO és a vonatérzékelési rész általános ismertetése 522

2.1.1. Az A. osztályú rendszerek, az ATO és a vonatérzékelési rész aktuális kiépítettségi állapota 522

2.1.2. A kapacitás, a biztonság, a megbízhatóság és a teljesítmény szempontjából nyújtott előnyök 531

2.1.3. A fedélzeti rendszer aktuális követelményei 531

2.1.4. A fedélzeti CCS-alrendszerek aktuális kiépítettségi állapota 532

2.1.5. A vonalakat és a pálya menti / fedélzeti integrációt érintő tevékenységekkel kapcsolatos, ESC/RSC-típusra vonatkozó információk 532

2.1.6. Információk a határokon átnyúló vonalakról 532

2.1.7. Információk a csomópontokról 532

2.2. A B. osztályú rendszerek általános ismertetése 532

2.2.1. A B. osztályú rendszer aktuális állapota 533

2.2.2. A nyílt piaci feltételek biztosítása érdekében hozott intézkedések 537

3. MŰSZAKI ÁTÁLLÁSI STRATÉGIA 537

3.1. Az ETCS részre vonatkozó műszaki átállási stratégia 537

3.1.1. Az alapkonfiguráció és a szintek frissítési stratégiája 539

3.2. A rádió részre vonatkozó műszaki átállási stratégia 540

3.3. Az ATO részre vonatkozó műszaki átállási stratégia 544

3.4. A vonatérzékelésre vonatkozó műszaki átállási stratégia 546

3.5. A különleges esetekre vonatkozó átállási stratégia 548

3.6. A fedélzeti CCS-alrendszerekre vonatkozó műszaki átállási stratégia 548

4. A PALYA MENTI ES A FEDELZETI RENDSZEREKKEL KAPCSOLATOS PENZÜGYI INFORMACIOK 548

5. TERV 548

5.1. A vonatbefolyásolási részre vonatkozó terv 548

5.1.1. Az ETCS üzembe helyezésének időpontjai 548

5.1.2. A B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerek leszerelése 548

5.1.3. Információk a határokon átnyúló vonalakról 549

5.1.4. Információk a csomópontokról 549

5.2. A rádiós részre vonatkozó terv 549

5.2.1. A GSM-R üzembe helyezésének időpontjai 549

5.2.2. A B. osztályú rádiórendszerek leszerelése 550

5.2.3. Az FRMCS üzembe helyezésének időpontjai 551

5.2.4. A GSM-R leszerelése 551

5.2.5. Információk a határokon átnyúló vonalakról 552

5.2.6. Információk a csomópontokról 552

5.3. Az ATO részre vonatkozó terv 552

5.3.1. Információk a határokon átnyúló vonalakról 552

5.3.2. Információk a csomópontokról 552

5.4. A vonatérzékelési részre vonatkozó terv 552

5.4.1. Információk a határokon átnyúló vonalakról 553

5.4.2. Információk a csomópontokról 553

5.5. A fedélzeti CCS-alrendszerekkel kapcsolatos terv 553

5.5.1. Információk a határokon átnyúlóan közlekedő járművekről 553

6. A FEDÉLZETI RENDSZER ÚJ KÖVETELMÉNYEI 553

1. ÁLTALÁNOS ÁTÁLLÁSI STRATÉGIA - BEVEZETÉS

[Ebben a szakaszban a tagállam ismertetheti a kiépítés általános stratégiáját.]

2. AZ AKTUÁLIS HELYZET ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

2.1. Az A. osztályú rendszerek, az ATO és a vonatérzékelési rész általános ismertetése

2.1.1. Az A. osztályú rendszerek, az ATO és a vonatérzékelési rész aktuális kiépítettségi állapota

[Ez a szakasz fogja ismertetni a telepített A. osztályú (vonatbefolyásolás és rádió), ATO és vonatérzékelő rendszerek aktuális állapotára vonatkozó tényeket és számadatokat.

Az információkat az egyes rendszerek aktuális kiépítettségi állapotát bemutató térképpel és a releváns adatokat tartalmazó táblázattal együtt kell ismertetni.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

- Az A. osztályú vonatbefolyásoló rendszer aktuális kiépítettségi állapota

1. ábra

Az ETCS aktuális kiépítettségi állapota

1. táblázat

Az ETCS aktuális kiépítettségi állapota

- Az ATO rendszer aktuális kiépítettségi állapota

[Csak akkor kell kitölteni, ha az ATO kiépítése már megkezdődött]

2. ábra

Az ATO aktuális kiépítettségi állapota

2. táblázat

Az ATO aktuális kiépítettségi állapota

- Az A. osztályú rádiórendszer aktuális kiépítettségi állapota

3. ábra

GSM-R aktuális kiépítettségi állapota

4. ábra

Az FRMCS aktuális kiépítettségi állapota

3. táblázat

GSM-R aktuális kiépítettségi állapota

4. táblázat

FRMCS aktuális kiépítettségi állapota

[A 4. táblázat: FRMCS aktuális kiépítettségi állapota táblázatot csak akkor kell kitölteni, ha az FRMCS kiépítése már megkezdődött]

- Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer aktuális kiépítettségi állapota

5. ábra

Az ÁME-NAK MEGFELELŐ VONATÉRZÉKELŐ RENDSZER aktuális kiépítettségi állapota

5. táblázat

Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer aktuális kiépítettségi állapota

2.1.2. A kapacitás, a biztonság, a megbízhatóság és a teljesítmény szempontjából nyújtott előnyök

[Ez a szakasz információkat tartalmaz az ÁME-nak megfelelő A. osztály (vonatbefolyásolás és rádió), ATO és vonatérzékelő rendszerek által a kapacitás, a biztonság, a megbízhatóság és a teljesítmény tekintetében nyújtott előnyökről.

