32019R0773[1]

A Bizottság (EU) 2019/773 végrehajtási rendelete (2019. május 16.) az Európai Unió vasúti rendszerének forgalomüzemeltetés és -irányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2012/757/EU határozat hatályon kívül helyezéséről

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/773 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. május 16.)

az Európai Unió vasúti rendszerének forgalomüzemeltetés és -irányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2012/757/EU határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Ez a rendelet az uniós vasúti rendszer forgalomüzemeltetés és -irányítás alrendszerére vonatkozó, a mellékletben meghatározott átjárhatósági műszaki előírást (ÁME) állapítja meg.

A mellékletben meghatározott határozott ÁME az (EU) 2016/797 irányelv II. mellékletének 2.5. pontjában említett forgalomüzemeltetés és -irányítás alrendszerre vonatkozik.

2. cikk

A tagállamok 2020. január 1-jéig értesítik a Bizottságot a következő típusú megállapodásokról, amennyiben még nem jelentették be azokat a 2006/920/EK ( 1 ), a 2008/231/EK ( 2 ), a 2011/314/EU ( 3 ) vagy a 2012/757/EU bizottsági határozat szerint:

a) kétoldalú vagy többoldalú megállapodások vasúti társaságok, pályahálózat-működtetők vagy biztonsági hatóságok között, amelyek helyi vagy regionális szinten jelentős mértékben biztosítják a kölcsönös átjárhatóságot;

b) nemzetközi megállapodások egy vagy több tagállam és legalább egy harmadik ország között, illetve tagállam(ok) vasúti társaságai vagy pályahálózat-működtetői és legalább egy harmadik ország vasúti társaságai vagy pályahálózat-működtetői között, amelyek helyi vagy regionális szinten jelentős mértékben biztosítják a kölcsönös átjárhatóságot.

3. cikk

A kölcsönös átjárhatóságnak az (EU) 2016/797 irányelv 13. cikke szerinti hitelesítése kapcsán teljesítendő feltételeket a forgalomüzemeltetés helye szerinti tagállamban alkalmazandó nemzeti szabályokban kell meghatározni az alábbi esetekben:

a) az e rendelet mellékletének 7.2. pontjában említett különleges helyzetekben;

b) a szóban forgó melléklet I. függelékében említett nyitott kérdések és nemzeti szabályok hatálya alá tartozó területek tekintetében.

4. cikk

Az Ügynökség legkésőbb 2019. július 1-jéig útmutatót tesz közzé a forgalomüzemeltetés és -irányítás alrendszer alkalmazásáról (alkalmazási útmutató). Az Ügynökség naprakészen tartja az alkalmazási útmutatót.

5. cikk

A 2012/757/EU határozat 2021. június 16-án hatályát veszti.

A 2012/757/EU határozat mellékletének A. és C. függeléke azonban legkésőbb 2024. június 16-ig továbbra is alkalmazható.

5a. cikk

2024. március 28-ig minden tagállam értesíti a Bizottságot és az Ügynökséget az (EU) 2023/1693 bizottsági végrehajtási rendelet ( 4 ) hatálybalépése miatt feleslegessé vált nemzeti szabályokról, valamint a visszavonásukra vonatkozó ütemtervről, amennyiben az még nem történt meg.

5b. cikk

2024. június 28-ig a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelően módosítják az általuk alkalmazott, az (EU) 2016/798 irányelv 9. cikkében meghatározott biztonságirányítási rendszert. Az ilyen módosítások - amennyiben azok az e módosított rendelet alkalmazásához feltétlenül szükséges módosításokra korlátozódnak - nem tekintendők a biztonsági keretszabályok (EU) 2016/798 irányelv 10. cikkének (15) bekezdése értelmében vett jelentős módosításának.

6. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. június 16-tól kell alkalmazni.

A melléklet 4.2.2.1.3.2. és 4.4. pontját azonban 2019. június 16-tól kell alkalmazni.

E rendelet mellékletének 4.2.2.5. pontját és D1. függelékét 2019. június 16-tól kell alkalmazni azon tagállamokban, amelyek nem értesítették az Ügynökséget és a Bizottságot az (EU) 2016/797 irányelv 57. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

E rendelet mellékletének 4.2.2.5. szakaszát és D1. függelékét 2020. június 16-tól kell alkalmazni azokban a tagállamokban, amelyek az (EU) 2016/797 irányelv 57. cikkének (2) bekezdése szerint értesítették az Ügynökséget és a Bizottságot, és amelyek nem küldtek az Ügynökségnek és a Bizottságnak az (EU) 2016/797 irányelv 57. cikkének (2a) bekezdése szerinti értesítést.

E rendelet mellékletének 4.2.2.5. szakaszát és D1. függelékét 2020. október 31-től kell alkalmazni azokban a tagállamokban, amelyek az (EU) 2016/797 irányelv 57. cikkének (2a) bekezdése szerint értesítést küldtek az Ügynökségnek és a Bizottságnak.

E rendelet mellékletének A. és C. függeléke legkésőbb 2024. június 16-tól alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

1. BEVEZETÉS

1.1. Műszaki hatály

Ez az átjárhatósági műszaki előírás (a továbbiakban: ÁME) az (EU) 2016/797 irányelv II. mellékletének 1. pontjában található felsorolásban szereplő és 2.5. pontjában meghatározott forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerre vonatkozik.

1.2. Földrajzi hatály

E rendelet földrajzi hatálya az (EU) 2016/797 irányelv I. mellékletének 1. pontjában meghatározott uniós hálózat, és nem foglalja magában az (EU) 2016/797 irányelv 1. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett eseteket.

1.3. Tartalom

Az (EU) 2016/797 irányelv 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban ez az ÁME megállapítja az üzemeltetési és forgalomirányítási alrendszerre vonatkozó alapvető követelményeket, valamint megállapítja az uniós vasúti rendszer üzemeltetési alapelveit és közös üzemeltetési szabályait. Megállapítja továbbá a pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok közötti interfészekre vonatkozó követelményeket.

2. A HATÁLY MEGHATÁROZÁSA

Ez az ÁME az uniós vasúti rendszerre vonatkozik, mely rendszer az ÁME-nak megfelelő és az ÁME-nak meg nem felelő járműveket, valamint helyhez kötött berendezéseket foglal magában.

Ez az ÁME érinti azon folyamatokat és eljárásokat, valamint a járművek és a helyhez kötött berendezések azon fizikai elemeit, amelyek üzemeltetési funkciójuk szempontjából ezen ÁME összefüggésében fontos szerepet játszanak, továbbá a biztonság szempontjából kritikus feladatokat ellátó személyzet tekintetében alkalmazandó követelményeket.

A vasúti társaság és a pályahálózat-működtető az (EU) 2016/798 irányelvben előírtak szerint biztosítja, hogy ezen ÁME valamennyi követelménye szerves részévé váljon a vasúti társaság és a pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerének.

3. ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

3.1. Megfelelés az alapvető követelményeknek

Az (EU) 2016/797 irányelv 3. cikkével összhangban az uniós vasúti rendszernek, az alrendszereinek és azok kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeinek meg kell felelniük az említett irányelv III. mellékletének általános feltételeiben megállapított alapvető követelményeknek.

3.2. Az alapvető követelmények áttekintése

A következő táblázat az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletében meghatározott alapvető követelmények és e rendelet közötti megfelelést foglalja össze.

4. AZ ALRENDSZER JELLEMZŐI

4.1. Bevezetés

A 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a pályahálózat-működtető általános felelőssége ( 5 ), hogy megadja a pályahálózat összes olyan megfelelő paraméterét és jellemzőjét, amelyet a vasúti társaságnak annak ellenőrzésére kell felhasználnia, hogy megfelelőek-e a vasúti társaság vonatjai a pályahálózat-működtető hálózatán való közlekedésre, figyelembe véve az egyes vonalak földrajzi jellemzőit és az ebben a fejezetben megállapított működési vagy műszaki előírásokat.

Az uniós vasúthálózatra alkalmazandó üzemeltetési alapelveket és közös üzemeltetési szabályokat a B. függelék határozza meg.

4.2. Az alrendszerre vonatkozó működési és műszaki előírások

Az üzemeltetési és forgalomirányítási alrendszer működési és műszaki előírásai meghatározzák az uniós vasúti rendszer biztonságos üzemeltetését, a rendszer megbízhatóságát és rendelkezésre állását, valamint működési hatékonyságát biztosító követelményeket, különös az alábbiak tekintetében:

- a biztonság szempontjából kritikus feladatokat ellátó személyzet,

- a vonatok,

- a vonatok üzemeltetése,

- és az ERTMS-en alapúló harmonizált üzemeltetés.

4.2.1. A személyzettel kapcsolatos előírások

4.2.1.1. Általános követelmények

Az (EU) 2018/762 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 6 ) I. és II. mellékletével összhangban létrehozott biztonságirányítási rendszerében minden vasúti társaság és pályahálózat-működtető meghatározza a biztonság szempontjából kritikus feladatokat és a biztonsággal kapcsolatos funkciókat, valamint az azok végrehajtásáért felelős személyzetet. A vasúti társaságoknak és a pályahálózat-működtetőknek biztonságirányítási rendszerükben meg kell határozniuk és le kell írniuk a biztonság szempontjából kritikus feladatokat ellátó személyzetük képzésére, valamint szakmai felkészültségének értékelésére és nyomon követésére vonatkozó eljárásokat és követelményeket, a következő rendelkezésekben meghatározott követelmények kivételével:

i. a mozdonyvezetők képzésére, alkalmasságára és tanúsítására vonatkozó követelmények (ezekkel a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) foglalkozik);

ii. a mozdonyvezetőtől eltérő, "vonatkísérési" feladatokat ellátó személyzet szakmai képesítésére vonatkozó követelmények; e személyek tekintetében e melléklet F. függeléke alkalmazandó;

iii. a mozdonyvezetőtől eltérő, a vonatot előkészítő személyzet szakmai képesítésére vonatkozó követelmények; e személyek tekintetében e melléklet G. függeléke alkalmazandó.

A vasúti társaság vagy a pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerében meghatározott eljárások és szabályok alapján megszerzett képesítéseket rögzíteni kell az érintett biztonságirányítási rendszerben.

A képzést, tapasztalatot és szakmai alkalmasságot igazoló dokumentumokat kérésre át kell adni a személyzet biztonság szempontjából kritikus feladatokat ellátó, érintett tagjának.

Az ilyen képesítésnek lehetővé kell tennie, hogy a személyzet biztonság szempontjából kritikus feladatokat ellátó tagja hasonló feladatokat lásson el egy másik vasúti társaságnál vagy pályahálózat-működtetőnél, feltéve, hogy a 4.6.3.2. ponttal összhangban meghatározzák a vasúti társaság vagy pályahálózat-működtető földrajzi adottságaival, műszaki előírásaival és biztonságirányítási rendszerével kapcsolatos további képzési igényeket, és a képzést a szóban forgó személy kielégítő módon elvégzi.

4.2.1.2. Információcsere a pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok között, beleértve a biztonsági szempontból kritikus feladatokat ellátó személyzet számára nyújtott információkat is

A pályahálózat-működtetőknek és a vasúti társaságoknak a vonatok tervezését, előkészítését és üzemeltetését, valamint a személyzet oktatását az utasításgyűjteményben és az útvonalkönyvben foglalt információkkal összhangban kell végezniük.

A biztonság szempontjából kritikus feladatokat ellátó személyzetük képzésének és a mozdonyvezetőik tanúsításának az utasításgyűjteményben és az útvonalkönyvben megadott információk alapján, a biztonságirányítási rendszerükkel összhangban kell történnie.

A pályahálózat-működtetőknek és a vasúti társaságoknak együtt kell működniük az információcserében, továbbá követniük kell az utasításgyűjtemény és az útvonalkönyv létrehozására és adott esetben rendszeres frissítésére irányuló folyamatot. A cserélt információk rendes és korlátozott üzemmódban, valamint veszélyhelyzeti üzemeltetés során is alkalmazandók.

A valós idejű és vészhelyzeti kommunikáció megfelelő eljárásait a pályahálózat-működtetőnek a hálózatán működő vasúti társaságokkal konzultálva kell meghatároznia annak biztosítása érdekében, hogy az üzemeltetésre vonatkozó információk, amint rendelkezésre állnak, a vasúti társaságok és/vagy a mozdonyvezetők rendelkezésére legyenek bocsátva.

A pályahálózat-működtetőknek és a vasúti társaságoknak biztosítaniuk kell, hogy az infrastruktúrára vonatkozó valamennyi információt, valamint a vonatok tervezésére, előkészítésére és üzemeltetésére vonatkozó valamennyi szabályt megosszák és közöljék a pályahálózat-működtető és a vasúti társaság adott munkanyelvén/munkanyelvein a biztonság szempontjából kritikus feladatokat ellátó személyzettel, annak megfelelően, hogy a személyzet egyes tagjai milyen feladatokat látnak el.

A pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok csoportosíthatják az utasításgyűjteményben és az útvonalkönyvben található információkat a személyzet egyes tagjainak és/vagy egyes műveletek támogatása érdekében.

A pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok a biztonság szempontjából kritikus feladatokat ellátó személyzetük minden tagja - beleértve a mozdonyvezetőket is - rendelkezésére bocsátják az utasításgyűjteménynek és az útvonalkönyvnek az általuk végzett feladatok ellátásához szükséges információkat tartalmazó verzióit. Ezeknek tartalmazniuk kell az interfészekre vonatkozó információkat, amennyiben a személyzet a pályahálózat-működtető és a vasúti társaság közötti közvetlen kapcsolatot igénylő, biztonsági szempontból kritikus feladatokat lát el, különösen a vonatok mozgását engedélyező személyzet és a vonatokon tartózkodó személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció biztosítása céljából.

A jövőben várható fejlemények:

1. 12 hónappal azt követően, hogy az Ügynökség az (EU) 2023/1694 végrehajtási rendelettel módosított (EU) 2019/777 végrehajtási rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban rendelkezésre bocsátotta a RINF-alkalmazás frissítéseit, és a pályahálózat-működtetők az adatokat a RINF-en keresztül hozzáférhetővé tették, a vasúti társaságok útvonalkönyveinek az RINF-ben szereplő információkon kell alapulnia.

2. 12 hónappal az 1. pont szerinti határidő lejárta után a pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok digitalizálják az utasításgyűjteményt és az útvonalkönyvet.

3. Az Ügynökség legkésőbb 2025. december 15-ig ajánlásokat készít arról, hogy hogyan harmonizálható a C. függeléken alapuló, a pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok személyzete közötti valós idejű információcsere digitalizációja.

4.2.1.2.1. Utasításgyűjtemény

A vasúti társaság, illetve a pályahálózat-működtető felelős saját utasításgyűjteményeik összeállításáért, melyek a biztonságirányítási rendszerük szerves részét képezi, és a biztonsági szempontból kritikus feladatokat ellátó személyzetet a szerepkörükre alkalmazandó üzemeltetési szabályokról tájékoztatja.

Az utasításgyűjtemény a hálózatra vagy annak egy részére, valamint az adott hálózaton vagy annak egy részén rendes és korlátozott üzemmódban, illetve vészhelyzetekben üzemeltetett járművekre vonatkozó üzemeltetési szabályokat és eljárásokat írja le. Konzisztensnek kell lennie minden olyan vonal tekintetében, amelyen a vasúti társaság üzemel, és konzisztensnek kell lennie a pályahálózat-működtető által kezelt valamennyi vonal tekintetében.

Az utasításgyűjteménynek a következőkre kell kiterjednie:

a) a vasúti társaság esetében:

i. a közös uniós biztonsági és üzemeltetési szabályok és eljárások az A., B., C. és D. függelékkel összhangban;

ii. az ezeket kiegészítő, az I. függelékben meghatározott területekre vonatkozó nemzeti szabályok, beleértve a pályahálózat-működtető által a vasúti társaságoknak az infrastruktúra üzemeltetésére vonatkozóan adott utasításokat, valamint a pályahálózat-működtető és a vasúti tásaságok közötti interfészek kezelésére vonatkozó szabályokat, amelyek mindegyikét a pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerének interfészeljárásai szerint kell közölni a vasúti társaságokkal;

iii. a vasúti társaságnak a biztonságirányítási rendszerében meghatározott utasításai a biztonság szempontjából kritikus feladatokat ellátó személyzet számára, a mozdonyvezetőt is beleértve;

iv. a vasúti társaság által üzemeltetett járművekre és vonatokra vonatkozó információk; valamint

v. minden olyan vonal, amelyen a vasúti társaság üzemel.

b) a pályahálózat-működtető esetében:

i. a közös uniós biztonsági és üzemeltetési szabályok és eljárások az A., B., C. és D. függelékkel összhangban;

ii. kiegészítve az I. függelékben meghatározott területekre vonatkozó nemzeti szabályokkal, beleértve a pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok közötti interfészek kezelésére vonatkozó szabályokat,

iii. a pályahálózat-működtetőnek a biztonságirányítási rendszerében meghatározott utasításai a biztonság szempontjából kritikus feladatokat ellátó személyzet számára;

iv. adott esetben, és ha a pályahálózat-működtető nem vasúti társaságként jár el, a pályahálózat-működtető által üzemeltetett járművekre vonatkozó információk; valamint

v. a pályahálózat-működtető által működtetett valamennyi vonal.

Tartalmaznia kell legalább a következőkre vonatkozó eljárásokat:

- a személyzet személyi és vagyoni biztonsága,

- jelző- és ellenőrző-irányító rendszerek, (A. és B. osztályú rendszerek),

- a vonat üzemeltetés, beleértve a korlátozott üzemmóddal, valamint a vonal és a jármű jellemzőivel kapcsolatos tudnivalókat,

- váratlan események és balesetek, beleértve a jelentési rendszert, a váratlan események vagy balesetek kezelésére vonatkozó tervet, valamint a baleset vagy váratlan esemény esetén teendő lépések részletes leírását,

- korlátozott üzemmód és vészhelyzetek,

- a vasúti társaságok esetében a vontatás és vasúti járművek, beleértve a vasúti járművek rendes és (például segítségre szoruló vonatok esetében) korlátozott üzemmódban való üzemeltetésére vonatkozó valamennyi információt. Az ezzel kapcsolatos dokumentációnak kiemelten kell foglalkoznia a speciális interfésszel a pályahálózat-működtető személyzetéhez az ilyen esetek tekintetében.

Két függelékkel kell rendelkeznie:

- 1. függelék: A C1. függelék szerinti kommunikációs eljárásokat tartalmazó kézikönyv;

- 2. függelék: A C2. függelék szerinti európai és nemzeti utasításokat tartalmazó könyv.

Az előre meghatározott üzeneteknek és nyomtatványoknak legalább a pályahálózat-működtető(k) munkanyelvén rendelkezésre kell állnia.

Ha a vasúti társaság az utasításgyűjtemény nyelveként nem azt a nyelvet választja, amelyen a megfelelő információkat eredetileg szolgáltatták, a vasúti társaság felelőssége gondoskodni a szükséges fordításról és/vagy a magyarázó megjegyzések más nyelven történő biztosításáról.

4.2.1.2.2. Útvonalkönyv

A pályahálózat-működtető saját használatára és a hálózatán működő vasúti társaságok általi használatára a hálózata tekintetében meghatározza az infrastruktúrára vonatkozó információkat. A pályahálózat-működtető minden vasúti társaság rendelkezésére bocsátja a D2. függelékben meghatározott információkat - beleértve az állandó vagy ideiglenes korlátozásokat és módosításokat - a vasúti társaság útvonalkönyvében való felhasználás céljából.

A pályahálózat-működtetőnek gondoskodnia kell arról, hogy az infrastruktúrára vonatkozó információ teljeskörű és pontos legyen; az információkat az (EU) 2018/762 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. mellékletének 4.4.3. pontjával összhangban kell kezelni.

A vasúti társaság felelős az útvonalkönyv teljeskörűen és hozzáértő módon történő összeállításáért, a pályahálózat-működtető(k) által szolgáltatott információk felhasználásával, az (EU) 2018/762 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének 4.4.3. pontjával összhangban. A vasúti társaságnak gondoskodnia kell arról, hogy az útvonalkönyv megfelelően írja le a vonal jellemzőivel és a járműjellemzőkkel összefüggő üzemeltetési feltételeket.

A pályahálózat-működtetőnek tájékoztatnia kell a vasúti társaságot az infrastruktúrával kapcsolatos információkban bekövetkező minden változásról, beleértve az állandó vagy ideiglenes korlátozásokat és módosításokat, amint ezek az információk elérhetővé válnak, és amennyiben hatással vannak a vonatok üzemeltetésére.

A pályahálózat-működtetőnek a hálózatán működő vasúti társaságokkal konzultálva meg kell határoznia a megfelelő eljárásokat arra az esetre, ha az útvonalkönyv módosítását nem továbbítják a pályahálózat-működtetőtől a vasúti társaságnak a megállapodásuk szerinti, a pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerében meghatározott és a vasúti társaság biztonságirányítási rendszerébe szintén rögzített, megfelelő időben; ebben az esetben a pályahálózat-működtetőnek közvetlenül tájékoztatnia kell a mozdonyvezetőt is.

A vasúti társaság útvonalkönyve:

A vasúti társaság felelős a kapott információk felhasználásával az útvonalkönyv teljes és helyes összeállításáért, amelynek arra az infrastruktúrára kell vonatkoznia, amelyen a vasúti társaság vonatokat üzemeltet.

A vasúti társaságnak biztosítania kell, hogy az útvonalkönyvben összeállított útvonal-információk tartalmazzák azon vonalak és az azokhoz kapcsolódó pálya menti berendezések leírását, amelyeken a mozdonyvezető közlekedni fog, illetve amelyek relevánsak a mozdonyvezetési feladat szempontjából.

Az útvonalkönyvet azonos formátumban kell elkészíteni az összes olyan infrastruktúrára vonatkozóan, amelyen egy adott vasúti társaság vonatokat üzemeltet.

A vasúti társaságnak - amennyiben a pályahálózat-működtető az infrastruktúrára vonatkozó információk változásáról tájékoztatja - frissítenie kell az útvonalkönyvet, és a biztonságirányítási rendszerében meghatározott eljárásokkal összhangban közölnie kell a módosítást, többek között utasításokat kell adnia a változás által érintett mozdonyvezetőknek.

A pályahálózat-működtető útvonalkönyve:

A pályahálózat-működtető a biztonságirányítási rendszerével összhangban összeállítja az útvonalkönyvében a biztonság szempontjából kritikus feladatokat ellátó személyzetével megosztandó, az infrastruktúrára vonatkozó információkat.

A pályahálózat-működtetőnek frissítenie kell az útvonalkönyvét, amint olyan információ - beleértve az állandó vagy ideiglenes korlátozásokat és módosításokat is - elérhetővé válik, amely érinti a biztonsági szempontból kritikus feladatokat ellátó személyzetének feladatait.

4.2.1.2.3. Vonatközlekedéssel kapcsolatos információk a mozdonyvezetők számára

Amikor a vasúti társaság a mozdonyvezetők rendelkezésére bocsátja a munkatervüket, egyúttal el kell látnia őket a vonat rendes közlekedéséhez szükséges információkkal is, amelyek legalább a következők:

- a vonat azonosítója,

- a vonat közlekedési napjainak száma (szükség esetén),

- a megállóhelyek és az azokhoz kapcsolódó tevékenységek,

- egyéb időzítési pontok,

- az összes ilyen pont érkezési/indulási/áthaladási idői.

Ezeknek a vonatközlekedéssel kapcsolatos információknak szükség esetén az indulás előtt frissülniük kell, és az utasításgyűjteményben és az útvonalkönyvben található információkon kell alapulniuk, illetve azokat kell kiegészíteniük. A vonatközlekedéssel kapcsolatos információkat 2026. december 15-től digitálisan kell a mozdonyvezetők rendelkezésére bocsátani.

4.2.1.2.4. A mozdonyvezető valós idejű tájékoztatása a vonat üzemeltetése során

A pályahálózat-működtetőnek valós időben tájékoztatnia kell a mozdonyvezetőket a vonallal vagy az érintett pálya menti berendezésekkel kapcsolatos műveletek utolsó pillanatban bekövetkező változásairól, illetőleg utasításokat kell adni a mozdonyvezetőknek azokra vonatkozóan a pályahálózat-működtető és a vasúti társaság által alkalmazott, a C. függelékkel összhangban meghatározott kommunikációs módszernek megfelelően.

A valós idejű információknak azokra a helyzetekre és változásokra kell korlátozódniuk, amelyeket nem kezeltek a 4.2.1.2.2. és a 4.2.1.2.3. pont szerint a pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok biztonságirányítási rendszerének megfelelően, és amelyek közvetlenül érintik a mozdonyvezető útvonalát.

Vészhelyzetek esetére megfelelő alternatív kommunikációs eszközöket kell kialakítani a pályahálózat-működtető és a vasúti társaság között annak biztosítására, hogy a releváns információk rendelkezésre álljanak.

A pályahálózat-működtetőknek és a vasúti társaságoknak ki kell dolgozniuk egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi annak valós idejű megerősítését, hogy a járművek, valamint az útvonal ismerete szempontjából a mozdonyvezetők alkalmasak az útvonalban bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodásra.

4.2.1.3. Nincs használatban

4.2.1.4. Nincs használatban

4.2.1.5. A vonat személyzete, a vasúti társaság egyéb személyzete és a vonatközlekedést engedélyező személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció

A vonat személyzete, a vasúti társaság egyéb (G. függelék meghatározása szerinti) személyzete és a vonatközlekedést engedélyező személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció céljára használt nyelv(ek) a pályahálózat-működtető által az érintett útvonalon használt (J. függelék meghatározása szerinti) munkanyelv(ek).

A vonat személyzete és a vonatközlekedés engedélyezéséért felelős személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció elvei a C. függelékben találhatók.

A 2012/34/EU irányelvnek megfelelően a pályahálózat-működtető felelős a személyzete által a napi üzemeltetési használatban alkalmazott "munkanyelv(ek)" közzétételéért.

Ahol azonban a helyi gyakorlat megköveteli, hogy második nyelvről is gondoskodjanak, a pályahálózat-működtető felelőssége meghatározni e nyelv használatának földrajzi határait.

4.2.2. A vonatokkal kapcsolatos előírások

4.2.2.1. A vonat láthatósága

4.2.2.1.1. Általános követelmény

A vasúti társaságnak biztosítania kell, hogy a vonatokat felszereljék azok elejét és hátulját jelző eszközökkel.

4.2.2.1.2. A vonat eleje

A vasúti társaságnak biztosítania kell, hogy a közeledő vonatok egyértelműen láthatók és ilyenként felismerhetők legyenek a fehéren világító, menetirány szerinti első lámpáik megléte és elrendezése révén.

A vonat első járművének előrefelé néző homlokfalát három, egy egyenlőszárú háromszöget formázó lámpával kell felszerelni az alábbi ábrán látható módon. E lámpáknak mindig világítaniuk kell, amikor a vonatot arról az oldalról vezetik.

Az elülső lámpáknak optimalizálniuk kell a vonat észlelhetőségét (helyzetjelző lámpák), megfelelő megvilágítást kell biztosítaniuk a mozdonyvezető számára (fényszórók) éjjel és rossz látási viszonyok között, és nem szabad, hogy elvakítsák a szembejövő vonatok vezetőit.

A lámpák közötti távolságot, azok pálya fölötti magasságát, átmérőjét, fényerejét, méreteit és az általuk mind nappali, mind éjjeli üzem esetében kibocsátott fénycsóva alakját a "járművek - mozdonyok és személyszállító járművek" alrendszerre vonatkozó ÁME határozza meg.

