32023R1804[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1804 rendelete (2023. szeptember 13.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/1804 RENDELETE

(2023. szeptember 13.)

az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet kötelező nemzeti célokat határoz meg az alternatív üzemanyagok megfelelő uniós infrastruktúrájának kiépítésére a közúti járművek, a vonatok, a hajók és az álló légi járművek vonatkozásában. A rendelet az alternatív üzemanyagok infrastruktúrája tekintetében közös műszaki előírásokat és követelményeket állapít meg a gépjárműhasználók tájékoztatására, az adatszolgáltatásra és a fizetési követelményekre vonatkozóan.

(2) Ez a rendelet megállapítja a tagállamok által elfogadandó, a 14. cikkben említett nemzeti szakpolitikai keretekre vonatkozó szabályokat is, többek között az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozó szabályokat azokon a területeken, ahol nincsenek meghatározva uniós szintű kötelező célok, valamint az ilyen infrastruktúra kiépítésére vonatkozó jelentéstétel szabályait.

(3) Ez a rendelet jelentéstételi mechanizmust hoz létre az együttműködés ösztönzése és az előrehaladás megbízható követése érdekében. A jelentéstételi mechanizmus a Bizottság és a tagállamok közötti strukturált, átlátható és iteratív folyamat formáját ölti, amelynek célja - az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának elterjesztésére irányuló, már meglévő helyi és regionális stratégiák számbavételével - a nemzeti szakpolitikai keretek véglegesítése és későbbi végrehajtása, valamint a Bizottság ehhez kapcsolódó fellépése az alternatívüzemanyag-infrastruktúra tagállamokban való következetes és gyorsabb telepítésének támogatása érdekében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "adatok hozzáférhetősége": az adatok bármely időpontban történő lekérésének és megszerzésének lehetősége gépi feldolgozásra alkalmas formában;

2. "eseti ár": az elektromos töltőpont vagy az üzemanyagtöltő pont üzemeltetője által a végfelhasználónak az elektromos töltésért vagy az üzemanyagtöltésért eseti alapon felszámított ár;

3. "a TEN-T közúthálózat mentén":

a) az elektromos töltőberendezések tekintetében: a TEN-T közúthálózaton vagy a TEN-T hálózathoz tartozó közút legközelebbi kijáratától számított 3 km-es távolságon belül helyezkednek el; valamint

b) a hidrogéntöltő állomások tekintetében: a TEN-T közúthálózaton vagy a TEN-T hálózathoz tartozó közút legközelebbi kijáratától számított 10 km-es távolságon belül helyezkednek el;

4. "alternatív üzemanyagok": a közlekedésre használt energián belül a fosszilis üzemanyagokat legalább részben helyettesítő üzemanyagok vagy energiaforrások, amelyek potenciálisan hozzájárulnak a közlekedési ágazat dekarbonizációjához és javítják annak környezeti teljesítményét, beleértve a következőket:

a) "kibocsátásmentes járművek, vonatok, hajók vagy légi járművek alternatív üzemanyagai":

- villamos energia,

- hidrogén,

- ammónia;

b) "megújuló üzemanyagok":

- az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 27., 28., illetve 33. pontjában meghatározott, biomasszából előállított üzemanyagok - beleértve a biogázt -, és bioüzemanyagok,

- megújuló energiaforrásokból előállított szintetikus és paraffinos üzemanyagok, beleértve az ammóniát is;

c) "nem megújuló alternatív üzemanyagok és átmeneti fosszilis üzemanyagok"

- földgáz, gáz-halmazállapotú (sűrített földgáz - CNG) és cseppfolyósított (cseppfolyósított földgáz - LNG) formában,

- cseppfolyósított szénhidrogéngáz (LPG),

- megújuló energiaforrásokból előállított szintetikus és paraffinos üzemanyagok;

5. "épületközeli repülőgép-állóhely": a forgalmi előtér kijelölt területén található, utashíddal felszerelt állóhely;

6. "épülettávoli repülőgép-állóhely": a forgalmi előtér kijelölt területén található, utashíddal nem felszerelt állóhely;

7. "a TEN-T törzshálózat repülőtere vagy a TEN-T átfogó hálózat repülőtere": az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt és kategóriába sorolt repülőtér;

8. "automatikus hitelesítés": a jármű elektromos töltőponton történő hitelesítése a töltőcsatlakozón vagy telematikai alkalmazáson keresztül;

9. "adatok rendelkezésre állása": az adatok megléte géppel olvasható digitális formátumban;

10. "akkumulátoros elektromos jármű": olyan elektromos jármű, amely kizárólag a villanymotorral működik, másodlagos meghajtási forrás nélkül;

11. "kétirányú töltés": olyan intelligens töltési művelet, amelynek során a villamosenergia-áramlás iránya megfordítható, lehetővé téve, hogy a villamos energia az akkumulátorról arra az elektromos töltőpontra áramoljon, amelyhez csatlakoztatták;

12. "csatlakozó": az elektromos töltőpont vagy üzemanyagtöltő pont és a jármű közötti fizikai interfész, amelyen keresztül az üzemanyag, illetve a villamos energia cserélődik;

13. "kereskedelmi célú légi fuvarozás": az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 3. cikkének 24. pontjában meghatározott kereskedelmi célú légi fuvarozás;

14. "konténerszállító hajó": kizárólag konténerek hajófenéken és fedélzeten történő szállítására tervezett hajó;

15. "szerződésalapú fizetés": a végfelhasználó és a mobilitási szolgáltató közötti szerződés alapján a végfelhasználó által a mobilitási szolgáltató részére az elektromos töltési szolgáltatásért vagy az üzemanyagtöltési szolgáltatásért teljesített fizetés;

16. "adatfelhasználó": bármely hatóság, közúti hatóság, közútüzemeltető, elektromos töltőpont és üzemanyagtöltő pont üzemeltetője, kutatási vagy nem kormányzati szervezet, mobilitási szolgáltató, e-barangolási platform, digitálistérkép-szolgáltató vagy bármely más olyan szervezet, amely az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára vonatkozó információk szolgáltatása, szolgáltatások létrehozása, illetve kutatás vagy elemzés céljából adatok felhasználásában érdekelt;

17. "digitálisan csatlakoztatott elektromos töltőpont": olyan elektromos töltőpont, amely képes valós időben információkat küldeni és fogadni, kétirányú kommunikációt folytatni a villamosenergia-hálózattal és az elektromos járművel, és amely távolról felügyelhető és szabályozható, többek között a töltési munkamenet megkezdése és leállítása, valamint a villamosenergia-áramlás mérése céljából;

18. "elosztórendszer-üzemeltető": az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 29. pontjában meghatározott elosztórendszer-üzemeltető;

19. "forgalmazó": az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 3. cikkének 43. pontjában meghatározott forgalmazó;

20. "dinamikus adatok": gyakran vagy rendszeresen változó adatok;

21. "elektromos közúti rendszer": közút mentén elhelyezett fizikai létesítmény, amely az elektromos járművet villamos energiával látja el a jármű mozgása közben;

22. "elektromos jármű": energiaátalakítóként legalább egy nem perifériás villamos gépet tartalmazó erőátviteli rendszerrel felszerelt gépjármű, amely külsőleg újratölthető elektromos energiatároló rendszerrel van ellátva;

23. "álló légi jármű villamosenergia-ellátása": a légi jármű villamos energiával történő ellátása szabványosított - rögzített vagy mobil - interfészen keresztül, épületközeli repülőgép-állóhelyen vagy épülettávoli repülőgép-állóhelyen való tartózkodásakor;

24. "végfelhasználó": az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a járműben történő közvetlen felhasználás céljából alternatív üzemanyagot vásárol;

25. "e-barangolás": az elektromos töltőpont vagy üzemanyagtöltő pont üzemeltetője és azon mobilitási szolgáltató közötti adatcsere és fizetések, amelytől a végfelhasználó elektromos töltési szolgáltatást vagy üzemanyagtöltési szolgáltatást vásárol;

26. "e-barangolási platform": a piaci szereplőket, nevezetesen a mobilitási szolgáltatókat és az elektromos töltőpontok vagy az üzemanyagtöltő pontok üzemeltetőit összekapcsoló platform, amely lehetővé teszi közöttük a szolgáltatások - többek között az e-barangolási szolgáltatások - nyújtását;

27. "európai szabvány": az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott európai szabvány;

28. "általános légi közlekedés": a menetrend szerinti légi járatoktól és a díjazás vagy bérleti díj ellenében végzett nem menetrend szerinti légi szállítási műveletektől eltérő valamennyi polgári légi közlekedési művelet;

29. "bruttó tonnatartalom (BT)": az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 3. cikkének e) pontjában meghatározott bruttó tonnatartalom;

30. "nehézgépjármű": az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában meghatározott M2 kategóriájú gépjármű, 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában meghatározott M3 kategóriájú gépjármű, 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában meghatározott N2 kategóriájú gépjármű vagy 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában meghatározott N3 kategóriájú gépjármű;

31. "nagy teljesítményű elektromos töltőpont": olyan elektromos töltőpont, amely 22 kW-nál nagyobb kimenő teljesítmény mellett teszi lehetővé egy elektromos jármű villamos energiával történő feltöltését;

32. "nagysebességű utasszállító vízi jármű": az 1974. évi "Életbiztonság a tengeren" tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS-egyezmény) X. fejezetének 1. szabályában meghatározott nagysebességű vízi jármű, amely több mint 12 utast szállít;

33. "könnyűgépjármű": az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában meghatározott M1 kategóriájú gépjármű vagy 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott N1 kategóriájú gépjármű;

34. "cseppfolyósított metán": LNG, cseppfolyósított biogáz vagy szintetikus cseppfolyósított metán, beleértve ezen üzemanyagok keverékeit is;

35. "gyártó": az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 40. pontjában meghatározott gyártó;

36. "mobilitási szolgáltató": olyan jogi személy, amely javadalmazás ellenében szolgáltatásokat nyújt a végfelhasználónak, ideértve az elektromos töltési szolgáltatások vagy az üzemanyagtöltési szolgáltatások értékesítését is;

37. "normál teljesítményű elektromos töltőpont": olyan elektromos töltőpont, amely legfeljebb 22 kW kimenő teljesítmény mellett teszi lehetővé egy elektromos jármű villamos energiával történő feltöltését;

38. "nemzeti hozzáférési pont": egy tagállam által létrehozott olyan digitális interfész, amely az adatokhoz való egyetlen hozzáférési pontot képez;

39. "elektromos töltőpont üzemeltetője": az elektromos töltőpont kezeléséért és üzemeltetéséért felelős jogalany, aki/amely - többek között egy mobilitási szolgáltató nevében és megbízásából - elektromos töltési szolgáltatást nyújt a végfelhasználók számára;

40. "üzemanyagtöltő pont üzemeltetője": az üzemanyagtöltő pont kezeléséért és üzemeltetéséért felelős jogalany, aki/amely - többek között egy mobilitási szolgáltató nevében és megbízásából - üzemanyagtöltési szolgáltatást nyújt a végfelhasználók számára;

41. "személyhajó": 12-nél több utast szállító hajó, beleértve az üdülőhajókat, a gyorsjáratú személyszállító vízi járműveket és a ro-ro személyhajókat;

42. "pénzforgalmi szolgáltatás": az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) 4. cikkének 3. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás;

43. "hálózatról tölthető hibrid elektromos jármű": hagyományos belső égésű motorral kombinált elektromos meghajtórendszerrel rendelkező, külső áramforrásról tölthető elektromos jármű;

44. "kimenő teljesítmény": az a kilowattban kifejezett maximális elméleti teljesítmény, amelyet egy elektromos töltőpont, töltőállomás, töltősziget vagy part menti villamosenergia-ellátó létesítmény az adott elektromos töltőponthoz, töltőberendezéshez, töltőállomáshoz vagy létesítményhez csatlakozó járműveknek vagy hajóknak szolgáltathat;

45. "nyilvános alternatívüzemanyag-infrastruktúra": olyan alternatívüzemanyag-infrastruktúra, amely a nagyközönség számára nyitva álló helyszínen vagy telephelyen található, függetlenül attól, hogy az alternatívüzemanyag-infrastruktúra köztulajdonban vagy magántulajdonban van-e, hogy a helyszínhez vagy a telephelyhez való hozzáférésre korlátozások vagy feltételek vonatkoznak-e, és függetlenül az alternatívüzemanyag-infrastruktúrára alkalmazandó használati feltételektől;

46. "gyorsválasz-kód" (QR-kód): az ISO/IEC 18004:2015 szabványnak megfelelő adatkódolás és -megjelenítés;

47. "eseti alapon történő elektromos töltés": olyan elektromos töltési szolgáltatás, amelyet a végfelhasználó úgy vesz igénybe, hogy nem szükséges regisztrálnia, írásos megállapodást kötnie, vagy olyan kereskedelmi kapcsolatot létesítenie az adott elektromos töltőpont üzemeltetőjével amely túlmegy a töltési szolgáltatás egyszerű megvásárlásán;

48. "elektromos töltőpont": villamos energia elektromos járműbe történő átvitelét lehetővé tevő, hálózati vagy hálózaton kívüli, rögzített vagy mobil interfész, amely ugyan rendelkezhet egy vagy több csatlakozóval a különböző csatlakozótípusok fogadására, egyszerre csak egy elektromos járművet képes tölteni, és nem foglal magában olyan, legfeljebb 3,7 kW kimenő teljesítményű eszközöket, amelyek elsődleges rendeltetése nem elektromos járművek töltése;

49. "könnyűgépjárművekhez létesített elektromos töltőpont, töltőberendezés vagy töltőállomás": könnyűgépjárművek töltésére szolgáló töltőpont, töltőberendezés vagy töltőállomás, a csatlakozók/dugók sajátos kialakítása vagy az elektromos töltőpont, töltőberendezés vagy töltőállomás melletti parkolóhely kialakítása, vagy mindkettő szempontjából;

50. "nehézgépjárművekhez létesített elektromos töltőpont, töltőberendezés vagy töltőállomás": nehézgépjárművek töltésére szolgáló töltőpont, töltőberendezés vagy töltőállomás, akár a csatlakozók/dugók sajátos kialakítása, akár az elektromos töltőpont, töltőberendezés vagy töltőállomás melletti parkolóhely kialakítása, vagy mindkettő szempontjából;

51. "elektromos töltőállomás": egy adott helyen található egy vagy több elektromos töltőberendezés;

52. "elektromos töltőberendezés": egy adott helyen található fizikai létesítmény, amely egy vagy több elektromos töltőpontból áll;

53. "elektromos töltési szolgáltatás": villamos energia - és a kapcsolódó szolgáltatások - nyilvános elektromos töltőponton keresztül történő értékesítése vagy rendelkezésre bocsátása;