A teljesség érdekében ismertetni kell mind az előnyök mérésére használt módszert, mind pedig a hatásra vonatkozó tényeket és számadatokat.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

6. táblázat

Várható előnyök a kapacitás, a biztonság, a megbízhatóság és a teljesítmény terén

[Az előnyök és hatások listája a tagállam által elvégzett elemzés alapján módosítható]

2.1.3. A fedélzeti rendszer aktuális követelményei

[Ez a szakasz fogja ismertetni a fedélzeti CCS követelményeire vonatkozó hatályos nemzeti jogszabályt. Amennyiben ezek a követelmények a hálózat különböző vonalai tekintetében eltérőek, egyértelműen meg kell határozni, hogy az egyes esetekben mely követelmények alkalmazandók.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

7. táblázat

A beruházási tervre vonatkozó információk

8. táblázat

A fedélzeti CCS aktuális követelményei

2.1.4. A fedélzeti CCS-alrendszerek aktuális kiépítettségi állapota

[Ez a szakasz fogja ismertetni a fedélzeti CCS-alrendszerek aktuális kiépítettségi állapotára vonatkozó tényeket és számadatokat a rendelkezésre álló információk alapján.]

2.1.5. A vonalakat és a pálya menti / fedélzeti integrációt érintő tevékenységekkel kapcsolatos, ESC/RSC-típusra vonatkozó információk

[Ez a szakasz fogja ismertetni a mindenkori ESC/RSC-típusok aktuális állapotát.]

2.1.6. Információk a határokon átnyúló vonalakról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a határokon átnyúló vonalak aktuális állapotát.]

2.1.7. Információk a csomópontokról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a csomópontok aktuális állapotát.]

2.2. A B. osztályú rendszerek általános ismertetése

[Ez a szakasz nem lesz kötelező azokban a tagállamokban, amelyek már befejezték a B. osztályú rendszer leszerelését.]

2.2.1. A B. osztályú rendszer aktuális állapota

[Ez a szakasz fogja tartalmazni a B. osztályú rendszerek aktuális állapotának és gazdasági élettartamának általános ismertetését. A teljesség érdekében ismertetni kell legalább a következőket:

- a telepített B. osztályú rendszerek általános ismertetése;

- a meglévő B. osztályú rendszerek hátralévő gazdasági élettartama.

Az egyes vonalakon jelenleg felszerelt B. osztályú rendszerre vonatkozó információkat térképpel és a releváns adatokat tartalmazó táblázattal együtt kell ismertetni.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

- A B. osztályú vonatbefolyásoló rendszer aktuális állapota

6. ábra

A telepített B. osztályú vonatbefolyásoló rendszer

9. táblázat

A telepített B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerek

- A B. osztályú rádiórendszer aktuális állapota

7. ábra

A telepített B. osztályú rádiórendszerek

10. táblázat

A telepített B. osztályú rádiórendszerek

2.2.2. A nyílt piaci feltételek biztosítása érdekében hozott intézkedések

[Ez a szakasz fogja tartalmazni a hagyományos B. osztályú rendszerek tekintetében a nyitott piaci feltételek biztosítása érdekében hozott, a 7.2.3. pont szerinti intézkedés leírását.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

3. MŰSZAKI ÁTÁLLÁSI STRATÉGIA

3.1. Az ETCS részre vonatkozó műszaki átállási stratégia

[Ez a szakasz fogja ismertetni az ETCS részre vonatkozó műszaki átállási stratégiával kapcsolatos információkat és tervet, beleértve a vonalanként és hálózatonként előírt ETCS szintjét és rendszerverzióját is.

A teljesség érdekében ismertetni kell legalább a következő információkat:

- Az ETCS szintjével és rendszerverziójával kapcsolatos döntés indoklása minden egyes vonal vagy vonaltípus esetében.

- Kiépítési stratégia. Átlapolás a fedélzeti vagy a pályaoldalon.

- Táblázat, amely minden egyes vonalra vonatkozóan tartalmazza a kiépítés tervezési dátumait, az ETCS szintjét, a rendszerverziót, a B. osztályú rendszer leszerelésének tervezési dátumait az adott vonalon és egyéb releváns információkat. A táblázatban fel kell tüntetni a következő 20 évben bekövetkező változásokra vonatkozó összes információt.