A RINF-ben azonosított azon vonalak igénybevételéhez, amelyeken a továbbhaladást tiltó főjelző(k) melletti, külön értesítés nélküli - de utasításban szabályozott feltételek teljesülése esetén történő - elhaladás (ún. permisszív közlekedés) megengedett, a vonat zárjelzőjének 4.2.2.1.3.2. pont szerinti harmonizációja céljából alább megjelölt időpontokra a járművek fényszórói fényerősségének meg kell felelnie az 1302/2014/EU bizottsági rendelet ( 8 ) (A mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME) melléklete 4.2.7.1.1. pontjának 5. alpontjában a távolsági fényszórókra vonatkozóan meghatározott szintnek.

4.2.2.1.3. A vonat vége

A vasúti társaságnak gondoskodnia kell a vonatok végének megfelelő módon történő jelzéséről. A zárjelzőt kizárólag a vonat utolsó járművének hátulján szabad elhelyezni. A zárjelzőt az alábbi módon kell elhelyezni.

4.2.2.1.3.1. Személyszállító vonatok

A személyvonatok végét 2 darab, vörös fénnyel folyamatosan világító lámpával kell jelezni, amelyeknek az ütközők fölött, keresztirányú tengelyen, egyenlő magasságban kell elhelyezkedniük.

4.2.2.1.3.2. Tehervonatok

A tehervonatok végét 2 darab fényvisszaverő lemezzel kell jelezni, amelyeknek az ütközők fölött, keresztirányú tengelyen, egyenlő magasságban kell elhelyezkedniük. Minden olyan vonatot, amely 2 darab, vörös fénnyel folyamatosan világító lámpával van felszerelve, úgy kell tekinteni, hogy megfelel ennek a követelménynek.

A fényvisszaverő lemezeknek meg kell felelniük a teherkocsikra vonatkozó ÁME E. függelékének, és a következő, kétoldalt egy-egy fehér háromszögből és alul-felül egy-egy piros háromszögből álló alakzatot kell formázniuk:

A lemezeket az ütközők fölött, keresztirányú tengelyen, azonos magasságban kell elhelyezni.

Egyedi esetek:

Belgium, Franciaország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság továbbra is alkalmazhatnak olyan bejelentett nemzeti szabályokat, amelyek előírják, hogy a tehervonatokat a hálózatuk egyes szakaszain való közlekedés feltételeként 2 darab, vörös fénnyel folyamatosan világító lámpával szereljék fel, amennyiben ezt a 2019 januárjának vége előtt már hatályban lévő üzemeltetési gyakorlat és/vagy a 2019 januárjának vége előtt bejelentett nemzeti szabályok indokolják.

Szomszédos országokkal való együttműködés:

Időközben az érintett tagállamok - különösen a vasúti társaságok kérése esetén - értékelést végeznek annak érdekében, hogy hálózatuk egy vagy több szakaszán - az értékelés pozitív eredménye esetén - elfogadják a 2 fényvisszaverő lemez használatára vonatkozó rendelkezéseket, és meghatározzák a megfelelő feltételeket, a kockázatok és az üzemeltetési követelmények értékelésének alapján. Ezt az értékelést a vasúti társaság kérelmének kézhezvételétől számított legfeljebb 6 hónapon belül kell elvégezni. A fényvisszaverő lemezek használatát el kell fogadni, hacsak a tagállam kellően meg nem tudja indokolni az elutasítást az értékelés negatív eredménye alapján.

A tagállamok különösen törekednek arra, hogy a jelenlegi szűk keresztmetszetek kiemelt kezelése érdekében engedélyezzék a fényvisszaverő lemezek használatát a vasúti árufuvarozási folyosókon. Ezeket a szakaszokat és a rájuk vonatkozó feltételeket rögzíteni kell a RINF-ben. Amíg ez az információt nincs bekódolva a RINF-be, a pályahálózat-működtetőnek biztosítania kell, hogy az információ más megfelelő módon eljusson a vasúti társaságokhoz. A pályahálózat-működtetőnek azonosítania kell azokat a vonalakat, amelyek esetében a RINF 2 darab, állandó vörös fénnyel világító lámpa meglétét írja elő.

Fokozatos kivonás:

A két fényvisszaverő lemezzel felszerelt tehervonatok a következő határidők szerint közlekedhetnek:

1. 2022. január 1-jétől a 913/2010/EU rendelettel összhangban meghatározott vasúti árufuvarozási folyosókon, a következő kivételekkel azokon a vonalakon, ahol a vörös fénnyel folyamatosan világító lámpák a biztonság szavatolásának üzemeltetési követelményei:

a) 2026. január 1-jétől Belgiumban és Franciaországban;

b) 2025. január 1-jétől Portugáliában és Spanyolországban.

2. 2026. január 1-jétől az Európai Unió teljes vasúti hálózatán.

Az 1. pont a) és b) pontja szerinti kivételek által érintett tagállamok legkésőbb 2022. március 1-jéig benyújtják részletes cselekvési terveiket és pontos célkitűzéseiket a Bizottsághoz, amelyek biztosítják a piros fényű lámpákra mint zárjelzőkre vonatkozó követelmény eltörlését. Ezt követően az említett tagállamok 2026. január 1-jéig hathavonta jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz, melyben bemutatják, hogy a zárjelzők uniós szintű harmonizációja érdekében milyen haladást értek el a fényvisszaverő táblák hálózatukon történő használata terén. Az érdekelt felek minden szükséges információt megadnak ahhoz, hogy a tagállamok eleget tehessenek jelentéstételi kötelezettségüknek.

A Bizottság jelentést tesz az (EU) 2016/797 irányelv 51. cikkében említett bizottságnak a 4.2.2.1. pont végrehajtásának előrehaladásáról.

4.2.2.2. A vonat hallhatósága

4.2.2.2.1. Általános követelmény

A vasúti társaságnak biztosítania kell, hogy a vonatokat szereljék fel figyelmeztető hangjelző eszközzel a vonat közeledésének jelzésére.

4.2.2.2.2. Kezelés

A figyelmeztető hangjelző eszközt minden vezetési pozícióból meg kell tudni szólaltatni.

4.2.2.3. Jármű-azonosító

Minden egyes járműnek olyan számmal kell rendelkeznie, amely egyedileg megkülönbözteti azt minden más vasúti járműtől. A számot jól láthatóan fel kell tüntetni a jármű legalább egyik hosszanti oldalán.

A járműre vonatkozó üzemeltetési korlátozásoknak is azonosíthatóknak kell lenniük.

A további követelményeket a H. függelék határozza meg.

4.2.2.4. Az utasok és a rakomány biztonsága

4.2.2.4.1. A rakomány biztonsága

A vasúti társaságnak gondoskodnia kell a járművek biztonságos berakodásáról és a rakomány biztonságáról az út során.

4.2.2.4.2. Az utasok biztonsága

A vasúti társaságnak gondoskodnia kell az utasszállítás biztonságáról az indulás és az utazás során.

4.2.2.5. Az útvonalak összeegyeztethetősége és a vonatok összeállítása

4.2.2.5.1. Az útvonalak összeegyeztethetősége

A) A vasúti társaság felelős annak biztosításáért, hogy a vonatot alkotó összes jármű kompatibilis legyen a tervezett útvonallal (útvonalakkal).

A vasúti társaság biztonságirányítási rendszerének magába kell foglalnia egy olyan folyamatot, amely biztosítja, hogy az általa használt valamennyi jármű rendelkezzen engedéllyel, nyilvántartásba legyen véve és összeegyeztethető legyen a tervezett útvonallal (útvonalakkal), beleértve a személyzete által követendő előírásokat is.

Az útvonal összeegyeztethetőségére vonatkozó folyamat nem kettőzheti meg az (EU) 2018/545 bizottsági végrehajtási rendelet ( 9 ) szerinti járműengedélyezés részeként a jármű és a hálózat(ok) közötti műszaki összeegyeztethetőség biztosítása érdekében végrehajtandó folyamatokat. A járműengedélyezés vagy más hasonló eljárások során már ellenőrzött, D1. függelék szerinti paramétereket nem kell újraértékelni az útvonal összeegyeztethetőségének ellenőrzésének keretében.

Az (EU) 2016/797 irányelv szerint engedélyezett járművek esetében az engedélyezési eljárás során már ellenőrzött, a D1. függelékben felsorolt paraméterekre vonatkozó releváns járműadatokat, amelyek a következők részét képezik:

- az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentáció, és

- az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (10) bekezdésében említett járműengedély,

az (EU) 2016/797 irányelv 2. cikkének 22. pontja szerinti kérelmező vagy az üzembentartó kérésre a vasúti társaság rendelkezésére bocsátja, amennyiben ezek az információk nem állnak rendelkezésre az ERATV-ben vagy a vasúti járművek egyéb nyilvántartásaiban.

Az (EU) 2016/797 irányelv hatálybalépése előtt engedélyezett járművek esetében a D1. függelékben felsorolt paraméterekre vonatkozó releváns járműadatokat a jármű műszaki dokumentációjának birtokosa vagy az üzembentartó kérésre a vasúti társaság rendelkezésére bocsátja, amennyiben ezek az információk nem állnak rendelkezésre az ERATV-ben vagy a vasúti járművek egyéb nyilvántartásaiban.

A vasúti társaság biztonságirányítási rendszerén belül az útvonal összeegyeztethetőségére vonatkozó folyamatoknak magukban kell foglalniuk a következők egymással párhuzamosan, bármely megfelelő időpontban vagy bármely megfelelő sorrendben egyaránt elvégezhető ellenőrzését:

- minden járművet engedélyeztek és nyilvántartásba vettek,

- a vonat minden járműve összeegyeztethető az útvonallal,

- a vonat összetétele összeegyeztethető az útvonallal és a menetvonallal,

- a vonat előkészítése biztosítja, hogy a vonat összeállítása megfelelő és teljes.

B) A pályahálózat-működtető a RINF-en keresztül köteles rendelkezésre bocsátani az útvonal összeegyeztethetőségére vonatkozóan a D1. függelékben meghatározott információkat.

A D1. függelék meghatározza mindazokat a paramétereket, amelyeket a vasúti társaságnak a folyamatai során, egy jármű- vagy vonatkonfigurációjának első használata előtt fel kell használnia annak biztosítása érdekében, hogy a vonatot alkotó összes jármű összeegyeztethető legyen a vonat tervezett útvonalával (útvonalaival), ideértve adott esetben az eltérő útvonalakat és a műhelyekbe vezető útvonalakat is. Az útvonal módosítását és az infrastruktúra jellemzőinek változásait figyelembe kell venni. Ha a D1. függelék valamely paraméterét egy felhasználási terület hálózatának (hálózatainak) szintjén harmonizálták, akkor az adott felhasználási területre engedélyezett valamennyi jármű esetében vélelmezni lehet az adott paraméternek való megfelelést. A hálózathoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályok vagy kiegészítő nemzeti követelmények elvben nem egyeztethetők össze a D1. függelékkel. A pályahálózat-működtető a D1. függelékben meghatározott jegyzéken túlmenően nem írhat elő további műszaki ellenőrzést az útvonallal való összeegyeztethetőség ellenőrzése céljából.

Legkésőbb 2026. december 15-ig, amíg az infrastruktúra-nyilvántartás lehetővé nem teszi a következő új paraméterek tárolását:

a) Kombinált árufuvarozás különleges ellenőrzése:

1.1.1.1.3.4. Cserélhető konténerekre vonatkozó egységes kombinált árufuvarozási profilszám;

1.1.1.1.3.9. Görgős egységekre vonatkozó egységes kombinált árufuvarozási profilszám;

1.1.1.1.3.8. Konténerekre vonatkozó egységes kombinált árufuvarozási profilszám;

1.1.1.1.3.5. Félpótkocsikra vonatkozó egységes kombinált árufuvarozási profilszám;

v. (Kombinált árufuvarozás sorának kódja);

b) Vonatérzékelő rendszerek: befolyásoló egység:

1.1.1.3. 4 A frekvenciasávok alapján meghatározott vonatérzékelő rendszerek;

1.1.1.3.4.2. Érzékelési frekvenciasávok;

1.1.1.3.4.2.1. Az interferenciaáram legnagyobb erőssége;

1.1.1.3.4.2.2. Legkisebb bemeneti impedancia;

1.1.1.3.4.2.3. Maximális mágneses mező;

c)

1.1.1.3.2.11. A vonalhoz és a SIL-hez való hozzáféréshez szükséges, a fedélzeten tárolt, a jármű hosszára vonatkozó biztonságos adatok;

a pályahálózat-működtetőnek ezeket az információkat más módon kell ingyenesen, a lehető legrövidebb időn belül és elektronikus formátumban a vasúti társaságok, az engedéllyel rendelkező menetvonal-kérelmezők és adott esetben az (EU) 2016/797 irányelv 2. cikkének 22. pontja szerinti kérelmező rendelkezésére bocsátania.

A pályahálózat-működtetőnek a RINF-en keresztül tájékoztatnia kell a vasúti társaságot az útvonal jellemzőinek változásairól, amint ilyen információk rendelkezésre állnak, és amennyiben azok hatással vannak a vonatok üzemeltetésére.

C) Adott esetben az útvonal összeegyeztethetőségére vonatkozó további elemeket is ellenőrizni kell:

- veszélyes áru 4.2.3.4.3. pont szerinti szállítása,

- csendesebb útvonal a zajra vonatkozó ÁME szerint,

- az I. függelékben említett kivételes szállítmány,

- a "járművek - mozdonyok és személyszállító járművek" alrendszerre vonatkozó ÁME 4.2.8.3. pontjában említett dízel és más belső égésű motorral működő vontatórendszerek föld alatti állomásokhoz való hozzáférési feltételei.

D) A kombinált árufuvarozást végző vonatok útvonallal való összeegyeztethetőségére vonatkozó speciális követelmények:

- az olyan kombinált árufuvarozást végző vonat, amely a vonalhoz tartozó egyetlen vágány rakszelvényének a méretét sem haladja meg, és amelynek kombinált árufuvarozási kódja nem esik a vonalhoz tartozó vágányok kódolásán kívül, rendes árufuvarozást végző vonatnak minősül,

- az a kombinált árufuvarozást végző vonat, amely meghaladja a rakszelvény méretét, és amelynek a kombinált árufuvarozási kódja nem esik a vonal kódolásán kívül, az I. függelékben említett különleges követelményekkel árufuvarozást végző vonat minősül. Ezek a követelmények általánosan alkalmazandók az ebbe a kategóriába tartozó valamennyi vonatra, és a követelményeknek való megfeleléshez nem lehet szükség a vasúti társaság és a pályahálózat-működtető közötti, további engedélyezési eljárásra,

- ha a kombinált árufuvarozás kódja a vonal kódolásán kívül esik, vagy ha a vonal kódolását nem határozták meg, a pályahálózat-működtetőnek az üzemeltetési és műszaki megvalósíthatóság szempontjából készített értékelése alapján külön engedélyt (rendkívüli küldemény) kell kiállítania.

A kombinált árufuvarozás alkalmazandó üzemeltetési eljárásoknak meg kell felelniük a kombinált árufuvarozás kodifikálásáról szóló ERA műszaki dokumentum ( 10 ) (ERA/TD/2023-01/CCT, v1.1, 2023. március 21.) 3. pontjában meghatározott előírásoknak.

4.2.2.5.2. A vonatok összeállítása

A vonat összeállításával kapcsolatos követelményeknek a kijelölt menetvonalnak megfelelően figyelembe kell venniük a következőket:

a) a vonatot alkotó összes járműnek, ideértve azok rakományát,

- meg kell felelnie az azon útvonalakra vonatkozó összes követelménynek, amelyeken a vonat haladni fog,

- alkalmasnak kell lennie a vonat számára előirányzott legnagyobb sebességgel való haladásra;

b) a vonatban lévő összes járműnek a meghatározott karbantartási intervallumán belül kell lennie a teljes előirányzott út alatt (mind idő, mind távolság tekintetében);

c) a járművek és rakományaik alkotta vonatnak meg kell felelnie az érintett útvonalra vonatkozó műszaki és működési korlátozásoknak, valamint a küldő és a fogadó terminálok esetében megengedett legnagyobb hosszúságon belül kell lennie.

A vasúti társaság felelős annak biztosításáért, hogy a vonatot alkotó összes jármű, ideértve azok rakományát, műszakilag alkalmas legyen az előirányzott útra, és az egész út során az is maradjon.

A vasúti társaságnak esetleg további korlátozásokat is mérlegelnie kell az adott vonat fékrendszerének vagy vontatásának típusa miatt (lásd a 4.2.2.6. pontot).

4.2.2.6. A vonat fékezése

A vasúti társaságnak a fékezés tekintetében a 4.2.2.6.1. és a 4.2.2.6.2. ponttal összhangban lévő követelményeket kell megállapítania és végrehajtania, továbbá biztonságirányítási rendszerén belül kezelnie kell azokat.

4.2.2.6.1. A fékrendszerre vonatkozó minimumkövetelmények

A vonatban lévő összes járművet rá kell kapcsolni a "járművek - mozdonyok és személyszállító járművek" alrendszerre vonatkozó ÁME-ben és a "járművek - teherkocsik" alrendszerre vonatkozó ÁME-ben definiált folyamatos automatikus fékrendszerre.

Az automatikus féknek minden vonat első és utolsó járművén (a vontatóegységeket is ideértve) működőképesnek kell lennie.

Amennyiben a vonat véletlenül két részre szakad, mindkét különvált járműszerelvénynek automatikusan meg kell állnia a fék maximális erejű működése következtében.

4.2.2.6.2. Fékteljesítmény és a megengedett legnagyobb sebesség

(1) A pályahálózat-működtető valamennyi útvonal tekintetében a RINF-en keresztül tájékoztatja a vasúti társaságot a vasútvonal valamennyi releváns jellemzőjéről, melyek a következők:

i. jelzőtávolságok (figyelmeztetés, megállás), a szükséges biztonsági ráhagyással, amelyeket a megfelelő helyen ("Megállásjelzés" vagy "Figyelmeztető jelzés") az 1.1.1.3.14.3. paraméterrel kell megadni, és amelyek megadását a D2. függelék írja elő;

ii. emelkedők és lejtők,

iii. legnagyobb megengedett sebességek, és

iv. a pályahálózatot esetlegesen befolyásoló fékrendszerek, úgy mint a mágnesfék, a visszatápláló fék és az örvényáramú vágányfék alkalmazási feltételei.

A pályahálózat-működtetőnek biztosítania kell, hogy a vasúti társaság(ok)nak nyújtott információ teljeskörű és pontos legyen, továbbá a RINF-en keresztül tájékoztatnia kell a vasúti társaságot a vonal jellemzőinek változásairól, amint ilyen információk a rendelkezésére állnak, és amennyiben azok hatással vannak a vonatok üzemeltetésére.

(2) A pályahálózat-működtető rendelkezésre bocsáthatja a következő információkat:

i. a 200 km/h-t meghaladó legnagyobb sebességgel közlekedni tudó vonatok esetében a lassulási profil és a sík pályán adott megfelelő válaszidő;

ii. olyan vonatszerelvények és rögzített vonat-összeállítások esetében, amelyek legnagyobb sebessége nem haladja meg a 200 km/h-t, a lassulás (mint a fenti i. alpontban) vagy a féksúlyszázalék;

iii. egyéb vonatok esetében (200 km/h-t nem meghaladó legnagyobb sebességű, változó vonat-összeállítások): a féksúlyszázalék.

Amennyiben a pályahálózat-működtető rendelkezésre bocsátja a fent említett információkat, azokat megkülönböztetéstől mentesen az összes olyan vasúti társaság számára hozzáférhetővé teszi, amely vonatokat szándékozik működtetni a hálózatán.

Az e rendelet hatálybalépésének időpontjában a meglévő, az ÁME-nek meg nem felelő vonalak tekintetében már használatban lévő és elfogadott fékezési táblázatokat szintén hozzáférhetővé kell tenni.

(3) A vasúti társaságnak a tervezési szakaszban meg kell határoznia a vonat fékrendszerét, fékezési képességét és az ahhoz kapcsolódó legnagyobb sebességet a következők figyelembevételével:

i. a vasútvonalnak az (1) pontban említett releváns jellemzői és - amennyiben rendelkezésre állnak - a pályahálózat-működtető által a (2) pontnak megfelelően rendelkezésre bocsátott információk, valamint

ii. a vasúti járműtől függő, a fékrendszer megbízhatóságából és rendelkezésre állásából eredő eltérések.

A vasúti társaságnak továbbá biztosítania kell, hogy az üzemelés során valamennyi vonat elérje legalább a szükséges fékteljesítményt. A vasúti társaságnak különösen arra az esetre kell szabályokat megállapítania, ha egy vonat az üzemelés során nem éri el a szükséges fékteljesítményt. Ebben az esetben a vasúti társaságnak haladéktalanul értesítenie kell a pályahálózat-működtetőt. A pályahálózat-működtető megfelelő intézkedéseket tehet annak érdekében, hogy csökkentse a hálózatának teljes forgalmára gyakorolt hatást.

4.2.2.7. A vonat üzemkész állapotának biztosítása

4.2.2.7.1. Általános követelmény

A vasúti társaságnak meg kell határoznia azt a folyamatot, amely biztosítja, hogy a vonaton az összes biztonsági berendezés teljesen üzemkész állapotban legyen, és a vonatot biztonságosan lehessen üzemeltetni.

A vasúti társaságnak tájékoztatnia kell a pályahálózat-működtetőt a vonat minden olyan jellemzőjének módosításáról, amely érinti annak teljesítményét, vagy minden olyan módosításról, amely érintheti a vonat kijelölt menetvonalon tartását.

A pályahálózat-működtetőnek és a vasúti társaságnak meg kell határoznia, és naprakészen kell tartania a vonat korlátozott üzemmódban való ideiglenes üzemeltetésének feltételeit és eljárásait.

4.2.2.7.2. Indulás előtti adatok

A vasúti társaságnak biztosítania kell, hogy a biztonságos és hatékony működéshez szükséges következő adatok a vonat indulása előtt a pályahálózat-működtető(k) rendelkezésére álljanak:

- a vonat azonosítója,

- a vonatért felelős vasúti társaság adatai,

- a vonat tényleges hossza,

- szállít-e a vonat utasokat vagy állatokat az eredeti rendeltetésétől eltérve,

- minden üzemeltetési korlátozás, az érintett jármű(vek) feltüntetésével (nyomtáv, sebességkorlátozás stb.),

- a pályahálózat-működtető által a veszélyes áruk szállításával kapcsolatban igényelt információ.

A vasúti társaságnak tájékoztatnia kell a pályahálózat-működtető(ke)t arról, ha a vonat nem a kijelölt menetvonalon fog haladni, vagy ha törölték azt.

4.2.2.8. A jelek és a pálya menti jelzések láthatóságára vonatkozó követelmények

Az A. függelékben meghatározott ERTMS-műveletek sérelme nélkül a mozdonyvezető számára biztosítani kell, hogy lássa a jeleket és a pálya menti jelzéseket. A jeleknek és a pálya menti jelzéseknek, valamint a biztonsággal kapcsolatos minden más típusú pálya menti jelzőtáblának adott esetben láthatónak kell lennie a mozdonyvezető számára.

A jeleket, pálya menti jelzéseket, jelző- és tájékoztató táblákat a láthatóságukat megkönnyítő, következetes módon kell megtervezni. Többek között a következő szempontokat kell figyelembe venni (lásd az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-ra való hivatkozást e rendelet 4.3.2. pontjában):

i. megfelelő elhelyezés, hogy a vonat fényszórói lehetővé tegyék a mozdonyvezető számára az információ leolvasását,

ii. a világítás megfelelősége és intenzitása abban az esetben, ha az ilyen tájékoztatást meg kell világítani,

iii. fényvisszaverő táblák használata esetén az alkalmazott anyag fényvisszaverő jellemzőinek meg kell felelniük a megfelelő műszaki előírásoknak, és a jeleket úgy kell legyártani, hogy a vonat fényszórói lehetővé tegyék a mozdonyvezető számára az információ egyszerű leolvasását.

A vezetőállásokat olyan következetes módon kell kialakítani, hogy a mozdonyvezető a szokásos vezetői helyzetből könnyen megláthassa a számára megjelenített információkat (lásd a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME-ra való hivatkozást e rendelet 4.3.3.1. pontjában).

4.2.2.9. A vezetői éberséget figyelemmel kísérő berendezés

A mozdonyvezető fedélzeti aktivitását figyelemmel kell kísérni annak érdekében, hogy a vonatot automatikusan meg lehessen állítani, ha nem észlelhető aktivitás a mozdonyvezető részéről. A mozdonyvezető fedélzeti aktivitása nyomon követésének módjára vonatkozó követelményeket a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME 4.2.9.3.1. pontja határozza meg.

4.2.3. A vonatok üzemeltetésére, többek között az ERTMS-alapú üzemeltetésre vonatkozó előírások

Az uniós vasúti rendszerben a vonatok üzemeltetésére e fejezet előírásai mellett a B. függelékben meghatározott üzemeltetési alapelveket és közös üzemeltetési szabályokat is alkalmazni kell.

Azokon a helyeken, ahol az ERTMS használata be lett vezetve, az ezen ÁME A. függelékében meghatározott ERTMS üzemeltetési alapelveket és szabályokat kell alkalmazni.

4.2.3.1. A vonatok tervezése és menetrendje

A 2012/34/EU irányelvnek megfelelően a pályahálózat-működtetőnek közölnie kell, hogy milyen adatokra van szüksége egy menetvonal kérelmezése esetén.

Minden vonatnak menetrend szerint kell közlekednie, amelyről a pályahálózat-működtető és a vasúti társaság a menetvonal-kijelölési eljárás keretében állapodik meg; a pályahálózat-működtetőnek biztosítania kell a vonatok pontos közlekedését, és a menetrend tervezésekor elő kell mozdítania a szolgáltatás hatékonyságát.

4.2.3.2. A vonatok azonosítása

Minden vonatot közlekedési számmal kell azonosítani. A vonat közlekedési számát a pályahálózat-működtető adja ki a menetvonal kijelölésekor, és azt a vonatot üzemeltető vasúti társaságnak és minden pályahálózat-működtetőnek ismernie kell. A vonat közlekedési számának egyedinek kell lennie az egyes hálózatokban. Kerülni kell a vonat közlekedési számának a vonat útja során történő módosítását.

4.2.3.2.1. A vonat közlekedési számának formátuma

A vonat közlekedési számának formátumát az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó ÁME (a továbbiakban: CCS ÁME, (EU) 2016/919 bizottsági rendelet ( 11 )) határozza meg.

4.2.3.3. A vonat indulása

4.2.3.3.1. Indulás előtti ellenőrzések és próbák

A vasúti társaságnak meg kell határoznia azokat az ellenőrzéseket és próbákat (pl. ajtók, terhelés, fékek), amelyekkel biztosítható, hogy a vonat minden indulást biztonságosan hajtson végre.

4.2.3.3.2. A pályahálózat-működtető tájékoztatása a vonat üzemkész állapotáról

A vasúti társaságnak tájékoztatnia kell a pályahálózat-működtetőt, ha egy vonat készen áll a hálózathoz való hozzáféréshez.

Indulás előtt és menet közben a vasúti társaságnak tájékoztatnia kell a pályahálózat-működtetőt a vonatot vagy annak működését érintő minden olyan esetleges rendellenességről, amely hatással lehet a vonat haladására.

4.2.3.4. Forgalomirányítás

4.2.3.4.1. Általános követelmények

A forgalomirányításnak biztosítania kell a vasúti rendszer biztonságos, hatékony és pontos működését, ideértve a szolgáltatás fennakadása utáni eredményes helyreállítást.

A pályahálózat-működtetőnek meg kell határoznia az alábbiak eljárásait és eszközeit:

- a vonatok valós idejű irányítása,

- az infrastruktúra lehető legnagyobb teljesítményének fenntartásához szükséges operatív intézkedések, tényleges vagy várható késések vagy váratlan események esetén, és

- a vasúti társaság(ok) tájékoztatása ilyen esetekben.

A vasúti társaság által megkövetelt és a pályahálózat-működtetőkkel való kapcsolódási pontot érintő minden további folyamat csak a pályahálózat-működtetővel való egyeztetést követően vezethető be.

