32005L0035[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2005/35/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/35/EK IRÁNYELVE

(2005. szeptember 7.)

a hajókról történő szennyezésre vonatkozó nemzetközi normák végrehajtásáról és a szennyezéssel elkövetett jogsértések esetén alkalmazandó közigazgatási szankciók bevezetéséről

(EGT vonatkozású szöveg)

1. cikk

Cél

(1) Ezen irányelv célja a hajókról történő szennyezésre vonatkozó nemzetközi normák uniós jogba történő beépítése, valamint annak biztosítása, hogy az illegális szennyező anyag-kibocsátásokért felelős társaságokat vagy egyéb jogi vagy természetes személyeket hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankcióknak vessék alá a tengerbiztonság javítása és a tengeri környezet hajókról történő szennyezéssel szembeni védelmének fokozása érdekében.

(2) Ezen irányelv nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy az uniós és a nemzetközi joggal összhangban szigorúbb intézkedéseket hozzanak közigazgatási vagy büntetőjogi szankciók nemzeti joguknak megfelelő előírása révén.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. "Marpol 73/78": a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, 1973. évi nemzetközi egyezmény, beleértve annak 1978. és 1997. évi jegyzőkönyveit is, annak naprakész változata szerint;

2. "szennyező anyagok": a Marpol 73/78 I. melléklete (olaj), II. melléklete (ártalmas folyékony anyagok ömlesztve), III. melléklete (a tengeren csomagolt formában szállított ártalmas anyagok), IV. melléklete (hajókról származó szennyvíz) és V. melléklete (hajókról származó szemét) által szabályozott anyagok és a füstgáztisztító rendszerből származó maradékanyagok;

3. "füstgáztisztító rendszerből származó maradékanyagok": a szennyvízkezelő rendszer által a mosóvízből vagy a kondenzvízből eltávolított bármely anyag vagy a kibocsátási kritériumoknak meg nem felelő kiürülő víz, vagy a füstgáztisztító rendszerekből a Marpol 73/78 VI. mellékletének 4. szabályában meghatározott kibocsátáscsökkentési megfelelési módszer alkalmazásának eredményeként eltávolított, egyéb maradékanyag, amelyet a Marpol 73/78 VI. mellékletének 14. szabályában meghatározott normák helyett a kibocsátáscsökkentés tekintetében alternatívaként használnak, figyelembe véve a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által kidolgozott iránymutatásokat;

4. "kibocsátás": a Marpol 73/78 2. cikkében említettek szerint a hajóról származó, bármely módon okozott kibocsátás;

5. "hajó": tengeri környezetben üzemelő bármely típusú tengerjáró vízi jármű - tekintet nélkül arra, hogy mely tagállam lobogója alatt közlekedik -, ideértve a szárnyashajókat, a légpárnás hajókat, a tengeralattjárókat és a vízen úszó járműveket is;

6. "jogi személy": bármely jogalany, amely az alkalmazandó nemzeti jog szerint ilyen jogállással bír, kivéve magukat az államokat vagy az állami közhatalmat gyakorló közjogi szerveket vagy a nemzetközi közjogi szervezeteket;

7. "társaság": a hajó tulajdonosa vagy bármely más szervezet vagy személy, így például az üzemben tartó vagy a hajót személyzet nélkül bérlő személy, aki a hajó tulajdonosától átvállalta a hajó üzemeltetésének felelősségét.

3. cikk

Hatály

(1) Ez az irányelv - a nemzetközi jognak megfelelően - a szennyező anyagoknak a következő vizeken történő kibocsátására vonatkozik:

a) egy tagállam belvizei, beleértve a kikötőket is, amennyiben azokra a Marpol-rendszer alkalmazandó;

b) egy tagállam parti tengere;

c) nemzetközi hajózásra használt, az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. évi tengerjogi egyezménye III. részének 2. szakaszában meghatározottaknak megfelelő tranzitátkelésre vonatkozó rendszer hatálya alá tartozó tengerszorosok amennyiben a tagállam e tengerszorosok felett joghatóságot gyakorol;

d) egy tagállam által a nemzetközi jognak megfelelően létesített kizárólagos gazdasági vagy ezzel egyenértékű övezete; és

e) a nyílt tenger.