Az e táblázatban szereplő vonalaknak és az 1. táblázatban (Az ETCS aktuális kiépítettségi állapota) szereplő vonalaknak le kell fedniük az ÁME hatálya alá tartozó valamennyi hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

- A végrehajtott megoldás leírása

- Az ETCS kiépítésére vonatkozó stratégia

- Az ETCS kiépítésének és a B. osztályú rendszer leszerelésének terve

11. táblázat

Az ETCS kiépítésének és a B. osztályú vonatbefolyásoló rendszer leszerelésének terve

3.1.1. Az alapkonfiguráció és a szintek frissítési stratégiája

[Megfelelő esetben ez a szakasz fogja ismertetni az ETCS alapkonfigurációra vonatkozó műszaki átállási stratégiával kapcsolatos információkat és tervet, például a 2. alapkonfigurációról a 3.-ra és/vagy az 1. szintről a 2.-ra történő átállás esetén.]

3.2. A rádió részre vonatkozó műszaki átállási stratégia

[Ez a szakasz fogja ismertetni a rádiós részre vonatkozó műszaki átállási stratégiával kapcsolatos információkat és tervet, beleértve a rádiórendszerekre vonatkozó információkat (pl. rádiós vonal- vagy csomagkapcsolás, rádiós infill lehetőségek az ETCS-hez).

A teljesség érdekében ismertetni kell legalább a következő információkat:

- A GSM-R bevezetésének stratégiája. Átlapolás a fedélzeti vagy a pályaoldalon az A. osztályú rádiós rész bevezetésénél.

- Az új generációs kommunikációs rendszer(ek) bevezetésére vonatkozó stratégia.

- Táblázat, amely minden egyes vonalra vonatkozóan tartalmazza a GSM-R kiépítésének és a B. osztályú rádiórész leszerelésének, valamint a megvalósított rádiós vonalkapcsolásnak, vagy csak csomagkapcsolásnak a tervezési időpontjait és egyéb vonatkozó információkat. A táblázatban fel kell tüntetni a következő 20 évben bekövetkező változásokra vonatkozó összes információt.

- Táblázat, amely minden egyes vonalra vonatkozóan tartalmazza az FRMCS kiépítésének tervezési időpontjait, adott esetben a rádiós infill lehetőségeket, a GSM-R leszerelésének tervezését és egyéb vonatkozó információkat. A táblázatban fel kell tüntetni a következő 20 évben bekövetkező változásokra vonatkozó összes információt.

Az e táblázatokban szereplő vonalaknak, valamint a 3. táblázatban (GSM-R aktuális kiépítettségi állapota) és a 4. táblázatban (FRMCS aktuális kiépítettségi állapota) szereplő vonalaknak le kell fedniük az ÁME hatálya alá tartozó valamennyi hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

- A GSM-R bevezetésére vonatkozó stratégia

- Az új generációs kommunikációs rendszer(ek) bevezetésére vonatkozó stratégia

- A GSM-R kiépítésének és a B. osztályú rádiórendszer leszerelésének terve

12. táblázat

A GSM-R kiépítésének és a B. osztályú rádió rész leszerelésének terve

- Az FRMCS kiépítésének és a GSM-R leszerelésének terve

13. táblázat

Az FRMCS kiépítésének és a GSM-R leszerelésének terve

3.3. Az ATO részre vonatkozó műszaki átállási stratégia

[Ez a szakasz fogja ismertetni az ATO részre vonatkozó műszaki átállási stratégiával kapcsolatos információkat és tervet, beleértve az ATO kiépítésének szükségességére vonatkozó információkat is.

A teljesség érdekében ismertetni kell legalább a következő információkat:

- Kiépítési stratégia. Az ATO kiépítésének oka.

- Táblázat, amely minden egyes vonalra vonatkozóan tartalmazza az ATO kiépítésének tervezési időpontjait és az egyéb vonatkozó információkat. A táblázatban fel kell tüntetni a következő 20 évben bekövetkező változásokra vonatkozó összes információt. A táblázatot csak akkor kell kitölteni, ha az ATO várhatóan a következő 20 évben telepítésre kerül.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

- Az ATO kiépítésére vonatkozó stratégia

- Az ATO kiépítésének terve

14. táblázat

Az ATO kiépítésének terve

3.4. A vonatérzékelésre vonatkozó műszaki átállási stratégia

[Ez a szakasz fogja ismertetni az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelési rész műszaki átállási stratégiájára vonatkozó információkat és tervet.

A teljesség érdekében ismertetni kell legalább a következő információkat:

- Kiépítési stratégia. Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszerre való áttérésre vonatkozó információk.

- Táblázat, amely minden egyes vonalra vonatkozóan tartalmazza az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer kiépítésének tervezési időpontjait és az egyéb vonatkozó információkat. A táblázatban fel kell tüntetni a következő 20 évben bekövetkező változásokra vonatkozó összes információt.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

- Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer kiépítésére vonatkozó stratégia

- Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer kiépítésének terve

15. táblázat

Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer kiépítésének terve

3.5. A különleges esetekre vonatkozó átállási stratégia

[Ez a szakasz fogja ismertetni az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 7.7. pontja szerinti különleges esetekre vonatkozó műszaki átállási stratégiával kapcsolatos információkat és tervet.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

3.6. A fedélzeti CCS-alrendszerekre vonatkozó műszaki átállási stratégia

[Ez a szakasz fogja ismertetni a fedélzeti CCS-alrendszerekre vonatkozó műszaki átállási stratégiával kapcsolatos információkat és tervet.]

4. A PÁLYA MENTI ÉS A FEDÉLZETI RENDSZEREKKEL KAPCSOLATOS PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

[Ez a szakasz tájékoztatást fog nyújtani a rendelkezésre álló pénzeszközökről, a finanszírozási forrásokról és a pénzügyi igényekről.]