4.2.3.4.2. Vonatokkal kapcsolatos jelentéstétel

4.2.3.4.2.1. A vonatok helyzetének jelentéséhez és a várható átadási idő előjelzéséhez szükséges adatok

A pályahálózat-működtetőnek:

a) biztosítania kell azon idők valós idejű rögzítését, amikor a vonatok elindulnak a hálózataikon lévő megfelelő, előre megállapított jelentési pontokról, oda megérkeznek, azokon áthaladnak, az időkülönbségekkel együtt;

b) rendelkeznie kell egy olyan folyamattal, amely lehetővé teszi az olyan ütemezéstől való becsült eltérés percekben való megadását, amikor a vonatot az egyik pályahálózat-működtetőnek át kell adnia egy másiknak; e folyamatnak ki kell terjednie a szolgáltatás zavaráról szóló tájékoztatásra (a probléma leírásával és helyével);

c) biztosítania kell a vonatok helyzetének jelentéséhez szükséges konkrét adatokat az 1305/2014/EU bizottsági rendeletnek ( 12 ) (árufuvarozási szolgáltatások telematikai alkalmazásai - TAF ÁME) és a 454/2011/EU bizottsági rendeletnek ( 13 ) (a személyszállítási telematikai alkalmazások - TAP ÁME) megfelelően. Ezen információk közé tartoznak a következők:

(1) a vonat azonosítója;

(2) a jelentési pont azonosítója;

(3) a vonal, amelyen a vonat halad;

(4) ütemezett idő a jelentési helyen;

(5) tényleges idő a jelentési helyen (és hogy indulásról, érkezésről vagy áthaladásról van-e szó - külön érkezési és indulási időket kell megadni az olyan közbenső jelentési pontok tekintetében, ahol a vonat bejelentkezik);

(6) a jelentési ponthoz való korai vagy késedelmes megérkezés ideje percben;

(7) valamennyi 10 percet meghaladó vagy a teljesítményfigyelő rendszer által előírt más késési idő elsődleges indoklása;

(8) a vonatra vonatkozó késedelmes jelentéstétel közlése és a késedelem mértéke percekben;

(9) a vonat korábbi azonosítója (azonosítói), ha van(nak);

(10) az út egésze vagy egy része tekintetében törölt vonat.

4.2.3.4.3. Veszélyes áruk

A vasúti társaságnak meg kell határoznia a veszélyes áruk szállításának végrehajtására szolgáló eljárásokat.

Ezen eljárások az alábbiakat foglalják magukban:

- a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 14 ) és a 2010/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 15 ) meghatározott rendelkezések, értelemszerűen,

- a mozdonyvezető tájékoztatása a vonaton lévő veszélyes árukról és azok elhelyezkedéséről,

- a pályahálózat-működtető által a veszélyes áruk szállításával kapcsolatban megkövetelt információ,

- a kommunikációs vonalak pályahálózat-működtetővel közösen történő meghatározása és konkrét intézkedések tervezése az árukat érintő vészhelyzetek esetére.

4.2.3.4.4. Üzemeltetési minőség

A pályahálózat-működtetőnek és a vasúti társaságnak megfelelő folyamatokkal kell rendelkeznie az összes érintett szolgáltatás hatékony működésének figyelemmel kísérésére.

A figyelemmel kísérési eljárásokat az adatok elemzésére és a mögöttes tendenciák észlelésére dolgozzák ki mind az emberi hibák, mind a rendszer hibái vonatkozásában. Az ilyen elemzés eredményeit olyan javító jellegű intézkedések kidolgozására kell felhasználni, amelyek célja a hálózat hatékony működését veszélyeztető események kiküszöbölése vagy hatásainak enyhítése.

Amennyiben az ilyen javító intézkedések az egész hálózat számára hasznosak, így más pályahálózat-működtetőket és vasúti társaságokat is érinthetnek, akkor ezeket - a kereskedelmi titoktartás figyelembevételével - ennek megfelelően közlik az érintettekkel.

A pályahálózat-működtetőnek a lehető leghamarabb elemeznie kell az üzemelésre jelentősen káros hatással lévő eseményeket. A pályahálózat-működtető indokolt esetben felkéri az adott eseményben érintett vasúti társaságokat az elemzésben való részvételre, különösen akkor, ha az a személyzetük valamelyik tagját érinti. Amennyiben egy ilyen elemzés a balesetek/váratlan események okainak kiküszöbölését vagy hatásainak enyhítését célzó hálózatfejlesztési javaslatokhoz vezet, akkor ezeket közlik az összes érintett pályahálózat-működtetővel és vasúti társasággal.

Az ilyen folyamatokat dokumentálni kell, és belső felülvizsgálatnak kell alávetni.

4.2.3.5. Adatrögzítés

A vonat haladásával kapcsolatos adatokat rögzíteni és tárolni kell a következő célokból:

- a biztonság rendszeres ellenőrzésének támogatása a váratlan események és balesetek megelőzése érdekében,

- a mozdonyvezető, a vonat és az infrastruktúra-teljesítmény azonosítása a váratlan eseményt vagy balesetet közvetlenül megelőző és (indokolt esetben) közvetlenül követő időben, az okok azonosítása érdekében, valamint az újbóli előfordulás megakadályozását célzó új intézkedések kidolgozásának vagy már meglévők módosításának támogatására,

- a mozdony/vontatójármű és az azt vezető személy teljesítményével kapcsolatos adatok rögzítése.

A rögzített adatoknak megfeleltethetőknek kell lenniük az alábbiaknak:

- a rögzítés napja és időpontja,

- a rögzített esemény pontos földrajzi helye,

- a vonat azonosítója,

- a mozdonyvezető személyazonossága.

Az ETCS/GMS-R számára rögzítendő adatok a CCS ÁME-ben meghatározott, valamint az ezen 4.2.3.5. pontban foglalt követelmények tekintetében releváns adatok.

Az adatokat biztonságosan kell kezelni és tárolni, valamint hozzáférhetővé kell tenni az (EU) 2016/798 irányelv 22. cikke értelmében feladataikat ellátó felhatalmazott szervek számára, ideértve a vizsgáló testületeket.

4.2.3.5.1. A pályahálózat-működtetőnek legalább a következő adatokat kell rögzítenie:

- a vonatok mozgásával kapcsolatos pálya menti berendezések (jelzőberendezés, pontok stb.) hibája,

- hőnfutás észlelése, amennyiben rendelkezésre áll a megfelelő berendezés,

- a mozdonyvezető és a diszpécser közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció.

4.2.3.5.2. A vasúti társaságnak legalább a következő adatokat kell rögzítenie:

- jelző melletti elhaladás érzékelése veszély esetén vagy a "mozgási engedély vége" átlépésének érzékelése,

- a vészfék működtetése,

- a vonat haladási sebessége,

- a fedélzeti vonatirányító és ellenőrző (jelző) rendszerek bármilyen elszigetelése vagy hatástalanítása,

- a figyelmeztető hangjelző eszköz működtetése,

- az ajtóvezérlés működtetése (kioldás, bezárás), amennyiben rendelkezésre áll a megfelelő berendezés,

- a fedélzeti riasztórendszereknek a vonat biztonságos működésével kapcsolatos jelzései, amennyiben rendelkezésre áll a megfelelő berendezés,

- az a vezetőállás, amelyre vonatkozóan az adatokat rögzítik ellenőrzés céljából.

A rögzítőberendezés tekintetében a további műszaki előírásokat a "járművek - mozdonyok és személyszállító járművek" alrendszerre vonatkozó ÁME határozza meg.

4.2.3.6. Korlátozott üzemmód

4.2.3.6.1. Más felhasználók tájékoztatása

A pályahálózat-működtetők a vasúti társaságokkal közösen kötelesek folyamatot meghatározni egymás azonnali tájékoztatására minden olyan esettel kapcsolatban, amely csökkenti a vasúthálózat vagy a járművek biztonságát, teljesítményét és/vagy rendelkezésre állását.

4.2.3.6.2. A mozdonyvezetők tájékoztatása

A korlátozott üzemmód minden olyan esetében, amely a pályahálózat-működtető felelősségi területéhez kapcsolódik, a pályahálózat-működtető köteles hivatalos utasításokat adni a mozdonyvezetőknek arról, hogy milyen intézkedéseket kell megtenni a korlátozott üzemmód biztonságos megszüntetése érdekében.

4.2.3.6.3. Vészhelyzeti intézkedések

A pályahálózat-működtető az infrastruktúráján belül működő minden vasúti társasággal és indokolt esetben a szomszédos pályahálózat-működtetőkkel közösen köteles meghatározni, közzétenni és elérhetővé tenni a megfelelő szükséghelyzeti intézkedéseket, és a korlátozott üzemmód által okozott bármely negatív hatás csökkentésének követelménye alapján rendelkezni a felelősségi körök kiosztásáról.

A tervezési követelményeknek és az ilyen eseményekre adott válaszoknak arányosaknak kell lenniük a korlátozott üzemmód jellegével és potenciális súlyosságával.

Ezek az intézkedések, amelyeknek minimális követelményként a hálózat "rendes" állapotba való visszaállítására vonatkozó terveket kell tartalmazniuk, az alábbiakat is érinthetik:

- a járművek meghibásodásai (például a meghibásodott vonatok mentési eljárásai az olyan esetekre, amelyek jelentősen megzavarhatják a forgalmat),

- az infrastruktúra meghibásodásai (például amikor áramkimaradás történt, vagy olyan körülmények, amelyek kerülő útvonalon történő közlekedést tehetnek szükségessé),

- szélsőséges időjárási körülmények.

A pályahálózat-működtetőnek kapcsolattartási információkat kell meghatároznia és naprakészen tartania a pályahálózat-működtető és a vasúti társaság azon legfontosabb alkalmazottaira vonatkozóan, akiket értesíteni lehet a szolgáltatás korlátozott üzemmódhoz vezető fennakadása esetén. Ezen információknak tartalmazniuk kell a munkaidőn belüli és kívüli kapcsolattartási adatokat.

A vasúti társaságnak el kell juttatnia ezen információkat a pályahálózat-működtetőnek, és tájékoztatnia kell a pályahálózat-működtetőt az ilyen kapcsolattartási adatokban bekövetkező minden változásról.

A pályahálózat-működtetőnek tájékoztatnia kell az összes vasúti társaságot az adataiban bekövetkező minden változásról.

4.2.3.7. Vészhelyzet kezelése

A pályahálózat-működtetőnek

- az infrastruktúráján belül működő minden vasúti társasággal és indokolt esetben az infrastruktúráján belül működő vasúti társaságok képviselő szerveivel,

- adott esetben a szomszédos pályahálózat-működtetőkkel, valamint

- a helyi hatóságokkal, a vészhelyzeti szolgálatok, köztük a tűzoltóság és a mentőszolgálat helyi vagy nemzeti szintű képviselő szerveivel

együttműködésben meg kell határoznia, közzé kell tennie, és elérhetővé kell tennie a vészhelyzetek kezelése és a vasútvonal rendes működésének helyreállításához szükséges megfelelő intézkedéseket.

Az ilyen intézkedések jellemzően a következőkre vonatkoznak:

- ütközés,

- vonattűz,

- a vonat kiürítése,

- alagutakban bekövetkezett balesetek,

- veszélyes árukat érintő események,

- kisiklások.

A vasúti társaságnak közölnie kell a pályahálózat-működtetővel az ilyen körülményekkel kapcsolatos minden konkrét információt, különösen a vonatok helyreállítására és vágányra való visszaemelésére vonatkozóan.

Emellett a vasúti társaságnak folyamatokat kell kidolgoznia az utasok fedélzeti vészhelyzeti és biztonsági eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatása érdekében.

4.2.3.8. Segítség a vonatszemélyzetnek rendkívüli esemény vagy a járművek jelentősebb működési zavarai esetén

A vasúti társaságnak megfelelő eljárásokat kell meghatároznia, hogy (pl. kommunikációs vonalakkal, a vonat kiürítése esetén követendő intézkedésekkel) segítsen a vonat személyzetének korlátozott üzemmód esetén elkerülni vagy csökkenteni a járművek műszaki vagy egyéb hibái által okozott késéseket.

4.3. A kapcsolódási pontokra vonatkozó funkcionális és műszaki előírások

Az e rendelet 3. fejezetében meghatározott alapvető követelmények fényében a kapcsolódási pontokra vonatkozó funkcionális és műszaki előírások az alábbiak:

4.3.1. Kapcsolódási pontok az infrastruktúrára vonatkozó ÁME-vel (INF ÁME)

4.3.2. Kapcsolódási pontok az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-vel (CCS ÁME)

4.3.3. Kapcsolódási pontok a járművekre vonatkozó ÁME-vel

4.3.3.1. Kapcsolódási pontok a mozdonyokra és a személyszállító járművekre vonatkozó ÁME-vel (LOC&PAS ÁME)

4.3.3.2. Kapcsolódási pontok a teherkocsikra vonatkozó ÁME-vel (WAG ÁME)

4.3.4. Kapcsolódási pontok az energiára vonatkozó ÁME-vel (ENE ÁME)

4.3.5. Kapcsolódási pontok a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó ÁME-vel (SRT ÁME)

4.3.6. Kapcsolódási pontok a zajra vonatkozó ÁME-vel (NOI ÁME)

4.3.7. Kapcsolódási pontok az 1300/2014/EU rendelettel ( 16 )- mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME (PRM ÁME)

4.4. Üzemeltetési szabályok

4.4.1. Az Európai Unió vasúti rendszerének üzemeltetési alapelvei és szabályai

Az Európai Unió teljes vasúti rendszerében alkalmazandó üzemeltetési alapelveket és szabályokat az A. függelék (ERTMS üzemeltetési alapelvek és szabályok) és a B. függelék (Közös üzemeltetési alapelvek és szabályok) határozza meg.

4.4.2. Nemzeti szabályok

A nemzeti szabályok nem egyeztethetők össze ezzel az ÁME-vel; kivételt képez ez alól az I. függelék, amely azokat a területeket sorolja fel, ahol nem léteznek közös üzemeltetési alapelvek és szabályok, és amelyek továbbra is nemzeti szabályok hatálya alá tartozhatnak. Az (EU) 2017/1474 határozattal összhangban az Ügynökség együttműködik az érintett tagállammal (tagállamokkal) a nyitott kérdések jegyzékének értékelésében azzal a céllal, hogy:

a) részletes rendelkezések vagy a megfelelés elfogadható módozatai révén tovább harmonizálják e rendelet követelményeit, vagy

b) megkönnyítsék a szóban forgó nemzeti szabályok beépítését a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők biztonságirányítási rendszereibe, vagy

c) megerősítsék a nemzeti szabályok szükségességét.

4.4.3. A megfelelés elfogadható módozatai

Az Ügynökség műszaki szakvélemény formájában meghatározhatja a megfelelés elfogadható módozatait, amelyekről vélelmezni kell, hogy biztosítják az e rendelet egyedi követelményeinek való megfelelést, és biztosítják a biztonságot az (EU) 2016/798 irányelvvel összhangban.

A Bizottság, a tagállamok vagy az érintett érdekelt felek kérhetik az Ügynökségtől, hogy a 2016. május 11-i (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 17 ) 10. cikkével összhangban határozza meg a megfelelés elfogadható módozatait. Az Ügynökség konzultál a tagállamokkal és az érintett érdekelt felekkel, és elfogadás előtt benyújtja a műszaki szakvéleményt az (EU) 2016/797 irányelv 51. cikkében említett bizottságnak.

4.4.4. Áttérés a nemzeti szabályok alkalmazásáról e rendelet végrehajtására

A nemzeti szabályok alkalmazásáról e rendelet végrehajtására való áttérés idejére a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők a biztonságos üzemeltetés folytonosságának biztosítása érdekében felülvizsgálják biztonságirányítási rendszereiket. Szükség esetén a biztonságirányítási rendszereket aktualizálni kell.

Hiányosságok fennállása esetén az (EU) 2016/797 irányelv 6. cikke szerinti eljárás alkalmazandó.

4.5. Karbantartási szabályok

Tárgytalan

4.6. Szakmai kompetenciák

4.6.1. Szakmai alkalmasság

A vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők személyzetének rendelkeznie kell a rendes, korlátozott és vészhelyzeti üzemmódban felmerülő valamennyi, a biztonság szempontjából kritikus feladat ellátásához szükséges megfelelő szakmai alkalmassággal. Az ilyen alkalmasság kiterjed a szakmai ismeretekre és az adott ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességére.

A vasúti vállalkozások és a pályahálózat-működtetők az (EU) 2018/762 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet* I. és II. mellékletével összhangban meghatározzák a biztonságirányítási rendszerük folyamatain belüli kockázatalapú kompetenciakezelési rendszerüket.

Az F. és a G. függelék meghatározza a kompetenciakezelési rendszer szempontjából releváns szakmai képesítéseket.

4.6.2. Nyelvismeret

4.6.2.1. Alapelvek

A pályahálózat-működtető és a vasúti társaság köteles biztosítani, hogy az érintett személyzete képes legyen használni a C. függelékben megállapított kommunikációs protokollokat és elveket.

Amennyiben a pályahálózat-működtető által használt munkanyelv eltér a vasúti társaság személyzetének szokásos munkanyelvétől, az ilyen nyelvi és kommunikációs képzés a vasúti társaság általános kompetenciakezelési rendszerének lényeges részét kell, hogy képezze.

A vasúti társaság azon személyzete, amelynek feladatai megkövetelik a pályahálózat-működtető személyzetével való kommunikációt a biztonság szempontjából kritikus ügyekről a rendes és korlátozott üzemmódban, valamint vészhelyzetekben, kellő tudásszinttel kell, hogy rendelkezzen a pályahálózat-működtető által használt munkanyelv terén.

4.6.2.2. Tudásszint

A pályahálózat-működtető munkanyelvében való jártassági szintnek biztonsági szempontból elegendőnek kell lennie.

a) Minimális követelmény, hogy a mozdonyvezető képes legyen

- elküldeni és megérteni az ezen ÁME C. függelékében meghatározott összes üzenetet,

- eredményesen kommunikálni rendes és korlátozott üzemmódban, valamint vészhelyzetekben,

- kitölteni az európai és nemzeti utasításokat tartalmazó könyv használatához kapcsolódó nyomtatványokat.

b) A vonat személyzetének más olyan tagjai esetében, akiknek a feladatai megkövetelik, hogy a biztonság szempontjából kritikus ügyekről kommunikáljanak a pályahálózat-működtetővel, a minimális követelmény az, hogy képesek legyenek a vonatot és annak üzemi állapotát leíró információkat küldeni és megérteni.

Az E. függelékben meghatározottak értelmében a mozdonyvezetőktől eltérő vonatkísérő személyzet esetében a tudásnak legalább 2-es szintűnek kell lennie.

4.6.3. A személyzet kezdeti és folyamatos értékelése

4.6.3.1. Alapvető rendszerelemek

Az (EU) 2018/762 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 18 ), ----- követelményeinek való megfelelés érdekében a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők kötelesek meghatározni a személyzetük értékelésére irányuló eljárást.

4.6.3.2. A képzési igények elemzése és aktualizálása

Az (EU) 2018/762 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, -----követelményeinek való megfelelés érdekében a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők kötelesek elemezni személyzetük érintett tagjainak képzési igényeit, valamint folyamatot meghatározni az utóbbiak egyéni képzési igényeinek felülvizsgálatára és aktualizálására.

Az elemzésnek meg kell állapítania a képzési igények terjedelmét és összetettségét, és figyelembe kell vennie a vonatok működésével, a vontatással és a járművekkel kapcsolatos kockázatokat. A vasúti társaságnak meg kell határoznia azt a folyamatot, amelynek révén a vonatszemélyzet megszerzi és fenntartja az azon útvonalakról szóló ismereteket, amelyeken dolgozik. A folyamatnak

- a pályahálózat-működtető által az útvonallal kapcsolatban megadott információkon kell alapulnia, és

- összhangban kell lennie a 4.2.1. pontban ismertetett folyamattal.

A "vonatkísérési", illetve a "vonat-előkészítési" feladatok terén figyelembe veendő elemeket az F., illetve a G. függelék tartalmazza. A szóban forgó elemeket adott esetben be kell építeni a személyzet képzésébe.

Lehetséges, hogy a vasúti társaság által tervbe vett üzemelés típusa vagy a pályahálózat-működtető által működtetett pályahálózat jellege miatt az F. és a G. függelékben található elemek némelyike nem indokolt. A képzési igények elemzésének indoklással alátámasztva dokumentálnia kell az indokolatlannak tekintett elemeket.

4.6.4. Kisegítő személyzet

A vasúti társaságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a vonatszemélyzet részét nem képező kisegítő (pl. vendéglátó és takarító) személyzet az alapképzésen túl megfelelő képzésben részesült-e a vonatszemélyzet teljeskörű képzésben részesült tagjaitól kapott utasítások végrehajtására.

4.7. Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

4.7.1. Bevezetés

A 4.2.1.1. pont szerint meghatározott és a vasúti társaság vagy a pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerben a biztonság szempontjából kritikus feladatokat ellátó személyzet tagjaként megjelölt személynek megfelelő alkalmassággal kell rendelkeznie ahhoz, hogy biztosítani tudja az általános üzemeltetési és biztonsági előírásoknak való megfelelést.

A vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők a biztonságirányítási rendszerre vonatkozó közös biztonsági módszereket meghatározó (EU) 2018/762 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel összhangban kötelesek létrehozni és dokumentálni azokat a folyamatokat, amelyek a személyzetükkel kapcsolatban biztosítják a biztonságirányítási rendszerükben meghatározott orvosi, pszichológiai és egészségügyi követelményeknek való megfelelést.

A 4.7.2. és a 4.7.3. pontban meghatározott, az egyes személyek alkalmasságára vonatkozó orvosi vizsgálatokat az ilyen vizsgálatok elvégzésére jogosult orvosként vagy pszichológusként elismert személynek kell elvégeznie. Azok eredményeit minden pályahálózat-működtetőnek és vasúti társaságnak el kell fogadna a személyzet tagja vagy potenciális tagja alkalmasságának bizonyítékaként.

Az ilyen vizsgálatoknak lehetővé kell tenniük, hogy a személyzet biztonság szempontjából kritikus feladatokat ellátó tagja hasonló feladatokat lásson el egy másik vasúti társaságnál vagy pályahálózat-működtetőnél, feltéve, hogy a vasúti társaság vagy a pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerében további orvosi, pszichológiai és egészségügyi követelményeket határoztak meg, és a személyzet tagja vagy potenciális tagja ezeknek megfelel.

A 4.7.2. és a 4.7.3. pontban meghatározott alkalmassági követelmények a következőkre alkalmazandók:

- a mozdonyvezetőtől eltérő, "vonatkísérési" feladatokat ellátó személyzet,

- a vonatok előkészítésével kapcsolatos feladatokat ellátó személyzet,

- a vonatok mozgása engedélyezésének feladatát és vonatirányítási feladatot ellátó személyzet.

4.7.1.1. Az alkoholra, kábítószerekre és pszichotrop gyógyszerekre vonatkozó határértékek

A személyzet nem láthat el a biztonság szempontjából kritikus feladatokat, ha az éberségét alkohol, drogok, pszichotrop gyógyszerek vagy bármely egyéb anyag korlátozza. A vasúti társaságoknak és a pályahálózat-működtetőknek ezért eljárásokkal kell rendelkezniük az ilyen anyagok hatása alatt álló vagy munka közben ilyen anyagokat fogyasztó személyzet által előidézett kockázatok korlátozása érdekében.

A fent említett anyagok meghatározott határértékei tekintetében az európai szabályok és a vonat működésének helye szerinti tagállam nemzeti szabályozása alkalmazandó.

4.7.2. Orvosi vizsgálat és pszichológiai értékelés

4.7.2.1. Az állás betöltése előtt

4.7.2.1.1. Az orvosi vizsgálat tartalma

Az orvosi vizsgálatnak a következőkre kell kiterjednie:

- általános orvosi vizsgálat,

- az érzékszervek működésének vizsgálata (látás, hallás, színérzékelés),

- diabetes mellitus vagy a klinikai vizsgálat által jelzett egyéb állapot kimutatására szolgáló vizelet- vagy vérvizsgálat,

- drogszűrés.

4.7.2.1.2. Pszichológiai értékelés

A pszichológiai értékelés célja a vasúti társaság támogatása a személyzet olyan tagjainak feladatra való beosztása és irányítása terén, akik kognitív, pszichomotoros, viselkedési és személyiségbeli képessége lehetővé teszi a feladatok biztonságos elvégzését.

A pszichológiai vizsgálat tartalmának meghatározásakor figyelembe kell venni ----- az egyes biztonsági funkciók követelményeivel kapcsolatos alábbi feltételeket:

a) kognitív feltételek:

- figyelem és koncentrálás,

- memória,

- felfogóképesség,

- logikai képesség,

- kommunikáció;

b) pszichomotoros feltételek:

- reakciósebesség,

- mozgáskoordináció;

c) viselkedési és személyiségi feltételek:

- érzelmi önkontroll,

- viselkedési megbízhatóság,

- önálló feladatvégzés,

- lelkiismeretesség.

Ha a fenti elemek bármelyikétől eltekintenek, a döntést pszichológusnak kell indokolnia és dokumentálnia.

A jelentkezőknek - a tagállam által meghatározottak szerint - pszichológus vagy orvos által végzett vagy felügyelt vizsgálaton kell bizonyítaniuk pszichológiai alkalmasságukat.

4.7.2.2. Az állás betöltése után

4.7.2.2.1. Az időszakos orvosi vizsgálatok gyakorisága

Legalább egy alapos orvosi vizsgálatot el kell végezni:

- 5 évente a 40 év alatti személyzet esetében,

- 3 évente a 41 és 62 év közötti személyzet esetében,

- évente a 62 év fölötti személyzet esetében.

Az orvosnak sűrűbb vizsgálati gyakoriságot kell előírnia, ha azt a személyzet adott tagjának egészségi állapota megköveteli.

4.7.2.2.2. Az időszakos orvosi vizsgálat tartalma

Ha a munkavállaló megfelel az állás betöltése előtt elvégzett vizsgálat esetében megállapított kritériumoknak, az időszakos szakorvosi vizsgálatoknak ----- az alábbiakat kell tartalmazniuk:

- általános orvosi vizsgálat,

- az érzékszervek működésének vizsgálata (látás, hallás, színérzékelés),

- diabetes mellitus vagy a klinikai vizsgálat által jelzett egyéb állapot kimutatására szolgáló vizelet- vagy vérvizsgálat,

- drogszűrés, amennyiben klinikailag javallott.

4.7.2.2.3. További orvosi és/vagy pszichológiai vizsgálatok

Az időszakos orvosi vizsgálat mellett további meghatározott orvosi és/vagy pszichológiai vizsgálatot kell végezni, amennyiben észszerű alapon kétely merül fel a személyzet valamely tagjának orvosi vagy pszichológiai alkalmassága terén, vagy észszerűen feltételezhető a kábítószer-használat vagy a megengedett mértéket meghaladó alkoholfogyasztás. Ez különösen az illető által elkövetett emberi hiba miatt bekövetkezett váratlan esemény vagy baleset után indokolt.

A vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők kötelesek olyan rendszereket működtetni, amelyek biztosítják, hogy indokolt esetben további vizsgálatokra kerüljön sor.

4.7.3. Egészségügyi követelmények

4.7.3.1. Általános követelmények

A személyzet nem lehet olyan egészségi állapotban, és nem állhat olyan gyógykezelés alatt, amely az alábbiakat okozhatja:

- hirtelen eszméletvesztés,

- az öntudati állapot vagy a koncentráció romlása,

- hirtelen cselekvőképtelenség,

- az egyensúly vagy a mozgáskoordináció romlása,

- jelentős mozgáskorlátozottság.