(2) Ez az irányelv bármely hajó általi szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozik, tekintet nélkül arra, hogy mely tagállam lobogója alatt hajózik, kivéve a hadihajókat, a haditengerészeti kisegítő hajókat és a tagállamok tulajdonában lévő vagy általuk üzemeltetett egyéb hajókat, amelyeket jelenleg kizárólag nemkereskedelmi állami szolgálatban használnak.

4. cikk

Jogsértések és kivételek

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szennyező anyagoknak a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott bármely területen történő kibocsátását jogsértésnek tekintik, kivéve, ha:

a) a Marpol 73/78 I. melléklete által szabályozott szennyező anyagok esetében az említett kibocsátások megfelelnek a Marpol 73/78 I. melléklete 15., 34., 4.1., 4.2. vagy 4.3. szabályában, valamint a sarkvidéki vizeken üzemelő hajókról szóló nemzetközi szabályzat (a továbbiakban: sarkvidéki szabályzat) II-A. része 1.1.1. szakaszában meghatározott feltételeknek;

b) a Marpol 73/78 II. melléklete által szabályozott szennyező anyagok esetében az említett kibocsátások megfelelnek a Marpol 73/78 II. melléklete 13., 3.1.1., 3.1.2. vagy 3.1.3. szabályában, valamint a sarkvidéki szabályzat II-A. része 2.1. szakaszában meghatározott feltételeknek;

c) a Marpol 73/78 III. melléklete által szabályozott szennyező anyagok esetében az említett kibocsátások megfelelnek a Marpol 73/78 III. melléklete 8.1. szabályában meghatározott feltételeknek;

d) a Marpol 73/78 IV. melléklete által szabályozott szennyező anyagok esetében az említett kibocsátások megfelelnek a Marpol 73/78 IV. melléklete 3., 11.1. és 11.3. szabályában, valamint a sarkvidéki szabályzat II-A. része 4.2. szakaszában meghatározott feltételeknek;

e) a Marpol 73/78 V. melléklete által szabályozott szennyező anyagok esetében az említett kibocsátások megfelelnek a Marpol 73/78 V. melléklete 4.1., 4.2., 5., 6.1., 6.2. és 7. szabályában, valamint a sarkvidéki szabályzat II-A. része 5.2. szakaszában meghatározott feltételeknek; és

f) a füstgáztisztító rendszerből származó maradékanyagok esetében az említett kibocsátások megfelelnek a Marpol 73/78 VI. melléklete 4., 14.1., 14.4., 14.6., 3.1.1. és 3.1.2. szabályában meghatározott feltételeknek, figyelembe véve az IMO által kidolgozott iránymutatásokat, beleértve a MEPC.340(77) sz. határozat naprakész változatát is.

(2) Minden egye tagállam megtesz valamennyi szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az (1) bekezdés értelmében vett jogsértést elkövető bármely társaságot, vagy egyéb jogi vagy természetes személyt felelősségre vonjanak.

6. cikk

Végrehajtási intézkedések egy tagállam kikötőjében tartózkodó hajók tekintetében

(1) Ha szabálytalanságok vagy információk alapján felmerül a gyanú, hogy egy tagállam kikötőjében vagy tengeri termináljában önkéntesen tartózkodó hajó valamely, a 3. cikk (1) bekezdésében említett területen szennyező anyagot bocsátott vagy bocsát ki, az említett tagállam biztosítja, hogy nemzeti jogával összhangban - figyelembe véve az IMO által elfogadott releváns iránymutatásokat - megfelelő ellenőrzésre vagy más megfelelő intézkedésre kerüljön sor.

(2) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzés olyan tényeket tár fel, amelyek a 4. cikk értelmében vett jogsértésre utalhatnak, az érintett tagállamnak alkalmaznia kell ezen irányelv rendelkezéseit. Az említett tagállam és a hajó lobogója szerinti állam illetékes hatóságait értesíteni kell.

(3) Ezen irányelv I. melléklete tartalmazza az e cikk (1) bekezdésének alkalmazása során figyelembe veendő szabálytalanságok vagy információk tájékoztató jellegű listáját.