54. "elektromos töltési munkamenet": a jármű nyilvános elektromos töltőponton történő feltöltésének teljes folyamata a jármű csatlakoztatásától a lecsatlakoztatásáig;

55. "eseti alapon történő üzemanyagtöltés": olyan üzemanyagtöltési szolgáltatás, amelyet a végfelhasználó úgy vesz igénybe, hogy nem szükséges regisztrálnia, írásos megállapodást kötnie, vagy kereskedelmi kapcsolatot létesítenie az adott üzemanyagtöltő pont üzemeltetőjével az üzemanyagtöltési szolgáltatás egyszerű megvásárlásán túl;

56. "üzemanyagtöltő pont": folyékony vagy gáz-halmazállapotú üzemanyag rögzített vagy mobil létesítményen keresztüli rendelkezésre bocsátására szolgáló üzemanyagtöltő létesítmény, amely egyszerre csak egy járművet, egy vonatot, egy hajót vagy egy légi járművet képes tölteni;

57. "üzemanyagtöltési szolgáltatás": folyékony vagy gáz-halmazállapotú üzemanyag nyilvános üzemanyagtöltő ponton keresztül történő értékesítése vagy rendelkezésre bocsátása;

58. "üzemanyagtöltési munkamenet": a jármű nyilvános üzemanyagtöltő ponton történő feltöltésének teljes folyamata a jármű csatlakoztatásától a lecsatlakoztatásáig;

59. "üzemanyagtöltő állomás": egy adott helyen található egyetlen fizikai létesítmény, amely egy vagy több üzemanyagtöltő pontból áll;

60. "szabályozó hatóság": az egyes tagállamok által az (EU) 2019/944 irányelv 57. cikkének (1) bekezdése értelmében kijelölt szabályozó hatóság;

61. "megújuló energia": az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikke második bekezdésének 1. pontjában meghatározott, megújuló energiaforrásokból előállított energia;

62. "ro-ro személyhajó" közúti vagy vasúti járműveknek a hajóra történő fel- és legördülését lehetővé tevő kialakítással rendelkező hajó, amely tizenkettőnél több utast szállít;

63. "biztonságos és védett parkoló": áru- vagy személyszállítást végző járművezetők számára hozzáférhető, az (EU) 2022/1012 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek ( 5 ) megfelelően tanúsított parkoló;

64. "part menti villamosenergia-ellátás": villamos energia part menti, szabványos rögzített vagy mobil interfészen keresztül történő biztosítása a rakparton kikötő tengerjáró vagy belvízi hajók részére;

65. "intelligens töltés": olyan elektromos töltési művelet, amelynek során az elektronikus kommunikáció útján kapott információk alapján az akkumulátorba szállított villamos energia intenzitásának kiigazítása valós időben történik;

66. "statikus adatok": olyan adatok, amelyek nem változnak gyakran vagy rendszeresen;

67. "TEN-T átfogó hálózat": az 1315/2013/EU rendelet 9. cikke értelmében vett átfogó hálózat;

68. "TEN-T törzshálózat": az 1315/2013/EU rendelet 38. cikke értelmében vett törzshálózat;

69. "TEN-T törzshálózati belvízi kikötő vagy TEN-T átfogó hálózati belvízi kikötő": az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt és kategóriába sorolt TEN-T törzshálózat vagy TEN-T átfogó hálózat belvízi kikötője;

70. "TEN-T törzshálózati tengeri kikötő vagy TEN-T átfogó hálózati tengeri kikötő": az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt és kategóriába sorolt TEN-T törzshálózat vagy TEN-T átfogó hálózat tengeri kikötője;

71. "átvitelirendszer-üzemeltető": az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 35. pontjában meghatározott átvitelirendszer-üzemeltető;

72. "városi csomópont": az 1315/2013/EU rendelet 3. cikkének p) pontjában meghatározott városi csomópont.

3. cikk

Az elektromos könnyűgépjárművekhez létesített elektromos töltőinfrastruktúrára vonatkozó célok

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a területükön az elektromos könnyűgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőberendezéseket az elektromos könnyűgépjárművek elterjedésével arányosan építsék ki, és elegendő kimenő teljesítményt biztosítsanak e járművek számára.

E célból a tagállamok gondoskodnak arról, hogy 2024-től kezdődően minden év végén a kimenő teljesítményre vonatkozó alábbi célok halmozottan teljesüljenek:

a) a területükön nyilvántartásba vett minden egyes, akkumulátoros elektromos könnyűgépjármű esetében legalább 1,3 kW teljes kimenő teljesítményt biztosítanak nyilvános elektromos töltőberendezéseken keresztül; valamint

b) a területükön nyilvántartásba vett minden egyes, hálózatról tölthető hibrid elektromos könnyűgépjármű esetében legalább 0,80 kW teljes kimenő teljesítményt biztosítanak nyilvános elektromos töltőberendezéseken keresztül.

(2) Amennyiben az akkumulátoros elektromos könnyűgépjárművek aránya egy adott tagállam területén eléri a nyilvántartásba vett könnyűgépjárművek teljes állományának legalább 15 %-át, és a tagállam igazolja, hogy az (1) bekezdés második albekezdésében meghatározott követelmények végrehajtása a magánberuházások visszatartása révén kedvezőtlen hatásokkal jár az adott tagállamban és már nem indokolt, az említett tagállam indokolással ellátott kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz a teljes kimenőteljesítmény-szint tekintetében enyhébb követelmények alkalmazásának vagy az ilyen követelmények alkalmazása megszüntetésének engedélyezése iránt.

(3) A Bizottság a (2) bekezdés szerint benyújtott, indoklással ellátott kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül határozatot fogad el az egyes esetekben ismertetett indokoknak megfelelően.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az elektromos könnyűgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőpontok minimális lefedettsége biztosítva legyen a területükön lévő közúthálózaton.

E célból a tagállamok gondoskodnak a következőkről:

a) a TEN-T közúti törzshálózat mentén az elektromos könnyűgépjárművekhez létesített és az alábbi követelményeknek megfelelő, nyilvános elektromos töltőállomásokat építsenek ki minden menetirányban, egymástól legfeljebb 60 km távolságra:

i. 2025. december 31-re minden elektromos töltőállomás legalább 400 kW kimenő teljesítményt és legalább egy olyan elektromos töltőpontot biztosítson, amelynek egyedi kimenő teljesítménye legalább 150 kW;

ii. 2027. december 31-re minden elektromos töltőállomás legalább 600 kW kimenő teljesítményt és legalább két olyan elektromos töltőpontot biztosítson, amelyek egyedi kimenő teljesítménye legalább 150 kW,

b) a TEN-T átfogó közúthálózat mentén az elektromos könnyűgépjárművekhez létesített és az alábbi követelményeknek megfelelő, nyilvános elektromos töltőállomásokat építsenek ki minden menetirányban, egymástól legfeljebb 60 km távolságra:

i. 2027. december 31-re a TEN-T átfogó közúthálózat hosszának legalább 50 %-a mentén minden elektromos töltőállomás legalább 300 kW kimenő teljesítményt biztosítson, és rendelkezzen legalább egy elektromos töltőponttal, amelynek egyedi kimenő teljesítménye legalább 150 kW;

ii. 2030. december 31-re minden elektromos töltőállomás legalább 300 kW kimenő teljesítményt és legalább egy olyan elektromos töltőpontot biztosítson, amelynek egyedi kimenő teljesítménye legalább 150 kW;

iii. 2035. december 31-re minden elektromos töltőállomás legalább 600 kW kimenő teljesítményt és legalább két olyan elektromos töltőpontot biztosítson, amelyek egyedi kimenő teljesítménye legalább 150 kW.

(5) A TEN-T átfogó közúthálózat hossza (4) bekezdés b) pontjának i. alpontjában említett százalékos arányának kiszámítása a következő elemeken alapul:

a) a nevező kiszámításához: a TEN-T átfogó közúthálózat teljes hossza a tagállam területén;

b) a számláló kiszámításához: a TEN-T átfogó közúthálózat két olyan, elektromos könnyűgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőállomás közötti szakaszainak összesített hossza, amelyek megfelelnek a (4) bekezdés b) pontjának i. alpontjában meghatározott követelményeknek, kivéve a TEN-T átfogó közúthálózatnak az említett követelményeknek megfelelő két, egymástól 60 km-nél nagyobb távolságra lévő elektromos töltőállomás közötti szakaszait.

(6) A TEN-T közúthálózat mentén ki lehet építeni egy elektromos könnyűgépjárművekhez létesített, mindkét menetirányt kiszolgáló egyetlen nyilvános elektromos töltőállomást, feltéve, hogy:

a) az elektromos töltőállomás mindkét menetirányból könnyen hozzáférhető;

b) az elektromos töltőállomás megfelelően ki van táblázva; valamint

c) a (4) bekezdésben az elektromos töltőállomások közötti maximális távolság, az elektromos töltőállomás teljes kimenő teljesítménye, az elektromos töltőpontok száma és az egyetlen menetirányt kiszolgáló egyes elektromos töltőpontok kimenő teljesítménye tekintetében meghatározott követelmények mindkét menetirány esetében teljesülnek.

(7) E cikk (4) bekezdésétől eltérve, a TEN-T hálózat azon útjai mentén, ahol a teljes éves átlagos napi forgalom kevesebb, mint 8 500 könnyűgépjármű, és amennyiben az infrastruktúra kiépítése a társadalmi-gazdasági költség-haszon szempontjából nem indokolható, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az elektromos könnyűgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőállomás mindkét menetirányt kiszolgálja, feltéve, hogy teljesülnek az e cikk (4) bekezdésében az elektromos töltőállomások közötti maximális távolság, az elektromos töltőállomás teljes kimenő teljesítménye, az elektromos töltőpontok száma és az egyetlen menetirányt kiszolgáló egyes elektromos töltőpontok kimenő teljesítménye tekintetében meghatározott követelmények, valamint az, hogy az említett elektromos töltőállomás mindkét menetirányból könnyen hozzáférhető legyen, és megfelelően ki legyen táblázva. A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan esetről, amikor éltek az e bekezdésben említett eltéréssel. A tagállamok a 15. cikkben említett nemzeti eredményjelentések részeként kétévente felülvizsgálják ezeket az eseteket.

(8) E cikk (4) bekezdésétől eltérve, a TEN-T hálózat olyan útszakaszain, ahol a teljes éves átlagos napi forgalom kevesebb mint 8 500 könnyűgépjármű, és amennyiben az infrastruktúra kiépítése a társadalmi-gazdasági költség-haszon szempontjából nem indokolható, a tagállamok a könnyűgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőállomás e cikk (4) bekezdésében előírt teljes kimenő teljesítményét legfeljebb 50 %-kal csökkenthetik, feltéve, hogy az elektromos töltőállomás csak egy menetirányt szolgál ki, és teljesülnek az e cikk (4) bekezdésében az elektromos töltőállomások közötti maximális távolság, az elektromos töltőpontok száma és az egyes töltőpontok kimenő teljesítménye tekintetében meghatározott egyéb követelmények. A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan esetről, amikor éltek az e bekezdésben említett eltéréssel. A tagállamok a 15. cikkben említett nemzeti eredményjelentések részeként kétévente felülvizsgálják ezeket az eseteket.

(9) Az e cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában a könnyűgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőállomások legfeljebb 60 km-es távolságára vonatkozóan meghatározott követelménytől eltérve a tagállamok lehetővé tehetik, hogy nagyobb távolságokra, legfeljebb 100 km-enként létesüljenek ilyen töltőállomások a TEN-T hálózat azon útjai mentén, amelyek esetében az átlagos napi forgalomsűrűség éves összértéke kevesebb mint 3 000 könnyűgépjármű, feltéve, hogy a töltőállomások közötti távolság megfelelően ki van táblázva. A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan esetről, amikor éltek az e bekezdésben említett eltéréssel. A tagállamok a 15. cikkben említett nemzeti eredményjelentések részeként kétévente felülvizsgálják ezeket az eseteket.

(10) Amennyiben egy tagállam olyan esetről értesítette a Bizottságot, amelyben élt a (7) bekezdésben említett eltéréssel, teljesítettnek kell tekinteni a (4) bekezdés a) és b) pontjában az elektromos töltőállomások közötti maximális távolság tekintetében meghatározott követelményeket.

(11) A szomszédos tagállamok gondoskodnak arról, hogy a TEN-T közúti törzshálózat és a TEN-T átfogó közúthálózat határokon átnyúló szakaszai esetében ne lépjék túl a (4) bekezdés a) és b) pontjában említett maximális távolságokat.

4. cikk

Az elektromos nehézgépjárművekhez létesített elektromos töltőinfrastruktúrára vonatkozó célok

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a területükön biztosítva legyen az elektromos nehézgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőpontok minimális lefedettsége.

E célból a tagállamok gondoskodnak a következőkről:

a) 2025. december 31-re a TEN-T közúthálózat hosszának legalább 15 %-a mentén mindegyik menetirányban kiépítsenek elektromos nehézgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőállomásokat, valamint mindegyik töltőállomás legalább 1 400 kW kimenő teljesítményt biztosítson, és rendelkezzen legalább egy elektromos töltőponttal, amelynek egyedi kimenő teljesítménye legalább 350 kW;

b) 2027. december 31-re a TEN-T közúthálózat hosszának legalább 50 %-a mentén mindegyik menetirányban kiépítsenek elektromos nehézgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőállomásokat, és hogy mindegyik töltőállomás:

i. a TEN-T közúti törzshálózat mentén legalább 2 800 kW kimenő teljesítményt biztosítson, és rendelkezzen legalább két elektromos töltőponttal, amelyek egyedi kimenő teljesítménye legalább 350 kW;

ii. a TEN-T átfogó közúthálózat mentén legalább 1 400 kW kimenő teljesítményt biztosítson, és rendelkezzen legalább egy elektromos töltőponttal, amelynek egyedi kimenő teljesítménye legalább 350 kW;

c) 2030. december 31-re a TEN-T közúti törzshálózat mentén mindegyik menetirányban, egymástól legfeljebb 60 km távolságban kiépítsenek elektromos nehézgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőállomásokat, valamint mindegyik elektromos töltőállomás legalább 3 600 kW kimenő teljesítményt biztosítson, és rendelkezzen legalább két elektromos töltőponttal, amelyek egyedi kimenő teljesítménye legalább 350 kW;

d) 2030. december 31-re a TEN-T átfogó közúthálózat mentén mindegyik menetirányban, egymástól legfeljebb 100 km távolságban kiépítsenek elektromos nehézgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőállomásokat, valamint mindegyik elektromos töltőállomás legalább 1 500 kW kimenő teljesítményt biztosítson, és rendelkezzen legalább egy elektromos töltőponttal, amelynek egyedi kimenő teljesítménye legalább 350 kW;

e) 2027. december 31-re minden biztonságos és védett parkolóterületen kiépítsenek legalább két, elektromos nehézgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőberendezést, amelyek egyedi kimenő teljesítménye legalább 100 kW;

f) 2030. december 31-re minden biztonságos és védett parkolóterületen kiépítsenek legalább négy, elektromos nehézgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőberendezést, amelyek egyedi kimenő teljesítménye legalább 100 kW;

g) 2025. december 31-re minden városi csomópontban elektromos nehézgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőpontokat építsenek ki, amelyek összesített kimenő teljesítménye legalább 900 kW, amelyet egyenként legalább 150 kW kimenő teljesítményű elektromos töltőberendezések biztosítanak;

h) 2030. december 31-re minden városi csomópontban elektromos nehézgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőpontokat építsenek ki, amelyek összesített kimenő teljesítménye legalább 1 800 kW, amelyet egyenként legalább 150 kW kimenő teljesítményű elektromos töltőberendezések biztosítanak.