Látás és hallás terén a következő követelményeknek kell teljesülniük:

4.7.3.2. Látási követelmények

- Távoli látásélesség segédeszközzel vagy anélkül: 0,8 (jobb szem + bal szem, külön mérve); legalább 0,3 a rosszabb szem esetében,

- a korrekciós lencse maximális dioptriája: távollátás: + 5/rövidlátás: - 8. Az orvos kivételes esetekben és szemész szakorvos véleményének kikérése után engedélyezheti az e tartományon kívüli értékeket,

- közepes távolságú és közeli látás: segédeszközzel vagy anélkül megfelelő,

- kontaktlencse használata engedélyezett,

- normális színlátás: elismert, például Ishihara teszt segítségével, szükség esetén másik elismert teszttel kiegészítve,

- látómező: normális (az elvégzendő feladatot érintő bármely rendellenesség hiánya),

- látás mindkét szemmel: megfelelő,

- kétoldali látás: megfelelő,

- kontrasztérzékenység: jó,

- progresszív szembetegség hiánya,

- a beültetett szemlencse, a lézer nélküli vagy lézeres látóélesség-javító műtét csak azzal a feltétellel engedélyezett, hogy azt évente vagy az orvos által megállapított gyakorisággal ellenőrzik.

4.7.3.3. Hallással kapcsolatos követelmények

A megfelelő hallást hang audiogrammal kell igazolni, azaz:

- a hallás elég jó a telefonbeszélgetések lefolytatásához, valamint a figyelmeztető hangjelzések és rádióüzenetek meghallásához,

- hallókészülék használata megengedett.

4.8. Az infrastruktúrára és a járművekre vonatkozó további információk

4.8.1. Infrastruktúra

Az üzemeltetési és forgalomirányítási alrendszer vonatkozásában a vasúti infrastruktúrával kapcsolatos, illetve a vasúti társaságok számára a RINF-en keresztül elérhetővé teendő adatelemeket érintő követelmények a D. függelék tartalmazza.

A pályahálózat-működtetőnek a RINF-en keresztül tájékoztatnia kell a vasúti társaságot az infrastruktúrával kapcsolatos adatokról, amint ilyen információk rendelkezésre állnak, és amennyiben azok hatással vannak a vonatok üzemeltetésére. A pályahálózat-működtető felelős az adatok pontosságáért.

2026. december 15-ig - amennyiben az Ügynökség végrehajtja az infrastruktúra-nyilvántartási alkalmazás szükséges kiigazításait - a pályahálózat-működtetőnek ezeket az információkat más módon kell ingyenesen, a lehető legrövidebb időn belül és elektronikus formátumban a vasúti társaságok, az engedéllyel rendelkező menetvonal-kérelmezők és adott esetben az (EU) 2016/797 irányelv 2. cikkének 22. pontja szerinti kérelmező rendelkezésére bocsátania.

4.8.2. Vasúti járművek

A járművekkel kapcsolatban az alábbi adatokat kell elérhetővé tenni a pályahálózat-működtető számára:

- a jármű gyártása során felhasználtak-e olyan anyagokat, amelyek baleset vagy tűz esetén veszélyesek lehetnek (például azbeszt); a jármű üzemben tartója felelős az adatok helyességéért,

- a jármű teljes, adott esetben ütközőkkel együtt mért hossza; a vasúti társaság felelős az adatok helyességéért.

5. KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

5.1. Meghatározás

A "kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket" az (EU) 2016/797 irányelv 2. cikkének 7. pontja határozza meg.

5.2. A rendszerelemek felsorolása

A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer tekintetében jelenleg nincs a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem.

6. A RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGÉNEK ÉS/VAGY HASZNÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS AZ ALRENDSZER HITELESÍTÉSE

6.1. Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

Mivel e rendelet nem határoz meg semmilyen kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tévő rendszerelemet, nem történik említés értékelési intézkedésekről.

6.2. Forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer

6.2.1. Alapelvek

A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer egy, az (EU) 2016/797 irányelv II. melléklete szerinti funkcionális alrendszer.

Új vagy felülvizsgált biztonsági engedélynek vagy biztonsági tanúsítványnak az (EU) 2018/763 bizottsági végrehajtási rendelet ( 19 ) szerinti kérelmezésekor az (EU) 2016/798 irányelv 9. és 10. cikkének megfelelően a vasúti társaságoknak és pályahálózat-működtetőknek biztonságirányítási rendszerükön belül igazolniuk kell e rendelet követelményeinek való megfelelést.

Az (EU) 2018/762 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott, a biztonságirányítási rendszer követelményeire vonatkozó közös biztonsági módszerek előírják a nemzeti biztonsági hatóságok számára, hogy az (EU) 2018/761 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel ( 20 ) összhangban ellenőrzési rendszert léptessenek életbe a biztonságirányítási rendszer és valamennyi ÁME követelményeinek való megfelelés felügyelete és nyomon követése céljából. E rendelet egyetlen követelménye sem írja elő bejelentett szervezet általi külön értékelés készíttetését.

Az e rendeletben foglalt, a kapcsolódási pontok (4.3. pont) alatt felsorolt és a strukturális alrendszerekre hivatkozó követelményeket a vonatkozó strukturális ÁME alapján értékelik ki.

7. VÉGREHAJTÁS

7.1. A végrehajtás általános szabályai

Az (EU) 2016/798 irányelv 9. cikkének, valamint e rendelet 5b. cikkének megfelelően a vasúti társaságoknak és pályahálózat-működtetőknek az (EU) 2018/762 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerint létrehozott biztonságirányítási rendszerük keretében biztosítaniuk kell az e rendeletnek való megfelelést.

7.1.1. Az A. és a C. függelékre vonatkozó különös áttérési szabályok

A pályahálózat-működtetők a hálózatukon működő vasúti társaságokkal egyeztetve és az (EU) 2018/762 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. mellékletének 5.1.1. pontjával összhangban legkésőbb 2025. december 16-ig elhalaszthatják az A. és a C. függelék végrehajtását. Ennek feltétele, hogy az Ügynökség és az érintett nemzeti biztonsági hatóság legkésőbb 2024. június 16-ig megkapja a következőket:

a) a pályahálózat-működtető vezetősége által kiadott végrehajtási kötelezettségvállalás;

b) a pályahálózat-működtetőnek a képzési ütemterveket is tartalmazó végrehajtási terve, amely meghatározza, hogy mekkora késedelemmel kerülnek az előírt módosított üzemeltetési eljárások alkalmazásra, valamint adott esetben a megfelelő informatikai eszközök bevezetésre.

A vasúti társaságoknak legkésőbb 2025. december 16-ig vagy a pályahálózat-működtető által meghatározott bármely korábbi időpontig képzést kell biztosítaniuk a mozdonyvezetők és az érintett személyzet számára a vonatok A. és C. függelék szerinti üzemeltetésére vonatkozóan.

7.2. Különleges esetek

7.2.1. Bevezetés

Az alábbi különleges esetekben a következő különös rendelkezések alkalmazhatók.

E különleges esetek két kategóriába tartoznak:

a) a rendelkezések vagy folyamatosan ("P" eset), vagy ideiglenesen ("T" eset) alkalmazandók;

b) ideiglenes esetekben az érintett tagállamoknak 2024-ig ("T1" eset) meg kell felelniük a vonatkozó alrendszernek.

7.2.2. A különleges esetek felsorolása

7.2.2.1. Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia folyamatosan fennálló különleges esete (P)

A 4.2.2.1.3.2. pont végrehajtásával összefüggésben a kizárólag az észt, a lett, a litván, a lengyel, a magyar és a szlovák, 1 520 mm nyomtávú hálózaton közlekedő tehervonatokon a következő zárjelző is használható.

A fényvisszaverő korong átmérőjének 185 mm-nek, a piros kör átmérőjének pedig 140 mm-nek kell lennie. Amennyiben az üzemeltetési gyakorlat ezt indokolja, a fényvisszaverő korongot egy fényvisszaverő lemezre lehet cserélni a teherkocsikra vonatkozó ÁME E. függelékének megfelelően.

A 4.2.2.1.3.1. pont végrehajtásával összefüggésben a kizárólag az észt, a lett, a litván, a lengyel, a magyar és a szlovák, 1 520 mm nyomtávú hálózaton közlekedő személyszállító vonatok 3 darab, vörös fénnyel folyamatosan világító lámpát is használhatnak zárjelzőként a következő elrendezésben:

Ez a különleges eset nem zárja ki, hogy az ÁME-nak megfelelő vasúti járművek az említett tagállamok vasúti hálózatát használják.

7.2.2.2. Írország, valamint Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyság folyamatosan fennálló különleges esete

A 4.2.2.1.3.2. pont végrehajtásával összefüggésben a kizárólag az ír és az észak-ír, 1 600 mm nyomtávú hálózaton közlekedő vonatokon 2 darab, vörös fénnyel folyamatosan világító lámpát kell zárjelzőként használni.

7.2.2.3. Írország és az Egyesült Királyság ideiglenes különleges esete (T1)

A 4.2.3.2.1. pont végrehajtásával összefüggésben Írország és az Egyesült Királyság alfanumerikus kódot használ a meglévő rendszerekben. A tagállamok a célrendszerben határozták meg az alfanumerikus közlekedési számról a numerikus közlekedési számra történő áttérés követelményeit és időbeni ütemezését.

7.2.2.4. Finnország folyamatosan fennálló különleges esete (P)

A 4.2.2.1.3.2. pont, valamint a B. függelék 5. közös üzemeltetési szabályának végrehajtásával összefüggésben Finnország nem használ zárjelzőt a tehervonatok esetében. A tehervonatok végének jelzésére szolgáló zárjelzőként Finnország a 4.2.2.1.3.2. pontban meghatározottak szerinti jelzést is elfogadja.

A. függelék

Az ERTMS Üzemeltetésére vonatkozó alapelvek és szabályok - 6. verzió

1. SZÁNDÉKOSAN ÜRESEN HAGYVA

2. SZÁNDÉKOSAN ÜRESEN HAGYVA

3. BEVEZETÉS

3.1. A dokumentum célja és felépítése

Ez a függelék az ERTMS üzemeltetésére vonatkozó alapelveket és harmonizált szabályokat határozza meg.

Az egyes szabályok felépítése a következő:

i. cím;

ii. szükség esetén azok a helyzetek, amelyekben a szabály alkalmazandó, valamint az alkalmazandó ETCS-szintek, keretbe foglalva; bizonyos esetekben a leírt helyzet a szabályok egyes konkrét alszakaszaira vonatkozik;

iii. maga a szabály.

Amikor ez a függelék az 1. ETCS-szintre hivatkozik, eltérő rendelkezés hiányában az egyaránt vonatkozik a pálya menti jelzéseket használó és az azok nélküli alkalmazásokra.

Amikor ez a függelék a 2. ETCS-szintre hivatkozik, eltérő rendelkezés hiányában az egyaránt vonatkozik a pálya menti jelzéseket használó és az azok nélküli alkalmazásokra.

Az e függelékben említett európai utasításokat ezen ÁME C2. függeléke sorolja fel.

Minden emberekre történő hivatkozás egyaránt vonatkozik nőkre és férfiakra.

Az A. rész szándékosan lett üresen hagyva.

A B. rész a különböző ETCS-üzemi vonatkategóriákat tartalmazza.

A C. rész a nem harmonizált szabályok hivatkozásainak jegyzékét tartalmazza. Bizonyos helyzetekben egy adott eljárás nem az ERTMS-hez kapcsolódik, ezért nem harmonizált szabályok vonatkoznak rá.

Az ETCS és a GSM-R műszaki funkcióinak leírása a megfelelő rendszerkövetelményekre vonatkozó előírásokat tartalmazó dokumentumban található.

Azokat a vezető és gép közötti interfészen (a továbbiakban: DMI) megjelenített információkat, amelyek megjelenítése esetén a vezető részéről nincs szükség beavatkozásra, a szabályok nem tartalmazzák.

HATÁLY ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLET

Ez a függelék teljes egészében alkalmazandó azokra a vonatokra, amelyek olyan ETCS fedélzeti egységekkel vannak felszerelve, amelyek megfelelnek az (EU) 2023/1695 bizottsági végrehajtási rendeletben foglalt egységes előíráscsomagnak, és az X.Y. verziószámtól a 2.2. verziószámig terjedő rendszert használnak. A 2. vagy a 3. számú előíráscsomagnak megfelelő fedélzeti egységekre is alkalmazandó, és nagymértékben alkalmazható az (EU) 2016/919 rendelet 1. számú előíráscsomagjának megfelelő ETCS fedélzeti egységekre, feltéve, hogy a használt DMI megfelel az ERA_ERTMS_015560 előírásnak.

A függelék hatálya alá a következők tartoznak:

i. a 0. ETCS-szint alkalmazása;

ii. az 1. ETCS-szint alkalmazása, függetlenül attól, hogy vannak-e pálya menti jelzőberendezések vagy rendelkezésre áll-e infill;

iii. a 2. ETCS-szint alkalmazása, függetlenül attól, hogy vannak-e pálya menti jelzőberendezések;

iv. a 0., az 1. és a 2. szint közötti ETCS-átmenetek alkalmazása;

v. az NTC szintű ETCS alkalmazása;

vi. ETCS-átmenetek az NTC szintre/szintről;

vii. GSM-R.

A B. osztályú rendszerek (még akkor is, ha azokat az ETCS DMI-n keresztül működtetik) nem tartoznak a függelék hatálya alá.

A szabályokat más olyan ellenőrző-irányító rendszerektől függetlenül dolgozták ki, amelyek a vonalon jelen lehetnek, akár úgy, hogy a vonalak fel vannak szerelve 1. vagy 2. szintű ETCS-rendszerrel.

Amennyiben az 1. vagy a 2. szintű ETCS olyan vonalakon van kiépítve, amelyek más ellenőrző-irányító rendszerekkel vannak felszerelve, fel kell mérni e szabályok alkalmazhatóságát, és szükség esetén ki kell egészíteni őket nem harmonizált szabályokkal. Ez vonatkozik azokra a vonalakra is, amelyek 1. és 2. szintű ETCS-rendszerrel egyaránt fel vannak szerelve.

A szóbeli kommunikációra szolgáló GSM-R rádióberendezésekre vonatkozó üzemeltetési szabályok a használt ellenőrző-irányító rendszertől függetlenül alkalmazandók a GSM-R rendszerrel felszerelt vonalakra. Hasonlóképpen az ETCS-üzemeltetési szabályok a használt rádióberendezéstől függetlenül alkalmazandók az ETCS-rendszerrel felszerelt vonalakra.

A szabályok alkalmazhatósága továbbá az ERTMS pálya menti alrendszere által alkalmazott műszaki megoldásoktól is függ. Ebben az összefüggésben előfordulhat, hogy egyes szabályokat nem kell alkalmazni, mert a vonatkozó funkciók nincsenek kiépítve a pálya mentén (pl. a pályaadatok nem kerülnek továbbításra, vagy a szintbeli kereszteződésre vonatkozó eljárás nincs végrehajtva); ha azonban egy szabályt alkalmazni kell, azt mindig az e függelékben leírt módon kell megtenni.

A mozdonyvezetőt érintő valamennyi művelet feltételezi, hogy fizikailag jelen van a vezetőfülkében, kivéve, ha álló helyzetű vonaton műszaki meghibásodást kell megvizsgálnia, a diszpécser utasításait helyhez kötött pálya menti telefonon keresztül kell beszereznie, vagy ha a diszpécser ezt kéri, illetve nem harmonizált szabályok ezt írják elő.

E függelékben - hacsak a szöveg máskép nem jelzi - feltételezett, hogy a fedélzeti ETCS-egység be van kapcsolva. Továbbá - hacsak a szöveg máskép nem jelzi - feltételezett, hogy az aktív vezetőfülke pultja nyitva van.

A menetengedély végpontját (a továbbiakban: EOA) ETCS-megállásjelzővel vagy ETCS szelvényjelzővel fizikailag megjelölhető. Az EOA emellett pálya menti jellel vagy megállásra felszólító más jelzőtáblával is megjelölhető. Bizonyos feltételek mellett az EOA a vonat elülső végén is lehet.

4. HIVATKOZÁSOK, FOGALMAK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

4.1. (nem használatos)

4.2. FOGALMAK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

1. táblázat

Fogalmak*

2. táblázat

Rövidítések*

5. ALAPELVEK

5.1. Az etcs alapelvei

5.1.1. A vezetőfülkébe érkező jelzések

A mozdonyvezetőnek követnie kell a DMI-n megjelenített információkat, és azokra az e függelékben előírtak szerint kell reagálnia.

A pálya menti berendezésektől függően előfordulhat, hogy a mozdonyvezetőnek figyelembe kell vennie az EN 16494:2015 (Vasúti alkalmazások. ERTMS pálya menti táblák követelményei) szabványban meghatározott harmonizált jelzőtáblákat, valamint egyéb, nem harmonizált pálya menti információkat.

5.1.2. Az üzemeltetési szint ismerete

A mozdonyvezetőnek és a diszpécsernek mindig az adott üzemeltetési ETCS-szintre vonatkozó ETCS-szabályok szerint kell üzemeltetnie a vonatot.

Ha egyszerre egynél több ETCS-szint van érvényben, a diszpécsernek meg kell győződnie arról, hogy az érintett vonat melyik ETCS-szint szerint üzemel, mielőtt bármilyen utastást ad a mozdonyvezetőnek.

5.1.3. (nem használatos)

5.1.4. (nem használatos)

5.1.5. (nem használatos)

5.1.6. Engedély "SR" üzemmódban való elindulásra

A diszpécsernek a 7. európai utasítással kell a vezető számára engedélyeznie az "SR" üzemmódban való elindulást, kivéve, ha az elindulás pálya menti jelzőberendezések segítségével, 1. vagy 2. ETCS-szinten történik.

5.1.7. Sebességkorlátozások sr üzemmódban

A diszpécsernek az "SR" üzemmódban megengedett legnagyobb sebességnél alacsonyabb valamennyi sebességkorlátozást az 1., 2., 5., 6., 7., vagy 8. európai utasítás révén kell az "SR" üzemmódban közlekedő vonat vezetőjével közölnie, kivéve, ha a mozdonyvezetőt ezekről a sebességkorlátozásokról külön dokumentum/számítógépes adathordozó útján már tájékoztatták.

5.1.8. EOA-n való áthaladási engedély

A vezető kizárólag akkor haladhat át egy EOA-n, ha azt a diszpécser az 1. vagy a 7. európai utasítással engedélyezte.

5.1.9. Vonat/tolatási egység kényszerfékezése

A kényszerfékezést követően a mozdonyvezető csak akkor folytathatja a haladást az eredeti, illetve az azzal ellentétes irányba, ha a 2. európai utasítás révén erre engedélyt kapott a diszpécsertől.

5.1.10. ETCS megállásjelző

A mozdonyvezetőnek meg kell állítania a vonatot az ETCS megállásjelző megközelítésekor:

i. ha a megállásjelző az aktuális menetengedély végpontját jelzi, vagy;

ii. ha menetengedély nélkül közlekedik, kivéve, ha a diszpécsertől az 1. vagy 7. európai utasítás révén külön engedélyt kapott a továbbhaladásra.

5.1.11. ETCS szelvényjelző

A mozdonyvezetőnek meg kell állítania a vonatot ETCS szelvényjelző megközelítésekor:

i. ha a megállásjelző az aktuális menetengedély végpontját jelzi, vagy;

ii. ha menetengedély nélkül közlekedik, és a diszpécsertől a megállásra külön utasítást kapott.

5.2. (nem használatos)

6. ETCS ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYOK

6.1. A fedélzeti ETCS üzembe helyezése

A vezető bekapcsolja a fedélzeti ETCS-t.

0. , 1., 2., NTC szint

6.1.1. Adatbevitel a menet kezdetekor

A fedélzeti ETCS kérésére a vezető beviszi, újból beviszi vagy újból validálja a vezetőazonosítót, a vonat közlekedési számát, az ETCS-szintet, a rádióhálózat azonosítóját és az RBC-azonosítót és -telefonszámot.

Ha a következő szöveges üzenet jelenik meg:

"Sikertelen rádióhálózat-regisztráció",

a mozdonyvezető beviszi a rádióhálózat azonosítóját.

6.1.2. Adatok manuális módosítása

Ha szükségessé válik az adatok módosítása, a mozdonyvezetőnek be kell írnia/módosítania kell, majd validálnia kell a következőket:

i. a vonat közlekedési száma;

ii. a járművezető azonosítója, mely álló helyzetben adható meg, kivéve, ha a nemzeti érték megengedi a menet közbeni megadását;

iii. az ETCS-szint, a rádióhálózat azonosítója és az RBC-azonosító és -telefonszám, melyek álló helyzetben adhatók meg.

6.2. Mozgás előkészítése

A fedélzeti ETCS működik.

0. , 1., 2., NTC szint

Ha 2. ETCS-szinten a vonat elutasításra kerül, a vezető a "Reagálás vonatmozgás előkészítése közben felmerült váratlan helyzetekre" szabály (6.40.2. pont) szerint jár el.

6.2.1. A vontatójárműnek vonatként kell mozognia

A mozdonyvezető:

i. alkalmazza a "Vonatadatok bevitele a vonat előkészítése során" szabályt (6.4.1. pont),

ii. kiválasztja az "Indulás" lehetőséget.

Amennyiben a rendszer az "SR" üzemmód nyugtázását kéri, a mozdonyvezetőnek a következő szabályt kell alkalmaznia: "A vontatójárműnek vonatként kell mozognia, és a rendszer az »SR« üzemmód nyugtázását kéri" (6.2.4. pont).

Amennyiben a rendszer 2. ETCS-szinten az "SH" üzemmód nyugtázását kéri, a mozdonyvezetőnek a "Reagálás vonatmozgás előkészítése közben felmerült váratlan helyzetekre" szabály (6.40.1. pont) szerint kell eljárnia.

6.2.2. A vontatójárműnek "SH" üzemmódban kell mozognia

A mozdonyvezető felkészül a tolatásra és a "Tolatási mozgások végrehajtása »SH« üzemmódban" szabályt (6.3. pont) alkalmazza.

6.2.3. A vontatójárműnek "NL" üzemmódban kell mozognia

A nem vezérlő vontatójármű vezetője felkészül a többgépes továbbításra, és alkalmazza a "Többgépes továbbítás végrehajtása" szabályt (6.32. pont).

6.2.4. A vontatójárműnek vonatként kell mozognia, és a rendszer az "SR" üzemmód nyugtázását kéri

1. szint pálya menti jelzőberendezések nélkül, 2. szint pálya menti jelzőberendezések nélkül

Ha a következő szimbólum jelenik meg villogó keretben:

A mozdonyvezető tájékoztatja a diszpécsert, a 7. európai utasítással engedélyt kap az "SR" üzemmódban való indulásra, majd nyugtázza az engedélyt.

Mielőtt engedélyezné a vezető számára az "SR" üzemmódban való elindulást, a diszpécser nem harmonizált szabályok szerint:

i. ellenőrzi, hogy a vonalszakaszra vonatkozó minden feltétel teljesül-e,

ii. ellenőrzi az összes szükséges korlátozást és/vagy utasítást, és felveszi azokat a 7. európai utasításba;

iii. ellenőrzi, hogy fel kell-e venni ideiglenes sebességkorlátozásokat a 7. európai utasításba.

Ha a vonat ETCS megállásjelzőnél áll

A diszpécser a 7. európai utasítással engedélyezi a mozdonyvezető számára az utóbbi ETCS megállásjelző melletti elhaladást. Ez az engedély ettől az ETCS megállásjelzőtől a következőig érvényes. Ha a feltételek lehetővé teszik, a diszpécser ugyanazon 7. európai utasítással engedélyezheti a mozdonyvezető számára, hogy elhaladjon e második ETCS megállásjelző mellett is. Ebben az esetben az engedély a menetirányban lévő második ETCS megállásjelzőig érvényes.

A mozdonyvezető:

i. megkapja a diszpécsertől a 7. európai utasítást;

ii. ellenőrzi a vonatkozó sebességkorlátozást;

iii. hacsak ettől eltérő utasítást nem kap, használja a felülbírálati funkciót minden egyes olyan ETCS megállásjelző esetében, amely mellett el fog haladni, és megvárja, amíg a következő szimbólum megjelenik:

iv. elindítja a vonatot;

v. nem lépi át az EOA felülbírálása esetén megengedett sebességet mindaddig, amíg a szimbólum látható.

Ha a vonat nem ETCS megállásjelzőnél áll

A diszpécser a 7. európai utasítással engedélyezi a mozdonyvezető számára az indulást. Ez az engedély a vonat aktuális helyétől a menetirányban található első ETCS megállásjelzőig érvényes. Ha a feltételek lehetővé teszik, a diszpécser ugyanazon 7. európai utasítással engedélyezheti a mozdonyvezető számára, hogy elhaladjon ezen és a következő ETCS megállásjelző mellett is. Ebben az esetben az engedély azon utolsó ETCS megállásjelzőt követő ETCS megállásjelzőig érvényes, amely mellett az elhaladást a 7. európai utasítás engedélyezte.

A mozdonyvezető:

i. megkapja a diszpécsertől a 7. európai utasítást;

ii. ellenőrzi a vonatkozó sebességkorlátozást;

iii. elindítja a vonatot;

iv. ha ETCS megállásjelzőhöz közelít, és a 7. európai utasítás engedélyezi a megállásjelző melletti elhaladását, akkor - hacsak eltérő utasítást nem kapott - használja a felülbírálati funkciót, és megvárja, amíg a következő szimbólum megjelenik:

v. elindítja a vonatot vagy folytatja a haladást;

vi. nem lépi át az EOA felülbírálása esetén megengedett sebességet mindaddig, amíg a szimbólum látható.

Egynél több európai utasítás is adható annak érdekében, hogy el lehessen haladni az utasítások számával megegyező, egymást követő ETCS megállásjelző mellett.

Ha a diszpécser meg tudja állapítani, hogy a pálya szabad a kiadandó engedély végéig, akkor mentesítheti a mozdonyvezetőt az "SR" üzemmódban végzett látra közlekedés alól.

1. szint pálya menti jelzőberendezésekkel, 2. szint pálya menti jelzőberendezésekkel

Ha a következő szimbólum jelenik meg villogó keretben:

A mozdonyvezetőnek a 6.14. pontban szereplő szabályt (Közlekedés "SR" üzemmódban) kell alkalmaznia.

6.2.5. A vontatójárműnek "SL" üzemmódban kell mozognia

A mozdonyvezetőnek vagy a vonatot előkészítő személynek gondoskodnia kell arról, hogy a vezérlő vontatójárműhöz elektromosan összekapcsolt és arról távvezérelt vontatójármű valamennyi vezetőpultja zárva legyen és maradjon mindaddig, amíg ezt a vontatójárművet a vezérlő vontatójárműről távvezérlik.

6.3. Tolatási mozgás végrehajtása "Sh" üzemmódban

A vasúti járműveket "SH" üzemmódban kell mozgatni.

1. , 2. szint

6.3.1. Manuális átlépés "SH" üzemmódba

A mozdonyvezető a nem harmonizált szabályok szerint eljárva kiválasztja a "Tolatást" lehetőséget.

6.3.2. Automatikus átlépés "SH" üzemmódba

Ha a következő szimbólum jelenik meg villogó keretben:

a mozdonyvezető:

i. először meggyőződik arról, hogy helyes információkkal rendelkezik az elvégzendő mozgásról;

ii. majd nyugtázza a jelzést.

6.3.3. Közlekedés "SH" üzemmódban

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető nem harmonizált szabályok szerint jár el.

6.3.4. "SH" üzemmód fenntartása vezetőfülke váltásakor

Ha a tolatási eljárás során különböző vezetőfülkéket kell használni, a mozdonyvezető a vezetőpult lezárása előtt kiválaszthatja a "Tolatás fenntartása" lehetőséget.