5. TERV - [Az e szakaszba beillesztendő hálózati térképeknek tervezési áttekintést kell nyújtania a következő 20 év változásairól.]

5.1. A vonatbefolyásolási részre vonatkozó terv

5.1.1. Az ETCS üzembe helyezésének időpontjai

[Ez a szakasz egy hálózati térképet tartalmaz, amely áttekintést nyújt az ETCS üzembe helyezésének időpontjáról.

Ez a szakasz nem kötelező azon tagállamok esetében, amelyek már befejezték az ETCS kiépítését az ÁME hatálya alá tartozó valamennyi vonalon, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is, és nem terveznek semmilyen korszerűsítést, felújítást vagy új vonalat a következő 20 évben.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

8. ábra

Hálózati térkép. Az ETCS üzembe helyezésének időpontjai

5.1.2. A B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerek leszerelése

[Ez a szakasz egy hálózati térképet tartalmaz, amely áttekintést nyújt azokról az időpontokról, amikortól a B. osztályú rendszer már nem üzemeltethető. Amennyiben az említett térképtől eltérő adatokkal szolgál, be kell illeszteni egy olyan hálózati térképet is, amely áttekintést nyújt a B. osztályú rendszer üzemen kívül helyezésének időpontjairól.

Ez a szakasz nem kötelező azon tagállamok esetében, amelyek már befejezték B. osztályú vonatbefolyásoló rendszereik leszerelését, vagy soha nem használtak B. osztályú vonatbefolyásoló rendszert.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

9. ábra

Hálózati térkép. Azok az időpontok, amikortól a B. osztályú rendszer már nem üzemeltethető

10. ábra

Hálózati térkép. A B. osztályú vonatbefolyásoló rendszer üzemen kívül helyezésének időpontjai

5.1.3. Információk a határokon átnyúló vonalakról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a határokon átnyúló vonalakkal kapcsolatos terv részleteit.]

5.1.4. Információk a csomópontokról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a csomópontokkal kapcsolatos terv részleteit.]

5.2. A rádiós részre vonatkozó terv

5.2.1. A GSM-R üzembe helyezésének időpontjai

[Ez a szakasz egy hálózati térképet tartalmaz, amely áttekintést nyújt a GSM-R üzembe helyezésének időpontjáról.

Ez a szakasz nem kötelező azon tagállamok esetében, amelyek már befejezték a GSM-R kiépítését az ÁME hatálya alá tartozó valamennyi vonalon, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

11. ábra

Hálózati térkép. A GSM-R üzembe helyezésének időpontjai

5.2.2. A B. osztályú rádiórendszerek leszerelése

[Ez a szakasz egy hálózati térképet tartalmaz, amely áttekintést nyújt azokról az időpontokról, amikortól a B. osztályú rádiórendszer már nem üzemeltethető. Amennyiben az említett térképtől eltérő adatokkal szolgál, be kell illeszteni egy olyan hálózati térképet is, amely áttekintést nyújt a B. osztályú rádiórendszer üzemen kívül helyezésének időpontjairól.

Ez a szakasz nem kötelező azon tagállamok esetében, amelyek már befejezték B. osztályú rádiórendszereik leszerelését.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

12. ábra

Hálózati térkép. Azok az időpontok, amikortól B. osztályú rádiórendszer már nem üzemeltethető

13. ábra

Hálózati térkép. A B. osztályú rádiórendszer üzemen kívül helyezésének időpontjai

5.2.3. Az FRMCS üzembe helyezésének időpontjai

[Ez a szakasz egy hálózati térképet tartalmaz, amely áttekintést nyújt az FRMCS üzembe helyezésének időpontjáról.

Ez a szakasz nem kötelező azon tagállamok esetében, amelyek nem tervezik az FRMCS telepítését a következő 20 évben.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

14. ábra

Hálózati térkép. Az FRMCS üzembe helyezésének időpontjai

5.2.4. A GSM-R leszerelése

[Ez a szakasz egy hálózati térképet tartalmaz, amely áttekintést nyújt azokról az időpontokról, amikortól a GSM-R rádiórendszer már nem üzemeltethető. Amennyiben az említett térképtől eltérő adatokkal szolgál, be kell illeszteni egy olyan hálózati térképet is, amely áttekintést nyújt a GSM-R rendszer üzemen kívül helyezésének időpontjairól.

Ez a szakasz nem kötelező azon tagállamok esetében, amelyek nem tervezik a GSM-R leszerelését a következő 20 évben.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

15. ábra

Hálózati térkép. Azok az időpontok, amikortól a GSM-R rádiórendszer már nem üzemeltethető

16. ábra

Hálózati térkép. A GSM-R rendszer üzemen kívül helyezésének időpontjai

5.2.5. Információk a határokon átnyúló vonalakról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a határokon átnyúló vonalakkal kapcsolatos terv részleteit.]

5.2.6. Információk a csomópontokról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a csomópontokkal kapcsolatos terv részleteit.]

5.3. Az ATO részre vonatkozó terv

[Ez a szakasz egy hálózati térképet tartalmaz, amely áttekintést nyújt az ATO üzembe helyezésének időpontjáról.