7. cikk

Az átmenő forgalomban lévő hajókra vonatkozó, parti államok által meghozott végrehajtási intézkedések

(1) Ha szennyező anyagok feltételezett kibocsátására a 3. cikk (1) bekezdésének b), c), d), illetve e) pontjában említett területeken kerül sor, és a kibocsátással gyanúsított hajó nem köt ki a kibocsátásra vonatkozó információval rendelkező tagállam valamely kikötőjében, a következőket kell alkalmazni:

a) amennyiben a hajó a következőkben más tagállami kikötőben köt ki, az érintett tagállamok szorosan együttműködnek a 6. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzés, valamint az ilyen kibocsátások esetén alkalmazandó megfelelő intézkedések meghatározása során;

b) amennyiben a hajó a következőkben egy, a Közösségen kívüli állam kikötőjében köt ki, a tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az a kikötő, ahol a hajó legközelebb kiköt, tájékoztatást kapjon a feltételezett kibocsátásról, és felkéri a kikötő szerinti államot az ilyen kibocsátásra vonatkozó megfelelő intézkedések meghozatalára.

(2) Ha egyértelmű, objektív bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy a 3. cikk (1) bekezdésének b) vagy d) pontjában említett területeken közlekedő hajó a 3. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett területen olyan jogsértést követett el, amely a parton, illetve az érintett tagállam kapcsolódó érdekeltségeiben, valamint bármely, a 3. cikk (1) bekezdése b) vagy d) pontjában említett területek javaiban jelentős kárt okozó vagy jelentős kárral fenyegető kibocsátást eredményez, ez az állam figyelemmel az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. évi tengerjogi egyezménye XII. részének 7. szakaszára - feltéve, hogy a bizonyítékok alapján ez megalapozott - az illetékes hatóságaihoz fordul abból a célból, hogy nemzeti jogával összhangban eljárást indítson, beleértve a hajó visszatartását is.

(3) A hajó lobogója szerinti államot minden esetben értesíteni kell.

8. cikk

Közigazgatási szankciók

(1) Az (EU) 2024/1203 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) szerinti tagállami kötelezettségek sérelme nélkül a tagállamok megállapítják az ezen irányelv 4. cikkét végrehajtó nemzeti rendelkezések megsértésére vonatkozó, a nemzeti jogrendszerük értelmében vett közigazgatási szankciók rendszerét, és biztosítják azok alkalmazását. Az előírt közigazgatási szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv átültetése során bevezetett közigazgatási szankciók magukban foglalják a jogsértésért felelősségre vont társaságra kiszabott bírságokat is.

(3) Amennyiben a tagállam jogrendszere nem rendelkezik közigazgatási szankciókról, e cikk oly módon is alkalmazható, hogy a szankciókat - a (2) bekezdésben említett bírságokat is beleértve - az illetékes hatóság kezdeményezi, és a bírságot az illetékes nemzeti bíróságok szabják ki, biztosítva egyúttal azt, hogy e jogorvoslatok hatékonyak és az illetékes hatóságok által kiszabott közigazgatási bírságokéval azonos hatásúak legyenek. Mindenesetre az e bekezdéssel összhangban kiszabott szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és azokat ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az érintett tagállamok 2027. július 6-ig értesítik a Bizottságot az e bekezdéssel összhangban elfogadott jogszabályi rendelkezéseikről, valamint haladéktalanul értesítik a Bizottságot az e jogszabályokban végrehajtott vagy azokat érintő bármilyen későbbi módosításról.

8d. cikk

A szankciók hatékony alkalmazása

(1) Annak biztosítása érdekében, hogy a szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok által a 4. cikk értelmében vett jogsértésért a 8. cikkel összhangban felelősnek ítélt társaságra vagy egyéb jogi vagy természetes személyre kiszabott közigazgatási szankció típusának és mértékének meghatározásakor és alkalmazásakor az illetékes hatóságok figyelembe vegyék a jogsértés valamennyi releváns körülményét, különösen a következőket:

a) a kibocsátás jellege, súlyossága és időtartama;

b) a felelős személy vétkességének vagy hibájának mértéke az érintett tagállam jogrendszere értelmében;

c) a kibocsátás révén a környezetben vagy az emberi egészségben okozott kár, beleértve adott esetben annak a halászatra, az idegenforgalomra és a part menti közösségekre gyakorolt hatását;

d) a felelős társaság vagy egyéb jogi vagy természetes személy pénzügyi teljesítőképessége;