6.3.5. Kilépés "SH" üzemmódból

Miután befejeződtek az "SH" üzemmódban elvégzendő tolatási mozgások, a mozdonyvezető:

i. kiválasztja a "Kilépés a tolatásból" lehetőséget;

ii. gondoskodik arról, hogy egyetlen vontatójármű se maradjon "Tolatás fenntartása" állapotban.

6.3.6. Az "SH" üzemmód használata nem engedélyezett

2. szint

Ha a következő szöveges üzenetek valamelyike jelenik meg:

" »SH« üzemmód elutasítva"

" »SH« üzemmód kérelmezése sikertelen"

a mozdonyvezető értesíti a diszpécsert a helyzetről.

A mozdonyvezető és a diszpécser nem harmonizált szabályok szerint jár el.

6.3.7. Tolatási terület kitűzött határának átlépése

Ha a tolatási egységnek át kell lépnie a tolatási terület kitűzött határát, a mozdonyvezető és a diszpécser nem harmonizált szabályok szerint jár el.

6.4. Vonatadatok bevitele

A vonatadatokat be kell vinni vagy módosítani kell.

0. , 1., 2., NTC szint

6.4.1. Vonatadatok bevitele a vonat előkészítése során

A mozdonyvezetőnek/a vonatot előkészítő személynek be kell vinnie/módosítania kell, majd validálnia kell a következő vonatadatokat, ha ezek az adatok a fedélzeten nincsenek előre konfigurálva, vagy külső ETCS-forrásokból származnak:

i. ETCS-üzemi vonatkategória;

ii. a vonat hossza;

iii. megfékezettség fékszázaléka;

iv. a vonat maximális sebessége;

v. tengelyterhelés szerinti kategória;

vi. légmentes rendszerrel felszerelt vonat;

vii. rakszelvény;

viii. további adatok a rendelkezésre álló STM-ekről;

ix. kérésre az ATO-ra vonatkozó egyedi adatok.

A fedélzeti rendszerben előre konfigurált, illetve külső ETCS-forrásokból kapott és a mozdonyvezető által módosítható adatok megerősítése előtt a vonatot előkészítő személynek ellenőriznie kell, hogy a vonat adatai összhangban vannak-e a tényleges összeállításával.

6.4.2. Vonatadatok manuális módosítása

A vonat összetételének minden módosítása és a vonatadatok módosításához vezető műszaki problémák után a vonatot előkészítő személy/mozdonyvezető:

i. megállapítja az új vonatadatokat;

ii. beviszi az új vonatadatokat;

iii. validálja az új vonatadatokat.

6.4.3. Vonatadatok módosítása külső ETCS-források által

Ha a következő üzenet jelenik meg a DMI-n:

"A vonatadatok megváltoztak"

a) amennyiben a vonatadatok változása a fék működtetéséhez vezet:

amikor a vonat megállt, a mozdonyvezető:

i. nyugtázza a fék működtetését;

ii. módosítja és/vagy validálja az adatokat, ha a fedélzeti rendszer ezt kéri;

iii. figyelembe veszi a módosított adatokat.

1. és 2. ETCS-szint esetén - amennyiben nem érkezett új MA - a diszpécser engedélyezi a mozdonyvezetőnek az EOA-n való áthaladást ("EOA-n való áthaladás engedélyezése" szabály, 6.39. pont).

b) minden egyéb esetben:

a mozdonyvezető figyelembe veszi a módosított adatokat.

6.5. (nem használatos)

6.6. (nem használatos)

6.7. Átlépés 0. szintű ETCS-re, és üzemeltetés ezen a szinten

6.7.1. Bejelentés

A vonat 0. ETCS-szintű területhez közeledik.

1. , 2., NTC szint

Amikor a rendszer a következő szimbólum megjelenítésével bejelenti a 0. szintű ETCS-re történő átlépést:

a mozdonyvezető nem harmonizált szabályok szerint jár el.

6.7.2. Nyugtázás

Ha a következő szimbólum jelenik meg villogó keretben:

a mozdonyvezető nyugtázza azt.

6.7.3. Közlekedés

A vonat 0. ETCS-szintű területen közlekedik.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető nem harmonizált szabályok szerint jár el.

6.8. átlépés 1. szintű ETCS-re, és üzemeltetés ezen a szinten

6.8.1. Bejelentés

A vonat 1. ETCS-szintű területhez közeledik.

0. , 2., NTC szint

Amikor a rendszer a következő szimbólum megjelenítésével bejelenti az 1. szintű ETCS-re történő átlépést:

a mozdonyvezető felkészül az 1. ETCS-szintre vonatkozó szabályok alkalmazására.

6.8.2. (nem használatos)

6.8.3. Közlekedés

A vonat 1. ETCS-szintű területen közlekedik.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető az 1. ETCS-szintnek megfelelően alkalmazza a szabályokat.

6.9. Átlépés 2. szintű ETCS-re, és üzemeltetés ezen a szinten

6.9.1. Bejelentés

A vonat 2. ETCS-szintű területhez közeledik.

0. , 1., NTC szint

Amikor a rendszer a következő szimbólum megjelenítésével bejelenti a 2. szintű ETCS-re történő átlépést:

a mozdonyvezető felkészül a 2. ETCS-szintre vonatkozó szabályok alkalmazására.

6.9.2. (nem használatos)

6.9.3. Közlekedés

A vonat 2. ETCS-szintű területen közlekedik.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető a 2. ETCS-szintnek megfelelően alkalmazza a szabályokat.

Ha a diszpécser a vonat integritásának a DMI-n keresztüli manuális megerősítését kéri, ezt a mozdonyvezető csak álló helyzetben és a vasúti társaság szabályainak megfelelően teheti meg.

6.10. (nem használatos)

6.11. Átlépés NTC szintű ETCS-re, és üzemeltetés ezen a szinten

6.11.1. Bejelentés

A vonat NTC ETCS-szintű területhez közeledik.

0. , 1., 2. szint

Ha például az alábbi, az alkalmazandó NTC-rendszer nevét jelző szimbólum megjelenítésével a rendszer bejelenti az NTC szintű ETCS-re való átlépést:

a mozdonyvezető nem harmonizált szabályok szerint jár el.

Minden egyes NTC-rendszernek külön szimbóluma van.

6.11.2. Nyugtázás

Ha például megjelenik az alábbi, az alkalmazandó NTC-rendszert jelző szimbólum villogó kerettel:

a mozdonyvezető nyugtázza azt.

Minden egyes NTC-rendszernek külön szimbóluma van.

6.11.3. Közlekedés

A vonat NTC ETCS-szintű területen közlekedik.

Ha a rendszer például az alábbi szimbólum megjelenítésével jelzi, hogy a vonat melyik NTC-rendszerbe lépett be:

a mozdonyvezető nem harmonizált szabályok szerint jár el.

Minden egyes NTC-rendszernek külön szimbóluma van.

6.12. Közlekedés "Fs" üzemmódban

1. , 2. szint

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető:

i. nem lépheti túl a megengedett sebességet;

ii. amennyiben a fedélzeten rendelkezésre állnak DAS-információk:

- betarthatja az ajánlott célsebességet, ha azt a rendszer megjeleníti a DMI-n,

- meghajtás nélkül kifuttathatja a vonatot, ha a rendszer a [Kép #1] szimbólumot jeleníti meg,

Kép #1

- megállhat a megállóhelyeken, ha azok jelezve vannak,

- utasításra, és ha a lehetőség elérhető a DMI-n, kérelmezheti egy megállóhely kihagyását,

- működtetheti az ajtókat, ha erre a DMI jelzései felkérik.

A pálya menti jelzésekkel ellátott, 1. ETCS-szintű területen a mozdonyvezető továbbhaladhat új MA nélkül, ha a pálya menti jelzőberendezés továbbhaladásra felszólító állásban van.

Ha ezenfelül a következő szöveges üzenet is megjelenik:

"Belépés »FS« üzemmódba"

a mozdonyvezető nem lépheti át azokat a korlátozásokat, amelyek a vonatnak az FS MA hatálya alá nem tartozó részeire vonatkoznak.

6.13. Közlekedés "OS" üzemmódban

1. , 2. szint

Ha a következő szimbólum jelenik meg villogó keretben:

a mozdonyvezető:

i. nyugtázza azt,

ii. megkezdi vagy folytatja a B2. függelék 9. szabályának alkalmazását.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető:

i. ameddig ez a szimbólum látható, alkalmazza a B2. függelék 9. szabályát;

ii. nem lépi túl a megengedett sebességet.

Ha ezenfelül a következő szöveges üzenet is megjelenik:

"Belépés »OS« üzemmódba"

a mozdonyvezető nem lépheti át azokat a korlátozásokat, amelyek a vonatnak az OS MA hatálya alá nem tartozó részeire vonatkoznak.

6.14. Közlekedés "SR" üzemmódban

1. , 2. szint

Ha a következő szimbólum jelenik meg villogó keretben:

a mozdonyvezető:

i. előbb megvárja az ERTMS-vonatmozgásra vonatkozó engedélyt;

ii. ellenőrzi a vonatkozó sebességkorlátozást;

iii. majd nyugtázza a jelzést.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető:

i. látra közlekedik, hacsak az 1., 2. vagy 7. európai utasítás fel nem menti az "SR" üzemmódban végzett látra közlekedés alól;

ii. nem lépi túl a vonatkozó sebességkorlátozást;

iii. pálya menti jelzések nélküli 1. és 2. ETCS-szintű területen a következő ETCS megállásjelző megközelítésekor tájékoztatja a diszpécsert, és alkalmazza az "EOA-n való áthaladás engedélyezése" szabályt (6.39. pont), kivéve, ha egy európai utasítással már engedélyezték ezen ETCS megállásjelző melletti elhaladást.

Egynél több európai utasítás is adható annak érdekében, hogy el lehessen haladni az utasítások számával megegyező, egymást követő ETCS megállásjelző mellett.

6.15. Közlekedés "LS" üzemmódban

1. , 2. szint

Ha a következő szimbólum jelenik meg villogó keretben:

a mozdonyvezető nem harmonizált szabályok szerint nyugtázza azt.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető nem harmonizált szabályok szerint jár el.

6.16. Közlekedés "UN" üzemmódban

0. szint

Ha a következő szimbólum jelenik meg villogó keretben:

a mozdonyvezető nem harmonizált szabályok szerint nyugtázza azt.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető nem harmonizált szabályok szerint jár el.

6.17. KÖZLEKEDÉS "SN" üzemmódban

NTC szint

Ha a következő szimbólum jelenik meg villogó keretben:

a mozdonyvezető nem harmonizált szabályok szerint nyugtázza azt.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető nem harmonizált szabályok szerint jár el.

6.18. EOA megközelítése oldási sebesség jelzéssel

1. , 2. szint

Ha a vonat egy EOA-hoz közeledik, és a DMI oldási sebességet jelenít meg, a mozdonyvezető:

i. az oldási sebességet túl nem lépve megközelíthet egy, a DMI-n jelzett EOA után kis távolságon belül található jelzést, ETCS megállásjelzőt, ETCS szelvényjelzőt vagy ütközőbakot;

ii.

1. ETCS-szintű, pálya menti jelzőberendezésekkel rendelkező területen az oldási sebességet túl nem lépve továbbhaladhat, amennyiben a pálya menti jelzőberendezés továbbhaladást engedélyező állásban van.

6.19. "Pálya szabad" jelentésre irányuló kérés kezelése

A vonat álló helyzetben van, vagy pálya menti jelzéshez, ETCS megállásjelzőhöz/ETCS szelvényjelzőhöz közeledik.

2. szint

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető megerősítheti, hogy a pálya szabad, ha meg tudja állapítani, hogy a vonat eleje és a következő pálya menti jelzés, ETCS megállásjelző vagy ETCS szelvényjelző közötti pályaszakasz szabad.

6.20. Adott vonalszakaszon való áthaladás leengedett áramszedővel

A vonat olyan vonalszakaszhoz közeledik, ahol leengedett áramszedővel kell áthaladni.

1. , 2. szint

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

illetőleg ha MA nélküli közlekedés esetén, vagy ha ezt a funkciót a pálya menti berendezések nem támogatják, a következő jelzőtábla látható:

[Kép #2] *

Kép #2

a mozdonyvezető leengedi az áramszedő(ke)t, figyelembe véve azok pozícióját.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

illetőleg ha MA nélküli közlekedés esetén, vagy ha ezt a funkciót a pálya menti berendezések nem támogatják, a következő jelzőtábla látható:

[Kép #3] *

Kép #3

a mozdonyvezető leengedve tartja az áramszedő(ke)t.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

illetőleg ha MA nélküli közlekedés esetén, vagy ha ezt a funkciót a pálya menti berendezések nem támogatják, a következő jelzőtábla látható:

[Kép #4] *

Kép #4

a mozdonyvezető felemelheti az áramszedő(ke)t, figyelembe véve azok pozícióját.

* A jelzőtáblák pontos méretei és elrendezése tekintetében az EN 16494/2015 szabvány irányadó.

6.21. Az áramellátás módosítása

A vonat olyan vonalszakaszhoz közeledik, ahol módosítani kell az áramellátást.

1. , 2. szint

Ha a következő szimbólumok valamelyike jelenik meg:

illetőleg ha MA nélküli közlekedés esetén, vagy ha ezt a funkciót a pálya menti berendezések nem támogatják, a következő jelzőtáblák egyike látható:

a mozdonyvezető ennek megfelelően megváltoztatja az áramellátást.

Ha a következő szimbólumok valamelyike jelenik meg:

illetőleg ha MA nélküli közlekedés esetén, vagy ha ezt a funkciót a pálya menti berendezések nem támogatják, a következő jelzőtáblák egyike látható:

a mozdonyvezetőnek meggyőződik arról, hogy az áramellátás ennek megfelelően megváltozott.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

illetőleg, ha MA nélküli közlekedés esetén, vagy ha ezt a funkciót a pálya menti berendezések nem támogatják, a következő jelzőtábla látható:

a mozdonyvezetőt ez arról értesíti, hogy nem villamosított vonalhoz közelít.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

illetőleg, ha MA nélküli közlekedés esetén, vagy ha ezt a funkciót a pálya menti berendezések nem támogatják, a következő jelzőtábla látható:

a mozdonyvezetőt ez arról értesíti, hogy nem villamosított vonalhoz érkezett.

6.22. Szakaszon való áthaladás kikapcsolt főmegszakítóval

A vonat olyan vonalszakaszhoz közeledik, ahol ki kell kapcsolni a főmegszakítót.

1. , 2. szint

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

illetőleg, ha MA nélküli közlekedés esetén, vagy ha ezt a funkciót a pálya menti berendezések nem támogatják, a következő jelzőtábla látható:

[Kép #5] *

Kép #5

a mozdonyvezető - az áramszedők helyzetének figyelembevételével - kikapcsolja a főmegszakítót, vagy ha a pályahálózat-működtető ezt engedélyezi, bekapcsolva hagyja a főmegszakítót, de nem fejt ki vonóerőt.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

illetőleg ha MA nélküli közlekedés esetén, vagy ha ezt a funkciót a pálya menti berendezések nem támogatják, a következő jelzőtábla látható:

[Kép #6] *

Kép #6

a mozdonyvezető kikapcsolva hagyja a főmegszakítót, vagy ha azt a pályahálózat-működtető ezt engedélyezi, továbbra sem fejt ki vonóerőt.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

illetőleg, ha MA nélküli közlekedés esetén, vagy ha ezt a funkciót a pálya menti berendezések nem támogatják, a következő jelzőtábla látható:

[Kép #7] *

Kép #7

a mozdonyvezető - az áramszedők helyzetének figyelembevételével - bekapcsolhatja a főmegszakítót, és ismét kifejthet vonóerőt.

* A jelzőtáblák pontos méretei és elrendezése tekintetében az EN 16494:2015 szabvány irányadó.

6.23. Megállási tilalom alá eső területen való áthaladás

A vonat megállási tilalom alá eső területhez közeledik.

1. , 2. szint

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezetőt ez arról értesíti, hogy olyan területhez közeledik, ahol el kell kerülnie a megállítást.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető elkerüli, hogy meg kelljen állnia.

6.24. Vonalszakaszon való áthaladás a mágneses sínfék tiltásával

A vonat olyan vonalszakaszhoz közeledik, ahol a mágneses sínfék használata tilos.

1. , 2. szint

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető kioldja az esetlegesen működtetett mágneses sínféket, kivéve, ha vészhelyzet áll fenn.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető nem használhatja a mágneses sínféket, kivéve, ha vészhelyzet áll fenn.

6.25. Vonalszakaszon való áthaladás az örvényáramú fék tiltásával

A vonat olyan vonalszakaszhoz közeledik, ahol az örvényáramú fék használata tilos.

1. , 2. szint

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető oldja az esetlegesen működtetett örvényáramú féket, kivéve, ha vészhelyzet áll fenn.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető nem használhatja az örvényáramú féket, kivéve, ha vészhelyzet áll fenn.

6.26. Vonalszakaszon való áthaladás a visszatápláló fék tiltásával

A vonat olyan vonalszakaszhoz közeledik, ahol a visszatápláló fék használata tilos.

1. , 2. szint

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető oldja az esetlegesen működtetett visszatápláló féket, kivéve, ha vészhelyzet áll fenn.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető nem használhatja a visszatápláló féket, kivéve, ha vészhelyzet áll fenn.

6.27. Légtömítési szakaszon való áthaladás

A vonat olyan vonalszakaszhoz közeledik, ahol be kell zárni a légkondicionáló berendezés szívónyílásait.

1. , 2. szint

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető lezárja a légkondicionáló berendezés szívónyílásait.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető zárva tarja a légkondicionáló berendezés szívónyílásait.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető kinyithatja a légkondicionáló berendezés szívónyílásait.

6.28. A hangjelző készülék megszólaltatása

1. , 2. szint

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

illetőleg ha MA nélküli közlekedés esetén, vagy ha ezt a funkciót a pálya menti berendezések nem támogatják, a következő jelzőtábla látható:

a mozdonyvezető megszólaltatja a hangjelző eszközt, kivéve, ha ezt a nem harmonizált szabályok nem engedélyezik.

6.29. A tapadási tényező megváltoztatása

A vonat olyan vonalszakaszhoz közeledik, ahol módosítható a tapadási tényező.

1. , 2. szint

Ha a nemzeti érték lehetővé teszi a mozdonyvezető számára a "Csúszós sín" lehetőség kiválasztását, ezt megteheti akkor, ha a tapadási feltételek rosszak, vagy ha a diszpécsertől erre utasítást kap. Ha a mozdonyvezető úgy választja ki a "Csúszós sín" lehetőséget, hogy előtte nem kapott erre utasítást a diszpécsertől, akkor erről tájékoztatnia kell a diszpécsert.

Amikor a diszpécsert tájékoztatják a rossz tapadási viszonyokról, lehetőség szerint aktiválnia kell az ETCS csökkentett tapadási viszonyok esetén használandó funkcióját; amennyiben ez nem lehetséges, alkalmaznia kell a pályahálózat-működtető által előírt intézkedéseket mindaddig, amíg a normál működés helyre nem áll.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető a vasúti társaság belső szabályai szerint jár el.

6.30. Rádiólefedettség nélküli területen való áthaladás

A vonat olyan vonalszakaszon tartózkodik, ahol nincs rádió lefedettség.

2. szint

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető folytathatja a haladást bármely érvényes menetengedéllyel.

Ha a mozdonyvezető eléri a menetengedély végpontját, és a rendszer továbbra is megjeleníti a szimbólumot, erről tájékoztatnia kell a diszpécsert. A diszpécser és a mozdonyvezető az "EOA-n való áthaladás engedélyezése" szabályt (6.39. pont) alkalmazza.

6.31. (nem használatos)

6.32. Többgépes továbbítás végrehajtása

A nem vezérlő vontatójármű az elülső vontatójárműhöz (vagy a vezérlő vontatójárművet tartalmazó vonathoz) kapcsolódik.

0. , 1., 2., NTC szint

6.32.1. Belépés "NL" üzemmódba

A nem vezérlő vontatójármű vezetője kiválasztja a "Nem vezérlő jármű" üzemmódot.

Amikor a DMI-n megjelenik a következő szimbólum:

a nem vezérlő vontatójármű vezetője megerősíti a vezérlő mozdony vezetőjének, hogy a nem vezérlő vontatójármű "NL" üzemmódban van.

6.32.2. Többgépes továbbítás végrehajtása

Mindkét mozdonyvezető a vasúti társaság belső szabályait alkalmazza.

6.32.3. Kilépés "NL" üzemmódból

Amikor a vonat álló helyzetben van, a nem vezérlő vontatójármű vezetője:

i. működteti a fékeket;

ii. megerősíti a vezérlő vontatójármű vezetőjének, hogy a nem vezérlő vontatójármű már nincs "NL" üzemmódban.

6.33. Az ERTMS-vonatmozgásra vonatkozó engedély visszavonása

A diszpécser úgy dönt, hogy módosítja a meglévő forgalmi intézkedéseket.

1. , 2. szint

6.33.1. A forgalmi intézkedések meghozatala előtti lépések

a) Amennyiben lehetséges az MA egyezményes rövidítés

2. ETCS-szint, ha lehetőséges, a diszpécser az MA egyezményes rövidítésével vonja vissza az MA-t.

b) Minden egyéb esetben

Minden más esetben a diszpécser nem harmonizált szabályok alkalmazásával megállítja a vonatot, ha az még nem áll meg.

Miután a vonat álló megállt és a forgalmi intézkedések meghozatala előtt, a diszpécser a 3. európai utasítás vagy más rendelkezésre álló eszköz révén arra utasítja a mozdonyvezetőt, hogy álló helyzetben maradjon, és szükség esetén törölje a fedélzeten maradt összes MA-t.

6.33.2. A vonatok újraindítása

A vonatok újraindításához a diszpécser:

i. ERTMS-vonatmozgásra vonatkozó engedélyt ad ki;

ii. visszavonja a 3. európai utasítást, ha ki lett adva ilyen utasítást.

6.34. Intézkedések vészhelyzet esetén

Vészhelyzet következik be.

1. , 2. szint

6.34.1. A vonatok védelme érdekében

Ha a személyzet tagja vészhelyzetet észlel, alkalmazza a B2. függelék 14. szabályát.

A 2. ETCS-szinten üzemelő vonatok megállításához a diszpécser használhatja a vészleállási utasítást; a vészleállási utasítás mindaddig nem vonható vissza, amíg a vonatok újraindulása nem biztonságos.

A diszpécser szükség esetén használhatja a 3. európai utasítást a megállított vonatok álló helyzetben tartására.

Ha a rendszer a következő szöveges üzenetet jeleníti meg:

"Vészleállás"

és a vonat kényszerfékezett, a mozdonyvezetőnek a "Vonat kényszerfékezésére adott válaszintézkedése" szabályt (6.41. pont) kell alkalmaznia.

6.34.2. A vonatok újraindításához

A diszpécser:

i. eldönti, hogy engedélyezhető-e a vonatmozgás;

ii. eldönti, hogy szükség van-e a vonatmozgásra vonatkozó utasításokra és/vagy korlátozásokra;

iii. visszavonja a vészleállítási utasítást, ha ki lett adva ilyen utasítás;

iv. visszavonja a 3. európai utasítást, ha ki lett adva ilyen utasítást;

v. engedélyt ad a mozdonyvezetőknek az újraindulásra.

Nem kényszerfékezett vonatok újbóli megindításához, valamint ha utasításokra és/vagy korlátozásokra van szükség, a diszpécser európai utasítás(oka)t ad ki. 1. ETCS-szintű, pálya menti jelzőberendezésekkel rendelkező területen a mozdonyvezető látra közlekedik a következő pálya menti jelzőberendezésig.

Kényszerfékezett vonatok újbóli megindításához a diszpécsernek és a mozdonyvezetőnek a "Vonat kényszerfékezésére adott válaszintézkedések - újraindítás" szabályt kell alkalmaznia (6.41.2. pont).

6.34.3. A tolatási mozgások védelme érdekében és újraindításához

A diszpécser és a mozdonyvezető nem harmonizált szabályok szerint jár el.

6.35. Biztonságos területen való megállás

A mozdonyvezetőnek biztonságos területen kell megállítania a vonatot.

1. , 2. szint

A mozdonyvezető bekapcsolja azon területek jelzésének megjelenítését, amelyeken a vonat biztonságosan megállhat.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

illetőleg ha MA nélküli közlekedés esetén, vagy ha ezt a funkciót a pálya menti berendezések nem támogatják, a következő jelzőtábla látható:

és a mozdonyvezető úgy dönt, hogy megáll a megjelölt biztonságos területen, figyelembe kell vennie a DMI-n megjelenített fennmaradó távolságot vagy a biztonságos terület kezdetét jelző jelzőtábláig fennmaradó távolságot.

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

illetőleg ha MA nélküli közlekedés esetén, vagy ha ezt a funkciót a pálya menti berendezések nem támogatják, a következő jelzőtábla látható:

és a mozdonyvezető úgy dönt, hogy megáll a jelzett biztonságos területen, akkor megállítja a vonatot, figyelembe véve annak hosszát.

Ha a következő jelzőtábla látható:

a mozdonyvezetőt ez arról értesíti, hogy elérte a biztonságos terület végét.

6.36. Meghajtás "Rv" üzemmódban

A vonattal hátramenetben kell közlekedni vészhelyzeti meghajtási területen.

1. , 2. szint

6.36.1. " RV" üzemmódban végrehajtandó mozgás előkészítése

Amikor a vonat álló helyzetben van, és a rendszer a következő szimbólumot jeleníti meg:

a mozdonyvezető elindítja az "RV" üzemmódra való áttérést, közben lehetőség szerint tájékoztatja erről a diszpécsert, és figyelembe vesz minden további utasítást.

6.36.2. Közlekedés "RV" üzemmódban

Ha a következő szimbólum jelenik meg villogó keretben:

a mozdonyvezető:

i. nyugtázza azt,

ii. a diszpécser utasításai szerinti meghajtást alkalmaz, amint a következő szimbólum megjelenik:

iii. nem lépi túl az "RV" üzemmódhoz meghatározott maximális sebességet;

iv. nem lépi túl a közlekedéshez engedélyezett távolságot.

6.36.3. Az engedélyezett távolság túllépése "RV" üzemmódban

Amikor a következő szöveges üzenet látható villogó keretben:

" »RV« távolság túllépve"

a mozdonyvezető:

i. jelentést tesz a diszpécsernek;

ii. álló helyzetben nyugtázza a jelzést, ha az "RV" üzemmódban engedélyezett távolság nem lett meghosszabbítva;

iii. kioldja a féket.

6.36.4. Kilépés "RV" üzemmódból

Miután a vonat hajtása leállt, és amint a vonat megállt, a mozdonyvezető jelentést tesz a diszpécsernek. Ha nincs szükség további mozgásra "RV" üzemmódban, az "RV" üzemmódból való kilépéshez a mozdonyvezető lezárja a vezetőpultot.

6.37. Reagálás véletlen mozgásokra

Álló helyzet után a vonat/tolatási egység véletlenül megindult, és a fedélzeti ETCS bekapcsolta a féket.

1. , 2. szint

Ha a rendszer a következő szöveges üzenetet jeleníti meg:

"A jármű megfutamodott",

a mozdonyvezető a vasúti társaság belső szabályai szerint megállítja a vonatot/tolatási egységet, és nyugtázza a fék alkalmazását.

6.38. A fedélzeti rendszer által észlelt nem megfelelő vonalszakasz kezelése

1. , 2. szint

Ha a következő szöveges üzenetek valamelyike jelenik meg:

"Nem megfelelő vonalszakasz - rakszelvény"

"Nem megfelelő vonalszakasz - hajtásrendszer"

"Nem megfelelő vonalszakasz - tengelyterhelési kategória"

a rendszer nem megfelelő vonalszakaszt észlel.

A mozdonyvezető az üzemi fék használatával megállítja a vonatot.

A mozdonyvezető tájékoztatja a diszpécsert, és követi a kapott utasításokat.