Ez a szakasz nem kötelező azon tagállamok esetében, amelyek nem tervezik az ATO üzembe helyezését a következő 20 évben.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

17. ábra

Hálózati térkép. Az ATO üzembe helyezésének időpontjai

5.3.1. Információk a határokon átnyúló vonalakról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a határokon átnyúló vonalakkal kapcsolatos terv részleteit.]

5.3.2. Információk a csomópontokról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a csomópontokkal kapcsolatos terv részleteit.]

5.4. A vonatérzékelési részre vonatkozó terv

[Ez a szakasz egy hálózati térképet tartalmaz, amely áttekintést nyújt az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer üzembe helyezésének időpontjáról.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

18. ábra

Hálózati térkép. Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer üzembe helyezésének időpontjai

5.4.1. Információk a határokon átnyúló vonalakról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a határokon átnyúló vonalakkal kapcsolatos terv részleteit.]

5.4.2. Információk a csomópontokról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a csomópontokkal kapcsolatos terv részleteit.]

5.5. A fedélzeti CCS-alrendszerekkel kapcsolatos terv

[Ez a szakasz fogja ismertetni a fedélzeti CCS-alrendszerek telepítésének tervét és időpontjait.]

5.5.1. Információk a határokon átnyúlóan közlekedő járművekről

[Ez a szakasz opcionális, és a határokon átnyúlóan közlekedő járművekkel kapcsolatos terv részleteinek ismertetésére szolgál.]

6. A FEDÉLZETI RENDSZER ÚJ KÖVETELMÉNYEI

[Ez a szakasz fogja ismertetni a hálózaton való üzemeltetéshez szükséges új fedélzeti kötelező követelményeket, biztosítva ezzel a vasúti társaságok legalább 5 évvel korábban történő értesítését.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

16. táblázat

A fedélzeti rendszer új követelményei

(1) A korlátozott üzemmódok olyan üzemmódok, amelyek meghibásodás esetén lehetővé teszik az üzemeltetést. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek tervezésekor ezeket figyelembe vették.

(2) Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME jelenleg nem határoz meg kölcsönös átjárhatósági követelményt a biztosítóberendezésekre, a szintbeli keresztezésekre és az alrendszer bizonyos egyéb elemeire vonatkozóan.

(3) Ebben a dokumentumban az ATO kifejezés az ERTMS/ATO előírásokra, tehát az A. osztályú automatikus vonatüzemeltetést érintő előírásokra utal.

(4) Ezen ÁME-ban hivatkozott egyes dokumentumokban az "ERTMS" (Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer) kifejezés az ETCS-t, az RMR-t és az ATO-t egyaránt magában foglaló rendszert jelenti, és az "ETCS" úgy szerepel, mint "ERTMS/ETCS".

(5) Mindkét A. osztályú rendszerre történő hivatkozáskor az RMR rendszer kifejezés használandó. Az A. osztályú rendszerek egyikére történő hivatkozáskor a GSM-R vagy az FRMCS kifejezést kell használni.

(6) A Bizottság 402/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 30.) a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről és a 352/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 121., 2013.5.3., 8. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/798 irányelve (2016. május 11.) a vasútbiztonságról (HL L 138., 2016.5.26., 102. o.).

(8) A Bizottság (EU) 2018/545 végrehajtási rendelete (2018. április 4.) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a vasúti járművek és a vasúti járműtípusok engedélyezési eljárására vonatkozó gyakorlati szabályok megállapításáról (HL L 90., 2018.4.6., 66. o.).

(9) A Bizottság 1302/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszerének "járművek - mozdonyok és személyszállító járművek" alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról (HL L 356., 2014.12.12., 228. o.).

(10) Összhangban az Európai Unió vasúti rendszerének forgalomüzemeltetés és -irányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2012/757/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 16-i (EU) 2019/773 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL L 139 I., 2019.5.27., 5. o.).

(11) Összhangban az Európai Unió vasúti rendszere "járművek - teherkocsik" alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a 2006/861/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. március 13-i 321/2013/EU bizottsági rendelettel (HL L 104., 2013.4.12., 1. o.).

(12) INF ÁME: A Bizottság 1299/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az európai uniós vasúti rendszer "infrastruktúra" alrendszerének átjárhatósági műszaki előírásairól (HL L 356., 2014.12.12., 1. o.).

(13) ENE ÁME: A Bizottság 1301/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszerének "energia" alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (HL L 356., 2014.12.12., 179. o.).

(14) A Bizottság 2011/665/EU végrehajtási határozata (2011. október 4.) az engedélyezett vasútijármű-típusok európai nyilvántartásáról (HL L 264., 2011.10.8., 32. o.).

(15) A Bizottság (EU) 2019/777 végrehajtási rendelete (2019. május 16.) a vasúti infrastruktúra nyilvántartásának közös előírásairól és a 2014/880/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 139. I., 2019.5.27., 312. o.).

(16) A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelő használatának ellenőrzése a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek teljes EK-hitelesítésének részét képezi a 6.3.3. és a 6.3.4. pontnak megfelelően.

(17) A Bizottság 2010/713/EU határozata (2010. november 9.) az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve alapján elfogadott, az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőségértékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljairól (HL L 319., 2010.12.4., 1. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(19) Ez magában foglalja az Ügynökség ESC/RSC műszaki dokumentációjában említett dokumentumokat.