(2) A TEN-T közúthálózat hossza (1) bekezdés a) és b) pontjában említett százalékos arányának kiszámítása a következő elemeken alapul:

a) a nevező kiszámításához: a TEN-T közúthálózat teljes hossza a tagállam területén;

b) a számláló kiszámításához: a TEN-T közúthálózat két olyan, elektromos nehézgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőállomás közötti szakaszainak összesített hossza, amelyek megfelelnek az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott követelményeknek, kivéve a TEN-T közúthálózatnak az említett követelményeknek megfelelő két, egymástól 120 km-nél nagyobb távolságra lévő elektromos töltőállomás közötti szakaszait.

(3) A TEN-T közúthálózat mentén ki lehet építeni egy elektromos nehézgépjárművekhez létesített, mindkét menetirányt kiszolgáló egyetlen nyilvános elektromos töltőállomást, feltéve, hogy

a) az elektromos töltőállomás mindkét menetirányból könnyen hozzáférhető;

b) az elektromos töltőállomás megfelelően ki van táblázva; valamint

c) az (1) bekezdésben az elektromos töltőállomások közötti maximális távolság, az elektromos töltőállomás teljes kimenő teljesítménye, az elektromos töltőpontok száma és az egyetlen menetirányt kiszolgáló egyes elektromos töltőpontok kimenő teljesítménye tekintetében meghatározott követelmények mindkét menetirány esetében teljesülnek.

(4) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, a TEN-T hálózat olyan útszakaszain, ahol a teljes éves átlagos napi forgalom kevesebb, mint 2 000 nehézgépjármű, és amennyiben az infrastruktúra kiépítése a társadalmi-gazdasági költség-haszon szempontjából nem indokolható, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az elektromos nehézgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőállomás mindkét menetirányt kiszolgálja, feltéve, hogy teljesülnek az e cikk (1) bekezdésében az elektromos töltőállomások közötti maximális távolság, az elektromos töltőállomás teljes kimenő teljesítménye, az elektromos töltőpontok száma és az egyetlen menetirányt kiszolgáló egyes elektromos töltőpontok kimenő teljesítménye tekintetében meghatározott követelmények, valamint az, hogy az említett elektromos töltőállomás mindkét menetirányból könnyen hozzáférhető legyen, és megfelelően ki legyen táblázva. A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan esetről, amikor éltek az e bekezdésben említett eltéréssel. A tagállamok a 15. cikkben említett nemzeti eredményjelentések részeként kétévente felülvizsgálják ezeket az eseteket.

(5) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, a TEN-T hálózat olyan útszakaszain, ahol a teljes éves átlagos napi forgalom kevesebb mint 2 000 nehézgépjármű, és amennyiben az infrastruktúra kiépítése a társadalmi-gazdasági költség-haszon szempontjából nem indokolható, a tagállamok az elektromos nehézgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőállomás e cikk (1) bekezdésében előírt teljes kimenő teljesítményét legfeljebb 50 %-kal csökkenthetik, feltéve, hogy az elektromos töltőállomás csak egy menetirányt szolgál ki, és teljesülnek az e cikk (1) bekezdésében az elektromos töltőállomások közötti maximális távolság, az elektromos töltőpontok száma és az egyes töltőpontok kimenő teljesítménye tekintetében meghatározott egyéb követelmények. A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan esetről, amikor éltek az e bekezdésben említett eltéréssel. A tagállamok a 15. cikkben említett nemzeti eredményjelentések részeként kétévente felülvizsgálják ezeket az eseteket.

(6) Az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában az elektromos nehézgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőállomások legfeljebb 60 km-es távolságára vonatkozóan meghatározott követelménytől eltérve a tagállamok lehetővé tehetik, hogy nagyobb távolságokra, legfeljebb 100 km-enként létesüljenek ilyen töltőállomások a TEN-T törzshálózat azon útjai mentén, amelyek esetében az átlagos napi forgalomsűrűség éves összértéke kevesebb mint 800 nehézgépjármű, feltéve, hogy a töltőállomások közötti távolság megfelelően ki van táblázva. A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan esetről, amikor éltek az e bekezdésben említett eltérésekkel. A tagállamok a 15. cikkben említett nemzeti eredményjelentések részeként kétévente felülvizsgálják ezeket az eseteket.

(7) Amennyiben egy tagállam olyan esetről értesítette a Bizottságot, amelyben élt a (6) bekezdésben említett eltéréssel, teljesítettnek kell tekinteni az (1) bekezdés a) pontjában az elektromos töltőállomások közötti maximális távolság tekintetében meghatározott követelményeket.

(8) Az (1) bekezdés a), b), c) és d) pontjában meghatározott, az elektromos nehézgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőállomások teljes kimenő teljesítményére vonatkozó követelményektől, valamint az (1) bekezdés c) pontjában az elektromos töltőállomások közötti maximális távolságra vonatkozóan meghatározott követelménytől eltérve Ciprus indokolással ellátott kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz az elektromos nehézgépjárművekhez létesített nyilvános elektromos töltőállomások teljes kimenő teljesítményének szintje tekintetében alacsonyabb követelmények alkalmazásának vagy hosszabb maximális távolság alkalmazásának engedélyezése iránt, legfeljebb 100 km-es távolságig az említett elektromos töltőállomások között, vagy mindkettő iránt, feltéve, hogy a kérelem engedélyezése nem akadályozná az elektromos nehézgépjárművek adott tagállamban való közlekedését.

A Bizottság az első albekezdés szerint benyújtott indokolással ellátott kérelemről kézhezvételtől számított hat hónapon belül határozatot fogad el az egyes esetekben az indokoltaknak megfelelően. Az ilyen határozat alapján Ciprusnak megadott engedélyek legfeljebb négy évig érvényesek. Amennyiben Ciprus meg kívánja hosszabbítani az engedély érvényességét, az engedély lejárta előtt további, indokolással ellátott kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz.

(9) 2030. december 31-re a szomszédos tagállamok gondoskodnak arról, hogy a TEN-T közúti törzshálózat és a TEN-T átfogó közúthálózat határokon átnyúló szakaszai esetében ne lépjék túl az elektromos töltőállomások közötti, az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett maximális távolságokat. E dátumot megelőzően különös figyelmet kell fordítani a határokon átnyúló szakaszokra, a szomszédos tagállamok pedig minden lehetséges erőfeszítést megtesznek e maximális távolságok tiszteletben tartása érdekében, amint kiépítik a töltőinfrastruktúrát a TEN-T-közúthálózat határokon átnyúló szakaszai mentén.

5. cikk

Elektromos töltőinfrastruktúra

(1) Az elektromos töltőpontok üzemeltetőinek az általuk üzemeltetett nyilvános elektromos töltőpontokon lehetővé kell tenniük a végfelhasználók számára, hogy eseti alapon feltöltsék elektromos járművüket.

A 2024. április 13-tól kezdődően telepített nyilvános töltőpontokon lehetővé kell tenni az Unióban széles körben használt készpénz-helyettesítő fizetési eszközök használatával történő eseti töltést. E célból a töltőpontok üzemeltetőinek a töltőpontjaikon el kell fogadniuk a fizetési szolgáltatásokhoz használt terminálokon és eszközökön keresztül teljesített elektronikus fizetést; e termináloknak és eszközöknek legalább az alábbiak egyikét magukban kell foglalniuk:

a) fizetésikártya-olvasók;

b) legalább a fizetési kártyák olvasására képes, érintésmentes funkcióval rendelkező eszközök;

c) az 50 kW-nál kisebb kimenő teljesítményű nyilvános töltőpontok esetében: internetkapcsolatot használó, biztonságos fizetési műveletet lehetővé tevő eszközök, például az egyedi QR-kódot létrehozó eszközök.

2027. január 1-jétől az elektromos töltőpontok üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy az általuk üzemeltetett, legalább 50 kW kimenő teljesítményű, a TEN-T közúthálózat mentén vagy biztonságos és védett parkolóterületen kiépített valamennyi nyilvános elektromos töltőpont, beleértve a 2024. április 13. előtt telepített elektromos töltőpontokat is, megfeleljen az a) vagy b) pontban meghatározott követelményeknek.

A második albekezdésben említett egyedi fizetési terminálok vagy eszközök egy töltőállomáson belül több nyilvános töltőpontot is kiszolgálhatnak.

Az e bekezdésben megállapított követelmények nem alkalmazandók azokra a nyilvános elektromos töltőpontokra, amelyek nem kérnek fizetést az elektromos töltési szolgáltatásért.

(2) Az elektromos töltőpontok üzemeltetőinek, ha az általuk üzemeltetett nyilvános elektromos töltőponton automatikus hitelesítést kínálnak, gondoskodniuk kell arról, hogy a végfelhasználók mindig jogosultak legyenek az automatikus hitelesítés igénybevételének mellőzésére, és ehelyett az (1) bekezdésben foglaltak szerint eseti alapon feltölthessék járművüket, vagy másik, az adott elektromos töltőponton kínált, szerződésen alapuló elektromos töltési megoldást vehessenek igénybe. Az elektromos töltőpontok üzemeltetőinek - az általuk üzemeltetett nyilvános elektromos töltőpontok mindegyikén és az automatikus hitelesítés rendelkezésre bocsátása esetén - egyértelműen kell feltüntetniük és megfelelő módon kell felajánlaniuk ezt a lehetőséget a végfelhasználók számára.

(3) A nyilvános elektromos töltőpontok üzemeltetői által felszámított áraknak észszerűnek, könnyen és egyértelműen összehasonlíthatónak, átláthatónak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük. A nyilvános elektromos töltőpontok üzemeltetői nem tehetnek különbséget a végfelhasználóknak felszámított árak és a mobilitási szolgáltatóknak felszámított árak között, vagy a különböző mobilitási szolgáltatóknak felszámított árak között. Az árszint azonban kizárólag arányos módon és objektív indokok alapján differenciálható.

(4) A legalább 50 kW kimenő teljesítményű nyilvános elektromos töltőpontokon az üzemeltető által felszámított eseti árnak a szolgáltatott villamos energia kilowattóránkénti árán kell alapulnia. Ezen túlmenően ezen elektromos töltőpontok üzemeltetői percenkénti árként használati díjat számíthatnak fel, hogy hogy arra ösztönözzék a felhasználókat, hogy ne foglalják le hosszú időre az elektromos töltőpontot.

A legalább 50 kW kimenő teljesítményű nyilvános elektromos töltőpontok üzemeltetőinek az elektromos töltőállomásokon fel kell tüntetniük a kilowattóránkénti eseti árat és a percenkénti árban kifejezett esetleges használati díjat annak érdekében, hogy ezek az információk az elektromos töltési munkamenet megkezdése előtt ismertek legyenek a végfelhasználók számára, és megkönnyítsék az árak összehasonlítását.

Az 50 kW-nál kisebb kimenő teljesítményű nyilvános elektromos töltőpontok üzemeltetőinek az általuk üzemeltetett elektromos töltőállomásokon egyértelműen és könnyen elérhető módon hozzáférhetővé kell tenniük az eseti árra vonatkozó információkat valamennyi árösszetevővel együtt, hogy ezek az információk az elektromos töltési munkamenet megkezdése előtt ismertek legyenek a végfelhasználók számára, és megkönnyítsék az árak összehasonlítását. Az alkalmazandó árösszetevőket a következő sorrendben kell feltüntetni:

- kilowattóránkénti ár;

- percenkénti ár;

- munkamenetenkénti ár; valamint

- bármely egyéb alkalmazandó árösszetevő.

Az első és a második albekezdés a 2024. április 13-tól telepített valamennyi elektromos töltőpontra alkalmazandó.

(5) A mobilitási szolgáltatók által a végfelhasználóknak felszámított áraknak észszerűnek, átláthatónak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük. A mobilitási szolgáltatók a tervezett elektromos töltési munkamenet megkezdése előtt szabadon elérhető, széles körben támogatott elektronikus eszközökön keresztül a végfelhasználók rendelkezésére bocsátanak minden vonatkozó árinformációt, egyértelműen megkülönböztetve az összes árösszetevőt, beleértve az alkalmazandó e-barangolási költségeket és a mobilitási szolgáltató által alkalmazott egyéb díjakat vagy illetékeket is. A díjaknak észszerűnek, átláthatónak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük. A mobilitási szolgáltatók nem alkalmazhatnak járulékos költségeket a határokon átnyúló e-barangolásra.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy hatóságaik rendszeresen nyomon kövessék az elektromos töltőinfrastruktúra piacát, és különösen azt, hogy az elektromos töltőpontok üzemeltetői és a mobilitási szolgáltatók megfelelnek-e a (3) és (5) bekezdésnek. A tagállamok törekednek továbbá annak biztosítására, hogy hatóságaik rendszeresen nyomon kövessék a fogyasztókat érintő esetleges tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat.

(7) Az elektromos töltőpontok üzemeltetőinek 2024. október 14-ig gondoskodniuk kell arról, hogy az általuk üzemeltetett valamennyi nyilvános elektromos töltőpont digitálisan csatlakoztatott elektromos töltőpont legyen.

(8) 2025. január 1-jétől kezdődően az elektromos töltőpontok üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy az általuk üzemeltetett és 2024. április 13. után épített vagy 2024. október 14. után felújított, valamennyi nyilvános elektromos töltőpont képes legyen intelligens töltésre.

(9) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a TEN-T közúthálózat mentén található azon parkoló- és pihenőhelyein, ahol alternatívüzemanyag-infrastruktúrát létesítettek, az alternatívüzemanyag-infrastruktúra pontos helye megfelelően ki legyen táblázva.

(10) Az elektromos töltőpontok üzemeltetőinek 2025. április 14-ig gondoskodniuk kell arról, hogy az általuk üzemeltetett valamennyi egyenáramú nyilvános elektromos töltőponthoz rögzített elektromos töltőkábelt telepítsenek.

(11) Amennyiben az elektromos töltőpont üzemeltetője nem a töltőpont tulajdonosa, a tulajdonos a közöttük létrejött megállapodásoknak megfelelően olyan elektromos töltőpontot bocsát az üzemeltető rendelkezésére, amely a (2), (7), (8) és (10) bekezdésben meghatározott kötelezettségének teljesítését lehetővé tevő műszaki jellemzőkkel rendelkezik.