6.39. EOA-n való áthaladás engedélyezése

Engedélyezni kell a mozdonyvezető részére egy EOA-n való áthaladást.

1. , 2. szint

Mielőtt az 1. európai utasítással engedélyt adna a mozdonyvezetőnek az EOA-n való áthaladásra, a diszpécser nem harmonizált szabályok szerint:

i. ellenőrzi, hogy a vonalszakaszra vonatkozó minden feltétel teljesül-e,

ii. ellenőrzi az összes szükséges korlátozást és/vagy utasítást, és felveszi azokat az 1. európai utasításba;

iii. ellenőrzi, hogy fel kell-e venni ideiglenes sebességkorlátozásokat az 1. európai utasításba.

Ha a diszpécser meg tudja állapítani, hogy a vonal szabad a kiadandó engedély végéig, akkor mentesítheti a mozdonyvezetőt az "SR" üzemmódban végzett látra közlekedés alól.

Egynél több európai utasítás is adható annak érdekében, hogy el lehessen haladni az utasítások számával megegyező, egymást követő ETCS megállásjelző mellett.

Az EOA-n való áthaladáshoz a mozdonyvezető:

iv. megkapja a diszpécsertől az 1. európai utasítást a szóban forgó EOA-ra vonatkozóan;

v. ellenőrzi a vonatkozó sebességkorlátozást;

vi. használja a felülbírálati funkciót; és

vii. ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

elindítja a vonatot vagy folytatja a haladást;

nem lépi át az EOA felülbírálása esetén megengedett sebességet mindaddig, amíg a szimbólum látható.

6.40. Reagálás vonatmozgás előkészítése közben felmerülő váratlan helyzetekre

2. szint

6.40.1. A vontatójárműnek vonatként kell mozognia, és a rendszer az "SH" üzemmód nyugtázását kéri

Ha a következő szimbólum jelenik meg villogó keretben:

a mozdonyvezető tájékoztatja a diszpécsert a helyzetről, majd nyugtázza a jelzést, és a diszpécsertől kapott utasításoknak megfelelően jár el.

6.40.2. A vonat elutasítása

Ha a következő üzenet jelenik meg a DMI-n:

"Vonat elutasítva"

a mozdonyvezető értesíti a diszpécsert a helyzetről. A mozdonyvezető és a diszpécser nem harmonizált szabályok szerint jár el.

6.41. Vonat kényszerfékezésére adott válaszintézkedések

A vonat/tolatási egység kényszerfékezett.

1. , 2. szint

6.41.1. Azonnali intézkedések

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető feltételezi, hogy potenciálisan veszélyes helyzet állt elő, és minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy elkerülje azt, illetve csökkentse annak hatását. Ez magában foglalhatja a vonat/tolatási egység hátrafelé történő mozgatását.

Ha a következő szimbólum jelenik meg villogó keretben:

a mozdonyvezető nyugtázza azt, és működteti a fékeket.

a) Ha vészhelyzet miatt azonnali hátramenet szükséges

Ha a mozdonyvezető úgy dönt, vagy a diszpécsertől utasítást kap arra, hogy vészhelyzet miatt hátrafelé mozgassa a vonatot/tolatási egységet,

valamint

ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető a diszpécser utasításait követve hátrafelé mozgatja a vonatot/tolatási egységet.

Amint a vonat/tolatási egység álló helyzetbe kerül, a mozdonyvezető tájékoztatja a diszpécsert a helyzetről.

b) Minden egyéb esetben

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető tájékoztatja a diszpécsert a helyzetről, és követ minden kapott utasítást.

6.41.2. Az újraindításhoz

a) Az eredeti irányba

Mielőtt a 2. európai utasítással engedélyt adna a mozdonyvezetőnek a kényszerfékezést követő megindulásra, a diszpécser nem harmonizált szabályok szerint:

i. ellenőrzi, hogy a vonalszakaszra vonatkozó minden feltétel teljesül-e,

ii. ellenőrzi az összes szükséges korlátozást és/vagy utasítást, és felveszi azokat a 2. európai utasításba;

iii. ellenőrzi, hogy fel kell-e venni ideiglenes sebességkorlátozásokat a 2. európai utasításba.

Ha a diszpécser meg tudja állapítani, hogy a vonal szabad az engedélyezett mozgás végéig, akkor mentesítheti a mozdonyvezetőt az "SR" üzemmódban végzett látra közlekedés alól.

A továbbhaladáshoz a mozdonyvezető:

i. megkapja a diszpécser valamennyi további utasítását tartalmazó 2. európai utasítást;

ii. az elvégzendő feladatnak megfelelően kiválasztja az "Indulás" vagy az "Tolatás" lehetőséget, és követi a 2. európai utasításban kiadott utasításokat;

iii. újraindítja a vonatot/tolatási mozgást.

Ha 2. ETCS-szinten az eljárás bármely szakaszában a következő szöveges üzenet jelenik meg a kijelzőn:

"Kommunikációs hiba"

a mozdonyvezető értesíti a diszpécsert a helyzetről. A diszpécser és a mozdonyvezető az "EOA-n való áthaladás engedélyezése" szabályt (6.39. pont) alkalmazza. Ebben az esetben a diszpécser a 2. európai utasítás helyett az 1. európai utasítást adja ki.

b) Az ellenkező irányba

A diszpécser arra utasítja a mozdonyvezetőt a 3. európai utasítással, hogy álló helyzetben maradjon, hajtsa végre a "vonat menetének vége" eljárást, majd a 7. európai utasítással az ellenkező irányba való elindulásra utasítja.

A mozdonyvezetőnek végre kell hajtania a "vonat menetének vége" eljárást, majd alkalmaznia kell "A fedélzeti ETCS üzembe helyezése" (6.1. pont) és a "Mozgás előkészítése" (6.2. pont) szabályt. Ha a mozdonyvezető nem az elülső vezetőfülkéből látja el a feladatát, akkor a biztonságos közlekedés biztosítása érdekében a vasúti társaság belső szabályait alkalmazza.

6.41.3. Nincs szükség mozgásra kényszerfékezés után

Abban az esetben, ha a kényszerfékezés után nincs szükség a vonat/tolatási egység mozgatására, a diszpécser a 3. európai utasítással arra utasítja a mozdonyvezetőt, hogy maradjon álló helyzetben, és hajtsa végre a "vonat menetének vége" eljárást.

6.41.4. "SH" üzemmódban bekövetkező kényszerfékezés tolatási terület meghatározott határának átlépésekor

1. , 2. szint

Ha tolatási terület meghatározott határának átlépése közben a tolatási egység kényszerfékez, a mozdonyvezető és a diszpécser nem harmonizált szabályok szerint jár el.

6.42. Pálya menti etcs-berendezés meghibásodásának kezelése

A fedélzeti rendszer információt kap valamely pálya menti ETCS-berendezés meghibásodásáról.

1. , 2. szint

Ha a rendszer a következő szöveges üzenetet jeleníti meg:

"Pálya menti meghibásodás"

a mozdonyvezető értesíti a diszpécsert a helyzetről.

6.43. Pálya menti és fedélzeti etcs-berendezések inkompatibilitásának kezelése

A rendszer a pálya menti ETCS és a fedélzeti ETCS inkompatibilitását észleli, és a vonatot kényszerfékezi.

1. , 2. szint

Ha a rendszer a következő szöveges üzenetet jeleníti meg:

"Pálya menti berendezés nem kompatibilis"

a vonat nem folytathatja az útját az ETCS használatával.

A mozdonyvezető a "Vonat kényszerfékezésére adott válaszintézkedések" szabály (6.41. pont) szerint jár el.

6.44. Nem védett szintbeli kereszteződés kezelése

A vonat nem védett szintbeli kereszteződéshez közelít.

1. , 2. szint

6.44.1. "FS", "OS" vagy "LS" üzemmód esetén

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető a B2. függelék 7. szabályát alkalmazza.

6.44.2. "SR" üzemmód esetén

Ha a rendszer a következő szöveges üzenetet jeleníti meg:

"Nem védett szintbeli kereszteződés"

a mozdonyvezető a B2. függelék 7. szabályát alkalmazza.

6.45. Balízolvasási hiba kezelése

Balízolvasási hiba történik, és a fedélzeti ETCS vezérli a fékek működését (kényszerfékezésre nem kerül sor).

1. , 2. szint

Ha a rendszer a következő szöveges üzenetet jeleníti meg:

"Balízolvasási hiba"

és a vonat nem kényszerfékez, a mozdonyvezető értesíti a diszpécsert.

Ha nem érkezik új MA a vonat teljes megállása után, a diszpécser engedélyezi a mozdonyvezetőnek az EOA-n való áthaladást az "EOA-n való áthaladás engedélyezése" szabály (6.39. pont) alkalmazásával.

A helyzet megismétlődése esetén a mozdonyvezető és a diszpécser nem harmonizált szabályok szerint jár el.

6.46. Sikertelen szintátmenet kezelése

Az átmenet megtörténik, de a fedélzeti rendszerbe nem érkezik meg az átmeneti ponton túlra vonatkozó MA, vagy az átmeneti ponton való áthaladáskor nem történik meg az átmenet.

1. , 2. szint

Az ETCS-szintbeli átmeneti pontot a következő pálya menti jelzőtábla jelölheti:

[Kép #8] *

Kép #8

* A jelzőtábla pontos méretei és elrendezése tekintetében az EN 16494:2015 szabvány irányadó.

6.46.1. Ha a vonat kényszerfékezett

A mozdonyvezető és a diszpécser a "Vonat kényszerfékezésére adott válaszintézkedések" szabály (6.41. pont) szerint jár el.

A "Start" lehetőség kiválasztása után a mozdonyvezető:

i. ellenőrzi, hogy melyik a kiválasztandó, megfelelő ETCS-szint;

ii. módosítja az ETCS-szintet ("Adatok manuális módosítása" szabály, 6.1.2. pont);

majd újra elindítja a vonatot.

Amennyiben a kiválasztandó ETCS-szint nem áll rendelkezésre a fedélzeten, a mozdonyvezető és a diszpécser a B2. függelék 15. szabálya szerint jár el.

6.46.2. "SR" üzemmód esetén

A mozdonyvezető:

i. megállítja a vonatot;

ii. az alábbi szabályt ("Minden egyéb esetben", 6.46.3. pont) alkalmazza.

6.46.3. Minden egyéb esetben

A mozdonyvezető:

i. értesíti a diszpécsert a helyzetről;

ii. a vonat álló helyzetében ellenőrzi, hogy melyik a kiválasztandó, megfelelő ETCS-szint;

iii. módosítja az ETCS-szintet ("Adatok manuális módosítása" szabály, 6.1.2. pont);

majd újra elindítja a vonatot.

Amennyiben a kiválasztandó ETCS-szint nem áll rendelkezésre a fedélzeten, a mozdonyvezető és a diszpécser a B2. függelék 15. szabálya szerint jár el.

6.47. RBC-információk hiányának kezelése

Nem érkezik RBC-információ olyan területen, amelyet nem azonosítottak rádió lefedettség nélküliként, és a fedélzeti ETCS vezérli a fékek működését (kényszerfékezésre nem kerül sor).

2. szint

Ha a rendszer a következő szöveges üzenetet jeleníti meg:

"Kommunikációs hiba"

a mozdonyvezető értesíti a diszpécsert miután a vonat megállt.

Ha nem érkezik új MA a vonat teljes megállása után, a diszpécser engedélyezi a mozdonyvezetőnek az EOA-n való áthaladást az "EOA-n való áthaladás engedélyezése" szabály (6.39. pont) alkalmazásával.

6.48. Rádiókommunikáció hiba kezelése

Az ETCS-rádiókommunikáció sikertelen volt.

0. , 1., 2., NTC szint

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető ellenőrzi az ETCS-szintet, a rádióhálózat azonosítóját, az RBC-azonosítót és -telefonszámot és szükség szerint javítja azokat ("Adatok manuális módosítása" szabály, 6.1.2. pont).

Ha továbbra sem létesíthető rádiókommunikáció az RBC-vel, a mozdonyvezető értesíti a diszpécsert.

a) Ha 2. ETCS-szinten mozgás előkészítése történik, és a vontatójárműnek "SH" üzemmódban kell mozognia

A mozdonyvezető és a diszpécser nem harmonizált szabályok szerint jár el.

b) Ha 2. ETCS-szinten többgépes továbbítás előkészítése történik

A nem vezérlő vontatójármű vezetője tájékoztatja a vezérlő mozdony vezetőjét a rádiókommunikációs hibáról. Mindkét mozdonyvezető a vasúti társaság belső szabályait alkalmazza.

c) Minden egyéb esetben

A diszpécser engedélyt ad a mozdonyvezetőnek az EOA-n való áthaladásra az "EOA-n való áthaladás engedélyezése" szabály (6.39. pont) alkalmazásával.

6.49. Sikertelen önellenőrzés kezelése

0. , 1., 2., NTC szint

Ha a mozdonyvezető az ETCS-eszköz meghibásodásáról kap értesítést, kikapcsolja és visszakapcsolja a fedélzeti ETCS-berendezést, hogy az újra végrehajtsa az önellenőrzést. Ha ugyanez az értesítés ismét megjelenik, a mozdonyvezető megkíséreli a hiba elhárítását a vonatkozó műszaki információk felhasználásával. Ha a hibaelhárítás nem jár sikerrel vagy nem lehetséges, a mozdonyvezető értesíti a diszpécsert.

A mozdonyvezető a vontatójármű cseréjét kéri.

Ha a vontatójárművet mozgatni kell, a mozdonyvezető és a diszpécser a B2. függelék 15. szabályát alkalmazza.

6.50. A fedélzeti rádióberendezést érintő meghibásodás kezelése

0. , 1., 2., NTC szint

Ha a mozdonyvezető a fedélzeti rádióberendezések meghibásodását észleli, értesíti erről a diszpécsert.

6.50.1. A vontatójármű előkészítése közben

2. szint

A mozdonyvezető a vontatójármű cseréjét kéri.

Ha a vontatójármű mozgatni kell, a mozdonyvezető tájékoztatja a diszpécsert, majd alkalmazza a vasúti társaság szabályait és a diszpécsertől kapott utasításokat.

Ha a vontatójárművet nem szükséges mozgatni, a mozdonyvezető kikapcsolja a fedélzeti ETCS-t.

6.50.2. Közlekedés közben

1. szint rádiós infill funkcióval, 2. szint

A mozdonyvezető és a diszpécser a B2. függelék 15. szabályát alkalmazza.

6.51. A dmi meghibásodásának kezelése

A DMI meghibásodik.

0. , 1., 2., NTC szint

Ha a DMI meghibásodik, a mozdonyvezető és a diszpécser a B2. függelék 15. szabályát alkalmazza, kivéve, ha rendelkezésre áll másik DMI a vezetőpulton.

6.52. Rendszermeghibásodás kezelése

0. , 1., 2., NTC szint

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető megkíséreli a hiba elhárítását a vonatkozó műszaki információk felhasználásával.

Ha a hibaelhárítás nem jár sikerrel vagy nem lehetséges, a mozdonyvezető és a diszpécser a B2. függelék 15. szabályát alkalmazza.

6.53. Az ntc meghibásodásának kezelése

0. , 1., 2., NTC szint

Ha a rendszer a következő szöveges üzenetet jeleníti meg:

"[NTC megnevezése] meghibásodott"

a mozdonyvezető nyugtázza az üzenetet, és nem harmonizált szabályok szerint jár el.

6.54. VBC kezelése

0. , 1., 2., NTC szint

A mozdonyvezető és a diszpécser nem harmonizált szabályok szerint jár el.

6.55. Közlekedés "AD" üzemmódban

A vezető bekapcsolja a fedélzeti ATO-t.

1. , 2. szint

6.55.1. Az ATO bekapcsolása

Ha a következő szimbólum jelenik meg, a mozdonyvezető a vonatkozó funkció kiválasztásával bekapcsolhatja az automatikus vonatüzemeltetést:

Ha az ATO be van kapcsolva, a következő szimbólum jelenik meg:

Közlekedés "ATO" üzemmódban

Ha a kijelzőn a következő szimbólum jelenik meg:

a mozdonyvezető:

i. bekapcsolja a "Megállóhely kihagyása" opciót, ha azt a menetrend előírja, vagy ha erre utasítást kap;

ii. miután a vonat megállt egy üzemelő megállóhelyen, a vonat helyzetének korrigálása érdekében - az utasok értesítése után - manuálisan előrefelé (ha a [Kép #9] szimbólum látható) vagy - ha a diszpécsertől erre engedélyt kapott és az utasok megfelelően értesítette - manuálisan hátrafelé (ha a [Kép #10] szimbólum látható) mozgathatja a vonatot, amíg a [Kép #11] szimbólum meg nem jelenik;

Kép #9

Kép #10

Kép #11

iii. nyitja/zárja az ajtókat, ha erre a vonatkozó DMI-jelzések felkérik.

6.55.2. Az ATO kikapcsolása

A mozdonyvezető a következő módokon kapcsolhatja ki az ATO-t:

i. az [Kép #12] ikonhoz tartozó gomb kiválasztásával;

Kép #12

ii. a fékek működtetésével;

iii. az ATO kikapcsolásával;

iv. a felülbírálási funkció kiválasztásával.

Az ATO kikapcsolása után a mozdonyvezető követi mind az aktuális ETCS-üzemmódot megjelenítő ikont, mind az azon üzemmódra vonatkozó szabályt, amelybe a vonat átlépett.

6.56. A tims meghibásodásának kezelése

Olyan eset 2. szinten, amikor a vonat integritását meg kell erősíteni

Amikor egy olyan vonat előkészítője/vezetője, amely a menetrend szerint a vonat integritásának megerősítését igénylő 2. ETCS-szintű területen fog közlekedni vagy ilyen területen közlekedik, tudomást szerez arról, hogy a TIMS meghibásodott, akkor a B2. függelék 15. szabálya szerint jár el.

6.57. Mighibásodott kilométer-számláló kezelése

1. , 2. szint

Ha a rendszer a következő szöveges üzenetet jeleníti meg:

"a kilométer-számláló meghibásodott"

a mozdonyvezető a B2. függelék 15. szabályát alkalmazza.

7. A SZÓBELI KOMMUNIKÁCIÓRA SZOLGÁLÓ GSM/R RÁDIÓBERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYOK

7.1. A "GSM-R" üzemmód kiválasztása

A mozdonyvezetőnek módosítania kell a "GSM-R" üzemmódot.

Ha a megjelenített "GSM-R" üzemmód nincs összhangban az elvégzendő feladattal (vonat- vagy tolatási mozgással), a mozdonyvezető beállítja a helyes üzemmódot.

7.2. A funkcionális szám bevitele

A vonatot előkészítő személy/a mozdonyvezető elvégzi a regisztrálást.

A vonatot előkészítő személy/a mozdonyvezető beviszi a funkcionális számot:

i. a lehető legkorábban az első elindulás előtt;

ii. minden alkalommal, amikor a funkcionális szám megváltozik.

7.3. GSM-R hálózat kiválasztása határátkelőnél

A vonat határátkelőhöz közeledik.

7.3.1. Az automatikus hálózatkiválasztás megakadályozása

A hálózati határok közelében lévő vonalszakaszhoz való közeledéskor a mozdonyvezetőnek le kell tiltania a vezetőfülke rádiójának a (fedélzeti) automatikus hálózatkiválasztási funkcióját, ha az útvonalkönyv erre utasítja.

7.3.2. Másik GSM-R hálózat kiválasztása

Ha az útvonalkönyv vagy a GSM-R hálózatjelző

[Kép #13] *

Kép #13

arra utasítja a mozdonyvezetőt, hogy válasszon ki egy másik GSM-R hálózatot, akkor a mozdonyvezető a vezetőfülke rádióján kiválasztja a jelzett GSM-R hálózatot, kivéve, ha a hálózatot pálya menti ETCS-parancs alapján kell kiválasztani. Ha a mozdonyvezető vészhelyzeti hívást folytat, nem végzi el a hálózat manuális kiválasztását mindaddig, amíg a hívás aktív.

* A jelzőtábla pontos méretei és elrendezése tekintetében az EN 16494:2015 szabvány irányadó.

7.4. Regisztráció törlése

A vonat regisztrációját manuálisan kell törölni.

Ha a vonat befejezte a közlekedést, vagy a diszpécser kérésére a mozdonyvezetőnek el kell végeznie a regisztráció törlését.

7.5. (nem használatos)

7.6. Sikertelen önellenőrzés kezelése

Ha a vezetőfülke GSM-R rádiója önellenőrzésének sikertelenségét jelző szöveges üzenet jelenik meg (pl. "Az önellenőrzés sikertelen" - "Self-test failed"), a mozdonyvezetőnek tájékoztatnia kell a diszpécsert a helyzetről.

A mozdonyvezető és a diszpécser a B2. függelék 8. szabályát alkalmazza.

7.7. GSM-R hálózat el nem érhetőségének kezelése azt követően, hogy a vonat megkezdte az üzemeT

Ha egy megjelenő szöveges üzenet azt jelzi, hogy a GSM-R hálózat nem érhető el (pl. "Nincs hálózat", "Nincs GSM-R jel" - "No network", "GSM-R signal missing"), a mozdonyvezető és a diszpécser a B2. függelék 8.2. szabályát kell alkalmazza.

7.8. (nem használatos)

7.9. A regisztráció sikertelen törlésének kezelése

Ha a regisztráció törlése nem lehetséges, a mozdonyvezető értesíti a diszpécsert a helyzetről, alkalmazza a vasúti társaság szabályait, és követi a diszpécser minden utasítását.

7.10. Intézkedések arra az esetre, ha a funkcionális szám nem áll rendelkezésre

Ha egy megjelenő szöveges üzenet azt jelzi, hogy a bevitt funkcionális szám nem áll rendelkezésre (pl. "A szám nem áll rendelkezésre" - "Number not available"), a vonatot előkészítő személy/a mozdonyvezető ellenőrizi a számot, és megkísérli ismét a regisztrációt a megfelelő szám használatával.

Ha a regisztráció ismét sikertelen, a mozdonyvezető értesíti a diszpécsert a helyzetről, alkalmazza a vasúti társaság szabályait, és követi a diszpécser minden utasítását.

7.11. Intézkedések már használatban lévő funkcionális szám esetén

Ha egy megjelenő szöveges üzenet azt jelzi, hogy a bevitt funkcionális szám már használatban van (pl. "A szám már használatban van" vagy "A szám már ki van osztva"), a vonatot előkészítő személy/a mozdonyvezető ellenőrizi a számot, és megkísérli ismét a regisztrációt a megfelelő szám használatával.

Ha a használt funkcionális szám helyes volt, a vonatot előkészítő személynek/a mozdonyvezetőnek felhívja ezt a funkcionális számot, és felkérnie a másik felet, hogy törölje az aktuális szám regisztrációját, hacsak ezt a nem harmonizált szabályok meg nem akadályozzák.

i. Ha a hívás sikeres, és a másik fél törli a kérdéses szám regisztrációját, a vonatot előkészítő személy/a mozdonyvezető újrakezdi a funkcionális szám regisztrációs eljárását.

ii. Ha nincs válasz a hívásra, a vonatot előkészítő személy/a mozdonyvezető kezdeményezi az adott funkcionális szám regisztrációjának kényszerített törlését.

Minden más esetben a vonatot előkészítő személy/a mozdonyvezető tájékoztatja a diszpécsert a problémáról, és követ minden kapott utasítást.

7.12. Funkcionális szám regisztrálása közben fellépő hiba kezelése

Ha a funkcionális számot nem lehet regisztrálni, a vonatot előkészítő személy/a mozdonyvezető értesíti a diszpécsert a helyzetről, alkalmazza a vasúti társaság szabályait, és követ minden kapott utasítást.

7.13. A GSM-public hálózat használata elsődleges kommunikációra (ha a lehetőség elérhető a fedélzeten)

7.13.1. Átállás GSM-R hálózatról GSM-Public hálózatra

Ha a GSM hálózatba való belépést jelölő tábla vagy az útvonalkönyv erre utasítja, a járművezető kiválasztja a jelzett nyilvános GSM hálózatot, kivéve, ha azt a rendszer automatikusan kiválasztja.

A mozdonyvezető és a diszpécser nem harmonizált szabályok szerint jár el.

7.13.2. Átállás GSM-Public hálózatról GSM-R hálózatra

Ha a GSM-R hálózatba való (újra)belépést jelölő tábla vagy az útvonalkönyv erre utasítja, a járművezető kiválasztja a jelzett GSM-R hálózatot, kivéve, ha azt a rendszer automatikusan kiválasztja.

Ha a GSM-R hálózat nem áll rendelkezésre, a mozdonyvezető és a diszpécser a B2. függelék 8.2. szabályát alkalmazza.

7.14. A GSM-public hálózat használata szükségkommunikációra (ha a lehetőség elérhető a fedélzeten)

7.14.1. Átállás GSM-R hálózatról GSM-Public hálózatra

Ha megszűnik a kapcsolat a GSM-R hálózattal, a mozdonyvezető kiválaszt egy alternatív nyilvános GSM hálózatot, ha erre a diszpécser korábbi utasítása vagy az utasításgyűjteményben és/vagy az útvonalkönyvben megadott utasítások alapján engedélye van, kivéve, ha a fedélzeti GSM-R terminál automatikus hálózatkiválasztásra van konfigurálva.

A mozdonyvezető és a diszpécser nem harmonizált szabályok szerint jár el.

7.14.2. Átállás GSM-Public hálózatról GSM-R hálózatra

Ha a diszpécser vagy az utasításgyűjtemény és/vagy az útvonalkönyv erre utasítja, a mozdonyvezető manuálisan kiválasztja a vezetőfülkében lévő rádión a jelzett GSM-R hálózatot, kivéve, ha a fedélzeti GSM-R terminál automatikus hálózatkiválasztásra van konfigurálva.

8. A. RÉSZ - SZÁNDÉKOSAN ÜRESEN HAGYVA

9. B. RÉSZ - ETCS-ÜZEMI VONATKATEGÓRIÁK LISTÁJA

Az alábbi táblázat az ETCS-üzemi vonatkategóriák sorolja fel:

10. C. RÉSZ - NEM HARMONIZÁLT SZABÁLYOK HIVATKOZÁSI TÁBLÁZATA

Ez a rész az A. függelék nem harmonizált szabályait sorolja fel.

A táblázat tovább meghatározza azt a szervezetet (pályahálózat-működtető vagy vasúti társaság), amelynek feladata, hogy biztonságirányítási rendszerében meghatározza az egyes szabályokra vonatkozó szükséges további részleteket.

B. függelék

Üzemeltetési alapelvek és közös üzemeltetési szabályok

B1. Üzemeltetési alapelvek

1. A vonat indulásának engedélyezésére szolgáló módszernek biztonságos intervallumot kell fenntartania a vonatok között.

2. A vonat csak akkor közlekedhet a vonal egy adott részén, ha a vonat összetétele összeegyeztethető az infrastruktúrával.

3. A vonat indulása vagy továbbindulása előtt gondoskodni kell arról, hogy az utasok, a személyzet és az áruk szállítása biztonságosan történjen.

4. Ahhoz, hogy a vonat elinduljon vagy továbbinduljon, rendelkeznie kell indulási engedéllyel, valamint a szóban forgó engedély feltételeinek meghatározásához szükséges valamennyi információval.

5. Amennyiben köztudott, vagy felmerül a gyanú, hogy nem lenne biztonságos, ha a vonat továbbhaladna a vonal egy meghatározott részén, a vonatot mindaddig meg kell ebben akadályozni, amíg intézkedéseket nem tettek annak érdekében, hogy a vonat biztonságosan folytathassa útját.

6. Amennyiben egy vonatról megállapították, hogy bármilyen tekintetben nem biztonságos, mindaddig nem folytathatja működését, amíg intézkedéseket nem tettek annak érdekében, hogy a vonat biztonságosan folytathassa útját.