e) a jogsértésből a felelős társaság vagy egyéb jogi vagy természetes személy számára adott esetben keletkezett vagy várhatóan keletkező gazdasági előnyök;

f) a felelős társaság vagy egyéb jogi vagy természetes személy által a kibocsátás megelőzése vagy hatásainak enyhítése érdekében hozott intézkedések;

g) a jogsértésért felelős társaság vagy egyéb jogi vagy természetes személy illetékes hatósággal való együttműködésének mértéke, beleértve minden olyan intézkedést, amelynek célja az illetékes hatóság által végzett megfelelő ellenőrzés vagy egyéb vizsgálat megkerülése vagy akadályozása; és

h) a felelős társaság vagy egyéb jogi vagy természetes személy által elkövetett bármely korábbi, hajók által okozott szennyezéssel elkövetett jogsértés.

(2) A tagállamok az ezen irányelv szerinti jogsértések esetére nem állapíthatnak meg és nem alkalmazhatnak olyan közigazgatási szankciókat, amelyek mértéke túl alacsony ahhoz, hogy biztosítsa az említett szankciók hatékonyságát, arányosságát és visszatartó jellegét.

9. cikk

A nemzetközi jog betartása

A tagállamoknak ezen irányelv rendelkezéseit - az alkalmazandó nemzetközi jognak megfelelően, ideértve az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. évi tengerjogi egyezménye XII. részének 7. szakaszát is - a külföldi hajókkal szemben minden formai és tényleges hátrányos megkülönböztetés nélkül kell alkalmazniuk, valamint haladéktalanul értesíteniük kell a hajó lobogója szerinti államot és minden további érintett államot az ezen irányelvnek megfelelően hozott intézkedésekről.

10. cikk

Információ- és tapasztalatcsere

(1) Ezen irányelv alkalmazásában a tagállamok és a Bizottság az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) támogatásával, a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 22a. cikkének (3) bekezdésében és III. mellékletében meghatározott uniós tengeri információcsere-rendszerre (SafeSeaNet) építve együttműködnek az információcserében a következő célok elérése érdekében:

a) az ezen irányelv hatékony végrehajtásához szükséges információk bővítése, különös tekintettel az ezen irányelv által létrehozott európai műholdalapú szennyezésfelderítő szolgálat (CleanSeaNet) és más releváns jelentéstételi mechanizmusok által biztosított információkra, a szennyező anyagok tengeri nyomon követésére szolgáló megbízható módszerek kidolgozása érdekében;

b) megfelelő ellenőrzési és nyomonkövetési rendszer kidolgozása és végrehajtása, amely a szennyező anyagokat kibocsátó hajók korai azonosításának és nyomon követésének megkönnyítése érdekében, a nemzeti hatóságok végrehajtási intézkedéseinek optimalizálása céljából integrálja az a) pontnak megfelelően nyújtott információkat a SafeSeaNet-ben, a THETIS-EU-ban és más uniós információs adatbázisokban és eszközökben a Bizottság által a tagállamok rendelkezésére bocsátott információkkal;

c) az e bekezdés a) és b) pontjának megfelelően nyújtott, valamint a tagállamok által a 10a. cikk szerint bejelentett információk optimális felhasználása annak érdekében, hogy könnyebbé váljon az ilyen információkhoz való hozzáférés és azoknak az illetékes hatóságok közötti, valamint a más tagállamok hatóságaival és a Bizottsággal folytatott cseréje; és

d) 2030. július 6-ig annak biztosítása, hogy az illetékes hatóságok digitálisan elemezzék valamennyi nagy megbízhatóságú riasztást, és jelezzék, hogy ellenőrzik-e a CleanSeaNet által az év során küldött nagy megbízhatóságú riasztásokat, törekedve e nagy megbízhatóságú riasztások legalább 25 %-ának ellenőrzésére, ahol "ellenőrzésnek" tekintendő minden olyan intézkedés, amelyet az illetékes hatóságok a CleanSeaNet-ből érkező riasztás nyomon követésére hoznak annak megállapítása érdekében, hogy a szóban forgó riasztás valóban illegális kibocsátásnak felel-e meg. Ha egy tagállam nem ellenőriz egy riasztást, meg kell jelölnie ennek okait.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a hajók által okozott jelentős szennyezési eseményekre vonatkozó információkat kellő időben eljuttassák az érintett halászati és part menti közösségekhez.