6. cikk

A közúti járművek hidrogéntöltő infrastruktúrájára vonatkozó célok

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a területükön 2030. december 31-ig létesüljön egy minimális számú hidrogéntöltő állomás.

E célból a tagállamok gondoskodnak arról, hogy 2030. december 31-ig legalább napi 1 tonna összesített kapacitásra kialakított és legalább 700 bar nyomású adagolóval felszerelt nyilvános hidrogéntöltő állomásokat építsenek ki a TEN-T törzshálózat mentén, egymástól legfeljebb 200 km távolságra.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy 2030. december 31-ig minden városi csomópontban legalább egy nyilvános hidrogéntöltő állomás kiépüljön. A tagállamok biztosítják, hogy e hidrogéntöltő állomások legjobb helyszínének megállapításáról elemzés készüljön, amelyben megvizsgálják különösen az ilyen állomásoknak a más közlekedési módokat is kiszolgáló multimodális csomópontokban történő kiépítését.

A tagállamok nemzeti szakpolitikai keretükben meghatározzák a 2030-as célok elérésének egyértelmű lineáris pályáját, együtt egy olyan 2027-re vonatkozó egyértelmű indikatív céllal, amely a fejlődő piaci igények kielégítése érdekében elegendő lefedettséget biztosít a TEN-T törzshálózat számára.

(2) A szomszédos tagállamok gondoskodnak arról, hogy a TEN-T-törzshálózat határokon átnyúló szakaszai esetében ne lépjék túl az (1) bekezdés második albekezdésében említett maximális távolságokat.

(3) A nyilvános hidrogéntöltő állomás üzemeltetője vagy - amennyiben az üzemeltető nem a tulajdonos - a töltőállomás tulajdonosa a közöttük létrejött megállapodásoknak megfelelően gondoskodik arról, hogy a töltőállomást könnyű- és nehézgépjárművek kiszolgálására alakítsák ki.

(4) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, a TEN-T törzshálózat olyan útszakaszain, ahol a teljes éves átlagos napi forgalom kevesebb mint 2 000 nehézgépjármű, és amennyiben az infrastruktúra kiépítése a társadalmi-gazdasági költség-haszon szempontjából nem indokolható, a tagállamok a hidrogéntöltő állomás e cikk (1) bekezdésében előírt kapacitását legfeljebb 50 %-kal csökkenthetik, feltéve, hogy teljesülnek az említett bekezdésben a hidrogéntöltő állomások közötti maximális távolság és az adagolónyomás tekintetében meghatározott követelmények. A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan esetről, amikor éltek az e bekezdésben említett eltéréssel. A tagállamok a 15. cikkben említett nemzeti eredményjelentések részeként kétévente felülvizsgálják ezeket az eseteket.

(5) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, ha az infrastruktúra telepítésének költségei aránytalanok az előnyökhöz képest, beleértve a környezeti előnyöket is, egy tagállam dönthet úgy, hogy nem alkalmazza e cikk (1) bekezdését a következőkre:

a) az Uniónak az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiói; vagy

b) olyan szigetek, amelyek az (EU) 2019/944 irányelv szerinti kis összekapcsolt rendszerek vagy kis, szigetüzemben működő rendszerek fogalommeghatározása alá tartoznak.

Ilyen esetekben a tagállamok megindokolják döntésüket, és rendelkezésre bocsátanak a nemzeti szakpolitikai kereteikben szereplő minden vonatkozó információt.

7. cikk

Hidrogéntöltő infrastruktúra

(1) A hidrogéntöltő pontok üzemeltetőinek az általuk üzemeltetett nyilvános töltőpontokon lehetővé kell tenniük a végfelhasználók számára, hogy eseti alapon feltöltsék járművüket.

Minden nyilvános hidrogéntöltő ponton lehetővé kell tenni az Unióban széles körben használt készpénz-helyettesítő fizetési eszközök használatával eseti alapon való töltést. E célból az említett töltőpontok üzemeltetőinek el kell fogadniuk a fizetési szolgáltatásokhoz használt terminálokon és eszközökön keresztül teljesített elektronikus fizetést; e termináloknak és eszközöknek legalább az alábbiak egyikét magukban kell foglalniuk:

a) fizetésikártya-olvasók;

b) legalább a fizetési kártyák olvasására képes, érintésmentes funkcióval rendelkező eszközök.

A 2024. április 13. után telepített, nyilvános hidrogéntöltő pontok esetében az e bekezdésben meghatározott követelmények az állomások telepítésétől kezdődően alkalmazandók. A 2024. április 13. előtt telepített, nyilvános hidrogéntöltő pontok esetében az e bekezdésben meghatározott követelmények 2024. október 14-től alkalmazandók.

Amennyiben a hidrogéntöltő pont üzemeltetője nem a töltőpont tulajdonosa, a tulajdonos a közöttük létrejött megállapodásoknak megfelelően olyan hidrogéntöltő pontokat bocsát az üzemeltető rendelkezésére, amelyek az e bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítését lehetővé tevő műszaki jellemzőkkel rendelkeznek.

(2) A nyilvános hidrogéntöltő pontok üzemeltetői által felszámított áraknak észszerűnek, könnyen és egyértelműen összehasonlíthatónak, átláthatónak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük. A nyilvános hidrogéntöltő pontok üzemeltetői nem tehetnek különbséget a végfelhasználóknak felszámított árak és a mobilitási szolgáltatóknak felszámított árak között, vagy a különböző mobilitási szolgáltatóknak felszámított árak között. Az árszint azonban kizárólag objektív indokok alapján differenciálható.

(3) A hidrogéntöltő töltőpontok üzemeltetőinek az általuk üzemeltetett valamennyi nyilvános hidrogéntöltő ponton egyértelműen fel kell tüntetniük a kilogrammonkénti eseti árat, hogy ez az információ még a hidrogéntöltési munkamenet megkezdése előtt ismert legyen a végfelhasználók számára, és megkönnyítse az árak összehasonlítását.

(4) A nyilvános hidrogéntöltő állomások üzemeltetői szerződéses alapon, többek között más mobilitási szolgáltatók nevében és megbízásából is nyújthatnak hidrogéntöltési szolgáltatásokat az ügyfelek számára. A mobilitási szolgáltatóknak észszerű, átlátható és megkülönböztetéstől mentes árakat kell felszámítaniuk a végfelhasználóknak. A mobilitási szolgáltatóknak a hidrogéntöltési munkamenet megkezdése előtt szabadon elérhető, széles körben támogatott elektronikus eszközökön keresztül a végfelhasználók rendelkezésére kell bocsátaniuk valamennyi, a végfelhasználó által tervezett hidrogéntöltési munkamenetre szabottanmegadott árinformációt, egyértelműen megkülönböztetve a hidrogéntöltő állomás üzemeltetője által felszámított árösszetevőket, az alkalmazandó e-barangolási költségeket és az általuk alkalmazott egyéb díjakat vagy illetékeket.

8. cikk

A közúti járműveknek szánt cseppfolyósított metán infrastruktúrája

A tagállamok 2024. december 31-ig gondoskodnak arról, hogy megfelelő számú nyilvános cseppfolyósítottmetán-töltőpont álljon rendelkezésre legalább a TEN-T törzshálózat mentén, annak érdekében, hogy a cseppfolyósított metánnal üzemelő nehézgépjárművek az Unió egész területén közlekedhessenek ott, ahol erre van igény, kivéve, ha ennek költségei aránytalanul magasak az előnyökhöz képest, ideértve a környezeti előnyöket is.

9. cikk

A tengeri kikötőkben biztosított part menti villamosenergia-ellátásra vonatkozó célok

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a TEN-T hálózatba tartozó tengeri kikötőkben a tengerjáró konténerszállító hajók és a tengerjáró személyszállító hajók számára egy minimális part menti villamosenergia-ellátást biztosítsanak.

E célból a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy 2029. december 31-ig:

a) a TEN-T törzshálózat azon tengeri kikötői és a TEN-T átfogó hálózat azon tengeri kikötői, amelyek rakpartján az elmúlt három évben évente 100-nál több alkalommal kötött ki 5 000 bruttó tonnát meghaladó tengerjáró konténerhajó, az évenkénti esetek legalább 90 %-ában képesek legyenek part menti villamosenergia-ellátást biztosítani a rakpartjukon kikötő, 5 000 bruttó tonnát meghaladó tengerjáró konténerhajóknak;

b) a TEN-T törzshálózat azon tengeri kikötői és a TEN-T átfogó hálózat azon tengeri kikötői, amelyek rakpartján az elmúlt három évben évente átlagosan 40-nél több alkalommal kötött ki 5 000 bruttó tonnát meghaladó tengerjáró ro-ro személyszállító hajó és 5 000 bruttó tonnát meghaladó gyorsjáratú tengerjáró személyszállító vízi jármű, az évenkénti esetek legalább 90 %-ában képesek legyenek part menti villamosenergia-ellátást biztosítani a rakpartjukon kikötő, 5 000 bruttó tonnát meghaladó tengerjáró ro-ro személyszállító hajóknak és 5 000 bruttó tonnát meghaladó gyorsjáratú tengerjáró személyszállító vízi járműveknek;

c) a TEN-T törzshálózat azon tengeri kikötői és a TEN-T átfogó hálózat azon tengeri kikötői, amelyek rakpartján az elmúlt három évben évente átlagosan 25-nél több alkalommal kötött ki 5 000 bruttó tonnát meghaladó, tengerjáró ro-ro személyszállító hajónak és gyorsjáratú tengerjáró személyszállító vízi járműnek nem minősülő tengerjáró személyszállító hajó, az évenkénti esetek legalább 90 %-ában képesek legyenek part menti villamosenergia-ellátást biztosítani a rakpartjukon kikötő, 5 000 bruttó tonnát meghaladó, tengerjáró ro-ro személyszállító hajónak és gyorsjáratú tengerjáró személyszállító vízi járműnek nem minősülő tengerjáró személyszállító hajóknak.

(2) Az (EU) 2023/1805 rendelet 6. cikke (5) bekezdésének a), b), c) e) és g) pontjában említett hajók kikötései nem vehetők figyelembe az adott tengeri kikötő rakpartján kikötő hajók általi kikötések e cikk (1) bekezdése szerinti teljes számának a meghatározásakor.

(3) Amennyiben valamely, a TEN-T törzshálózatba vagy a TEN-T átfogó hálózatba tartozó tengeri kikötő olyan szigeten vagy az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régióban vagy Ceuta és Melilla olyan területén található, amely nem áll közvetlen összeköttetésben a kontinentális villamosenergia-hálózattal, vagy - a legkülső régiók, illetve Ceuta és Melilla esetében - valamely szomszédos ország villamosenergia-hálózatával, e cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó mindaddig, amíg az esettől függően meg nem valósul egy ilyen összeköttetés, illetve amíg az adott sziget, legkülső régió vagy Ceuta és Melilla nem rendelkezik a szükségleteinek fedezésére elegendő, nem fosszilis energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelési kapacitással.

10. cikk

A belvízi kikötőkben biztosított part menti villamosenergia-ellátásra vonatkozó célok

A tagállamok gondoskodnak a következőkről:

a) 2024. december 31-ig a TEN-T törzshálózat valamennyi belvízi kikötőjében legalább egy, a belvízi hajók part menti villamosenergia-ellátását biztosító létesítményt kiépítenek;

b) 2029. december 31-ig a TEN-T átfogó hálózat valamennyi belvízi kikötőjében legalább egy, a belvízi hajók part menti villamosenergia-ellátását biztosító létesítményt kiépítenek.

11. cikk

A tengeri kikötőkben történő cseppfolyósítottmetán-ellátásra vonatkozó célok

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy 2024. december 31-re megfelelő számú cseppfolyósítottmetán-töltőpont álljon rendelkezésre a (2) bekezdésben említett TEN-T törzshálózati tengeri kikötőkben ahhoz, hogy lehetségessé váljon a tengerjáró hajók közlekedése a TEN-T törzshálózat egészében. A tagállamok szükség esetén együttműködnek a szomszédos tagállamokkal a TEN-T törzshálózat megfelelő lefedettségének biztosítása érdekében.

(2) A tagállamok - figyelembe véve a kikötőfejlesztést, a meglévő cseppfolyósítottmetán-töltőpontokat és a tényleges piaci igényeket rövid és hosszú távon, valamint az egyéb fejleményeket - a nemzeti szakpolitikai keretükben kijelölik azokat a TEN-T törzshálózati tengeri kikötőket, amelyekben hozzáférést biztosítanak az (1) bekezdésben említett cseppfolyósítottmetán-töltőpontokhoz.

12. cikk

Az álló légi járművek villamosenergia-ellátására vonatkozó célok

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy valamennyi TEN-T törzshálózati és TEN-T átfogó hálózati repülőtéren a következők szerint biztosítsák az álló légi járművek villamosenergia-ellátását:

a) 2024. december 31-ig a kereskedelmi légi fuvarozási műveletekhez használt, utasok be- vagy kiszállására, illetve áruk be- vagy kirakodására szolgáló valamennyi épületközeli repülőgép-állóhelyen;

b) 2029. december 31-ig az utasok be- és kiszállására vagy áruk be- vagy kirakodására szolgáló, kereskedelmi célú légi fuvarozási műveletekhez használt valamennyi épülettávoli repülőgép-állóhelyen.

(2) A tagállamok mentesíthetik a TEN-T hálózat azon repülőtereit, amelyek az elmúlt három évben évi 10 000 -nél kevesebb kereskedelmi célú fuvarozási műveletet bonyolítottak le, azon kötelezettség alól, hogy minden épülettávoli repülőgép-állóhelyen villamos energiát biztosítsanak az álló légi járművek számára.

(3) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a kifejezetten erre a célra kialakított jégmentesítő állóhelyekre, a kijelölt katonai területeken belüli állóhelyekre és a kifejezetten az 5,7 tonnánál kisebb maximális felszálló tömegű, általános célú légi járműveknek szánt állóhelyekre.

(4) A tagállamok legkésőbb 2030. január 1-jétől meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az (1) bekezdés értelmében szolgáltatott villamos energia a villamosenergia-hálózatból származzon, vagy azt a helyszínen, fosszilis tüzelőanyag használata nélkül állítsák elő.

13. cikk

Vasúti infrastruktúra

Az 1315/2013/EU rendelet hatálya alá nem tartozó vasúti infrastruktúra esetében a tagállamok a műszaki vagy költséghatékonysági okokból nem teljes mértékben villamosítható vasúti szakaszok tekintetében értékelik az alternatív üzemanyag-technológiák és meghajtórendszerek - például a hidrogénüzemű vagy akkumulátoros vonatok - fejlesztését, valamint adott esetben az elektromos töltőinfrastruktúra-igényeket és az üzemanyagtöltő infrastruktúra-igényeket.