B2. Közös üzemeltetési szabályok

Korlátozott üzemmód esetén a 4.2.3.6.3. pontban meghatározott vészhelyzeti intézkedések alkalmazását is meg kell fontolni.

1. HOMOKOLÁS

Amennyiben a vonat kézi homokoló berendezéssel van ellátva, a mozdonyvezető számára mindig engedélyezettnek kell lennie a homokolásnak, de azt lehetőség szerint el kell kerülni:

- a kitérők és kereszteződések területén,

- 20 km/h alatti sebességnél való fékezéskor,

- álló helyzetben.

Ezek a korlátozások azonban nem érvényesek,

- amikor SPAD (tilos jelzés túlfutása) vagy más súlyos váratlan esemény veszélye áll fenn, és a homokolás segítené a tapadást,

- elinduláskor,

- amikor erre a vontatójármű homokoló berendezésének próbája miatt van szükség.

2. A VONAT INDÍTÁSA

A kiinduló állomáson vagy egy menetrend szerinti megállás után a mozdonyvezető az alábbi feltételek teljesülését követően indíthatja a vonatot:

- miután a mozdonyvezető engedélyt kapott a vonat indulására,

- miután teljesülnek a vonatközlekedés feltételei,

- amikor elérkezik az indulás ideje, kivéve, ha engedélyt kap a tervezett időpont előtti indulásra.

3. A VONAT INDULÁSÁRA VONATKOZÓ ENGEDÉLY HIÁNYA A TERVEZETT IDŐPONTBAN

Ha a mozdonyvezető a tervezett időpontban nem kapott engedélyt a vonat indulására, és nem rendelkezik információval ennek okáról, a mozdonyvezető tájékoztatja a diszpécsert.

4. AZ ELÜLSŐ LÁMPÁK TELJES MEGHIBÁSODÁSA

Ha a mozdonyvezető az elülső lámpák egyikét sem tudja felkapcsolni:

4.1. Jó látási viszonyok között

A mozdonyvezető tájékoztatja a diszpécsert a meghibásodásról. A vonat a legnagyobb megengedett sebességgel elmegy a legközelebbi olyan helyig, ahol az elülső lámpákat meg tudják javítani/ki tudják cserélni, vagy a meghibásodott járművet le tudják cserélni. Haladás közben a mozdonyvezető szükség szerint vagy a diszpécser utasítása alapján használja a figyelmeztető hangjelző eszközt.

4.2. Sötétségben vagy rossz látási viszonyok között

A mozdonyvezető tájékoztatja a diszpécsert a meghibásodásról. Amennyiben a vonat elejére felszereltek fehér fénnyel világító, hordozható elülső lámpát, a vonat a legnagyobb megengedett sebességgel elmegy a legközelebbi olyan helyig, ahol az elülső lámpákat meg tudják javítani/ki tudják cserélni, vagy a meghibásodott járművet le tudják cserélni.

Ha nem áll rendelkezésre fehér fénnyel világító, hordozható elülső lámpa, a vonat nem halad tovább, kivéve, ha a diszpécser formális utasítást ad arra, hogy folytassa útját a vonal felszabadítására alkalmas legközelebbi helyig.

Haladás közben a mozdonyvezető szükség szerint vagy a diszpécser utasítása alapján használja a figyelmeztető hangjelző eszközt.

5. A ZÁRJELZŐ TELJES MEGHIBÁSODÁSA

(1) Amennyiben a diszpécser tudomást szerez a vonat zárjelzőjének teljes meghibásodásáról, intézkedéseket tesz a vonat megfelelő helyen történő megállítására és a mozdonyvezető tájékoztatására.

(2) A mozdonyvezető ezt követően ellenőrzi a vonat integritását és szükség esetén megjavítja/kicseréli a vonat zárjelzőjét.

(3) A mozdonyvezető tájékoztatja a diszpécsert, hogy a vonat készen áll az indulásra. Ha azonban a javítás nem lehetséges, a vonat nem haladhat tovább, kivéve, ha a diszpécser és a mozdonyvezető erre vonatkozóan különszabályok alkalmazásában állapodott meg.

6. A VONAT FIGYELMEZTETŐ HANGJELZŐ ESZKÖZÉNEK MEGHIBÁSODÁSA

A figyelmeztető hangjelző eszköz meghibásodása esetén a mozdonyvezető tájékoztatja a diszpécsert. A vonat a figyelmeztető hangjelző eszköz meghibásodása esetén nem lépheti túl megengedett sebességet, és tovább kell haladnia a legközelebbi olyan helyig, ahol a figyelmeztető hangjelző eszközt meg tudják javítani, vagy a meghibásodott járművet le tudják cserélni. A mozdonyvezetőnek felkészültnek kell lennie arra, hogy meg tudja állítani a vonatot olyan vasúti átjárón történő áthaladás előtt, amelynél használnia kell a figyelmeztető hangjelző eszközt, és ezt követően csak akkor haladjon át a vasúti átjárón, ha ezt biztonságosan meg tudja tenni. Ha többhangú figyelmeztető hangjelző eszköz meghibásodása esetén legalább egy hang működik, a vonat a rendes üzemmód szerint továbbmehet.

7. A VASÚTI ÁTJÁRÓ MEGHIBÁSODÁSA

7.1. A meghibásodott vasúti átjárón áthaladó vonatok megállítása

Amennyiben a vasúti átjárón áthaladó vonatok biztonságát érintő műszaki meghibásodást észlelnek, a biztonságos működés helyreállításáig meg kell akadályozni a vonatok áthaladását a vasúti átjárón.

7.2. A vonatok áthaladása a meghibásodott vasúti átjárón (ha engedélyezett)

(1) Amennyiben a meghibásodás jellege lehetővé teszi a vonatközlekedés folytatását, minden egyes vonat vezetőjének engedélyt kell adni a továbbhaladásra és a vasúti átjárón történő áthaladásra.

(2) A mozdonyvezető, miután utasítást kap a meghibásodott vasúti átjárón történő áthaladásra, az utasítás szerint halad át a vasúti átjárón. Ha a vasúti átjárónál akadály található, a mozdonyvezető minden szükséges lépést megtesz, hogy megállítsa a vonatot.

(3) A vasúti átjáró megközelítésekor a mozdonyvezető szükség esetén, vagy ha a diszpécser erre irányuló formális utasítást ad, használja a figyelmeztető hangjelző eszközt. Ha a vasúti átjáró akadályoztatása megszűnik, a mozdonyvezető áthalad rajta, és növeli a sebességet, amint a vonat eleje áthaladt a vasúti átjárón.

8. A RÁDIÓN KERESZTÜL TÖRTÉNŐ SZÓBELI KOMMUNIKÁCIÓ SIKERTELENSÉGE

8.1. A vonat rádióberendezésének a vonat előkészítése során észlelt meghibásodása

A fedélzeti rádió meghibásodása esetén a vonat közlekedése nem engedélyezhető olyan vonalon, ahol a rádió megléte követelmény.

8.2. A vonat rádióberendezésének meghibásodása azt követően, hogy a vonat megkezdte a közlekedést

Valamennyi hibatípus

Amennyiben a mozdonyvezető észleli, hogy az elsődleges, rádión keresztül történő szóbeli kommunikáció sikertelen, bármely rendelkezésre álló eszközzel, a lehető leghamarabb értesíti a diszpécsert.

Ezt követően a mozdonyvezető a vonat további közlekedésére vonatkozóan a diszpécsertől kapott utasításokat követi.

Fedélzeti meghibásodás

Az a vonat, amelyen a rádión keresztül történő szóbeli kommunikáció sikertelen,

- továbbhaladhat, amennyiben rendelkezésre áll más kommunikációs eszköz a mozdonyvezető és a diszpécser között, vagy

- továbbhaladhat a legközelebbi olyan helyig, ahol a rádiót meg tudják javítani, vagy a meghibásodott járművet le tudják cserélni, amennyiben nem áll rendelkezésre más eszköz a mozdonyvezető és a diszpécser közötti szóbeli kommunikációra.

9. LÁTRA KÖZLEKEDÉS

Amikor a mozdonyvezetőnek látra kell közlekednie, köteles

- elővigyázatosan eljárni, ellenőrizni a sebességet, figyelembe véve az előtte lévő vonalszakasz láthatóságát, hogy a szabad szemmel látható szakaszon belül meg tudja állítani a járművet bármely jármű, megállj-jelzés vagy az infrastruktúrán található akadály előtt; valamint

- nem túllépni a látra közlekedés esetében megállapított legnagyobb sebességet.

Ez nem vonatkozik a féktávolságon belül a nyomvonalra kerülő váratlan akadályokra.

10. A MEGHIBÁSODOTT VONATOKNAK NYÚJTOTT SEGÍTSÉG

(1) Amennyiben egy vonatot meghibásodás miatt le kell állítani, a mozdonyvezető haladéktalanul tájékoztatja a diszpécsert a meghibásodásról és annak körülményeiről.

(2) Ha mentesítő vonatra van szükség, a mozdonyvezető és a diszpécser közösen megállapítja legalább az alábbiakat:

- a mentesítő vonat típusa,

- konkrét irányból van-e szükség a segítségre (a vonat elejénél vagy végénél),

- a meghibásodott vonat helye.

Azt követően, hogy a mozdonyvezető segítséget kért, a vonat még a hiba elhárítása esetén is csak az után mozdítható el, hogy:

- a mentesítő vonat megérkezik, vagy

- a mozdonyvezető és a diszpécser alternatív intézkedésekben állapodik meg.

(3) A diszpécser csak abban az esetben adhat engedélyt a mentesítő vonatnak a meghibásodott vonat által elfoglalt szakaszra való belépésre, ha megerősítést kapott arra vonatkozóan, hogy a meghibásodott vonatot nem mozdítják el.

Amikor a mentesítő vonat készen áll a meghibásodott vonat által elfoglalt szakaszra való belépésre, a diszpécser legalább a következőkről tájékoztatja a mentesítő vonat vezetőjét:

- a meghibásodott vonat helye,

- a hely, ahova a meghibásodott vonatot el kell juttatni.

(4) Az összekapcsolt vonat vezetőjének meg kell bizonyosodnia a következőkről:

- megtörtént a mentesítő vonat és a meghibásodott vonat összekapcsolása, és

- sor került a vonat fékteljesítményének ellenőrzésére, az automatikus fék - amennyiben kompatibilis - be lett kapcsolva, és végeztek fékpróbát.

(5) Amikor az összekapcsolt vonat készen áll az indulásra, az irányításáért felelős mozdonyvezetőnek fel kell vennie a kapcsolatot a diszpécserrel, és tájékoztatnia kell a diszpécsert az esetleges korlátozásokról, majd a diszpécsertől kapott utasításoknak megfelelően kell vezetnie a vonatot.

11. MENETENGEDÉLY VÉGPONTJÁN VALÓ ÁTHALADÁSI ENGEDÉLY

Az EOA-n való áthaladáshoz az érintett vonat vezetőjének erre engedéllyel kell rendelkeznie.

Az engedély megadásakor a diszpécsernek el kell látnia a mozdonyvezetőt a továbbhaladáshoz kapcsolódó esetleges utasításokkal. A mozdonyvezetőnek követnie kell az utasításokat, és adott esetben nem lépheti túl az érvényben levő sebességkorlátozást mindaddig, amíg el nem éri azt a helyet, ahol visszaállhat a rendes üzemmódra.

12. A PÁLYA MENTI JELZÉSEK RENDELLENESSÉGEI

Bármely alábbi rendellenesség megfigyelése esetén:

- nincs jelzés olyan helyen, ahol lennie kell,

- a jelzés rendellenességet mutat,

- az adott pont megközelítésekor rendellenes jelzéssorozat figyelhető meg,

- a jelzés nem látható tisztán,

a mozdonyvezetőnek a jelzés lehető legszigorúbb értelmezése szerint kell eljárnia.

A mozdonyvezető minden esetben jelenti a diszpécsernek, ha rendellenes jelzést észlelt.

13. VÉSZHELYZETI HÍVÁS

Vészhelyzeti hívás érkezésekor a mozdonyvezetőnek azt kell feltételeznie, hogy veszélyes helyzet állt elő, és a szóban forgó helyzet hatásának elkerülése vagy csökkentése érdekében minden szükséges lépést meg kell tennie.

Emellett a mozdonyvezető:

- azonnal a látra közlekedés esetében előírt sebességre csökkenti a vonat sebességét, és

- látra közlekedik, kivéve, ha a diszpécsertől ettől eltérő utasítást kapott; valamint

- betartja a diszpécsertől kapott utasításokat.

A megállásra utasított mozdonyvezető nem indíthatja újra a vonatot, amíg erre a diszpécsertől nem kapott engedélyt. Más esetben a mozdonyvezető továbbra is látra közlekedik, amíg a diszpécser nem közli vele, hogy a látra közlekedés már nem szükséges.

Mindenki, akihez a vészhelyzeti hívás beérkezik, hallgatja azt, és nem avatkozik bele a folyamatban lévő kommunikációba, kivéve, ha ezt azzal a céllal teszi, hogy a kontextus szempontjából releváns elemekkel szolgáljon.

14. A VONATOKAT FENYEGETŐ VESZÉLY ELHÁRÍTÁSÁRA TETT AZONNALI LÉPÉSEK

A vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők személyzete bármely olyan tagjának, aki vonatokat fenyegető veszélyről szerez tudomást, haladéktalanul lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megállítsa az esetlegesen érintett vonatokat, értesítenie kell a diszpécsert, és szükség szerint minden további lépést meg kell tennie a károk és veszteségek elkerülése érdekében, különös tekintettel a következőkre:

(1) A vonatját fenyegető veszélyről értesülő minden mozdonyvezetőnek meg kell állnia, amint az biztonságosan lehetséges, és vészhelyzeti hívás kezdeményezésével figyelmeztetnie kell a diszpécsert a veszélyre.

(2) A veszélyről értesítő minden diszpécser az esetnek megfelelően vészhelyzeti hívással vagy bármely más rendelkezésre álló eszközzel figyelmeztetnie kell minden mozdonyvezetőt.

15. A FEDÉLZETI BERENDEZÉS MEGHIBÁSODÁSA

A vasúti társaságnak meg kell határoznia azokat az eseteket, amelyekben a fedélzeti berendezés meghibásodása befolyásolja a vonat közlekedését.

A vasúti társaság köteles megadni a szükséges információkat a mozdonyvezetőnek és/vagy a vonat személyzetének arról, hogy a vonat közlekedését befolyásoló fedélzeti meghibásodások esetében milyen lépéseket kell tenni.

Ha a mozdonyvezető a vonat közlekedését befolyásoló bármelyik fedélzeti berendezés meghibásodását észleli:

- tájékoztatja a diszpécsert a helyzetről, valamint ismerteti a helyszínt és a vonatot értintő korlátozásokat, amennyiben a vonat folytathatja a menetet,

- nem kezdheti meg vagy kezdheti újra a menetet mindaddig, amíg a diszpécser nem adott rá engedélyt.

Ha a diszpécser engedélyt ad arra, hogy a vonat megkezdje vagy folytassa menetét, a mozdonyvezető a vonatra vonatkozó korlátozásoknak megfelelően jár el.

ha a diszpécser nem ad engedélyt arra, hogy a vonat megkezdje vagy folytassa menetét, a mozdonyvezető követi a diszpécsertől kapott utasításokat.

16. A MENETENGEDÉLY VÉGPONTJÁNAK ENGEDÉLY NÉLKÜLI MEGHALADÁSA

- Amennyiben a mozdonyvezető észleli, hogy a vonat engedély nélkül átlépte egy menetengedély végpontját, azonnal meg kell állítania a vonatot.

- Ha a vonatot ATP/TPS állítja meg, a mozdonyvezetőnek intézkednie kell, hogy elősegítse a vészfékezést.

- A mozdonyvezető tájékoztatja a diszpécsert.

- Amennyiben a diszpécser észleli, hogy a vonat engedély nélkül átlépte egy menetengedély végpontját, minden szükséges intézkedést meg kell tennie a vonat azonnali megállítása érdekében.

- A mozdonyvezető és a diszpécser minden szükséges intézkedést megtesz azért, hogy a közlekedés teljesen biztonságos legyen.

A mozdonyvezető tájékoztatja a diszpécsert, amikor a vonat képes folytatni a közlekedést. A diszpécser meghatározza vagy ellenőrzi a vonat útvonalát, hogy az folytathassa útját, és minden szükséges utasítást kiad.

17. A PÁLYA MENTI BERENDEZÉSEK, TÖBBEK KÖZÖTT A FELSŐVEZETÉK MEGHIBÁSODÁSA

- A pályahálózat-működtető meghatározza, hogy a pálya menti berendezések (a felsővezetékeket is beleértve) meghibásodása befolyásolja-e a vonatok biztonságos és/vagy hatékony működését.

- A pályahálózat-működtető megadja a szükséges utasításokat a mozdonyvezetőnek arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedéseket kell hoznia az e rendelet 4.2.1.2.2.3. pontjában említett meghibásodás esetén.

- Ha a mozdonyvezető a pálya menti berendezéseknek (a felsővezetékeket is beleértve) a vonatok biztonságos és/vagy hatékony működését befolyásoló meghibásodását észleli, a lehető leghamarabb tájékoztatja a diszpécsert, és követi a diszpécsertől kapott utasításokat.

18. ÁLLOMÁSON BELÜLI FOGLALT PÁLYASZAKASZRA VALÓ BELÉPÉS

- Foglalt pályaszakaszra való nem tervezett belépés esetén a diszpécser a foglalt pályaszakaszra való belépés engedélyezése előtt gondoskodik arról, hogy az érintett mozdonyvezetőket tájékoztatást kapjanak a körülményekről.

- Minden olyan esetben, amikor a vonatnak egy foglalt pályaszakaszra kell belépnie, a diszpécsernek a foglalt pályaszakaszra való belépés engedélyezése előtt megerősítést kell szereznie arról, hogy a pályaszakaszt elfoglaló vonat vagy járművek nem fognak a foglalt pályaszakaszra belépő vonat felé haladni.

C. függelék

A biztonsággal kapcsolatos kommunikációs módszertan

C1. Szóbeli kommunikáció

1. Alkalmazási kör és cél

Ez a függelék megállapítja a vonat személyzetének tagjai - elsősorban a mozdonyvezető és a diszpécser - között folytatott, biztonsággal kapcsolatos kommunikációra vonatkozó szabályokat, különösen annak struktúráját, módszertanát és tartalmát. A biztonsággal kapcsolatos kommunikáció prioritást élvez minden egyéb kommunikációval szemben.

2. A biztonsággal kapcsolatos kommunikáció

2.1. A kommunikáció struktúrája

A biztonsággal kapcsolatos üzenetek szóbeli továbbításának rövidnek és egyértelműnek kell lennie, valamint - amennyire lehetséges - kerülnie kell a rövidítéseket. Annak biztosítása érdekében, hogy az üzenet érthető legyen, és lehetővé tegye a szükséges intézkedések megtételét, az üzenet küldőjének ki kell térnie legalább a következőkre:

- a pontos hely megadása,

- a folyamatban lévő funkció és a szükséges teendők ismertetése.

A mozdonyvezetők a vonat közlekedési száma és helye alapján azonosítják magukat.

A diszpécserek az ellenőrzési terület alapján vagy a jelzőszekrény helye szerint azonosítják magukat.

2.2. A kommunikáció módszertana

Az üzenet küldője:

- megbizonyosodik arról, hogy az üzenetet megkapták és az előírások szerint megismételték. Mivel a vészhelyzeti üzenetek célja, hogy a vasútvonal biztonságához közvetlenül kapcsolódó sürgős üzemeltetési utasításokat adjanak, az ilyen üzenetek megismétlése elhagyható;

- szükség esetén javítja az üzenetben előforduló hibát,

- szükség esetén tájékoztatja a másik felet saját elérhetőségéről.

A diszpécserek és a mozdonyvezetők között folytatott kommunikáció során a diszpécserek felelőssége megbizonyosodni arról, hogy a saját ellenőrzési területükön található mozdonyvezetővel beszélnek. Ez akkor döntő jelentőségű, ha a kommunikáció olyan területeken történik, ahol a kommunikációs határok átfedik egymást. Ez az elv a kommunikáció megszakadása után is érvényes.

2.3. A kommunikáció tartalma

A különböző felek az alábbi üzeneteket használják azonosításra:

- a diszpécser:

... [közlekedési számú] vonat,

ez itt ... [ellenőrzési terület/a jelzőszekrény helye]

- a mozdonyvezető:

ez itt ... [közlekedési számú] vonat, ... [hely]

A kommunikációs eljárás során valamennyi fél a következő terminológiát használja:

A kommunikációs eljárás során valamennyi fél a következő szabványos terminológiát használja fordítás nélkül:

Ez a terminus nem fordítandó le, illetve abban az esetben, ha a vonatokon rendelkezésre áll segélyhívási funkció (pl. GSM-R), nem szükséges használni.

2.4. Vasúti terminológiai szójegyzék

Adott esetben a vasúti társaság összeállít egy vasúti terminológiai szójegyzéket minden olyan hálózat esetében, amelyen a vonatjai közlekednek. A szójegyzék - a megfelelő pályahálózat-működtető által használt terminológiát alapul véve - megadja a közhasználatban lévő kifejezéseket a vasúti társaság által kiválasztott nyelven és annak a pályahálózat-működtetőnek a munkanyelvén, amelynek az infrastruktúráján a vasúti társaság működik.

3. A kommunikáció szabályai

A biztonsággal kapcsolatos kommunikáció megfelelő érthetősége érdekében a használt kommunikációs eszköztől függetlenül a következő szabályok alkalmazandók:

3.1. Nemzetközi fonetikai ábécé

A nemzetközi fonetikai ábécét kell használni:

- az ábécé betűinek azonosításához,

- a nehezen kimondható vagy a félreérthető szavak és helynevek betűzése során,

- a jelek vagy pontok azonosítása során.

3.2. Számok

A számokat számjegyenként kell kimondani:

0 = Nulla

1 = Egy

2 = Kettő

3 = Három

4 = Négy

5 = Öt

6 = Hat

7 = Hét

8 = Nyolc

9 = Kilenc

C2. Európai utasítások

1. Bevezetés

A kommunikációs eljárás során a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők európai utasításokat használnak a következő esetekben:

(1) engedély a menetengedély végpontján való áthaladásra;

(2) engedély kényszerfékezést követő megindulásra;

(3) a vonat álló helyzetben tartásának kötelezettsége;

(4) adott utasítás visszavonása;

(5) Sebességkorlátozással történő haladás kötelezettsége;

(6) látra közlekedés kötelezettsége;

(7) engedély mozgás előkészítése utáni elindulásra;

(8) engedély meghibásodott szintbeli kereszteződésen való áthaladásra;

(9) korlátozott áramellátással történő haladás kötelezettsége;

(10-20) FOGLALT

Az 1-től 20-ig terjedő számok az európai utasítások számára vannak fenntartva.

Az ETCS esetében az 1-4. és a 7. számú európai utasításoknak az A. függelékben foglalt szabályok szerinti használata kötelező.

Minden olyan esetben, amikor a diszpécsernek olyan üzemviteli utasítást kell kiadnia, amelyhez létezik európai utasítás, a diszpécsernek az európai utasítást kell használnia. Ha egy B. osztályú rendszerre vonatkozó üzemviteli utasítás az európai utasításokkal megadhatónál több információt igényel, akkor alkalmazható helyette nemzeti utasítás. Ilyen esetben a pályahálózat-működtető ezeket a vonatkozó követelményeket meghatározhatja nemzeti utasításaiban.

Az egyes pályahálózat-működtetők által meghatározott nemzeti utasítások számozása 21-től kezdődhet (amennyiben számozva vannak).

A nemzeti utasításoknak tartalmazniuk kell legalább az európai utasítások tartalmát.

2. Tartalom

Egy üzemeltetési utasításnak tartalmaznia kell legalább a következőket:

- a kiadás helye (a diszpécser állomáshelye),

- a kiadás dátuma (kivéve a szóbeli utasítást),

- a vonat/ tolatási egység, amelyre vonatkozik,

- világos, pontos, egyértelmű utasítások,

- a diszpécser által kiadott egyedi azonosító szám.

A körülményektől függően az üzemeltetési utasításnak tartalmaznia kell továbbá az alábbiakat:

- a kiadás időpontja,

- azon vonat/ tolatási egység helye, amelyre vonatkozik,

- a mozdonyvezető azonosítója,

- az utasítás kiadójának azonosítója,

- arra vonatkozó hitelesítés (aláírás vagy elektronikus megerősítés), hogy az utasítás megérkezett.

A kiadott, írásban rögzítendő üzemeltetési utasításokat csak a 4-es európai utasítással lehet visszavonni, amely kifejezetten hivatkozik a visszavonandó utasítás egyedi azonosítójára.

A fentiektől eltérve a 3. európai utasítás az 1., 2. vagy 7. európai utasítással is visszavonható anélkül, hogy ehhez szükség lenne a 4. európai utasításra.

3. Az üzemeltetési utasítás kiadása

Az üzemviteli utasítások lehetnek digitálisan, szóban vagy papíron kiadott utasítások, vagy olyan szóbeli utasítások, amelyeket a mozdonyvezetőnek le kell írnia, illetve egyéb biztonságos kommunikációs módszerrel kiadott, de azonos információs szintet képviselő utasítások.

Amikor a mozdonyvezetőnek le kell írnia egy üzemeltetési utasítást, a vonatnak elvileg álló helyzetben kell lennie. A vasúti társaság és az érintett pályahálózat-működtető közösen végezhet kockázatértékelést, amelynek eredményeként adott esetben meghatározhatják, hogy az említett elvtől milyen körülmények között lehet biztonságosan eltérni.

Az üzemeltetési utasítást az érintett területhez lehető legközelebb kell kiadni.

Az üzemeltetési utasítás elsőbbséget élvez a kapcsolódó pálya menti jelzésekkel és/vagy a DMI által adott vonatkozó jelzésekkel szemben. Amikor az üzemeltetési utasításban előírt legnagyobb sebességnél alacsonyabb megengedett sebesség vagy kioldási sebesség alkalmazandó, a legalacsonyabb sebességet kell alkalmazni.

Diszpécser csak azt követően adhat ki üzemeltetési utasítást, ha azonosították a vonat közlekedési számát és - ha szükséges - a vonat/ tolatási egység helyét. Az üzemeltetési utasítás végrehajtása előtt a mozdonyvezetőnek ellenőriznie kell, hogy az adott üzemeltetési utasítás az ő vonatára/ tolatási egység, illetve az ő aktuális, illetve azonosított helyére vonatkozik-e.

4. Az üzemeltetési utasítás tudomásulvétele

A vasúti társaságnak eljárást kell meghatároznia annak biztosítására, hogy az üzemeltetési utasítás már az előtt a mozdonyvezető tudomására jusson, hogy a vonat eléri azt a helyet, ahol az utasítást végre kell hajtani.

Ha az üzemeltetési utasítást nem kell közvetlenül a kiadását követően végrehajtani, a mozdonyvezető számára lehetővé kell tenni az üzemeltetési utasítás lehívását.

5. Az üzemeltetési utasítás végrehajtásának figyelemmel kísérése

Az (EU) 2018/762 rendeletnek és az (EU) 2016/798 irányelvnek való megfelelés részeként a pályahálózat-működtető és a vasúti társaság figyelemmel kíséri az üzemeltetési utasítások kiadási és végrehajtási folyamatait.

6. Európai utasítások

Az európai utasításokban szereplő minden egyes jelölőnégyzetnek, adatmezőnek és mezőben választható lehetőségnek saját alfabetikus vagy numerikus azonosítót kell adni. Az egynél több európai utasítás részét képező számozott azonosítóknak az európai utasítás száma helyett "x"-szel kell kezdődniük. Az "x" csak akkor váltható fel az európai utasítás számával, ha az adott utasítást digitálisan továbbítják.