(3) A Bizottság gondoskodik a tagállamok nemzeti hatóságai és szakértői - többek között a magánszektorból, a civil társadalomból és a szakszervezetekből származó szakértők - közötti tapasztalatcsere megszervezéséről ezen irányelv Unió-szerte történő alkalmazásáról az ezen irányelv végrehajtására vonatkozó közös gyakorlatok és iránymutatások kialakítása céljából.

(4) A Bizottság gondoskodik a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai közötti, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjének megszervezéséről arra vonatkozóan, hogy miként biztosítsák a szankciók hatékony meghatározását és alkalmazását. Az említett információcsere alapján a Bizottság iránymutatásokat javasolhat, többek között a szennyező anyagok típusai és az aggodalomra okot adó érzékeny területek tekintetében.

10a. cikk

Jelentéstétel

(1) A Bizottság elektronikus jelentéstételi eszközt hoz létre az ezen irányelv által előírt végrehajtási rendszer alkalmazására vonatkozó információk gyűjtése, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti cseréje céljából.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdésben említett elektronikus jelentéstételi eszközön keresztül bejelentsék az illetékes hatóságaik által hozott intézkedésekkel kapcsolatos következő információkat:

a) a CleanSeaNet által küldött riasztások illetékes hatóságok általi nyomon követésével kapcsolatos információk vagy az ilyen riasztások nyomon követése mellőzésének okai, a nyomonkövetési tevékenységek befejeződését vagy a nyomon követés mellőzésével kapcsolatos döntést követően a lehető legrövidebb időn belül;

b) a 6. cikknek megfelelően végrehajtott ellenőrzésekre vagy egyéb megfelelő intézkedésekre vonatkozó információk, az ellenőrzés vagy az egyéb megfelelő intézkedés befejeződését követően a lehető legrövidebb időn belül;

c) a 7. cikknek megfelelően végrehajtott intézkedésekre vonatkozó információk, ezen intézkedések befejeződését követően a lehető legrövidebb időn belül; és

d) az ezen irányelvvel összhangban kiszabott szankciókra vonatkozó információk a közigazgatási és adott esetben a jogi eljárás befejeződését követően, indokolatlan késedelem nélkül és minden esetben az adott év június 30-áig az előző naptári évben kiszabott szankciók tekintetében. Amennyiben a szankciókra vonatkozó információk személyes adatokat tartalmaznak, az ilyen információkat anonimizálni kell.

(3) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság a 13. cikkben meghatározott vizsgálóbizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktusok útján részletes szabályokat állapíthat meg a (2) bekezdésben említett információk bejelentésére vonatkozó eljárással kapcsolatban, beleértve a bejelentendő információk típusának meghatározását is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A tagállamok értesítik a Bizottságot azokról a hatóságokról, amelyek hozzáféréssel rendelkeznek az (1) bekezdésben említett elektronikus jelentéstételi eszközhöz.

10b. cikk

Képzés

A Bizottság - az EMSA támogatásával és a tagállamokkal együttműködésben - elősegíti a tagállamok képességeinek fejlesztését azáltal, hogy szükség szerint képzést biztosít az ezen irányelv hatálya alá tartozó jogsértések felderítéséért és ellenőrzéséért, valamint az ilyen jogsértésekből eredő szankciók és egyéb intézkedések végrehajtásáért felelős hatóságok számára.

10c. cikk

Az információk közzététele

(1) A tagállamok által a 10a. cikknek megfelelően bejelentett információk alapján a Bizottság rendszeresen aktualizált uniós szintű áttekintést tesz közzé ezen irányelv végrehajtásáról és érvényesítéséről, adott esetben a közigazgatási és jogi eljárások lezárását követően. Amennyiben a szankciókra vonatkozó információk személyes adatokat vagy üzleti szempontból érzékeny információkat tartalmaznak, az ilyen információkat anonimizálni kell. Az említett áttekintésnek tartalmaznia kell az ezen irányelv II. mellékletében felsorolt információkat.