(20) Ebben az esetben az átmenet kezelésének értékelését a nemzeti előírások szerint kell végrehajtani.

(21) Ez magában foglalja az Ügynökség ESC/RSC műszaki dokumentációjában említett dokumentumokat.

(22) A Bizottság (EU) 2019/250 végrehajtási rendelete (2019. február 12.) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő vasúti rendszerelemekre és alrendszerekre vonatkozó EK-nyilatkozatok és -tanúsítványok sablonjairól, az engedélyezett vasúti járműtípusnak való megfelelőségről szóló nyilatkozat mintájáról és az alrendszerek EK-hitelesítésére szolgáló eljárásokról, valamint a 201/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 42., 2019.2.13., 9. o.).

(23) Az Ügynökség 2017/3. sz. szakvéleménye szerint, ha a módosítást követően nincs szükség új engedélyezésre, az alkalmazandó ÁME megfelel az eredeti tanúsításhoz használt ÁME-nak. Amennyiben új engedélyezésre van szükség, az alkalmazandó ÁME a legújabb ÁME-nak felel meg.

(24) A célfunkció az alrendszer EK-tanúsítványában értékelt ETCS funkcióra utal. Az Ügynökség által közzétett műszaki vélemények, melyek tartalmazzák az ÁME-ban előforduló hibák javítását, úgy tekintendők, mint amelyek meghatározzák az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során elvárt működési szintet.

(25) A módosításhoz szükséges, a bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszer keretein kívül végzett tevékenységek további vizsgálatokat vagy teszteket tehetnek szükségessé a bejelentett szervezet részéről.

(26) A célfunkció az alrendszer EK-tanúsítványában értékelt mobilkommunikációs funkcióra utal. Az Ügynökség által közzétett műszaki vélemények, valamint előírásokról szóló közzétételekben lévő hibajavítások, melyek tartalmazzák az ÁME-ban előforduló hibák javítását, úgy tekintendők, mint amelyek meghatározzák az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során elvárt működési szintet.

(27) A módosításhoz szükséges, a bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszer keretein kívül végzett tevékenységek további vizsgálatokat vagy teszteket tehetnek szükségessé a bejelentett szervezet részéről.

(28) A célfunkció az alrendszer EK-tanúsítványában értékelt ETCS funkcióra utal. Az Ügynökség által közzétett műszaki vélemények, valamint előírásokról szóló közzétételekben lévő hibajavítások, melyek tartalmazzák az ÁME-ban előforduló hibák javítását, úgy tekintendők, mint amelyek meghatározzák az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során elvárt működési szintet.

(29) A módosításhoz szükséges, a bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszer keretein kívül végzett tevékenységek további vizsgálatokat vagy teszteket tehetnek szükségessé a bejelentett szervezet részéről, a 2010/713/EU határozat rendelkezéseinek megfelelően.

(30) A célfunkció az alrendszer EK-tanúsítványában értékelt mobilkommunikációs funkcióra utal. Az Ügynökség által közzétett műszaki vélemények, melyek tartalmazzák az ÁME-ban előforduló hibák javítását, úgy tekintendők, mint amelyek meghatározzák az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során elvárt működési szintet.

(31) A módosításhoz szükséges, a bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszer keretein kívül végzett tevékenységek további vizsgálatokat vagy teszteket tehetnek szükségessé a bejelentett szervezet részéről.

(32) E rendelkezés alkalmazásában nem tekintendők megfelelőnek a használati feltételekkel és korlátozásokkal, illetve fel nem tárt hiányosságokkal rendelkező fedélzeti alrendszerek.

(33) A Bizottság 2007/756/EK határozata (2007. november 9.) a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv 14. cikkének (4) és (5) bekezdésében előírt nemzeti járműnyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról (HL L 305., 2007.11.23., 30. o.).

(34) A Bizottság (EU) 2018/1614 végrehajtási határozata (2018. október 25.) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkében említett járműnyilvántartásokra vonatkozó előírások megállapításáról, valamint a 2007/756/EK bizottsági határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 268., 2018.10.26., 53. o.).

(35) A Bizottság (EU) 2019/779 végrehajtási rendelete (2019. május 16.) az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a járművek karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszerére vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról, valamint a 445/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 139I. , 2019.5.27., 360. o.).

(36) A funkcionalitás kiterjesztése nem tekinthető a biztonsággal kapcsolatos hiba mérséklésének.

(37) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU irányelve (2012. november 21.) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (átdolgozás) (HL L 343., 2012.12.14., 32. o.).

(38) A kötelező fedélzeti ATO-ra vonatkozó végrehajtási követelmény nem függ össze a műszaki kompatibilitással, azzal a szabályozási igénnyel azonban igen, hogy a tagállamoknak vagy a pályahálózat-működtetőnek nem kell külön ösztönző mechanizmust kidolgozniuk a fedélzeti ATO megvalósítására az ETCS járműbe történő első telepítésekor.

(39) A hálózati üzletszabályzat is felhasználható e célból, ha a RINF-et még nem tették alkalmassá az adott változás bejelentésére.

(40) A Bizottság (EU) 2017/6 végrehajtási rendelete (2017. január 5.) az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer európai megvalósítási tervéről (HL L 3., 2017.1.6., 6. o.).