Míg az utasítások tartalma, valamint a használt azonosítók és azok alfabetikus vagy numerikus sorrendje nem változtatható, a formátumuk csak tájékoztató jellegűnek tekintendő.

Ha egy adott jelölőnégyzet, mező vagy mezőben választható lehetőség nem használatos valamely tagállamban vagy egy pályahálózat-működtető hálózatán, akkor azt a jelölőnégyzetet, mezőt vagy mezőben választható lehetőséget nem kötelező feltüntetni az európai utasításban.

Az európai utasításhoz nem adható hozzá jelölőnégyzet, mező vagy mezőben választható lehetőség.

Az egyes mezők hatálya nem haladhatja meg azon európai utasítás hatályát, amelyhez tartozik.

A pályahálózat-működtető és a vasúti társaság útmutatást adhat az európai utasítások űrlapjainak kitöltésére és értelmezésére vonatkozóan, azzal a feltétellel, hogy ez az útmutatás nem lehet része a kommunikációs eljárásnak.

7. Üzemviteli utasítás közlése

A kommunikációs eljárás során valamennyi félnek a következő terminológiát kell használnia:

8. Európai és nemzeti utasítások könyve

A pályahálózat-működtető felelős az Európai és nemzeti utasítások könyvének a saját munkanyelvén való összeállításáért.

Az alkalmazandó nemzeti és európai utasítások valamennyi formáját az Európai és nemzeti utasítások könyvének nevezett dokumentumban vagy egy számítógépes adathordozón kell összeállítani.

A szóban forgó könyvet mind a mozdonyvezetőnek, mind pedig a vonatok mozgását engedélyező személyzetnek használnia kell. A mozdonyvezető által és a vonatok mozgását engedélyező személyzet által használt könyv felépítésének és számozásának azonosnak kell lennie.

A könyv két részből áll.

Az első résznek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

- a pályahálózat-működtetők által használt európai utasítások indexe,

- a nemzeti üzemviteli utasítások indexe,

- azon helyzetek jegyzéke, amelyekben az egyes üzemviteli utasításokat alkalmazni kell,

- az egyes üzemviteli utasítások kiadásának módja, beleértve azt is, hogy azt a mozdonyvezető menet közben leírhatja-e azokat,

- a nemzetközi fonetikai ábécét tartalmazó táblázat.

A második résznek a pályahálózat-működtető munkanyelvein a következő formanyomtatványokat kell tartalmaznia:

- az európai utasítások,

- a nemzeti üzemviteli utasítások.

Ezeket a vasúti társaság gyűjti össze és biztosítja a mozdonyvezető számára. Az egynél több pályahálózat-működtető hálózatán működő vasúti társaságoknak a következőket kell a mozdonyvezető rendelkezésére bocsátaniuk:

- az európai utasításoknak a C2. függelék 6. pontjában meghatározott általános formanyomtatványai, vagy

- az európai utasítások korlátozott tartalmú formanyomtatványai, melyek legalább azokat a mezőket tartalmazzák, amelyeket a pályahálózat-működtető(k) azon hálózat(ok) tekintetében használnak, amely(ek)en a vasúti társaság működni fog.

D. függelék

Az útvonallal való összeegyeztethetőség és az útvonalkönyv

D1. - A járműnek és a vonatnak az üzemeltetni kívánt útvonallal való összeegyeztethetőségére vonatkozó paraméterek

Megjegyzés:

1. A 4.2.2.5.1. pont előírásait követve a vasúti társaság bizonyos paraméterek útvonal-összeegyeztethetőségi ellenőrzéseit korábbi fázisokban is elvégezheti.

2. Valamennyi paramétert a jármű szintjén kell ellenőrizni: ezt egy "X" jelzi "A jármű szintje" oszlopban. Bizonyos paramétereket a 4.2.2.5. pontban meghatározottak szerint ellenőrizni kell, amikor a vonat összetétele megváltozik; ezeket a paramétereket egy "X" jelzi a "A vonat szintje" oszlopban.

3. A vizsgálatok kétszeres elvégzésének elkerülése érdekében "Az infrastruktúra forgalmi terhelése és terhelhetősége" és a "Vonatérzékelő rendszerek" paramétereinek tekintetében a pályahálózat-működtetők - amennyiben rendelkeznek ezzel az információval - az 1.1.1.5.1. vagy az 1.1.1.5.2. RINF-paraméteren keresztül rendelkezésre bocsátják az útvonalakkal összeegyeztethető azon járműtípusok vagy járművek jegyzékét, amelyek esetében már végeztek útvonalkompatibilitási ellenőrzést.

D2. függelék

Azon információk, amelyeket a pályahálózat-működtető köteles a vasúti társaság rendelkezésére bocsátani az útvonalkönyvre vonatkozóan

D3. függelék

A pályahálózat-működtető által a vasúti társaság rendelkezésére bocsátandó, az üzemeltetés szempontjából releváns, az ERTMS-ből származó pálya menti műszaki információk

Megjegyzések:

1. Az itt megadott információk az útvonal-összeegyeztethetőségi ellenőrzést egészítik ki, amelyről feltételezett, hogy már elvégeztek egy adott útvonalon üzemeltetni kívánt vonaton. Ezeket az információkat a pályahálózat-működtetőknek a RINF-en keresztül kell rendelkezésre bocsátania. A szóban forgó paraméterek az ERA szójegyzékében és az (EU) 2023/1694 végrehajtási rendelettel módosított (EU) 2019/777 végrehajtási rendeletben (RINF-rendelet) meghatározott "közös jellemzők csoportja" fogalmának használatával tehetők közzé a RINF-alkalmazásban.

2. Az alább felsorolt információk többsége más módon nem látható a mozdonyvezető számára, vagy bizonyos üzemeltetési körülmények között csak közvetett módon észlelhető, általában a rendszer viselkedésének megfigyelésével bizonyos helyzetekben.

3. Az 1.5. tétel felsorolja az ETCS nemzeti értékek azon minimális készletét, amelyet a vasúti társaságok rendelkezésére kell bocsátani. A pályahálózat-működtetők kérésre a vasúti társaság rendelkezésére bocsátják a nemzeti értékek teljes készletét is.

4. A táblázatban említett ERTMS-fogalmakat az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME glosszáriuma és rendszerkövetelményekre vonatkozó előírásai határozzák meg (az A. melléklet 3., illetve 4. jelzőszámánál).

5. Az e függelékben megadott információk bővítik a mozdonyvezetők ismereteit azokról az üzemeltetési feltételekről, amelyeket figyelembe kell venniük a pályahálózat-működtető hálózatán az ERTMS keretében történő üzemeltetés során. Használhatók a mozdonyvezetők képzése során, és integrálhatók a vasúti társaság belső szabályaiba és eljárásaiba.

E. függelék

Nyelvi és kommunikációs szint

A nyelvi szóbeli kommunikáció öt szintre osztható:

F. függelék

A "vonatkísérési" feladatok szakmai képesítésére vonatkozó követelmények

1. Általános követelmények

a) Ez a függelék, amelyet a 4.6. és 4.7. ponttal együtt kell olvasni, felsorolja a hálózaton történő vonatkíséréssel kapcsolatos feladatok szempontjából relevánsnak tekintett elemeket.

b) E rendelet összefüggésében a "szakmai képesítés" kifejezés az annak biztosítása szempontjából fontos elemekre utal, hogy az üzemi személyzet képzett legyen, és képes legyen megérteni és elvégezni a feladatokat.

c) A szabályok és eljárások az elvégzett feladatokra és a feladatokat elvégző személyekre vonatkoznak. Ezeket a feladatokat bármely arra feljogosított, képzett személy elvégezheti függetlenül a szabályokban, az eljárásokban vagy az egyes társaságok által használt bármely névtől, beosztástól vagy fokozattól.

2. Szakmai ismeretek

Minden feljogosításhoz sikeresen teljesített alapvizsgára és a 4.6. pontban leírt folyamatos értékelésre és képzésre van szükség.

2.1. Általános szakismeretek

a) A szervezet biztonságirányítási rendszerének a feladatok szempontjából releváns elvei.

b) A műveletekbe bevont legfontosabb szereplők feladatai és felelősségei.

c) Az utasok és/vagy a rakomány, illetve a vasúti pályán vagy amellett lévő személyek biztonságához kapcsolódó általános feltételek.

d) Munkahelyi egészségügyi és biztonsági feltételek.

e) A vasúti rendszer biztonságának általános elvei.

f) Személyi biztonság, ideértve a vonat forgalmi vágányon való elhagyásának esetét.

2.2. A feladatok szempontjából releváns üzemeltetési eljárások és biztonsági rendszerek ismerete

a) Üzemi eljárások és biztonsági szabályok.

b) Az ellenőrző-irányító és jelzőrendszer releváns aspektusai.

c) Előírt üzenetküldési eljárás, a kommunikációs berendezés használatát is ideértve.

2.3. Járműismeret

a) A személyszállító járművek belső berendezései.

b) A biztonság szempontjából kritikus feladatok megfelelő ismerete a járműveket érintő eljárások és interfészek tekintetében.

2.4. Az útvonal ismerete

a) Releváns üzemeltetési intézkedések (például a vonat indításának módszere) az egyes helyeken (állomáson lévő berendezések és jelzések stb.).

b) Azok az állomások, ahol az utasok le- és felszállhatnak.

c) Az útvonal egy vagy több vasútvonalára vonatkozó helyi forgalmi és vészhelyzeti intézkedések.

2.5. Az utasbiztonsággal kapcsolatos ismeretek

Az utasbiztonságról szóló képzésnek ki kell terjednie legalább a következőkre:

a) Az utasbiztonság biztosításának elvei:

- a mozgáskorlátozott utasok támogatása;

- a veszélyek azonosítása;

- személyi sérüléssel járó balesetek esetén alkalmazandó eljárások;

- teendők tűz és/vagy füst esetén;

- az utasok evakuálása.

b) A kommunikáció elvei:

- az értesítendő személy azonosítása és a kommunikációs módszerek megértése, különösen a diszpécserrel folytatott kommunikáció tekintetében evakuálás esetén;

- az okok/helyzetek azonosítása és kommunikáció kezdeményezésére irányuló kérések;

- az utasok tájékoztatásával kapcsolatos kommunikációs módszerek;

- korlátozott üzemmód/vészhelyzetek esetén alkalmazandó kommunikációs módszerek.

a) Viselkedésbeli készségek:

- helyzetismeret;

- lelkiismeretesség;

- kommunikáció;

- döntéshozatal és cselekvés.

3. Az ismeret gyakorlati átültetésének képessége

Az ilyen ismeret rendes, korlátozott és vészhelyzeti üzemmódban való alkalmazásának képessége megköveteli, hogy a személyzet teljes mértékben ismerje a következőket:

- a szabályok és eljárások alkalmazásának módjai és elvei;

- a pálya menti berendezések és a járművek, valamint bármely konkrét biztonsági berendezés használatának folyamata;

különösen az alábbiakat:

a) indulás előtti ellenőrzések, ideértve szükség esetén a fékpróbákat és az ajtók megfelelő záródását;

b) indulási eljárás;

c) korlátozott üzemmód;

d) az utastéren belüli potenciális hibák felmérése és reagálás a szabályok és eljárások szerint;

e) védelmi és figyelmeztető intézkedések a szabályokkal és eljárásokkal összhangban vagy a mozdonyvezetőnek segítve;

f) kommunikáció a pályahálózat-működtető földi személyzetével;

g) a vonat működésével, a járművek állapotával és az utasok biztonságával kapcsolatos minden szokatlan esemény jelentése. Szükség esetén ezeket a jelentéseket írásban kell benyújtani a vasúti társaság által kiválasztott nyelven.

G. függelék

A vonat-előkészítési feladat szakmai képesítésére vonatkozó követelmények

1. Általános követelmények

a) Ez a függelék, amelyet a 4.6. és a 4.7. ponttal együtt kell olvasni, felsorolja a vonatok hálózaton való használatra történő előkészítése szempontjából relevánsnak tekintett elemeket.

b) E rendelet összefüggésében a "szakmai képesítés" kifejezés az annak biztosítása szempontjából fontos elemekre utal, hogy az üzemi személyzet képzett legyen, és képes legyen megérteni és elvégezni a feladat műveleteit.

c) A szabályok és eljárások az elvégzett feladatra és a feladatot elvégző személyre vonatkoznak. Ezeket a feladatokat bármely arra feljogosított, képzett személy elvégezheti függetlenül a szabályokban, az eljárásokban vagy az egyes társaságok által használt bármely névtől, beosztástól vagy fokozattól.

2. Szakmai ismeretek

Minden feljogosításhoz sikeresen teljesített alapvizsgára és a 4.6. pontban leírt folyamatos értékelésre és képzésre van szükség.

2.1. Általános szakismeretek

a) A szervezet biztonságirányítási rendszerének a feladat szempontjából releváns elvei.

b) A műveletekbe bevont legfontosabb szereplők feladatai és felelősségei.

c) Az utasok és/vagy a rakomány biztonságával kapcsolatos általános feltételek, ideértve a veszélyes áruk és rendkívüli küldemények szállítását.

d) A veszélyek felmérése, különösen a vasút működésével és az elektromos vontatással kapcsolatos kockázatok terén.

e) Munkahelyi egészségügyi és biztonsági feltételek.

f) A vasúti rendszer biztonságának általános elvei.

g) Személyi biztonság a vasútvonalon vagy annak közelében tartózkodás során.

h) Kommunikációs elvek és előírt üzenetküldési eljárás, a kommunikációs berendezés használatát is ideértve.

2.2. A feladat szempontjából releváns üzemeltetési eljárások és biztonsági rendszerek ismerete

a) Munkavégzés a vonaton rendes, korlátozott és vészhelyzeti üzemmódban.

b) Üzemeltetési eljárások az egyes helyeken (jelzések, állomás/járműszín/rendező pályaudvar berendezései) és biztonsági szabályok.

c) Helyi üzemeltetési intézkedések.

2.3. A vonat berendezéseinek ismerete

a) A kocsik és a járművek berendezéseinek célja és használata.

b) A műszaki átvizsgálások azonosítása és megszervezése.

c) A biztonság szempontjából kritikus feladatok megfelelő ismerete a járműveket érintő eljárások és interfészek tekintetében.

3. Az ismeret gyakorlati átültetésének képessége

Az ilyen ismeret rendes, korlátozott és vészhelyzeti üzemmódban való alkalmazásának képessége megköveteli, hogy a személyzet teljes mértékben ismerje a következőket:

- a szabályok és eljárások alkalmazásának módjai és elvei;

- a pálya menti berendezések és a járművek, valamint bármely konkrét biztonsági berendezés használatának folyamata;

különösen az alábbiakat:

a) a vonat-előkészítési, vonat-összeállítási, vonatfékezési, vonatrakodási stb. szabályok alkalmazása a vonat üzemkész állapotának biztosítása érdekében;

b) a járműveken lévő jelzések és címkék megértése;

c) a vonat adatainak meghatározása és elérhetővé tétele;

d) kommunikáció a vonat személyzetével;

e) kommunikáció a vonatközlekedés ellenőrzéséért felelős személyzettel;

f) korlátozott üzemmód, különösen a vonatok előkészítése tekintetében;

g) védelmi és figyelmeztető intézkedések a szabályokkal és rendelkezésekkel vagy a szóban forgó helyre vonatkozó helyi intézkedésekkel összhangban;

h) veszélyes áru szállítását érintő váratlan eseményekkel kapcsolatban megteendő intézkedések (adott esetben).

H. függelék

Az európai járműszám és a hozzá kapcsolódó betűjelzés a kocsiszekrényen

1. AZ EURÓPAI JÁRMŰSZÁMRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az európai járműszámot (a továbbiakban: EJSZ) az (EU) 2018/1614 bizottsági végrehajtási határozat ( 21 ) II. mellékletének 6. függeléke szerint kell kiosztani.

Az EJSZ megváltoztatásakor az (EU) 2018/1614 végrehajtási határozat II. mellékletének 3.2.2.8. pontja szerint kell eljárni.

Az EJSZ megváltoztatása az üzemben tartó kérésére az (EU) 2018/1614 végrehajtási határozat II. mellékletének 3.2.2.9. pontja szerint történhet.

2. A KÜLSŐ JELZÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A jelzéseket alkotó nyomtatott nagybetűknek és számoknak legalább 80 mm magasnak kell lenniük, és írásukhoz levelezési minőségű, betűtalp nélküli betűtípust kell használni. Kisebb betűk kizárólag akkor használhatók, ha a betűket csak a hossztartón lehet elhelyezni.

A jelzés nem lehet 2 m-nél magasabban a sín szintjétől.

Az üzemben tartó elhelyezhet az európai járműszámnál nagyobb betűméretű saját számjelzést is (amely általában a gyártási számból és egy betűkódból áll), ha az a működés szempontjából hasznos. A saját számot az üzembentartó bárhol szabadon elhelyezheti, azonban mindig biztosítani kell az európai járműszámnak és az üzembentartó saját számjelzésének könnyű megkülönböztethetőségét.

3. KOCSIK

A jelzést a következő módon kell elhelyezni a kocsiszekrényen:

Ahol a példákban:

A D és NL a nyilvántartásba vételt végző tagállam jele, az (EU) 2018/1614 határozat 6. függelékének 4. része alapján.

Az RFC, DB és ACTS az üzemben tartó jele, az (EU) 2018/1614 határozat 6. függelékének 1. része alapján.

Az olyan kocsik esetében, amelyek kocsiszekrényén nincs elég hely az ilyen elrendezéshez, különösen pőrekocsik esetében, a jelzés a következőképpen is elhelyezhető:

Amikor egy vagy több nemzeti meghatározással rendelkező indexbetűt helyeznek el a kocsin, ezt a nemzeti jelzést a nemzetközi jelzés mögött kell elhelyezni, kötőjellel elválasztva, a következőképpen:

4. SZEMÉLYKOCSIK ÉS VONTATOTT SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK

A számot a jármű mindkét oldalfalán el kell helyezni a következő módon:

A jármű nyilvántartása szerinti ország és a műszaki jellemzők jelzését közvetlenül a tizenkét jegyű járműszám mögé vagy alá írják.

A vezetőállással rendelkező személykocsik esetében az európai járműszámot a vezetőállásban is feltüntetik.

5. MOZDONYOK, MOTORKOCSIK ÉS SPECIÁLIS JÁRMŰVEK

Az európai járműszámot a nemzetközi forgalomban használt vontató jármű mindkét oldalfalán fel kell tüntetni a következő módon:

92 10 1108 062-6

Az európai járműszámot a vontató járművek valamennyi vezetőállásában is feltüntetik.

6. A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGI KÉPESSÉG BETŰJELE

"TEN": olyan jármű, amely rendelkezik az összes tagállamra kiterjedő felhasználási területre érvényes engedéllyel.

"PPV/PPW": a PPV/PPW vagy PGW megállapodásnak megfelelő jármű (az OSJD államokon belül). (eredeti: PPV/PPW: ППВ (Правила пользования вагонами в международном сообщении); PGW: Правила Пользования Грузовыми Вагонами)

Azon járművek esetében, amelyek olyan felhasználási területre érvényes engedéllyel rendelkeznek, amely nem terjed ki valamennyi tagállamra, olyan jelölésre van szükség, amely megadja, hogy mely tagállamok tartoznak a jármű felhasználási területéhez. E jelzést a következő rajzok valamelyikén jelölt módon kell feltüntetni, ahol D jelöli az első engedélyt kiadó tagállamot (a példában Németország), és F jelöli a második engedélyt kiadó tagállamot (a példában Franciaország). A tagállamok kódját az (EU) 2018/1614 határozat 6. függelékének 4. részével összhangban kell feltüntetni.

I. függelék

Azon területek listája, amelyek tekintetében az (EU) 2016/798 irányelv 8. cikke nemzeti szabályok alkalmazását engedi meg

1. A NEMZETI SZABÁLYOK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEK

a) Tolatás

- Nem tartoznak ide a digitális automatikus összekapcsolásra (DAC) vonatkozó üzemeltetési szabályok.

- Az ERTMS szerinti tolatásra vonatkozó nemzeti szabályok az A. függelék C. részében meghatározott területekre korlátozódnak.

b) A jelzésre vonatkozó szabályok

- A nemzeti jelzőrendszerek üzemszerű használatára vonatkozó szabályok

c) Legnagyobb sebesség korlátozott üzemmódban, ideértve a látra közlekedést is

d) Óvatos közlekedés

e) Helyi üzemeltetési szabály

- Az (EU) 2016/797 irányelv 14. cikkének (11) bekezdésével összhangban a RINF-ben nem említett, sajátos helyi körülményekhez kapcsolódó, szigorúan helyi jellegű szabályok

f) Üzemeltetés munkálatok alatt

g) A tesztvonatok biztonságos üzemeltetése

h) A vonat láthatósága

- A vonat eleje (lásd a 4.2.2.1.2. pontot)

- Az ÁME-nak nem megfelelő, meglévő járművek

i) Vészhelyzet kezelése és vészhelyzetre adott válasz (lásd a 4.2.3.7. pontot)

- A helyi/nemzeti hatóságok és a vészhelyzeti szolgálatok szerepe és elérhetőségei

- Az e rendeletben foglalt követelmények hatálya alá nem tartozó vészhelyzetekben alkalmazott módszerek és eljárások, beleértve a balesetek és események bejelentését: a hatóságoknak történő bejelentések módozataira vonatkozó nemzeti utasítások

j) A biztonsággal kapcsolatos kommunikációs módszerek

- Nemzeti üzemeltetési utasítások (lásd a C2. függeléket)

k) Az útvonal ismeretére vonatkozóan a 2007/59/EK irányelv nemzeti átültetése keretében előírt követelmények

2. A NYITOTT KÉRDÉSEK JEGYZÉKE

a) Rendkívüli küldemény

b) A rakszelvény méretét meghaladó, de a vonal kódolásán nem kívül eső kombinált árufuvarozást végző vonatok üzemeltetésére vonatkozó különleges követelmények

c) Vonatközlekedéssel kapcsolatos információk a mozdonyvezetők számára (lásd a 4.2.1.2.3. pontot)

- További információk

d) Nyomonkövetési adatok rögzítése a vonaton kívül (lásd a 4.2.3.5.1. pontot)

- További információk

e) Nyomonkövetési adatok rögzítése a vonaton (lásd a 4.2.3.5.2. pontot)

- További információk

f) Szakmai kompetenciák (lásd a 4.2.1.1. és a 4.6. pontot)

- A vonatok irányításával és a vonatmozgás engedélyezésével kapcsolatos feladatok szakmai képesítésére vonatkozó követelmények.

- A szakmai kompetenciák igazolása.

g) Egészségvédelmi és biztonsági feltételek (lásd a 4.7. pontot)

- Az alkoholra, kábítószerekre és pszichotrop gyógyszerekre vonatkozó határértékek (lásd a 4.7.1. pontot)

h) Közös üzemeltetési alapelvek és szabályok (lásd a 4.4. pontot és a B. függeléket)

- Homokolás - automata homokoló berendezés és jelentés homokoló berendezés használata esetén

- A vasúti átjáró meghibásodása - további információk

i) A biztonsággal kapcsolatos kommunikációs módszerek

- További kifejezések (lásd a C1. függeléket)

j) Hosszú alagutakban végzett műveletek (lásd a 4.3.5. pontot)

- További információk

J. függelék

Glosszárium

Az e glosszáriumban található fogalommeghatározások az e rendeletben használt fogalmakra vonatkoznak.

E rendelet alkalmazásában az (EU) 2016/797 irányelv 2. cikkében, valamint a mozdonyokra és a személyszállító járművekre vonatkozó ÁME 2.2. pontjában szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók.

( 1 ) A Bizottság 2006/920/EK határozata (2006. augusztus 11.) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálati és forgalomirányítási alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról (HL L 359., 2006.12.18., 1. o.).

( 2 ) A Bizottság 2008/231/EK határozata (2008. február 1.) a 96/48/EK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer üzemeltetési alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a 2002. május 30-i 2002/734/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2008.3.26., 1. o.).

( 3 ) A Bizottság 2011/314/EU határozata (2011. május 12.) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról (HL L 144., 2011.5.31., 1. o.).

( 4 ) A Bizottság (EU) 2023/1693 végrehajtási rendelete (2023. augusztus 10.) az Európai Unió vasúti rendszerének forgalomüzemeltetés és -irányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról szóló (EU) 2019/773 végrehajtási rendelete módosításáról (HL L 222., 2023.9.8., 1. o.)

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU irányelve (2012. november 21.) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (HL L 343., 2012.12.14., 32. o.).

( 6 ) A Bizottság (EU) 2018/762 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. március 8.) az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a biztonságirányítási rendszerek követelményeire vonatkozó közös biztonsági módszerek meghatározásáról, valamint az 1158/2010/EU és az 1169/2010/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 129., 2018.5.25., 26. o.).

( 7 ) Az európai parlamenti és a Tanács 2007/59/EK irányelve (2007. október 23.) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről (HL L 315., 2007.12.3., 51. o.).

( 8 ) A Bizottság 1302/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszerének "járművek - mozdonyok és személyszállító járművek" alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról (HL L 356., 2014.12.12., 228. o.).

( 9 ) A Bizottság (EU) 2018/545 végrehajtási rendelete (2018. április 4.) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a vasúti járművek és a vasúti járműtípusok engedélyezési eljárására vonatkozó gyakorlati szabályok megállapításáról (HL L 90., 2018.4.6., 66. o.).

( 10 ) Az ERA/TD/CCT dokumentum nyilvánosan elérhető az ERA honlapján.

( 11 ) A Bizottság (EU) 2016/919 rendelete (2016. május 27.) az Európai Unió vasúti rendszerének "ellenőrző-irányító és jelző" alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásról (HL L 158., 2016.6.15., 1. o.).

( 12 ) A Bizottság 1305/2014/EU rendelete (2014. december 11.) az Európai Unió vasúti rendszerének a fuvarozási szolgáltatások telematikai alkalmazásai elnevezésű alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 62/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 356., 2014.12.12., 438. o.).

( 13 ) A Bizottság 454/2011/EU rendelete (2011. május 5.) a transzeurópai vasúti rendszer személyszállítási szolgáltatások telematikai alkalmazásai alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról (HL L 123., 2011.5.12., 11. o.).

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.).

( 15 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/35/EU irányelve (2010. június 16.) a szállítható nyomástartó berendezésekről és a 76/767/EGK, 84/525/EGK, 84/526/EGK, 84/527/EGK és az 1999/36/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2010.6.30., 1. o.).

( 16 ) A Bizottság 1300/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az uniós vasúti rendszernek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek általi hozzáférhetőségével kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírásokról (HL L 356., 2014.12.12., 110. o.).

( 17 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/796 rendelete (2016. május 11.) az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 138., 2016.5.26., 1. o.).

( 18 ) A Bizottság (EU) 2018/762 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. március 8.) az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a biztonságirányítási rendszerek követelményeire vonatkozó közös biztonsági módszerek meghatározásáról, valamint az 1158/2010/EU és az 1169/2010/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 129., 2018.5.25., 26. o.).

( 19 ) A Bizottság (EU) 2018/763 végrehajtási rendelete (2018. április 9.) az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján egységes biztonsági tanúsítványok vasúti társaságok részére történő kiadására vonatkozó gyakorlati szabályok megállapításáról, valamint a 653/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 129., 2018.5.25., 49. o.).

( 20 ) A Bizottság (EU) 2018/761 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. február 16.) az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a nemzeti biztonsági hatóságok által az egységes biztonsági tanúsítvány vagy a biztonsági engedély kiadását követően végzett felügyelet céljára alkalmazandó közös biztonsági módszerek meghatározásáról és az 1077/2012/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 129., 2018.5.25., 16. o.).

( 21 ) A Bizottság (EU) 2018/1614 végrehajtási határozata (2018. október 25.) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkében említett járműnyilvántartásokra vonatkozó előírások megállapításáról, valamint a 2007/756/EK bizottsági határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 268., 2018.10.26., 53. o.).