(2) A 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) sérelme nélkül a Bizottság megteszi a megfelelő intézkedéseket az ezen irányelv végrehajtása során szerzett információk bizalmas jellegének védelme érdekében.

10d. cikk

A potenciális jogsértéseket bejelentő személyek és azok személyes adatainak védelme

(1) A Bizottság bizalmas online külső bejelentési csatornát fejleszt ki, bocsát rendelkezésre és tart fenn az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) értelmében az ezen irányelv potenciális megsértésével kapcsolatban tett bejelentések fogadására, és az ilyen bejelentéseket továbbítja az érintett tagállamoknak.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv megsértésére vonatkozó, az (1) bekezdésben említett csatornán benyújtott bejelentéseket fogadó illetékes nemzeti hatóságok az (EU) 2019/1937 irányelvvel összhangban vizsgálatot folytassanak, adott esetben intézkedjenek, időben visszajelzést adjanak és utókövetést biztosítsanak az említett jelentésekre vonatkozóan.

(3) A Bizottság az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 25. cikke (1) bekezdésének c) és h) pontja alapján és e rendelet 25. cikkének (2) bekezdésével összhangban korlátozhatja az említett rendelet 4., 14-22., 35. és 36. cikkének alkalmazását azon érintettek tekintetében, akik az e cikk (1) bekezdésében említett csatornán keresztül benyújtott bejelentés tárgyát képezik, vagy abban említésre kerülnek, és akik nem az adott bejelentést benyújtó érintettek. Az említett korlátozás csak az e cikk (2) bekezdésében említett bejelentésnek az illetékes tagállami hatóságok általi kivizsgálásához szükséges ideig alkalmazható.

12a. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2032. július 6-ig elvégzi ezen irányelv értékelését. Az említett értékelésnek legalább a következőkön kell alapulnia:

a) az ezen irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalatok;

b) a tagállamok által a 10a. cikk alapján bejelentett információk és a 10c. cikknek megfelelően rendelkezésre bocsátott uniós szintű áttekintés;

c) ezen irányelv kölcsönhatása a tengeri környezet védelmére és a tengerbiztonságra vonatkozó, egyéb releváns nemzetközi és uniós joggal; és

d) a legfrissebb adatok és tudományos eredmények.

(2) A felülvizsgálat részeként a Bizottság adott esetben megvizsgálja ezen irányelv hatálya módosításának lehetőségét, figyelembe véve a hajókról történő szennyezés - így például a tengerbe kerülő műanyaghulladék, az elveszített konténerek és a környezetbe jutott műanyag pelletek - megelőzésére vonatkozó, a Marpol 73/78 jelenlegi és jövőbeli rendelkezésein alapuló, új vagy aktualizált nemzetközi normákat.

13. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 3. cikkével létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) segíti. Az említett bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *1 ) értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikke és a 2099/2002/EK rendelet 5. cikke alkalmazandó.

16. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2007. április 1-jéig megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A közvetlen tengeri kapcsolattal vagy tengeri kikötővel nem rendelkező tagállamok nem kötelesek átültetni és végrehajtani ezen irányelv 6. cikkét és 7. cikkének (2) bekezdését.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

18. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A 6. cikkben említett szabálytalanságok vagy információk nem kimerítő felsorolása

1. A 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( *2 ) alapján az érintett tagállam, egy másik tagállam vagy a hajó által korábban igénybe vett kikötőkben a kikötő szerinti állam hatósága által végzett ellenőrzésekről szóló Párizsi Memorandumot aláíró valamely állam által végzett ellenőrzések során feltárt, az olajnapló és más releváns nyilvántartási naplók tekintetében vagy a potenciális kibocsátásokkal kapcsolatos egyéb hiányosságok tekintetében fennálló, bármely szabálytalanság.

2. A hajókon keletkező hulladék (EU) 2019/883 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( *3 ) szerint előírt leadásával vagy az arról szóló értesítéssel kapcsolatos bármely olyan szabálytalanság, amely az érintett tagállamban vagy a hajó által korábban igénybe vett kikötők szerinti tagállamban történt.