14. cikk

Nemzeti szakpolitikai keretek

(1) 2024. december 31-ig minden tagállam kidolgozza a közlekedési ágazatban használt alternatív üzemanyagok tekintetében történő piacfejlesztésre és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítésére vonatkozó nemzeti szakpolitikai keret tervezetét, és azt megküldi a Bizottságnak.

(2) A nemzeti szakpolitikai keretnek legalább a következőket kell magában foglalnia:

a) a közlekedési ágazatban használt alternatív üzemanyagok tekintetében fennálló jelenlegi piaci helyzetnek és a jövőbeli piacfejlesztésnek, valamint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrája fejlődésének értékelése az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájához való intermodális hozzáférés figyelembevételével, adott esetben figyelemmel a határokon átnyúló folyamatosságra, valamint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára a szigeteken és a legkülső régiókban is;

b) a 3., 4., 6., 8., 9., 10., 11. és 12. cikk szerinti nemzeti célok és célkitűzések, amelyek vonatkozásában ez a rendelet kötelező nemzeti célokat határoz meg;

c) az e bekezdés b) pontjában említett kötelező célok és célkitűzések elérésének biztosításához szükséges szakpolitikák és intézkedések;

d) az alternatívüzemanyag-infrastruktúra zárt flották számára történő kiépítésének előmozdítását célzó, tervezett vagy elfogadott intézkedések, különösen az elektromos töltőberendezések és a közösségi közlekedési szolgáltatásokhoz létesített hidrogéntöltő állomások, valamint a közös gépkocsihasználat céljából létesített elektromos töltőberendezések tekintetében;

e) a könnyűgépjárműveknek és nehézgépjárműveknek szánt elektromos töltőberendezések nyilvánosság számára nem hozzáférhető magánterületeken történő kiépítésének ösztönzését és elősegítését célzó, tervezett vagy elfogadott intézkedések;

f) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának a városi csomópontokban történő előmozdítását célzó, tervezett vagy elfogadott intézkedések, különösen a nyilvános elektromos töltőpontok tekintetében;

g) az elegendő számú, nagy teljesítményű nyilvános elektromos töltőpont előmozdítását célzó, tervezett vagy elfogadott intézkedések;

h) az annak biztosításához szükséges, tervezett vagy elfogadott intézkedések, hogy az elektromos töltőpontok kiépítése és üzemeltetése - többek között a kétirányú töltést lehetővé tevő töltőpontok földrajzi eloszlása - hozzájáruljon az energiarendszer rugalmasságához és a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia villamosenergia-rendszerbe jutásához;

i) az annak biztosítását célzó intézkedések, hogy a nyilvános elektromos és egyéb alternatívüzemanyag-töltőpontok az (EU) 2019/882 irányelvben foglalt akadálymentességi követelményekkel összhangban akadálymentesek legyenek az idősek, a csökkent mozgásképességű személyek és a fogyatékossággal élő személyek számára;

j) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának tervezésével, engedélyezésével és beszerzésével kapcsolatos esetleges akadályok felszámolását célzó, tervezett vagy elfogadott intézkedések;

k) a tengeri hajók által használt, cseppfolyósított metántól eltérő alternatívüzemanyag-, valamint a part menti villamosenergia-ellátástól eltérő - például hidrogén-, ammónia-, metanol- és villamosenergia- - infrastruktúrák tengeri kikötőkben való kiépítésével kapcsolatos jelenlegi helyzet, kilátások és tervezett intézkedések áttekintése;

l) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozó jelenlegi helyzet, kilátások és tervezett intézkedések áttekintése, beleértve a célokat, a kulcsfontosságú mérföldköveket és a szükséges finanszírozást a hidrogénnel vagy az akkumulátorral működő vonatokkal kapcsolatban a TEN-T hálózat nem villamosítható vasúti szakaszain;

m) a helyzet áttekintése, a kilátások és a tervezett intézkedések az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának repülőtereken történő kiépítése tekintetében, kivéve az álló légi járművek villamosenergia-ellátását, például a légi járművek elektromos töltését és hidrogéntöltését;

n) a belvízi hajózás alternatívüzemanyag-infrastruktúrájának - például a villamos energia és a hidrogén infrastruktúrájának- kiépítésére vonatkozó helyzet, kilátások és tervezett intézkedések áttekintése.

(3) A nemzeti szakpolitikai keret magában foglalhatja a következőket:

a) a például villamosenergia- és hidrogénellátás céljából, az (EU) 2017/352 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 6 ) meghatározott kikötői szolgáltatásokhoz kapcsolódó, tengeri kikötői alternatívüzemanyag-infrastruktúra kiépítésére vonatkozó jelenlegi helyzet, kilátások és tervezett intézkedések áttekintése;

b) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának a TEN-T törzshálózat vagy a TEN-T átfogó hálózat részét nem képező úthálózatok mentén való előmozdítására irányuló nemzeti célok és intézkedések, különösen a nyilvános elektromos töltőpontok tekintetében;

c) olyan intézkedések, amelyek a tagállam teljes területén biztosítják a hozzáférést az elektromos töltőinfrastruktúrához és az üzemanyagtöltő infrastruktúrához, különös figyelmet fordítva a vidéki térségekre, hogy megközelíthetőségük és a területi kohézió biztosított legyen;

d) olyan intézkedések, amelyek biztosítják, hogy az alternatív üzemanyagok nemzeti szinten rendelkezésre álló, nyilvánosan hozzáférhető infrastruktúrájának sűrűségében figyelembe veszik a területek népsűrűségét;

e) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának az a), b), c) és d) ponthoz kapcsolódó kiépítésére vonatkozó nemzeti célértékek és célok, amelyek vonatkozásában ez a rendelet nem állapít meg kötelező célértékeket.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti szakpolitikai keretek figyelembe vegyék a területükön használt különféle közlekedési módok igényeit.

(5) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti szakpolitikai keretek adott esetben - különösen a közösségi közlekedési infrastruktúrához létesített elektromos töltőinfrastruktúra és üzemanyagtöltő infrastruktúra esetében - figyelembe vegyék a regionális és helyi hatóságok érdekeit, valamint az érdekelt felek érdekeit.

(6) A tagállamok szükség esetén - konzultációk vagy együttes szakpolitikai keretek révén - együttműködést folytatnak annak biztosítása céljából, hogy az e rendelet céljainak teljesítése érdekében szükséges intézkedések koherensek és összehangoltak legyenek. A tagállamok együttműködést folytatnak különösen az alternatív üzemanyagok használatát és a kapcsolódó infrastruktúra vízi közlekedésen belüli kiépítését célzó stratégiák kidolgozása tárgyában. A Bizottság segítséget nyújt a tagállamoknak az együttműködési folyamat során.

(7) Az alternatív üzemanyagok infrastruktúráját támogató intézkedéseknek meg kell felelniük az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályoknak.

(8) Minden tagállam nyilvánosságra hozza nemzeti szakpolitikai keretének tervezetét, és gondoskodik arról, hogy a nyilvánosság idejekorán és ténylegesen lehetőséget kapjon a nemzeti szakpolitikai keret tervezetének előkészítésében való részvételre.

(9) A Bizottság értékeli a nemzeti szakpolitikai keretek tervezetét, és ajánlásokat adhat ki a tagállamoknak. Ezeket az ajánlásokat legkésőbb az e cikk (1) bekezdésében említett nemzeti szakpolitikai keretek tervezetének benyújtását követő hat hónapon belül kell kiadni. Különösen a következőket érinthetik:

a) a célok és célkitűzések ambíciószintje a 3., 4., 6., 8., 9., 10., 11., 12. és 13. cikkben meghatározott kötelezettségek teljesítésére tekintettel;

b) a nemzeti célok és célkitűzések elérését célzó szakpolitikák és intézkedések.

(10) Minden tagállam megfelelően figyelembe veszi a Bizottság ajánlásait a végleges nemzeti szakpolitikai keretében. Ha az érintett tagállam nem foglalkozik egy-egy ajánlással vagy annak jelentős részével, az adott tagállamnak írásbeli magyarázatot kell adnia a Bizottságnak.

(11) Minden tagállam 2025. december 31-ig könnyen olvasható és érthető formában elkészíti végleges nemzeti szakpolitikai keretét, és erről értesíti a Bizottságot. Ezeket a végleges nemzeti szakpolitikai kereteket a Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

15. cikk

Nemzeti jelentéstétel

(1) 2027. december 31-ig, majd azt követően kétévente minden tagállam önálló nemzeti eredményjelentést nyújt be a Bizottságnak a nemzeti szakpolitikai keretének végrehajtásáról. A jelentést könnyen olvasható és érthető formában kell elkészíteni, és azt a Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

(2) A nemzeti eredményjelentéseknek ki kell terjedniük az I. mellékletben felsorolt információkra, és adott esetben megfelelő indokolást kell tartalmazniuk a 14. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti célok és célkitűzések megvalósítási szintjét illetően, illetve tartalmazniuk kell az e célok és célkitűzések jövőbeli elérése érdekében meghozandó intézkedéseket is.

(3) A tagállamok legkésőbb 2024. június 30-ig, majd azt követően háromévente értékelik, hogy az elektromos töltőpontok kiépítése és üzemeltetése révén az elektromos járművek - többek között a kiegyenlítő piacon való részvételükkel - hogyan járulhatnának fokozottabban hozzá az energiarendszer rugalmasságához, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia további felhasználásához. Az értékelés során figyelembe kell venni a köz- vagy magántulajdonban lévő elektromos töltőpontok valamennyi típusát - ideértve az intelligens és kétirányú töltésű és valamennyi kimeneti teljesítményű töltőállomásokat -, és a töltőpont típusára, a támogató technológiára és a földrajzi eloszlásra vonatkozó ajánlásokat kell megfogalmazni annak érdekében, hogy a gépjárműhasználók könnyebben integrálhassák elektromos járműveiket a rendszerbe. Az értékelésben meg kell határozni az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítése érdekében végrehajtandó megfelelő intézkedéseket, beleértve azokat is, amelyek biztosítják az infrastruktúra-tervezés és a megfelelő hálózattervezés összhangját. Az értékelés során figyelembe kell venni az összes érdekelt fél észrevételeit, és azt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Az egyes tagállamok felkérhetik a szabályozó hatóságot, hogy végezze el az értékelést. Az értékelés eredményei alapján a tagállamok szükség esetén meghozzák a megfelelő intézkedéseket a további elektromos töltőpontok kiépítése érdekében, és az intézkedéseket belefoglalják az e cikk (1) bekezdésében említett nemzeti eredményjelentésükbe. Az értékelést és az intézkedéseket a rendszerüzemeltetőknek figyelembe kell venniük az (EU) 2019/944 irányelv 32. cikkének (3) bekezdésében és 51. cikkében említett hálózatfejlesztési tervekben.

(4) A tagállami szabályozó hatóság az átvitelirendszer-üzemeltetőktől és az elosztórendszer-üzemeltetőktől kapott információk alapján 2024. június 30-ig, majd azt követően háromévente rendszeresen értékeli, hogy a kétirányú töltés hozzájárulhat-e a felhasználói és rendszerköltségek csökkentéséhez, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részarányának növeléséhez a villamosenergia-rendszerben. Az értékelést nyilvánosságra kell hozni. Az értékelés eredményei alapján a tagállamok szükség esetén meghozzák a megfelelő intézkedéseket a kétirányú töltőpontok magánterületeken való rendelkezésre állásának és földrajzi eloszlásának kiigazítása érdekében, és az intézkedéseket belefoglalják az (1) bekezdésben említett nemzeti eredményjelentésükbe.

16. cikk

A nemzeti szakpolitikai keretek és a nemzeti eredményjelentések tartalma, szerkezete és formátuma

A Bizottság 2024. október 14-ig iránymutatást és sablonokat fogad el a tagállamok által a 14. cikk alapján benyújtandó nemzeti szakpolitikai keretek tartalmára, szerkezetére és formátumára, valamint a tagállamok által a 15. cikk (1) bekezdése szerint benyújtandó nemzeti eredményjelentések tartalmára vonatkozóan. A Bizottság iránymutatást és sablonokat fogadhat el e rendelet bármely más rendelkezésének Unión belüli tényleges alkalmazásának megkönnyítése érdekében.

17. cikk

A nemzeti szakpolitikai keretek és a nemzeti eredményjelentések felülvizsgálata

(1) A Bizottság 2026. december 31-ig értékeli a tagállamok által a 14. cikk (11) bekezdése alapján bejelentett nemzeti szakpolitikai keretet, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a nemzeti szakpolitikai kereteknek és azok uniós szintű koherenciájának értékeléséről, valamint a 14. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti célok és célkitűzések teljesítése terén várható eredmények első értékeléséről.

(2) A Bizottság értékeli a tagállamok által a 15. cikk (1) bekezdése alapján benyújtott nemzeti eredményjelentéseket, és adott esetben ajánlásokat ad ki a tagállamoknak az e rendeletben meghatározott célok és kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében.

(3) Az érintett tagállam a (2) bekezdésben említett ajánlások kézhezvételétől számított hat hónapon belül értesíti a Bizottságot arról, hogy miként szándékozik végrehajtani az ajánlásokat. Ha az érintett tagállam úgy dönt, hogy nem hajtja végre az ajánlásokat vagy azok egy jelentős részét, azt a Bizottság számára meg kell indokolnia.

(4) Az értesítésnek vagy a (3) bekezdésben említett indokolásnak a tagállam általi benyújtását követően az érintett tagállam következő nemzeti eredményjelentésében ismerteti, hogy miként hajtotta végre az ajánlásokat.

(5) A Bizottság egy évvel a nemzeti eredményjelentések tagállamok általi, a 15. cikk (1) bekezdése szerinti benyújtását követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a nemzeti eredményjelentések értékeléséről. Ezen értékelésnek a következőkre kell kiterjednie:

a) a tagállamok által a 14. cikk (2) bekezdésében említett célok és célkitűzések elérése terén elért eredmények, beleértve a Bizottság e cikk (2) bekezdése szerinti ajánlásaira adott tagállami válaszokat is;

b) az alternatívüzemanyag-infrastruktúra fejlesztésének uniós szintű koherenciája.