(41) Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).

(42) Ez a módosítás magában foglalja az FRMCS fedélzeti előírások közzétételét, vagy a felügyelt tolatási funkcióhoz kapcsolódó pálya menti műszaki és üzemeltetési szabályokat.

(43) Ha az (EU) 2016/919 rendelet 7.4.2.3. pontjának 3. b) pontja alapján az 1. számú előíráscsomagot alkalmazzák, a követelmény továbbra is alkalmazandó a 2. vagy 3. számú előíráscsomagnak való megfelelés 2023. július 1-jét meg nem haladó időszakon belül történő érvényre juttatása céljából.

(44) A RINF-ben szereplő bejelentett rendszerverziók változásait a 2012/34/EU irányelv 27. cikkének megfelelően fel kell sorolni a hálózati üzletszabályzatban.

(45) A hálózati üzletszabályzat is felhasználható e célból, ha a RINF-et még nem tették alkalmassá az adott változás bejelentésére.

(46) A hálózati üzletszabályzat is felhasználható e célból, ha a RINF-et még nem tették alkalmassá az adott változás bejelentésére.

(47) A nemzeti végrehajtási terv teljes sablonját a H. függelék tartalmazza.

(48) Az "NSA LU" a luxemburgi vasútbiztonsági hatóságot jelöli : Administration des Chemins de Fer (ACF), www.railinfra.lu (weboldal).

(49) Az ÁME korábbi változataiban ezt a részt A. mellékletnek nevezték. Az Table A-2. táblázatban említett egyes dokumentumokban a CCS alrendszerre vonatkozó ÁME A. mellékletére való hivatkozásokat a CCS alrendszerre vonatkozó ÁME A. függelékeként kell értelmezni.

(50) HL C 282., 2018.8.10. 6. o.

(51) HL L 95., 2020.3.30., 1. o.

(52)

Megjegyzés: Ha a tagállam megállapodott az érdekelt felekkel az ETCS új 3.0 rendszerverziójának bevezetéséről (lásd a 7.4.4. pontot), a pályahálózat-működtetőnek be kell jelentenie azokat az időpontokat, amikortól a fedélzeti ETCS 3.0 rendszerverziója a 7.4.1.3. pont szerint kötelező fedélzeti követelmény lesz. Az e vonalakat használó valamennyi járműnek be kell vezetnie a fedélzeti ETCS 3.0 rendszerverzióját.

(53) Ez a CCS ÁME teljes körű FRMCS- és DAC-készültségi specifikációt tartalmazó új jogi közzétételére vonatkozik.

(54)

Megjegyzés: Ha a tagállam megállapodott az érdekelt felekkel az FRMCS bevezetéséről (lásd a 7.4.4. pontot), a pályahálózat-működtetőnek be kell jelentenie azokat az időpontokat, amikortól a fedélzeti FRMCS rendszer a 7.3.1. pont szerint kötelező fedélzeti követelmény lesz. Az e vonalakat használó valamennyi járműnek be kell vezetnie a fedélzeti FRMCS rendszert.

(55) A fázisok meghatározása a 7.2.4.1.1. pontban található.

(56) A fázisok meghatározása a 7.2.4.1.1. pontban található.

(57) A szögletes zárójelben lévő információk a felhasználót hivatottak segíteni a sablon helyes és hiánytalan kitöltésében.

(58) Az alrendszer leírásának lehetővé kell tennie az egyedi azonosítást és a nyomon követést.

(59) Használati feltételek és egyéb korlátozások jegyzékére való hivatkozás esetén az engedélyező szerv számára hozzáférést kell biztosítani a jegyzékhez.

(60) A CCS ÁME D. függelékének korlátozásokra és kiegészítő funkciókra vonatkozó sablonját kell használni.

(61) A szögletes zárójelben lévő információk a felhasználót hivatottak segíteni a sablon helyes és hiánytalan kitöltésében.

(62) A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírásának lehetővé kell tennie az egyedi azonosítást és a nyomon követést.

(63) Használati feltételek és egyéb korlátozások jegyzékére való hivatkozás esetén az engedélyező szerv számára hozzáférést kell biztosítani a jegyzékhez.

(64) A CCS ÁME D. függelékének korlátozásokra és kiegészítő funkciókra vonatkozó sablonját kell használni.

(65) A szögletes zárójelben lévő információk a felhasználót hivatottak segíteni a sablon helyes és hiánytalan kitöltésében.

(66) Az alrendszer leírásának lehetővé kell tennie az egyedi azonosítást és a nyomon követést.

(67) Használati feltételek és egyéb korlátozások jegyzékére való hivatkozás esetén az engedélyező szerv számára hozzáférést kell biztosítani a jegyzékhez.

(68) A CCS ÁME D. függelékének korlátozásokra és kiegészítő funkciókra vonatkozó sablonját kell használni.

(69) A szögletes zárójelben lévő információk a felhasználót hivatottak segíteni a sablon helyes és hiánytalan kitöltésében.

(70) A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírásának lehetővé kell tennie az egyedi azonosítást és a nyomon követést.

(71) Használati feltételek és egyéb korlátozások jegyzékére való hivatkozás esetén az engedélyező szerv számára hozzáférést kell biztosítani a jegyzékhez.