3. Az (EU) 2016/802 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( *4 ) II. mellékletében - amely a füstgáztisztító rendszerekre vonatkozó, a MEPC.340(77) sz. határozatban megállapított 2021. évi iránymutatások által felváltott, a füstgáztisztító rendszerekre vonatkozó, a MEPC.184(59) sz. határozatban meghatározott 2009. évi iránymutatásokra hivatkozik - meghatározott kibocsátáscsökkentési módszerekként üzemeltetett füstgáztisztító rendszerek használatára irányadó kritériumoknak való meg nem felelés tekintetében fennálló bármely szabálytalanság.

4. A hajó esetleges illegális kibocsátásával kapcsolatban a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( *5 ) előirányzott eljárások útján egy másik tagállamtól szerzett bármely információ, beleértve az olaj szándékos kibocsátásaira vagy a Marpol 73/78 egyéb megsértéseire vonatkozó bizonyítékokat vagy vélelmezett bizonyítékokat, amelyeket valamely tagállam parti állomása közöl az érintett tagállam parti állomásaival az említett irányelv 16. cikkével összhangban, vagy a hajó parancsnoka által az érintett tagállam parti állomásának az említett irányelv 17. cikkével összhangban bejelentett eseményeket vagy baleseteket.

5. A hajó üzemeltetésében részt vevő személyektől - beleértve a révkalauzokat is - származó bármely egyéb információ, amely az ezen irányelv szerinti kötelezettségek esetleges megsértésével kapcsolatos szabálytalanságokra utal.

II. MELLÉKLET

A 10c. cikkben említett, a Bizottság által közzétett uniós szintű áttekintésben feltüntetendő információk

1. A 10c. cikkel összhangban a Bizottság által közzétett uniós szintű áttekintésnek a tagállamok által ellenőrzött és megerősített valamennyi szennyezési eseményre vonatkozóan tartalmaznia kell a következő információkat:

a) az esemény időpontja;

b) az eseményben érintett hajó azonosítása;

c) a szennyezési esemény helye (földrajzi szélesség és hosszúság);

d) adott esetben a szennyezési esemény kiterjedése (terület és hosszúság);

e) a szennyező anyag típusa;

f) az érintett tagállam(ok);

g) a szennyezési esemény ellenőrzésére irányuló tevékenységek leírása;

h) az ellenőrzési tevékenységek dátuma és időpontja, valamint az ellenőrzési tevékenységekhez használt eszközök;

i) a kiszabott közigazgatási szankció részletei.

2. A 10c. cikkel összhangban a Bizottság által közzétett uniós szintű áttekintésben szereplő összesített információknak minden tagállamra vonatkozóan tartalmazniuk kell a következőket:

a) az észlelt lehetséges CleanSeaNet szennyezési események száma;

b) a tagállam által a helyszínen ellenőrzött lehetséges CleanSeaNet szennyezési események száma;

c) a tagállam által egyéb eszközök útján ellenőrzött lehetséges CleanSeaNet szennyezési események száma;

d) az ellenőrzést követően megerősített szennyezési események száma (területenként részletezve: felségvíz, kizárólagos gazdasági övezet, nyílt tenger);

e) az azonosított elkövetők száma;

f) a szankció kiszabásával járó esetek száma.

3. A Marpol 73/78 releváns részeinek kizárólag hivatkozási célú összefoglalása, amelyet a Marpol 73/78 ezen irányelv szempontjából releváns módosításai esetén aktualizálni kell.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1203 irányelve (2024. április 11.) a környezet büntetőjog általi védelméről, valamint a 2008/99/EK és a 2009/123/EK irányelv felváltásáról (HL L, 2024/1203, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1203/oj).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/59/EK irányelve (2002. június 27.) a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról és a 93/75/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 208., 2002.8.5., 10. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2099/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) létrehozásáról, valamint a tengeri közlekedés biztonságáról és a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló rendeletek módosításáról (HL L 324., 2002.11.29., 1. o.).

( *1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

( *2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/16/EK irányelve (2009. április 23.) a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről (HL L 131., 2009.5.28., 57. o.).

( *3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/883 irányelve (2019. április 17.) a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről, a 2010/65/EU irányelv módosításáról, valamint a 2000/59/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2019.6.7., 116. o.).

( *4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/802 irányelve (2016. május 11.) az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről (HL L 132., 2016.5.21., 58. o.).

( *5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/59/EK irányelve (2002. június 27.) a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról és a 93/75/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 208., 2002.8.5., 10. o.).