(6) A 14. cikk (11) bekezdésében említett végleges nemzeti szakpolitikai keretek, a 15. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti eredményjelentések és a 18. cikk (1) bekezdésében említett jelentések alapján a Bizottság közzéteszi és rendszeresen frissíti az egyes tagállamok által a következőkre vonatkozóan benyújtott nemzeti célokkal és célkitűzésekkel kapcsolatos információkat:

a) a nyilvános elektromos töltőpontok és elektromos töltőberendezések száma, külön-külön a könnyűgépjárműveknek szánt elektromos töltőpontok és a nehézgépjárműveknek szánt elektromos töltőpontok és töltőberendezések esetében, és a III. melléklet szerinti kategorizálásnak megfelelően;

b) a nyilvános hidrogéntöltő állomások száma;

c) a TEN-T törzshálózat és a TEN-T átfogó hálózat tengeri és belvízi kikötőiben a part menti villamosenergia-ellátáshoz létesített infrastruktúra;

d) a TEN-T törzshálózat és a TEN-T átfogó hálózat repülőterein az álló légi járművek villamosenergia-ellátásához létesített infrastruktúra;

e) a cseppfolyósítottmetán-töltőpontok száma a TEN-T törzshálózat és a TEN-T átfogó hálózat tengeri és belvízi kikötőiben;

f) a gépjárművek cseppfolyósított metánnal való töltésére szolgáló nyilvános töltőpontok száma;

g) a gépjárművek CNG-vel való töltésére szolgáló nyilvános töltőpontok száma;

h) egyéb alternatív üzemanyagok töltésére szolgáló elektromos töltőpontok és üzemanyagtöltő pontok a TEN-T törzshálózat és a TEN-T átfogó hálózat tengeri és belvízi kikötőiben;

i) egyéb alternatív üzemanyagok töltésére szolgáló elektromos töltőpontok és üzemanyagtöltő pontok a TEN-T törzshálózat és a TEN-T átfogó hálózat repülőterein;

j) a vasúti közlekedésben használt alternatív üzemanyagok töltésére szolgáló elektromos töltőpontok és üzemanyagtöltő pontok.

18. cikk

Az előrehaladás nyomon követése

(1) A tagállamok 2025. március 31-ig és azt követően minden évben március 31-ig - a III. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelően - jelentést tesznek a Bizottságnak az előző év december 31-i állapot szerinti teljes összesített kimenő töltőteljesítményről, a nyilvános elektromos töltőpontok számáról, valamint a területükön nyilvántartásba vett akkumulátoros elektromos és hálózatról tölthető hibrid elektromos járművek számáról.

(2) Az EUMSZ 258. cikkében előírt eljárás sérelme nélkül, amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett jelentésből vagy a Bizottság rendelkezésére álló bármely információból egyértelműen kiderül, hogy egy adott tagállam nem teljesítette az e rendelet 3. cikke (1) bekezdésében említett nemzeti célértékeit, a Bizottság erre vonatkozó megállapítást adhat ki, és ajánlhatja az érintett tagállamnak, hogy a nemzeti célértékek teljesítése érdekében hozzon korrekciós intézkedéseket. Az érintett tagállam a Bizottság megállapításainak kézhezvételétől számított három hónapon belül értesíti a Bizottságot:

a) az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott nemzeti célok elérése érdekében végrehajtani tervezett korrekciós intézkedésekről, beleértve minden olyan további intézkedést, amelyet a tagállam e célok elérése érdekében kíván végrehajtani; valamint

b) az intézkedések egyértelmű ütemtervéről, amely lehetővé teszi az e célok elérése felé tett éves előrehaladás értékelését.

Amennyiben a Bizottság kielégítőnek találja a korrekciós intézkedéseket, az érintett tagállam e korrekciós intézkedésekkel naprakésszé teszi a 15. cikkben említett legutóbbi nemzeti eredményjelentését, és azt benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ajánlásait, valamint az érintett tagállam korrekciós intézkedéseit és kiegészítő intézkedéseit.

19. cikk

A fogyasztók tájékoztatása

(1) Releváns, következetes és egyértelmű információkat kell rendelkezésre bocsátani a forgalomba hozott azon gépjárműveket illetően, amelyek rendszeresen feltölthetők.

Ezeket az információkat az alábbiak szerint kell elérhetővé tenni:

a) a gépjárművek használati utasításában és a gépjárműveken a gyártók által, e járművek forgalomba hozatalakor;

b) az elektromos töltőpontokon és az üzemanyagtöltő pontokon az elektromos töltőpontok és az üzemanyagtöltő pontok üzemeltetői által; valamint

c) gépjármű-kereskedésekben a forgalmazók által.

(2) Azt, hogy az e cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó járművek és infrastruktúrák vagy üzemanyagok és járművek kompatibilisek-e, a II. melléklet 10.1. és 10.2. pontjában említett műszaki előírásokkal összhangban kell meghatározni.

Amennyiben az adott műszaki előírások grafikai jelre - többek között színkódrendszerre - hivatkoznak, a grafikai jelnek egyszerűnek és könnyen érthetőnek kell lennie.

Ezt a grafikai jelzést jól látható módon kell elhelyezni:

a) a töltőpontok üzemeltetői által az általuk üzemeltetett összes töltőpont megfelelő szívókábelein és azok töltőpisztolyain, az üzemanyagok forgalomba hozatalának időpontjától kezdődően;

b) a gyártó által azon gépjárművek üzemanyagtartályának betöltősapkáján vagy annak közvetlen közelében, amelyek esetében az adott üzemanyag használata ajánlott és kompatibilis, továbbá a gépjárművek használati utasításában, amennyiben az érintett gépjárműveket forgalomba hozták.

(3) Amennyiben az üzemanyagárakat üzemanyagtöltő állomáson tüntetik fel, a tagállamok biztosítják, hogy adott esetben - különösen a hidrogén esetében - a II. melléklet 10.3. pontjában említett, az alternatív üzemanyagok egységárának összehasonlítására vonatkozó közös módszertannak megfelelően, tájékoztatási céllal feltüntessék a megfelelő egységárak összehasonlítását.

(4) Olyan esetekben, amikor az európai szabványok valamely üzemanyag esetében úgy határoznak meg műszaki előírásokat, hogy nem terjednek ki az érintett szabványoknak való megfelelésre vonatkozó címkézési rendelkezésekre, vagy ha a címkézési rendelkezések nem hivatkoznak grafikai jelekre, a színkódrendszereket is beleértve, vagy ha a címkézési rendelkezések nem alkalmasak ezen rendelet céljainak teljesítésére, a Bizottság - az (1) és a (2) bekezdés egységes végrehajtásának céljából felhatalmazhatja az európai szabványügyi szervezetet arra, hogy kompatibilitási címkézési előírásokat dolgozzon ki.

A Bizottság - az európai szabványügyi szervezetet által az első albekezdésben említett meghatalmazás szerint kidolgozott kompatibilitási címkézési előírások alapján -végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az összeegyeztethetőség tekintetében alkalmazandó grafikai jeleket, a színkódrendszereket is beleértve, az uniós piacon forgalomba hozott és - a Bizottság értékelése szerint - egynél több tagállamban az összes értékesítés 1 %-át elérő üzemanyagok tekintetében.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) Amennyiben a vonatkozó európai szabványok címkézésre vonatkozó rendelkezéseit naprakésszé teszik, vagy új európai szabványokat dolgoznak ki az alternatív üzemanyagokra vonatkozóan, a címkézésre vonatkozó megfelelő követelményeket a vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadását követő 24 hónapon belül valamennyi elektromos töltőberendezésre és üzemanyagtöltő állomásra, valamint az említett vonatkozó végrehajtási jogi aktusok hatálybalépésétől kezdve valamennyi gépjárműre alkalmazni kell.

20. cikk

Adatszolgáltatás

(1) A tagállamok azonosítás-nyilvántartó szervezetet jelölnek ki. Az azonosítás-nyilvántartó szervezet 2025. április 14-ig egyedi azonosító kódokat ad ki és kezel azzal a céllal, hogy legalább az elektromos töltőpontok üzemeltetőit és a mobilitási szolgáltatókat azonosítani lehessen.

(2) A nyilvános elektromos és egyéb alternatívüzemanyag-töltőpontok üzemeltetői vagy - a közöttük létrejött megállapodásoknak megfelelően - e töltőpontok tulajdonosai 2025. április 14-ére gondoskodnak arról, hogy az általuk üzemeltetett alternatívüzemanyag-infrastruktúrára, illetve az általuk nyújtott vagy kiszervezett, az említett infrastruktúrához szervesen kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó statikus és dinamikus adatok térítésmentesen rendelkezésre álljanak. A következő adattípusokat kell rendelkezésre bocsátani:

a) az általuk üzemeltetett, nyilvános elektromos és egyéb alternatívüzemanyag-töltőinfrastruktúrára vonatkozó statikus adatok:

i. az elektromos töltőpont vagy üzemanyagtöltő pont üzemeltetőjének vagy tulajdonosának cégneve;

ii. az elektromos töltőpont vagy üzemanyagtöltő pont üzemeltetőjének vagy tulajdonosának kereskedelmi neve;

iii. az elektromos töltőpontok vagy üzemanyagtöltő pontok száma;

iv. szolgáltatástámogatás;

v. ügyfélszolgálati telefon;

vi. a felhasználók számára kapcsolódó szolgáltatásokat kínáló létesítmények;

vii. a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) szerinti helymeghatározási információk;

viii. a földrajzi elhelyezkedésre vonatkozó további információk;

ix. ország;

x. régió;

xi. város vagy település;

xii. irányítószám;

xiii. cím;

xiv. nyitvatartási idő;

xv. időzóna;

xvi. a járműtípusokkal való kompatibilitás;

xvii. a megengedett járművekre vonatkozó előírások;

xviii. parkolóhelyek száma;

xix. a fogyatékossággal élő személyek számára fenntartott parkolóhelyek száma;

xx. fizetési terminál bankkártyaolvasóval;

xxi. legalább a fizetési kártyák olvasására képes, érintésmentes funkcióval rendelkező fizetési terminál;

xxii. egyéb eseti fizetési mód;

xxiii. további információk az elfogadott pénzforgalmi szolgáltatókról;

xxiv. szerződésalapú (előfizetésen alapuló) fizetési opció;

b) az általuk üzemeltetett nyilvános elektromos töltőinfrastruktúrára vonatkozó további statikus adatok:

i. az elektromos töltőpont azonosító kódja (csatlakozó);

ii. a csatlakozók száma;

iii. a csatlakozó (dugó) típusa;

iv. áramtípus;

v. az elektromos töltőberendezés maximális teljesítménye;

vi. az elektromos töltőpont maximális teljesítménye;

vii. szerződésen alapuló elektromos töltést kínáló mobilitási szolgáltatók;

viii. plug-and-charge;

ix. intelligens elektromos töltési szolgáltatások;

x. a szolgáltatott villamos energia 100 %-ban megújuló;

c) az általuk üzemeltetett nyilvános hidrogéntöltő infrastruktúrára vonatkozó további statikus adatok:

i. hidrogénállapot;

ii. hidrogénnyomás;

iii. napi összesített kapacitás;

iv. a szolgáltatott hidrogén 100 %-ban megújuló;

d) a cseppfolyósított metán nyilvános töltőinfrastruktúrájára vonatkozó további statikus adatok:

i. a szolgáltatott cseppfolyósított metán 100 %-ban megújuló;

e) az általuk üzemeltetett, nyilvános alternatívüzemanyag-töltőinfrastruktúrára vonatkozó további statikus adatok:

i. a csatlakozó (adagoló) típusa;

f) az általuk üzemeltetett, nyilvános elektromos töltőinfrastruktúrára és más alternatívüzemanyag-töltőinfrastruktúrára vonatkozó dinamikus adatok:

i. üzemállapot;

ii. rendelkezésre állás;

iii. eseti ár;

g) az általuk üzemeltetett nyilvános hidrogéntöltő infrastruktúrára vonatkozó további dinamikus adatok:

i. korlátozott mennyiségű hidrogén rendelkezésre állása

(3) A nyilvános elektromos töltőpontok és az alternatívüzemanyag-töltőállomások üzemeltetői, vagy - a közöttük létrejött megállapodásoknak megfelelően - e pontok tulajdonosa létrehoz egy alkalmazási programinterfészt (API), amely ingyenes és korlátlan hozzáférést biztosít a (2) bekezdésben említett adatokhoz, és az adott API-ra vonatkozó információkat benyújtja a nemzeti hozzáférési pontoknak.

A nyilvános elektromos töltőpontok és a nyilvános üzemanyagtöltő pontok üzemeltetői és az adatfelhasználók közötti automatizált és egységes adatcsere lehetővé tétele érdekében az elektromos töltőpontok és az üzemanyagtöltő pontok üzemeltetőinek vagy - a közöttük létrejött megállapodásoknak megfelelően - az ilyen pontok tulajdonosának API-jának meg kell felelnie a Bizottság által a (6) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott közös műszaki követelményeknek.

(4) A tagállamok 2024. december 31-ig biztosítják, hogy az e cikk (2) bekezdésében említett adatok nyílt és megkülönböztetésmentes alapon hozzáférhetők legyenek valamennyi adatfelhasználó számára nemzeti hozzáférési pontjukon keresztül, az (EU) 2022/670 felhatalmazáson alapuló rendelet ilyen adatokra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, továbbá az e cikk (7) bekezdésével összhangban esetlegesen elfogadott további kiegészítő előírásoknak megfelelően. Amennyiben a tagállamok a nemzeti hozzáférési pontjaik keretében összesítik az adatokat, ezeket az adatokat API-n keresztül egy közös európai hozzáférési pont rendelkezésére bocsáthatják.

(5) A Bizottság 2026. december 31-ig létrehoz egy közös európai hozzáférési pontot, amely adatátjáróként működik, és megkönnyíti a (2) bekezdésben említett adatokhoz a különböző nemzeti hozzáférési pontoktól való hozzáférést. A Bizottság - például egy erre a célra szánt weboldal létrehozásával - gondoskodik arról, hogy a közös európai hozzáférési pont könnyen hozzáférhető legyen és minden adatfelhasználó rendelkezésére álljon.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy:

a) módosítsa e cikk (2) bekezdését a nyilvános elektromos töltőpontokra és az alternatív üzemanyagok töltőállomásaira, illetve az ilyen infrastruktúrához szervesen kapcsolódó olyan szolgáltatásokra vonatkozó további adattípusok felvétele érdekében, amelyeket az infrastruktúra üzemeltetői a technológiai fejlődésre vagy a piacon elérhetővé tett új szolgáltatásokra tekintettel biztosítanak vagy kiszerveznek; valamint

b) kiegészítse e rendeletet egy olyan közös alkalmazási programinterfészre vonatkozó közös műszaki követelmények meghatározásával, amely lehetővé teszi a nyilvános elektromos töltőpontok, valamint az alternatív üzemanyagok és az adatfelhasználók töltőállomásainak üzemeltetői közötti automatizált és egységes adatcserét.

(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiak meghatározására:

a) az (EU) 2022/670 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározottakat kiegészítő előírások az e cikk (2) bekezdésében, illetve az e cikk (6) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban említett adatok rendelkezésre bocsátásának adatformátumára, gyakoriságára és minőségére vonatkozóan;

b) az ezen bekezdésben előírt adatok rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét lehetővé tevő részletes eljárások.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Ezek a végrehajtási jogi aktusok nem sérthetik a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 7 ) és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási jogi aktusokat.