(72) A CCS ÁME D. függelékének korlátozásokra és kiegészítő funkciókra vonatkozó sablonját kell használni.

(73) A szögletes zárójelben lévő információk a felhasználót hivatottak segíteni a sablon helyes és hiánytalan kitöltésében.

(74) Az alrendszer leírásának lehetővé kell tennie az egyedi azonosítást és a nyomon követést.

(75) Használati feltételek és egyéb korlátozások jegyzékére való hivatkozás esetén az engedélyező szerv számára hozzáférést kell biztosítani a jegyzékhez.

(76) A CCS ÁME D. függelékének korlátozásokra és kiegészítő funkciókra vonatkozó sablonját kell használni.

(77) A szögletes zárójelben lévő információk a felhasználót hivatottak segíteni a sablon helyes és hiánytalan kitöltésében.

(78) A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírásának lehetővé kell tennie az egyedi azonosítást és a nyomon követést.

(79) Használati feltételek és egyéb korlátozások jegyzékére való hivatkozás esetén az engedélyező szerv számára hozzáférést kell biztosítani a jegyzékhez.

(80) A CCS ÁME D. függelékének korlátozásokra és kiegészítő funkciókra vonatkozó sablonját kell használni.

(81) Az ÁME korábbi változataiban ez volt a G. melléklet. A CCS ÁME-ra G. mellékletére való hivatkozásokat a CCS ÁME F. függelékére való hivatkozásokként kell értelmezni.

II. MELLÉKLET

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETÉS 555

2. RÖVIDÍTÉSEK, BETŰSZAVAK 555

3. B. OSZTÁLYÚ RENDSZEREK 555

3.1. A B. osztályú rendszerek kritériumai 555

3.2. E melléklet használata 555

3.3. A B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerek jegyzéke 555

3.4. A B. osztályú hangalapú rádiórendszerek jegyzéke 558

1. BEVEZETÉS

Ez a melléklet az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME-ban említett vonatbefolyásoló rendszerek és hangalapú hagyományos rádiórendszerek jegyzékét tartalmazza.

2. RÖVIDÍTÉSEK, BETŰSZAVAK

A hagyományos rendszereket jelölő betűszavakat a 3.3. és 3.4. pontban található táblázat ismerteti.

RDD: referenciadokumentumok adatbázisa (Reference Document Database, https://rdd.era.europa.eu/RDD/).

3. B. OSZTÁLYÚ RENDSZEREK

3.1. A B. osztályú rendszerek kritériumai

A transzeurópai vasútirendszer-hálózat esetében a B. osztályú rendszerek azon korlátozott számú vonatbefolyásoló rendszereket és hangalapú hagyományos rádiórendszereket jelentik, amelyek 2001. április 20. előtt használatban voltak a transzeurópai vasútirendszer-hálózaton.

Az Európai Unió vasútirendszer-hálózatának egyéb részei esetében a B. osztályú rendszerek azon korlátozott számú vonatbefolyásoló rendszereket és hangalapú hagyományos rádiórendszereket jelentik, amelyek 2015. július 1. előtt használatban voltak a vasútirendszer-hálózat szóban forgó egyéb részein.

3.2. E melléklet használata

Ez a melléklet a tagállamoktól, Norvégiától, Svájctól és az Egyesült Királyságtól kapott és ezen ÁME rendelkezéseivel összhangban lévő információkon alapul.

A szóban forgó rendelet I. mellékletének 3.1. pontja szerint "A B. osztályú rendszerekre vonatkozó követelmények az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak". A műszaki előírások részletei az RDD-ben találhatók.

3.3. A B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerek jegyzéke

3.4. A B. osztályú hangalapú rádiórendszerek jegyzéke (9)

(1) Az a tény, hogy két vagy több tagállam ugyanazt a rendszert alkalmazza, nem jelenti azt, hogy a rendszerek összeegyeztethetők: figyelembe kell venni a változatokat.

(2) Minden új engedélyezett járművet fel kell szerelni PZB 90-nel

(3) A magasabb verziószámú berendezésekkel (pl. PZB 90) felszerelt járművek elfogadhatók.

(4) Az LZB vonalakon üzemelő szerelvények első járműveit olyan fedélzeti rendszerrel kell felszerelni, amely képes csatlakozni legalább az L72-hez és a CE I-hez.

(5) A GNT csak a PZB 90-nel összekapcsolva üzemel.

(6) Tájékoztatási céllal.

(7) Korábban: "EBICAB 700".

(8) A magasabb verziószámú berendezésekkel (pl. PZB 90) felszerelt járművek elfogadhatók.

(9) Ez a jegyzék a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló, 2006. március 28-i 2006/679/EK határozat A. mellékletének módosításáról szóló, 2006. november 7-i 2006/860/EK bizottsági határozat (HL L 342., 2006.12.7., 1. o.) és a kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozóan szóló, 2006. március 28-i 2006/679/EK bizottsági határozat (HL L 284., 2006.10.16., 1. o.) szerinti információkon alapul.

(10) Az a tény, hogy két vagy több tagállam ugyanazt a rendszert alkalmazza, nem jelenti azt, hogy a rendszerek összeegyeztethetők: figyelembe kell venni a változatokat.