(8) A (6) és a (7) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló, illetve végrehajtási jogi aktusok rendelkezéseiben észszerű átmeneti időszakot kell biztosítani, mielőtt az azokban foglalt rendelkezések vagy azok módosításai kötelezővé válnak az elektromos töltőpontok és alternatívüzemanyag-töltőpontok üzemeltetőire vagy tulajdonosaira nézve.

21. cikk

Közös műszaki előírások

(1) A II. mellékletben meghatározott műszaki előírásokat alkalmazni kell.

(2) A Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének megfelelően felkérheti az európai szabványügyi szervezeteket az e rendelet II. mellékletében említett azon területekre vonatkozó műszaki előírásokat meghatározó európai szabványok kidolgozására, amelyek tekintetében a Bizottság nem fogadott el közös műszaki előírásokat.

(3) A Bizottság a 22. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:

a) a II. melléklet módosítása a benne felsorolt területekre vonatkozó műszaki előírások bevezetésével annak érdekében, hogy lehetővé váljon az elektromos töltőinfrastruktúra és az üzemanyagtöltő infrastruktúra teljes műszaki átjárhatósága a fizikai összeköttetések, a kommunikáció, valamint a csökkent mozgásképességű személyek e területekhez való hozzáférése tekintetében; valamint

b) a II. melléklet módosítása indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb 12 hónappal a vonatkozó szabványok elfogadását követően, az említett mellékletben meghatározott műszaki előírásokban említett szabványokra való hivatkozások naprakésszé tételével.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a meglévő infrastruktúrákra kell alkalmazni, e felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal együtt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó költség-haszon elemzésen kell alapulniuk.

(5) Amennyiben az üzemanyag műszaki előírásait meghatározó európai szabványokat a 19. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében említett végrehajtási jogi aktus Bizottság általi elfogadását követően dolgozzák ki, és azok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek címkézést írnak elő az érintett szabványoknak való megfelelés jelzésére és grafikus kifejezésekre való hivatkozás céljából, beleértve a színkódolási rendszereket is, a II. mellékletnek az e cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal elfogadott módosításaiban fel kell tüntetni, hogy mely szabványokat vagy végrehajtási jogi aktusokat kell alkalmazni, és adott esetben hatályon kívül kell helyezni a vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat.

(6) A II. melléklet a (3) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal elfogadott módosításainak észszerű átmeneti időszakokat kell tartalmazniuk az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok által bevezetett vagy módosított műszaki előírások tekintetében, amely időszakokban az érintett infrastruktúra tekintetében ezek az előírások nem kötelező erejűek.

22. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott, a 20. és a 21. cikkben említett felhatalmazás ötéves időtartamra szól 2024. április 13-tól kezdődően. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 20. és a 21. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 20 és 21. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

23. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

24. cikk

Jelentéstétel és felülvizsgálat

(1) E felülvizsgálat alátámasztására 2024. december 31-ig a Bizottság a nehézgépjárművekre vonatkozó technológiai és piaci érettségi jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az említett jelentésnek figyelembe kell vennie a piaci preferenciákra utaló kezdeti jeleket. Figyelembe veszi továbbá a technológiai fejlődést és az addig elért műszaki előírások fejleményeit, valamint a rövid távon várható fejleményeket, különös tekintettel az elektromos és egyéb töltési szabványokra és technológiákra, például a nagy teljesítményű töltési szabványokra és az elektromos útrendszerekre, valamint a folyékony hidrogén használatára.

A hidrogéntöltő állomások tekintetében a Bizottság a technológiai és piaci fejlemények fényében tovább értékeli a 6. cikkben említett követelményeket, az ezen állomások nagyobb kapacitás iránti igényét, a folyékony hidrogéntöltő infrastruktúrára vonatkozó célértékek meghatározásának szükségességét, valamint azt az időpontot, ameddig a TEN-T átfogó hálózat hidrogéntöltő állomásainak kiépítésére vonatkozó követelmények kiterjeszthetők.

(2) 2026. december 31-éig és azt követően ötévenként a Bizottság felülvizsgálja e rendeletet.

A felülvizsgálat során a Bizottság különösen a következő elemeket értékeli:

a) továbbra is relevánsak-e a 3. cikk 6) és (7) bekezdésében, valamint a 4. cikk (4) és (5) bekezdésében említett forgalmi küszöbértékek, tekintettel a hidrogénüzemű járművek és az akkumulátoros elektromos járművek részarányának az Unióban közlekedő teljes járműflottához viszonyított várható növekedésére;

b) továbbra is megfelelőek-e az 5. cikk (1) bekezdésében említett elektronikus fizetési eszközök;

c) a nyilvános elektromos töltőberendezések árképzési mechanizmusának működése, valamint az, hogy az 5. cikk (4) bekezdésében meghatározott árképzési összetevők egyértelmű és elégséges tájékoztatást nyújtanak-e a fogyasztóknak;

d) a 9. cikkben meghatározott bruttó tonnatartalom küszöbértékének lehetséges csökkentése, valamint e rendelet hatályának más hajótípusokra való esetleges kiterjesztése az egyéb vonatkozó uniós jogi aktusokban foglalt megfelelő kiigazításokat követően;

e) a hidrogén és az elektromos meghajtású légi közlekedés piacának jelenlegi állapota és jövőbeli fejlődése;

f) e rendelet hatásai a kibocsátásáthelyezés lehetősége és nagyságrendje tekintetében.

E felülvizsgálat részeként a Bizottság azt is értékeli, hogy e rendelet végrehajtása milyen mértékben valósította meg célkitűzéseit, és milyen mértékben befolyásolta a rendelet hatálya alá tartozó érintett ágazatok versenyképességét. A felülvizsgálat kiterjed az e rendelet és más vonatkozó uniós jogi aktusok közötti kölcsönhatásra is, meghatároz valamennyi olyan rendelkezést, amely naprakésszé tehető és egyszerűsíthető, valamint meghatározza az érintett ágazatokra nehezedő teljes költségnyomás csökkentése érdekében tett vagy meghozható lehetséges fellépéseket és intézkedéseket is. Az e rendelet hatékonyságára vonatkozó bizottsági elemzés részeként a felülvizsgálatnak ki kell terjednie arra is, hogy a rendelet milyen terhet ró a vállalkozásokra.

(3) A Bizottság adott esetben mérlegeli, hogy a felülvizsgálatot az e rendelet módosítására irányuló javaslattal egészítse-e ki, figyelembe véve a (2) bekezdésben említett értékelés eredményét.

25. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 2014/94/EU irányelv, valamint az (EU) 2019/1745 és az (EU) 2021/1444 felhatalmazáson alapuló rendelet 2024. április 13-tól hatályát veszti.

(2) A 2014/94/EU irányelvre való hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásoknak kell tekinteni, és a IV. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

26. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2024. április 13-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Jelentéstétel

A rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti eredményjelentésben legalább a következő információknak kell szerepelniük:

1. célmeghatározás:

a) a 2025., 2030. és 2035. év december 31-re vonatkozó előrejelzések a következő járművek elterjedése tekintetében:

- külön-külön az akkumulátoros elektromos, a hálózatról tölthető hibrid elektromos és a hidrogénüzemű könnyűgépjárművek esetében,

- külön-külön az akkumulátoros elektromos és a hidrogénüzemű nehézgépjárművek esetében;

b) a 2025., a 2027., a 2030. és a 2035. év december 31-re kitűzött célok a következők tekintetében:

- elektromos könnyűgépjárművek töltőinfrastruktúrája: a töltőberendezések száma és a kimenő teljesítmény (a töltőberendezések III. melléklet szerinti besorolása),

- adott esetben a könnyűgépjárműveknek szánt nem nyilvános elektromos töltőberendezések fejlesztése,

- elektromos nehézgépjárművek töltőinfrastruktúrája: a töltőberendezések száma és a kimenő teljesítmény,

- adott esetben az elektromos nehézgépjárműveknek szánt nem nyilvános elektromos töltőberendezések fejlesztése,

- hidrogéntöltő állomások: a hidrogéntöltő állomások száma, a hidrogéntöltő állomások kapacitása és a biztosított csatlakozók,

- közúti cseppfolyósítottmetán-töltőállomások: a töltőállomások száma és az állomások kapacitása,

- a TEN-T törzshálózat és a TEN-T átfogó hálózat tengeri kikötőiben található cseppfolyósítottmetán-töltőpontok, ideértve a helyszínt (kikötő) és a kikötőnkénti kapacitást,

- part menti villamosenergia-ellátás a TEN-T törzshálózat és a TEN-T átfogó hálózat tengeri kikötőiben, ideértve a pontos helyszínt (kikötő) és a kikötőn belüli egyes létesítmények kapacitását,

- part menti villamosenergia-ellátás a TEN-T törzshálózat és a TEN-T átfogó hálózat belvízi kikötőiben, ideértve a helyszínt (kikötő) és a kapacitást,

- álló légi járművek villamosenergia-ellátása, létesítmények száma a TEN-T törzshálózat egyes repülőterein vagy a TEN-T átfogó hálózat egyes repülőterein,

- adott esetben egyéb nemzeti célértékek és célok, amelyek tekintetében nem léteznek az Unió egészében alkalmazott kötelező nemzeti célértékek. A kikötőkben, repülőtereken és vasúti célra rendelkezésre álló alternatív üzemanyagok esetében be kell jelenteni a létesítmény helyét és kapacitását/méretét;

2. kihasználási arány: az 1. pont b) alpontja szerinti kategóriák esetében az infrastruktúra kihasználásának bejelentése;

3. az alternatív üzemanyagoknak a különböző közlekedési módok (közúti, vasúti, vízi és légi) tekintetében történő bevezetésére vonatkozóan bejelentett nemzeti célok teljesítésének szintje:

- az 1. pont b) alpontjában említett infrastruktúra-kiépítési célértékek elérésének szintje valamennyi alkalmazható közlekedési mód esetében, különösen az elektromos töltőberendezések, az elektromos közúti rendszer (adott esetben), a hidrogéntöltő állomások, a tengeri és a belvízi kikötőkben biztosított, part menti villamosenergia-ellátás, a TEN-T törzshálózat tengeri kikötőiben történő cseppfolyósítottmetán-ellátás, a kikötőkben található egyéb alternatívüzemanyag-infrastruktúra, az álló légi járművek villamos energiával történő ellátása,

- az elektromos töltőpontok esetében a köz- és magáninfrastruktúra arányának meghatározása,

- alternatívüzemanyag-infrastruktúra kiépítése a városi csomópontokon belül;

4. azon esetek felülvizsgálata, amelyekben a tagállamok éltek a 3. cikk (6), (7) és (8) bekezdésében, a 4. cikk (6), (7) és (8) bekezdésében, valamint a 6. cikk (4) bekezdésében meghatározott eltérésekkel;

5. jogi intézkedések: tájékoztatás a jogi intézkedésekről, amelyek az alternatívüzemanyag-infrastruktúra kiépítését támogató jogalkotási, szabályozási és közigazgatási intézkedéseket foglalhatnak magukban, például építési engedélyeket, parkolóhelyekre vonatkozó engedélyeket, a vállalkozások környezeti teljesítményére vonatkozó tanúsítványt, valamint az elektromos töltőberendezések és az üzemanyagtöltő állomások engedélyeit;

6. tájékoztatás a nemzeti szakpolitikai keret végrehajtását támogató szakpolitikai intézkedésekről, ideértve a következőket:

- alternatív üzemanyaggal hajtott közlekedési eszközök beszerzéséhez vagy alternatívüzemanyag-infrastruktúra építéséhez biztosított közvetlen ösztönzők,

- adóösztönzők rendelkezésre állása alternatív üzemanyagokat használó közlekedési módok és a releváns infrastruktúra előmozdításához,

- közbeszerzés, ezen belül közös közbeszerzés alkalmazása az alternatív üzemanyagok támogatására,

- keresletoldali, nem pénzügyi ösztönzők, például preferenciális hozzáférés korlátozott területekhez, parkolási politika és elkülönített sávok;

7. a kiépítés és a gyártás állami támogatása, beleértve a következőket:

- az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére elkülönített, alternatív üzemanyagok és közlekedési módok (közúti, vasúti, vízi és légi) szerint differenciált éves állami költségvetés,

- az alternatív üzemanyag-technológiák gyártóüzemeinek támogatására elkülönített, alternatív üzemanyagok szerint differenciált éves állami költségvetés,

- az alternatívüzemanyag-infrastruktúrák kiépítésének kezdeti szakaszában valamennyi speciális igény figyelembevétele;

8. kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció (KTF + D): az alternatív üzemanyagokra irányuló KTF + D támogatására elkülönített éves állami költségvetés .

II. MELLÉKLET

Műszaki előírások

1. A közúti fuvarozáshoz biztosított villamosenergia-ellátásra vonatkozó műszaki előírások

1.1. Gépjárművek normál teljesítményű elektromos töltőpontjai:

- az elektromos járművek váltakozó áramú, normál teljesítményű elektromos töltőpontjait a kölcsönös átjárhatóság érdekében legalább az EN 62196-2:2017 szabvány szerinti csatlakozóaljzatokkal vagy 2. típusú gépjármű-csatlakozókkal kell felszerelni.

1.2. Gépjárművek nagy teljesítményű töltőpontjai:

- az elektromos járművek egyenáramú elektromos töltőpontjait a kölcsönös átjárhatóság érdekében legalább az EN 62196-3:2014 szabvány szerinti kombinált töltőrendszerű, "Combo 2" típusú csatlakozókkal kell felszerelni,

- az elektromos járművek váltakozó áramú, nagy teljesítményű elektromos töltőpontjait a kölcsönös átjárhatóság érdekében legalább az EN 62196-2:2017 szabvány szerinti 2. típusú csatlakozókkal kell felszerelni,

- az elektromos járművek egyenáramú elektromos töltőpontjait a kölcsönös átjárhatóság érdekében legalább az EN 62196-3:2014 szabvány szerinti kombinált töltőrendszerű, "Combo 2" típusú csatlakozókkal kell felszerelni.

1.3. L kategóriájú gépjárművek töltőpontjai:

a legfeljebb 3,7 kW teljesítményű L kategóriájú elektromos járművek számára fenntartott, nyilvános, váltakozó áramú elektromos töltőpontokat a kölcsönös átjárhatóság érdekében fel kell szerelni legalább az alábbiak egyikével:

a) az EN 62196-2:2017 szabvány szerinti csatlakozóaljzatok vagy 3A. típusú gépjármű-csatlakozók (3. módozatú töltéshez);

b) az IEC 60884-1:2002 + A1:2006 + A2:2013 szabvány szerinti csatlakozóaljzatok (1. vagy 2. módozatú töltéshez).

1.4. Elektromos buszok normál teljesítményű töltőpontjai és nagy teljesítményű töltőpontjai:

- az elektromos buszok váltakozó áramú, normál teljesítményű töltőpontjait és nagy teljesítményű töltőpontjait legalább az EN 62196-2:2017 szabvány szerinti 2. típusú csatlakozókkal kell felszerelni,

- az elektromos buszok egyenáramú, normál teljesítményű töltőpontjait és nagy teljesítményű töltőpontjait legalább az EN 62196-3:2014 szabvány szerinti kombinált töltőrendszerű, "Combo 2" típusú csatlakozókkal kell felszerelni.

1.5. Az EN 61851-23-1:2020 szabvány szerinti, a 4. üzemmódban az elektromos buszok vezetékes feltöltésére szolgáló automatizált kapcsolóeszközt legalább az EN 50696:2021 szabvány szerinti mechanikai és elektromos kapcsolódási pontokkal kell felszerelni a következők vonatkozásában:

- infrastruktúrára szerelt automatizált kapcsolóeszköz (ACD) (áramszedő),

- a jármű tetejére szerelt automatizált csatlakozóeszköz (ACD),

- a jármű alá szerelt automatizált csatlakozóeszköz (ACD),

- az infrastruktúrára szerelt és a jármű oldalához vagy tetejéhez csatlakozó automatizált csatlakozóeszköz (ACD).

1.6. Az elektromos nehézgépjárművek töltőcsatlakozóira (egyenáramú töltésére) vonatkozó műszaki előírások.

1.7. A személygépkocsik és az elektromos könnyűgépjárművek induktív statikus, vezeték nélküli töltésére vonatkozó műszaki előírások.

1.8. Az elektromos nehézgépjárművek induktív statikus, vezeték nélküli töltésére vonatkozó műszaki előírások.

1.9. A személygépkocsik és az elektromos könnyűgépjárművek induktív dinamikus, vezeték nélküli töltésére vonatkozó műszaki előírások.

1.10. Az elektromos nehézgépjárművek induktív dinamikus, vezeték nélküli töltésére vonatkozó műszaki előírások.

1.1.1. Az elektromos buszok induktív statikus, vezeték nélküli töltésére vonatkozó műszaki előírások.

1.1.2. Az elektromos buszok induktív dinamikus, vezeték nélküli töltésére vonatkozó műszaki előírások.

1.1.3. Az elektromos nehézgépjárművek áramszedővel történő dinamikus felső tápellátására szolgáló elektromos közúti rendszerre vonatkozó műszaki előírások.

1.1.4. A személygépkocsik, az elektromos könnyűgépjárművek és az elektromos nehézgépjárművek vezetősíneken keresztüli dinamikus földi áramellátására szolgáló elektromos közúti rendszerre vonatkozó műszaki előírások.

1.1.5. Az L kategóriájú elektromos járművek akkumulátorcseréjére vonatkozó műszaki előírások.

1.1.6. Amennyiben műszakilag kivitelezhető, az elektromos személygépkocsik és elektromos könnyűgépjárművek akkumulátorcseréjére vonatkozó műszaki előírások.

1.1.7. Amennyiben műszakilag kivitelezhető, az elektromos nehézgépjárművek akkumulátorcseréjére vonatkozó műszaki előírások.

1.1.8. A fogyatékossággal élő gépjárműhasználók hozzáférését biztosító elektromos töltőberendezésekre vonatkozó műszaki előírások.

2. Az elektromos járművek töltésével foglalkozó ágazaton belüli kommunikációra vonatkozó műszaki előírások

2.1. Az elektromos jármű és az elektromos töltőpont közötti kommunikációra (jármű-hálózat kommunikáció) vonatkozó műszaki előírások.

2.2. Az elektromos töltőpont és az elektromos töltőpont irányítási rendszere közötti kommunikációra (back-end kommunikáció) vonatkozó műszaki előírások.

2.3. Az elektromos töltőpont üzemeltetője, az elektromobilitás-szolgáltatók és az e-barangolási platformok közötti kommunikációra vonatkozó műszaki előírások.

2.4. Az elektromos töltőpont üzemeltetője és az elosztórendszer-üzemeltetők közötti kommunikációra vonatkozó műszaki előírások.

3. A közúti járművek hidrogénellátására vonatkozó műszaki előírások

3.1. A gépjárművek üzemanyagaként használt gáz-halmazállapotú hidrogén töltésére szolgáló kültéri hidrogéntöltő pontoknak meg kell felelniük legalább az EN 17127:2020 szabvány szerinti interoperabilitási követelményeknek.

3.2. A gépjárműveket kiszolgáló hidrogéntöltő pontokon kiadott hidrogén minőségi jellemzőinek meg kell felelniük az EN 17124:2022 szabvány szerinti követelményeknek. A szabvány a hidrogén minőségét biztosítani hivatott módszereket is leírja.

3.3. A töltési algoritmusnak meg kell felelnie az EN 17127:2020 szabvány szerinti követelményeknek.

3.4. Az EN ISO 17268:2020 szabvány szerinti tanúsítási eljárás befejezését követően a gépjárművek gáz-halmazállapotú hidrogénnel való töltésére szolgáló csatlakozóknak meg kell felelniük legalább ennek a szabványnak.

3.5. A nehézgépjárművek gáz-halmazállapotú (sűrített) hidrogént kiadó töltőállomásainak csatlakozóira vonatkozó műszaki előírások.

3.6. A nehézgépjárművek cseppfolyósított hidrogént kiadó töltőpontjainak csatlakozóira vonatkozó műszaki előírások.

4. A közúti fuvarozáshoz használt metánra vonatkozó műszaki előírások

4.1. A gépjárművek sűrített földgázzal (CNG) való töltésére szolgáló töltőpontoknak meg kell felelniük a 15 °C-on mért 20,0 MPa (200 bar) relatív üzemanyagtöltési-nyomásnak (töltőnyomásnak). Az EN ISO 16923:2018 szabványnak megfelelően engedélyezett a legfeljebb 26,0 MPA "hőmérsékletkompenzációs" üzemanyagtöltési-nyomás.

4.2. A csatlakozóprofilnak meg kell felelnie az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által kiadott 110. számú előírásnak, amely az EN ISO 14469:2017 szabvány I. és II. részére vonatkozik.

4.3. A gépjárművek cseppfolyósítottmetán-töltőpontjainak meg kell felelniük az EN ISO 16924:2018 szabványban ("Földgáz-töltőállomások - LNG-töltőállomások járművek üzemanyag-ellátására") meghatározott, a járműtartály megengedett legnagyobb üzemi nyomásánál alacsonyabb üzemanyagtöltési-nyomásnak. Ezenkívül a csatlakozóprofilnak meg kell felelnie az EN ISO 12617:2017 szabványnak ("Közúti járművek - Cseppfolyósított földgáz [LNG] töltőcsatlakozó - 3,1 MPa csatlakozó").

5. A tengeri szállításhoz és a belvízi hajózáshoz biztosított villamosenergia-ellátásra vonatkozó műszaki előírások

5.1. A tengerjáró hajók részére biztosított nagyfeszültségű part menti villamosenergia-ellátásnak - a rendszerek kialakítását, üzembe helyezését és tesztelését is beleértve - meg kell felelnie legalább az IEC/IEEE 80005-1:2019/AMD1:2022 szabvány szerinti műszaki előírásoknak.

5.2. A nagyfeszültségű part menti csatlakozáshoz használt dugóknak, csatlakozóaljzatoknak és hajócsatlakozóknak meg kell felelniük legalább az IEC 62613-1:2019 szabvány szerinti műszaki előírásoknak.

5.3. A belvízi hajók part menti villamosenergia-ellátásának az energiaigények függvényében meg kell felelnie legalább az EN 15869-2:2019 vagy az EN 16840:2017 szabványnak.

5.4. A tengerjáró hajók part menti akkumulátortöltő pontjaira vonatkozó műszaki előírások, amelyek a tengerjáró hajók tekintetében rendelkeznek a villamosenergia-rendszerösszeköttetésről és a rendszerek átjárhatóságáról.

5.5. A belvízi hajók part menti akkumulátortöltő pontjaira vonatkozó műszaki előírások, amelyek a belvízi hajók tekintetében rendelkeznek a villamosenergia-rendszerösszeköttetésről és a rendszerek átjárhatóságáról.

5.6. A tengerjáró hajók automatizált part menti energiaellátó rendszerében és akkumulátortöltő rendszerében alkalmazott hajó-kikötő hálózat kommunikációs interfészre vonatkozó műszaki előírások.

5.7. A belvízi hajók automatizált part menti energiaellátó rendszerében és akkumulátortöltő rendszerében alkalmazott hajó-kikötő hálózat kommunikációs interfészre vonatkozó műszaki előírások.

5.8. Amennyiben műszakilag kivitelezhető, a belvízi hajók szárazföldi állomásokon történő akkumulátorcseréjére és töltésére vonatkozó műszaki előírások.

6. A tengeri szállításhoz és a belvízi közlekedéshez történő hidrogén-vételezésre vonatkozó műszaki előírások

6.1. A hidrogénüzemű tengerjáró hajók gáz-halmazállapotú (sűrített) hidrogénnel való töltésére szolgáló töltőpontokra és e hajók üzemanyag-vételezésére vonatkozó műszaki előírások.

6.2. A hidrogénüzemű belvízi hajók gáz-halmazállapotú (sűrített) hidrogénnel való töltésére szolgáló töltőpontokra és e hajók üzemanyag-vételezésére vonatkozó műszaki előírások.

6.3. A hidrogénüzemű tengerjáró hajók cseppfolyósított hidrogénnel való töltésére szolgáló töltőpontokra és e hajók üzemanyag-vételezésére vonatkozó műszaki előírások.

6.4. A hidrogénüzemű belvízi hajók cseppfolyósított hidrogénnel való töltésére szolgáló töltőpontokra és e hajók üzemanyag-vételezésére vonatkozó műszaki előírások.

7. A tengeri szállításhoz és a belvízi közlekedéshez történő metanol-vételezésre vonatkozó műszaki előírások

7.1. A metanolüzemű tengerjáró hajók metanollal való töltésére szolgáló töltőpontokra és e hajók üzemanyag-vételezésére vonatkozó műszaki előírások.

7.2. A metanolüzemű belvízi hajók metanollal való töltésére szolgáló töltőpontokra és e hajók üzemanyag-vételezésére vonatkozó műszaki előírások.

8. A tengeri szállításhoz és a belvízi közlekedéshez történő ammónia-vételezésre vonatkozó műszaki előírások

8.1. Az ammóniaüzemű tengerjáró hajók ammóniával való töltésére szolgáló töltőpontokra és e hajók üzemanyag-vételezésére vonatkozó műszaki előírások.

8.2. Az ammóniaüzemű belvízi hajók ammóniával való töltésére szolgáló töltőpontokra és e hajók üzemanyag-vételezésére vonatkozó műszaki előírások.

9. A tengeri szállításhoz és a belvízi hajózáshoz biztosított cseppfolyósítottmetán-töltőpontokra vonatkozó műszaki előírások

9.1. A cseppfolyósított gázokat ömlesztve szállító hajók építésére és felszerelésére vonatkozó nemzetközi szabályzat (IGC-szabályzat) hatálya alá nem tartozó tengerjáró hajók cseppfolyósítottmetán-töltőpontjainak meg kell felelniük legalább az EN ISO 20519:2017 szabványnak.

9.2. A belvízi hajók cseppfolyósítottmetán-töltőpontjainak kizárólag interoperabilitási célokból kell megfelelniük legalább az EN ISO 20519:2017 szabványnak (5.3.-5.7. rész).

10. Az üzemanyagok címkézésére vonatkozó műszaki előírások

10.1. A "Gépjármű-hajtóanyagok. A jármű-kompatibilitás azonosítása. A fogyasztó tájékoztatását szolgáló grafikai jelzések" feliratú címkének meg kell felelnie az EN 16942:2016 + A1:2021 szabványnak.

10.2. A "Jármű- és infrastruktúrakompatibilitási azonosítás - Az elektromos járművek tápegységével kapcsolatos fogyasztói tájékoztatást szolgáló grafikai jel" feliratú címkének meg kell felelnie legalább az EN 17186:2019 szabványnak.

10.3. Az alternatív üzemanyagok egységárának az (EU) 2018/732 bizottsági végrehajtási rendeletben ( 8 ) meghatározott összehasonlítására vonatkozó közös módszertan.

10.4. A vasúti közlekedéshez biztosított elektromos töltőberendezésekre és hidrogéntöltő létesítményekre vonatkozó műszaki előírások.

III. MELLÉKLET

Az elektromos járművek elterjedésére és a nyilvános elektromos töltőinfrastruktúra kiépítésére vonatkozó jelentéstételi követelmények

1. A tagállamoknak az elektromos járművek elterjedéséről szóló jelentéseikben az alábbi kategóriákat kell feltüntetniük:

- akkumulátoros elektromos járművek, külön-külön az M1, N1, M2/3 és N2/3 kategória esetében,

- hálózatról tölthető hibrid járművek, külön-külön az M1, N1, M2/3 és N2/3 kategória esetében.

2. A tagállamoknak a nyilvános elektromos töltőpontok kiépítéséről szóló jelentéseikben az alábbi kategóriákat kell feltüntetniük:

3. A könnyűgépjárműveknek és a nehézgépjárműveknek szánt nyilvános elektromos töltőinfrastruktúra tekintetében a következő adatokat kell külön-külön megadni:

- a töltőpontok száma, amelyet a 2. pont szerinti kategóriák mindegyike esetében be kell jelenteni,

- a töltőberendezések száma, amelyet a 2. pont szerinti kategóriák mindegyike esetében be kell jelenteni,

- az elektromos töltőberendezések összesített kimenő teljesítménye.

IV. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/757 rendelete (2015. április 29.) a tengeri közlekedésből eredő üvegházhatású gáz-kibocsátások nyomonkövetéséről, jelentéséről és hitelesítéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 123., 2015.5.19., 55. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

( 5 ) A Bizottság (EU) 2022/1012 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. április 7.) az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a biztonságos és védett parkolók szolgáltatási és biztonsági szintjére vonatkozó előírások meghatározása, valamint az ilyen parkolók tanúsításával kapcsolatos eljárások tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 170., 2022.6.28., 27. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/352 rendelete (2017. február 15.) a kikötői szolgáltatások nyújtását és a kikötők pénzügyi átláthatóságára vonatkozó közös szabályokat biztosító keretrendszer létrehozásáról (HL L 57., 2017.3.3., 1. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről (HL L 207., 2010.8.6., 1. o.).

( 8 ) A Bizottság (EU) 2018/732 végrehajtási rendelete (2018. május 17.) a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően az alternatív üzemanyagok egységárának összehasonlítására vonatkozó közös módszertanról (HL L 123., 2018.5.18., 85. o.).